Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Vállalati és termelési logisztika 102. lecke
• Vállalat célja: fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével
• • • •
Termék vagy szolgáltatás előállítása A termék vagy szolgáltatás a fogyasztó számára értéket képvisel Termelés: inputok transzformálása outputokká A transzformációs folyamat lehet: – Fizikai természetű, – Kémiai, – Helyzeti, – Csere, – Tárolás, – Információs jellegű transzformáció.
I
N P
Anyag
O U
Energia
Eszköz
Transzformáció
Javak
T P
U
T
Munkaerő
U Információ
T
• A szolgáltatások sajátosságai: – – – –
A minőség fogalma sokkal összetettebb Előállítása és „fogyasztása” gyakorta összekapcsolódik Nem készletezhetőek A készleteket a kapacitások helyettesíthetik
• A szolgáltatások csoportosítása a vevővel kiépített kapcsolat szorossága alapján: – Laza kapcsolatú szolgáltatások – Szoros kapcsolatú szolgáltatások – Közepes szorosságú szolgáltatások
• Folyamatrendszerű gyártás (termékelvű elrendezés) – A termékek mindig ugyanazon lépéssorrendet követve haladnak végig a termelési folyamaton – Olyan iparágakban alakult ki, ahol nem diszkrét mennyiségekben történik az anyagáramlás (folyamatiparágak) – Jellemzői: • Nagy gyártási volumen • Alacsony egységköltség • Magas átállítási költség
– Sorozatgyártás
• Műhelyrendszerű gyártás (funkcionális elrendezés) – A berendezések funkció szerint rendezettek – Egyszerre sokféle termék gyártása folyhat – Jellemzői: • Rugalmas • Az egyedi gyártmányoktól kezdve a sorozatgyártásig alkalmazható • A gyártás fajlagos költségei magasak
• Csoportos gyártási rendszerek – Az egy termék előállításához szükséges technológiai műveleteket egy területre vonják össze – Kombinálják a műhelyrendszerű ás a folyamatrendszerű gyártás előnyeit
• Helyhez kötött gyártási rendszer (projekt típusú) – Térben meghatározott helyen kell találkoznia a termelő berendezéseknek, az anyagoknak és a munkaerőnek – Projektmenedzsment
•
A létesítmények tervezése – Telephely kiválasztása – A telephely hosszú távon meghatározza a működés feltételrendszerét – A létesítmény elhelyezésénél mérlegelni kell szükséges a következő tényezőket: A. • • •
Input oldali tényezők: A munkaerő biztosíthatóságának kérdései Anyagellátással kapcsolatos tényezők Tőkeellátás szempontjából megfontolandó tényezők
B. • • •
Output oldali tényezők: A marketing és az elosztási feltételeket befolyásoló tényezők A gazdasági hatások Nem gazdasági tényezők
• Kapacitások tervezése – Szorosan kapcsolódik a létesítmények tervezéséhez – Kapacitás: az adott létesítmény által meghatározott idő alatt, a normál működés feltételei mellett maximálisan kibocsátható termékek mennyisége – A kapacitás a termékszerkezettől függő tényező – A kapacitástervezés aggregált szinten történik – Tervezett kapacitás – normál kapacitás – Csúcskapacitás – fenntartható kapacitás
• A folyamat- és a műhelyrendszerű gyártási berendezés tervezése – Termékelvű berendezés esetén: hány munkaállomást szervezzünk, illetve a munkaállomásoknak milyen műveleteket kell elvégezni – Művelet: a munkás vagy a gép által racionálisan elvégezhető feladatok – Függőségi diagram – Ciklusidő – A munkaállomások minimális száma
– Hatékonyság
• Műhelyrendszerű gyártási berendezés tervezése – Alapvető probléma: az egyes műhelyek között lebonyolítandó szállítások szervezése – Módszerek: pl. matematikai módszerek (lineáris programozás) – Módszeres berendezési tervezés
• A termeléstervezés lépései Aggregált tervezés MPS Műszaki adatok kezelése
MRP I.
Nettó igény Kapacitástervezés Gyártási folyamatirányítás
Készletnyilvántartás
•
Az aggregált tervezés – Az értékesítési lehetőségek összehangolása a rendelkezésre álló forrásokkal – A tervezés információforrásai: • •
Az előrejelzés adatai A már feladott rendelések
– A tervezés időhorizontja (3 hónap és 1 év között) – A kereslet ingadozásaihoz való alkalmazkodáshoz alapvetően két stratégia lehetséges: 1. A kibocsátási szint követi a keresletet A kibocsátás változtatható a következő eszközökkel: • • • •
A foglalkoztatási szint változtatása Kooperáció A piaci szereplők együttműködésével A kapacitások átszervezése.
2. A termelés egyenletes ütemének fenntartása mellett számos gazdaságossági érv szólhat – A különböző stratégiák a költségek alapján értékelhetők – Egyéb tényezők figyelembevétele
• A vezérprogram létrehozása – A hazai gyakorlatban operatív tervnek is nevezik – Az aggregált tervnél részletesebb időbontású – Kapcsolatot teremt a marketing- és értékesítési tervvel, a kapacitástervezéssel – A vezérprogram alapján lehet az anyag- és kapacitásszükségletet meghatározni
• Szükséglettervezési rendszer – A termeléstervezés és végrehajtás integrált szervezése – A szükséglettervezési (MRP) és erőforrás tervezési (MRP II) rendszer • Az anyagi folyamatok időbeli követését biztosító rendszerek • Független keresletű termékek • Függő keresletű termékek • MRP-rendszerek: azok a rendszerek, ahol a függő keresletű termékek előállítását a független keresletű termékek iránti igényből levezetve tervezik meg.
• Feltételezi: – a meghatározott termékmennyiség legyártásához és az anyagok beszerzéséhez szükséges átfutási idők rögzíthetők, – A termékek anyagigénye vagy az anyagkihozatal mennyiségileg előre meghatározható.
• Akkor hatékony eszköz, ha: – A kereslet viszonylag kiszámítható, – A szállítók és termelők kapcsolatrendszere stabilnak tekinthető, – A tervezett és a tényleges nem tér el egymástól.
• Az MRP megvalósítása – Először az inputok biztosítása állt a középpontjában – Felmerült, hogy az egyéb inputok szükségletét is le lehet vezetni MRP II. – Teljes körű erőforrásigény megtervezése ERP – Ezek a rendszerek integrálják a beszerzés – termelés – kibocsátás teljes folyamatát
• Az MRP működésének inputjai – Vezérprogram, vezérterv • • •
Minden olyan termék termelési szükségletét rögzítjük, amelynek keresletét a vállalat a piaci igények alapján határozza meg A periódus megválasztása A vezérprogram az értékesítési tervből származtatható
• Az MRP működésének inputjai (folyt.) 2. A termék felépülésének leírása (BOM, gyártási anyagjegyzék, gyártmányfa) • • •
A vezérprogramban szereplő terméket a beépülő anyagok szerint bontja meg Pontosan meghatározza, hogy a végtermék egy egységéhez mely beépülő részegység és milyen mennyiségben tartozik Gyártmányfa: tükrözi a gyártási rendszer függőségi viszonyait » »
Horizontális függés Vertikális függés
• Az MRP működésének inputjai (folyt.) 3. Készletállapot nyilvántartás • Az anyagok időbeli felhasználásának és elkészültségének nyomon követése • Az anyaglistában szereplő termék készletváltozását követi • Az MRP logikája – Nettósítás: a szükségletszámítás termékszintenkénti lebontása
20
• Ütemezés – Célja: biztosítani a rendelkezésre álló berendezések, munkaerő, hely, stb. magas szintű hasznosítását – Az ütemezés meghatározza a termelési készletek nagyságát – Termékelvű gyártás: • A folyamatos gyártási rendszerek és a termelés vonalszerű elrendezése
– Műhelyrendszerű termelés: • A műveletek elvégzése a különböző gépcsoportok elhelyezése szerint történik • Több feladatot kell több gépen elvégezni
• • • • • • • •
Műveletütemezés prioritási szabályokkal Legrövidebb műveleti idő A kritikus ráta szabálya Az elsőnek beérkező elsőnek kiszolgálva elv Indítási idő A rendelési határidők sorrendjében történő prioritás Véletlenszerű sorrendben kialakított feladatütemezés A feladatok végrehajtási sorrendjének meghatározása Johnson-szabály
• Vezérelvei: – A pazarlás elkerülése – A JIT önmagát mint egy soha be nem fejezett folyamatot tekinti – A készlet nélküli termelési folyamatot célozza meg – A rendszer egészét alá kell rendelni a fogyasztói minőség biztosításának – Csak azt szabad termelni, amire fogyasztói igény van – A rendszer rugalmassága – Bizalom és egymás tisztelete – Participáció
• A termelésszervezésre, az anyagi folyamatok irányítására vonatkozó alapelemek: – – – – – – – –
Az átállítási, várakozási idők minimalizálása Áttekinthető üzemelrendezés, az üzemi rend fontossága Preventív karbantartási rendszer a folytonos működőképesség biztosítására A munkavállalói aktivitás fejlesztése a folyamatok fejlesztésében Pull-rendszer KANBAN-rendszer Eredménytáblák alkalmazása Kiegyensúlyozottság
• „Optimalizált termelési technológia” – korlátok elmélete – korlátok menedzsmentje
• A vállalat mint rendszer teljesítményét az a korlát fogja meghatározni, amelybe éppen beleütközik • A korlátok lehetnek: – Belső források – Külső források
Az OPT működésének 9 törvénye: • A termelési folyamatban áramlásokat és nem a kapacitásokat kell kiegyensúlyozni • A nem szűk kapacitások kihasználását a korlátok határozzák meg • Az aktivitás nem azonos a hasznosítással! • A szűk keresztmetszetek vesztesége a rendszer vesztesége • A nem szűk keresztmetszeteken elért megtakarítás látszólagos • A szűk keresztmetszet befolyásolja az átfutási időt és a készletet • A szállítási sorozatnagyságok nem egyenlők a gyártás sorozatnagyságával • A termelési sorozatnagyságokat változónak kell tekinteni • A feladatütemezésben a korlátokat szimultán kell vizsgálni
Köszönöm a figyelmet!
