Szent István Egyetem GödöllĘ
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
A ZÖLDSÉGHAJTATÁS MÉRETÖKONÓMIAI KÉRDÉSEI
Doktori PhD értekezés
Készítette: Tégla Zsolt
GödöllĘ 2009
A Doktori Iskola megnevezése:
Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola
A Doktori Iskola tudományága:
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok
A Doktori Iskola vezetĘje:
Dr. SzĦcs István egyetemi tanár, MTA doktora SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet
TémavezetĘ:
......................................................... Az iskolavezetĘ jóváhagyása
Dr. Liebmann Lajos egyetemi docens Károly Róbert FĘiskola Gazdálkodási Kar Vállalatgazdaságtan Tanszék
........................................................... A témavezetĘ jóváhagyása
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS.........................................................................................................................3 1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS ............................................................................................6 1.1. Az üzemi méretet meghatározó fĘbb tényezĘk irodalma ..........................................6 1.1.1. Skálahozadék és mérethozadék a mezĘgazdaságban.....................................9 1.1.2. Méretgazdaságosság és választékgazdaságosság.........................................11 1.1.3. JövedelemtermelĘ kapacitás, az Európai méretegység................................14 1.1.4. A mezĘgazdaság jövedelmezĘségét meghatározó tényezĘk .......................16 1.1.5. A beruházás-gazdaságossági számítások.....................................................18 1.1.6. MezĘgazdasági üzemi méretek alakulása Magyarországon ........................22 1.1.7. Zöldséghajtatás a kezdetektĘl napjainkig ....................................................25 1.1.8. A zöldséghajtatás üzemi méreteinek alakulása napjainkban .......................27 1.2. A világ és az Európai Unió zöldségtermesztése ......................................................29 1.2.1. Területi és volumen adatok..........................................................................30 1.2.2. Zöldség külkereskedelmi adatok .................................................................33 1.3. Magyarország zöldségtermelése ..............................................................................35 1.3.1. Területi és volumen adatok Magyarországon..............................................37 1.3.2. Zöldség export-import .................................................................................38 1.3.3. Magyarország zöldségtermesztésének jövĘje..............................................41 1.4 Talaj nélküli zöldséghajtatás jelentĘsége, alkalmazásának technológiai feltételei.............................................................................................42 1.4.1. A talaj nélküli zöldséghajtatás mĦszaki és technológiai alapjai............................................................................................................45 1.4.2. Öntözés és tápoldatozás a talaj nélküli zöldséghajtatásban .........................50 1.5. A geotermikus energia közvetett és közvetlen felhasználása a Világon és Magyarországon ..................................................................................54 1.5.1. Magyarország potenciális geotermikus adottságai, jellegzetességi ...............................................................................................55 1.5.2. A geotermikus energia (termálvíz) törvényi szabályozásai, fizetési kötelezettségek .................................................................................58 1.5.3. A termálvíz mezĘgazdasági felhasználása Magyarországon.......................59 2. ANYAG ÉS MÓDSZER.................................................................................................64 2.1. A zöldséghajtató modellek beruházási költségei .....................................................69 2.2. A zöldséghajtató modellek részletes mĦködési költségei........................................70 2.2.1. Felülettel arányosan változó költségek:.......................................................70 2.2.2. Felülettel nem arányosan változó költségek: ...............................................74 2.3. Hozamok, árak és árbevételek alakulása a zöldséghajtató modellekben...........................................................................................................76 2.3.1. TV paprika hozam, piaci ár és árbevétel alakulása......................................76 2.3.2. Paradicsom hozam, piaci ár és árbevétel alakulása .....................................77 2.3.3. Uborka hozam, piaci ár és árbevétel alakulása ............................................79 3. EREDMÉNYEK .............................................................................................................81 3.1. Fedezeti méretek és a kapacitás kihasználás alakulása a modellekben...........................................................................................................82 3.2. A zöldséghajtató modellek érzékenységvizsgálata a fedezeti méret alapján....................................................................................................................87 3.3. A zöldséghajtató modellek beruházás-gazdaságosság és kockázat érzékenység vizsgálat ............................................................................................95
3.4. Önköltség vizsgálata a konstrukciók és az üzemméretek függvényében ...................................................................................................... 102 3.5. KülönbözĘ fĦtési módok üzemi eredményre gyakorolt hatása a talajnélküli zöldséghajtató modellekben............................................................. 106 3.6. Hipotéziseim értékelése ........................................................................................ 108 4. ÚJ ÉS ÚJSZERĥ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ............................................. 109 5. KÖVETKEZTETÉSEIM ÉS JAVASLATAIM........................................................ 110 ÖSSZEFOGLALÁS......................................................................................................... 113 SUMMARY ...................................................................................................................... 115 MELLÉKLETEK ............................................................................................................ 117 1. melléklet Irodalomjegyzék....................................................................................... 118 2. melléklet: Táblázatok, ábrák jegyzéke..................................................................... 128 3. melléklet: A talaj nélküli zöldséghajtatási modellek beruházási és mĦködési költségei.............................................................................................. 132 4. melléklet: A hidrokultúrás zöldséghajtatás 1 m2-re esĘ teljes költségeinek alakulása......................................................................................... 178 5. melléklet: IRR ábrák ................................................................................................ 180 6. melléklet: Modellek ................................................................................................. 184 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ......................................................................................... 188
2
BEVEZETÉS „Hat hĦséges barát kísér tanítva engemet nevük: Hogyan MitĘl Miért Mikor Hol és Minek.” (Rudyard Kipling, 1897)
A magyar mezĘgazdaság fontos szerepet játszik hazánk gazdaságában, mivel éghajlati, talaj és szaktudásbeli adottságaink kiválóak. Azonban az adottságokban rejlĘ lehetĘségeket, komparatív elĘnyöket nem aknázzuk ki kellĘképpen. Az egyes kistérségeket településeket sújtó inaktivitás, munkanélküliség, az extenzív termelés túlsúlya, a technológiai fejlesztés elmaradása, a gazdaságosan nem mĦködtethetĘ üzemméretek, a fosszilis energiahordozóktól való egyoldalú függés jelentĘs mértékben hátráltatja az agrárium fejlĘdését. A hajtatott zöldségtermelés mennyiségének, minĘségének és értékének nyereséges, fenntartható növelésével, a hazai zöldenergia és termál energiaforrások hasznosításával, növekedhet a hazai zöldségfogyasztás és a zöldség export, miközben csökken a zöldség és fosszilis energiahordozó import-függĘségünk. Magyarország természeti adottságai, az agrártevékenységet végzĘk tudása, szorgalma révén már évszázadok óta jó adottságokkal rendelkezik. A kiváló klimatikus és talaj adottságok mellett az ország központi fekvése lehetĘvé tette a megtermelt élelmiszerek viszonylag kis költséggel való eljuttatását a környezĘ országok piacaira. A hajtatott zöldségtermesztés az 1970-80-as években élte fénykorát, amikor az olajkutató fúrások nyomán feltárt hévízkészletet kertészeti célokra fordították és az állam jelentĘsen támogatta a termesztĘ berendezések létrehozását. A hajtatott zöldségtermesztés rendkívül sok élĘmunkát igényel, ami által sok ezer ember foglalkoztatását oldotta meg a munkanélküliséggel erĘsen sújtott régiókban, miközben a megtermelt jó minĘségĦ primĘr zöldség csökkentette importfüggĘségünket, területegységre vetítve nagy bevételt és nyereséget hozott. Ezzel hozzájárult a hajtatott zöldséggel foglalkozók gyarapodásához, életszínvonalának növeléséhez. A meglévĘ üvegházak és fóliasátrak zöme közel került a használhatatlanság állapotához. Versenyképessége rohamosan csökken a folyamatosan új létesítményeket építĘ szomszédos országokéhoz képest. Magyarországon a mĦködĘ üvegházak többsége a 7080-as években épült, a kor akkori technológiai színvonalának megfelelĘ léptékekkel és minĘségben, amelyek mára korlátot jelentenek a továbbfejlĘdésben. Ezek a termesztĘ berendezések csak alacsony hozamok elérését teszik lehetĘvé, folyamatosan növekvĘ termék önköltséggel. A fóliás termesztĘ berendezések többsége inkább a családi gazdaságok munka melletti jövedelem kiegészítésére alkalmasak, de nagyon kisméretĦek, és képtelenek a továbbfejlesztésre és logisztikai szempontból egységes árualap létrehozására. A munkanélküliség nagyarányú növekedése elsĘsorban az olyan jellegĦ beruházások megvalósításával csökkenthetĘ, amelyek képesek nagy létszámú munkaerĘ egész évben való folyamatos foglalkoztatására. Különösen a hátrányos helyzetĦ kistérségekben van nagy szükség erre, ahol a munkaképes lakosságban az alacsony képzettségĦek, aránya igen jelentĘs. Számukra megfelelĘ feltételek biztosításával, képzéssel, továbbképzéssel 3
kombinálva, a zöldséghajtatás kiemelkedĘen jó foglalkoztatási lehetĘségeket kínál, folyamatos foglalkoztatást tesz lehetĘvé; miközben a technológiai intenzitás és az elĘállított termékek jellemzĘi révén magas terület- és árbevétel arányos jövedelem elérését teszi lehetĘvé. Komoly gondot okoz még az importból származó paprika, paradicsom és uborka túlsúlya a zöldségpiacon, ami ellen csak a nagy árualappal rendelkezĘ termelĘi szervezetek lennének képesek hatékonyan fellépni. Az Európán kívüli mediterrán országokból érkezĘ zöldségtermékeknél a túlzott vegyszerterhelés okoz jelentĘs egészségügyi kockázatot. Az egészségtudatosság növekedésével alapvetĘ igény az élelmiszer-biztonság, ez pedig a termékeredet nyomon követhetĘsége nélkül nem valósítható meg. Márpedig a vevĘ nem kíván zöldségáru-eredettel kapcsolatos kockázatot vállalni. Értékeli, és elĘnyben részesíti a bevezetett és minĘségbiztosítással rendelkezĘ márkákat. Ezeket a tényeket alapul véve tartottam fontosnak azt, hogy a technológiai és ökonómiai ismeretek birtokában a zöldséghajtatás méretökonómiai kérdéseivel részletesen foglalkozzak. A kutatói munkám során az a cél vezérelt, hogy átfogó, átlátható és a jövĘben életképes méretĦ gyakorlatorientált talaj nélküli zöldséghajtató modelleket építsek, amelyek a XXI. század követelményeinek megfelelve alkalmasak a méretökonómiai vizsgálatok elvégzésére. Tudományos munkám elkészítésében az motivált, hogy a zöldséghajtatás méretökonómiájával foglalkozó szakirodalom nem vagy csak felületesen foglalkoznak a témával. A zöldséghajtatással foglalkozó és a jövĘben is versenyképesnek tekinthetĘ üzemek nem, vagy csak részben közölnek adatokat ökonómiai kérdésekben. Ez kellĘ inspirációt adott arra, hogy empirikus és tudományos vizsgálatokat végezzek. A munka elvégzésében nagymértékben segített, hogy zöldségtermesztéssel foglalkozó szentesi családban nĘttem fel, és kezdetektĘl fogva érdekelt a zöldséghajtatás technológiája és ökonómiája. Kutatásom céljai a következĘk voltak: 1. Talaj nélküli zöldséghajtatási modellek kidolgozása, amelyek alkalmasak hosszú kultúrás (egész éves) termesztésre, így a munkaerĘ folyamatos foglalkoztatására; lehetséges fĦtési alternatíváinak figyelembe vételével létrehozzak olyan konstrukciókat, amelyek 0,5, 1, 3, 5 és 10 hektáros üzemméretekben összehasonlíthatók. 2. A talaj nélküli zöldséghajtatási modellek üzemméretei és konstrukciói ismeretében részletes beruházási alternatívákat állítsak elĘ, megtervezzem azok beruházási költségeit. Meghatározzam a technológiai és ökonómiai tapasztalatok alapján a 3 féle zöldségnövénnyel hasznosított (TV paprika, paradicsom, kígyó típusú uborka) növényházak részletes mĦködési költségeit, valamint lehetséges árbevételeit. 3. Értékeljem a talaj nélküli zöldséghajtató modelleket a fedezeti pont, a fedezeti méret, a kapacitás kihasználtság és a beruházás-gazdaságossági (NPV, IRR) számítások segítségével, érzékenységvizsgálattal modellezve a termelési költségek és az árbevételek változásait.
4
4. Meghatározzam konstrukciónként és üzemi méretenként azokat a talaj nélküli zöldséghajtató modelleket, amelyek a jövĘben életképesek és továbbfejlĘdésre alkalmas üzemi méreteknek számítanak. 5. A létrehozott zöldséghajtatási modellek segítségével megvizsgáljam a fĦtési módok hatékonyságát és jövedelemtermelĘ képességét konstrukciónként, az üzemméretek függvényében. Nem szerepelt a kutatási céljaim között az, hogy a beruházásokat a számviteli szempontból a forrás oldalról is megvizsgáljam, értékelve az állami támogatások valamint a saját és az idegen tĘke arányának üzemméretre gyakorolt hatását. A kutatási célját meghatározó elĘzetes várakozásokat a következĘ hipotézisek összegzik: H1: A talaj nélküli zöldséghajtatásra használt számítógép vezérelt, automatizált klímaszabályozással, öntözéssel, tápoldatozással, fĦtésvezérléssel rendelkezĘ fóliaházak és üvegházak modelljei 0,5 hektáros üzemméretnél nem életképesek. H2: Az 5 hektáros és 10 hektáros üzemméretĦ termálvízzel fĦtött fóliaházak és üvegházak, 60-70% körüli kapacitáskihasználtság értékkel elérik a fedezeti méretet. H3: A méretökonómiai vizsgálatok alapján az üvegházak közül csak a 3, 5 és 10 hektáros méretĦ talaj nélküli zöldséghajtató modellek felelnek meg a gyakorlat által elvárt 25%-os árbevétel arányos jövedelemszintnek, amit a fĦtési módok ezt jelentĘs mértékben befolyásolhatnak. H4: Az üzemméretek növelése miatti önköltség csökkenésével kimutatható a méretgazdaságosság. H5: A termálvízzel fĦtött konstrukciók 100 Watt fĦtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredménye meghaladja a fosszilis energiával fĦtött változatokét.
5
1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS
1.1. Az üzemi méretet meghatározó fĘbb tényezĘk irodalma Az üzemnagyság fogalmának tartalmi jelentése a közgazdaságtudományokban nincs egyértelmĦen meghatározva. Az egységesítési törekvések, amint ezt több szerzĘ is kifejti, komoly nehézségekbe ütköznek. BUSSE VON COLBE (1964) ezt a problémát egy példán keresztül szemlélteti. „ Ha azt a kérdést teszik fel nekünk, hogy mekkora az olyan különbözĘ alakú testek nagysága, mint például a kúp, a henger, a kocka vagy a sokszög, akkor felismerhetjük, hogy nincs a nagyság fogalmának egy általánosan használható tartalma. Az egyik ember a térfogatot, a másik a felszínt, a harmadik pedig az egyik vagy másik irányú kiterjedést vélheti kifejezĘ mértéknek.” STEINHAUSER és munkatársai (1982) szerint ez az állítás különösen igaz a mezĘgazdaságban szereplĘ üzemnagyság fogalmára, amelynek tisztázásakor kiváltképpen két területet kell megkülönböztetnünk: a termelés és a költségelmélet területét, valamint az üzem általános leírását, különös tekintettel pl.: a jövedelmi és szerkezetpolitikai problémákra és célokra. Az üzemnagyság mérésének lehetséges kvantitatív kritériumai a következĘk lehetnek: Termelési tényezĘk mennyiségi alkalmazása, mint például: mezĘgazdaságilag hasznosított terület, haszonállatok száma, a foglalkoztatott munkaerĘ létszáma. Az alkalmazott termelési tényezĘk értéke, mint például a mezĘgazdasági üzemegységnyi értéke, tényleges vagyon, az üzemi ráfordítás összege. Hozam - és nyereség – (siker) jellemzĘk, mint például üzemi hozam, tiszta üzemi hozam, nyereség. FÜRJÉSZ (2005) is hasonlóan vélekedik az üzemnagyság kérdésérĘl, és meghatározásának sokrétĦségérĘl. Szerinte a vállalatok méretének meghatározása annak ellenére az egyik legnagyobb figyelmet kapott kutatási téma az agrárgazdaságtan területén, hogy egy adott gazdaság méretének megállapításával kapcsolatban gyakran olyan problémák kerülnek felszínre, amelyek rendkívüli módon megnehezítik, sĘt, gyakran ellehetetlenítik az ilyen irányú vizsgálódásokat. A következĘk szerint csoportosítja az (üzem, farm, gazdaság) méretének meghatározásával összefüggĘ problémákat: A farmnagyságot általában vagy inputmutatóval (területnagysággal, a munkaerĘ számával, az állatállomány számával), vagy outputmutatóval (árbevétellel, nyereséggel), illetve a kettĘ valamilyen kombinációjával (egy hektárra/egy munkaerĘre jutó árbevétellel) mérhetjük. Nehéz lenne azonban meghatározni, hogy melyik mérce a legjobb. Az inputmutatók közül a rendelkezésre álló földterület nagysága nem mond semmit annak minĘségi jellemzĘirĘl, de a munkaerĘ száma sem kevésbé problematikus mutató, hiszen például a családi és a bérmunka sem értékben, sem minĘségben nem egyenértékĦek egymással. Az outputmutatók alkalmazása szintén nem problémamentes, hiszen azok évrĘl évre jelentĘsen ingadozhatnak a mezĘgazdaságban. A mutatók közötti választás legtöbbször kizárólag gyakorlati okokra vezethetĘ vissza (a rendelkezésre álló adatoktól, illetve azok hozzáférhetĘségétĘl függ) és kevésbé ésszerĦségi megfontolásokon alapul. 6
ALI – BYERLEE (1991) szerint az üzemnagyság problémája az egyik legnagyobb figyelmet kapott kutatási téma az agrárgazdaságtan fĘáramában. Ez érthetĘ, mivel a farmok méretének a kérdése gyakran áll az agrárpolitikai viták középpontjában mind a fejlĘdĘ, mind a fejlett országokban. A fejlĘdĘ országok mezĘgazdasági szerkezetét vizsgáló empirikus irodalom eredményei alapján – a különbözĘ módszertani problémák ellenére – általában stilizált ténynek tekintik a farmok nagysága és azok hatékonysága közötti inverz kapcsolatot. FERTė (2002) szerint az a jól ismert, egyszerĦnek és világosnak tĦnĘ állítás, hogy a nagyüzemek hatékonyabbak, mint a kisüzemek, számos módszertani problémát vet fel. Az elsĘ kérdés, hogyan mérjük egy farm nagyságát, amelyet például meg akarunk magyarázni egy regressziós egyenlet segítségével. KOVÁCS (2001) szerint a naturális paraméterek (földterület nagysága, állatlétszám, stb.) alkalmazása a mérethatárok megállapításához és az üzemméretek definiálásához önmagában nem elégségesek. Ezért szükség van egy – tetszĘleges üzemet is behatárolni képes – ökonómiai mérĘszám meghatározására is. Véleménye szerint az egy hektárra jutó üzemi bruttó jövedelem tükrözi leginkább a realitásokat. SZÉKELY (1992); TAKÁCSNÉ (1994) szerint az üzemi méretet több tényezĘ alakítja. A mezĘgazdaságban a termĘhelyi adottságok, a rendelkezésre álló, illetve megszerezhetĘ eszközállomány, a finanszírozási lehetĘségek és a piaci feltételek mellett a törvényi preferenciák, a méret gazdasági hatásai, valamint a menedzsment színvonala befolyásolja a gazdaságok méretét. E faktorok együttesen érvényesülnek, de egyik vagy másik tényezĘ szerepe idĘrĘl-idĘre eltérĘ lehet. A kis és nagy farmot mĦködtetĘk menedzseri képességei nem azonosak. ValószínĦsíthetĘ, hogy egy nagy farmot nehezebb irányítani, mint egy kis gazdaságot. Hosszú távon a tulajdonos/mĦködtetĘ addig növeli a farm méretét, amíg az átlagköltség-görbéje nem hajlik felfelé. A jobb menedzserek esetében ez a mennyiség nagyobb. Feltehetjük azonban, hogy a menedzseri képességbe való beruházás hozadéka magasabb a nagyobb gazdaságok esetében, mint a kisebb farmokon. Több beruházás a humán tĘkébe magasabb jövedelmet eredményez. Az alacsonyabb képességĦ menedzserek azonban úgy maximalizálhatják jövedelmüket, hogy kisebb méretĦ üzemben gazdálkodnak, és emellett munkát vállalnak a mezĘgazdaságon kívül. (FERTė, 2002) A gazdaság, illetve üzemméretet GÖNCZI és munkatársai (1967) szerint befolyásoló tényezĘk a következĘk: x technikai felszerelések, beruházások, amelyek a magasabb termelĘerĘ színvonalat képviselve a nagyobb méret irányában hatnak; x a vezetés színvonalával kapcsolatos tényezĘk, megfelelĘ szakmai és szervezési ismeretek kellenek a nagyobb üzemméret mellett folyatott gazdálkodáshoz; x dolgozókkal összefüggĘ, szociológiai típusú tényezĘk, miszerint a nagyobb, illetve a túl nagy üzemméret a szövetkezeti demokrácia ellen hat. x egyéb közgazdasági, közlekedési, tagoltsági, információs és szociológiai tényezĘk. A mezĘgazdasági üzemet számtalan olyan hatás éri rendszerkörnyezetébĘl, amelyek különbözĘ szempontok szerint hatnak a rendszer nagyságának kialakulására. A tényezĘk együttes hatásaként alakul ki egy-egy üzem mérete a számára lehetséges gazdálkodási tartományon belül. (SZÉKELY, 1992) Az optimális gazdálkodási méret meghatározásához az adott üzem, gazdasági rendszer által elérhetĘ nyereség maximum vehetĘ alapul. Az 7
üzemnagyság növelése irányában ható tényezĘk közül az eszközkihasználás növelésével együtt járó fajlagos költség csökkenést, termelésszervezési elĘnyöket és a homogénebb termékeket lehet megemlíteni, míg a kisebb méret melletti gazdálkodás mellett a kedvezĘbb környezeti terhelés, a kevesebb irányítással, szállítással kapcsolatos költség szól. (TAKÁCSNÉ, 1994) EbbĘl adódóan az üzemméret növelése egyaránt vezethet méretgazdaságossági elĘnyökhöz és hátrányokhoz, aminek számos, és legtöbbször ráadásul meglehetĘsen összetett oka lehet. Például, az üzem szintjén, méretgazdaságossági elĘnyök megszerzése érdekében végrehajtott üzemméret növelés a termékek önköltségére rárakódó disztribúciós költségek következtében méretgazdasági hátrányhoz vezethet. A vállalat szempontjából a méretgazdaságosságra ható döntéseket tehát sosem szabad egyetlen szempont alapján vizsgálni, ehelyett mindig a méretgazdaságossági elĘnyök és hátrányok eredĘjét kell figyelembe venni akkor, amikor a stratégiai elképzeléseknek megfelelĘ méret kialakítására kerül a sor. EllenkezĘ esetben, ha csak egyetlen méretgazdaságossági szempontot veszünk figyelembe, könnyen születhetnek hibás döntések. (KALAITZANDONAKES et al., 1996) Az üzemi méretek növelése nem öncél, hiszen addig érdemes ezzel foglalkozni, amíg az adott technikai, technológiai, szervezési stb. feltételek és körülmények mellett az egységnyi termékre jutó költség, döntĘen állandó költség, csökkenthetĘ. A kertészeti termelésben egyes területeken a gépesítés, más esetekben a rendelkezésre álló, illetve betakarításkor mozgósítható kézi munkaerĘ szabja meg az üzemi méreteket. (CSETE – STAUDER, 1981) HEINRICH (1993) szerint az üzemnagyság akkor tekinthetĘ optimálisnak, ha a nyereség eléri a maximumot. Adott határok között növekvĘ üzemméretnél – változatlan árbevétel növekményt feltételezve – a költséggörbe alakulása határozza meg a jövedelmet. A méretgazdaságosság érvényesülésekor egy adott termék elĘállításának átlagköltsége – hosszú távra és azonos körülmények között – csökken. Meghatározott termelési volument túllépve az önköltség emelkedésére, a nyereség csökkenésére lehet számítani. A mikroökonómiai vizsgálatok szokásos feltételezése szerint a hosszútávú átlagköltség függvény U-alakú. Ez több iparágban empirikusan is kimutatható. (SAMUELSON– NORDHAUS, 2005) Noha az inputok megoszthatatlansága mellett nincsenek egyértelmĦ bizonyítékaink, tegyük fel, hogy a tipikus farm hosszú távú átlagköltség-görbéje U alakú. Amikor egy iparág igazodik a legkisebb költségĦ pont felé, a mérethozadék fokozatosan megszĦnik. Az átlagköltség-görbe minimumpontjában a mérethozadék konstans. Más szavakkal: a mérethozadék egy átmeneti jelenség. (FERTė, 2002) Az Egyesült Államokban tapasztalt példák alapján állíthatjuk, hogy a farmok méretét és szerkezetét az adópolitika jelentĘs mértékben befolyásolhatja. (GARDNER – POPE 1978), (BATTE – SONKA, 1985), (LOWENBERG – BOEHLJE,1986) Az adópolitika ugyanis gyakran ösztönzi a tĘkeberuházásokat (például beruházási adó-hitel, értékcsökkentési leírás, amely csökkenti az adózott jövedelmeket). A kapcsolódó adócsökkentés és az adózás utáni jövedelem növekedése általában nagyobb a tĘkeintenzív farmokon. Ez azt jelenti, hogy az adópolitika a nagyobb farmoknak kedvez, amely egyben ösztönzi azok méretnövekedését. A méretgazdaságosság és a tĘkehatékonyság kapcsolatáról szóló írásukban TAKÁCSNÉ és TAKÁCS (2001) a következĘket írják le. 8
A tĘkehatékonyság növelés igénye nem új keletĦ közgazdasági kérdés, szorosan összefügg a méretgazdaságossággal, annak egyik fontos tényezĘje. A tĘkehatékonyság növelésre számos megoldás kínálkozik, amelyet különbözĘ gazdasági-társadalmi környezetben sikeresen alkalmaztak már, azonban minden megoldásnak az elĘnyök mellett olyan hátrányai is lehetnek, amelyek az egyes megoldások alkalmazását adott gazdaságitársadalmi körülmények között gyakorlatilag lehetetlenné teszik. Az üzemméret növelhetĘ közvetlen módon ( lásd nagybirtok) vagy közvetett módon, amikor tulajdoni, illetve használati szempontból kis gazdaságok olyan együttmĦködési megoldásokat választanak, amelyek mĦszaki-technológiai szempontból, az eszközrendszer használatának nagyüzemszerĦ megoldásait adják (gépszövetkezetek, gépkörök, gépi bérvállalkozásokra alapozott termelés stb.). A magyar mezĘgazdaságban a különbözĘ történelmi idĘszakokban eltérĘ politikai-társadalmi prioritások alapján e megoldások többsége bizonyította közgazdasági szempontból létjogosultságát, illetve alkalmazhatóságát. 1.1.1. Skálahozadék és mérethozadék a mezĘgazdaságban A méretgazdaságosság kérdése az iparban és a mezĘgazdaságban egyaránt összetett jelenség. A méret növelésébĘl származó elĘnyök mérésére több mutatószám alkalmas, de ezek között is a legtöbbet használt a mérethozadék vagy skálahozadék, és az átlagköltség vagy önköltség. A termelés skálahozadéka vagy más néven volumenhozadéka az az arány, amely megmutatja, hogyan alakult a termelés a tényezĘk egyidejĦ arányos növekedésével. A két inputtényezĘs függvény esetén a termelés arányos bĘvítése a következĘképpen fejezhetĘ ki: ßQ=f(ĮK,ĮL). A képlet szerint mindkét tényezĘt Į-szorosára növelve a Q termelés ß-szorosra növekedett. Ekkor az a kérdés, hogyan viszonyul Į a ß-hoz. Mind gyakorlati érvek alapján, mind logikailag feltételezhetĘ, hogy a tényezĘ ráfordításokat Įszorosára növelve az össztermelés ennél nagyobb, kisebb vagy egyenlĘ arányban is nĘhet. Valójában három alapeset lehetséges: Į<ß növekvĘ hozadék, Į=ß állandó hozadék, Į>ß csökkenĘ hozadék. (KOPPÁNYI, 2004) A MODERN KÖZGAZDASÁGTAN ISMERETTÁRÁBAN (1993) a mérethozadék, skálahozadék a kibocsátás növekedési üteme valamennyi input egyöntetĦ növekedése mellett. Ha például az inputokat kettĘvel megszorozzuk, és a kibocsátás is a kétszeresére nĘ, akkor az állandó (konstans) mérethozadék esete érvényesül. Ha az output kevesebb mint kétszeresére nĘ, akkor ez a csökkenĘ, ha pedig több mint a kétszeresére nĘ, akkor ez a növekvĘ mérethozadék esete. A méret fogalma mindig emlékeztessen arra, hogy valamennyi inputot variáljuk. Ezt az esetet meg kell különböztetni attól, amikor csak egy input változik, amikor is a csökkenĘ hozadék törvénye érvényesül. A mérethozadék esetében nincs szó ilyenfajta „törvényekrĘl”. EgyszerĦ empirikus kérdés, hogy a mérethozadék csökkenĘ, állandó vagy növekvĘ. A skálahozadék (economies of scale vagy returns to scale) fogalmát gyakran keverik a mérethozadék (economies of size vagy returns to size) fogalmával. A kettĘ azonban csak speciális esetben egyezik meg egymással. A két fogalom közti különbségekkel és a kapcsolódó mérési problémákkal HALLAM (1993), illetve STEFANOU – MADDEN (1998) részletesen foglalkozik. A skálahozadék fogalma azt jeleni, hogy milyen arányban változik az output, ha minden input felhasználása azonos arányban emelkedik.
9
FERTė (2002) szerint a méret (skála) hozadék a teljes költség és az árbevétel hányadosa. Nyilvánvaló, hogy a profitmaximalizáló vállalat számára a mérethozadék kisebb vagy egyenlĘ egyel. Ez azt jelenti, hogy növekvĘ mérethozadékot nem lehet azonosítani a profitfüggvény alkalmazásával. A profitfüggvény jó eszköz lehet a termelés szerkezetének az elemzésére, de nem képes új információt adni a mérethozadékról. A mérethozadék a mezĘgazdaságban a tárgyi eszközök megoszthatatlanságából származik. (HAYAMI és RUTTAN, 1985) Hosszú távon azonban elég nehéz megoszthatatlan inputot találni. A mérethozadék viszont „hosszú távú” fogalom, és hosszú távon a gépek, a föld, az öntözési rendszerek, az állatállomány eloszlása pedig folytonos. A hagyományos inputok közül (föld, tĘke, munkaerĘ) hosszú távon egyik sem tekinthetĘ oszthatatlannak, ezért a szerzĘk megállapítják, hogy nem rendelkeznek megnyugtató érvvel, hogy mi lehet a mérethozadék forrása. FÜRJÉSZ (2005) azon a véleményen van, hogy a méretgazdaságosság összetett jelenség, amely egy adott vállalat termelése során megmutatkozó hatékonyságbeli elĘnyök mellett marketing, disztribúciós és pénzügyi elĘnyöket is magába foglal. Az elĘbb felsorolt területeken mutatkozó hatékonyágnak több dimenziója lehet. Példának okáért, a termelés területén mutatkozó méretgazdaságosság fogalomkörébe egyebek mellett bele tartozhat a termelés volumenkének növekedése, a standardizálás, vagy a kapacitások növelése is. A disztribúció esetében méretgazdaságossági elĘnyök származhatnak a leszállított tételek volumenének nagyságából, a felvevĘpiac földrajzi közelségébĘl, de egyéb, itt fel nem sorolt tényezĘkbĘl is. KISLEV és PETERSON (1996) szerint a mérethozadék azonban nem az egyedüli tényezĘ, amely a farmok növekedését befolyásolja. SĘt, aggregált Cobb-Douglasfüggvények becslésével illusztrálta, hogy az Egyesült Államokban konstansan növekvĘ mérethozadék volt megfigyelhetĘ 1949 és 1989 között, miközben a farmok átlagos méretének növekedése teljesen eltérĘ volt az egyes részidĘszakokban. A növekvĘ mérethozadék ugyanis olyan periódusokban is kimutatható volt, amikor a farmok átlagos mérete stagnált. Ez az eredmény nyilvánvalóan ellentmond a növekvĘ skálahozadéknak. A skálahozadék a mezĘgazdaságban általában két dolgot jelent: x a tipikus vállalat termelési függvénye egy adott skálahozadékkal jellemezhetĘ, x a kis farmok kevésbé hatékonyak, mint a nagy farmok.
ágazatban
növekvĘ
HALLAM (1993) szerint a skálahozadék léte azonban egy meghatározott ágazatban a mezĘgazdaságban hatással van az adott iparág szerkezetére, teljesítményére, növekedésére, és változására is; ezért tanulmányozása szorosan kapcsolódik a mezĘgazdaság szerkezetének változásaihoz. Egy ágazatban a vállalatok folyamatosan alkalmazkodnak a technológia, a fogyasztói preferenciák, és más gazdasági feltételek változásaihoz. A skálahozadék megléte vagy hiánya egyik a sok tényezĘ közül, amelyik befolyásolja az agrárszektor növekedési útját; ezért segíthet megérteni, illetve elĘre jelezni a mezĘgazdaság szerkezetében lezajló átalakulást. Bár a skálahozadékra gyakran úgy tekintenek, mint amelyik képes mindent megmagyarázni – legyen az a húsipar szerkezetében végbement változás, a bankok fúziója, vagy a családi farmok „eltĦnése” – még nincs általános közmegegyezés a közgazdászok között abban, hogy miként kell ezt a jelenséget megfelelĘen elemezni. Ha a méret és a hatékonyság között nincs szoros kapcsolat, akkor az mondható, hogy a méret-gazdaságosság konstans, ha viszont a nagyobb méretekhez csökkenĘ átlagköltség10
görbe kapcsolódik, akkor pozitív méret-gazdaságosságról (skálahozadékról) beszélhetünk, amikor pedig az üzemméret megnövelésével a költségek inkább növekednek, akkor a negatív méret-gazdaságosság (diseconomies of scale) esete áll fenn. Ha egy egész iparágat tekintünk, és egymás mellé rajzoljuk mondjuk három cég rövid távú határköltség-görbéit a maguk jellegzetes U alakjával, megkapjuk az iparági hosszú távú átlagköltség-görbét (LAC). Az minden bizonnyal laposabb U alakot követ, mint egy-egy cég, bár a hozzávetĘlegesen konstans méret-gazdaságosságú szakaszt megelĘzĘ és azt követĘ kibocsátási tartományban az iparági görbe is felfele hajlik. (BOD PÉTER, 2006) Az empirikus tanulmányok eredményei nem szolgáltatnak elég bizonyítékot arra, hogy a mezĘgazdaság általában növekvĘ skálahozadékkal lenne jellemezhetĘ. Továbbá az eredmények azt sejtetik, hogy az átlagköltséggörbe alakja általában L alakú, illetve jobbra ferde U formájú, ami arra utal, hogy a kis farmok esetében csökken az átlagköltség az üzemméret növekedésével, aztán elér egy alacsonyabb szintet, ami a közepes mérettĘl a nagy farmokig terjedhet. Ez három dologra utal: x létezik növekvĘ skálahozadék a kis farmok esetében; x nincs egyértelmĦ bizonyíték arra, hogy a nagyüzemek esetében csökkenĘ skálahozadék jelentkezik, ez legalábbis csak egy meghatározott nagyobb méret után tapasztalható; x van a méretnek egy szélesebb intervalluma, ahol az átlagköltség konstans. A kutatások döntĘen csak a mezĘgazdaság néhány alszektorára koncentrálódnak, ezért félrevezetĘ lehet általánosítani a bemutatott eredményeket. Gondot jelent továbbá az eredmények általánosításakor, hogy az empirikus vizsgálatok többsége nagyon kicsi mintaszámon nyugszik, (többnyire száz megfigyelés alatt). A legalaposabban kutatott ágazatnak a tejszektor tĦnik, ahol az eredmények azt sugallják, hogy a nagyobb farmok hatékonyabbak, mint a kisebb gazdaságok. Az optimális üzemnagyságra vonatkozó becslések azonban nagymértékben szóródnak. (FERTė, 2002) Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy az eredményeket jelentĘsen befolyásolja az alkalmazott módszertan. NEFF et al. (1993) például megmutatták, hogy a paraméteres és a nem paraméteres módszerekkel becsült technikai hatékonyság jelentĘsen eltérhet egymástól. A különbözĘ módszerekkel kapott eredményeket ezért meglehetĘsen nehéz összehasonlítani. BAUMOL et al. (1982) szerint a skálahozadékot, az egytermékes vállalathoz hasonló módon, több termék esetében úgy definiálható, mint az összes output százalékos változását, ha minden input felhasználása azonos arányban emelkedik. A mérethozadék mérése azonban nem lehetséges több termék esetében a skálahozadékhoz hasonlatosan. A többtermékes vállalat esetében még beszélhetünk a választékgazdaságosságról (economies of scope) is. Jó például szolgálnak erre a mezĘgazdasági termelésben gyakori ikertermékek (tej és hús, gyapjú és hús) vagy ugyanannak a gépnek több célra való használata (vetĘgép). 1.1.2. Méretgazdaságosság és választékgazdaságosság Az 1980-as években a figyelem a méretgazdaságosság (economies of scale) vizsgálatára irányult. A méretgazdaságosság definiálása költségalapon történt, lényege, hogy a termelés mennyiségének növelésével az átlagköltség csökken. (VARIAN, 1991) 11
Az átlagköltség U-alakú görbéje annak tudható be, hogy az átlagköltségek kezdetben csökkennek, mivel fix költségek több egységre oszlanak meg, de egy idĘ után a változó költségek annyira megnövekednek, hogy az átlagköltség újra nĘni fog. (BESANKO és munkatársai, 1996) A „méretgazdaságtalanság” (diseconomies of scale) ezzel szemben azt jelenti, hogy a határköltség meghaladja az átlagköltséget. A változó költségek közé a kibocsátással arányosan növekvĘ költségeket soroljuk, mint például az anyagköltség. (HORVÁTH & PARTNER, 1997) A méretgazdaságtalanságot azok a változó költségek okozzák, amelyek a vállalati méret növekedésével emelkednek, mint például az adminisztratív költségek, és a bérek is. A méretgazdaságosság forrásai funkcionális területenként a következĘk Termelés A fix költségek „szétterítése”. A méretgazdaságosság legtipikusabb esete, lényege, hogy a termelés fix költségei (pl. ingatlan, gépsor) a legyártott termékek számának növekedésével egységszinten csökkennek. Ez a hatás a termelési eszköz oszthatatlanságából is következhet, és a kapacitások maximális kihasználásáig mĦködik, utána már újabb beruházásra van szükség, ami megnöveli a fix költségeket (tĘkeintenzív termelés). (KOPPÁNYI, 1989) Készletek. Ahol olcsóbb raktáron tartani az anyagokat, mint az a költség, mai egy anyaghiány miatti leállásból fakad (pl. vevĘk elvesztése, forgalom csökkenése), ott a magasabb készletszint jelenti a biztonságosabb (és így olcsóbb) termelés zálogát. (DEMETER, 1993) „Négyzetszabály”. A méretgazdaságosság mértéke legtöbb esetben a felhasznált anyagok mennyiségétĘl függ, ezzel szemben a négyzetszabály ott jelentkezik, ahol a költségek arányosak a termelési eszköz felszínével (pl. olajvezeték, raktározás). Ez a növekvĘ mérethozadék speciális, technológiafüggĘ esete, amely azonban csak bizonyos tartományon belül fokozható (pl. az olajvezeték átmérĘjét nem növelhetjük mértéktelenül). (VARIAN, 1991) Marketing A hirdetési költségek nagyobb piacokon való eloszlása. ElsĘsorban a differenciáló stratégiát erĘteljes reklámokkal támogató cégek esetében jelentĘs, gondoljunk például a Coca-Colára, ahol az egységnyi termékre jutó hirdetési költségek a nagyobb eladott mennyiségbĘl következĘen csökkennek. A szélesebb piaci lefedettségbĘl következik az is, hogy több fogyasztót tudnak elérni a reklám üzenettel, ami tovább növelheti az értékesített mennyiséget. (BAUER – BERÁCS, 1991) „EsernyĘ márkázás” (umbrella branding), a hírnév hatása. A Sony esetében ez azt jelenti, hogy bármilyen új terméke bevezetésekor számíthat a cég márkanevének ismertségére, és arra, hogy ezek a kedvezĘ hatások az új termék esetében is jelentkezni fognak. A meglévĘ magas minĘség az új termékre is „átsugároz”, tehát csökkenti az új termék bevezetésének költségeit. (KOTLER, 1991) Kutatás-fejlesztés K + F beruházások. Példaképpen, egy gyógyszer kifejlesztésének és engedélyeztetésének költségei igen jelentĘsek és a folyamat rendkívül idĘigényes.
12
Ezért a gyógyszergyártók elemi érdeke, hogy sikeres legyen a termék, mert csak a nagy eladott mennyiség esetén oszlana el kedvezĘen a magas fejlesztési költségek. Beszerzés Nagy mennyiség esetén árkedvezmény elérése. Tipikus példáját a kedvezmények vagy diszkont ár kiharcolásának a kiskereskedelemben, amikor az erĘs alkupozícióval rendelkezĘ hipermarket láncok nagyobb rendelési tétel fejében árengedményeket érnek el a beszállítóiknál. Hasonló kedvezményekrĘl nagy mennyiségben termelĘ cégek esetén is akik beszállítóiknál érhetnek el árcsökkenést. A mezĘgazdaságban a TermelĘ és ÉrtékesítĘ Szervezeteknek (TÉSZ) éppen ez lenne az alapvetĘ feladata, hogy a beszerzés adta elĘnyöket kihasználják és a tagok felé is továbbítsák. A költségalapú szemlélet következménye, hogy a hasznokat is így próbálták meg számszerĦsíteni, cél hogy az elért költségcsökkentés, megtakarítás tükrözte az eredményességet. A méretgazdaságossággal rokon hatás, a választékgazdaságosság (economies of scope), aminek eredményeképpen olcsóbb egy vállalaton belül egyszerre többfajta terméket gyártani (vagy tevékenységeket folytatni), mintha külön-külön egy termékre specializálódott vállalatok állítanák elĘ Ęket. (TEECE, 1980) A koncentráció a mezĘgazdasági üzemeknél az elĘtérbe került. A gazdasági illetve az üzemi méretek növekedése mellett ennek megnyilvánulása a mezĘgazdasági termelés egyes részfunkcióinak – beszerzés, gépi munkák, értékesítés, feldolgozás, stb. – koncentrálódása. A csoportosulásokat (TÉSZ-eket) a feltételek teljesítése esetében elismerik, pénzügyi támogatásban részesíthetik. Feltétel, hogy a csoportosulásban összefogott termelés elérje a termékként meghatározott minimális méretet. A közösen szervezett értékesítés elĘnyös a termelĘk számára. Értékesítési biztonságot nyújt, mentesít a piackeresés, alkudozás feladata alól, technikai segítséget ad, hitelfelvétel esetén a csoportosulás kezességet vállal. (PÁLOVICSNÉ, 1997) A méretgazdaságosságnál az átlagköltség, a választékgazdaságosságnál a teljes költség az irányadó. Ez azt eredményezi, hogy alacsonyabb költségen lehet több terméket egy vállalaton belül elĘállítani, mint több vállalatnak külön-külön. (PANZAR – WILLING, 1981) A választékgazdaságosság forrása lehet az ún. „többüzemes” termelési folyamat, amikor több termék gyártásánál is használatos inputokat megosztanak a gyártó üzemekben. TermelĘ eszközök szintjén a gépek, üzemcsarnok jobb kihasználásáról van szó azáltal, hogy a fĘ termék mellett (ami nem köti le a kapacitásokat) az adott üzemben más termékeket is gyártanak. (BESANKO és munkatársai, 1996) Nemcsak a szĦken értelmezett termelés esetében jelentkezik a választékgazdaságosság, hanem például a kereskedelemben is, amikor a kereskedĘ a termékek szélesebb választékát kínálja az üzlethelységben, ezáltal megosztva például a bérleti díjat és az eladók bérét. A méretgazdaságosság és a választékgazdaságosság forrásai rendkívül hasonlóak, a különbség abban rejlik, hogy a költségelĘnyök realizálását lehetĘvé tevĘ oszthatatlan inputok a méretgazdaságosság esetében inkább fizikai természetĦek (pl. gépsor), míg a választékgazdaságosság esetében döntĘen információ (tudás) alapúak. Ez nem azt jelenti, hogy a választékgazdaságosság esetében nem beszélünk fizikai eszközökrĘl, éppen ellenkezĘleg, a lényeg az, hogy a fizikai erĘforrás révén elérhetĘ elĘnyök több termékre oszlanak szét. A nem tárgyiasult erĘforrások, mint például márkanév, hírnév, szervezeti tudás és kultúra, jobban kihasználhatók választékgazdaságosság esetén, ezért szerepük 13
elsĘdleges. Felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség diverzifikációra, ha piaci tranzakciókkal is elérhetĘk a választékgazdaságossági elĘnyök, mondjuk licenc szerzĘdés révén. (GRANT, 1998) A válasz a választékgazdaságosságot biztosító erĘforrásban rejlik, minél kevésbé megfogható, formalizálható használata, annál nagyobb tranzakciós költséggel jár a szerzĘdés megkötése és betartásának ellenĘrzése. (KIESER, 1995); (WILLIAMSON, 1975) 1.1.3. JövedelemtermelĘ kapacitás, az Európai méretegység A mezĘgazdaságban a méret kifejezésére is egyre nagyobb jelentĘségre tesz szert a jövedelmezĘség, ezért célszerĦ a jövedelmet tekinteni az üzemegység jellemzĘjeként. Mennyiségként az az összeg tekinthetĘ, amely a vállalkozó és családja rendelkezésére áll, egyrészt az életvitelhez, másrészt a nettó beruházásokhoz. Ez a nyereség az egész vállalattal való összefüggésben tekinthetĘ a nagyság mérésére alkalmas mércének. Az üzemnagyság fogalmának objektivitása végett (mivel az eredmény az üzemvezetĘ képességétĘl is függ) célszerĦbb nyereségkapacitásról beszélni. (SZĥCS és munkatársai, 2003) A nyereségkapacitás az a nyereség, melyet az adott ágazat jogokkal, eszközökkel, szolgáltatásokkal való ellátottsága fokán átlagos üzemvezetés mellett elérhet. Egy adott mezĘgazdasági üzem akkor éri el az optimális nagyságot, ha az üzem nyereségkapacitása elérte a maximumot. Pénzben kifejezve, ha a határhozam és a határköltség egyensúlyban van, praktikusan, ha egy termék pótlólagos egységének az ára megegyezik annak pótlólagos költségével. Az optimális üzemnagyság adott termékárak mellett a költségek viselkedésétĘl függ. (SZĥCS, 2003) NagyüzemekrĘl akkor beszélünk, ha a dologi tényezĘkkel, szolgáltatásokkal és jogokkal való ellátottság viszonylag nagy nyereség elérését teszik lehetĘvé. Ezzel szemben kisüzemrĘl akkor beszélünk akkor, ha a termelĘeszközökkel való felszereltség viszonylag kis nyereség kigazdálkodását engedi meg. (STEINHAUSER és munkatársai, 1982) Az elĘbbihez sokban hasonlítható az EU-ban használt „Standard fedezeti hozzájárulás” (SFH, SGM). Az SFH meghatározott normatív egységnyi méretre (1 hektár, 1 állat) meghatározott fedezeti hozzájárulás. Lényegében a termelési érték és a hozzá kapcsolódó változó költségeknek a különbözete (míg az elĘzĘekben ismertetett módszer lényegében a bruttó jövedelmet vette figyelembe, a termelési értékbĘl az anyagköltséget és az amortizációt vonta le, de a munkabért mint változó költségelemet nem). Az SFH jövedelemtermelĘ kapacitást jelent és pénzegységben fejezi ki. 1200 Eurónyi összegét Európai mértékegységnek (EUME) nevezik. Jelenleg euróban kifejezett SFH 1200 EUR-ját veszik egy európai méretegységnek. Az 1 EUME euróinak száma az infláció függvényében idĘrĘl-idĘre módosulhat. Az EU üzemosztályozási (tipológiai) rendszerében a gazdaságok 10 méretkategória valamelyikébe sorolhatók be (1. táblázat).
14
1. táblázat: A méretkategóriák szerinti osztályozás az EU-ban Méretkategória I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.
Kategória határok európai mértékegységben (EUME) < 2 EUME 2-4 EUME 4-6 EUME 6-8 EUME 8-12 EUME 12-16 EUME 16-40 EUME 40-100 EUME 100-250 EUME 250 EUME <
A felsĘhatár EURban 2 400 4 800 7 200 9 600 14 400 19 200 48 000 120 000 300 000 300 000 <
A méretkategória neve nagyon kicsi kicsi kis-közepes nagy-közepes nagy igen nagy
Forrás: Eurostat, 2004
A tesztüzemek fĘbb ágazatainak költség és jövedelemhelyzetét vizsgáló – 2003. évi 6. számú – agrárgazdasági információk kiadványban a szerzĘk a fedezeti hozzájárulásnak már két külön kategóriáját is megkülönböztetik. A Fedezeti hozzájárulás I.-ként definiált mutató (Termelési érték – közvetlen változó költségek) értéke vállalatgazdaságtani értelemben – a fentiek szerint – több az Unióban használt Standard Gross Margin-nál, míg a Fedezeti hozzájárulás II.-ként azonosított mutató (Termelési érték – (közvetlen + közvetett változó költség)) a közvetett változó költségek bizonyos tételeivel (például az értékesítés változó költségeivel) kevesebb annál. FÜRJÉSZ (2005) kijelenti, hogy az Európai Méretegység (EUME; ESU) kalkulációjához szükséges költségszerkezet kialakításához szükséges látásmód szétfeszíti a hagyományos értelemben vett vállalatgazdaságtani (a gyakorlatban is alkalmazott) költségszemléletet, sĘt, egyes vonásai miatt a szĦken (tehát a mezĘgazdasági termelĘüzemre) értelmezett számviteli költségvizsgálat sem egyeztethetĘ ezzel a mutatóval. A tágan értelmezett számviteli költségvizsgálat során, a mezĘgazdasági vállalat, mint összetett szervezeti forma költségei között nyílik csak lehetĘség számba venni mindazokat a költségtételeket, amelyek kimutatását és értékelését követĘen precíz számításokkal támaszthatjuk alá a gazdaságra kiszámolt SGM, illetve ESU mutatókat. Véleménye szerint a Standard Fedezeti Hozzájárulás esetében a továbbiakban a „Termelési érték mínusz közvetlen változó költségek” definíció használata helyett célszerĦbb lehet a jövĘben „Termelési érték mínusz a termék elĘállításához közvetlenül kapcsolódó változó költségek”-ként definiálni e mutatót. Hogy ez a kérdés gyakorlati jelentĘséggel is bír, annak egyik korántsem egyetlen példája a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai MezĘgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a félig önellátó mezĘgazdasági üzemek szerkezetének átalakításához nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló rendelet, amely már a fenti költségkalkulációk elvégzése után határozza meg a támogatásban részesíthetĘ üzemek körét. Az 5 ESU (EUME) kategória nemcsak az életképességet jelentheti, hanem a jövedelmezĘség biztosítéka is lehet, végsĘ soron hatékony gazdálkodást eredményez. Amennyiben az üzem számított SFH-ja nagyobb mint 6000 EURO (azaz 5 EUME), az üzemet gazdaságilag életképesnek tekintjük. (DORGAI szerzĘtársai, 2003) 15
A standard fedezeti hozzájárulás mutató így Magyarország Európai Uniós csatlakozása óta különösen fontos, mivel az EU-s jogszabályok alapján a különféle támogatások odaítélésének feltétele, hogy azokat csak gazdaságilag életképes, illetve azzá tehetĘ mezĘgazdasági vállalkozások kapják meg. Az SFH alkalmas arra, hogy az eltérĘ jellegĦ ágazatokat könnyen és ellenĘrizhetĘ módon összehasonlíthatóvá tegye (ökonómiai értelemben vett üzemméret). (FRANCSOVICS, 2005) Az AKII tesztüzemi rendszerében az egyéni gazdaságok nagyság szerinti besorolás a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) szerint történik. A besorolás a következĘ ökonómiai méretkategóriákat veszi alapul: x x x
kis méretĦ, ha SFH-ja nem haladja meg az 1 millió Ft-ot; közepes méretĦ, ha SFH-ja nagyobb, mint 1 millió Ft, de nem haladja meg a 3 millió Ft-ot; nagy méretĦ, ha SFH-ja nagyobb 3 millió Ft-nál.
1.1.4. A mezĘgazdaság jövedelmezĘségét meghatározó tényezĘk A mezĘgazdaság jövedelmezĘség témaköre egyidĘs a mezĘgazdasági vállalatok létrejöttével, hiszen a teljesítmény mérésének, illetve a különbözĘ szervezetek összehasonlíthatóságának fontos eszköze. Ugyanakkor mind a mai napig nem alakult ki általánosan elfogadott fogalma, a szakemberek sem teljesen következetesek a használatában. HENSCH (1901) szerint a mezĘgazdasági vállalat mérete alapvetĘen a földbirtoktól függ, illetve a földbirtok révén elérhetĘ jövedelmet a következĘk szabják meg: x természeti viszonyok (éghajlati és klimatikus viszonyok, talaj, a földbirtok természetes fekvése); x a földbirtok alkotó részei (telkek, mĦvelési ágak, telkesítés vagy állandó talajjavítás az épületek, mint vagyon alkotórészek, a földbirtok jogi kapcsolatai); x a földbirtok alaki állapota, nagysága; x a földbirtok közgazdasági helyzete; x a földbirtok jogi állapota (azaz a birtok forgalom, tehát piacképesség szempontjából kötött, vagy szabad forgalmú-e, nagysága, mérete változtatható-e). A jövedelmezĘségi vizsgálatokban úttörĘ szerepet játszott Erdei Ferenc. Kiemelt jelentĘséget tulajdonított a termelési költségeknek, valamint az ezek nyomon követését lehetĘvé tevĘ, megfelelĘ könyvelési rendszernek. Munkássága során egy teljes kötetet szentelt ERDEI (1976) a költség- és jövedelemszámítás témakörének (számítási alapok és eljárások, felhasználásuk, költségtervezés és –prognózisok stb.), ami a jövedelmezĘségi (rentabilitási) mutatók alapja. Az ágazati vagy üzemi nettó jövedelem megállapításához nélkülözhetetlenek az önköltségre vonatkozó adatok. Az eredményesség, illetve a gazdaságosság általa alkalmazott mutatói: 1. termelékenység – mindig az élĘmunkára van vetítve 2. hatékonyság – egységnyi ráfordításra jutó termelés 3. jövedelmezĘség – költségek és teljesítmények viszonya, egy-egy termék esetében jól jellemzi az árbevétel és az önköltség százalékos aránya (jövedelmezĘségi kulcs). (ERDEI, 1962) 16
STEINHAUSER és munkatársai (1982) szerint a mezĘgazdasági üzemtanban használatos jövedelmezĘségi (rentabilitási) mértékek a pénzben kifejezett (monetáris) output és input között fennálló különbségen alapulnak. E mértékek kiszámításakor két fogalompárral találkozunk: hozam és ráfordítás, valamint teljesítmények és költségek. A hozamra és a ráfordításra vonatkozó számítások a befektetéseket és az elért hozamokat fogják át. Ezeket a számításokat elsĘsorban az egész üzemre vonatkozva végezzük el. A hozammal és a ráfordítással kapcsolatos számításokkal ellentétben, amelyek egy meghatározott idĘszakra vonatkoznak, az eszközökre vonatkoztatott teljesítmény- és költségszámítások az adott termékek értékét a termék elĘállításához szükséges termelési eszközök felhasználásának értékével vetik össze. DORGAI és munkatársai (1998) a koncentráció és a jövedelmezĘség összefüggéseit vizsgálták az EU-ban. Rámutattak, hogy a korszerĦbben termelĘket erĘteljes koncentrálódás jellemzi. Az Európai Unióban a koncentráció és a megszĦnések egyszerre vannak jelen, és ez utóbbi a további koncentráció irányába hat. Ugyanakkor GAZDAG (2000) számításai alapján ez még mindig jelentĘsen elmarad az Egyesült Államokban tapasztalható mértéktĘl, mert amíg Nyugat-Európában a termelĘk 20 százaléka termeli az összes árumennyiség 80 százalékát, addig az USA-ban 3 százalék az 50 százalékát. VÁGI (1996) szerint a jövedelemszerzés attól függ, hogy a termék önköltsége mekkora többlettel térül meg az árban és mennyi az értékesítés volumene. VÁGI (1990) az elsĘk között igazolta, hogy a mezĘgazdasági vállalatok bruttó jövedelme 1982 óta csökken. Ennek legfĘbb oka a támogatások és elvonások negatív egyenlege, valamint az infláció (emiatt az eleve kisebb bruttó jövedelem reálértéke még kisebb lesz). Ezek mellett eltörpül az agrárolló nyílásának a hatása. A kedvezĘtlen helyzet sajnos mind a mai napig nem változott. KOVÁCS és UDOVECZ (2003) arra a következtetésre jutottak, hogy az egy hektárra jutó üzemi bruttó jövedelem tükrözi legjobban a realitásokat, és ez bĘ háromszoros eltérést mutat az Unió javára (ugyanez a helyzet a munkaerĘ egységére vetítve). Emiatt mindenképpen meg kellene vizsgálni az erĘforrások felhasználásának hatékonyságát. Az egységnyi eszközértékre jutó bruttó jövedelem ugyanakkor magasabb az EU átlagánál, de ennek elsĘsorban a leromlott, elavult eszközállomány az oka. A gazdasági méret növekedése általános hatékonyságjavulással jár együtt (teljes foglalkoztatottság, jobb kapacitáskihasználtság stb.) miatt. Mindezt alátámasztja a POPP (2000) vizsgálata rámutat arra, hogy az Európai Unióban a jövedelmezĘséget a termelés hatékonysága, illetve a kvóták és prémiumok határozzák meg. Az intenzív kertészeti termesztés, ezen belül a hidrokultúrás zöldséghajtatás a mezĘgazdaság többi ágazatához képest nagyságrendekkel magasabb jövedelemtermelĘ képességgel rendelkezik. A hatékonyság azonban csak nagy beruházások árán érhetĘ el, ami nagyban alátámasztja az ágazat fejlesztéséhez szükséges támogatások szükségességét. BORSZÉKI (2003) is azon a véleményen van, hogy a jövedelmezĘség az ágazat fejlesztésének kulcskérdése. A mezĘgazdaságban a folyó mĦködés is jelentĘs külsĘ forrásokat feltételez, belsĘ forrásból nem képesek a gazdálkodók a szükséges mértékĦ felhalmozásra.
17
TAKÁCS (2002) szerint a jövedelmezĘség azt határozza meg, hogy potenciálisan mekkora jövedelemhányad tĘkésíthetĘ a gazdaságban. Erre a következĘ mutatókat alkalmazta: ROE, ROA és ROS (return on sales – árbevétel arányos nyereség). BERÉNYINÉ és REKE (2000) 24 mezĘgazdasági részvénytársaságot elemezve megállapították, hogy. ezek gazdálkodását összességében a visszaesés jellemezte (csökkent az árbevétel és nĘttek a költségek). Az üzemi szintĦ jövedelmezĘség megfelelĘnek bizonyult, de a magas eladósodottság és az alacsony forgótĘkeszint miatt sok volt a fizetett kamat és magasak a pénzügyi veszteségek. Az általuk használt mutatók: 1. üzemi eredmény/(nettó árbevétel + egyéb bevételek) 2. szokásos vállalkozási eredmény/(nettó árbevétel + egyéb bevételek + pénzügyi bevételek) 3. adózás elĘtti eredmény/összes bevétel 4. adózás elĘtti eredmény/saját tĘke. PETZ és ZACHER (2000) szerint a nyereség növelése fontos cél minden társaságnál, de a mezĘgazdaságban ezt elsĘsorban költségcsökkentéssel próbálják meg elérni. Rosszabb pénzügyi és likviditási helyzet jellemzĘ rájuk, a beruházások szintje a mintaátlag alatti, valamint az esetükben sokkal nagyobb az informális kapcsolatok szerepe. Mindezek következtében a jövedelmezĘségi mutatóik is elmaradnak a nemzetgazdasági átlagtól. A legmagasabb átlagos jövedelemmel általában a nagyméretĦ, szántföldi termelésre specializált gazdaságok, illetve a termelés legversenyképesebb szektorának a résztvevĘi (sertés és/vagy baromfi, kertészet és tejelĘ szarvasmarha) rendelkeznek. A déli tagországok kisebb területĦ és vegyes termelési szerkezetĦ gazdaságainak átlagos jövedelme elmarad az EU átlagától. (Comission of the European Communities, 2001)
1.1.5. A beruházás-gazdaságossági számítások A beruházás-gazdaságossági kalkulációk készítése több évtizedes múltra tekint vissza. A statikus kalkulációkat 1968 után a dinamikus szemléletĦ mutatók egészítették ki, illetve váltották fel. Az igazi áttörést a számítások elterjedésében, következetes alkalmazásában és jól megalapozott módszertanában az 1980-as évek elején megjelenĘ „Világbank”-i beruházások eredményezték. Ezeknél a fejlesztéseknél a gazdasági értékelés során a beruházást az ágazatnak egészébe ágyazva vizsgálták és a költség-haszon elemzés különbözĘ típusait alkalmazták. Az elemzéseket már az elĘkészítési fázisban elvégezték, de végsĘ összegzésük, értékelésük a hitelvizsgálat során történt. (GITTINGER, 1982) Magyarországon az 1990-es évek elején létrejött nagyszámú, de a korábbiaknál jóval kisebb méretĦ mezĘgazdasági vállalkozás a magas inflációra, a nehezen kiszámítható szabályozók és környezeti hatások alakulására hivatkozva próbálta az alapos számításokat mellĘzni, bár hitel felvétele esetén a bankok ezt akkor megkövetelték. A beruházásokkal természetesen együtt járó bizonytalanság és kockázat ellenére az elmúlt években mind a vállaltgazdaságtan, mind pedig a menedzsment területén egy sor jól használható technika alakult ki. A számítástechnika fejlĘdésének köszönhetĘen a 18
gazdaságossági kalkulációk, az érzékenységi vizsgálatok ma jóval alaposabban, árnyaltabban és gyorsabban elvégezhetĘk, mint néhány évvel ezelĘtt. (DARÓCZI, 2004) A beruházás-gazdaságossági számítások módszereit az elméleti irodalom többféleképpen is kategorizálja. A hagyományos klasszifikáció megkülönböztet statikus (periódusorientált) és dinamikus (életciklus-orientált) eljárásokat. A kettĘ közötti legfĘbb különbség az idĘtényezĘ kezelésének módjában van. Ezeken túl elkülönít olyan módszereket is, melyek figyelembe veszik a kockázatot is. A projektek, beruházások gazdaságosságát értékelĘ számítások ATKINSON (1995) és szerzĘtársai szerint a következĘk lehetnek. Statikus módszerek: x költségelemzés x nyereségelemzés x jövedelmezĘség-számítás x megtérülési idĘ módszer (Payback Period) Dinamikus módszerek: x nettó jelenérték számítás (Net Present Value, NPV) x megtérülési ráta (Internal Rate of return, IRR) A kockázatot figyelembe vevĘ módszerek: x érzékenységvizsgálat (Sensitivity analysis) x break-even analízis x szcenárió-elemzés A statikus eljárások jellemzĘi a következĘk: x nem, vagy csak korlátozottan veszik figyelembe a beruházásokkal kapcsolatos idĘtényezĘt, x általában egyetlen periódusra vonatkoznak, x a számításokhoz a jelenlegi költség és teljesítmény adatokat használják. Ezzel szemben a dinamikus eljárások legfĘbb jellemzĘi: x a hozamok és ráfordítások értékelésénél nem közömbös az, hogy mikor merültek fel, illetve mikor kerültek realizálásra (idĘpreferencia alkalmazása), x figyelembe veszik a beruházás teljes idĘtartalmát, x a számításokhoz prognosztizált adatokat használnak. A költségelemzés, mely a beruházások felmerülĘ költségeinek összehasonlítására szolgál és különösen a pótló, illetve a racionalizálási beruházások kiválasztásánál használják. Célja kiválasztani a költség szempontjából legkedvezĘbb alternatívát, vagyis azt a változatot, melynél a termék-, szolgáltatás- vagy teljesítményegységre esĘ átlagos évi költség a legkisebb. A számítások során azt feltételezik, hogy az összehasonlításba bevont mindegyik projekt azonos bevételt eredményez. (ILLÉS, 1998) Hátrányai a következĘk: x nem vizsgálja a hozamokat, x nem méri a befektetett tĘke jövedelmezĘségét, x az összehasonlítás idĘhorizontja rövid. 19
BÁNFI (1998) és szerzĘtársai szerint a nyereségelemzés, a költségelemzés kibĘvítésének tekinthetĘ azáltal, hogy a kalkulált bevételeket is figyelembe veszi és a beruházási alternatívák elvárt éves eredményét is összehasonlítja. Célja az átlagosan legmagasabb eredményt mutató alternatíva kiválasztása. A jövedelmezĘség-számítás annak a kérdésnek a megválaszolásához alkalmazható, hogy hogyan lehet a rendelkezésre álló szĦkös beruházási forrásokat nyereségesen felhasználni. A jövedelmezĘséget az elérhetĘ nyereség és a lekötött tĘke hányadosaként értelmezi, a mutatószám a lekötött tĘke egységére jutó nyereséget fejezi ki. A módszer alapján az azonos tĘkelekötésĦ változatok mellett a legnagyobb nyereségĦ projektet kell választani. A megtérülési idĘ módszer (Payback Period) azt az idĘtartamot vizsgálja, ami alatt egy adott projektbe az eredetileg befektetett összeg visszatérül. A módszer alapgondolata szerint minél hosszabb idĘ alatt térül meg a beruházás, annál nagyobb a kockázat, és minél elĘbb kerül sor a megtérülésre, annál gyorsabban lehet a befektetett összeget újra befektetni. A módszer elĘnye, hogy gyors és egyszerĦ, nem véletlen, hogy az egyik legnépszerĦbb és leggyakrabban használt mutatója a beruházások megtérülésének. Hátrányaként említhetĘk a következĘk: x nem vizsgálja a beruházás nyereségességét a teljes hasznos élettartam alatt, x figyelmen kívül hagyja a megtérülés utáni pénzbevételeket, x szubjektív elemet visz a döntésbe azáltal, hogy a döntés egy általunk elvárt megtérülési idĘtĘl függ, A legfontosabb dinamikus mutatószám a diszkontált cash flow-n alapuló nettó jelenérték számítás (Net Present Value, NPV). A módszer lényege, hogy abszolút értelemben veti össze a beruházástól várható pénzáramlás jelenértékét (Present Value, PV) és a beruházás összegét (Co). Amennyiben a kettĘ különbsége pozitív, akkor a beruházás – pénzügyi szempontból – értéknövelĘ, megvalósítandó. Az elfogadás határértéke zérus, hiszen ez azt jelenti, hogy a beruházás éppen megtérült. Fontos tulajdonsága, hogy figyelembe veszi a pénz idĘértékét és bemutatja, hogy mennyire függ egy adott beruházás pénzügyi megvalósíthatósága a cash flow idĘbeli eloszlásától a hasznos élettartam alatt. Értéke csak a várható cash flow-tól és a tĘke alternatívköltségtĘl függ. Az elvárt hozam változtatása révén a beruházásban lévĘ kockázatot is képes értékelni. Ezeken túl az értéke additív, összeadható. (BREALEY – MYERS, 1998) Az NPV kiszámításának lépései: x a beruházás várható pénzáramlás-sorozatának felírása, x a pénzáramlások diszkontálásához felhasználandó diszkontráta x a diszkontálás elvégzése, x az eredmények értékelése, a döntés meghozatala. A nettó jövedelem jelenlegi értéke mutató a következĘ összefüggés alapján számítható: NPV
n
1
n
1
n
1
¦ Ák * (1 i) k ¦ M k * (1 i) k ¦ Bk * (1 i) k k 1
k 1
k 1
ahol NPV = a nettó jövedelem jelenlegi értéke Ák = az adott idĘszakban esedékes összes árbevétel Mk = az adott idĘszakban esedékes összes mĦködési költség 20
Bk = az adott idĘszakban esedékes összes beruházási költség k = az adott idĘszak száma n = az idĘszakok száma i = kalkulatív kamatláb A belsĘ megtérülési ráta (Internal Rate of return, IRR) az az elvárt hozam, amivel a cash flow-t diszkontálnunk kell ahhoz, hogy a nettó jelenérték nulla legyen. Vagyis az a hozam, mellyel az adott idĘszakban a befektetett összegünket gyarapítottuk. Ennek megfelelĘen, ha ezzel a hozammal diszkontáljuk a beruházás pénzáramlásait, akkor a befektetett tĘke értékét kapjuk vissza. Számítása iterációval vagy beépített függvények (ld. Excel) segítségével történik. Ha a kiszámított belsĘ megtérülési ráta nagyobb, mint a beruházás finanszírozási (tĘke) költsége, akkor a beruházás – pénzügyi szempontból – értéknövelĘ, megvalósítandó. (FAZAKAS és szerzĘtársai, 1999) ElĘnyei: x a különbözĘ idĘhorizontú és beruházási összegĦ projektek között azonnal képes rangsort felállítani, x könnyen értelmezhetĘ, mivel a beruházás „jóságát” százalékban adja meg. Hátrányai: x ҏbizonyos esetekben (ha elĘjelváltás van a pénzáramlásokban) nem csak egy érvényes IRR-értéket kapunk, x az egymást kölcsönösen kizáró projektek esetében csak a cash flow különbségekre számítható az IRR, x ҏnehezen alkalmazható, ha a hozamgörbe nem vízszintes, x a mutató kétszeres értelemben is relatív: egyrészt egységnyi lekötött tĘkére, másrészt egységnyi idĘszakra vonatkoztatva vizsgálja az elért hozamot. A belsĘ kamatláb értéke mutató a következĘ összefüggés alapján számítógépes iterációval számítható: n
¦ k 1
Ák *
1 (1 i ) k
n
¦ k 1
Mk *
1 (1 i ) k
n
1
¦ Bk * (1 i) k k 1
keressük azt az "i" értéket ahol NPV = 0
Ák = az adott idĘszakban esedékes összes árbevétel Mk = az adott idĘszakban esedékes összes mĦködési költség Bk = az adott idĘszakban esedékes összes beruházási költség k = az adott idĘszak száma n = az idĘszakok száma i = kalkulatív kamatláb A kockázatot figyelembe vevĘ módszerek kiegészítésül szolgálnak a diszkontált cash flown alapuló NPV használata mellé. Szerepük a minél jobb döntés elĘsegítése azzal, hogy vizsgálják, hogy mely tényezĘktĘl függ a pénzáramlás-sorozat, így fel lehet készülni a különbözĘ esetekre. (GYULAFFY és szerzĘtársai, 1998) A statikus és dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások kiegészítésére olyan eljárásokat alkalmasak, amelyek a felhasználandó adatok bizonytalanságát és kockázatát is figyelembe veszik. A kockázatelemzés célja, hogy számszerĦsítse a vizsgálatba bevont különbözĘ kockázati tényezĘk beruházási projektekre gyakorolt hatását. 21
Az érzékenységvizsgálat (Sensitivity analysis) azt mutatja meg, hogy a hatékonysági kritériumokat milyen mértékben befolyásolják a kockázati tényezĘk értékében bekövetkezett változások és ezek a módosulások hogyan hatnak a nettó jelenértékre. A módszer célja a kulcsfontosságú tényezĘk azonosítása. ElĘnye, hogy a döntéshozót rákényszeríti a legfontosabb változók azonosítására, illetve jelzi, hogy hol van szükség a döntéshez további információra. Hátrányaként az egyértelmĦen nem definiálható fogalmakat érdemes megemlíteni, illetve azt, hogy az egyes változókat izoláltan vizsgálja. A fedezeti pont elemzés két féleképpen is megközelíthetĘ. Az egyik egy pénzügyi megközelítés és magyarul nyereségküszöb-elemzésnek hívhatjuk, melynek célja annak megállapítása, hogy a kulcsváltozó mely értékénél lesz az NPV zérus. A másik számviteli alapon közelít, ezt fedezeti pont-számításnak hívjuk, és azt keresi, hogy milyen árbevétel mellett lesz a számviteli nyereség zérus. A break-even analízis hátránya, hogy egyszerre csak egy változót változtat, és nem veszi figyelembe a változók közti korrelációt. A szcenárió-elemzés célja a beruházás-gazdaságossági számítási modell paramétereinek együttes változtatás hatásának vizsgálata az NPV alakulására. Lehetséges technikái a különbözĘ statisztikai modellek (pl. VAR, CFAT), a szimuláció (pl. Monte- Carlo) és intuitív módszerek. Hallgatólagos feltételezése, hogy ami az elsĘ periódusban történik az független attól, hogy mi történik a többiben, illetve az, hogy a változók minden egyes perióduson belül függetlenek egymástól. Használatakor fontos, hogy az elemzés keretei a legegyszerĦbbek legyenek, és hogy érzelmileg ne kötĘdjünk a beruházáshoz. (BREALEY – MYERS, 1998)
1.1.6. MezĘgazdasági üzemi méretek alakulása Magyarországon 1945 elĘtti nagygazdaságokban a – uradalmakban – a gazdaságok egész területét adottnak véve, azon belül a formák, a méretek gyakorlati úton, de meghatározottak voltak. A táblák nagysága lehetĘleg 28-29 ha körüli volt, hogy például a vetést a közvetlen talajelĘkészítéstĘl a talaj lezárásáig 2 nap alatt el lehessen végezni. A gazdaságon belül a nagyobb egység a „major” volt. A hozzá tartozó terület 460-920 ha körüli lehetett. Ez attól függött, hogy a majorban volt–e valamilyen intenzív ágazat, amely csökkentĘleg hatott a majorhoz tartozó területre. (ECK, 1993) Az 1950-es és 1960-as években a termelĘszövetkezetek szakosodásakor a több optimális méretĦ ágazatra illetve tevékenységre történt berendezkedés vált általánossá, melyhez integrált munkamegosztásban kapcsolódtak a háztáji és kisegítĘ gazdaságok. Hosszú ideig a termelĘszövetkezetek jövedelmük 60-80%-át búzatermelésbĘl realizálták, alacsony munkaerĘ felhasználással. A kedvezĘtlen adottságú, vagy gyenge szövetkezetek felkarolásának egyik módja volt az akkor gyorsan jövedelmet adó pecsenyecsirke vagy tojástermeléssel kezdtek el foglalkozni. Mindez együttvéve akadályozta, hogy a termelĘszövetkezetek termĘhelyi adottságaikat, termelési szerkezetüket és ráfordításaikat, befektetéseiket adottságaiknak megfelelĘ jövedelmi érdekeik alapján hangolják össze. A szakosodás és az üzemi méretek lassan, de folyamatosan változtak 1961 és 1968 között. A megtorpanásokat jórészt a termelĘ szövetkezetek egyesítése vagy a termeléshez kötött – „gépkiutalás” idézte elĘ, amely más oldalról jelentĘsen hozzájárult a termelés centralizációjához és koncentrációjához. 1968 után a gazdasági szabályozók – ha nem is 22
mindenben következetesen – mindig a munkamegosztás elmélyülését és ezen keresztül is a hatékonyság növelését kívánták elĘmozdítani. A megnövekedett területĦ termelĘ szövetkezetek egyre könnyebben élhettek a specializáció fokozásának és az ágazati, üzemi méretek növelésének elĘnyeivel, melynek során hasznosították az állami gazdaságok tapasztalatait is. Az eredmények hátterében felfedezhetĘk azok a tartalékok is, amelyek a specializáció elmélyítésének és az üzemi méretek növelésének gazdasági törvényszerĦségei következetesebb érvényesítésében rejlenek. (CSETE és STAUDER, 1981) A 1970-es és 1980-as évek mezĘgazdaságára a nagyfokú gépesítés volt jellemzĘ, ami az üzemi méretek növelését és az önköltség csökkentését tették lehetĘvé a növénytermesztési ágazatokban. LICSKÓNÉ és TUNYOGINÉ (1977) szerint a méret fokozásánál az önköltség bizonyos határig csökken, majd a méret növelésével növekszik az állandó és változó költségek sajátos viselkedése következtében, ezután – ha újabb gépegység lép a termelésbe - ismét csökkenĘ szakasz következik, és így tovább. Adott gépsorok alkalmazásánál az önköltség-függvény növekedése, illetve csökkenése periódikusan következik be. Újabb gépsor beállítása ugrásszerĦen megnöveli az önköltséget a nagyobb állandó költség miatt, míg teljes kihasználása esetén az önköltség-függvény ismét helyi minimumot vesz fel. Azonos gépsorok alkalmazása esetén így a legkisebb optimális vetésterület egész számú többszörösei is optimálisnak tekinthetĘk. Hasonlóan vélekedik CSETE és STAUDER M. (1981) az üzemi méretek növelésérĘl. Az üzemi méretek növelése nem öncél, hiszen addig érdemes ezzel foglalkozni, amíg az adott technikai, technológiai, szervezési stb. feltételek és körülmények mellett az egységnyi termékre jutó költség, döntĘen állandó költség, csökkenthetĘ. A kertészeti termelésben egyes területeken a gépesítés, más esetekben a rendelkezésre álló, illetve betakarításkor mozgósítható kézi munkaerĘ szabja meg az üzemi méreteket. Az üzem és a bedolgozó családok együttmĦködése és ennek számtalan változata a termelési méreteket kitágíthatja, amikor is a nagyüzem a talaj-elĘkészítéssel, a teljes vagy részbeni trágyázással, ültetéssel, telepítéssel megteremti a termelés alapjait, valamint feltételei egy részét, míg a vállalkozó családok az ápolásról és betakarításról gondoskodnak. A koncentráció azokban a gazdaságokban haladt elĘre gyorsan, amelyekben sikerült kialakítani valamennyi ágazatban a termĘhelyhez igazodó optimális körüli termelési méreteket, és ezekre önálló szervezeti kereteket (üzemeket) hoztak létre, amelyekben következetesen érvényesül a szervezetek valamennyi ismérve, illetve alapelve. A 1990-es években a családi gazdaságok kerültek a mezĘgazdasági termelés középpontjába, amelyek – fĘként a magas jövedelmezĘséggel rendelkezĘ, nagy kézimunkaerĘ igényes kertészeti ágazatok esetén - ma is versenyképesek lehetnek. VÁGI (1993) szerint a szó szoros értelemben vett családi gazdaságnak kettĘs ismérve van, amelyek egyidejĦ érvénye feltételezi egymást. A családi munkaerĘ teljesítĘképessége szerinti kisebb, vagy nagyobb családi gazdaságokról van szó, ezért a gazdaságon kívül vállalt munka, s az e révén szerzendĘ jövedelem nem jöhet szóba. A társadalmi átlagnak megfelelĘ jövedelemszint – a családi munkaerĘnek és technikai felszerelésének ésszerĦ kihasználását feltételezve, s ne túlzó elhasználódásuk árán – várandó el. A családi gazdaságoknak a jelzett jövedelmi szint elérésének és megĘrzésének kockázatát viselniük kell. A családi farmokban és a farmtípusú gazdaságokban általában is a családi munkaerĘ mennyisége s e munkaerĘ technikai felszereltségén nyugvó hatékonysága képezi a méretét meghatározó tényezĘt.
23
Ezt a megállapítást egészíti ki SZAKÁL (1993) aki szerint a családi gazdaságnak olyan méretĦnek kell lennie, amely elegendĘ jövedelmet biztosít a család kellĘ életszínvonalon történĘ megélhetéséhez, a befektetett tĘke megtérüléséhez, ha hitelt vesznek igénybe, akkor a hitel törlesztéséhez és a kamatok fizetéséhez, bérelt földterületek esetén a földbérleti díj fizetéséhez. A méret attól is függ, hogy milyenek a piaci viszonyok, a termékek eladási árai és a szükséges ráfordítások beszerzési árai. Van-e és milyen mértékĦ az állami támogatás, milyenek a termĘhelyi feltételek, mennyire képes a gazdálkodó jól szervezni (menedzselni) gazdaságát. A gazdálkodás méretére vonatkozóan meghatározható az adott természeti és technikai feltételek mellett egyrészt az a mérettartomány, amely a technikai megmĦvelhetĘségig tart. Másrészt meghatározható a gazdálkodás ökonómiailag minimális mérete, amely a jövedelemtermelés kezdetét jelenti. (TAKÁCSNÉ, 1998) A mezĘgazdasági üzemek termĘterületének méret szerinti alakulását a 2000-2005-ig megfigyelve a 300 hektár alatti üzemek száma jelentĘs, összességében 4000 5000 közötti, az évek vizsgált évek során növekvĘ tendenciát mutatott. Ezzel ellentétben az 300 hektár feletti üzemek száma stagnálva 1500-1600 érték körül mozgott. Tehát az önfenntartó kisüzemek létszáma még mindig jelentĘs mértékĦ a mezĘgazdaságban. Ugyanakkor a koncentrált nagy termĘterülettel rendelkezĘ gazdaságok száma az 1000 ha-os üzemméret felett jelentĘs csökkenésen ment keresztül. A 3000 és 5000 ha közötti üzemek száma például a 100-ról 25-re csökkent 2000-rĘl 2005-re. (2. táblázat) 2. táblázat: A mezĘgazdasági üzemek termĘterületének méret szerinti megoszlása Hektár 10 és alatta 11-50 51-100 101-300 301-500 501-1000 1001-3000 3001-5000 5000 felett
2000 787 1354 593 1101 271 440 680 100 61
2001 702 1229 557 1096 266 405 604 92 53
2002 858 1259 589 1209 227 390 575 77 58
2003 1153 1645 797 1423 423 466 596 68 56
Üzemszám (db) 2004 2005 1153 1084 1645 1634 797 865 1423 1488 423 489 466 507 596 579 68 25 56 51
Forrás: KSH, (2000-2005)
A mezĘgazdasági üzemek életképességét az a fedezeti méret jelenti, amely mellett képesek a termelési szerkezetükkel akkora érték elĘállítására, amely fedezi a gazdálkodással kapcsolatos összes költségeiket. Abban az esetben, ha az üzem mĦködése, a fejlesztések megvalósítása csak idegen forrás bevonásával valósítható meg, meg kell vizsgálni azt is, hogyan alakul a fedezeti méret az idegen forrás terheinek változásával. A tĘketeher visszafizetése a gazdálkodás éves adózott eredménye és a képzett amortizáció együttes összege kell, hogy biztosítsa. (TAKÁCSNÉ és TAKÁCS, 2003) A gazdaság outputjainak értékét a realizációs rendszeren keresztül lehet megmérni. Ez határozza meg azt, hogy az elĘállított termékek mennyisége, minĘsége, azaz a termelés színvonala hol találkozik a fogyasztóval, a versenytársakkal és hogyan alakul a piaci keresleti és kínálati mechanizmus, valamint mindezek révén milyen értékesítési árszintet lehet elérni. Érvényesülnek a társadalmi, politikai környezet hatásai is (garantált árak, 24
készlet-felvásárlások.) A realizációs rendszer is befolyásolja gazdaságok ökonómiailag minimális méretét. (A fedezeti pont, amelyhez tartozó méretnél a realizált, tehát az értékesített termékek árbevétele éppen megegyezik a gazdálkodással kapcsolatos összes költségekkel. Az adott rendszer szempontjából e méret alatti gazdálkodás veszteséges). (TAKÁCSNÉ, 1994/a, b) Ugyanakkor a családi gazdaságokban a gépek munkavégzĘ képessége (kapacitása) objektíve korlátozza a mĦvelhetĘ területet, forrása szerint meghatározó módon hat a legkisebb gazdaságos (önfenntartó) méretre. A magas idegen tĘke arány jelentĘs mértékben növeli azt az alsó határt, amely szükséges a családi gazdaság tartós mĦködési feltételeinek biztosításához. (TAKÁCSNÉ, 1994/b)
1.1.7. Zöldséghajtatás a kezdetektĘl napjainkig A valódi hajtatást megelĘzĘ próbálkozásokról az elsĘ hiteles magyar szakmai forrás (LIPPAY, 1664) „Posoni kertje” tesz említést. Már ebben az idĘszakban ismerték a melegágyi palántanevelést, és az úgynevezett „ganéjos ágy” elkészítésének technikájáról részletes leírást kapunk. TÓTHFALUSI (1847) a melegágyi termesztés kezdetleges formáiról ír, amit akkor „üzdészetnek” neveztek. Abban az idĘben az üzdeládákat vastag fenyĘfából készítették úgy, hogy az egyik oldaluk magasabb legyen, rájuk pedig ablakkeretbe rögzített üveglapokat raktak. A melegágyi zöldségtermesztés nagyobb szakmai nyilvánosságot a magyarországi korai zöldségtermesztésben kapott 1858-ban, amikor a Kerti Gazdaság címĦ szaklap a melegágyak készítésérĘl, leírásáról és a termesztés mikéntjeirĘl adott részletes leírást. (CZIBULYA, 1987) Az 1800-as évek végérĘl származó közleményekbĘl azonban az tĦnik ki, hogy a belföldi piacon – vásárlók hányában – csak kis mennyiségĦ primĘrt lehetett értékesíteni, és a hazánkban fogyasztott korai zöldségfélék jelentĘs része a tĘlünk délre fekvĘ államokból – fĘleg Olaszország és az akkori Ausztria déli rézérĘl – került a fĘváros és a nagyobb vidéki városok piacaira. A magyar hajtató kertészek nem tudtak versenyezni a melegebb vidékekrĘl hozzánk kerülĘ olcsóbb korai zöldséggel. A zöldségtermesztés illetve a zöldséghajtatás a XIX. század végén és a XX. század elején a széleskörĦ növényápolási ismeretekkel, nagy szakértelemmel rendelkezĘ bolgárkertészek betelepülésével kezdett nagyobb lendületet venni. A bolgárkertészek már ismertek egyszerĦbb hajtatási módokat is és ezzel kapcsolatos ismereteik gyorsan terjedtek a hazai kertészek között. (CZIBULYA, 1987) Az 1913-ban megjelent „Zöldségtermesztés” címĦ szakmai lapban CZAPÁRI (1913) részletesen írt a 120x160-as erĘs keményfából, vagy vörös fenyĘbĘl készített melegágyi ablakkeretekrĘl, amelyben a korai idĘszakban palántaneveléssel és alacsony növekedésĦ (determinált) fajták hajtatásával foglalkoztak. NÉMETH (1922)-ben már megkülönböztet meleg-, langyos-, és hidegágyakat. A zöldségnövények vetését március második felében melegágyba, majd néhány hét múlva megerĘsítés végett hidegágyba, vagy más enyhe helyre javasolja. 25
MOHÁCSI és LISZKA (1927) szerint a termesztĘ-berendezéseknek szintén három típusát különbözteti meg, a melegházakat, ahol legalább 12ºC, mérsékelt házakat, ahol 7-12ºC, és a hidegházakat, ahol 1-7ºC hĘmérséklet biztosítható. A harmincas évek elején lezajló gazdasági válság után fokozódott az érdeklĘdés a zöldséghajtatás iránt. Szentes környékén rohamosan szaporodott a melegágyi ablakok száma és Gyula környékén is megindult a zöldséghajtatás. A harmincas években megjelenĘ szaklapokból megállapítható, hogy a hajtatott zöldség belföldi fogyasztása és exportja is még mindig elenyészĘen kicsi, amelyet a jó exportfajták hiánya, és az így kialakult rossz versenyképesség okozott. 1954-56-ig 750 000 m2 melegágyi ablakot és 100 000 m2 üvegházfelületet létesítettek. A kezdetekben alkalmazott kisméretĦ, speciális házakat késĘbb felváltották az univerzális, különbözĘ zöldségfélékkel hasznosítható növényházak. A hatvanas évektĘl megkezdĘdött a mĦanyag fólia alkalmazása is a hajtatásban. Kialakultak a kifejezetten hajtatásra használható fóliaalagutak, hajtató ágyak majd a hajtatóházak. A hajtatás helyzete az 1960-as évek végén változott jelentĘsen meg, amikor az olajkutató fúrások során felszínre kerülĘ termálvizet hajtató berendezések fĦtésére kezdték el használni. Az elsĘ üzemek CserkeszĘlĘ, Hajdúszoboszlón, Mindszenten épültek. Rövid idĘ elteltével Szentesen, Szegváron, Tótkomlóson és Szeged környékén is sor került a termálvizes hajtatás elsĘ lépéseire. A termálvizes hajtatás terjedésében szerencsés egybeesést jelentett a fólia megjelenése. (BALÁZS, 2000) Magyarországon az 1970-es évek elején kezdĘdött el komolyabban a termesztĘházi növény hajtatás. Korábban csak néhány üvegházban folyt fĘleg dísznövénytermesztés, míg zöldséghajtatás csak melegágyi ablakok alatt, vagy részben földbe süllyesztett üvegházakban történt, a termesztĘ berendezéseket inkább palántanevelésre használták. A fejlesztések két irányban indultak el. Részben a Kertészeti FĘiskola (késĘbb Egyetem) soroksári kísérleti területén, majd néhány nagy termesztĘ körzetben (Szeged, Kiskunfélegyháza, Kunszentmárton környékén), ahol a háztáji termelés lehetĘségeit kihasználva kezdtek saját kialakítású, fémbĘl készült növényház vázakat kialakítani. A 70es évek közepén épült üvegházak két fĘ vonala a Holland Venlo típusú, különbözĘ hajószélességĦ házak valamint az NDK-ban gyártott és onnan behozott típusok voltak. Az árutermelés növekedése, a minĘségi termelés javítása kikényszerítette hazánkban is az új típusú berendezések építését, már csak azért is, mert palántanevelést a régi berendezésekben biztonsággal már nem lehetett végezni. A termésátlagok fólia alatti hajtatásban csak harmadát, negyedét tették ki a holland, német, francia, spanyol termésátlagoknak, ahol az üvegházak mellett egyre inkább elterjedt a 70-es évek végétĘl egy új fóliaház kialakítási gyakorlat. (BÁTKY, 2005) A fóliás termesztĘ-berendezések döntĘ többsége még 1980 és 1990 között épült. Akkor a legjellemezĘbb vázszélesség 5 m és 7 m volt. Az üzemméret pedig kicsi 1000 m2 alatti (háztáji gazdaságok). Az 1990–es évek közepétĘl épülĘ új berendezések már nagy légterĦ fóliasátrak vagy fóliablokkok voltak. Ugyan nagymértékĦ területbĘvítés nem következett be, de a technológiai fejlesztések hatására (hidrokultúrás termesztés) a hozamok dinamikusan nĘttek, fĘleg a melegigényes növények esetében. (LEDO, 2005)
26
A Magyarországon lévĘ fóliaházak, mintegy 20%-a fĦthetĘ (1-1,2 ezer ha), de az olyan fóliás berendezés, amelyben egész évben lehet termeszteni csak 200-300 ha körüli. (3. táblázat) 3. táblázat: A fóliasátrak jellemzĘ adatai Magyarországon Kisebb mint 7,5 m 44 % FĦtött 16 % Termálvíz 29 % 1-2 év 8% 1000 m2- nél kisebb 85 %
Forrás: KSH, 2004
Vázszélesség Nagyobb mint 7,5 m Fóliablokk 13 % 3% FĦtési lehetĘség FĦtetlen 84 % FĦtési mód Földgáz Olaj Egyéb 49 % 5% 17 % Életkor 2-5 év 5-10 év Több mint 10 év 20 % 32 % 40 % Üzemnagyság 1-5 ezer m2 5-10 ezer m2 Nagyobb mint 1 ha 10 % 4% 1% 7,5 m 40 %
Magyarországon zöldséghajtatás körülbelül 90-100 ha üvegházban és közel ugyanennyi nagylégterĦ, az elmúlt években épült, korszerĦ fóliablokkban (Richel, Filclar) folyik. Ezekben a berendezésekben korszerĦ klímakomputerek, tápoldatozó rendszerek biztosítják a magas hozamokat, a kiváló minĘséget. Ezekben a berendezésekben döntĘen talaj nélküli termesztést alkalmaznak, amely a talajos termesztéshez képest két- háromszoros hozamnövekedést tesz lehetĘvé. (4. táblázat) 4. táblázat: Az üvegházak jellemzĘ adatai Magyarországon 1-2 év 12 % Termálvíz 75 % 1000 m2- nél kisebb 35 %
Forrás: KSH, 2004
2-5 év 8%
Életkor
5-10 év 35 %
FĦtési mód Földgáz Olaj 22 % 1% Üzemnagyság 1-5 ezer m2 5-10 ezer m2 10 % 5%
Több mint 10 év 45 % Egyéb 2% Nagyobb mint 1 ha 50 %
1.1.8. A zöldséghajtatás üzemi méreteinek alakulása napjainkban Az Európában meghatározó szerepet játszó két ország Hollandia és Belgium estében a rendkívül fejlett technológia jellemzĘ a zöldséghajtatásban, ami 50 éves folyamatos fejlĘdés eredménye. A növekvĘ költségek indokolttá tették az üzemi méretek növekedését és az ehhez kapcsolódó automatizálást. MegfigyelhetĘ ezekben az országokban a 27
mesterségesen megvilágított területek részarányának folyamatos növekedése. Ellentétben Spanyolországgal Hollandia óriási versenyelĘnnyel rendelkezik a szállítási költségek vonatkozásában, hiszen egy közel 250 milliós közösség közepén helyezkedik el. A legnagyobb probléma a munkaerĘ költsége, ami elérheti a 15-16 eurót is óránként, ami a termelési költségek 30-35%-át is jelentheti. EbbĘl adódóan hosszú távon csak a tökéletesen automatizált kultúrák lehetnek versenyképesek. Az összköltség vonatkozásában jelentĘs a föld ára, ami elérheti a 40-80 eurót négyzetméterenként. Annyiba kerül a földterület, mint a rajta elhelyezkedĘ üvegház, így a beruházásokat csak 15-20 éves banki hitelekkel tudják kivitelezni. Hollandiában az értékesítés 80%-a az új típusú értékesítési rendszerben a szupermarket és hipermarket hálózatokban történik és mindössze alig 20% a tradicionális veilingekben. Ez utóbbi típusú értékesítés az 1980-as években érte el a maximumát, majd 1986-tól fokozatosan csökkent a jelentĘsége. Az üzemméretek 1-3 ha-ról 5-8 ha-ra nĘttek, de nem ritkák az 50 ha-os nagyüzemek sem, amelyek sok kis termelĘ bázisán jöttek létre, és magánüzemként mĦködnek. (TÉGLA, 2006) A termesztést tekintve Hollandiában és Belgiumban jellemzĘ, hogy egyre nagyobb területen, de kevesebb termelĘ gazdálkodik. Nagyobb cégek veszik kezükbe a termesztést. A cégek egyesülésével a tulajdonosonkénti termesztĘ terület ma már 3-50 hektár nagyságú. A termesztĘ körzetekben jól szervezett az értékesítés, és a termesztést is kifejezetten a piaci igények ismeretében szervezik. Csökken a rövid kultúrák aránya, és összpontosítanak a termesztési költségek (elsĘsorban a fĦtésre és a munkaerĘre fordított összegek) csökkentésére. A termesztĘ létesítmények 10%-át felújították 2003-ban Hollandiában és Belgiumban, a teljes termesztĘ felület pedig 8%-kal nĘtt (száz hektáron uborkától álltak át paradicsomtermesztésre). A mesterséges megvilágítással ellátott termesztĘ felület nagysága 2%-ról 5%-ra nĘtt. A termesztĘk jövĘbeli feladatai közé tartozik, hogy kezelni kell és a megengedhetĘ keretek között kell tartani a környezetterhelést, ugyanakkor tovább kell csökkenteni az egységnyi paradicsommennyiségre jutó energia- és munkaerĘköltségeket. Törekszenek a folyamatos termesztésre, aminek érdekében egyre kifinomultabb a termesztési módszer: a növénymegfigyelések adatait például folyamatosan rögzítik és elemzik, az eredményeket felhasználják a növényirányítás tervezéséhez. Az üvegházak egyre korszerĦbbek, terjed a pótmegvilágítás. KorszerĦsödnek a szállítási rendszerek. (MARKOVICS – TÖMPE, 2006) Dél-Európa meghatározó zöldséghajtató országa Spanyolország. Mintegy 30 évvel ezelĘtt a spanyolországi Almeria régió egy, a világon egyedülálló kertészeti termelési rendszert kezdett kifejleszteni. Az „Almériai modell” az inputok bĘséges használatára épül az intenzív andalúz napsütésben, mĦanyag szerkezetĦ melegházakban. Az évek során 35 ezer ha-nyi „mĦanyagtenger” termesztĘ felület alakult ki a térségben. Az egész évben magas hozamok és a stabil észak-európai felvevĘ piac felvirágoztatták Európa valaha egyik legszegényebb régióját, fogyasztói igények változása tarthatatlanná teszi a klasszikus modellen alapuló termelés folytatását. Az intenzív mezĘgazdaság számos kártevĘ támadásának van kitéve. A meleg térségekben és a zárt terekben folyó intenzív kertészet vonzza a rovarkártevĘket és az elkerülendĘ növényi fertĘzéseket. A fogyasztók aggodalma viszont fokozódik, amikor a rendszeresen a szervezetükbe kerülĘ vegyszerek egészségüket érintĘ lehetséges következményeirĘl van szó, még akkor is, ha ezekre a rovarok miatt van szükség és mennyiségük elhanyagolhatónak tekinthetĘ. Ennek következtében ez az elképesztĘen hatékony és intenzív termelési rendszer többé nem szalonképes a fĘbb import piacokon. Az almériai melegházak termékeit kezdik visszautasítani a fĘbb európai piacok.
28
Egy további, kiegészítĘ lépésre is szükség van még. Egy olyan új technológiának a bevezetése, mint a biológiai rovarvédelem, a termelési rendszer teljes modernizálását igényelheti. A munkaerĘ vagy más input felhasználás, de még a melegházak szerkezeti felépítése is komolyan érintett lehet. Mindez hatást gyakorol a gazdaságos üzemi méretekre is, amely az európai trendeknek megfelelĘen folyamatosan növekszik. (MERINO – PACHECO, 2007) Az USA modern paradicsomtermelĘ melegházi szektora az északkeleti államokban indult fejlĘdésnek, közel a nagyobb városiasodott központokhoz. A 90-es években intenzív növényházépítés vette kezdetét, és látható vándorlás indult a délnyugati államokba. Ez együtt járt az üvegházak méreteinek érzékelhetĘ változásával, mivel az új építések során már 10 ha-os, vagy akár ennél nagyobb beruházásokat indítottak el.. Az új lehetĘségek technológiai megújulást - hatalmas üvegpanelek és magasabb épületszerkezetek - is eredményeztek. (MATHIAS, 2007) NEDERHOFF (2006) szerint a zöldséghajtatás Új-Zélandon jelentĘsen növekedett és professzionálisabb lett. Hatalmas ’hi-tech” üvegház komplexumok jó termelési szintet és kiváló minĘséget állítanak elĘ. A bevételi oldalon a zöldségárak alig tartottak lépést az inflációval. MásrészrĘl a termelési költségek drámaian nĘttek. Ez a helyzet pl. az energiával, vagy a munkavédelemi, és a környezetvédelmi törvényi elĘírások teljesítésekor is. JelentĘs mértékĦ költségcsökkentést csak a nagy üzemi méretek mellett lehet realizálni. Ezt igazolja, hogy a termelĘk száma a 12 évvel ezelĘtti kb. 1200-ról mára mintegy 500-ra esett vissza, a zöldséghajtatás üzemi mérete jelentĘsen megnĘtt: 12 évvel ezelĘtt alig volt 1 ha-nál nagyobb növényház, míg ma a nagy komplexumok elérik a 10 ha-os méretet. AMSTRONG H.(2007) Dél-Korea zöldséghajtatásáról ír cikkében kiemeli, hogy a gyors növekedés évei után a dél-koreai kertészeti iparág válaszút elé került. A japán piachoz való közelség és a diverzifikálás képessége azt sugallja, hogy vannak még lehetĘségek az iparágban, különösen akkor, ha az állam visszaállítja a támogatások rendszerét. A 90-es évek elején és közepén a zöldséghajtatás jelentĘsen növekedett, amely az állami támogatásoknak köszönhetĘen mágnesként vonzotta a külföldi befektetĘket. A kormány újra tervezi a támogatások rendszerének visszaállítását, hogy ösztönözze az oktatást és a gyakorlati képzést, valamint javítsa az infrastruktúrát és a marketinget. 30-50 ha –os csoportosan telepített, infrastruktúrával ellátott növényház együttesek fejlesztését támogatják elsĘsorban. Viszonzásul elvárja a tartományi kormányzatoktól, hogy pontos tervet készítsenek, beleértve az infrastruktúra és a marketing stratégia fejlesztését, ha ez megfelelĘen halad, akkor a kormány megfinanszírozza a beruházások 50 %-át.
1.2. A világ és az Európai Unió zöldségtermesztése 2000-2008 közötti idĘszak nemcsak a magyar, hanem a világ egészének zöldségtermelésében és –kereskedelmében sok változást hozott. A termelés volumenének növekedése mellett átalakult a termelési struktúra, a termelés faj- és fajtaösszetétele, amit a megváltozott körülmények, a fogyasztói igények és szokások motiváltak. A felsorolt tényezĘk azonban nemcsak a táplálkozástudomány fordulatait követve alakultak, hanem jórészt a versenyben élenjárók marketing-kampányai eredményeztek. A termelés növekedésével az export is jelentĘsen bĘvült. A termékek nemzetközi kereskedelmében korábban korlátot jelentett e termékek nehéz eltarthatósága, romlékonysága, azonban a csomagolás és a szállítás fejlĘdése ezen a téren is változást hozott. A szállítás korszerĦsödésével a távoli országok is bekapcsolódtak a nemzetközi kereskedelembe. Új 29
piaci szereplĘk jelentek meg, elsĘsorban a déli félteke dinamikusan fejlĘdĘ országai, amelyek nagy volumenĦ, olcsó termékeikkel, hat hónapos eltéréssel jelentkeznek a hagyományos európai piacon. A zöldségek egy fĘre jutó globális fogyasztása 114 kg/fĘ/év volt 2002-ben, ami 46%-os emelkedést jelentett 1990 és 2002 között. A legnagyobb növekedés a fejlĘdĘ országokban mutatkozott (69%), azon belül is az ázsiai régióban. (5. táblázat) Kínában a vizsgált idĘszakban másfélszeresére nĘtt a zöldségfogyasztás és 2002-ben elérte a 254 kg/fĘ/év szintet. A kimagasló fogyasztásnövekedést a termelés és a kínálat bĘvülése, az alacsony árak, és a több ezer éves kínai ékezési kultúrában kialakult, a zöldségféléket elĘnyben részesítĘ hagyomány magyarázza. A fejlett országok fejenkénti átlagos zöldségfogyasztása szerényebb mértékben ugyan, szintén növekedett, 2002-ben 113 kg/fĘ/év szintet ért el. Ugyanakkor egyes régiókban, például az Európai Unióban csökkenés jellemezte az idĘszakot. Globálisan a zöldségfélék fogyasztásának további növekedésére lehet számítani az elkövetkezĘ évtizedben, aminek nagy része a fejlĘdĘ országokra esik majd, ugyanakkor ennek a növekedésnek az üteme az elĘzĘ tíz évhez képest lassul. A fejlĘdĘ országok közül elsĘsorban Kína, Dél-Amerika és India adja a növekedés nagy részét. (KARTALI, 2005) 5. táblázat: Egyes kiemelt régiók és országok egy fĘre jutó zöldségfogyasztása Megnevezés Világ Fejlett országok EbbĘl: EU-15 EU-10 Magyarország* Észak-Amerika FejlĘdĘ országok EbbĘl: Kína India K-és DK-Ázsia Dél-Amerika
1990
2002
kg/fĘ 78 109 123 103 95 116 68 99 53 57 42
kg/fĘ 114 113 120 92 111 128 115 254 70 65 53
2014 prognózis
2002/1990
2014/2002
kg/fĘ
%
%
139 126 135 122 124 142 142 314 86 76 66
146 104 98 89 117 110 169 257 132 114 126
122 111 113 132 112 111 124 124 123 117 126
Forrás: FAO, valamint Kartali (2005) prognózisa
1.2.1. Területi és volumen adatok A világ zöldségtermelése a FAO adatai szerint 2004-ben a tíz évvel korábbihoz képest 60%-kal nĘtt, összesen 865 millió tonna körül alakult. A világ zöldségtermelése folyamatosan emelkedett, elsĘsorban a fejlĘdĘ országokban. A legjelentĘsebb növekedés Kínában volt tapasztalható, amely miközben a föld népesség 21%-át jelenti, ezenközben a világtermelés felét adta 2004-ben. Dinamikusan fejlĘdik tovább India, Dél-Amerika (elsĘsorban Brazília, Argentína), Egyiptom, Törökország, Marokkó és Dél-Afrika zöldségtermelése. 30
A fejlett országokban a zöldségtermelés növekedése jóval lassúbb volt, mint a fent említett térségekben. Észak- és Közép-Amerika 7%-kal, az EU-25 tagállamai ugyancsak 7%-kal részesedtek a világtermelésbĘl. Az EU-25 zöldségtermelése 65-67 millió tonna évente, a fajok választéka széles skálán mozog. Kínában és a dél-amerikai országokban a termelés bĘvülése mellett az export is nagymértékben emelkedett. Az EU régi tagországaiban és Észak-Amerikában jelentkezĘ zöldségigényt egyre növekvĘ mértékben importból fedezik, s ennek egyre nagyobb része a fejlĘdĘ régiókból származik. A közeljövĘben világszinten nem csak a termelés, de a fogyasztás és az országok, kontinensek közötti kereskedelem további növekedésével lehet számolni. A termelés 2004. évi 865 millió tonnáról 2014-ig várhatóan 1136 millió tonnára emelkedik (31%-os bĘvülés). Kínában, Dél-Amerikában, Indiában a zöldségtermelés tovább nĘ, de nem olyan mértékben, mint korábban. Az Európai Unióban és Észak-Amerikában a termelés fékezĘdése valószínĦsíthetĘ, azonban ha a fosszilis energia-hordozók tovább drágulnak, vagy a jelenlegi magas árszinten stabilizálódnak, az arra fogja ösztönözni az atlanti kultúrában élĘ népeket, hogy a jelenleg prognosztizáltnál sokkal nagyobb mértékben növeljék zöldségtermelésüket. Ebbe az irányba fogja Ęket befolyásolni a megbízhatóan jó minĘségĦ élelmiszerek iránti egyre fokozódó igény és kereslet is. A várhatóan drámai mértékĦ és a világpiaci munkamegosztást alapvetĘ módon átalakító energia árrobbanást figyelembe nem vevĘ, vagy arra kevésbé figyelĘ elĘrejelzés szerint az EU-25 tagállamainak zöldségtermelése – KARTALI (2005) elĘrejelzése szerint - 2004. évi 67 millió tonnáról 2014-re 71 millió tonnára emelkedhet. (6. táblázat) 6. táblázat: A világ zöldségtermelése és várható alakulása Zöldségtermelés Világ Fejlett országok EbbĘl: EU-15 EU-10 Magyarország Észak-Amerika FejlĘdĘ országok EbbĘl: Kína India K-és DK-Ázsia Dél-Amerika *EU-25
1990
2002
1000 t 461 768 153 765 52 216 9 631 1 976 33 500 308 002 128 338 48 937 31 899 23 133
1000 t 807 208 162 453 53 822 7 990 1886 40 617 644 755 383 235 79 261 42 446 35 648
2004 1000 t 865 810 172 553 *66 762 2 086 41 693 693 257 423 369 80 529 43 126 37 397
2014 prognózis 1000 t 1 136 222 173 332 *71 148 2 200 46 114 962 890 522 648 115 893 57 107 54 184
Változás 2014/2004 % 131 100 107 105 111 139 136 144 132 145
Forrás: FAO, valamint Kartali (2005) prognózisa
A világ zöldségexportja közel 15%-kal emelkedett 1998-2002 között, és 2002-re értéke közelkerült a 32 milliárd USD-hoz. EbbĘl a frisszöldség-export 7,5 milliárd USD-t tett ki, ami 11%-kal több mint 2001-ben és 19%-kal több mint 1999-ben. Az export mennyiségét tekintve 28,4 millió tonna friss zöldség, a világtermelés 3%-a mozgott a világkereskedelemben, 2004-ben. A paradicsom, hagyma, görögdinnye, paprika és az uborka exportja együtt a globális zöldségkereskedelem több mint felét tette ki. A világ zöldségpiacát Európai Uniós tagországok uralják, az elsĘ tíz ország között 6 uniós tagállam volt a 2002-2004 közötti években, ezek a nemzetközi exportforgalom több mint felét adták. 31
Magyarország zöldségkivitelének növekedése hasonló ütemĦ volt, mint az általános trend, részesedésük a világ zöldségpiacán összességében azonban így is csekély (1%). A világ két legnagyobb frisszöldség-exportĘre Spanyolország és Hollandia, de Kína gyors ütemben zárkózik föl. A két vezetĘ exportĘr exportválasztékában a paradicsom fontos szerepet tölt be, a hagymafélék azonban Hollandiában 27%-ot, Spanyolországban csak 8%ot képviselnek. Az EU-25 a világ zöldségtermelésébĘl 7,7%-kal (66 millió tonna) részesedett 2004-ben, ami közel azonos arányú, mint amennyi az EU-25 részesedése a világnépességbĘl. Az EU-15 zöldségtermelése stagnál, a 2000-2003 közötti években 53-55 millió tonna között változott, ami az EU-15 átlagában 114%-os önellátást jelentett. Az EU25 tagországok közül 14 nem önellátó zöldségfélékbĘl, ami kedvezĘ a 160%-os önellátottsággal rendelkezĘ hazai termelés számára. Az Európai Unióban a betakarított zöldségterület enyhén növekszik, nagysága mintegy 2 millió hektár, a 2004. évi bĘvítéssel 2,5 millió hektár. A magyar zöldségterület a világ területének 0,2%-a, az Európai Unió területének 4,3-5,9%-a. Olaszország és Spanyolország a legnagyobb zöldségtermelĘk, a két ország együtt több mint 40%-át adják az Európai Unió összes zöldségtermelésének. Olaszország termelése 16 millió tonna volt 2004-ben. Spanyolország az Európai Unió második legnagyobb termelĘje 13 millió tonnás terméssel. Hagyományosan nagy zöldségtermesztĘ Franciaország és Hollandia is. A magyar zöldségtermelés 1,8-2 millió tonna körüli mennyiségével az Európai Unió rangsorában a középmezĘnyben helyezkedik el; ami azt jelenti, hogy kiváló talaj, éghajlat és szakértelem adottságainkat messze a lehetĘségeink alatt hasznosítjuk. Az Európai Unióban a magyar zöldségtermelés legnagyobb versenytársai Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Lengyelország. EzekbĘl az országokból jelentĘs importnyomás várható magyar viszonylatban a jövĘben is. A magyar áru számára is az Unión belül és a közeli régiókba történĘ értékesítés tĦnik perspektivikusnak, a távoli felvevĘ piacok lehetĘségeinek kiaknázása jelenleg még nem megoldott, márpedig kiváló minĘségĦ és egyöntetĦ tartósított zöldségtermékekkel és persze hatékony, fantáziadús ország-márka építéssel ezen a téren is számos lehetĘség volna/lesz kiaknázható. (7. táblázat) 7. táblázat: Zöldségtermelés az Európai Unióban. Megnevezés
2000
2002
2004
Világ összesen Európai Unió (15) EU aránya a világtermelésbĘl (%) Olaszország Spanyolország Franciaország Görögország Hollandia Németország Portugália Lengyelország Magyarország
691 894 55 072 7,9
807 208 53 822 7,0
865 810 *66 762 7,1
15 338 11 821 7 938 4 123 3 711 2 498 2 368 5 520 1 539
15 746 11 671 7 589 4 171 3 655 3 686 2 225 4 702 1 907
16 129 12 974 8 808 3 999 3 877 3 869 2 429 5 721 2 086
*EU-25
32
Me.: 1000 tonna 2014 2005 prognózis 882 452 1 136 220 *65 657 *71 148 7,4 6,3 16 013 12 635 8 561 3 872 3 831 3 607 2 404 5 335 1 597
17 258 13 882 9 424 4 239 4 148 4 224 2 469 5 750 2 200
Forrás: FAO és Kartali (2005)
Az Unió zöldségtermelése sokszínĦ és változatos. Az utóbbi években egyre erĘteljesebben két jelenség figyelhetĘ meg. Az egyik az, hogy az átlagos üzemnagyság évrĘl évre nĘ, a másik irányzat a termelĘi összefogás erĘsödése, amit a közöspiaci rendtartás is támogat. A gazdák a legkülönbözĘbb formákban egyesítik erĘfeszítéseiket a beszerzés, az értékesítés, néha a feldolgozás megszervezése érdekében. 1.2.2. Zöldség külkereskedelmi adatok Az Európai Unió frisszöldség-piacán 9-10 millió tonna áru mozog évente az exportforgalomban, ami az összes termés 16-18%-a. Az Unió vezetĘ frisszöldség-exportáló országai Spanyolország (3,5 millió tonna) Hollandia (3,5 millió tonna), Franciaország (0,8 millió tonna), Olaszország (0,7 millió tonna), Belgium (0,7 millió tonna), Lengyelország (0,5 millió tonna), Németország (0,2 millió tonna). A holland export nagyobb része reexport. Az Európai Unión kívüli export fĘbb célországai Svájc, az USA, Oroszország, Norvégia. Az Európai Unió frisszöldség-exportjának fĘ termékei a paradicsom (26%), és a paprika (15%), a két termék együtt az összes zöldségexport értékének 41%-át teszi ki. További fontos termék a saláta (11%), az uborka (8%), a hagyma (8%), a káposztafélék (7%), a gomba (6%), a sárgarépa (4%) és az egyéb zöldségfélék (15%). Az Európai Unióban a legnagyobb frisszöldség-importĘr országok a behozatal értéke alapján Németország (29%), az Egyesült Királyság (20%), Franciaország (14%), Hollandia (9%), Olaszország (5%), Belgium (5%), Svédország (3%), egyéb (15%), az új tagállamok közül Csehország és Lengyelország. A harmadik országok közül a legnagyobb frisszöldség-beszállítók az Európai Unióba Marokkó, Kenya, Törökország, Egyiptom, Thaiföld és Argentína. Nyilvánvaló, hogy az emberiség erĘforrásainak ésszerĦtlen felhasználását, pazarlását jelenti az, hogy a több ezer kilométerre lévĘ ThaiföldrĘl, illetve a csaknem 20.000 kilométerre lévĘ Argentínából szállítanak friss zöldséget. Az emberiség számára rendelkezésre álló erĘforrások ilyen pazarló felhasználása nyilvánvalóan nem folytatódhat. Ennek szimptómái egyre inkább észlelhetĘek a világgazdaságban. (8. táblázat)
33
8. táblázat: A fĘbb zöldségfélék behozatala az EU-ba a fejlĘdĘ országokból (2003) Megnevezés
A fejlĘdĘ országok aránya az importból (%)
Borsó, bab
54
Csemegekukorica
47
Spárga
22
Hagyma
13
Paradicsom
7
Paprika
5
Tojásgyümölcs
5
Gomba
3
Uborka
2
Összes zöldségfélék
9
Forrás: CBI EU Market Survey (2005)
A fĘbb szállítók az EU-ba (arányok az import értéke alapján) Kenya (34%), Marokkó (32%), Egyiptom (11%), Guetemala (5%), Senegal (4%) Thaiföld (67%), Marokkó (21 %), Zambia (4%) Peru (82%), Thaiföld (8%), Mexikó (3%), Marokkó (2%), Dél-Afrika (2%) Argentína (29%), Kína (24%), Egyiptom (13%), Chile (9%), Törökország (8%) Marokkó (75%), Törökország (18%), Senegal (2%) Törökország (50%), Marokkó (32%), Egyiptom (4%), Thaiföld (2%), Dominika (2%) Törökország (55%), Thaiföld (7%), Kenya (7%) Szerbia és Montenegró (36%), Kína (16%), Törökország (15%), Dél-Afrika (8%) Törökország (55%), Marokkó (27%), Jordánia (7%) Marokkó (55%), Kenya (15%), Törökország (11%), Egyiptom (6%), Peru (5%), Thaiföld (4%), Argentína (3%)
Az európai zöldségpiac egyik évrĘl a másikra gyorsan változik, az azonban megállapítható, hogy az EU-15 és az új tagországok a legtöbb magyar zöldségféle számára jó piaci lehetĘséget jelentenek. Az Európai Unió zöldségszükséglete folyamatosan növekszik, bĘvül a választék, és ennek eredményeként – KARTALI (2005) elĘrejelzése szerint – az Európai Unió zöldségtermelése 2014-re 7%-os növekedés mellett 70 millió tonna fölé emelkedik. A várható zöldségszükségletet fĘképpen a belsĘ piac felvevĘképessége határozza meg, de az export növekedésével is kínálkozik lehetĘség a termelés bĘvítésére. A belsĘ piac felvevĘ képessége elsĘsorban a fogyasztástól függ. Az egészséges táplálkozásra való törekvés növelheti a friss-zöldség fogyasztást, bár egyes országokban (pl.: Franciaország, Dánia) a telítĘdés jelei mutatkoznak. Az Európai Unió átlagos zöldségfogyasztása 120 kg/fĘ/év körül alakul a prognózis szerint, ami közepes szintnek fele meg. Természetesen a déli országokban a jövĘben is több zöldséget fognak fogyasztani (150-200 kg/fĘ/év), míg az északiak kevesebbet (90-120 kg/fĘ/év). A zöldségszükséglet becslésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy bĘvül a kereslet az új fajok, fajták, illetve az új termékek iránt. Nyugat-Európában három zöldségféle (paradicsom, paprika, uborka) fĘszerepet játszik a fogyasztói vásárlásokban. Ennek az oka fĘként az, hogy e termékek egész éven át kaphatóak. Hollandiában a termelt zöldség értékének csaknem felét, Belgiumban pedig 40%-át ezek a kultúrák teszik ki. A dél-európai államok közül a spanyol frisszöldségexport értékének mintegy fele a paradicsom, a paprika és az uborka kivitelébĘl származik. A következĘ években az integrált zöldségtermesztés, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelmi megfontolások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az EU tagországaiban. 34
A különféle minĘségbiztosítási rendszerek bevezetése, a termékek nyomon követhetĘsége új feladatokat ad a termelĘknek. Összegezve a zöldségfélék korlátok közé szorított exportja miatt a legtöbb országban jelentĘs az önellátásra való törekvés. De a teljes kereskedelmi forgalom állandó növekedést mutat és a friss zöldségfélék viszonylag mentesek az állami beavatkozás korlátai alól. Tény viszont, hogy a szezonális importvámok, növény-egészségügyi követelmények és export szubvenciók továbbra is léteznek. Spanyolország, Hollandia, az USA és Mexikó a friss zöldségfélék legnagyobb exportĘrei, de napjainkban Kína és kisebb mértékben India is aktív részt vevĘvé váltak. Azonban a zöldségkereskedelem túlnyomó része – a zöldségnek, mint árunak a természetébĘl következĘleg – még mindig a szomszédos országok között kerül lebonyolításra. Például Spanyolország és Hollandia Európa meghatározó szállítói, míg Mexikó az USA, Kína pedig az ázsiai régió fĘ exportĘrei. Annak ellenére, hogy az USA exportál is, egyben a világ legnagyobb importĘre, majdnem 2 millió tonnás kereskedelmi deficittel. További meghatározó importĘrök az EU, ezen belül is Németország és az Egyesült Királyság. Magyarország kedvezĘ helyzetbe van annyiban is, hogy Németországhoz, mint zöldség export piachoz csaknem szomszédsági közelségben fekszik, de az Egyesült Királyság legnagyobb piacát jelentĘ London sincs olyan távolságra, amely lehetetlenné tenné a magyar zöldség gazdaságos eljuttatását. Különösen érvényes ez a csatorna alagút megnyitásától kezdve. A gyorsan fejlĘdĘ és modernizálódó mezĘgazdaságnak köszönhetĘen a fogyasztók számára ma több és jobb minĘségĦ áru áll rendelkezésére. Ezzel egy idĘben javult a táplálkozás minĘsége és összetétele, mert a fogyasztó az egészségesebb, vitaminokban gazdagabb étrendet preferálja. A változó étkezési szokások, az igényesebb táplálkozásra való törekvés, a fogyasztók jövedelmi helyzete és az egészségtudatos mentalitás terjedése jelentĘsen fogja befolyásolni a jövĘbeni termelést. A BAAS (2004) tanulmánya szerint várhatóan az alábbi folyamatok fogják jellemezni a zöldség ágazatot: x x x x x x x x x x x
vidéki munkahelyteremtés, vásárlóerĘ- és piacbĘvülés az életszínvonal növekedésével; helyi termékek elĘnyben részesítése, a friss áru iránti kereslet élénkülése, új termékek megjelenése; változások a kínálat szerkezetében; fokozott igény az egészséges élelmiszerek iránt, az élelmiszerbiztonsági elvárások és ellenĘrzések növekedése; speciális környezetbarát termesztéstechnológiák terjedése; öntözés, öntözésszervezési feladatok növekedése; vidéki infrastruktúra és más kommunális szolgáltatások fejlesztése; falusi vendéglátás, zöldturizmus termeléssel való ötvözĘdése; erĘforrás és költségtakarékos termesztéstechnológiák elĘtérbe kerülése; központi szerepet kap a termékek eladhatósága, értékesítési ára; koordináció aktuális kérdésekben (például termelĘi összefogás, munkahelyteremtés, a vidéki lakosság helyben tartása, a környezet megóvása).
1.3. Magyarország zöldségtermelése Magyarország zöldségtermelése a közép-európai térségben viszonylag jó pozícióban van (noha adottságai révén ennél sokkal jobb helyzetben is kerülhet), ami kedvezĘ természeti adottságainak (éghajlat, talaj), elĘnyös földrajzi elhelyezkedésének (centrális hely, a nagy 35
felvevĘ piacok közelsége) és nem utolsó sorban a hagyományokra épülĘ szakismeretnek köszönhetĘ. A termelési bázis általában jó, az ágazati szervezettség és az egységes piaci megjelenés azonban még mindig nagyon gyenge. Magyarország zöldségtermelésben az EU-25 tagországok között a 8-10. helyen áll, noha adottságai és hagyományai valamint lehetĘségei okán az elsĘ ötben kellene lennie. Az EU-25 kibocsátásából a hazai termelés csak 2,4%-kal részesedett 2005-ben. (9. táblázat) 9. táblázat: A hazai zöldségtermelés súlya az Európai Unióban Megnevezés
2000
Európai Unió (15) Magyarország Magyar termelés az EU%-ában
2014 prognózis
2002
2004
2005
55072 1539
53822 1907
*66762 2086
65657 1547
*71148 2200
2,8
3,5
3,1
2,4
3,1
*EU-25 Forrás: FAO és Kartali (2005)
Az élelmiszerek között az egyik legnagyobb hazai hozzáadott érték elĘállítására alkalmas termék a zöldség. Klimatikus adottságaink elsĘsorban a közepesen kései primĘrök termesztésére nyújtanak lehetĘséget, de ugyanilyen sikeres lehet a nyári szabadföldi termesztés, amelynek termékei a mediterrán termékek után kerülhetnek az európai piacra, mert idĘjárásunk hidegebb, mint a mediterrán vidékeken, de melegebb, mint a lengyel vagy német. Az összes zöldségtermelésünk az elmúlt hat évben 1,5-2,0 millió tonna között változott, s ez utóbbi szint – átmeneti visszaesésekkel – várhatóan a közeljövĘben is tartható lesz, de semmi okunk nincs arra, hogy ezen a helyzeten a minĘség és a termelt mennyiség növelésével ne változtassunk. (ERDÉSZNÉ, 2007) Magyarországon a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek sorában az ötödik helyen, a gyümölcs után következik a zöldség (GfK Piackutató Intézet, 2004). A hazai 109-117 kgos zöldségfogyasztás nem ad okot az elégedettségre, mert ráadásul erĘs szezonalitás is jellemzi. 120 118 116 114 112 110 108 106 104 102
117,7
120
113,7 109,2
2000
109,9
2001
111,7 fĘ/kg
2002
2003
2004
2014
1. ábra: A hazai zöldségfogyasztás jövĘbeni változása Magyarországon (fĘ/kg) Forrás: KSH (2000-2004) és AKI prognózis (2014)
A lemaradás ugyan nem jelentĘs (9%) az EU-15 átlaghoz (2003-ban 126 kg/fĘ/év) viszonyítva, de Európa mediterrán országaihoz képest tetemes a hátrány (Olaszországban 36
178 kg/fĘ/év, Franciaországban 143 kg/fĘ/év). Az egy fĘre jutó itthoni zöldségfogyasztás folyamatosan emelkedett a 2000-2004 közötti években, a kérdés csak az, hogy a növekedés csupán a fogyasztás ingadozása, vagy egy növekedés kezdete. Az importzöldségek aránya a fogyasztásból 14%, a tartósított zöldségeké pedig 10%. (1. ábra) A fogyasztási szokások a családokban gyakran öröklĘdnek, de az új terméktípusok megkedveltetésének is van lehetĘsége (reklám és tĘkeigényes marketing kérdése). A választék bĘvítése és a fogyasztás további növelése lenne kívánatos (2014-re legalább 120130 kg/fĘ/év). A fĘzési szokásoknak megfelelĘen a jövĘben is ételeink elengedhetetlen összetevĘi lesznek a gyökérzöldségek, a hagymafélék, a paradicsom és a paprika (friss vagy feldolgozott zöldségként). A jövĘben a házon kívüli étkezések elĘtérbe kerülésével, illetve a változatosabb, nemzetközi ízeket, alapanyagokat használó fĘzési kultúra elterjedésével ezek az arányok várhatóan javulni fognak. (ERDÉSZNÉ, 2007)
1.3.1. Területi és volumen adatok Magyarországon A zöldségfélék összes betakarított termése 2005-ben 1 547 ezer tonna volt, amely az elĘzĘ évi termésnél 24%-kal kevesebb és a 2000–2004. évek átlagától is elmaradt 16%-kal. Ez a nagymértékĦ ingadozás a termĘterület visszaesés mellett elsĘsorban az idĘjárási tényezĘktĘl függ, és azt jelzi, hogy nem használjuk ki a termésbiztonságot és termésmennyiséget növelĘ öntözési lehetĘségeket, ami pedig egy ilyen nagy területi termelékenysége produkáló kultúránál alapvetĘ fontosságú és gyorsan térülĘ beavatkozás. (10. táblázat) 10. táblázat: Fontosabb zöldségfélék betakarított termĘterülete és összes termésmennyiségének alakulása Betakarított termĘterület (hektár) Zöldpaprika Paradicsom Uborka Összes zöldség Betakarított összes termés (tonna) Zöldpaprika Paradicsom Uborka Összes zöldség Forrás: KSH, (2004-2007)
2004
2005
2006
2007
3 963 5 938 2 054 102 762
2 778 3 564 976 84 575
4 257 2 873 1 171 91 126
4 187 2 620 1 117 90 514
99 123 269 239 82 741 1 836 568
90 224 188 415 70 911 1 547 425
174 505 204 557 70 862 1 779 237
190 774 227 631 51 659 1 759 732
JelentĘs területcsökkenés figyelhetĘ meg az uborka esetében a 2005-ös évben. Az összes zöldség betakarított termĘterületét megfigyelve közel 10 ezer hektáros visszaesés figyelhetĘ meg, ami a feldolgozóipar leépülésének is köszönhetĘ. A betakarított összes zöldség mennyiségi változásánál a leginkább a paradicsom termésvisszaesése figyelhetĘ meg a 2005-ös évben (188 415 t). Összességében elmondható, hogy a 2000-ben 2 millió tonna éves betakarított zöldségmennyiség 2007-re 1,7 millió tonnára csökkent, ami a zöldségimport jelentĘs növekedését csak elĘsegíti.
37
A hajtatófelület 6,3 ezer hektárról 5,7 ezer hektárra csökkent 2007-re (ebbĘl mintegy 3 ezer hektár az állandó vázzal felépített fóliaház, a többi váznélküli takarás, és mindössze 100 hektár körüli az üvegház). Realista illetve kissé pesszimista becslés szerint a termés mérsékelt növelésére van esély 2010-2013-ra, 2-2,2 millió tonnáig. Azonban ez nem tükrözi az adottságokat, a lehetĘségeket és az ország minél több hozzáadott érték elĘállítására irányuló igényét sem szolgálja ki. Semmilyen ésszerĦ indokát nem látni annak, hogy a 2010-es évek közepére elérjük a 2,8-3,0 millió tonnás évenkénti zöldségtermelést. Ehhez (az elkészítendĘ) nemzeti stratégiával szinkronban lévĘ komplex zöldség termelési, finanszírozási, értékesítési stratégiára van szükség, valamint a belföldi fogyasztás és az export növelésére, a marketing tevékenység korszerĦ szinten való megvalósításával a magyar zöldség átütĘ erejĦ image-nek megteremtése mellett. Ennek eléréséhez azonban egy komplett fejlesztési csomag, a belföldi fogyasztás növelése, a piaci háttér bĘvítése szükséges. Nyilvánvaló, hogy a zöldség ágazatot gyakran lehetetlen helyzetbe sodró bizonytalan feldolgozói háttérrel, a zöldségtermelĘk összefogásának hiányos voltával, a kiszámíthatatlanul ingadozó hazai ipari alapanyag elĘállítással ezek a célok nem érhetĘk el. Csakis a felsorolt tényezĘk rendszerszerĦ és átfogó megjavításával lehet a célok elérését kitĦzni. A mintegy 85-90 ezer hektár szántóföldi zöldségtermelés mellett a nagyobb és biztonságosabb hozamok elérése, illetve a tenyészidĘszak meghosszabbítása érdekében kétszeresére indokolt növelni a fólia alatti hajtató felületet, ezáltal a jó minĘségĦ áru mennyisége jelentĘsen növekedne. Ez a beruházás tĘkeigényes technikai fejlesztés, ezért fontos a versenyképesség javítását elĘsegítĘ energiatakarékos megoldások keresése, a geotermikus és megújuló energia kertészeti hasznosítása. Legfontosabb hajtatott zöldségfajok a paprika, paradicsom és az uborka. Becslések szerint a termesztĘ létesítmények mintegy 60-65%-át fĦtik geotermikus energiával. A geotermikus energia kertészeti hasznosításában Magyarország a világ-elsĘk közé tartozik miközben a geotermikus energia egyéb felhasználása terén az adottságainkhoz képest az utolsók vagyunk, hiszen az egy lakosa jutó geotermális energia készletben Magyarország a világon a harmadik. A hazai zöldség ágazat fejlĘdéséhez elengedhetetlen a geotermikus, a zöldenergia és a napenergia szakszerĦ és környezetbarát hasznosítása. (ERDÉSZNÉ, 2008)
1.3.2. Zöldség export-import Magyarország zöldség-külkereskedelmi forgalmát az elmúlt években – 2005. év kivételével – az export és az import folyamatos emelkedése jellemezte az összes zöldségexport (friss és feldolgozott) 2004-ben elérte a 460 millió dollárt, bár növekedése kisebb volt (+51%), mint az agrárgazdasági termékeké összesen (+73%). A zöldségexport 11-13%-kal részesedett a teljes agrárexportból a 2000-2005 közötti idĘszakban. Az összes friss-zöldségtermés mintegy 8-10%-a kerül exportra. EbbĘl a szerkezetbĘl adódik, hogy zöldségtermelésünk meghatározója a belföldi igény kielégítése (90%), mind friss piaci, mind feldolgozóipari áruval. Az összes áru több mint 80%-a kerül értékesítésre, ebbĘl a felvásárlókhoz, feldolgozókhoz került 37-59%, a közvetlen termelĘi piacra, pedig 10-13%. Az üzemen belüli felhasználás 3-4%-ot, a fogyasztás saját termelésbĘl 9-10%-ot tett ki. (11. táblázat)
38
11. táblázat: A zöldségexport szerepe Magyarország agrár-külkereskedelmében
Megnevezés Agrárexport
2000
2002
2003
2004
(Millió dollár) 2005/2000 2005 (%)
2256
2668
3224
3856
3892
173
Zöldségexport összesen
289
353
419
460
435
151
EbbĘl: friss zöldség
124
147
159
191
174
140
Zöldségexport aránya (%) Zöldségimport összesen
13 43
13 67
13 100
12 136
11 135
314
EbbĘl: friss zöldség
28
42
71
94
92
329
246
286
318
324
300
122
96
105
88
97
82
85
Egyenleg összes zöldség Egyenleg friss zöldség Forrás: KSH külkereskedelmi adatbázis
Az import növekedési üteme figyelmeztetĘ jel a hazai piaci szereplĘk számára, még akkor is, ha az ágazat nettó exportĘri szerepe egyelĘre nincs veszélyben. A friss zöldség-export mennyisége folyamatosan csökkent a 2002-2005 közötti években, miközben 2003-tól az import ugrásszerĦen megemelkedett. Az export-import egyenleg 2002-ben még 116 ezer tonna pozitívumot mutatott, 2004-ben viszont már csak 2 ezer tonnát, azaz a 163 ezer tonna behozatallal szemben 165 ezer tonna kivitel állt. Zöldségexportunk közel 2/3-a 2004 májusától már az Unió belsĘ piacán talál gazdára (a friss-, fagyasztott és szárított zöldségexport együtt 60-70%-a). Magyarországon évente 110-135 ezer tonna étkezési paprikát (paradicsompaprikával együtt) termelünk, ez az összes zöldségtermés 5-7%-a. A termelés a 2000-2005 között 15%-kal csökkent, ennek oka az állomány vírus- és betegségérzékenysége, valamint az aszályos és a túl csapadékos évek gyakorisága. Az étkezési paprika külkereskedelmi mérlege erĘsen megromlott (-48%) a vizsgált idĘszakban. A kivitel a termeléssel arányosan változott, a behozatal viszont ugrásszerĦen megnövekedett az elmúlt két évben. A külkereskedelem ilyen irányú változása még akkor is gond, ha az a szezonon kívüli ellátás javulását eredményezi. A külföldrĘl beáramló nagy mennyiségĦ, a hazainál nem olcsóbb áru kiszorítja a hazai terméket a piacról, ami a korai termelés visszaeséséhez, majd felhagyásához vezet. Az pedig közismert tény, hogy ha egy kultúra mĦvelését felhagyják, akkor néhány év alatt elenyészik az a tudás és mentalitás, ami ezt a kultúrát mĦködtette. Ennek felélesztése hosszadalmas és súlyos kockázatokkal terhelt folyamat. (12. táblázat)
39
12. táblázat: Magyarország étkezési paprikaexportja* és –importja Megnevezés
2000
2001
2002
2003
2004
*2005
Termelés* (1000 tonna)
203
236
247
281
269
150
Kivitel friss (1000 tonna)
39,3
36,9
39,7
32,9
31,2
33,2
Kivitel/termelés (%) Behozatal friss (1000 tonna) Behozatal/termelés (%)
29,3
27,4
34
30,5
24,7
29,3
2,3
3,8
5,9
5,5
7,7
14,1
1,7
2,8
5
5,1
6,1
12,4
Egyenleg (1000 tonna) Kivitel fagyasztott (1000 tonna)
37
33,1
33,8
27,4
23,5
19,1
5,6
5
2,6
2,3
2,5
2,5
* Paradicsompaprikával együtt Forrás: KSH külkereskedelmi adatbázis
A paradicsom estében szinte egész évben folyamatos export mellett az import is folyamatos. A hazai paradicsomtermelés (szabadföldi és hajtatott együtt) 150-281 ezer tonna között változott a 2000-2005. közötti években, ebbĘl a hajtatott áru mennyisége kb. 50-100 ezer tonnát jelentett. (13. táblázat) 13. táblázat: Magyarország frissparadicsom-exportja és –importja Megnevezés
2000
2001
2002
2003
2004
2005
Termelés (1000 tonna)
203
236
247
281
269
150
Kivitel (1000 tonna)
2,9
1,3
0,8
0,7
0,6
0,4
Kivitel/termelés (%)
1,4
0,6
0,3
0,2
0,2
0,2
Behozatal (1000 tonna)
5,3
8,7
7,8
8,4
13,8
17,4
Behozatal/termelés (%)
2,6
3,7
3,2
3
5,1
11,6
Egyenleg (1000 tonna)
-2,4
-7,4
-7
-7,7
-13,2
-17
Forrás: KSH külkereskedelmi adatbázis
A frissparadicsom-export fontosabb célországai 2005-ben Románia (160 tonna), Ausztria (93 tonna), Szlovákia (69 tonna), Csehország (21 tonna), Ukrajna (10 tonna) és Lettország (8 tonna), míg az import fĘbb származási országai Spanyolország (5,5 ezer tonna), Törökország (4,7 ezer tonna), Hollandia (2,3 ezer tonna), Franciaország (1 ezer tonna) voltak. (ERDÉSZNÉ, 2007) Kígyóuborkát a magyarok szinte kizárólag belföldi értékesítésre termesztenek, és nem jellemzĘek a nagy, egybefüggĘ uborkahajtató körzetek. A kialakítandó agrárstratégia részeként a zöldségtermelési stratégia fontos részévé kell válnia a termesztési körzetek felélesztésének, megtartásának és újabbak kialakításának. Hiszen ez olyan többlet erĘket mozdít meg, hoz létre és mĦködtet, amelyek mind a hazai, mind az export célú termelésben nélkülözhetetlenek. Az importáru származási helye leggyakrabban Spanyolország. A korai termesztés sikere nagyban függ attól, mennyire gazdaságosan sikerül fĦteni, ugyanakkor a nyári termesztés terén vannak olyan lehetĘségek, amelyeket érdemes megvizsgálni és kiaknázni. (TÖMPE, 2008) 40
1.3.3. Magyarország zöldségtermesztésének jövĘje Ha Magyarország a jövĘben meg akarja ragadni az ágazat fejlesztésében rejlĘ lehetĘségeket, a hangsúlyt a hatékony termelésre, a kereskedelmi együttmĦködések segítésével az árukínálat koncentrálására, új piacok megszerzésére és a meglévĘk megtartására kell helyezni. A minĘség, az áru elĘkészítettsége, az ár, a logisztikai, fizetési stb. feltételek kiemelt szerepet kapnak a jövĘben. A telített EU piacon csak a nagy mennyiségben egyöntetĦ, jó minĘségĦ és árban versenyképes termékek számíthatnak sikerre. (ERDÉSZNÉ, 2007) A friss fogyasztás idényszerĦségének feloldása a tavaszi és a téli hónapokban fedett felületek alatti termesztéssel vagy frisszöldség-importtal oldható meg. A korai (idény eleji), friss piaci értékesítés nagyobb jövedelmet jelenthet, mint a tömegtermelés, ezért érdemesebb a korai ültetést, a fóliával való takarást választani. Több zöldségnövény esetében növekszik a friss fogyasztásra szánt áru termelésének áthelyezĘdése szabadföldrĘl a nagyobb biztonságot adó hajtatásba. Mindez növeli az eltartó képességet, foglalkoztatást és régiófejlesztési lehetĘséget is jelent. A beruházás tĘkeigényes technikai fejlesztés, ezért a fĦtött és fĦtetlen hajtatásban egyaránt fontos a versenyképességet elĘsegítĘ energiatakarékos megoldások keresése, elsĘsorban a termálenergiára és más megújuló energiafélékre alapozott termesztés bĘvítése. (ENDRÉSZNÉ és szerzĘtársai, 2006) A magyarországi friss és feldolgozott zöldségexport számára a legnagyobb lehetĘséget az Európai Unió tagországok, a szomszédos országok, valamint az újjáéledĘ keleti – ukrán, orosz – piacok jelentik. Természetesnek kell venni azt, hogy a lehetséges célpiacok között mindegyiken komoly verseny folyik a vevĘk, a fogyasztók pénzéért. Ehhez a helyzethez kell tehát a módszereket alkalmazni, ilyen körülmények között kell megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek lehetĘvé teszik a magyar zöldségexport növelését. Figyelembe kell venni, hogy a szállítás egyre nagyobb költséghányadot jelent, ez felértékeli a közelebbi külpiacokat és arra sarkallja a magyar termelĘket, hogy nagyobb hozzáadott értékĦ termékeket termeljenek és adjanak el. Az említetteken kívül az Európai Unió piacokat az is jellemzi, hogy erĘsen telítettek, és a verseny is kiélezettebb.
41
1.4 Talaj nélküli zöldséghajtatás jelentĘsége, alkalmazásának technológiai feltételei A talaj nélküli termesztés már több mint fél évszázados múlttal rendelkezik. Olyan tényezĘk kényszerítették a nagy hagyományokkal rendelkezĘ kertészeti üzemeket a talajos termesztés feladására, mint a talajból fertĘzĘ kórokozók és a gyökérgubacs-fonálféreg elszaporodása, vagy a nagyobb termésátlagokon keresztül a természetes jövedelmezĘségének fokozása. Több esetben felvetĘdött a kedvezĘtlen talajviszonyokkal rendelkezĘ területek hasznosításának lehetĘsége és szükségessége is, ami fokozta az ilyen irányú törekvéseket és fejlesztéseket. Míg az 1970-es és 1980-as években sokan vitatták a talaj nélküli termesztés létjogosultságát, ma már senki nem vonja kétségbe fontos szerepét a zöldség- és dísznövényhajtásban, sĘt más kertészti ágazatokban (pl. gyümölcstermesztés, szĘlĘtermesztés, gyógynövénytermesztés) is egyre több példa akad a sikeres alkalmazására. Bevezetésének, üzemeltetésének más termesztési megoldásokhoz viszonyítva kétségtelenül vannak hátrányai, de a technikai elĘrehaladtával, a szakismeretek bĘvülésével ezek jelentĘsége csökken, a problémák folyamatosan kiküszöbölĘdnek, megoldódnak. (TERBE és PAP, 2008) Ez a technológia számos problémára jelenthet megoldást, különösen ott, ahol kevés a megmĦvelhetĘ terület, vagy igen nagy a népsĦrĦség. (SAVAGE, 1985) A technológia egyes esetekben jól kombinálható erĘmĦvek, ipari létesítmények által kibocsájtott hulladékvizekkel is. (RESH, 1998) A talaj nélküli termesztés elĘnyei a talajos termesztéshez viszonyítva: (TERBE – PAP, 2008) alapján foglalom össze. x x x x x x x x x x x x
Nem igényel talajt, ott is megvalósítható, ahol nincs termĘtalaj vagy rossz a minĘsége, és alkalmatlan a zöldséghajtatásra. Az optimális vagy közel optimális struktúra következtében könnyebben biztosítható a növények számára az optimális víz- és tápanyag-ellátottság. Nem igényli a rendszer az egyre nehezebben beszerezhetĘ szerves trágyát. Elmarad az esetenként meglehetĘsen bonyolult és költséges talajápolás. A talajból fertĘzĘ betegségekkel és kártevĘkkel nem kell számolni, a közeg mentes minden növénytoxikus anyagtól. Kevesebb növényvédĘ szer felhasználást tesz szükségessé. Könnyebben és olcsóbban biztosítható a növények számára az ideális talajhĘmérséklet. A közeg fizikai és kémiai tulajdonságainak pontos ismeretében jól szabályozható és automatizálható a növények víz- és tápanyag-ellátása, ebbĘl adódóan ritkábban fordul elĘ túlöntözés, túltrágyázás, illetve víz- és tápanyaghiány. A mĦszerek használatával csökkenthetĘ az emberi tévedés, a szubjektív megítélés. Az ideális feltételek korábbi termésérést, jobb minĘséget, nagyobb termésmennyiséget tesznek lehetĘvé. Garantáltan mentes a termés a talajból eredĘ káros anyagoktól. A korszerĦbb rendszerek üzemeltetésével minimálisra csökkenthetĘ a víz- és a tápanyagveszteség, a környezetszennyezés.
42
x
MegfelelĘ technikai és szolgáltatási háttér esetén nĘ a termésbiztonság, javul a tervezhetĘség.
Ugyanakkor a módszer bevezetése és alkalmazása néhány hátránnyal is jár, amivel az üzemeltetĘknek tisztában kell lenniük. Ezek a következĘk: x x x x x x x x
Megvalósítása jelentĘs többletköltséggel jár a hagyományos talajon történĘ termesztéshez (hajtatáshoz) viszonyítva. A rendszer toleranciája minimális a technológiai hibákkal szemben. Az üzemeltetése speciális, magas szintĦ ismereteket, pontosságot igényel. A rendszer mĦködésének alapfeltétele a jó minĘségĦ víz, ami sok esetben hiányzik. Jól mĦködĘ szervízhálózatot, biztos, megbízható energiaszolgáltatást és háttéripart feltételez. Jól mĦködĘ, szakismeretek tekintetében folyamatosan fejlĘdĘ szaktanácsadást, szaktanácsadó hálózatot igényel. A felhasznált gyökérrögzítĘ anyagok megsemmisítése drága, esetenként nehezen oldható meg. Fogyasztói idegenkedés, a termés nem sorolható a biotermékek csoportjába
RÁCZNÉ. (2008) szerint a talaj nélküli termesztés legfontosabb jellegzetessége, hogy a termesztĘ közeg nem a talaj, így mindazokat a lényeges funkciókat, melyeket a talaj nyújt a növény részére, más módon kell biztosítani. A talajt kiiktatva, sok bizonytalansági tényezĘ is kikapcsolható, a növény víz- és tápanyag-ellátása kívülrĘl szabályozható, a növényi fejlĘdés teljesen irányítható. A talajos termesztéssel összehasonlítva a víz minĘsége itt felértékelĘdik, ugyanis az ismert élettani funkciókon túl (hĦtés, biokémiai közeg, reakció partner stb.) a kizárólagos tápanyagszállító anyag a víz. Általánosságban a víz minĘsége annál fontosabb, minél többet használunk fel egységnyi terméshez és minél kisebb a gyökérzet tömege. A víz sajátságait fizikai, biológiai és kémiai tulajdonságainak összessége adja. A korszerĦ talaj nélküli termesztésben az özönvíz értékelése differenciált minĘsítési rendszerben történik. A vízminĘsséggel szemben általános határértékeket nem lehet megadni, mert minden víz jó addig, amíg az adott körülmények között nem korlátozza a növény fejlĘdését. A talaj nélküli termesztéshez felhasználható víz értékelésének alapjait a 14. táblázat tartalmazza. 14. táblázat: A víz értékelése talaj nélküli termesztéshez az oldott anyagok alapján Tulajdonság EC (mS/cm)
Kiváló <0,5
MegfelelĘ 0,5-1,0
Kevésbé alkalmas 1,0-1,5
HCO3-(mg/l) Na (mg/l) Cl (mg/l)
<155 <35 <50
155-305 35-75 50-105
305-610 75-150 105-175
SO2-4 (mg/l) Mn (mg/l) B (mg/l)
<100 <0,4 <0,22
100-200 0,4-1,1 0,22-0,44
200-400 1,1-1,65 0,44-0,65
Zn (mg/l)
<0,33
0,33-0,65
0,65-1,6
Forrás: (GÖHLER - DREWS, 1989)
43
Az intenzív termesztésben a víz mellet a gyökérrögzítĘ közegek megfelelĘ választása elengedhetetlen feltétele a sikeres termesztésnek. A talaj nélküli termesztésben a közeg használatánál két alapvetĘ problémára kell figyelni: a kis térfogat miatt kicsi a víztartó és vízellátó képesség, másrészt a kis közegvastagság hátrányosan befolyásolja a vízvezetést. A zöldséghajtatási gyakorlatban ma 4-5 gyökérrögzítĘ közeg alkalmazása terjed el számottevĘ felületen, amelyek lehetnek szerves és ásványi eredetĦek. (SLEZÁK és PAP, 2008) A szerves eredetĦ közegek közül a tĘzeg a legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott gyökérrögzítĘ anyag. A természetben megtalálható, növénytermesztésben való felhasználásához nem igényel jelentĘsebb átalakítást. Azonban a tĘzegtelepek kialakulása lassú folyamat eredménye, felhasználásuk pedig a jelenlegi mezĘgazdasági gyakorlat szerint jelentĘs, ebbĘl adódóan a Föld tĘzegkészlete gyors ütemben apad, s belátható idĘn belül kritikus szintre csökken. Ezért a tĘzegtelepek, tĘzeges élĘhelyek védelme érdekében folyamatosan keresik a tĘzeget helyettesítĘ anyagokat. Ilyen a kókuszrost, amely évrĘl évre megújuló készletĦ szerves anyag. A kókuszdió héjának rostjaiból állítják elĘ, így tulajdonképpen mezĘgazdasági melléktermék. Kertészeti felhasználásával kapcsolatban az 1980-as évek elején indultak kutatások. Ma már számos országban használják a tápoldatos termesztéshez, s az utóbbi néhány évben Magyarországon is egyre terjed termesztĘközegként való alkalmazása, állókonténeres, valamint fektetett fóliatömlĘs termesztési módnál egyaránt. Az ásványi anyagok közül a perlitet használhatják a talaj nélküli termesztésben önálló gyökérrögzítĘ közegként. Laza szerkezetĦ, kémiailag inaktív, sav és lúg hatásának jól ellenáll. Igen jó vízmegkötĘ képessége (saját térfogattömegének 3-4-szeresét tudja felvenni), kórokozóktól és kártevĘktĘl mentes közeg. A perlitet magas hĘmérsékleten állítják elĘ riolitos összetételĦ, savanyú vulkáni eredetĦ kĘzet hevítésével. A vermikulit természetes eredetĦ, lemezes szerkezetĦ aluminium-vas-szilikát ásvány, melyet bányászást követĘen Ęrölnek, majd magas hĘmérsékleten (800-1000 °C) duzzasztanak, így egy könnyĦ granulátomot kapnak. Beszerzési költsége viszonylag magas, gyakorlatilag csak palántanevelésnél, megtakarításhoz alkalmazzák, bár néhol speciális földkeverékek összetevĘjeként is használják. A kĘzetgyapot a vízkultúrás termesztésben jelenleg a leggyakrabban alkalmazott közeg, melyre a legnagyobb felületen hajtatott zöldségfajok esetében a teljes termesztéstechnológia kidolgozott. Eredetileg építĘipari szigetelĘanyag. Alapanyaga bazalt, mészkĘ és koksz, amelyeket 4:1:1 (egyes terméktípusok esetében 3:1:1) súlyarányban 1500-1800°C hĘmérsékleten megolvasztanak, és 0,005 mm vastagságú, hosszú szálakat húznak belĘlük. A kĘzetgyapot terjedését az elhasznált közeg kezelésének problémája kissé gátolja. A legtöbb, kĘzetgyapotot használó üzemben a hajtatásból kikerülĘ közeg megsemmisítése, más célú felhasználása nem megoldott, így évrĘl évre nagy mennyiségĦ, környezetet terhelĘ hulladék képzĘdik. (SLEZÁK és PAP, 2008)
44
1.4.1. A talaj nélküli zöldséghajtatás mĦszaki és technológiai alapjai A talaj nélküli termesztés a hagyományossal összehasonlítva lényegesen nagyobb beruházást igényel. A technikai feltételek között ki kell emelni a nagy légterĦ termesztĘlétesítményt, az abban kialakított támredszert, a víz- és tápanyag kijuttatására alkalmas csepegtetĘ berendezést, annak mĦködése következtében keletkezĘ elfolyó, ún. drénvíz összegyĦjtését, esetleg újrahasznosítását szolgáló rendszer kiépítését. A tápoldat bekeverését, elĘállítását ugyancsak erre a célra kialakított automatika végzi. Fontos kelléke a talaj nélküli termesztésnek maga a termesztĘközeg. További költséget jelent az eredeti termĘtalaj letakarása, a terület megfelelĘ kialakítása, szintezése. Meg kell említeni a termesztĘközeg elhelyezését szolgáló eszközöket (tartókat), csomagolóanyagokat is. Lényeges eleme a módszernek a klíma optimalizálását célzó különbözĘ berendezések, segédeszközök megléte is, bár hagyományos termesztést feltételezve meglétük ott sem felesleges. Az említetteken kívül az eljárás hátrányaként sorolják a rendszer érzékenységét, valamint azt, hogy az átlagosnál nagyobb szakmai hozzáértést, a kvalifikáltabb szaktudást igényel. (GYÚRÓS, 2008) A termesztĘ berendezések közül az üvegházak és a fóliával borított mĦanyagházak, amelyek alkalmasak a talaj nélküli termesztésre. Ezek közül is kifejezetten azok, amelyek vápamagassága eléri a 4-5 méteres magasságot. A növényház hĘgazdálkodása és klimatikus adottságai is elsĘsorban a nagyobb légterĦ létesítményekben alakulnak kedvezĘbben. Mivel a klíma 75-80%-ban meghatározza az eredményességet a növényházakban, ezért a technológiai kutatások többsége is ebbe az irányba mozdult el. A téma aktualitását a növekvĘ energiaárak még inkább megerĘsítették. Az eredményességet meghatározó klíma rendkívül fontos tényezĘ, amelyre FORRAY (2008) speciális klímastratégiákat dolgozott ki a besugárzási értékeknek megfelelĘen. A zöldségnövények fejlĘdésére, terméshozamára, a termések minĘségére a legnagyobb hatást a besugárzás, a léghĘmérséklet, a páratartalom, és a széndioxid szint gyakorolja, ezért alapvetĘ, hogy ezeknek a klímaelemeknek a szabályozásával elĘnyös körülményeket biztosítsunk a növényeink számára. A zöldségnövények jó fényviszonyok, fejlĘdésük szempontjából optimális hĘmérsékleten, 70-80% körüli páratartalom és magas CO2-koncentrcáció mellett fejlĘdnek a legjobban. Gyenge besugárzás esetén a hĘmérsékletet és CO2-szintet a fényviszonyok függvényében kell módosítani, ellenkezĘ esetben energiát pazarolunk. Néha a klimatikus tényezĘk nem esnek egybe a növény számára optimális szintekkel, például erĘs besugárzás és magas hĘmérséklet, valamint alacsony páratartalom mellett kell megtalálni a legnagyobb nettó fotoszintézist eredményezĘ beállításokat. A klimatikus tényezĘk, ennek megfelelĘen a növényi környezet folyamatosan változik. Ezt a bonyolult, sok tényezĘs rendszert a jobb minĘség, a nagyobb termés, a gazdaságosabb termesztés érdekében folyamatosan kell szabályoznunk, a növény igényének megfelelĘen módosítanunk. ZATYKÓ (1993) szerint a talaj nélküli termesztésben, ahol magát a talajt, mint az egyik jelentĘs CO2-forrást kizárjuk, kézenfekvĘ e növényi tápanyag mesterséges adagolása. Kísérletekkel bebizonyították, hogy a természetes koncentrációnál töményebb CO2-szint sem mérgezĘ növényeink számára. A külsĘ légtér CO2–koncentrációja kb. 300 ppm (0,03 térfogat%). A jól záródó házakban, nagy növénytömeg esetén ennek az értéknek töredéke található (kb. 30-70ppm), amelybĘl 45
a növény már semmit se tud felvenni. A rendszeres szellĘztetést a legegyszerĦbb CO2adagolásnak tekintetjük, ezzel akár 5-15%-os termésnövekedés is érhetĘ. A CO2-felvétel sebessége a koncentráció emelésével mintegy 800 ppm-ig rohamosan nĘ, 1000-1200 ppmes töménységig ez az ütem jelentĘsen csökken. Látható tehát, hogy a szén-dioxid mesterséges adagolásával a szabadban lévĘ koncentrációt hozzávetĘleg háromszorosára érdemes dúsítani. Egy hektár üvegház óránkénti CO2- szükséglete átlagosan tehát 60 kg, a jobban záródó fóliasátraké - a kisebb veszteség miatt - ennek kb. a fele. Az utóbbi években számos kutató foglalkozott a technikai fejlĘdés eredményeinek üvegházi rendszerekben való felhasználásával. A „zárt üvegházak”, a „napenergia-házak” és az „energiaszállító üvegházak” mindenekelĘtt tudományos elképzelések, de idĘvel bevonulnak a gyakorlatba. „Zárt üvegházak” kiindulópontja, hogy az üvegháznak nincs levegĘzési lehetĘsége, nincs közvetlen légcsere az üvegház és a környezet között, hĦtéssel, párátlanítással és magasabb CO2-koncentrációval dolgoznak, különösképp, ha a növények a CO2-t jól tudják hasznosítani. Az elképzeléshez a meleget nyáron raktározni, télen fölhasználni kell (hĘszivattyúval). Ha az elraktározott meleg több mint az igény, a fölösleget a szomszédos üvegházi felület hasznosíthatja. Az így mĦködĘ rendszerben a klíma jobban szabályozható, a hĘmérsékletvezetés kevésbé szélsĘséges a hĦtés miatt, a páratartalom állandó és magas, a CO2-koncentráció is magasabb és értéke állandó. HĘszivattyú alkalmazásával az energia hatékonysága 30%-kal javul, de a 70-100 euró/m3 hozzáadott beruházási költség legalább 20%-kal magasabb eredményt kíván. (MERÉNYI, 2006) AMSTRONG (2003) és VISSER (2006/a) szerint a zárt melegházi módszer elĘnyös tulajdonsága, hogy lehetĘvé teszi a növényvédelemhez használatos termékek felhasználásának csökkentését. „Sokkal kevesebb a különféle permetezĘszerek iránti igény, mert a kártevĘk és az általuk hordozott vírusok egyszerĦen nem jutnak be a melegházba. Ez egyúttal lehetĘvé teszi, hogy a növény valamennyi energiáját a saját növeldésére hasznosítsa. Ha pedig a termelĘ biológiai módszereket alkalmaz a növényvédelem során, a paraziták pl. egyszerĦen nem repülhetnek el. VISSER (2006/b) vizsgálatai alapján jelentĘs megtakarítás érhetĘ el a zárt üvegházakban, amelyet a hollandiai Themato nevĦ paradicsomtermesztĘ cég kutatásai igazolnak. Kísérleteikben akár 36% energia megtakarítást értek el a növényházaikban 9%-os termelékenység növekedés mellett. A zárt növényházak és az energiatermelĘ házak mellett holland kutatók speciális klímaszabályozási technológiákat fejlesztettek ki AIRCO növényház néven. A koncepció ugyancsak a fenntartható növekedésre épül, de ez esetben a lehetĘ legkevesebb költséggel járó technológia felhasználásával teszi ezt, ami a rendszert még nyereségesebbé teszi. Az AIRCO növényházakban a szellĘzĘnyílásokat ritkábban nyitják ki, ezáltal kevesebb a CO2 veszteség és a relatív páratartalom nĘ, amelynek következtében a növényeknek kevesebb energiára van szükségük a párologtatáshoz. A páraképzés nem új dolog a gyakorlatban, azonban a hozamnövekedés csak akkor következik be, ha hĘmérséklet és a CO2 szint egyensúlyban van. (LEEUWEN, 2006) Dán kutatók olyan fejlesztésrĘl számoltak be, amely szerint a dinamikus klíma kontrol az energia megtakarítás potenciálja. A klíma kontrol a fotoszintézis által hozzáférhetĘ forrásokra épül, amellyel a dániai kísérletek szerint energia takarítható meg anélkül, hogy 46
ez a növények minĘségét és fejlĘdését érintené. Az IntelliGrow© rendszer arra irányul, hogy akkor biztosítson széndioxidot a növények számára, amikor ezek hasznosulása optimális. Ez ellentétes a hagyományos módszerrel, amely a levegĘ hĘmérséklet, a széndioxid és páratartalom állandó szintjének fenntartására irányul, függetlenül a fényviszonyoktól és csak korlátozott mértékben befolyásolja a növények növekedését. Valójában a dán növénytermesztĘk, akik a változó hĘmérsékletĦ dinamikus klímarendszert alkalmazták azt állítják, hogy ennek az eljárásnak köszönhetĘ az üvegházi termesztésben elért energia megtakarításuk a paprika esetén 15%-os, uborka esetén 10 %-os is lehet. (OTTOSEN és ROSENQVIST, 2006) DIELMAN és KEMPES (2006) szerint a növényházak energiaszükséglete az energiaernyĘk használatával is jelentĘs mértékben csökkenthetĘ. Talaj nélküli paradicsomtermesztés során az energia ernyĘket csak akkor nyitották ki, amikor a fényintenzitás elérte az 50 W/m2-t. Az ernyĘk túlzott használata ugyan veszélyeztetheti a termés mennyiségét és minĘségét, de kísérleteikben az ernyĘk hosszabb ideig tartó használata nem járt hozamcsökkenéssel. A hosszabb tartamú kísérletek során az energia megtakarítás elérte a 3%-ot. A termesztĘ berendezések fĦtésének típusa alapvetĘen meghatározza az eredményességet. A költségek közül a munkabér mellett a fĦtés az a költségkategória, amely a költségszerkezetben elérheti akár a 25-35 %-ot is. Ezért nagyon fontos a hĘszükséglet pontos ismerete, amely az óránként szükséges meleg mennyiségét jelenti adott külsĘ hĘmérséklet mellett és biztosítja azt a hĘfokot, amely a növények zavartalan fejlĘdéséhez szükséges. Mértékegysége Watt, kJ, vagy régebben kcal/óra. A szükséges hĘmennyiség biztosítása energiahordozók elégetésével történik, amelyek a következĘk lehetnek: x szilárd tüzelĘanyagok: kĘszén, barnaszén, koksz, fa, fafapríték, mezĘgazdasági hulladékok, különbözĘ pelletek, x folyékony tüzelĘanyagok: nehéz és könnyĦ tüzelĘolajok x gáznemĦ tüzelĘanyagok: PB-gáz, városi gáz, földgáz x termálvizek vagy különbözĘ erĘmĦvek „hulladék vizei” x elektromos energia. A kertészek körében általánosan elfogadott ismeret, hogy fóliával takart 1 m2 termĘterület légtér hĘfokának 1°C-kal történĘ emeléséhez 11,6 Watt (10 kcal/óra) hĘmennyiség szükséges. Üveg vagy kettĘs fóliatakarás használatakor ez az érték 7 Watt (6kcal/óra) körüli értékre csökken. A jelzett hĘmennyiségek elsĘsorban tapasztalati értékek, a gyakorlatban azonban kellĘ biztonsággal használhatók. Alapelv a fĦtés méretezésénél, hogy a megadott technológiai hĘmérsékleten tartott növényház hĘveszteségeit a termesztési idĘszak átlagos minimális külsĘ hĘmérsékletére még pótolni tudjuk, és a várható legnagyobb lehĦlések idején a növényeket a pusztulástól megóvjuk. (GYÚRÓS, 2008) A gyakorlatban 150-200W/m2 fĦtési teljesítmény szükséges a termesztĘ berendezések fĦtéséhez, ami 1,5-2 MW-ot jelent hektáronként. A növényház hĘvesztesége, amit folyamatosan pótolni kell, egyenesen arányos x a határoló felület nagyságával (F), x a burkolóanyag hĘátbocsájtási tényezĘjével (k) és a x külsĘ és belsĘ hĘmérséklet különbségével (ǻt). 47
A határoló felület nagyságát (F) az alapterületre vetítve adják meg, tehát értéke mindig nagyobb 1-nél. A hĘátbocsájtási tényezĘ (k) az anyag vastagságától és minĘségétĘl függ. Üveg esetében értéke kb. 30, 0,15 mm vastag PE-fóliánál hozzávetĘleg 42. KülsĘ klimatikus behatások (szél, csapadék) idĘlegesen tovább növelhetik a hĘveszteséget, melynek értékét az alábbi képlet segítségével számítjuk ki: Q= F·k·ǻt. Az egyes energiahordozók egymáshoz viszonyított költsége az energiaárak növekedése miatt nagyfokú eltéréseket eredményezett. A 2. ábra megmutatja, hogy mennyibe kerül 1 köbméter 110 Ft-os gáz helyettesítés 2007 tavaszán. A fĦtĘolaj kétszerese, a villany 2,5 szerese 1 köbméter földgáz értékének, a hĘszivattyú és a fapellet 100 Ft alatti helyettesítési értékkel rendelkeznek. A gabonafélék, energiafüvek és az azokból elĘállított pelletek még mindig nem veszik a versenyt a legkedvezĘbb 25% és 50%-os nedvességtartalmú faaprítékokkal, amelyek nagyságrendileg 1/3-os költségbe kerülnek. 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40
Kukorica
Tritikálé
Búza
Napraforgópellet
Repcepellet
EnergiafĦpellet
Szalmapellet
Fapellet
Faapríték, 25 % nedvesség
Faapríték, 50 % nedvesség
Tüzifa, légszáraz
Feketeszén
Barnaszén
FĦtĘolaj
Villany
Földgáz
0
HĘszivattyú
20
2. ábra: 1 köbméter 110 forintos gáz helyettesítése forintban kifejezve a különbözĘ tüzelĘanyagok esetén, 2007 tavaszán Forrás: (MERÉNYI, 2008)
A pelletek és a gabonák, a közhiedelemmel ellentétben nem a legolcsóbb anyagok. A fapellet kifejezetten drága fĦtĘanyag. A szénfajták, a faapríték és az olajos pelletek a legolcsóbb kategória. A gyakorlatban egy köbméter gáz kb. 2 kg közepes minĘségĦ barnaszénnel helyettesíthetĘ. A 2008-as év végére a fosszilis energiahordozók közül a szénfajták ára 30-40%-al drágult, ezzel is megerĘsítve azt, hogy a megújuló biomasszák közül a faaprítéknak meghatározó szerep juthat a növényházak fĦtésében. A villamos energia elĘállítására alkalmas un. kogenerációs erĘmĦvek mĦködése során képzĘdĘ hulladékhĘnek a hasznosítása a zöldséghajtatásban szintén meghatározó lehet. A fosszilis energiahordozók és a megújuló biomassza mellet Magyarország geológiai adottságainak köszönhetĘen jelentĘs mennyiségĦ geotermikus energiával rendelkezik. A termálvízzel kapcsolatos irodalmakat az 1.5. fejezetben tekintem át részletesen. 48
A klímakutatások és az energia megtakarítások vizsgálata mellett a másik mĦszaki jellegĦ technológiai kutatási terület a zöldséghajtatásban a mesterséges megvilágítás kérdése. A kiegészítĘ világítás alkalmazása növekszik Hollandiában annak ellenére, hogy közgazdaságilag nem tĦnik hatékony termelési eljárásnak. De a lehetĘség, hogy egész évben termelhessenek, és így hatékonyabban hasznosítsák a melegházakat és a munkaerĘt, úgy tĦnik mégis vonzóvá teszi az eljárást. Hollandiában több mint 2000 ha-nyi üvegházat szereltek fel kiegészítĘ világítással, ami jelentĘsen növeli a terméshozamot és persze a négyzetméterenkénti energiafelhasználást is. Kezdetben kizárólag a dísznövény hajtatásnál és palántanevelésnél alkalmaztak mesterséges megvilágítást. Az utóbbi idĘben azonban ugrásszerĦen megnĘtt a világított felületek részaránya a zöldséghajtatásban. A paradicsomnál elérte a 120ha, a paprikánál a 60ha, az uborkánál pedig a 10 ha-t. A kiegészítĘ világítás biztosítja a termelés lehetĘségét egész évben, amelyet a piacok is igényelnek, ugyanakkor az üvegházak és a munkaerĘ mind gazdaságosabb kihasználására ösztönöz. (HOGENDONK et al., 2006) FLORUS (2007) szerint Hollandiában a megvilágítással termesztett paradicsom termĘterülete növekedni fog és 2010-re eléri a 175 ha-t. Ezzel ellentétben DEVREKER (2007) nem talált olyan említésre méltó tervezetet, amely megnövelné a mesterséges megvilágítás alatt termesztett paradicsom felületét, amit a lanyhuló gazdasági környezet következményének tart. VISSER (2007) szerint nehéz trendeket definiálni a zöldséghajtatás megvilágítása terén. Néhányan a téli szállításokra koncentrálnak a magasabb árak elérése érdekében, mások a folyamatos, egész éven át biztosítható szállításokat célozzák meg, míg olyanok is vannak, akik a dolgozóik stabil munkarendjéhez ragaszkodnak. AKKERHUIS (2007) szerint a termelĘk többsége a megvilágítás hatékonyságát szeretné javítani. A legtöbb termelĘ, aki mesterséges megvilágítást alkalmaz a melegházában, nagynyomású nátriumlámpákat használ, amelyeknek a hatékonysága nagyon alacsony, mert nagy mennyiségĦ hĘt termelnek. Becslések szerint csak a felhasznált energia 30%-a hasznosul a növények növekedése során. Ez egyrészt maga után vonja a nemkívánatos energiavesztést, továbbá jelentĘsen befolyásolja a melegház klímáját. Egy holland mĦszaki tanácsadó cég, a KEMA, a Holland Innovációs Program részeként 2004-ben elkészítette útmutatásait a „Melegház, mint energiaforrás” címĦ projectjében a LED alapú mesterséges világításra vonatkozóan is, amelyek ösztönzĘleg hatottak az ilyen irányú K + F tevékenységre Hollandiában. A LED egy kis elektronikus eszköz, amely specifikus hullámhosszú fényt bocsájt ki hĘtermelés /infravörös/ nélkül. A kibocsájtott fény színe a felhasznált anyag összetételétĘl és állapotától függĘen lehet infravörös, látható ultraibolya közeli. Az ilyen fény néhány elĘnyös tulajdonsága: x a LED-ek wattonként több fényt termelnek, x a kívánt, pl. a növények növekedését elĘsegítĘ színĦ fényt bocsájtják ki, x célzottan lehet velük világítani, x fényük tompítható, x hosszú élettartam (akár 50000 óra), x fényforrásként nem termelnek hĘt, x pulzálhatnak, amivel az energia hatékonyság 30%-kal is javítható. 49
A LED-ek alkalmazása a növények növekedésének elĘsegítésére több fontos kérdést vetett fel. Az egyik legfontosabb annak eldöntése, hogy pontosan melyik hullámhossz segíti ezt leginkább. A másik legfontosabb kérdés a LED-es rendszerek magas beruházási költségének megtérülése. A LED-ek gyártása még mindig elég drága, de történt néhány fontos technológiai elĘrelépés az elmúlt években, amelyek az ár csökkenését eredményezik.
1.4.2. Öntözés és tápoldatozás a talaj nélküli zöldséghajtatásban A talaj nélküli termesztésben a termĘközeg tápanyagtartalmát mesterséges úton, ásványi anyagokkal, trágyákkal biztosítjuk. Az tápanyag-utánpótlás speciális tápoldatozó, vízben maradék nélkül oldódó mĦtrágyákkal történik. A tápoldatok kijuttatása tápoldatozó rendszerek segítségével történik, amelyek a fölösleges tápoldat elvezetése alapján nyílt és zárt rendszerekre oszthatók. A nyílt rendszerekben a tápoldat a gyökérközegen átvezetve, drén formájában elfolyik, nem hasznosítható újból. A zárt rendszernél a tápoldat a töménység korrigálása, esetleges fertĘtlenítése után visszakerül a rendszerbe, majd ismételten a gyökérközegbe juttatják. (FORRAY és TERBE, 2008) A talaj nélküli zöldséghajtatás esetén az a cél, hogy kiaknázzuk a termesztett fajta biológiai potenciáljában lévĘ lehetĘségeket. Ehhez minden feltételt optimálisan kell biztosítanunk, így a tápanyaggal és a vízzel való ellátást is. Korlátozott közegben fejlĘdĘ növényeknél lényeges, hogy idĘben történjen a tápanyagellátás, az igényeknek megfelelĘen. Tápoldatozással változtatjuk a közeg értékeit, zárt rendszerben kezeljük a drénvizet, annak mozgatását és felhasználását. (SZėRI – SZėRINÉ, 2008) A tápoldatkeverĘ közvetlen irányítója az öntözésvezérlĘ, amellyel beállíthatók a tápoldat paraméterei és az adagolás feltételei. A vezérlĘ mĦködése az alapbeállításokra épül (mint pl. pontos idĘ, csillagászati idĘ). A továbbiakban a recept beállítása alapján a tápoldatozásvezérlĘ megfelelĘ arányban összekeveri a különbözĘ törzsoldatokat, elĘállítva ezzel a kívánt EC-jĦ és pH-jú öntözĘvizet. A recept határozza meg, hogy tiszta vagy visszatérĘ vizet használunk-e az öntözéshez, illetve a besugárzás hatására történĘ EC-csökkentés módját is. A fényvezérléses öntözést – mivel a növényekhez eljutott fényenergia befolyásolja legnagyobb mértékben a transpirációt és a vízfelvételt – a nyári illetve a változékony idĘben célszerĦ használni. A fénymérĘvel felszerelt vezérlés méri a besugárzási összeget, majd a beállított érték után az öntözés indítása következik. Holland technológiák alapján 1 J/cm2 fény energia szükségessé teszi a 2-3,5 ml/m2 víz kijuttatását. A 15. táblázat azt mutatja, hogy az év különbözĘ szakaszaiban mennyi a m2-kénti vízszükséglete egy kifejlett állománynak. A számolásnál figyelembe kell venni más tényezĘket is, mint a fĦtést a szellĘztetést és az esetleges túlfolyást. A talaj nélküli termesztés esetén különösen fontos az optimális körülmények betartása a gyökérzónában. (SZėRINÉ, 2008/b)
50
15. táblázat: Paradicsom, uborka és paprika négyzetméterenkénti vízigénye Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
Paradicsom Uborka Paprika ml/J/m2 ml/Wh/m2 ml/J/m2 ml/Wh/m2 ml/J/m2 ml/Wh/m2 3,8 1,37 3,8 1,37 3,5 1,26 2,4 0,86 2,6 0,94 2,1 0,76 3,4 1,22 3,5 1,26 3,1 1,12 2,8 1,01 3,0 1,08 2.5 0,90 2,6 0,94 2,8 1,01 2,3 0,83 3,0 1,08 3,2 1,15 2,7 0,97 2,9 1,04 3,1 1,12 2,6 0,94 3,0 1,08 3,0 1,08 2,7 0.97 2,7 0,97 2,9 1,04 2,4 1,26 2,4 0,86 2,5 0,9 2,3 0,83 2,4 0,86 2,5 0,9 2,3 0,83 2,3 0,86 2,5 0,9 2,3 0,83
Forrás: (SZėRI – SZėRINÉ, 2008)
Paprikatermesztéshez az öntözĘrendszer teljesítménye 1-2 l/óra/csepegtetĘ, éves vízszükséglete pedig 800-900 l/m2/év. A kifejlett növény transzspirációs vízszükséglete 1 J/cm2 esetén 2-3 ml/m2, adagolása Joul-onként 2,5-3,5 ml/m2. A paprika nem tĦri a magas sótartalmat és bizonyos káros elemek felhalmozódását a gyökérzónában. Rossz minĘségĦ víz esetén javasolt a víz sótalanítása. A páratartalom szabályozását nyáron, illetve nyári ültetés után nagymértékben megkönnyíti a párásítórendszer, amely hĦtési feladatokat is ellát. A paprika a tápanyagigényes növények közé tartozik. A nagy hozam és jó minĘség eléréséhez a növények bĘséges tápanyagpótlást igényelnek. Hajtatásban- a termesztési idĘszaktól függĘen-, 1 kg termés kifejlesztéséhez a következĘ tápanyagokat veszi fel: N-2,4 g, P-0,4 g, K-2,9 g. A különbözĘ tápelemek mennyiségének ismerete nem elegendĘ a helyes tápanyag-utánpótláshoz. Ügyelni kell az elemek egymáshoz viszonyított arányára, és az ionantagonizmusra. A tápoldatozásnál figyelembe kell venni, hogy a paprika gyökérzete érzékeny a magas sókoncentrációra, így a tápelemek utánpótlását folyamatosan kell végezni. Talaj nélküli termesztésben a növények tápanyag-ellátása nagymértékben a tápoldatban lévĘ tápelemek mennyiségétĘl és koncentrációjától függ. A növényeknek a fejlĘdés különbözĘ idĘszakaiban más-más igényei vannak a környezeti tényezĘktĘl, növény kondíciójától és a fajtajellegtĘl függĘen. A tápoldat adagolása termesztés elején elsĘdlegesen a növény fejlĘdési fázisától függ, teljes terhelésnél inkább a fényviszonyokhoz kell igazítani. A paprika tápoldat összetételét a növény fejlĘdési fázisainak megfelelĘen a 16. táblázat tartalmazza.
51
16. táblázat: A paprika tápoldat összetétele a fejlĘdési idĘszakok függvényében pH
Tábla feltöltése
ElsĘ 4 hét
ErĘs terhelés
Alap
5,5
5,6
5,7
5,7
2-2,4
2-2,5
1,8-2,4
2,2
N (mg/l)
200-250
230-260
200-240
235-260
P (mg/l)
40-50
40-55
39-50
45-55
K (mg/l)
165-200
230-260
270-340
260-310
Ca (mg/l)
180-220
210-230
180-220
190-220
Mg (mg/l)
45-55
40-50
20-25
35-45
S (mg/l)
35-40
55-60
50-60
55-65
Fe (mg/l)
2-2,2
2-2,2
2-2,2
2-2,2
Mn (mg/l)
0,27
0,27
0,27
0,27
B (mg/l)
0,43
0,32
0,32
0,32
Cu (mg/l)
0,1
0,06
0,05
0,05
Zn (mg/l)
0,26
0,26
0,26
0,26
Mo (mg/l)
0,1
0,1
0,05
0,05
EC (mS/cm)
Forrás: (SZėRINÉ, 2008/a)
A paradicsom a tápanyagigényes növények közé tartozik. A nagy hozam és jó minĘség eléréséhez a növények bĘséges tápanyagpótlást igényelnek. A hajtatott paradicsom, a termesztési idĘszaktól függĘen, 1 kg termés kifejlesztéséhez a következĘ tápelemeket veszi fel: 3,5-5 g N, 0,7-1 g P, 7-8 g K, 4,5-5 g Ca,1-1,2 g Mg. Szervetlen közegeknél a tápoldat összetételét a növény fejlĘdési fázisához kell igazítani, a korrekció az állomány habitusa, illetve a közeg kivonata alapján történik. Javasolt rendszeresen ellenĘrizni a közeg tápanyagtartalmát, az ültetéstĘl május végéig háromhetente, késĘbbiekben havonta. AlapvetĘen törekedni kell az optimális generatív vegetatív növekedési egyensúly beállítására, amit fĘleg N:K arány befolyásol. A káliumigény folyamatosan nĘ a bogyók számának növekedésével. Optimális aránynak tekinthetĘ: x x x x x x
szétrakás a táblán elsĘ fürt virágzásáig: 1: 1,3-1,4, tábla feltöltése: 1:1, második-harmadik fürt virágzásakor: 1:1,4, harmadik-ötödik fürt virágzásakor:1:1,6-1,8 (amennyiben kevés öntözést alkalmazunk), elsĘ szedések idejében: 1:1,6, termĘ állományban: 1:1,4-1,7.
A paradicsom tápoldatának összetételét és annak változásait a fejlĘdési fázisoknak megfelelĘen a 17. táblázat tartalmazza.
52
17. táblázat: A Grodan cég által javasolt tápoldatok összetétele kĘgyapotos paradicsomtermesztésnél Paraméter
FeltöltĘ
1. fürt virágzásáig
3. fürt virágzásáig
5. fürt virágzásáig
10. fürt virágzásáig
EC (mS/cm) pH N (mg/l) P (mg/l) K (mg/l) Mg (mg/l) Ca (mg/l) S (mg/l) Fe (mg/l) Mn (mg/l) B (mg/l) Zn (mg/l) Cu (mg/l) Mo (mg/l)
2,5-3 5,5 200-220 40-65 200-240 60-70 210-260 120-140 1,4-2,5 0,55-0,8 0,45-0,5 0,33 0,05-0,15 0,05
3,5-4,0 5,5 220-300 40-80 260-300 60-80 220-280 85-100 2-2,5 0,55 0,27 0,33 0,05 0,05
3,5-4,0 5,5 200-230 50-60 260-320 70-80 200-220 100-110 2,5 1,0 0,4 0,33 0,15 0,05
3,0-3,5 5,5 200-230 40-60 320-360 60-80 200-210 125 2,2 0,8 0,4 0,33 0,15 0,05
2,8-3,3 5,5 200-240 40-60 300-340 60-70 200-210 135 2 0,8 0,4 0,33 0,15 0,05
Nagy állomány Standart 2,8-3,0 5,5 190-200 40-50 300-340 60 190-210 130 2 0,8 0,4 0,33 0,15 0,05
Forrás: (SZėRINÉ, 2008/b)
A hajtatott uborka tápanyagigénye nagy, mivel nagy mennyiségĦ hajtást, levelet és termést képez. A hajtatott uborka, a termesztési idĘszaktól függĘen, 1 kg termésének kifejlesztéséhez a következĘ tápelemeket veszi fel:N-1,5-2,5 g; P-0,4-0,7g; K-2,7-5,5g; Mg-0,3-0,5 g; Ca-1,3-1,8g. Tápoldat összetétele. Talaj nélküli termesztésnél a tápoldat összetételét a növény fejlĘdési fázisaihoz kell igazítani, a korrekció az állomány habitusa, illetve a drénvíz összetétele alapján történik. AlapvetĘen törekedni kell az optimális generatív-vegetatív növekedési egyensúly beállítására, amit fĘleg a N:K arány befolyásol. (18. táblázat) 18. táblázat: A Grodan cég által javasolt tápoldatok összetételei kĘgyapotos uborka termesztésénél Tápoldat palánta paraméter EC (mS/cm) 2 pH 5,5 N-NO3 (mg/l) 180 N-NH4 (mg/l) P (mg/l) 50 K (mg/l) 190 Mg (mg/l) 40 Ca (mg/l) 170 S (mg/l) 40 Fe (mg/l) 2 Mn (mg/l) 0,55 B (mg/l) 0,27 Zn (mg/l) 0,33 Cu (mg/l) 0,1 Mo (mg/l) 0,05 Forrás: (SZėRINÉ, 2008/c)
Tábla feltöltése 2,5 5,3 210 10 45 230 60 210 70 2,5 0,8 0,5 0,33 0,15 0,05
ElsĘ 4 hét 2,4 5,5 210 10 40 290 45 190 60 2,5 0,8 0,32 0,33 0,06 0,05
53
ErĘs terhelés 2,4-3 5,5 240 10-20 40-50 340 50 180 75 2,5 0,8 0,32 0,33 0,05 0,05
Nagy állomány Standart 2-2,5 5,5 220 10 45 300 45 180 70 2,5 0,8 0,32 0,33 0,05 0,05
1.5. A geotermikus energia közvetett és közvetlen felhasználása a Világon és Magyarországon A globális felmelegedéssel kapcsolatban egyre többet lehet hallani a megújuló energiák felhasználásának ösztönzésérĘl. Magyarország adottságai szempontjából a legjobban kihasználható energia a geotermikus energia. Ez a potenciál jelentheti a mezĘgazdaság egyik kitörési pontját, hiszen Magyarországon világviszonylatban – területéhez viszonyítva – az elsĘk között van a geotermikus energia gazdasági célú hasznosítása területén. Ez a kedvezĘ földrajzi fekvés arra ösztönöz, hogy használjuk ki a talpunk alatt lévĘ energiát. (NAGYGÁL, 2007) A közvetlen hĘhasznosítás sok alkalmazási területen érvényesül: fĦtés, ipari és mezĘgazdasági felhasználások, hévízfürdĘk. 2004-ben hetvenkét országban folyt közvetlen geotermikus hasznosítás 28 GWth kapacitással és 270 TJ/év hĘtermeléssel. Világszerte eddig kilencven országban mutattak ki készleteket. A közvetlen hasznosítás globális megoszlása a következĘ: épületfĦtés 52% (ebbĘl 32% földhĘszivattyúk), fürdés (gyógyfürdĘk, üdülés) 30%, mezĘgazdaság (üvegházak, talajfĦtés) 8%, ipari alkalmazás 4%, haltenyésztés 4%. (LUND et al., 2005) A közvetlen hasznosításban élenjáró országok rangsorának értékelésekor természetesen az országok nagysága és lélekszáma is figyelembe veendĘ. (19. táblázat) Az egy fĘre esĘ földhĘhasználatban Izland vezet világszerte. Magyarország a közvetlen geotermikus energiahasznosításban jelenleg a hetedik, de 2000-ben még a harmadik volt a világranglistán. Olyan országok elĘznek meg, mint Törökország és Svédország. Az utóbbi évtizedben a közvetlen felhasználásban volt a földhĘszivattyúk elterjedése a legszembetĦnĘbb. Ezek egyúttal a megújuló energiaforrások egyik leggyorsabban növekvĘ kategóriáját képviselik. Ennek oka, hogy a felszín közelében mindenütt jelenlévĘ, sekély, de hatalmas geotermikus készletek, az altalaj vagy a talajvíz hĘtartalmának kihasználásán alapulnak. (RYBACH, 2005) 19. táblázat: A földhĘhasznosításban (áramfejlesztés/közvetlen felhasználás) élenjáró országok Geotermikus áramfejlesztés Ország GWh/év USA 17 917 Fülöp.szigetek 9 253 Mexikó 6 282 Indonézia 6 085 Olaszország 5 340 Japán 3 467 Új-Zéland 2 774 Izland 1 483 Costa-Rica 1 145 Kenya 1 088 El Salvador 967 Nicaragua 271 Guatemala 212 Törökország 105 Guadeolupe (Fr.o.) 102
Közvetlen hĘhasznosítás Ország TJ/év Kína 45 378 Svédország 36 000 USA 31 241 Törökország 24 840 Izland 24 502 Japán 10 303 Magyarország 7 942 Olaszország 2 098 Új-Zéland 7 553 Brazília 6 624 Grúzia 6 307 Oroszország 6 145 Franciaország 5 195 Dánia 4 399 Svájc 4 230
Forrás: (FRIDLEIFSSON et al., 2008)
54
1.5.1. Magyarország potenciális geotermikus adottságai, jellegzetességi A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ami azt eredményezte, hogy a kéregalatti magas hĘmérsékletĦ magma a felszín közelbe került. A Föld belsejébĘl kifelé irányuló földi hĘáram átlagértéke 90–100 mW/m2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. A geotermikus energia hordozóját a Kárpát-medencében döntĘen a termálvíz képviseli, amely a nagy vastagságú, több helyen 6 km-t is meghaladó üledékes kĘzetösszletek porózus-permeábilis tartományait tölti fel. A földtani adottságok több helyen (nagy vastagságú víztároló üledékekkel telt földtani árkokban, fiókmedencékben) lehetĘvé tették a földhĘ akkumulációját. A hazai viszonyok között a Kárpátmedencét feltöltĘ vastag üledéktakaró sok víztartó porózus-törmelékes vagy repedezett karbonátos kĘzetréteget tartalmaz, amely lehetĘvé teszi a hévíz termelését és hasznosítását. (LORBERER, 2004) LIEBE (2006) is hasonlóan vélekedik a geotermikus adottságokról. Magyarországon a geotermikus gradiens – amely megmutatja, hogy egységnyi mélységközönként hány ºC-ot növekedik a hĘmérséklet – átlagosan 5ºC/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. Ennek oka az, hogy a Magyarországot magába foglaló Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a 30-35 km-es világátlagnál – mindössze 24-26 km vastag –, valamint az, hogy jó hĘszigetelĘ üledékek (agyagok, homokok) töltik ki a medencét. A mért hĘáram-értékek – vagyis a föld mélyébĘl egységnyi területen kilépĘ hĘteljesítmény – nagyok (átlagosan 90 mW/m2), miközben az európai kontinens területén 60 mW/m2 az átlagérték. Az ország felszínén kb. 10ºC a középhĘmérséklet. Az említett geotermikus gradiensnek megfelelĘen 1 km mélységben 60°C, 2 km mélységben pedig már 110ºC a kĘzetek és az azokban elhelyezkedĘ víz hĘmérséklete. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb, mint az országos átlag. A termálvíz kutakban felfelé haladó víz a kút csövezése mentén lehĦl, ezért a felszínen a vízhĘmérséklet ritkán haladja meg a 100ºC-ot. GĘzelĘfordulásokat csak néhány, kellĘen még nem megkutatott, nagymélységĦ feltárásból ismerünk. Magyarországon a kifolyásnál 30ºC-nál melegebb vizĦ kutakat és forrásokat tekintjük termálvíz kutaknak, illetve hévforrásoknak. Hévízfeltárásra az ország területének mintegy háromnegyedén van lehetĘség. (3. ára)
55
3. ábra: Magyarország hévízfeltárásra alkalmas területei és a hévízkutak területi eloszlása Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
A medenceterületek meleg vizĦ rétegvíz-tároló képzĘdményeiben a termálvíztermelés hatására megindult nagymértékĦ nyomás-csökkenés a 80-as évek végétĘl a legtöbb helyen megszĦnt, vagy mérséklĘdött. Bár a termálvíztermelésre vonatkozó információink hiányosak, a nyomáscsökkenés mérséklĘdése a nem eléggé megbízható adatok alapján is a kitermelés csökkenésére vezethetĘ vissza. Az ország 1400 termálkútjából 900 üzemel termelĘ kútként, a vízkivétel megközelíti a 0,2 millió m3-t naponta. A termálvizet adó kutak mintegy 30%-a balneológiai célú, több mint egynegyedük az ivóvízellátásban hasznosul, s nem egészen a fele szolgál geotermikus energiahasznosítási célokra. A tisztán geotermikus energiahasznosítási célú termálvízkivétel a jövĘben nem engedhetĘ meg visszatáplálás nélkül, a lehĦlt hévizeket vissza kell juttatni a termálvízadó rétegbe. (4. ábra) A földhĘ hasznosításának legelterjedtebb módja a geotermikus fluidum; közismert nevén a termálvíz kitermelése, amelynek energetikai hasznosíthatóságát alapvetĘen befolyásolja az entalpiája. HĘmérsékletük alapján lehetnek: alacsony, közepes és magas entalpiájú termálvizek A hĘmérséklethatárokat az egyes szakemberek különbözĘen állapították meg, így az alacsony/közepes határ 90–125°C között, míg a közepes/ magas határ 150–225°C között mozog. (5. ábra) Így egy kb. 200°C-os termálvíz már a legmagasabb kategóriába esik. (LORBERER, 2004) A VITUKI közelítĘ becslései szerint az ország kitermelhetĘ geotermikus energiakészlete, vagyona egyelĘre mintegy 343 000 PJ, a jelenlegi összigény 312-szerese, éves utánpótlódása a földi hĘáramból 264 PJ/év. A felszín alatti vízkészletekkel kitermelt jelenlegi összes hĘmennyiség 26–38 PJ/évre becsülhetĘ (a dinamikus módszer szerint), 56
amelybĘl 2,46 PJ/év a bányajáradék-fizetésre kötelezett energetikai hasznosítók 2003-ban bevallott fogyasztása. A jelenlegi lehetĘség elméleti készletszámítási módszerekkel végzett számításokkal határozható meg. (MÁDLNÉ, 2006) Magyarország ismert és reménybeli földtani vagyona 0–5000 m-es mélységtartományban 102 180 Exa-Joule (102 180 000 PJ). A vagyonnak mintegy 60%-át a medencealjzat 2500– 5000 m mélységközben található része tartalmazza, ahol a hĘmérséklet a 250–300°C értéket is elérheti. A legjobban hozzáférhetĘ negyedidĘszaki képzĘdmények legalább 4160 és legfeljebb 5380 EJ hĘmennyiséget tárolhatnak, amelyek fedezhetnék éves energiaszükségletünket (ami 1 EJ/év) nagy távon. (SZANYI és KOVÁCS, 2005) Jelenleg folyik az ismert és gazdaságosan kitermelhetĘ „földtani ipari vagyon” és tartalékvagyon becslése az ismert, feltárt mezĘk és rezervoárok figyelembevételével. Tudományosan bizonyított, hogy a geotermikus energia „megújuló” erĘforrás, mivel a kitermelt hĘ és víz visszaáramlik, s az újra történĘ feltöltĘdés ezerszer gyorsabban következik be, mint a kiaknázási idĘszak aránya (azaz három nagyságrenddel gyorsabban) Így a fenntartható termelés hosszú idĘn (100–300 éven) keresztül biztosítható, megfelelĘ technológia és üzemvitel esetén. (RYBACH, 2006) Magyarországon a múlt századi eredményes szénhidrogén-bányászattal párhuzamosan, a több mint 8000 kutatófúrás „melléktermékeként” számos helyen „vízbeáramlás” történt, több ezer kutat kellett a szénhidrogén (kĘolaj, földgáz) kitermelése szempontjából „meddĘnek” minĘsíteni. Ezek területi megoszlása ugyancsak jól kirajzolja a kutak sĦrĦsödési helyeit, ahová a Bányászati Hivatal fúrási jegyzĘkönyveinek adatbázisára támaszkodva, a leginkább alkalmas kitermelési helyek elsĘ közelítésben kijelölhetĘk. (ÁRPÁSI, 2003)
4. ábra: Magyarország hévízkútjai és a kutakból kifolyó víz hĘmérséklete Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
57
1.5.2. A geotermikus energia (termálvíz) törvényi szabályozásai, fizetési kötelezettségek A geotermikus energiahasznosításra nézve nem kedvezĘek a törvényi szabályozások. Azok, akik jelenleg is használják ezt a fajta energiát, és a használt termálvizet nem táplálják vissza a földbe, a 70-szeresre megemelt szennyvízbírság miatt kerültek reménytelen helyzetbe. Azok pedig, akik most szeretnének új beruházással termálvízhasznosításba fogni, már csak úgy kaphatnak engedélyt, ha a visszatáplálást is megoldják. A vízgazdálkodási törvény ugyanis 2004 elejétĘl kötelezĘvé tette a visszasajtolást, mégpedig abba a vízadó rétegbe, ahonnan a víz kitermelése történt. (NAGYGÁL, 2007) A földhĘre vonatkozó hazai jogszabályi és hatósági keretrendszert három jól elkülöníthetĘ ágazat adja: energetika, bányászat, környezet- és vízgazdálkodás. Azonban a jelenlegi jogszabályhalmaz az átlagpolgár és a hasznosítók számára is átláthatatlan, ellentmondásokkal, joghézagokkal, szakmai pontatlanságokkal, és ismétlésekkel terhelt. Komoly akadályt jelent a földhĘ, mint fenntartható termelés esetén megújuló természeti erĘforrás feletti megosztott állami felügyelet és hatósági engedélyezési fórum: GKM/MBFH; továbbá ELGI és MÁFI vs. KvVM/”zöld hatóság” és VITUKI, VKKI. A közigazgatás egymással versengĘ (kompetitív), és csak részben egymást kiegészítĘ (komplementer) vízügyi és bányászati szabályozást hozott létre. Vitatható, és mindenképpen hátrányos egyazon természeti erĘforrás többszörös, sĘt esetenként negatívan megkülönböztetĘ állami járuléki adóztatása: vízkészlet-gazdálkodási járulék, bányajáradék; az igazgatási szolgáltatási és felügyeleti díjak mértéke. Felülvizsgálatra szorulnak a környezetvédelmi szennyezési határértékek a kapcsolódó bírságok pedig korszerĦsítendĘk. (MÁDLNÉ, 2008) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által közzétett „Megújuló energia stratégiába” (2007) is mindössze 12 PJ/év kiaknázható potenciálérték került, ami gyakorlatilag bárminemĦ kormányzati stratégiai lépés nélkül is elérhetĘ. Ugyanakkor ez a célérték a lehetĘségekhez mérten alulbecsült. Becslések szerint elérhetĘ a legalább 30 PJ/év hasznosítás. A 2005-ös adatok alapján a geotermikus energia energiamérlegben való aránya Magyarországon 0,29%, az Unióban 5,5%. Az összes megújuló energiafajta között mindössze 6,6%- kal szerepel a geotermikus energia. Magyarország a kiemelkedĘen jó természeti – földtani, geofizikai, hidrogeológiai – adottságok ellenére, a kinyerés és hasznosítás terén mind relatív, mind abszolút értelemben az elmaradottak közé tartozik. LehetĘségeink jobb kihasználásával a geotermikus energia az ország energia-mérlegében legalább 5%-kal részesedhetne, mint megújuló, környezetbarát és hazai energiaforrás. Az 1993. évi XLVIII. Bányatörvény Bt. 20 § szerint a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot bányajáradék illeti meg, melynek mértéke a geotermikus energia értékének 2%-a. A geotermikus energia fajlagos értéke az 54/2008. (III. 20.) kormányrendelet szerint a vízkitermeléses esetben 1650 Ft/GJ. Ennek az értéknek a 2%-át kell az államnak bírságként befizetni. Az 1993. évi XLVIII. Bányatörvény továbbá elĘírja a geotermikus védĘidom (22/B) törvényét, amely szerint a geotermikus védĘidomon belül a jogosult írásbeli hozzájárulása nélkül geotermikus energia kinyerését szolgáló létesítmény más részére nem engedélyezhetĘ. Az 1995. évi LVII. Vízgazdálkodási törvény 15. § értelmében a vízfelhasználó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után a vízügyi célirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni, amelynek alapdíja 4,5 Ft/m3, amely egy 43/1999. 58
(XII.26.) KHVM rendelet szerint a vízhasználat jellegétĘl függĘen egy további 7,5-es szorzótényezĘvel egészül ki. Az 1995. évi LVII. Vízgazdálkodási törvény 15. § -a értelmében a kizárólag energetikai célra használt termálvizet a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint vissza kell táplálni. A 220/2004. Kormány rendelet és 28/2004 KvVM rendelet, foglalkozik a termálvízhez kötĘdĘ szennyvízbírság kérdésével, ezt azonban csak azoknak a energetikai célra felhasználó üzemeknek kell megfizetni, akik nem sajtolják vissza a termálvizet. Magyarországon a termálvíz egyik legnagyobb komplex energetikai célú felhasználója a szentesi ÁRPÁD-AGRÁR Zrt., amely 20 termálkúttal rendelkezik. A kutak többségének hĘfoka 60°C fölötti, de ebbĘl néhány eléri a 90°C-t is. A termálvíz energetikai célú hasznosítása esetén felmerülĘ nagyságrendi költségeket a 20. táblázat tartalmazza. Az táblázatban szereplĘ vízkormányzás díja a tározóból elvezetett kihĦlt termálvízre vonatkozik. 20. táblázat: A Termálvíz költségei az Árpád-Agrár Zrt.-nél 2007-ben 4 millió m3 kitermelése esetén Megnevezés Bányajáradék Vízkészlet járulék Szennyvízbírság Vízkormányzás díja Villamos energia ára Alkatrész költség Bér jellegĦ költség Amortizáció Összesen
Költség (Ft) 19 000 000 113 000 000 36 000 000 40 000 000 44 000 000 40 000 000 11 800 000 33 000 000 336 800 000
Forrás: (CSIKAI, 2008)
A fosszilis energiahordozókhoz képest a visszasajtolás nélküli termálvízfĦtés a legversenyképesebb fĦtési módnak nevezhetĘ. Azonban a 20-30 éves leamortizálódott növényházakban nem lehet megteremteni azt a technológiai színvonalat, amely ebbĘl az adottságból valódi és hosszú távú versenyelĘnyt biztosítson. 1.5.3. A termálvíz mezĘgazdasági felhasználása Magyarországon A szoros értelemben vett geotermikus energia közvetlen hĘhasznosítása hazánkban, 195758-ban, a szegedi, szentesi TSZ-ek és a szentesi kórház részére létesített hévízkutak kialakításával kezdĘdött, intenzív fejlĘdése pedig 1963-ban, az akkori OMFB kezdeményezésére indult meg, és a 1980-as évek közepéig (a hévízkútfúrások állami támogatásának megszĦnéséig) tartott. (6. ábra).
59
100
93
90 80
Új kútak száma (db)
70 60 50
51 46
40
33
30 20
22
31
24 18
10
19 91 -1 99 5
19 86 -1 99 0
19 81 -1 98 5
19 76 -1 98 0
19 71 -1 97 5
19 66 -1 97 0
19 61 -1 96 5
19 55 -1 96 0
19 55 -ig
3
19 96 -2 00 4
5
0
Létesítés éve
5. ábra: MezĘgazdasági hasznosítású hévízkutak létesítése Magyarországon Forrás: Vituki Rt. (2004)
A mezĘgazdasági felhasználáson jelentĘs terület az üvegházak, fóliasátrak, szárítók, állattartó telepek geotermikus energiával való fĦtése. A fĦtés mellett a hĘhasznosítás további lehetĘsége a levegĘfúvásos termény-, zöldség- és gyümölcsszárítás, amely toronyban vagy rostélyon történik. Az üvegházak fĦtése terén Magyarország a világ élvonalához tartozik. A 130 hektáros geotermikusan fĦtött hazai növényház területet csak az USA elĘzi meg, 183 hektárral. (POPOVSKI, 1998); (ÁRPÁSI, 2004) A legkiemelkedĘbb hĘfelhasználó a szentesi Árpád-Agrár Zrt. A 2006-os adatok szerint Magyarországon 208 termelĘ kutat használnak a mezĘgazdaságban hĘhasznosításra. (ÁRPÁSI, 2004) A szentesi Árpád Agrár Zrt. hĘhasznosítása A Szentes és környékén található 32 termálkút mindegyikének vízhĘfoka 60 °C fölött van, 12 kút hĘmérséklete: 90-99°C közötti. Az 1958-ban fúrt elsĘ kút vize minĘsített gyógyvíz. A városi termálvizes fĦtésrendszer kiépülése 1987-tĘl kezdĘdött meg. A kezdeti idĘszakban használati melegvíz hĘcserélĘvel történĘ elĘállítása történt, a késĘbbiekben – a termálvíz nagyobb kihasználása érdekében – fĦtésre használták. Jelenleg a kiemelt termálvíz hĘcserélĘkön adja át energiáját a rendszerben keringĘ fĦtĘvíznek. A város egységes geotermikus közmĦhálózatában jelenleg 1304 lakást és 1500 lakással egyenértékĦ középületet fĦt termálvíz. Az Árpád-Agrár Zrt-nél a termálvízre alapozott kertészet két típusa alakult ki: üvegházi (30 ha) és fóliasátras (30 ha) zöldségtermesztés, dísznövénytermesztés. 35.000 m2-en baromfitelepet, pulykaólakat, keltetĘket is fĦtenek, továbbá gabonaszárítást végeznek. A Szentes környékén élĘk alapvetĘ megélhetési forrása a termálvíz, több mint hatszáz család él negyven éve a fóliás termesztésbĘl. A szociális épületek, gépmĦhelyek, irodák fĦtése is termálvízzel történik. A szentesi termálvíz gyĦjtĘ tavak 40 és 100 ha területe 176 madárfaj átvonulását biztosítja, továbbá turisztikai, táj és
60
szabadidĘ célokat szolgál. A termálvízhasználat járulékos költségei 4 millió m3 víz kitermelése esetén összességében 337 millió Ft-ra rúgnak. (CSIKAI, 2008) A magas költségek mellett az Árpád Agrár Zrt. és – általánosíthatóan a több évtizede mĦködĘ mezĘgazdasági célú hĘhasznosítók – fĘ problémája, a hazai jogrendbe beépített visszasajtolásra való kötelezés. Kifogásolják, hogy az Európai Unióban a jogszabályok indokolt esetben engedélyezhetik a visszasajtolást, ha az a felszín alatti vizek minĘségére nézve biztonságos. Ezzel szemben a magyar jogszabály kötelezi a felhasználót erre. MegjegyzendĘ, hogy bár a szentesi termálkutak potenciáljáról nem ismertek részletes adatok, de a nyomásgradiens itt alig nagyobb a hidrosztatikusnál. Tehát az itteni termálkutak – feltételezhetĘen – az utánpótlódó készletet fogyasztják. Azaz hidraulikai, utánpótlódási szempontból „kedvezĘ” helyen találhatók, mert visszasajtolás nélkül is nagy valószínĦséggel megĘrzĘdik a rétegenergia. Ugyanakkor ezek az elĘzetes feltételezések csak részletesen feldolgozott és idĘben követett üzemi adatokkal támaszthatók alá, melyrĘl nincs információ. A fülöpjakabi geotermikus hĘhasznosítás A fülöpjakabi kertészetben európai színvonalú üvegházas zöldségtermesztés zajlik. A kertészetben termelt zöldségek értékesítésében konkurenciát jelent az import. Energiamegtakarítás a hagyományosan alkalmazott geotermikus energia hasznosításával lehetséges. A fejlesztés magánberuházás formájában valósult meg. A fülöpjakabi geotermikus rendszer kútja 1004 m mély és 932–964 m között szĦrĘzték (7. ábra). A létesítmény 60 m3/óra hozammal 49 °C-os vizet termel, felsĘ-pannóniai homokkĘbĘl. A termelt víz a talajban 1,5 m mélyen, a fagyhatár alatt vezetett szigetelt csĘvezetéken jut el az üvegház hĘközpontjáig. (GYÖRGY, 2006) Itt, az addig mindössze másfél fokot lehĦlt termálvíz egy hĘcserélĘn keresztül átadja energiáját az üvegház fĦtésrendszerében keringĘ víznek. A fĦtésrendszer vizét 5 db szivattyú cirkuláltatja. A fĦtĘágban a hĘmérséklet közel 45 °C-os, a visszatérĘ ágban 25– 32 °C-os. A létesítmény 1,5 MW hĘteljesítményt használ. A termelĘ réteg feletti homokrétegekre szĦrĘzött 847 m mély visszasajtoló-kút a 27 °C-ra lehĦlt termálvizet külsĘ energiaráfordítás nélkül nyeli el. Ennél a hĘmérsékletnél hĘszivattyú beépítésével meg lehetne duplázni a hasznosított hĘmennyiséget. (ÁDÁM, 2008) E kedvezĘ megoldás számos, a Duna-Tisza közi hátságon élĘ mezĘgazdasági termelĘnek jelenthet követhetĘ példát. Utánpótlódási hidraulikai helyzet esetén ugyanis a nyomásgradiens a hidrosztatikusnál némileg kisebb, azaz a felszíntĘl lefelé haladva a potenciál csökken. A termelĘ réteg potenciálja a vízkivétel miatt tovább csökken, amely külsĘ energiabefektetés nélküli visszatáplálást tehet lehetĘvé.
61
6. ábra: A fülöpjakabi geotermikus hĘhasznosítás Forrás: (GYÖRGY, 2006)
A pannóniai homokkĘbe történĘ visszasajtolás kérdése Gyakran hallható szakmai körökben, hogy a pannóniai homokkĘbe történĘ visszasajtolás kérdése technikailag nem megoldott és számos buktatót hordoz magában. Az elĘzĘekben bemutatott példák azt igazolják, hogy vannak olyan területek az országban, ahol a visszasajtolás megoldható (8. ábra). Az viszont megállapítható, hogy szĦk az a fúrási tevékenységet folytató szakmai kör, amely ezt képes kivitelezni; továbbá a kivitelezés szigorú technikai, technológiai feltételek betartásához kötött. KURUNCZI (2008) nyomán a visszasajtoló kút kialakításánál döntĘ a kút szerkezete a béléscsĘ és a szĦrĘcsĘ méretkülönbsége, hogy szĦrĘkavicsolás kerüljön a szĦrĘhöz, amely további szĦrĘ és vízadó felületet jelent. Ez felhagyott kutakban nem oldható meg, ezért egy felhagyott szénhidrogén meddĘ kút nem javasolható visszasajtolási célra. A visszasajtolómĦ részei: puffertároló, felszíni szĦrĘrendszer, visszasajtoló szivattyútelep (8. ábra).
7. ábra: A termálvíz visszasajtolómĦ fĘbb részegységei Forrás: (KURUNCZI, 2008)
62
A sikeres visszasajtolás kulcsa a termelĘ és visszasajtoló-kutak optimálisan kicsi egymásra hatásának biztosítása, a speciális kútszerkezet és kútépítési technika, a Johnson szĦrĘ körüli alábĘvítés és a kb. 10 cm vastag kavicsszĦrĘ. A visszasajtoló-kút üzemeltetése során a szĦrĘvázat kímélĘ lengéseket elkerülĘ technika alkalmazása, zárt rendszerben történĘ megfelelĘ szĦrés (15 µm a pórusméret a homokkĘben), üzemelési paraméterek folyamatos mérése (T, teljesítmény, vízmennyiség, felszíni szĦrĘ elĘtti nyomás, kútfejnyomás, szövetszĦrĘ csereperiódusa, fajlagos nyelĘképesség) adatok digitális rögzítése, továbbá a rendszeres karbantartás. A hódmezĘvásárhelyi visszasajtoló kút költségei 245 MFt (ebbĘl a 2000 m-es kút 200 MFt-ba kerül). Az amortizációs költség 30 éves élettartamra: 29 Ft/m3 (KURUNCZI, 2008). Magyarországon napjaikban új termál-kutak létesítése csak termelĘ és visszasajtoló kút létesítésével lehetséges, amely nagyban megnöveli a beruházások költségét. Egy átlagos 1500 méter mély termelĘ és visszasajtoló kút technológiai beruházási költségét tartalmazza a 21. táblázat. 21. táblázat: TermelĘ és visszasajtoló termálkút átlagos nettó beruházási költsége Beruházási tételek TermelĘ kút (1500 méter mély) Visszasajtoló kút (1450 méter mély) Durva homokszĦrĘ 3 db 20 µm es szĦrĘ (6 db) 30 µm es szĦrĘ (1 db) CRN 64-2-2 Grundfos szivattyú (2 db) Összesen
Beruházási költség (millió Ft) 90,0 89,1 9,8 3,0 0,8 1,5 194,2
Forrás: (KURUNCZI, 2008)
A visszasajtolás költségvonzata: villamos energia, felszíni szĦrés, felszíni karbantartás, kútkarbantartás: 230 Ft/GJ. 300 ezer m3 kitermelése után a teljes vízköltség több mint 75 millió Ft. Figyelemreméltó, hogy az üzemeltetés költségei az elengedett fluidum utáni vízkészletjárulékkal megegyezĘek. Fontos, hogy a visszatáplálás hozama legfeljebb 40 m3/h. Egy optimális termálenergia rendszerhez egy termelĘ (60 m3/h) és két visszasajtoló kútra lehet szükség, így lehetĘség van a visszasajtoló-kutak pihentetésére. Ez a többlet visszasajtoló kút nem rontja a rendszer gazdaságosságát, sĘt a termálenergia hasznosítás állami támogatásával befektetĘi tĘkét mozgósíthat. Különösen figyelemre méltóak ezek a tapasztalatok a régi mezĘgazdasági visszasajtolást nem végzĘ használók számára. Összegezve elmondható, hogy Magyarországnak meglehetĘsen kedvezĘ adottságai vannak a geotermikus energia szempontjából. A visszasajtolás nélküli termálvíz csak a meglévĘ termálkutas kertészetekben ad lehetĘséget arra, hogy nagyon alacsony költséggel oldják meg a fĦtési költségeket, éppen ezért tartom fontos ezeknek a kertészeteknek a jövĘbeni fejlesztését. Az újonnan fúrt kutak esetében jól érzékelhetĘ, hogy a beruházási költségek elsĘsorban a koncentrált, nagyobb felületek esetében, vagy a lakossági kommunális fĦtéseknél lehet meghatározó. A dél-alföldön erre számos példát lehet tapasztalni, HódmezĘvásárhely, Szeged, Szentes, Szarvas stb. esetében.
63
2. ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatómunkám során az a cél vezérelt, hogy átfogó, átlátható és gyakorlatorientált modelleket építsek abból a célból, hogy a méretgazdaságosság kérdését megvizsgáljam a zöldséghajtatásban. x x
A zöldséghajtatás méretökonómiájával foglalkozó szakirodalmak nem vagy csak felületesen foglalkoznak a témával. A gazdaságsoros adatok meglehetĘsen hiányosak a kertészeti ágazatban, különösen a zöldséghajtatásban.
Ezek a tények kellĘ inspirációt adtak arra, hogy empirikus és tudományos vizsgálatokat végezzek. A kvalitatív adatgyĦjtést, interjúkat készítettem abból a célból, hogy a problémák azonosítására megfelelĘ információt szerezzek be, illetve, azért hogy hipotéziseim felállítását megalapozzam Az interjúim kötetlen beszélgetésekbĘl álltak, ami azt jelenti, hogy a folyamat flexibilis és adaptív ugyan, de elĘre tervezett volt. A riportot, mint kutatási módszert, az empirikus vizsgálataim kezdeti fázisaiban a problémák feltárásához, illetve a végsĘ szakaszban pedig azért alkalmaztam, hogy ellenĘrizzem eredményeim realitását. Azért választottam a kötetlen interjút, mert nincsenek abban elĘre eldöntött kérdések, így jobban érvényesülnek a kérdezĘ ismeretei. A kötetlen interjú során az elhangzottakat összefüggéseiben kell értelmezni. Az ilyen típusú interjú személyes kapcsolatra épül, olyan, mint egy beszélgetés. ElĘnye a spontaneitás, illetve, az hogy látják egymás testbeszédét az alanyok. Ez utóbbi információkat hordoz - és befolyásolja a kérdezĘ, illetve a válaszadó közötti kontaktust. A mélyinterjú négyszemközt készült kvalitatív eljárás, amelynek a megkérdezett legmélyebb motivációinak, tudattalan (nem tudatos) indítékainak megismerése a célja. Ezt a kvalitatív eljárás a klinikai pszichológia és a pszichoanalízis területén vált elterjedtté. Nagy hatással volt az eljárás fejlĘdésére Carl Rogers amerikai pszichológus „kliens központú” iskolája. A mélyinterjú módszere hatékonyan használható, ha: x x x x x
a vizsgálat tárgya még kevéssé ismert, és ennek megfeleljen strukturálatlan a tudásunk róla, a kutatás célkitĦzése hipotézisek generálását is feltételezi, nem csupán hipotézisek tesztelését, emocionális értékeléseket, élményfeldolgozásokat, motivációkat, egyéni értékeket, pszichés fejlĘdési folyamatokat kell megértenünk, a vizsgálat tárgyát és/vagy a vizsgált személyek egyéni viselkedésüket alkalmasabb módon jelenítik meg, mint a személytelenebbnek ható kérdĘívben, a vizsgálat célja a csoporthatástól és csoportbefolyástól mentes egyéni, csak a személyre jellemzĘ mélyebb információk feltárása. (MAJOROS, 2005)
64
A mélyinterjúk során elĘre megfogalmazott kérdéskörök a következĘk voltak: Zöldséghajtató növényházak beruházása során felmerülĘ technológiai költségek kérdéskör: x növényházak (üvegházak, fóliaborítású mĦanyagházak) beruházása, x kazánok és vezérléstechnika beruházása, x gépek, berendezések költségei (víztisztító, melegködképzĘ, mĦvelĘ kocsi, szedĘ kocsi, termelés-elszámolási rendszerek, mérlegek), x beruházások során felmerülĘ immateriális javak költsége, x beruházások egyéb elĘkészítési költségei. Termesztéstechnológiai kérdéskör: x szaporító anyagok, palánta árának alakulása, x biológiai növényvédelem és költsége, x protokoll higiénia költsége, x beporzást segítĘ poszméhek alkalmazási technológiája és költsége, x növényvédĘszer felhasználás és költsége, x mĦtrágya és CO2 felhasználás és költsége, x öntözés, víztisztítás költsége, x zöldséghajtatás során felhasznált egyéb anyagok költsége. FĦtési, energetikai kérdéskör: x a felhasznált fĦtĘanyagok mennyisége, minĘsége, és költsége, x fĦtési teljesítmény szükséglet meghatározása, fĦtés méretezése, x környezetvédelmi bírságok, járulékok (termálvízzel történĘ fĦtésnél). MunkaerĘ szükséglet kérdéskör: x munkaerĘ-szükséglet éves alakulása, annak sajátosságai, x munkaerĘ költsége, járulékai, x munkaerĘ teljesítményének alakulása. Hozamok, értékesítési árak, árbevételek, önköltség alakulása kérdéskör: x növényenkénti hozamok és árak alakulása, x négyzetméterenkénti árbevételek alakulása zöldségnövényenként, x paradicsom, paprika, uborka önköltségének alakulása. A mélyinterjúkat a 2008-as esztendĘben március és szeptember hónapban összesen 32 db esetszámban végezetem el. Az interjú eredményeinek elemzése nehéz feladat, ezért fontosnak tartottam, hogy a beszélgetés eredményeit rögzítsem hangfelvételen. A felvételt többszöri visszahallgatása után, részletes szövegelemzéssel értékeltem, tulajdonképpen tartalomelemzést valósítottam meg. Az interjúim alanyai olyan gyakorló szakemberek voltak, akik magyarországi vezetĘ zöldséghajtatással foglalkozó üzemeket irányítanak. Ezek az üzemek európai szinten is versenyképesek. Olyan technológiai, piaci, ökonómiai, munkaszervezési adatokkal tudtak szolgálni, amelyek pozitív mintaként szolgálhatnak a zöldséghajtatással foglalkozó kertészeknek. Az elsĘkörös adatgyĦjtés rávilágított a termeléshez szorosan kapcsolódó szolgáltatások fontosságára. Ezen információkat, amelyek a piaci, mĦszaki, és jogi ismeretek elmélyítésében segítettek újabb interjúkkal az erre specializálódott szakemberektĘl szereztem be. 65
Ezek alapján állítottam össze modelljeimet, amelyek az elĘbbiekben felsorolt tényekre támaszkodva kerültek összegzésre. A gyakorló szakemberek által megfogalmazott problémák arra irányultak, hogy napjaink elavult növényházai korlátot jelentenek a hozamok növelésében. A termesztés sikerességét döntĘen a hajtatás során kialakuló klíma határozza meg. Ennek feltétele a megfelelĘ termesztĘberendezés alkalmazása, amely a XXI. század követelményeinek felel meg. Egy olyan szimulációs modell kidolgozása volt a cél amellyel: (CSÁKI, 1976) x x x x x x x
lehetĘvé válik a zöldséghajtatás beruházási és mĦködési költségeinek a tervezése, összeállítható a hajtatott zöldségnövények technológiai terve a gazdaság egyedi/sajátos igényeihez igazodva, meghatározható a hajtatott zöldségnövények termelési költsége és a várható eredmény, a jövedelem, zöldségnövényenként és konstrukciónként mérhetĘek a termelési költségek, az árbevételek, fedezeti méretek és a kapacitáskihasználtság értékek, alkalmas az átlagköltség vagy önköltség meghatározására és méretgazdaságossági vizsgálatok elvégzésére, lehetĘvé válik a fĦtési energia fajlagos költségének mérése az üzemméretek és konstrukciók függvényében, a modellek és a számított mutatószámok alapján bebizonyítható, hogy létezik a méretgazdaságosság a zöldséghajtatásban.
Kétféle termesztĘberendezést vettem figyelembe modelljeim összeállításakor, a korszerĦ, nagylégterĦ fóliaborítású növényházakat és az üvegházakat, melyeknek vápamagassága 4,5-5 méter. A modelljeim további felépítésében meghatároztam azokat az üzemi méreteket, amelyek az elsĘdleges adatgyĦjtés alapján a gyakorlatba legelterjedtebbek, és így a: x 0,5 hektár, x 1 hektár, x 3 hektár, x 5 hektár, x 10 hektáros üzemméret lett a költség-jövedelem vizsgálati modelljeim alapja. A magyarországi adottságokat figyelembe véve öt féle fĦtési megoldást választottam, amelyek a következĘk: x termálvíz fĦtés (visszasajtolás nélkül), x termálvíz fĦtés (visszasajtolással), x szénnel történĘ fĦtés, x faaprítékkal történĘ fĦtés, x földgáz fĦtés. Ezek alapján alakultak ki a konstrukciók, amelyek a termesztĘberendezések és a fĦtési módok kombinációjával 10 féle variációban jöttek létre. A 10 féle variáció az 5 féle üzemméreten 50 féle modell variációt hozott létre. A konstrukciók hasznosítását a hajtatott zöldségnövények közül a TV paprika, a paradicsom és a kígyóuborka adta; mivel a felsorolt zöldségnövények az összes hajtatott termelési érték 70%-át képviselik Magyarországon. A 150 modell variációt további 30 féle vegyes hasznosítású modellel egészítettem ki, amelyek a diverzifikáltabb termelési szerkezet alapján kockázatviselĘbbek. 66
A vegyes modelleket a paprika, paradicsom és az uborka esetében a következĘ arányok szerint vizsgáltam: x 3 hektáron 1:1:1 x 5 hektáron 2:2:1 x 10 hektáron 4:4:2 arányban. A vegyes modellekkel együtt 180 zöldséghajtató modell lett a vizsgálataim tárgya; amelyek reprezentálják a lehetséges jövĘbeni fejlesztéseket. A beruházások és a termelési költségek számítása során nettó árakkal kalkuláltam. A kutatásom során az adatok feldolgozásához és a zöldséghajtatás méretgazdaságossági kérdéseinek vizsgálatánál a következĘ módszereket alkalmaztam: 1. Elméleti kapacitás-kihasználtság meghatározása A termelési költségek és az átlagos árak ismeretében vizsgáltam konstrukciónként a fedezeti pontokat és az azokhoz tartozó üzemi méreteket. A fedezeti pontokhoz tartozó méretek ismeretében egy elméleti kapacitás-kihasználtság értéket határoztam meg, amely azt mutatja meg, hogy a termesztĘ berendezés felületének hány százalékát kell hasznosítani, ahhoz, hogy a termelési költségek biztosításához szükséges anyagi javakat elĘállítsuk. A gyakorlatban ilyen részleges hasznosítás nem elképzelhetĘ, mert a növényházak teljes felületét hasznosítják és a fedezeti méretek feletti felületek biztosítják az eredményességet, a jövedelmet. 2. Fedezeti méret számítás és erre végzett érzékenység vizsgálat: A fedezeti méret számításakor a gazdasági környezet változásait kívántam modellezni a termelési költségek és az elérhetĘ árbevételek növelésével és csökkentésével. Az érzékenységvizsgálatot táblázatos módszer segítségével végeztem el. A vizsgált tényezĘ a fedezeti méret volt m2-ben kifejezve. Hajtatott zöldségnövényenként, konstrukciónként és üzemi méretenként megvizsgáltam, hogy hogyan változik a fedezeti méret a költségek és az elérhetĘ árbevételek 5%, 10%-os növelése és csökkentése hatására. (22. táblázat) 22. Táblázat: Az érzékenység vizsgálatnál használt alaptáblázat
Költségek
10% 5% 0% -5% -10%
-10% 5 000 4 772 4 545 4 318 4 091
-5% 4 736 4 521 4 306 4 091 3 875
0,5 ha Árbevétel 0% 4 500 4 295 4 091 3 886 3 681
5% 4 285 4 091 3 896 3 701 3 506
10% 4 091 3 905 3 719 3 533 3 347
Forrás: Saját számítás megjegyzés: szürke mezĘ: a teljes felület 75%-án vagy annál kisebb felületen elérhetĘ a fedezeti méret
A táblázat középsĘ pontjában a kiindulási állapotnak megfelelĘ fedezeti méret található. A táblázat bal felsĘ sarka felé haladva, ahol az árbevételek 10%-kal csökkennek és a termelési költségek10%-kal nĘnek találhatjuk a legkedvezĘtlenebb helyzetet, ami 67
nagyobb fedezeti méreteket is jelent. A táblázat jobb alsó sarka felé haladva egyre kedvezĘbb értékek láthatóak, ami az árbevételek 10%-os növekedésével, illetve a termelési költségek 10%-os csökkenésével magyarázható. Az így kapott fedezeti méretek változása, növekedése és csökkenése az üzemméret 100%-os felületéhez képest fontos és értékelendĘ mutatószám. 3. Beruházás-gazdaságosság és kockázat érzékenység vizsgálat: Ahhoz, hogy a gazdasági környezet változásait még tökéletesebben modellezzem az adott idĘszakokban esedékes árbevételek és mĦködési költségek értékét változtattam a következĘk szerint: x optimista (összességében az árbevételek és a mĦködési költségek is éves szinten átlagosan 4%-al nĘnek), (zöld színnel jelölve) x realista (árbevételek 3%-al nĘnek, a mĦködési költségek éves szinten átlagosan 4%-al nĘnek), (kék színnel jelölve) x pesszimista (árbevételek csak 3%-al nĘnek, míg a mĦködési költségek éves szinten átlagosan 5%-al nĘnek). (piros színnel jelölve) Az így megkapott pénzáramlás értékeket 20 éves idĘtartamot figyelembe véve kalkuláltam, majd a beruházásokat és az azokhoz tartozó optimista, realista és pesszimista változatokat értékeltem. Az NPV értékek kiszámításához az Excel program NMÉ függvényét használtam fel. A beépített pénzügyi függvénynél a kalkulatív kamatlábat meghatározásánál az állampapírok hozamát vettem alapul. Az IRR segítségével (IRR=internal rate of return) a beruházások belsĘ megtérülési rátáját határoztam meg; ezzel a mutatóval a beruházás tényleges hatékonyságát vizsgáltam. A számítás eredményeként azt a kamatlábat kalkulálhatjuk, amely mellett a beruházás diszkontált jelenértéke éppen nulla, vagyis a diszkontált bevételek és a kiadások éppen egyenlĘk. A beruházásba fektetett összeg a beruházás hozamaiból az ily módon meghatározott belsĘ megtérülési kamatláb szintjén térül meg. A számított IRR értékeket I-IV. kategóriába soroltam, amelyek a következĘk: x x x x
I. kategória 20%-feletti, II. kategória 15-20% közötti, III. kategória 10-15% közötti, IV. kategória 10% alatti belsĘ megtérülési rátájú beruházások.
4. Önköltség vizsgálata a konstrukciók és az üzemméretek függvényében: A 10 különbözĘ változatra meghatároztam a hajtatott zöldségnövények önköltségét és ezt az üzemméretek függvényében is értékeltem. Az önköltség segítségével az üzemméretek és a konstrukciók közötti összehasonlítás is lehetséges azonos hasznosítási változatok esetében. 5. FĦtési teljesítmény üzemi eredményre gyakorolt hatása konstrukciónként és üzemi méretenként: Mivel különbözĘ fĦtési módoknak az összehasonlítása csak azonos dimenziók alapján lehetséges, ezért kidolgoztam egy mutatószámot. A mutatószám 100 Watt fĦtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulását mutatja be. 68
2.1. A zöldséghajtató modellek beruházási költségei A beruházások megvalósítása esetén a legfontosabb szempontnak azt tartottam, hogy a teljesség igényével állítsam össze a beruházási modelleket. A technológiai szempontból fontos elemek kalkulációja elĘtt az elĘkészítés legfontosabb elemeit vettem sorra. A beruházási modellek összeállítása során a legfontosabb tervezési elemeket a 3. melléklet részletesen tartalmazza. A beruházásoknál 5 féle fĦtési módot választottam, amelyek a termálvízfĦtés (visszasajtolás nélkül), a termálvízfĦtés visszasajtolással, a szénfĦtés, a faapríték fĦtés és a földgázfĦtés. A zöldséghajtató beruházási modelleket fólia borítású növényház és üvegház esetén is meghatároztam és létrehoztam a gyakorlatban legelterjedtebb üzemi méreteket, amelyek a költség-jövedelem vizsgálati modelljeim alapjait képezték. Az egyes beruházások konstrukciónkénti és üzemméretek szerinti alakulását a 23. táblázat tartalmazza. A táblázatból jól megfigyelhetĘ, hogy a mezĘgazdasági beruházások átlagos értékéhez viszonyítva nagyságrendekkel nagyobb értékek tapasztalhatók minden egyes konstrukció esetén. Már a 0,5 hektáros üzemméretnél 250-500 millió Ft-os beruházási költséggel kell kalkulálni. Az „új termálvízfĦtés” (termálvízfĦtés visszasajtolással) beruházási költsége a legtöbb üzemméret esetén markánsan kiemelkedik. Ez azzal magyarázható, hogy egy termelĘ és visszasajtoló kút, valamint a hozzá szükséges kiegészítĘ berendezések kútpáronként 200 millió Ft-os költséget valósítható meg. A fóliaborítású növényházak és az üvegházak közötti beruházási költségek is jelentĘsen különböznek, közel 90-100 millió Ft-al magasabb áron valósíthatók meg az üvegházak, azonban a mĦködtetésük hosszú távon lényegesen megbízhatóbb. 23. táblázat: A hidrokultúrás zöldséghajtatás beruházási költségei (ezer Ft) különbözĘ konstrukciók és üzemi méretek esetén Üzemméretek Konstrukciók (berendezés / fĦtési mód) fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés
0,5 ha
1 ha
248 920 364 450
3 ha
5 ha
10 ha
741 450 1 138 200 2 138 700
fóliaborítású növényház /új termálvízfĦtés 448 920 564 450 1 141 450 1 738 200 3 338 700 fóliaborítású növényház / szénfĦtés
265 920 383 450
784 450 1 213 200 2 263 700
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
266 920 382 450
790 450 1 228 200 2 288 700
fóliaborítású növényház / földgázfĦtés
258 920 376 450
773 450 1 198 200 2 238 700
üvegház / termálvízfĦtés
298 920 464 450 1 041 450 1 638 200 3 138 700
üvegház / új termálvízfĦtés
498 920 664 450 1 441 450 2 238 200 4 338 700
üvegház / szénfĦtés
315 920 483 450 1 084 450 1 713 200 3 263 700
üvegház / faapríték fĦtés
316 920 482 450 1 090 450 1 728 200 3 288 700
üvegház / földgázfĦtés
308 920 476 450 1 073 450 1 698 200 3 238 700
Forrás: Saját számítás
Az amortizációs kulcsok segítségével meghatározható az évenként felmerülĘ értékcsökkenés mértéke. Értékét az összehasonlíthatóság és a késĘbbi mĦködési költségek 69
érdekében 1 négyzetméterre is kiszámoltam. Az egyes modellek beruházásainak részletes adatait a 3. mellékletek tartalmazzák. 2.2. A zöldséghajtató modellek részletes mĦködési költségei A technológiai költségeket felülettel arányosan változó és felülettel nem arányosan változó költségekre osztottam. A felülettel arányosan változó költségeket a gyakorlati elvek alapján négyzetméter alapon határoztam meg, majd ezt követĘen szoroztam fel az egyes modellek üzemméreteivel. A felülettel nem arányosan változó költségeket üzemméretenként külön-külön határoztam meg ,majd ezt követĘen szerepeltettem a technológiai költségek között. 2.2.1. Felülettel arányosan változó költségek: FertĘtlenítés: a preventív védekezés alapvetĘ eleme az izolált termesztésben a berendezés teljes körĦ fertĘtlenítése, amelyet még a termesztés megkezdése elĘtt el kell végezni. Ennek költsége a gyakorlati ismeretek alapján 50 Ft/m2. Talajtakaró polietilén fólia: a fehér színĦ 100 µm-es vastagságú fóliára elsĘsorban azért van szükség, hogy az izolált termesztés során felmerülĘ higiéniás környezetet biztosítsa a növényzet számára, valamint kedvezĘbb fényviszonyokat hozzon létre a termesztĘberendezésben. Ennek költsége 33 Ft/m2. GyökérrögzítĘ közeg (paplan): A paprika esetében a 7,5x15x100 cm-es paplanokból (250 Ft/db) 1.168 db/ m2 volt szükséges, melynek költsége két évenkénti cserével kalkulálva 146 Ft/m2. A paradicsom esetében a 7,5x15x100 cm-es paplanokból (250 Ft/db) 1 db/ m2 volt szükséges, melynek költsége két évenkénti cserével kalkulálva 125 Ft/m2. Az uborka esetében a 7,5x20x100 cm-es paplanokból (290 Ft/db) 0,66 db/ m2 volt szükséges, melynek költsége évenkénti cserével kalkulálva 193 Ft/m2. Palánta elĘállításához szükséges anyagok, vetĘmag, nevelési költség: Egy darab paprikapalánta október elejei elĘállításához: VetĘelem 3,7 Ft/db VetĘmag 14,8 Ft/db GyökérrögzítĘ kocka 50 Ft/db Nevelési költség 50 Ft/db szükséges, amelynek négyzetméterenkénti költsége 3,5 db/ m2-es növénysĦrĦséget figyelembe véve 415 Ft/m2. Egy darab paradicsompalánta december közepi elĘállításához: VetĘelem 3,7 Ft/db VetĘmag 43,7 Ft/db GyökérrögzítĘ kocka 50 Ft/db Nevelési költség 50 Ft/db szükséges, amelynek négyzetméterenkénti költsége 3 db/ m2-es növénysĦrĦséget figyelembe véve 442,4 Ft/m2. Egy darab uborkapalánta évenkénti kétszeri, január elejei és június végi elĘállításához: VetĘelem 3,79 Ft/db (január, június) VetĘmag 43,7 Ft/db (január, június) 70
GyökérrögzítĘ kocka 50 Ft/db (január, június) Nevelési költség januárban 50 Ft/db, júniusban 30 Ft/db szükséges, amelynek négyzetméterenkénti költsége 2 db/ m2-es növénysĦrĦséget figyelembe véve januárban 379,5 Ft/m2, júniusban 351,58 Ft/m2 összesen 743,16 Ft/m2. KötözĘ és rögzítĘ anyagok: lehetĘvé teszik a növényzet (üvegház, fóliaház) szerkezeti elemeihez történĘ rögzítését, valamint biztosítják a termések súlyának megtartását. Ennek költsége 42 Ft/m2. Biológiai növényvédelem: a hĘmérséklet és a páratartalom szabályozásával, valamint a talajtól való elszakadás (izolált talajnélküli termesztés) lehetĘvé teszi a hatékony biológiai növényvédelem alkalmazását. Ennek alapvetĘ feltétele a növényház számítógép-vezérlésĦ klímaszabályozása, amely lehetĘvé teszi a növények környezeti igényének optimális kielégítését. A jelentĘs kártétellel fenyegetĘ kártevĘk közül az üvegházi molytetĦ, közönséges takácsatka, aknázólegyek, nyugati virágtripszek ellen hatásos a biológiai növényvédelem, melynek költsége a gyakorlati tapasztalatok alapján 100-110 Ft/m2. Poszméhes beporzás: a tökéletesebb és nagyobb mértékĦ terméskötĘdés feltétele a poszméhek alkalmazása, ami a paprika és a paradicsom esetén akár 5-20%-os hozamnövekedést is eredményez. A virágok tökéletes megtermékenyítése lehetĘvé teszi a zömében elsĘ osztályú termések kifejlĘdését. Éves szinten egy hektáron 19 db nagyméretĦ kaptár (18 400 Ft/db) szükséges, amelynek így négyzetméterenkénti költsége 35 Ft. A kígyó típusú uborka hajtatása során partenokarp (tisztán nĘvirágú) fajtákat alkalmaznak, így ott nincs szükség poszméhes beporzásra. NövényvédĘszer: a biológiai növényvédelem mellett a kémiai növényvédelemnek is létjogosultsága van a zöldséghajtatásban, kiegészítik egymást. A termesztés és a növényvédelem végrehajtása során minden olyan lehetĘséget fel kell használni, amely a kémiai növényvédĘszer-felhasználás mértékét csökkenti. Ideális esetben ennek költséggel jelentĘsen mérsékelhetĘ; modelljeimben 25-30 Ft/m2-es költséggel kalkuláltam. MĦtrágya: a talaj nélküli termesztésben a tápanyag utánpótlás speciális vízben maradék nélkül oldódó mĦtrágyákkal történik. A gyakorlatban használatos standard receptek lehetnek x feltöltĘ, x induló x standard (alap) x nagyterheléses x téli standard (alap) x nyári standard (alap) típusúak. A felhasznált tápoldat mennyisége nagymértékben függ a besugárzás mennyiségétĘl és a növények fejletségi állapotától. A hajtatott zöldségnövények tápanyagszükségletét a talaj nélküli termesztésben, a gyakorlatban hektáronként 150-170 db 1000 literes törzsoldat mennyiségével lehet biztosítani. Egy átlagos 1000 literes törzsoldat elĘállításának költsége 83 344 Ft, amely x paprika esetén 1250 Ft/m2 x paradicsom esetén 1300 Ft/m2 x uborka esetén pedig 1400 Ft/m2-es mĦtrágya költséget jelent évente.
71
Az 1000 literes átlagos törzsoldathoz szükséges mĦtrágyák és egyéb összetevĘk mennyiségét, egységárát és költségét a 24. táblázat tartalmazza. 24. táblázat: 1000 literes törzsoldat átlagos összeállításának mennyisége és költsége
A tartály B tartály
Megnevezés Mennyiség (kg) Egységár Ft/kg Költség (Ft) Kálcium nitrát 120 201 24 170 Kálium nitrát 25 369 9 236 Vas 3 1 726 5 179 Salétromsav (liter) 8 144 1 151 Monokálium foszfát 18 863 15 538 Kálium nitrát 15 369 5 542 Kálium szulfát 40 334 13 351 Magnézium szulfát 40 115 4 604 Rézszulfát (gramm) 200 18 3 597 Cinkszulfát (gramm) 170 1 161 Borax (gramm) 300 1 237 Mangánszulfát (gramm) 80 1 74 Nátrium molibdenát (gramm) 12 42 504 Összesen 83 344
Forrás: Saját számítás
Széndioxid: alkalmazásával az asszimiláció mértéke jelentĘsen növelhetĘ, így a termések 3-4 nappal korábban szedhetĘk. A CO2 trágyázás több szempontból elĘnyös, hatékonysága jó fényviszonyoknál és a hĘmérséklet optimalizálásával fokozódik. 800-1000 ppm-s koncentrációval a hozamok 20-30%-kal növelhetĘk a zöldséghajtatás esetében. A gyakorlati tapasztalatok alapján a felhasznált széndioxid éves anyagköltsége 250 Ft/m2 (paprika, paradicsom) és 300 Ft/m2 (uborka), amely kiegészül a tároláshoz és kijutatáshoz szükséges széndioxid tartály bérlési költségével (83 Ft/m2). Öntözés: a talajnélküli termesztésben a víz minĘsége felértékelĘdik, mert az ismert élettani funkciókon túl (hĦtés, biokémiai közeg, reakciópartner) a kizárólagos tápanyagszállító anyag a víz. Minél többet használunk fel a vízbĘl és minél kisebb a gyökérzet tömege annál fontosabb a víz minĘsége. Az öntĘzĘvíz elĘállítási költsége a talaj nélküli termesztésben 110-130 Ft/m2 között változik. Elektromos áram: a korszerĦ növényházak mĦködtetése során az automatizált klímaszabályozás, az öntözés és tápoldatozás valamint a fĦtés vezérlése jelentĘs mennyiségĦ áramot igényel, amelynek mennyisége 8 kWh/ m2 . A villamos energia egységára a nagy fogyasztók estén eléri az 50 Ft/ kWh értéket, így az elektromos áram költsége 330-340 Ft/m2. FĦtési költségek: a költség tervezésénél október 1-tĘl április 30-ig terjedĘ fĦtési szezont vettem alapul, valamint azt, hogy négyzetméterenként 175 Watt fĦtési teljesítményre van szükség ahhoz, hogy mindhárom növénynél a hosszúkultúrás (egész évben történĘ termesztés) feltételei biztosítva legyenek. Az energia mennyiség döntĘen befolyásolja a felhasznált fĦtĘanyag mennyiségét és ebbĘl adódóan a négyzetméterenkénti fĦtési költséget.
72
Termálvíz fĦtés visszasajtolás nélkül: a korábban, 1970-es és 1980-as években fúrt és kizárólag energetikai hasznosításra létesült termálkutakat használó üzemek összesen négyféle törvényben meghatározott bírság fizetésére kötelezettek. Bányajáradék: a geotermikus energia értékének 2%-a. A geotermikus energia fajlagos értéke az 54/2008 III.20. Kormány Rendelet szerint 1650 Ft/GJ. Ennek 2%-át kell az államnak bírságként befizetni. Vízkészletjárulék: amelynek alapdíja 4,5 Ft/m3, amely a 43/1999 XII.26. KHVM rendelet szerint a vízhasználat jellegétĘl függĘen további 7,5-es szorzótényezĘvel egészül ki. Szennyvízbírság: amelyet a 220/2004 Kormány Rendelet és a 28/2004 KvVM rendelet írja elĘ. Vízkormányzás díja: amely a hĦtĘtározóból a természetes vizekbe elvezetett kihĦlt termálvízre vonatkozik. A termálvíz használata során felmerült bírságok mellett energia és alkatrész költségekkel kiegészülve kapjuk meg a visszasajtolás nélküli termálvízfĦtés költségét; amely a Magyarország egyik legnagyobb energetikai hasznosítója esetén 4 millió köbméter kitermelésénél 336,8 MFt összköltséget jelent. A 175 Watt/m2 fĦtési teljesítmény eléréséhez átlagosan 50-55 ezer m3 50-55C-os hĘmérsékletĦ termálvíz szükséges éves viszonylatban egy hektár növényházfelület fĦtéséhez. EbbĘl adódóan a modelljeimben 421 Ft/m2-es bírsággal és 120 Ft/m2-es egyéb költséggel, összesen 541 Ft/m2-es költséggel kalkuláltam. TermálvízfĦtés visszasajtolással: az újonnan létesült termálkutak esetén a kizárólagosan energetikai célra hasznosított termálvizet vissza kell táplálni. A visszatáplálás költsége köbméterenként 30 Ft. A 175 Watt/m2 fĦtési teljesítmény eléréséhez átlagosan 50-55 ezer m3 50-55 ºC-os hĘmérsékletĦ termálvíz szükséges éves viszonylatban egy hektár növényházfelület fĦtéséhez. EbbĘl adódóan a felmerülĘ energia és alkatrészköltségekkel kiegészülve négyzetméterenként 150 Ft-ot jelent. Mivel a visszatáplálás megfelelĘ tisztítás után megtörténik, így nem kell szennyvízbírságot fizetni. A bírságok közül a bányajáradék és a vízkészlet járulék díja összesen 165 Ft/m2. A visszatáplálás és bírságok összköltsége 315 Ft/m2. Szénnel történĘ fĦtés: a gyakorlati tapasztalatok alapján 100 kg I. osztályú szén szükséges ahhoz, hogy az egész éves termesztéshez szükséges fĦtési teljesítmény 175 Watt/m2 biztosított legyen. A szén mint fosszilis energia költsége jelentĘs mértékben növekedett az utóbbi években. Átlagosan 100 kg szén nettó 2 050 Ft-os áron szerezhetĘ be, így a szénnel történĘ fĦtés költsége 2 050 Ft/m2. Faaprítékkal történĘ fĦtés: költsége jelentĘs mértékben függ attól, hogy vásárolt vagy saját elĘállítású faaprítékra alapozza a fĦtést. Befolyásoló tényezĘ lehet még a felhasznált fa minĘsége és nedvességtartalma. Modelljeimben 25%-os nedvességtartalmú 14,5 MJ/kg energiatartalmú vásárolt faaprítékkal kalkuláltam, amelynek költsége gyakorlati tapasztalatok alapján nettó 1 660 Ft/m2 Földgázzal történĘ növényházfĦtés: Magyarországon jelentéktelen mértékben van jelen, de modelljeim kialakításakor fontosnak tartottam kontrollként megvizsgálni. A 175
73
Watt/m2 fĦtési teljesítmény eléréséhez átlagosan 40m3 földgázra van szükség, amely átlagosan 4000 Ft/m2-es költséget jelent. Polietilén fólia: a mĦanyag borítású növényházak hĘszigetelése érdekében két rétegben alkalmaznak 100 µm-es vastagságú speciális (vízlepergetĘ, hosszú élettartamú) fóliát, amelynek gyakorlati élettartama 4 év; a modelljeimben az 1 évre jutó négyzetméterenkénti költséget 130 Ft/m2-ben határoztam meg. 2.2.2. Felülettel nem arányosan változó költségek: Munkabér: a zöldséghajtató üzemi modelljeimben foglalkoztatott munkaerĘ létszámát és funkcióját a 24. táblázat tartalmazza. A termeléshez szorosan kapcsolódó dolgozók létszámát az üzemi méretek függvényében határoztam meg. Azt a gyakorlati elvet alkalmaztam, hogy egy átlagos munkás 1 250 m2 egész évben történĘ ápolási, betakarítási és áruelĘkészítési munkáját képes elvégezni. Ezek alapján határoztam meg az egyes üzemméretekben foglalkoztatott termelésben dolgozók fizikai munkások létszámát. Ezt a létszámot a termelést kiszolgáló dolgozók és a vezetĘség létszámával bĘvítettem az üzemi méreteknek megfelelĘen. (25. táblázat) 25. táblázat: A foglalkoztatott munkaerĘ üzemi méretek szerinti alakulása és költsége
Termelésben dolgozók, fĘ Termelést kiszolgáló dolgozók, fĘ Foglalkoztatott munkások bére (ezer Ft) VezetĘk, fĘ VezetĘk bére (ezer Ft) Járulékok összesen (ezer Ft) Bérek összesen (ezer Ft) 1 m2-re jutó munkabér Ft Forrás: Saját számítás
0,5 ha 4 0
1 ha 8 1
Üzemi mértek 3 ha 5 ha 24 40 5 9
10 ha 80 19
4 800,0 10 800,0 34 800,0 58 800,0 118 800,0 1 1 2 3 4 1 920,0 1 920,0 3 840,0 5 760,0 7 680,0 2 368,2 4 459,2 13 669,8 22 840,0 44 781,0 9 088,2 17 215,2 52 309,8 87 404,0 171 261,0 1 817,64 1 721,52 1 743,66 1 748,08
1 712,61
A termelésben és annak kiszolgálásában dolgozó munkások átlagbére bruttó 100 000 Ft, míg a vezetĘségben dolgozók átlag bruttó bére 160 000 Ft-tal lett kalkulálva. A termelésben dolgozók feladat a tényleges munkafolyamatok, az ápolási munkák, a betakarítás és a válogatás/csomagolás elvégzése. A termelést kiszolgáló személyzet tagjai a következĘk: portás, éjjeliĘr, biztonsági Ęr, takarító személyzet. Az üzemméretek növekedésével a kiszolgáló személyzet létszámának fajlagos növekedése azzal magyarázható, hogy a nagyobb üzemben a nagy értékekbĘl adódó kockázatok miatt jelentĘsen nĘ a védelemre és ellenĘrzésre, valamint a takarításra fordított létszám. Ez utóbbi a protokoll higiénia betartása érdekében biztosított munkaerĘ miatt jelentĘs. A munkabér járulékainak kiszámításakor a következĘk közterhekkel kalkuláltam: munkaadói járulék (3%), munkaadói TB járulék (29%), Eü-i hozzájárulás (1 950 Ft/hónap), szakképzési alap hozzájárulás (1,5%), munkavállalói járulék (1,5%), munkavállalói eü-i járulék (6%), állami nyugdíjjárulék (1,5%), magánnyugdíjpénztári befizetés (8%).
74
A 100 000 Ft-os munkabér esetén a munkaadó összes havi költsége 135 450 Ft, az államnak fizetett összes közterhe 59 110 Ft; a 160 000 Ft-os munkabérnél a munkaadó összes havi költsége 215 550 Ft, az államnak fizetett összes közterhe 108 535 Ft volt. Az összes munkabér értékét, a dolgozók és a vezetĘség bruttó bére és ahhoz kapcsolódó járulékok összege adta, ezt az üzemi mérettel elosztva kaptam meg az 1 m2-re jutó munkabért. Biztosítás: a korszerĦ növényházak külsĘ természeti hatásokkal szembeni védelmére és az esetleges kockázatok csökkentésére, a gyakorlati tapasztalatok alapján 84 Ft/m2 biztosítási díjjal kalkuláltam. Szaktanácsadás: a termesztés sikerességéhez jelentĘs mértékben hozzátartozik a biológiai növényvédelem és a tápanyagutánpótlás. A biológiai növényvédelemben a preventív védekezések és az idĘközben felmerülĘ kórokozók és kártevĘk elleni védekezésben szükséges a szaktanácsadás. A tápanyagutánpótlásban használt tápoldatok összeállításához használt különbözĘ típusú receptúrák pontos beállítása, ellenĘrzése és korrekciója szintén szaktanácsadási munkát igényel. A szaktanácsadás díja tartalmazza a közvetlen szaktanácsadást és a labor költségeket, amely modelljeimben üzemi mérettĘl függĘen 6375 Ft/m2-es összeget eredményezett. Pénzügyi költségek: a társasági formától független könyvelési, pénzügyi szolgáltatási és bank költségeket tartalmazza, amelyek mértéke üzemi mérettĘl függĘen 27-30 Ft/m2-es összeget mutat. Egyéb általános költségek: tartalmazzák a termeléshez szorosan nem kapcsolódó többségében adminisztratív, szellemi tevékenység végzéséhez szükséges költségeket, valamint a szociális és kiszolgáló épületek mĦködtetéséhez szükséges díjakat. Ennek mértéke modelljeimben üzemi mérettĘl függĘen 45-50 Ft/m2-es szinten alakult. Amortizáció: Az egyes modellek beruházásainak egy évre jutó négyzetméterenkénti amortizációs költségeit a 26. táblázat tartalmazza. 26. táblázat: A zöldséghajtató modellek 1 m2-re jutó éves amortizációs költsége az üzemméretek függvényében 1 m2-esĘ éves amortizáció (Ft/m2) konstrukciók (berendezés / fĦtési mód)
0,5 ha 1 ha
fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés
4 020 2 662
1 521 1 334
1 193
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés
6 020 3 662
2 188 1 934
1 793
fóliaborítású növényház / szénfĦtés
4 190 2 757
1 593 1 409
1 255
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
4 200 2 752
1 603 1 424
1 268
fóliaborítású növényház / földgázfĦtés
4 120 2 722
1 575 1 394
1 243
üvegház / termálvízfĦtés
4 520 3 162
2 021 1 834
1 693
üvegház / új termálvízfĦtés
6 520 4 162
2 688 2 434
2 293
üvegház / szénfĦtés
4 690 3 257
2 093 1 909
1 755
4 700 3 252
2 103 1 924
1 768
4 620 3 222
2 075 1 894
1 743
üvegház / faapríték fĦtés üvegház / földgázfĦtés Forrás: Saját számítás 75
3 ha
5 ha
10 ha
A beruházás amortizációs ideje a következĘképpen alakult: x építmények, utak, parkolók 50 év x növényház, fĦtĘmĦ, kiszolgáló épületek 20 év x gépek berendezések 10 év x immateriális javak 5 év. A termelési költségek során felmerült éves 1m2-re jutó amortizációs költségek mértéke a konstrukcióktól (berendezés/fĦtési mód) és az üzemméretek függvényében 1 193 Ft/m2-tĘl 6 520 Ft/m2-ig alakult. 2.3. Hozamok, árak és árbevételek alakulása a zöldséghajtató modellekben A modellgazdaságokban a hozamok meghatározásánál az egy négyzetméteren elĘállítható termés mennyiséget vettem alapul a nemzetközi és hazai gyakorlatnak megfelelĘen. Az egyes növények esetében figyelembe vettem a betakarítások gyakoriságát, amely TV paprikánál 1-2 hetes periódusú, a paradicsomnál és az uborkánál heti 2-3 alkalom. Az értékesítési árak meghatározásához az Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci és Árinformációs Szolgálat adatait használtam fel. 2006, 2007 és 2008-as évek adatait alapul véve átlagértékeket határoztam meg, amelyet azután nettó értékekre számoltam át a modelljeim termelési költségeihez hasonlóan.
2.3.1. TV paprika hozam, piaci ár és árbevétel alakulása A TV paprika hosszúkultúrás termesztése során október 10-i kiültetést határoztam meg, amely lehetĘvé tette, hogy az elsĘ termések betakarítása december második hetében megtörténjen. December és január hónapban, a betakarítások során csak elsĘ osztályú termésekkel számoltam a gyakorlati tapasztalatok alapján. Ezekben a hónapokban négyzetméterenként 0,21 és 0,53 kg-os termésmennyiséggel kalkuláltam. Február és március hónapban, az elsĘ osztályú termések mellett már 30%-ban megjelentek a másodosztályú termések. A tavaszi hónapokban a kedvezĘ fényviszonyoknak köszönhetĘen a termések kifejlĘdésének ideje valamint a nagyobb számú kötĘdés miatt lehetĘvé válik a magasabb hozamok elérése; ami x februárban 1,09 kg/m2 x márciusban 2,45 kg/m2 x áprilisban 2,44 kg/m2 összhozamot jelent. Májusban a négyzetméterenkénti hozam elérte a 3,68 kg-ot, amelyben x I. osztályú 5/8-as (5 cm vállszélesség és 8 cm-es terméshosszúság) mellett a x II. osztályú 4/7-es termések, valamint x osztályon aluli termések is szerepeltek. Az értékesítés specialitása TV paprikánál, hogy a betakarított elsĘ és másod osztályú terméseket május végéig db-ra értékesítik a piacokon, majd ezt követĘen váltanak a kg alapú értékesítésre.
76
A terméshozamok a nyári hónapokban a kiváló klimatikus körülmények miatt érik el a legmagasabb mennyiségi értéket; amely júniusban 5,31 kg/m2 , júliusban 4,41 kg/m2. Augusztus és szeptember hónapban jelentĘs hozam csökkenés következik be a paprika talajnélküli termesztésében, átlagosan 2 kg/m2. Az utolsó termések betakarítására október elsĘ hetében kerül sor, ami egybe esik az állomány felszámolásával. Modelljeimben a tenyészidĘszak végére elérhetĘ átlagos összhozam mértékét 25 kg/m2-es szinten határoztam meg figyelembe véve az ültetési sĦrĦséget (3,5 db növény/m2). A havonta betakarítható termésmennyiségeket, a minĘségi kategóriák alakulását és a négyzetméterenként elérhetĘ összhozam mennyiségét a 27. táblázat tartalmazza. A decembertĘl májusig terjedĘ idĘszakban darabos értékesítési árakat vettem figyelembe az elsĘ- és másodosztályú terméseknél, majd ezt követĘen a tenyészidĘszak végéig a kg-os piaci árakkal kalkuláltam. A havonta realizálható minĘségi kategóriánkénti termésmennyiségek és a nettó piaci árak szorzata adta a nettó árbevételeket, amelyeket a teljes tenyészidĘszakra meghatározva 10 614 Ft/m2-es összárbevétellel terveztem. A nettó piaci árak és az elérhetĘ árbevételek adatait a 27. táblázat tartalmazza. 27. táblázat: A TV paprika négyzetméterenkénti hozamának, minĘségének és nettó árbevételének alakulása a modellgazdaságokban Hónapok
december január február március április május június július augusztus szeptember október
kg/m2
I. osztály
2,33 0,21 5,89 0,53 9,00 1,09 20,01 2,45 20,31 2,44 29,59 3,68 3,11 5,31 2,51 4,41 1,22 2,15 0,96 1,82 0,51 0,91 25 db-os értékesítés
II. osztály
3,11 7,21 6,80 11,30 1,70 1,46 0,71 0,67 0,30
O.A
0,18 0,21 0,29 0,44 0,22 0,19 0,10
I. osztály
II. osztály
TÉ nettó nettó ár (Ft) Ft/m2 ár (Ft) 67 156 41 76 448 42 80 720 47 79 1 581 49 85 1 726 48 72 2 130 34 323 1 005 232 169 424 123 143 174 104 153 147 114 173 88 92 8 600
TÉ Ft/m2
146 353 326 384 394 180 74 76 28 1 962
Nettó árbevétel összesen
O.A nettó ár (Ft)
TÉ Ft/m2
45 40 35 30 25 23 25
8 8 10 13 6 4 3 52
Ft/m2 156 448 866 1 934 2 061 2 523 1 409 617 254 228 118 10 614
kg-os értékesítés nagybani nettó értékesítési árak
Forrás: Saját számítás, AKII Piaci és Árinformációs Szolgálat adatait felhasználva (2006-2008)
2.3.2. Paradicsom hozam, piaci ár és árbevétel alakulása A paradicsom hosszú kultúrás termesztése során december közepi kiültetést határoztam meg, ami lehetĘvé tette, hogy az elsĘ termés betakarítása az év 8. hetében, február végén illetve március elején kerüljön sor. Az elérhetĘ négyzetméterenkénti hozamok kiszámításánál figyelembe vettem az állomány sĦrĦséget, amely 3 db növény/m2. A termések betakarítására az év folyamán kezdetben 77
hetente egy, majd a nyári idĘszakban heti kettĘ alkalommal került sor. A tervezett hozamok meghatározása ezért heti bontásban történt. A tavaszi idĘszakban a heti 0,5-1 kg/m2-es hozamról május elején (19. héten) nĘtt meg jelentĘs mértékben és érte el az 1,5-2 kg/m2-es értéket. A júniusi és júliusi hónapokban heti 2 kg/m2-es hozamok voltak jellemzĘek. Augusztusban a gyengébb fényviszonyok miatt a hozamok csökkentek, a 32. héttĘl 1-1,2 kg/m2-es szintre. Szeptemberben 1 kg/m2 alá csökkentek a heti hozamok amely az állomány felszámolásakor, novemberben már csak 0,5 kg/m2-es termésmennyiséget jelentett. A termések minĘsége a tökéletes klimatikus és technológiai viszonyoknak köszönhetĘen 97%-ban I. osztályú, az osztályon aluli termések részaránya 3%, amely elhanyagolható mértékĦ. Modelljeimben a hosszú kultúrás termesztésnek köszönhetĘen a paradicsom esetében 45,5 kg/m2-es átlaghozammal kalkuláltam. kg/m2 piaci nettó ár (Ft/kg) 700
2,5
600 2
1,5
400
300
1
Piaci nettó ár (Ft/kg
Hozam (kg/m2
500
200
0,5
50
49
48
47
46
45
44
43
42
41
40
39
38
37
36
35
34
33
32
31
30
29
28
27
26
25
24
23
22
21
20
19
18
17
16
15
14
13
12
9
11
8
10
7
6
5
4
3
2
0
1
100
0
Hetek
8. ábra: A paradicsom heti négyzetméterenkénti hozamának, nettó piaci árának alakulása a modellgazdaságokban Forrás: Saját számítás, AKII Piaci és Árinformációs Szolgálat adatait felhasználva (2006-2008)
A kezdeti 8. héten (február vége) 600 Ft/kg a nettó piaci ár, amely a 18-dik hétre (május elsĘ hete) 400 Ft/kg-ra csökken. (8 ábra) Az árak csökkenése látható módon a 28. hétre (július közepe) érte el az elsĘ mélypontját, 142 Ft/kg-os árral.
78
A nyári idĘszakban nyomott árakat lehet tapasztalni 120-130 Ft/kg-os értékkel, amely a leghamarabb a 36. héten (szeptember eleje) mozdul el pozitív irányba és éri el a 250-300 Ft/kg-os értéket. A három év adatait átlagolva megállapítható, hogy az Ęszi és téli idĘszakban 300 Ft/kg fölé nem emelkedik az átlagár. Ezek alapján az árbevétel döntĘ része a tavaszi idĘszakban keletkezik, ami a hosszúkultúrás fĦtött termesztés létjogosultságát támassza alá. Modelljeimben a hetente elérhetĘ hozamok és a heti piaci nettó árak ismeretében határoztam meg az árbevétel értékét, amely 11 901 Ft/m2-es szinten alakult. 2.3.3. Uborka hozam, piaci ár és árbevétel alakulása Modelljeimben az uborka hosszú kultúrás termesztése során az elsĘ kultúra kiültetésére január elején, a második kultúra kiültetésére június végén került sor. A két kultúra alkalmazására azért volt szükség, hogy az elsĘ osztályú termések részarányának növeléséhez a fĘszár terheléses termesztés feltételeit megteremtsem. Az elérhetĘ négyzetméterenkénti hozamok kiszámításánál figyelembe vettem az állomány sĦrĦséget, amely 2 db növény/m2. Az elsĘ kultúráról betakarítható termések szedését az 5. héten (február elején) lehetett elkezdeni, 0,41 kg/m2-es termés mennyiséggel. A 6. héttĘl kezdĘdĘen négyzetméterenkénti elérhetĘ termés mennyiség megközelítette az 1 kg-os értéket. A 11. héttĘl (március közepe) kezdĘdĘen a 1,5-2 kg/m2 hozamok jellemzĘk. A 19. héttĘl (május eleje) kezdĘdĘen az állomány felszámolásáig, június közepéig 1,2-1,3 kg/m2 termésmennyiségek keletkeznek. A második kultúra július elejei kiültetését követĘen július végén a 30. héten kezdhetĘ el az elsĘ termések betakarítása 0,82 kg/m2-es heti mennyiséggel. A nyári idĘszakban kedvezĘbb körülményekbĘl adódóan lényegesen gyorsabb a termések kifejlĘdése és növekedése, ezért már a harmadik szedéstĘl kezdĘdĘen 1,23 kg/m2-es heti mennyiségekre lehet számítani. A 35. héten (augusztus vége) a betakarítható termés mennyisége eléri a négyzetméterenkénti 2 kg-ot, amely csak a 43. héttĘl (október vége) a rosszabb fényviszonyok miatt kezd el csökkeni és éri el a 0,8 kg/m2-es heti mennyiséget a december elejei állomány felszámolásig. A termések minĘsége a tökéletes klimatikus és technológiai viszonyoknak köszönhetĘen 98%-ban I. osztályú, az osztályon aluli termések részaránya 2%, amely elhanyagolható mértékĦ. Modelljeimben a hosszú kultúrás termesztésnek köszönhetĘen az uborka esetében négyzetméterenként 135 db átlagosan 410 grammos terméssel kalkuláltam, amely 55,35 kg/m2-es átlaghozamot eredményezett.
79
kg/m2 piaci nettó ár (Ft/kg) 600
2,5
Hozam (kg/m2
400 1,5 300 1
Piaci nettó ár (Ft/kg
500
2
200
0,5
50
49
48
47
46
45
44
43
42
41
40
39
38
37
36
35
34
33
32
31
30
29
28
27
26
25
24
23
22
21
20
19
18
17
16
15
14
13
12
9
11
8
10
7
6
5
4
3
2
1
0
100
0
Hetek
9 ábra: A kígyó típusú uborka heti négyzetméterenkénti hozamának, nettó piaci árának alakulása a modellgazdaságokban Forrás: Saját számítás, AKII Piaci és Árinformációs Szolgálat adatait felhasználva (2006-2008)
Az elsĘ kultúra idĘszakában a piaci átlagárak lényegesen magasabbak, ami azt eredményezi, hogy az árbevétel jelentĘs része abban az idĘszakban képzĘdik. (9. ábra) A 8. héten (február vége) tapasztalható 500 Ft/kg-os átlagár 11-dik hétre (március közepe) eléri a 400 Ft-ot kilogrammonként. Ezt követĘen az árak hétrĘl hétre folyamatosan csökkennek a 22. héten (május vége) már csak 83 Ft/kg, amely megmarad az elsĘ kultúra felszámolásáig. A második kultúra idĘszakában a piaci átlagárak a 30-dik héten (július vége)140 Ft/kg-os értékrĘl a 36. hétre (szeptember eleje) eléri a 217 Ft/kg-os átlagárat. Ezt követĘen a 41. hétig (október eleje) csökken 113 Ft/kg-ra, majd újból emelkedve a kultúra felszámolásának idĘszakáig 250-300 Ft/kg-os szintre növekszik. Modelljeimben a hetente elérhetĘ hozamok és a heti piaci nettó árak ismeretében határoztam meg az árbevétel értékét, amely a tavaszi és Ęszi kultúra összege alapján 11 802 Ft/m2-es értéket adott.
80
3. EREDMÉNYEK A modellekben bemutatott konstrukciók, növényház típusok és fĦtési módok összehasonlíthatósága érdekében az elĘzĘ fejezetben részletesen meghatározott technológiai költségeket négyzetméter alapon is kiszámítottam. Az egyes fĦtési módok és a beruházások éves amortizációs költsége jelentĘs mértékben befolyásolta a mutatószámok alakulását. A második legnagyobb költségkategória a munkabér költsége volt, amely az elĘzĘekkel együtt akár a teljes költség 40%-át is jelentette. A termelési költségek és az átlagos árak ismeretében meghatároztam konstrukciónként a fedezeti pontokat és az azokhoz tartozó üzemi méreteket. A modellekben alkalmazott hasznosítási módok szerint vizsgáltam meg a négyzetméterenkénti termelési költségeket, fedezeti pontokhoz tartozó méreteket és az abból származó kapacitás kihasználási értékeket. A 4. mellékletben a fajlagos 1 m2-re jutó termelési költségeket mutatják be a paprika, a paradicsom, az uborka és a vegyes hasznosítású modellekben az üzemméretek és a konstrukciós módok függvényében. A paprika, a paradicsom, az uborka és a vegyes hasznosítású modellek költségeinek vizsgálatakor megfigyelhetĘ, hogy az 1 m2-re jutó termelési költségek az üzemméret növelésével jelentĘs mértékben csökkenthetĘk. A vegyes modelleket a paprika, paradicsom és az uborka esetében a következĘ arányok szerint vizsgáltam: a 3 hektárosnál 1:1:1, az 5 hektárosnál 2:2:1, illetve a 10 hektárosnál 4:4:2 arányban. A fĦtési módtól függetlenül azok a konstrukciók, amelyekben az üvegház, mint termesztĘ berendezés szerepel lényegesen magasabb termelési költséget mutatnak. Ennek oka, hogy a fólia borítású növényházak és az üvegházak beruházásai között jelentĘs költség különbség tapasztalható. A fĦtési variációk közül az új termálvizes beruházású fĦtési rendszerek amortizációs költségei eredményeztek jelentĘs költségkülönbséget, amelyek a nagyobb üzemi méretek esetén csak kis mértékben jelentek meg. A fajlagos termelési költségeket vizsgálva megfigyelhetjük, hogy a konstrukciós módok közül a fólia borítású növényház visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött változata adja a legkedvezĘbb értékeket, mert a fajlagos amortizációs költsége és üzemeltetési költsége – ezen belül a fĦtési költsége - ennek a változatnak a legkedvezĘbb. A legkedvezĘtlenebb négyzetméterenkénti költségek az üvegház földgázzal fĦtött konstrukciójában alakultak ki, mert az üvegház beruházásából kalkulált amortizációs költségek és fĦtési költségek itt a legmagasabbak.
81
3.1. Fedezeti méretek és a kapacitás kihasználás alakulása a modellekben A 28-31. táblázatok a négyzetméterben meghatározott fedezeti méreteket mutatják be a paprika, a paradicsom, az uborka és a vegyes hasznosítású modellekben az üzemméretek és a konstrukciós módok függvényében. 28. táblázat: A hidrokultúrás paprikahajtatás fedezeti méretének alakulása (m2) Üzemméretek Konstrukciók (berendezés / fĦtési mód) 0,5 ha
1 ha
fóliaborítású növényház/termálvízfĦtés
4 560
7 750 20 078 32 589 63 438
fóliaborítású növényház/új termálvízfĦtés
5 396
8 480 21 323 34 351 66 962
fóliaborítású növényház/szénfĦtés
5 351
9 262 24 545 40 051 78 244
fóliaborítású növényház/faapríték fĦtés
5 172
8 890 23 471 38 284 74 687
fóliaborítású növényház/földgázfĦtés
6 237 11 066 30 005 49 166 96 498
üvegház / termálvízfĦtés
4 735
8 099 21 123 34 332 66 924
üvegház / új termálvízfĦtés
5 570
8 828 22 369 36 094 70 448
üvegház / szénfĦtés
5 526
9 610 25 591 41 794 81 730
üvegház / faapríték fĦtés
5 347
9 238 24 517 40 027 78 173
üvegház / földgázfĦtés
6 411 11 414 31 051 50 909 99 984
3 ha
5 ha
10 ha
Forrás: Saját számítás
29. táblázat: A hidrokultúrás paradicsomhajtatás fedezeti méretének alakulása (m2) Üzemméretek Konstrukciók (berendezés / fĦtési mód) 0,5 ha
1 ha
fóliaborítású növényház/termálvízfĦtés
4 091
6 959 18 046 29 296 57 039
fóliaborítású növényház/új termálvízfĦtés
4 836
7 609 19 157 30 868 60 182
fóliaborítású növényház/szénfĦtés
4 796
8 307 22 030 35 951 70 244
fóliaborítású növényház/faapríték fĦtés
4 636
7 975 21 072 34 376 67 072
fóliaborítású növényház/földgázfĦtés
5 586
9 916 26 900 44 081 86 524
üvegház / termálvízfĦtés
4 246
7 270 18 978 30 851 60 148
üvegház / új termálvízfĦtés
4 991
7 920 20 089 32 422 63 291
üvegház / szénfĦtés
4 951
8 618 22 963 37 506 73 353
üvegház / faapríték fĦtés
4 792
8 286 22 005 35 930 70 181
üvegház / földgázfĦtés
5 741 10 227 27 832 45 635 89 633
Forrás: Saját számítás
82
3 ha
5 ha
10 ha
30. táblázat: A hidrokultúrás uborkahajtatás fedezeti méretének alakulása (m2) Üzemméretek Konstrukciók (berendezés / fĦtési mód) 0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
fóliaborítású növényház/termálvízfĦtés
4 336
7 439 19 463 31 651 61 736
fóliaborítású növényház/új termálvízfĦtés
5 087
8 095 20 583 33 236 64 905
fóliaborítású növényház/szénfĦtés
5 047
8 798 23 481 38 362 75 052
fóliaborítású növényház/faapríték fĦtés
4 886
8 464 22 515 36 773 71 853
fóliaborítású növényház/földgázfĦtés
5 844 10 421 28 391 46 560 91 469
üvegház / termálvízfĦtés
4 493
7 753 20 403 33 219 64 871
üvegház / új termálvízfĦtés
5 244
8 408 21 523 34 803 68 040
üvegház / szénfĦtés
5 204
9 112 24 421 39 930 78 187
üvegház / faapríték fĦtés
5 043
8 777 23 455 38 341 74 988
üvegház / földgázfĦtés
6 000 10 734 29 332 48 128 94 604
Forrás: Saját számítás
31. táblázat: A hidrokultúrás "vegyes modellek" (paprika, paradicsom, uborka) fedezeti méretének alakulása (m2) Üzemméretek Konstrukciók (berendezés / fĦtési mód) fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés
3 ha
5 ha
10 ha
17 429 28 032 54 595
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés 18 480 29 519 57 569 fóliaborítású növényház / szénfĦtés
21 200 34 330 67 092
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
20 293 32 839 64 090
fóliaborítású növényház / földgázfĦtés
25 808 42 024 82 498
üvegház / termálvízfĦtés
18 312 29 503 57 538
üvegház / új termálvízfĦtés
19 363 30 990 60 512
üvegház / szénfĦtés
22 083 35 801 70 034
üvegház / faapríték fĦtés
21 176 34 310 67 032
üvegház / földgázfĦtés
26 691 43 495 85 441
Forrás: Saját számítás
A paprika, a paradicsom, az uborka és a vegyes hasznosítású modellek táblázataiból megfigyelhetĘ, hogy az üzemméretek növelésével a fedezeti ponthoz tartozó fedezeti méret minden egyes konstrukciónál jelentĘs mértékben csökkent, ezt az abszolút számokból megállapítva a következĘk a fontosak. A táblázatokból jól látható, hogy a földgázzal történĘ fĦtés fedezeti méretei 0,5-3 hektárig meghaladják a modellekben használt üzemméreteket.
83
A fedezeti méretek alakulását jelentĘsen befolyásolja a termesztĘ berendezés típusa, amely az üvegház esetén nagyobb, fóliaborítású növényházaknál kisebb fedezeti mérettel járt együtt. A legkedvezĘbb, tehát a modell üzemi méretéhez képest legalacsonyabb fedezeti méreteket a fólia borítású növényház visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött konstrukciója adta. A legkedvezĘtlenebb, vagyis a modellek üzemi méretéhez képest a legnagyobb vagy azt meg is haladó fedezeti méreteket a földgázzal fĦtött üvegház variáció adta. A vegyes hasznosítású modellek fedezeti méretei a tisztán egy növényt felhasználó modellekhez képest kedvezĘbb adatokat mutatnak. A vegyes modellek kockázatviselĘ képessége is lényegesen jobb, hiszen a piaci viszonyok között az elĘállított termékek diverzifikálása versenyelĘnyt jelent. Ez a versenyelĘny a három növénnyel történĘ hasznosításnál a munkák szervezésénél az ápolási munkáknál és a betakarításoknál is megjelenik, hiszen különbözĘ idĘpontokban jelennek meg a munkacsúcsok. Az eltérĘ ültetési és az ebbĘl adódó különbözĘ betakarítási idĘpontok lehetĘvé teszik a folyamatosabb árbevételek realizálását, ami jótékony hatást fejt ki az üzem likviditására. A fedezeti pontokhoz tartozó kapacitás kihasználtság értékei azt határozzák meg, hogy a növényház felületének hány százalékát kell hasznosítani ahhoz, hogy a termelési költségek elĘállításához szükséges árbevételeket realizáljuk. A kapacitás kihasználtság egy elméleti %-os érték, hiszen az ilyen nagy beruházási értékĦ berendezéseket 100%-ban kell hasznosítani ahhoz, hogy a felmerülĘ költségeket fedezzük, és ezen felül elérjünk egy olyan tömegĦ jövedelmet, amely az adózás után tisztességes jövedelmet biztosít a tulajdonosnak, és legalább az egyszeri újratermelés költségeit képes fedezni. A 33-36. táblázatok a fedezeti ponthoz tartozó kapacitás kihasználtsági értékeket mutatják konstrukciónként az üzemméretek függvényében. 33. táblázat: A hidrokultúrás paprikahajtatás fedezeti mérethez tartozó kapacitás kihasználtsági értékei (%) Üzemméretek Konstrukciók (berendezés / fĦtési mód) 0,5 ha 1 ha 3 ha 5 ha 10 ha fóliaborítású növényház/termálvízfĦtés
91
78
67
65
63
fóliaborítású növényház/új termálvízfĦtés
108
85
71
69
67
fóliaborítású növényház/szénfĦtés
107
93
82
80
78
fóliaborítású növényház/faapríték fĦtés
103
89
78
77
75
fóliaborítású növényház/földgázfĦtés
125 111 100
98
96
üvegház / termálvízfĦtés
95
81
70
69
67
üvegház / új termálvízfĦtés
111
88
75
72
70
üvegház / szénfĦtés
111
96
85
84
82
üvegház / faapríték fĦtés
107
92
82
80
78
üvegház / földgázfĦtés
128 114 104 102
100
Forrás: Saját számítás
84
34. táblázat: A hidrokultúrás paradicsomhajtatás fedezeti mérethez tartozó kapacitás kihasználtsági értékei (%) Üzemméretek Konstrukciók (berendezés / fĦtési mód) 0,5 ha 1 ha 3 ha 5 ha 10 ha fóliaborítású növényház/termálvízfĦtés
82
70
60
59
57
fóliaborítású növényház/új termálvízfĦtés
97
76
64
62
60
fóliaborítású növényház/szénfĦtés
96
83
73
72
70
fóliaborítású növényház/faapríték fĦtés
93
80
70
69
67
112
99
90
88
87
85
73
63
62
60
fóliaborítású növényház/földgázfĦtés üvegház / termálvízfĦtés üvegház / új termálvízfĦtés
100
79
67
65
63
üvegház / szénfĦtés
99
86
77
75
73
üvegház / faapríték fĦtés
96
83
73
72
70
115 102
93
91
90
üvegház / földgázfĦtés Forrás: Saját számítás
35. táblázat: A hidrokultúrás uborkahajtatás fedezeti mérethez tartozó kapacitás kihasználtsági értékei (%) Üzemméretek Konstrukciók (berendezés / fĦtési mód) 0,5 ha 1 ha 3 ha 5 ha 10 ha fóliaborítású növényház/termálvízfĦtés
87
74
65
63
62
fóliaborítású növényház/új termálvízfĦtés
102
81
69
66
65
fóliaborítású növényház/szénfĦtés
101
88
78
77
75
98
85
75
74
72
117 104
95
93
91
fóliaborítású növényház/faapríték fĦtés fóliaborítású növényház/földgázfĦtés üvegház / termálvízfĦtés
90
78
68
66
65
üvegház / új termálvízfĦtés
105
84
72
70
68
üvegház / szénfĦtés
104
91
81
80
78
üvegház / faapríték fĦtés
101
88
78
77
75
üvegház / földgázfĦtés
120 107
98
96
95
Forrás: Saját számítás
85
36. táblázat: A hidrokultúrás "vegyes modellek" (paprika,paradicsom,uborka) fedezeti mérethez tartozó kapacitás kihasználtsági értékei (%) Üzemméret konstrukciók (berendezés / fĦtési mód)
3 ha 5 ha 10 ha
fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés
58
56
55
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés
62
59
58
fóliaborítású növényház / szénfĦtés
71
69
67
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
68
66
64
fóliaborítású növényház / földgázfĦtés
86
84
82
üvegház / termálvízfĦtés
61
59
58
üvegház / új termálvízfĦtés
65
62
61
üvegház / szénfĦtés
74
72
70
üvegház / faapríték fĦtés
71
69
67
üvegház / földgázfĦtés
89
87
85
Forrás: Saját számítás
A földgázzal fĦtött konstrukciók kapacitás kihasználási értékei a legrosszabbak és az üzemi méretek növelésével sem változnak. A XXI. század követelményeinek megfelelĘ termesztĘ berendezések földgázzal történĘ fĦtése nem versenyképes, ami fosszilis energiahordozó magas árának köszönhetĘ. A 0,5 hektáros üzemméreteknél a konstrukcióktól és hasznosítási módoktól függetlenül mindenütt kedvezĘtlen 85-90% feletti értékek tapasztalható. Az üvegházban történĘ talajnélküli paprika hajtatásnál ez az érték eléri a 128%-os kapacitás kihasználtsági szintet. A földgázzal fĦtött konstrukciók nélkül vizsgálva a táblázatokat látható, hogy az 1 hektáros üzemméreteknél már 70%-os értéket is tapasztaltunk, de az átlag értékek többsége még mindig 80-90% körüli. A 3 hektáros üzemi méretnél lehet elĘször tapasztalni, hogy az átlagos kapacitás kihasználtsági értékek 70-80%-ra csökkennek, ami a termálvízzel fĦtött konstrukciók esetén még ennél kedvezĘbb 60% körüli értékeket mutat. A felületek növelésével az 5 és 10 hektáros berendezéseknél érezhetĘen javulnak a százalékos értékek. A visszasajtolással mĦködĘ termálvízzel fĦtött növényházak rendkívül magas beruházási költségeit (21. táblázat) a 3 hektárnál nagyobb méretĦ üzemek viselik el leginkább, ami a kapacitáskihasználtsági értékekben is megmutatkozik. Mivel itt a termálvizet visszasajtolják, abba a rétegbe ahonnan származik, ezért ez az egyik olyan megújuló energiára alapozott fĦtési mód, amellyel a jövĘben mindenképpen számolni kell. A másik megújuló energiaforrás a faaprítékos fĦtés, amely Magyarország adottságait figyelembe véve potenciális lehetĘségekkel rendelkezik, a 3 hektáros üzemmérettĘl és annál nagyobb méreteknél mutat hasznosítási módoktól függĘen 70-75% körüli értékeket. A szénnel fĦtött konstrukciók ugyan a 3, 5 és 10 hektáros üzemi méreteknél még elfogadható a 75-80%-os értékeket mutatnak. A szén növekvĘ energia ára és a felhasználásából adódó környezetszennyezĘ hatása miatt a jövĘben ennek a fĦtési módnak a csökkenésével számolhatunk.
86
3.2. A zöldséghajtató modellek érzékenységvizsgálata a fedezeti méret alapján A talaj nélküli zöldséghajtatás termelési költségei és árbevételei a gyakorlatban változhatnak, nĘhetnek, illetve csökkenhetnek. Ezért tartottam fontosnak azt, hogy a termelési költségek és az árbevételek 5% és 10%-os növelésével és csökkentésével egy érzékenységvizsgálatot végezzek el. Ez a vizsgálat hivatott modellezni a valós piaci helyzeteket és azt, hogy ennek a hatására hogyan változnak az egyes modellek eredményei. A vizsgált változó tényezĘ a fedezeti ponthoz tartozó fedezeti méret értéke volt, amelyen elĘállított árbevétel fedezi a termelési költségeket. Az érzékenységvizsgálatot az összes üzemméret és konstrukció függvényében elvégeztem, figyelembe véve azok hasznosítási változatait is (paprika, paradicsom, uborka). A termelĘk gyakorlati tapasztalati elvárása az, hogy a felületen keletkezzen annyi árbevétel, ami fedezi a termelési költségeket és azon felül legyen olyan jövedelemhányad, ami vállalkozási formától függetlenül a társas tĘkejövedelmet, a tulajdonos jövedelmét és legalább az egyszeri újratermeléshez szükséges jövedelmet biztosítja. Ez a jövedelemszint legalább 25%-os kell hogy legyen a gyakorlat szerint, amit úgy is megfogalmazhatunk, hogy a teljes felület 75%-án, vagy annál kisebb méreten kell fedezni a termelési költségeket. A 37-42. táblázatokban szürke színnel jelöltem ezeket a fedezeti méreteket, amelyek az egyes üzemméretek esetén a következĘek: x x x x x
0,5 hektárnál 1 hektárnál 3 hektárnál 5 hektárnál 10 hektárnál
3 750 m2, vagy ennél alacsonyabb 7 500 m2, vagy ennél alacsonyabb 22 500 m2, vagy ennél alacsonyabb 37 500 m2, vagy ennél alacsonyabb 75 000 m2, vagy ennél alacsonyabb értéket mutatatnak.
Minél nagyobb arányú a szürke színnel megjelölt adatok aránya annál biztosabbak lehetünk abban, hogy a kedvezĘtlen gazdasági körülmények között is életképesek a modellek. A talaj nélküli paprika, paradicsom és uborka hajtatás fedezeti méretének érzékenységvizsgálatát a konstrukciók függvényében a 37-42. táblázatok tartalmazzák. A fóliaborítású növényházak érzékenységvizsgálata a következĘk szerint alakult A 0,5 hektáros modellek közül csak a legkedvezĘbb fĦtési móddal a visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött berendezések értékei mutatnak a gazdasági és technológiai szempontból optimista körülmények között elfogadható értékeket. A magasabb költségĦ fĦtési rendszereknél egyre kedvezĘtlenebb eredmények tapasztalhatók, ami azt bizonyítja, hogy ezen üzemi méret hosszútávon kevésbé életképes. Az 1 hektáros modellek közül a termálvízzel fĦtött konstrukciók sokkal kedvezĘbb képet mutatnak. A visszasajtolással mĦködĘ új termál kutas kertészetek azonban még itt sem nevezhetĘk kockázatviselĘknek, mert csak a kedvezĘ gazdasági körülmények között érik el a 25%-os vagy azt kismértékben meghaladó jövedelem szintet. A faaprítékkal fĦtött fóliás berendezéseknél is hasonló adatokat tapasztalhatunk, ami arra enged következtetni, hogy az 1 hektáros üzemek nem teljesítik a gyakorlat által elvárt jövedelem szintet. 87
A szénnel történĘ fĦtésnél ennél kedvezĘtlenebb adatok láthatók, ami a paprika, paradicsom és az uborkával történĘ hasznosítási módnál is megfigyelhetĘ. A méretgazdaságossági elĘnyök elĘször a 3 hektáros modellüzemeknél tapasztalhatók. FĦtési módtól függĘen itt figyelhetĘ meg legnagyobb arányban elsĘként a 25%-os jövedelemszintet vagy azt meghaladó fedezeti méretek legnagyobb részaránya. A termálvízzel fĦtött berendezésekben már pesszimista – tehát az árbevételek csökkenése és a termelési költségek növekedése – esetén is találhatunk kedvezĘ értékeket. Az 5 hektáros méretĦ modellgazdaságoknál egyre nagyobb mértékben látható a kedvezĘtlen gazdasági körülmények közötti fedezeti méret csökkenés, de itt is elsĘsorban a fĦtési módtól függ ennek értéke. Faaprítékkal történĘ fĦtésnél a talajnélküli paradicsom hajtatásban tapasztalhatjuk, hogy az árbevétel 5%-os csökkenése és a termelési költségek szinten tartása elfogadható fedezeti méretet eredményez. A 10 hektáros méretĦ üzemek méretgazdaságossági elĘnyöknek köszönhetĘen a legjobb értékeket mutatják, amely hosszú távon a nagyobb kockázatviselĘ képességre utal. A fólia borítású növényházaknál összefoglalva a fĦtési és hasznosítási módoktól függĘen a 3, 5 és 10 hektáros méretĦ üzemek azok, amelyek követelményeknek megfelelĘen kockázatviselĘbbek. Az üvegházak magas beruházási költségeibĘl adódóan csak a nagyobb 5 és 10 hektáros méretĦ üzemek mutatják a méretgazdaságossági elĘnyökbĘl adódó kedvezĘ fedezeti méreteket. A 3 hektáros méreteknél csak az alacsony költségĦ termálvízzel fĦtött konstrukciók lehetnek a jövĘben életképesek. A többi fĦtési módnál (szén vagy faapríték fĦtés) csak a 10 hektáros üzemméretek azok, amelyek a gyakorlat elvárásainak megfelelĘ jövedelemszint elérésére képesek. Az üvegházaknál összefoglalva a termálvízzel fĦtött berendezések közül a 3, 5 és 10 hektáros méretĦ modellüzemek, a szénnel vagy a faaprítékkal fĦtött növényházak közül azonban csak az 5 hektár feletti és a 10 hektáros méretĦek képesek hosszútávon megtartani a versenyképességüket.
88
-10%
Költségek
5 067
4 814
4 560
0%
-5%
-10%
-5%
4 320
4 560
4 800
5 041
5 281
0%
4 104
4 332
4 560
4 788
5 016
-10%
Költségek
5 996
5 696
5 396
0%
-5%
-10%
-5%
5 112
5 396
5 680
5 964
6 248
89
-10%
Költségek
5 946
5 649
5 351
0%
-5%
-10%
-5%
5 070
5 351
5 633
5 915
6 196
-10%
Költségek
5 747
5 460
5 172
0%
-5%
-10%
-5%
4 900
5 172
5 445
5 717
5 989
Forrás: Saját számítás
6 034
6 322
-5%
7 343
7 750
8 158
8 566
6 975
7 363
7 750
8 138
4 625
4 857
0%
7 632
8 056
8 480
8 904
9 328
4 816
5 084
5 351
5 619
5 887
0%
0%
8 335
8 799
9 262
9 725
10 188
4 655
4 914
5 172
5 431
5 690
0%
4 434
4 680
4 926
5 172
5 419
4 287
4 525
4 763
5 002
5 240
8 890
9 383
9 877
10 371
10 865
8 422
8 890
9 357
9 825
10 293
8 001
8 445
8 890
9 334
9 778
0%
1 ha -5%
8 774
9 262
9 749
10 237
10 724
Árbevétel
-10%
9 262
9 776
10 291
10 805
11 320
0,5 ha
10%
4 435
4 682
4 928
5 175
5 421
Árbevétel
5%
4 587
4 842
5 097
5 351
5 606
1 ha -5%
8 033
8 480
8 926
9 372
9 819
Árbevétel
-10%
8 480
8 951
9 422
9 893
10 364
0,5 ha
10%
4 473
4 721
4 969
5 218
5 466
Árbevétel
5%
4 882
5 139
5 396
5 653
5 126
5 396
5 666
5 936
0%
1 ha
-10%
7 751
8 181
8 612
9 042
Árbevétel
10%
3 780
3 909
5%
3 990
4 200
4 410
4 126
4 343
4 561
0% 8 525
5%
10%
7 368
7 777
8 187
8 596
9 005
10%
7 676
8 103
8 529
8 956
9 382
10%
7 028
7 419
7 809
8 200
8 590
10%
6 424
6 781
7 138
7 495
7 851
-10%
23 472
24 775
26 079
27 383
28 687
-10%
24 546
25 909
27 273
28 637
30 000
-10%
21 323
22 508
23 693
24 877
26 062
-10%
20 078
21 193
22 309
23 424
24 540
-5%
22 236
23 471
24 707
25 942
27 177
-5%
23 254
24 545
25 837
27 129
28 421
-5%
20 201
21 323
22 446
23 568
24 690
-5%
19 021
20 078
21 134
22 191
23 248
0%
21 124
22 298
23 471
24 645
25 818
0%
Árbevétel
3 ha
22 091
23 318
24 545
25 773
27 000
0%
Árbevétel
3 ha
19 191
20 257
21 323
22 389
23 455
0%
Árbevétel
3 ha
18 070
19 074
20 078
21 082
22 085
5%
2
20 119
21 236
22 354
23 472
24 589
5%
21 039
22 208
23 377
24 546
25 715
5%
18 277
19 293
20 308
21 324
22 339
5%
17 210
18 166
19 122
20 078
21 034
10%
19 454
20 535
21 616
22 696
23 777
10%
20 344
21 474
22 605
23 735
24 865
10%
17 674
18 655
19 637
20 619
21 601
10%
16 641
17 566
18 490
19 415
20 339
-10%
38 284
40 411
42 538
44 665
46 792
-10%
40 051
42 276
44 501
46 726
48 951
-10%
34 351
36 259
38 168
40 076
41 984
-10%
32 589
34 400
36 210
38 021
39 831
-5%
36 269
38 284
40 299
42 314
44 329
-5%
37 943
40 051
42 159
44 267
46 375
-5%
32 543
34 351
36 159
37 967
39 775
-5%
30 874
32 589
34 304
36 019
37 735
0%
34 456
36 370
38 284
40 198
42 112
0%
Árbevétel
5 ha
36 046
38 048
40 051
42 053
44 056
0%
Árbevétel
5 ha
30 916
32 633
34 351
36 068
37 786
0%
Árbevétel
5 ha
29 330
30 959
32 589
34 218
35 848
5%
32 815
34 639
36 462
38 285
40 108
5%
34 330
36 237
38 144
40 051
41 959
5%
29 444
31 080
32 715
34 351
35 987
5%
27 934
29 486
31 037
32 589
34 141
10%
31 731
33 494
35 257
37 020
38 783
10%
33 196
35 040
36 884
38 728
40 572
10%
28 471
30 053
31 635
33 216
34 798
10%
27 011
28 511
30 012
31 513
33 013
-10%
74 688
78 838
82 987
87 136
91 286
-10%
78 245
82 592
86 939
91 286
95 633
-10%
66 962
70 683
74 403
78 123
81 843
-10%
63 439
66 963
70 488
74 012
77 536
változó tényezĘ: fedezeti méret m -ben kifejezve szürke mezĘ: a teljes felület 75%-án vagy annál kisebb felületen elérhetĘ a fedezeti méret
7 620
8 043
8 466
8 890
9 313
5%
7 939
8 380
8 821
9 262
9 703
5%
7 268
7 672
8 076
8 480
8 884
5%
6 643
7 012
7 382
7 751
8 120
5 ha Árbevétel -5%
70 757
74 688
78 619
82 550
86 481
-5%
74 126
78 244
82 363
86 481
90 599
-5%
63 438
66 962
70 486
74 011
77 535
-5%
60 100
63 438
66 777
70 116
73 455
10 ha
67 219
70 953
74 687
78 422
82 156
0%
Árbevétel
10 ha
70 420
74 332
78 244
82 156
86 068
0%
Árbevétel
10 ha
60 266
63 614
66 962
70 310
73 658
0%
Árbevétel
10 ha
57 094
60 266
63 438
66 610
69 782
0%
Árbevétel 5%
64 019
67 576
71 132
74 689
78 245
5%
67 068
70 793
74 519
78 245
81 971
5%
57 397
60 586
63 774
66 963
70 152
5%
54 376
57 397
60 418
63 439
66 460
10%
61 904
65 343
68 782
72 221
75 660
10%
64 852
68 455
72 058
75 660
79 263
10%
55 501
58 584
61 667
64 751
67 834
10%
52 580
55 501
58 422
61 343
64 265
Költségek
5%
10%
-5% 8 974
0,5 ha
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
6 243
6 541
-10%
9 473
3 ha Árbevétel
Költségek
5%
10%
10%
4 620
Árbevétel
fóliaborítású növényház / szénfĦtés
6 296
6 595
5%
10%
5%
4 778
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés
5 321
5 574
5%
10%
1 ha Árbevétel
0,5 ha
Árbevétel
fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés
37.táblázat: A talaj nélküli paprikahajtatás fedezeti méretének érzékenység vizsgálata fóliaházban különbözĘ fĦtési módoknál
Költségek Költségek
-10%
-5%
0%
5%
10%
-10%
-5%
0%
5%
10%
-10%
-5%
0%
5%
10%
-10%
-5%
0%
5%
10%
38.táblázat: A talaj nélküli paprikahajtatás fedezeti méretének érzékenység vizsgálata üvegházban különbözĘ fĦtési módoknál
4 960
5%
4 360
4 578
4 796
10%
8 099
8 549
8 999
9 449
9 899
-10%
7 673
8 099
8 525
8 952
9 378
-5%
7 289
7 694
8 099
8 504
8 909
0%
6 942
7 328
7 714
8 099
8 485
5%
6 713
7 086
7 459
7 832
8 205
10%
21 124
22 297
23 471
24 644
25 818
-10%
20 012
21 124
22 235
23 347
24 459
-5%
19 011
20 067
21 123
22 180
23 236
0%
18 106
19 112
20 118
21 124
22 130
5%
17 508
18 481
19 453
20 426
21 399
10%
34 332
36 239
38 147
40 054
41 961
-10%
32 525
34 332
36 139
37 946
39 753
-5%
30 899
32 615
34 332
36 048
37 765
0%
29 428
31 063
32 697
34 332
35 967
5%
28 456
30 036
31 617
33 198
34 779
10%
66 925
70 643
74 361
78 079
81 797
-10%
63 402
66 924
70 447
73 969
77 491
-5%
60 232
63 578
66 924
70 270
73 616
0%
57 365
60 551
63 738
66 925
70 112
5%
55 469
58 551
61 633
64 714
67 796
10%
-10%
-5%
10 ha
0% 4 735 4 142
5 ha
5 208 4 509 3 924
3 ha
-5% 4 971 4 284
1 ha
5 482 4 735 4 058
0,5 ha -10% 5 233 4 498
üvegház / termálvízfĦtés
5 787 4 984 4 261
Árbevétel
5 524 4 735
Árbevétel
10% 5 261 4 486
Árbevétel
5% 4 998
Árbevétel
0% 4 735
Árbevétel
-5%
Költségek
Költségek
5 643
10%
9 809
10 300
10 790
-10%
8 364
8 828
9 293
9 758
10 222
-5%
7 945
8 387
8 828
9 270
9 711
0%
7 567
7 988
8 408
8 828
9 249
5%
7 317
7 724
8 130
8 537
8 943
10%
22 369
23 612
24 855
26 097
27 340
-10%
21 192
22 369
23 546
24 724
25 901
-5%
20 132
21 251
22 369
23 487
24 606
0%
19 174
20 239
21 304
22 369
23 435
5%
18 540
19 570
20 600
21 630
22 660
10%
36 094
38 099
40 104
42 110
44 115
-10%
34 194
36 094
37 993
39 893
41 793
-5%
32 484
34 289
36 094
37 898
39 703
0%
30 938
32 657
34 375
36 094
37 813
5%
29 916
31 578
33 240
34 902
36 564
10%
70 448
74 362
78 276
82 190
86 104
-10%
66 740
70 448
74 156
77 864
81 571
-5%
63 403
66 925
70 448
73 970
77 492
0%
60 385
63 740
67 094
70 449
73 804
5%
58 390
61 634
64 878
68 122
71 365
10%
-10%
-5%
Költségek
5% 5 386 9 319
0%
5%
10%
-10%
5 836 5 130 8 828
10 ha
0% 5 571 4 873
5 ha
6 127 5 305 4 617
3 ha
-5% 5 849 5 040
1 ha
6 450 5 570 4 775
0,5 ha -10% 6 157 5 292
üvegház / új termálvízfĦtés
6 808 5 864 5 013
Árbevétel
6 499 5 570
Árbevétel
10% 6 189 5 277
Árbevétel
5% 5 880
Árbevétel
0% 5 570
Árbevétel
-5%
0%
5%
10%
-10%
Költségek 5 598
10% 11 212
11 746
-10%
9 610
10 116
10 622
11 128
-5%
8 649
9 130
9 610
10 091
10 571
0%
8 238
8 695
9 153
9 610
10 068
5%
7 965
8 408
8 850
9 293
9 735
10%
25 591
27 013
28 435
29 857
31 278
-10%
24 244
25 591
26 938
28 285
29 632
-5%
23 032
24 312
25 591
26 871
28 150
0%
21 936
23 154
24 373
25 592
26 810
5%
21 211
22 389
23 568
24 746
25 925
10%
41 794
44 116
46 438
48 760
51 082
-10%
39 594
41 794
43 993
46 193
48 393
-5%
37 614
39 704
41 794
43 883
45 973
0%
35 824
37 814
39 804
41 794
43 785
5%
34 640
36 565
38 489
40 414
42 338
10%
81 731
86 271
90 812
95 353
99 893
-10%
77 429
81 730
86 032
90 334
94 635
-5%
73 557
77 643
81 730
85 816
89 903
0%
70 056
73 947
77 839
81 731
85 623
5%
67 741
71 505
75 268
79 031
82 795
10%
-10%
-5%
Költségek
5% 5 343
10 678
9 105
10 ha
5 789 5 089
9 610
10 144
5 ha
0% 5 526 4 834
3 ha
6 078 5 263
4 580
1 ha
-5% 5 802 5 000
0,5 ha
6 398 5 526 4 736
üvegház / szénfĦtés
-10% 6 107 5 249
Árbevétel
6 754 5 817 4 973
Árbevétel
6 447 5 526
Árbevétel
10% 6 140 5 235
Árbevétel
5% 5 833
Árbevétel
0% 5 526
Költségek 10%
10 778
11 291
-10%
9 238
9 724
10 211
10 697
-5%
8 314
8 776
9 238
9 700
10 162
0%
7 919
8 358
8 798
9 238
9 678
5%
7 657
8 082
8 508
8 933
9 358
10%
24 517
25 879
27 241
28 604
29 966
-10%
23 227
24 517
25 808
27 098
28 388
-5%
22 065
23 291
24 517
25 743
26 969
0%
21 015
22 183
23 350
24 518
25 685
5%
20 321
21 450
22 579
23 708
24 836
10%
40 027
42 251
44 475
46 699
48 922
-10%
37 921
40 027
42 134
44 241
46 347
-5%
36 024
38 026
40 027
42 028
44 030
0%
34 310
36 216
38 122
40 028
41 934
5%
33 176
35 019
36 862
38 705
40 549
10%
78 174
82 517
86 860
91 203
95 546
-10%
74 059
78 174
82 288
86 403
90 517
-5%
70 356
74 265
78 173
82 082
85 991
0%
67 007
70 730
74 452
78 175
81 897
5%
64 793
68 393
71 993
75 592
79 192
10%
-10%
-5%
Költségek
5 416
10 265
8 752
0%
5%
-5%
10%
-10%
5%
5 170
9 751
10 ha
5 601
4 924
9 238
5 ha
0%
5 347
4 678
3 ha
5 881
5 092
4 432
1 ha
-5%
5 614
4 838
0,5 ha
6 191
5 347
4 583
üvegház / faaprítékfĦtés
-10% 5 910
5 079
Árbevétel
6 535 5 628
4 812
Árbevétel
6 238
5 347
Árbevétel
10% 5 941
5 065
Árbevétel
5% 5 644
Árbevétel
0% 5 347
0%
5%
10%
-5%
változó tényezĘ: fedezeti méret m -ben kifejezve szürke mezĘ: a teljes felület 75%-án vagy annál kisebb felületen elérhetĘ a fedezeti méret
2
-10%
Költségek
Forrás: Saját számítás
90
fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés 0,5 ha Árbevétel -10% -5% 0% 10% 5 000 4 736 4 500 5% 4 772 4 521 4 295 0% 4 545 4 306 4 091 -5% 4 318 4 091 3 886 -10% 4 091 3 875 3 681 fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés 0,5 ha Árbevétel -10% -5% 0% 10% 5 911 5 599 5 319 5% 5 642 5 345 5 078 0% 5 373 5 090 4 836 -5% 5 105 4 836 4 594 -10% 4 836 4 581 4 352 fóliaborítású növényház / szénfĦtés 0,5 ha Árbevétel -10% -5% 0% 10% 5 862 5 553 5 276 5% 5 595 5 301 5 036 0% 5 329 5 048 4 796 -5% 5 062 4 796 4 556 -10% 4 796 4 544 4 316 fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés 0,5 ha Árbevétel -10% -5% 0% 10% 5 667 5 368 5 100 5% 5 409 5 124 4 868 0% 5 152 4 880 4 636 -5% 4 894 4 636 4 404 -10% 4 636 4 392 4 173
10% 4 836 4 616 4 396 4 177 3 957
10% 4 796 4 578 4 360 4 142 3 924
10% 4 636 4 426 4 215 4 004 3 793
5% 5 066 4 836 4 606 4 375 4 145
Költségek
5% 5 024 4 796 4 568 4 339 4 111
Költségek
91
5% 4 857 4 636 4 415 4 195 3 974
Költségek -10% 9 747 9 304 8 861 8 418 7 975
-10% 10 153 9 691 9 230 8 768 8 307
-10% 9 300 8 878 8 455 8 032 7 609
-10% 8 505 8 119 7 732 7 346 6 959
5% 7 972 7 609 7 247 6 884 6 522
5% 8 702 8 307 7 911 7 515 7 120
5% 8 354 7 975 7 595 7 215 6 835
1 ha Árbevétel 0% 8 370 7 990 7 609 7 229 6 848
1 ha Árbevétel -5% 0% 9 618 9 137 9 181 8 722 8 744 8 307 8 307 7 891 7 870 7 476 1 ha Árbevétel -5% 0% 9 234 8 772 8 814 8 373 8 395 7 975 7 975 7 576 7 555 7 177
-5% 8 811 8 410 8 010 7 609 7 209
5% 7 290 6 959 6 627 6 296 5 965
-10% 25 756 24 585 23 414 22 243 21 073
-10% 26 926 25 702 24 479 23 255 22 031
-10% 23 414 22 350 21 285 20 221 19 157
-10% 22 056 21 054 20 051 19 049 18 046 3 ha Árbevétel 0% 21 072 20 114 19 157 18 199 17 241
3 ha Árbevétel -5% 0% 24 400 23 180 23 291 22 126 22 182 21 072 21 073 20 019 19 963 18 965
3 ha Árbevétel -5% 0% 25 509 24 233 24 349 23 132 23 190 22 030 22 030 20 929 20 871 19 827
-5% 22 181 21 173 20 165 19 157 18 148
10% 21 073 20 115 19 157 18 199 17 241
10% 22 031 21 029 20 028 19 027 18 025
10% 19 157 18 286 17 415 16 545 15 674
10% 18 046 17 226 16 406 15 585 14 765
-10% 42 016 40 106 38 196 36 286 34 376
-10% 43 941 41 944 39 947 37 949 35 952
-10% 37 728 36 013 34 298 32 583 30 868
-10% 35 807 34 180 32 552 30 924 29 297 5 ha Árbevétel 0% 33 954 32 411 30 868 29 324 27 781
5 ha Árbevétel -5% 0% 39 804 37 813 37 995 36 095 36 185 34 376 34 376 32 657 32 567 30 938
5 ha Árbevétel -5% 0% 41 628 39 546 39 736 37 749 37 844 35 951 35 952 34 154 34 059 32 356
-5% 35 742 34 117 32 492 30 868 29 243
5% 36 012 34 375 32 739 31 102 29 465
5% 37 663 35 951 34 239 32 527 30 815
5% 32 337 30 867 29 398 27 928 26 458
5% 30 691 29 296 27 901 26 506 25 111
10% 34 376 32 814 31 251 29 689 28 126
10% 35 952 34 318 32 684 31 049 29 415
10% 30 868 29 465 28 062 26 659 25 256
10% 29 297 27 965 26 634 25 302 23 970
-10% 81 978 78 252 74 526 70 799 67 073
-10% 85 855 81 953 78 050 74 148 70 245
-10% 73 557 70 213 66 870 63 526 60 183
-10% 69 716 66 547 63 378 60 209 57 040
10 ha Árbevétel 0% 66 200 63 191 60 182 57 173 54 164
10 ha Árbevétel -5% 0% 77 663 73 779 74 133 70 426 70 603 67 072 67 073 63 718 63 542 60 365
10 ha Árbevétel -5% 0% 81 336 77 268 77 639 73 756 73 942 70 244 70 245 66 732 66 548 63 220
-5% 69 685 66 517 63 350 60 182 57 015
10 ha Árbevétel -5% 0% 66 046 62 743 63 044 59 891 60 042 57 039 57 040 54 187 54 038 51 335
5% 70 265 67 072 63 878 60 684 57 490
5% 73 588 70 244 66 899 63 554 60 209
5% 63 047 60 181 57 316 54 450 51 584
5% 59 755 57 039 54 323 51 607 48 890
10% 67 073 64 025 60 976 57 927 54 878
10% 70 246 67 053 63 860 60 667 57 474
10% 60 183 57 448 54 712 51 976 49 241
10% 57 040 54 448 51 855 49 262 46 669
10% 5% 0% -5% -10%
10% 5% 0% -5% -10%
10% 5% 0% -5% -10%
10% 5% 0% -5% -10% Költségek
Költségek
2
5% 22 076 21 072 20 069 19 065 18 062
5% 23 079 22 030 20 981 19 932 18 883
5% 20 069 19 156 18 244 17 332 16 420
5% 18 905 18 046 17 186 16 327 15 468
5 ha Árbevétel -5% 0% 33 922 32 226 32 380 30 761 30 838 29 296 29 297 27 832 27 755 26 367
Költségek
változó tényezĘ: fedezeti méret m -ben kifejezve szürke mezĘ: a teljes felület 75%-án vagy annál kisebb felületen elérhetĘ a fedezeti méret
10% 7 975 7 612 7 250 6 887 6 525
10% 8 307 7 929 7 552 7 174 6 797
10% 7 609 7 264 6 918 6 572 6 226
10% 6 959 6 643 6 326 6 010 5 694
3 ha Árbevétel -5% 0% 20 895 19 850 19 945 18 948 18 996 18 046 18 046 17 143 17 096 16 241
Költségek
Forrás: Saját számítás
10% 4 091 3 905 3 719 3 533 3 347
5% 4 285 4 091 3 896 3 701 3 506
1 ha Árbevétel -5% 0% 8 058 7 655 7 691 7 307 7 325 6 959 6 959 6 611 6 593 6 263
39. táblázat: A talaj nélküli paradicsomhajtatás fedezeti méretének érzékenység vizsgálata fóliaházban különbözĘ fĦtési módoknál
Költségek
0,5 ha Árbevétel 0% 5 490 5 241 4 991 4 742 4 492
0,5 ha Árbevétel 0% 4 671 4 458 4 246 4 034 3 821
5% 5 187 4 951 4 716 4 480 4 244
5% 5 229 4 991 4 754 4 516 4 278
5% 4 448 4 246 4 044 3 842 3 639
10% 4 952 4 726 4 501 4 276 4 051
10% 4 991 4 765 4 538 4 311 4 084
10% 4 246 4 053 3 860 3 667 3 474
-10% 10 127 9 667 9 206 8 746 8 286
-10% 10 533 10 054 9 575 9 096 8 618
-10% 9 680 9 240 8 800 8 360 7 920
-10% 8 885 8 482 8 078 7 674 7 270
-5% 9 594 9 158 8 722 8 286 7 850
-5% 9 978 9 525 9 071 8 618 8 164
-5% 9 171 8 754 8 337 7 920 7 503
-5% 8 418 8 035 7 652 7 270 6 887
1 ha Árbevétel 0% 9 114 8 700 8 286 7 871 7 457
1 ha Árbevétel 0% 9 479 9 048 8 618 8 187 7 756
1 ha Árbevétel 0% 8 712 8 316 7 920 7 524 7 128
1 ha Árbevétel 0% 7 997 7 633 7 270 6 906 6 543
5% 8 680 8 286 7 891 7 496 7 102
5% 9 028 8 617 8 207 7 797 7 386
5% 8 297 7 920 7 543 7 166 6 789
5% 7 616 7 270 6 924 6 577 6 231
10% 8 286 7 909 7 533 7 156 6 779
10% 8 618 8 226 7 834 7 443 7 051
10% 7 920 7 560 7 200 6 840 6 480
10% 7 270 6 939 6 609 6 279 5 948
-10% 26 896 25 673 24 450 23 228 22 005
-10% 28 066 26 791 25 515 24 239 22 963
-10% 24 554 23 438 22 322 21 206 20 090
-10% 23 196 22 142 21 088 20 033 18 979
-5% 25 480 24 322 23 163 22 005 20 847
-5% 26 589 25 380 24 172 22 963 21 755
-5% 23 261 22 204 21 147 20 089 19 032
-5% 21 975 20 976 19 977 18 979 17 980
3 ha Árbevétel 0% 24 206 23 105 22 005 20 905 19 805
3 ha Árbevétel 0% 25 259 24 111 22 963 21 815 20 667
3 ha Árbevétel 0% 22 098 21 094 20 089 19 085 18 080
3 ha Árbevétel 0% 20 876 19 927 18 978 18 030 17 081
5% 23 053 22 005 20 957 19 909 18 861
5% 24 056 22 963 21 869 20 776 19 682
5% 21 046 20 089 19 132 18 176 17 219
5% 19 882 18 978 18 075 17 171 16 267
10% 22 006 21 005 20 005 19 005 18 005
10% 22 963 21 920 20 876 19 832 18 788
10% 20 090 19 177 18 263 17 350 16 437
10% 18 979 18 116 17 253 16 391 15 528
-10% 43 915 41 919 39 923 37 927 35 931
-10% 45 841 43 757 41 674 39 590 37 506
-10% 39 628 37 826 36 025 34 224 32 423
-10% 37 707 35 993 34 279 32 565 30 851
-5% 41 604 39 713 37 822 35 931 34 039
-5% 43 428 41 454 39 480 37 506 35 532
-5% 37 542 35 835 34 129 32 422 30 716
-5% 35 722 34 099 32 475 30 851 29 227
5 ha Árbevétel 0% 39 523 37 727 35 930 34 134 32 337
5 ha Árbevétel 0% 41 256 39 381 37 506 35 630 33 755
5 ha Árbevétel 0% 35 664 34 043 32 422 30 801 29 180
5 ha Árbevétel 0% 33 936 32 393 30 851 29 308 27 766
5% 37 641 35 930 34 219 32 508 30 797
5% 39 291 37 505 35 719 33 934 32 148
5% 33 966 32 422 30 878 29 334 27 790
5% 32 320 30 851 29 382 27 912 26 443
10% 35 931 34 298 32 665 31 031 29 398
10% 37 507 35 802 34 097 32 392 30 687
10% 32 423 30 949 29 475 28 002 26 528
10% 30 851 29 449 28 047 26 644 25 242
-10% 85 778 81 879 77 980 74 081 70 182
-10% 89 655 85 580 81 505 77 430 73 354
-10% 77 357 73 841 70 324 66 808 63 292
-10% 73 516 70 174 66 833 63 491 60 149
-5% 81 263 77 569 73 875 70 182 66 488
-5% 84 936 81 075 77 214 73 354 69 493
-5% 73 285 69 954 66 622 63 291 59 960
-5% 69 646 66 480 63 314 60 149 56 983
10 ha Árbevétel 0% 77 199 73 690 70 181 66 672 63 163
10 ha Árbevétel 0% 80 688 77 021 73 353 69 685 66 018
10 ha Árbevétel 0% 69 620 66 455 63 291 60 126 56 962
10 ha Árbevétel 0% 66 163 63 156 60 148 57 141 54 133
5% 73 522 70 181 66 839 63 497 60 155
5% 76 845 73 353 69 860 66 367 62 874
5% 66 304 63 290 60 277 57 263 54 249
5% 63 012 60 148 57 284 54 419 51 555
10% 70 182 66 992 63 802 60 612 57 422
10% 73 355 70 020 66 686 63 352 60 017
10% 63 292 60 415 57 538 54 661 51 784
10% 60 149 57 415 54 681 51 947 49 213
40. táblázat: A talaj nélküli paradicsomhajtatás fedezeti méretének érzékenység vizsgálata üvegházban különbözĘ fĦtési módoknál
-5% 5 779 5 517 5 254 4 991 4 729 0,5 ha Árbevétel 0% 5 447 5 199 4 951 4 704 4 456
10% 4 792 4 574 4 356 4 138 3 921
üvegház / termálvízfĦtés
-10% 10% 6 101 5% 5 823 0% 5 546 -5% 5 269 -10% 4 991 üvegház / szénfĦtés
-5% 5 733 5 473 5 212 4 951 4 691
5% 5 020 4 792 4 564 4 335 4 107
-10% -5% 10% 5 190 4 916 5% 4 954 4 693 0% 4 718 4 470 -5% 4 482 4 246 -10% 4 246 4 023 üvegház / új termálvízfĦtés
-10% 10% 6 052 5% 5 777 0% 5 502 -5% 5 227 -10% 4 951 üvegház / faaprítékfĦtés 0,5 ha Árbevétel 0% 5 271 5 031 4 792 4 552 4 313
Költségek
Költségek
Költségek
-10% 5 857 5 590 5 324 5 058 4 792
Költségek
Költségek
Költségek
Költségek
változó tényezĘ: fedezeti méret m -ben kifejezve szürke mezĘ: a teljes felület 75%-án vagy annál kisebb felületen elérhetĘ a fedezeti méret
2
-5% 5 548 5 296 5 044 4 792 4 540
10% 5% 0% -5% -10%
Költségek
Forrás: Saját számítás
10% 5% 0% -5% -10%
10% 5% 0% -5% -10%
10% 5% 0% -5% -10%
10% 5% 0% -5% -10%
92
fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés 0,5 ha Árbevétel -10% -5% 0% 5% 10% 5 300 5 020 4 769 4 542 5% 5 059 4 792 4 553 4 336 0% 4 818 4 564 4 336 4 129 -5% 4 577 4 336 4 119 3 923 -10% 4 336 4 108 3 902 3 716 fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés 0,5 ha Árbevétel -10% -5% 0% 5% 10% 6 218 5 891 5 596 5 330 5% 5 936 5 623 5 342 5 087 0% 5 653 5 355 5 087 4 845 -5% 5 370 5 087 4 833 4 603 -10% 5 088 4 820 4 579 4 361 fóliaborítású növényház / szénfĦtés 0,5 ha Árbevétel -10% -5% 0% 5% 10% 6 169 5 844 5 552 5 288 5% 5 889 5 578 5 299 5 047 0% 5 608 5 313 5 047 4 807 -5% 5 328 5 047 4 795 4 566 -10% 5 047 4 781 4 542 4 326 fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés 0,5 ha Árbevétel -10% -5% 0% 5% 10% 5 972 5 658 5 375 5 119 5% 5 701 5 400 5 130 4 886 0% 5 429 5 143 4 886 4 653 -5% 5 158 4 886 4 642 4 421 -10% 4 886 4 629 4 398 4 188 -10% 9 894 9 444 8 995 8 545 8 095
-10% 10 754 10 265 9 776 9 287 8 799
-10% 10 345 9 875 9 404 8 934 8 464
10% 5 087 4 856 4 625 4 394 4 162
10% 5 047 4 818 4 588 4 359 4 130
10% 4 886 4 664 4 442 4 220 3 998
5% 8 480 8 095 7 710 7 324 6 939
5% 9 217 8 798 8 379 7 960 7 541
5% 8 867 8 464 8 061 7 658 7 254
1 ha Árbevétel -5% 0% 9 373 8 904 8 947 8 500 8 521 8 095 8 095 7 690 7 669 7 285
Költségek 1 ha Árbevétel -5% 0% 10 187 9 678 9 724 9 238 9 261 8 798 8 798 8 358 8 335 7 918
Költségek
93 1 ha Árbevétel -5% 0% 9 800 9 310 9 354 8 887 8 909 8 464 8 463 8 040 8 018 7 617
Költségek 10% 8 464 8 079 7 694 7 309 6 925
10% 8 798 8 398 7 998 7 599 7 199
10% 8 095 7 727 7 359 6 991 6 623
10% 7 439 7 101 6 763 6 425 6 087
-10% 27 519 26 268 25 017 23 767 22 516
-10% 28 700 27 395 26 091 24 786 23 482
-10% 25 158 24 014 22 871 21 727 20 584
-10% 23 789 22 707 21 626 20 545 19 463
3 ha Árbevétel 0% 21 409 20 436 19 463 18 489 17 516
3 ha Árbevétel -5% 0% 26 070 24 766 24 885 23 640 23 700 22 515 22 515 21 389 21 330 20 263
3 ha Árbevétel -5% 0% 27 188 25 829 25 952 24 655 24 716 23 481 23 481 22 307 22 245 21 133
3 ha Árbevétel -5% 0% 23 833 22 641 22 749 21 612 21 666 20 583 20 583 19 554 19 499 18 525
-5% 22 536 21 511 20 487 19 463 18 438
5% 23 587 22 515 21 443 20 371 19 298
5% 24 599 23 481 22 363 21 245 20 126
5% 21 563 20 583 19 603 18 623 17 642
5% 20 390 19 463 18 536 17 609 16 682
10% 22 515 21 492 20 468 19 445 18 421
10% 23 481 22 414 21 346 20 279 19 212
10% 20 583 19 647 18 712 17 776 16 841
10% 19 463 18 578 17 693 16 809 15 924
-10% 44 947 42 904 40 861 38 818 36 775
-10% 46 889 44 758 42 626 40 495 38 364
-10% 40 623 38 777 36 930 35 084 33 237
-10% 38 686 36 928 35 170 33 411 31 653
5 ha Árbevétel 0% 34 816 33 234 31 651 30 069 28 486
5 ha Árbevétel -5% 0% 42 580 40 451 40 644 38 612 38 709 36 773 36 773 34 935 34 838 33 096
5 ha Árbevétel -5% 0% 44 419 42 198 42 400 40 280 40 381 38 362 38 362 36 444 36 343 34 526
5 ha Árbevétel -5% 0% 38 483 36 559 36 734 34 898 34 985 33 236 33 236 31 574 31 486 29 912
-5% 36 649 34 983 33 317 31 651 29 985
5% 38 525 36 774 35 022 33 271 31 520
5% 40 189 38 362 36 536 34 709 32 882
5% 34 819 33 236 31 653 30 071 28 488
5% 33 159 31 651 30 144 28 637 27 130
10% 36 774 35 102 33 431 31 759 30 088
10% 38 362 36 619 34 875 33 131 31 387
10% 33 236 31 725 30 215 28 704 27 193
10% 31 652 30 213 28 774 27 335 25 897
-10% 87 824 83 832 79 840 75 848 71 856
-10% 91 734 87 564 83 394 79 225 75 055
-10% 79 332 75 726 72 120 68 514 64 908
-10% 75 458 72 028 68 598 65 169 61 739
10 ha Árbevétel 0% 67 910 64 823 61 736 58 649 55 562
10 ha Árbevétel -5% 0% 83 198 79 039 79 416 75 446 75 635 71 853 71 853 68 261 68 071 64 668
10 ha Árbevétel -5% 0% 86 902 82 557 82 952 78 804 79 002 75 052 75 052 71 299 71 101 67 547
10 ha Árbevétel -5% 0% 75 153 71 396 71 737 68 150 68 321 64 905 64 905 61 660 61 489 58 415
-5% 71 483 68 234 64 985 61 736 58 486
5% 75 275 71 854 68 432 65 010 61 589
5% 78 626 75 052 71 478 67 904 64 330
5% 67 996 64 905 61 815 58 724 55 633
5% 64 676 61 736 58 797 55 857 52 917
10% 71 854 68 588 65 322 62 056 58 789
10% 75 053 71 641 68 230 64 818 61 407
10% 64 906 61 955 59 005 56 055 53 105
10% 61 737 58 930 56 124 53 318 50 512
10% 5% 0% -5% -10%
10% 5% 0% -5% -10%
10% 5% 0% -5% -10%
10% 5% 0% -5% -10%
Költségek Költségek
Költségek
változó tényezĘ:fedezeti méret m2-ben kifejezve szürke mezĘ: a teljes felület 75%-án vagy annál kisebb felületen elérhetĘ a fedezeti méret
5% 7 793 7 439 7 085 6 731 6 376
1 ha Árbevétel 0% 8 183 7 811 7 439 7 067 6 695
-5% 8 614 8 222 7 831 7 439 7 048
Költségek
Forrás: Saját számítás
-10% 9 093 8 679 8 266 7 853 7 439
10% 4 336 4 139 3 942 3 745 3 548
41. táblázat: A talaj nélküli uborkahajtatás fedezeti méretének érzékenység vizsgálata fóliaházban különbözĘ fĦtési módoknál
Költségek
üvegház / termálvízfĦtés
5% 4 707 4 493 4 279 4 065 3 851
10% 4 493 4 288 4 084 3 880 3 676
-10% 9 476 9 045 8 614 8 184 7 753
-5% 8 977 8 569 8 161 7 753 7 345
1 ha Árbevétel 0% 8 528 8 140 7 753 7 365 6 977 5% 8 122 7 753 7 383 7 014 6 645
10% 7 753 7 400 7 048 6 696 6 343
-10% 24 938 23 805 22 671 21 538 20 404
-5% 23 625 22 551 21 477 20 403 19 329
3 ha Árbevétel 0% 22 443 21 423 20 403 19 383 18 363
5% 21 375 20 403 19 432 18 460 17 489
10% 20 403 19 476 18 548 17 621 16 694
-10% 40 602 38 757 36 911 35 066 33 220
-5% 38 464 36 715 34 967 33 219 31 470
5 ha Árbevétel 0% 36 541 34 880 33 219 31 558 29 897
5% 34 801 33 219 31 637 30 055 28 473
10% 33 219 31 709 30 199 28 689 27 179
-10% 79 290 75 686 72 082 68 478 64 874
-5% 75 114 71 699 68 285 64 871 61 457
10 ha Árbevétel 0% 71 358 68 115 64 871 61 628 58 384
5% 67 961 64 871 61 782 58 693 55 604
10% 64 872 61 923 58 974 56 026 53 077
42. táblázat: A talaj nélküli uborkahajtatás fedezeti méretének érzékenység vizsgálata üvegházban különbözĘ fĦtési módokn 0,5 ha Árbevétel 0% 4 942 4 717 4 493 4 268 4 043
Költségek
Költségek
Költségek
10% 5% 0% -5% -10%
Költségek
Költségek
10% 5% 0% -5% -10%
10% 5% 0% -5% -10%
10% 5% 0% -5% -10%
Költségek
10% 78 188 74 634 71 080 67 526 63 972
10% 68 041 64 948 61 855 58 763 55 670
5% 81 911 78 187 74 464 70 741 67 018
10% 74 989 71 580 68 172 64 763 61 355
5% 71 281 68 041 64 800 61 560 58 320
10 ha Árbevétel 0% 86 006 82 096 78 187 74 278 70 368
5% 78 560 74 989 71 418 67 847 64 276
10 ha Árbevétel 0% 74 844 71 442 68 040 64 638 61 236
-5% 90 532 86 417 82 302 78 187 74 072
10 ha Árbevétel 0% 82 487 78 738 74 988 71 239 67 490
-5% 78 783 75 202 71 621 68 040 64 459
-10% 95 566 91 222 86 878 82 534 78 190
-5% 86 828 82 881 78 935 74 988 71 041
-10% 83 164 79 384 75 603 71 823 68 043
10% 39 930 38 115 36 300 34 485 32 670
-10% 91 656 87 490 83 324 79 158 74 991
10% 34 804 33 222 31 640 30 058 28 476
5% 41 831 39 930 38 028 36 127 34 226
10% 38 341 36 598 34 856 33 113 31 370
5% 36 461 34 803 33 146 31 489 29 832 5 ha Árbevétel 0% 43 923 41 926 39 930 37 933 35 937
5% 40 167 38 341 36 515 34 690 32 864
5 ha Árbevétel 0% 38 284 36 544 34 803 33 063 31 323
-5% 46 234 44 133 42 031 39 930 37 828
5 ha Árbevétel 0% 42 175 40 258 38 341 36 424 34 507
-5% 40 298 38 467 36 635 34 803 32 971
-10% 48 805 46 587 44 368 42 150 39 931
-5% 44 395 42 377 40 359 38 341 36 323
-10% 42 539 40 606 38 672 36 738 34 805
10% 24 421 23 311 22 201 21 091 19 981
-10% 46 863 44 733 42 603 40 473 38 343
10% 21 524 20 545 19 567 18 588 17 610
5% 25 584 24 421 23 258 22 095 20 933
10% 23 455 22 389 21 323 20 257 19 191
5% 22 548 21 523 20 499 19 474 18 449 3 ha Árbevétel 0% 26 863 25 642 24 421 23 200 21 979
5% 24 572 23 455 22 338 21 222 20 105
3 ha Árbevétel 0% 23 676 22 600 21 523 20 447 19 371
-5% 28 277 26 992 25 706 24 421 23 136
3 ha Árbevétel 0% 25 801 24 628 23 455 22 282 21 110
-5% 24 922 23 789 22 656 21 523 20 390
-10% 29 849 28 493 27 136 25 779 24 422
-5% 27 159 25 924 24 690 23 455 22 221
-10% 26 307 25 112 23 916 22 720 21 524
10% 9 112 8 698 8 283 7 869 7 455
-10% 28 669 27 366 26 062 24 759 23 456
10% 8 409 8 026 7 644 7 262 6 880
5% 9 546 9 112 8 678 8 244 7 810
10% 8 777 8 378 7 979 7 580 7 181
5% 8 809 8 408 8 008 7 608 7 207 1 ha Árbevétel 0% 10 023 9 567 9 112 8 656 8 201
5% 9 195 8 777 8 359 7 941 7 523
1 ha Árbevétel 0% 9 249 8 829 8 408 7 988 7 568
-5% 10 550 10 071 9 591 9 112 8 632
1 ha Árbevétel 0% 9 655 9 216 8 777 8 338 7 899
-5% 9 736 9 294 8 851 8 408 7 966
-10% 13 548 12 932 12 316 11 701 11 085
-5% 10 163 9 701 9 239 8 777 8 315
-10% 10 277 9 810 9 343 8 876 8 409
10% 5 204 4 967 4 731 4 494 4 258
-10% 10 728 10 240 9 753 9 265 8 777
10% 5 244 5 006 4 767 4 529 4 291
5% 5 452 5 204 4 956 4 708 4 461
10% 5 217 4 980 4 743 4 506 4 269
5% 5 494 5 244 4 994 4 745 4 495
0,5 ha Árbevétel 0% 5 724 5 464 5 204 4 944 4 684
5% 5 283 5 043 4 803 4 563 4 323
0,5 ha Árbevétel 0% 5 769 5 506 5 244 4 982 4 720
-5% 6 026 5 752 5 478 5 204 4 930 0,5 ha Árbevétel 0% 5 547 5 295 5 043 4 791 4 539
Költségek
Költségek
változó tényezĘ: fedezeti méret m2-ben kifejezve szürke mezĘ: a teljes felület 75%-án vagy annál kisebb felületen elérhetĘ a fedezeti méret
-5% 5 839 5 574 5 308 5 043 4 777
-5% 6 072 5 796 5 520 5 244 4 968
-10% -5% 10% 5 491 5 202 5% 5 242 4 965 0% 4 992 4 729 -5% 4 742 4 493 -10% 4 493 4 256 üvegház / új termálvízfĦtés
-10% 10% 6 410 5% 6 118 0% 5 827 -5% 5 536 -10% 5 244 üvegház / szénfĦtés
-10% 6 164 5 884 5 603 5 323 5 043
-10% 10% 6 361 5% 6 071 0% 5 782 -5% 5 493 -10% 5 204 üvegház / faaprítékfĦtés
10% 5% 0% -5% -10%
Forrás: Saját számítás
94
3.3. A zöldséghajtató modellek beruházás-gazdaságosság és kockázat érzékenység vizsgálat A beruházás gazdaságossági számításokat dinamikus mutatók (NPV, IRR) segítségével végeztem el. A dinamikus beruházás-gazdaságossági mutatatók az idĘ pénzértékét is figyelembe veszik, ezért a valóságos gazdaságossági folyamatok pontosabban modellezhetĘk. A jelenérték (present value, PV) egy jövĘbeli összeg mai értékét adja meg. Számítása elsĘsorban a pénzügyi befektetések elemzésénél használatos. A jelenértékszámításokat a Microsoft Excel program segítségével végeztem el. A talaj nélküli paprikahajtatás, paradicsomhajtatás és uborkahajtatás optimista, realista és pesszimista NPV értékeit, a konstrukciók és az üzemméretek függvényében a 10-21. ábrák tartalmazzák. Az IRR értékeket az 5. melléklet tartalmazza.
3 000 000
NPV (ezer Ft)
2 500 000
optimista
2 000 000 1 500 000
realista
1 000 000 500 000
pesszimista
0 1 ha
-500 000
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
3 ha
5 ha
10 ha
ÜVEGHÁZ
10. ábra: A talaj nélküli paprikahajtatás NPV értékei termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
2 000 000
optimista
NPV (ezer Ft)
1 500 000 1 000 000
realista
500 000 0 -500 000 -1 000 000
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
FÓLIA BORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
3 ha
5 ha
10 ha
pesszimista
ÜVEGHÁZ
11. ábra: A talaj nélküli paprikahajtatás NPV értékei visszasajtolt termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
95
1 500 000
optimista
NPV (ezer Ft)
1 000 000 500 000
realista
0 -500 000
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
pesszimista
-1 000 000 -1 500 000
FÓLIA BORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
ÜVEGHÁZ
12. ábra: A talaj nélküli paprikahajtatás NPV értékei szénnel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás 1 500 000
optimista
NPV (ezer Ft)
1 000 000 500 000
realista
0 -500 000
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
pesszimista
-1 000 000 -1 500 000
FÓLIA BORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
ÜVEGHÁZ
13. ábra: A talaj nélküli paprikahajtatás NPV értékei faaprítékkal fĦtött növényházakban üzemméretenként
NPV (ezer Ft)
Forrás: Saját számítás
4 000 000 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 -500 000
optimista realista pesszimista 1 ha
3 ha 5 ha 10 ha FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
1 ha
3 ha 5 ha ÜVEGHÁZ
10 ha
14. ábra: A talaj nélküli paradicsomhajtatás NPV értékei termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
96
3 000 000 NPV (ezer Ft)
2 500 000
optimista
2 000 000 1 500 000
realista
1 000 000 500 000
pesszimista
0 -500 000
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
3 ha
FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
5 ha
10 ha
ÜVEGHÁZ
15. ábra: A talaj nélküli paradicsomhajtatás NPV értékei visszasajtolt termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás 2 500 000 NPV (ezer Ft)
2 000 000
optimista
1 500 000
realista
1 000 000 500 000
pesszimista
0 -500 000
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
3 ha
5 ha
10 ha
ÜVEGHÁZ
16. ábra: A talaj nélküli paradicsomhajtatás NPV értékei szénnel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
3 000 000 NPV (ezer Ft)
2 500 000
optimista
2 000 000 1 500 000
realista
1 000 000 500 000
pesszimista
0 -500 000
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
3 ha
5 ha
10 ha
ÜVEGHÁZ
17. ábra: A talaj nélküli paradicsomhajtatás NPV értékei faaprítékkal fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
97
3 500 000
NPV (ezer Ft)
3 000 000
optimista
2 500 000 2 000 000
realista
1 500 000 1 000 000 500 000
pesszimista
0 -500 000
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
3 ha
FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
5 ha
10 ha
ÜVEGHÁZ
18. ábra: A talaj nélküli uborkahajtatás NPV értékei termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
2 500 000
NPV (ezer Ft)
2 000 000
optimista
1 500 000 1 000 000
realista
500 000 0 -500 000
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
3 ha
FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
5 ha
10 ha
pesszimista
ÜVEGHÁZ
19. ábra: A talaj nélküli uborkahajtatás NPV értékei visszasajtolt termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
2 000 000
optimista
NPV (ezer Ft)
1 500 000 1 000 000
realista
500 000 0 -500 000 -1 000 000
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
3 ha
5 ha
10 ha
pesszimista
ÜVEGHÁZ
20. ábra: A talaj nélküli uborkahajtatás NPV értékei szénnel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
98
2 500 000
NPV (ezer ha)
2 000 000
optimista
1 500 000 1 000 000
realista
500 000 0 -500 000 -1 000 000
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
3 ha
5 ha
10 ha
pesszimista
ÜVEGHÁZ
21. ábra: A talaj nélküli uborkahajtatás NPV értékei faaprítékkal fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
A zöldséghajtató modellek beruházási változatainak értékelésekor a 0,5 ha-os méretĦ üzemeket nem vizsgáltam, mivel a fedezeti méretek alapján nem feleltek meg a gyakorlat elvárásainak. A modellek közül az 1, 3, 5 és 10 ha-os méretĦ üzemeket értékeltem. Az 1 ha-os méretĦ modellgazdaságoknál azt tapasztalható, hogy az NPV értékek többségében negatív értéket adtak. Ezen üzemméretnél a korszerĦen felszerelt és 21. század követelményeinek megfelelĘ fóliaborítású növényházak és az üvegházak beruházásai a futamidĘ alatt nem térülnek meg. Pozitív NPV értékeket, csak a visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött növényházaknál lehet megfigyelni, ahol a beruházási költségek hektáronként a fóliaborítású növényházaknál 364 millió Ft, míg az üvegházaknál 464 millió Ft volt. Vizsgálataim alapján az 1 hektáros méretĦ modellüzemeknél tehát csak a legalacsonyabb beruházási költségĦ és fĦtési költségĦ konstrukciók tudtak a 20 éves futamidĘ alatt 20-200 millió Ft nettó jelenértéket elĘállítani optimista viszonyokat feltételezve. A 3 ha-os méretĦ modelleknél, ahol a beruházási költségek a fóliaborítású növényházaknál 741 millió Ft-tól 1,1 milliárd Ft-ig terjedtek a beruházási és hasznosítási változatok többségében pozitív NPV értéket lehet tapasztalni. Negatív adatokat csak a pesszimista változatoknál figyelhetünk meg. A legkedvezĘbb értéket a termálvízzel fĦtött (visszasajtolás nélküli és visszasajtolt) növényházak beruházásai mutattak optimista szemléletmódban 250-1000 millió Ft nettó jelenértékkel. Az üvegházak beruházási költsége a 3 ha-os felületeknél (1-1,4 millió Ft) 250-300 millió Ft-tal magasabbak, mint azt a fóliaborítású növényház verziókban tapasztalható. Ennek következménye az NPV értékek kedvezĘtlen alakulása, amely a magas fĦtési költségĦ konstrukciókban (szénfĦtés, faapríték fĦtés) a realista és a pesszimista szemléletmódban is negatív NPV értékeket eredményezett. A 3 ha-os üvegház beruházások többségében csak az optimista verzióknál láthatunk 0-nál nagyobb nettó jelenértéket. Az 5 ha-os üzemméretek beruházási változatait megfigyelve megállapítható, hogy a fólia borítású növényházak függetlenül attól, hogy milyen fĦtési rendszerrel rendelkeznek mindenütt pozitív NPV értékeket produkáltak. Csak a pesszimista szemléletmódban, ott is a szénnel vagy a faaprítékkal fĦtött paprikahajtatásnál lehet tapasztalni negatív értékeket. A pozitív NPV értékek a fólia borítású növényházak beruházásait értékelve elérték a legkedvezĘbb esetben az 1-1,5 milliárd Ft nettó jelenértéket is, amit figyelembe véve a 99
konstrukcióktól függĘ 1-1,7 milliárd Ft-os beruházásokat hosszú távon kifejezetten életképesnek értékelhetjük. Az 5 hektáros fóliával borított növényházak leggyengébb NPV értékeit a szénnel fĦtött konstrukciók adták. Az üvegház-beruházások nettó jelenértékeit vizsgálva az tapasztalható, hogy többségében a termálvízzel fĦtött konstrukciók mutatnak pozitív értékeket. A szénnel és a faaprítékkal fĦtött üvegházak csak az optimista viszonyokat feltételezve eredményeztek pozitív NPV-t. A 10 ha-os üzemméretĦ modelleknél a fóliával borított növényházak beruházásainál mindenütt pozitív NPV értékeket láthatunk, egyedül a szénnel fĦtött TV paprikával hasznosított növényházak pesszimista beruházási verziója adott negatív végeredményt. A 2,1-3,3 milliárd Ft-os beruházások a futamidĘ alatt szemléletmódtól és hasznosítástól függĘen 1-3 milliárd Ft nettó jelenértéket produkáltak. A 10 ha-os üvegházas modellek termálvízzel fĦtve a 3,1-4,3 milliárd Ft-os beruházással a futamidĘ (20 év) végén a pesszimista szemléletben 0,5-1,5 milliárd Ft, a realista szemléletben 1-2 milliárd Ft, míg az optimista szemléletben 1,5-3 milliárd Ft nettó jelenérték elérésére voltak képesek. A szénnel fĦtött üvegházas modellek többségében negatív, míg a faaprítékkal fĦtöttek az optimista variációban pozitív NPV-t értek el. Vizsgálataim alapján a 10 hektáros üzemi méreteknél is, ahogyan a 3 és 5 ha-os méreteknél a hasznosítási módok többségében elsĘsorban a termálvízzel fĦtött üvegház konstrukciók mutatnak olyan NPV értékeket, amellyel a kedvezĘtlen gazdasági körülmények között is képesek megtartani életképességüket. A beruházási modellek belsĘ megtérülési rátáját vizsgálva a beruházások tényleges hatékonyságát vizsgáltam. A számított IRR értékeket 4 kategóriába soroltam, amelyek a következĘk: x I. kategória 20%-feletti, x II. kategória 15-20% közötti, x III. kategória 10-15% közötti, x IV. kategória 10% alatti belsĘ megtérülési rátájú beruházások. Az IRR számításakor, ahogyan az NPV-nél is optimista, realista és pesszimista szemléletmódok alapján értékeltem a beruházásokat. A beruházások vizsgálatánál figyelembe vettem a hasznosítási módokat is, ami a fóliával borított növényházak és az üvegházak esetén egyaránt paprika, paradicsom és uborka növényekkel valósultak meg. Mindhárom növénynél a 3 féle szemléletmódot alkalmazva konstrukciónként (berendezés/fĦtési mód) összesen 9 IRR értéket kaptam. A kalkulált %-os értékeket osztályoztam, majd az egyes osztályokba került értékek darabszámát a 43. táblázatban tüntettem fel.
100
43. táblázat: A számított IRR értékek I-IV. kategóriába került adatainak darabszáma a konstrukciók és üzemméretek függvényében 1 ha
üzemméret IRR %-os kategóriák
3 ha
5 ha
10 ha
IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II. I. IV. III. II. I.
konstrukciók(berendezés / fĦtési mód)
fóliaborítású növényház / szénfĦtés
1 8 8
6 1 1
2 0 0 0 0 0
0 1 3
0 6 3
3 6 2 0 3 0
0 0 2
0 5 4
2 7 4 0 3 0
0 0 1
0 3 2
1 8 6 0 5 1
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
6
3
0 0
1
4
3 0
1
2
5 1
0
3
5 1
üvegház / termálvízfĦtés
6 9 9 9
3 0 0 0
0 0 0 0
1 5 6 6
5 4 3 3
3 0 0 0
0 3 6 4
3 6 3 5
6 0 0 0
0 1 5 3
3 8 4 5
5 0 0 1
fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés
üvegház / új termálvízfĦtés üvegház / szénfĦtés üvegház / faapríték fĦtés
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
Forrás: Saját számítás Magyarázat: Piros mezĘben tüntettem fel azoknak az IRR adatoknak a darabszámát, amelyek 10%-alatti értékeket produkáltak, IV. kategóriába sorolhatók. Sötét sárga színel jelöltem a 10-15%-ot míg világossárga színnel a 15-20%-ot elérĘ variációk számát. Fehér háttérrel lehet megfigyelni a táblázatban azoknak az eredményeknek a darabszámát, amelyek 20% feletti I kategóriájú IRR elérésére voltak képesek.
Vizsgálataim alapján az 1 ha-os méretĦ fóliaborítású beruházásoknál a visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött konstrukciók adtak csak kedvezĘ eredményeket. Itt leggyakrabban a 10-15% os IRR érték volt jellemzĘ. A többi konstrukció 10% alatti eredményeket ért el. A 3 ha-os üzemméreteket megfigyelve a fóliaborítású növényházaknál a visszasajtolt termálvízzel, és a faaprítékkal fĦtött konstrukciók is jól szerepeltek, mindkettĘnél a legrosszabb eredmények csak egy alkalommal volt megfigyelhetĘ. A szénnel fĦtött fólia borítású növényházak 3 alkalommal adtak 10% alatti IRR értéket ennél az üzemméretnél. Az üvegházak beruházási eredményeit értékelve megfigyelhetĘ, hogy a 3 ha-os üzemméretnél csak a visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött konstrukciók adatai kaptak jó besorolást, a többi fĦtési módnál a 10% alatti IRR értékek gyakorisága volt elsĘsorban jellemzĘ. Az 5 hektáros üzemméretek fóliaborítású növényházaiban a fĦtési módok mindegyikében kedvezĘ besorolások láthatók, a termálvízzel vagy a faaprítékkal fĦtött növényházak beruházásainak IRR értékeinek többsége a 15-20% vagy a 20% feletti osztályokba tartoznak. A szénnel fĦtött fóliás berendezések közül összesen 2 adat mutat 10% alatti értéket. Az üvegházak eredményeinél még mindig csak az alacsony költségĦ termálvízzel fĦtött berendezések adatai mutatnak megfelelĘ értékeket. Vizsgálataimban a 10 ha-os méretĦ zöldséghajtató modellek közül a fóliával borított növényházak szinte kivétel nélkül kedvezĘ IRR értékeket produkálnak, amely az optimista, realista és a pesszimista szemléletmódban is igaz. A leggyakoribb értékek a 15-20% közötti, tehát a II. osztályba sorolt IRR értékek voltak. Az üvegházas beruházások modelljeimben viszont csak a termálvízzel fĦtött konstrukciókban adtak olyan végeredményeket, amelyek hosszú távon képesek biztosítani azok eredményességét. 101
1 0 0 0
3.4. Önköltség vizsgálata a konstrukciók és az üzemméretek függvényében Az önköltség csökkenése az üzemméretek növelése estén minden konstrukcióban és hasznosításban megfigyelhetĘ. Azonban eltérések tapasztalhatók a csökkenés ütemében. A méretgazdaságosság erĘteljesebben jelenik meg magasabb beruházási költségĦ technológiáknál. Ez az erĘteljes önköltség csökkenés legfĘképp a 0,5 hektár és 1 hektár között, valamint az 1 hektár és 3 hektár közötti üzemméretek esetén jelenik meg markánsan. MegfigyelhetĘ, hogy a 3 hektár feletti üzemi méreteknél (5 és 10 hektár) az önköltség értéke kevésbé csökken. A talaj nélküli paprikahajtatás önköltsége a legmagasabb költségĦ földgázfĦtéses konstrukciónál 550 Ft/kg-os értékrĘl 400 Ft/kg-ra csökken a fóliaborítású növényházakban. Az méretgazdaságosság talán leginkább az új termálvízfĦtéses konstrukcióban figyelhetĘ meg. A 0,5 hektáros üzemméretnél tapasztalt 550 Ft/kg-os önköltség a 3 hektáros méretre eléri a 300 Ft/kg-os önköltségi értéket, ami a kilógrammonként 150 Ft költségcsökkenésnek köszönhetĘ. Továbbá az is megfigyelhetĘ, hogy ez az érték az 5 és 10 hektáros üzemméretnél már közel sem változik ilyen ütemben. Az üvegház alatt hajtatott talaj nélküli paprikahajtatásnál a tendenciák hasonlóan alakulnak, azonban az önköltség itt 15-20 Ft-tal magasabb kilógrammonként. A talaj nélküli paradicsomhajtatás önköltségét vizsgálva megfigyelhetĘ, hogy a legkedvezĘbb értékek a termálvízzel fĦtött, míg a legkedvezĘtlenebbek pedig a földgázzal fĦtött változatokban tapasztalhatók. A legkisebb 0,5 hektáros üzemméretnél megfigyelt értékek a fólia borítású növényházakban 220 – 280 Ft/kg-ról már a 3 hektáros üzemméretnél 160 – 240 Ft/kg os értékre csökkennek. Tehát a legkedvezĘbb és a legkedvezĘtlenebb fĦtési mód között a paradicsomnál közel 80 Ft árkülönbség alakul ki. Az üvegházban hajtatott paradicsom esetén a 3 hektáros üzemméretnél csökken a paradicsom önköltsége 200 Forint alá, ami az 5 és 10 hektáros üzemméreteknél a termálvíz fĦtéseknél 160-170, a faaprítékkal történĘ fĦtéseknél pedig 180-190 Ft/kg-os értéket mutat. A talaj nélküli uborkahajtatás önköltségénél is jól megfigyelhetĘ az, hogy az önköltség az üzemméretek növelésével jelentĘs mértében csökken. A csökkenés itt is a legkisebb 0,5 hektáros méret és a 3 hektár között következik be, ami elsĘsorban a beruházások fajlagos értékcsökkenésével magyarázható. A fóliaborítású növényházaknál tapasztalt 180-250 Ft/kg-os értékek a 3 hektárnál elérik a 140-200 Ft/kg-os egységárat. Az üvegház alatti uborkahajtatásnál ez a csökkenés 190-260 Ft/kg-ról indul 0,5 hektárnál és éri el a 150-210 Ft/kg-os értéket a 3 hektáros üzemméretnél. Az önköltség alakulását a fólia borítású mĦanyagházak és az üvegházak esetén a fĦtés módok és az üzemméretek függvényében hasznosításonként (paprika, paradicsom, uborka) az 22-….ábrák tartalmazzák.
102
600 fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés 500
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés
(Ft/kg)
400
fóliaborítású növényház / szénfĦtés
300
200
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
100 fóliaborítású növényház / földgázfĦtés 0 0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Üzemméret
22. ábra: A talaj nélküli paprikahajtatás önköltségének alakulása fóliaborítású növényházban különbözĘ konstrukcióknál az üzemméret függvényében Forrás: Saját szerkesztés
600 üvegház / termálvízfĦtés 500
üvegház / új termálvízfĦtés
(Ft/kg)
400
üvegház / szénfĦtés
300
200
üvegház / faapríték fĦtés
100 üvegház / földgázfĦtés 0 0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Üzemméret
23. ábra: A talaj nélküli paprikahajtatás önköltségének alakulása üvegházban különbözĘ konstrukcióknál az üzemméret függvényében Forrás: Saját szerkesztés
103
350 fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés 300
250
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés
(Ft/kg)
200 fóliaborítású növényház / szénfĦtés 150
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
100
50 fóliaborítású növényház / földgázfĦtés 0 0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Üzemméret
24. ábra: A talaj nélküli paradicsomhajtatás önköltségének alakulása fóliaborítású növényházban különbözĘ konstrukcióknál az üzemméret függvényében Forrás: Saját szerkesztés
350 üvegház / termálvízfĦtés 300
250
üvegház / új termálvízfĦtés
(Ft/kg)
200 üvegház / szénfĦtés 150
üvegház / faapríték fĦtés
100
50
üvegház / földgázfĦtés
0 0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Üzemméret
25. ábra: A talaj nélküli paradicsomhajtatás önköltségének alakulása üvegházban különbözĘ konstrukcióknál az üzemméret függvényében Forrás: Saját szerkesztés
104
300 fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés 250
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés
(Ft/kg)
200
fóliaborítású növényház / szénfĦtés
150
100
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
50 fóliaborítású növényház / földgázfĦtés 0 0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Üzemméret
26. ábra: A talaj nélküli uborkahajtatás önköltségének alakulása fóliaborítású növényházban különbözĘ konstrukcióknál az üzemméret függvényében Forrás: Saját szerkesztés
300 üvegház / termálvízfĦtés 250
üvegház / új termálvízfĦtés
(Ft/kg)
200
üvegház / szénfĦtés
150
100
üvegház / faapríték fĦtés
50 üvegház / földgázfĦtés 0 0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Üzemméret
27. ábra: A talaj nélküli uborkahajtatás önköltségének alakulása üvegházban különbözĘ konstrukcióknál az üzemméret függvényében Forrás: Saját szerkesztés
105
3.5. KülönbözĘ fĦtési módok üzemi eredményre gyakorolt hatása a talajnélküli zöldséghajtató modellekben A talaj nélküli zöldséghajtatás egyik legmagasabb költsége az energia, ezen belül a fĦtési energia. A fosszilis energiahordozóknál tapasztalt import-függĘségünk kiszolgáltatott helyzetbe hozza a talajnélküli zöldséghajtatással fogalakozó üzemeket. A hazai zöldenergia és termál energiaforrások hasznosításával ez a függĘség jelentĘs mértékben csökkenthetĘ és ebbĘl a szempontból nézve Magyarország adottságai kiválóak. Ezért tartottam fontosnak azt, hogy a létrehozott zöldséghajtatási modellek segítségével megvizsgáljam a fĦtési módok hatékonyságát és jövedelemtermelĘ képességét konstrukciónként, az üzemméretek függvényében. A gyakorlatban a hajtató berendezések egész éves fĦtésének méretezésénél 150-200 Watt fĦtési teljesítménnyel számolnak négyzetméterenként. A zöldséghajtató modelljeimben ezért a korszerĦ fólia borítású növényházak és az üvegházak esetén 175 Watt teljesítménnyel kalkuláltam. Ezt a fĦtési teljesítményt négyzetméterenként, egy fĦtési évet alapul véve 5 m3 50-60 ºC-os hĘmérsékletĦ termálvíz, 100 kg I. osztályú szén, 100-120 kg 25%-os nedvességtartalmú 14,5 MJ/kg energiatartalmú faapríték vagy 40 m3 földgáz képes biztosítani. Mivel az összehasonlítása a különbözĘ fĦtési módoknak csak azonos dimenziók alapján lehetséges, ezért kidolgoztam egy mutatószámot. A mutatószám 100 Watt fĦtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti adózás elĘtti jövedelem alakulását mutatja be. A mutatószám értékét több tényezĘ is befolyásolja, hiszen a jövedelemtermelĘ képesség függ a termelési költségeken belül a négyzetméterenkénti amortizáció, a munkabér, a felhasznált anyagok és szolgáltatások költségétĘl és számos egyéb tényezĘtĘl például az elérhetĘ árbevételtĘl is. A zöldséghajtató modellüzemeimben azt tapasztaltam, hogy az egyes fĦtési módok költsége jelentĘs eltéréseket mutat, amit a fĦtésre felhasznált anyagköltségen kívül az üzemi méretek is befolyásolnak, hiszen a fĦtĘberendezés beruházásával kapcsolatos költségek az üzemméretek növelésével fajlagosan csökkennek. A 100 Watt fĦtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti adózás elĘtti jövedelem alakulását a paprika, paradicsom és az uborka talaj nélküli hajtatásában különbözĘ üzemméreteknél a 28-30. ábrák mutatják be. A földgázzal történĘ fĦtésnél a mutatószám értéke a legtöbb esetben negatív értékeket vesz fel, csak a nagyobb üzemméreteknél eredményez pozitív értékeket. A fĦtési változatokon belül a termálvízzel fĦtött konstrukciók adják a legmagasabb eredményeket, de a 0,5 ha-os üzemméretnél még ez a fĦtési mód sem felel meg a gyakorlat által elvárt követelményeknek (25% vagy nagyobb árbevétel arányos jövedelem). Az is jól látható, hogy az egyes konstrukciókon belül (berendezés / fĦtési mód) a 3, 5 és 10 ha-os üzemméreteknél csak kis eltérések láthatók a mutatószám értékében. Az üzemméret növelésébĘl származó méretgazdaságossági elĘnyök a 3 ha-os zöldséghajtató modellekben jelentkeznek elĘször, azonban a méret növelésével az 5 és 10 ha-os modell-üzemeknél a mutatószám értéke csak kis mértékben emelkedik.
106
2 500
fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés
2 000
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés
1 500
fóliaborítású növényház / szénfĦtés
Ft/m2
1 000
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
500
fóliaborítású növényház / földgázfĦtés üvegház / termálvízfĦtés
0 -500
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
üvegház / új termálvízfĦtés üvegház / szénfĦtés
-1 000
üvegház / faapríték fĦtés
-1 500
Üzemméretek
-2 000
üvegház / földgázfĦtés
28. ábra: 100 Watt fĦtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulása talaj nélküli paprikahajtatásban különbözĘ üzemméreteknél Forrás: Saját szerkesztés 3 500
fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés
3 000
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés
2 500
fóliaborítású növényház / szénfĦtés
2 000
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
Ft/m2
1 500
fóliaborítású növényház / földgázfĦtés
1 000
üvegház / termálvízfĦtés
500
üvegház / új termálvízfĦtés
0 -500
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
üvegház / szénfĦtés üvegház / faapríték fĦtés
-1 000
Üzemméret
-1 500
üvegház / földgázfĦtés
29. ábra: 100 Watt fĦtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulása talaj nélküli paradicsomhajtatásban különbözĘ üzemméreteknél Forrás: Saját szerkesztés 3 000
fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés
2 500
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés fóliaborítású növényház / szénfĦtés
2 000 1 500
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
Ft/m2
1 000
fóliaborítású növényház / földgázfĦtés
500
üvegház / termálvízfĦtés
0 -500
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
-1 000 -1 500 -2 000
10 ha
üvegház / új termálvízfĦtés üvegház / szénfĦtés üvegház / faapríték fĦtés üvegház / földgázfĦtés
Üzemméret
30. ábra: 100 Watt fĦtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulása talaj nélküli uborkahajtatásban különbözĘ üzemméreteknél Forrás: Saját szerlesztés
107
3.6. Hipotéziseim értékelése A bevezetésben megfogalmazott hipotézisem vizsgálatát elvégeztem. A létrehozott talaj nélküli zöldséghajtatási modellek méretökonómiai vizsgálatai alapján az alábbi következtetésre jutottam: H1: Igaz. A talaj nélküli zöldséghajtatásra használt számítógép vezérelt automatizált klímaszabályozással, öntözéssel, tápoldatozással, fĦtésvezérléssel rendelkezĘ fóliaházak és üvegházak modelljei 0,5 hektáros üzemméretnél nem életképesek. A konstrukciók jelentĘs mértékben befolyásolják ugyan az eredményesség mértékét, de a zöldséghajtató modellek ennél az üzemméretnél a magas amortizációs költségek miatt veszteséget, vagy csak minimális jövedelmet produkálnak. H2: Igaz. Az 5 és 10 hektáros üzemméretĦ termálvízzel fĦtött fóliaházak és üvegházak 6070% körüli kapacitáskihasználtság értékkel elérik a fedezeti méretet. A fóliaborítású növényházaknál 63-69%, míg az üvegházak 67-72%-os értékek mellett biztosított a fedezeti méret. H3: Igazolt. A méretökonómiai vizsgálatok alapján az üvegházak közül csak a 3, 5 és 10 hektáros méretĦ talaj nélküli zöldséghajtató modellek felelnek meg a gyakorlat által elvárt 25%-kos árbevétel arányos jövedelemszintnek, de a fĦtési módok ezt jelentĘs mértékben befolyásolhatják. A legkedvezĘbb értékeket a visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött termesztĘ berendezések esetén lehetett tapasztalni. H4: Igazolt. Minden vizsgált konstrukció és hasznosítás esetén csökken az önköltség. A 3, 5 és 10 hektáros üzemméretnél azonban a csökkenés mértéke kisebb, mint 10%. H5: Igaz. A 100 Watt fĦtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény minden termálvízre alapozott konstrukciónál és hasznosításnál kedvezĘbb értékeket mutatott a fosszilis energiával fĦtött változatokéhoz képest.
108
4. ÚJ ÉS ÚJSZERĥ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1.
Kidolgoztam olyan talaj nélküli zöldséghajtatási modelleket, amelyek megfelelnek a XXI. század technikai és technológiai követelményeinek, alkalmasak hosszúkultúrás (egész éves) termesztésre – így a munkaerĘ folyamatos foglalkoztatására – és méretökonómiai vizsgálatok elvégzésére.
2.
Bizonyítottam, hogy a legfejlettebb technológiával felszerelt üveg- és fóliaházak computer vezérelt automatizált klímaszabályozással, öntözéssel, tápoldatozással, fĦtésvezérléssel felszerelt talaj nélküli zöldséghajtató modelljei 0,5 ha-os üzemméretben hosszú távon nem tekinthetĘk életképesnek.
3.
A talaj nélküli zöldséghajtató modelljeim alapján létrehoztam egy mutatószámot, amely a 100 Watt fĦtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulását mutatja a hasznosítások és az üzemméretek függvényében. Ez a mutatószám alkalmas a konstrukciók (berendezés / fĦtési mód) üzemméretenkénti eredményességének a kimutatására.
4.
A méretökonómiai vizsgálatok segítségével meghatároztam azokat a talaj nélküli zöldséghajtató modelleket, amelyek a jövĘben is kockázatviselĘek és továbbfejlĘdésre alkalmas üzemméreteknek számítanak. Javaslatain a gyakorlat számára a következĘk: x x
5.
fóliaborítású növényházaknál a 3 hektár, vagy annál nagyobb méretĦ termálvízzel, faaprítékkal, vagy szénnel fĦtött konstrukciói, üvegházaknál az 5 hektár, vagy annál nagyobb méretĦ termálvízzel, faaprítékkal, vagy szénnel fĦtött konstrukciói.
A talaj nélküli zöldséghajtatás termelési költségeinek és árbevételeinek változtatásával olyan érzékenységvizsgálatokat végeztem, amelyek fedezeti méretre gyakorolt hatás megjelenítésével alkalmasak a zöldséghajtató modellek kockázatviselĘ képességének a kimutatására. A vizsgálatok eredményei alapján a következĘ zöldséghajtató modelleknek megfelelĘ a kockázatviselĘ képessége: x x
fóliaborítású növényházaknál a visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött 1 hektáros; valamint a visszasajtolt termálvízzel, a szénnel és a faaprítékkal fĦtött üzemek 3 hektáros, vagy annál nagyobb méretĦ üzemei, üvegházaknál a visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött 3hektáros; valamint a visszasajtolt termálvízzel, a szénnel és a faaprítékkal fĦtött üzemek 5 hektáros, vagy annál nagyobb méretĦ üzemei.
109
5. KÖVETKEZTETÉSEIM ÉS JAVASLATAIM Következtetéseimet és javaslataimat a bevezetésben megfogalmazott célkitĦzéseknek megfelelĘen teszem meg. A technológiailag részletesen kidolgozott talaj nélküli zöldséghajtatási modellek elkészítésekor elsĘként a beruházási költségeket határoztam meg. A tervek elkészítésében a legfontosabb szempontnak azt tartottam, hogy a teljesség igényével állítsam össze technológiai majd ökonómiai modelljeimet. A talaj nélküli zöldséghajtató modellek beruházása alapján kalkulált éves 1 m2-re jutó amortizáció költségét a konstrukciók és az üzemméretek függvényében vizsgálva a következĘ következtetésre jutottam. A konstrukciók közül a legalacsonyabb megoldást a visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött fóliaborítású növényház variációk, míg a legmagasabbat a visszasajtolt termálvízzel fĦtött üvegházas modellek adták. Ez a kettĘsség arra vezethetĘ vissza, hogy a visszasajtolásnál a termelĘ kút mellett egy visszasajtoló kutat is létre kell hozni, ami jelentĘs mértékben megnöveli a beruházás összköltségét. Megállapítottam, hogy nem a visszasajtolás költsége a meghatározó, hanem a visszasajtoló kút létrehozásából adódó plusz beruházási költség. Az üzemméretek közül a 0,5 hektáron voltak a legmagasabbak a négyzetméterenkénti beruházási költségek, amelyek 4 020 Ft/m2-tĘl 6 520 Ft/m2-ig változtak. Ugyanakkor a legnagyobb vizsgált üzemméretben a 10 hektáron a legalacsonyabb 1 193 Ft/m2, míg a legmagasabb éves amortizációs költség 2 293 Ft/m2 volt. Az üzemméretek és konstrukciók közötti különbségek tehát nagymértékben befolyásolták a modellek eredményességét. A fajlagos 1 m2-re jutó termelési költségek meghatározásánál a paprika, a paradicsom, az uborka valamint a vegyes hasznosítási variációknál egyaránt tapasztaltam a méret növelésébĘl adódó költségcsökkenéseket, csak különbözĘ mértékben. A konstrukciók és az azt meghatározó amortizációs költségek mellett a felhasznált fĦtési mód anyagköltségébĘl adódtak jelentĘs eltérések. Míg a termálvíznél 500-600 Ft/m2-es fĦtési költségek voltak, addig a földgáznál 4 000 Ft/m2-es költséget tapasztaltam. A négyzetméterenkénti termelési költség a legkisebb 0,5 hektáros üzemméretnél a hasznosítástól függĘen 9 681 Ft/m2-tĘl egészen 14 163 Ft/m2-es költségig változott. A 10 hektáros modellüzemekben ez a mutatószám 6 733 Ft/m2-tĘl 11 165 Ft/m2-es értéket ért el. Az árbevételek meghatározását szintén négyzetméterre vonatkoztatva számoltam ki. Mindhárom növénynél azt tapasztaltam, hogy tavaszi idĘszakban realizálható árbevétel jelentĘs mértékben hozzájárul az összes árbevételhez, ami a hosszúkultúrás fĦtött termesztés létjogosultságát erĘsíti meg. A paprika esetén a 25,5 kg/m2-es hozammal 10 614 Ft/m2, a paradicsomnál 45,5 kg/m2-es összhozammal 11 901 Ft/m2-es nettó árbevételt, míg a kígyó típusú uborkánál egy tavaszi és egy Ęszi kultúra alkalmazásával 55,35 kg/m2-es hozammal 11 802 Ft/m2-es árbevétellel kalkuláltam. Ezek az árbevétel értékek jelentĘsen befolyásolták a zöldséghajtató modellekben elérhetĘ jövedelem nagyságát. A termelési költségek és az átlagos értékesítési árak segítségével a fedezeti méret értékét határoztam meg. A fedezeti méretek alakulását befolyásolta a termesztĘ berendezés típusa, amely az üvegház esetén nagyobb, fóliaborítású növényházaknál kisebb értékkel járt együtt. A legkedvezĘbb, tehát a modell üzemi méretéhez képest legalacsonyabb fedezeti méreteket a fólia borítású növényház visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött 110
konstrukciója, míg a legkedvezĘtlenebb, vagyis a modellek üzemi méretéhez képest a legnagyobb vagy azt meg is haladó fedezeti méreteket a földgázzal fĦtött üvegház variáció adta. A vegyes hasznosítású modellek fedezeti méretei a tisztán egy növényt felhasználó modellekhez képest kedvezĘbb adatokat mutattak. A vegyes modellek kockázatviselĘ képessége is lényegesen jobb, hiszen a piaci viszonyok között a többtermékes üzemek mindig versenyelĘnyt éleznek. A fedezeti méretek ismeretében a kapacitás kihasználtság értékeket határoztam meg. A talaj nélküli zöldséghajtató modellek vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a földgázzal fĦtött konstrukciók kapacitás kihasználtsági értékei 90-100% vagy azt meghaladó értékeket adtak, amelyek az üzemi méretek növelésével sem változtak, ezért a 21. század követelményeinek megfelelĘ termesztĘ berendezések földgázzal történĘ fĦtése nem versenyképes, amely a fosszilis energiahordozó magas árának köszönhetĘ. Az üzemméreteket figyelembe véve a 0,5 hektáros méretĦ üzemek konstrukcióktól és hasznosítási módoktól függetlenül mindenütt kedvezĘtlen 85-90% feletti kapacitás kihasználtsági értékeket adtak. A 3 hektáros üzemi méretnél lehet elĘször tapasztalni, hogy az átlagos érték 70-80%-ra csökkentek, ami a termálvízzel fĦtött konstrukciók esetén még ennél kedvezĘbb 60% körüli értéket ért el. A felületek növelésével az 5 és 10 hektáros berendezéseknél érezhetĘen javultak a százalékos adatok, ami méretgazdaságosságból adódó elĘnyöknek köszönhetĘ. A talaj nélküli zöldséghajtatás termelési költségeinek és árbevételeinek változtatásával 5% és 10%-os növelésével és csökkentésével kidolgoztam érzékenységvizsgálatokat, amelyek a fedezeti méretre gyakorolt hatásával alkalmasak a zöldséghajtató modellek kockázatviselĘ képességeit modellezni. A vizsgálat eredményei alapján konstrukciónként, hasznosítási módonként és üzemi méretenként jelentĘs eltéréseket mutattak. A következtetéseim, javaslataim ennek függvényében a következĘkben összegezhetĘk. A legkedvezĘbb eredményeket a fóliaborítású növényházak visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött konstrukciói adták, amelyek 1 ha-os üzemméretnél elérték a gyakorlat által elvárt követelményeket. A visszasajtolással mĦködĘ termálvízzel fĦtött, a szénnel vagy a faaprítékkal fĦtött fóliaborítású növényházak változatai 3 hektár, vagy annál nagyobb méretĦ modelljei teljesítettek kockázatviselés szempontjából megfelelĘen. Az üvegházak termálvízzel fĦtött verziói 3 hektár, míg a szén vagy faaprítékkal fĦtött zöldséghajtató modelljei 5 hektár vagy annál nagyobb üzemméretnél adtak elfogadható eredményeket. A beruházás gazdaságossági mutatók (NPV, IRR) érzékenység vizsgálatának segítségével a különbözĘ üzemméretek és konstrukcióknál összehasonlítottam a beruházási alternatívákat és a következĘket tapasztaltam. Az 1 hektáros méretĦ üzemek közül csak a fóliaborítású beruházásoknál a visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött konstrukciók adtak csak kedvezĘ NPV és IRR eredményeket. A 3 hektáros üzemméreteket megfigyelve a fóliaborítású növényházaknál a visszasajtolt termálvízzel vagy a faaprítékkal fĦtött konstrukciók is jól szerepeltek a beruházásgazdaságossági mutatók alapján, míg az üvegházak közül csak a visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött konstrukció ért el kedvezĘ eredményeket. 111
Az 5 hektáros üzemméretben a szénnel fĦtött fóliaházak, és a termálvízzel fĦtött üvegházak csatlakoztak az elĘzĘekben kedvezĘnek ítélt NPV és IRR értéket mutató modellekhez. 10 hektáros üzemméretben a földgáz kivételével a konstrukciók és a hasznosítások mindegyike kedvezĘ besorolást kapott a beruházás-gazdaságossági mutatók tekintetében. Végezetül, mivel a legtöbb módszertani vizsgálatban az egyik legmeghatározóbb költség a fĦtési energia költsége volt, ezért a zöldséghajtatási modelljeimet egy általam létrehozott mutatószám segítségével értékeltem a konstrukciók és az üzemméretek függvényében. A mutatószám a 100 Watt fĦtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti adózás elĘtti jövedelem alakulását mutatja. Mindezek alapján, a földgázzal történĘ fĦtésnél a mutatószám értéke a legtöbb esetben negatív értékeket vett fel, csak a nagyobb üzemméreteknél eredményezett pozitív értékeket. A fĦtési változatokon belül a termálvízzel fĦtött konstrukciók adták a legmagasabb eredményeket, de a 0,5 hektáros üzemméretnél még ez a fĦtési mód sem felelt meg a gyakorlat által elvárt követelményeknek (25% vagy nagyobb árbevétel arányos jövedelem). Az egyes konstrukciókon belül (berendezés / fĦtési mód) a 3, 5 és 10 hektáros üzemméreteknél csak kis eltéréseket találtam a mutatószám értékében. Az üzemméret növelésébĘl származó méretgazdaságossági elĘnyök a 3 hektáros zöldséghajtató modellekben jelentkeztek elĘször, azonban a méret növelésével az 5 és 10 hektáros modellüzemeknél a mutatószám értéke csak kis mértékben emelkedett. Összegezve elmondható, hogy Magyarországon a termálenergiára és a megújuló energiára (faapríték fĦtés) alapozott hajtatásos zöldségtermesztésnek van jövĘje. Emellett az hulladék hĘvel fĦtött berendezéseknek lehet még jelentĘsége. A zöldséghajtatás méretgazdaságossági szempontjait figyelembe véve elsĘsorban a 3 és 5 hektáros méretĦ üzemek azok, amelyek geotermikus energiával és biomasszával fĦtve képesek olyan mértékĦ üzemi eredményt elérni, amely nagy biztonsággal megalapozhatja az ágazat fejlesztését. Ehhez azonban a zöldséghajtatás kereskedelmi feltételeit kell úgy megváltoztatni, hogy a Magyar Márkázott termék számára a versenyelĘnyt biztosított legyen. Éves szinten 10-15 db 3-5 hektáros méretĦ üzem 30-70 hektár új zöldséghajtató felület beruházása 300-700 ember számára teremthet új munkalehetĘséget. Mindehhez 17 – 32 Milliárd forint tĘkére van szükség, ami nagy hatékonysággal mĦködve részben megoldhatja munkanélküliséggel erĘsen sújtott térségek gondjait, és csökkentheti a zöldségfélék importfüggĘségét. Az export piacokon az erĘs piaci pozíció biztosításához azonban 250-300 hektár zöldséghajtató felületnövekedés szükséges. Ez azonban csak világos stratégiai célok mentén valósítható meg, jelentĘs mennyiségĦ beruházásra fordítható tĘke felhasználásával.
112
ÖSSZEFOGLALÁS Doktori értekezésem elkészítése során az cél vezérelt, hogy átfogó, átlátható és a jövĘben életképes méretĦ gyakorlatorientált talaj nélküli zöldséghajtató modelleket építsek, amelyek a XXI. század követelményeinek megfelelve összehasonlíthatók és alkalmasak a méretökonómiai vizsgálatok elvégzésére. A zöldséghajtatás méretökonómiájával foglalkozó szakirodalmak nem vagy csak felületesen foglalkoznak a témával, a zöldséghajtatással foglalkozó és a jövĘben is versenyképesnek tekinthetĘ üzemek nem, vagy csak részben közölnek adatokat ökonómiai és üzemméreti kérdésekben, ami kellĘ inspirációt adott arra, hogy empirikus és tudományos vizsgálatokat végezzek. A téma aktualitását növeli az, hogy a munkanélküliség nagyarányú növekedése következtében elsĘsorban az olyan jellegĦ beruházások megvalósítására van szükséges Magyarországon, amelyek képesek nagy létszámú munkaerĘ egész évben való folyamatos foglalkoztatására. Különösen a hátrányos helyzetĦ kistérségekben fontos, ahol a munkaképes lakosságban a munkanélküliek aránya igen jelentĘs. Olyan modellüzemeket hoztam létre, amelyekben a legfejlettebb technológiával felszerelt üveg és fóliaházak computer vezérelt automatizált klímaszabályozással, öntözéssel, tápoldatozással, fĦtésvezérléssel, szakképzett munkaerĘ alkalmazásával mĦködnek. Ezek a világszínvonalat képviselĘ technológia elemek alapfeltételei a nagytömegĦ, egységesen jó minĘségĦ hozamok elérésének, és amelyek képesek a nagy létszámú munkaerĘ egész évben való folyamatos foglalkoztatására. CélkitĦzéseimnek megfelelĘen létrehoztam azokat a zöldséghajtatási modelleket, amelyek fóliával borított növényházak és üvegházakban esetén is 5 féle fĦtési megoldással rendelkeznek. Ezeknek a konstrukcióknak a részletes beruházási költségét terveztem meg 0,5 , 1, 3, 5 és 10 hektáros méretĦ üzemek formájában. Kidolgoztam a három féle zöldségnövénnyel, a TV paprikával, a paradicsommal és a kígyó típusú uborkával hasznosított zöldséghajtató modellek mĦködési költségeit és árbevételeit. A modellekben az alkalmazott hasznosítási módoknak megfelelĘen konstrukciónkén és üzemméterenként meghatároztam a négyzetméterenkénti termelési költségeket. Megállapítottam, hogy a fajlagos termelési költségek az üzemméret növelésével a legtöbb konstrukció esetében jelentĘs mértékben csökkennek. A fólia borítású növényház visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött változata adta a legkedvezĘbb értékeket, mert a fajlagos amortizációs költsége és üzemeltetési költsége – ezen belül a fĦtési költsége - ennek a változatnak a legkedvezĘbb. A legkedvezĘtlenebb négyzetméterenkénti költség az üvegház földgázzal fĦtött konstrukciójában alakult ki, ami a magas beruházási és fĦtési költségeknek köszönhetĘ. A termelési költségek és az átlagos árak ismeretében meghatároztam konstrukciónként a fedezeti pontokat és az azokhoz tartozó üzemi méreteket. A fedezeti pontokhoz tartozó méretek ismeretében egy elméleti kapacitás-kihasználtság értéket határoztam meg. A modellekben alkalmazott hasznosítási módok és konstrukciók szerint vizsgáltam meg a négyzetméterenkénti fedezeti pontokhoz tartozó méreteket és az abból származó kapacitás kihasználtsági értékeket. A talaj nélküli zöldséghajtatás termelési költségei és árbevételei a gyakorlatban változhatnak, nĘhetnek, illetve csökkenhetnek. Ezért tartottam fontosnak azt, hogy a termelési költségek és az árbevételek 5% és 10%-os növelésével és csökkentésével egy 113
érzékenységvizsgálatot végezzek el. A vizsgált változó tényezĘ a fedezeti ponthoz tartozó fedezeti méret értéke volt, amelyen elĘállított árbevétel fedezi a termelési költségeket. Az érzékenységvizsgálatot az összes üzemméret és konstrukció függvényében elvégeztem, figyelembe véve azok hasznosítási változatait is (paprika, paradicsom, uborka). A zöldséghajtató modellekben az árbevételek 5% és 10%-os növelése és csökkentése, illetve a termelési költségek 5% és 10%-os növelése és csökkenésével modelleztem a valós piaci helyzeteket és azt, hogy ennek a hatására hogyan változnak az egyes modell-változatok eredményei. A 0,5 hektáros modellek közül csak a legkedvezĘbb fĦtési móddal a visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött berendezések értékei mutattak a gazdasági és technológiai szempontból optimista körülmények között elfogadható értékeket. A magasabb költségĦ fĦtési rendszereknél egyre kedvezĘtlenebb eredményeket tapasztaltam, ami azt bizonyítja, hogy ezen üzemi méret hosszútávon nem életképes. A méretgazdaságossági elĘnyöket elĘször a 3 hektáros modellüzemeknél tapasztaltam. FĦtési módtól függĘen itt figyeltem meg legnagyobb arányban elsĘként a 25%-os árbevétel arányos vagy azt meghaladó jövedelemszintet. A termálvízzel fĦtött berendezésekben már pesszimista – tehát az árbevételek csökkenése és a termelési költségek növekedése – verziókban is lehetett kedvezĘ értékeket találni. A fóliaborítású növényházaknál a fĦtési és hasznosítási módoktól függĘen a 3, 5 és 10 hektáros méretĦ modellüzemek azok, amelyek a fedezeti méretek vizsgálata alapján a mai kor követelményeinek megfelelĘen életképesek. Az üvegházaknál a termálvízzel fĦtött berendezések közül a 3, 5 és 10 hektáros méretĦ modellüzemek, a szénnel és a faaprítékkal fĦtött növényházak közül azonban csak az 5 hektár feletti és a 10 hektáros méretĦek képesek a fedezeti méretek számításai alapján hosszútávon megtartani a versenyképességüket. Ezt követĘen vizsgáltam meg a zöldséghajtató modelleket a beruházás-gazdaságossági módszerek segítségével (NPV, IRR). A talaj nélküli paprikahajtatás, paradicsomhajtatás és uborkahajtatás optimista, realista és pesszimista NPV és IRR értékeit, a konstrukciók és az üzemméretek függvényében kalkuláltam. Az eredményeket összegezve a zöldséghajtató modelljeim alapján megállapítottam, hogy konstrukcióktól függĘen ugyan különbözĘ mértékben, a 0,5 hektáros üzemméretek nem tekinthetĘk életképesnek. A fóliaborítású növényházaknál az 1 hektáros méretben csak a visszasajtolás nélküli termálvízzel fĦtött konstrukciók voltak életképesek, míg a 3 hektáros modellek közül a termálvízzel, a faaprítékkal és a szénnel fĦtött konstrukciók is versenyképes üzemméretnek tekinthetĘk. Az üvegházas zöldséghajtató modelleknél csak az 5 hektár, vagy annál nagyobb méretĦ termálvízre alapozott beruházási méretek azok, amelyek a méretgazdaságossági elĘnyökbĘl adódóan hosszú távon életképesek. A 10 hektáros méretĦ zöldséghajtató üzemeknél a legtöbb konstrukcióban megjelentek a méretgazdaságosságból származó pozitívumok, azonban ennél az üzemméretnél mindenképpen számolni kell a méret növekedésével együtt járó hátrányokkal is, amelyek jelentĘsen csökkenthetik az eredményességet. 114
SUMMARY During the preparation of my doctorial dissertation, I have had the basic purpose of creating practice-oriented vegetable-forcing models of comprehensive and realistic characters meeting the requirements of the 21th century and can be applied in sizeeconomic researches. The special literature, dealing with the questions of vegetable forcing does not or only superficially pays any attention to this topic. The agricultural farming enterprises, which are involved in vegetable forcing technologies, and may still be considered competitive in the future, do not or only restrictively publish data on economic character and farm sizes, which encouraged me to carry out empirical and scientific research. The actuality of the research is augmented by the fact that the growing unemployment investments aimed to provide continuous employment for a considerable number of employees throughout the year should primarily be implemented in Hungary. It has crucial importance in the small rural regions of the country, where the rate of unemployment has been especially high for a long time. I have established the most modern experimental greenhouses – made of glass or plastic –which are equipped with the latest computerized climatic control, irrigation-, alimentary-, and heating systems and employ highly qualified labour force. These outstanding technological components are a precondition to realise unitarily high quality yield in large quantities, besides they can make it possible to employ a high volume of labour force continuously, throughout the year. In line with my original target, I have created vegetable-forcing models that implement five different heating systems, both in glass and plastic covered greenhouses. I have also prepared the investment budget for farms with sizes of 0,5, 1, 3, 5, and 10 ha-s. I have calculated the operational/variable costs and generated income figures for three different vegetable-forcing models, for green pepper, tomato and cucumber. In the models – according to the utilisation methods applied - I have also determined the production costs for each m² of working territories. I have observed that the specific production costs decrease considerably, in most cases when size of the production site is enlarged. The most favourable results were produced by plastic covered greenhouses heated with thermal water without pumping it back, due to the lowest specific operational costs /including heating and amortization cost/. The most unfavourable cost/m² rate was recorded in the case of glass covered greenhouse model heated by natural gas, which may be explained with its high investment budget and heating coasts. Based on the production costs and general price level I have determined the break-evenpoints for each construction, as well as the relating farm sizes. After specifying the sizes to the break-even-points, I have been able to determine the theoretical levels of the load/ farm sizes. According to the methods of utilization and the constructions applied in the different models I have analyzed the size and capacity figures relating to the break-evenpoints/m2. The production costs and income-generating capacity /revenues/ in the course of the vegetable forcing method without soil may undergo changes, including either increasing or decreasing character. For this reason, I have considered it inevitable to research into a sensitivity /cost-benefit/ analysis through modifying /increasing and decreasing/ 115
production costs and revenues by 5 and 10 %. The changing factor during the calculations was the size at the break-even analysis relating to the given break-even-point, where the production value can cover the production coasts. The sensitivity analysis has been accomplished in the case of all farm sizes and constructions, putting great emphasis on the alternatives of their exploitation /green pepper, tomato, cucumber/. In the vegetable forcing models, I have simulated real marketing situations by increasing and decreasing the production value and accordingly the production costs by 5 and 10 %. The above-mentioned examination can also demonstrate the changes of the results in the individual model-variations. Models with 0,5 ha sizes have only produced economically and technologically acceptable results as long as the producing equipment was supplied by thermal water heating, without pumping the water back into the system. When applying heating systems with higher heating costs, the research showed increasingly disadvantageous results, confirming the unviable character of this farm size in the long term. Size-economic advantages have first been experienced at model farms of 3 ha. Depending on the heating method, I have first managed to observe here 25 % or higher profit proportion of sales revenues. With the application of equipment supplied with thermal water, even in the pessimistic version /calculating with falling sales revenues and rising production costs/ it was possible to achieve favourable data. In the case of the foil-covered greenhouses, depending on the heating and exploitation methods and analyzing the sizes at the break-even points, model farms of sizes 3, 5 and 10 ha have proved to be viable under the modern circumstances. The glass-made greenhouses supplied with thermal water and having model sizes of 3, 5 and 10 ha have proved to be competitive. On the other hand, it has also turned out, that from the greenhouses heated with coal and wooden chippings, only the ones with sizes over 5 ha and 10 ha can maintain their competitive edge/advantage in the long term, as shown by calculations of break-even analysis of size. Afterwards I started to analyze the vegetable forcing models applying the investment-economic methods /NPV and IRR/. I have determined the optimistic, realistic and pessimistic NPV and IRR data for green pepper, tomato and cucumber forcing, according to the various constructions and farm sizes. Summarising the results of my research with vegetable forcing models I have established, that the farm sizes of 0,5 ha , certainly to some degree depending on their constructions, cannot be considered viable. In the case of the size of 1 ha, only the greenhouses made of plastic constructions can be considered viable, in which heating is provided by thermal water, without pumping it back, while 3 ha models have also proved to be competitive, as long as their heating is based on constructions using thermal water, wooden chips or coal. In the case of vegetable forcing models only the investments with size of 5 ha or bigger and based on thermal water heating can be considered viable in the long term, due to their size-economic benefits. In the case of vegetable forcing farms with the size of 10 ha in most constructions have been experienced benefits coming from the size-economic advantages, but at this size it is also necessary to calculate with several disadvantages of increasing size that may considerably reduce productivity. 116
MELLÉKLETEK
1. melléklet: Irodalomjegyzék 2. melléklet: Táblázatok, ábrák jegyzéke 3. melléklet: A talaj nélküli zöldséghajtatási modellek beruházási és mĦködési költségei 4 melléklet: A hidrokultúrás zöldséghajtatás 1 m2-re esĘ teljes költségeinek alakulása 5. melléklet: IRR ábrák 6. melléklet: Modellvariációk
117
1. melléklet Irodalomjegyzék 1.
A MODERN KÖZGAZDASÁGTAN ISMERETTÁRA (1993): Szerk.: David W. Pearce. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Bp. 1993.
2.
ÁDÁM B. (2008): HĘszivattyús földhĘ hasznosítás aktuális helyzete Magyarországon az EU helyzet tükrében, Kistelek, Geotermia a XXI. században szakmai fórum, 2008, CD
3.
AKKERHUIS F. J. (2007): Led lighting system will be more efficient. . Fruit & Veg Tech. 7.5. p. 98.
4.
ALI M. – BYERLEE D. (1991): Economic Efficiency of Small Farmers in a Changing World: A Survey of Recent Evidence. Journal of International Development, 3, 1–27 p.
5.
AMSTRONG H. (2003): Shut the roof and save energy. Fruit & Veg Tech. Vol. 3 nr 5 2003. 10-12 p.
6.
AMSTRONG H.(2007): South Korea poised for revival. In: Fruit & Vegtech. 6.5 2006. 23-25 p.
7.
ÁRPÁSI M. (2004): Geotermikus energia. – In: Semberi, P.– Tóth, L. (szerk.): Hagyományos és megújuló energiák. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. P. 120
8.
ÁRPÁSI M.- UNK JÁNOSNÉ: A nagy gáztartalmú, 100 C-nál nagyobb felszíni hĘmérsékletĦ geotermikus fluidum kombinált energiahasznosítási javaslata. Európai Geotermális Konferencia, Szeged, 2003.
9.
ATKINSON - BANKER – KAPLAN - YOUNG (1995): Management Accounting, Prentice-Hall International, Inc. 1995 p. 320.
10.
B. LENGYEL, I. szerk.: Versenyképesség – regionális versenyképesség. JATEPress, p. 210.
11.
BALÁZS S. (2000): A zöldséghajtatás kézikönyve. MezĘgazda kiadó. Budapest.
12.
BÁNFI – SULYOK – PAP (1998) szerk.: Pénzügyek, Perfekt Kiadó. Budapest, 1998
13.
BARBIER, E., FANELLI, M. (1977): Non-electrical uses of geothermal energy. – Progr. Energy Combustion Sci., 3: 73–103.
14.
BÁTKY J. (2005): Növényházak Magyarországon I. Agrárágazat. Budapest
15.
BATTE M. - SONKA S. T. (1985): Before and After Tax Size Economies: An Example for Cash Grain Production in Illinois. American Journal of Agricultural Economics, 67. 600–609 p.
16.
BAUER A. – BERÁCS J. (1991): Marketing. Aula Kiadó Budapest. P. 182.
118
17.
BAUMOL, W. J. – PANZER, J. C. – WILLIG, R. D. (1982): Contestable Market and the Theory of Industry Structure. Harcourt Brace Jovanovich Inc., New York.
18.
BERÉNYINÉ L. A. – REKE B. (2000): JövedelmezĘség és eredménykategóriák alakulása 1999 évben a mezĘgazdasági részvénytársaságoknál. In: Az agrártermékpiacok és környezetük. XLII. Georgikon napok, Veszprémi Egyetem Georgikon MezĘgazdaságtudományi Kar, II. kötet, Keszthely p. 48-50.
19.
BESANKO D. – DRANOVE D. – SHANLEY M. (1996): Economics of Startegy. John Wiley & Sons. New York.
20.
BOD PÉTER Á. (2006) Közgazdaságtan. Aula Kiadó. Bp. 2006.
21.
BORSZÉKI É. (2003): Az agrárgazdaság jövedelmezĘségi és felhalmozási viszonyai. Gazdálkodás, XLVII. évfolyam, 4. szám
22.
BOOS, ERIC (2004): Robobank view on Food and Agrobusiness:7. Fruit and Vegetables, Rabobank International, pp 52-56.
23.
BREALEY - MYERS (1998): Modern vállalati pénzügyek, Panem-McGraw-Hill Budaepst, 1998 Budapest
24.
BUSSE VON COLBE W. (1964): Die Planung der Betriebgrösse. Wiesbaden
25.
CZAPÁRY B. (1913): Zöldségtermesztés. Pátria Kiadó. Budapest
26.
CZIBULYA F. (1987): Bolgárkertészet magyar földön. MezĘgazdasági Kiadó. Budapest
27.
CSETE L.-STAUDER M. (1981): A specializáció elmélyítése és az üzemi méretek alakulása a termelĘszövetkezetekben. Gazdálkodás. XXV. Évfolyam 12 szám, 2129 p.
28.
CSIKAI M. (2008): A termálvíz komplex mezĘgazdasági hasznosítása Szentesen, Kistelek, Geotermia a XXI. században szakmai fórum, 2008
29.
DARÓCZI M. (2004): MezĘgazdasági beruházások komplex döntésekelĘkészítése. Doktori értekezés tézisei. GödöllĘ
30.
DEMETER K. (1993): Termelésmenedzsment. BKE. Vállalatgazdaságtan Tanszék. jegyzet
31.
DEVREKER R. (2007): No single way to give optimal lighting. Fruit & Veg Tech. 7.1. 2007
32.
DIELMAN A.– KEMPES F. (2006): Balancing act with tomato screening. Fruit & Veg Tech. 6.1. 2006.
33.
DORGAI L. – KOVÁCS G. – STAUDER M. – TÓTH E. – VARGA GY. (1998): MezĘgazdaságunk üzemi rendszere az EU tapasztalatainak tükrében. Agrárgazdasági tanulmányok 8. szám, AKII, Budapest
34.
DORGAI L.-KESZTHELYI SZ. - MISKÓ K. (2003): Gazdaságilag életképes üzemek az Európai Unió modernizációs támogatásainak alkalmazása szempontjából. Agrárgazdasági Tanulmányok. 2003.2.36-39 p. 119
35.
ECK K. (1993): Hozzászólás, Dr. Székely Csaba „Az üzemi forma és a méret megválasztása az átalakuló mezĘgazdaságban.” címen megjelent tanulmányához. Gazdálkodás, XXXVII. Évfolyam 1. szám, 51-53 p.
36.
ERDEI F. szerk. (1962): A termelĘszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest
37.
ERDEI F. szerk. (1976): Agrárgazdasági tanulmányok II. kötet (Gazdaságosság és termékfejlesztés). Akadémiai Kiadó, Budapest
38.
ERDÉSZ F-NÉ – KRISTÓF L-NÉ – MÁRTONFI B. – SLERIK K. – ZOTYKI F. (2006) A zöldségtermesztés fejlesztésének feladatai, Zöldségfejlesztés Budapest, Corvinus Egyetem, no 1. XXXVII, no 2. pp 4-7.
39.
ERDÉSZ F-NÉ (2007): A Magyar gyümölcs és Zöldségpiac helyzete és kilátásai. Agrárgazdasági tanulmányok sorozata. Agrárgazdasági Kutatóintézet. Budapest.
40.
ERDÉSZ F-NÉ (2008): A hazai zöldség- és gyümölcs fejlĘdési kilátásai. Gazdálkodás. 2008 52. évfolyam
41.
FAZAKAS – GÁSPÁR – SOÓS – SULYOK – PAP (1999): Pénzügyi számtan, Perfekt Budapest, 1999
42.
FERTė I. (2002): A mezĘgazdasági termelés szerkezetének változásai a fejlett országokban, II. Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. szeptember. 760–773 p.
43.
FORRAY A. – TERBE I. (2008): Öntözés és tápoldatozás. In Terbe I. – Slezák K. (szerk.): Talaj nélküli zöldséghajtatás. MezĘgazda Kiadó, Budapest.
44.
FORRAY A. (2008): Klímaszabályozás. In Terbe I. – Slezák K. (szerk.): Talaj nélküli zöldséghajtatás. MezĘgazda Kiadó, Budapest.
45.
FRANCSOVICS I. (2005): A mezĘgazdasági vállalkozások forrásszerkezetének összefüggései. PhD értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem.
46.
FRIDLEIFSSON I.B., BERTANI R., HUENGES E., LUND, J., RANGNARSSON A. AND RYBACH L. (2008): The possible role and contribution of geothermal energy to the mitigation of climate change. Proceedings IPCC Climatic Scoping Meeting Lübeck.
47.
FÜRJÉSZ I. (2005): Életképesség és mérethatékonyság az EU agrárrendszerében. Agrártudományi Közlemények, 2005/16 különszám. 332 p.
48.
GARDNER B. – POPE R. (1978): How Is Scale and Structure Determined in Agriculture? American Journal of Agricultural Economics, 60. 295–302 p.
49.
GAZDAG L. (2000): Versenyképes agrártermelés és a régió versenyképessége.
50.
GITTINGER, PRICE J. (1982): Economic analysis of agricultural projects Edi Sories in Economic Development Baltimor and London, 445 p.
51.
GÖHLER F. – DREWS M. (1989): Hydroponische Verfahren bei der Gemüseproduction in Gewächshäusern. Akademie der Landwirtschaftwissenschaftler der DDR. 120
52.
GÖNCZI I. – KÁDÁR B. – VADÁSZ L. (1967): MezĘgazdasági vállalatok és üzemek gazdaságtana. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 551 p.
53.
GRANT R. M. (1998): Contemporary Strategy Analisys Concepts, Techniques, Application. Third Edition Blackwell Publisher Inc. Oxford
54.
GYÖRGY Z. (2006): Egy követendĘ példa: geotermikus energiahasznosítás a mezĘgazdaságban. – In: Geotermia és környezetipar a XXI. században. Konferencia és szakkiállítás. ElĘadás kivonatok, Kistelek (2006. január 30–31.). 5– 9., 17–20.
55.
GYULAFFY – GYULAI – HEIMNÉ - SZTANÓ (1998): Pénzügyi ismeretek II., PSZF 2007/1998
56.
GYÚRÓS J. (1994): TermesztĘlétesítmények. In Balázs S. (szerk.): ZöldségtermesztĘk kézikönyve. MezĘgazda Kiadó, Budapest.
57.
GYÚRÓS J. (2008): A talaj nélküli termesztésre alkalmas termesztĘlétesítmények. In Terbe I. – Slezák K. (szerk.): Talaj nélküli zöldséghajtatás. MezĘgazda Kiadó, Budapest.
58.
HALLAM (1993): Economies of Size: Theory, Measurement and Related Issues. Megjelent: Hallam, A (szerk.) Size,Structure and Changing Face of American Agriculture.. Westview Press, Boulder, 150- 203 p.
59.
HAYAMI Y. -RUTTAN V. W. (1985): Agricultural Development: An International Perspective. Johns Hopkins University Press, Baltimore.
60.
HEINRICH I. (1993) Mekkora az optimális üzemméret? Magyar MezĘgazdaság. 48. 11. 4-5 p.
61.
HENSCH Á. (1901): MezĘgazdasági üzemtan. 1. kötet Magyar-Óvár, Czéh Sándor-féle Könyvnyomda, 43. p.
62.
HOGENDONK L. – JANSE J. – KAARSEMAKER R. – MAASWINKEL R. (2006): Is supplementary lighting wort it? Fruit & Veg Tech. 6.1. 2006.
63.
HORVÁTH & PARTNER (1997): Controlling. Út egy hatékony controlling rendszerhez. KJK. Bp.
64.
ILLÉS (1998): Társaságok pénzügyei, Saldo Budapest, 1998
65.
KARTALI J. (2004): FĘbb agrárágazatok piacra jutásának feltételei az EU csatlakozás küszöbén. I.kötet. Növényi termékek. Agrárgazdasági Tanulmányok, no 1. Budapest: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet
66.
KARTALI J. (2005): a globális gazdaság és demográfiai változások hatása az agrár külkereskedelemben. Agrárgazdasági Tanulmányok, no 2. Budapest: Agrárgazdasági Kutató Intézet
67.
KALAITZANDONAKES (1996). Looking In Some of The Right Places: Where Are The Economies of scale? (www.ssu.missouri.edu/ssu/agec/cite/scale/scale1.htm) 121
68.
KIESER A. (1995): Szervezéselmélet. Aula Kiadó Bp. 1995.
69.
KISLEV Y. – PETERSON W. (1996): Prices, Technoligy, and Farm Size. Journal of Political Economy, 90. 578-595. p.
70.
KOPPÁNYI M. (1989): Mikroökonómia. Economix. Budapest.
71.
KOPPÁNYI M.(2004): Mikroökonómia. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó. Bp. 2004. ISBN 963 224 668 3
72.
KOTLER P. (1991): Marketing menedzsment. MĦszaki Könyvkiadó. Bp. 4. Kiadás.
73.
KOVÁCS G. – UDOVECZ G. (2003): A mezĘgazdasági vállalkozások jövedelmezĘsége az Európai Unióban és Magyarországon. Gazdálkodás, XLVII. évfolyam, 3. szám
74.
KOVÁCS G. (2001): Adatszolgáltató mezĘgazdasági üzemek az EU információs rendszerében (FADN). Gazdálkodás. XLV. 2. 63-66 p.
75.
KURUNCZI M. (2008): A visszasajtolás. A hódmezĘvásárhelyi geotermikus közmĦrendszer bemutatása, Kistelek, Geotermia a XXI. században szakmai fórum, 2008
76.
LEDÓ F. (2005): A hajtatott zöldségtermesztés szervezése és ökonómiája. In. A zöldségtermesztés, - tárolás, - értékesítés szervezése és ökonómiája. Szerk. Z. Kiss L. – Rédai I. MezĘgazda Kiadó. Budapest.
77.
LEEUWEN T. (2006): Airco greenhouse cool with misting. Fruit & Veg Tech. 6.5. 2006.
78.
LICSKÓ L-NÉ – TUNYOGINÉ N. V. (1977): Az optimális termelési méret és az ahhoz tartozó maximális jövedelem a kukoricatermelésben. Gazdálkodás, XXI. Évfolyam, 7. szám, 29-35 p.
79.
LIEBE P. (2006): Felszín alatti vizeink, Környezetvédemi és Vízügyi Minisztérium, Budapest
80.
LORBERER Á. (2004): A geotermális energiahasznosítás hazai fejlesztési koncepciója 2010-ig.
81.
LOWENBERG D. - BOEHLJE M. (1986): The Impact of Farmland Price Changes om Farm Size and Financial Structure. American Journal of Agricultural Economics, 68. 838–848. p.
82.
LUND J. W, FREESTON D. H. AND BOYD T. L. (2005): World-wide direct uses of geothermal energy 2005. Proceedings World Geothermal Congress, 2005, Antalya, Turkey 24-29 April, 2005
83.
MÁDLNÉ SZėNYI J. (2006): A geotermikus energia. Készletek, kutatás, hasznosítás. Grafon Kiadó Bp. (2006)
122
84.
MÁDLNÉ SZėNYI J. (2008): A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete, jövĘbeni lehetĘségei Magyarországon Ajánlások a hasznosítást elĘmozdító kormányzati lépésekre és háttértanulmány, Budapest, 2008.
85.
MAJOROS P. (2005): A kutatás-módszertan alapjai. Perfekt Kiadó. Budapest. 122125 p.
86.
MARKOVICS F. – TÖMPE A. (2006): Paradicsompiaci folyamatok Európában. In. Kertészet és SzĘlészet. 2006/23 szám. 8-9 p.
87.
MATHIAS M. C. (2007): Market shift towards a balance in North America. In: Fruit & Vegtech. 7.3 2007.
88.
MERÉNYI A. (2006): Gazdaságos üvegházi rendszerek. Kertészet és SzĘlészet. 2006/45.
89.
MERÉNYI A. (2008): Mivel Ħtsünk? Kertészet és SzĘlészet. 2008/18
90.
MERINO – PACHECO M. (2007): Almeria finally forcer to turn green. In: Fruit & Vegtech. 7.1 2007.
91.
MIZIK T. (2000): A gazdaságok pénzügyi helyzete az Európai Unióban. Gazdálkodás, XLIV. évfolyam, 4. szám
92.
MOHÁCSI M. - LISZKA J. (1927): Kertészeti üzemtan, érték – és jövedelemszámítástan. Wodianer F. és Fiai Kiadó. Budapest.
93.
NAGYGÁL J. (2007): A geotermikus energia hasznosítása a mezĘgazdaságban. Agrárunió, VIII. évfolyam 4. szám, 28-28 p. ISSN: 1589-6846
94.
NEDERHOFF E. (2006): New Zealand greenhouses consolidating. In: Fruit & Vegtech. 6.4 2006.
95.
NEFF D. L. – GARCIA P. – NELSON C. H. (1993): Technical Efficiency: A omparison of Production Frontier Methods. Journal of Agricultural Economics, 44. 479–489 p.
96.
NÉMETH J. (1922): Konyhakerti növénytermesztés. Budapest. 59. p
97.
OTTOSEN O. – ROSENQVIST E. (2006): Energy saving potential of dynamic climate control. Fruit & Veg Tech. 6.1. 2006. Press Publishing Company. 568 p.
98.
PÁLOVICS B.-NÉ.(1997): Koncentrációs irányzatok a francia mezĘgazdaságban. Gazdálkodás, XLI. évfolyam, 4. szám, 1-7 p.
99.
PANZAR J.C. – WILLING R. D: (1981): Economic of scope. American Economics Review 71 (2) Papers and Proceedings, May 1981 268-272 p.
100. PETZ R. – ZACHER L. (2000): A mezĘgazdasági társaságok törekvései, stratégiái és kilátásai. Gazdálkodás, XLIV. évfolyam, 3. szám 101. POPOVSKI K. (1998): Geothermally heated greenhouses in the world. – In: Guideline and Proc. International Workshop on Heating Greenhouses with Geothermal Energy, Ponta Delgada, Azores. 42–48. 123
102. POPP J. szerk. (2000): FĘbb mezĘgazdasági ágazataink fejlesztési lehetĘségei, különös tekintettel az EU-csatlakozásra. Agrárgazdasági tanulmányok 9. szám, AKII, Budapest 103. RÁCZ I-NÉ. (2008): A talaj nélküli termesztés kémiai alapjai. In Terbe I. – Slezák K. (szerk.): Talaj nélküli zöldséghajtatás. MezĘgazda Kiadó, Budapest. 104. RESH, M.H. (1998): Hydroponic Food Production. Santa Barbara, California: Woodbridge 105. RYBACH L. (2005). The advance of geothermal heat pumps world-wide. IEA Heat Pump Centre Newsletter 23, 13-18. 106. RYBACH L (2006).: Mennyire megújuló a geotermális energia, Konferencia és szakkiállítás, Kistelek. 107. SAVAGE, A.J. (Szerk.) (1985): State of the art in soiless crop production. Hydroponics 108. SAMUELSOM – NORDHAUS (2005): Közgazdaságtan, Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest 109. SLEZÁK K. – PAP Z. (2008): A talaj nélküli termesztésben használatos közegek jellmezése. In Terbe I. – Slezák K. (szerk.): Talaj nélküli zöldséghajtatás. MezĘgazda Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-286-471-4 110. STEFANOU S. E. – MADDEN J. P. (1998): Economies of Size Revisited. Journal of Agricultural Economics, 39. 125–132 p. 111. STEINHAUSER H.– LANGBEHN C. – PETERS U. (1982): Bevezetés a mezĘgazdasági üzemgazdaságtanba. Stuttgart. 1982. ISBN 112. SZAKÁL F. (1993): A családi gazdaságok szerepe a mezĘgazdaság szerkezetében. Gazdálkodás, XXXVIII. évfolyam, 7. szám, 1-10 p. 113. SZANYI J – KOVÁCS B. (2007): A Kárpát-medence energiapotenciálja, Kistelek 2007 Szeged, 33-38. o.
geotermikus
114. SZÉKELY CS. (1992): Az üzemi forma és a méret megválasztása az átalakuló mezĘgazdaságban. Gazdálkodás, XXXVI. évfolyam, 2. szám, 13-22 p. 115. SZėRI A. - SZėRINÉ Z. A. (2008/a): Tápoldatozó berendezések. In Terbe I. – Slezák K. (szerk.): Talaj nélküli zöldséghajtatás. MezĘgazda Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-286-471-4 116. SZėRINÉ Z. A. (2008/b): A paprika talaj nélküli termesztése. In Terbe I. – Slezák K. (szerk.): Talaj nélküli zöldséghajtatás. MezĘgazda Kiadó, Budapest. 117. SZėRINÉ Z. A. (2008): A paradicsom talaj nélküli termesztése. In Terbe I. – Slezák K. (szerk.): Talaj nélküli zöldséghajtatás. MezĘgazda Kiadó, Budapest. 118. SZėRINÉ Z. A. (2008/c): Az uborka talaj nélküli termesztése. In Terbe I. – Slezák K. (szerk.): Talaj nélküli zöldséghajtatás. MezĘgazda Kiadó, Budapest.
124
119. SZĥCS I. – BEDÉNÉ SZėKE É. – VAS J. (2003): Birtokpolitika, üzemi struktúra a Magyar mezĘgazdaságban. In. Birtokviszonyok és a mérethatékonyság. Agroinform Kiadó Bp. 120. SZĥCS I. (2003): A mezĘgazdaságunk nemzetközi versenyképessége, szervezési, piaci és környezeti tényezĘi vizsgálatának módszere. Debrecen, AVA konferencia. 121. TAKÁCSNÉ GYÖRGY. K. (1998): A növénytermesztĘ családi gazdaságok tĘkeszükséglete és mérete. Gazdálkodás, XLII. évfolyam, 5. szám, 10-18 p. 122. TAKÁCSNÉ GYÖRGY K. (1994/a): A családi gazdaságok méretére ható tényezĘk modellvizsgálata I. Gazdálkodás, XXXVIII. évfolyam, 4. szám, 65-70 p. 123. TAKÁCSNÉ GYÖRGY K. (1994/b): A családi gazdaságok méretére ható tényezĘk modellvizsgálata II. Gazdálkodás, XXXVIII. évfolyam, 5. szám, 54-60 p. 124. TAKÁCSNÉ GYÖRGY K. (1995): A családi ható gazdasági tényezĘk vizsgálata, különös tekintettel a növénytermesztés gépesítésére. Kandidátusi értekezés. GödöllĘ. 1995. MTA TMB 148 + 31 p. 125. TAKÁCSNÉ GYÖRGY K. – TAKÁCS I. (2003): Az üzemméret és a tĘkehatékonyság összefüggései, a hatékonyságnövelés néhány alternatívája. In.: Birtokviszonyok és mérethatékonyság. Agroinform Kiadó. Budapest. 126. TAKÁCS I. (2002): A mezĘgazdasági egyéni vállakozások pénzforgalmának vizsgálata. Gazdálkodás. XLVI. Évfolyam 1. szám 127. TEECE D. J. (1980): Economics of scope and scope of the enterprise. Jourmal Economics Behavior and Organization 1. 223-247 p. 128. TÉGLA ZS. - DEME P- MARSELEK S.: Gazdaságos a paprikahajtatás a családi gazdaságokban Bugac térségében. Agroinform, 2006. 15. évfolyam 10. sz. 12-13 p. ISSN 1786-6219 129. TÉGLA ZS. (2006): A zöldséghajtatás méretökonómiai kérdései. Agroinform. 2006 június. XV. Évfolyam különszám. 28-29 p. 130. TÉGLA ZS.: A paradicsomhajtatás méretökonómiája és versenyképessége. Agroinform különszám, 2007. 17-19 p. 131. TÉGLA ZS.: A zöldséghajtatás szervezése és ökonómiája fejezet. Kertészeti ágazatok szervezése és ökonómiája. (Szerk.: Magda S.) Szaktudás Kiadó, Budapest 2003. 59-70 p. 132. TÉGLA ZS –DEME P.: The profitability of pepper forcing in producing family ventures. International Scientific Days 2001. Section IX. 1828-1833 p. (Nemzetközi Tudományos Napok, 2001. Nyitra) 133. TÉGLA ZS.: The economic questions and competitiveness of Hungarian vegetable forcing. XI th Congress of European Association of Agricultural Economists (EAAE). Copenhagen 2005. Congress CD: Poster presented: Zsolt_Tegla.pdf
125
134. TÉGLA. ZS –MARSELEK S.: Farm sizes of vegetables forcing. XXXII. CIOSTA-CIGR Section V Conference Proceedings. Advances in labour and machinery management for a profitable agriculture and forestry. 2007. 647-654 p. 135. TÉGLA ZS.: Európai Uniós Méretegység (EUME) zöldséghajtató modellgazdaságokban. 1 ha-os üzem is lehet nagyüzem? Kertészet és SzĘlészet, 2008 136. TÉGLA ZS. –VARGA E. – HÁGEN I. ZS: The income generating capacity of the vegetable forcing model farms. Gazdálkodás, 2008 137. TERBE I.: (2006): Az étkezési paprika (Capsicum annum L.) tápanyagigénye és tápanyagellátása. MTA Doktori értekezés. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 138. TERBEI – PAP Z. (2008): A talaj nélküli termesztés gazdasági jelentĘsége. In Terbe I. – Slezák K. (szerk.): Talaj nélküli zöldséghajtatás. MezĘgazda Kiadó, Budapest. 139. TERBE I.- HODOSSI S –KOVÁCS A. (szerk.) (2005): Zöldségtermesztés termesztĘberendezésekben. MezĘgazda Kiadó, Budapest 140. TÓTFALUSI M. (1847): A magyar gazda mint kertész 141. VÁGI F. (1990): A bruttó jövedelem csökkenése a mezĘgazdasági vállalatokban. Közgazdasági Szemle, 37. évfolyam, 1. szám 142. VÁGI F. (1993): A farmstruktúra és hazai megvalósulásának esélye. Gazdálkodás. XXXVII. évfolyam 7. szám, 10-18 p. 143. VÁGI F. (1996): Jövedelemrealizáció és újratermelési válság a mezĘgazdaság gazdasági 144. VARIAN H. R. (1991): Mikroökonómia középfokon. Egy modern megközelítés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Bp. 145. VISSER P. (2006/a): Comparing energy saving options. Fruit & Veg Tech. 6.1. 2006 146. VISSER P. (2006/b): Substantial saving in closed greenhouse. Fruit & Veg Tech. 6.1. 2006. 147. VISSER P. (2007): No single way to give optimal lighting. Fruit & Veg Tech. 7.1. 2007 148. WILLIAMSON O. E. (1975): Markets and hierarhies: analysis and antitrust implication. Macmillian-Free Press, New York. worldwide. Honolulu: International Center for Special Studies. 453 p. 149. Z. KISS L. – RÉDAI I. (2005): A zöldségtermesztés- tárolás, - értékesítés szervezése és ökonómiája (szerk.: Z. Kiss L.- Rédai I.) MezĘgazda Kiadó. Budapest.
126
150. ZATYKÓ F. (1993): A zöldségnövények CO2 trágyázásával elért eredmények. Kandidátusi értekezés. Kertészeti Egyetem. Budapest Egyéb Források: AKII Piaci és Árinformációs Szolgálat Heti Kiadványok(2006-2008) Comission of the European Communities [2001]: The agricultural situation in the European Union. Luxembourg CBI EU Market Survey (2005): Fresh fruit and vegetables. http://www.cbi.nl EUROSTAT (2005): The European orchard in 2002. http://europa.eu.int/comm/eurostat/agriculture/european orchard surveys FAOSTAT, http://www.apps.fao.org/faostat KSH (2006) Gyümölcs-, szĘlĘ- és zöldségtermesztés 2005 Bp. KSH (2005) MezĘgazdasági Statisztikai Évkönyv 1998-2005. Bp.
127
2. melléklet: Táblázatok, ábrák jegyzéke Táblázatok 1. táblázat: A méretkategóriák szerinti osztályozás az EU-ban
15
2. táblázat: A mezĘgazdasági üzemek termĘterületének méret szerinti megoszlása
24
3. táblázat: A fóliasátrak jellemzĘ adatai Magyarországon
27
4. táblázat: Az üvegházak jellemzĘ adatai Magyarországon
27
5. táblázat: Egyes kiemelt régiók és országok egy fĘre jutó zöldségfogyasztása
30
6. táblázat: A világ zöldségtermelése és várható alakulása
31
7. táblázat: Zöldségtermelés az Európai Unióban
32
8. táblázat: A fĘbb zöldségfélék behozatala az EU-ba a fejlĘdĘ országokból (2003)
34
9. táblázat: A hazai zöldségtermelés súlya az Európai Unióban 10. táblázat: Fontosabb zöldségfélék betakarított termĘterülete és összes termésmennyiségének alakulása
36 37
11. táblázat: A zöldségexport szerepe Magyarország agrár-külkereskedelmében
39
12. táblázat: Magyarország étkezési paprikaexportja* és –importja
40
13. táblázat: Magyarország frissparadicsom-exportja és –importja
40
14. táblázat: A víz értékelése talaj nélküli termesztéshez az oldott anyagok alapján
43
15. táblázat: Paradicsom, uborka és paprika négyzetméterenkénti vízigénye
51
16. táblázat: A paprika tápoldat összetétele a fejlĘdési idĘszakok függvényében
52
17. táblázat: A Grodan cég által javasolt tápoldatok összetétele kĘgyapotos paradicsomtermesztésnél 18. táblázat: A Grodan cég által javasolt tápoldatok összetételei kĘgyapotos uborka termesztésénél 19. táblázat: A földhĘhasznosításban (áramfejlesztés/közvetlen felhasználás) élenjáró országok 20. táblázat: A Termálvíz költségei az Árpád-Agrár Zrt.-nél 2007-ben 4 millió m3 kitermelése esetén
53 53 54 59
21. táblázat: TermelĘ és visszasajtoló termálkút átlagos nettó beruházási költsége
63
22. Táblázat: Az érzékenység vizsgálatnál használt alaptáblázat
67
128
23. táblázat: A hidrokultúrás zöldséghajtatás beruházási költségei (ezer Ft) különbözĘ konstrukciók és üzemi méretek esetén
69
24. táblázat: 1000 literes törzsoldat átlagos összeállításának mennyisége és költsége
72
25. táblázat: A foglalkoztatott munkaerĘ üzemi méretek szerinti alakulása és költsége 26. táblázat: A zöldséghajtató modellek 1 m2-re jutó éves amortizációs költsége az üzemméretek függvényében 27. táblázat: A TV paprika négyzetméterenkénti hozamának, minĘségének és nettó árbevételének alakulása a modellgazdaságokban
74
77
28. táblázat: A hidrokultúrás paprikahajtatás fedezeti méretének alakulása (m2)
82
29. táblázat: A hidrokultúrás paradicsomhajtatás fedezeti méretének alakulása (m2)
82
30. táblázat: A hidrokultúrás uborkahajtatás fedezeti méretének alakulása (m2) 31. táblázat: A hidrokultúrás "vegyes modellek" (paprika, paradicsom, uborka) fedezeti méretének alakulása (m2) 33. táblázat: A hidrokultúrás paprikahajtatás fedezeti mérethez tartozó kapacitás kihasználtsági értékei (%) 34. táblázat: A hidrokultúrás paradicsomhajtatás fedezeti mérethez tartozó kapacitás kihasználtsági értékei (%) 35. táblázat: A hidrokultúrás uborkahajtatás fedezeti mérethez tartozó kapacitás kihasználtsági értékei (%) 36. táblázat: A hidrokultúrás "vegyes modellek" (paprika,paradicsom,uborka) fedezeti mérethez tartozó kapacitás kihasználtsági értékei (%)
83
86
37. táblázat: A talaj nélküli paprikahajtatás fedezeti méretének érzékenység vizsgálatafóliaházban különbözĘ fĦtési módoknál
89
38. táblázat: A talaj nélküli paprikahajtatás fedezeti méretének érzékenység vizsgálata üvegházban különbözĘ fĦtési módoknál
90
39. táblázat: A talaj nélküli paradicsomhajtatás fedezeti méretének érzékenység vizsgálata fóliaházban különbözĘ fĦtési módoknál
91
40. táblázat: A talaj nélküli paradicsomhajtatás fedezeti méretének érzékenység vizsgálata üvegházban különbözĘ fĦtési módoknál
92
41. táblázat: A talaj nélküli uborkahajtatás fedezeti méretének érzékenység vizsgálata fóliaházban különbözĘ fĦtési módoknál
93
42. táblázat: A talaj nélküli uborkahajtatás fedezeti méretének érzékenység vizsgálata üvegházban különbözĘ fĦtési módoknál
94
43. táblázat: A számított IRR értékek I-IV. kategóriába került adatainak darabszáma a konstrukciók és üzemméretek függvényében 101
129
75
83 84 85 85
Ábrák jegyzéke: 1. ábra: A hazai zöldségfogyasztás jövĘbeni változása Magyarországon (fĘ/kg)
36
2. ábra: 1 köbméter 110 forintos gáz helyettesítése forintban kifejezve a különbözĘ tüzelĘanyagok esetén, 2007 tavaszán
48
3. ábra: Magyarország hévízfeltárásra alkalmas területei és a hévízkutak területi eloszlása
56
4. ábra: Magyarország hévízkútjai és a kutakból kifolyó víz hĘmérséklete
57
5. ábra: MezĘgazdasági hasznosítású hévízkutak létesítése Magyarországon
60
6. ábra: A fülöpjakabi geotermikus hĘhasznosítás
62
7. ábra: A termálvíz visszasajtolómĦ fĘbb részegységei
62
8. ábra: A paradicsom heti négyzetméterenkénti hozamának, nettó piaci árának alakulása a modellgazdaságokban
78
9 ábra: A kígyó típusú uborka heti négyzetméterenkénti hozamának, nettó piaci árának alakulása a modellgazdaságokban 80 10. ábra: A talaj nélküli paprikahajtatás NPV értékei termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként
95
11. ábra: A talaj nélküli paprikahajtatás NPV értékei visszasajtolt termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként
95
12. ábra: A talaj nélküli paprikahajtatás NPV értékei szénnel fĦtött növényházakban üzemméretenként
96
13. ábra: A talaj nélküli paprikahajtatás NPV értékei faaprítékkal fĦtött növényházakban üzemméretenként
96
14. ábra: A talaj nélküli paradicsomhajtatás NPV értékei termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként
96
15. ábra: A talaj nélküli paradicsomhajtatás NPV értékei visszasajtolt termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként
97
16. ábra: A talaj nélküli paradicsomhajtatás NPV értékei szénnel fĦtött növényházakban üzemméretenként
97
17. ábra: A talaj nélküli paradicsomhajtatás NPV értékei faaprítékkal fĦtött növényházakban üzemméretenként
97
18. ábra: A talaj nélküli uborkahajtatás NPV értékei termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként
98
19. ábra: A talaj nélküli uborkahajtatás NPV értékei visszasajtolt 130
termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként
98
20. ábra: A talaj nélküli uborkahajtatás NPV értékei szénnel fĦtött növényházakban üzemméretenként
98
21. ábra: A talaj nélküli uborkahajtatás NPV értékei faaprítékkal fĦtött növényházakban üzemméretenként
99
22. ábra: A talaj nélküli paprikahajtatás önköltségének alakulása fóliaborítású növényházban különbözĘ konstrukcióknál az üzemméret függvényében
103
23. ábra: A talaj nélküli paprikahajtatás önköltségének alakulása üvegházban különbözĘ konstrukcióknál az üzemméret függvényében
103
24. ábra: A talaj nélküli paradicsomhajtatás önköltségének alakulása fóliaborítás ú növényházban különbözĘ konstrukcióknál az üzemméret függvényében 104 25. ábra: A talaj nélküli paradicsomhajtatás önköltségének alakulása üvegházban különbözĘ konstrukcióknál az üzemméret függvényében 104 26. ábra: A talaj nélküli uborkahajtatás önköltségének alakulása fóliaborítású növényházban különbözĘ konstrukcióknál az üzemméret függvényében
105
27. ábra: A talaj nélküli uborkahajtatás önköltségének alakulása üvegházban különbözĘ konstrukcióknál az üzemméret függvényében
105
28. ábra: 100 Watt fĦtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulása talaj nélküli paprikahajtatásban különbözĘ üzemméreteknél 107 29. ábra: 100 Watt fĦtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulása talaj nélküli paradicsomhajtatásban különbözĘ üzemméreteknél 107 30. ábra: 100 Watt fĦtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulása talaj nélküli uborkahajtatásban különbözĘ üzemméreteknél 107
131
3. melléklet: A talaj nélküli zöldséghajtatási modellek beruházási és mĦködési költségei Üzleti megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: x projektgazda bemutatását x projekt hátterét ( piac, foglalkoztatás ) x projekt megalapozását ( kereslet, kínálat, SWOT elemzés ) x megoldási alternatívák felvázolása, elemzése x megvalósítási javaslat kidolgozása x pénzügyi elemzés x kockázatelemzés x kommunikációs terv x vezetĘi összefoglaló MĦszaki megvalósíthatósági tanulmány, amely a növényház technológiai berendezései valamint a fĦtĘmĦ és a kiszolgáló eszközök mĦködési paramétereit tartalmazza. Az engedélyes és kiviteli tervek szintén ezekre a technológiai berendezésekre vonatkoznak, növelve ezzel a beruházások állandó költségét. A földterület mĦvelésbĘl történĘ kivonását a 2007 évi. CXXIX Földvédelmi törvény írja elĘ. A földvédelmi járulék összege, a föld aranykorona értéke és az ehhez kapcsolódó szorzószám forint összegben kifejezett szorzata. Projekt menedzsment a projekt menedzser, a mĦszaki munkatárs, technológiai mĦvezetés és a pénzügyi munkatárs költségeit tartalmazza. Az igénybevett szolgáltatások között a mĦszaki ellenĘr, hatósági díjak, könyvvizsgálat és a jogi és közbeszerzési szolgáltatások, valamint a bank költségek és adminisztrációs díjak szerepeltek. A hidrokultúrás, fólia borítású növényház beruházásában a teljes szerkezeti elemein ( vázszerkezet, rögzítés, alapozás, kivitelezés ) kívül a technológiai berendezései közé az automatizált klíma computerek, öntözĘ-tápoldatozó berendezések, speciális árnyékolók (energiaernyĘk ) és ezeket vezérlĘ automatikák tartoznak. A hidrokúltúrás üvegház beruházásába az építési vázszerkezet, az üveg, az alapozás, kivitelezés valamint a belsĘ gépészeti és automatizálási költségek (klíma computerek, öntözĘ-tápoldatozó berendezések, energiaernyĘk) tartoznak. A beruházáshoz szorosan kapcsolódó fĦtĘmĦ, a kiszolgáló épület technológiai berendezéseit, a fĦtésre alkalmas kazán illetve termálkút és a hozzákapcsolódó vezérléstechnika költségeit tartalmazza. A mĦködéshez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épületek a szociális blokkok, kiszolgálóterek és göngyölegtárolók, a manipuláló és csomagoló valamint a hĦtĘtárolók voltak. A termelés hatékony és minĘségi mĦködéséhez szükséges gépek, berendezések az alábbiak: x víztisztító berendezés x melegköd képzĘ permetezĘgép x targonca x szállítókocsi (elektromos) x szedĘkocsi (sorok között) x termelés elszámolási rendszer mérlegekkel x bútorok. Az építmények közül az utak és parkolók, valamint a külsĘ világítás költségei növelték a beruházás értékét. Az immateriális javak közül a termelés elszámolási, raktári, értékesítési és vezetĘi információs rendszer, valamint a beléptetĘ és telekommunikációs rendszer költségei merültek fel. A beruházás amortizációs ideje a következĘképpen alakult: x építmények, utak, parkolók 50 év x növényház, fĦtĘmĦ, kiszolgáló épületek 20 év x gépek berendezések 10 év x immateriális javak 5 év.
132
Növényház technológiai berendezésekkel Hidrokultúrás fóliaház Hidrokultúrás üvegház szociális blokk kiszolgáló terek, göngyölegtároló manipuláló, csomagoló hĦtĘtároló (m3) Kiszolgáló épület technológiai berendezésekkel Új termálkút (pár), termelĘ, visszasajtoló Szenes kazán, 1 MW/db teljesítménnyel Faapríték kazán 1 MW/db teljesítménnyel Gázkazán 1 MW/db teljesítménnyel Vezérléstechnika Növényház, fĦtĘmĦ, kiszolgáló összesen Víztisztító berendezés: Melegköd képzĘ permetezĘgép Targonca Szállító kocsi (elektromos) SzedĘkocsi (sorok között) Termeléselszámolási rendszer mérlegekkel Bútor Gépek, berendezések összesen Utak, parkoló KülsĘ világítás Immateriális javak Termeléselszámolási, raktári, értékesítési és vezetĘi információs rendszer BeléptetĘ rendszer Telekommunikációs rendszer Immateriális javak összesen Földterület mĦvelésbĘl történĘ kivonása 0,8 ha Engedélyes és kiviteli tervek MĦszaki megvalósíthatósági tanulmány Üzleti megvalósíthatósági tanulmány Projekt menedzsment Igénybevett szolgáltatások ElĘkészítés költségei összesen MINDÖSSZESEN BERUHÁZÁS KÖLTSÉGE Forrás: Saját számítás
BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK (0,5 ha-ra)
1 2 1 1 6 1 1
10 000 500 2 500 1 500 350 10 000 1 500
1 820 8 000 5 000 5 000 10 000 8 000
29 000 8 700 5 000
6 000 4 000
5 000 5 000 80 90 170 100 100 1 1 1 1 1
Mennyiség (m2) (m3) (db)
15 25 120 35 35 61 150 200 000 17 000 18 000 10 000 15 000
költségek (ezer Ft)
15 000 329 800 10 000 1 000 2 500 1 500 2 100 10 000 1 500 28 600 6 000 4 000
15 000 129 800 10 000 1 000 2 500 1 500 2 100 10 000 1 500 28 600 6 000 4 000
133
29 000 8 700 5 000 42 700 1 820 8 000 5 000 5 000 10 000 8 000 37 820 448 920
9 600 3 150 5 950 6 100 15 000 200 000
9 600 3 150 5 950 6 100 15 000
29 000 8 700 5 000 42 700 1 820 8 000 5 000 5 000 10 000 8 000 37 820 248 920
75 000
4-6 modell
75 000
1-3 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 1 820 8 000 5 000 5 000 10 000 8 000 37 820 265 920
15 000 146 800 10 000 1 000 2 500 1 500 2 100 10 000 1 500 28 600 6 000 4 000
17 000
9 600 3 150 5 950 6 100 15 000
75 000
7-9 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 1 820 8 000 5 000 5 000 10 000 8 000 37 820 266 920
15 000 147 800 10 000 1 000 2 500 1 500 2 100 10 000 1 500 28 600 6 000 4 000
18 000
9 600 3 150 5 950 6 100 15 000
75 000
29 000 8 700 5 000 42 700 1 820 8 000 5 000 5 000 10 000 8 000 37 820 258 920
10 000 15 000 139 800 10 000 1 000 2 500 1 500 2 100 10 000 1 500 28 600 6 000 4 000
9 600 3 150 5 950 6 100 15 000
75 000
13-15 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 1 820 8 000 5 000 5 000 10 000 8 000 37 820 298 920
15 000 179 800 10 000 1 000 2 500 1 500 2 100 10 000 1 500 28 600 6 000 4 000
125 000 9 600 3 150 5 950 6 100 15 000
16-18 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 1 820 8 000 5 000 5 000 10 000 8 000 37 820 498 920
15 000 379 800 10 000 1 000 2 500 1 500 2 100 10 000 1 500 28 600 6 000 4 000
125 000 9 600 3 150 5 950 6 100 15 000 200 000
19-21 modell
Beruházás nettó költségei (ezer Ft) 10-12 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 1 820 8 000 5 000 5 000 10 000 8 000 37 820 315 920
15 000 196 800 10 000 1 000 2 500 1 500 2 100 10 000 1 500 28 600 6 000 4 000
17 000
125 000 9 600 3 150 5 950 6 100 15 000
22-24 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 1 820 8 000 5 000 5 000 10 000 8 000 37 820 316 920
15 000 197 800 10 000 1 000 2 500 1 500 2 100 10 000 1 500 28 600 6 000 4 000
18 000
125 000 9 600 3 150 5 950 6 100 15 000
25-27 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 1 820 8 000 5 000 5 000 10 000 8 000 37 820 308 920
10 000 15 000 189 800 10 000 1 000 2 500 1 500 2 100 10 000 1 500 28 600 6 000 4 000
125 000 9 600 3 150 5 950 6 100 15 000
28-30 modell
BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK (1 ha-ra)
Növényház technológiai berendezésekkel Hidrokultúrás fóliaház Hidrokultúrás üvegház szociális blokk kiszolgáló terek, göngyölegtároló manipuláló, csomagoló hĦtĘtároló (m3) Kiszolgáló épület technológiai berendezésekkel Új termálkút (pár), termelĘ, visszasajtoló Szenes kazán, 2 MW/db teljesítménnyel Faapríték kazán 2 MW/db teljesítménnyel Gázkazán 2 MW/db teljesítménnyel Vezérléstechnika Növényház, fĦtĘmĦ, kiszolgáló összesen Víztisztító berendezés: Melegköd képzĘ permetezĘgép Válogató, csomagoló gép Targonca Szállító kocsi (elektromos) SzedĘkocsi (sorok között) Termeléselszámolási rendszer mérlegekkel Bútor Gépek, berendezések összesen Utak, parkoló KülsĘ világítás Immateriális javak Termeléselszámolási, raktári, értékesítési és vezetĘi információs rendszer BeléptetĘ rendszer Telekommunikációs rendszer Immateriális javak összesen Földterület mĦvelésbĘl történĘ kivonása 1,5 ha Engedélyes és kiviteli tervek MĦszaki megvalósíthatósági tanulmány Üzleti megvalósíthatósági tanulmány Projekt menedzsment Igénybevett szolgáltatások ElĘkészítés költségei összesen MINDÖSSZESEN BERUHÁZÁS KÖLTSÉGE Forrás: Saját számítás 10 000 500 50 000 2 500 1 500 350 10 000 1 500
15 25 120 35 35 61 150 200 000 19 000 18 000 12 000 15 000
költségek (ezer Ft)
1 2 0 2 2 10 2 1
10 000 10 000 80 100 300 150 150 1 1 1 1 1
Mennyiség (m2) (m3) (db)
7 000 5 000 29 000 8 700 5 000 3 500 10 000 5 000 5 000 12 000 10 000
150 000
31-33 modell
9 600 3 500 10 500 9 150 22 500 200 000
150 000
34-36 modell
9 600 3 500 10 500 9 150 22 500
150 000
37-39 modell
9 600 3 500 10 500 9 150 22 500
150 000
40-42 modell
9 600 3 500 10 500 9 150 22 500
150 000
43-45 modell
250 000 9 600 3 500 10 500 9 150 22 500
46-48 modell
250 000 9 600 3 500 10 500 9 150 22 500 200 000
49-51 modell
250 000 9 600 3 500 10 500 9 150 22 500
52-54 modell
250 000 9 600 3 500 10 500 9 150 22 500
55-57 modell
250 000 9 600 3 500 10 500 9 150 22 500
58-60 modell
Beruházás nettó költségei (ezer Ft)
9 600 3 500 10 500 9 150 22 500
15 000 238 250 10 000 1 000 0 5 000 3 000 3 500 20 000 1 500 44 000 7 000 5 000
29 000 8 700 5 000 42 700 3 500 10 000 5 000 5 000 12 000 10 000 45 500 376 450
12 000 15 000 232 250 10 000 1 000 0 5 000 3 000 3 500 20 000 1 500 44 000 7 000 5 000
29 000 8 700 5 000 42 700 3 500 10 000 5 000 5 000 12 000 10 000 45 500 464 450
15 000 320 250 10 000 1 000 0 5 000 3 000 3 500 20 000 1 500 44 000 7 000 5 000
29 000 8 700 5 000 42 700 3 500 10 000 5 000 5 000 12 000 10 000 45 500 664 450
15 000 520 250 10 000 1 000 0 5 000 3 000 3 500 20 000 1 500 44 000 7 000 5 000
29 000 8 700 5 000 42 700 3 500 10 000 5 000 5 000 12 000 10 000 45 500 483 450
15 000 339 250 10 000 1 000 0 5 000 3 000 3 500 20 000 1 500 44 000 7 000 5 000
29 000 8 700 5 000 42 700 3 500 10 000 5 000 5 000 12 000 10 000 45 500 482 450
15 000 338 250 10 000 1 000 0 5 000 3 000 3 500 20 000 1 500 44 000 7 000 5 000
29 000 8 700 5 000 42 700 3 500 10 000 5 000 5 000 12 000 10 000 45 500 476 450
12 000 15 000 332 250 10 000 1 000 0 5 000 3 000 3 500 20 000 1 500 44 000 7 000 5 000
18 000 15 000 239 250 10 000 1 000 0 5 000 3 000 3 500 20 000 1 500 44 000 7 000 5 000
29 000 8 700 5 000 42 700 3 500 10 000 5 000 5 000 12 000 10 000 45 500 382 450
19 000
15 000 420 250 10 000 1 000 0 5 000 3 000 3 500 20 000 1 500 44 000 7 000 5 000
29 000 8 700 5 000 42 700 3 500 10 000 5 000 5 000 12 000 10 000 45 500 383 450
18 000
15 000 220 250 10 000 1 000 0 5 000 3 000 3 500 20 000 1 500 44 000 7 000 5 000
29 000 8 700 5 000 42 700 3 500 10 000 5 000 5 000 12 000 10 000 45 500 564 450
19 000
29 000 8 700 5 000 42 700 3 500 10 000 5 000 5 000 12 000 10 000 45 500 364 450
134
Növényház technológiai berendezésekkel Hidrokultúrás fóliaház Hidrokultúrás üvegház szociális blokk kiszolgáló terek, göngyölegtároló manipuláló, csomagoló hĦtĘtároló (m3) Kiszolgáló épület technológiai berendezésekkel Új termálkút (pár), termelĘ, visszasajtoló Szenes kazán, 3,5 MW/db teljesítménnyel Szenes kazán, 2 MW/db teljesítménnyel Faapríték kazán 3,5MW/db teljesítménnyel Faapríték kazán 2 MW/db teljesítménnyel Gázkazán 3,5 MW/db teljesítménnyel Gázkazán 2 MW/db teljesítménnyel Vezérléstechnika Növényház, fĦtĘmĦ, kiszolgáló összesen Víztisztító berendezés: Melegköd képzĘ permetezĘgép Válogató, csomagoló gép Targonca Szállító kocsi (elektromos) SzedĘkocsi (sorok között) Termeléselszámolási rendszer mérlegekkel Bútor Gépek, berendezések összesen Utak, parkoló KülsĘ világítás Termeléselszámolási, raktári, értékesítési és vezetĘi információs rendszer BeléptetĘ rendszer Telekommunikációs rendszer Immateriális javak összesen Földterület mĦvelésbĘl történĘ kivonása 4 ha Engedélyes és kiviteli tervek MĦszaki megvalósíthatósági tanulmány Üzleti megvalósíthatósági tanulmány Projekt menedzsment Igénybevett szolgáltatások ElĘkészítés költségei összesen MINDÖSSZESEN BERUHÁZÁS KÖLTSÉGE Forrás: Saját számítás
BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK (3 ha-ra)
1 3 0 2 2 20 2 1
10 000 500 50 000 2 500 1 500 350 10 000 1 500
9 200 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000
29 000 8 700 5 000
8 000 6 000
30 000 30 000 100 130 600 500 250 2 1 1 1 1 1 1 1
Mennyiség (m2) (m3) (db)
15 25 120 35 35 61 150 200 000 25 000 18 000 30 000 19 000 20 000 12 000 20 000
költségek (ezer Ft)
20 000 975 550 10 000 1 500 0 5 000 3 000 7 000 20 000 1 500 48 000 8 000 6 000
20 000 575 550 10 000 1 500 0 5 000 3 000 7 000 20 000 1 500 48 000 8 000 6 000
135
29 000 8 700 5 000 42 700 9 200 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 61 200 1 141 450
12 000 4 550 21 000 30 500 37 500 400 000
12 000 4 550 21 000 30 500 37 500
29 000 8 700 5 000 42 700 9 200 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 61 200 741 450
450 000
65-68 modell
450 000
61-64 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 9 200 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 61 200 784 450
20 000 618 550 10 000 1 500 0 5 000 3 000 7 000 20 000 1 500 48 000 8 000 6 000
25 000 18 000
12 000 4 550 21 000 30 500 37 500
450 000
69-72 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 9 200 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 61 200 790 450
20 000 624 550 10 000 1 500 0 5 000 3 000 7 000 20 000 1 500 48 000 8 000 6 000
30 000 19 000
12 000 4 550 21 000 30 500 37 500
450 000
29 000 8 700 5 000 42 700 9 200 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 61 200 773 450
20 000 12 000 20 000 607 550 10 000 1 500 0 5 000 3 000 7 000 20 000 1 500 48 000 8 000 6 000
12 000 4 550 21 000 30 500 37 500
450 000
77-80 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 9 200 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 61 200 1 041 450
20 000 875 550 10 000 1 500 0 5 000 3 000 7 000 20 000 1 500 48 000 8 000 6 000
750 000 12 000 4 550 21 000 30 500 37 500
81-84 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 9 200 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 61 200 1 441 450
20 000 1 275 550 10 000 1 500 0 5 000 3 000 7 000 20 000 1 500 48 000 8 000 6 000
750 000 12 000 4 550 21 000 30 500 37 500 400 000
85-88 modell
Beruházás nettó költségei (ezer Ft) 73-76 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 9 200 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 61 200 1 084 450
20 000 918 550 10 000 1 500 0 5 000 3 000 7 000 20 000 1 500 48 000 8 000 6 000
25 000 18 000
750 000 12 000 4 550 21 000 30 500 37 500
89-92 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 9 200 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 61 200 1 090 450
20 000 924 550 10 000 1 500 0 5 000 3 000 7 000 20 000 1 500 48 000 8 000 6 000
30 000 19 000
750 000 12 000 4 550 21 000 30 500 37 500
93-96 modell
29 000 8 700 5 000 42 700 9 200 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 61 200 1 073 450
20 000 12 000 20 000 907 550 10 000 1 500 0 5 000 3 000 7 000 20 000 1 500 48 000 8 000 6 000
750 000 12 000 4 550 21 000 30 500 37 500
97-100 modell
BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK (5 ha-ra) Növényház technológiai berendezésekkel Hidrokultúrás fóliaház Hidrokultúrás üvegház szociális blokk kiszolgáló terek, göngyölegtároló manipuláló, csomagoló hĦtĘtároló (m3) Kiszolgáló épület technológiai berendezésekkel Új termálkút (pár), termelĘ, visszasajtoló Szenes kazán, 3,5 MW/db teljesítménnyel Faapríték kazán 3,5MW/db teljesítménnyel Gázkazán 3,5 MW/db teljesítménnyel Vezérléstechnika Növényház, fĦtĘmĦ, kiszolgáló összesen Víztisztító berendezés: Melegköd képzĘ permetezĘgép Válogató, csomagoló gép Targonca Szállító kocsi (elektromos) SzedĘkocsi (sorok között) Termeléselszámolási rendszer mérlegekkel Bútor Gépek, berendezések összesen Utak, parkoló KülsĘ világítás Termeléselszámolási, raktári, értékesítési és vezetĘi információs rendszer BeléptetĘ rendszer Telekommunikációs rendszer Immateriális javak összesen Földterület mĦvelésbĘl történĘ kivonása 6 ha Engedélyes és kiviteli tervek MĦszaki megvalósíthatósági tanulmány Üzleti megvalósíthatósági tanulmány Projekt menedzsment Igénybevett szolgáltatások ElĘkészítés költségei összesen MINDÖSSZESEN BERUHÁZÁS KÖLTSÉGE Forrás: Saját számítás 50 000 50 000 100 150 1 000 750 400 3 3 3 3 1
Mennyiség (m2) (m3) (db)
15 25 120 35 35 61 150 200 000 25 000 30 000 20 000 30 000 2 5 0 2 3 30 3 1
költségek (ezer Ft)
10 000 500 50 000 2 500 1 500 350 10 000 1 500 10 000 8 000 29 000 8 700 5 000 13 500 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000
750 000
101- 104 modell
12 000 5 250 35 000 45 750 60 000 600 000
750 000
105-108 modell
12 000 5 250 35 000 45 750 60 000
750 000
109- 112 modell
12 000 5 250 35 000 45 750 60 000
750 000
113- 116 modell
12 000 5 250 35 000 45 750 60 000
750 000
117- 120 modell
1 250 000 12 000 5 250 35 000 45 750 60 000
121- 124 modell
1 250 000 12 000 5 250 35 000 45 750 60 000 600 000
125- 128 modell
1 250 000 12 000 5 250 35 000 45 750 60 000
129- 132 modell
1 250 000 12 000 5 250 35 000 45 750 60 000
133- 136 modell
1 250 000 12 000 5 250 35 000 45 750 60 000
137- 140 modell
Beruházás nettó költségei (ezer Ft)
12 000 5 250 35 000 45 750 60 000
30 000 1 028 000 20 000 2 500 0 5 000 4 500 10 500 30 000 1 500 74 000 10 000 8 000
29 000 8 700 5 000 42 700 13 500 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 65 500 1 198 200
60 000 30 000 998 000 20 000 2 500 0 5 000 4 500 10 500 30 000 1 500 74 000 10 000 8 000
29 000 8 700 5 000 42 700 13 500 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 65 500 1 638 200
30 000 1 438 000 20 000 2 500 0 5 000 4 500 10 500 30 000 1 500 74 000 10 000 8 000
29 000 8 700 5 000 42 700 13 500 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 65 500 2 238 200
30 000 2 038 000 20 000 2 500 0 5 000 4 500 10 500 30 000 1 500 74 000 10 000 8 000
29 000 8 700 5 000 42 700 13 500 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 65 500 1 713 200
30 000 1 513 000 20 000 2 500 0 5 000 4 500 10 500 30 000 1 500 74 000 10 000 8 000
29 000 8 700 5 000 42 700 13 500 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 65 500 1 728 200
30 000 1 528 000 20 000 2 500 0 5 000 4 500 10 500 30 000 1 500 74 000 10 000 8 000
29 000 8 700 5 000 42 700 13 500 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 65 500 1 698 200
60 000 30 000 1 498 000 20 000 2 500 0 5 000 4 500 10 500 30 000 1 500 74 000 10 000 8 000
90 000 30 000 1 013 000 20 000 2 500 0 5 000 4 500 10 500 30 000 1 500 74 000 10 000 8 000
29 000 8 700 5 000 42 700 13 500 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 65 500 1 228 200
75 000
30 000 1 538 000 20 000 2 500 0 5 000 4 500 10 500 30 000 1 500 74 000 10 000 8 000
29 000 8 700 5 000 42 700 13 500 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 65 500 1 213 200
90 000 30 000 938 000 20 000 2 500 0 5 000 4 500 10 500 30 000 1 500 74 000 10 000 8 000
29 000 8 700 5 000 42 700 13 500 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 65 500 1 738 200
75 000
29 000 8 700 5 000 42 700 13 500 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000 65 500 1 138 200
136
Növényház technológiai berendezésekkel Hidrokultúrás fóliaház Hidrokultúrás üvegház szociális blokk kiszolgáló terek, göngyölegtároló manipuláló, csomagoló hĦtĘtároló (m3) Kiszolgáló épület technológiai berendezésekkel Új termálkút (pár), termelĘ, visszasajtoló Szenes kazán, 3,5 MW/db teljesítménnyel Faapríték kazán 3,5MW/db teljesítménnyel Gázkazán 3,5 MW/db teljesítménnyel Vezérléstechnika Növényház, fĦtĘmĦ, kiszolgáló összesen Víztisztító berendezés: Melegköd képzĘ permetezĘgép Válogató, csomagoló gép Targonca Szállító kocsi (elektromos) SzedĘkocsi (sorok között) Termeléselszámolási rendszer mérlegekkel Bútor Gépek, berendezések összesen Építmények Utak, parkoló KülsĘ világítás Termeléselszámolási, raktári, értékesítési és vezetĘi információs rendszer BeléptetĘ rendszer Telekommunikációs rendszer Immateriális javak összesen Földterület mĦvelésbĘl történĘ kivonása 12 ha Engedélyes és kiviteli tervek MĦszaki megvalósíthatósági tanulmány Üzleti megvalósíthatósági tanulmány Projekt menedzsment Igénybevett szolgáltatások ElĘkészítés költségei összesen MINDÖSSZESEN BERUHÁZÁS KÖLTSÉGE Forrás: Saját számítás
BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK (10 ha-ra)
27 500 12 000 5 000 5 000 20 000 10 000
29 000 8 700 10 000
20 000 15 000
10 000 500 50 000 2 500 1 500 350 10 000 2 000
15 25 120 35 35 61 150 200 000 25 000 30 000 20 000 45 000
költségek (ezer Ft/db,m2) 141- 144 modell
145-148 modell
149- 152 modell
153- 156 modell
157- 160 modell
161- 164 modell
165- 168 modell
Beruházás nettó költségei (ezer Ft) 169- 172 modell
173- 176 modell
177- 180 modell
20 000 15 000
20 000 15 000
20 000 15 000
20 000 15 000
20 000 15 000
20 000 15 000
20 000 15 000
20 000 15 000
20 000 15 000
137
29 000 29 000 29 000 29 000 29 000 29 000 29 000 29 000 29 000 29 000 8 700 8 700 8 700 8 700 8 700 8 700 8 700 8 700 8 700 8 700 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 47 700 47 700 47 700 47 700 47 700 47 700 47 700 47 700 47 700 47 700 27 500 27 500 27 500 27 500 27 500 27 500 27 500 27 500 27 500 27 500 12 000 12 000 12 000 12 000 12 000 12 000 12 000 12 000 12 000 12 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 20 000 20 000 20 000 20 000 20 000 20 000 20 000 20 000 20 000 20 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 79 500 79 500 79 500 79 500 79 500 79 500 79 500 79 500 79 500 79 500 2 138 700 3 338 700 2 263 700 2 288 700 2 238 700 3 138 700 4 338 700 3 263 700 3 288 700 3 238 700
20 000 15 000
100 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 100 000 2 500 000 2 500 000 2 500 000 2 500 000 2 500 000 200 24 000 24 000 24 000 24 000 24 000 24 000 24 000 24 000 24 000 24 000 300 10 500 10 500 10 500 10 500 10 500 10 500 10 500 10 500 10 500 10 500 2 000 70 000 70 000 70 000 70 000 70 000 70 000 70 000 70 000 70 000 70 000 1 500 91 500 91 500 91 500 91 500 91 500 91 500 91 500 91 500 91 500 91 500 800 120 000 120 000 120 000 120 000 120 000 120 000 120 000 120 000 120 000 120 000 6 1 200 000 1 200 000 5 125 000 125 000 5 150 000 150 000 5 100 000 100 000 1 45 000 45 000 45 000 45 000 45 000 45 000 45 000 45 000 45 000 45 000 1 861 000 3 061 000 1 986 000 2 011 000 1 961 000 2 861 000 4 061 000 2 986 000 3 011 000 2 961 000 3 30 000 30 000 30 000 30 000 30 000 30 000 30 000 30 000 30 000 30 000 10 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 5 7 500 7 500 7 500 7 500 7 500 7 500 7 500 7 500 7 500 7 500 60 21 000 21 000 21 000 21 000 21 000 21 000 21 000 21 000 21 000 21 000 4 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 1 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 115 500 115 500 115 500 115 500 115 500 115 500 115 500 115 500 115 500 115 500
Mennyiség (m (m3) (db)
2)
1. A talaj nélküli paprikahajtatás költségei (fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
730,0
1 460,0
4 380,0
7 300,0
14 600,0
2 075,3
4 150,6
12 451,8
20 753,0
41 506,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
550,0
1 100,0
3 300,0
5 500,0
11 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
150,0
300,0
900,0
1 500,0
3 000,0
mĦtrágya
6 250,0
12 500,0
37 500,0
62 500,0
125 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
555,0
1 110,0
3 330,0
5 550,0
11 100,0 33 300,0
öntözés elektromos áram
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
fĦtés
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
2 105,0
4 210,0
12 630,0
21 050,0
42 100,0
18 045,3
36 090,6
108 271,8
180 453,0
360 906,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
350,0
700,0
2 037,0
3 325,0
6 300,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
20 101,0
26 617,5
45 637,5
66 715,0
119 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
30 359,2
46 172,7
104 832,3
165 444,0
312 426,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
48 404,5
82 263,3
213 104,1
345 897,0
673 332,0
125,0
750,0
1 250,0
53 070,0
250,0 106 140,0
318 420,0
530 700,0
2 500,0 1 061 400,0
387,2
329,1
284,1
276,7
269,3
9 680,9
8 226,3
7 103,5
6 917,9
6 733,3
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft) Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját számítás
138
2. A talaj nélküli paprikahajtatás költségei (fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
730,0
1 460,0
4 380,0
7 300,0
14 600,0
2 075,3
4 150,6
12 451,8
20 753,0
41 506,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
550,0
1 100,0
3 300,0
5 500,0
11 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
150,0
300,0
900,0
1 500,0
3 000,0
mĦtrágya
6 250,0
12 500,0
37 500,0
62 500,0
125 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
555,0
1 110,0
3 330,0
5 550,0
11 100,0 33 300,0
öntözés elektromos áram
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
fĦtés
750,0
1 500,0
4 500,0
7 500,0
15 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek
825,0
1 650,0
4 950,0
8 250,0
16 500,0
16 915,3
33 830,6
101 491,8
169 153,0
338 306,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
350,0
700,0
2 037,0
3 325,0
6 300,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
30 101,0
36 617,5
65 637,5
96 715,0
179 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
40 359,2
56 172,7
124 832,3
195 444,0
372 426,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
57 274,5
90 003,3
226 324,1
364 597,0
710 732,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
53 070,0
106 140,0
318 420,0
530 700,0
1 061 400,0
458,2
360,0
301,8
291,7
284,3
11 454,9
9 000,3
7 544,1
7 291,9
7 107,3
Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját számítás
139
3. A talaj nélküli paprikahajtatás költségei (fóliaborítású növényház / szénfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
730,0
1 460,0
4 380,0
7 300,0
14 600,0
2 075,3
4 150,6
12 451,8
20 753,0
41 506,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
550,0
1 100,0
3 300,0
5 500,0
11 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
150,0
300,0
900,0
1 500,0
3 000,0
mĦtrágya
6 250,0
12 500,0
37 500,0
62 500,0
125 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
555,0
1 110,0
3 330,0
5 550,0
11 100,0
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
öntözés elektromos áram fĦtés
10 250,0
20 500,0
61 500,0
102 500,0
205 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
25 590,3
51 180,6
153 541,8
255 903,0
511 806,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
350,0
700,0
2 037,0
3 325,0
6 300,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
20 951,0
27 567,5
47 787,5
70 465,0
125 515,0
Nem arányosan változó költségek összesen
31 209,2
47 122,7
106 982,3
169 194,0
318 676,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
56 799,5
98 303,3
260 524,1
425 097,0
830 482,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
53 070,0
106 140,0
318 420,0
530 700,0
1 061 400,0
454,4
393,2
347,4
340,1
332,2
11 359,9
9 830,3
8 684,1
8 501,9
8 304,8
Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját számítás
140
4. A talaj nélküli paprikahajtatás költségei (fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
730,0
1 460,0
4 380,0
7 300,0
14 600,0
2 075,3
4 150,6
12 451,8
20 753,0
41 506,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
550,0
1 100,0
3 300,0
5 500,0
11 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
150,0
300,0
900,0
1 500,0
3 000,0
mĦtrágya
6 250,0
12 500,0
37 500,0
62 500,0
125 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
555,0
1 110,0
3 330,0
5 550,0
11 100,0
öntözés elektromos áram
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
fĦtés
8 300,0
16 600,0
49 800,0
83 000,0
166 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
23 640,3
47 280,6
141 841,8
236 403,0
472 806,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
350,0
700,0
2 037,0
3 325,0
6 300,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
21 001,0
27 517,5
48 087,5
71 215,0
126 765,0
Nem arányosan változó költségek összesen
31 259,2
47 072,7
107 282,3
169 944,0
319 926,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
54 899,5
94 353,3
249 124,1
406 347,0
792 732,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
53 070,0
106 140,0
318 420,0
530 700,0
1 061 400,0
439,2
377,4
332,2
325,1
317,1
10 979,9
9 435,3
8 304,1
8 126,9
7 927,3
Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját számítás
141
5. A talaj nélküli paprikahajtatás költségei (fóliaborítású növényház / földgázgáz fĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
730,0
1 460,0
4 380,0
7 300,0
14 600,0
2 075,3
4 150,6
12 451,8
20 753,0
41 506,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
550,0
1 100,0
3 300,0
5 500,0
11 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
150,0
300,0
900,0
1 500,0
3 000,0
mĦtrágya
6 250,0
12 500,0
37 500,0
62 500,0
125 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
555,0
1 110,0
3 330,0
5 550,0
11 100,0
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
öntözés elektromos áram fĦtés
20 000,0
40 000,0
120 000,0
200 000,0
400 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
35 340,3
70 680,6
212 041,8
353 403,0
706 806,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
350,0
700,0
2 037,0
3 325,0
6 300,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
20 601,0
27 217,5
47 237,5
69 715,0
124 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
30 859,2
46 772,7
106 432,3
168 444,0
317 426,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
66 199,5
117 453,3
318 474,1
521 847,0
1 024 232,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
53 070,0
106 140,0
318 420,0
530 700,0
1 061 400,0
529,6
469,8
424,6
417,5
409,7
13 239,9
11 745,3
10 615,8
10 436,9
10 242,3
Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját számítás
142
6. A talaj nélküli paprikahajtatás költségei (üvegház / termálvízfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
730,0
1 460,0
4 380,0
7 300,0
14 600,0
2 075,3
4 150,6
12 451,8
20 753,0
41 506,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
550,0
1 100,0
3 300,0
5 500,0
11 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
150,0
300,0
900,0
1 500,0
3 000,0
mĦtrágya
6 250,0
12 500,0
37 500,0
62 500,0
125 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
555,0
1 110,0
3 330,0
5 550,0
11 100,0
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve) szállítás (szolgáltatásban) CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
2 105,0
4 210,0
12 630,0
21 050,0
42 100,0
17 395,3
34 790,6
104 371,8
173 953,0
347 906,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
350,0
700,0
2 037,0
3 325,0
6 300,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
22 601,0
31 617,5
60 637,5
91 715,0
169 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
32 859,2
51 172,7
119 832,3
190 444,0
362 426,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
50 254,5
85 963,3
224 204,1
364 397,0
710 332,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
53 070,0
106 140,0
318 420,0
530 700,0
1 061 400,0
402,0
343,9
298,9
291,5
284,1
10 050,9
8 596,3
7 473,5
7 287,9
7 103,3
Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját számítás
143
7. A talaj nélküli paprikahajtatás költségei (üvegház / új termálvízfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
730,0
1 460,0
4 380,0
7 300,0
14 600,0
2 075,3
4 150,6
12 451,8
20 753,0
41 506,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
550,0
1 100,0
3 300,0
5 500,0
11 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
150,0
300,0
900,0
1 500,0
3 000,0
mĦtrágya
6 250,0
12 500,0
37 500,0
62 500,0
125 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
555,0
1 110,0
3 330,0
5 550,0
11 100,0
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
750,0
1 500,0
4 500,0
7 500,0
15 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve) szállítás (szolgáltatásban) CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek
825,0
1 650,0
4 950,0
8 250,0
16 500,0
16 265,3
32 530,6
97 591,8
162 653,0
325 306,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
350,0
700,0
2 037,0
3 325,0
6 300,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
32 601,0
41 617,5
80 637,5
121 715,0
229 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
42 859,2
61 172,7
139 832,3
220 444,0
422 426,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
59 124,5
93 703,3
237 424,1
383 097,0
747 732,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
53 070,0
106 140,0
318 420,0
530 700,0
1 061 400,0
473,0
374,8
316,6
306,5
299,1
11 824,9
9 370,3
7 914,1
7 661,9
7 477,3
Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját számítás
144
8. A talaj nélküli paprikahajtatás költségei (üvegház / szénfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
730,0
1 460,0
4 380,0
7 300,0
14 600,0
2 075,3
4 150,6
12 451,8
20 753,0
41 506,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
550,0
1 100,0
3 300,0
5 500,0
11 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
150,0
300,0
900,0
1 500,0
3 000,0
mĦtrágya
6 250,0
12 500,0
37 500,0
62 500,0
125 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
555,0
1 110,0
3 330,0
5 550,0
11 100,0
öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve)
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
10 250,0
20 500,0
61 500,0
102 500,0
205 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
24 940,3
49 880,6
149 641,8
249 403,0
498 806,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
350,0
700,0
2 037,0
3 325,0
6 300,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
23 451,0
32 567,5
62 787,5
95 465,0
175 515,0
Nem arányosan változó költségek összesen
33 709,2
52 122,7
121 982,3
194 194,0
368 676,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
58 649,5
102 003,3
271 624,1
443 597,0
867 482,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
53 070,0
106 140,0
318 420,0
530 700,0
1 061 400,0
469,2
408,0
362,2
354,9
347,0
11 729,9
10 200,3
9 054,1
8 871,9
8 674,8
Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját számítás
145
9. A talaj nélküli paprikahajtatás költségei (üvegház / faapríték fĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
730,0
1 460,0
4 380,0
7 300,0
14 600,0
2 075,3
4 150,6
12 451,8
20 753,0
41 506,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
550,0
1 100,0
3 300,0
5 500,0
11 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
150,0
300,0
900,0
1 500,0
3 000,0
mĦtrágya
6 250,0
12 500,0
37 500,0
62 500,0
125 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
555,0
1 110,0
3 330,0
5 550,0
11 100,0
elektromos áram
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
fĦtés
8 300,0
16 600,0
49 800,0
83 000,0
166 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
22 990,3
45 980,6
137 941,8
229 903,0
459 806,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
350,0
700,0
2 037,0
3 325,0
6 300,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
öntözés
PE fólia (4 évente cserélve)
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
23 501,0
32 517,5
63 087,5
96 215,0
176 765,0
Nem arányosan változó költségek összesen
33 759,2
52 072,7
122 282,3
194 944,0
369 926,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
56 749,5
98 053,3
260 224,1
424 847,0
829 732,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
53 070,0
106 140,0
318 420,0
530 700,0
1 061 400,0
454,0
392,2
347,0
339,9
331,9
11 349,9
9 805,3
8 674,1
8 496,9
8 297,3
Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját számítás
146
10. A talaj nélküli paprikahajtatás költségei (üvegház / földgázfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
730,0
1 460,0
4 380,0
7 300,0
14 600,0
2 075,3
4 150,6
12 451,8
20 753,0
41 506,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
550,0
1 100,0
3 300,0
5 500,0
11 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
150,0
300,0
900,0
1 500,0
3 000,0
mĦtrágya
6 250,0
12 500,0
37 500,0
62 500,0
125 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
555,0
1 110,0
3 330,0
5 550,0
11 100,0
öntözés elektromos áram fĦtés
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
20 000,0
40 000,0
120 000,0
200 000,0
400 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
34 690,3
69 380,6
208 141,8
346 903,0
693 806,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
350,0
700,0
2 037,0
3 325,0
6 300,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
egyéb általános költség
250,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
32 217,5
62 237,5
94 715,0
174 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
33 359,2
51 772,7
121 432,3
193 444,0
367 426,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
68 049,5
121 153,3
329 574,1
540 347,0
1 061 232,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
53 070,0
106 140,0
318 420,0
530 700,0
1 061 400,0
544,4
484,6
439,4
432,3
424,5
13 609,9
12 115,3
10 985,8
10 806,9
10 612,3
Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját számítás
147
11. A talaj nélküli paradicsomhajtatás költségei (fóliaborítású mĦanyagház / termálvízfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
625,0
1 250,0
3 750,0
6 250,0
12 500,0
2 212,4
4 424,7
13 274,1
22 123,5
44 247,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
500,0
1 000,0
3 000,0
5 000,0
10 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
6 500,0
13 000,0
39 000,0
65 000,0
130 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0 33 300,0
öntözés elektromos áram
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
fĦtés
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
2 105,0
4 210,0
12 630,0
21 050,0
42 100,0
18 297,4
36 594,7
109 784,1
182 973,5
365 947,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
20 101,0
26 617,5
45 637,5
66 715,0
119 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
30 384,2
46 222,7
104 977,8
165 681,5
312 876,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
48 681,6
82 817,4
214 761,9
348 655,0
678 823,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
227,5
455,0
1 365,0
2 275,0
4 550,0
59 505,0
119 010,0
357 030,0
595 050,0
1 190 100,0
214,0
182,0
157,3
153,3
149,2
9 736,3
8 281,7
7 158,7
6 973,1
6 788,2
Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját számítás
148
12. A talaj nélküli paradicsomhajtatás költségei (fóliaborítású mĦanyagház / új termálvízfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
625,0
1 250,0
3 750,0
6 250,0
12 500,0
2 212,4
4 424,7
13 274,1
22 123,5
44 247,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
500,0
1 000,0
3 000,0
5 000,0
10 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
6 500,0
13 000,0
39 000,0
65 000,0
130 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0 33 300,0
öntözés elektromos áram
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
fĦtés
750,0
1 500,0
4 500,0
7 500,0
15 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek
825,0
1 650,0
4 950,0
8 250,0
16 500,0
17 167,4
34 334,7
103 004,1
171 673,5
343 347,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
30 101,0
36 617,5
65 637,5
96 715,0
179 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
40 384,2
56 222,7
124 977,8
195 681,5
372 876,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
57 551,6
90 557,4
227 981,9
367 355,0
716 223,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
227,5
455,0
1 365,0
2 275,0
4 550,0
59 505,0
119 010,0
357 030,0
595 050,0
1 190 100,0
253,0
199,0
167,0
161,5
157,4
11 510,3
9 055,7
7 599,4
7 347,1
7 162,2
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
149
13. A talaj nélküli paradicsomhajtatás költségei (fóliaborítású mĦanyagház / szénfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
625,0
1 250,0
3 750,0
6 250,0
12 500,0
2 212,4
4 424,7
13 274,1
22 123,5
44 247,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
500,0
1 000,0
3 000,0
5 000,0
10 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
6 500,0
13 000,0
39 000,0
65 000,0
130 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
öntözés elektromos áram fĦtés
10 250,0
20 500,0
61 500,0
102 500,0
205 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
25 842,4
51 684,7
155 054,1
258 423,5
516 847,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek munkabér
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
20 951,0
27 567,5
47 787,5
70 465,0
125 515,0
Nem arányosan változó költségek összesen
31 234,2
47 172,7
107 127,8
169 431,5
319 126,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
57 076,6
98 857,4
262 181,9
427 855,0
835 973,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft) Üzemi szinten (Ft/m2)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
227,5
455,0
1 365,0
2 275,0
4 550,0
59 505,0
119 010,0
357 030,0
595 050,0
1 190 100,0
250,9
217,3
192,1
188,1
183,7
11 415,3
9 885,7
8 739,4
8 557,1
8 359,7
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Forrás: Saját számítás
150
14. A talaj nélküli paradicsomhajtatás költségei (fóliaborítású mĦanyagház / faapríték fĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
625,0
1 250,0
3 750,0
6 250,0
12 500,0
2 212,4
4 424,7
13 274,1
22 123,5
44 247,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
500,0
1 000,0
3 000,0
5 000,0
10 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
6 500,0
13 000,0
39 000,0
65 000,0
130 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
öntözés elektromos áram
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
fĦtés
8 300,0
16 600,0
49 800,0
83 000,0
166 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
23 892,4
47 784,7
143 354,1
238 923,5
477 847,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
21 001,0
27 517,5
48 087,5
71 215,0
126 765,0
Nem arányosan változó költségek összesen
31 284,2
47 122,7
107 427,8
170 181,5
320 376,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
55 176,6
94 907,4
250 781,9
409 105,0
798 223,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
227,5
455,0
1 365,0
2 275,0
4 550,0
59 505,0
119 010,0
357 030,0
595 050,0
1 190 100,0
242,5
208,6
183,7
179,8
175,4
11 035,3
9 490,7
8 359,4
8 182,1
7 982,2
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
151
15. A talaj nélküli paradicsomhajtatás költségei (fóliaborítású mĦanyagház / földgázfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
625,0
1 250,0
3 750,0
6 250,0
12 500,0
2 212,4
4 424,7
13 274,1
22 123,5
44 247,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
500,0
1 000,0
3 000,0
5 000,0
10 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
6 500,0
13 000,0
39 000,0
65 000,0
130 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
öntözés elektromos áram fĦtés
20 000,0
40 000,0
120 000,0
200 000,0
400 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
35 592,4
71 184,7
213 554,1
355 923,5
711 847,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
20 601,0
27 217,5
47 237,5
69 715,0
124 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
30 884,2
46 822,7
106 577,8
168 681,5
317 876,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
66 476,6
118 007,4
320 131,9
524 605,0
1 029 723,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
227,5
455,0
1 365,0
2 275,0
4 550,0
59 505,0
119 010,0
357 030,0
595 050,0
1 190 100,0
292,2
259,4
234,5
230,6
226,3
13 295,3
11 800,7
10 671,1
10 492,1
10 297,2
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
152
16. A talaj nélküli paradicsomhajtatás költségei (üvegház / termálvízfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
625,0
1 250,0
3 750,0
6 250,0
12 500,0
2 212,4
4 424,7
13 274,1
22 123,5
44 247,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
500,0
1 000,0
3 000,0
5 000,0
10 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
6 500,0
13 000,0
39 000,0
65 000,0
130 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve) szállítás (szolgáltatásban) CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
2 105,0
4 210,0
12 630,0
21 050,0
42 100,0
17 647,4
35 294,7
105 884,1
176 473,5
352 947,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
22 601,0
31 617,5
60 637,5
91 715,0
169 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
32 884,2
51 222,7
119 977,8
190 681,5
362 876,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
50 531,6
86 517,4
225 861,9
367 155,0
715 823,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
227,5
455,0
1 365,0
2 275,0
4 550,0
59 505,0
119 010,0
357 030,0
595 050,0
1 190 100,0
222,1
190,1
165,5
161,4
157,3
10 106,3
8 651,7
7 528,7
7 343,1
7 158,2
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
153
17. A talaj nélküli paradicsomhajtatás költségei (üvegház / új termálvízfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
625,0
1 250,0
3 750,0
6 250,0
12 500,0
2 212,4
4 424,7
13 274,1
22 123,5
44 247,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
500,0
1 000,0
3 000,0
5 000,0
10 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
6 500,0
13 000,0
39 000,0
65 000,0
130 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
750,0
1 500,0
4 500,0
7 500,0
15 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve) szállítás (szolgáltatásban) CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek
825,0
1 650,0
4 950,0
8 250,0
16 500,0
16 517,4
33 034,7
99 104,1
165 173,5
330 347,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
32 601,0
41 617,5
80 637,5
121 715,0
229 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
42 884,2
61 222,7
139 977,8
220 681,5
422 876,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
59 401,6
94 257,4
239 081,9
385 855,0
753 223,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
227,5
455,0
1 365,0
2 275,0
4 550,0
59 505,0
119 010,0
357 030,0
595 050,0
1 190 100,0
261,1
207,2
175,2
169,6
165,5
11 880,3
9 425,7
7 969,4
7 717,1
7 532,2
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
154
18. A talaj nélküli paradicsomhajtatás költségei (üvegház / szénfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
625,0
1 250,0
3 750,0
6 250,0
12 500,0
2 212,4
4 424,7
13 274,1
22 123,5
44 247,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
500,0
1 000,0
3 000,0
5 000,0
10 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
6 500,0
13 000,0
39 000,0
65 000,0
130 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve)
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
10 250,0
20 500,0
61 500,0
102 500,0
205 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
25 192,4
50 384,7
151 154,1
251 923,5
503 847,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
23 451,0
32 567,5
62 787,5
95 465,0
175 515,0
Nem arányosan változó költségek összesen
33 734,2
52 172,7
122 127,8
194 431,5
369 126,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
58 926,6
102 557,4
273 281,9
446 355,0
872 973,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
227,5
455,0
1 365,0
2 275,0
4 550,0
59 505,0
119 010,0
357 030,0
595 050,0
1 190 100,0
259,0
225,4
200,2
196,2
191,9
11 785,3
10 255,7
9 109,4
8 927,1
8 729,7
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
155
19. A talaj nélküli paradicsomhajtatás költségei (üvegház / faapríték fĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
625,0
1 250,0
3 750,0
6 250,0
12 500,0
2 212,4
4 424,7
13 274,1
22 123,5
44 247,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
500,0
1 000,0
3 000,0
5 000,0
10 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
6 500,0
13 000,0
39 000,0
65 000,0
130 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
elektromos áram
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
fĦtés
8 300,0
16 600,0
49 800,0
83 000,0
166 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
23 242,4
46 484,7
139 454,1
232 423,5
464 847,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
öntözés
PE fólia (4 évente cserélve)
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
23 501,0
32 517,5
63 087,5
96 215,0
176 765,0
Nem arányosan változó költségek összesen
33 784,2
52 122,7
122 427,8
195 181,5
370 376,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
57 026,6
98 607,4
261 881,9
427 605,0
835 223,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
227,5
455,0
1 365,0
2 275,0
4 550,0
59 505,0
119 010,0
357 030,0
595 050,0
1 190 100,0
250,7
216,7
191,9
188,0
183,6
11 405,3
9 860,7
8 729,4
8 552,1
8 352,2
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
156
20. A talaj nélküli paradicsomhajtatás költségei (üvegház / földgáz fĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
625,0
1 250,0
3 750,0
6 250,0
12 500,0
2 212,4
4 424,7
13 274,1
22 123,5
44 247,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
500,0
1 000,0
3 000,0
5 000,0
10 000,0
poszméhek (beporzás)
175,0
350,0
1 050,0
1 750,0
3 500,0
növényvédĘszer
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
6 500,0
13 000,0
39 000,0
65 000,0
130 000,0
CO2
1 250,0
2 500,0
7 500,0
12 500,0
25 000,0
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve)
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
20 000,0
40 000,0
120 000,0
200 000,0
400 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
34 942,4
69 884,7
209 654,1
349 423,5
698 847,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
23 101,0
32 217,5
62 237,5
94 715,0
174 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
33 384,2
51 822,7
121 577,8
193 681,5
367 876,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
68 326,6
121 707,4
331 231,9
543 105,0
1 066 723,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
227,5
455,0
1 365,0
2 275,0
4 550,0
59 505,0
119 010,0
357 030,0
595 050,0
1 190 100,0
300,3
267,5
242,7
238,7
234,4
13 665,3
12 170,7
11 041,1
10 862,1
10 667,2
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
157
21. A talaj nélküli uborkahajtatás költségei (fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
965,0
1 930,0
5 790,0
9 650,0
19 300,0
3 715,8
7 431,6
22 294,8
37 158,0
74 316,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
520,0
1 040,0
3 120,0
5 200,0
10 400,0
poszméhek (beporzás)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
7 000,0
14 000,0
42 000,0
70 000,0
140 000,0
CO2
1 500,0
3 000,0
9 000,0
15 000,0
30 000,0
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0 33 300,0
növényvédĘszer
öntözés elektromos áram
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
fĦtés
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
2 105,0
4 210,0
12 630,0
21 050,0
42 100,0
20 785,8
41 571,6
124 714,8
207 858,0
415 716,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
20 101,0
26 617,5
45 637,5
66 715,0
119 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
30 384,2
46 222,7
104 977,8
165 681,5
312 876,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
51 170,0
87 794,3
229 692,6
373 539,5
728 592,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
276,8
553,5
1 660,5
2 767,5
5 535,0
59 010,0
118 020,0
354 060,0
590 100,0
1 180 200,0
184,9
158,6
138,3
135,0
131,6
10 234,0
8 779,4
7 656,4
7 470,8
7 285,9
Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját számítás
158
22. A talaj nélküli uborkahajtatás költségei (fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
965,0
1 930,0
5 790,0
9 650,0
19 300,0
3 715,8
7 431,6
22 294,8
37 158,0
74 316,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
520,0
1 040,0
3 120,0
5 200,0
10 400,0
poszméhek (beporzás)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
7 000,0
14 000,0
42 000,0
70 000,0
140 000,0
CO2
1 500,0
3 000,0
9 000,0
15 000,0
30 000,0
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0 33 300,0
növényvédĘszer
öntözés elektromos áram
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
fĦtés
750,0
1 500,0
4 500,0
7 500,0
15 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek
825,0
1 650,0
4 950,0
8 250,0
16 500,0
19 655,8
39 311,6
117 934,8
196 558,0
393 116,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
30 101,0
36 617,5
65 637,5
96 715,0
179 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
40 384,2
56 222,7
124 977,8
195 681,5
372 876,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
60 040,0
95 534,3
242 912,6
392 239,5
765 992,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
276,8
553,5
1 660,5
2 767,5
5 535,0
59 010,0
118 020,0
354 060,0
590 100,0
1 180 200,0
216,9
172,6
146,3
141,7
138,4
12 008,0
9 553,4
8 097,1
7 844,8
7 659,9
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
159
23. A talaj nélküli uborkahajtatás költségei (fóliaborítású növényház / szénfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
965,0
1 930,0
5 790,0
9 650,0
19 300,0
3 715,8
7 431,6
22 294,8
37 158,0
74 316,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
520,0
1 040,0
3 120,0
5 200,0
10 400,0
poszméhek (beporzás)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
7 000,0
14 000,0
42 000,0
70 000,0
140 000,0
CO2
1 500,0
3 000,0
9 000,0
15 000,0
30 000,0
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
növényvédĘszer
öntözés elektromos áram fĦtés
10 250,0
20 500,0
61 500,0
102 500,0
205 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
28 330,8
56 661,6
169 984,8
283 308,0
566 616,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
20 951,0
27 567,5
47 787,5
70 465,0
125 515,0
Nem arányosan változó költségek összesen
31 234,2
47 172,7
107 127,8
169 431,5
319 126,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
59 565,0
103 834,3
277 112,6
452 739,5
885 742,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
276,8
553,5
1 660,5
2 767,5
5 535,0
59 010,0
118 020,0
354 060,0
590 100,0
1 180 200,0
215,2
187,6
166,9
163,6
160,0
11 913,0
10 383,4
9 237,1
9 054,8
8 857,4
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
160
24. A talaj nélküli uborkahajtatás költségei (fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
965,0
1 930,0
5 790,0
9 650,0
19 300,0
3 715,8
7 431,6
22 294,8
37 158,0
74 316,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
520,0
1 040,0
3 120,0
5 200,0
10 400,0
poszméhek (beporzás)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
7 000,0
14 000,0
42 000,0
70 000,0
140 000,0
CO2
1 500,0
3 000,0
9 000,0
15 000,0
30 000,0
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
növényvédĘszer
öntözés elektromos áram
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
fĦtés
8 300,0
16 600,0
49 800,0
83 000,0
166 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
26 380,8
52 761,6
158 284,8
263 808,0
527 616,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
21 001,0
27 517,5
48 087,5
71 215,0
126 765,0
Nem arányosan változó költségek összesen
31 284,2
47 122,7
107 427,8
170 181,5
320 376,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
57 665,0
99 884,3
265 712,6
433 989,5
847 992,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
276,8
553,5
1 660,5
2 767,5
5 535,0
59 010,0
118 020,0
354 060,0
590 100,0
1 180 200,0
208,4
180,5
160,0
156,8
153,2
11 533,0
9 988,4
8 857,1
8 679,8
8 479,9
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
161
25. A talaj nélküli uborkahajtatás költségei (fóliaborítású növényház / földgázfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
965,0
1 930,0
5 790,0
9 650,0
19 300,0
3 715,8
7 431,6
22 294,8
37 158,0
74 316,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
520,0
1 040,0
3 120,0
5 200,0
10 400,0
poszméhek (beporzás)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
7 000,0
14 000,0
42 000,0
70 000,0
140 000,0
CO2
1 500,0
3 000,0
9 000,0
15 000,0
30 000,0
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
növényvédĘszer
öntözés elektromos áram fĦtés
20 000,0
40 000,0
120 000,0
200 000,0
400 000,0
PE fólia (4 évente cserélve)
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
38 080,8
76 161,6
228 484,8
380 808,0
761 616,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
20 601,0
27 217,5
47 237,5
69 715,0
124 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
30 884,2
46 822,7
106 577,8
168 681,5
317 876,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
68 965,0
122 984,3
335 062,6
549 489,5
1 079 492,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
276,8
553,5
1 660,5
2 767,5
5 535,0
59 010,0
118 020,0
354 060,0
590 100,0
1 180 200,0
249,2
222,2
201,8
198,6
195,0
13 793,0
12 298,4
11 168,8
10 989,8
10 794,9
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
162
26. A talaj nélküli uborkahajtatás költségei (üvegház / termálvízfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
965,0
1 930,0
5 790,0
9 650,0
19 300,0
3 715,8
7 431,6
22 294,8
37 158,0
74 316,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
520,0
1 040,0
3 120,0
5 200,0
10 400,0
poszméhek (beporzás)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
7 000,0
14 000,0
42 000,0
70 000,0
140 000,0
CO2
1 500,0
3 000,0
9 000,0
15 000,0
30 000,0
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
600,0
1 200,0
3 600,0
6 000,0
12 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
növényvédĘszer
öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve) szállítás (szolgáltatásban) CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
2 105,0
4 210,0
12 630,0
21 050,0
42 100,0
20 135,8
40 271,6
120 814,8
201 358,0
402 716,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
22 601,0
31 617,5
60 637,5
91 715,0
169 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
32 884,2
51 222,7
119 977,8
190 681,5
362 876,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
53 020,0
91 494,3
240 792,6
392 039,5
765 592,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
276,8
553,5
1 660,5
2 767,5
5 535,0
59 010,0
118 020,0
354 060,0
590 100,0
1 180 200,0
191,6
165,3
145,0
141,7
138,3
10 604,0
9 149,4
8 026,4
7 840,8
7 655,9
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
163
27. A talaj nélküli uborkahajtatás költségei (üvegház / új termálvízfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
965,0
1 930,0
5 790,0
9 650,0
19 300,0
3 715,8
7 431,6
22 294,8
37 158,0
74 316,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
520,0
1 040,0
3 120,0
5 200,0
10 400,0
poszméhek (beporzás)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
7 000,0
14 000,0
42 000,0
70 000,0
140 000,0
CO2
1 500,0
3 000,0
9 000,0
15 000,0
30 000,0
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
750,0
1 500,0
4 500,0
7 500,0
15 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
növényvédĘszer
öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve) szállítás (szolgáltatásban) CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek
825,0
1 650,0
4 950,0
8 250,0
16 500,0
19 005,8
38 011,6
114 034,8
190 058,0
380 116,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
32 601,0
41 617,5
80 637,5
121 715,0
229 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
42 884,2
61 222,7
139 977,8
220 681,5
422 876,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
61 890,0
99 234,3
254 012,6
410 739,5
802 992,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
276,8
553,5
1 660,5
2 767,5
5 535,0
59 010,0
118 020,0
354 060,0
590 100,0
1 180 200,0
223,6
179,3
153,0
148,4
145,1
12 378,0
9 923,4
8 467,1
8 214,8
8 029,9
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
164
28. A talaj nélküli uborkahajtatás költségei (üvegház / szénfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
965,0
1 930,0
5 790,0
9 650,0
19 300,0
3 715,8
7 431,6
22 294,8
37 158,0
74 316,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
520,0
1 040,0
3 120,0
5 200,0
10 400,0
poszméhek (beporzás)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
7 000,0
14 000,0
42 000,0
70 000,0
140 000,0
CO2
1 500,0
3 000,0
9 000,0
15 000,0
30 000,0
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
növényvédĘszer
öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve)
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
10 250,0
20 500,0
61 500,0
102 500,0
205 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
27 680,8
55 361,6
166 084,8
276 808,0
553 616,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
23 451,0
32 567,5
62 787,5
95 465,0
175 515,0
Nem arányosan változó költségek összesen
33 734,2
52 172,7
122 127,8
194 431,5
369 126,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
61 415,0
107 534,3
288 212,6
471 239,5
922 742,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
276,8
553,5
1 660,5
2 767,5
5 535,0
59 010,0
118 020,0
354 060,0
590 100,0
1 180 200,0
221,9
194,3
173,6
170,3
166,7
12 283,0
10 753,4
9 607,1
9 424,8
9 227,4
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
165
29. A talaj nélküli uborkahajtatás költségei (üvegház / faapríték fĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
965,0
1 930,0
5 790,0
9 650,0
19 300,0
3 715,8
7 431,6
22 294,8
37 158,0
74 316,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
520,0
1 040,0
3 120,0
5 200,0
10 400,0
poszméhek (beporzás)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
7 000,0
14 000,0
42 000,0
70 000,0
140 000,0
CO2
1 500,0
3 000,0
9 000,0
15 000,0
30 000,0
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
elektromos áram
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
fĦtés
8 300,0
16 600,0
49 800,0
83 000,0
166 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
25 730,8
51 461,6
154 384,8
257 308,0
514 616,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
növényvédĘszer
öntözés
PE fólia (4 évente cserélve)
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
23 501,0
32 517,5
63 087,5
96 215,0
176 765,0
Nem arányosan változó költségek összesen
33 784,2
52 122,7
122 427,8
195 181,5
370 376,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
59 515,0
103 584,3
276 812,6
452 489,5
884 992,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
276,8
553,5
1 660,5
2 767,5
5 535,0
59 010,0
118 020,0
354 060,0
590 100,0
1 180 200,0
215,0
187,1
166,7
163,5
159,9
11 903,0
10 358,4
9 227,1
9 049,8
8 849,9
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
166
30. A talaj nélküli uborkahajtatás költségei (üvegház / földgázfĦtés) Modellek
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
talajtakaró fehér PE fólia
165,0
330,0
990,0
1 650,0
3 300,0
gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
965,0
1 930,0
5 790,0
9 650,0
19 300,0
3 715,8
7 431,6
22 294,8
37 158,0
74 316,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
210,0
420,0
1 260,0
2 100,0
4 200,0
biológiai növényvédelem
520,0
1 040,0
3 120,0
5 200,0
10 400,0
poszméhek (beporzás)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
125,0
250,0
750,0
1 250,0
2 500,0
mĦtrágya
7 000,0
14 000,0
42 000,0
70 000,0
140 000,0
CO2
1 500,0
3 000,0
9 000,0
15 000,0
30 000,0
650,0
1 300,0
3 900,0
6 500,0
13 000,0
növényvédĘszer
öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve)
1 665,0
3 330,0
9 990,0
16 650,0
33 300,0
20 000,0
40 000,0
120 000,0
200 000,0
400 000,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
szállítás (szolgáltatásban)
250,0
500,0
1 500,0
2 500,0
5 000,0
CO2 tartály bérlési költsége
415,0
830,0
2 490,0
4 150,0
8 300,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
37 430,8
74 861,6
224 584,8
374 308,0
748 616,0
munkabér
4 800,0
10 800,0
34 800,0
58 800,0
118 800,0
szellemi jellegĦ munkabér
1 920,0
1 920,0
3 840,0
5 760,0
7 680,0
járulékok
2 368,2
4 495,2
13 669,8
22 844,0
44 781,0
biztosítás
420,0
840,0
2 520,0
4 200,0
8 400,0
szaktanácsadás
375,0
750,0
2 182,5
3 562,5
6 750,0
pénzügyi költségek
150,0
300,0
873,0
1 425,0
2 700,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen felülettel nem arányosan változó költségek
egyéb általános költség
250,0
500,0
1 455,0
2 375,0
4 500,0
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
23 101,0
32 217,5
62 237,5
94 715,0
174 265,0
Nem arányosan változó költségek összesen
33 384,2
51 822,7
121 577,8
193 681,5
367 876,0
Termelési költség összesen (ezer Ft)
70 815,0
126 684,3
346 162,6
567 989,5
1 116 492,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
276,8
553,5
1 660,5
2 767,5
5 535,0
59 010,0
118 020,0
354 060,0
590 100,0
1 180 200,0
255,9
228,9
208,5
205,2
201,7
14 163,0
12 668,4
11 538,8
11 359,8
11 164,9
Üzemi szinten (Ft/m2)
Forrás: Saját számítás
167
3 ha
5 ha
10 ha
10 ha
5 000,0
5 ha
3 300,0
3 ha
1 000,0
14 700,0
Modellek
31. A vegyes hasznosítású modellek költségei (fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés)
2 000,0
660,0
uborka
2 000,0
3 860,0
paradicsom 2 500,0
1 320,0
paprika 500,0
5 000,0
uborka
1 000,0
1 320,0
paradicsom
1 000,0
5 840,0
paprika 1 500,0
1 650,0
uborka 500,0
7 350,0
paradicsom 500,0
330,0
paprika 500,0
1 930,0
Termelés költségei (ezer Ft) fertĘtlenítés 660,0
4 200,0
49 164,4
2 500,0
840,0
14 863,2
660,0
1 680,0
17 698,8
2 920,0
1 680,0
16 602,4
990,0
2 100,0
24 582,2
4 640,0
420,0
7 431,6
330,0
840,0
8 849,4
1 930,0 840,0
8 301,2
330,0
1 260,0
16 006,9
1 250,0 420,0
7 431,6
330,0
420,0
4 424,7
1 460,0
gyökérrögzító közeg (paplan) 420,0
4 150,6
talajtakaró fehér PE fólia palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
szállítás (szolgáltatásban)
PE fólia (4 évente cserélve)
fĦtés
elektromos áram
öntözés
CO2
növényvédĘszer
poszméhek (beporzás)
4 210,0
830,0
500,0
1 300,0
1 200,0
3 330,0
1 110,0
2 500,0
12 500,0
300,0
350,0
1 100,0
36 594,7
4 210,0
830,0
500,0
1 300,0
1 200,0
3 330,0
1 200,0
2 500,0
13 000,0
250,0
350,0
1 000,0
1 280,0
11 600,0
41 571,6
4 210,0
830,0
500,0
1 300,0
1 200,0
3 330,0
1 300,0
3 000,0
14 000,0
250,0
0,0
1 040,0
3 840,0
34 800,0
114 256,9
12 630,0
2 490,0
1 500,0
3 900,0
3 600,0
9 990,0
3 610,0
8 000,0
39 500,0
800,0
700,0
3 140,0
2 304,0
23 520,0
72 181,2
8 420,0
1 660,0
1 000,0
2 600,0
2 400,0
6 660,0
2 220,0
5 000,0
25 000,0
600,0
700,0
2 200,0
2 304,0
23 520,0
73 189,4
8 420,0
1 660,0
1 000,0
2 600,0
2 400,0
6 660,0
2 400,0
5 000,0
26 000,0
500,0
700,0
2 000,0
1 152,0
11 760,0
41 571,6 186 942,2
4 210,0
830,0
500,0
1 300,0
1 200,0
3 330,0
1 300,0
3 000,0
14 000,0
250,0
0,0
1 040,0
5 760,0
58 800,0
21 050,0
4 150,0
2 500,0
6 500,0
6 000,0
16 650,0
5 920,0
13 000,0
65 000,0
1 350,0
1 400,0
5 240,0
3 072,0
47 520,0
144 362,4
16 840,0
3 320,0
2 000,0
5 200,0
4 800,0
13 320,0
4 440,0
10 000,0
50 000,0
1 200,0
1 400,0
4 400,0
3 072,0
47 520,0
146 378,8
16 840,0
3 320,0
2 000,0
5 200,0
4 800,0
13 320,0
4 800,0
10 000,0
52 000,0
1 000,0
1 400,0
4 000,0
1 536,0
23 760,0
83 143,2
8 420,0
1 660,0
1 000,0
2 600,0
2 400,0
6 660,0
2 600,0
6 000,0
28 000,0
500,0
0,0
2 080,0
7 680,0
118 800,0
373 884,4
42 100,0
8 300,0
5 000,0
13 000,0
12 000,0
33 300,0
11 840,0
26 000,0
130 000,0
2 700,0
2 800,0
10 480,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
CO2 tartály bérlési költsége 36 090,6
1 280,0
11 600,0
biológiai növényvédelem
arányosan változó költségek összesen 1 280,0
11 600,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek
mĦtrágya
munkabér járulékok
840,0
4 556,6
727,5
840,0
4 556,6
727,5
840,0
4 556,6
873,0
2 134,0
2 520,0
13 669,8
570,0
1 330,0
1 680,0
9 137,6
570,0
1 425,0
1 680,0
9 137,6
475,0
285,0
712,5
840,0
4 568,8
2 375,0
1 425,0
3 467,5
4 200,0
22 844,0
1 800,0
1 080,0
2 520,0
3 360,0
17 912,4
1 800,0
1 080,0
2 700,0
3 360,0
17 912,4
23 853,0
900,0
540,0
1 350,0
1 680,0
8 956,2
312 696,0
119 265,0
4 500,0
2 700,0
6 570,0
8 400,0
44 781,0
szellemi jellegĦ munkabér biztosítás
679,0
291,0
950,0
47 706,0
szaktanácsadás
291,0
950,0
47 706,0
291,0
1 455,0
66 715,0
686 580,4
pénzügyi költségek
485,0
13 343,0
62 575,2
485,0
26 686,0
125 150,4
485,0
26 686,0
271 529,2 145 718,4
egyéb általános költség
45 637,5
124 970,4
15 212,5
269 332,8
15 212,5
33 136,3 165 586,5
15 212,5
74 707,9 352 528,7
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
66 272,6 76 564,2
139 462,0
34 992,6
66 177,6 71 587,3
149,2
7 285,9
131,6
6 865,8
1 136 640,0
138 358,8
71 034,7
34 944,1
1 107,0
6 788,2
476 040,0 236 040,0
1 820,0
219 186,2
Nem arányosan változó költségek összesen
6 865,8
6 733,3
269,3
424 560,0
1 000,0
34 992,6 104 929,3
Termelési költség összesen (ezer Ft)
135,0 7 470,8 7 050,6
118 020,0 568 320,0
553,5
910,0
553,5
500,0
455,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg)
250,0
153,3
238 020,0
343 170,0
7 050,6
6 973,1
276,7
138,3
118 020,0
7 306,2
6 917,9
212 280,0 157,3
119 010,0 7 103,5
7 656,4
284,1 7 306,2
7 158,7
106 140,0
Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját szerkesztés
168
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft) Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját szerkesztés
Termelés költségei (ezer Ft) fertĘtlenítés talajtakaró fehér PE fólia gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka) kötözĘ, rögzítĘ anyagok biológiai növényvédelem poszméhek (beporzás) növényvédĘszer mĦtrágya CO2 öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve) szállítás (szolgáltatásban) CO2 tartály bérlési költsége termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen munkabér szellemi jellegĦ munkabér járulékok biztosítás szaktanácsadás pénzügyi költségek egyéb általános költség AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft) Nem arányosan változó költségek összesen Termelési költség összesen (ezer Ft)
Modellek
250,0 106 140,0 301,8 7 544,1 7 746,9
455,0 119 010,0 167,0 7 599,4
553,5 118 020,0 146,3 8 097,1
7 746,9
343 170,0
169
500,0 212 280,0 291,7 7 291,9 7 424,6
910,0 238 020,0 161,5 7 347,1
553,5 118 020,0 141,7 7 844,8
3 ha 3 ha 5 ha paprika paradicsom uborka paprika paradicsom uborka 500,0 500,0 500,0 1 500,0 1 000,0 1 000,0 500,0 330,0 330,0 330,0 990,0 660,0 660,0 330,0 1 460,0 1 250,0 1 930,0 4 640,0 2 920,0 2 500,0 1 930,0 4 150,6 4 424,7 7 431,6 16 006,9 8 301,2 8 849,4 7 431,6 420,0 420,0 420,0 1 260,0 840,0 840,0 420,0 1 100,0 1 000,0 1 040,0 3 140,0 2 200,0 2 000,0 1 040,0 350,0 350,0 0,0 700,0 700,0 700,0 0,0 300,0 250,0 250,0 800,0 600,0 500,0 250,0 12 500,0 13 000,0 14 000,0 39 500,0 25 000,0 26 000,0 14 000,0 2 500,0 2 500,0 3 000,0 8 000,0 5 000,0 5 000,0 3 000,0 1 110,0 1 200,0 1 300,0 3 610,0 2 220,0 2 400,0 1 300,0 3 330,0 3 330,0 3 330,0 9 990,0 6 660,0 6 660,0 3 330,0 1 500,0 1 500,0 1 500,0 4 500,0 3 000,0 3 000,0 1 500,0 1 300,0 1 300,0 1 300,0 3 900,0 2 600,0 2 600,0 1 300,0 500,0 500,0 500,0 1 500,0 1 000,0 1 000,0 500,0 830,0 830,0 830,0 2 490,0 1 660,0 1 660,0 830,0 1 650,0 1 650,0 1 650,0 4 950,0 3 300,0 3 300,0 1 650,0 33 830,6 34 334,7 39 311,6 107 476,9 67 661,2 68 669,4 39 311,6 11 600,0 11 600,0 11 600,0 34 800,0 23 520,0 23 520,0 11 760,0 1 280,0 1 280,0 1 280,0 3 840,0 2 304,0 2 304,0 1 152,0 4 556,6 4 556,6 4 556,6 13 669,8 9 137,6 9 137,6 4 568,8 840,0 840,0 840,0 2 520,0 1 680,0 1 680,0 840,0 679,0 727,5 727,5 2 134,0 1 330,0 1 425,0 712,5 291,0 291,0 291,0 873,0 570,0 570,0 285,0 485,0 485,0 485,0 1 455,0 950,0 950,0 475,0 21 879,2 21 879,2 21 879,2 65 637,5 38 686,0 38 686,0 19 343,0 41 610,8 41 659,3 41 659,3 124 929,3 78 177,6 78 272,6 39 136,3 75 441,4 75 994,0 80 970,9 232 406,2 145 838,8 146 942,0 78 447,9
7 424,6
568 320,0
2 500,0 1 650,0 7 350,0 24 582,2 2 100,0 5 240,0 1 400,0 1 350,0 65 000,0 13 000,0 5 920,0 16 650,0 7 500,0 6 500,0 2 500,0 4 150,0 8 250,0 175 642,2 58 800,0 5 760,0 22 844,0 4 200,0 3 467,5 1 425,0 2 375,0 96 715,0 195 586,5 371 228,7
5 ha
1 000,0 424 560,0 284,3 7 107,3 7 239,8
1 820,0 476 040,0 157,4 7 162,2
1 107,0 236 040,0 138,4 7 659,9
10 ha paprika paradicsom uborka 2 000,0 2 000,0 1 000,0 1 320,0 1 320,0 660,0 5 840,0 5 000,0 3 860,0 16 602,4 17 698,8 14 863,2 1 680,0 1 680,0 840,0 4 400,0 4 000,0 2 080,0 1 400,0 1 400,0 0,0 1 200,0 1 000,0 500,0 50 000,0 52 000,0 28 000,0 10 000,0 10 000,0 6 000,0 4 440,0 4 800,0 2 600,0 13 320,0 13 320,0 6 660,0 6 000,0 6 000,0 3 000,0 5 200,0 5 200,0 2 600,0 2 000,0 2 000,0 1 000,0 3 320,0 3 320,0 1 660,0 6 600,0 6 600,0 3 300,0 135 322,4 137 338,8 78 623,2 47 520,0 47 520,0 23 760,0 3 072,0 3 072,0 1 536,0 17 912,4 17 912,4 8 956,2 3 360,0 3 360,0 1 680,0 2 520,0 2 700,0 1 350,0 1 080,0 1 080,0 540,0 1 800,0 1 800,0 900,0 71 706,0 71 706,0 35 853,0 148 970,4 149 150,4 74 575,2 284 292,8 286 489,2 153 198,4
32. A vegyes hasznosítású modellek költségei (fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés)
7 239,8
1 136 640,0
5 000,0 3 300,0 14 700,0 49 164,4 4 200,0 10 480,0 2 800,0 2 700,0 130 000,0 26 000,0 11 840,0 33 300,0 15 000,0 13 000,0 5 000,0 8 300,0 16 500,0 351 284,4 118 800,0 7 680,0 44 781,0 8 400,0 6 570,0 2 700,0 4 500,0 179 265,0 372 696,0 723 980,4
10 ha
3 ha
5 ha
10 ha
10 ha
5 000,0
5 ha
3 300,0
3 ha
33. A vegyes hasznosítású modellek költségei (fóliaborítású növényház / szénfĦtés)
1 000,0
14 700,0
Modellek
2 000,0
660,0
uborka
2 000,0
3 860,0
paradicsom 2 500,0
1 320,0
paprika 500,0
5 000,0
uborka
1 000,0
1 320,0
paradicsom
1 000,0
5 840,0
paprika 1 500,0
1 650,0
uborka 500,0
7 350,0
paradicsom 500,0
330,0
paprika 500,0
1 930,0
Termelés költségei (ezer Ft) fertĘtlenítés 660,0
4 200,0
49 164,4
2 500,0
840,0
14 863,2
660,0
1 680,0
17 698,8
2 920,0
1 680,0
16 602,4
990,0
2 100,0
24 582,2
4 640,0
420,0
7 431,6
330,0
840,0
8 849,4
1 930,0 840,0
8 301,2
330,0
1 260,0
16 006,9
1 250,0 420,0
7 431,6
330,0
420,0
4 424,7
1 460,0
gyökérrögzító közeg (paplan) 420,0
4 150,6
talajtakaró fehér PE fólia palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka)
növényvédĘszer
poszméhek (beporzás)
1 110,0
2 500,0
12 500,0
300,0
350,0
1 100,0
20 500,0
3 330,0
1 200,0
2 500,0
13 000,0
250,0
350,0
1 000,0
20 500,0
3 330,0
1 300,0
3 000,0
14 000,0
250,0
0,0
1 040,0
61 500,0
9 990,0
3 610,0
8 000,0
39 500,0
800,0
700,0
3 140,0
41 000,0
6 660,0
2 220,0
5 000,0
25 000,0
600,0
700,0
2 200,0
41 000,0
6 660,0
2 400,0
5 000,0
26 000,0
500,0
700,0
2 000,0
20 500,0
3 330,0
1 300,0
3 000,0
14 000,0
250,0
0,0
1 040,0
102 500,0
16 650,0
5 920,0
13 000,0
65 000,0
1 350,0
1 400,0
5 240,0
82 000,0
13 320,0
4 440,0
10 000,0
50 000,0
1 200,0
1 400,0
4 400,0
82 000,0
13 320,0
4 800,0
10 000,0
52 000,0
1 000,0
1 400,0
4 000,0
41 000,0
6 660,0
2 600,0
6 000,0
28 000,0
500,0
0,0
2 080,0
205 000,0
33 300,0
11 840,0
26 000,0
130 000,0
2 700,0
2 800,0
10 480,0
kötözĘ, rögzítĘ anyagok
CO2 3 330,0
biológiai növényvédelem
öntözés 20 500,0
mĦtrágya
elektromos áram PE fólia (4 évente cserélve) 500,0
1 300,0 500,0
1 300,0
500,0
1 300,0
1 500,0
3 900,0
1 000,0
2 600,0
1 000,0
2 600,0
500,0
1 300,0
2 500,0
6 500,0
2 000,0
5 200,0
2 000,0
5 200,0
1 000,0
2 600,0
5 000,0
13 000,0
fĦtés szállítás (szolgáltatásban)
51 180,6
0,0
830,0
1 280,0
11 600,0
51 684,7
0,0
830,0
1 280,0
11 600,0
56 661,6
0,0
830,0
3 840,0
34 800,0
159 526,9
0,0
2 490,0
2 304,0
23 520,0
102 361,2
0,0
1 660,0
2 304,0
23 520,0
103 369,4
0,0
1 660,0
1 152,0
11 760,0
56 661,6
0,0
830,0
5 760,0
58 800,0
262 392,2
0,0
4 150,0
3 072,0
47 520,0
204 722,4
0,0
3 320,0
3 072,0
47 520,0
206 738,8
0,0
3 320,0
1 536,0
23 760,0
113 323,2
0,0
1 660,0
7 680,0
118 800,0
524 784,4
0,0
8 300,0
CO2 tartály bérlési költsége arányosan változó költségek összesen 1 280,0
11 600,0
termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek munkabér
4 556,6
4 556,6
4 556,6
13 669,8
9 137,6
1 425,0
1 680,0
9 137,6
712,5
840,0
4 568,8
3 467,5
4 200,0
22 844,0
2 520,0
3 360,0
17 912,4
2 700,0
3 360,0
17 912,4
1 350,0
1 680,0
8 956,2
8 400,0
44 781,0
szellemi jellegĦ munkabér járulékok
1 680,0
6 570,0
1 330,0
2 700,0 4 500,0
2 520,0
125 515,0
2 134,0
540,0 900,0
727,5
1 080,0 1 800,0
318 946,0
840,0
1 080,0 1 800,0
25 103,0
727,5
1 425,0 2 375,0
50 206,0
840,0
285,0 475,0
50 206,0
679,0
570,0 950,0
70 465,0
843 730,4
840,0
570,0 950,0
14 093,0
63 825,2
biztosítás
873,0 1 455,0
28 186,0
177 148,4
szaktanácsadás
291,0 485,0
28 186,0
127 650,4
291,0 485,0
47 787,5
334 389,2
291,0 485,0
pénzügyi költségek egyéb általános költség
15 929,2
127 470,4
15 929,2
332 192,8
15 929,2
169 336,5
AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft)
431 728,7
8 437,3
1 136 640,0
33 886,3
1 107,0
90 547,9
35 709,3
1 820,0
67 772,6 92 370,9
1 000,0
8 857,4
160,0
8 359,7
236 040,0
8 437,3
8 304,8
183,7
171 142,0
35 709,3
163,6 8 634,6
476 040,0
67 677,6 87 394,0
188,1
9 054,8
332,2
170 038,8
86 841,4
35 660,8
8 557,1
424 560,0
107 079,3
Nem arányosan változó költségek összesen
340,1 8 634,6
8 501,9
568 320,0
266 606,2
Termelési költség összesen (ezer Ft)
166,9 8 886,9
238 020,0 118 020,0
553,5 192,1
9 237,1
212 280,0
910,0
8 739,4
343 170,0
500,0
553,5
8 684,1
119 010,0 118 020,0
455,0
8 886,9
347,4
106 140,0
250,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft)
Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját szerkesztés
170
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft) Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját szerkesztés
Termelés költségei (ezer Ft) fertĘtlenítés talajtakaró fehér PE fólia gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka) kötözĘ, rögzítĘ anyagok biológiai növényvédelem poszméhek (beporzás) növényvédĘszer mĦtrágya CO2 öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve) szállítás (szolgáltatásban) CO2 tartály bérlési költsége termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen munkabér szellemi jellegĦ munkabér járulékok biztosítás szaktanácsadás pénzügyi költségek egyéb általános költség AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft) Nem arányosan változó költségek összesen Termelési költség összesen (ezer Ft) 250,0 106 140,0 332,2 8 304,1 8 506,9
455,0 119 010,0 183,7 8 359,4
553,5 118 020,0 160,0 8 857,1
3 ha paprika paradicsom uborka 500,0 500,0 500,0 330,0 330,0 330,0 1 460,0 1 250,0 1 930,0 4 150,6 4 424,7 7 431,6 420,0 420,0 420,0 1 100,0 1 000,0 1 040,0 350,0 350,0 0,0 300,0 250,0 250,0 12 500,0 13 000,0 14 000,0 2 500,0 2 500,0 3 000,0 1 110,0 1 200,0 1 300,0 3 330,0 3 330,0 3 330,0 16 600,0 16 600,0 16 600,0 1 300,0 1 300,0 1 300,0 500,0 500,0 500,0 830,0 830,0 830,0 0,0 0,0 0,0 47 280,6 47 784,7 52 761,6 11 600,0 11 600,0 11 600,0 1 280,0 1 280,0 1 280,0 4 556,6 4 556,6 4 556,6 840,0 840,0 840,0 679,0 727,5 727,5 291,0 291,0 291,0 485,0 485,0 485,0 16 029,2 16 029,2 16 029,2 35 760,8 35 809,3 35 809,3 83 041,4 83 594,0 88 570,9
8 506,9
343 170,0
1 500,0 990,0 4 640,0 16 006,9 1 260,0 3 140,0 700,0 800,0 39 500,0 8 000,0 3 610,0 9 990,0 49 800,0 3 900,0 1 500,0 2 490,0 0,0 147 826,9 34 800,0 3 840,0 13 669,8 2 520,0 2 134,0 873,0 1 455,0 48 087,5 107 379,3 255 206,2
3 ha
171
500,0 212 280,0 325,1 8 126,9 8 259,6
910,0 238 020,0 179,8 8 182,1
553,5 118 020,0 156,8 8 679,8
5 ha paprika paradicsom uborka 1 000,0 1 000,0 500,0 660,0 660,0 330,0 2 920,0 2 500,0 1 930,0 8 301,2 8 849,4 7 431,6 840,0 840,0 420,0 2 200,0 2 000,0 1 040,0 700,0 700,0 0,0 600,0 500,0 250,0 25 000,0 26 000,0 14 000,0 5 000,0 5 000,0 3 000,0 2 220,0 2 400,0 1 300,0 6 660,0 6 660,0 3 330,0 33 200,0 33 200,0 16 600,0 2 600,0 2 600,0 1 300,0 1 000,0 1 000,0 500,0 1 660,0 1 660,0 830,0 0,0 0,0 0,0 94 561,2 95 569,4 52 761,6 23 520,0 23 520,0 11 760,0 2 304,0 2 304,0 1 152,0 9 137,6 9 137,6 4 568,8 1 680,0 1 680,0 840,0 1 330,0 1 425,0 712,5 570,0 570,0 285,0 950,0 950,0 475,0 28 486,0 28 486,0 14 243,0 67 977,6 68 072,6 34 036,3 162 538,8 163 642,0 86 797,9
8 259,6
568 320,0
2 500,0 1 650,0 7 350,0 24 582,2 2 100,0 5 240,0 1 400,0 1 350,0 65 000,0 13 000,0 5 920,0 16 650,0 83 000,0 6 500,0 2 500,0 4 150,0 0,0 242 892,2 58 800,0 5 760,0 22 844,0 4 200,0 3 467,5 1 425,0 2 375,0 71 215,0 170 086,5 412 978,7
5 ha
1 000,0 424 560,0 317,1 7 927,3 8 059,8
1 820,0 476 040,0 175,4 7 982,2
1 107,0 236 040,0 153,2 8 479,9
10 ha paprika paradicsom uborka 2 000,0 2 000,0 1 000,0 1 320,0 1 320,0 660,0 5 840,0 5 000,0 3 860,0 16 602,4 17 698,8 14 863,2 1 680,0 1 680,0 840,0 4 400,0 4 000,0 2 080,0 1 400,0 1 400,0 0,0 1 200,0 1 000,0 500,0 50 000,0 52 000,0 28 000,0 10 000,0 10 000,0 6 000,0 4 440,0 4 800,0 2 600,0 13 320,0 13 320,0 6 660,0 66 400,0 66 400,0 33 200,0 5 200,0 5 200,0 2 600,0 2 000,0 2 000,0 1 000,0 3 320,0 3 320,0 1 660,0 0,0 0,0 0,0 189 122,4 191 138,8 105 523,2 47 520,0 47 520,0 23 760,0 3 072,0 3 072,0 1 536,0 17 912,4 17 912,4 8 956,2 3 360,0 3 360,0 1 680,0 2 520,0 2 700,0 1 350,0 1 080,0 1 080,0 540,0 1 800,0 1 800,0 900,0 50 706,0 50 706,0 25 353,0 127 970,4 128 150,4 64 075,2 317 092,8 319 289,2 169 598,4
34. A vegyes hasznosítású modellek költségei (fóliaborítású növényház / faapríték)
Modellek
8 059,8
1 136 640,0
5 000,0 3 300,0 14 700,0 49 164,4 4 200,0 10 480,0 2 800,0 2 700,0 130 000,0 26 000,0 11 840,0 33 300,0 166 000,0 13 000,0 5 000,0 8 300,0 0,0 485 784,4 118 800,0 7 680,0 44 781,0 8 400,0 6 570,0 2 700,0 4 500,0 126 765,0 320 196,0 805 980,4
10 ha
Modellek 500,0 330,0 1 460,0 4 150,6 420,0 1 100,0 350,0 300,0 12 500,0 2 500,0 1 110,0 3 330,0 40 000,0 1 300,0 500,0 830,0 0,0 70 680,6 11 600,0 1 280,0 4 556,6 840,0 679,0 291,0 485,0 15 745,8 35 477,4 106 158,0 455,0 119 010,0 234,5 10 671,1
500,0 330,0 1 250,0 4 424,7 420,0 1 000,0 350,0 250,0 13 000,0 2 500,0 1 200,0 3 330,0 40 000,0 1 300,0 500,0 830,0 0,0 71 184,7 11 600,0 1 280,0 4 556,6 840,0 727,5 291,0 485,0 15 745,8 35 525,9 106 710,6 553,5 118 020,0 201,8 11 168,8
500,0 330,0 1 930,0 7 431,6 420,0 1 040,0 0,0 250,0 14 000,0 3 000,0 1 300,0 3 330,0 40 000,0 1 300,0 500,0 830,0 0,0 76 161,6 11 600,0 1 280,0 4 556,6 840,0 727,5 291,0 485,0 15 745,8 35 525,9 111 687,5
3 ha
250,0 106 140,0 424,6 10 615,8 10 818,5
1 500,0 990,0 4 640,0 16 006,9 1 260,0 3 140,0 700,0 800,0 39 500,0 8 000,0 3 610,0 9 990,0 120 000,0 3 900,0 1 500,0 2 490,0 0,0 218 026,9 34 800,0 3 840,0 13 669,8 2 520,0 2 134,0 873,0 1 455,0 47 237,5 106 529,3 324 556,2
3 ha 1 000,0 660,0 2 920,0 8 301,2 840,0 2 200,0 700,0 600,0 25 000,0 5 000,0 2 220,0 6 660,0 80 000,0 2 600,0 1 000,0 1 660,0 0,0 141 361,2 23 520,0 2 304,0 9 137,6 1 680,0 1 330,0 570,0 950,0 27 886,0 67 377,6 208 738,8
5 ha
910,0 238 020,0 230,6 10 492,1
1 000,0 660,0 2 500,0 8 849,4 840,0 2 000,0 700,0 500,0 26 000,0 5 000,0 2 400,0 6 660,0 80 000,0 2 600,0 1 000,0 1 660,0 0,0 142 369,4 23 520,0 2 304,0 9 137,6 1 680,0 1 425,0 570,0 950,0 27 886,0 67 472,6 209 842,0
553,5 118 020,0 198,6 10 989,8
500,0 330,0 1 930,0 7 431,6 420,0 1 040,0 0,0 250,0 14 000,0 3 000,0 1 300,0 3 330,0 40 000,0 1 300,0 500,0 830,0 0,0 76 161,6 11 760,0 1 152,0 4 568,8 840,0 712,5 285,0 475,0 13 943,0 33 736,3 109 897,9
10 818,5
343 170,0
500,0 212 280,0 417,5 10 436,9 10 569,6
2 500,0 1 650,0 7 350,0 24 582,2 2 100,0 5 240,0 1 400,0 1 350,0 65 000,0 13 000,0 5 920,0 16 650,0 200 000,0 6 500,0 2 500,0 4 150,0 0,0 359 892,2 58 800,0 5 760,0 22 844,0 4 200,0 3 467,5 1 425,0 2 375,0 69 715,0 168 586,5 528 478,7
5 ha
2 000,0 1 320,0 5 840,0 16 602,4 1 680,0 4 400,0 1 400,0 1 200,0 50 000,0 10 000,0 4 440,0 13 320,0 160 000,0 5 200,0 2 000,0 3 320,0 0,0 282 722,4 47 520,0 3 072,0 17 912,4 3 360,0 2 520,0 1 080,0 1 800,0 49 706,0 126 970,4 409 692,8
10 ha
1 820,0 476 040,0 226,3 10 297,2
2 000,0 1 320,0 5 000,0 17 698,8 1 680,0 4 000,0 1 400,0 1 000,0 52 000,0 10 000,0 4 800,0 13 320,0 160 000,0 5 200,0 2 000,0 3 320,0 0,0 284 738,8 47 520,0 3 072,0 17 912,4 3 360,0 2 700,0 1 080,0 1 800,0 49 706,0 127 150,4 411 889,2
1 107,0 236 040,0 195,0 10 794,9
1 000,0 660,0 3 860,0 14 863,2 840,0 2 080,0 0,0 500,0 28 000,0 6 000,0 2 600,0 6 660,0 80 000,0 2 600,0 1 000,0 1 660,0 0,0 152 323,2 23 760,0 1 536,0 8 956,2 1 680,0 1 350,0 540,0 900,0 24 853,0 63 575,2 215 898,4
10 569,6
568 320,0
1 000,0 424 560,0 409,7 10 242,3 10 374,8
35. A vegyes hasznosítású modellek költségei (fóliaborítású növényház / földgáz fĦtés) felülettel arányosan változó költségek fertĘtlenítés talajtakaró fehér PE fólia gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka) kötözĘ, rögzítĘ anyagok biológiai növényvédelem poszméhek (beporzás) növényvédĘszer mĦtrágya CO2 öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve) szállítás (szolgáltatásban) CO2 tartály bérlési költsége termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen munkabér szellemi jellegĦ munkabér járulékok biztosítás szaktanácsadás pénzügyi költségek egyéb általános költség AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft) Nem arányosan változó költségek összesen Termelési költség összesen (ezer Ft) Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft) Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját szerkesztés
172
10 ha
5 000,0 3 300,0 14 700,0 49 164,4 4 200,0 10 480,0 2 800,0 2 700,0 130 000,0 26 000,0 11 840,0 33 300,0 400 000,0 13 000,0 5 000,0 8 300,0 0,0 719 784,4 118 800,0 7 680,0 44 781,0 8 400,0 6 570,0 2 700,0 4 500,0 124 265,0 317 696,0 1 037 480,4
1 136 640,0
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft) Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját szerkesztés
Termelés költségei (ezer Ft) fertĘtlenítés talajtakaró fehér PE fólia gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka) kötözĘ, rögzítĘ anyagok biológiai növényvédelem poszméhek (beporzás) növényvédĘszer mĦtrágya CO2 öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve) szállítás (szolgáltatásban) CO2 tartály bérlési költsége termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen munkabér szellemi jellegĦ munkabér járulékok biztosítás szaktanácsadás pénzügyi költségek egyéb általános költség AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft) Nem arányosan változó költségek összesen Termelési költség összesen (ezer Ft)
Modellek
250,0 106 140,0 298,9 7 473,5 7 676,2
455,0 119 010,0 165,5 7 528,7
553,5 118 020,0 145,0 8 026,4
3 ha paprika paradicsom uborka 500,0 500,0 500,0 330,0 330,0 330,0 1 460,0 1 250,0 1 930,0 4 150,6 4 424,7 7 431,6 420,0 420,0 420,0 1 100,0 1 000,0 1 040,0 350,0 350,0 0,0 300,0 250,0 250,0 12 500,0 13 000,0 14 000,0 2 500,0 2 500,0 3 000,0 1 110,0 1 200,0 1 300,0 3 330,0 3 330,0 3 330,0 1 200,0 1 200,0 1 200,0 0,0 0,0 0,0 500,0 500,0 500,0 830,0 830,0 830,0 4 210,0 4 210,0 4 210,0 34 790,6 35 294,7 40 271,6 11 600,0 11 600,0 11 600,0 1 280,0 1 280,0 1 280,0 4 556,6 4 556,6 4 556,6 840,0 840,0 840,0 679,0 727,5 727,5 291,0 291,0 291,0 485,0 485,0 485,0 20 212,5 20 212,5 20 212,5 39 944,1 39 992,6 39 992,6 74 734,7 75 287,3 80 264,2
7 676,2
343 170,0
1 500,0 990,0 4 640,0 16 006,9 1 260,0 3 140,0 700,0 800,0 39 500,0 8 000,0 3 610,0 9 990,0 3 600,0 0,0 1 500,0 2 490,0 12 630,0 110 356,9 34 800,0 3 840,0 13 669,8 2 520,0 2 134,0 873,0 1 455,0 60 637,5 119 929,3 230 286,2
3 ha
173
500,0 212 280,0 291,5 7 287,9 7 420,6
910,0 238 020,0 161,4 7 343,1
553,5 118 020,0 141,7 7 840,8
5 ha paprika paradicsom uborka 1 000,0 1 000,0 500,0 660,0 660,0 330,0 2 920,0 2 500,0 1 930,0 8 301,2 8 849,4 7 431,6 840,0 840,0 420,0 2 200,0 2 000,0 1 040,0 700,0 700,0 0,0 600,0 500,0 250,0 25 000,0 26 000,0 14 000,0 5 000,0 5 000,0 3 000,0 2 220,0 2 400,0 1 300,0 6 660,0 6 660,0 3 330,0 2 400,0 2 400,0 1 200,0 0,0 0,0 0,0 1 000,0 1 000,0 500,0 1 660,0 1 660,0 830,0 8 420,0 8 420,0 4 210,0 69 581,2 70 589,4 40 271,6 23 520,0 23 520,0 11 760,0 2 304,0 2 304,0 1 152,0 9 137,6 9 137,6 4 568,8 1 680,0 1 680,0 840,0 1 330,0 1 425,0 712,5 570,0 570,0 285,0 950,0 950,0 475,0 36 686,0 36 686,0 18 343,0 76 177,6 76 272,6 38 136,3 145 758,8 146 862,0 78 407,9
7 420,6
568 320,0
2 500,0 1 650,0 7 350,0 24 582,2 2 100,0 5 240,0 1 400,0 1 350,0 65 000,0 13 000,0 5 920,0 16 650,0 6 000,0 0,0 2 500,0 4 150,0 21 050,0 180 442,2 58 800,0 5 760,0 22 844,0 4 200,0 3 467,5 1 425,0 2 375,0 91 715,0 190 586,5 371 028,7
5 ha
1 000,0 424 560,0 284,1 7 103,3 7 235,8
1 820,0 476 040,0 157,3 7 158,2
1 107,0 236 040,0 138,3 7 655,9
10 ha paprika paradicsom uborka 2 000,0 2 000,0 1 000,0 1 320,0 1 320,0 660,0 5 840,0 5 000,0 3 860,0 16 602,4 17 698,8 14 863,2 1 680,0 1 680,0 840,0 4 400,0 4 000,0 2 080,0 1 400,0 1 400,0 0,0 1 200,0 1 000,0 500,0 50 000,0 52 000,0 28 000,0 10 000,0 10 000,0 6 000,0 4 440,0 4 800,0 2 600,0 13 320,0 13 320,0 6 660,0 4 800,0 4 800,0 2 400,0 0,0 0,0 0,0 2 000,0 2 000,0 1 000,0 3 320,0 3 320,0 1 660,0 16 840,0 16 840,0 8 420,0 139 162,4 141 178,8 80 543,2 47 520,0 47 520,0 23 760,0 3 072,0 3 072,0 1 536,0 17 912,4 17 912,4 8 956,2 3 360,0 3 360,0 1 680,0 2 520,0 2 700,0 1 350,0 1 080,0 1 080,0 540,0 1 800,0 1 800,0 900,0 67 706,0 67 706,0 33 853,0 144 970,4 145 150,4 72 575,2 284 132,8 286 329,2 153 118,4
36. A vegyes hasznosítású modellek költségei (üvegház / termálvízfĦtés)
7 235,8
1 136 640,0
5 000,0 3 300,0 14 700,0 49 164,4 4 200,0 10 480,0 2 800,0 2 700,0 130 000,0 26 000,0 11 840,0 33 300,0 12 000,0 0,0 5 000,0 8 300,0 42 100,0 360 884,4 118 800,0 7 680,0 44 781,0 8 400,0 6 570,0 2 700,0 4 500,0 169 265,0 362 696,0 723 580,4
10 ha
455,0 119 010,0 175,2 7 969,4
553,5 118 020,0 153,0 8 467,1
3 ha 1 500,0 990,0 4 640,0 16 006,9 1 260,0 3 140,0 700,0 800,0 39 500,0 8 000,0 3 610,0 9 990,0 4 500,0 0,0 1 500,0 2 490,0 4 950,0 103 576,9 34 800,0 3 840,0 13 669,8 2 520,0 2 134,0 873,0 1 455,0 80 637,5 139 929,3 243 506,2
343 170,0
8 116,9
500,0 212 280,0 306,5 7 661,9 7 794,6
910,0 238 020,0 169,6 7 717,1
553,5 118 020,0 148,4 8 214,8
5 ha paprika paradicsom uborka 1 000,0 1 000,0 500,0 660,0 660,0 330,0 2 920,0 2 500,0 1 930,0 8 301,2 8 849,4 7 431,6 840,0 840,0 420,0 2 200,0 2 000,0 1 040,0 700,0 700,0 0,0 600,0 500,0 250,0 25 000,0 26 000,0 14 000,0 5 000,0 5 000,0 3 000,0 2 220,0 2 400,0 1 300,0 6 660,0 6 660,0 3 330,0 3 000,0 3 000,0 1 500,0 0,0 0,0 0,0 1 000,0 1 000,0 500,0 1 660,0 1 660,0 830,0 3 300,0 3 300,0 1 650,0 65 061,2 66 069,4 38 011,6 23 520,0 23 520,0 11 760,0 2 304,0 2 304,0 1 152,0 9 137,6 9 137,6 4 568,8 1 680,0 1 680,0 840,0 1 330,0 1 425,0 712,5 570,0 570,0 285,0 950,0 950,0 475,0 48 686,0 48 686,0 24 343,0 88 177,6 88 272,6 44 136,3 153 238,8 154 342,0 82 147,9
5 ha 2 500,0 1 650,0 7 350,0 24 582,2 2 100,0 5 240,0 1 400,0 1 350,0 65 000,0 13 000,0 5 920,0 16 650,0 7 500,0 0,0 2 500,0 4 150,0 8 250,0 169 142,2 58 800,0 5 760,0 22 844,0 4 200,0 3 467,5 1 425,0 2 375,0 121 715,0 220 586,5 389 728,7
568 320,0
7 794,6
1 000,0 424 560,0 299,1 7 477,3 7 609,8
1 820,0 476 040,0 165,5 7 532,2
1 107,0 236 040,0 145,1 8 029,9
10 ha paprika paradicsom uborka 2 000,0 2 000,0 1 000,0 1 320,0 1 320,0 660,0 5 840,0 5 000,0 3 860,0 16 602,4 17 698,8 14 863,2 1 680,0 1 680,0 840,0 4 400,0 4 000,0 2 080,0 1 400,0 1 400,0 0,0 1 200,0 1 000,0 500,0 50 000,0 52 000,0 28 000,0 10 000,0 10 000,0 6 000,0 4 440,0 4 800,0 2 600,0 13 320,0 13 320,0 6 660,0 6 000,0 6 000,0 3 000,0 0,0 0,0 0,0 2 000,0 2 000,0 1 000,0 3 320,0 3 320,0 1 660,0 6 600,0 6 600,0 3 300,0 130 122,4 132 138,8 76 023,2 47 520,0 47 520,0 23 760,0 3 072,0 3 072,0 1 536,0 17 912,4 17 912,4 8 956,2 3 360,0 3 360,0 1 680,0 2 520,0 2 700,0 1 350,0 1 080,0 1 080,0 540,0 1 800,0 1 800,0 900,0 91 706,0 91 706,0 45 853,0 168 970,4 169 150,4 84 575,2 299 092,8 301 289,2 160 598,4
37. A vegyes hasznosítású modellek költségei (üvegház/ új termálvízfĦtés)
250,0 106 140,0 316,6 7 914,1 8 116,9
Modellek 3 ha paprika paradicsom uborka Termelés költségei (ezer Ft) fertĘtlenítés 500,0 500,0 500,0 talajtakaró fehér PE fólia 330,0 330,0 330,0 gyökérrögzító közeg (paplan) 1 460,0 1 250,0 1 930,0 palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka) 4 150,6 4 424,7 7 431,6 kötözĘ, rögzítĘ anyagok 420,0 420,0 420,0 biológiai növényvédelem 1 100,0 1 000,0 1 040,0 poszméhek (beporzás) 350,0 350,0 0,0 növényvédĘszer 300,0 250,0 250,0 mĦtrágya 12 500,0 13 000,0 14 000,0 CO2 2 500,0 2 500,0 3 000,0 öntözés 1 110,0 1 200,0 1 300,0 elektromos áram 3 330,0 3 330,0 3 330,0 fĦtés 1 500,0 1 500,0 1 500,0 PE fólia (4 évente cserélve) 0,0 0,0 0,0 szállítás (szolgáltatásban) 500,0 500,0 500,0 CO2 tartály bérlési költsége 830,0 830,0 830,0 termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek 1 650,0 1 650,0 1 650,0 arányosan változó költségek összesen 32 530,6 33 034,7 38 011,6 munkabér 11 600,0 11 600,0 11 600,0 szellemi jellegĦ munkabér 1 280,0 1 280,0 1 280,0 járulékok 4 556,6 4 556,6 4 556,6 biztosítás 840,0 840,0 840,0 szaktanácsadás 679,0 727,5 727,5 pénzügyi költségek 291,0 291,0 291,0 egyéb általános költség 485,0 485,0 485,0 26 879,2 26 879,2 26 879,2 AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft) Nem arányosan változó költségek összesen 46 610,8 46 659,3 46 659,3 Termelési költség összesen (ezer Ft) 79 141,4 79 694,0 84 670,9 Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft) Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját szerkesztés
174
10 ha
5 000,0 3 300,0 14 700,0 49 164,4 4 200,0 10 480,0 2 800,0 2 700,0 130 000,0 26 000,0 11 840,0 33 300,0 15 000,0 0,0 5 000,0 8 300,0 16 500,0 338 284,4 118 800,0 7 680,0 44 781,0 8 400,0 6 570,0 2 700,0 4 500,0 229 265,0 422 696,0 760 980,4
1 136 640,0
7 609,8
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft) Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját szerkesztés
250,0 106 140,0 362,2 9 054,1 9 256,9
455,0 119 010,0 200,2 9 109,4
553,5 118 020,0 173,6 9 607,1 9 256,9
343 170,0
175
500,0 212 280,0 354,9 8 871,9 9 004,6
910,0 238 020,0 196,2 8 927,1
553,5 118 020,0 568 320,0 170,3 9 424,8 9 004,6
1 000,0 424 560,0 347,0 8 674,8 8 807,3
1 820,0 476 040,0 191,9 8 729,7
1 107,0 236 040,0 166,7 9 227,4
Modellek 3 ha 3 ha 5 ha 5 ha 10 ha paprika paradicsom uborka paprika paradicsom uborka paprika paradicsom uborka Termelés költségei (ezer Ft) fertĘtlenítés 500,0 500,0 500,0 1 500,0 1 000,0 1 000,0 500,0 2 500,0 2 000,0 2 000,0 1 000,0 talajtakaró fehér PE fólia 330,0 330,0 330,0 990,0 660,0 660,0 330,0 1 650,0 1 320,0 1 320,0 660,0 gyökérrögzító közeg (paplan) 1 460,0 1 250,0 1 930,0 4 640,0 2 920,0 2 500,0 1 930,0 7 350,0 5 840,0 5 000,0 3 860,0 palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka) 4 150,6 4 424,7 7 431,6 16 006,9 8 301,2 8 849,4 7 431,6 24 582,2 16 602,4 17 698,8 14 863,2 kötözĘ, rögzítĘ anyagok 420,0 420,0 420,0 1 260,0 840,0 840,0 420,0 2 100,0 1 680,0 1 680,0 840,0 biológiai növényvédelem 1 100,0 1 000,0 1 040,0 3 140,0 2 200,0 2 000,0 1 040,0 5 240,0 4 400,0 4 000,0 2 080,0 poszméhek (beporzás) 350,0 350,0 0,0 700,0 700,0 700,0 0,0 1 400,0 1 400,0 1 400,0 0,0 növényvédĘszer 300,0 250,0 250,0 800,0 600,0 500,0 250,0 1 350,0 1 200,0 1 000,0 500,0 mĦtrágya 12 500,0 13 000,0 14 000,0 39 500,0 25 000,0 26 000,0 14 000,0 65 000,0 50 000,0 52 000,0 28 000,0 CO2 8 000,0 5 000,0 5 000,0 3 000,0 13 000,0 10 000,0 10 000,0 6 000,0 2 500,0 2 500,0 3 000,0 öntözés 1 110,0 1 200,0 1 300,0 3 610,0 2 220,0 2 400,0 1 300,0 5 920,0 4 440,0 4 800,0 2 600,0 elektromos áram 3 330,0 3 330,0 3 330,0 9 990,0 6 660,0 6 660,0 3 330,0 16 650,0 13 320,0 13 320,0 6 660,0 fĦtés 20 500,0 20 500,0 20 500,0 61 500,0 41 000,0 41 000,0 20 500,0 102 500,0 82 000,0 82 000,0 41 000,0 PE fólia (4 évente cserélve) 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 szállítás (szolgáltatásban) 500,0 500,0 500,0 1 500,0 1 000,0 1 000,0 500,0 2 500,0 2 000,0 2 000,0 1 000,0 CO2 tartály bérlési költsége 2 490,0 1 660,0 1 660,0 830,0 4 150,0 3 320,0 3 320,0 1 660,0 830,0 830,0 830,0 termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 arányosan változó költségek összesen 49 880,6 50 384,7 55 361,6 155 626,9 99 761,2 100 769,4 55 361,6 255 892,2 199 522,4 201 538,8 110 723,2 munkabér 11 600,0 11 600,0 11 600,0 34 800,0 23 520,0 23 520,0 11 760,0 58 800,0 47 520,0 47 520,0 23 760,0 szellemi jellegĦ munkabér 1 280,0 1 280,0 1 280,0 3 840,0 2 304,0 2 304,0 1 152,0 5 760,0 3 072,0 3 072,0 1 536,0 járulékok 4 556,6 4 556,6 4 556,6 13 669,8 9 137,6 9 137,6 4 568,8 22 844,0 17 912,4 17 912,4 8 956,2 biztosítás 840,0 840,0 840,0 2 520,0 1 680,0 1 680,0 840,0 4 200,0 3 360,0 3 360,0 1 680,0 szaktanácsadás 679,0 727,5 727,5 2 134,0 1 330,0 1 425,0 712,5 3 467,5 2 520,0 2 700,0 1 350,0 pénzügyi költségek 291,0 291,0 291,0 873,0 570,0 570,0 285,0 1 425,0 1 080,0 1 080,0 540,0 egyéb általános költség 485,0 485,0 485,0 1 455,0 950,0 950,0 475,0 2 375,0 1 800,0 1 800,0 900,0 20 929,2 20 929,2 20 929,2 62 787,5 38 186,0 38 186,0 19 093,0 95 465,0 70 206,0 70 206,0 35 103,0 AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft) Nem arányosan változó költségek összesen 40 660,8 40 709,3 40 709,3 122 079,3 77 677,6 77 772,6 38 886,3 194 336,5 147 470,4 147 650,4 73 825,2 Termelési költség összesen (ezer Ft) 90 541,4 91 094,0 96 070,9 277 706,2 177 438,8 178 542,0 94 247,9 450 228,7 346 992,8 349 189,2 184 548,4
38. A vegyes hasznosítású modellek költségei (üvegház/ szén fĦtés)
8 807,3
1 136 640,0
5 000,0 3 300,0 14 700,0 49 164,4 4 200,0 10 480,0 2 800,0 2 700,0 130 000,0 26 000,0 11 840,0 33 300,0 205 000,0 0,0 5 000,0 8 300,0 0,0 511 784,4 118 800,0 7 680,0 44 781,0 8 400,0 6 570,0 2 700,0 4 500,0 175 515,0 368 946,0 880 730,4
10 ha
Termelés költségei (ezer Ft) fertĘtlenítés talajtakaró fehér PE fólia gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka) kötözĘ, rögzítĘ anyagok biológiai növényvédelem poszméhek (beporzás) növényvédĘszer mĦtrágya CO2 öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve) szállítás (szolgáltatásban) CO2 tartály bérlési költsége termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen munkabér szellemi jellegĦ munkabér járulékok biztosítás szaktanácsadás pénzügyi költségek egyéb általános költség AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft) Nem arányosan változó költségek összesen Termelési költség összesen (ezer Ft) Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft) Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját szerkesztés
553,5 118 020,0 166,7 9 227,1
3 ha 1 500,0 990,0 4 640,0 16 006,9 1 260,0 3 140,0 700,0 800,0 39 500,0 8 000,0 3 610,0 9 990,0 49 800,0 0,0 1 500,0 2 490,0 0,0 143 926,9 34 800,0 3 840,0 13 669,8 2 520,0 2 134,0 873,0 1 455,0 63 087,5 122 379,3 266 306,2
343 170,0
8 876,9
500,0 212 280,0 339,9 8 496,9 8 629,6
910,0 238 020,0 188,0 8 552,1
553,5 118 020,0 163,5 9 049,8
5 ha paprika paradicsom uborka 1 000,0 1 000,0 500,0 660,0 660,0 330,0 2 920,0 2 500,0 1 930,0 8 301,2 8 849,4 7 431,6 840,0 840,0 420,0 2 200,0 2 000,0 1 040,0 700,0 700,0 0,0 600,0 500,0 250,0 25 000,0 26 000,0 14 000,0 5 000,0 5 000,0 3 000,0 2 220,0 2 400,0 1 300,0 6 660,0 6 660,0 3 330,0 33 200,0 33 200,0 16 600,0 0,0 0,0 0,0 1 000,0 1 000,0 500,0 1 660,0 1 660,0 830,0 0,0 0,0 0,0 91 961,2 92 969,4 51 461,6 23 520,0 23 520,0 11 760,0 2 304,0 2 304,0 1 152,0 9 137,6 9 137,6 4 568,8 1 680,0 1 680,0 840,0 1 330,0 1 425,0 712,5 570,0 570,0 285,0 950,0 950,0 475,0 38 486,0 38 486,0 19 243,0 77 977,6 78 072,6 39 036,3 169 938,8 171 042,0 90 497,9
5 ha 2 500,0 1 650,0 7 350,0 24 582,2 2 100,0 5 240,0 1 400,0 1 350,0 65 000,0 13 000,0 5 920,0 16 650,0 83 000,0 0,0 2 500,0 4 150,0 0,0 236 392,2 58 800,0 5 760,0 22 844,0 4 200,0 3 467,5 1 425,0 2 375,0 96 215,0 195 086,5 431 478,7
568 320,0
8 629,6
1 000,0 424 560,0 331,9 8 297,3 8 429,8
1 820,0 476 040,0 183,6 8 352,2
1 107,0 236 040,0 159,9 8 849,9
10 ha paprika paradicsom uborka 2 000,0 2 000,0 1 000,0 1 320,0 1 320,0 660,0 5 840,0 5 000,0 3 860,0 16 602,4 17 698,8 14 863,2 1 680,0 1 680,0 840,0 4 400,0 4 000,0 2 080,0 1 400,0 1 400,0 0,0 1 200,0 1 000,0 500,0 50 000,0 52 000,0 28 000,0 10 000,0 10 000,0 6 000,0 4 440,0 4 800,0 2 600,0 13 320,0 13 320,0 6 660,0 66 400,0 66 400,0 33 200,0 0,0 0,0 0,0 2 000,0 2 000,0 1 000,0 3 320,0 3 320,0 1 660,0 0,0 0,0 0,0 183 922,4 185 938,8 102 923,2 47 520,0 47 520,0 23 760,0 3 072,0 3 072,0 1 536,0 17 912,4 17 912,4 8 956,2 3 360,0 3 360,0 1 680,0 2 520,0 2 700,0 1 350,0 1 080,0 1 080,0 540,0 1 800,0 1 800,0 900,0 70 706,0 70 706,0 35 353,0 147 970,4 148 150,4 74 075,2 331 892,8 334 089,2 176 998,4
39. A vegyes hasznosítású modellek költségei (üvegház/ faapríték fĦtés)
455,0 119 010,0 191,9 8 729,4
Modellek 3 ha paprika paradicsom uborka 500,0 500,0 500,0 330,0 330,0 330,0 1 460,0 1 250,0 1 930,0 4 150,6 4 424,7 7 431,6 420,0 420,0 420,0 1 100,0 1 000,0 1 040,0 350,0 350,0 0,0 300,0 250,0 250,0 12 500,0 13 000,0 14 000,0 2 500,0 2 500,0 3 000,0 1 110,0 1 200,0 1 300,0 3 330,0 3 330,0 3 330,0 16 600,0 16 600,0 16 600,0 0,0 0,0 0,0 500,0 500,0 500,0 830,0 830,0 830,0 0,0 0,0 0,0 45 980,6 46 484,7 51 461,6 11 600,0 11 600,0 11 600,0 1 280,0 1 280,0 1 280,0 4 556,6 4 556,6 4 556,6 840,0 840,0 840,0 679,0 727,5 727,5 291,0 291,0 291,0 485,0 485,0 485,0 21 029,2 21 029,2 21 029,2 40 760,8 40 809,3 40 809,3 86 741,4 87 294,0 92 270,9 250,0 106 140,0 347,0 8 674,1 8 876,9
176
10 ha
5 000,0 3 300,0 14 700,0 49 164,4 4 200,0 10 480,0 2 800,0 2 700,0 130 000,0 26 000,0 11 840,0 33 300,0 166 000,0 0,0 5 000,0 8 300,0 0,0 472 784,4 118 800,0 7 680,0 44 781,0 8 400,0 6 570,0 2 700,0 4 500,0 176 765,0 370 196,0 842 980,4
1 136 640,0
8 429,8
Betakarított termésmennyiség (ezer kg) Árbevétel / Termelési érték (ezer Ft) Átlagköltség, önköltség (Ft/kg) 1 m2-re jutó teljes költség (Ft) Üzemi szinten (Ft/m2) Forrás: Saját szerkesztés
Termelés költségei (ezer Ft) fertĘtlenítés talajtakaró fehér PE fólia gyökérrögzító közeg (paplan) palánta (vetĘmag, vetĘelem, kocka) kötözĘ, rögzítĘ anyagok biológiai növényvédelem poszméhek (beporzás) növényvédĘszer mĦtrágya CO2 öntözés elektromos áram fĦtés PE fólia (4 évente cserélve) szállítás (szolgáltatásban) CO2 tartály bérlési költsége termálvízhez kapcsolódó bírságok/költségek arányosan változó költségek összesen munkabér szellemi jellegĦ munkabér járulékok biztosítás szaktanácsadás pénzügyi költségek egyéb általános költség AMORTIZÁCIÓ (ezer Ft) Nem arányosan változó költségek összesen Termelési költség összesen (ezer Ft)
Modellek
250,0 106 140,0 439,4 10 985,8 11 188,5
455,0 553,5 119 010,0 118 020,0 242,7 208,5 11 041,1 11 538,8
3 ha paprika paradicsom uborka 500,0 500,0 500,0 330,0 330,0 330,0 1 460,0 1 250,0 1 930,0 4 150,6 4 424,7 7 431,6 420,0 420,0 420,0 1 100,0 1 000,0 1 040,0 350,0 350,0 0,0 300,0 250,0 250,0 12 500,0 13 000,0 14 000,0 2 500,0 2 500,0 3 000,0 1 110,0 1 200,0 1 300,0 3 330,0 3 330,0 3 330,0 40 000,0 40 000,0 40 000,0 0,0 0,0 0,0 500,0 500,0 500,0 830,0 830,0 830,0 0,0 0,0 0,0 69 380,6 69 884,7 74 861,6 11 600,0 11 600,0 11 600,0 1 280,0 1 280,0 1 280,0 4 556,6 4 556,6 4 556,6 840,0 840,0 840,0 679,0 727,5 727,5 291,0 291,0 291,0 485,0 485,0 485,0 20 745,8 20 745,8 20 745,8 40 477,4 40 525,9 40 525,9 109 858,0 110 410,6 115 387,5
11 188,5
343 170,0
1 500,0 990,0 4 640,0 16 006,9 1 260,0 3 140,0 700,0 800,0 39 500,0 8 000,0 3 610,0 9 990,0 120 000,0 0,0 1 500,0 2 490,0 0,0 214 126,9 34 800,0 3 840,0 13 669,8 2 520,0 2 134,0 873,0 1 455,0 62 237,5 121 529,3 243 058,6
3 ha
177
500,0 212 280,0 432,3 10 806,9 10 939,6
910,0 238 020,0 238,7 10 862,1
553,5 118 020,0 205,2 11 359,8
5 ha paprika paradicsom uborka 1 000,0 1 000,0 500,0 660,0 660,0 330,0 2 920,0 2 500,0 1 930,0 8 301,2 8 849,4 7 431,6 840,0 840,0 420,0 2 200,0 2 000,0 1 040,0 700,0 700,0 0,0 600,0 500,0 250,0 25 000,0 26 000,0 14 000,0 5 000,0 5 000,0 3 000,0 2 220,0 2 400,0 1 300,0 6 660,0 6 660,0 3 330,0 80 000,0 80 000,0 40 000,0 0,0 0,0 0,0 1 000,0 1 000,0 500,0 1 660,0 1 660,0 830,0 0,0 0,0 0,0 138 761,2 139 769,4 74 861,6 23 520,0 23 520,0 11 760,0 2 304,0 2 304,0 1 152,0 9 137,6 9 137,6 4 568,8 1 680,0 1 680,0 840,0 1 330,0 1 425,0 712,5 570,0 570,0 285,0 950,0 950,0 475,0 37 886,0 37 886,0 18 943,0 77 377,6 77 472,6 38 736,3 216 138,8 217 242,0 113 597,9 1 820,0 476 040,0 234,4 10 667,2
1 107,0 236 040,0 201,7 11 164,9
10 ha paprika paradicsom uborka 2 000,0 2 000,0 1 000,0 1 320,0 1 320,0 660,0 5 840,0 5 000,0 3 860,0 16 602,4 17 698,8 14 863,2 1 680,0 1 680,0 840,0 4 400,0 4 000,0 2 080,0 1 400,0 1 400,0 0,0 1 200,0 1 000,0 500,0 50 000,0 52 000,0 28 000,0 10 000,0 10 000,0 6 000,0 4 440,0 4 800,0 2 600,0 13 320,0 13 320,0 6 660,0 160 000,0 160 000,0 80 000,0 0,0 0,0 0,0 2 000,0 2 000,0 1 000,0 3 320,0 3 320,0 1 660,0 0,0 0,0 0,0 277 522,4 279 538,8 149 723,2 47 520,0 47 520,0 23 760,0 3 072,0 3 072,0 1 536,0 17 912,4 17 912,4 8 956,2 3 360,0 3 360,0 1 680,0 2 520,0 2 700,0 1 350,0 1 080,0 1 080,0 540,0 1 800,0 1 800,0 900,0 69 706,0 69 706,0 34 853,0 146 970,4 147 150,4 73 575,2 424 492,8 426 689,2 223 298,4 1 000,0 568 320,0 424 560,0 424,5 10 612,3 10 939,6 10 744,8
2 500,0 1 650,0 7 350,0 24 582,2 2 100,0 5 240,0 1 400,0 1 350,0 65 000,0 13 000,0 5 920,0 16 650,0 200 000,0 0,0 2 500,0 4 150,0 0,0 353 392,2 58 800,0 5 760,0 22 844,0 4 200,0 3 467,5 1 425,0 2 375,0 94 715,0 193 586,5 546 978,7
5 ha
40. A vegyes hasznosítású modellek költségei (üvegház / földgáz fĦtés)
10 744,8
1 136 640,0
5 000,0 3 300,0 14 700,0 49 164,4 4 200,0 10 480,0 2 800,0 2 700,0 130 000,0 26 000,0 11 840,0 33 300,0 400 000,0 0,0 5 000,0 8 300,0 0,0 706 784,4 118 800,0 7 680,0 44 781,0 8 400,0 6 570,0 2 700,0 4 500,0 174 265,0 367 696,0 1 074 480,4
10 ha
4. melléklet: A hidrokultúrás zöldséghajtatás 1 m2-re esĘ teljes költségeinek alakulása A hidrokultúrás paprikahajtatás 1 m2-re esĘ teljes költsége (Ft/m2) Üzemméretek Konstrukciók (berendezés / fĦtési mód)
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
9 681
8 226
7 103
6 918
6 733
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés 11 455
9 000
7 544
7 292
7 107
fóliaborítású növényház / szénfĦtés
11 360
9 830
8 684
8 502
8 305
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
10 980
9 435
8 304
8 127
7 927
fóliaborítású növényház / földgázfĦtés
13 240 11 745 10 616 10 437 10 242
üvegház / termálvízfĦtés
10 051
8 596
7 473
7 288
7 103
üvegház / új termálvízfĦtés
11 825
9 370
7 914
7 662
7 477
üvegház / szénfĦtés
11 730 10 200
9 054
8 872
8 675
üvegház / faapríték fĦtés
11 350
8 674
8 497
8 297
üvegház / földgázfĦtés
13 610 12 115 10 986 10 807 10 612
fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés
9 805
Forrás: Saját számítás
A hidrokultúrás paradicsom hajtatás 1 m2-re esĘ teljes költsége (Ft/m2) Üzemméretek Konstrukciók (berendezés / fĦtési mód)
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
9 736
8 282
7 159
6 973
6 788
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés 11 510
9 056
7 599
7 347
7 162
fóliaborítású növényház / szénfĦtés
11 415
9 886
8 739
8 557
8 360
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
11 035
9 491
8 359
8 182
7 982
fóliaborítású növényház / földgázfĦtés
13 295 11 801 10 671 10 492 10 297
üvegház / termálvízfĦtés
10 106
8 652
7 529
7 343
7 158
üvegház / új termálvízfĦtés
11 880
9 426
7 969
7 717
7 532
üvegház / szénfĦtés
11 785 10 256
9 109
8 927
8 730
üvegház / faapríték fĦtés
11 405
8 729
8 552
8 352
üvegház / földgázfĦtés
13 665 12 171 11 041 10 862 10 667
fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés
Forrás: Saját számítás
178
9 861
A hidrokultúrás uborkahajtatás 1 m2-re esĘ teljes költsége (Ft/m2) Üzemméretek Konstrukciók (berendezés / fĦtési mód)
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés
10 234
8 779
7 656
7 471
7 286
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés 12 008
9 553
8 097
7 845
7 660
fóliaborítású növényház / szénfĦtés
11 913 10 383
9 237
9 055
8 857
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
11 533
8 857
8 680
8 480
fóliaborítású növényház / földgázfĦtés
13 793 12 298 11 169 10 990 10 795
üvegház / termálvízfĦtés
10 604
9 149
8 026
7 841
7 656
üvegház / új termálvízfĦtés
12 378
9 923
8 467
8 215
8 030
üvegház / szénfĦtés
12 283 10 753
9 607
9 425
9 227
üvegház / faapríték fĦtés
11 903 10 358
9 227
9 050
8 850
üvegház / földgázfĦtés
14 163 12 668 11 539 11 360 11 165
9 988
Forrás: Saját számítás
A hidrokultúrás "vegyes modellek" (paprika, paradicsom, uborka) 1 m2-re esĘ teljes költsége (Ft/m2) Üzemméret Konstrukciók (berendezés / fĦtési mód)
3 ha
5 ha
10 ha
fóliaborítású növényház / termálvízfĦtés
7 306
7 051
6 866
fóliaborítású növényház / új termálvízfĦtés
7 747
7 425
7 240
fóliaborítású növényház / szénfĦtés
8 887
8 635
8 437
fóliaborítású növényház / faapríték fĦtés
8 507
8 260
8 060
fóliaborítású növényház / földgázfĦtés
10 819 10 570 10 375
üvegház / termálvízfĦtés
7 676
7 421
7 236
üvegház / új termálvízfĦtés
8 117
7 795
7 610
üvegház / szénfĦtés
9 257
9 005
8 807
üvegház / faapríték fĦtés
8 877
8 630
8 430
üvegház / földgázfĦtés
11 189 10 940 10 745
Forrás: Saját számítás
179
5. melléklet: IRR ábrák 25%
optimista
IRR (%)
20% 15%
realista
10% 5%
pesszimista
0% 1 ha
3 ha 5 ha 10 ha FÓLIA BORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
1 ha
3 ha 5 ha ÜVEGHÁZ
10 ha
A talaj nélküli paprikahajtatás IRR értékei termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként
IRR (%)
Forrás: Saját számítás
18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4%
optimista realista
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
3 ha
FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
5 ha
pesszimista
10 ha
ÜVEGHÁZ
A talaj nélküli paprikahajtatás IRR értékei visszasajtolt termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
20% 15%
optimista
IRR (%)
10% 5%
realista
0% -5%
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha pesszimista
-10% -15%
FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
ÜVEGHÁZ
A talaj nélküli paprikahajtatás IRR értékei szénnel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
180
IRR (%)
18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%
optimista
realista
pesszimista 1 ha
3 ha 5 ha 10 ha FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
1 ha
3 ha
5 ha ÜVEGHÁZ
10 ha
A talaj nélküli paprikahajtatás IRR értékei faaprítékkal fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
30% optimista
IRR (%)
25% 20%
realista
15% 10%
pesszimista
5% 0% 1 ha
3 ha 5 ha 10 ha FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
1 ha
3 ha 5 ha ÜVEGHÁZ
10 ha
A talaj nélküli paradicsomhajtatás IRR értékei termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját szamítás
25% optimista
IRR (%)
20% 15%
realista
10% 5%
pesszimista
0% 1 ha
3 ha 5 ha 10 ha FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
1 ha
3 ha
5 ha ÜVEGHÁZ
10 ha
A talaj nélküli paradicsomhajtatás IRR értékei visszasajtolt termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítáa
181
25%
optimista
IRR (%)
20% 15% 10%
realista
5% 0% -5%
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
3 ha
5 ha
10 ha
pesszimista
ÜVEGHÁZ
A talaj nélküli paradicsomhajtatás IRR értékei szénnel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját szamítás
25% optimista
IRR (%)
20% 15%
realista
10% 5%
pesszimista
0% 1 ha
3 ha 5 ha 10 ha FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
1 ha
3 ha
5 ha ÜVEGHÁZ
10 ha
A talaj nélküli paradicsomhajtatás IRR értékei faaprítékkal fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját szamítás
30%
optimista
IRR (%)
25% 20%
realista
15% 10%
pesszimista
5% 0% 1 ha
3 ha 5 ha 10 ha FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
1 ha
3 ha 5 ha ÜVEGHÁZ
10 ha
A talaj nélküli uborkahajtatás IRR értékei termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
182
IRR (%)
20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%
optimista realista pesszimista 1 ha
3 ha 5 ha 10 ha FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
1 ha
3 ha
5 ha ÜVEGHÁZ
10 ha
A talaj nélküli uborkahajtatás IRR értékei visszasajtolt termálvízzel fĦtött növényházakban üzemméretenként
IRR (%)
Forrás: Saját számítás
20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%
optimista realista pesszimista 1 ha
3 ha 5 ha 10 ha FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
1 ha
3 ha 5 ha ÜVEGHÁZ
10 ha
A talaj nélküli uborkahajtatás IRR értékei szénnel fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
25% 20%
optimista
IRR (%)
15% 10%
realista
5% 0% -5%
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
1 ha
3 ha
5 ha
pesszimista
-10% -15%
10 ha
FÓLIABORÍTÁSÚ NÖVÉNYHÁZ
ÜVEGHÁZ
A talaj nélküli uborkahajtatás IRR értékei faaprítékkal fĦtött növényházakban üzemméretenként Forrás: Saját számítás
183
6. melléklet: Modellek Méret 0, 5 ha
Modellszám
Növényház típus
Növény (arány)
Összes terület (ha)
rövidítések:
1 Fóliaház
Termálkút
paprika
0,5
pp paprika
2 Fóliaház
Termálkút
paradicsom
0,5
pr paradicsom
3 Fóliaház
Termálkút
uborka
0,5
4 Fóliaház
Új termálkút
paprika
0,5
5 Fóliaház
Új termálkút
paradicsom
0,5
6 Fóliaház
Új termálkút
uborka
0,5
7 Fóliaház
Szén
paprika
0,5
8 Fóliaház
Szén
paradicsom
0,5
9 Fóliaház
1 ha
FĦtés
Szén
uborka
0,5
10 Fóliaház
Faapríték
paprika
0,5
11 Fóliaház
Faapríték
paradicsom
0,5
12 Fóliaház
Faapríték
uborka
0,5
13 Fóliaház
Gáz
paprika
0,5
14 Fóliaház
Gáz
paradicsom
0,5
15 Fóliaház
Gáz
uborka
0,5
16 Üvegház
Termálkút
paprika
0,5
17 Üvegház
Termálkút
paradicsom
0,5
18 Üvegház
Termálkút
uborka
0,5
19 Üvegház
Új termálkút
paprika
0,5
20 Üvegház
Új termálkút
paradicsom
0,5
21 Üvegház
Új termálkút
uborka
0,5
22 Üvegház
Szén
paprika
0,5
23 Üvegház
Szén
paradicsom
0,5
24 Üvegház
Szén
uborka
0,5 0,5
25 Üvegház
Faapríték
paprika
26 Üvegház
Faapríték
paradicsom
0,5
27 Üvegház
Faapríték
uborka
0,5
28 Üvegház
Gáz
paprika
0,5
29 Üvegház
Gáz
paradicsom
0,5
30 Üvegház
Gáz
uborka
0,5
31 Fóliaház
Termálkút
paprika
1
32 Fóliaház
Termálkút
paradicsom
1
33 Fóliaház
Termálkút
uborka
1
34 Fóliaház
Új termálkút
paprika
1
35 Fóliaház
Új termálkút
paradicsom
1
36 Fóliaház
Új termálkút
uborka
1
37 Fóliaház
Szén
paprika
1
38 Fóliaház
Szén
paradicsom
1
39 Fóliaház
Szén
uborka
1
40 Fóliaház
Faapríték
paprika
1
41 Fóliaház
Faapríték
paradicsom
1
42 Fóliaház
Faapríték
uborka
1
43 Fóliaház
Gáz
paprika
1
44 Fóliaház
Gáz
paradicsom
1
45 Fóliaház
Gáz
uborka
1 1
46 Üvegház
Termálkút
paprika
47 Üvegház
Termálkút
paradicsom
1
48 Üvegház
Termálkút
uborka
1
49 Üvegház
Új termálkút
paprika
1
184
u uborka (1:1:1) növények területi arányai
3 ha
50 Üvegház
Új termálkút
paradicsom
51 Üvegház
Új termálkút
uborka
1 1
52 Üvegház
Szén
paprika
1
53 Üvegház
Szén
paradicsom
1
54 Üvegház
Szén
uborka
1
55 Üvegház
Faapríték
paprika
1
56 Üvegház
Faapríték
paradicsom
1
57 Üvegház
Faapríték
uborka
1
58 Üvegház
Gáz
paprika
1
59 Üvegház
Gáz
paradicsom
1
60 Üvegház
Gáz
uborka
1
61 Fóliaház
Termálkút
paprika
3
62 Fóliaház
Termálkút
paradicsom
3
63 Fóliaház
Termálkút
3 3 3
64 Fóliaház
Termálkút
uborka pp, pr, u (1:1:1)
65 Fóliaház
Új termálkút
paprika
66 Fóliaház
Új termálkút
paradicsom
3
67 Fóliaház
Új termálkút
3
68 Fóliaház
Új termálkút
uborka pp, pr, u (1:1:1)
3
69 Fóliaház
Szén
paprika
3
70 Fóliaház
Szén
paradicsom
3
71 Fóliaház
Szén
3
72 Fóliaház
Szén
uborka pp, pr, u (1:1:1)
3
73 Fóliaház
Faapríték
paprika
3
74 Fóliaház
Faapríték
paradicsom
3
75 Fóliaház
Faapríték
3
76 Fóliaház
Faapríték
uborka pp, pr, u (1:1:1)
3
77 Fóliaház
Gáz
paprika
3
78 Fóliaház
Gáz
paradicsom
3
79 Fóliaház
Gáz
3
80 Fóliaház
Gáz
uborka pp, pr, u (1:1:1)
3
81 Üvegház
Termálkút
paprika
3
82 Üvegház
Termálkút
paradicsom
3
83 Üvegház
Termálkút
3 3 3
84 Üvegház
Termálkút
uborka pp, pr, u (1:1:1)
85 Üvegház
Új termálkút
paprika
86 Üvegház
Új termálkút
paradicsom
3
87 Üvegház
Új termálkút
3
88 Üvegház
Új termálkút
uborka pp, pr, u (1:1:1)
89 Üvegház
Szén
paprika
3
90 Üvegház
Szén
paradicsom
3
91 Üvegház
Szén
3
92 Üvegház
Szén
uborka pp, pr, u (1:1:1)
93 Üvegház
Faapríték
paprika
3
94 Üvegház
Faapríték
paradicsom
3
95 Üvegház
Faapríték
3
96 Üvegház
Faapríték
uborka pp, pr, u (1:1:1)
3
97 Üvegház
Gáz
paprika
3
98 Üvegház
Gáz
paradicsom
3
99 Üvegház
Gáz
uborka
3
100 Üvegház
Gáz
pp, pr, u
3
3
3
185
(1:1:1) 5 ha
10 ha
101 Fóliaház
Termálkút
paprika
5
102 Fóliaház
Termálkút
paradicsom
5
103 Fóliaház
Termálkút
5 5
104 Fóliaház
Termálkút
uborka pp, pr, u (2:2:1)
105 Fóliaház
Új termálkút
paprika
5
106 Fóliaház
Új termálkút
paradicsom
5
107 Fóliaház
Új termálkút
5
108 Fóliaház
Új termálkút
uborka pp, pr, u (2:2:1)
5
109 Fóliaház
Szén
paprika
5
110 Fóliaház
Szén
paradicsom
5
111 Fóliaház
Szén
5
112 Fóliaház
Szén
uborka pp, pr, u (2:2:1)
113 Fóliaház
Faapríték
paprika
5
114 Fóliaház
Faapríték
paradicsom
5
115 Fóliaház
Faapríték
5 5
5
116 Fóliaház
Faapríték
uborka pp, pr, u (2:2:1)
117 Fóliaház
Gáz
paprika
5
118 Fóliaház
Gáz
paradicsom
5
119 Fóliaház
Gáz
5
120 Fóliaház
Gáz
uborka pp, pr, u (2:2:1)
5
121 Üvegház
Termálkút
paprika
5
122 Üvegház
Termálkút
paradicsom
5
123 Üvegház
Termálkút
5
124 Üvegház
Termálkút
uborka pp, pr, u (2:2:1)
125 Üvegház
Új termálkút
paprika
5
126 Üvegház
Új termálkút
paradicsom
5
127 Üvegház
Új termálkút
5
128 Üvegház
Új termálkút
uborka pp, pr, u (2:2:1)
5
129 Üvegház
Szén
paprika
5
130 Üvegház
Szén
paradicsom
5
131 Üvegház
Szén
5
132 Üvegház
Szén
uborka pp, pr, u (2:2:1)
5
133 Üvegház
Faapríték
paprika
5
134 Üvegház
Faapríték
paradicsom
5
135 Üvegház
Faapríték
5 5 5
5
136 Üvegház
Faapríték
uborka pp, pr, u (2:2:1)
137 Üvegház
Gáz
paprika
138 Üvegház
Gáz
paradicsom
5
139 Üvegház
Gáz
5 5 10
140 Üvegház
Gáz
uborka pp, pr, u (2:2:1)
141 Fóliaház
Termálkút
paprika
142 Fóliaház
Termálkút
paradicsom
10
143 Fóliaház
Termálkút
10
144 Fóliaház
Termálkút
uborka pp, pr, u (4:4:2)
145 Fóliaház
Új termálkút
paprika
10
146 Fóliaház
Új termálkút
paradicsom
10
147 Fóliaház
Új termálkút
10
148 Fóliaház
Új termálkút
uborka pp, pr, u (4:4:2)
10
10
186
149 Fóliaház
Szén
paprika
150 Fóliaház
Szén
paradicsom
10 10
151 Fóliaház
Szén
10
152 Fóliaház
Szén
uborka pp, pr, u (4:4:2)
10
153 Fóliaház
Faapríték
paprika
10
154 Fóliaház
Faapríték
paradicsom
10
155 Fóliaház
Faapríték
10
156 Fóliaház
Faapríték
uborka pp, pr, u (4:4:2)
157 Fóliaház
Gáz
paprika
10
158 Fóliaház
Gáz
paradicsom
10
159 Fóliaház
Gáz
10
160 Fóliaház
Gáz
uborka pp, pr, u (4:4:2)
10
161 Üvegház
Termálkút
paprika
10
162 Üvegház
Termálkút
paradicsom
10
163 Üvegház
Termálkút
10 10 10
10
164 Üvegház
Termálkút
uborka pp, pr, u (4:4:2)
165 Üvegház
Új termálkút
paprika
166 Üvegház
Új termálkút
paradicsom
10
167 Üvegház
Új termálkút
10
168 Üvegház
Új termálkút
uborka pp, pr, u (4:4:2)
169 Üvegház
Szén
paprika
10
170 Üvegház
Szén
paradicsom
10
171 Üvegház
Szén
10
172 Üvegház
Szén
uborka pp, pr, u (4:4:2)
10
173 Üvegház
Faapríték
paprika
10
174 Üvegház
Faapríték
paradicsom
10
175 Üvegház
Faapríték
10
176 Üvegház
Faapríték
uborka pp, pr, u (4:4:2)
10
177 Üvegház
Gáz
paprika
10
178 Üvegház
Gáz
paradicsom
10
179 Üvegház
Gáz
10
180 Üvegház
Gáz
uborka pp, pr, u (4:4:2)
10
10
187
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretném megköszönni azoknak a segítségét, akik disszertációm készítése során hozzájárultak a problémák leküzdéséhez, a hatékony, eredményes munkavégzéshez. Köszönettel tartozom témavezetĘmnek és tanszékvezetĘmnek Dr. Liebmann Lajosnak, opponenseimnek Dr. Takácsné Dr. György Katalinnak, Dr. Terbe Istvánnak és Dr. Takács Istvánnak, akiknek tanácsaira, ajánlásaira, útmutatásaira mindig bizalommal számíthattam. Köszönettel tartozom a kollégáimnak a Károly Róbert FĘiskolán, hogy támogattak és segítettek. Köszönöm zenekaromnak az Empty Pubsnak, hogy engedélyezték számomra a „szülés szabadságot”. Szeretném megköszönni édesanyámnak, édesapámnak és testvéremnek azt a mérhetetlen lelki és anyagi támogatást, mellyel elĘsegítettétek, hogy életem pályája így alakulhasson. Kedves feleségem és Máté, köszönöm, hogy a legnehezebb pillanatokban is mellettem álltatok és nyugodt, kiegyensúlyozott családi hátteret biztosítottatok számomra. Köszönöm.
188
