Szent István Egyetem Gödöllő
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
A ZÖLDSÉGHAJTATÁS MÉRETÖKONÓMIAI KÉRDÉSEI
Doktori PhD értekezés tézisei
Készítette: Tégla Zsolt
Gödöllő 2009
A Doktori Iskola megnevezése: Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola
A Doktori Iskola tudományága: Gazdálkodás- és Szervezéstudományok
A Doktori Iskola vezetője:Dr. Szűcs István egyetemi tanár, MTA doktora SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet
Témavezető:Dr. Liebmann Lajos egyetemi docens Károly Róbert Főiskola Gazdálkodási Kar Vállalatgazdaságtan Tanszék
……………………………. Az iskolavezető jóváhagyása
…………………………… A témavezető jóváhagyása
2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ................................................................................................. 4 ANYAG ÉS MÓDSZER ............................................................................... 6 EREDMÉNYEK .......................................................................................... 11 ÚJ ÉS ÚJSZERŰ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK............................. 19 KÖVETKEZTETÉSEIM ÉS JAVASLATAIM ....................................... 20 PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK ....................................................................... 22 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ ........................................................................ 29
3
BEVEZETÉS A kutatói munkám során az a cél vezérelt, hogy átfogó, átlátható és a jövőben életképes méretű gyakorlatorientált talaj nélküli zöldséghajtató modelleket építsek, amelyek a XXI. század követelményeinek megfelelve alkalmasak a méretökonómiai vizsgálatok elvégzésére. Tudományos munkám elkészítésében az motivált, hogy a zöldséghajtatás méretökonómiájával foglalkozó szakirodalom nem vagy csak felületesen foglalkoznak a témával. A zöldséghajtatással foglalkozó és a jövőben is versenyképesnek tekinthető üzemek nem, vagy csak részben közölnek adatokat ökonómiai kérdésekben. Ez kellő inspirációt adott arra, hogy empirikus és tudományos vizsgálatokat végezzek. A munka elvégzésében nagymértékben segített, hogy zöldségtermesztéssel foglalkozó szentesi családban nőttem fel, és kezdetektől fogva érdekelt a zöldséghajtatás technológiája és ökonómiája. Kutatásom céljai a következők voltak: 1. Talaj nélküli zöldséghajtatási modellek kidolgozása, amelyek alkalmasak hosszú kultúrás (egész éves) termesztésre, így a munkaerő folyamatos foglalkoztatására; lehetséges fűtési alternatíváinak figyelembe vételével létrehozzak olyan konstrukciókat, amelyek 0,5, 1, 3, 5 és 10 hektáros üzemméretekben összehasonlíthatók. 2. A talaj nélküli zöldséghajtatási modellek üzemméretei és konstrukciói ismeretében részletes beruházási alternatívákat állítsak elő, megtervezzem azok beruházási költségeit. Meghatározzam a technológiai és ökonómiai tapasztalatok alapján a 3 féle zöldségnövénnyel hasznosított (TV paprika, paradicsom, kígyó típusú uborka) növényházak részletes működési költségeit, valamint lehetséges árbevételeit. 3. Értékeljem a talaj nélküli zöldséghajtató modelleket a fedezeti pont, a fedezeti méret, a kapacitás kihasználtság és a beruházásgazdaságossági (NPV, IRR) számítások segítségével, érzékenységvizsgálattal modellezve a termelési költségek és az árbevételek változásait. 4. Meghatározzam konstrukciónként és üzemi méretenként azokat a talaj nélküli zöldséghajtató modelleket, amelyek a jövőben életképesek és továbbfejlődésre alkalmas üzemi méreteknek számítanak.
4
5. A létrehozott zöldséghajtatási modellek segítségével megvizsgáljam a fűtési módok hatékonyságát és jövedelemtermelő képességét konstrukciónként, az üzemméretek függvényében. Nem szerepelt a kutatási céljaim között az, hogy a beruházásokat a számviteli szempontból a forrás oldalról is megvizsgáljam, értékelve az állami támogatások valamint a saját és az idegen tőke arányának üzemméretre gyakorolt hatását. A kutatási célját meghatározó előzetes várakozásokat a következő hipotézisek összegzik: H1: A talaj nélküli zöldséghajtatásra használt számítógép vezérelt, automatizált klímaszabályozással, öntözéssel, tápoldatozással, fűtésvezérléssel rendelkező fóliaházak és üvegházak modelljei 0,5 hektáros üzemméretnél nem életképesek. H2: Az 5 hektáros és 10 hektáros üzemméretű termálvízzel fűtött fóliaházak és üvegházak, 60-70% körüli kapacitáskihasználtság értékkel elérik a fedezeti méretet. H3: A méretökonómiai vizsgálatok alapján az üvegházak közül csak a 3, 5 és 10 hektáros méretű talaj nélküli zöldséghajtató modellek felelnek meg a gyakorlat által elvárt 25%-os árbevétel arányos jövedelemszintnek, amit a fűtési módok ezt jelentős mértékben befolyásolhatnak. H4: Az üzemméretek növelése miatti önköltség csökkenésével kimutatható a méretgazdaságosság. H5: A termálvízzel fűtött konstrukciók 100 Watt fűtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredménye meghaladja a fosszilis energiával fűtött változatokét.
5
ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatómunkám során az a cél vezérelt, hogy átfogó, átlátható és gyakorlatorientált modelleket építsek abból a célból, hogy a méretgazdaságosság kérdését megvizsgáljam a zöldséghajtatásban. • •
A zöldséghajtatás méretökonómiájával foglalkozó szakirodalmak nem vagy csak felületesen foglalkoznak a témával. A gazdaságsoros adatok meglehetősen hiányosak a kertészeti ágazatban, különösen a zöldséghajtatásban.
Ezek a tények kellő inspirációt adtak arra, hogy empirikus és tudományos vizsgálatokat végezzek. A kvalitatív adatgyűjtést, interjúkat készítettem abból a célból, hogy a problémák azonosítására megfelelő információt szerezzek be, illetve, azért hogy hipotéziseim felállítását megalapozzam Az interjúim kötetlen beszélgetésekből álltak, ami azt jelenti, hogy a folyamat flexibilis és adaptív ugyan, de előre tervezett volt. A riportot, mint kutatási módszert, az empirikus vizsgálataim kezdeti fázisaiban a problémák feltárásához, illetve a végső szakaszban pedig azért alkalmaztam, hogy ellenőrizzem eredményeim realitását. Azért választottam a kötetlen interjút, mert nincsenek abban előre eldöntött kérdések, így jobban érvényesülnek a kérdező ismeretei. A kötetlen interjú során az elhangzottakat összefüggéseiben kell értelmezni. Az ilyen típusú interjú személyes kapcsolatra épül, olyan, mint egy beszélgetés. Előnye a spontaneitás, illetve, az hogy látják egymás testbeszédét az alanyok. Ez utóbbi információkat hordoz - és befolyásolja a kérdező, illetve a válaszadó közötti kontaktust. A mélyinterjú négyszemközt készült kvalitatív eljárás, amelynek a megkérdezett legmélyebb motivációinak, tudattalan (nem tudatos) indítékainak megismerése a célja. Ezt a kvalitatív eljárás a klinikai pszichológia és a pszichoanalízis területén vált elterjedtté. Nagy hatással volt az eljárás fejlődésére Carl Rogers amerikai pszichológus „kliens központú” iskolája. A mélyinterjúkat a 2008-as esztendőben március és szeptember hónapban összesen 32 db esetszámban végezetem el. Az interjú eredményeinek elemzése nehéz feladat, ezért fontosnak tartottam, hogy a beszélgetés eredményeit rögzítsem hangfelvételen. A felvételt többszöri 6
visszahallgatása után, részletes szövegelemzéssel értékeltem, tulajdonképpen tartalomelemzést valósítottam meg. Az interjúim alanyai olyan gyakorló szakemberek voltak, akik magyarországi vezető zöldséghajtatással foglalkozó üzemeket irányítanak. Ezek az üzemek európai szinten is versenyképesek. Olyan technológiai, piaci, ökonómiai, munkaszervezési adatokkal tudtak szolgálni, amelyek pozitív mintaként szolgálhatnak a zöldséghajtatással foglalkozó kertészeknek. Az elsőkörös adatgyűjtés rávilágított a termeléshez szorosan kapcsolódó szolgáltatások fontosságára. Ezen információkat, amelyek a piaci, műszaki, és jogi ismeretek elmélyítésében segítettek újabb interjúkkal az erre specializálódott szakemberektől szereztem be. Ezek alapján állítottam össze modelljeimet, amelyek az előbbiekben felsorolt tényekre támaszkodva kerültek összegzésre. A gyakorló szakemberek által megfogalmazott problémák arra irányultak, hogy napjaink elavult növényházai korlátot jelentenek a hozamok növelésében. A termesztés sikerességét döntően a hajtatás során kialakuló klíma határozza meg. Ennek feltétele a megfelelő termesztőberendezés alkalmazása, amely a XXI. század követelményeinek felel meg. Egy olyan szimulációs modell kidolgozása volt a cél amellyel: (CSÁKI, 1976) • • • • • • •
lehetővé válik a zöldséghajtatás beruházási és működési költségeinek a tervezése, összeállítható a hajtatott zöldségnövények technológiai terve a gazdaság egyedi/sajátos igényeihez igazodva, meghatározható a hajtatott zöldségnövények termelési költsége és a várható eredmény, a jövedelem, zöldségnövényenként és konstrukciónként mérhetőek a termelési költségek, az árbevételek, fedezeti méretek és a kapacitáskihasználtság értékek, alkalmas az átlagköltség vagy önköltség meghatározására és méretgazdaságossági vizsgálatok elvégzésére, lehetővé válik a fűtési energia fajlagos költségének mérése az üzemméretek és konstrukciók függvényében, a modellek és a számított mutatószámok alapján bebizonyítható, hogy létezik a méretgazdaságosság a zöldséghajtatásban.
Kétféle termesztőberendezést vettem figyelembe modelljeim összeállításakor, a korszerű, nagylégterű fóliaborítású növényházakat és az üvegházakat, melyeknek vápamagassága 4,5-5 méter. 7
A modelljeim további felépítésében meghatároztam azokat az üzemi méreteket, amelyek az elsődleges adatgyűjtés alapján a gyakorlatba legelterjedtebbek, és így a: • 0,5 hektár, • 1 hektár, • 3 hektár, • 5 hektár, • 10 hektáros üzemméret lett a költség-jövedelem vizsgálati modelljeim alapja. A magyarországi adottságokat figyelembe véve öt féle fűtési megoldást választottam, amelyek a következők: • termálvíz fűtés (visszasajtolás nélkül), • termálvíz fűtés (visszasajtolással), • szénnel történő fűtés, • faaprítékkal történő fűtés, • földgáz fűtés. Ezek alapján alakultak ki a konstrukciók, amelyek a termesztőberendezések és a fűtési módok kombinációjával 10 féle variációban jöttek létre. A 10 féle variáció az 5 féle üzemméreten 50 féle modell variációt hozott létre. A konstrukciók hasznosítását a hajtatott zöldségnövények közül a TV paprika, a paradicsom és a kígyóuborka adta; mivel a felsorolt zöldségnövények az összes hajtatott termelési érték 70%-át képviselik Magyarországon. A 150 modell variációt további 30 féle vegyes hasznosítású modellel egészítettem ki, amelyek a diverzifikáltabb termelési szerkezet alapján kockázatviselőbbek. A vegyes modelleket a paprika, paradicsom és az uborka esetében a következő arányok szerint vizsgáltam: • 3 hektáron 1:1:1 • 5 hektáron 2:2:1 • 10 hektáron 4:4:2 arányban. A vegyes modellekkel együtt 180 zöldséghajtató modell lett a vizsgálataim tárgya; amelyek reprezentálják a lehetséges jövőbeni fejlesztéseket. A beruházások és a termelési költségek számítása során nettó árakkal kalkuláltam.
8
A kutatásom során az adatok feldolgozásához és a zöldséghajtatás méretgazdaságossági kérdéseinek vizsgálatánál a következő módszereket alkalmaztam: 1. Elméleti kapacitás-kihasználtság meghatározása A termelési költségek és az átlagos árak ismeretében vizsgáltam konstrukciónként a fedezeti pontokat és az azokhoz tartozó üzemi méreteket. A fedezeti pontokhoz tartozó méretek ismeretében egy elméleti kapacitás-kihasználtság értéket határoztam meg, amely azt mutatja meg, hogy a termesztő berendezés felületének hány százalékát kell hasznosítani, ahhoz, hogy a termelési költségek biztosításához szükséges anyagi javakat előállítsuk. A gyakorlatban ilyen részleges hasznosítás nem elképzelhető, mert a növényházak teljes felületét hasznosítják és a fedezeti méretek feletti felületek biztosítják az eredményességet, a jövedelmet. 2. Fedezeti méret számítás és erre végzett érzékenység vizsgálat: A fedezeti méret számításakor a gazdasági környezet változásait kívántam modellezni a termelési költségek és az elérhető árbevételek növelésével és csökkentésével. Az érzékenységvizsgálatot táblázatos módszer segítségével végeztem el. A vizsgált tényező a fedezeti méret volt m2-ben kifejezve. Hajtatott zöldségnövényenként, konstrukciónként és üzemi méretenként megvizsgáltam, hogy hogyan változik a fedezeti méret a költségek és az elérhető árbevételek 5%, 10%-os növelése és csökkentése hatására. 3. Beruházás-gazdaságosság és kockázat érzékenység vizsgálat: Ahhoz, hogy a gazdasági környezet változásait még tökéletesebben modellezzem az adott időszakokban esedékes árbevételek és működési költségek értékét változtattam a következők szerint: • optimista (összességében az árbevételek és a működési költségek is éves szinten átlagosan 4%-al nőnek), (zöld színnel jelölve) • realista (árbevételek 3%-al nőnek, a működési költségek éves szinten átlagosan 4%-al nőnek), (kék színnel jelölve) • pesszimista (árbevételek csak 3%-al nőnek, míg a működési költségek éves szinten átlagosan 5%-al nőnek). (piros színnel jelölve) Az így megkapott pénzáramlás értékeket 20 éves időtartamot figyelembe véve kalkuláltam, majd a beruházásokat és az azokhoz tartozó optimista, 9
realista és pesszimista változatokat értékeltem. Az NPV értékek kiszámításához az Excel program NMÉ függvényét használtam fel. A beépített pénzügyi függvénynél a kalkulatív kamatlábat meghatározásánál az állampapírok hozamát vettem alapul. Az IRR segítségével (IRR=internal rate of return) a beruházások belső megtérülési rátáját határoztam meg; ezzel a mutatóval a beruházás tényleges hatékonyságát vizsgáltam. A számítás eredményeként azt a kamatlábat kalkulálhatjuk, amely mellett a beruházás diszkontált jelenértéke éppen nulla, vagyis a diszkontált bevételek és a kiadások éppen egyenlők. A beruházásba fektetett összeg a beruházás hozamaiból az ily módon meghatározott belső megtérülési kamatláb szintjén térül meg. A számított IRR értékeket I-IV. kategóriába soroltam, amelyek a következők: • • • •
I. kategória 20%-feletti, II. kategória 15-20% közötti, III. kategória 10-15% közötti, IV. kategória 10% alatti belső megtérülési rátájú beruházások.
4. Önköltség vizsgálata a konstrukciók és az üzemméretek függvényében: A 10 különböző változatra meghatároztam a hajtatott zöldségnövények önköltségét és ezt az üzemméretek függvényében is értékeltem. Az önköltség segítségével az üzemméretek és a konstrukciók közötti összehasonlítás is lehetséges azonos hasznosítási változatok esetében. 5. Fűtési teljesítmény üzemi eredményre gyakorolt hatása konstrukciónként és üzemi méretenként: Mivel különböző fűtési módoknak az összehasonlítása csak azonos dimenziók alapján lehetséges, ezért kidolgoztam egy mutatószámot. A mutatószám 100 Watt fűtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulását mutatja be.
10
EREDMÉNYEK 1. Fedezeti méretek és a kapacitás kihasználás alakulása a modellekben A földgázzal fűtött konstrukciók kapacitás kihasználási értékei a legrosszabbak és az üzemi méretek növelésével sem változnak. A XXI. század követelményeinek megfelelő termesztő berendezések földgázzal történő fűtése nem versenyképes, ami fosszilis energiahordozó magas árának köszönhető. A 0,5 hektáros üzemméreteknél a konstrukcióktól és hasznosítási módoktól függetlenül mindenütt kedvezőtlen 85-90% feletti értékek tapasztalható. Az üvegházban történő talajnélküli paprika hajtatásnál ez az érték eléri a 128%-os kapacitás kihasználtsági szintet. A földgázzal fűtött konstrukciók nélkül vizsgálva a táblázatokat látható, hogy az 1 hektáros üzemméreteknél már 70%-os értéket is tapasztaltunk, de az átlag értékek többsége még mindig 80-90% körüli. A 3 hektáros üzemi méretnél lehet először tapasztalni, hogy az átlagos kapacitás kihasználtsági értékek 70-80%-ra csökkennek, ami a termálvízzel fűtött konstrukciók esetén még ennél kedvezőbb 60% körüli értékeket mutat. A felületek növelésével az 5 és 10 hektáros berendezéseknél érezhetően javulnak a százalékos értékek. A visszasajtolással működő termálvízzel fűtött növényházak rendkívül magas beruházási költségeit a 3 hektárnál nagyobb méretű üzemek viselik el leginkább, ami a kapacitáskihasználtsági értékekben is megmutatkozik. Mivel itt a termálvizet visszasajtolják, abba a rétegbe ahonnan származik, ezért ez az egyik olyan megújuló energiára alapozott fűtési mód, amellyel a jövőben mindenképpen számolni kell. A másik megújuló energiaforrás a faaprítékos fűtés, amely Magyarország adottságait figyelembe véve potenciális lehetőségekkel rendelkezik, a 3 hektáros üzemmérettől és annál nagyobb méreteknél mutat hasznosítási módoktól függően 70-75% körüli értékeket. A szénnel fűtött konstrukciók ugyan a 3, 5 és 10 hektáros üzemi méreteknél még elfogadható a 75-80%-os értékeket mutatnak. A szén növekvő energia ára és a felhasználásából adódó környezetszennyező hatása miatt a jövőben ennek a fűtési módnak a csökkenésével számolhatunk. 2. A zöldséghajtató modellek érzékenységvizsgálata a fedezeti méret alapján A fóliaborítású növényházak érzékenységvizsgálata a következők szerint alakult
11
A 0,5 hektáros modellek közül csak a legkedvezőbb fűtési móddal a visszasajtolás nélküli termálvízzel fűtött berendezések értékei mutatnak a gazdasági és technológiai szempontból optimista körülmények között elfogadható értékeket. A magasabb költségű fűtési rendszereknél egyre kedvezőtlenebb eredmények tapasztalhatók, ami azt bizonyítja, hogy ezen üzemi méret hosszútávon kevésbé életképes. Az 1 hektáros modellek közül a termálvízzel fűtött konstrukciók sokkal kedvezőbb képet mutatnak. A visszasajtolással működő új termál kutas kertészetek azonban még itt sem nevezhetők kockázatviselőknek, mert csak a kedvező gazdasági körülmények között érik el a 25%-os vagy azt kismértékben meghaladó jövedelem szintet. A faaprítékkal fűtött fóliás berendezéseknél is hasonló adatokat tapasztalhatunk, ami arra enged következtetni, hogy az 1 hektáros üzemek nem teljesítik a gyakorlat által elvárt jövedelem szintet. A szénnel történő fűtésnél ennél kedvezőtlenebb adatok láthatók, ami a paprika, paradicsom és az uborkával történő hasznosítási módnál is megfigyelhető. A méretgazdaságossági előnyök először a 3 hektáros modellüzemeknél tapasztalhatók. Fűtési módtól függően itt figyelhető meg legnagyobb arányban elsőként a 25%-os jövedelemszintet vagy azt meghaladó fedezeti méretek legnagyobb részaránya. A termálvízzel fűtött berendezésekben már pesszimista – tehát az árbevételek csökkenése és a termelési költségek növekedése – esetén is találhatunk kedvező értékeket. Az 5 hektáros méretű modellgazdaságoknál egyre nagyobb mértékben látható a kedvezőtlen gazdasági körülmények közötti fedezeti méret csökkenés, de itt is elsősorban a fűtési módtól függ ennek értéke. Faaprítékkal történő fűtésnél a talajnélküli paradicsom hajtatásban tapasztalhatjuk, hogy az árbevétel 5%-os csökkenése és a termelési költségek szinten tartása elfogadható fedezeti méretet eredményez. A 10 hektáros méretű üzemek méretgazdaságossági előnyöknek köszönhetően a legjobb értékeket mutatják, amely hosszú távon a nagyobb kockázatviselő képességre utal. A fólia borítású növényházaknál összefoglalva a fűtési és hasznosítási módoktól függően a 3, 5 és 10 hektáros méretű üzemek azok, amelyek követelményeknek megfelelően kockázatviselőbbek. Az üvegházak magas beruházási költségeiből adódóan csak a nagyobb 5 és 10 hektáros méretű üzemek mutatják a méretgazdaságossági előnyökből adódó kedvező fedezeti méreteket. 12
A 3 hektáros méreteknél csak az alacsony költségű termálvízzel fűtött konstrukciók lehetnek a jövőben életképesek. A többi fűtési módnál (szén vagy faapríték fűtés) csak a 10 hektáros üzemméretek azok, amelyek a gyakorlat elvárásainak megfelelő jövedelemszint elérésére képesek. Az üvegházaknál összefoglalva a termálvízzel fűtött berendezések közül a 3, 5 és 10 hektáros méretű modellüzemek, a szénnel vagy a faaprítékkal fűtött növényházak közül azonban csak az 5 hektár feletti és a 10 hektáros méretűek képesek hosszútávon megtartani a versenyképességüket. 3. A zöldséghajtató modellek beruházás-gazdaságosság és kockázat érzékenység vizsgálat A zöldséghajtató modellek beruházási változatainak értékelésekor a 0,5 ha-os méretű üzemeket nem vizsgáltam, mivel a fedezeti méretek alapján nem feleltek meg a gyakorlat elvárásainak. A modellek közül az 1, 3, 5 és 10 haos méretű üzemeket értékeltem. Az 1 ha-os méretű modellgazdaságoknál azt tapasztalható, hogy az NPV értékek többségében negatív értéket adtak. Ezen üzemméretnél a korszerűen felszerelt és 21. század követelményeinek megfelelő fóliaborítású növényházak és az üvegházak beruházásai a futamidő alatt nem térülnek meg. Pozitív NPV értékeket, csak a visszasajtolás nélküli termálvízzel fűtött növényházaknál lehet megfigyelni, ahol a beruházási költségek hektáronként a fóliaborítású növényházaknál 364 millió Ft, míg az üvegházaknál 464 millió Ft volt. Vizsgálataim alapján az 1 hektáros méretű modellüzemeknél tehát csak a legalacsonyabb beruházási költségű és fűtési költségű konstrukciók tudtak a 20 éves futamidő alatt 20-200 millió Ft nettó jelenértéket előállítani optimista viszonyokat feltételezve. A 3 ha-os méretű modelleknél, ahol a beruházási költségek a fóliaborítású növényházaknál 741 millió Ft-tól 1,1 milliárd Ft-ig terjedtek a beruházási és hasznosítási változatok többségében pozitív NPV értéket lehet tapasztalni. Negatív adatokat csak a pesszimista változatoknál figyelhetünk meg. A legkedvezőbb értéket a termálvízzel fűtött (visszasajtolás nélküli és visszasajtolt) növényházak beruházásai mutattak optimista szemléletmódban 250-1000 millió Ft nettó jelenértékkel. Az üvegházak beruházási költsége a 3 ha-os felületeknél (1-1,4 millió Ft) 250-300 millió Ft-tal magasabbak, mint azt a fóliaborítású növényház verziókban tapasztalható. Ennek következménye az NPV értékek kedvezőtlen alakulása, amely a magas fűtési költségű konstrukciókban (szénfűtés, faapríték fűtés) a realista és a pesszimista szemléletmódban is negatív NPV 13
értékeket eredményezett. A 3 ha-os üvegház beruházások többségében csak az optimista verzióknál láthatunk 0-nál nagyobb nettó jelenértéket. Az 5 ha-os üzemméretek beruházási változatait megfigyelve megállapítható, hogy a fólia borítású növényházak függetlenül attól, hogy milyen fűtési rendszerrel rendelkeznek mindenütt pozitív NPV értékeket produkáltak. Csak a pesszimista szemléletmódban, ott is a szénnel vagy a faaprítékkal fűtött paprikahajtatásnál lehet tapasztalni negatív értékeket. A pozitív NPV értékek a fólia borítású növényházak beruházásait értékelve elérték a legkedvezőbb esetben az 1-1,5 milliárd Ft nettó jelenértéket is, amit figyelembe véve a konstrukcióktól függő 1-1,7 milliárd Ft-os beruházásokat hosszú távon kifejezetten életképesnek értékelhetjük. Az 5 hektáros fóliával borított növényházak leggyengébb NPV értékeit a szénnel fűtött konstrukciók adták. Az üvegház-beruházások nettó jelenértékeit vizsgálva az tapasztalható, hogy többségében a termálvízzel fűtött konstrukciók mutatnak pozitív értékeket. A szénnel és a faaprítékkal fűtött üvegházak csak az optimista viszonyokat feltételezve eredményeztek pozitív NPV-t. A 10 ha-os üzemméretű modelleknél a fóliával borított növényházak beruházásainál mindenütt pozitív NPV értékeket láthatunk, egyedül a szénnel fűtött TV paprikával hasznosított növényházak pesszimista beruházási verziója adott negatív végeredményt. A 2,1-3,3 milliárd Ft-os beruházások a futamidő alatt szemléletmódtól és hasznosítástól függően 1-3 milliárd Ft nettó jelenértéket produkáltak. A 10 ha-os üvegházas modellek termálvízzel fűtve a 3,1-4,3 milliárd Ft-os beruházással a futamidő (20 év) végén a pesszimista szemléletben 0,5-1,5 milliárd Ft, a realista szemléletben 1-2 milliárd Ft, míg az optimista szemléletben 1,5-3 milliárd Ft nettó jelenérték elérésére voltak képesek. A szénnel fűtött üvegházas modellek többségében negatív, míg a faaprítékkal fűtöttek az optimista variációban pozitív NPV-t értek el. Vizsgálataim alapján a 10 hektáros üzemi méreteknél is, ahogyan a 3 és 5 haos méreteknél a hasznosítási módok többségében elsősorban a termálvízzel fűtött üvegház konstrukciók mutatnak olyan NPV értékeket, amellyel a kedvezőtlen gazdasági körülmények között is képesek megtartani életképességüket. A beruházási modellek belső megtérülési rátáját vizsgálva a beruházások tényleges hatékonyságát vizsgáltam. A számított IRR értékeket 4 kategóriába soroltam, amelyek a következők: I. kategória 20%-feletti, II. kategória 15-20% közötti, III. kategória 1015% közötti, IV. kategória 10% alatti belső megtérülési rátájú beruházások.
14
Az IRR számításakor, ahogyan az NPV-nél is optimista, realista és pesszimista szemléletmódok alapján értékeltem a beruházásokat. A beruházások vizsgálatánál figyelembe vettem a hasznosítási módokat is, ami a fóliával borított növényházak és az üvegházak esetén egyaránt paprika, paradicsom és uborka növényekkel valósultak meg. Mindhárom növénynél a 3 féle szemléletmódot alkalmazva konstrukciónként (berendezés/fűtési mód) összesen 9 IRR értéket kaptam. Vizsgálataim alapján az 1 ha-os méretű fóliaborítású beruházásoknál a visszasajtolás nélküli termálvízzel fűtött konstrukciók adtak csak kedvező eredményeket. Itt leggyakrabban a 10-15% os IRR érték volt jellemző. A többi konstrukció 10% alatti eredményeket ért el. A 3 ha-os üzemméreteket megfigyelve a fóliaborítású növényházaknál a visszasajtolt termálvízzel, és a faaprítékkal fűtött konstrukciók is jól szerepeltek, mindkettőnél a legrosszabb eredmények csak egy alkalommal volt megfigyelhető. A szénnel fűtött fólia borítású növényházak 3 alkalommal adtak 10% alatti IRR értéket ennél az üzemméretnél. Az üvegházak beruházási eredményeit értékelve megfigyelhető, hogy a 3 haos üzemméretnél csak a visszasajtolás nélküli termálvízzel fűtött konstrukciók adatai kaptak jó besorolást, a többi fűtési módnál a 10% alatti IRR értékek gyakorisága volt elsősorban jellemző. Az 5 hektáros üzemméretek fóliaborítású növényházaiban a fűtési módok mindegyikében kedvező besorolások láthatók, a termálvízzel vagy a faaprítékkal fűtött növényházak beruházásainak IRR értékeinek többsége a 15-20% vagy a 20% feletti osztályokba tartoznak. A szénnel fűtött fóliás berendezések közül összesen 2 adat mutat 10% alatti értéket. Az üvegházak eredményeinél még mindig csak az alacsony költségű termálvízzel fűtött berendezések adatai mutatnak megfelelő értékeket. Vizsgálataimban a 10 ha-os méretű zöldséghajtató modellek közül a fóliával borított növényházak szinte kivétel nélkül kedvező IRR értékeket produkálnak, amely az optimista, realista és a pesszimista szemléletmódban is igaz. A leggyakoribb értékek a 15-20% közötti, tehát a II. osztályba sorolt IRR értékek voltak. Az üvegházas beruházások modelljeimben viszont csak a termálvízzel fűtött konstrukciókban adtak olyan végeredményeket, amelyek hosszú távon képesek biztosítani azok eredményességét. 4. Önköltség vizsgálata a konstrukciók és az üzemméretek függvényében:
15
Az önköltség csökkenése az üzemméretek növelése estén minden konstrukcióban és hasznosításban megfigyelhető. Azonban eltérések tapasztalhatók a csökkenés ütemében. A méretgazdaságosság erőteljesebben jelenik meg magasabb beruházási költségű technológiáknál. Ez az erőteljes önköltség csökkenés legfőképp a 0,5 hektár és 1 hektár között, valamint az 1 hektár és 3 hektár közötti üzemméretek esetén jelenik meg markánsan. Megfigyelhető, hogy a 3 hektár feletti üzemi méreteknél (5 és 10 hektár) az önköltség értéke kevésbé csökken. A talaj nélküli paprikahajtatás önköltsége a legmagasabb költségű földgázfűtéses konstrukciónál 550 Ft/kg-os értékről 400 Ft/kg-ra csökken a fóliaborítású növényházakban. Az méretgazdaságosság talán leginkább az új termálvízfűtéses konstrukcióban figyelhető meg. A 0,5 hektáros üzemméretnél tapasztalt 550 Ft/kg-os önköltség a 3 hektáros méretre eléri a 300 Ft/kg-os önköltségi értéket, ami a kilógrammonként 150 Ft költségcsökkenésnek köszönhető. Továbbá az is megfigyelhető, hogy ez az érték az 5 és 10 hektáros üzemméretnél már közel sem változik ilyen ütemben. Az üvegház alatt hajtatott talaj nélküli paprikahajtatásnál a tendenciák hasonlóan alakulnak, azonban az önköltség itt 15-20 Ft-tal magasabb kilógrammonként. A talaj nélküli paradicsomhajtatás önköltségét vizsgálva megfigyelhető, hogy a legkedvezőbb értékek a termálvízzel fűtött, míg a legkedvezőtlenebbek pedig a földgázzal fűtött változatokban tapasztalhatók. A legkisebb 0,5 hektáros üzemméretnél megfigyelt értékek a fólia borítású növényházakban 220 – 280 Ft/kg-ról már a 3 hektáros üzemméretnél 160 – 240 Ft/kg os értékre csökkennek. Tehát a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb fűtési mód között a paradicsomnál közel 80 Ft árkülönbség alakul ki. Az üvegházban hajtatott paradicsom esetén a 3 hektáros üzemméretnél csökken a paradicsom önköltsége 200 Forint alá, ami az 5 és 10 hektáros üzemméreteknél a termálvíz fűtéseknél 160-170, a faaprítékkal történő fűtéseknél pedig 180-190 Ft/kg-os értéket mutat. A talaj nélküli uborkahajtatás önköltségénél is jól megfigyelhető az, hogy az önköltség az üzemméretek növelésével jelentős mértében csökken. A csökkenés itt is a legkisebb 0,5 hektáros méret és a 3 hektár között következik be, ami elsősorban a beruházások fajlagos értékcsökkenésével magyarázható. A fóliaborítású növényházaknál tapasztalt 180-250 Ft/kg-os értékek a 3 hektárnál elérik a 140-200 Ft/kg-os egységárat. Az üvegház alatti 16
uborkahajtatásnál ez a csökkenés 190-260 Ft/kg-ról indul 0,5 hektárnál és éri el a 150-210 Ft/kg-os értéket a 3 hektáros üzemméretnél. 5. Különböző fűtési módok üzemi eredményre gyakorolt hatása a talajnélküli zöldséghajtató modellekben A talaj nélküli zöldséghajtatás egyik legmagasabb költsége az energia, ezen belül a fűtési energia. A fosszilis energiahordozóknál tapasztalt importfüggőségünk kiszolgáltatott helyzetbe hozza a talajnélküli zöldséghajtatással fogalakozó üzemeket. A hazai zöldenergia és termál energiaforrások hasznosításával ez a függőség jelentős mértékben csökkenthető és ebből a szempontból nézve Magyarország adottságai kiválóak. Ezért tartottam fontosnak azt, hogy a létrehozott zöldséghajtatási modellek segítségével megvizsgáljam a fűtési módok hatékonyságát és jövedelemtermelő képességét konstrukciónként, az üzemméretek függvényében. Mivel az összehasonlítása a különböző fűtési módoknak csak azonos dimenziók alapján lehetséges, ezért kidolgoztam egy mutatószámot. A mutatószám 100 Watt fűtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti adózás előtti jövedelem alakulását mutatja be. (1-3. ábra) A mutatószám értékét több tényező is befolyásolja, hiszen az üzemi eredmény függ a termelési költségeken belül a négyzetméterenkénti amortizáció, a munkabér, a felhasznált anyagok és szolgáltatások költségétől és számos egyéb tényezőtől például az elérhető árbevételtől is. A zöldséghajtató modellüzemeimben azt tapasztaltam, hogy az egyes fűtési módok költsége jelentős eltéréseket mutat, amit a fűtésre felhasznált anyagköltségen kívül az üzemi méretek is befolyásolnak, hiszen a fűtőberendezés beruházásával kapcsolatos költségek az üzemméretek növelésével fajlagosan csökkennek. A földgázzal történő fűtésnél a mutatószám értéke a legtöbb esetben negatív értékeket vesz fel, csak a nagyobb üzemméreteknél eredményez pozitív értékeket. A fűtési változatokon belül a termálvízzel fűtött konstrukciók adják a legmagasabb eredményeket, de a 0,5 ha-os üzemméretnél még ez a fűtési mód sem felel meg a gyakorlat által elvárt követelményeknek (25% vagy nagyobb árbevétel arányos jövedelem). Az is jól látható, hogy az egyes konstrukciókon belül (berendezés / fűtési mód) a 3, 5 és 10 ha-os üzemméreteknél csak kis eltérések láthatók a mutatószám értékében. Az üzemméret növeléséből származó méretgazdaságossági előnyök a 3 ha-os zöldséghajtató modellekben jelentkeznek először, azonban a méret növelésével az 5 és 10 ha-os modellüzemeknél a mutatószám értéke csak kis mértékben emelkedik. 17
2 500
fóliaborítású növényház / termálvízfűtés
2 000
fóliaborítású növényház / új termálvízfűtés
1 500
fóliaborítású növényház / szénfűtés
Ft/m2
1 000
fóliaborítású növényház / faapríték fűtés
500
fóliaborítású növényház / földgázfűtés üvegház / termálvízfűtés
0 -500
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
üvegház / új termálvízfűtés üvegház / szénfűtés
-1 000
üvegház / faapríték fűtés
-1 500
Üzemméretek
üvegház / földgázfűtés
-2 000
1. ábra: 100 Watt fűtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulása talaj nélküli paprikahajtatásban különböző üzemméreteknél Forrás: Saját szerkesztés 3 500
fóliaborítású növényház / termálvízfűtés
3 000
fóliaborítású növényház / új termálvízfűtés
2 500
fóliaborítású növényház / szénfűtés
2 000
fóliaborítású növényház / faapríték fűtés
Ft/m2
1 500
fóliaborítású növényház / földgázfűtés
1 000
üvegház / termálvízfűtés
500
üvegház / új termálvízfűtés
0 -500
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
10 ha
üvegház / szénfűtés üvegház / faapríték fűtés
-1 000
Üzemméret
üvegház / földgázfűtés
-1 500
2. ábra: 100 Watt fűtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulása talaj nélküli paradicsomhajtatásban különböző üzemméreteknél Forrás: Saját szerkesztés 3 000
fóliaborítású növényház / termálvízfűtés
2 500
fóliaborítású növényház / új termálvízfűtés fóliaborítású növényház / szénfűtés
2 000 1 500
fóliaborítású növényház / faapríték fűtés
Ft/m2
1 000
fóliaborítású növényház / földgázfűtés
500
üvegház / termálvízfűtés
0 -500
0,5 ha
1 ha
3 ha
5 ha
-1 000 -1 500
10 ha
üvegház / új termálvízfűtés üvegház / szénfűtés üvegház / faapríték fűtés üvegház / földgázfűtés
Üzemméret
-2 000
3. ábra: 100 Watt fűtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulása talaj nélküli uborkahajtatásban különböző üzemméreteknél Forrás: Saját szerkesztés
18
ÚJ ÉS ÚJSZERŰ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1.
Kidolgoztam olyan talaj nélküli zöldséghajtatási modelleket, amelyek megfelelnek a XXI. század technikai és technológiai követelményeinek, alkalmasak hosszúkultúrás (egész éves) termesztésre – így a munkaerő folyamatos foglalkoztatására – és méretökonómiai vizsgálatok elvégzésére.
2.
Bizonyítottam, hogy a legfejlettebb technológiával felszerelt üveg- és fóliaházak computer vezérelt automatizált klímaszabályozással, öntözéssel, tápoldatozással, fűtésvezérléssel felszerelt talaj nélküli zöldséghajtató modelljei 0,5 hektáros üzemméretben hosszú távon nem tekinthetők életképesnek.
3.
A talaj nélküli zöldséghajtató modelljeim alapján létrehoztam egy mutatószámot, amely a 100 Watt fűtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulását mutatja a hasznosítások és az üzemméretek függvényében. Ez a mutatószám alkalmas a konstrukciók (berendezés / fűtési mód) üzemméretenkénti eredményességének a kimutatására.
4.
A méretökonómiai vizsgálatok segítségével meghatároztam azokat a talaj nélküli zöldséghajtató modelleket, amelyek a jövőben is kockázatviselőek és továbbfejlődésre alkalmas üzemméreteknek számítanak. Javaslatain a gyakorlat számára a következők: • fóliaborítású növényházaknál a 3 hektár, vagy annál nagyobb méretű termálvízzel, faaprítékkal, vagy szénnel fűtött konstrukciói, • üvegházaknál az 5 hektár, vagy annál nagyobb méretű termálvízzel, faaprítékkal, vagy szénnel fűtött konstrukciói.
5.
A talaj nélküli zöldséghajtatás termelési költségeinek és árbevételeinek változtatásával olyan érzékenységvizsgálatokat végeztem, amelyek fedezeti méretre gyakorolt hatás megjelenítésével alkalmasak a zöldséghajtató modellek kockázatviselő képességének a kimutatására. A vizsgálatok eredményei alapján a következő zöldséghajtató modelleknek megfelelő a kockázatviselő képessége: • fóliaborítású növényházaknál a visszasajtolás nélküli termálvízzel fűtött 1 hektáros; valamint a visszasajtolt termálvízzel, a szénnel és a faaprítékkal fűtött üzemek 3 hektáros, vagy annál nagyobb méretű üzemei, • üvegházaknál a visszasajtolás nélküli termálvízzel fűtött 3hektáros; valamint a visszasajtolt termálvízzel, a szénnel és a faaprítékkal fűtött üzemek 5 hektáros, vagy annál nagyobb méretű üzemei. 19
KÖVETKEZTETÉSEIM ÉS JAVASLATAIM A következtetéseim, javaslataim a következőkben összegezhetők. A legkedvezőbb eredményeket a fóliaborítású növényházak visszasajtolás nélküli termálvízzel fűtött konstrukciói adták, amelyek 1 ha-os üzemméretnél elérték a gyakorlat által elvárt követelményeket. A visszasajtolással működő termálvízzel fűtött, a szénnel vagy a faaprítékkal fűtött fóliaborítású növényházak változatai 3 hektár, vagy annál nagyobb méretű modelljei teljesítettek kockázatviselés szempontjából megfelelően. Az üvegházak termálvízzel fűtött verziói 3 hektár, míg a szén vagy faaprítékkal fűtött zöldséghajtató modelljei 5 hektár vagy annál nagyobb üzemméretnél adtak elfogadható eredményeket. A beruházás gazdaságossági mutatók (NPV, IRR) érzékenység vizsgálatának segítségével a különböző üzemméretek és konstrukcióknál összehasonlítottam a beruházási alternatívákat és a következőket tapasztaltam. Az 1 hektáros méretű üzemek közül csak a fóliaborítású beruházásoknál a visszasajtolás nélküli termálvízzel fűtött konstrukciók adtak csak kedvező NPV és IRR eredményeket. A 3 hektáros üzemméreteket megfigyelve a fóliaborítású növényházaknál a visszasajtolt termálvízzel vagy a faaprítékkal fűtött konstrukciók is jól szerepeltek a beruházás-gazdaságossági mutatók alapján, míg az üvegházak közül csak a visszasajtolás nélküli termálvízzel fűtött konstrukció ért el kedvező eredményeket. Az 5 hektáros üzemméretben a szénnel fűtött fóliaházak, és a termálvízzel fűtött üvegházak csatlakoztak az előzőekben kedvezőnek ítélt NPV és IRR értéket mutató modellekhez. 10 hektáros üzemméretben a földgáz kivételével a konstrukciók és a hasznosítások mindegyike kedvező besorolást kapott a beruházásgazdaságossági mutatók tekintetében. Végezetül, mivel a legtöbb módszertani vizsgálatban az egyik legmeghatározóbb költség a fűtési energia költsége volt, ezért a zöldséghajtatási modelljeimet egy általam létrehozott mutatószám segítségével értékeltem a konstrukciók és az üzemméretek függvényében. A mutatószám a 100 Watt fűtési teljesítményre jutó négyzetméterenkénti üzemi eredmény alakulását mutatja. 20
Mindezek alapján, a földgázzal történő fűtésnél a mutatószám értéke a legtöbb esetben negatív értékeket vett fel, csak a nagyobb üzemméreteknél eredményezett pozitív értékeket. A fűtési változatokon belül a termálvízzel fűtött konstrukciók adták a legmagasabb eredményeket, de a 0,5 hektáros üzemméretnél még ez a fűtési mód sem felelt meg a gyakorlat által elvárt követelményeknek (25% vagy nagyobb árbevétel arányos jövedelem). Az egyes konstrukciókon belül (berendezés / fűtési mód) a 3, 5 és 10 hektáros üzemméreteknél csak kis eltéréseket találtam a mutatószám értékében. Az üzemméret növeléséből származó méretgazdaságossági előnyök a 3 hektáros zöldséghajtató modellekben jelentkeztek először, azonban a méret növelésével az 5 és 10 hektáros modellüzemeknél a mutatószám értéke csak kis mértékben emelkedett. Összegezve elmondható, hogy Magyarországon a termálenergiára és a megújuló energiára (faapríték fűtés) alapozott hajtatásos zöldségtermesztésnek van jövője. Emellett az hulladék hővel fűtött berendezéseknek lehet még jelentősége. A zöldséghajtatás méretgazdaságossági szempontjait figyelembe véve elsősorban a 3 és 5 hektáros méretű üzemek azok, amelyek geotermikus energiával és biomasszával fűtve képesek olyan mértékű üzemi eredményt elérni, amely nagy biztonsággal megalapozhatja az ágazat fejlesztését. Ehhez azonban a zöldséghajtatás kereskedelmi feltételeit kell úgy megváltoztatni, hogy a Magyar Márkázott termék számára a versenyelőnyt biztosított legyen. Éves szinten 10-15 db 3-5 hektáros méretű üzem 30-70 hektár új zöldséghajtató felület beruházása 300-700 ember számára teremthet új munkalehetőséget. Mindehhez 17 – 32 Milliárd forint tőkére van szükség, ami nagy hatékonysággal működve részben megoldhatja munkanélküliséggel erősen sújtott térségek gondjait, és csökkentheti a zöldségfélék importfüggőségét. Az export piacokon az erős piaci pozíció biztosításához azonban 250-300 hektár zöldséghajtató felületnövekedés szükséges. Ez azonban csak világos stratégiai célok mentén valósítható meg, jelentős mennyiségű beruházásra fordítható tőke felhasználásával.
21
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Tudományos publikációk (könyvek, könyvrészletek, kutatási jelentések) Idegen nyelven: 1. Zs Tégla – P Deme – E Kovács – S Marselek – Gy Miller: Adaptable technological systems In: Efficiency in the agriculture Szerk.: Szűcs I. Könyvfejezet kézirata angolul 1–42. p. (megjelenés alatt) Magyar nyelven: 1. Tégla Zs. - Magda S. – Z. Kiss L. – Miller Gy. – Marselek S. – Bálint J. – Korenyákné Juhász M.–– Molnár M.: Kertészet. In.: A mezőgazdasági és élelmiszeripari technológia alapjai (szerk.: Magda S. – Marselek S.), Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2000. Budapest. 170. p. 2. Tégla Zs.: Zöldségtermesztés, Zöldséghajtatás fejezetek. Kertészet (A mezőgazdasági és élelmiszeripari technológia alapjai) (Szerk.: Magda S.- Marselek S.). Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest. 2000. 13-39 p. ISBN: 963 356 306 2 3. Tégla Zs.: A szántóföldi zöldpaprika-termesztés szervezése és ökonómiája fejezet. Mezőgazdasági üzemtan II. (Szerk.: Pfau E. Széles Gy.) Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest. 2001. 239243 p. ISBN: 963 356 325 9 4. Tégla Zs.: A zöldséghajtatás szervezése és ökonómiája fejezet. Kertészeti ágazatok szervezése és ökonómiája. (Szerk.: Magda S.) Szaktudás Kiadó, Budapest 2003. 59-70 p. ISBN: 963 9422 88 6 5. Tégla Zs.: A régió agrárfejlesztésének lehetőségei. ÉszakMagyarország agrárfejlesztésének lehetőségei. 95-108 p. (Szerk.: Szűcs I.) Agroinform Kiadó, Budapest, 2003 ISBN 963 502 807 5 6. Tégla Zs. - Marselek S.: A dinnyetermesztés szervezése és ökonómiája. A zöldségtermesztés, tárolás, értékesítés szervezése és ökonómiája. Szerk.: Z-Kiss L – Rédai J.: Mezőgazdasági kiadó Budapest, 2005. 140-148 p. ISBN 963 286 255 4 7. Tégla Zs. - Marselek S. – Salamon L.: Intenzív és extenzív technológiai rendszerek hatékonysági különbözőségei In: „A hatékonyság javításának feltételei a mezőgazdaság erőforrásainak hasznosításában: optimumok és gyakorlati alkalmazások” című program keretében A részjelentések összefoglalása (szerk. Marselek S.) Károly Róbert Főiskola Gyöngyös, 2007. 40–49. p.
22
8. Tégla Zs. – Deme P. – Kovács E. – Marselek S. – Miller Gy.: Alkalmazkodó technológiai rendszerek In: Hatékonyság a mezőgazdaságban (szerk. Szűcs I.) Agroinform Kiadó, Budapest, 2008. 147-196 p. ISBN 978-963-502-889-4 Tudományos cikkek Idegen nyelven: 1. Zs Tégla. – S. Marselek: Farm sizes of vegetables forcing. XXXII. CIOSTA-CIGR Section V Conference Proceedings. Advances in labour and machinery management for a profitable agriculture and forestry. 2007. 647-654 p. ISBN: 987-80-8069-924-6 2. Zs. Tégla – E. Varga: The income generating capacity of the vegetable forcing model farms. Gazdálkodás, 2008. (52. évf.) Klnsz. 22. 103-108. p. Magyar nyelven: 1. Tégla Zs.: A paprikahajtatás jövedelmezősége árutermelő családi gazdaságokban. Hajtatás korai termesztés. 2001. XXXII. évfolyam 1. sz. 17-20 p. ISBN 0139 0945 2. Tégla Zs. - Marselek S.-Wölcz A.: A magyarországi agrárgazdaság vizsgálata. Gazdálkodás. 2004 XLVII. évfolyam 9. sz. 35-46 p. ISNN: 0046-5518 3. Tégla Zs. - Deme P.- Bene Cs.: Fűszerpaprika-termesztés a jövedelmezőség határán. Kertészet és Szőlészet. 2004. 53. évfolyam 17. sz. 6-7 p. ISSN 0023-0677 4. Tégla Zs. - Deme P.- Balogh Zs.: A paprikahajtatás gazdaságossága – kulcskérdés az energia. Kertészet és Szőlészet. 2006. 55. évfolyam 7. sz. 6-7 p. ISSN 0023-0677 5. Tégla Zs. - Marselek S.: Gazdaságosan is termeszthető a zöldborsó. Kertgazdaság, 2006 (38. évf.) 2. sz. 75-78 p. ISSN 1419-2713 6. Tégla Zs. - Deme P- Marselek S.: Ipari paradicsom-termesztés gazdaságossága társas vállalkozásokban. Kertgazdaság, 2006. 38. évfolyam 3. sz. 88-90 p. ISSN 1419-2713 7. Tégla Zs. - Deme P- Marselek S.: Gazdaságos a paprikahajtatás a családi gazdaságokban Bugac térségében. Agroinform, 2006. 15. évfolyam 10. sz. 12-13 p. ISSN 1786-6219 8. Tégla Zs.: A zöldséghajtatás méretökonómiai kérdései. Agroinform. 2006 június XV. évfolyam különszám. 28-30 p. ISSN 1786-6219
23
9. Tégla Zs.: A paradicsomhajtatás méretökonómiája és versenyképessége. Agroinform különszám, 2007. 17-19 p. ISSN 1786-6219 10. Tégla Zs.- Marselek S.- Vanó G.: Az intenzív zöldbabtermesztés gazdaságossága. Kertgazdaság, 2007. 39. évfolyam 1. sz. 89-98 p. ISSN 1419-2713 11. Tégla Zs.- Deme P- Marselek S.: Vöröshagyma: jó színvonalon itthon is megéri. Kertészet és Szőlészet, 2007. 56. évfolyam 50. sz. 89 p. ISSN 0023-0677 12. Tégla Zs.: Európai Uniós Méretegység (EUME) zöldséghajtató modellgazdaságokban. 1 ha-os üzem is lehet nagyüzem? Kertészet és Szőlészet, 2008 (57. évf.) 15. sz. 12-14. p. 13. Tégla Zs. - Deme P. - Szívós A.: A zöldségtermesztés ökonómiai értékelése a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Részvénytársaságnál Kertgazdaság, 2008. (40. évf.) 1. sz. 74-82. p. 14. Tégla Zs - Kovács E. - Miller Gy.: A versenyképesség javításának lehetőségei biomassza alapú energia-klaszterben. Gazdálkodás, 2008. (52. évf.) 3. sz. 238-247. old. 15. Tégla Zs – Marselek S. (2008): Méretökonómia a zöldséghajtatásban Zöldségtermesztés XXXIX. évf. 3. szám 21–26. p. Tudományos konferenciákon kiadványban megjelentetve
elhangzott
előadások
konferencia
Idegen nyelven: 1. Zs. Tégla – S. Marselek – M. Molnár: The Main Tendencies of Producing Horticultural Products in Hungary. Medzinárodné Vedecké dni 2000. I. Diel. Sekcia: Agrárny Marketing, 415-420 p. ISBN 80 7137 715 5 (Nemzetközi Tudományos Napok, 2000. Nyitra) 2. Zs. Tégla – Gy. Miller –I. Wachtler- M. Molnár: Estabilishing modern grape plantations for developing the region.. Medzinárodné Vedecké dni 2000. I. Diel. Sekcia: Podnikovy Manazment, 135-140 p. ISBN 80 7137 715 5 (Nemzetközi Tudományos Napok, 2000. Nyitra) 3. Zs. Tégla –Deme P.: The profitability of pepper forcing in producing family ventures. International Scientific Days 2001. Section IX. 1828-1833 p. ISBN 80 7137 871 2 5 (Nemzetközi Tudományos Napok, 2001. Nyitra) 4. Tégla Zs. - Marselek S. – Molnár M: Die Rolle der Innovation in der regionalen Entwicklung in Ungarn nach dem Beitritt zur 24
Europäischen Union. Thüringiai Magyar Szimpózium, Jéna, 2005. 74–80. p. 5. Zs. Tégla: The economic questions and competitiveness of Hungarian vegetable forcing. XI th Congress of European Association of Agricultural Economists (EAAE). Copenhagen 2005. Congress CD: Poster presented: Zsolt_Tegla.pdf Magyar nyelven: 1. Tégla Zs.- Marselek S.- Molnár M.: A kertészeti kultúrák szerepe és lehetőségei az észak-magyarországi régióban. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok, Mezőtúr. 1999. 38-44. p 2. Tégla Zs.- Turányik B.: Fóliatakarási módok összehasonlító értékelése a dinnyetermesztésben. VII. Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös. 2000. 192-203p. 3. Tégla Zs.- Deme P.- Molnár M.: A zöldborsó termesztésének gazdaságossági vizsgálata. VIII. Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös. 2002. 412-416 p. 4. Tégla Zs.- Deme P.- Molnár M.: A paradicsom termesztésének gazdaságossági vizsgálata integrált kisgazdaságokban. VIII. Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös. 2002. 238-243 p. 5. Tégla Zs.- Deme P.- Molnár M.: A fűszerpaprika termesztésének gazdaságossági vizsgálata integrált kisgazdaságokban. VIII. Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös. 2002. 9-13 p 6. Tégla Zs. - Marselek S. – Deme P.: A csiperkegomba termesztésének gazdaságossági vizsgálata. Tudományos Konferencia, Mezőtúr 2004. 7. Tégla Zs - Marselek S. – Deme P.: A paprikahajtatás gazdaságossági vizsgálata családi gazdaságban. „Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika” nemzetközi konferencia, Debrecen, 2005. 1–6. p. (CD lemezen) 8. Tégla Zs. - Marselek S. – Deme P.: Az öntözött zöldborsó termesztésének gazdaságossági vizsgálata. „Lippay János” Tudományos Konferencia, Budapest, 2005. Corvinus Egyetem. 362. p. 9. Tégla Zs. – Deme P. – Marselek S.: Az integrált kisgazdaságok vöröshagyma termesztésének ökonómiai elemzése Jászladányon „Lippay János – Ormos Imre – Vas Károly” Tudományos ülésszak, Budapest, 2007. Corvinus Egyetem 288–289. p. ISBN 978–963–06– 3270–6
25
Egyéb Citáció: Tégla Zs.: A paprikahajtatás jövedelmezősége árutermelő családi gazdaságokban. Hajtatás korai termesztés. 2001. XXXII. évfolyam 1. sz. 17-20 p. ISBN 0139 0945 1. Tompos D.: A kőzetgyapotos paprikahajtatás egyes technológiai elemei és ökonómiai összefüggései. Doktori (PhD) értekezés, 2007. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola. Tégla Zs. – Deme P. – Molnár M.: A zöldborsó termesztésének gazdaságossági vizsgálata társas vállalkozásokban. XXIX. Óvári Tudományos Napok. 139. p. CD lemezen 2. Szűcs I. – Farkasné Fekete M.: A Magyar mezőgazdaság nemzetközi versenyképessége. Tézisek. NKFP-2001/4/032. Budapest 2004. Tégla Zs.: A zöldséghajtatás szervezése és ökonómiája fejezet. Kertészeti ágazatok szervezése és ökonómiája. (Szerk.: Magda S.) Szaktudás Kiadó, Budapest 2003. 59-70 p. ISBN: 963 9422 88 6 3. Tompos D.: A kőzetgyapotos paprikahajtatás egyes technológiai elemei és ökonómiai összefüggései. Doktori (PhD) értekezés, 2007. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola. 4. Füstös Zs.: Az uborkatermesztés ökonómiája. In.: A zöldségtermesztés, tárolás, értékesítés szervezése és ökonómiája. Szerk.: Z-Kiss L – Rédai J.: Mezőgazdasági kiadó Budapest, 2005. 140-148 p. ISBN 963 286 255 4 5. Tompos D.: A zöldpaprika kőzetgyapotos hajtatási beruházásának vizsgálata. In.: A zöldségtermesztés, tárolás, értékesítés szervezése és ökonómiája. Szerk.: Z-Kiss L – Rédai J.: Mezőgazdasági kiadó Budapest, 2005. 140-148 p. ISBN 963 286 255 4 6. Ledo F.: A zöldpaprika kőzetgyapotos hajtatásának jövedelmezősége. In.: A zöldségtermesztés, tárolás, értékesítés szervezése és ökonómiája. Szerk.: Z-Kiss L – Rédai J.: Mezőgazdasági kiadó Budapest, 2005. 140-148 p. ISBN 963 286 255 4 Tégla Zs. - Marselek S.-Wölcz A.: A magyarországi agrárgazdaság vizsgálata. Gazdálkodás. 2004 XLVII. évfolyam 9. sz. 35-46 p. ISNN: 0046-5518
26
7. Toroczkai A.: Heves megye gazdasági versenyképessége, kistérségei potenciális kitörési lehetőségeinek tükrében Környezetvédelem, regionális versenyképesség, fenntartható fejlődés konferencia, Pécs. 2005. 1. kötet 237–245. p. Tégla Zs. - Marselek S. – Molnár M: Die Rolle der Innovation in der regionalen Entwicklung in Ungarn nach dem Beitritt zur Europäischen Union. Thüringiai Magyar Szimpózium, Jéna, 2005. 74–80. p. 8. Vajsz T. Pummer L.: A magyarországi régiók közötti különbségek vizsgálata Gazdálkodás 50. évfolyam 4. Szám Budapest. 2006. 18–31. p. 9. Ficzeréné Nagymihály K.: A mezőgazdasági kisvállalkozások lognitudinális vizsgálata Heves megyében PhD értekezés, Debrecen. 2007. 81. p. Tégla Zs. - Marselek S.: Gazdaságosan is termeszthető a zöldborsó. Kertgazdaság, 2006 (38. évf.) 2. sz. 75-78 p. ISSN 1419-2713 10. Kerek Z. Deme P. Szabó F.: A farmerek adaptációs képességének elmzése In: „A hatékonyság javításának feltételei a mezőgazdaság erőforrásainak hasznosításában: optimumok és gyakorlati alkalmazások” című program keretében (NKFP–2004/4–014) A részjelentések összefoglalása (szerk. Marselek S.) Károly Róbert Főiskola Gyöngyös. 2007. 80–96. p. Tégla Zs. - Deme P.- Balogh Zs.: A paprikahajtatás gazdaságossága – kulcskérdés az energia. Kertészet és Szőlészet. 2006. 55. évfolyam 7. sz. 6-7 p. ISSN 0023-0677 11. Tompos D.: A kőzetgyapotos paprikahajtatás egyes technológiai elemei és ökonómiai összefüggései. Doktori (PhD) értekezés, 2007. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola. Tégla Zs - Kovács E. - Miller Gy.: A versenyképesség javításának lehetőségei biomassza alapú energia-klaszterben. Gazdálkodás, 2008. (52. évf.) 3. sz. 238-247. old. 12. S Marselek – Gy Fábián: Possibilities of the Hungarian region in the renewabable energy resources’s use. In.: Conference Proceedings of the greenenergy strategy- Hungarian – Slovakian Greenenergy Model. Gyöngyös. 2008. ISBN 978 963 87229 9 7 13. Marselek S. – Fábián Gy. – Babocsay G.: Az Észak-magyarországi régió lehetőségei a megújuló energiaforrások felhasználásában. Tudományos Konferencia. Mosonmagyaróvár 1-5 p. CD lemezen 27
14. Marselek S. – Hágen I. Zs.: Biomassza mint energiaforrás hasznosítása Magyarországon. Nemzetközi Konferencia Mezőtúr. 2008. CD lemezen
28
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok: Születési dátum: 1974. 11. 15. Születési hely: Szentes Családi állapot: nős Munkahely: Károly Róbert Főiskola Levelezési cím: 3200 Gyöngyös Mátrai u. 36. Tel (munkahely): 06 - 37- 518 - 174 e-mail:
[email protected] Szakmai tapasztalat: 1993-1998-ig egyetemi hallgató: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Okleveles Kertészmérnök, Kertészeti Kar, Budapest 1997-ben a hollandiai Naaldwijkben dísznövény- és zöldségkertész gyakornok, 1998- 2003 között a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karának tanszéki mérnöke, majd egyetemi tanársegéde, 2001-től a Miskolci Akadémia Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottságának Agrárökonómiai Munkabizottságának tagja. 2001-től részt vesz A versenyképesség javításának feltételei a mezőgazdaság erőforrásainak hasznosításában című OM kutatási programban (NKFP-20014-032/OM-00158/2001) 2002-ben Kiadói Nívódíjat kapott a Mezőgazdasági üzemtan II. című tankönyv elkészítésében végzett munkájáért. 2003-tól tagja a főiskola Gazdálkodási Kar tanácsának 2003-tól doktorandusz a Szent István Egyetem Szervezéstudományi Doktoriskolájában 2004-től a Károly Róbert Főiskola főiskolai adjunktusa, majd adjunktusa, részt vesz az intézmény oktatásában, kutatásában, pályázatkészítésében, szakmai programok szervezésében, tankönyvírásában, e-learning tananyagfejlesztésekben, TCU – Texas Learning Systems (informatikai tananyagfejlesztés)
29
2004-től részt vesz A hatékonyság javításának feltételei a mezőgazdaság erőforrásainak hasznosításában – Optimumok és gyakorlati alkalmazások című OM kutatási programban (NKFP-2004/4-014-04) 2005-ben részt vesz a CEEPUS oktatói mobilitás programjában, Szlovákia, Nyitra 2005-től tagja a tagja az European Association of Agricultural Economistsnak (EAAE) 2007-től tagja a Károly Róbert Főiskola szenátusának Oktatott tárgyak: Stratégiai üzleti tervezés Vállalatgazdaságtan Szállítás, anyagmozgatás Raktározás, készletezés Nyelvismeret: Angol középfokú „C” típusú és Német alapfokú „C” típusú nyelvvizsga
30
