gazdasági lehetőségek határon innen és túl A Fejér Megyei Hírlap gazdasági magazinja

gazdasági 2012 A Fejér Megyei Hírlap gazdasági magazinja

lehetőségek határon innen és túl

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a kormány gazdaságfejlesztési terveiről

A Duna stratégia és a Wekerle Terv Beszélgetés Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti frakcióvezetőjével

Mórról indul Kárpát-medencei körútjára, majd Székesfehérvárra tér vissza a Magyar Termék Nagydíj Interjú Kiss Károlynével, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivőjével

eli Angol regg na, gomba on al sz z, Sült kolbás körtojás, tü , m so és paradic bab os m paradicso

M7-es (balatoni) autópálya 60-as kilométer, fehérvári pihenő. Szé

ke sf

eh

on

lat

Ba

Rákóczi-túrós A ház legnéps zerűbb cukrászati term éke

érv

ár

st

pe

da

Bu

Se Du regé na lye újv s, áro s

További információ:

www.albapark.hu

Tel.: (22) 505-885 [email protected]

Lájkolja éttermünket a Facebookon, és értesüljön elsőként akcióinkról! facebook.com/m7albapark

inket ménye éksüte sütjük s é Házi p k készítjü n e b ly he

Örömmel

látjuk ét termünk a hét m ben inden na pján

Az esély neve: egység A ’90-es évek elején, a csodavárás eufóriájából való kijózanodás kezdetén egymás után születtek, és az óta is születnek tanulmányok a paradigmaváltás szükségességéről. Emlékszem, engem is felkértek, írnék róla. Nem vállaltam el, ugyanis már akkor is úgy éreztem, hogy a felemelkedés stratégiája évszázadok óta adott, csak ritkán élünk vele. A neve: egység. Most, a Wekerle jegyében szervezett II. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumra készülőben, egy olyan időszakban, amelyet már a teljes kijózanodás jellemez, kénytelen vagyok megállapítani: az évszázados lehetőséggel az elmúlt két évtizedben sem sikerült élni. Pedig az egység nem önfeláldozás, nem a szabadság feladása, hanem a saját és közösségi érdekek hatékony érvényesítésének lehetősége. Ezért vélem úgy, hogy a Wekerle Terv, áttörést jelenthet. Ha… Lehet, hogy 2001. december 13-i közgyűlésén a Móri Városvédő és Szépítő Egyesület tagságát még csupán a saját értékeik újrafelfedezésének igénye késztette a kezdeményezésre, „hogy az Erzsébet téren állítsunk maradandó emléket egy szoborkompozícióval Wekerle Sándornak, Mór szülöttének, Magyarország első polgári származású miniszterelnökének”. Az viszont a helyzetértékelés pragmatizmusát sugallja, hogy éppen 2010 júniusában látják „elérkezettnek és megvalósíthatónak” a 2001. évi kezdeményezést. 2008-ban, amikor megtörtént a téren levő II. világháborús katonasírok áthelyezése, még csak éppen kirobbant, 2010-ben viszont már mindenki számára egyértelművé vált, hogy elhúzódó válsággal állunk szemben, amely újraszabja a világot, mindannyiunk életét. Válsághelyzetekben viszont már nem elég a vezetői tehetség, a szakértelem, a következetesség és kitartás, karizmatikus egyéniségekre van szükség. Olyanokra, mint a már fiatalkorában jelentős gazdasági és politikai sikereket elérő, birtokán mintagazdaságot szervező, később finánczseniként emlegetett, reformer Wekerle Sándor, aki nem véletlenül lett háromszor miniszterelnök és pénzügyminiszter. Ráadásul, olyan pénzügyminiszter, aki a kort kiválóan ismerő Gratz Gusztáv történész szerint „ Az ország pénzügyeinek rendbehozatala tevékenységének csak egy részét merítette ki, valójában a gazdasági fejlődés nagy céljai lebegtek előtte, és pénzügyi politikáját is ezeknek a céloknak szolgálatába állította.” A városszépítők önkormányzat által támogatott kezdeményezése páratlan összefogást váltott ki. Civilek, önkormányzatok, vállalkozások és politikusok _ pártállástól függetlenül _ fogtak össze a Wekerle-emlékév sikere érdekében. Ebben a közegben szinte természetesnek hatott Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslata, hogy az emlékév kiemelt eseményeként, Wekerle jegyében és szellemében, szervezzük meg a Kárpát-medencei Közgazdász Fórumot. Az pedig már végképp értelemszerűnek tűnt, hogy a hagyományteremtő szándékkal megszervezett fórumon Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette: a kormány Wekerle Sándorról nevezte el határokon átívelő gazdaságfejlesztési programját, Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiáját. Radetzky Jenő javaslatára. A Wekerle-tervet kezdetben sokan fenntartásokkal fogadták, de amint szerzőink állítják, az erdélyi Mikó-terv összecseng a Wekerle-tervvel, a Vajdaságban azt remélik, hogy a Duna-stratégia révén már az uniós csatlakozás előtt bekapcsolódhatnak a Kárpát-medencei gazdasági együttműködésbe, Felvidéken pedig lehet, hogy e lapszám megjelenéséig már meg is kezdték a Wekerle-terv helyi sajátosságokra épülő kidolgozását, a fejlesztési tervek összehangolását. Felállt a legfontosabb intézményrendszer is, adottak tehát a lehetőségek, hogy a Kárpát-medence térsége, egy erős gazdasági régióvá fejlődjön. Ugyanakkor tudjuk jól, minden terv annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Bízzunk abban, hogy egyre többen ismerik fel, minden újabb megnyitott határátkelőhely, minden egyes közös projekt, minden közösen megtett kis lépés, az egységen alapuló növekedést segíti. Ha élni tudunk tehát az együttműködésben rejlő lehetőségekkel, ha megszívleljük a móri példát, akkor talán nem kell ciklusonként paradigmaváltásokról beszélni, újra és újra kitalálni a felemelkedés stratégiáját. Azt, ami már évszázadok óta adott. A neve: egység.

Elekes András fõszerkesztõ

Köszöntő

Gazdasági Körkép

2012

3

Gazdasági Körkép A Fejér Megyei Hírlap gazdasági magazinja Fõszerkesztõ: Elekes András Vezetõ szerkesztõ: Klecska Ernő Tervezõszerkesztõ: Krucli Gábor Hirdetési vezetõ: Molnár Peggy Terjesztési vezetõ: Major Tamás Szerkesztés: Fejér Megyei Hírlap szerkesztõsége 8000 Székesfehérvár, Ady u. 15. Telefon: 22/542-700 Kiadja a Pannon Lapok Társasága 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Telefon: 88/541-600 A kiadásért felel: Kázmér Judit, Kinde Kálmán, Szabó Miklós ügyvezető igazgató Nyomda: Veszprémi Nyomda Zrt. Címlapfotó: Pati-Nagy Bence Címlapunkon: Wekerle Sándor szobra Móron

4

2012

Gazdasági Körkép

Tartalom Kivételes történelmi pillanat, formabontó elképzelés . . . . . . . . . . . .

5

Természetes piacok, önálló régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8

Határon átívelõ üzleti kapcsolatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18

A GDP nem minden. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

20

Projektek kerestetnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

28

Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díj. . . . . . . . . . . . . .

32

Enterprise Europe Network . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

34

Ahol az ötlet megszületett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

36

Ez nem hagyományos válság, ez az új helyzet . . . . . . . . . . . . . . .

38

Jobb késõn, mint soha. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

40

Halországban kifogták az aranyhalat. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

44

Méltó terv, de az utókor az eredmények alapján ítél majd . . . . . . . .

46

A Kárpát Régió Üzleti Hálózat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

48

Ünnepi esztendõ elõtt áll a királyok városa . . . . . . . . . . . . . . . .

50

Úttörõ szerepet vállaltak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

52

A helyi magyar közösségek érdekében. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

54

Megállítani a leszakadást . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

56

Nem egyszerû bejutni, de sok a lehetõség. . . . . . . . . . . . . . . . .

58

Nem szabad ölbe tett kézzel várni! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

60

Új kiegyezésre lenne szükség!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

62

Nemcsak a pályázaton, de a piacon is helyt kell állni . . . . . . . . . . .

64

Tartalom

Kivételes történelmi pillanat, formabontó elképzelés A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

A Wekerle Tervről, mint a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról szóló előterjesztést a kormány 2012. július 4-i ülésén tárgyalta és fogadta el. A kormányprogram, amely főleg a hálózatosodást támogatja, alapja lehet az uniós pénzek felhasználását a 2014-2020 közti időszakban megalapozó tervezési dokumentumoknak. A Wekerle Terv bőven egy évvel ezelőtt Mórról indult, helyiek által kezdeményezett Wekerle Emlékév egyik rangos eseményeként megrendezett Kárpát-medencei közgazdásztalálkozón jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt. A Wekerle Terv – annak preambuluma szerint – egy olyan időszakban kerül kidolgozásra, amikor a globális politikai és gazdasági hangsúlyeltolódások miatt az Európai Unió, Wekerle Terv

ezen belül a nemrég csatlakozott közép-európai térség új kihívásokkal néz szembe. Az Uniót jellemző számos feszültség közül a legfontosabb az egyensúlytalanság, amely az el-

múlt évtizedben a centrum országok és a periféria között kialakult, ezért a sikeres további integráció érdekében tartós és a periféria integrálódását lehetővé tevő megoldásokat kell talál-

Gazdasági Körkép

2012

5

ni a kialakult feszültségekre. A fokozatosan globalizálódó világgazdasági térben a regionális szintű jelenségek felértékelődnek, a pénzügyi válság, kiemelten az eurózóna válsága rámutatott, hogy a versenyképesség megőrzésének útja a szorosabb gazdasági integráció és koordináció. Ezt példáz-

történelmi tapasztalatokból, a térséget jellemző etnikai sokszínűségből, a hasonló gondolkodásmódból és a meglévő kapcsolati hálókból adódnak. Magyarország versenyképessége tehát a magyar gazdaság középeurópai pozíciójának megerősítésén keresztül javítható, a térségi gondol-

A Karsai Holding szentegyházi üzeme Erdélyben za a fejlett nyugat- és észak-európai országok példája is, amelyek valójában akkor tudtak felmutatni rendkívüli és tartós fejlődést, miután sikerült előrelépniük a gazdasági integráció útján. Magyarország számára a Kárpát-medence – ami alatt nem kizárólag a természetföldrajzi egységet értjük, hanem Magyarországot és a vele szomszédos országok területét Ausztria és Ukrajna Kárpátokon túli részének kivételével – és az azon belüli viszonyok alakulása kiemelt fontossággal bír. Ebben az európai nagytérségben, potenciális fejlesztési makro-régióban léteznek olyan gazdaságilag is értelmezhető erőforrások, amelyeket a térség országai mindeddig nem vagy nem eléggé hatékonyan használtak ki. Ezek az erőforrások elsősorban a közösen megélt

6

2012

Gazdasági Körkép

kodás segíthet a megváltozott piaci környezethez való alkalmazkodási nehézségek legyőzésében. A térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt északnyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja. Ez új lehetőség a kelet-közép-európai államok számára, hogy fokozott ütemben hozzák be azt a történelmi léptékű fejlettségbeli lemaradást, ami elválasztja őket a fejlett nyugat-európai országoktól. A Kárpát-medencei térség országainak sokkal mélyebb gazdasági integrációja azért is indokolt, mivel gazdaságuk túlságosan kicsi és szűk ahhoz, hogy a világgazdasági folyamatokba hatékonyan kapcsolódhassanak be. A távolabbi, domináns gazdaságok szemszögéből nézve az egész régió

egy piaci egységet alkot, ezért a velük való gazdasági kapcsolatokat pozitívan segítené elő, amennyiben a térség országai tanújelét adnák gazdaságfejlesztési terveik összehangolásának – érvelnek a készítők Magyarország és szomszédai közül Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ausztria EU tagsága vagy Horvátország és Szerbia integrációs perspektívája megfelelő keretet teremt a gazdasági együttműködés további kibontakoztatására. A közép-európai államok integrálódását természetes módon könnyíti a hasonló történelmi tapasztalat és a közel azonos fejlettségi szint. A Kárpát-medence országait és népeit azonban nem csak a közös történelmi múlt köti össze, hanem közösek napjaink problémái is. A térségbeli országok hasonló helyzetben vannak, valamennyiükre jellemző a külső gazdasági hatásoknak való erős kitettség, az elmúlt évtizedben gyorsan növekvő külső adósság és a szükségessé váló strukturális alkalmazkodási lépések által keltett társadalmi feszültségek. Közösek a környezettel összefüggő problémák is. A térség gazdasági teljesítménye népességbeli súlyánál sokkal alacsonyabb, az Európai Unió gazdasági teljesítményének (összes GDP-jének) mindössze három százalékával egyenlő, míg a népességben 10 százalékos az arány. A Kárpát-medence országainak gazdaságát domináns módon a térségbe a kelet-európai rendszerváltást követően betelepült nyugat-európai tőke határozza meg, amely szinte minden nemzetgazdasági ágban, az országok többségében uralkodó szerepet játszik. A térség minden országa tőke- és tudásimportra szorul, és ezt az importot alapvetően az EU magországaitól szerezhetik be. Jellemző rájuk továbbá az alacsony jövedelem és a kicsi piacméret, egy ilyen sok nyelvű, eltérő szabályozásokkal rendelkező kis piacon pedig igen magasak a piacra lépéssel kapcsolatos tranzakciós költségek. Az országok többségében a gazdaság és a piac tipikusan duális szerkezetet mutat, amelyben együtt van a nagy multinacionális vállalatok által képviselt termék- és munkaerőpiac, amit makroszerkezetnek is nevezhetünk, illetve az általában helyi kis- és középvállalatok által képviWekerle Terv

selt helyi gazdaság, a maga sajátos munkaerő keresletével és termékkínálatával. Különböző okokra visszavezethetően a térségben a fejlesztések finanszírozása drágává vált, aminek következtében a lokális gazdaságok jórészt stagnálnak, a növekedés nagyrészt a külföldi tőke által a térségben üzemeltetett vállalkozásokból származik. A Wekerle Terv a magyar kormány Kárpát-medencei térséget érintő stratégiai szintű gazdaságfejlesztési dokumentuma, amelynek célja a magyar gazdaság makro-regionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása és az e célok elérését szolgáló partnerségi, intézményi és finanszírozási keretfeltételek kijelölése. A terv elsődleges célja a magyar gazdaság növekedési érdekeinek szolgálata azáltal, hogy hozzájárul annak Kárpátmedencén belüli pozícióinak erősödéséhez. A cél elérése érdekében törekszik a szomszéd országokkal való partneri viszony kölcsönös előnyök elvén alapuló elmélyítésére és a közösen támogatható és megvalósítható gazdaságfejlesztési programok azonosítására. A magyar kormány Kárpát-medencei szintű célkitűzéseinek megvalósítása során, stratégiai szövetségesként tekint a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekre, a szomszédos országokkal való kapcsolat szorosabbra fűzésében épít a magyar közösségek helyismeretére, tapasztalataira, a nyelvi akadályok leküzdésében nyújtott segítségére. Magyarország célja, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is hozzájáruljon határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásához. Ezen alapfeltételek közül az egyik ha nem a legmeghatározóbb - gazdasági természetű, és a megélhetéshez szükséges anyagi feltételek, tisztességes munkalehetőségek biztosítására vonatkozik. A Wekerle Tervben testet öltő gazdaságfejlesztési szemlélet megalapozója az Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Övezet alprogramja, mely lehetőséget teremt a magyar gazdaság mindeddig kiaknázatlan, regionális léptékű növekedési stratégiájának és az arra alapozó programok megfoWekerle Terv

galmazására. A terv szorosan kapcsolódik ezen kívül a kormány külgazdasági stratégiájához, ami szintén kiemelten fókuszál a Kárpát-medencei célterületekre, nagy hangsúlyt helyez a szomszédos országok felé irányuló üzleti, kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fejlesztésére. A Wekerle Terv célkitűzései szerves részét képezik mind a Magyar Növekedési Tervnek, mind pedig a fenntartható fejlődéshez vezető növekedés és foglalkoztatás magyar útját kijelölő Nagy Reformkönyvnek. Mivel az elképzelések megvalósítása során jelentős részben az Európai Unió által nyújtott fejlesztési forrásokra lehet majd támaszkodni, ezért a tervnek hozzá kell járulnia regionális politikai célkitűzéseihez is. Az Európai Unió támogatja a regionális együttműködés elmélyítését, a tagállamai közötti jószomszédi viszonyokat, a harmonikus közös fejlődést. A Kárpát-medencei országok erőteljesebb összefogása segíti az Unió keleti területének stabilizációját, illetve megvalósítja a későbbiekben csatlakozni kívánó balkáni térséghez és más szomszédokhoz fűződő jó viszonyt. A Wekerle Terv fontos küldetése, hogy Kárpát-medencei összefüggésben is értelmezhető fejlesztési kérdésekben iránytűként szolgáljon az európai uniós alapok felhasználását szabályozó szerződések, programok, akciótervek kidolgozásakor. A Wekerle Terv nyomán végrehajtott intézkedések által 2020-ra egy olyan Kárpát-medencei gazdasági teret képzelünk el – fogalmaznak a terv készítői, amelyben a térség országai a nyugat-európai országok gazdasági integrációjának szintjét elérik, és amelyben a kis- és középvállalkozások a Kárpát-medencei léptékű erőforrás- és piaci tervezésen keresztül hatékonyan hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és az exportteljesítmény fokozásához. Fontos, hogy

szorosabb kapcsolat épüljön ki a helyi, Kárpát-medencei tulajdonú vállalkozók között, olyan módon hogy azok egymásnak beszerzési és felvevő piacai lehessenek. A térségi összefogás által erősíthető a Kárpát-medencei helyi vállalkozók vertikális – az alapanyag termelőtől a feldolgozón

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network regionális irodája együttműködve a Fejér Megyei

Hírlappal és a Magyar Közgazdász

Társasággal 2012. október 19-ikén Móron rendezi meg a II. Kárpátmedencei gazdasági fórumot. A nagyszabású program fővédnöke Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. és értékesítőn keresztül a fogyasztóig terjedő – integrációja. A határon átnyúló kereskedelmi tradíciók újjáélesztése, a térségi termékek felhasználásának élénkítése révén jelentősen javul a külső egyensúly. Kiemelt elképzelés a globális és helyi gazdaság viszonyának szorosabbra fűzése, hisz a helyi és a globális gazdasági szereplők kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésével a térség országaira jellemző duális gazdasági szerkezet egyre inkább kiegyensúlyozódik. Cél, hogy a helyi gazdálkodó szervezetek a régióba települő fejlett vállalkozások technológiájával és menedzsment módszereivel gyarapodjanak, ezért olyan működő tőkét érdemes a régióba vonzani, mely elősegíti a térségi technológia és munkakultúra fejlődését, valamint a beszállítói hálózatok kiépülését. K. E.

Gazdasági Körkép

2012

7

Természetes piacok, önálló régió Együttműködés a szakképzéstől az infokommunikációig

A Wekerle Terv fő stratégiai célja a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítése. Két kiemelt terület a térségi infrastruktúra összehangolása, valamint az egységes munkaerőpiac megteremtése. Ezek olyan általános célok, melyek nagyrészt a térségi államokkal együttműködve valósíthatók meg. Ezeken felül elengedhetetlen elkülönített szakmai programok kijelölése a térség gazdaságában jelentős súllyal megjelenő ágazatokra vonatkozóan. A terv részletesebben öt területet ragad ki, melyek megvalósított intézkedései példaképp szolgálhatnak más ágazatok számára is. Ezek az ágazati kitörési pontok a jármű- és gépipari beszállítói együttműködések területe, a zöldgazdaság, az élelmiszer-gazdaság, a turizmus és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikációs szektor. A Wekerle Terv célcsoportját kiemelt hangsúllyal a kis- és középvállalkozások képezik. Ezeket a gazdálkodó szervezeteket képessé kell tenni a nemzetköziesedésre, a külpiacokon való megjelenésre és helyt-

8

2012

Gazdasági Körkép

állásra. Az elmúlt időszak magyar gazdasági teljesítményében jelentős súllyal esik latba az exportteljesítmény, azon belül azonban a hazai kkv-k részesedése elmarad a kívánatos mértéktől. Ahhoz, hogy ezen

javítani lehessen, a „közel külföldnek” nevezhető Kárpát-medence az ideális térség, ahol a földrajzi távolságok, kulturális különbségek nem számottevőek és szinte minden esetben megtalálható a magyar nyelvet Wekerle Terv

Infrastruktúra összehangolása a Kárpátmedencében

beszélő üzleti partner vagy közvetítő. Az itt szerzett tapasztalatok felvértezhetik a vállalkozásokat arra is, hogy ezt követően egyéb, távolabbi piacokat is megcélozhassanak, és ott sikerrel helyt álljanak. A hazai vállalkozások számára elsődlegesen elérhető terület a Kárpátmedence, amely mint egységes piaci tér, egyben a szomszédos országok számára is üzleti előnyöket biztosít. Éppen ezért kölcsönös érdek, hogy az európai regionalizáció során megjelenjen, mint önálló karakterrel és érdekekkel bíró makro-régió, és nem csak, mint a multinacionális cégek termelő- és fogyasztó területe. Alapvető cél, hogy a kapcsolatok a helyi tulajdonú vállalkozások bázisán erőteljesebben fejlődjenek. Ehhez szükséges olyan funkciójú intézmények felállítása, amelyek együttműködő csoportokba foglalják a magánvállalkozásokat, és közös alapokra helyezik a működést támogató kutatási, innovációs és finanszírozási tevékenységeket. A Kárpát-medencei térség fejlesztéséhez olcsó finanszírozási lehetőségeket is kell biztosítani. Ez leginkább helyi tulajdonú és meghatározott finanszírozási céllal létrehozott pénzintézetek (mikrohitel szervezetek, szövetkezeti pénzintézetek) segítségével lehetséges. Wekerle Terv

A kapcsolatok erősítése érdekében feltétlenül szükség van az infrastruktúra összehangolására a Kárpátmedencében. Ez magában foglalja mindazon feltételeket, amelyek közvetve befolyásolják a termelés-szolgáltatás fejlesztésének lehetőségeit. Az adminisztratív régiók mellett különösen fontos a funkcionális régiók kapcsolatának figyelembe vétele, amelyeket a történelmi, gazdasági, társadalmi fejlődés, esetleg földrajzi szükségszerűségek alakítottak ki. Hazánk rendelkezik egész Európában a második legtöbb szomszédos országgal, s nem túl nagy méretéhez képest – annak tagoltsága miatt – relatíve az egyik leghosszabb határvonallal. Ezek a határok azonban erősen elválasztó jellegűek, így Magyarország és szomszédai együttműködésének – a makro-regionális építkezésnek – egyik legkézenfekvőbb, leghasznosabb, valódi tartalmat adó formája a közös határvonalak átjárhatóságának megteremtése volna. A határmenti közlekedési összeköttetések fejlesztésével, az egykori útvonalak helyreállítása döntően hozzájárulna a határtérségek gazdasági aktivitásának fellendüléséhez. A terv infrastruktúra-fejlesztési célját nem csak a közlekedési úthálózat képezi, hanem a szóba jöhető vállalkozási tevékenységek egyéb infrastruktúra igényei is. Kiszámítható szállítmányozás és logisztika nélkül nem képzelhető el eredményes vállalkozási tevékenység más országok területein. Ennek kiépítése csak akkor térülhet meg, ha megfelelő közös szándék mutatkozik. Nélkülözhetetlenek a gazdasági tevékenységet megalapozó aktuális üzleti információk és kapcsolatépítő - közvetítő szolgáltatások. Ezek is akkor lesznek hatékonyak, ha „térségre szervezettek”, és napi kapcsolatban vannak a határ menti területek mindkét oldalával. A térségbeli zavartalan közlekedés elősegítése érdekében ajánlott a különböző tömegközlekedési menetrendek, valamint tarifarendszerek összehangolása.

A sürgősségi, készenléti, katasztrófa-elhárítási szolgálatok közös alapon szervezett működése kölcsönös előnyökkel jár. A határmenti árvízvédelmi műtárgyak tervezése és fenntartása csak együttműködésben képzelhetők el. Ezek megépítése számos vállalkozásnak jelenthet megélhetést, nem beszélve a kisebb léptékű, de ezekhez kapcsolódó kármegelőzési, elhárítási (belvíz) települési közmunkákról. Az állat-egészségügyi, növényvédelmi monitoring, valamint a környezeti elemek monitoringja és védelme a környezet minőségét javító tevékenységek infrastruktúrájaként jelenik meg, ami fokozott jelentőséggel bír az egymáshoz kapcsolódó határ menti területek számára. Nyilvánvaló kihatása van a biztonságos, minőségi élelmiszertermelésre és a térség környezet-egészségügyi mutatóira.

Vasútépítés a tárnoki szakaszon Az egészségügyi szolgáltatások rendelkezésre állása kiegészítheti egymást a határ két oldalán, megszüntetve az olykor évtizedek óta fennálló ellátási hiányokat. Ezen szolgáltató tevékenységek felszereltsége, infrastruktúrája megnöveli a határon átnyúló funkcionális térség infrastrukturális színvonalát, ami a turisztikai tevékenységeknek is alapját képezi. Természetesen, mint egyfajta infrastruktúra elem, állami feladat az ellentételezések rendszerének közös jogi – pénzügyi szabályozása, amihez az érintett országok tárcái közötti szakágazati szintű együttműködés és megállapodás szükséges. Tudatos fejlesztési stratégia eredményeként a határmenti települések infrastrukturális fejlesztéseit nem

Gazdasági Körkép

2012

9

ágazatonként differenciáltan, hanem komplex, a gazdaságfejlesztés és a „periféria-mentesítés” érdekében összehangolt fejlesztési programokkal kell támogatni, melyek elősegítik, hogy ezen települések központjai legyenek az országhatáron átnyúló stratégiák gyakorlati megvalósításának.

Egységes munkaerõpiac megteremtése a Kárpát-medencében A Kárpát-medencei Gazdasági Térség megteremtése nem valósítható meg a munkaerőpiacon való megfelelő átjárhatóság megteremtése nélkül. A vállalkozások versenyképességének fontos eleme a minőségi termék-előállítás képessége, ami a jól képzett munkaerő alkalmazhatóságától függ. A munkaerő-piaci információk összehangolása és szolgáltatása kölcsönös előnyökkel jár. Ehhez olyan Kárpát-medencei szintű munkaerőpiaci információs portálra van szükség, ahol megjelennek azon munkalehetőségek, amelyek betöltése helyi szinten nem vagy nehezen lehetséges. A vállalkozások szempontjából ideális lenne a Kárpát-medence országaiban a szakképzés egységesítése, a képesítések kölcsönös és automatikus elismerése, illetve a hazai

magyar nyelvű szakképzési tananyag közvetlen felhasználhatóságának biztosítása a szomszédos országok magyar nyelvű szakképzésében. Az Európai Unióban ugyanakkor a szakképzés rendszerének és tartalmának kialakítása tagállami hatáskör, és a szakképesítések ekvivalenciája csak államközi egyezmények keretében valósulhat meg. Regionálisan egységes szakképzés nélkül a vállalkozásokat a piaci jelenlét szempontjából kritikus szakmák kölcsönös elismerése hatékonyan segítheti. A határ két oldalán, határmenti városokban működő szakképző intézmények szakmastruktúrájának összehasonlító felmérése támpontot adhat azokról a szakmai irányokról, amelyekben a határmenti együttműködés célszerű. Európai uniós szinten az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) törekszik a különböző országok képesítési rendszereinek összekapcsolására oly módon, hogy könnyebben olvashatóvá és érthetővé teszi a különböző országokban és képzési rendszerekben megszerzett képesítéseket. Ezen folyamatok segítséget nyújthatnak akár az egyes országok közötti kölcsönös elismerések kiváltására, illetve az elismerési folyamatok elősegítésére is, tehát a keretrendszer gyors adaptációja fontos célkitűzés. További lehetőség a szakképzés tartalmának szakmánkénti összehangolása a régió azon országai és szakmái között, ahol ez hatékony befektetéssel megoldható. Ez a törekvés

A szakképzés a jövő – oktatás a fehérvári Emersonnál

10

2012

Gazdasági Körkép

egyrészt elősegítheti az egyes szakmák kölcsönös elismerését, másrészt megkönnyítheti az adott szakképesítés honosítását a régió országaiban. A Wekerle Terv keretében a nemzetiségi tankönyvkiadásban szerzett tapasztalatokat felhasználva Magyarország segítséget nyújthat a régió országaiban működő szakképzési intézményeknek az adott ország akkreditációs követelményeinek tartalmilag megfelelő, magyar nyelvű tananyag elkészítésében is. A határokon túli magyarság számára a magyar nyelven történő szakmaszerzés lehetőségét megkönnyítve, a régió országaiban aktív vállalkozások számára is biztosíthatóak a magyarul beszélő helyi szakemberek. A Wekerle Terv fontos célkitűzése a magyar nyelvű felnőttképzési programok Kárpát-medencei elérhetőségének elősegítése, akár az érintett vállalkozások, akár a határon túli magyar munkavállalók számára. A határon átnyúló együttműködési programok szolgálhatnak eszközként a fenti célok eléréséhez, elsősorban a határmenti szakképző, felnőttképző intézmények tevékenységének összehangolásával. Cél a magyarországi és a szomszédos országokban rendelkezésre álló munkaerő mobilitásának növelése. A vállalkozások információellátásnak javítása szempontjából kulcsfontosságú a munkaügyi központok és kirendeltségeik munkáltatói kapcsolattartó kollégáinak felkészítése. A határon túli partnerkeresést hatékonyan elősegítő munkaerő-piaci tanácsadói hálózat megvalósítása céljából tovább szükséges ösztönözni a határmenti munkaügyi szervezetek együttműködését. A felnőtt nemzedékek munkaerő-piaci esélyei legközvetlenebbül az állami szabályozókkal kevésbé kötött felnőttképzéssel növelhetők. A felnőttképzés Kárpát-medencei hálózati együttműködési rendszere már létrejött, így az egységesebb nemzeti felnőttképzési térség kialakításának és működtetésének alapfeltételei rendelkezésre állnak. Erre alapozva lehetőség van a Kárpát-medencei terjeszkedésben érdekelt vállalkozások, illetve munkáltatók igényei alapján „gyors reagálású” munkaerő-piaci képzések fejlesztésére és – a már Wekerle Terv

Gépipari beszállítók hálózatára működő hálózati együttműködéssel – ezek egységes Kárpát-medencei kiterjesztésére. Két évtizedes múlttal rendelkezik a határon túli magyar felsőoktatási képzés, amely részben hazai felsőoktatási intézményekben, részben pedig helyben, az adott országban működő magyar nyelven képző kihelyezett tagozatokkal működik. Az agrár, műszaki és gazdasági szakokon végzett diplomások a gazdasági kapcsolatok bővítésének alappillérei lehetnek. A felsőoktatási intézmények a gazdaságfejlesztési törekvésekben jelentős szerepet kaphatnak térségi, határon átnyúló K+F+I tevékenységük révén is. A Wekerle Terv egy olyan Kárpátmedencei kutatás-fejlesztési együttműködést tűz ki céljául, amely megfogható módon segíti és ösztönzi az összefogást a Kárpát-medencei kutatók között, valamint az innovációs tudás átadásával segíti hozzá az együttműködéshez a Kárpát-medencében található cégeket.

Jármû- és gépipari beszállítói hálózatok A beszállítói kapcsolatok kialakítása és bővítése jelentős dinamizáló tényező a térségi vállalkozások piaci teljesítményének javításában, illetve a nemzetközi tevékenység beindítása és bővítése szempontjából. A kis- és középvállalkozások a beszállítói láncon keresztül tudnak bekapcsolódni az exporttevékenységbe, és hosszú távon beintegrálódni a nemzetközi üzleti folyamatokba. Kárpátmedencei szinten, a határon átnyúló Wekerle Terv

horizontális, vagyis különböző ágazatokban tevékenykedő vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok ösztönzése elengedhetetlen. Cél, hogy a Kárpátmedence különböző szinteket elfoglaló jármű- és gépipari beszállító cégei egy erős hálózatot alkossanak van szükség elősegítve ezzel a külföldi működő tőke térségbe való betelepülését, megtartását és növelve az újrabefektetési hajlandóságot. A beszállítóvá válás nehéz folyamat eredménye, mely a potenciális vállalatok részéről hosszú távú pénzügyi stabilitást, a versenyképesség és hatékonyság folyamatos javítását, átgondolt menedzsment tevékenységet és folyamatos és komoly kutatás-fejlesztési tevékenységet igényel. A kisvállalkozások egyedileg nagyon nehezen tudnak kontaktust, üzleti kapcsolatot teremteni a multinacionális cégekkel. Számukra a beszállítói tevékenységhez szükséges kapacitások és technológia bővítése valamint az ehhez felhasználandó források megteremtése is problémát okozhat. Gyakran jelent akadályt a megfelelően képzett szakemberek, a hosszú távú üzleti stratégia valamint a modern üzletvezetési és piaci ismeretek hiánya is. A vállalkozói szektorban az egyik leghangsúlyosabb gátló tényező a szétaprózottság, a vállalati együttműködések rendkívül alacsony szintje. A jármű- és gépipari hálózatok támogatásánál kettős megközelítést érdemes alkalmazni. Mind a beszállítót, mind a megrendelőt ösztönözni szükséges az együttműködés szintjének növelésére, hiszen a jövőben kizárólag a hosszú távú, integrált és partnerségi viszonyon alapuló „hálózati szövetségek” lesznek életképesek a szektorban. A beszállítói hálózat bővítése nem csak a helyi, hanem a nemzetközi megrendelő cégeknek is érdeke, amit gépek kihelyezésével és a technológia betanításával maguk is nagymértékben támogathatnak. Az együttműködések létrejöttében az egyik legfontosabb tényező

a személyes ismertség és az üzleti partnerek ajánlása. Ezért olyan támogatási eszközök, programok alkalmazása lehet célra vezető, amelyek a személyes kapcsolatokat erősítik, ill. megfelelő bemutatkozási lehetőséget biztosítanak a megrendelőket kereső vállalatok számára.

Zöldgazdaság A Kárpát-medence egy olyan földrajzi, ökológiai egységet alkot, amely a megújuló és alternatív energiaforrásokat tekintve hatalmas potenciált rejt magában. A több országon keresztülhaladó szabad vízfolyások energiája, a napsütéses órák magas száma, a tájazonos növényi kultúrák által kínált biomassza, valamint a térség geotermikus adottságai indokolják a politikai határokon átívelő Kárpát-medencei energiagazdálkodást.

képalá A zöldgazdaság a jövő Térségi együttműködési hálók révén a közösségekben lévő lehetőségeket kihasználva cél, hogy olyan szerkezetváltást hajtsunk végre, amely az eddiginél sokkal nagyobb mértékben épít a megújuló, a környezeti terhelést csökkentő, a széndioxid kibocsátást visszafogó energiatermelésre. Alapvető érdekünk fűződik hozzá, hogy ez a strukturális átalakulás minél nagyobb mértékben

Gazdasági Körkép

2012

11

Az élelmiszer-gazdaság helyben teremt munkát támaszkodjon hazai teljesítményekre – vállalkozások, tehetségek és közösségek összefogásából származó eredményekre. A zöldgazdaság a megújuló energián és az energiahatékonyságon túl, a környezeti technológiák és a környezetipar területét is magába foglalja, amelynek fejlesztése során olyan lehetőségek nyílnak meg számunkra, amelyek alapvetően átrendezhetik az erőforrások hozzáférhetőségét, a gazdasági teljesítményeket, a költségstruktúrákat. A zöldgazdaság fejlesztésében kiemelt feladat az oktatási és a szakképzési rendszer kiépítése, hogy a vállalkozások ne szoruljanak ki saját zöld piacukról. A szakképzést regionális (Kárpát-medencei) méretekben kell megszervezni, ami a regionális léptékű piaci kapcsolatok szorosabbá fűzését is lehetővé teheti. A funkcionális térségfejlesztés fontos területe az öko-tudatos szemléletű tevékenységek és módszerek elterjesztése. Az energiatakarékos gazdálkodás és a megújuló energia hasznosítása önmagában is számos vállalkozási tevékenységet generálhat a határ két oldalának tudatosan tervezett együttműködése során. Új lehetőség a vállalkozások Kárpát-medencei szintű együttműködésére az energiahatékonyságot szolgáló épületenergetikai felújítások, beruházások területe. E munkahelyteremtésre lehetőséget biztosító, gyors ütemben bővülő ágazat lehetővé teszi az építőipari vállalkozások, illet-

12

2012

Gazdasági Körkép

ve ezek hálózatainak, klasztereinek határokon átívelő együttműködését. Érdemes lehet létrehozni egy energetikai és zöldgazdaság-fejlesztési szaktanácsadói hálózatot, valamint annak információigényét kiszolgáló zöld adatbázist, amely a zöldgazdaság, a zöldipar és a környezeti technológiák egészére kiterjed, emellett naprakész információval látja el a döntéshozókat, a szaktanácsadókat, a gazdasági élet szereplőit, az önkormányzatokat és a lakosságot.

Élelmiszer-gazdaság A hazai élelmiszergazdaság és vidék fejlesztését is célszerű a kelet-közép-európai országokkal, mindenekelőtt a Kárpát-medence országaival együttműködésben végrehajtani. Ezt indokolja, hogy a térség országai a magyarhoz nagyon hasonló problémákkal küzdenek, az Európai Unió keretein belül sok szempontból közös érdekeik vannak. A Kárpát-medence országainak mezőgazdasági adottságai az uniós országok átlagához képest jónak tekinthetők, ugyanakkor a potenciális adottságok nincsenek kihasználva. Alapvető politikai cél, hogy – építve az Európai Unió 2013 utáni agrárpolitikai elképzeléseire, azokon belül mindenekelőtt a kiegyensúlyozott területi fejlődésre vonatkozó elgondolásokra – a mezőgazdaságban lezajló negatív tendenciákat megállítsuk és megfordítsuk. Ennek keretében cél

a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok további piacvesztésének megállítása, az élelmiszer-gazdaság és a hozzá kapcsolódó ágazatok import-ellentételező szerepének növelése, a vidéki munkahelyek megőrzése és gyarapítása, különös tekintettel a roma lakosság foglalkoztatásának erőteljes növelésére. Fontos feladat a termőföld és a természeti táj megőrzése, a termőterület további csökkenésének megakadályozása, illetve az elkerülhetetlen minimumra való korlátozása, a föld magyar (közösségi) tulajdonban való megtartása, a vidék „belakása”, vagyis jelentős térségek elnéptelenedésének megakadályozása. A Kárpát-medencei együttműködés egyik területét a természeti erőforrások fenntartható használata, elsősorban a vízgazdálkodás képezi, másik területét a területfejlesztési keretben zajló, vidékfejlesztési tartalmú együttműködések, harmadik elemét a magyar közösségek közötti, vidékfejlesztési jellegű együttműködések jelentik. A kitűzött célok eléréséhez megfelelő szervezési és szervezeti kereteket kell kialakítani. Ezen belül különösen fontos az élelmiszergazdaság vertikális integrációjának megvalósítása, lehetőleg olyan formában, hogy a termőföld tulajdonosai integrálják az élelmiszerek feldolgozását és értékesítését, vagyis a terméknek a földtől a fogyasztóig való eljuttatásának láncolatát. Az integráció felveti az erők egyesítésének, a szövetkezés ösztönzésének kérdését, mely téren támaszkodhatunk a XIX. század második felétől a XX. század közepéig fennállott és jól működő Hangya szövetkezetek tapasztalataira. A célok eléréséhez olyan ösztönzési és szervezési elveket kell érvényesíteni, amely a jelenlegi szétaprózódott és dezintegrált termelést meghatározott feladatok megvalósítására összefogja.

Turizmus és egészségipar A turizmus, a turisztikai forgalom a különböző országok között erős összekötő kapocsként működik, ezért a turizmus fejlesztése kitűnő lehetőséget nyújt a Kárpát-medencei gazWekerle Terv

dasági tér alakítására, kapcsolatainak szorosabbra fűzésére. Mivel az ágazat majd minden ország számára kitörési pontot jelent, és sok turisztikai adottságunk is közös, ezért indokolt ezen a területen az együttes haladás lehetőségének megteremtése. A szomszédos országok valamelyikében realizálódó turisztikai bevételek a kölcsönös gazdasági kapcsolatok révén az egész régió, és így Magyarország versenyképességét is növelik, ezért az összefogás erősítése katalizátorként hathat az integrált térségi gazdasági fejlődésre. A turisztikai desztinációk általában nem a közigazgatási határoknak megfelelően szerveződnek, hanem sokkal inkább a vonzerők elhelyezkedése, a természeti adottságok, a földrajzi és kulturális összetartozás alakítja őket egységgé. Cél, hogy a turizmus ágazat a határokon átnyúló együttműködések egyik legfőbb színtere legyen, ez az integráció pedig járuljon hozzá a turisztikai kapacitások jobb kihasználtságához, mind Magyarországon, mind pedig a határon túl, ezáltal a turizmusban működő, túlnyomórészt mikro- és kisvállalkozások piaci pozíciói erősödjenek. A piaci pozíciók javítása elsősorban a turisztikai kis- és középvállalkozások hálózatosodása révén valósulhat meg. A támogatási rendszerek hatékonyabbá tételével, összehangolt szabályozási környezet megteremtésével, és az infrastrukturális fejlettségbeli különbségek mérséklésével a különböző országok vállalata-

A turizmus értékekre épül Wekerle Terv

it magába tömörítő turisztikai klaszterszerveződések is ösztönözhetőek. Az intézményrendszert illetően fontos elérni, hogy a turizmus állami szintű intézményei kiemelten foglalkozzanak a Kárpát-medencei turizmusfejlesztés kérdésével, tovább gyarapítva többek között a szomszédos országokban működő turisztikai külképviseleti irodahálózatot. Magyarország határtérségében számos olyan vonzerő fedezhető fel, ami komplex turisztikai termékké csak úgy fejleszthető, ha vele a határ másik oldalán fekvő adottságokat is összefogottan kezeljük. Egy organikus egységet alkotó természeti táj, termővidék, vagy hagyományos kulturális közösség turisztikai hasznosítása, hatékony piacra vitele csak az adott térség turizmusban érdekelt szereplőinek határokon átívelő együttműködése útján történhet, ami pótlólagos magyar belföldi keresletet is eredményez. A versenyképesség növelése e termékek esetében is csak hatékony turisztikai marketingtevékenység útján lehetséges, melyet a turizmusban tevékenykedő vállalatok – nagyrészt kkv-k – önállóan nem tudnak hatékonyan végezni. Ezért szükséges a határon átnyúló térségi szintű turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szerveződések támogatása, számukra a megfelelő működési feltételek kialakítása. Ilyen szervezetek finanszírozására kiváló lehetőség nyílik a határon átnyúló támogatási programok keretében.

A kereslet élénkítéséhez jelentős mértékben hozzájárulhat a Kárpát-medence, mint térség pozícionálása távolabbi külső piacokon. Ennek eredményeképpen az egyes fogadóterületek egymást kiegészítő, specifikus termékeik eredményesebb piacra vitelét érhetik el. A turizmusmarketing egy Kárpátmedencei „brand” kiépítésével jelentősen hozzájárulhatna a turisztikai jövedelmek térségbe vonzásához, megszólítva olyan távoli küldő piacokat, ahol egy-egy térségbeli ország kínálata önállóan nem lehet versenyképes. Hozzájárulhat továbbá a jövedelmek térségben tartásához is a Kárpát-medencei országok turistáinak figyelmét egymás fogadóterületeire irányítva. A turisztikai márka három fő elemből épülhet fel, melyekhez a Kárpátmedence térségi szinten potenciális adottságokkal rendelkezik. Ezek az egészségturizmus, a vallási turizmus és a vidéki turizmus. Az ezeknek megfelelő célcsoportokra szabott húzótermékek, illetve termék-hálózatok képezik az arculat alapját. A térség természeti és épített adottságai, kulturális és történelmi öröksége, valamint borkultúrája és gasztronómiája mindezen termékeket kiválóan kiegészíti, hatékonyan diverzifikálva a turisztikai kínálatot. A nagyobb területet felölelő tematikus útvonalak azok a termékek, amelyek a térség országainak turisztikai integrációját leginkább igénylik és kiváltják. Ezért a stratégia kiemelten foglalkozik ennek a kínálati elemnek a fejlesztésével.

Az egészségipar lehetőségei határtalanok

Gazdasági Körkép

2012

13

Kreatív ipar és infokommunikáció A kreatív ipar az EU stratégiai elképzeléseiben kitüntetett jelentőséggel bír, különös tekintettel a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatás-bővülésre gyakorolt hatása miatt. Megfelelő szellemi és tudásbeli háttérrel, a közös kulturális gyökerekkel, valamint szervezeti és eszközbeli lehetőségekkel a kreatív ipar szereplői és különféle területei gyorsan és hatékonyan kapcsolhatók egybe, „mobilitásuk” és „mobilizálhatóságuk” igen hatékonyan érhető el. „A kreatív iparágak azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni.” (UNCTAD). A teljesség igénye nélkül olyan ágazatokat foglal magában, mint a média (film, televízió, rádió, elektronikus és nyomtatott sajtó), előadó- és képzőművészetek, a kulturális örökség, építészet, dizájn, forma- és divattervezés vagy a reklámszakma. A Wekerle Terv kreatív ipari része talán a legösszetettebb, de megvalósulása esetén Magyarországnak a legtöbb versenyelőnyt biztosító eleme. A kreatív, kulturális ipar egyik sajátossága, hogy bár a termékek (tartalom) fogyasztása jelentős mértékű, ugyanakkor igen árérzékeny, előállítási költségei viszont nem csökkenthetők bizonyos szint alá. Ezért a magyar iparág számára létkérdés a piac növelése, amelynek természetes iránya lenne a Kárpát-medencében található anyanyelvi környezet. A Wekerle Terv célja, hogy elősegítse a kreatív iparágak

A nemzetköziesedés a siker záloga – ellenőrzés a fehérvári Philipsnél• területén a virtuális és valós, határokon átnyúló együttműködési rendszerek létrejöttét. A kreatív ipar mellet a növekedésben és foglalkoztatásban az élet szinte minden területére hatást gyakorló infokommunikációs technológiák (ICT) szektor tölt be meghatározó szerepet. A digitális írástudás mértéke egy ország versenyképességének kulcstényezője, amelynek alacsony aránya Magyarországon és a Kárpát-medencében hozzájárul a térség lemaradásához. Erre a kkv-k alacsony informatizáltsága, és ICT használatuk alacsony szintje még inkább ráerősít. Ezért is fontos, hogy a határon átívelő fejlesztések során hálózatos iparágként az elsődleges multiplikátor hatásai révén jelentős szereppel bíró infokommunikációs szektorra is hangsúly helyeződjön. Több hazai szoftverfejlesztő cég rendelkezik piacképes, nagy hozzáadott értékkel bíró, elsősorban réspiaci megoldásokkal, szoftvertermékekkel, különösen az IT biztonság, a mobiltechnológia, a navigáció vagy az üzleti alkalmazások területén. Ezen megoldásokra kereslet lenne generálható főleg akkor, ha a szoftveres cégek segítséget kapnának lokalizációs és marketing tevékenységükhöz. Szintén potenciál rejtőzhet a hazai és a határokon túli hasonló profilú szoftvercégek, illetve egyetemek, kutatóintézetek K+F+I tevékenységének összehangolásában, együttműködésük kiaknázásában.

Eszközrendszer

Jönnek a szolgáltatóközpontok

14

2012

Gazdasági Körkép

A Wekerle Terv egy stratégiai tervdokumentum, alapvető feladata a legígéretesebb fejlesztési irányok kijelölése, melyek vezérfonalként szolgálnak

a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatokat erősítő intézkedésekhez. Ezen konkrét intézkedések részletes kidolgozására egy-egy időszakra vonatkozó akcióterv keretében kerülhet majd sor. Figyelembe kell venni, hogy nem létezik sikeres külgazdasági tevékenység és ennek megfelelően Kárpát-medencei szintű sem, azt támogató, jól működő intézményrendszer nélkül. A terv intézményrendszerének vizsgálatakor abból érdemes kiindulni, hogy annak célrendszere a meglévő, illetve a korábban létező, de mára megszűnt intézmények feladatkörétől részben eltérő beavatkozási logikát igényel, ugyanakkor hangsúlyosan lehet és kell építeni azokra. Meglévő és működő intézmények szintjén az alábbi intézmény-kategóriákat lehet figyelembe venni: 1. A külgazdasági törekvéseket klasszikus értelemben támogató intézmények, amelyek körébe elsősorban a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), annak belföldi és a kamarákkal közösen kiépítendő határon túli irodahálózata, a külképviseletek mellett működő külgazdasági szakdiplomata (KGSZ) hálózat, a Magyar Turizmus Zrt. és annak irodahálózata, a Magyar Export- Import Bank Zrt. (EXIMBANK), a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) és végül, de nem utolsó sorban a Corvinus Támogatásközvetítő és Tőkebefektetési Zrt. tartoznak. 2. A Nemzetpolitikai szempontok mentén gazdaságfejlesztési támogatást kezelő intézmények, amilyen ma a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., amely szervezet átvette a korábban Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA), majd annak megszűnését követően a Corvinus Zrt. által végzett támogatásközvetítő szerepet. Érdemes azt is figyelembe Wekerle Terv

venni, hogy a korábban támogatásközvetítéssel foglalkozó szervezetek rendelkeztek egy általuk fenntartott, úgynevezett határon túli „vállalkozásfejlesztési központ” hálózattal, amely hálózat felülvizsgálatát követően, annak egyes elemei az új intézményrendszer hasznos elemeivé válhatnának. 3. A Hagyományosan nem külgazdaság-orientált magyarországi intézmények, mint amilyen az MFB Invest Zrt., a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány vagy a KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. Ezek a szervezetek rendelkeznek olyan használható tudással, tapasztalatokkal illetve termékekkel, amelyek helyi viszonyokhoz való adaptációi Kárpátmedencei gazdaságfejlesztési szempontból is megoldást jelenthetnek. 4. A Hazai és határon túli szakmai partnerek, mint amilyenek a kamarák, vegyes kamarák, vállalkozói szövetségek, felsőoktatási intézmények, egyéb szakmai szervezetek. A Wekerle Terv céljait a külgazdasági és területfejlesztési eszközrendszer ötvözésével kívánja megvalósítani. Az eszközrendszer szintjén elengedhetetlen elkülöníteni azokat az intézkedéseket, melyek a magyar kormány által önállóan végrehajthatók, melyek a határon túli magyar közösségek bevonását igénylik, illetve amelyek csak kormányközi együttműködés útján valósíthatóak meg. A beavatkozások ilyen jellegű következetes rendszerezése a végrehajtáshoz felhasználható források azonosítása tekintetében is meghatározó lehet. A határokon átívelő vállalkozói kapcsolatok ösztönzésének egyik módja, az eddiginél lényegesen hatékonyabb és szakszerűbb, a vállalkozásokat segítő üzleti információkkal való ellátás és tanácsadás megszervezése, mely rendszer kiépítése egy üzletfejlesztési irodahálózatra támaszkodva képzelhető el. A másik fő eszköz a hatékony pénzügyi ösztönző rendszer kidolgozása és működtetése. A célzott üzleti tanácsadásnak (külkereskedelmi ismeretek, cégjogi, pénzügyi, adó, pályázati, közbeszerzési, stb.) a célja részben a bizalmi környezet kialakítása, részben pedig az időnként felmerülő specifikus szakisWekerle Terv

A hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erõ­sítése több módon is elõsegíti a magyar gazdaság fejlõdését, ezért kiemelt fontosságú! –  A hazai vállalkozások a régiónál szûkebb belsõ piac korlátainak átlépésével megerõsödnek, képessé válnak a további növekedésre, ezáltal jelentõsen hozzájárulnak a hazai munkahelyek megõrzéséhez, bõvítéséhez is, hiszen potenciális piacuk és így munkaerõ igényük megnõ. –  E piacbõvítés által a vállalkozások általános versenyképessége is növekedhet, hiszen a nagyobb piacon további szakosodásra, hatékonyságnövelésre, illetve a tevékenységhez használt erõforrások, nyersanyagok szélesebb körbõl való beszerzésére, ezen keresztül nagyobb költséghatékonyságra van lehetõség. – A hazai vállalkozások regionális erõsödése a kelet-közép-európai régió gazdaságára általában is kedvezõ hatással van, hiszen a hazai vállalatok erõsödésére elsõsorban a regionális partnerség, regionális stratégiai szövetségek kialakítása révén nyílik lehetõség, amivel a régió gazdaságának minden résztvevõje nyerhet. – A regionális növekedés révén a szomszédos országokban új partnerkapcsolatokat építve, illetve létezõ kapcsolataikat fejlesztve az érintett vállalatok fejlesztési lehetõségeinek köre bõvül, a több alternatíva és a szinergiák kihasználásának lehetõsége pedig nagyobb hatékonyságot, jobb versenyképességet jelent. – Regionális partnereikkel együttmûködve a növekedõ hazai vállalatoknak jobb lehetõségeik nyílnak a régión kívüli, harmadik országbeli piacszerzésre, terjeszkedésre is. – A régióban való erõsödés a helyi hazai márkák, termékek ismertebbé tétele révén a magyarországi turisztikai termékek iránt is segít élénkíteni az érdeklõdést. –  Mivel a terjeszkedõ hazai vállalkozásoknak a határon túli magyar vállalkozók, munkavállalók természetes gazdasági partnerei, a hazai vállalatok regionális erõsödése a gazdasági alapok erõsítésén keresztül a határon túli magyarság nemzeti identitásának, nyelvének, kultúrájának megõrzéséhez is hozzájárul olyan módon, amely a térségi gazdasági kapcsolatok szorosabbra fûzésén keresztül a szomszédos országok többségi nemzetei számára is elõnyökkel jár. –  A jelentõsebb, távoli piacoknak nem önmagában egy ország, hanem sokszor csak egy nagyobb térség válhat értékelhetõ kereskedelmi partnerévé. Magyarország számára e piacok felé a térségi együttmûködésen keresztül vezet az út.

Gazdasági Körkép

2012

15

meret, tapasztalat hiányának leküzdése. Ennek értelmében, a határmenti magyarországi megyékben, valamint határon túli helyszíneken létrejönne egy a területi HITA irodákra valamint kamarákra, vegyes kamarákra ráépülő „kereskedelmi és üzleti központ” hálózat, amely egyrészt határon átnyúló

Korszerű eszközök kellenek gazdaságszervezési (piacot- és kereskedelmet integráló, logisztikai, klaszterszervező, stb.) szerepet töltene be, másrészt egy Internet alapú Kárpátmedencei gazdaság-információs rendszerre támaszkodva, hatékony szakmai tanácsadó funkciót is ellát. Az így kialakított rendszer alkalmas arra is, hogy pénzügyi ösztönző funkciók (hitel, biztosítás, garancia), valamint logisztikai jellegű szolgáltatások is ráépülhessenek, ezt szolgáló – elsősorban profitorientált – szervezetekkel való együttműködésen keresztül. Az üzleti hálózat jelentősége abban is megmutatkozik, hogy olyan kereskedelemfejlesztési programokat és rendezvényeket valósít meg, amelyek alkalmat teremtenek a magyar és külföldi partnerek közvetlen megbeszéléseire, bemutatkozási lehetőséget biztosítanak számukra. Hatékonyan elősegíti a kisvállalkozások részvételét a régióban megrendezésre kerülő kiállításokon és szakmai rendezvényeken, ami tapasztalatok alapján az egyik legsikeresebb kereskedelem-fejlesztési eszköz, és így kiemelten fontos a magyar kkv-k számára. A Wekerle Terv célcsoportját jelentő hazai vállalati szektor egyik legnagyobb problémája, amely a megfelelő információk és külpiaci jártasság mellett ezek nemzetköziesedését gátolja, az alacsony tőkeellátottság és a pénzügyi források szűkössége. Az

16

2012

Gazdasági Körkép

állam szerepe és felelőssége, hogy olyan eszközöket és megoldásokat találjon, amelyek segítik a vállalkozások fejlesztési forrásokhoz való hozzájutását, majd ellenőrizze azok hasznosulását. A Wekerle Terv szempontjainak a támogatására többek között egy Széchenyi Kártya típusú eszköz bevezetése lenne célravezető, amely a kamattámogatás mellett állami garanciavállalási elemet is tartalmaz. További eszköz lehet a tőkegarancia, melynek célja, hogy egyedi tőkebefektetésekhez kapcsolódóan csökkentse a befektetők kockázatát. Nagy szerephez juthatnak az állami szerepvállalással megvalósuló tőkebefektetési ügyletek. Mindezek mellett a Wekerle Terv egyik legfontosabb célja, hogy lehetővé tegye a határon átnyúló klaszter- és TDM együttműködések támogatását, de a regionális gazdasági fejlesztési lehetőségek feltérképezésére szolgáló kutatóműhelyek létrehozása is eredményre vezethet. Fontos szempont, hogy a következő európai uniós (2014–2020) időszak programjainak kidolgozásakor érvényesülhessen a Wekerle Terv szempontrendszere, így az európai uniós források hatékonyan kerülhessenek felhasználásra a Wekerle Tervben meghatározott célkitűzések megvalósítására. Ez elsősorban a határon átnyúló együttműködést támogató programokra (ETE, IPA, ENPI) vonatkozik (üzleti környezet fejlesztése, határon átnyúló infrastruktúra fejlesztése, képzés, oktatás), azonban egyéb, főleg az infrastruktúra-, humán erőforrás- és gazdaságfejlesztési, Jeremie típusú programok esetében is érvényesítendő szempont. Kormányközi együttműködésben elsősorban olyan programok valósíthatóak meg, amelyek hiánypótlóak, és a térség egészére hatással lévő fejlesztéseket ösztönözhetnek vagy problémákat oldhatnak meg. Ezek a programok a térség egészének versenyképességét szolgálják, kiindulási alapjuk pedig a közös közép-európai identitás és érdekközösség kell, legyen. Közös projekt lehet többek között egy Kelet-közép-európai Növekedéskutató Intézet létrehozása, amelynek fő feladata a térségi szintű gazdaságfejlesztési stratégiák ös�szehangolása azokon a területeken, ahol körvonalazódik közös gazdaság-

fejlesztési érdek. Hasznos lehet ezen felül egy Kelet-közép-európai Közlekedéstudományi Intézet felállítása, melynek feladata a térségi szintű közlekedési-infrastruktúrafejlesztési projektek azonosítása, a projektek megalapozása és kidolgozása, a régiós ös�szefogás, érdekközösség megszervezése és hatékony lobbi-tevékenység a nemzetközi szervezetek, elsősorban az Európai Unió irányába. A Kárpát-medencei, kelet-középeurópai térség versenyképessége szempontjából sorsdöntő kérdés, hogy a régió országaiban megtermelt profitot vagy a kívülről térségbe áramló transzfereket mennyire sikerül a régióban tartani, ezáltal helyzetbe hozni a helyi vállalkozásokat. Ezt szolgálhatja a közbeszerzési információszolgáltatás hatékonyabb megszervezése és hozzá megfelelő szintű eljárásjogi tanácsadás biztosítása, ami a versenyjogi szabályok maximális figyelembe vétele és betartása mellett lehetővé teszi, hogy a térség vállalkozói első kézből, gyorsan, közérthetően és a lehetőségekhez képest anyanyelvükön jussanak hozzá a térség országaiban megjelenő közbeszerzési kiírásokhoz. A Wekerle Tervben kifejtett számos elképzelés, többek között a határon átívelő infrastrukturális fejlesztések, a szakképesítések kölcsönös elismerése vagy a regionális egészségügyi ellátás határon átnyúló működtetése nemzetközi megállapodásokat, illetve szakágazati kormányközi együttműködést igényel. A Wekerle Terv célrendszerének szomszédos országok, valamint az Európai Unió szintjén való elfogadtatásának kérdése kiemelt jelentőséggel bír. A határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását elősegítő, nemzetpolitikai célokat képviselő gazdasági jellegű támogatások rendjének meghatározása és lebonyolítása a Bethlen Gábor Alap forrásainak kezelését ellátó Bethlen Gábor Alapkezelő feladat- és felelősségi körébe tartozik. Vizsgálni szükséges azokat a kölcsönhatásokat és szinergiákat, amelyek a gazdaságfejlesztési és nemzetpolitikai logika mentén indított programok, projektek összehangolásából adódnak, amihez az érintett politikai döntéshozó és lebonyolító intézményi szintek hatékony együttgondolkodására van elsősorban szükség. Wekerle Terv

Kertész Csárda és Fogadó

Székesfehérvár Rendezvény helyszín

Légkondicionált konferencia- és rendezvénytermünk kitûnôen alkalmas közép- és felsôvezetôi értekezletek lebonyolítására, továbbképzések, tréningek megrendezésére. Termeink a néhány fôs megbeszéléstôl a 300 fôs állófogadásig bármilyen jellegû rendezvény megszervezésére alkalmasak. Az elegáns környezet, az igényes szálláslehetôség, a felejthetetlen étel-remekek és kollégáink elhivatottsága jelentik a garanciát az Ön elégedettségére. Szíves figyelmébe ajánljuk party-szerviz szolgáltatásunkat, amelynek keretében nem csak az ételekrôl, hanem a dekorációról, mûsorról és minden másról is gondoskodunk, amire Önnek szüksége van.

Székesfehérvár, Iszkaszentgyörgyi út 2. Tel./fax: 22/311-105 • Mobil: 20/344-0949 Internet: www.kerteszcsarda.hu E-mail: [email protected]

4511215zs 4511215z

Maranello nemcsak autóban, hanem kávéban is kiváló! Rendeljen Ön is kávéfôzônkbôl és élvezze a tradicionális, olasz kávé zamatát!

A gépek garanciáját a forgalmazó saját szervizében vállalja. További felvilágosítás és rendelés:

4512142zs

Hirdetés

Tel.: +36-20/96-48-559 www.maranellocafe.hu [email protected] Gazdasági Körkép

2012

17

Határon átívelõ üzleti kapcsolatok A Kárpát-medence földrajzi és kulturális szempontból egy régió

Interjú Szatmáry Kristóffal, a Nemzetgazdasági Mi­nisz­ té­ri­um gazdaságszabályozásért fe­lelõs államtitkárával – A Kormány nemrég elfogadta a Wekerle Tervet. Milyen lehetőségeket nyújt ez a gazdaságfejlesztési stratégia és legfőképpen kinek? Melyek e terv súlypontjai? – A Wekerle Terv keretében olyan intézkedéseket kíván megvalósítani a Kormány, amelyek a vállalkozások, elsősorban a kis- és középvállalkozások versenyképességének javulásához járulnak hozzá. Mivel határokon átívelő üzleti kapcsolatok építéséről beszélünk, ezért ez mind a hazai, mind pedig a határon túli vállalkozások erősödését szolgálja. A területfejlesztési dimenzión túl a terv pozitív hozománya lehet az is, hogy a határon túli magyar tulajdonú vállalkozásokat sikerül majd szorosabban integrálni a magyar nemzetgazdasági folyamatokba. A szomszédos országok irányába történő gazdasági nyitás első lépését a határok fizikai átjárhatóságának megteremtése, tehát az infrastruktúra összehangolása jelenti, de ugyanilyen

2012

Gazdasági Körkép

fontos feladat a térségi munkaerőpiac egységesebbé tétele, vagyis a szakképesítések tartalmának egymáshoz való közelítése által a megfelelő szintű munkaerőpiaci mobilitás biztosítása a Kárpát-medencében. A gazdasági ágazatok közül a terv főleg a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, az élelmiszergazdaság, a zöldgazdaság, a turizmus- és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikációs szektor összehangolt fejlesztésére koncentrál. – Milyen a Wekerle Terv fogadtatása a határokon túl? Hogy fogadják az ottani kis- és középvállalkozások? Mit szólnak hozzá a szomszéd államok gazdaságpolitikusai? – A Wekerle Tervvel a Kormány elsősorban a hazai vállalkozásokat célozza meg, hisz őket kell leginkább „nemzetköziesedésre” ösztönözni. A határon túli vállalkozások irányába a kapcsolatot a Kárpát Régió Üzleti Hálózat biztosítja. Eddigi információink szerint a határon túli magyarság és vállalkozásaik körében a terv fogadtatása rendkívül pozitív, és véleményem szerint a gazdaságpolitikusok is örömmel veszik a kétoldalú kormányközi kapcsolatokban is kiemelt területként kezelt kis- és középvállalkozói együttműködés ilyen konkrét, ágazatokra lebontva bemutatott formáját. Lehetőségek

– Ritkán esik szó róla, de aki fi­ gyelmesen tanulmányozza a Wekerle Tervet, kiolvashatja belőle, hogy akár a következő, 2013 és 2020 közti Európai Uniós költségvetési ciklus egyik alapvető tervezési dokumentuma is lehet. Ezt a határon túli magyar gazdaságfejlesztők is felismerték, s kezdik saját terveiket e kormányzati dokumentumhoz igazítani. Jól látjuk ezt? Hogyan képzeljük el e folyamatot? – Igen, a Wekerle Terv tervezési időtávjával kitűnően illeszkedik az európai uniós tervezési ciklusokhoz. A 2013-as év alkalmat nyújt arra, hogy a 2014-2020-as európai uniós programozási időszak tervezése során a Wekerle Terv koncepciója érvényesíthető legyen. Ez különösen fontos az Európai Területi Együttműködési Programok esetében, amelyek forrásai kifejezetten határmenti és transznacionális együttműködési projektek megvalósítására használhatók fel. Ideális állapot lenne, ha a határon túli magyarság gazdaságfejlesztési elképzelései is igazodnának a magyar kormányzati dokumentumokhoz. Ennek érdekében első lépésként ösztönözni kell a határon túli magyar közösségeket, hogy önállóan fogalmazzák meg saját gazdaságfejlesztési elképzeléseiket. Ennek egyik megnyilvánulása az Erdélyi gazdaságfejlesztési célokat felvázoló Mikó Imre Terv, de a többi magyarlakta területen is megkezdődött már az úgynevezett nemzetrész fejlesztési tervek elkészítésre hivatott munkacsoportok szervezése. A Kormány feladata, hogy megtalálja a hazai és határon túli stratégiák közötti kapcsolódási pontokat, és gondoskodjon a megfelelően körvonalazott határon túli prioritások integrálásáról a magyar szakpolitikák tervezési dokumentumaiba. – Elképzelhetőnek tartja-e, hogy – főleg a Wekerle és a Mikó Imre Tervek révén – sikerül a Kárpát-medencét akár önálló fejlesztési régióként megjeleníteni az uniós tervezésben és projektekben? Ha nem, milyen együttműködések alakulhatnak ki a terv eredményeként? – A globalizáció hatására világszintű jelenséggé vált, hogy a gazdaságok már nem kizárólag nemzetállami szinten szerveződnek, hanem a gazdaLehetőségek

ságpolitikában egyre inkább megjelenik egy kiterjedtebb, földrajzi és politikai értelemben vett úgynevezett. harmadik dimenzió, vagyis a nagyobb térségekben, makro-régiókban való gondolkodás. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Balti és Duna Stratégiákhoz hasonló fejlesztési programok egyre gyakoribb megjelenése és sikeres megvalósítása.

A Kárpát-medence egy olyan földrajzi, ökológiai egységet alkot, amely a megújuló és alternatív energiaforrásokat tekintve hatalmas potenciált rejt magában. A térség adottságai indokolják a politikai határokon átívelő Kárpát-medencei összehangolt energiagazdálkodást. További cél, hogy a Kárpát-medence különböző szinteket elfogla-

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Mi­nisz­té­ri­um gazdaságszabályozásért fe­lelõs államtitkára Kelet-Közép-Európában a Kárpátmedence tekinthető egy olyan földrajzi és kulturális szempontból szervesen összetartozó makro-régiónak, amely térség országai gazdaságukat tekintve is hasonló helyzetben vannak. Az azonban, hogy a Kárpát-medence mint önálló karakterrel és érdekekkel bíró makrorégió jelenjen meg az európai regionalizáció során, egy igen hosszú folyamat eredménye lehet – ami fontos célkitűzés, de nem elengedhetetlen feltétele az eredményes együttműködéseknek és a térségi országok szorosabb gazdasági integrálódásának. Az egyik legfontosabb ilyen együttműködési lehetőség az agrárium területén mutatkozik, és célja, hogy a Kárpát-medencében a termőföld tulajdonosai integrálják az élelmiszerek feldolgozását és értékesítését, vagyis a terméknek a földtől a fogyasztóig való eljuttatásának láncolatát.

ló jármű- és gépipari beszállító cégei egy erős hálózatot alkossanak, ennek érdekében támogatni szükséges a magyarországi cégek Kárpát-medencei vállalkozásokkal való közös termékgyártási és K+F tevékenységét. Mindezeken felül a turizmus fejlesztése is kitűnő lehetőséget nyújt a Kárpát-medencei gazdasági tér alakítására, kapcsolatainak szorosabbra fűzésére. A turisztikai kereslet élénkítéséhez jelentős mértékben hozzájárulhat a Kárpát-medence, mint térség pozícionálása távolabbi külső piacokon A kulturális ipar számos iparága fokozottan régiós szinten küzd a nyugat-európai és angolszász túlsúllyal a kínálat terén. A lokális és regionális tartalmak közönséghez juttatása – a kulturális sokszínűség uniós elvéhez igazodva – regionális együttműködés keretében hatékonyabb lehet. Klecska Ernő

Gazdasági Körkép

2012

19

A GDP nem minden A Közép-dunántúli régió helyzete az országos adatokhoz képest kedvezőbb képet mutat

20

2012

Gazdasági Körkép

A régió gazdasága

Egy nemzet jövőjének szempontjából a helyi, térségi vagy éppen globális folyamatok alakulásának számbavétele és elemzése fontos feladat, hiszen csak reális helyzetképekre építve lehet megfelelő válaszokat adni a felmerülő kihívásokra. Társadalmi és gazdasági folyamatok igényeknek és szükségleteknek megfelelő alakítása, folyamatos modernizációja, fejlesztése sem képzelhető el érvényes alapelemzések nélkül. Az országos, regionális és helyi összefüggésekről a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara partnere, az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet készített összefoglalót.

Mióta Comte megalkotta a társadalmi fizika fogalmát, ahogy a fizikusok a fizikai valóság mérhetőségét, a társadalom és gazdaságkutatók a

A régió gazdasága

társadalmi és gazdasági valóság mérhetőségét igyekeznek bizonyítani. A számok kultusza és misztériuma ma már olyan mértékűvé vált a hétköz-

napokban is, hogy a még hagyományosan egyedi jelenségekkel foglalkozó tudományágak is ezek bűvöletébe kerültek. A gazdasági és társadalmi folyamatok elemzői vitathatatlan individualisztikus jellege ellenére szintén egyre gyakrabban nyúlnak a számok világához, hogy az egyedi esetek általánosításából, tömegesen előforduló jelenségek megragadásával próbálja meg megérteni és modellezni a körülöttünk lévő gazdasági és társadalmi környezet egyre több összetevőjét. Ezen jelenségek egy része azonban nehezen figyelhető meg, bizonyos kérdései egyáltalán nem ragadhatók meg egzakt kutatási módszerekkel. Ezen esetekben a makroszintű elemzés általában a nemzetgazdasági szintet jelenti, egy ország szintjén jelentkező társadalmi-gazdasági jelenségek statisztikai elemzését. A makroszintű folyamatok jellemzése, elemzése fontos a gazdaságpolitikusok, elemző szakemberek mellett a vállalkozások és a lakosság számára is, hiszen a makroszintű folyamatok alakulása alapvetően hat a gazdálkodás körülményeire, a konjunktúra helyzetére, de az egyes családok, fogyasztási-megtakarítási döntéseire is. Ezen folyamatokat áttekintő módon csak összegző indexek, ismertebb nevén makrogazdasági mutatók elemzésével lehet leképezni. Az egyik legismertebb ilyen mutató – a közgazdaságtanban – a bruttó hazai termék (GDP), a mérőszáma egy bizonyos terület gazdasági termelésének adott idő alatt. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt, ugyan-

Gazdasági Körkép

2012

21

akkor ma már egyre kevésbé fogadhatjuk el az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként. A Központi Statisztikai Hivatal számítása szerint 2011-ben a bruttó hazai termék értéke folyó áron 28 154 milliárd Ft volt Magyarországon, ez egy főre vetítve 2 millió 823 ezer Ft-ot jelentett. Ennél az adatnál azonban informatívabb, hogy hogyan alakult a GDP ez előző évekhez viszonyítva az elmúlt évtizedben. Ha visszamegyünk egy évtizedet az időben, 2000-ben a GDP növekedés 5,1 százalék volt 1999hez képest, majd 2001 és 2006 között minden rá következő évben 4,1 és 4,6 százalék közötti gazdasági növekedés jellemezte hazánkat. 2007 és 2008

már gyakorlatilag a stagnálás éve volt (1,1 és 0,4 százalékos növekedés), amely 2009-ben recesszióba fordult, vagyis az országban előállított javak (termékek és szolgáltatások) összességnek értéke már kevesebb volt, mint az előző évben, -6,5 százalékkal. 2010 és 2011 sem éppen a jelentős bővülés évei voltak, 1,2 illetve 1,7 százaléknyi növekedés volt regisztrálható, mely 2012 esetében az idei adatok alapján ismét recessziót jelez előre. A makrogazdasági mutatók között fontos helyet foglal el az ipari termelés alakulásának mérése. Az elmúlt évtizedben – 2000 és 2011 között, a 2009-es mélypontot leszámítva – minden évben pozitív érték volt

mérhető, vagyis az ipari termelés növekedése meghaladta az előző évit. 2000-ben még majdnem ötödével bővült az ipari termelés, 2006-ban és 2007-ben 8-10 százalékkal, majd 2008-ban befagyott az ipari termelés növekedése, 2009-ben pedig már kevesebbet termelt a hazai ipar (-17,7 százalékos növekedés), mint azt megelőző évben. Az elmúlt két évben ismét bővülést lehet látni, de sokkal kisebb mértékben (5-10 százalék). A harmadik fontos mak­ro­sta­tisz­ tikai adatsor a foglalkoztatási helyzetről, illetve a munkanélküliségi arány alakulásáról tudósít. 2000-2004 között minden évben alacsony, 5,7 és 6,4 százalék közötti munkanélküPlt-grafika • Forrás: KSH

A GDP és az ipari termelés növekedésének alakulása Magyarországon 2000–2011 között Elôzô évhez viszonyított változás százalékban

20

18,1

15 10,7

10,1

10

8,3

5,1

5

8,1

7,3

5,9 4,3

3,6

4,3

4,1

5,4 4,6

4,3

4,2

2,8 1,1

0

0,4

1,2

1,7

0,0

-5 -6,5

-10

-15

-17,7

-20 2000

22

2001

2012

2002

2003

Gazdasági Körkép

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

A régió gazdasága

Munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon 2000–2011 között % 15

11,2

10,9

2010

2011

10,0

10

6,4

5,7

5,9

5,9

2001

2002

2003

7,2

7,5

2005

2006

7,4

7,8

6,1

5

0

2000

2004

2007

2008

2009

Plt-grafika • Forrás: KSH

liségi ráta jellemezte Magyarországot, ezzel európai szinten is kedvező helyzetben volt. 2005 és 2008 között 7,2 és 7,8 százalékkal már kedvezőtlenebb munkaerő-piaci folyamatok indultak el, 2009-ben már 10 százalékos, az elmúlt két évben pedig folyamatosan e feletti a munkanélküliek aránya. A szakértői becslések alapján a gazdasági recesszió hatására 2008-

A régió gazdasága

2010 között 120 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, akiknek többsége munkanélküli lett, s a leépítések erősen érintettek néhány gazdasági ágat, így az ipart, építőipart és a kereskedelmet. 2012-re a foglalkoztatottak száma 3794 ezer főre csökkent, a munkanélküliek száma 497 ezer főre nőtt, ez 11,6 százalékos rátát jelent.

A Magyarországon működő vállalkozások túlnyomó része a kis- és közepes méretűek közé tartozik, azaz létszámuk nem éri el a 250 főt. A gazdasági szakemberek között egyetértés van abban, hogy mind a Wekerle Tervben rögzítettek, mind pedig a hazai gazdasági növekedés szempontjából fontos kitörési pontot jelentenek a működő kis- és középvállalkozások. Ezek száma Magyarországon kb. 700 ezer, melynek több mint fele társas vállalkozás. Az elmúlt évtizedben a kkv-k száma 10 százalékkal bővült, ugyanakkor a területi aránytalanságot jól mutatja, hogy ezen vállalkozások 40 százaléka Budapesten és Pest megyében működik. A kkv-k ágazati struktúrája egyértelműen rámutat a szolgáltatási szféra dominanciájára, ugyanis négyötödük e szektorban tevékenykedik, ezzel szemben a nagyvállalatok közel 60 százaléka termelő tevékenységet folytat. Az elemzések alapján kis- és középvállalkozások szerepe nemcsak a foglalkoztatásban jelentős, de magas számukból adódóan a bruttó hazai termék előállításában is nagy szeletet képviselnek, a KSH számítása alapján valamennyi vállalkozást figyelembe véve a bruttó hozzáadott érték 56 százalékát állították elő.

Gazdasági Körkép

2012

23

A Közép-dunántúli régió helyzete az országos adatokhoz képest az elmúlt években többször mutatott kedvezőbb képet, köszönhetően az átlagnál fejlettebb gazdasági környezetének, ám ezzel együtt is kimutathatók a régión belüli belső perifériák, és az Uniós átlagtól való erős lemaradás, valamint a gazdasági szerkezetváltás hiányosságaiból fakadó – egyre erősödő – gazdasági és társadalmi problémák. A régió az Európa Tanács fejlettségi besorolása alapján úgynevezett konvergencia régiónak számít, a közösségi adatok alapján számított egy főre jutó GDP – vásárlóerő-paritáson mérve – nem éri el az EU25 GDP átlagának 75 százalékát, a referencia időszakban alig 52 százaléka volt az EU átlagának. A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső részén helyezkedik el, 11 117 km2-nyi területen, közigazgatásilag három megye: Fejér, KomáromEsztergom és Veszprém alkotja ös�szesen 26 kistérséget tartalmaz. Ezek közül hét számít hátrányos helyzetűnek, Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiből egy sem esik a Közép-dunántúl területére. A terület-

24

2012

Gazdasági Körkép

fejlesztési dokumentumok azt is rögzítik, hogy a Közép-dunántúli régió földrajzi helyzete kedvező, területe a közép-európai térség új fejlődési zónáit, innovációs erőcentrumait felfűző tengelyek metszéspontjában helyezkedik el, és ezeken keresztül összeköttetésben áll Európa magtérségeivel is. A Közép-dunántúl régió népességének száma és a lakosságának korösszetétele, kedvezőbb az országos átlagnál, itt él az ország lakossá-

gának 11 százaléka, kb. 1,1 millió fő, ami megfelel az Európai Unió régiói népességi átlagának, a régió lakosságának korstruktúrája fiatalosabb, mint az országos átlag. Az egy főre jutó GDP tekintetében – Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után – stabilan a harmadik a régiók rangsorában (értéke közel 20%-kal magasabb, mint a Budapest nélkül számított országos átlag). A külföldi tőke jelenléte meghatározó tényező a Közép-Dunántúlon, melynek fontos szerepe van a régió népességének foglalkoztatásában, a beruházások megvalósulásában és gazdaságának eredményességében. Bár a régióban székhellyel rendelkező vállalkozások számából mindössze 1,4 százalékot tesznek ki a külföldi tulajdonú vállalkozások, de foglalkoztatottaik egynegyede ezeknél a részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonú cégeknél dolgozik és itt állítják elő a nettó árbevétel 60 százalékát. A régióban az elmúlt évtizedben a külföldi érdekeltségű vállalkozások befektetett tőkéje a vállalkozások számánál jóval gyorsabb ütemben emelkedett, az egy vállalkozásra jutó tőke nagysága folyamatosan, az országosnál nagyobb ütemben nőtt, a Közép-Dunántúl az ország egyik legfontosabb tőkebefektetési területe.

A régió gazdasága

A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke gazdasági ág szerint Fejér megyében (millió forint; 2012. I. negyedév) Mezôgazdaság, erdôgazdálkodás, halászat

1444

Bányászat, kôfejtés

59

Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gôzellátás, légkondicionálás

15 831 46

Vízellátás, szennyvíz gyûjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezôdésmentesítés

976

Építôipar

109

Kereskedelem, gépjármûjavítás

1224

Szállítás, raktározás

664

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 44

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

97

Ingatlanügyletek

383

Szakmai, tudományos, mûszaki tevékenység

142

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

541

Közigazgatás, védelem; kötelezô társadalombiztosítás

425

Oktatás

109

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

152

Mûvészet, szórakoztatás, szabad idô

81

Egyéb szolgáltatás

58

0

A régión belül Fejér megye helyzetét külön is érdemes megvizsgálni a legfontosabb indikátorok, így a foglalkoztatás, az iparstatisztika és vállalkozási kedv alapján. A KSH közreadott jelentései alapján Fejér megyében 2012-ben (első negyedévben) a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megyében regisztrált nonprofit szervezeteknél mindösszesen 108 ezer fő állt alkalmazá sban. Mindez kb. 1,2 százalékkal (1300 fővel) kevesebb az A régió gazdasága

Plt-grafika • Forrás: KSH

Információ, kommunikáció

106

500

egy évvel korábbinál, vagyis a foglalkoztatási helyzet nem lett kedvezőbb az elmúlt évekhez viszonyítva. A részletesebb elemzések ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a változás nem volt minden szektorban azonos irányú, mert míg a versenyszférában 1,6 százalékkal csökkent, a költségvetési szerveknél és intézményeikben 2,3 százalékkal bővült a létszám 2012ben. Az állami-önkormányzati szektor létszámbővülését jellemzően a fizikai munkakörben dolgozók (többnyire közfoglalkoztatottak) növekedése eredményezte a megyében. Fe­ jér megyében az iparban, a mezőgazdaságban, a szállítás és raktározás területén, valamint az egészségügyben

1000

1500

kis mértékben nőtt az alkalmazottak száma 2012-ben, míg a kereskedelemben, az építőiparban, az adminisztratív szolgáltatás ágazatban és az oktatásban már kevesebben dolgoztak idén tavasszal, mint egy évvel korábban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szol­ gá­lattól kapott adatok is hasonlóan a gazdasági válság jeleit mutatják a megyében, idén tavasszal 23 ezer főt tett ki a nyilvántartott álláskeresők száma, egyharmaduk 3 hónapnál rövidebb ideje, negyedük pedig egy éve, vagy annál régebben szerepel a nyilvántartásban. Különösen aggasztó, hogy a szakképzéssel illetve annak átalakításával leginkább érintett

Gazdasági Körkép

2012

25

korosztály esetében a 25 éven aluli álláskeresők száma bár mérséklődött, még minding nagyon magas (3385 fő) ráadásul a pályakezdőké 8,1 százalékkal még nőtt is, 2249 főre emelkedett. Fejér megyében egy betöltetlen álláshelyre átlagosan 15 álláskereső jutott 2012 tavaszán, miközben a foglalkoztatáspolitikában radikális változások történtek, egyre kevesebben részesülnek álláskeresési járadékban és segélyben, nőtt viszont a szociális ellátásban részesülők száma, egy év alatt 7,8 százalékkal. A gazdasági válságnak még nincs vége, ezt több indikátor is pontosan

jelzi. 2012-ben a korábbi évekhez képest rekordmennyiségű cég (több mint 2300) áll felszámolás alatt, ami az előző évihez képest 21 százalékos növekedést jelent. Fejér megyében 2012. tavaszán 61 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1,7 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában, ezeknek 93 százaléka vállalkozás volt, melyek egyharmada társas, kétharmada egyéni vállalkozás. Az új regisztrációk és a megszűnések egyenlegeként a vállalkozások száma 1,6 százalékkal többet mutat most. A 20 ezer társas vállalkozás kétharma-

A regisztrált vállalkozások száma Fejér megyében 2009–2012 (ezer darab) Egyéni vállalkozások 38 37,373 37,152

37,094

37

36,606

37,000

37,321 37,010

36,954

36,153

36,492

35,931

36

35,753 35,660

35,915

35 Társas vállalkozások 20 19,552

19,681 19,694

19,680 19,429

19,382 19,230 18,971

19

18,733

19,013 18,813

18,490

18,895

18,302

2009

2010

2011

június 30.

március 31.

dec. 31.

szept. 30.

június 30.

március 31.

dec. 31.

szept. 30.

június 30.

március 31.

dec. 31.

szept. 30.

június 30.

március 31.

18

2012 Plt-grafika • Forrás: KSH

26

2012

Gazdasági Körkép

dát kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma egytizeddel emelkedett egy év alatt, ennek oka, hogy a korábbiaknál kisebb kezdőtőkével is alapíthatókká váltak a jogszabályi változások után, a betéti társaságok száma viszont csökkent (5,2 százalékkal), ami mutatja a mikro- és kisvállalkozások nehéz helyzetét. Szintén folyamatosan csökken az egyéni vállalkozások száma, jelenleg 37 ezer egyéni vállalkozás van, az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 3,5 százalékkal kevesebb. A vállalkozások beruházásait tekintve sem túl kedvező a kép a megyében, 28 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, jelentősen csökkent az import gépek, berendezések és az építési beruházások iránti kereslet. Pozitív jellemző ugyanakkor a megye gazdaságára, hogy a gazdasági szervezetek által vásárolt új gépek, berendezések közel négytizede már hazai gyártmányú volt. A Fejér megyére hagyományosan jellemző tőkekoncentráció miatt az össztermelésnek (és ezzel összefüggésben az exportnak is) mintegy kilenctizedét a 250 fő feletti nagyvállalatok adják. A Kárpát-medence egészének tükrében nézve Fejér megye, illetve a tágabb régió helyzetét, a gazdasági térség fejlődésének alapja a jövőben az erős, modern feldolgozóiparra alapuló gazdaság lehet, együttvéve a kedvező közlekedés-földrajzi helyzettel, valamint a kiemelkedő turisztikai adottságokkal. Ezek együtt ideális esetben a jövőben az innovációt hordozó fejlesztések helyi alkalmazhatóságának környezetét is megteremthetik, különösen, ha a Wekerle Terv megvalósításához speciális fejlesztési források is rendelkezésre állnak majd az elkövetkező években. A régió eddigi dinamikus társadalmi-gazdasági fejlődésének hátterében a kedvező korábbi adottságok álltak, mely mostanra a gazdasági szerkezet újabb átalakítása, az új technológiák, új típusú partnerségek meghonosítása nélkül már nem tudják garantálni sem a magas szintű foglalkoztatást, sem a korábbi versenyelőnyöket, felvetve a térségi gazdaságfejlődés hosszú távú fenntarthatóságának kérdéseit. A 2014–2020 közötti tervezési időszak e tekintetben is nagy kihívásokat rejt magában. A régió gazdasága

Hirdetés

Gazdasági Körkép

2012

27

Projektek kerestetnek A Kárpát-medencei integráció szükségszerű

Május óta Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK) elnöke felügyeli miniszteri biztosként a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiáját jelentő, a kis- és középvállalkozások fejlesztését támogató a Wekerle Terv végrehajtását. A Wekerle Terv éppen egy évvel ezelőtt Mórról indult, ahol a helyiek által kezdeményezett Wekerle Emlékév egyik rangos eseményeként megrendezett Kárpát-medencei közgazdásztalálkozón jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt. Mi történt az elmúlt egy évben? – kérdeztük a miniszteri biztos. – Tavaly májusban Móron új lendületet kapott egy akkor már meglévő folyamat, hiszen a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztéssel, a Kárpátmedencei integrációval foglalkozó stratégia ár korábban megszületett. Felvetődött a gondolat a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) korábbi gazdasági megbeszélésein és a Kárpátmedencei képviselők fórumán is többen többször kifejtették – Matolcsy György miniszter úr akkor még ellenzéki képviselőként –, hogy szükség lenne ebben a térségben olyan regionális integrációs folyamatra, amelyik a globális világ erős megjelenése mellett a lokális, helyi gazdaságnak is jelentős perspektívát nyújt. Móron

28

2012

Gazdasági Körkép

tavaly arról volt szó, hogy az akkori konszolidáció folyományaként egy növekedési politikát kéne meghirdetni, s a Széll Kálmán terv után a kor egy másik nagy politikusáról, még sikeresebb miniszterelnökről kéne azt elnevezni. Ebben az egy évben felgyorsult ez a folyamat. A sajtó is felkapta, a korábban méltatlanul elhallgatott Wekerle Sándor életútjára többen felfigyeltek, némileg „divatossá” is vált ez a név. Az is felgyorsította e folyamatot, hogy a vállalkozói réteg részéről nagyon pozitív volt a fogadtatás. Mindenki kereste a kitörés lehetőségeit, hogy hol lehet bővíteni a piacot. Részben az érzelmek, részben a ma-

gyar piac szűkülése miatt egyébként is sokan fordulnak a Kárpát-medence felé. Ugyanakkor az államhatáron túl, de e nemzethatáron belüli közösségek is elkezdtek egy-egy gazdaságfejlesztési programot alkotni és keresték a kiutat. Elsőként Erdélyben jött létre egy ilyen globális-regionális fejlesztési terv, amit Mikó Imréről neveztek el. E két terv együttes felvetése hozta talán létre azt a gondolatot, hogy célszerű lenne egy miniszteri megbízotti pozícióval segíteni, a szükséges egyeztetéseket lefolytatni. Már csak ezért is, mert a Wekerle Terv több ágazati minisztériumnak is feladatot fogalmaz meg. Gazdasági integráció

Radetzky Jenő hisz abban, hogy a magyarságnak komoly összetartozási igénye van – Milyen volt a fogadtatás itthon és külföldön? – Mindenhol készségesen fogadták a nemzetgazdasági minisztériumnak ezt a koncepcióját, s ez már megjelenik a napokban megjelenő végrehajtási intézkedési tervcsomagban is. A tárcák javaslatai bekerülnek a 2013-as csomagba és készülünk a 2014. és 2020 közti uniós tervezési időszakra is. Kényes kérdés a szomszédos országok hozzáállása, de azt kell mondani, hogy néhány sajtóorgánum támadását leszámítva igazából nem negatív ez a fogadtatás. Már csak azért sem, mert a Wekerle Gazdasági integráció

Terv prioritása a regionális integráció, illetve a kis- és középvállalkozói, úgynevezett kkv-szektor nemzeti megerősítése, és ez mind a kettő európai uniós prioritás is. Ez ellen nehéz bármiféle ellenvéleményt megfogalmazni. Azt azonban el kell mondani, hogy igyekszünk a szomszédos országok gazdasági szervezeteit tájékoztatni és szerencsés helyzetben is vagyunk, hiszen a kamarai rendszeren keresztül erre van lehetőségünk. Ráadásul ennek az integrációs folyamatnak az a Kárpát Régió üzleti hálózat a legfontosabb intézményi rendszere, amelyet nem is állami

szervezésben hoztunk létre, hanem a vegyes kamarai rendszer üzemeltetésében – ez pedig egy elfogadott uniós intézmény. Van egy különleges terület, amit igyekszünk a Wekerle Tervnél használni – ez a gazdasági vegyes bizottságok szintje. Ez a kamarai rendszernél kettővel magasabb szint, a gazdaságdiplomácia leghatékonyabb eszköze. A két oldal kormányzati szereplőinek a részvételével létrehozott vegyes bizottságok az aktuális gazdasági kérdéseket megtárgyalják, fejlesztési lehetőségeket feltárják, és konkrét célokat határoznak meg.

Gazdasági Körkép

2012

29

– E kiadvány bemutatja a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiáját. Minden terv annyit ér azonban, amennyi megvalósul belőle. Mit tenne Ön hozzá? – Én magam is teszek hozzá a tervhez, hiszen kamarai vezetőként, gazdasági emberként ezen a területen dolgozóként, a piac szereplőjeként azt látom, hogy hiányzik egy olyan tényleges felmérés, amelyik a kétoldalú gazdasági kapcsolatban érdekelt és alkalmas vállaltok listáját tartalmazza. Létre kel hozni és folyamatosan karban kell tartani egy ilyen katasztert, amelyik egyébként nemcsak az exportban és importban érdekelt a vállaltokat, de az ezeknek az üzleti környezetét alakító szervezeteknek a listáját is takarja. Sokan foglalkoznak ma ilyenfajta információk gyűjtésével, de egy egysé-

30

2012

Gazdasági Körkép

ges információ a Kárpát-medencéről még nem jött létre. Remélem, hogy egy éven belül egy nagyon hasznos, komplett kézikönyv – vagy még annál is több – jöhet létre. Ebben terveim szerint nem pusztán a vállalatok listáját, hanem például a magyarul és több nyelven beszélő könyvvizsgálók, ügyvédek, jogászok, műszaki tanácsadók, szabadalmi ügyvivők, munkaüggyel foglalkozó tanácsadók is szerepelnek majd. Ma nem mindegy, hogy egy-egy fontos választ milyen gyorsan tud egy, a piacra lépő vállalkozás megkapni. Ha túlságosan hos�szú ez az idő, túlságosan bürokratikus és elhúzódó ez a folyamat, esetleg egy másik piacot választ a bővítésre. Ezen a piacon egy teljesen feltárt, transzparens hálózatra van szükség – ez lehet az integráció alapja. Érdemes lenne ezt elősegíteni azzal, hogy

létre kellene hozni az önkormányzati, testvér-települési kapcsolatok listáját, a gazdasághoz valamilyen módon köthető társadalmi szervezetek kataszterét is. Nagy számban léteznek olyan gazdasági nonprofit szervezetek, amelyekről csak elvétve szerzünk tudomást, pedig az uniós forrásokhoz való hozzáférés velük sokkal könnyebb lehet. Én egy speciális programot is kezdeményezek. Ez a projekt kerestetik program. Nemcsak kapcsolatokat, de konkrét üzleti lehetőségeket is fel kell tárnia a magyar vállalkozóknak. A magyar gazdaság rendelkezik olyan európai uniós komfort szervezetekkel, mint az Eximbank és a Mehib, amelyek segítik a magyar exportot. A szomszédos országokban nagyon sok olyan fontos létesítmény nem tudott létrejönni a finanszírozás hiánya

Gazdasági integráció

Tavaly május 26-án Móron, a Wekerle Sándor Emlékév rendezvényén, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network közép-dunántúli regionális irodája, a Fejér Megyei Hírlap és a Magyar Közgazdasági Társaság Fejér megyei szervezete által rendezett Kárpát-medencei gazdasági fórumonon jelntette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Wekerle Tervet miatt, ami egyébként gazdaságos, a nemzethatárokon belül van, s amiben lehetne magyar építőipari és technológiai szállító exportot generálni, hozzájárulva az adott terület fejlesztéséhez is. Ezeknek a projekteknek a generálása a Kárpát Régió üzleti hálózat intenzív munkájával elérhető. Ilyenek lehetnek a környezetvédelmi, a turisztikai beruházások, kisebb-nagyobb vállalatfejlesztések. Ott is forráshiány van mindenhol, a magyar Eximbanknak pedig most erre a területre van speciálisan forrása. A koncepciók készítése után eljött a konkrét tervek ideje Gazdasági integráció

– Ha jól értem: ebben az összefüggésben értelmezhető úgy a Wekerle Terv, mint a következő uniós tervezési időszak alapdokumentumait meghatározó stratégiai munkafolyamat? – Megvizsgáljuk annak a lehetőségét is – és az intézkedési terv foglalkozik is ezzel –, hogy a meglévő európai uniós fejlesztési ciklusban hogyan lehetne a meglévő forrásokból még a Kárpát-medence integrációjában részt vevő vállaltoknak pályázati forrást juttatni. Erre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) várja is a javaslatot. A meglévő, a határon átnyúló fejlesztések mellett a régiós integrációs folyamatokat, a klaszterképződést kell tovább segíteni, hiszen

egy-egy szakmai szerveződés és egy jó klaszter a következő évek fejlődését is meghatározza. A Wekerle Terv nem titkolt célja az, hogy elősegítse a nemzeti regionális nagyvállalatok erősödését, és az ilyenek kialakulását. Ennek nem biztos, hogy egy vállalat erőlködéséből kell létrejönnie, inkább többek összefogásából. Ehhez természetesen horizontálisan és vertikálisan, azaz területileg és szakmailag is meg kell határozni azokat a célcsoportokat, amelyek különös figyelmet kell, hogy kapjanak – ez a folyamat nem okkupáció, hanem egy szükséges, a következő évek folyamatait meghatározó integrációs lehetőség feltárása és elősegítése. Klecska Ernő

Gazdasági Körkép

2012

31

Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díj

Készül a Wekerle-szobor – Nagy Benedek szobrász műtermében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel és Osztroluczky Miklóssal, Wekerle Sándor leszármazottjával

32

2012

Gazdasági Körkép

Elismerés

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara el­nök­sége 2011 szeptemberében alapította meg a Wekerle Sándor Kárpátmedencei Gaz­dasági Díj kamarai díjat.

Elismerés

önkormányzáshoz való joga alapján, feladatkörére figyelemmel, a magyar, illetve a Kárpát-medencei gazdasági fejlődés, együttműködés iránti felelősségtől áthatva adja a Wekerle Sándor Kárpátmedencei Gazdasági Díjat. E díjjal az FMKIK fejet hajtani és tisztelegni kíván Wekerle Sándor, Magyarország első polgári származású miniszterelnöke, az államférfi, a pénzügyi reformer, a közigazgatási személyiség életműve előtt. Az FMKIK évente egy alkalommal elismerésül díjat adományoz annak a kiemelkedőt alkotó személyiségnek az elismerésére, aki Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében különösen sokat tett a gazdasági élet, azon belül elsősorban az ipar és a kereskedelem harmonikus fejlődése érdekében. Egy naptári évben egy vagy több díj kerülhet odaítélésre. A díjat egyidejűleg megosztva több személy is kaphatja. A díj átadására ünnepélyes keretek közt első alkalommal a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és együttműködő partnerei által megrendezett II. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon kerül sor. A díj Wekerle Sándor halálának 90. évfordulóján, 2011-ben a Wekerle emlékévben, augusztus 26-án, Móron felállításra került köztéri szobor kicsinyített másából és a tanúsító oklevélből áll. A köztéri szobor, amely Wekerle Sándort életnagyságban ábrázolja, Nagy Benedek móri szobrászművész alkotása.

Fotó: Mosberger Róbert

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban: FMKIK), felismerve a 20. század végi, 21. század eleji lehetőségeket, gazdasági tekintetben azok kihasználására, a kapcsolatok újjáélesztésére, újak kialakítására, a gazdaság működtetésére törekszik. A megszületett eredményeket, kimagasló teljesítményeket, alkotó személyeket az FMKIK elismerni kívánja. A Kárpát-medencében a gazdasági élet, különösen az ipar és a kereskedelem területén kiemelkedőt nyújtó személyeket kívánja újonnan alapítandó díjával honorálni. A Kárpát-medence gazdaságtörténetének legsikeresebb korszaka nem napjainkhoz, hanem az OsztrákMagyar Monarchia (1867–1918) idejéhez kötődik. Ennek, a kiugró fejlődést hozó időszaknak volt kiemelkedő pénzügyi-gazdasági szereplője Wekerle Sándor, akit méltán tartottak pénzügyi zseninek. Nevéhez mindenekelőtt az államháztartás egyensúlyának helyreállítása fűződik. Átalakította a pénz-és adórendszert, valutareformot hajtott végre, ujjászervezte a pénzügyi közigazgatást, iparfejlesztési törvényeket hozatott. A gazdasági liberalizmus, a vállalkozások szabadságának elkötelezett híve volt. Kivételes pénzügyi tehetségét, eredményeit elismerték. Mindezeken keresztül sokat nyújtott a vállalkozásoknak, az iparnak, a kereskedelemnek. Kiemelendő, hogy biztos hátteret kívánt adni a gazdasági élet működéséhez. Wekerle Sándor írásai bizonyítják, hogy nemcsak megyéjét, hanem az egész Kárpát-medencét ismerte. Látta a táj, az abban élő ember, az ott működő gazdaság kapcsolódását. Az említett körülmények, az életút egyértelműen megalapozza, hogy az új díjat az FMKIK Wekerle Sándorról nevezze el. Az FMKIK, mint köztestület, Fe­ jér megye gazdasági kamarája, az

Gazdasági Körkép

2012

33

Enterprise Europe Network Vállalkozások igényeire szabva segít üzleti partnereket, támogatásokat találni

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK) is partnere az Enterprise Europe Networknek, a világ legnagyobb vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó hálózatának, mely több mint 50 országban jelen van, nemcsak az Európai Unió tagállamaiban. A hálózat közel 600 partnerszervezet segítségével nyújtja szolgáltatásait a vállalkozások és a további ügyfelek részére. Az Európai Unióban a 23 millió vállalkozásnak 98%-a kis és középvállalkozás, mely arány Magyarországon még markánsabban jellemzõ. Az Enterprise Europe Network információs bázis a vállalkozók – különösen a kkv-k- számára, mely egyet jelent az üzleti kapcsolatépítéssel, vállalkozásfejlesztéssel, piacbõvítéssel. Valamennyi országban, így Magyarországon is konzorciumi formában tevékenykedik a „network”, lefedve az ország teljes területét, 8 partnerszervezet 77 szakembere áll a vállalkozások szolgálatában. A Középdunántúli iroda Székesfehérváron, a Gazdaság Házában több éve mûködik, hatékonyan támogatja a régió vállal-

Európai Uniós információs iroda a Gazdaság Házában –K  özvetlen brüsszeli pályázat eredménye – Több mint 10 éve régiós hatókörrel 2003-ban önálló, 2008-ban konzorciumi pályázat alapján – Régiós hatókör – a Középdunántúli régióban FMKIK egyedüli szervezetként mûködteti Sipos Éva, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara fõtitkára

2012

Gazdasági Körkép

Vállalkozásfejlesztés

Az Enterprise Europe Network Hálózata kozásait üzleti kapcsolataik fejlesztésében, bõvítésében, új piacok felkutatásában. Az iroda munkatársai gazdasági, piaci információkat cégre szabott tanácsadást biztosítanak a hozzájuk forduló ügyfeleknek, akik az eddigi tapasztalatok szerint egyre növekvõ mértékben veszik igénybe a szolgáltatásokat- mondta el Sipos Éva, a kamara fõtitkára. Azok a vállalkozók, akik új piacok felé szeretnének nyitni, bátran fordulhatnak az Irodához kérdéseikkel, legyen szó akár egy adott ország gazdasági jellemzõirõl, jogi szabályozóiról, vagy munkavállalásról, vállalkozói környezetrõl. Partneri információkat tudunk adni olyan gazdálkodóknak is, akik vevõt keresnek termékeiknek vagy éppen beszállítói lennének más külföldi cégeknek, hiszen adatbázisok, Brüsszelbõl jövõ közvetlen és közvetett információk segítik a munkát, melynek eredményeképpen hatékony, gyakorlati segítséget kapnak a vállalkozások. – hangsúlyozta Sipos Éva.

Gazdaság Háza

– – – –

A világ 53 országában 91 konzorcium 568 partner, egyike a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Magyarországon 1 konzorcium, 8 partner, 77 szakember

További fontos szolgáltatási terület az innováció és a fejlesztések támogatása. E téren nemzetközi projektpartnereket kutatunk fel, hazai és EU-s források megszerzésére vonatkozó információkat nyújtunk, pályázatírási technikákról tartunk képzéseket, tréningeket. Az Enterprise Europe Network konkrét és kézzelfogható eredményei: A hálózati partnerek több mint 5 ezer üzletkötést dokumentáltak, üzleti hírei közel 5,5 millió vállalkozáshoz jutottak el és a hálózat szakemberei 100 ezer feletti személyes tanácsadást végeztek. A közel 600 partner 20 ezer rendezvényt szervezett, a programokon több mint 700 ezer kkv képviselõje vett részt.

Vegyék igénybe szolgáltatásainkat, várjuk a vállalkozások érdeklõdéseit, keressék irodánkat. Gazdaság Háza, Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. Telefon: +3622-510-316, 510-310 E-mail: [email protected], Honlap: www.fmkik.hu/enterprise, www.enterpriseeurope.hu

Vállalkozásfejlesztés

Gazdasági Körkép

2012

Ahol az ötlet megszületett Egy sikeres csapat, tele ötletekkel

2009-ben egy szeles őszi napon egy kisbusznyi Fejér megyei vállalkozó indult el Erdélybe egy üzletember találkozóra. Az utasok többnyire a kis és középvállalkozások tulajdonosainak és vezetőinek üzleti támogatására flamand mintára létrehozott Plato nevű kezdeményezés tagjai voltak. A 2003-ban szintén innen, Székesfehérvárról és Sárbogárdról indult „Az EU házhoz jön” program keretében megszervezett körúton született meg a Wekerle Emlékév alapötlete.

Szabó Zsuzsanna

A Belgiumban és Európa számos országában már régóta sikerrel működő Plato, tulajdonképpen a kisés középvállalkozásokra összpontosító „keresztapa” program, amelynek egy-egy csoportjában 20 kis- és középvállalkozás és két, jó hírű, jelentős gazdasági tapasztalattal bíró cég által delegált keresztapa dolgozik együtt egy éven keresztül. Fehérváron e program egy darabig pályázati támogatással ment, de a résztvevők – a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával – évek óta maguk viszik tovább. A Fejér megyeiek a megyei kamara keretein belül 2005. februárban kapcsolódtak be a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kereskedelmi és Ipar-

kamara koordinálásával, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. támogatásával megvalósuló programba, mely a kis- és középvállalkozások üzleti támogatását szolgálja. A programra akkor olyan sokan jelentkeztek, hogy Fejér megyében a máshol szokásos egy helyett rögtön két csoport is alakult. A Fejér megyei programban a jelentkezők 20 fős csoportokban dolgoztak, 2-2 csoportvezető irányításával, akik maguk is vállalkozások vezetői. A teamek vezetői, az úgynevezett „keresztszülők” ismert helyi menedzserek vagy vállalkozók voltak: Geiszt Attila, a K and H Bank Nyrt. fiókigazgatója, Szabó Zsuzsanna, a Prisma Tanoda Kft. ügyvezető

36

2012

Gazdasági Körkép

igazgatója, Szakolcai Éva, a Karsai Holding Zrt. pénzügyi igazgatója és Annus István, a Székesfehérvári Vállalkozói Központ igazgatója. A projekt csapatépítő tréninggel kezdődött, majd minden csoport havi rendszerességgel találkozott és

Keresztszülők

klub formában működik, minden hónap második, illetve harmadik szerdáján. Előre megtervezett témákat dolgoztak fel meghívott előadókkal, majd a témakörök megtárgyalásán kívül adott szituációkat oldanak meg a mindennapi életből, tapasztalatot adva egymásnak – emlékezett vissza Szabó Zsuzsanna. A 2005-től folyamatosan működő klub – a két csoportból egy maradt – 2007. évtől „önjáróvá vált”, ami azt jelenti, hogy tagjai saját finanszírozással folytatják tovább a projektet, változatlan „működési” alapelvekkel. A 2005-ben felkért „Keresztszülők” azóta is folyamatosan segítik a csoport működését. Ugyanilyen közös akciónak indult a 2009. őszi erdélyi út is, ahol két móri utastárs, Hunorfi István és a platós Búza Ernő elpanaszolta társaiknak, hogy a helyi városvédő egyesület színeiben közel tíz éve eredménytelenül próbálkoznak azzal, hogy szoborral állítsanak emléket a vá-

ros szülöttének, a háromszoros polgári származású miniszterelnöknek és többszörös miniszternek, Wekerle Sándornak. Nem hiába tartja a mondás, így igaz: több szem többet lát, s mivel a Plato alapfilozófiája is úgy tartja, hogy a viták, amelyek minden találkozás központi részét alkotják, arra serkentik a tagokat, hogy megosszák a tapasztalataikat, és együttesen gondolkodjanak az egyedi problémák lehetséges megoldásairól, megszületett az ötlet: ne szobor legyen, hanem egy programsorozat a jeles férfiú halálának 90. évfordulójára. Olyan, amelyik következetesen független marad a pártpolitikától, országos visszhangot kelt, megteremti egy Wekerle-kultusz – így egy korszerű városmarketing – alapjait, s amelynek eredményeképp akár még egy szobor is születhet. Az eredmény ismert! 2011 Wekerle Emlékév lett Móron, áll a szobor, s a kormány Wekerle Sándorról ne-

vezte el a magyar gazdaság Kárpátmedencei léptékű növekedési stratégiáját, s létrejött a Wekerle Sándor Életművét Gondozó Kulturális és Tudományos Alapítvány. A platósok azonban nem kizárólag erre büszkék. Ahogyan erősödik a kapcsolat a Plato hálózaton belül, úgy növekszik az üzletkötési lehetőségek aránya. Az erőforrások megosztásának néhány módja az információ átadás, a hely és eszköz megosztás, új vevők és szállítók megismerése, közös kockázatvállalás. Nagyon sok társaság fejlesztett ki új üzleti kapcsolatot a Plato hálózaton keresztül, s ma már ennél is messzebb jutottak. Kiemelt támogatói a helyi Lyon klubnak és a kultúra, a művészetek, a tudomány, a társadalmi élet különböző területein kiemelkedő munkát végző, életvitelükkel etikus, humánus magatartást tanúsító személyek támogatására létrehozott móri Aphelandra Alapítványnak. Klecska Ernő

A Fejér megyei Plato csoportnak nagy szerepe volt abban, hogy a projekt ismét repülőrajtot vett Keresztszülők

Gazdasági Körkép

2012

37

Ez nem hagyományos válság, ez az új helyzet Domokos Tamás szociológus a társadalmi vállalkozások lehetőségeiről

A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés új és sikeres eszközei lehetnek a társadalmi vállalkozások – véli Domokos Tamás szociológus, a székesfehérvári Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet módszertani igazgatója. Az egyik legnagyobb magyar nonprofit kutatóintézet vezetője szerint az ilyen szerveződések fejlesztése – ahogy a Fehér Könyv is fogalmaz –, az Európai Unió sikerességének egyik fontos összetevője, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a ma élő gazdasági együttműködések is legtöbbször civil kapcsolatokból alakultak ki, és táplálkoznak. – Én azt gondolom, a jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetben pontosan látható, hogy a korábbi, a folyamatos növekedésre épülő stratégia zsákutca – fogalmaz Domokos Tamás. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a megoldás valamifé-

38

2012

Gazdasági Körkép

le szocialisztikus gazdaságszervezési modell lehet. A fenntartható fejlődés fogalmát nem csak az ökológiára és a környezetvédelmi kérdésekben lehet értelmezni, a gazdaság is lehet fenntartható. Itt az erőforrások olyan típusú újratermeléséről

van szó, amelyik az egyensúlyt megteremtheti. Ennek különböző eszközei lehetnek. Magyarországon, de a Kárpát-medencében is, ha körülnézünk, azt látjuk, hogy válság van. Eddig úgy tudtuk, s az is volt jellemző, hogy a gazdasági válságnak Lehetőségek

van eleje, közepe és vége. A rossz hír az, hogy nem egy időszaki folyamat, amit most látunk, hanem „ez a helyzet”. Olyan típusú növekedésekre várni, mint amilyeneket a korábbi években láttunk, irreális elvárás, ennek megfelelően valami új eszközt kell keresni a helyzet kezelésére. Az a fajta piaci logika, amelyik a társadalmi vállalkozásokat helyezi a fókuszba, a jelenlegi gazdasági, társadalmi válság kezelésének egyik jó eszköze lehet. – Mit értsünk pontosan társadalmi vállalkozások alatt? – A társadalmi vállalkozások a közösségi szolgáltatások és a hagyományos értelemben vett piaci szektor határán mozgó szerveződések. Ezek profitorientált szervezetek, hiszen ez a fajta logika nem a kapitalizmust bírálja fölül, viszont – és ez nagyon fontos – nem a profit szempontjait helyezi előtérbe, hanem a közösségi szempontokat a vállalkozás tervezése, vezetése, menedzselése kapcsán, így sokkal nagyobb társadalmi összefogást is tud generálni. Ebben a szemléletmódban szerintem igen komoly perspektíva van. A jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzet nagyon szorosan összefügg, s ennek a kettőnek a kezelése csak akkor sikerülhet, s működhet tovább, ha gazdasági döntésekbe és munkába is beviszünk társadalmi szempontokat, s a társadalmi jellegű szolgáltatások szervezésébe is integrálunk gazdasági jellegű szempontokat. A társadalmi vállalkozások ebben az „ütköző zónában” helyezkednek el. Nálunk még elég kevés ilyen formáció van, de tőlünk nyugatabbra már előrébb tartanak, és – érdekes módon – a fejletlenebb térségekben sokszor még annál is előrébb. A harmadik világban, ott, ahol nem működtek közszolgáltatások, szó szerint átléptek egy lépcsőfokot. – Mi a helyzet nálunk, itt a Kár­pát-medencében? – A társadalmi vállalkozások új szervezeti formaként kellőképpen tudják majd kezelni az előbb említett problémákat. Magyarországon még kevés ilyen van és főleg kísérleti jelleggel alakultak – többféle szervezeti csoport tartozik ide. A szociLehetőségek

ális szövetkezetek, nonprofit kft-k, közösségi bankok és más hasonló típusú, akár mikro-hitelezéssel foglalkozó közösségi összefogások is, amelyek a klasszikus, az adott közösségben meglévő, egymást segítő erőket próbálják meg úgy összeterelni, hogy az az adott közösség minden tagja számára is hozadékot tudjon hozni, nem csak azoknak, akik közvetlenül is részt vesznek ezekben a vállalkozásokban. Ilyen típusú modellekből például Kanadában sok sikerről tudnak beszámolni. Első sorban olyan helyeken vált be ez a modell, ahol erősen infrastruktúrahiányosak voltak, vagy éppen olyan recessziós időszakot éltek, amikor más nem tudott jó megoldást adni. Én azt gondolom, hogy a társadalmi vállalkozások, amelyek másutt már bizonyították jogosultságukat, s azt, hogy projektjeik révén szociális problémákat is képesek kezelni, alkalmasak – a Wekerle Tervre rímelve – a közösségi összetartozást érzését is kifejezni és erősíteni. Ha a Wekerle Terv a Kárpát-medencét nem pusztán egységes gazdasági, de egységes kulturális térségként is tekinti, a kívánt folyamatokban a társadalmi vállalkozásoknak nagyon fontos szerepe van; főleg a közösségi ös�szefogást erősítő jellege miatt. Miután Magyarországon a társadalmi vállalkozások előrébb tartanak, mint a Wekerle Terv célterületét jelentő Kárpát-medence más területein, gyakorlatilag az anyaországi tapasztalatokat és modelleket lehet majd átadni és adaptálni – az egyébként meglévő kapcsolatokat kihasználva. A civil szektornak nagyon intenzív, a gazdaságinál sokkal élőbb és sokszínűbb kapcsolata van a határon túl, ha ezt a kapcsolatrendszert sikerül eredményesen felhasználni, a gazdasági, forprofit kapcsolatok is sokkal inkább előtérbe tudnak kerülni, és fejlődni tudnak. Ne feledjük, hogy a ma élő gazdasági együttműködések is sokszor civil kapcsolatokból alakultak ki és táplálkoznak, kulturális kapcsolatok mentén indultak el, társadalmi kapcsolatokon és mikroközösségeken keresztül kezdődtek. Mindez olyannyira rímel a Wekerle Tervre, hogy kár lenne kihagyni a társadalmi vállalkozásokat ezekből a fejlesztési irányokból.

– Kevés hír volt arról a hazai médiában, hogy a határon túli magyar gazdaságpolitikusok már el is kezdték összehangolni helyi fejlesztési terveiket a Wekerle Tervvel, pedig ez a munka már elindult. Mely területeken lehet a mainál nagyobb szerepe a társadalmi vállalkozásoknak? – Ez lényegében független a földrajzi elhelyezkedéstől, de a társadalmi vállalkozások nyilván akkor tudnak igazán eredményesen működni, ha megvannak a természetes szövetségeseik. A sikerhez kell egy „bemotorozott” gazdaság, jó intézményrendszer és társadalmi szervezetek is, de a legfontosabb az, hogy legyen lakossági összetartás. Ahol ilyen nincs, sokkal kevésbé lehet társadalmi vállalkozásokat fejleszteni, hiszen mindez arról is szól, hogy a kölcsönös bizalom megerősödik. Egy erdélyi faluban például, ahol a közösségi összetartozás érzése, már csak a kisebbségi létből fakadóan is, sokkal erősebb, nyilván sikeresebben lehet ilyen típusú kezdeményezéseket fejleszteni, mint például egy székesfehérvári lakótelepen. Nem az országtól, hanem az azon belüli helyi közösségtől függ a siker. Fontos persze az adott állam jogi szabályozása is, de mivel ez egy nagyon fontos uniós direktíva is, azaz az uniós döntéshozók tényként kezelik, hogy a társadalmi vállalkozások fejlesztése az Európai Unió sikerességének egyik fontos összetevője – ahogy a Fehér Könyv fogalmaz –, s a célterületek többsége az EU tagja, e formák előbb-utóbb szervesülnek majd a jogrendben, a gazdasági törvényekben és a gondolkodásmódban. Nem mellékesen, e folyamatot és szervezeteket a közösségi források is segítik. Kárpátalján és a Vajdaságban nehezebb lesz e területen előre haladni, de Erdélyben, a Felvidéken és Burgerlandban már most léteznek a szükséges rendszerek. Ha a helyi közösségben a bizalom megvan, a cél és a folyamat átlátható, a módszertant át lehet venni, s ha az anyaországban is megvannak azok a segítségek – tudásban, a kapcsolatrendszer szervezésében – amivel be lehet motorozni ezeket a kezdeményezéseket, komoly hálózata is létrejöhet a társadalmi vállalkozásoknak. Klecska Ernő

Gazdasági Körkép

2012

39

Jobb késõn, mint soha Interjú Karsai Bélával, a Karsai Műanyagtechnika Holding Zrt. elnökével

A székesfehérvári Karsai holdingnak Erdélyben és Délvidéken is van leányvállalata. A cégcsoport elnökét tehát mint valós tapasztalatok – kedvezőek és kedvezőtlenek – birtokosát kérdeztük a Kárpát-medencei gazdasági együttműködésről. – Amikor vállalkozásba fogott, miért éppen a műanyagipart választotta? – A kijelentés, miszerint a műanyag korszerű anyag, ma is helytálló.

Az elnevezés azonban, ami sokakban rossz emóciókat kelt, nem szerencsés. A szó igazából ugyanis a műszaki anyag kifejezést takarja. Rendkívül dinamikus ágazatról van szó, amely

A Karsai holding székesfehérvári gyára. 2005-ben, zöld mezős beruházás révén épült az itteni üzem

40

2012

Gazdasági Körkép

manapság is évi kilenc százalékos növekedést produkál a világon. A műanyagot sokan a környezetet terhelő hulladéknak tekintik, pedig például az acél feldolgozása, annak lényegesen magasabb olvadáspontja miatt, sokkal több energiát kíván. A műanyag a vízzel azonos fajsúlyú, és még a legkönnyebb fém, az alumínium tömege is 2,3-szer nagyobb. Ugyanakkor a műanyaggal sokszor helyettesíthetők a fémek, ami alacsonyabb szállítás költségeket és szerényebb mérvű emisszió kibocsátást eredményez. – Melyek voltak a Karsai holding történetének legfontosabb állomásai? – A cégcsoport részben akvizíciók, részben zöld mezős beruházások révén jött létre. Története immár 24 évre nyúlik vissza. Fontos mérföldkő volt 1995-ban a székesfehérvári üzem megépítése. 1997ben volt az első akvizíciónk, hogy mi lesz az utolsó, arról még nem tudok beszámolni. A cégcsoport pénzügyi és stratégiai központját jelentő holdingot 2000-ben hoztuk létre. Ez a szervezeti forma azóta sem változott. Határon innen, határon túl

Karsai Béla a tréfás mondást idézi: Addig kell a borsót a falra hányni, amíg ki nem csírázik... – A holdingnak Erdélyben és Szerbiában is vannak leányvállalatai. Mi voltak ezek alapításával a céljuk? – A Hargitaplast Kft.-t 1998-ban alapítottuk a székelyföldi Szentegyházán, egy kisebb telephelyen. Az új helyére 2005-ben költözött a cég, amely köszönhetően a remek szakember-gárdájának azóta is sikeres. Saját forrásaira támaszkodva fejlődik, s nem szorul arra, hogy a hazai anyavállalat táplálja. Valóban Szerbiában is van egy leányvállalatunk. Ott azonban nem leltünk olyan kiváló munkatársakra, mint Erdélyben, ezért néHatáron innen, határon túl

hány év után felhagytunk ezen leányvállalat támogatásával. A cég most hibernált állapotban van. A szerbiai cég alapításakor azt reméltük, hogy Magyarország az EU-ba történt belépése után az vámkönyebbséget jelent majd. A fizetési fegyelemmel azonban mindvégig gondok voltak, évi szinten több millió forint kintlevőséget halmozott föl a cég. – Mennyiben volt előny az, hogy ugyan a határon túl, de magyar nyelvi közegben jött létre a két leányvállalat?

– Az azonos nyelvi közeg nagy segítség volt. S mi kifejezetten törekedtünk is arra, hogy magyarok vigyék a társaságokat, magyar emberek találjanak munkát ezen cégeknél. – Tapasztaltak-e bármilyen ellenállást akár Romániában, akár Szerbiában amiatt, hogy a cégeik anyavállalata magyar? – Semmilyen ellenállást nem tapasztaltunk az ég egy adta földön. Sőt, nagy tisztelettel, szeretettel fogadtak bennünket. A megyei prefektúra, a város polgármester is támogatott minket.

Gazdasági Körkép

2012

41

Az elnök szerint az erdélyi leányvállalat sikerének kulcsa a megfelelő menedzsment megtalálása volt – Milyen tanulságokkal szolgált a két cég alapítása? – Az EU-hoz ugyancsak csatlakozott Romániában lényegesen kön�nyebb volt a vállalat létrehozása, könnyebben boldogultunk az adminisztrációval. Harmonizálták az adózásra vonatkozó jogszabályokat, az ottani és az itteni jogrendszer átjárható. Közel azonosak a szabályok, még akkor is, ha Romá-

42

2012

Gazdasági Körkép

niában az általános forgalmi adó mértéke szerényebb, mint nálunk. Erdélyben – szívem szerint – további fejlesztést is végrehajtanék, növelném a kapacitást, ám ezt a beszűkült hazai hitellehetőségek nem teszik lehetővé. Ami a szerbiai céget illeti: talán az én hibám, hogy nem találtam meg a megfelelő munkatársakat. Ha kedvezőbb lesz az üzleti környezet, és alkalmasabb

embereket sikerül lelni, újrakezdjük. Akkor is, ha a miénkétől különböző jogrendszer adta kereteken belül, nehezebb is az élet. Másokat is bíztatnék az ottani cégalapításra. A műanyaggyártás sok invesztíciót igényel, a kockázatok kezelése ezért nehezebb. Ha viszont valaki olyanba vág bele, ami kevésbé forrásigényes, sikeresebb lehet Szerbiában is, mint mi. Határon innen, határon túl

– Gondoltak-e további határon túli leányvállalat létrehozására? – Szlovákiában erre már tettünk kísérletet. Több éve tárgyalunk egy vegyesvállalat létrehozásáról. S habár a tulajdonos érzi, hogy az egyedülállókat a szél is jobban éri, a dolognak még meg kell érnie. De nem vagyunk türelmetlenek, nem egy olyan akvizíciónk volt, amihez idő kellett. Szlovákia – Szerbiával ellentétben – kialakult, megdolgozott piaccal, megfelelő menedzserekkel rendelkezik, s érzékelhető a tőkeigény. A vegyesvállalat azonban itt célszerűbb társasági formának látszik.

– Mi az, amit ma másképp csinálnának? – Erdélyben semmit. A megfelelő menedzsment megtalálása volt a kulcskérdés. Ebben a munkanélküliség is segített. Az emberek megbecsülik a munkahelyüket, és ez sokat segít egy vezetőnek. Szerbiában hibáztam, nem találtam megfelelő vezetőket. De ez az én munkámat minősíti. Határon innen, határon túl

– Mindezen tapasztalatok birtokában miként ítéli meg azokat a lehetőségeket, amelyeket a Kárpátmedencei gazdasági együttműködés kínál? – Hadd kezdjem kritikával. Megkésett az együttműködés, amelyet azonban nem késő elkezdeni. 199293 környékén ehhez már adott volt a megfelelő vállalkozási környezet, ami nagyobb, erőteljesebb támogatást igényelt volna. A franciák és az olaszok is beelőztek Erdélyben. A franciák esetében nyilván segített a nyelvek rokonsága, az, hogy az olaszok miként hoztak létre hídfőállást, már nehezebben érthető. Ők lényeges támogatást kaptak az exportáruikra, így kockázatmentes volt a belépésük a román piacra. Mi ezt elmulasztottuk annak idején, az EUban pedig jelentősen korlátozzák az olyan típusú protekcionizmust. Nos, ez történelmi hiba volt. Viszont – ezt igyekszem leszögezni – elindult ezen a téren valami. Ebben nagy érdeme van Radetzky Jenőnek, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének. Neki is szerepe van abban, hogy jelenlegi kormány felismerte: nagyobb ívűen kell foglalkoznia a kérdéssel. Zárójelben jegyzem meg: a kutatás és fejlesztés is megérne egy államtitkári posztot és külön apparátust a minisztérium kebelén!

– A gazdaság mely területeit látja legígéretesebbnek a Kárpát- medencei együttműködés szempontjából? – A kereskedelem révén nem képződik új érték. Nekünk hatékony gyártásra van szükségünk annak érdekében, hogy az ázsiai nyomással szembe tudjunk menni. Ezt nem értették azok a nyugat-európai vállalatok, amelyek Ázsiába telepítették át a termelést, s azóta óriási logisztikai és környezetszennyezési problémákkal szembesültek. Az együttműködés a gyártás területén a legígéretesebb. Ha nagyobb becsülete lenne az innovációnak, számos olyan magyar termékünk lehetne, amellyel ki lehetne lépni a világpiacra. A Kárpátmedencei gazdasági együttműködés ezekhez a saját termékekhez nyújthatna nagyobb, szélesebb beszállító hátteret. Fontos lenne persze, hogy ne csak a multikat támogassuk! A néhány nagy név egy ország gazdaságában kevés, elengedhetetlen, hogy sok – idézőjeles – rejtett bajnok legyen. – Egy kalap alá lehet-e venni a remélt együttműködést illetően valamennyi Kárpát-medencei országot? – Nyilvánvaló, hogy a jogrendszer, a gazdaság fejlettsége szempontjából nem. Ugyanakkor minden szomszéddal jó viszonyra, a jó gazdasági kapcsolatok kiépítésére kell törekedni. Hiszen, akár csak a hétköznapi életben, sohasem tudhatja az ember, hogy mikor szorul rá a szomszédjára... Nem szabad sajnálni az erőfeszítést a jószomszédi kapcsolatok kiépítése érdekében. Ahogy a mondás tartja, addig kell a borsót a falra hányni, amíg ki nem csírázik. Ez lehet az egyik kulcsa a továbblépésnek, ez adhat alapot a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok megteremtéséhez. B. Kiss László

Gazdasági Körkép

2012

43

Halországban kifogták az aranyhalat Székelyföldön próbálná meg sikeres ökoturosztikai modelljét megvalósítani az Aranyponty Nagy szükség lenne olyan sikeres magyar projektötletekre, amelyek a határon túl konkrét üzleti lehetõségeket tárnának fel. Az egyik ilyen példa értékû kezdeményezés éppen Fejér megyébõl, a rétszilasi Halországban indul útjára. Lévai Ferenc, az egyik legismertebb hazai horgász- és ökocentrum tulajdonos-vezérigazgatója azt vette a fejébe, hogy Erdélyben, Csíkszereda közelében is meghonosítja a Mezõföldön sikerre vitt modellt – igaz, ott a hazai ponty helyett a pisztrángra, s az erre épülõ turizmusra alapozva. Lévai Ferenc vezérigazgató Az Aranyponty Halászati ZRt. jogelõdje 1989-ben, elsõ magyar magán halászcégként – Aranyponty Kistermelõk Szövetkezete néven kezdte meg mûködését. Az Örspusztai halastórendszer és benne Rétimajor 1993-ban bérleményként került a cég kezelésébe, tulajdonosa a Mezõfalvai Mezõgazdasági Kombinát volt. Az 1994-ben kiírt privati-

zációs eljárás során a rétimajori telephely, az Örspusztai és Rétszilasi halastórendszer közel 1000 hektár területtel a cég tulajdonába került. Az évek során az ország más pontjain is kialakították telephelyeiket. A ZRt. telephelyei az adottságaiknak és a piaci igényeknek megfelelõ termelési struktúrákban dolgoznak. Ezen belül áruhal termelés folyik a Hortobágyi területen, ivadék és tenyészanyag termelés a Soponyai telepen. A gödöllõi kereskedelmi központ a budapesti és a tiszántúli területek halellátását végzi. Az egykor kizárólag haltenyésztésbõl élõ, a Mezõföld szívében lévõ területen ma már wellness-központ, ökoturizmus, horgásztatás, pihenõházak, panzió, halászati múzeum, halászcsárda, madárvárta, nádi iskola és kemping várja az érdeklõdõket. Rétimajorban közel félszáz embernek adnak munkát. Évente több mint 10000 turista és 11-12 ezer horgász látogat el ide. – Mi Rétimajorban – a Natura 2000 területeként – a természettel, a vizes élõhellyel, mint fenntartható és fejleszthetõ erõforrással gazdálkodunk. Óriási érték és egyben üzlet az ökoturizmus. Öröm látni, ahogy kiürült a körbebetonozott Balaton, s benépesülnek a vizes élõhelyek, ahol a víz, a nád, a fa, bokor, hal, madár, csónaktúra együtt várja az embereket – mondta Közel félszáz embernek adnak munkát Lévai Ferenc.

2012

Gazdasági Körkép

Ökoturizmus

Õshonos halakat is szaporítanak

ötlete. Ehhez már „kívánkozott” a helyi termék, az önellátás, ezért 150 szarvasmarha biztosítja a friss húsellátást, 4 ha kertészet a friss zöldséget, 2 ha szõlõ, gyümölcsös pedig a borokat, lekvárokat, befõttnek valót. Itt vegyszermentes, hagyományos termelés folyik, amely nemcsak jobb minõséget, de olcsóbb termelést is jelent. A szövetkezetbõl részvénytársaság lett, s bár a termelés ma is meghatározó az ezerötszáz hektáros halastó területen, a szakma és az idegenforgalom megfér egymással. Ma már wellness és konferencia központunk is van. Az egykori Zichy majorság értékeit megõrizve, átalakítva, a mai igényeket szolgálja – büszkélkedett Lévai Ferenc. Az Aranyponty Zrt. a vidékfejlesztés sikermodellje. Lévai Ferenc vezérigazgató és csapata a több lábon állás jegyében a turizmus több válfaját is meghonosította néhány év alatt Fejér megyének abban legeldugottabb zugában. Jó érzékkel azt értékesítik, amijük van: a jó levegõt, a gyönyörû környezetet, a természet és a halastórendszer kínálta ökoturisztikai és horgászati lehetõségeket, a különleges halételeket. – Az emberek többsége azt gondolja, hogy a víz, a horgász és a halászat egységét az jelenti, hogy kiállunk a tó partjára és pecázunk, illetve hálóval lehalásszuk a halállományt. Ez tévedés, a természetet, így halastavainkat sem lehet kizsákmányolni. A halgazdaság ugyanolyan fontos ágazata a magyar mezõgazdaságnak, mint a méltán híres növénytermesztés, illetve az állattenyésztés. Nem pillanatnyi sikerekben gondolkodunk, fejlesztéseink azt szolgálják, hogy valamennyi munkatársunknak biztonságos megélhetést biztosítsunk, de a befektetéseink megtérülését is szeretnénk még megélni, mégpedig úgy, hogy az ökoturizmus kihasználásával minden esztendõben több és több embert csábítsunk ide, Rétimajor térségébe – foglalta össze azt a modellt, amit Erdélyben is szeretnének – ponty helyett a pisztrángra építve – megvalósítani. Klecska Ernõ

A tórendszer jelenleg 12 nagy, 16 kis és 21 telelõ tóból áll. Ezeknél elsõsorban a Nádor- és a Malom-csatornából történik a vízellátása. A rétimajori tógazdaságban összesen 760 ha vízterületen folyik gazdálkodás. A tenyésztett halfajok: ponty, fehér és pettyes busa, amur, csuka, harcsa, süllõ, compó, a díszhalak közül a koi ponty és az aranyhal különbözõ változatai. – Nagy hangsúlyt fektetünk az õshonos, Kárpát-medencei halak szaporítására – így compót, sárga kárászt, dévér- és jászkeszeget, sügért és balint is jelentõs számban szaporítunk és nevelünk elõ – tette hozzá. A szaporítóházban a februártól kezdõdõ és júniusban végzõdõ szezonban, mintegy 100 millió hallárva születik meg. Ennek jó része tükrös és pikkelyes ponty. Az árutermelés „folyamatos” halászat mellett történik, vagyis az év minden napján halnak kell lennie a tároló, értékesítõ területen. A jelenlegi és a jövõbeni munkák fõ feladata egy olyan természeti erõforrás hasznosítás, amelynek keretében egy „vizes élõhely” – a halastórendszer – a fenntartható és bemutatható fejlõdés minél több elemét, a jelen és a jövõ kihívásainak megfelelve használja ki. Ennek érdekében több fejlesztést terveztek és hajtottak végre „Halország” lakói. Ezek közül elsõ helyen a meglévõ turisztikai szolgáltatások, szálláshelyek bõvítése áll, s ezt egy modern geotermikus energiával fûtött keltetõház és ivadéknevelõ építése követi. Az Örspusztai Horgászcentrum szolgáltatásai is folyamatosan bõvülnek, ennek legújabb eleme egy 6 szobás apartman ház. – Tudtam, hogy a vidéknek is elõbbutóbb szolgáltatóvá kell válnia. Rétimajort a megye egyik turisztikai különlegességévé akartam tenni, így született meg a Halászati Múzeum, a Nádi Iskola, a csárda A Fejér Megyei Hírlap Legkedveltebb Üdülôhely díját 2011-ben nyerték el Ökoturizmus

Gazdasági Körkép

2012

45

Méltó terv, de az utókor az eredmények alapján ítél majd A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája méltán viseli Wekerle Sándor nevét – véli a család. Dr. Patay Géza, Wekerle Sándor dédunokája reméli, hogy lesz elég forrás a nagy ívű elképzelések megvalósítására. – A Wekerle Sándor által elért eredmények, a gazdaság fejlesztése, a gazdasági-pénzügyi sikerek elsősorban a gazdasághoz kapcsolódnak. Népszerűsége is ennek köszönhető, amely példátlan volt a minisz-

Patay Géza

46

2012

Gazdasági Körkép

terelnökök között, valamint annak, hogy nem annyira pártpolitikus volt, hanem az ország gazdasági és pénzügyi fejlesztését tartotta elsődlegesen szem előtt, és sikereit is e területen aratta. Az, hogy az elmúlt években Wekerlével egyre többet foglalkozott az ország, a sajtó, a közvélemény, és ez megjelent bizonyos gazdaságpolitikai és más elképzelések kapcsolatrendszerében, ahhoz köthető, hogy az országépítésben és a gazdasági kapcsolatokban alkotott nagyot. A Wekerle Terv megszületése, amely a mostani határokon túlnyúló gazdasági kapcsolatok bővítését, valamint a magyar vállalkozások piacra jutásának elősegítését tűzte ki célul, egy nagyon komoly, nagy és szép elképzelésnek tűnik a család számára. A Wekerle korszakokban közel 400 vállalatot támogatott az állam. Akkoriban Budapestre nagyon nehéz volt tőkét vinni és vállalkozást telepíteni, ma a csonka Magyarország jó része is hasonló problémával küzd – vont párhuzamot Patay Géza.

– Wekerle tevékenysége kiterjedt az egész országra. Ha csak egy vasútállomást megnézünk, ezek a típus-állomások abban az időben épültek. Az a korszak minden szempontból nagyon gazdag volt, Hagyomány

Komoly, nagy és szép elképzelés – a dédunoka könyvet írt a jeles elődről a művészetekben is nyomot hagyott. Amit Széchenyi megálmodott, azt részben Wekerle vitte véghez, mindezt könnyeden, jó humorérzékkel és népszerűségben – emlékszik a ma ügyvédként dolgozó, Hagyomány

Wekerléről tavaly könyvet kiadó dédunoka. – A Wekerle Terv végrehajtása nagy feladat lesz, s a család reméli, hogy ezekhez a nagy ívű gondolatokhoz elég forrás áll majd rendel-

kezésre. A terv maga méltán viseli Wekerle Sándor nevét, az utókor azonban az eredmények alapján ítéli majd meg – fogalmazott. Klecska Ernő

Gazdasági Körkép

2012

47

A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Az egyre inkább globalizálódó világgazdasági térben felértékelõdnek a regionális kapcsolatok. A makro-térségi gazdasági együttmûködések segítséget nyújthatnak a dinamikusan változó piaci környezethez való alkalmazkodásban, és jelentõsen hozzájárulnak a versenyképesség megõrzéséhez. Ezt mutatja a fejlett nyugat- és észak-európai országok példája is, melyek valójában akkor tudtak felmutatni rendkívüli és tartós fejlõdést, miután sikerült elõrelépniük a gazdasági integráció terén. A gazdasági együttmûködésben rejlõ lehetõségek kiaknázása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása mellett a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) stratégiai szövetségben kiépíti és mûködteti a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat célkitûzése, hogy elõsegítse a kelet-közép-európai országok nyitását egy-

más gazdaságai irányába, és hozzájáruljon ahhoz, hogy ez a térség egy európai szinten is elismert, összefonódó és erõs gazdasági régióvá fejlõdjön. A hálózat egymással is együttmûködõ üzletfejlesztési irodákat foglal magában, melyek a Kárpát-medence kis- és középvállalkozásai között hidat képezve segítséget nyújtanak a határokon átívelõ kereskedelmi és befektetési kapcsolatok építésében.

A Hálózat – mûködésének elsõ évében – 6 országban 11 helyszínen rendelkezik majd képviselettel: Kolozsvár, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kassa, Dunaszerdahely, Lendva, Ungvár, Szabadka, Újvidék, Eszék

Az üzleti irodák ügyfeleik számára a következõ szolgáltatásokat biztosítják: – ­az üzleti elképzelésekhez legmegfelelõbb partner – ­cégalapításhoz szükséges segítségnyújtás megtalálása és elérése, célzott partnerközvetítési – ­üzleti, adózási és jogi tanácsadás, szakértõk tevékenység közvetítése – ­hatékony tájékoztatás a térségben megjelenõ – ­kereskedelemfejlesztési programok és rendezvények befektetési lehetõségekrõl megvalósítása – ­konkrét export-lehetõségek, értékesítési csatornák és – ­a magyar és külföldi partnerek közvetlen a piacra jutás feltételeinek feltárása megbeszéléseinek elõsegítése – ­általános külgazdasági, valamint specifikus helyi piaci – ­széles körû kapcsolatrendszer kiépítése a régió ismeretek, információk nyújtása gazdaságára hatást gyakorló szervezetekkel (kamarák, – ­tájékoztatás az egyes termékekre és kereskedelmi szövetségek, önkormányzatok) mûveletekre vonatkozó elõírásokról – ­a partnervállalkozások mindennemû ügymenetének – ­elemzések készítése a régió gazdasági és munkaerõtámogatása piaci viszonyairól, tendenciáiról – ­adatbázis kialakítása az érdeklõdõ gazdálkodó – ­a régióban megjelenõ pályázati kiírások követése szervezetekrõl a vállalati igények pontos felmérése – ­a különbözõ közbeszerzési és privatizációs érdekében lehetõségek feltárása – ­beszállítói együttmûködési lehetõségek feltárása

48

2012

Gazdasági Körkép

Kapcsolatok

Vásárlóerő-index

Kelet-Magyarország 82

Vidéki átlag 98

PLT-megyék 102

604 000 vásárló. Ki kéri?

Forrás: NOK 2011. III. - 2012. II.

604 000 vásárló, akik ragaszkodnak kedvenc napilapjaikhoz. Olvassák reggel, délben, este. 604 000 vásárló, akik az ország második legnagyobb vásárlóerejű régiójában élnek és költenek nap mint nap. Nekik köszönhetően könnyebb magasabb bevételre szert tenni, ehhez csak el kell érni őket. De erre itt vagyunk mi, a Pannon Lapok Társasága, 4 megye 5 napilapjával, számos tematikus magazinnal, hetilapokkal, érdekes és értékes hirdetési megoldásokkal. Elérni 604 000 vásárlót az ország egyik legnagyobb vásárlóerejű régiójában? Mi sem egyszerűbb.

Számon tartott eredmények.

Z a l a i H í r l a p | Va s N é p e | N a p l ó | F e j é r M e g y e i H í r l a p | D u N a ú j V á r o s i H í r l a p

Ünnepi esztendõ elõtt áll a királyok városa A dicső múltból merített erő jelenti a jövő kulcsát

Emlékévvé nyilvánította 2013-at Székesfehérvár városa, Szent István halálának 975. évfordulójára emlékezve.

A Romkert királyaink koronázásának helyszíne

50

2012

Gazdasági Körkép

Székesfehérvár a kora középkorig az ország fővárosa volt. Szent István uralkodása idején az ország első városaként tartották számon, és bár e szerepkörét a 14. századtól Buda vette át, Fehérvár mégis a magyar államiság központja maradt. A városban őrizték a koronázási jelvényeket, itt volt a királyi kincstár és levéltár, itt koronázták a magyar királyokat és temették el az uralkodóház tagjait. A dicső múlt, a történelmi örökség büszkévé teszi a fehérváriakat, de ugyanakkor nagy felelősséget is ró a városban élőkre. A 21. században hozott döntéseinket a múlt szellemiségének kell átjárnia és kötelességünk a tudásunkat, ismereteinket átadni az utánunk következő nemzedéknek. Az emlékév méltó alkalom arra, hogy Székesfehérvár közössége megmutassa összetartását, és a váEmlékév

ros különböző színterein élő és működő csoportok egységben rejlő ereje megnyilvánulhasson. Ez a közösségképző erő nem csak Fehérvár, hanem a teljes nemzet szempontjából is fontos. Az emlékév nem csupán a fehérváriakat, hanem a teljes magyarságot is hozzásegíti ahhoz, hogy átérezze az összetartozás erejét és az összefogás fontosságát. Az emlékév programjai kiválóan alkalmasak arra, hogy az ország ráhangolódhasson két közeledő, szintén Székesfehérvárhoz kötődő történelmi jubileumra: 2022-ben az aranybulla kiadásának nyolcszázadik és 2038ban Szent István halálának ezredik évfordulójára. Az utókor úgy lehet méltó a nagy elődökhöz, úgy erősítheti tovább az ezeréves államot, ha a felejtés helyett emlékezik, emelt fővel és tiszta szívvel. A nagy király tudta, ha van összefogás, akkor a viszályok közepette is megmarad a nemzet, és ez a nemzet erős államot teremt. De ha nincs közös cél, ha nincs egység, akkor nem lehet bizakodva tekinteni a jövőbe. A fehérváriak mindig is bizonyították, hogy képesek a közös célokért összefogni és megdolgozni. Székesfehérvár közgyűlése 2011. januárjában döntött egy Emlékbizottság felállításáról az emlékévvel kapcsolatos előkészítési feladatok elvégzésére. A 2013-as emlékév során számos országos és nemzetközi program színhelye lesz a város. A rendezvények már januárban megkezdődnek, s december végén a Vörösmarty Színházban tartott emlékesttel fejeződnek be. A programok sorában megtalálható a koronázó városok és a Kárpátmedencei fehérváriak találkozója. A város ad otthont az Ünnepi Könyvhét országos megnyitójának, a HUNFILA Nemzetközi Bélyegkiállításnak, s a tervek szerint az országos tanévnyitóra, az országos diákparlamentre is itt kerül majd sor. Az év legmagasztosabb eseményeként augusztus 14-én Székesfehérvárra érkezik a Szent Jobb, majd augusztus 18-án az 1938-as székesfehérvári országgyűlés emlékrendezvényének ad otthont a város. Jelenleg egyeztetés folyik a kihelyezett kormányülésről és a megyei jogú városok vezetőinek találkozójáról is. Emlékév

Az Országalma a város jelképe, az államalapításra emlékeztet A kiemelt események mellett köztéri alkotásokat avatunk és újítunk fel, és a kiállítás-megnyitók, könyvbemutatók, tudományos konferenciák, tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázatok mellett történelmi játszóházak is várhatóak. Az ünnepi év megrendezése pillanatnyilag csak oly módon lehetséges, ha ehhez támogatókat találunk. Eddigi támogató partnereink között tudhatjuk a Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítványt, akik reprezentatív herendi porcelánokat bemutató kiállítás megrendezésével emelik az ünnepi év fényét. A Magyar Posta Zrt. emlékbélyeg és bélyegblokk megjelentetésével teszi emlékezetessé az ünnepet. Reményeink szerint azonban legfőbb segítőink városunk lakói, intézményei, vállalatai és mindazok lesznek, akik átérzik, hogy az emlékév lehetőséget kínál arra, hogy Székesfehérvár ismét régi fényében tündököljön. Meggyőződésünk, hogy államalapító királyunk és Székesfehérvár történelmi múltja iránti tiszteletet az összefogás erejével bizonyíthatjuk leginkább, melyre lehetőséget kíná-

lunk a városunkban működő vállalatoknak, cégeknek. Az „Ünnepi emlékév 2013." elnevezéssel nyitott alszámlára 2013. december 31-ig érkezhetnek az adományok. Kétszázezer forintos személyes adományommal arra szeretném biztatni a fehérváriakat, hogy ki-ki lehetőségéhez mérten támogassa az Emlékév méltó megrendezését, hiszen minden forint komoly segítséget jelent. Székesfehérvár Önkormányzata az alábbi számlaszámra várja a támogatásokat: 12023008 – 00153647 – 01000007 (Nemzetközi bankszámlaszám: HU 1812 0230 0800 1536 4701 0000 07) A Fehérváron működő vállalkozások a helyi adókon keresztül becsülettel kiveszik a részüket a közösség céljainak megvalósításában, de azok a cégek, amelyek idei társadalmi felelősségvállalási programjuk kiteljesítésén, vagy a jövő évi terveiken dolgoznak, most olyan ügy mellé állhatnak, melynek támogatására méltán lehetnek büszkék. Dr. Cser-Palkovics András polgármester

Gazdasági Körkép

2012

51

Úttörõ szerepet vállaltak A magyar szereplőket sem lehet kiszakítani a gazdaságból

A Wekerle Terv célja a teljes Kárpát régió integrálása, sikerét azonban a speciális sajátosságokra épülő helyi tervek biztosíthatják majd. A határon túli területek közül e téren Romániában állnak legjobban, ahol az erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére már elkészült a Mikó Imre Terv. A koncepció szerint Erdély a KeletSvájca lehet. A részletekről Jakabos Jankát, Tőkés László EP irodájának gazdaságpolitikai tanácsadóját, a Mikó Imre Terv koordinátorát kérdeztük.

– Tavaly februárban volt az első ülésünk. Az erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak van egy gazdasági szakbizottsága, és ezzel közösen határoztuk el, hogy szeretnénk egy hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiát kidolgozni, ami egyértelműen Erdélynek és az erdélyi magyarságnak a gazdasági megerősítését szolgálja. Ezt a kezdeményezésünket felkarolta Tőkés László püspök úr is, majd Matolcsy György miniszter úrral közösen elhatározták, hogy támogatni fogják egy gazdaságfejlesztési program megírását. Az erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vállalta fel konkrétan ennek a munkának a koordinálását, és ezen belül én lettem a felelős. A tervet a helyi szakemberek írták. Nekünk sikerült ebben az eset-

52

2012

Gazdasági Körkép

Jakabos Janka: Helyi szakemberek és szervezetek képviselői vettek részt a programalkotásban ben egy olyan, eddig páratlan ös�szefogást létrehozni, ahol politikai nézettől függetlenül – több erdélyi egyetem szakértőivel együtt – helyi szakemberek, különféle szervezetek képviselői vettek részt a programalkotásban. Mi folyamatosan bővítettük is ezt a kört. Később e munkába bekapcsolódott a Váti is, s ők vették át a szakmai irányítást. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakér-

telme sokat segített, de a helyi tudás, a helyi emberek tapasztalata volt a mérvadó a Mikó Imre Terv elkészítésében. A terv végleges formában idén júniusban jelent meg. Ez egy közel 200 oldalas dokumentum, ami alkalmazkodik az összes meglévő romániai fejlesztési programhoz, ugyanakkor az Európa 2020-as stratégiából is merít, és követi ezeket a célkitűzéseket – ezektől az irányvoMikó Terv

nalaktól ugyanis a következő években nem lehet eltekinteni. – Amikor tavaly májusban bejelentették a Wekerle Tervet, azonnal felvettük a kapcsolatot készítőivel, s bár nem alakult közös munkacsoport, a minisztériumban rendszeressé váltak az egyeztetések. Amikor elkészült a Mikó Imre Terv, s megnyitották a Kárpát Régió üzleti hálózat irodáit, már úgy népszerűsítették a Mikó Imre Tervet, mint a Wekerle Terv zászlóshajóját. A Wekerle Terv ugyanis egy olyan integráló terv, amelynek alappilléreit az egyes határon túli területek saját helyi tervei kell, hogy képviseljék. Akkor ebből még csak az erdélyi Mikó terv volt készen, de már elkezdődtek a többi szomszédos országban is a tervezési munkák – ilyen formában e két nagy terv tehát összefügg. A Mikó Imre Terv is keresi az együttműködést a többségi nemzettel, elvégre a gazdaságból a magyar gazdasági szereplőket nem lehet kiszakítani! Minket a nemzeti múlt mellett a gazdasági realitás is összeköt. – Mivel az elképzelések szerint a Wekerle Terv célja a teljes Kárpát régió integrálása, mi úgy képzeljük el, hogy az egyes helyi tervek biztosítják majd azt úgy, hogy a helyi sajátosságokra épülve, azokat erősítve és kihasználva fejlődjön a gazdaság. A magyar gazdaság szereplőinek a globális piacon történő egységes fellépését, s azt, hogy az elvárt gazdaságfejlesztési eredményeket teljesíteni tudják, a Wekerle Terv képes biztosítani. Nagyon fontos, s ezt tudjuk a gazdasági szakkönyvekből, hogy a változásmenedzsment akkor érhet el egy stratégiában eredményt, ha azok, akiknek szól, jelen esetben a gazdaság szereplői, azt magukénak érzik, s mindent megtesznek azért, hogy meg is valósuljon. Ezt természetesen csak akkor lehet elérni, ha az érintetteket minél szélesebb körben vonják be a munkába, ha részt vesznek és együttesen alkotják meg ezt a stratégiát. Ezért nem működnek a felülről „leküldött” tervek. A Wekerle Terv sem teheti meg azt, hogy „megmondja”, mit kell csinálni Erdélyben, a Felvidéken vagy éppen a Vajdaságban. Éppen ezért van nagy jelentősége a helyi koncepcióknak. Klecska Ernő Mikó Terv

A terv megfogalmazása szerint „Az erdélyi magyarság az erdélyi polgárokkal karöltve a Kelet-Svájcává formálja a kiemelkedõ természeti adottságokkal rendelkezõ, soknemzetiségû és magas kultúrájú Erdélyt, európai mintát adva a kisebbségi önszervezõdésre, valamint az anyaországgal és a többségi nemzettel ápolt harmonikus kapcsolatokra.” Melyek azok a prioritások, amelyeket Erdélyben a helyi szakemberek és gazdaságfejlesztõk megfogalmaztak? A vitairat kialakítása során egy kiinduló helyzetértékelés megállapításaira építve javaslat született a fejlesztések eszközrendszerére is, amelyek 11 kitörési pontban kerültek összefoglalásra. Ezek: –B  efektetés-ösztönzési, iparosítás és hálózati gazdaságfejlesztés az erdélyi magyarság bevonásával – E rdélyi karakterû és a hálózatosodást elõsegítõ és szolgáló fejlesztések az építõiparban, a közlekedésben és a közösségi infrastruktúrában –M  agas hozzáadott értékû és kreatív ipari, innovációs és K+F fejlesztésekkel a megújulni képes erdélyi gazdaságért (K+F+I) –A  magyarok lakta térségek helyi gazdaságfejlesztése – térségi kereskedelmi, önkormányzati, szociális gazdasági integráció – Fenntartható erdõkiélés és faipari fejlesztések Erdélyben –A  z erdélyi agrár- és élelmiszeripari termelés színvonalának emelése a magyar termelõk és vállalkozók integrációja –A  kiváló erdélyi megújuló energetikai lehetõségek és a vizek sokoldalú hasznosítása, és energiamentõ zöldgazdasági fejlesztések – E rdély, mint a magyarság egyik fõ turisztikai színtere: turisztikai és kulturális ipari fejlesztések –A  magyar vállalkozások üzleti és pénzügyi hátterének fejlesztése, magyar üzleti szolgáltatások és gazdasági infrastruktúrák kiépítése –A  leendõ és jelenlegi erdélyi munkavállalók felkészítése a munkaerõ-piaci elvárásokra és foglalkoztatásuk ösztönzése – Nemzeti, fejlesztési és szakmai együttmûködési programok

Gazdasági Körkép

2012

53

A helyi magyar közösségek érdekében Mielőbb el kell kezdeni az alapprogramok megvalósítását

A vegyes kamarák komoly szerepet játszanak a hazai és a magyar gazdaságpolitikai célok megvalósításában. Az első ilyen Kárpát-medencei szerveződés a Kárpátia Magyar–Román Kereskedel­mi és Iparkamara volt, amely komoly szerepet vállal a Kárpát Régió Üzleti Hálózat működtetésében. Elnökét, Kiss Ervint terveikről kérdeztük. – A kormány nemrég elfogadta a Wekerle Tervet. Önök szerint milyen lehetőségeket jelent ez a határokon túl? – A Wekerle Terv elfogadásával Magyarország, illetve a Kárpát-medence számára – ami alatt nem kizárólag a természetföldrajzi egységet értem, hanem Magyarországot és a vele szomszédos országok területét is –, lehetőség nyílik egy egységes Kárpát-medencei gazdasági régió létrehozására. Ebben a potenciális fejlesztési makró-régióban léteznek olyan gazdasági erőforrások, amelyeket a térség országai mindeddig nem, vagy nem kellően hatékonyan használtak ki. Ezek az erőforrások elsősorban a közösen megélt történelmi tapasztalatokból, a térséget jellemző etnikai sokszínűségből, a hasonló gondolkodásmódból és a már meglévő kapcsolati hálókból adódnak. Ezek tudatában, úgy gondoljuk, hogy ebben a nagy térségben az országok közös érdekei mentén és együttműködése útján meg kell valósítanunk azokat az összehangolt infrastrukturális és munkaerő-piaci feltételeket, melyek a szorosabb gazdasági integrálódás, és a regionális léptékű fejlődés alapját képezhetik. Ennek megvalósítása természetesen csak akkor lehet eredményes,

54

2012

Gazdasági Körkép

Kiss Ervin, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke Erőforrások

ha a helyi magyar közösségek érdekét szolgálja. A Wekerle Terv célja tehát nem lehet más, mint integrálni egy egységes dokumentumba a helyi gazdaságfejlesztési terveket, illetve feldolgozni és alkalmazni azokat Magyarország kormánya támogatásával, illetve ennek eredményeképp serkenteni a határon túli régiók gazdasági felemelkedését. Ez egyértelműen nemzeti eszméken túl gazdasági racionalitásra épül, hiszen a helyi tervek szintúgy keresik a többségi nemzettel való együttműködést, és a régióban való gondolkodás elvére építve, a klaszterszerű fejlesztési politikákat helyezik előnybe. A Wekerle Terv kitörései pontjai között jelen vannak a jármű és gépipar, az élelmiszer-gazdaság, a turizmus és a egészségipar, a zöldgazdaság, de még a kreatív ipar is. A határon túl élőknek a terv lehetőséget kíván biztosítani a kiemelt gazdasági ágakhoz való csatlakozásra, illetve a már bennük dolgozóknak a további fejlesztéseikhez, többek között a konferenciákon való részvétel támogatásával, illetve a pályázati lehetőségek szélsesebb körben való ismertetésével. A terv megvalósítása során a fő cél azonban a régión belüli szorosabb együttműködés és kapcsolatépítés. – Mit tapasztalnak, hogy fogadják a tervet az ottani kis- és középvállalkozások?  – A Wekerle Terv, mint integrált ernyődokumentum eddig a Mikó Imre Terv révén lett ismert a határokon túl, kiemelten Erdély területén. Ezen a területen a Mikó Imre Terv az első ilyen jellegű, helyi gazdaságfejlesztési terv. Magyarország Nemzetgazdasági Minisztériumának támogatásával és a helyi gazdasági szakértők, egyetemi oktatók, üzletemberek, üzleti egyesületek közös munkájának Erőforrások

eredményeként született meg ez a program. Fontosnak tartjuk a cél elérése érdekében, hogy annak megvalósításában részt vegyenek a gazdaság aktív szereplői, mert egy stratégia akkor valósulhat meg, ha a célközönség azt magáénak érzi és dolgozik érte, azaz követi a benne megfogalmazott irányokat. A Wekerle-Mikó Terv hírét nagy érdeklődés fogadta, és egy eddig példátlan összefogást tapasztaltunk a tervírás folyamatában a gazdasági szereplők, valamint az akadémiai körök képviselői részéről, amelyben elsődleges szerepet játszott a terv fő célkitűzése: politikamentes, objektív, a teljes nemzetet szolgáló gazdaságfejlesztési terv kidolgozása. Érték a tervet negatív kritikák is bemutatása során, amelyek véleményem szerint elsődlegesen az operatív programok hiányából születtek, hiszen a gyakorlati megvalósulás az operatív tervek révén valósulhat meg közvetlenül. Összességében azt mondhatom, bizalmunk a a Wekerle-Mikó Terv hosszú távú sikerében töretlen, azonban még sokat kell tennünk annak érdekében, hogy mielőbb elkezdődhessen az alapprogramok megvalósítása. – A Wekerle Terv a következő, 2013 és 2020 közti Európai Uniós költségvetési ciklus egyik alapvető tervezési dokumentuma is lehet. Önök szerint milyen együttműködések alakulhatnak ki e tervek eredményeként? – A Wekerle Terv és a helyi tervek egyaránt meg kell határozzák a szükséges és felhasználható finanszírozási lehetőségeket. Egyértelmű, hogy egy folyamatosan változó gazdasági világban a tervezés ezen része a legnehezebb, de éppen ezért kell időben felkészülni az elmúlt hét év EU-s fejlesztéspolitikáinak eredményeiből levont következtetésekkel, illetve részt venni az új ciklus tervezésében. Ehhez nyújt segítséget a Wekerle Terv, hiszen már a megalkotásakor integráltuk benne az Európa 2020, az Új Széchenyi terv célkitűzéseit, tehát megfelel úgy az EUs, mint a nemzeti irányvonalaknak, de egyben kihangsúlyozza a határon túli régiók sajátosságait, igényeit és lehetőségeit. Bár az integráció az elsőd-

leges és hosszú távú cél, figyelembe kell venni , és lehetőség szerint meg kell őrizni az egyes területek egyéniségét, identitását, hiszen ezek is alapját képezik a hosszú távú fejlődésnek. Ezt az identitásőrzést biztosítják a helyi tervek és a Wekerle Terv pillérei, amelyeknek eredményeképpen – terveink szerint – egy erős regionális gazdasági egység jönne létre. – Mi lehet mindebben a Kárpátia vegyes kamara szerepe és főleg mely területeken? – Kárpát Régió Üzleti Hálózatot jelenleg a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara működteti Erdély területén, amely számos lehetőséget kínál a gazdasági fejlesztés területén. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat már most rendelkezik 4 irodával (Erdélyben és Szabadkán). Terveink szerint újabb irodák nyílnak majd további határon túli régiókban, amelyeknek elsődleges feladatuk a Wekerle Terv operatív programjainak megvalósítása. A teljesség igénye nélkül említenek néhány olyan állandó feladatot, melyben nagy részt vállal a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat is, hogy a régió gazdasági fellendülése megindulhasson : · a magyar tulajdonú cégek nyilvántartásának elkészítése, frissítése és felügyelete, · gazdasági kapcsolatépítés a hagyományos üzleti találkozók, kiállítások szervezése révén. Erre említenék néhány példát is a teljesség igénye nélkül: Magyar Termék Kiállítás, Kolozsvári Magyar Napok gazdasági vonatkozású programjai, Üzletember találkozó Sepsiszentgyörgyön, Őszi vásár Székelyudvarhelyen, · összehangolt gazdasági információcsere teljes Kárpát-medencei lefedettséggel az egységes Európai Uniós fellépés érdekében · klaszterfejlesztés támogatása · befektetésösztönzés a régióban · határon átnyúló magyar üzleti kapcsolatok fejlesztése a gazdasági regionalizmus közös érdekképviseletének megerősítéséért · operatív programok kidolgozása · állandó üzleti tanácsadás a helyi gazdasági szereplők részére K. E.

Gazdasági Körkép

2012

55

Megállítani a leszakadást Egyeztetik a gazdaságfejlesztési terveket

Dél-Szlovákiában, azaz a Felvidéken, heteken belül elkezdődik az a tervezési folyamat, amelynek során a helyi fejlesztési koncepciókat a Wekerle Tervhez illesztik. A rendszerváltás óta mindegyik kormány által elhanyagolt és magára hagyott Dél-Szlovákia számára a gépgyártás, a mezőgazdaság az élelmiszeripar jelentheti a kitörési pontot – állítja Farkas Iván, Magyar Koalíció Pártja gazdasági és régiófejlesztési alelnöke. A szakpolitikus szerint a határon túli magyarság régóta várt az anyaországi gazdaságpolitika új, Kárpát-medencei léptékű megújulására. – A 2010-es magyar kormányváltás követően, amikor a nemzetgazdasági minisztérium létrejött, az anyaországi politikusok átértékelték az eddigi gazdaságirányítást, s megjelent az az új gondolat, hogy az egész térséget új gazdasági dimenzióba kell helyezni, és kormányzati szinten is megfogalmazták, hogy a Kárpát-medence egy gazdasági tér, s ezen belül kell megvalósítani a magyar gazdaságfejlesztést. Ennek adja jogi kereteit a Wekerle Terv, a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája. Teljesen természetes, hogy a határon túl élő magyarság gazdasági képviselőivel ki kell alakítani egy szoros együttműködést, s ez egy teljesen új, a határon túliak által régen várt irányzat – szögezte le Farkas Iván. – Éppen ezért hamarosan elkezdődik a Felvidéken is a Wekerle Terv helyi sajátosságokra épülő kidolgozása, s a meglévő fejlesztési elképzelések összehangolása. Erre néhány héten belül sor is kerül az erdélyi baráFarkas Iván, Magyar Koalíció Pártjának gazdasági és régiófejlesztési alelnöke

56

2012

Gazdasági Körkép

Felzárkózás

taink mintájára. Ilyen formában megtaláljuk mi is azokat a kitörési pontokat, amelyek egyértelműen hasznára válhatnak a felvidéki gazdaságnak. A móri konferencián is ezekről a tervekről tartok majd előadást, némi áttekintést adva a szlovákiai magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről – tette hozzá. – Szlovákiát sokáig „bezzeg országként” emlegették. Milyen ez a helyzet valójában? – A rendszerváltás óta mindegyik kormány elhanyagolta és magára hagyta Dél-Szlovákiát, ahol pedig komoly gép- és élelmiszeripari hagyományok voltak – árnyalta a képet a gazdaságpolitikus. Várható, hogy Szlovákiában a jövőben tovább mélyülnek a regionális különbségek az ország északi, illetve déli, jórészt magyarok lakta részei között. Ahogy azt a szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételeiről szóló dokumentum is leírja: a szlovákiai magyarság többsége a határ menti térségben él. Más régiókkal összehasonlítva egyértelmű a déli, túlnyomórészt magyarok lakta területek gazdasági és szociális leszakadása, melyekből több az ország leghátrányosabb régiói közé tartozik. A regionális kisebbségek jövője akkor biztosított, ha az általuk lakott régiók gazdasági és szociális fejlesztése nem marad el az országos átlagtól, így az elmaradottság nem kényszeríti elvándorlásra az ott élőket. Egyben fontos, hogy a gazdasági fejlesztés az adott régió sajátosságainak, az ott élők igényeinek és szavának figyelembe vételével történjék. Erre minden olyan régió esetében, melyben a lakosság közös múltjából eredően közösséget alkot, mely behatárolható természeti határokkal rendelkezik és lakóiban kialakultak a kulturális és nyelvhasználati hagyományokon alapuló toleráns összetartozás jegyei, a regionális önkormányzatiság adhat választ. Ez egyébként minden szlovákiai természetes régiónak az érdeke. Felzárkózás

A Felvidéken komoly lehetőségek vannak az agráriumban és a gépgyártásban Meg kell határozni a gazdasági kitörési pontokat is, melyeket konkrét intézkedésekben kell rögzíteni. Csak így kerülhető el, hogy a gazdasági és szociális beavatkozások a kisebbség fejlődése helyett annak felbomlásához vezessenek. – Mely területek fejlesztése hozhatna fordulatot? Milyen kitörési pontokat lehet meghatározni? – A Felvidéken komoly lehetőségek vannak az agráriumban és a gépészetben. Ez a térség mindig jó agráradottságokkal rendelkezett, a lehetőség tehát megvan a fejlődésre, de nagy lehetőségek rejlenek a gépiparban is. Mindehhez megvan a hagyomány és a szükséges szakismeret is, amelyekre lehet építeni. A kis- és közepes vállalkozások támogatásával és állami segítséggel is ösztönözni kell a munkahelyek létrehozását Dél-Szlovákiában – szögezte le Farkas Iván, aki szerint a szlovák kormány által „mostohagyerekként” kezelt dél-szlovákiai vidékeken legalább 12 olyan pont van, ahol állami támogatással lehetne munkahelyeket teremteni. Ugyanakkor az állami pénzekből a kis- és közepes vállalkozásoknak, kkv-knak is részesedniük

kellene. Egyrészt az állam feladatai közé tartozik a kis- és középvállalkozások támogatása, másrészt e cégek kevesebb pénzből több munkahelyet tudnak létrehozni, mint az államilag segített nagyvállalatok. Tavaly az állami támogatással létrejött munkahelyek döntő többségét Észak-Szlovákia kapta – hangsúlyozta, s helytelennek nevezte, hogy az állam nem dobott mentőövet a megszűnés közelébe jutott révkomáromi hajógyárnak és nem foglalkozott megfelelően azzal sem, hogy dél-szlovákiai dolgozókat is érint a komáromi Nokia-gyár létszámleépítése. Farkas Iván fontos fejleménynek nevezte az Ipoly-hidak újjáépítését – amelyeknek szlovák részről ő is előterjesztője volt -, elsősorban a Magyarország és Szlovákia közötti gazdasági kapcsolatok érdekében. A szakpolitikus szerint a Wekerle Terv ugyan az új uniós tervezési időszak egyik alapdokumentuma lehet, de azt nem szabad elfelejteni, hogy az európai uniós alapok esetében mindig az adott ország keretéből kell megtalálni a lehetőségeket, illetve nagy hangsúlyt kell fektetni a határokon átnyúló együttműködésekre is. Klecska Ernő

Gazdasági Körkép

2012

57

Nem egyszerû bejutni, de sok a lehetõség Ukrajna az EU-n kívüli országok között a második legnagyobb piacunk

Könnyebb a dolgunk azon országok esetében, amelyek az EU tagjai, vagy tárgyalásaik olyan fázisba értek, amely egyértelműen kijelöli az adott ország jövőbeni kapcsolatrendszerének irányvonalait. Ukrajna esetében kicsit más az együttműködés és a szomszédság jellege. Legnagyobb szomszédunkról van szó, ugyanakkor – Ausztriát és Szlovéniát leszámítva – itt a legkisebb a magyar ajkú lakosság száma. Ukrajnával hazánknak jelentős gazdasági kapcsolatai vannak, a két ország közötti viszony kiegyensúlyozott – mondta Dr. Kota György, a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója.

Dr. Kota György, a Magyar–Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója

58

2012

Gazdasági Körkép

A nehézségeket itt az okozza, hogy – mivel, ellentétben több más szomszédunkkal, Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak és nem is társult ország – a határátkelés a schengeni egyezmény miatt körülményesebb, és ez egyaránt vonatkozik a személyés a teherforgalomra. Nyugodtan kijelenthetjük azonban, hogy a magyar vállalkozásokat egyre inkább érdeklik az ukrán piacra jutás lehetőségei, viszonylag sok az Ukrajnában működő magyar vegyesvállalat és az önállóan alapított magyar cég – tette hozzá. A gazdasági adatokat figyelembe véve azonnal egyértelművé válik, hogy az ide bejutni kívánó vállalkozások helyzete korántsem egyszerű, ugyanakkor a jól kihasznált lehetőségek gyors megtérüléssel és komoly profittal is kecsegtethetnek. Annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások információhoz jutását megkönnyítse és a két ország gazdasági kapcsolatát élénkítse, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2009-ben a vegyeskamarai rendszer keretében nyíregyházi székhellyel önálló Magyar-Ukrán Keres-

kedelmi és Iparkamarát (bilaterális vegyeskamara) hozott létre, amelyet 2010-ben jegyeztek be. A kamara célja, hogy az Ukrajnában működő magyar tulajdonú cégek, illetve a Magyarország iránt érdeklődő vagy magyar cégekkel kapcsolatban lévő helyi cégek számára szervezett formában biztosítson érdekvédelmet, komoly lobbierőt generáljon, illetve szolgáltatásaival szakmai támogatást nyújtson a magyar nemzeti kamarai rendszerre támaszkodva. A kamara ugyanakkor a magyar kis- és középvállalkozások számára is értékes információkkal szolgál az adott ország gazdaságával, üzleti szokásaival kapcsolatban, aktívan hozzájárul a partnerkapcsolatok fejlesztéséhez. A kamara tagjai között az MKIK-n kívül egyaránt találhatók magyar és ukrán vállalkozások, valamint kereskedelmi és iparkamarák. A munka kiterjesztése és a kkv-k minél jobb tájékoztatása érdekében több együttműködési megállapodást kötöttünk különböző szervezetekkel, kamarákkal, önkormányzatokkal. A legtöbb érdeklődés a piacra jutás Keleti realitás

iránt egyértelműen a magyar KKV- adatot jelent Magyarország számászektorból érkezik. Annak érdeké- ra. Különös figyelmet kell fordítani a ben, hogy a fenti megkeresésekre mezőgazdaságban található lehetőkielégítő választ tudjunk adni, a ka- ségek kiaknázására is, amely mindmara bel- és külföldön is szervez tá- két ország számára komoly előnyöjékoztató rendezvényeket, üzletem- ket hozhat. ber-találkozókat. Rendszeresen veNem szabad elfelejtenünk, hogy szünk részt nemzetközi kiállításokon, az ukrán piacra jutás tőkeigényes felilletve szervezünk tagjaink és az ér- adat, a jogszabályi környezet azondeklődők számára üzleti körutakat ban – a sokszor kusza és bürokratiUkrajnában. kus eljárások ellenére – egyre átteA kamara tevékenysége mindkét kinthetőbbé válik (lásd pl. az idei évország területére kiterjed, nem csak a Kárpát-medence térségére korlátozódik. Annak érdekében azonban, hogy a szomszédságból eredő előnyöket minél inkább ki lehessen használni, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti KülIdén áprilisban az ungvári nemzetközi gazdasági gazdasági Hivatal fórumon és üzletember-találkozón tanácskoztak által létrehozott a résztvevõk Kárpát-régió Üzleti Hálózat munkáját a kárpátaljai területre is ki kívánják ben hatályba lépett új Adókódexet terjeszteni. Ennek érdekében előre- és Vámkódexet), és a befektetések a haladott munka folyik egy ungvári kezdeti nehézségek ellenére – megiroda létrehozására, amely elsősor- felelő körültekintés és megalapozott ban a kárpátaljai befektetések és előkészítés esetén – minden bizon�kapcsolatok iránt érdeklődő magyar nyal beteljesítik a megtérüléssel kapkkv-k és a kárpátaljai vállalkozások csolatos elvárásokat – szögezte le Dr. számára nyújt majd segítséget a két Kota györgy. ország szabályozói közötti eligazoA kisebb vállalkozások esetén dásban és az üzleti partnerek felku- mindenképpen a kárpátaljai indulást javasoljuk, itt könnyebben tatatásában. A kétoldalú gazdasági kapcsola- lálhatnak magyarul beszélő munkatok fejlesztésének intézményrend- erőt, gyakorlattal és tapasztalattal szerével kapcsolatban gyakran me- rendelkező – megfizethető – ügyrül fel az a kérdés, mennyire indo- védet, könyvelőt, vámszakértőt. E kolt létrehozásuk és fenntartásuk? kérdésekben nyilván segítenek elErre válaszként csak azt lehet felelni, igazodni a Magyar-Ukrán Kereskehogy Ukrajna az EU-n kívüli országok delmi és Iparkamara, illetve a Kárközött – Oroszország mögött, de az pát-régió Üzleti Hálózat hamarosan USA és Kína előtt – a második legna- megnyíló ungvári irodájának mungyobb piac. A kétoldalú áruforgalom katársai is. Az iroda megnyitását kövolumene napjainkra majdnem elér- vetően természetesen azonnal elte a válság előtti szintet, de azt meg- kezdi azt a munkát, amely – mint előzően is dinamikus növekedés volt az a korábbi oldalakon már szeretapasztalható. Jelenleg ez pénzben pelt – arra irányul, hogy mielőbb kifejezve 3,5 milliárd USD-t meghala- szorosabbra lehessen fűzni a kapdó összeget jelent. csolatokat a gazdasági élet minA két gazdaság szorosabb ös�- den területén, a szakképzéstől az szekapcsolása és a vállalkozások tá- infokommunikációig. Ilyen tekintetjékoztatása tehát igen komoly fel- ben a Wekerle Tervet minden biKeleti realitás

Amit fontos tudnunk: –U  krajna az áruforgalmi országsorrendben (2011. adatok alapján) a 15. helyet foglalja el – E xport tekintetében a 13. – az EU-n kívüli országok között (Oroszországot követõen, illetve az Egyesült Államokat és Kínát megelõzve) a második legnagyobb piac –D  inamikus növekedést produkáló, ámde volatilis gazdaság – 2000 óta a növekedés mértéke 7 évben haladta meg az 5%-ot. Csökkenés csak egy évben volt, de akkor 15%-os. –A  növekedés mozgatórugója az export, emiatt kiszolgáltatott. Ugyanakkor az export földrajzilag és termékszerkezetében is egészségesen diverzifikált. –A  belsõ fogyasztás ciklikusan, nagy kilengésekkel változik (2005–2008, majd 2010–2011) – Igen fejlett a fogyasztói piac jelentõs részaránya, ahol a döntéseket az ár mellett jelentõs részben határozza meg a minõség –A  piac többségében emellett igen árérzékeny –A  beruházások szintje elégtelen az 1985-tõl megfigyelhetõ amortizáció hatásainak ellensúlyozásához, különösen az állami szférában – Rövid megtérülési idõszak (forrás: Magyarország Nagykövetségének Külgazdasági Irodája, Kijev)

zonnyal nyitottan várják és fogadják majd a kárpátaljai vállalkozások és intézmények is, hiszen az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér egyértelműen elősegíti a kárpátaljai terület és tágabb értelemben véve az ukrán gazdaság regionális és európai integrációját is. K. E.

Gazdasági Körkép

2012

59

Nem szabad ölbe tett kézzel várni! Versenyképesnek lenni a Kárpát-medencében, attól függetlenül, hogy melyik állam területén vagyunk

A nemzet csak akkor tud fejlődni, ha a gazdasági alapokkal is foglalkozunk – vallja Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti frakcióvezetője. A fiatal szerbiai magyar gazdaságpolitikus szerint déli szomszédunk, ahol a befektetők még nem használták ki kellően a képzett munkaerő kínálta előnyöket, a Duna stratégia révén már az uniós tagság előtt bekapcsolódhat a Kárpát-medencei gazdasági együttműködésekbe. – Évekkel ezelőtt a közgondolkodásban az volt a vezető elképzelés Magyarországon, hogy a magyar politikának, politikumnak az a feladata, hogy az identitás megőrzése szempontjából fontos területeken jól teljesítsen. Erősítse a magyar oktatást, a magyar nyelvű közösségek tájékozódását és a nyelvhasználati jogokat. Szerencsére már az első Fidesz-kor-

60

2012

Gazdasági Körkép

mány idején és később is elkezdtek kibontakozni azok az elképzelések, amelyek ugyan ez előbbieket is természetesnek és nélkülözhetetlennek vették, de rájöttek arra, hogy a nemzet csak akkor tud fejlődni, ha a gazdasági alapokkal is foglalkozunk. Éppen ezért tartom rendkívül fontosnak a Wekerle Terv elkészültét azzal, hogy nem „csupán” egy gazdaságfej-

lesztési tervről van szó, hanem egy sokkal átfogóbb elképzelésrendszerről, amely magába foglalja például a felnőttképzést és a szakképzést is, és mindazon területeket, amelyek abból a szempontból fontosak, hogy a magyarság versenyképes legyen a Kárpát-medencében – attól függetlenül, hogy melyik állam területén van – mondta Pásztor Bálint. A gazdaság az elsődleges

– Ez a versenyképesség Szerbia esetében nehezen értelmezhető? Mely területekre érdemes figyelnie az elemzőknek és a befektetőknek? – A Vajdaságban a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak vannak komoly hagyományai. Természetesen nem elhanyagolható a többi iparág sem, de látni és tudni kell, hogy ezeket gyakorlatilag teljesen tönkretették az előző évtizedekben; a privatizációs folyamat nem mindegyik cég esetében sikerült. Szerbiának a többi régióhoz képest vannak előnyei és hátrányai is. A mi esetünkben például jó 8-10 évig biztosan nem lehet az EU-csatlakozásról beszélni. Ugyanakkor például az orosz föderációval, Olasz- vagy Törökországgal hatályban lévő szabadkereskedelmi megállapodások olyan lehetőségeket biztosítanak a Kárpát-medence összmagyarságára nézve, amelyeket ki lehet használni akár vajdasági befektetések formájában, első sorban azokon a területeken, ahol jelentős lélekszámú magyar lakosság él. Az elmúlt évtizedeknek köszönhetően elég nagy számban található itt képzett munkaerő, de ezekkel az előnyökkel a befektetők – köztük a magyarországiak – eddig sajnálatos módon nem éltek. Most ki lehetne aknázni ezeket a lehetőségeket. Elsősorban természeten a nehéz gazdasági helyzetnek, a gazdasági válságnak tudható be ez a helyzet, de minden bizonnyal azok a negatív képek is hozzájárulnak, amelyek még mindig élnek a régióban Szerbiáról. – Ha jól veszem ki a szavaiból, ennek ma már kevés köze van a valósághoz. Milyen Szerbiában, a Délvidéken a gazdasági környezet? – Hatalmas változásokra került sor az elmúlt években. Nagyon komoly előítéletek élnek az országról. Ezek természetesen a '80-as, '90-es években nem voltak megalapozatlanok, hiszen e terület háborús övezet volt, és nagy volt a jogbizonytalanság is. Azóta sok minden megváltozott. Ma már semmivel nincs nagyobb kockázata egy vajdasági befektetésnek, mint Erdélyben vagy másutt a Kárpát-medencében. A gazdaság az elsődleges

– Említette, hogy pár évig nem számítanak uniós tagságra. Milyen együttműködésre számítanak ez idő alatt a többi magyarlakta területtel? – A lehetőségek és az uniós csatlakozás esélye Szerbia számára akkor nyílik majd meg, amikor a Koszovóval kapcsolatos ügyeket sikerül megoldani. Akkor a csatlakozási tárgyalások is elkezdődhetnek, s felgyorsulhatna az egész folyamat. A Vajdasági Magyar Szövetség szerint előre kell gondolkodni. A Wekerle Terv stratégiájának sok fontos eleme vonatkozhat Szerbiára, s ezen kívül a folyamatosan nyíló uniós lehetőségek kihasználása is nagyon fontos lenne. Éppen ezért gondolom azt, nem szabad ölbe tett kézzel várni, hogy egyszer Szerbia felvételt nyerjen az Európai Unióba. Folyamatosan kell látnunk és formálnunk ezt a gazdasági teret, és minden versenyképességhez kapcsolódó területet erősíteni kell annak érdekében, hogy a csatlakozás ne jelentsen majd sokkot a gazdaságra. Egyrészt megalapozottan reménykedhetünk abban, hogy az országnak anyagi előnye származik a csatlakozási folyamat beindulásából és ez a vajdasági magyarságot is érinti. A másik, talán még fontosabb körülmény, hogy jó értelemben megváltozik az ország nemzetközi megítélése, és ez a külföldi befektetések növekedésében is mérhető lesz. E beruházások jelentős része a magyarok által is lakott vajdasági községekbe érkezik majd fogalmazott. Pásztor Bálint szerint a Vajdaságnak, míg Szerbia nem uniós tag, komoly lehetőségek lehetnek az egyik legjelentősebb uniós stratégia, a Kárpát-medence nagy részét érintő Duna stratégia kapcsán. Ennek az uniós stratégiának az a célja,

hogy lendületet adjon a legkülönbözőbb helyi problémák kezelését, a gazdasági fejlődés ösztönzését, a közlekedés és szállítás, valamint az energiahálózatok javítását, a környezet védelmét és a biztonság növelését célzó hosszú távú együttműködésnek. Magyarország az EU soros elnökeként a kérdést kiemelt feladatként kezelte. Hazánk érdeke, hogy Magyarország intenzív, kezdeményező munkájával vezető szerepet töltsön be a Duna menti együttműködésben. Különösen fontos a területfejlesztési és a gazdasági kapcsolatok további erősítése az al-dunai országokkal, mint például Szerbia, Románia és Bulgária. A Duna és térsége számos fejlesztési lehetőséget rejt magában, amelyek Magyarország regionális központi szerepét erősíthetik, a közlekedést javítják, és turisztikai jelentőségét növelik. Klecska Ernő

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti frakcióvezetője

Gazdasági Körkép

2012

61

Új kiegyezésre lenne szükség! Egy ilyen nyitott gazdaságú ország előtt más út nincs!

A móri Hunorfi István, a Wekerle Sándor Emlékbizottság volt társelnöke, ma is tagja a magyar–szerb vegyes kamarának. Az élelmiszeripari vállalkozást vezető szakember elsősorban a magyar termékek és szolgáltatások exportjának növekedésében, új vevők és piacok felkutatásában látja a válság leközdésének lehetőségét, s reméli, hogy a Wekerle Terv olyan szilárd szakmaisággal válik sikeressé, amelynek folytatásában hosszú távon minden magyar – határainkon innen és túl – élvezőjét és érdekeltje lesz. Wekerle Sándorra, a magyarság történelmének egyik legkiemelkedőbb államférfijára emlékezünk a mai napon itt Móron, a szülői ház előtti megújult, megszépült Erzsébet téren – mondta Hunorfi István, a Móri Városvédő és Szépítő Egyesület alelnöke és a Wekerle Sándor Emlékbizottság társelnöke 2011. augusztus 26-ikán a Wekerle Sándor emlékmű avatásán, az államférfi halálának 90. évfordulóján. Fájó, hogy nemzete – melyért oly sokat tett – méltatlanul megfeledkezett róla. Emlékét, szellemi örökségét a család leszármazottain kívül csupán néhány történész, közgazdász, valamint Mór és Kispest lakosai ápolták, őrizték. Wekerle Sándorról – aki háromszoros miniszterelnök és pénzügyminiszter, számtalan más tárca vezetője, a Közigazgatási Bíróság, az Országos Pénzügyi Tanács, a Millenniumi Országos Kiállítás Bírálóbizottsága és a Közművelődési Tanácsnak is elnöke volt – csak azt mondhatjuk, hogy rendkívüli sokoldalú szakember, egy kivételes tehetségű zseniális államférfi volt. Egy ízigvérig reformpolitikus, akit történelmi nagyjaink között kell, hogy tiszteljünk, ily módon: Széchenyi – Kossuth – Deák – Wekerle.

62

2012

Gazdasági Körkép

Azon a napon a Móri Városvédő és Szépítő Egyesület 10 éves álma, elhatározása vált valósággá, ugyanis a 2001. december 13-i közgyűlésünkön a következő felhívással fordultunk a város vezetéséhez és lakóihoz. „Kezdeményezzük, hogy az Erzsébet téren állítsunk maradandó emléket egy szoborkompozícióval Wekerle Sándornak, Mór szülöttének, Magyarország első polgári származású miniszterelnökének”. A kezdeményezést Mór önkormányzata 2002-ben elvi támogatásáról biztosította, de szükség volt a téren akkor még meglévő II. világháborús katonasírok áthelyezésére. Ez 2008-ban megtörtént. Az egyesület 2010. június 14-ei közgyűlésén úgy határozott, hogy elérkezettnek és megvalósíthatónak tartja 2001 évi kezdeményezését, és felhatalmazta az egyesület elnökét, hogy szerződésben rendelje meg Nagy Benedek szobrászművésztől az emlékmű egész alakos modelljét, alelnökét pedig azzal, hogy az egyesület nevében szervezze meg a minél szélesebb civil, közéleti, társadalmi összefogást jelképező Wekerle Sándor Emlékbizottságot. Attól a naptól felgyorsultak az események. 2010. július 9-ikén megala-

kult a Wekerle Sándor Emlékbizottság, amely programot hirdetett. Megkezdődött az adománygyűjtés. Mór képviselőtestülete 2010. augusztus 25én a 2011. évet Wekerle Sándor Emlékévvé nyilvánította. Sikerült létrehozni azt a – a mai Magyarországon különösen példaértékű – összefogást, melyet Wekerle neve fémjelzett, a vállalkozások, az önkormányzatok és a politika együttműködésével. – A mai gazdaságilag nehéz időszakban békében, de békétlenségben élünk. Nincsenek külső, nincsenek belső ellenségeink mégis keressük és megtaláljuk egymásban. Ez felemészti a jövőt építő alkotó erőt, legyengíti nemzetünket. Összefogásra, jövőbe vetett hitre, őszinte társadalmi párbeszédre, valódi reformokra, egy Új Kiegyezésre van szükség! – fogalmazott ünnepi beszédében Hunorfi István. – Kiegyezésre, közös társadalmi felelősségvállalásra van szükségünk az egyes emberektől a civil-társadalmi szervezetekig, a gazdaság szereplőitől az állami-politikai szereplőkig – tette hozzá. De miért is volt szükség e szédületes tempójú, tízezreket lelkesítő Wekerle Emlékévre? A manapság oly divatos nosztalgiából? Nem! Egy újabb szép közösségi tér, egy újabb Változni kell!

Buza Ernő, Nagy Benedek és Hunorfi István a „nagyra nőtt projekt” első lépéseit tervezik szobor miatt? Nem csak! Akkor miért is? Mert szükségünk van a példákra, a múltunk megbecsülésére, az összefogásra, a közös alkotásra, ünneplésre, és a jövőt megalapozó közös tervek készítésére. A sikerre! Az emlékmű állítás tervéből így lett Wekerle Emlékév, így lesz a folytatásban Kárpát-medencei gazdaságfejlesztést támogató Wekerle Terv és ennek szellemében – eredményt elérő vállalkozásokat díjazó – Wekerle Díj. – Wekerle Sándor egyik dédunokájának szavai jutnak eszembe: ti voltatok a „parázs”! Őszintén el kell mondanom, álmomban sem gondoltam, hogy a Wekerle emlékév, a Wekerle Sándor emlékmű után egy Kárpát-medencei léptékű fejlesztési terv születik! Azt gondolom, hogy amit mi tettünk, nem csupán példaértékű, hanem egy nagy lehetőség is volt Wekerle Sándor korszerű szellemiVáltozni kell!

ségében rejlő értékek felismerésére, egy modern, gazdaságilag versenyképes országépítő munka érdekében. A mi „parázsteremtő” munkánk befejeződött, de nem ért véget: mindannyian hozzá tudunk tenni a sikerhez a hitünkkel, értékteremtő munkánkkal, javaslatainkkal, kezdeményezéseinkkel – fogalmazott. Hunorfi István nem l'art pour l'art vett részt a kezdeményezésben. Kis kereskedelmi családi cégük – Szlovénia kivételével – a Kárpát-medencei régió országaiba szállít magyar élelmiszert. Alakulásától tagja a megyei kamarának, alapítója a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamarának, egyértelműen elkötelezett híve a Kárpátmedencei gazdasági együttműködés erősítésének. Egy 2009-es, a Fejér Megyei Hírlapban megjelent interjúban a kérdésre, hogy miben látja a válság leküzdésének lehetőségeit, már meg-

adta a választ. A válság egyben tisztítótűz is, amely lehetőséget nyújt és kikényszeríti az önvizsgálatot, amelynek során meg kell találnunk a jó megoldásokat és irányokat a válságból kivezető úton. A világ megváltozott és - ha akarjuk, ha nem - nekünk is változni kell a siker elérése érdekében – mondja a szakember, aki elsősorban a magyar termékek és szolgáltatások exportjának növekedésében, új vevők és piacok felkutatásában látja a lehetőséget. A belső piac kicsi mérete és a felhasználás csökkenése miatt egy ilyen nyitott gazdaságú országban, mint Magyarország, más járható út nincs. A világpiacon a termékekben, szolgáltatásokban megtestesülő tudás, minőség, termelékenység, kreativitás és marketing szintjén folyik a verseny és a teljesítményünk „beárazása” – a Kárpát-medencébe is! Kecska Ernő

Gazdasági Körkép

2012

63

Nemcsak a pályázaton, de a piacon is helyt kell állni Kárpát-medencei körútra indulnak a Magyar Termék Nagydíj Pályázat díjazottai 2012. október 19-én Mórról indul útjára a Magyar Termék Nagydíj Pályázat díjazottainak vándorkiállítása. A díjnyertes termékeket, szolgáltatásokat és vállalkozásokat bemutató kiállítás és üzletember találkozó, elsõ állomása október 25-26-ikán Csíkszereda lesz, majd bejárja a Kárpátmedencét, és Székesfehérvárra tér vissza. A pályázati rendszert és a kezdeményezést Kiss Károlyné, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivõ igazgatója mutatja be.

(MEHIB), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. valamint a TÜV Rheinland InterCert Kft. írta ki és valósítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai támogatásával. – A Wekerle Terv a Kárpát-medencei térség gazdaságfejlesztési terve. Azokat a kitörési pontokat kívánja magyar részrõl megfogalmazni, amerre érdemes tovább haladni. Ennek vannak, történelmi, földrajzi hagyományai, hiszen Közép-Európa a karavánutak keresztezõdésében fekszik, kifejezetten jók a gazdaságföldrajzi adottságaink. Használjuk ki, ha ilyen jó helyen vagyunk, próbáljunk összefogással, Immár 15. alkalommal adták át a olyan lépéseket tenni, hogy gazdaMagyar Termék Nagydíj kitüntetéseságilag is egyfajta kapocs legyen e ket, melyeket idén minden eddiginél terület. A térség most esélyt kaphat több, összesen 53 pályázó 58 pályáarra, hogy egyszerre legyen a dinazata érdemelt ki. A pályázat célja az, mikusan fejlõdõ munkaalapú ázsiai hogy elismerje és díjazza a kiváló térség és a minõség és innováció­ minõségû Magyarországon gyártott vezérelt észak-nyugat-európai és forgalmazott termékeket, szolfejlõdési térség találkozási pontja. gáltatásokat, elõsegítse az Európai Ez új lehetõség a kelet-közép-euróUnió követelményeinek való megfepai államok számára, hogy fokozott lelést, valamint a gyártók, termelõk ütemben hozzák be azt a törtéés szolgáltatók ösztönzésével emelje nelmi léptékû fejlettségbeli lemaa fogyasztóvédelem általános szintjét. radást, ami elválasztja õket a fejlett A díjazott termékek, szolgáltatások is nyugat-európai országoktól. Ennek alapját képezhetik annak az exportegyik állomása az, hogy a Magyar offenzívának, mely hazánk gazdaKiss Károlyné, a Magyar Termék Nagydíjas termékeket, illetsági megerõsödését célozza meg. Termék Nagydíj Pályázati ve a mögöttük lévõ vállalkozásoA Magyar Termék Nagydíj pályázat Iroda ügyvivõ igazgatója kat bemutatjuk. Pályázók az egész keretében elõször adták át a Kárpátország területérõl érkeznek, így a medencéért Nívódíjat, a Kárpátdíjazottak is keresztmetszetét nyújtmedencei térség együttmûködésének ösztönzéséért és ják a magyar gazdaság jelenlegi állapotának. Ezek a gazdasági kapcsolatok erõsítéséért. Emellett elsõ alka- a termékek és szolgáltatások lényegében a minõség lommal pályázhattak önálló kategóriában a segítséggel letéteményesei, reprezentálják a magasabb hozzáélõk életminõségének javítását szolgáló termékekkel és adott értékû, innovatív munkakultúrát és gondolkoszolgáltatásokkal. A nyertesek, a hagyományhoz híven, dást, nemcsak itthon, de határainkon túl is, a minõség a Parlament Felsõházi Termében vehették át a kitünte- európai útleveleként. Ez egy olyan összefogás, ami a téseket 2012. szeptember 4-ikén. magyar kreativitást és a szakértelmet tükrözi, gondolA Magyar Termék Nagydíj pályázatot az Industorg– kodásra, akár együttmunkálkodásra serkent – mondta Védjegyiroda Minõségügyi Kft., a Magyar Export– Kiss Károlyné, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Import Bank Zrt., a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. Iroda ügyvivõ igazgatója.

64

2012

Gazdasági Körkép

Minőség és márkák

reklám, melynek okos és szakszerû alkalmazásával az erkölcsi elismerésen túl komoly gazdasági eredménynövekedés is elérhetõ. Tudunk olyan pályázókról, akik a Magyar Termék Nagydíj embléma feltüntetésével, minden külön reklámozás nélkül, 40 százalékos forgalomnövekedést értek el. – Tervezik-e, akár a körút tapasztalatai alapján, hogy a díjkonstrukciót kiterjesztik a határon túlra is? – Gondolkodunk rajta, álmodozunk róla, de ez még közel nincs a megvalósítás fázisában. A Magyar Termék Nagydíj szigorú követelménySipos Éva, az FMKIK fõtitkára Molnár Ferencnek, az Ilcsi Szépítõrendszernek való megfelelést jelent, füvek Kft. ügyvezetõjének adja át a kamara díját és állandó utóellenõrzéstõl függ a viselése. Jelenleg a hazai gazdaságra vetítõdik, s a magyar vállalkozásokat – Milyen együttmûködésre számítanak? Mennyire érinti. Nagyon sok mindent kell egyeztetni, megoldabeágyazott egyáltalán ez a díj? Vannak-e a piaci vissza- ni, a vállalkozás tulajdonosi körének megfelelõségét, jelzések, hogy ez a márka milyen konkrét eredményeket a piaci megfelelést, nemcsak minõségben, hanem hoz? értékesíthetõségben is. A Pályázati Rendszer operatív – A határainkon túli országokban, így a Kárpát- lebonyolításának feltételein kívül az állandó ellenõrzést medencei régióban is, kiváló szakemberek és nagyszerû és konzultációt is ki kell módolni határainkon túli pályátermékek, szolgáltatások vannak, olyanok, amelyek zók felé. Tehát bõven van gondolkodni és tennivaló. szerte a világban megállják a helyüket. Fõleg olyan A pályázati rendszerbe való bekerülés és a megfeleegyüttmûködésekre gondolok, ahol közös gondolko- lés fejlesztési potenciálokat mozgat meg, ami tõke­ dással új termékeket, szolgáltatásokat lehet megálmod- invesztícióval jár, de azt is meg kell említeni, hogy a díj ni, megvalósítani és velük új piacokat meghódítani. viselésének is vannak anyagi vonzatai, mert a tanúsító Természetesen az egymás közötti gazdasági tevékeny- védjegy viselése csak az elnyerés évében díjmentes. ségeket is lehet a jelenleginél sokkal racionálisabban Az, hogy a Magyar Termék Nagydíj pályázati rendszer napjainkra a magyar gazdaság legsikeresebb nem folytatni, és a hatékonyságukat erõsíteni. A Magyar Termék Nagydíj Pályázati Rendszer meg- szakmaspecifikus tanúsító védjegye a kiírók és szakmai testesít egy filozófiát, küldetése a minõségtudatos szem- támogatók másfél évtizedes következetes munkájának lélet elterjesztése. 15 éves mûködése azt mutatja, eredménye. Van idõnk, türelmünk és szakmai tudásunk hogy elfogadták és népszerûsége folyton növekszik. is a problémák leküzdésére. Klecska Ernõ Napjainkra már több ezer terméken és szolgáltatáson lehet látni e védjegyet, mert egy pályázathoz tartozhat egy, illetve több termék, amely termékcsoportot alkothat. Úgy érzem, hogy a Magyar Termék Nagydíjak Fejér megyébõl ebben az esztendõben az ISD díjátadása az õszi idõszak egyik legkiemelkedõbb, minDunaferr Zrt. nyerte el a kitüntetõ címet, de 15 év denki által elismert gazdasági eseménye. Ezt fémjelzi az alatt mindig volt a díjazottak között Fejér-megyei is, hogy a díjak átadásának immáron tizedik esztendeje pályázat. Idén elõször került átadásra Kárpát-medena Parlament felsõházi terme ad otthont, mely méltán a céért Nívódíj, melyet Radetzky Jenõ miniszteri Gazdaság Ünnepe! biztos, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Magyar Termék Nagydíj nem márkanév, egy tanú(FMKIK) elnöke vehetett át, több évtizedes, a Kárpátsító, minõsítõ védjegy, amely mind erõsebben épül be medencei térség összefogása és gazdasági növekedéa köztudatba. Szigorú elvárásoknak való megfelelést se érdekében megvalósított munkájáért. igazol és testesít meg. Azt tanúsítja, hogy ezek a ter2012-ben elõször a FMKIK is Különdíjat adomékek vagy szolgáltatások nagyon sok követelménynek mányozott. A gazdasági önkormányzat az Ilcsi felelnek meg. Többek között kiváló minõségûek, exportSzépítõfüvek Kft.-nek adta át elismerését a magyar és piacképesek, korrekt vállalkozások által létrehozott természet értékeinek felhasználásával létrehozott terproduktumok, melyek megfelelnek a környezetvédelmi mékek fejlesztése, nemzetközi szintû népszerûsítése elõírásoknak és energiahatékonysági elõírásoknak is. és a magyar értékek megõrzése érdekében kifejtett Méltán lehetnek egy stabil patrióta gazdaság alapkövei. példaértékû vállalkozói tevékenységért. A Magyar Termék Nagydíj elnyerése és viselése pozitív

Minőség és márkák

Gazdasági Körkép

2012

65

Alig ismerni rá a móri belvárosra A felújított városháza, illetve két közterület átadását a bornapokon tartották

A polgármesteri hivatalnak helyet adó Luzsénszky-kastély

A Kapucinus tér

A Szent István park

Megújul Mór történelmi belvárosa. Az értékmegőrző és funkcióbővítő rehabilitációra az Új Széchenyi Terv keretében mintegy 480 millió forint, vissza nem térítendő támogatást nyert a kisváros önkormányzata. Kis túlzással, szinte alig ismerni rá Mór belvárosára. A polgármesteri hivatalnak helyet adó Luzsénszky-kastély homlokzata visszakapta eredeti szépségét, a város szívében fekvő parkban új sétautak, valamint játszótér és dísztó épült. Új burkolatot kapott a bornapi rendezvények egyik fontos helyszíne, a Kapucinus tér is. A belváros rekonstrukciójának tervét már régen dédelgeti az önkormányzat. Többször módosítani kellett a projektet, mert változott a kiírás. Végül 2010-ben az előző esztendőben benyújtott pályázatunk sikeres lett: uniós forrásból csaknem félmilliárd forintot nyertünk a városközpont felújítására – mondta el Törő Gábor, országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke, önkormányzati képviselő. A város ipara alapvetően az autóipari beszállításra épül. Indokolt lenne a több lábra állás, ugyanakkor az idegenforgalom fejlesztéshez jó adottságokkal – szép természeti környezettel, kiváló borokkal – rendelkezik Mór. A közösségi élet mellett ez utóbbi célkitűzést is jól szolgálja a megújult belváros – fogalmazott Törő Gábor. Tudatos építészeti program megvalósítása zajlik Móron 2006 óta – fogalmazott Fenyves Péter polgármester. Először a külső városrészek, most pedig a patinás belváros került sorra. A pályázat négy kötelező funkciót írt elő. A közösségit a városházának helyet adó Luzsénszky-kastély, a környezetvédelmit a most – Szent Istvánról – elnevezett park, az infrastrukturálist a Kapucinus tér, a vállalkozóit pedig a parkot szegélyző üzletsor rehabilitációja jelenti – sorolta Fenyves Péter. A városháza és a tér átadását, valamint a park névadóját az október elején megrendezett Móri bornapok alkalmával tartották, az üzletsor felújításával a jövő évben végeznek. Az építészeti felújítást követően a jövő esztendőben a parkban ugyancsak a projekt részeként több, nagyszabású eseményre kerül sor. A Public Art képzőművészeti fesztivál, a Móri Sváb Lakodalmas történelmi hűségű, dramatizált előadása, a Roma Nap, illetve a Móri Vásári Forgatag tovább színesíti majd a település nyújtotta kulturális kínálatot. (x)

4512119zs

66

2012

Gazdasági Körkép

Hirdetés

Nagy segítség kisvállalkozásoknak Ingyenes és sokrétû szolgáltatással várja a cégeket a BKIK új irodája

Leitner Zoltán, a BKIK Gazdaságpolitikai és Szolgáltató Iroda vezetôje Adóügyi, jogi tanácsadást, pályázatfigyelést, belföldi és nemzetközi partnerkeresést is végez a BKIK augusztus eleje óta mûködô gazdaságpolitikai és szolgáltató irodája, ahol e-mailben, telefonon és személyesen is várják a – fôként – kis- és középvállalkozások megkereséseit. A kamarai törvény 2011. novemberi módosítása a kötelezô regisztráció bevezetésével párhuzamosan új szol­ gáltatások ellátását is elôírta az érdek­ képviseletek számára. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) székházában augusztus elseje óta mû­ ködik az a gazdaságpolitikai és szol­ gáltató iroda, amelynek feladata, hogy gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez

jutási kérdésekben, üzleti partnerke­ resésben és a pályázatfigyelés terén segítse a vállalkozásokat. Bárki fordulhat a szakemberekhez, aki rendelkezik kamarai regisztrációs számmal. A tanácsadás sokrétû és ingyenes. Igénybevételéhez a cégek képviselôinek mindössze a kamarai regisztrációs számot kell bemondani az iroda munkatársainak, ezen kívül semmilyen okiratra vagy papírra nincs szükség.

A szakemberek a többi között útba igazítást adnak az adózással kapcsolat­ ban, segítenek a belföldi és nemzetközi partnerkeresésben a BKIK saját adat­ bázisa és a társkamarák révén, pályázati tanácsadást végeznek a hozzájuk fordu­ ló cégeknek, vagy éppen megküldik a keresett jogszabály hatályos szövegét, fellelhetôségi helyét az érdeklôdônek. A szolgáltatások elsôsorban a kis­ és középvállalkozások számára jelentenek nagy segítséget. (x)

BKIK Gazdaságpolitikai és Szolgáltató Iroda elérhetôségei: Budapest, Krisztina krt. 99. III./301. Telefon: +36-1-488-2071 • E-mail: [email protected] Nyitva tartás: hétfô, szerda: 9 00 – 15 00, kedd, csütörtök: 9 00 – 13 00, péntek: 9 00 – 12 00.

Ha Ön... üzleti és együttműködési lehetőségeket, új piacot, befektetési lehetőséget keres, vállalkozása működéséhez gyakorlati információkat igényel, pályázat révén fejlesztené cégét, üzleti partnert keres külföldön, a megoldás:

Enterprise Europe Network Iroda

Elérhetőség: Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság Háza

4510158zs

Cím: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4‐6. Telefon: +36 (22) 510‐316, +36 (22) 510‐310 E‐mail: [email protected] Honlap: www.fmkik.hu • www.enterpriseeurope.hu