GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A RÓMAI SZERZŐDÉS MÉG NEM SZÓLT A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓRÓL VAGY MONETÁRIS UNIÓJÁRÓL. ERRE NEM IS VOLT SZÜKSÉG: A BRETTON WOODS-I RENDSZER STABIL PÉNZPIACI HÁTTERET ADOTT A GAZDASÁGI FOLYAMATOKNAK. (A BRETTON-WOODS-I RENDSZER LÉNYEGE: A DOLLÁR A VEZETŐ VALUTA, MELY KORLÁTLANUL ARANYRA VÁLTHATÓ) A KÖZÖS PIAC KIÉPÍTÉSE SORÁN – A 4 ALAPSZABADSÁG MEGVALÓSÍTÁSAKOR AKADÁLYOK MERÜLTEK FEL.
A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA 1. Kedvezményes kereskedelmi övezet (csökkentett vámtarifák a részt vevő országok között) 2. Szabadkereskedelmi övezet (a részt vevő országok között megszűnnek a belső vámok néhány vagy akár minden áru tekintetében) 3. Vámunió (amikor a részt vevő országok ugyanazokat a külső vámtarifákat alkalmazzák harmadik országokkal szemben, és közös kereskedelempolitikát folytatnak) 4. Egységes piac (a termékekre vonatkozóan egységes szabályozás, és az áruk, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása) 5. Gazdasági és monetáris unió (egységes piac, közös valutával és monetáris politikával) 6. Teljes gazdasági integráció (a fentiek összessége, valamint összehangolt költségvetési és gazdaságpolitika).
1
A 4 ALAPSZABADSÁGOT AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK • KÜLÖNBÖZŐ PÉNZÜGYI RENDSZEREKET MŰKÖDTETNEK A TAGÁLLAMOK – A BELSŐ GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATOK ALAPJÁN
• A TAGÁLLAMOKKÖZI TRANZAKCIÓK VALUTAÁTVÁLTÁSSAL JÁRTAK – INGADOZÓ ÁRFOLYAMOK – KISZÁMÍTHATATLAN INGADOZÁSOKKAL
A TÉNYEZŐK KOCKÁZATOSSÁ TESZIK A MUNKAERŐ, AZ ÁRU, A TŐKE ILL. A SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD ÁRAMLÁSÁT ÜZLETILEG. NEHEZEN TERVEZHETŐ A HASZON. AZ ÁRFOLYAMINGADOZÁSOK INSTABILLÁT TEHETIK A PIACOKAT, A VÁMUNIÓ ELŐNYEI MINIMÁLISAK LEHETNEK. E FELISMERÉS INDÍTOTTA EL A MONETÁRIS UNIÓ FELÉ AZ UTAT
AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER ELŐZMÉNYEI • 1969 HÁGAI CSÚCS – FELVETŐDIK AZ IGÉNY, KÜLÖNBIZOTTSÁGOT HOZNAK LÉTRE A TERV KIDOLGOZÁSÁRA
• 1970 WERNER TERV – 1971 ÉS 1980 KÖZÖTT TÖBB SZAKASZBAN VALÓSUL MEG A MONETÁRIS UNIÓ – EZ A BRETTON-WOODS-I RENDSZER SZÉTESÉSE, AZ OLAJVÁLSÁG, ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI SÖPÖRTÉK EL MÉG A KEZDETEKBEN
• MEGPRÓBÁLJÁK A KÖZÖSSÉGI VALUTÁKAT EGYMÁSHOZ KÖTNI – 1972 – „VALUTAKÍGYÓ” – 1973 – EURÓPAI MONETÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP
• 1979 – LÉTREJÖN AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER – FRANCIA-NÉMET KEZDEMÉNYEZÉSRE (AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG NÉLKÜL)
2
Az EU országai egy saját monetáris unió felállításának céljából úgy döntöttek, hogy a valutapiacokon történő összehangolt beavatkozásokkal megakadályozzák az európai valuták árfolyamai közötti, 2,25%-nál nagyobb ingadozásokat WERNER TERV: a közösségi valuták egymáshoz viszonyított +/- 1%-os ingadozási sávban tartásával indult volna, majd a sáv fokozatos szűkítésével jutottak volna el az árfolyamok teljes rögzítéséhez VALUTAKÍGYÓ: A rendszert még a Werner-terv szerint vezettek be A tagországok saját valutát egy szűkebb ingadozási sávban tartották egymás közötti keresztárfolyamaikat, mint a dollárral szemben EURÓPAI MONETÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP: Rövid távú hitel nyújtása a pénzpiaci intervencióra (keresztárfolyam védelem)
Ez vezetett az Európai Monetáris Rendszer (EMS) létrehozásához, amely 1979 márciusában kezdett működni. Három fő jellemzője volt: •az ecu (ekü) nevű referenciavaluta: ez egy „kosár” volt, amely valamennyi tagállam valutáiból állt össze; •árfolyam-mechanizmus: mindegyik valutának az ecu-höz kapcsolt árfolyama volt; a kétoldalú árfolyamok a 2,25%-os sávon belül ingadozhattak; •hitelmechanizmus: minden állam egy közös alapba utalta valuta és aranytartalékainak 20%-át. Az árfolyam-mechanizmus, ERM a rendszerben részt vevő valutákra a központi bankok által megállapított ún. központi paritásrácsból indult ki. A valutákra vonatkozó lebegési sávokat a paritásrácsban az összes valutára nézve kétoldalúan határozták meg. A lebegési sávot 1979-ben +/-2,25%-ban állapították meg, így a rendszer két valuta között maximálisan 4,5%-os lebegést tett lehetővé. A mechanizmus azon alapult, hogy amennyiben a valutaárfolyamok a paritásrácsból kiléptek, a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni. Az európai valutaegység, ECU az ECU a Közösség összes valutájából a tagállamok gazdasági erejének súlyozásával létrehozott valutakosárként funkcionált Az ECU valutakosár megteremtette a közös pénz alapjait. Az ECU kezdetekben a központi bankok közötti elszámolásokra és hitelezésekre használtak, de később a
pénzintézetek közti elszámolásoknál, sőt kereskedelmi ügyletek elszámolásainál is bevezették; a kötvénypiac egyik fontos szereplőjévé vált, és hitelkártyák alapvalutájaként is elterjedt; tartalékvalutaként pedig egyre népszerűbb lett, mivel valutakosár szerepéből adódóan igen stabilan őrizte értékét
EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER • 1979 – LÉTREJÖN AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER – FRANCIA-NÉMET KEZDEMÉNYEZÉSRE (AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG NÉLKÜL)
• FŐ CÉL: A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI ÁRFOLYAMSTABILITÁS MEGTEREMTÉSE • HÁROM ESZKÖZRE ÉPÜL – ÁRFOLYAMMECHANIZMUS (EXCHANGE RATE MECHANISM) – EURÓPAI VALUTAEGYSÉGRE (EUROPEAN CURRENTLY UNIT) – EURÓPAI MONETÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP
• 1987- ÚJ MNR JÖN LÉTRE – A KÖZPONTI BANKOK HAMARABB BEAVATKOZNAK, MINT AHOGY A PARITÁSÉRTÉKEK MEGKÖVETELIK – SZILÁRD LETT AZ ÁRFOLYAMSTABILITÁS
• 1990 – AZ EGYESÜLT KIRLYSÁG IS CSATLAKOZOTT • A 90-ES ÉVEK ELEJI PÉNZÜGYI VÁLSÁG MIATT A BRIT FONT ÉS AZ OLASZ LÍRA KILÉPETT
AZ EMR ÉRTÉKELÉSE • ELŐNYE TÖBB, MINT A HÁTRÁNYA • FONTOS HATÁSA: MEGTEREMTETTE A KÖZÖS PÉNZ ALAPJÁT – AZ ECU EGYRE TÖBB FUNKCIÓT LÁT EL
• SEGÍTETTE A KORMÁNYOK ANTIINFLÁCIÓS POLITIKÁJÁT • MEGTEREMTETTE A GAZDASÁGI KOORDINÁCIÓ ALAPJAIT A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT • NEGATÍV HATÁSAI – BÁR NEM BIZONYÍTOTTAN: – LASSULÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS – MUNKANÉLKÜLISÉG NÖVEKEDÉSE – KÜLGAZDASÁGI EGYENSÚLY ROMLÁSA
3
A WERNER TERV BUKÁSA UTÁN SOKÁIG NEM VOLT AZ ASZTALON A MONETÁRIS UNIÓ TERVE
Az EMS története igen színes. Németország újraegyesítését és az Európán belüli megújuló valutanyomásokat követően 1992-ben az olasz líra és az angol font kilépett az EMS-ből. 1993 augusztusában az EMS-ben részt vevő országok úgy döntöttek, hogy a sávot időlegesen 15%-ra szélesítik. Mindeközben, az EU valutái közötti nagy árfolyamingadozások megelőzése és az egymással versengő leértékelések kiküszöbölése érdekében, az EU kormányai úgy döntöttek, hogy újra kitűzik a teljes monetáris unió célját,és egységes valutát vezetnek be. 1989 júniusában az Európai Tanácson madridi ülésén az EU vezetői háromlépcsős tervet fogadtak el a v. megteremtésére. Ez a terv az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződésnek is része lett, amelyet az Európai Tanács 1991 decemberében fogadott el.
AZ EMR UTÁN • 1987 UTÁN ISMÉT A KÖZÉPPONTBA KERÜL A MONETÁRIS UNIÓ TERVE • 1989 – DELORS TERV – LEFEKTETTE A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ ALAPJAIT – ESZKÖZEI: • • • •
TŐKEFORGALOM LIBERALIZÁCIÓJA VALUTÁK KORLÁTLAN ÉS VISSZAFORDÍTHATATLAN KONVERTIBILITÁSÁVAL ÁRFOLYAM-LEBEGTATÉSI SÁVOK MEGSZŰNTETÉSÉVEL VALUTAPARITÁSOK VISSZAFORDÍTHATATLAN RÖGZÍTÉSÉVEL
– KÖZPONTI ELEME: A KÖZÖS PÉNZ
AZ EMU LÉTREHOZÁSA ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATAI • TÖBB SZAKASZBAN: – AZ EURÓPAI MONETÁRIS INTÉZET MEGALAPÍTÁSA – KÖZPONTI BANKOK EURÓPAI RENDSZERE – EGYSÉGES MONETÁRIS POLITIKA JOGI, INTÉZMÉNYI ÉS TECHNIKAI ELŐFELTÉTELEINEK KIALAKÍTÁSA – FŐ CÉL: A KONVERGENCIAKRITÉRIUMOK KOORDINÁCIÓJA – A NEMZETI MONETÁRIS POLITIKÁK KOORDINÁCIÓJA – TAGÁLLAMOK GAZDASÁGPOLITIKAI KOORDINÁCIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE – JEGYBANKOK FÜGGETLENSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA
A TAGÁLLAMOK GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKÁK ÖSSZEHANGOLÁSA AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY KORLÁTOZÁSÁVAL FÜGGETLEN MONETÁRIS POLITIKA, AMELYET AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EKB) MŰKÖDTET •EGYSÉGES VALUTA ÉS EURÓÖVEZET
4
AZOK A TAGÁLLAMOK CSATLAKOZHATNAK, AMELYEK GAZDASÁGA TELJESÍTI A MAASTRICHTI SZERZŐDÉSBEN MEGHATÁROZOTT KRITÉRIUMOKAT EZ SZERZŐDÉSI KÖTELEZETTSÉG, UGYANAKKOR NEM VON MAGA UTÁN SZANKCIÓKAT Minden ország köteles megfelelni az öt konvergenciakritériumnak ahhoz, hogy a harmadik szakaszba léphesssen: Ezek a következők: árstabilitás: az inflációs ráta legfeljebb 1,5%-kal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagos inflációs rátáját; kamatlábak: a hosszú távú kamatlábak legfeljebb 2%-kal térhetnek el a három legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező tagállam átlagos kamatláb-mértékétől; hiány: a nemzeti költségvetés hiányának a GDP 3%-a alatt kell, hogy legyen; államadósság: nem haladhatja meg a GDP 60%-át. átváltási árfolyam stabilitás: az átváltási árfolyamoknak az előző két év jóváhagyott ingadozási sávján belül kell maradnia.
A KÖZÖS PÉNZ BEVEZETÉSÉNEK KRITÉRIUMAI • ÁRSTABILITÁS – A FOGYASZTÓI ÁRSZINT EMELKEDÉSE A VIZSGÁLAT ÉVBEN 1.5%-NÁL JOBBAN NEM HALADHATJA MEG A HÁROM LEGALACSONYABB INFLÁCIÓJÚ ÁLLAM ÁTLAGINDEXÉT
• KAMATOK KONVERGENCIÁJA – A HOSSZÚ LEJÁRATÚ KAMATLÁB A VIZSGÁLT ÉVBEN 2%-NÁL TÖBBEL NEM HALADHATJA MEG A HÁROM LEGALACSONYABB INFLÁCIÓJÚ TAGÁLLAM ÁTLAGÁT
• ÁRFOLYAMOK STABILITÁSAL – AZ EURÓPAI MONETRÁTIS RENDSZER ÁRFOLYAMMECHANIZMUSÁN BELÜL A NEMZETI VALUTÁT AZ ELMÚLT 2 ÉVBEN NEM ÉRTÉKELTÉK LE
• STABIL KORMÁNYZATI PÉNZÜGYI POZÍCIÓK – A VIZSGÁLT ÉVBEN A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY A GDP 3%-ÁT, AZ ÁLLAMADÓSSÁG PEDIG A GDP 60%-ÁT NEM HALADHATJA MEG
AZ EURÓ BEVEZETÉSE • 1993-94 – AZ ÁLTALÁNOS RECESSZIÓT KÖVETŐEN A GAZDASÁGI MUTATÓK MINDEN TAGÁLLAMBAN JELENTŐSEN ROMLOTTAK • 1994-95 – VITA FOLYIK A KÖZÖS PÉNZ BEVEZETÉSÉNEK ELHALASZTÁSÁRÓL (MELY ELVBEN NEM LEHETSÉGES) • 1995 – A TAGÁLLAMOKBAN VERSENY FOLYIK A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYOK LESZORÍTÁSÁRA • 1995 – MADRIDI CSÚCS – 1999. JAN.1-TŐL VEZETIK BE A KÖZÖS PÉNZT – 1998-BAN MEGHATÁROZZÁK A TAGÁLLAMOK KÖRÉT – MEGHATÁROZZÁK A KÖZÖS PÉNZ NEVÉT
• AZ ELSŐ HÁROM ÉVBEN CSAK AZ ECU FUNKCIÓJÁT VETTE ÁT – A NEMZETI VALUTÁK AZ EURÓ VÁLTÓPÉNZEI • 2002. MÁRC. 1-TŐL AZ EURÓ AZ EGYETLEN FIZETŐESZKÖZ
5
Bankjegyek és pénzérmék formájában 2002. január 1-jén vezették be az eurót az eurózóna 12 országában. A nemzeti valutákat két hónappal később vonták ki a forgalomból. Azóta csak az euró a törvényes fizetőeszköz minden készpénzes és banki tranzakcióban az euróövezet országaiban, amelyek az EU népességének több mint kétharmadát teszik ki.
Szlovákia
Görögország
Lettország Szlovénia 2001 1999
2007 2002
2009 2008
2014 2011
Bankjegyek Érmék
2015
Észtország Málta, Ciprus Litvánia
Belgium, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Holladia, Ausztria, Portugália, Finnország
6
7
EMU INTÉZMÉNYEI
A KBER ALAPVETŐ FELADATAI • • • • •
A KÖZÖS MONETÁRIS POLITIKA MEGHATÁROZÁSA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA DEVIZAÜGYLETEK IRÁNYÍTÁSA A TAGÁLLAMI DEVIZATARTALÉKOK MEGŐRZÉSE ÉS KEZELÉSE FIZETEZÉSI RENDSZEREK ZAVARTALAN MŰKÖDÉSÉNEK ELŐMOZDÍTÁSA AJÁNLÁSOKAT DOLGOZHAT KI AZ EKB RÉSZÉRE
HATÁSKÖRE: BANKJEGYEK KIBOCSÁTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE EKB ÉS A JEGYBANKOK BOCSÁTHATNAK KI BANKJEGYEKET ÉS PÉNZÉRMÉKET
8
EU NÉHÁNY SZAKPOLITIKAI TERÜLETE
KULTÚRA A MAASTRICHTI SZERZŐDÉSBEN JELENT MEG ELŐSZÖR AZ EURÓPAI EGYSÉG ERŐSÍTÉSÉBEN VAN SZEREPE CÉL: A KULTURÁLIS SOKFÉLESÉG ÉS KREATIVITÁS TÁMOGATÁSA AZ EU KULTURÁLIS DIMENZIÓVAL EGÉSZÍTI KI AZ EGYÉB ÁGAZATOKAT (Pl. regionális politika – művészeti iskolás fejlesztése) – KREATÍV EURÓPA program – – – –
– 2014 és 2020 közöeutt 1,46 milliárd euró
– EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA (1985-től) • 2010: Pécs, Isztambul • 2016: Donostia-San Sebastián, Wroclaw
– EURÓPAI KULTURÁLIS ÁGAZATOK Filmgyártás és –forgalmazás,Audioviziális ágazat, Könyv- és hírlapkiadás, Zene- és kézművesipar
– Europa Cinemas, EUR-TEXT, Opreration Kino, Berlinare Talent, – NYELVI SOKSZÍNŰSÉG
9
AUDIO- ÉS VIZUÁLIS POLITIKA A KULTÚRA SPECIÁLIS TERÜLETE: ELSŐDLEGES INFORMÁCIÓFORRÁS, KULTURÁLIS, ÉS JELENTŐS GAZDASÁGI TERÜLET • az audiovizuális műsorok szabad áramlásának biztosítása • egyenlő feltételek megteremtése a műsorszolgáltatásban • a reklámok egységes szabályozása • kiskorúak és a társadalom erkölcsi, szellemi és fizikai védelme • a programgyártás támogatása
DIGITÁLIS PIAC ÉS TÁRSADALOM • • • • •
TECHNOLÓGIÁK PIACA PIACNYITÁS ÜTEME MÁR A KEZDETEKTŐL FOGYASZTÓVÉDELEM ROBBANÁSSZERŰ KERESLET-BŐVÜLÉS Az EU: – – – –
KIALAKÍTJA AZ EURÓPAI UNIÓS TÁVKÖZLÉSI SZABÁLYOZÁST; KIÁLL A FOGYASZTÓKÉRT; MŰSZAKI SZABVÁNYOKAT VEZET BE; TÁMOGATJA A KUTATÁST ÉS AZ INNOVÁCIÓT
• FOGYASZTÓBARÁT DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC
10
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM LÉPÉSEK A SZÉLES KÖRŰ ALKALMAZÁS MELLETT: • A MAGAS ROOMING TARIFÁK CSÖKKENTÉSE • A „DIGITÁLIS SZAKADÉK” KIALAKULÁSÁNAK ELKERÜLÉSE • ÁTFOGÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK: – Polgároknak és vállalatoknak hozzáférhető árú, színvonalas szolgáltatások és technológiák biztosítása – Polgárok oktatása – élethosszig tartó tanulás modell
• KÖZSZOLGÁLTATÁSOK EGY RÉSZÉNEK HÁLÓN KERESZTÜLI IGÉNYBEVÉTELE
11
OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS IFJÚSÁG • CSAK A MAASTRICHTI SZERZŐDÉSBEN JELENT MEG • AZ AMSZTAMI SZERZŐDÉS HANGSÚLYOSABBÁ TETTE SZEREPÜKET ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS 2014-2020 KÖZÖTT 14,7 milliárd (!) euró – ERASMUS+ • • •
EGYÉNI TANULMÁNYI MOBILITÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS PARTNERSÉG TÁMOGATÁSA SZAKPOLITIKAI REFORM TÁMOGATÁSA
+ NYELVTANULÁS, E-TANULÁS, BEVÁLT MÓDSZEREK CSERÉJE
12
OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS IFJÚSÁG EUROPASS DOSSZIÉ A KÖNNYEBB ÖSSZEHASONLÍTÁS ÉRDEKÉBEN EUROPASS ÖNÉLETRAJZ, EUROPASS NYELVI ÚTLEVÉL, EUROPASS MOBILITÁSI IGAZOLVÁNY KÉPESÍTÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA SZAKKÉPZÉS, SZAKOKTATÁS FELSŐOKTATÁSBAN A TANULMÁNYI FOLYAMATOK ELISMERÉSE
KÖZEGÉSZSÉGÜGY • • • •
HOSSZÚ IDEIG NEM JELENT MEG KÖZÖSSÉGI SZINTEN A MAASTRIHTI SZERZŐDÉSBEN EMELTÉK KÖZÖSSÉGI SZINTRE DE A JOGHARMONIZÁCIÓT NEM TARTOTTÁK SZÜKSÉGESNEK EZÉRT CSAK AZ ALÁBBI TERÜLETEKRE KORLÁTOZÓDIK: – TAGÁLLAMI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÖSZTÖNZÉSE – STRATÉGIÁK KIALAKÍTÁSA – INFORMÁCIÓÁRAMLÁS A KÖZÖSSÉGEN BELÜL
• AZ AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS AZ EGÉSZSÉGVÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁT TETTE KÖVETELMÉNNYÉ • AZ EGÉSZSÉGÜGY KISEBB SÚLYÚ MARADT
13
KÖZEGÉSZSÉGÜGY • A TAGÁLLAMOK ÖNÁLLÓAN DÖNTHETNEK A SAJÁT EGÉSZSÉGPOLITIKÁJUKRÓL. • DE A HATÉKONYSÉG MIATT NÉHÁNY KÉRDÉSBEN KÖZÖSEN DÖNTENEK – Járványok – Bioterrorizmus
• A POLGÁROK BÁRHOL HOZZÁJUSSANAK AZ EÜ-I ELLÁTÁSHOZ (uniós betegbiztosítási kártya)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY • 2014-2020 között – A Horizont 2020 keretében 7,5 milliárd euró egészségügyi kutatásokra
• Fő területek: • • • • •
Betegségmegelőzés Egyenlő esélyek biztosítása Egészségügyi veszélyekre felkészülés Öregkori egészség Dinamikus egészségügyi rendszerek és új techológiák
14
