Gazdaságos kapcsolat: kondenzációs technika és napenergia-hasznosítás

28

GÁZBERENDEZÉSEK, GÁZFELHASZNÁLÁS 2006

Gazdaságos kapcsolat: kondenzációs technika és napenergia-hasznosítás Milyen feladatokra használ(hat)juk a napsugárzást? Miért nevezhetõ katalizátornak a szoláris fûtésrásegítéses rendszerekben a kondenzációs gázkészülék alkalmazása? Milyen gazdaságossági kérdéseket kell mérlegelnünk? A cikk a fenti kérdések mentén igyekszik tudatformáló ismeretanyagot közvetíteni a racionális energiagazdálkodás elveihez igazodva.

Bevezetés Örvendetes tény, hogy lakásfûtõ készülékük megválasztásánál hazánkban is egyre többen választanak kondenzációs kazánt, a hagyományos technikát alkalmazó termékekkel szemben. Ennek több oka is van. A korábbi évekhez képest a különbözõ gyártók termékei a technikai fejlõdés ellenére elérhetõbb árszintre csökkentek, ugyanakkor a nagyobb márkakínálat miatt nõtt a piaci verseny. Az egyéni építõk körültekintõbben mérlegelnek a fûtési melegvíz-készítési rendszer kiválasztásánál és az üzemeltetési költségekkel, illetve annak várható változásával is számolnak. Ez utóbbi azonban még nem nevezhetõ tömegesnek, sajnos nehezen döbbenthetõk rá az emberek, hogy felismerjék saját érdekeiket ezen a területen is. A kivitelezõ szakiparosok – tapasztalataim szerint – kétféle álláspontot képviselnek. Egyik része igyekszik meggyõzni megbízóját a korszerû, energiatakarékos rendszerekrõl, ezzel olyan elõnyt szerezni a versenytársakkal szemben, hogy nívósabb munkákat tud vállalni, ezért képzi is önmagát. A másik fele pedig még mindig idegenkedik az újtól, nem ajánlja, sõt esetleg még le is beszéli a környezetbarát technika gondolatával kacérkodó megrendelõt. Érdemes viszont az 1. ábrán az európai tendenciára figyelni. A magyar trend nem teljesen ilyen képet mutat, viszont a várható gáz árváltozások, a bevezetett GMBSZ rendelet pontjai, valamint az új energetikai elõírások miatt a közeljövõben nálunk is felgyorsulnak az események, és jobban terjed az energiatudatos gondolkodásmód. Várhatóan ez nem csak a kondenzációs technika szélesebb körû alkalmazásában fog megnyilvánulni, hanem a megújuló energiaforrások kihasználását is növeli.

1. ábra. Konvencionális és kondenzációs fali gázkészülékek részaránya az európai piacon

A napenergia-hasznosítás lehetõségei A rendelkezésre álló terjedelmi korlátok miatt néhány jellemzõen megvalósítható feladatot mutatunk be, a teljesség igénye nélkül. Passzív napenergia hasznosításnak nevezi a szakirodalom azokat az esetet, amikor speciális építészeti megoldásokkal – hõhordozó közeg felhasználása nélkül – az épület fûtését szolgálja a nap. Ez olyan épületszerkezetek megvalósítását jelenti, amelyek fokozottan használják fel a direkt napsugárzást. Jellemzõjük a speciális nagy üvegfelület mozgatható árnyékolással, általában nagy hõtároló tömeg, kiváló hõszigeteléssel, illetve az épülethez kapcsolt napterek kialakítása. A felhasználás második lehetséges módja, napsugárzás közvetlen átalakítása elektromos árammá fotovoltikus napelemek segítségével. A relatíve kis fényerõsség is már mûködõképes állapotot eredményez, a fényerõsség változásával viszont nem a feszültség, inkább az áramerõsség változik arányosan. Ezért alkalmas akkumulátortöltésre, amelyre az éjszakai órák miatt szintén szükség is van, mint tárolóelem.   A cellákat modulokban kapcsolják össze úgy, hogy 12 vagy 24 V-os napelem-modulok jöjjenek létre. Egy 12 V névleges feszültségû, 50 Watt teljesítményû modul mindössze 0,5 m2 felületû. A jelenlegi technológiákkal gyártott napelemek hatásfoka 15–22%. A napelemek tömeges elterjedésének egyelõre gátat szab a gazdaságtalan hasznosítási fok mellett a relatíve magas gyártási költség is, azonban a mind fejlettebb technikák miatt áttörés várható ezen a téren. Köztudott dolog, hogy a napenergia-hasznosítás legegyszerûbben megvalósítható módja a hõenergia-elõállítás. A megoldható feladatok: – használati melegvíz-készítés, – úszómedence víz temperálása, – hûtés, – fûtés. A szolárral való hûtés elsõ olvasatra megdöbbentõ lehet. Az abszorpciós hûtõgépeknél azonban a napenergiát ilyen célra is lehet hasznosítani. Egységnyi hûtõteljesítmény eléréséhez kb. másfél-kétszeres fûtõteljesítmény szükséges, amelyet a szolár fedezhet. Az ilyen kombinált rendszerek elterjedése a jövõben várható. A hûtési feladatnál a másik lehetséges alkalmazás, ha a jelentõs villamos energiafogyasztó kompresszort napelem hajtja. Mindkét esetre készítettek már mûködõképes hûtõgépet, a mérési és üzemeltetési tapasztalatok szerint inkább a második változat lehet életképesebb, jobb idõkihasználtsággal mûködtethetõ. Az aktív napsugárzás hasznosító szolár rendszereknél speciális szerkezeteket és hõhordozó közeget alkalmazunk. A speciális szerkezetek egymással összefüggõ komplett rendszert alkotnak – napkollektor, szivattyús egység, biztonsági szerelvények (tágulási és elõtéttartály, biztonsági szelep), légtelenítõ, hõcserélõk, puffertartályok és szabályozó automatika. A sok fontos komponens közül – a célfeladat szempontjából – a kollektornak van legnagyobb jelentõsége. Az építési mód alapján síkkollektort, vákuumcsöves kollektort és úgynevezett szolár szõnyeget különböztetünk meg.

GÁZBERENDEZÉSEK, GÁZFELHASZNÁLÁS 2006

A szerkezeti kialakítás szempontjából a síkkollektor a legegyszerûbb: edzett szolár biztonsági üveg, jó sugárzás-elnyelõ, energiagyûjtõ abszorber lemez, alatta csõvezetékben keringtetjük a hõhordozó közeget, amit alulról hõszigetelés véd. A vákuumcsöves kollektor kialakítása már nem ennyire közismert. A termoszhoz hasonlóan a légüres, kettõs falú kollektorcsõ biztosítja a rajta átáramló folyadék hõszigetelését. Belül a szelektíven elnyelõ abszorberréteget speciális technológiával viszik fel az üvegcsõre. Kialakítást a mellékelt 2. ábra szemlélteti, azonban meg kell jegyezni, hogy különbözõ gyártók kollektorainak kialakítása részleteiben is eltérõek. A lényeg pedig a részletekben van!

29

Az elemzésbõl kitûnik, hogy legmeredekebb a szolárszõnyeg jelleggörbéje, ezért ezek csak verõfényes napsütésben képesek megfelelõen teljesíteni. Az is látszik, hogy a melegvíz készítésre a síkkolektor a legjobb választás. Igaz, hogy csak kb. 20 K-es ,T-ig rendelkezik jobb hatasfokgörbével, mint a vákuumcsöves kollektor, viszont ebben a célfeladat tartományban nem olyan nagy az eltérés a két típus között. Vákuumcsöves kollektorral viszont az év nagyobb részében lehet ingyen használati meleg vizet produkálni, a hasznosítás idõtényezõje nyújtható meg. Az ettõl jobbra esõ tartományban viszont már csak vákuumcsöves kollektort érdemes választani. Ezek azok, amelyek a háttér diffúz napsugárzást is képesek hasznosítani, így a szoláris fûtésrásegítés ideális elemei.

Szoláris fûtés-rásegítés

2. ábra. Korszerû vákuumcsöves napkollektor kialakítása

A szolárszõnyeg felépítése sem mondható bonyolultnak. Itt az elnyelõ felületet PP-mûanyagból készül, és általában nem védik hõszigeteléssel. Alkalmazási területük a medence víz fûtése, ahol kis ,T elérése is elegendõ. Fagyálló folyadék nélkül a medence vizét közvetlenül áramoltatják át a kollektoron. A kedvezõ árfekvés mellett azonban a valódi hatékonyság szempontjából már megoszlanak a kivitelezõi tapasztalatokat. Hogy a különbözõ kollektorokat a hasznosított hõmennyiség szempontjából össze tudjuk hasonlítani, értelmeznünk kell a hatásfokot, elemeznünk kell a kollektor veszteségtényezõit. A kollektor hatásfok meghatározása bonyolultabb, mint például egy gép vagy gázkészülék esetében, mivel számos tényezõtõl függ: sugárzási, hõvezetési, reflexiós (visszaverõdési), abszorpciós (elnyelési) veszteség. Ugyanakkor a hatásfok erõsen függ a napsugárzás intenzitásától is. Sõt! A beépítendõ kollektorfelület meghatározásánál figyelembe kell venni még a kollektormezõ égtáj szerinti tájolását és a dõlésszögét és nem utolsó sorban meteorológiai-statisztikai adatok szerinti regionális napsugárzás intenzitást. Többek között ezért nem célszerû önmagában csak a gyári hatásfokértéket elfogadnunk, mint gyári tényadat, annál sokkal többet mond a hozzáértõknek hatásfokgörbe. Az alábbi diagramon (3. ábra) a különbözõ típusú kollektorok hatásfokgörbéit ábrázoltuk. Az ábra abban is segít, hogy eldöntsük, hogy a különbözõ szoláris feladatra milyen típusú kollektor választása a legoptimálisabb.

3. ábra. Különbözõ típusú napkollektorok hatásfokgörbéi és a javasolt alkalmazási terület

Egy napenergia-hasznosító rendszer kivitelezése relatíve egyszerû dolog. Azonban lényegesen nagyobb a hiba lehetõsége az installatõr számára, ha csupán ránézésre válogatja össze a szükséges elemeket, tervezés, méretezés nélkül. Ez ugyanakkor a megbízó felelõsségét is jelenti, akik még mindig fûtési terv nélkül – tisztelet a kivételnek – építtetik meg saját rendszereiket, gondolván, hogy így „olcsóbb” lesz. Tapasztalataim szerint azonban egy „hasraütés-szerûen” megszerelt szolár rendszer esetén nagyobb veszélynek van kitéve a fogyasztó, mint ha például zöldkártya nélkül szereltek volna nála klímát. Míg egy használati melegvíz-termelést ellátó szolár rendszer valóban nem olyan bonyolult, és elemei nem nagy helyigényûek, addig fûtés-rásegítés esetén további helyet követel magának a gépészet. Amikor fûtésre van szükség, nincs olyan napsugárzás intenzitás, ha pedig süt a nap, akkor kisebb a fûtési igény. Ez az idõben eltolva jelentkezõ igény és kínálat csak megfelelõ puffer beépítésével kompenzálható, valamint nagyobb méretû kollektorfelület beépítését is jelenti. Ezért nagyobb a szoláris rendszer ûrtartalma is, sokkal gondosabban kell a tágulási tartály méretét kiválasztani, speciális hidraulikai elemekre van szükség, és a szereléstechnikai sajátosságok (anyagválasztás, kötéstechnika, nyomvonal) is nagyobb technológiai fegyelmet követelnek meg. Ma egy korszerû fûtési rendszer meghatározó része – nem elsõsorban financiálisan – a jól megválasztott szabályozástechnika. A bonyolultabb feladat miatt napenergiával támogatott fûtésrásegítés gyakorlatilag elképzelhetetlen a megfelelõ rendszerszabályozó nélkül. Igényesebb gyártói kínálat nem csupán 1–2 elem meglétére szûkül, hanem a rendszerben történõ gondolkodás miatt az igény szerinti szabályozó kínálata is megtalálható. Van olyan gyártó, aki olyan automatikát is kínál, mely lényegesen több egy hõmérséklet-különbség szabályozónál: a fûtési körök külsõ hõmérsékletfüggõ, változó elõremenõ fûtõvizén túl a gázkészülék(ek) teljesítményszabályozását is korrekten kézben tartják. Nézzük például a mellékelt (4. ábra) kapcsolási vázlatot! A szabályozó 3 primer energiahordozó között tud sorrendi különbséget tenni: a fûtési puffer feltöltése szempontjából elsõ az ingyenes napenergia, második a vegyestüzelésû kazán, és a gázkazánt csak akkor mûködteti, amikor nincs kellõ napsütés, illetve ha a „fa is elfogyott”. Ha a puffer és a palástfûtéssel felmelegített HMV is kész, a további szoláris nyereséget a váltószelep átállításával egy úszómedence fûtésébe integrálja. Amennyiben beltéri medencével van dolgunk, a gázoldali fûtés opcióját is korrekten kezeli. A fûtési körök számát – bõvítõ egységekkel – 14-ig, a kaszkádba kötött gázkészülékek számát pedig 6-ig növelhetjük, valamennyi érzékelõ és beavatkozó elem a szabályozón keresztül van bekötve.

30

GÁZBERENDEZÉSEK, GÁZFELHASZNÁLÁS 2006

4. ábra. Elvi kapcsolási vázlat gázkészülékkel, vegyestüzelésû kazánnal, fûtési rendszerrel és megvalósítható szoláris feladatokkal

Ezért használtam az imént a „rendszer” szabályozó kifejezést. Komoly feladat maradéktalan ellátására megéri komoly márkára áldozni, a rendszergarancia nyújtotta elõnyök figyelembevételével is. Nem szeretném az olvasót a méretezési lépések teljességével untatni, a leglényegesebb képletben viszont van két olyan fontos tényezõ, mely némi magyarázatra szorul.

Szolár fedezeti fok és rendszer-kihasználtsági fok A szolár fedezeti fok olyan méretezési célmennyiség, amely a kollektorfelület és a tároló-ûrtartalom méretezését mértékadóan meghatározza. Az adott feladat teljes hõszükségletének azt a hányadát írja le, amelyet a szolárrendszernek kell fedeznie. Ugyanakkor a megfelelõ érték meghatározása egyben gazdaságossági optimumszámítás is. Nagyobb fedezeti fok eléréséhez növelni kell a beépítendõ kollektor felületét. Ez azonban a nyári hónapokban jelentõs feleslegeket okoz: gazdasági szempontból a nem hasznosított szolárfeleslegek veszteségnek tekintendõk. Ilyenkor egy kiegészítõ fogyasztónak csak a nyári hónapok idejére történõ beiktatása segíthet. Ennek ideális megvalósítási lehetõsége például egy úszómedence vizének melegítése. A teljes szolárfedezet ezért csak nagyon nagy szezonális tárolókkal lehetséges, és csupán egyes kísérleti berendezéseknél törekszenek erre.

5. ábra. Szoláris fedezeti fok és rendszer kihasználtsági fok kapcsolata

A szolár rendszer-kihasználtsági fok a szolárrendszer által a hagyományos rendszer számára leadott hõnek a kollektorfelületre besugárzott napenergiához való viszonya. A kihasználtsági fokokat mindig hosszabb idõszakon keresztül (több hónap vagy egy év) kell vizsgálni. Elsõsorban a berendezések energetikai értékelésére szolgálnak. Gazdaságossági optimalizálás keretében a lehetõ legnagyobb rendszerkihasználtsági fokra törekednek. A rendszer-kihasználtsági fok és a fedezeti fok egymással ellentétesen viselkednek, de nem reciprokai egymásnak. Nö-

GÁZBERENDEZÉSEK, GÁZFELHASZNÁLÁS 2006

vekvõ szolár fedezeti fok esetén csökken a rendszer-kihasználtsági fok. A 20-60% fedezeti fokos tartományú berendezéseknél a rendszer-kihasználtsági fok az 50–30%-os tartományba esik.

Kapcsolt kondenzációs technika = további nyereség A szoláris fûtés-rásegítõ berendezések alacsony hõmérsékleti szinten nagyon hatékonyan üzemelnek 30% körüli fedezeti fokok mellett. Ugyanezt az alacsony hõmérsékletet részesítik elõnyben a kondenzációs készülékek is, mivel ekkor mûködnek igazán jó kondenzációs kihasználással. Gyakran hallottam már olyan véleményt, hogy kondenzációs készülékkel csak padlófûtést, illetve alacsony hõmérsékletû rendszert szabad üzemeltetni. Ez alapjában véve túlzó megállapítás, és eléggé korlátozná e technika alkalmazási lehetõségeit. Véleményem szerint konvencionális hõleadókkal szerelt rendszer esetén is megmutatkoznak a kondenzációs technika ismérvei, csak alacsonyabb hõmérsékletre kell méretezni a hõleadókat. Az sem teljesen igaz, hogy extrém nagy radiátorok adódnak ebben az esetben. Feladataim során eddig mindig találtam olyan ideális rendszer ,T-t, amely mellett még nem okozott bútorozási problémát a fûtõtest elhelyezése, és ugyanakkor jó arányban volt képes kondenzációs üzemben mûködni a készülék. Korántsem biztos, hogy 40/30 °C-ra kell elvégezni a méretezést minden esetben!

6. ábra. A kondenzáció mértéke a vízhõmérséklet és a külsõ hõnérséklet függvényében

A fenti diagram (6. ábra) például 80/60 °C-os fûtési rendszer elõremenõ és visszatérõ vízhõmérsékletét mutatja a külsõ hõmérséklet függvényében, feltüntetve a földgáztüzelés kritikus, harmatponti hõmérsékletét. Egyértelmûen látható, hogy ezen a méretezési hõmérsékleten csak –10 °C alatti külsõ hõmérséklet esetén veszítjük el a kondenzációs nyereséget teljes mértékben. Az viszont egy másik statisztikai adatból derül ki, hogy a fûtési szezonban, a fûtési napok számának 83%-ában átmeneti állapot van, azaz a külsõ hõmérséklet 0–3 °C fölötti! A kondenzációs technika elméleti és gyakorlati alkalmazásakor kevesen fektetnek hangsúlyt arra, hogy nem az elõremenõ, hanem a visszatérõ fûtõvíz-hõmérséklet a mértékadó a kondenzáció bekövetkezésének a határán. Maguk a kondenzációs készülékek saját gáz-levegõ arányszabályozásuk is olyan intelligens, hogy egy adott ,T-t igyekeznek tartani, míg ugyanezt a teljesítményszabályozást a nem kondenzációs technikát alkalmazó készülékek úgy valósítják meg, hogy csökkenõ rendszer ,T-re modulálják vissza a gázteljesítményt.

31

Fenti gondolatmenettel párhuzamot lehet vonni a szoláris fûtés-rásegítés esetén is: minél alacsonyabb a szolárberendezés rendelkezésére álló hõmérsékletszint, az annál hatékonyabban dolgozik. Az optimális munkatartomány a fûtõköri visszatérõ bekötéséhez 20 °C és 40 °C között van. Ezért a szolárberendezéseket különösen érdemes fal- vagy padlófûtéssel kombinálni. Ezt nevezzük a kettõ kölcsönös katalizátor hatásának.

Nem Perpetuum Mobile! Többször éri az a vád a kondenzációs készülék gyártókat, hogy megtévesztik a fogyasztókat, amikor gyártói adatait publikálják. Hogyan lehet 100% fölötti hatásfokot elérni? Valószínû, hogy elég sokan tudják, de azért mégsem árt tisztázni, hogy gázkészülékek esetén hogyan értelmezzük a hatásfokot. Tüzelõanyagoknál különbséget kell tenni a felsõ fûtõérték, azaz az égéshõ, és az alsó fûtõérték között. Az égéshõ a gáz elégetésekor hasznosítható teljes hõmennyiséget jelenti, a „rejtett meleggel” együtt. (Rejtett meleg az égéstermék azon része, amely a lekötött vízgõz állapotban van jelen). Az alsó fûtõérték csak az érzékelhetõ meleget adja meg, viszont a hatásfok meghatározásakor ez szolgál alapértékként. A hagyományos hõfejlesztõ berendezések hatásfoka ezért mindig 100% alatt marad. Így viszont az összehasonlíthatóság miatt a kondenzációs készülékek hatásfok megadása is az alsó fûtõérték alapján történik. Ha a vonatkoztatási alapot megváltoztatnák, valóban nem lennének látszólagos „örökmozgók”, viszont a hagyományos gázkészülékek hatásfok értékei is kb. 14–16%-kal csökkennének! Ezért nem tekinthetõ öncélú marketingfogásnak, inkább olyan figyelem felkeltés, hogy más technikát alkalmazó készülékkel van dolgunk! Az elhelyezés tekintetében sem igényelnek specialitást a hagyományos készülékekhez képest, kivéve, ha valaki a csatorna csatlakozást annak nevezi. Az üzemszerûen keletkezõ kondenzátumot (2–6 liter/óra) praktikusan „célszerû” közvetlenül a lefolyóhálózatba kötni. Gondoljunk azonban bele, hogy minden kompakt falikészülék tartalmaz biztonsági szelepet. Nem szép, ha készülékünk váratlanul maga alá piszkít, mégis kevesen gondolnak falikészülék elhelyezésekor szennyvíz csatlakozóra is. A másik járulékos költség a füstgáz-elvezetéskor keletkezik. A füstgáz visszahûtése miatt nincs meg a szükséges fajsúly-különbség, ezért ventilátor segít az égéstermék elvezetésben. Azonban itt is számos technikai-mûszaki megvalósítási lehetõséggel állnak készen a gyártók csakúgy, mint a hagyományos technika turbokészülékeinél.

7. ábra. Az égéstermék-elvezetés lehetõségei

32

GÁZBERENDEZÉSEK, GÁZFELHASZNÁLÁS 2006

Gazdaságossági megfontolások A napenergiás fûtés-rásegítõ rendszer megvalósítása elõtt alapos tájékozódásra van szükség. Meg tud-e valósítani olyan rendszert, amelynek beruházási összege a gazdasági számítások alapján az elvárható idõn belül megtérül vagy a kalkulált idõ olyan hosszú lesz, hogy esetleg technikailag elamortizálódik a berendezésünk. Az alábbi alapkritériumoknak viszont mindenképpen teljesülnie kell, hogy érdemes legyen tovább gondolkodnunk: – alacsony energiafelhasználású, jól szigetelt falszerkezetek és nyílászárók, – lehetõleg alacsony fûtési hõmérsékletre méretezett hõleadók, – könnyen elhelyezhetõ kollektormezõk kedvezõ tájolással, – nyári kihasználás is biztosított legyen. A jelenleg mûködõ rendszerek esetén a hallgatóságot sokkal intenzívebb gondolkodásra ösztönzi egy-egy olyan konkrét számadat, mint például a leghidegebb téli hónapban mennyi volt a gázszámla. Megtérülési idõt csak konkrét gáz és elektromos áram tarifaárak alapján lehet számolni, ezért az energiahordozók mai árából lehet kiindulni. Azt viszont már kevesen képesek magabiztosan prognosztizálni, hogy néhány éven belül hazánkban hány forintot (eurót?) kell majd fizetni 1 m3 földgázért. A Nap viszont – reményeink szerint – még holnap is ingyen süt ránk! Nem feltétlenül népszerû az a gondolat, hogy ilyen rendszerek esetén nem csak az építési, hanem az üzemeltetési, karbantartási költségekkel is kalkulálni kell! A fagyálló ugyanis évek során öregedik, elsavasodik, és 2–3 évente le kell cserélni. Gondolatilag párhuzamos példa: minden autós tudja, hogy saját érdeke, hogy gépjármûvét elvigye a futott km szerinti kötelezõ szervizre. Fûtési rendszerünktõl viszont általában azt az évenkénti egyszeri karbantartást is sajnáljuk. Pedig ha üzemórára átszámolnánk az autó szervizintervallumai közötti futásteljesítményt, akkor meglepõdnénk, hogy gázkészülékünk „többet megy, mint az Opel Astra”! Egyszóval nem tekinthetõk mellékesnek a járulékos költségek. Ezzel a gyártók is tisztában vannak. Megjelentek a piacon olyan szoláris melegvíz-elõállító rendszerek (auroSTEP), amelyet pakettban kínálnak: tároló, kollektor, szolárszabályozó, szivattyú, feltöltött, készre kevert szolárfolyadék, mindez kompakt egységben. Csak a speciális méretû összeköttetést kell biztosítani, de nem igényel légtelenítõt, tágulási tartályt, plusz szabályozást. Ezáltal lényegesen alacsonyabbak a telepítési költségek, de maga a csomag ára is kedvezõ, a szélesebb vásárlóréteg számára is elérhetõ, megfizethetõ! A melegvíz-komfort biztosítása érdekében viszont fûtõ- vagy kombi készülékkel is használható.

Mi vár ránk? l

l

Az elõzõ bekezdésben említett készülékekhez hasonlóan, további térhódítása várható az olyan kompakt készülékeknek, melyek kis helyigény mellett mind hidraulikailag, mind szabályozástechnikailag elõ vannak készítve a napenergia hasznosítására, ugyanakkor energiatakarékos kondenzációs technikát alkalmaznak, és mindezek mellett komfortos, tároló rendszerû melegvíz-ellátással vannak felszerelve. Már ma is létezik a magyar piacon ilyen termék! 2006 májusában jelent meg a TNM-rendelet az épületek energetikai jellemzõinek meghatározásáról. Nem lehet, de

l

l

l

l

nem is érdemes titkolni, hogy a magyar elõírások alapja a németországi 2002es EnEV (energiatakarékossági) rendelet, de összhangban van a –hazánkra nézve is kötelezõ érvényû – 2002/91/EK uniós irányelvekkel is. A rendelet szerint a 2006.09.01. után induló építési engedélyezési eljárásokban az épületszerkezetekre vonatkozó hõátbocsátási tényezõre egyenként és átlagosan, fajlagos hõveszteség tényezõre és összesített energetikai jellemzõre elõírt követelmény értékeket kell betartani. A számításoknak nem csak 8. ábra. Az auroCOMPACT építészeti vonatkokészülék elvi kialakítása zásai vannak, hanem az épület gépészeti rendszerével, annak energiafelhasználásával is számolni kell! Az elõbbi elõírás még nem a közelmúltban, különbözõ lapokban is beharangozott épületek energiatanúsítása! Az épületek energia auditálásáról szóló rendelet hatályba léptetése még elõttünk áll, de a szakértõk az elõkészítõ munkával, szövegfinomítással már megvannak. Ehhez kapcsolódik az a vizsgáztatási rendszer, melyben azt fogják elõírni, hogy milyen jogosultsággal rendelkezõ szakértõk adhatnak ki energetikai tanúsítást, mely (akkreditált) szervezet és amilyen feltételekkel szervezi meg a szakértõi névjegyzékbe pályázók vizsgáztatását. Ugyanakkor a gyakorló tervezõmérnökök sem ülhetnek majd babérjaikon. Mind építész, mind gépész vonalon bizonyos idõszak alatt megszerzendõ kredit pontokat kell gyûjteniük kötelezõ, illetve szabadon választható továbbképzési témákból. Hasonlóan, mint az orvosoknál. Ezzel kapcsolatban is lehet már informálódni a megfelelõ internetes oldalakon. A Föld klimatikus változása a globalizáció eredménye. Melegszik a légkör, továbbra is érezni fogjuk az évszakok változását, de nem várhatók akkora eltérések a téli és nyári hõmérséklet értékek között, mint a korábbi évtizedekben. Enyhébb télre, melegebb nyárra kell készülni, és sûrûbben fognak elõfordulni szélsõséges idõjárási viszonyok. Az emberiség számára meghatározó jelentõségû lesz az édes ivóvíz, illetve annak elõállítása, az energia és a hatékony energiafelhasználás. Ceglédi Zoltán oktatási mérnök Vaillant Saunier Duval Kft.