Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
A munkatudományok célja, feladata 91. lecke
A munkatudományok célja: az emberi munka és a rá ható tényezők vizsgálata, az ide tartozó tudományok rendszerbe foglalása
A munkatudományok feladata: a munkával kapcsolatos törvényszerűségek feltárása, a munka termelékenységének növelése, a munka emberközpontúbbá tétele
Munkatudományok: – Munkaszervezéstan – Ergonómia – Munkafiziológia – Munkapszichológia – Munkahigiénia – Munkavédelem – Munkajog – Munkagazdaságtan
A munkatudományok kialakulása • Ramazzini (szül: 1663, Modena) – Foglalkozási megbetegedések
• Lavoisier (1743-1794, Franciaország) – Munkafiziológia: légzés vizsgálata
• Peronet (1708-1794, francia) – Gombostűgyártás: napi teljesítményt 200 db/10 óráról 240 szeresére növelte munkaműveletekre bontással
• Villermé (1782-1863, francia) – Gépek forgó által okozott balesetek (forgó részek)
• Marey (1830-1904, francia) – Munkamozdulatok fototechnikai vizsgálata
• Taylor (1856-1915, USA) – A tudományos menedzsment megalapítója
Frederick Winslow Taylor (1856-1915) • Született USA Pennsylvania gazdag családba • Elkezdte a Harvard Egyetemet • 1874-től gépészsegéd majd esti iskolán mérnöki diplomát szerez • Bethlehem Steel Works – a lapátoló emberek számát 500ról 140-re csökkentette
The Principles of Scientific Management (1911) – Munkamódszer tanulmányok fejlesztése – Darabbér-rendszer bevezetése – Időtanulmány bevezetése – Tudománnyá fejlesztette a szervezést a korábbi tapasztalaton alapuló munkavégzéshez képest – A dolgozók kiválasztása és képzése
– Együttműködés a menedzser és a dolgozók között – Munkamegosztás a munkások és a menedzsment közt
Taylor szervezeti elmélete • • • • • •
Világos alá-fölérendeltség Felelősség A tervezés és végrehajtás különválasztása Ösztönzők kidolgozása A terv követése Feladat specializáció
Taylor kritikája – Az embereket gépnek tekintette – Az embereket csak a pénz elégíti ki egyedül
Taylor hatására jött létre – Munkafolyamat tervezés – Munka mérése – Termelésellenőrzés – Munka tanulmányozás – Személyzeti munka – Minőség ellenőrzés
Ford (1863-1947) Szalagmunka Münsterberg (1863-1916, német) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatok
• Fayol (1841-1925, francia) – Munkaszervezés alapelvei, Taylor kortársa
• Bedeaux (1886-1944, francia, USA-ban dolgozott) – Normákat ír elő a szükséges pihenőidőre.
• Hegner (1900-as évek, német) A munkaidő megállapítása • Hensch Árpád (1847-1913) – Jószág berendezés
• Nagypataki Béla – A munka eredményes fokozása a mezőgazdaságban
• Hellei András (1942) – Munkatan könyv írója, a Mezőgazdasági Munkatudományi Intézet igazgatója
Szervezés Szervezetek létrehozása, működtetése, továbbfejlesztése, a munka tárgya, munkamódszer és a munkaeszköz összehangolása
A szervezés területei Társadalmi Gazdasági Tevékenység vizsgálata Racionalizálás
Emberi alkotótevékenység
• Szervezési irányelvek – Teljesség – Arányosság – Tervszerűség – Viszonylagosság • Szervezési alaptévedések – Ösztönösség – Sematizmus – Rendszertelenség – Túlzott centralizmus – Túlzott decentralizmus
Szervezetek a társadalomban Naturális gazdálkodás – családok Árutermelés kialakulása – latifundiumok Árutermelés és fogyasztás szétválása – szervezetek A termelés atomizálása – szervezetek, rendszerek Speciális egységek kialakulása – bonyolult szervezetrendszerek
• A szervezéstudomány fejlődése • Klasszikus szervezéselmélet – Taylor • Neoklasszikus szervezéselmélet (I. Vh.) – Human relatios – Human behavior – Munkakörülmények – Munkapszichológia – Munkaszociológia – Informális csoportok
• Integrált szervezéselmélet (1950-) – Rendszerszemlélet – A vállalat mesterséges rendszer – Interdiszciplináris megközelítés
• A munkaszervezés – A munkafolyamatok összehangolt kialakítása úgy, hogy a munka termelékeny, gazdaságos, biztonságos, kényelmes, kulturált legyen.
• Tárgyi tényezőkkel kapcsolatos feladatok: – Munkaeszköz kialakítás – Munkakörülmények – Munkafeladatok – Munkahely ellátás
Emberi tényezőkkel kapcsolatos feladatok
Munkaerő – munkakör összehangolása (szakképzettség, gyakorlat) Munkaerő személyi kapcsolatai (alá – fölérendeltség) Munkaerő gazdasági kapcsolatai (bér)
• Munkaszervezés területei – Tervezés – Racionalizálás, fejlesztés
• Munkahelyszervezés – Adott munkahelyen
• Munkaszervezés – Egész vállalat szervezése
Az ergonómia feladata, célja és kialakulásának szakaszai
Görög ergos = munka és nomos = törvények, tan szavakból alkották Az ergonómia feladata az ember és környezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A fizikai, környezeti tényezőket a használt eszközöket, anyagokat, a munkamódszert, a munka szervezetét jelenti. Az ergonómia célja az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása. A munka hatékonyságának növelése, valamint az emberi igények kielégítése.
• Hatvanas évek: Az ergonómia ipari alkalmazása, „rendszer-ergonómia” Az ember-gép-környezet rendszer optimális működését elősegítő tudománynak és/vagy gyakorlatnak tekintik. • Hetvenes évek: ergonómia a „munka világán kívül” termék-ergonómia A hetvenes évektől kezdődően egyaránt teret kap a közlekedésben, az iskolában, a lakásban, a sport és a szabadidős tevékenységek széles területén. Létrejött az ergonómia újabb ága, a termék-ergonómia. • Nyolcvanas évek: biztonság és ergonómia, számítógép és ergonómia Integrálódik a tudományokba, az innovációs folyamatokba és a fogyasztói/jóléti társadalomba. A szoftver-ergonómia lényegében magasabb szinten történő visszatérés a „klasszikus ergonómia” által képviselt nézőponthoz.
integráció emberi megbízhatóság felhasználói felület humán és mesterséges intelligencia összeillesztése participáció
Kognitív ergonómia és szoftver-ergonómia
Munka világán kívüli ergonómia Termék-ergonómia
Rendszer-ergonómia Termelési rendszerek, környezetergonómia
Az ergonómia „születése” Klasszikus ergonómia („fogantyúk és skálák ergonómiája”)
1950
1960
1970
1980
1990
expanzió rétegspecifikus igények piaci verseny design és ergonómia
rendszerelmélet ember-gép-rendszer optimalizálása környezet humanizálása
vezérlési felület ember-gép-kapcsolat antropometria szenzomotoros kompatibilitás
Az ergonómia fejlődésének vázlata Kulcsfogalmak
• A kilencvenes évek ergonómiája – súlypont áthelyeződés a termék-ergonómiára, – a biztonsági és környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése, – rétegigények fokozottabb figyelembe vétele, – a felhasználók növekvő arányú közvetlen részvétele az ergonómiai tervezés és értékelés folyamatában.
A munkaszervezés és az ergonómia kapcsolata Hármas cél elérését kell a maga eszközeivel elősegíteni: – műszaki – gazdasági hatékonyság – az emberi követelmények érvényesítése
Köszönöm a figyelmet!
