Gazdasági szereplők és Fenntartható Fejlődés

Gazdasági szereplők és Fenntartható Fejlődés

Herczeg László


„Fenntartható Fejlődés” - „Fenntartható jövő”, nap mint találkozhatunk ezen fogalmakkal, a médiában, a közéletben, aktuálisan, a jövőbe tekintve, avagy a múlt bűneit ostorozva. A gazdasági fejlődés, mint a világ mozgatórugója, az emberiség jólétének biztosítéka keretet kap ezáltal, de mit is jelent ez: korlátokat, irányvonalakat, vagy józan stratégiát, élhető életet unokáink számára is? Mindenki számára mást, az egyes gazdasági szereplők eltérő céljai és egyéni preferenciái függvényében. De nézzük csak, kik mire törekszenek, hol kerülnek ellentétbe vagy párhuzamba a fenntarthatósággal. Tekintsük át Magyarország nemzetgazdaságát, nagy vonalakban, feltárva a fenntarthatóság és a fejlődés fogalmának jellemző értelmezéseit. Vizsgálódásunkat korlátozzuk a háztartásokra, egyéni fogyasztókra; a vállalatokra, elsődlegesen a vállalkozásokra és az államra. A nemzetközi szervezetekre ill. a non-profit vállalatokra, jellegükből adódóan és a leírás egyszerűsítése és egyértelműsítése miatt csak említés szintjén térnék ki, olyan kapcsolatrendszerekre utalva, ahol megkerülhetetlen a szerepük. A háztartások tagjai minél magasabb életszínvonal elérésére törekednek, ami elsődlegesen minőségi fogalom, míg a vállalatok profitmaximalizálásra, ez viszont mennyiségileg is könnyen kifejezhető, megfogható cél. Az állam a társadalmi érdek intézményesült koordinátora ebben az összefüggésben, fenntartható stratégiát feltételezve, ebben a vonatkozásban kiegyensúlyozó, allokációs és orientációs szerepe az elsődleges. A gazdasági

szereplők

kapcsolatrendszerének

fenntarthatóság

szempontú

elemzéséhez szükségszerű tisztázni a „Fenntartható Fejlődés” fogalmát, tudományos szemszögből, mégis szubjektíven. A fejlődés ebben a megfogalmazásban egyet jelent az egyéni ill. gazdasági haszonmaximalizálással, amely mennyiségi bővülést és technológiai, minőségi javulást jelent, a társadalmi optimum szem előtt tartása mellett. A fenntarthatóság egy megújuló körfolyamatot, amely dinamikus, mégis etikus, felhasznál, nem elhasznál, a természeti környezetet csak reverzibilisen alakítja át, és csak a feltétlenül szükséges mértékben. A fenntarthatóság hivatalos definiálása egy ábra segítségével a legegyszerűbb: a környezet terhelését az anyag-

1


Herczeg László

és energiaáramlás minden szintjén csökkenteni kell, a felhasznált nyersanyagok és energiahordozók mennyiségének csökkentésétől kezdve a tisztább és hatékonyabb termelési eljárásokon ill. a fogyasztási intenzitás és volumen mérséklésén át a többször használható és/vagy újrahasznosítható termékek előállításáig. Végső lépésként a hulladékok ártalmatlanítása jelenik meg a rendszerben, ám a rekultivációnál olcsóbb és hatékonyabb a megelőzés, a minél korábbi felismerés és beavatkozás.

1. Input mérséklése 2. Tisztább termelési eljárások 3. Fogyasztási intenzitás mérséklése 4. Újrahasználat (reuse) 5. Újrahasznosítás (recycling) 6. Hulladékok semlegesítése

2


Herczeg László

Fogyasztóként gyakran szembesülünk az ár és a minőség ellentétével, az viszont gyakran nem egyértelmű, az ár/érték arány a környezetkímélő termékek ill. szolgáltatások esetén jobb-e, milyen jellemzőkön mérhető, számszerűsíthető. Ugyanígy érdekes kérdés a vállalatok társadalmi felelőssége, amely gyakran sokkal inkább

szűken

vett

szociális

szerepvállalást

jelent,

mintsem

tényleges

felelősségvállalást, beleértve nemcsak a társadalmi, az épített, de a természeti környezetet is. Az utóbbi időben, részben az ENSZ nyomására, részben egyéb indokok,

elsősorban

a

vállalat

tisztességes

és

felelősségteljes

hírnevének

kialakítása, ápolása, marketingkommunikáció szempontjából a CSR (corporate social responsibility, vállalatok társadalmi felelősségvállalása) helyett a CR (corporate responsibility, vállalati felelősségvállalás) került előtérbe, láttatni akarva a valós vagy csak felvázolt környezettudatosságot. A globalizáció előnyei nemzetközi szinten, nagy volumenben könnyeben hangsúlyozhatok, adott esetben képmutatóan is, elfedve a helyi, regionális szinten jelentkező környezetszennyezést vagy szociális kizsákmányolást. A magas színvonal, amit a fenntartható fejlődés feltételez két oldalról közelíthető meg elméletileg: az intenzitás és az integritás felől. Az intenzív folyamatok alatt itt nem a kizsákmányolóan nagy volumenű nyersanyag- és késztermékfogyasztást, hanem a fejlett technológiájú, anyag- és energiatakarékos termelési eljárásokat értem, magas hatásfokú folyamatokat, gondolva itt akár, földhözragadt példánál maradva, egy belsőégésű motor üzemanyagtakarékos üzemére és a hozzá kapcsolt katalizátor minél hatékonyabb károsanyag-megkötő képességére. Az integritás rendszerszemléletet és a termelési ill. fogyasztási folyamatokba

épülő,

hozzájuk

szervesen

kapcsolódó

környezetvédelmi

menedzsmentet jelent, akár egy vállalat szervezeti egységeként, akár társadalmi, közösségi vagy állami koordinációs tevékenységként valósul meg. Összefoglalva az eddig felvázoltakat, a fenntartható fejlődés előfeltételei a nemzetközi szabályozás és akarat, a nemzeti, társadalmi, vállalati és egyéni felelősségvállalás, az integrált, intenzív, hatékony és átfogó koordináció és rendszer, mind a felépítését, mind a működtetését, működését tekintve. Könnyen belátható, hogy kellő mesterséges orientáció és motiváció, egyértelmű törvényi háttér és össztársadalmi értékrend híján a fenntartható fejlődés megteremtése érdekében tett erőfeszítések kimerülhetnek látszatintézkedésekben, elkerülendő a környezettudatosság és terhelésmérséklés jelentette költséghatékonyág-romlást, versenyhátrányba kerülést. Például senki sem vállalkozott eddig arra, hogy akárcsak az egyes villamosenergia-termelő eljárásokat 3


Herczeg László

objektíven összehasonlítsa a fenntarthatóság szempontjából. Születtek becslések arra, az egyes energiahordozók készletei a mai felhasználási szint mellett hány évre, évszázadra elegendőek, de arra vonatkozóan, hogy egy atomerőmű, egy szélerőműpark,

vagy

egy

napelem

előllítása,

felépítése,

üzemeltetése,

leszerelése

összességében milyen költséggel és környezeti terheléssel jár, nem igazán összehasonlíthatóak az adatok, akár csak 1 MW-ra vetítve sem. Hazánkban felfutóban vannak a biomassza-tüzelésű erőmű-építések,- átállítások, ám arra kevesen gondolnak, hogy az elégetett faanyag egyéb hasznosításával esetlegesen nagyobb társadalmi hasznosságot lehetne elérni, nem beszélve a kitermelő gépek és a faszállító tehergépjárművek hatásairól, akár a levegő tisztaságát, akár az erdei utak állagromlását tekintjük. Számolni kellene az erdők újratelepítésének költségével, legalábbis

meghatározni,

fenntartható

koncepcióba

foglalni

a

folyamat

menedzselését. A

gazdasági

szereplők

közül

az

állam

és

az

egyének

céljai

könnyen

összehangolhatóak, nagy vonalakban egybeesnek: az élhető, biztonságos, tiszta és egészséges környezet fenntartása, visszaállítása, a kiegyensúlyozott fejlődés, a magas életszínvonal, már ami szűken értelmezett témánk által behatárolt legfőbb irányvonalakat illeti. Érdekesebb azonban a vállalatok környezettudatossága, érdemes-e ill. köteles-e egy vállalkozás fenntarthatóan, stratégiai távlatokban gondolkodva működni. A válasz, az információs társadalom véleményformáló erejét és a tradicionális, jó értelemben vett európai vállalati kultúrát, szemléletmódot is figyelembe véve egyértelmű. Korábban írt tanulmányaimra („A globalizáció előnyei és hátrányai” /2003./; „Energiatakarékossági program az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.-nél” /2005./) hivatkozva egy konkrét példán mutatom be, mit jelent a fenntarthatóság, a természeti környezet megóvását kiemelve. A társadalmi identitás és beágyazottás, a kultúra, a sport, a művészetek támogatása is rendkívül fontosak az

emberiség

fejlődésének

szempontjából,

ám

a

fenntarthatóság,

mai

értelmezésben, egyet jelent az életterünk megóvásával, a természeti környezet megőrzésével, az eljövendő generációk életminőségének biztosításával. Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft., Magyarország legnagyobb exportőre jó és követendő példa lehet, természetesen hozzáteszem, hogy komoly kutató munka és 5 év objektív és szubjektív tapasztalata birtokában, de nem minden apró részletre kiterjedően teszem e kijelentést. Csak néhány élményt, adatot emelnék ki, melyek, 4


Herczeg László

bár nem stratégiai fontosságúak, mégis rávilágítanak szemléletem igazságtartalmára, mely az eddig leírtakból egyértelműen következik, mégis sajátos nézőpontot világít meg, a fenntartható fejlődés megteremtésének egy olyan előfeltételét ragadja meg, amely a gazdasági szerepek és szerepvállalások sokszínűségének egyenes következménye. Bár még napjainkban is kevés szó esik róla, a jövőben szűk keresztmetszete lehet az emberiség fejlődésének a tiszta ivóvíz hiánya. Mit is tehet ennek megőrzése érdekében egy ipari vállalat? Talajvíz-monitoring rendszert épít fel, az ipari folyamatok szennyvízét tisztítja, elválasztja a kommunális, az ipari és az esővíz elvezető rendszerét, kevés ivóvizet használ fel, a szennyezett vizet a szennyezettség mértékének megfelelően tisztítja. Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. esővízelvezető rendszeréhez három mesterséges tó kapcsolódik, melyek rendezett környezetükkel természetközeliséget sugároznak. Az egyik tóba telepített halak húsát, egyik kolléga felvetésére, megvizsgálták, és kiderült, hogy hazánk egyik legtisztább vízű tavának lakói, emberi fogyasztásra természetesen alkalmasak, mindez egy termelő ipari vállalat üzemcsarnoka mellett.

Esővízgyűjtő tó az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.-nél, Győrben

5


Herczeg László

A bevezető sorokban felvázolt rendszerszemléletű fenntarthatóság minden egyes lépcsőjén tetten érhető a vállalat környezettudatos szemlélete. Jó példa erre az Energiatakarékossági program: két évvel ezelőtt, a program indításakor 12,6 MW/h volt a termelésmentes napok átlagos energiaigénye, mely 2005-re 6,7 MW/h-ra mérséklődött. Csak 2004-ben, éves szinten 180.000 € megtakarítást sikerült elérni. Tehát a költségek és a környezet terhelésének csökkentése, a fenntarthatóság és a fejlődés egyaránt teljesült.

14,0 12,0

MW

10,0

12,5

11,2

11,0 7,9

8,0 6,0

10,2 7,0

6,6

8,2 6,7

6,0 4,4

5,0 4,0

Célérték

2,0 0,0 Március 15.

Húsvét

Pünkösd

2004

Augusztus 20. Mindenszentek Karácsony

2005

Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. energiafogyasztása 2004 és 2005 termelésmentes napjain

Az

energiatakarékos

termelő

berendezések

beállítása,

a

filterek,

porfogók

használata, a minden szervezeti egységre kiterjedő szelektív hulladékgyűjtés (pl. az irodákban minden asztalon papírgyűjtő, a termelő területeken külön konténer a különféle típusú, minden esetben újrahasznosításra kerülő termelési hulladékoknak, többször használatos törlőkendők, tonerek, gázpalackok, stb. használata) mind-mind abba az elhivatottságba és szemléletmódba illeszkednek, mely a környezet óvását célozza meg. Ez a vállalat, a munkatársak, a vonzáskörzetben élők egyéni és kollektív érdeke, elérhető és kívánatos cél.

6


Herczeg László

A „Fenntartható Fejlődés” megvalósítása tehát nem ködösen felvázolt cél, hanem mindannyiunk közös érdeke. Mindenkinek tennie kell érte szűkebb környezetében, elemi szinten, lehetőségeihez igazodva. A gazdasági szereplők vonatkozásában ez azt jelenti, hogy szervezetileg fel kell állítani ezt előirányzó filozófiát, intézkedési tervet, és ezt szem előtt tartva kell meghatározni a stratégiát ill. az operatív működést. Különösen sarkalatos pont ez a vállalatok világában, ahol sok esetben a rövid távú profitmaximalizálás áldozatául esik a fenntartható fejlődés stratégiába építése. A XXI. század elején, az egyéni szabadság és a gyors információáramlás kiteljesedésének korában nyerhet értelmet az a többletérték, amely egy vállalat hírnevébe, de akár egy konkrét termékbe is beleépülve a fenntartható jövőbe mutat. A „Fenntartható Fejlődés” akkor valósulhat meg, ha a nemzetközi intézmények és az állami szabályozások koordinációja mellett a társadalmi értékrend és az egyéni szemléletmód szerves részévé válik a környezettudatosság, s ez a vállalkozások stratégiai döntéshozóira is rákényszeríti azt az irányt, amely hosszú évszázadokra biztosíthatja

az

emberiség

töretlen

fejlődését,

egy

tiszta,

természetközeli jövőt, ahol a minőségi fejlődés válik végleges céllá.

7

egészséges,

Gazdasági szereplők és Fenntartható Fejlődés

Recommend Documents