Gazdasági szabályozás 4. hét Vertikális korlátozások és fúziók

Gazdasági szabályozás 4. hét Vertikális korlátozások és fúziók ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével

Témakörök • Vertikális korlátozások fajtái • Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai • Jogeset • General Electric – Honeywell

Vertikális korlátozások fajtái • Gyártó – (kis)Kereskedő • Nemlineáris árazás (franchise-díj) • Forgalomtól független fix-díj és forgalomtól függő díj-elem

• Mennyiségi kedvezmények • Viszonteladói ár megkötése • Ajánlott ás vagy megszabott ár

• Rendelési mennyiség rögzítése • Kizárólagosság kikötése • A korlátozások csak bizonyos körülmények között lehetnek hatásosak • a gyártó meg tudja figyelni a kiskereskedelmi árakat • nincs lehetőség arbitrázsra

• Előfordulhat, hogy a korlátozás kudarcát fúzióval próbálják kiküszöbölni

Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai • Előny: Fúzió elősegíti a kettős árrés problémájának megoldását • Hátrány: Fúzió esetén az integrált vállalat a többi, „alsó” végén lévő szereplőtől megtagadja a „felső” végén lévő termelési tényező szolgáltatását • Chicagói iskola álláspontja • A chicagói iskola kiinduló modelljében monopolhelyzetű „felső” szereplő és tökéletesen versenyző „alsó” szereplők • A monopólium a teljes profitot magához vonja ezért a fúzió nem növeli a piaci erőt (egyetlen monopolprofit elmélet) • Ha több szereplő van a „felső” és az „alsó” szegmensben, más szállítók vehetik át az integrált vállalat helyét, az integrált nem a piacon szerzi be a terméket, ezért a kereslet csökken, árak csökkenhetnek

Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai • Játékelméleti modellek: több vállalat alul és felül, előfordulhat, hogy a fúzió kiszorításhoz vezet • Ha az integrált vállalat olyan „alsó” cégeket is ellát, amelyek más fogyasztókat látnak el mint ő, akkor vesztesége származik, ha nem szállít nekik • Ha a többi felső vállalat is versenyképes nem biztos, hogy az integrált jól jár, ha később árat emelne • Az értékeléshez, a horizontális elemzéshez hasonlóan, figyelembe kell venni a termelési tényező keresletének rugalmasságát, a felül lévők többletkapacitásait, a piacra belépés esélyeit stb. • Mégha a független vállatok többet is kell, hogy fizessenek egy termelési tényezőért, lehet, hogy az alsó szegmensben a verseny erősödik és a fogyasztói többletre gyakorolt összhatás kedvezővé válik

• Nem lehet előre eldönteni, melyik hatás dominál

Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai • A vertikális fúzióknak gyakori a hatékonyságnövelő hatása, de bizonyos feltételek mellett korlátozhatják a versenyt, hibás döntés önmagában tiltani • Az egyes korlátozásokat (pl. viszonteladói ár megkötése) sem lehet önmagukban tiltani, mert más korlátozásokkal való együtthatásukban kell vizsgálni • A mérlegeléskor a piaci erő mértéke szabja meg, hogy kell-e vizsgálódni

Vertikális fúziók versenykorlátozó hatásai • A vizsgálatban kétlépcsős eljárás szükséges • Első lépcső: van-e kizáró (piaclezáró) hatás, azaz a vertikális láncban alul levő független vállalatok beszerzési ára emelkedik-e – a fúzió korlátozza-e a versenytársakat • Ha igen, második lépcső: a fúzió hatására emelkednek-e a fogyasztói árak – a fúzió korlátozza-e a versenyt

• Hasonló módon lehet eljárni az olyan vertikális korlátozásoknál, amelyek a versenytársak kizárásához vezetnek

GE/Honeywell • 2001. február, bejelentés a fúzióról • 2001. május, Department of Justice • feltételes jóváhagyás

• Miért foglalkozott a Közösség a fúzióval? • Az együttes forgalom meghaladta az 5 md eurót (GE 125 md $, Honeywell 23 md $), a Közösségen belüli forgalom nagyobb volt 250 millió eurónál és ennek kétharmada nem koncentrálódott egyetlen tagországra

• Commission Decision 3. July 2001. Case COMP/M.2220 — General Electric/Honeywell • Nem egyeztethető össze a közös piaccal

• Elsőfokú Bíróság ítélete 2005. december 14. T-210/01. sz. ügy General Electric Company kontra az Európai Közösségek Bizottsága • Felperes keresetének elutasítása

GE/Honeywell • Repülőgépgyártás és energiaellátó rendszerek • A GE a fentieken kívül pl. műanyaggyártás, média (NBC), pénzügyi szolgáltatások, orvosi diagnosztika, fényforrások stb. • Honeywell forgalmának kb. fele a repülőgépgyártásból • Repülőgép hajtóművek piaca • GE • CFMI (GE és a SNECMA francia társaság 50-50 százalékban közös cége) • Pratt&Whitney (PW) • Rolls Royce (RR) • IAE (PW/RR) közös vállalkozás

GE/Honeywell • Repülőgép hajtóművek piaca • Nagy utasszállító repülőgépek • GE, CFMI, PW, RR, IAE • Honeywell itt nincs jelen

• Regionális repülőgépek • Nagyméretű • GE, RR, PW

• Kisméretű • GE, Honeywell

• Vállalati repülőgépek • GE, Honeywell, PW, RR

GE/Honeywell Nagy utasszállítók hajtóművei

Forrás: Official Journal of the European Union 18.2.2004. L48/10

GE/Honeywell Regionális repülőgépek hajtóművei


GE/Honeywell Vállalati repülőgépek hajtóművei


GE/Honeywell Repülési rendszerek

• Repüléselektronikai termékek (irányítás, navigáció, kommunikáció) • GE ø • Honeywell 50-60 %-os részesedés • Rockwell Collins 20-30 %-os részesedés • Thales 10-20 %-os részesedés • Smith Industries < 10 %

GE/Honeywell Repülési rendszerek

• Egyes repülésipari termékek (segédhajtóművek, fékek, futóművek, fényszórók stb.) • GE ø • Honeywell magas részesedés • Nagyobb versenytársak: Hamilton Sundstrand (a PW-t birtokló UTC leányvállalalata), BF Goodrich és a SNECMA

GE/Honeywell Hajtóművezérlő berendezések


GE/Honeywell • A fúzió hármas jellege • Horizontális: nagy repülőgépek hajtóművei, itt versenytársak • Konglomerátum: sok piacon csak az egyik van jelen • Vertikális: GE a hajtóműveihez pl. Honeywell motorvezérlőket vásárol, A GE a lízingcégén (GECAS) keresztül repülőgépeket, bennük Honeywell termékeket vásárol • A Bizottság érvelése: a GE már a fúzió előtt is erőfölényben volt a nagy utasszállító és regionális hajtóművek piacán, ez a fúzióval tovább erősödött volna és kiterjeszthette volna erőfölényét azokra a piacokra, ahol a Honeywell vezető szerepet töltött be

GE/Honeywell • A GE erőfölényének értékelése • Piaci részesedése


GE/Honeywell • A piaci részesedés kiszámításának problémái • Csak az aktuálisan gyártott és használatban lévő egységeket (installed base) éa a vissza nem vonható megrendeléseket (firm orders) vették figyelembe, továbbá a CFMI hajtóműveit úgy vették, mintha a GE gyártotta volna • Ha az üzemben lévő gépek alapján határozták volna meg, akkor 52,5 % helyett 41 % lett volna • A Bizottság úgy érvelt, hogy a légitársaságok többé nem rendelhetnek kifutott gépeket, de nem vette figyelembe, hogy a bevételek egy jelentős része az utópiacokról (javítás, szervizelés) származik és a repülőgépeknek hosszú az élettartamuk

GE/Honeywell • A piaci részesedés kiszámításának problémái (folytatás) • A közös vállalatok piacának felosztását aszerint végezték, hogy az anyavállalat gyárt-e hajtóművet, a SNECMA nem gyárt ezért a CFMI összes részesedése a GE-hez került, míg az IAE fele-fele arányban a PW-hez és RR-hez, ha CFMI részesedésének csak a felét kapja a GE, akkor a GE teljes piaci részesedése csak 36 % lett volna • A Bizottság arra is felfigyelt, hogy a piackutatók és a GE maga is saját forgalmához számítja a CFMI teljes bevételét • Voltak, akik úgy érveltek, hogy a CFMI a valaha volt legnépszerűbb utasszállító, a Boeing 737 kizárólagos hajtómű szállítója, ezek biztos piacok, ezért ha a csomagban történő értékesítés problémáját vizsgálják )lásd később), akkor ezt a forgalmat a CFMI forgalmából le kell vonni és így a GE részesedése 44 % lenne

GE/Honeywell • Finanszírozási kérdések • GE Capital, pénztőke 80 százaléka • Többet fordíthat kutatás-fejlesztésre és nagyobb kockázatot tud vállalni • Türelmesebb lehet versenytársainál, nem kényszerül rövid távon profitra, időben eltolhatja bevételeit • Bizonyíték a Bizottság szerint, hogy a hajtóművek piacra dobása után megnyúlt a megtérülési idő, ez a hajtóművek relatíve alacsonyan tartott árával és a viszonylag magas utópiaci árakkal magyarázható, amit a nagyösszegű javítóműhely vásárlások is alátámasztanak (ennek az érvelésnek ellentmond, hogy a vevők tapasztaltak és tudják, hogy a hajtóművekkel kapcsolatos kiadások legnagyobb része a szerviz és karbantartás)

GE/Honeywell • Finanszírozási kérdések (folytatás) • GE Capital Aviation Services (GECAS finanszírozás, lízingelés) a legnagyobb repülőgépvásárló, a kereslet 10 %-ával, a második legnagyobb lízingcég (ILFC) flottája fele akkora • Csak GE hajtóműves gépeket vesz, képes a piacot jelentősen befolyásolni (csoportos használat előnyei, nagy tételekben vásárol, első vásárlóként befolyásolhatja a berendezések típusát) • A Bizottság szerint egy 10 százalékos részesedésű vállalat is nagy piaci erővel bírhat (?)

GE/Honeywell • Erőfölény értékelése • Piacra nehéz belépni (elsüllyedt költségek, knowhow) • PW is egy nagyobb válallatcsoport része, PW és RR hadiiparnak szállít • Vevők alkupozíciója: nagyobb légitársaságok, lízingcégek és a legnagyobb gyártók Airbus, Boeing válaszhat PW vagy RR hajtóművet

GE/Honeywell • Erőfölény kiterjesztése • GE-Honeywell a GE Capital-en keresztül olyan kedvező pénzügyi ajánlatot adhat, amellyel versenytársai nem rendelkezhetnek • GECAS most már nemcsak a GE hanem a Honeywell termékeknél is vásárlóként befolyásolná a repülőgépgyártókat • Honeywell termékek jól kombinálhatók a GE termékekkel és vonzó csomagok állíthatók össze tiszta (egy árban) vagy kevert áron (teljes csomag ára alacsonyabb, mint a részeké)

GE/Honeywell • Csomagban történő értékesítés (bundling) • A Bizottság szerint az árak csökkennének és a csomagoknak kiszorító hatása lenne • Elméleti modellek is kimutatnak ilyen lehetséges hatást • Az ágazatban korábban is megfigyelhető volt a csomagban történő értékesítés, feltehetően továbbra is élnének vele

• Az érintett vállalatok mindkét érvet vitatták • Egy modellnél bizonyítani kell, hogy alkalmazható az ágazatra • Nem jellemző a csomagban történő értékesítés (a felek kérésére empirikus adatokat nem közöl a Bizottság jelentése)

GE/Honeywell • Csomagban történő értékesítés (folytatás) • A Bizottság szerint az árak csökkennének, a versenytársak kilépnének, azt követően az árak ismét emelkednének • A versenytársak valóban kilépnének-e, hiszen komoly piaci pozícióval rendelkeznek? Fúziókkal vagy új szövetségekkel is reagálhatnak a lépésre. • A fúzió hatékonysági előnyeit nem vizsgálja a bizottsági határozat • A kilépés lehetséges időpontját nem vizsgálta a Bizottság, ha sokára történik (és ezt valószínűsítheti, hogy a szerviz és karbantartás bevételei a döntőek), akkor a jólétre gyakorolt kezdeti pozitív hatás nagyon jelentős lehet • Az engedélyezés esetén elő lehetett volna írni a csomagban értékesítés tilalmát - ehhez ellenőrzés kell

GE/Honeywell • Vertikális hatások • Önindítók piaca • Honeywell a piac felső részén vezető szerepet tölt be, GE az alsó részén van jelen – módja lenne a versenytársak, pl. RR, ellátását korlátozni • Kérdéses, hogy a Honeywellnek megérné-e (nagyobb nyereséggel járna-e) ezt a stratégiát követni szemben azzal, hogy kiszolgálja a RR • Az RR más vállalathoz is fordulhatna, de a Bizottság álláspontja szerint semelyik sem vállalkozna rá, mert vagy PW, vagy a GE érdekkörébe tartoznak • A GE-Honeywell vertikális fúzió a kettős árrés felszámolása miatt alacsonyabb hajtómű árhoz vezethet, a Bizottság azonban nem számolt az alacsonyabb árak és a versenytárs kilépése közötti átváltással

GE/Honeywell • Bizottsági döntés értékelése • Összetett fúziós eset • A bizottsági érvek sokszor hiányosak vagy nem teljeskörűen ismerhetők meg • Gyakori kritika: • A Bizottság a versenytársakat és nem a versenyt védi • Csak elméletekre és előfeltevésekre alapozza döntését

• Az EU vizsgálódás kiindulópontja a piaci erő léte illetve erősítése (market dominance), szemben az US megközelítéssel, amely a verseny jelentős csökkentését vizsgálja (substantial lessening of competition)

GE/Honeywell • Az Elsőfokú Bíróság döntése • Összességében jóváhagyta a Bizottság álláspontját, de egyes részleteiben elvetette • Horizontális alapon elutasítható a fúzió • Konglomerátum és vertikális alapon nem • A konglomerátummal kapcsolatos érvek és bizonyítékok nem voltak elég meggyőzőek • A konglomerátum jellegű összefonódás hatásainak bizottsági elemzése során nem elegendő valamely jövőbeni magatartás valószínűségét vizsgálni, hanem figyelembe kell venni a magatartás folytatására ösztönző vagy azt csökkentő erőket • A vertikális érvek és bizonyítékok meggyőzőek voltak, de a Bizottság hibázott, amikor nem vette figyelembe, hogy a vélt magatartás bekövetkezése esetén ex post is beavatkozhatna a 82. cikk (ma 102. cikk) alapján

Gazdasági szabályozás 4. hét Vertikális korlátozások és fúziók

Recommend Documents