GAZ D ASÁGTŐ RT É Ν E L MI

с

V

^

Í J \J V \J ^

"У

I

A MAGYAR

GAZ D ASÁGTŐ RT É Ν E L MI SZEMLE REPERTÓRIUMA ÖSSZEÁLLÍTOTTA

DR- V Á C Z

ELEMÉR

F

€v

«л. 'ν

- Vil""rl·" V' f

KIADJA A M A G Y A R T Á R S A S Á G F A L U K U T A T Ó BUDAPEST, 1935

INTÉZETE

MÁGYÁR Elnöke: A M. T. Falukutató Elnök:

Steinecker

TÁRSASÁG.

Szontagh

Intézete, Ferenc dr.

Tamás dr.

Budapest. IV. Szerb-utca 23. sz. Ügyvezető:

Bodor

Antal dr.

A Magyar Társaság Falukutató Intézete gyakorlati célok előmozdítása érdekében a falvak tudományos vizsgálatával foglalkozik s az e téren különböző irányban működő szervezetek és szakemberek közt kapcsolatot, részben pedig munkaközösséget létesít. A falvak múltjának, mai állapotainak s a tennivalóknak helyes megismerését elősegíti, e végből vezérfonalakat, a különböző falutípusokról pedig monográfiákat és szociográfiákat ad ki s a legkiválóbb kutatókat pályadíjakkal jutalmazza. A főiskolai ifjúság falumunkáját anyagilag Í3 támogatja. A Magyar

Társaság

újabb

kiadványai.

Gesztelyi Nagy László dr.: A magyar tanya. (Elfogyott.) Bodor Antal dr.: A falu megismerése. (1 P.) Rural analysis. ( I P . ) A honismeret és falukutatás repertóriuma. (1 P. 50 f.) A Magyar Társaság és Falukutató Intézete évkönyve. (3 P.) A honismeret könyve. (3 P.) Vácz Elemér dr. ; A Magyar Gazdaságtörténeti Szemle repertóriuma. (2 P.) Váradi József: Széchenyi és a honismeret. (50 f.) Tessedik Sámuel önéletrajza. (50 f.) Bodor Antal dr. : A falukutatás vezérfonala. (1 P. 50 f.) Kőszegi László: Művészetünk világértékei, bevezetéssel a műremekek szemléletébe. (1 P.) Némethy Béla dr. : Hol van az ország telepítési területe? (2 P.) Szabados Mihály dr.: Föld bérlőszövetkezeti mozgalom és a munkáskérdés Olaszországban (2 P.) Szendrey Zsigmond: Néphagyományok gyűjtésének módszere. (50 f.)

50458

A MAGYAR

GÁZDASÁGTÖRTÉNELMI SZEMLE REPERTÓRIUMA

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

D* VÂCZ ELEMÉR

KIADJA Â M A G Y A R T Á R S A S Á G F A L U K U T A T Ó BUDAPEST, 1935

INTÉZETE

E repertórium a Magyar Gazdaság történelmi Szemle 1894—1906. évfolyamaiban megjelent cikkeket a következő részekben tartalmazza : 1. A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében megjelent értekezések szerzőik betűrendjében. 2. A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében megjelent kisebb cikkek és adatok szerzőik betűrendjében. 3. A névtelenül, álnév vagy jegyek alatt megjelent kisebb cikkek betűrendben.

Fel. kiadó : Dr. Vácz Elemér. — „Grafika" Nyomdavállalat, Újpest, Jókai-u. 18.

1. À M a g y a r Gazdaságtörténelmi Szemlében megjelent értekezések szerzőik betűrendjében. Acsády Ignác : A magyar gazdasági élet 1720-ban. 1894. 47. — A magyar gazdaságtörténet feladatai. 1895. 137. — Nógrádmegye termelése 1574-ben. 1894. 14. Erdélyi László : A bakonybéli apátság Árpádkori oklevelei. 1903. 193. — Pisky István tihanyi kapitány számadáskönyve 1585—1589. 1905. 133 és 177. Éble Gábor: Károlyi Ferenc gróf gazdasági tevékenységéből. — I. Az ecsedi uradalom megszerzése. 1897. 97. — II. Nyíregyháza újraalapítása I. II. III. közi. 1897. 145, 201 és 269. Erdujhelyi Menyhért: A magyar-szerb sertéskereskedés története. 1902. 97. Fest Aladár: Fiume kereskedelme a középkorban. 1895. 1 és81. Fináczy Ernő : A gazdasági felsőbb szakoktatás kezdetei Mária Terézia alatt. 1899. 199. Galgóczy Károly : Adalék Magyarország mezőgazdasági történetéhez a honfoglalás első korszakából. 1894. 5. Herczegh Mihály : A bortermelés hazai fejlődése. 1894. 125. Illéssy János : A kincstár hegyaljai szőlőgazdálkodása a XVII. század második felében. 1900. 1. — A selyemtenyésztés állapota Magyarországon 1771-ben. 1897. 321. — A tokaji bor védelme 1737-ben. 1900. 337. — Passardi János az első selyemtenyésztő hazánkban. 1898. 1. hányi Béla: A tiszaluci vám bevételei és azok felhasználása 1516—1520-ig. 1906. 1. — Bihar és Bars vármegyék vámhelyei a középkorban. 1905. 81. Karlovszky Endre : A burgonya meghonosítása Erdélyben. 1896. 293. — A selyemtermelés története Erdélyben 1848-ig. 1895. 159. — Erdély ipara a XVIII-ik század végén. 1896. 217. — Magyar gyár- és kézműipar 1771—74-ben. 1896.1. — Magyarország kereskedelmi viszonyai 1755-ben. Dr. Haugwitz és Procop egykorú jelentése nyomán. 1897. 201.

4 Kárffy Ödön: Az első erdélyi földművelő egyesület működése 1769-1772. 1898. 297. — Az erdélyi marhakivitel monopoliuma 1695-ben. 1898. 486. ifj. Kemény Lajos : A kassai harmincad története a XVI. század végéig. 1894. 303. Kemény Lajos : A kassai pénzverőház. 1902. 248. Kerekes György : A kassai kereskedelmi társaság feljegyzései 1502 és 1503-ból. — Nemes Almássy István kassai kereskedő és biró 1573—1635. 1902. 106, 145 és 300. — A kassai kereskedőcéh (Bruderschaft) könyve. 1446—1553. 1903. 342. Kováts Ferenc : Adalékok a dunai hajózás és a dunai vámok történetéhez az Anjouk korában. 1901. 433. — Pénzérték-viszonyok Pozsonyban 1435—60 közt. I. II. közi. 1900. 385 és 433. — Pozsony városának háztartása a XV. században. I. Forráskritika, II. Az 1439/40. pénzügyi év bevételei. 1902. 433. Krizskó Pál : Egy körmöcbányai nagykereskedő a XV. században. 1898. 193. Kropf Lajos : A magyarországi pápai adószedők számadásai a 13. és 14. században. I—XIII. 1901. 196 és 233. — „Galine de Indie". 1898. 241. — Szent István „pensa auri"-ja. 1899. 465. — Wolfger püspök uti számadásai 1203—4-ből. 1899. 61. Lehoczky Tivadar : A zimonyi uradalom a Schőnbornok kezén. 1896. 170. — Német telepítések Beregmegyében. 1895. 249. Lengyel János : Beer könyve Mária Terézia és II. József kereskedelmi politikájáról. 1899. 155. Márki Sándor : Aradmegye őstermelése az erdélyi fejedelmek korában. 1895. 28. Miávecz László : A pósta meghonosítása hazánkban. 1897. 377. — Husz év a magyar pósta történetéből I. II. közi. 1622—42-ig. 1897. 1 és 49. Munkás László : A magyar királyi pósta a XVII. század közepén (1642-64.). 1901. 185. — A magyar királyi pósta a XVII. század második felében. (1664-1680). 1903. 238. — A magyar posták a XVIII. század elején 1700—1716. 1903. 436. — Az utolsó magyarországi főpóstamester és kora. (1680—1700.) 1903. 385. — Paar Péter és fiai mint pozsonyi postamesterek. (1538—1613.) 1899. 97. — Ujabb adatok a pósta meghonosításának történetéhez hazánkban. 1900. 352. Németh Ambrus: Selyemtenyésztési mozgalmak Győrött 1771 — 1831-ig. 1901. 1.

5 Ortvay Tivadar: A vadászat haszna és jövedelmezősége. Különös tekintettel Pozsonymegyére. 1901. 281. — Az állatvilág és a gazdasági kultura. 1901. 51. — Állatgazdaságtörténelmi adalékok. Különös tekintettel Pozsony megyére. I. 1903. 49; II. 1904. 321. Pauler Gyula : Mégegyszer Szent István „pensa auri"-ja. Viszontválasz. 1899. 466. — Szent István „pensa auri"-ja. Válaszul Kropf Lajos urnák. 1899. 368. Pólya Jakab: A magyar birtok és örökösödési jog fejlődése. I—II. közi. 1894. 60 és 136. — Gazdasági vjs^nymnkJCVIII. század első felétan Д895..201., Pór Antal: Háborúság'Esztergom "város éSTSz' esztergomi káptalan közt a vám miatt. 1904. 161. — Külkereskedelmünk fellendülése a XIV. században. 1903.433. Reizner János : Adalékok a gabona és kenyérárak egymáshoz való viszonyához. 1896. 258. — A mindszent-algyői uradalom történetéből. 1895. 321. — Szeged mezőgazdasági története. (I. Földművelés és állattenyésztés. II. Szőlőművelés és gyümölcsészet.) 1900. 49. Rodiczky Jenő: A sáskajárások történetéhez. 1894. 27. Sörös Pongrác : Egy falu a török időkben. 1902. 289. — Egy magyar gazdaságtan irò a XIX. század elején. Kovács Márkus bencés. 1902. 254. Szádeczky Lajos : II. Rákóczi Ferenc postái. 1898. 244. Szüts Mihály: Debrecen mezőgazdasági története. 1894. 289. Tagányi Károly : A földközösség-története-Magyarországon. 1894. 199. — A hármasnyomású rendszer behozatala Erdélyben. 1894. 21. — A modern erdészeti kultura-keletkezéise házarikban. 1896:125. Takáts Sándor : A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyarországban 1328—1714-ig. 1902. 49. — A dohány elterjedése és az első dohánymonopolium hazánkban. 1898. 51 és 121. — A dunai hajózás a XVI. és XVII. században. I—V. közi. 1900. 97, 145, 193, 241 és 289. — A harmincadosok elleni vizsgálat 1560-ban. 1899. 247. — A komáromi vizahalászat a XVI. században. I—II. közi. 1897. 425 és 485. — A magyar kamara állapota 1627—28-ban. 1903. 1. — A rézpénz, mint országos csapás 1703-ban. 1903. 66. — A Szamos szabályozása a mult században. 1898. 545. — A török alattvalók kereskedése Magyarországon. 1905. 233. — Az auspitzi (pusztapécsi) magyar marhavásárok régi kiváltságlevelei. 1905. 228. — Az ßcsedi láp eresztése^ a mult században. 1899. 1. — Az első magyar dohánymonopolium bajai. 1902. 385.

— Hajóépítők telepítése Magyarországba a 16, 17 és IS. szazadban. 1904. 81. — Két világkereskedelmi cikkünk a XVIII. században. I—III. közi. (I. Bevezetés. II. A magyar réz a világpiacokon. III. A magyar kéneső a világpiacokon.) 1903. 97, 101 és 133. -r- Komáromi harmincadosok dolga a XVI. és XVII. században. 1898. 421. — Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt. I. II. III. közi. 1899. 343, 391 és 439. Téglás Gábor : Adatok hazánk legrégibb kereskedelméhez. 1898. 481. Thallóczy Lajos : Adatok a magyar pénzügyi kezelés történetéhez. 1895. 110. — Gr. Benyovszky Móric haditengerészeti és kereskedelempolitikai tervei 1779-1781. I. II. közi. 1901. 329 és 385. — Horvát szokásjog 1551—1553-ból. 1896. 142. — Károlyváros és a horvát határőrvidék keletkezése. 1898.365. — Lamberg Kristóf, I. Ferdinánd király íővadászmestere Budán. 1894. 110. Thirring Gusztáv : Városaink lakosságának kereseti viszonyai a~l"8rszazad""második felében. 1901. 129. Várnai Sándor : Adalékok a régi pesti polgári rend társadalmi és gazdasági kialakulásához. 1905. 241. Viszota Gyula : Gr. Széchenyi István és a magyarországi lóversenyek megalapítása. 1904. 1. Zoltai Lajos : Debrecen a török uralom végén. A vártís háztartása 1662-1692. I—II. közi. 1903. 289 és 404; III—V. közi. 1904. 45, 117 és 206. — Debrecen város ménese, gulyája a XVIII. század első felében. 1905. 1. — Debrecen 200 év előtt. Gazdaságtörténelmi adatok. 1902. 1. Zimmermann Ágoston : A patkó eredetéről, vonatkozással az árpádkorabeli magyar leletekre. 1906. 55.

2. À Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében megjelent kisebb cikkek és adatok szerzőik betűrendjében. Acsády Ignác : Az esztergomi érsekség jövedelmei 1581—84. 1894. 35. — Magyar mértékek az 1715—20-iki évben. 1895. 374. — Régi árviszonyok. 1894. 88. — Régi gabona- és bor mértékek. 1894. 107. — könyvism. : Békefi Rémig : Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsájt a hazai ciszterci rend. 1896. 118. — Erdélyi Gazdaságtörténelmi Szemle. 1897. 136. — Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza. 1898. 233. — Földes Béla: A társadalmi gazdaságtan elemei. 1898. 470. — Földes Béla: Az államháztartástan. 1900. 471. — Gombos F. Albin: Az 1437. évi parasztlázadás története. 1898. 533. — Illés János: Az Anjou-kori társadalom és az adózás. 1900. 228. — Karácsonyi János: Békés vármegye története. 1896. 289; 1897. 137. — Lipthay Sándor: Gróf Széchenyi István műszaki alkotásai. 1896. 119. — Melhárd Gyula: Somogyvármegyei gazdaságtörténelmi adatok. 1896. 361. — Ortvay Tivadar: Pozsony város története II. k. 3. r. 1900. 422; 1904.64. / — Pólya Jakab: A pesti polgári kereskedelmi testület és a budapesti nagykereskedők és nagyiparosok társulata története. 1896. 287. — Reizner János: Szeged története. 4. k. 1900. 226. — Szentkláray Jenő: A Csanád-egyházmegyei plébániák története. 1898. 472. — Tagányi Károly: Magyar erdészeti oklevéltár. 1896. 356. — Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása. Jankó János : A magyar halászat eredetei. 1900. 181.

8 Bailó István : Adatok a csiki negyedfél megye havasainak közös birtoklásáról 1586—1704. 1899. 301. — Ló-orvosságok és kuruzslások a XVI. századból. 1899. 215. Barabás Samu : A kolozsvári képirók céhszabályai (1618—53.) 1898. 107. Barcza Imre : A magyarországi középiskolai értesítőkben megjelent gazdaságtörténelmi értekezések 1850—1885-ig. 1897. 143 és 199. — Az 1860—75. évekből folyóiratokban és évkönyvekben megjelent gazdaságtörténelmi cikkek. 1899. 54, 93 és 153. — Az 1860—1875-ig megjelent magyar gazdaságtörténeti könyr vek. 1897. 540. — Az 1876—1885. években megjelent gazdaságtörténeti könyvek. 1899. 246, 292 és 341. — Gazdaságtörténelmi irodalmunk 1901-ben. 1902. 128. — Gazdaságtörténelmi irodalmunk 1902-ben. 1903. 185. — Magyar gazdaságtörténelmi könyvészet 1893—94. 1895. 319 ; 1896. 122. Berényi Pál könyvism. : Fenyvessy József : Az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár ötvenéves története 1846—1896. 1897. 45. Borovszky Samu : Németujvár város húsvágási rendtartása 1648-ban. 1900. 37. Çsánki Dezső könyvism. : Acsády Ignác : Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában 1720—21. 1896. 283. Dőry Ferenc : Gróf Esterházy Miklós nádor udvari rendtartása (1630. körül). 1901. 224. — Lózs város úrbéri szerződése 1635-ből. 1901. 163. — Utasítás a murányi udvarbíró részére 1662-ből. 1901. 267. Dragóner Béla : Adalékok a toronyórák történetéhez. 1906. 136. - - Adatok Kassa sz. kir. város óráinak történetéhez. ,1906. 137. Giay Károly : A sághi hegyközség törvényei (1732). 1898. 517. Hermann Antal: Régi szőlőhegy szabályzat. Szőllős-Ardó. 1894. 167. Horváth Sándor : Magyar gazdaszövetség terve 1817-ből. 1898.362. — Pénzek értéke-1693-1702. 1898. 417. — Pest vármegye 1789. évi kataszteri fölmérése. 1901. 62 és 166. — Utasítás 1701-ből a nagy-károlyi kulcsár részére, 1901. 304. —- könyvism.: Zimmermann—Werner—Müller: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. II. k. 1342—90. 1898. 284. Hübner Emil: A berezeli német telepítés. 1901. 381. — Nagykőrös salétromfőzése a török uralom alatt. 1900. 236. Illéssy János : A kincstár szürete a Hegyalján 1784-ben. 1897.373. — Dalmáciai erdőbérlet 1562-ből. 1897. 141. — Két adat régi mértékeink ismertetéséhez. 1897. 538. — Községi kiváltságlevelek jegyzéke (XIII—XIX. század). 1898. 219, 275, 345 és 409. v: .

9 — Vásárszabadalmak jegyzéke (XVI—XIX. század). 1899. 370, 422 és 472; 1900. 133. Iványi Béla : A Budához és Visegrádhoz tartozó koronajavak 1609-ben. 1905. 383. — Adalékok a magyar pénz történetéhez a XVI. században. 1906. 132. — A Kanizsayak fizetési lajstroma 1503—4-ből. (Töredék.) 1905.15. — A kapuvári uradalom utasítása 1633-ból. 1905. 281. — A Nádasdyak dunántúli jövedelme 1566-ban. 1905. 382. — Draskovich György pécsi püspöknek, I. Ferdinándnak a — trienti zsinatra küldött követének fizetése 1561—63-ban. 1906. 76. — Horváth Pál nándorfehérvári vicebán jelentése 1504.1905. 339. — Nagy-Tapolcsány vár és uradalom urbáriuma a XVII. század közepéről. 1906. 85. — Pottendorf és Szarvkő uradalmak utasítása 1669. Hevenyesiné öreg asszonyunk instructiója. 1905. 163. '— Szomolnokhuta bányafelszereléseinek leltára 1634-ben. 1905. 343. József főherceg : Az onodi várhoz tartozó cigány jobbágyok összeírása. 1895. 121. Karlowszky Endre: Erdély iparosai az 1702-iki védvámokról. 1897... 419. Kárffy Ödön : Adatok a száldobágyi üveghuta történetéhez 1736-43. 1902. 276 és 375. — Adatok a tized történetéhez. 1905. 36. — A debreceni mézeskalácsosok 1713. évi céhszabályai. 1901.294. — A mosonymegyei juhászok céhszabályai 1701-ből. 1902. 41. — A nagybányai esztergályosok céhszabályai 1716. 1901. 212. — A sóvári sóbánya leltára 1643—1654 között. 1901. 418. — A szécsi kerület gabona-tized szedőinek utasítása 1621-ből. 1905. 156. — Az ecsedi udvarbíró elleni vizsgálat utasítása 1615.1904. 297. — Bartha Pál erdődi gondviselőmnek instructiója 1729. 1902. 268. — Bélaváry Miklós szepesi kamarási tanácsos nagy és .felsőbányái bányakomiszárus jegyzőkönyvéből (1664. .június). 1905. 160. —. Égervári gazdasági utasítás 1629. 1905. 341. — Herdegen János Bernát budai provisor utasítása 1687-ből. 1905. 305. — Körmendy Mihály, Ludány kastély porkolábjának utasítása 1649-ből. 1905. 296. — Nagybányai bányászati és pénzverő utasítás 1680-ból. , 1903. 179. — Rákóczi Pál és a mádi jobbágyok szerződése 1635.1903.463. — Selmecbánya bórmérési statutumai 1633. 1905. 287. — Szenessi Zsigmond temetvényi várporkoláb utasítása. 1627ből. 1905. 279.

10 — Sztrecsény vár udvarbirájának utasítása 1640 körül. 1901.219. — Utasítás a szendrői uradalom udvarbirája részére 1652-ből. 1901. 114. — Utasítás 1552-ből a pozsonyi kir. várépületről. 1901. 416. Kemény Lajos : Abaujmegye adózása 1427—1522-ig. 1898.477. — Adatok a kassai céhek történetéhez a középkorban. 1904. 390. — A forrói jobbágyok rendtartása 1601. előtt. 1901. 415. — A földművelés történetére vonatkozó adatok Kassa város levéltárából 1559—1614. 1906. 74. — A kassai csiszárok árszabásai (XVII. század első fele). 1900. 276. — A kassai egyesült lakatos-, sarkantyús-, páncélgyártó- és csiszár-céh szabályzata (1461). 1903. 426. — A kassai harmincad 1558 és 1597-ben. 1896. 214. — A kassai kereskedők céhszabályzata 1475-ből. 1897. 190. — A kassai kereskedők 1446. évi céhszabályai. 1898. 31. — A kassai nyergesek céhlevelei (1461). 1905. 12. — A kassai posztókereskedők 1461. évbeli szabályzata. 1903.428. — A kassai szabók 1461. évbeli céhszabályzata. 1903. 429. — A kassai szíjgyártó céh 1627-iki árszabása. 1900. 367. — Armenkremlen. 1902. 139. — A tállyai szőlőhegy vám nagysága 1586—1609. évek között. 1901. 413. — Görög kereskedők Kassán. 1902. 142. — Kassa külső jószágai tiszttartójának utasítása 1694. 1905.302. — Kassa város az 1696. évben. 1905. 381. — Kassa város gabonatisztjeinek számadása az 1512. évről. 1903. 454. — Kassa város szőlőtermelése és kiadása 1734—47-ig. 1899. 197. — Kassaváros utasítása dézsmaszedői részére (1697). 1898. 166. — Kassa város 1731-iki vásárpénztariíája. 1900. 87. — Kassai céhek árszabásai a XVII. századból. 1901. 25. — Kassai csizmadiák pörirata 1642-ből. 1901. 424. " — Kassai fertályos tisztek utasításai a XVII. század végéről. — 1684-1694. 1905. 299. — Kassai kereskedelmi társaság 1518-ban. 1897. 482. — Kassai óragyártók. 1904. 68. — Kassai polgárok boradója aszalai bortermésük után 1610ben. 1904. 296. Mezei munkabérek 1677-ben. 1899. 196. — Okmányok Kassa város levéltárából 1568—1638. 1901. 310. — Rákóczi Ferenc konyhájára való élés. 1895. 185. — Szőlőgazdasági levelek 1677—78-ból. 1896. 276. — Szőlőművelés történetéhez Abauj vármegy ében 1895. 233. — XVII. századbeli napszámbérek. 1897. 482. Kerekes György : A kassai céhek árszabása (limitátiója) 1635. 1901. 471. — Bethlen pénzjavitási törekvései; pénzhamisítás. 1901. 317.

il — Kalmár Gergely deák regestumja kereskedéséről 1574—1582. 1903. 71. — Kassa küzdelme a szepesi kamarával 1652—53-ban. 1900. 428. — Kassa város hámorának és mérőhivatalának számadása 1603-ból. 1902. 34. — Kassa város számadása a Bethlentől bérelt pénzverésről 1629. 1901. 181. — Kassai hamispénzverő polgár. 1901. 380. — Két magyar borkereskedőtelep Lengyelországban a XVII. században. 1901. 181. — Regestrom a barom és juhvételről Kassa város számára a mészárszékre az 1617. szept.—dec. évnegyedről. 1902. 142. Kiss Ernő: Árusok regulája 1598-ból. 1904. 61. — ínséges esztendők. 1905. 73. Komáromy András : A nagyszöllősi földesurak gazdasági rendtartása 1674-ből. 1895. 180. — A nagyszöllősi közbirtokosok végzései. 1895. 125. Koncz József : Az 1744. évi erdélyi árszabás. 1895. 186. — gr. Bethlen Miklós gazdasági utasítása. 1895. 46. -1- Csepregi T. Mihály kolozsmonostori harmincados punktumi a harmincadokról. 1894. 371. — Gernyeszeghi udvar élelmezése 1718-ban. 1896. 335. — I. Rákóczi György gazdasági rendeletei. 1895. 216. — I. Rákóczi György gazdasági utasítása a gyulafehérvári tiszttartó részére. 1894. 311. Kováts Ferenc : A. német-lipcsei vargáknak 1471. évi március hó 3-án kelt céhszabályai. (Másolta : KárffyÖdön.) 1902.30. — A vajnori hegyközség rendtartása 1460—70-ből. 1900. 469. — Egetett mész szállitásiköltségei a Dunán Hainburgtól Pozsonyig 1440. évben. 1902. 92. — „Groschen Bemyscher muncze Polnischer crai." 1901. 425. — Kereskedőtársaság Pozsonyban a XV. század elején. 1903. 95. — Magyar és osztrák arany I. Ferdinánd alatt. 1906. 134. — Pozsonyi vagyonos, özvegyasszony hagyatékáról 1506. évi április 1—3. között felvett jegyzőkönyv. 1902. 73. — Salétromos hordók „kalapjai". 1902. 93. — Szülőföldeknek borban megállapított vételára a középkorban. 1901. 317. — Vajnor urbére az 1427—30. évből. 1900. 275. — Városi behozatali vám Pozsonyban 1559. évben. 1903. 32. — Velencei dukátus (arany) árfolyama Pozsonyban 1443—1455. 1904. 158. — Zsigmond király „quartingjai". 1901. 126. — könyvism.: Az 1901. év második felében megjelent fontosabb külföldi gazdaságtörténelmi munkák sorozata. 1902. 134.

— Az 1902. év második telében megjelent fontosabb külföldi gazdaságtörténelmi munkák sorozata. 1902. 475. — Kowalewsky, Maxime : Die Ökonomische Entwicklung Europas bis zum Beginn der kapitalischen Wirtschaftsform. 1901. 484. — Milhoffer Sándor: A régi Arábia stb. mezőgazdasága. 1901. 314. — Milhoffer Sándor: Magyarország közgazdasága. 1905. 57. — Pannonhalmi Szent Benedekrend története. Szerkeszti: Erdélyi László. Első kötet. 1903. 39. — Strieder, Jacob: Zur Genesis des modernen Kapitalismus. Heynen Reinhard : Zur Enstehung des Kapitalismus in Venedig. 1906. 104. — Thallóczy Lajos : Mantovai követjárás Budán. 1906. 102. — Uj könyvek. 1906. 107. — Uj könyvek repertóriuma. 1904. 148 és 393. — Zoltai Lajos: Debrecen és vidékének urai. 1905. 72. Könyöky Alajos: Élelmiszerek ára Pozsonyban 1563-ban. 1898. 465. — III. Ferdinánd céhszabályzata és címeres levele a magyarországi posztónyírók részére (1650 körül). 1899. 231. — Pozsony város 1729-iki tűzrendtartása. 1900. 361. Kőszeghy Sándor: Az 1735-iki székesfehérvári árszabás. 1896. 342. — Erdély összeírása 1721—22-ben, 3 táblázatban. 1894. 103. — Кару Zsigmond gazdasági utasításai. 1895. 196. — Keszthelyi rendtartás 1661-ből. 1895. 63. — Lipcsey Zsigmond orosz telepesei Mármarosban. 1894. 331. — Magyarország áruforgalma 1733—34-ben. 1894. 96. — „ 1735—36-ban. 1894. 176. — „ „ 1737—38-ban. 1894. 274. — „ „ 1739-ben. 1894. 358. — „ „ 1794—95-ből. 1894. 38. — Marhakiviteli szerződés 1725-ből. 1896. 203. — Rákóczi György rendelete juhászata ügyében: 1895. 61. — Régi méhészeti tanácsadó. 1895. 57. — Római és görög katholikus érsekségek és püspökségek átlagos évi jövedelme a mult század végén. 1894. 37. Kropf Lajos: A földmértékek történetéhez. 1898. 478. — A hegyaljai borok híre 1660-ban. 1900. 90. — Ajancza-szekér. 1898. 238; 1901. 46. — A magyar forint árfolyama Danckában 1399—1452-ig. 1899.50. — A magyar forint árfolyamának történetéhez. 1902. 93. — A magyar forint értéke 1462-ben. 1900. 188. — A magyar forint értéke 1410-ben Thornban. 1900. 188. — A 13 szepesi város adójához 1450 körül. 1899. 51. — Carpentárius. 1900. 478. — Hamburg és a magyar kereskedők 1365-ben. 1899. 49.

13 — — — — — — — — — — —

Hongre hongrois, hongreline. 1900. 187. Hongrieur, Hongroyeur. 1898. 293. Középkori pénzek értéke. 1900. 90. Magyar bőr Angliában a XIV. század végén. 1898. 237. Magyar cséplőgép a XVIII. században. 1903. 376. Magyar ezüstművesek Angliában 1436. 1899. 50. Magyar kereskedő angol fogságban 1388-ban. 1899. 49. Magyar ökrök Ausztriában 1493-ban. 1900. 90. Magyar rézszállitás a Keleti-tengeren 1511-ben. 1899. 483. Magyar szabók Florenzben. 1373-ban. 1899...49. Magyar viasz, arany és ezüst Flandriában a XIII. század végén. 1898. 237. — Magyarok Liegében a XIV. század első felében. 1900. 187. — Marhakivitelünkhöz Velencébe 1514-ben. 1899. 436. — Münzer. 1899. 51. — Olasz kereskedők Kumániában a XIV. század elején. 1899. 435. — Porosz kalmárok panaszai a lengyelek ellen 1452-ben. 1900. 188. — Szent István király ezüst dénárjai. 1900. 90. — Tokaji bor Franciaországban 1707—8-ban. 1900. 91. — Zsigmond király „quartingjai". 1901. 46. — könyvism. : Bennett R. Elton : History of corn milling I.—II. 1899. 188. — Gosta Ioaquin : Colectivismo agrario in Espana. 1898. 538. — Inama—Sternegg—Karl Theodor: Deutsche Wirtschaftsgeschichte in den letzten Jahrhunderten des Mittelalters. I. 1899. 142. es II. 1901. 484. — Luschin, A. v. Ebengrenth: Allgemeine Münzkunde und Geldgeschichte. 1901. 166. — Maitland William : Domesday—Book and beyond. Three essays in the early history of England. 1898. 475. — Martin—Saint—Leon Etienne: Histoire des corporations de métiers. 1898. 598. — Masson Paul : Histoire du commerce français dans le Levant au XVII-e siecle. 1898. 231. — Meitzen, August: Siedelung und Agrarwesen der Westgermanen und Ostgermanen, der Kelten, Römer, Finnen und Slaven. I.—III. 1898. 184. — Roze E. : Historie de la pomme de terre. 1899. 280. Kiiîfer Béla : A magyar főpapok és a magyar király jövedelme 1186-ban. 1895. 286. Lehoczky Tivadar: Adatok árszabályzatunk történetéhez 1894. 345. — A munkácsi Páli nevü szőlőhegy 1625-iki szabályzata. 1895. 362. — A XVII-ik századi megyei utasítás az adókivetésről. 1895. 229.

— Gazdasági viszonyok Thököly Imre fejedelem uradalmaiban. 1684. I.—II. 1894. 146 és 239. Lukinich Imre: Adatok a felsőmagyarországi céhek történetéhez 1632—1701 között. 1903. 156. — A késmárki cipész-céh szabályai 1552-ből. 1902. 370. — A késmárki takács-céh szabályai 1587-ből. 1902. 373. — Az erdélyi kincstári javak becslése 1701-ből. 1905. 315. — Késmárk városának vagyoni kimutatása 1687-ből. 1903. 465. — Kővár várának jövedelmi forrásai 1566-ból. 1905. 258. Mayer Gyula: Salétromfőzés Erdélyben 1707-ben. 1898. 318. Merényi Lajos: A dombovári kasznár és kulcsár utasítása 1755-ben. 1906. 95. — A dombovári uradalom a XVIII. század elején. 1905. 320. — A dombovári uradalom rendtartása 1729-ben. 1902. 77 és — — — — — — — — — — — — — — — — — -— —

118.

A fertő-szentmiklósi uradalom rendezése 1719-ben. 1896. 93. A hódoltság adózása történetéhez. 1903. 18. A kaposvári uradalom 1720-ban. 1905. 43. A kapuvári uradalom számvitele 1686-ban. 1902. 419. A kapuvári uradalom személyzeti kiadásai 1690-ben. 1902. 470. A lévai uradalmi sör-és pálinkafőzés szabályozása 1719-ben. 1896. 175. A lévai uradalom 1719-ben. 1896. 262. A szempci és cseklészi tizedszedők instructiója. I. Thurzó Mihály gróf utasítása dézsmásaihoz 1636. II. Kamarai utasítás a szempci és cseklészi dézsmásokhoz. 1903. 160. A zalai hódoltság adója 1629-ben. 1904. 363. Az alsólendvai uradalmi személyzet járandósága 1705-ben. 1900. 369. Az alsólendvai uradalmi tisztség utasítása 1719-ből. 1895. 339. Az első herceg Eszterházy fraknóvári ingóinak leltára 1654ből. 1903. 166. Az ozorai uradalom 1702-ben. 1904. 304. Eszterházy herceg 1710-iki utasítása csobánci és keszthelyi tiszttartójához. 1897. 310. Eszterházy Miklós nádor utasítása lánzséri tiszttartójához. (1615.) 1903. 456. Eszterházy Miklós nádor utasítása munkácsi tiszttartójához. (1613.) 1903. 153. Eszterházy Miklós nádor utasítása semptei tiszttartójához. (1641.) 1904. 141. Hg. Eszterházy Pál nádor általános utasítása tiszttartóihoz. (1688.) 1902. 473. Eszterházy Pál gróf utasítása dunántúli javainak praefektusához. (1678.) 1904. 301.

15 — Hg. Eszterházy Pál nádor utasítása kőszegi kulcsáriához. 1902. 467. — Hogy vettük a svájci marhát 1680-ban.. 1903. 284. — Homonnay György hűtlen gazdatisztjeinek reverzálisa 1655ből. 1900. 328. — Inventarium a sentei majorságrul. (1677.) 1903. 467. — Kismartoni uradalmi faárszabás 1632-ből. 1905. 280. — Nyári Krisztina gróf öröklött aranyművei 1635. 1902. 369. — Vádlevél 1563-ból a füzéri tiszttartó ellen. 1900. 371. — Várdai Kata ingóságai. 1905. 261. — Vizsgálat a Homonnay-árvák gazdatisztjei ellen. (1627.) 1896. 328. — Zrínyi Miklós vadasáról 1560—61. 1894. 193. — 1637. esztendőbeli jövedelme palatínus urunk őnagyságának a jászok, kis-kunok és bujáki jószágbeliektől. 1905.292. — XVII. századi lóorvosságok. 1896. 364. Munkás László : A csepregi szabócéh csalafintasága. Egy okmány 1672-ből. 1904. 299. Nagy Gyula: Kamarai utasítások a gabona, méh, bor és báránytizedszedők részére 1571—1606. 1897. 15. — Utasítás az 1600. évi adó kiigazitóinak részére. 1896. 339. Ortvay Tivadar könyvism.: Kováts Ferenc: Nyugatmagyarország áruforgalma a XV. században. A pozsonyi harmincadkönyv alapján. 1903. 42. Paikert Alajos: Széchényi István gróf és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. 1895. 346. Pettkó Béla: Egy XVII. századi magyar hegyközség törvényei. 1894. 30. Pór Antal: Adat a XIV. századi bevándorlókról. 1900. 138. — A föltételek, melyek mellett az esztergomi káptalan nemti birtokát 1292-ben benépesítette. 1904. 155. — A magyarok kedvelt ételei a középkorban. 1900. 233. — A pósta ősi hazája. 1900. 284. — A rozsnyói bányák bérbeadása 1332-ben. 1899. 434; — Az örmények falvának ujabb benépesítése az esztergomi káptalan által 1315-ben. 1904. 155. — Földesúr és jobbágyok közti viszony 1329-ben. 1900. 39. — Gazdaságtörténelmi okirat kivonatok az esztergomi főkáptalan magánlevéltárából. I. 1904. 56 és 350. — Hongroyeurs, vagyis magyar tímárok Párizsban. 1900. 378. — Magyar asztalosok Rómában 1368-ban. 1900. 40. — Magyar iparosok Krakkóban a XIV. század első felében. 1900. 40. — Malmok és malombérletek 1328—29-ben. 1900. 39. — Nagyszombat városa megváltja magát a tized fizetése alól 1347-ben. 1899. 434. — Rózsahegy város kezdete. 1900. 232. Reizner János: Régi gabonamértékek. 1895; 376.

16 Récsey Viktor : A pannonhalmi főapátság hegymesterei számára 1712-ben kiadott rendelete. 1895. 55. — A szentgyörgyi és guari hegyközség törvényei 1643-ból. 1899. 467. — Egy külföldi író véleménye hazánk mezőgazdaságáról a XVIII. század végén. 1903. 96. Rodiczky Jenő: Marhahizlalók szövetkezete 1833-ban. 1902. 426. — Mosonyvármegyei gabonaárak 1688—1800-ig. 1894. 175. Ruisz Gyula : Juhtenyésztési utasítás gróf Festetich György uradalmaiban 1793. 1894. 39. — Tessedik Sámuel adomái önéletleirásának megvilágításához. 1895. 308 és 348. Sörös Pongrác: A komáromi rév és vám 1373—1490-ig. 1900. 138. — A pápai molnárcéh leveleiből (1774—78). I.—IV. 1900. 325. — Guáry Miklós praefectus jegyzéke a XVIII. század végéről. 1905. 307. — Komáromi vámpör a XIV. században. 1899. 478. — Tejfalusi Niczkilaky Balázs hagyatéka. 1906. 128. — Végrendeletek a XVI. és XVII. századból 1576-1714. 1905. 265. Szamota István: A fogarasi uradalom rendtartása a XVI. század közepéről. 1894. 164. — Kanizsai Orsolya, Nádasdy Tamás nádor nejének gazdasági utasítása Zele Jakabhoz 1564. 1894. 66. — Milyen lovat kívánt I. Rákóczi György? 1894. 288. II. Rákóczi Ferenc szabályzata a hegyaljai szőlőmívelésről. 1894. 78. — Sztenicenak várában való instructio vagy tanulság Giczi Farkas uramnak. 1894. 72. Szádeczky Lajos: A Paar család póstaszabadalma. 1898. 541. — Az erdélyi főkormányzók rendeletei a pestis marhavész és éhínség meggátlására. 1710. 1894. 188. — Thököly Imre és a bujdosók postái. 1898. 187Széli Farkas: Szoboszlói szőlőföldek nyilas osztása (1726). 1896. 91. Szilágyi Sándor: II. Rákóczi György egyik ménesének összeírása. 1895. 52. Szombathy Ignác: Веско 1634-iki rendtartásához. 1898. 360. Szüts Mihály : Debrecennek az 1807-ik országos segélyre vonatkozó intézkedései. 1895. 367. Tagányi Károly: A budai kamarai jószágkormányzóság hivatalai 1686—98-ig. 1897. 411. — A budai kamarai jószágkormányzóság jövedelmei és kiadásai 1686—1700-ig. 1897. 285. — Adatok Deés város földközösségéhez (1725—70). 1896. 185.

17 — A Deési nemesség és polgárság közti egyezség 1613-ban: 1895. 34. — A faggyú ára 1582-ben. 1900. 282. — A földközösség történetéhez Zomboron. 1895. 291. — A megyei házi pénztárak kiadásai az 1791—92; 1801—2. és 1825—26. években. 1900. 332 és 382. — A neoaquistica javak becsütarifája. 1897. 317. — A pécsváradFapatság bevételei és kiadásai 1438-ban. 1899. 333. — A Rákócziak regéci üveghutája. 1900. 142. -^_A_3dlla_er.edete hazánkban. 1900. 332. — A 13 szepesi város adója 1450 körül. 1898. 541. - ¿ ^ z ^ l s ő í o g l a l á s szabályozása az aranyosszéki Bogáthon. 1894 3 2 5 7 — Az erdélyi kincstár jövedelmei 1725—27-ben. 1899. 51. — Az l787. évi első népszámlálás eredményei. 1896. 281. :=: ~Az 1828-iki "országos összeírás végleges eredményei. I. Megyék és kerületek. 1896. HO. II. Városok. 1896. 206. — Bajor sörbehozatal 1599-ben. 1900. 334. — Borbándi szántóföldek kiigazítása és felosztása. 1895. 219. — Borkivitelünk Lengyelországba 1637—41-ig. 1898. 113. 1711—35-ig. 1900. 282. — Bölények Nádasdy vadaskertjében 1551-ben. 1900. 141. — Csanád és Kál falu egyezsége a közös határgyepü felől. (1628.) 1897. 83. — Deés városának gazdasági utasítása. 1895. 131. — Erdély adózása 1324-ben. 1898. 602. — Erdély áruforgalma 1701-ben. 1897. 383. — Erdély közjövedelmei 1586-ban. 1896. 322. — Erdélyi vadászati tilalom 1700-ban. 1899. 288. — Gömörmegyei juhászok szabadalmai. 1897. 92. — Harmincadjaink összes jövedelme és kiadása 1749—54-ig. 1900. 334. — Helyreigazítás a megyei házipénztári kiadásokhoz. 1900.382. — Lókiviteli tilalom 1672-ben. 1899. 150. — Lóistállók hiánya 1520-ban. 1900. 282. — Lőcse, Késmárk, Eperjes és. Kassa városok vámmentes árubehozatala 1610-ben. 1899. 284. — Lubinai tányércsinálók 1643-ban. 1900. 141. —JVIagyar vadászó ölyvök és solymok Belgiumban. 1900. 332. ^-¿^Magyarország adófizető jobbágyainak kezén lévő szántófoldèk, utak és szőlők kimutatása az 1780. évi úrbéri tabellák alapján. 1895. 242. — Marhakivitelünk és behozatalunk 1733—37-ben. 1900. 234. — Marhakivitelünk Velencébe 1514-ben. 1899. 144. — Ónbehozatal 1552-ben. 1900. 282. — Pápa város fölmérése 1555-ben s a régi magyar királyi mérték. 1897. 193.

18 — — — —

Szarvkő várának bevételei és kiadásai 1448-ból. 1895. 211. Tanuvallatás az 1657. évi aratás kezdetéről. 1894. 364. Tizedkerületek elnevezése a középkorban. 1900. 234. Tormai Károly statisztikai táblái az 1845—47. évekről. 1895. 124. — Ungvár városának 1593. évi szabályzata. 1896. 102. Takáts Sándor : A barátfalvi királyi ménes. 1900. 473. — A bécsi adósság megszerzése. 1905. 378. — A bécsi fazekasművek. 1904. 159. — A császári kasza apaldó 1721—23-ban. 1902. 287. — A felsőbányai arany és ezüstbányák, továbbá a nagybányai pénzverőház bevételei az 1719—1721. években. 1903. 285. — A felsőmagyarországi bortermés 1565-ben. 1903. 44. — A Fuggerek, mint marhakereskedők. 1899. 335. — A gönci fa és az antalhordó. 1903. 190. """ТГТл^ш^ш^к^ bányák.T900. 40. — A haimburgi posztógyár és Magyarország. 1902. 285. — A jászpisz-kő feltalálása Magyarországban. 1902. 139. — A katonai élelmezés és a magyar mértékek. 1902. 95, — A kén termelés kezdete Magyarországban. 1899. 288. — A kövezetadó behozatala Budára és Pestre. 1900. 93. — A legrégibb magyar üveghuták. 1900. 478. — A magyar ércpénz kivitelének tilalma 1543-ban. 1903. 373. ^ " ^ m a g y a r kamara futása Pozsonyból 1645-ben. 1900. 42. — A magyar kamarai bevételek és kiadások előirányzata 1751ben. 1904. 316. — A magyar királyi sóhivatalok bevétele 1720—24-ig. 1903. 431. — A magyaróvári harmincad bevételei és kiadásai 1631-ben. 1899. 89. — A máramarosi sóbányák 1551—52. és 1600—l-ben. 1899. 192. — A mesterasztal és a köszönő pohár. 1905. 379. — A nyilas és kádas kalmárok. 1905. 380. — A pénznyomás feltalálása és alkalmazása Magyarországban. 1899. 149. — A pozsonyi hajósok vállalatai 1806-ban. 1903. 374. — A rohicsi viz harmincadmentessége 1677-ben. 1902. 95. — A székelyhídi és diószegi görög kereskedők kiváltsága. 1902. 287. — A temesi kereskedelmi társaság útlevele 1724-ből. 1902. 432. — A tokaji fiskális szőlők termelése 1670-ben. 1904. 405. — A törökök és pénzforgalmunk. 1902. 144. — A zsidóadó és a kóser bor. 1902. 478. — Az alsó dunamenti halászat, továbbá a desmarit és a tutumerit bérbeadása 1720-ban. 1903. 46. — Az arany, mint orvosság. 1903. 284. — Az első lutri Ausztriában. 1901. 47.

19 Az első tafota és szövőgyár Ausztriában. 1899. 437. Az esztergomi érsek jövedelmei 1568—1570-ig. 1905. 175. Az osztrák hetivásárok a 16. század első évtizedében. 1906. 127. Az udvari kamara tagjainak ezüstjárulékai. 1903. 284. Az udvari konyha szükségletei az 1687-iki országgyűlésén. 1902. 286. Az udvartartás költsége az országyűlések alatt. 1905. 376. Az újbányái üveghuta fölállítása 1630-ban. 1899. 242. Az 1610-iki lengyelországi borkivitel történetéhez. 1899. 240. Auripigmentum. 1899. 337. Bor- és gyümölcs kivitel Németalföldre 1530-ban. 1900. 379. Borkiviteli tilalom 1637-ből. 1899. 336. Borkivitelünk Lengyelországba 1572-ben. 1900. 428. „ 1610 és 1611-ben. 1899. 85. Csatorna terve Debrecen és Tisza között (1727). 1904. 318. Dunacsatorna terve Pest és Szolnok között 1715-ben. 1902. 137. Emberkereskedés Buda visszafoglalása után. 1899. 196. Erdélyi görög kereskedők 1701-iki szabadalomlevele. 1899.286. Ércezett papir feltalálása. 1899. 436. I. Ferdinánd és a magyar ezüstkivitel 1550-ben. 1905. 375. Francia vízemelőgép Selmecbányán 1633-ban. 1899. 337. Gabonakivitel Bologna-ba és és Modena-ba 1648 és 1649ben. 1904. 70. Gabonakivitelünk Velencébe 1590-ben. 1899. 241. Gabonarozsda 1576-ban. 1899. 243. Gyarmatszerzési tervek kétszáz év előtt. 1900. 43. Higanykivitel Bécsbe 1632-ben. 1900. 93. Hódbőrök kivitele Magyarországból. — Aszaltszilva kivitele Hollandiába. 1902. 140. Huszár- és lókivitel Szászországba . 1731 -ben.4902.-286. "Kanári madarak'szállítasa Pozsonyba 1655-ben. 1902. 141. Kassa kereskedői 1557-ben. 1906. 125. Kaszabehozatal Bécsből 1629-ben. 1899. 287. Kártyaadó 1638-ban. 1899. 150. Kereskedelmi utak Magyarország s az örökös tartományok között a XVII. században. 1900. 380. Kénbánya Borostyánkőn a XVI. században. 1902. 94. Kísérlet a hamuzsír monopolizálására. 1903. 191. Kísérlet a Vág folyó hajózhatóvá tevésére 1713-ban. 1902. 141. Leonidi Paul de Bono találmánya. 1903. 45. Liszt- és zabszállitás a hadsereg részére 1717-ben. 1900.94. Liszthamisitás 1721-ben. 1900. 44. Magyar borok szállítása a bécsi udvar számára 1571—81-ig. 1899. 285. Magyar borok III. Ferdinánd lakodalmán. 1899. 436. Magyar lovak felajánlása a német hadsereg részére 1648ban. 1900. 380.

20 — Magyar lovak szállítása Tirolba és Spanyolországba 1650ben. 1900. 93. — Magyar lovak vásárlása a spanyol királyné számára 1648ban. 1900. 43. — Magyar marhák és lovak szállítása Csehországba. 1900. 42. — Magyarország borkivitele Galíciába és Oroszországba 1800, 1801 és 1802-ben. 1903. 430. — Magyarország borkivitele Sziléziába 1751—1756-ig. 1903.373. — Magyarország kivitele Sziléziába 1751, 1752 és 1753-ban. 1903. 475. — Malomkő-kivitel a XVI. században. 1902. 94. — Marhakereskedésünk a keleti kompánia kezében. 1900. 479. — Marhakivitelünk Milanóba 1715-ben. 1899. 484. — Méz- és viaszkivitelünk a XVI—XVIII. században. 1900. 473. — Nagyszombat városának halastava. 1902. 429. — Németek telepítése Tokaj vidékére. 1902. 383. — Olasz üveg- és kordovángyár Ausztriában. 1899. 337. — Passau városa és a magyar marhaárak. 1905. 172. — Pénzcsempészettel vádolt magyar kereskedők Bécsben. . 1900. 380. — Posztóbehozatal Morvából 1619-ben. 1899. 195. — Régi pesti vízvezetékek. 1900. 382. — Réz-, vas- és acélkivitelünk 1607—161 l-ig. 1898. 603. — Rothal a magyar kereskedelemről. 1905. 175. — Rozsdamentesség feltalálása. 1900. 43. — Sör- és pálinkafőzés Besztercebányán 1652—55-ben. 1900.381. — Spanyolok telepítése Pancsovára. 1900. 44; 1903. 47. — Szamárbehozatal 1542-ben. 1902. 142. — Thury György ménese 1566-ban. 1900. 428. — Tokaji muskotály-asszübor. 1902. 95. — Török rabok éra 1629-ben. 1900. 92. — Ujabb adatok Tüzes Gáborról. 1902. 93. — Uj pénzverő felállításának terve 1633-ban. 1899. 240. — Vasbánya nyitás Vácz mellett 1727-ben. .1902. 382. — Vámmentes borkivitel. Lengyelországba 1633-ban. 1900. 93. — Viaszkivitel Velencébe 1747-ben. 1902. 431. — Vizafogó Vácz és Buda között 1528-ban. 1900. 92. — Zabszállitás a bécsi udvar részére 1630-ban. 1899. 337. Thallóczy Lajos : Az osztrák-magyar tengerparti kereskedelem a francia uralom alatt. 1899. 173. — Középkori gazdaságtörténeti adatok Nürnberg levéltáraiból. (1404—1526). 1900. 76. — Báró Palocsay György kuruc tábornok versei a gazdaságvitelről (1701). 1898. 204. Treichel Sándor : Erdélyi robot-jegyek. 1894. 109. Virágh Elek: A csicsvári udvarbiráknak Eszterházy és Homonnay részéről adott utasítása (1636). 1897. 331.

21 — Rozgony. Urbárium, inventarium és a tiszttartó instructiója 1636-ban. 1894. 264. — Utasítás a munkácsi udvarbíró részére 1570-ben. 1896. 65. — Utasítás a szentmiklósi udvarbíró részére 1698-ból. 1895.303. Zichy István gr. : Aspremont János Gobert gr. gazdasági levelei. 1895. 297. Zoltay Lajos: A bécsi haditanács oltalomlevele a debreceni kalmárok részére 1685. 1906. 83. — Debrecen város felülvizsgált számadásai 1676—1684. évekről. Értekezésének okmánytárakép. 1903. 253 és 256. — Debrecen város zálogos jobbágyai és bódogíalvai ispánja. 1903. 36. — Debrecen városi statutumok 1564—1592. 1902. 264. — Debreceni kalmárok a kurucvilágban. 1905. 370. — Földosztásról való statutumok Debrecen város közlevéltárából .1-647—1649. ГШ5Г294. — — Ház^és tanvalöldek-osztása-PebrecenberL^a, XV111. század jSsó-fe®*^ — Napidijak és utiszámlák Debrecen városa közlevéltárából (1566-1737). 1902. 406.

3. A* névtelenül, álnév vagy jegyek alatt megjelent • kisebb cikkek betűrendben. A báti vámról. — Srs. — 1901. 178. A Bethleni italmérés szabályozása 1641-ben. — A. 0 . — 1895. 317. A brassói papirmalom eladása 1568-ban. 1898. 91. A brassói posztókereskedés szabályozása 1651-ben. — e. e. — 1897. 66. A budai bérkocsisok 1700-iki céhszabályzata. 1900. 33. A budai hajósok 1715-iki céhszabályzata. 1899. 184. A budai sáncmunkák rendje 1687-ben. 1900. 330. A csallóközi juhászok céhszabályai (1725.) — K . E . — 1897. 253. A dévényi halászok 1679-iki céhszabályai. 1900. 177. A dunaalmási hegyközség törvényei. (1754). 1899. 44. A galgóci uradalmi dézsmás utasítása (1606). — E. — 1897. 124. A halászat történetéhez. — I. F. — 1895. 74. A jobbágytelkek száma 1780 táján. — tk. — 1885. 3/1. A kassaiak száma és adózóképessége II. Rákóczi Ferenc alatt (1705 körül). — re. - 1897. 533. A körmöcbányai arany bányaüzem mérlege 1676 — 1698-ig. —T.— 1898. 45. —·- A kővári udvarbíró 1604-iki utasítása. 1899. 413. r ^ A lidnicei uradalom 1669-iki rendtartása. 1900. 358. 44»·ka¿ A Locsmánd-uradalmi falvak rendtartása (1731). 1898.. 16,8. À lőcsei kereskedők 1686-iki céhszabályzata. 1899. 273. A lőcsei posztócsináló céh 1590. évi szabályai. 1899. 327. A magyar pfennig értékéhez. — K. L. — 1901. 320. A magyar érctermés és az erdélyi higany elzálogosítása Hollandiának. - Ö. — 1897. 521. A magyaróvári lövészegyesület 1753-iki szabályai. 1900. 376. A máramarosi harmincad bérbeadása 1675-ben. 1899. 79. A máramarosi öt korona város 1629-iki árszabása. 1899. 222. A máramarosi sóbányák II. Lajos trónraléptekor. — 1-r. — 1897. 139. A máramarosi só vágók kiváltságlevele 1498-ból. — D. F. — 1900. 188.

23 A Moldvából Velencébe hajtott marhák útja 1545 körül. 1897. 316. A munkácsi udvarbíró 1616-iki utasítása. — Ö . — 1897. 510. ΊΑ nagybányai szekeresek céhszabályai (1695 körül). — re. — 1897. 314. A nagy-muzsaji kőbánya rendtartása és levéltára (1658—1700). 1901. 43. A pesti kertészek céhszabályzata (1766). 1898. 264. ... \ ^ A pozsonyi nádorkert kertészének szerződése 1682-ben.—Ö.— Ч Н 1897. 266. A pozsonyi pénzverőház utasítása 1674-ből. 1900. 81. A rettegi nemesség rendtartása (1652). — i. — 1896. 273. A régi mértékek kérdéséhez. 1895. 133. A salétrom bérbeadása 1705-ben. 1898. 529. A sarródi komp és vám bérlete 1648-ban. 1899. 419. A sempthei molnárok 1646-iki céhszabályai. 1900. 123. A soproni kereskedők 1690. évi céhszabályzata. 1899. 318. A sóvári sóbánya megvizsgálása 1643-ban. 1899. 117. A szathmári kereskedők céhszabályai (1705). 1898. 79. A szepesi kamara számvevőjének jelentése 1676-ból a lengyelországi borkivitel tárgyában. 1899. 267. A szerémi bor történetéhez. — C-r. — 1897. 92. A szilágysomlyói uradalom jobbágyainak szolgálmányai 1699ben. 1898. 102. A temesvári kereskedelmi társaság alapítólevelei 1723—25-ből. - K. - 1897. 446. A tokaji uradalom 1575-ben. 1895. 135. A vízaknai sóbányászat történetéhez. — I-r. — 1897. 91. Az abauj-, zemplén-, borsod-, torna- és gömörvármegyei molnárok közös céhszabályai (1670). - K. — 1897. 349. Az alsó-mecenzéíi sorfőzők 1664-iki egyezsége. — Dr. К.—• 1897. 362. Az arany és tallér értéke 1617-ben. — yj. — 1900. 190. Az aranyolvasztás leírása 1705-ből. — y . — 1897. 528. ____ Az ebesfalvi tiszttartó utasítása 1630-ból. 1899. 324. ^ Az első gesztenyefák Bécsben. — S. — 1899. 484. Az Eödönffy javak udvarbirájának utasítása 1657-ben. 1899.37. Az eperjesi kereskedők 1615-iki céhszabályai. 1899. 133. Az erdélyi fökincstartó 1620-iki utasítása. 1898. 41. Az erdélyi harmincadok utasítása 1591-ből. 1899. 35. Az esztergomi vargák céhlevele 1473-ból (magyar fordításban). 1906. 70. Az óbudai apácák 1584-iki utasítása ceglédi tiszttartójuk részére. 1898. 345. Az osztrák és morva handgrófság. — a. o. — 1897. 196. Az urbéresség első rendezése 1725-ben Tolnamegye által. 1895.354, Az uzsora történetéhez a középkorban — 1. r . — 1897. 46. Az 1876. évi úrbéri tabellák összegezéséhez. — z . — 1897. 48.

24 Az 1901. év első felében megjelent honi és fontosabb külföldi gazdaságtörténeti munkák sorozata. 1901. 377. Adát a vadászat és pásztorkodás történetéhez. — D. A. H. — 1896. 292. Alsó-Lendva és Lenti várak udvarbírájának utasítása (1673). • 1898. 97. Alsó-Lindva város rendtartása és árszabása 1558-ból. 1899. 136. "•^«-»il Apaffy Mihály erdélyi fejedelem udvarának rendtartása (1682). "1898. 494. Balassagyarmath megtelepítése (1671). — n d . — 1897. 530. Bartels, Adolf: Der Bauer in der Deutschen Vergangenheit. Ismerteti: — f. s. — 1901. 315. Bánya csereszerződések 1619—21-ből. 1898. 93. Báttaszék 1721-iki törvénye. 1900. 127. Beczkó város 1634-iki rendtartása. 1898. 269. Belső-Szolnokmegyei cirkáló bírák utasítása (1680). 1898. 466. Bethlen Gábor szerződése egy török kereskedővel (1625). 1898. 105. Bécsi kereskedők panaszai 1680 és 1688-ból. — Dr. К. — 1897. 398. Bocskai István fejedelem biztosainak jelentése a bányák állapotáról (1606). — E. — 1897. 298. Bodrogközi közbirtokosok erdőrendtartása (1680 körül). 1898. 406. Borkivitelünk Angliába. — T. — 1897. 372. Borkivitelünk Lengyelországba 1578—1616. — th. — 1894. 108. Boroshordók mértéke. — K. L. — 1906. 132. Bőrkereskedő örmények szabadalma 1684-ből. — án. — 1896. 327. Budapesti mészáros-ipartestület levéltára. 1898. 295. Cigányok, mint fejedelmi adomány tárgyai. — tk. — 1894. 371. Cigányok szabadalomlevele Mátyás királytól. — T. — 1898. 187. Ciszterci rend díszműve 800 éves fennállására. 1898. 239. . Czobor Bálint utasítása holicsi majorosa részére (1660 körül). - Dr. - 1897. 470. — C s e j t h e i uradalmi rendtartás,.1661-ből. 1899. 234. " Csetnek leltára 1662-ből. — T. S. — 1906. 78. Dávid-Czenk jobbágyszolgálmányai 1608-bóL 1899. 276. Dobó István lovai. — a. u. — 1897. 142. Egy erdélyi főharmincados utasítása 1685-ből. — K. K. — 1897. 130. Egyezség a rimaszombati nemesség és polgárság között 1692Л ben. 1899. 76. " Egy malom jövedelme. 1587—1589. 1895. 134. Egy multszázadi gazda tanácsai a méhek és gyümölcsfákról (1770 körül). 1898. 23. Egy 1770. évi francia emlékirat Magyarország földműveléséről. 1898. 320. Emlékirat a harmincadok állapotáról 1655-ből. 1898. 577. Emlékirat a posztócsinálásról 1680—1687 közt. 1899. 325.

25 Erdély és a részek nemessége 1642-ben. — rl, 1897. 410. Erdélyi fejedelmi uradalmak személyzete és járandósága 1692ben. 1899. 178. Erdélyi fejedelmi utasítás a balázsfalvi udvarbíró részére 1670· bői. 1899^262. Erdélyi göröÉfkereskedők szabadalomlevelei (1643—78). 1898. 402. Erdélyi higanyvételi szerződések 1701—1703-ban. 1899, 277. Erdély ipari, kereskedelmi és foglalkozási statisztikája 1830*ból. - Sz. - 1897. 365. Erdélyi postarendtartás 1634-ből. 1900. 131. Erdélyi postarendtartás 1641-ből. — B. — 1897. 262. Erdélyi szászföldi dézsma utasítások 1692-ből. I—II. 1900. 19. Fogaras város szabadalomlevde 1567-ből. 1899. 41. Fortunato Pratti kamarai építészmérnök 1715 iki utasítása. 1900. 129. Freeskay I. szótára a magyar mesterségekről. 1898, 420. Gabonakiviteli tilalom 1585 és 1587-ben. — Sz. — 1897, 372. Gabonakiviteli tilalom 1592-ben. 1895. 134. Gonda Béla : Vásárhelyi Pál élete és művei. Ismerteti : — cz. — 1896. 120. Gr. Thurzó Szaniszló utasítása bajmóci udvarbírája részéfe (1614). - Ö. - 1897. 476. II. Gyécse (Géza) király gondja szarvasaira. 1895. 244, Gyöngyös város 1659-iki rendtartása. — K. — 1897. 473. Győr város egyezsége a kamarával az alföldi marhakereskedők felől (1647). 1898. 256. Hajnik munkája középkori perjogunkról. 1899. 290. Halászó gyalom. 1895. 79. Halász S. és Mandello Gy. : Közgazdasági Lexikon I. k. Ismerteti: - P . — 1898. 597. Hegyalja bortermése 1591—96-ig. 1895. 135. Hidvámok a Hernádon 1409-ben. — c. r. — 1897, 92. Hunyadmegyei történeti és régészeti társulat évkönyve. 1899.52. Húsnak és egyéb hozzátartozandónak limitációja. 1895. 247. Huszt várához tartozó egytelkes nemesek rendtartása (1624). • / — b. v. — 1896. 331. Jelentés 1667-ből a nagybányai bányák állapotáról. 1899. 420. Joachim dr. : Das Marienburger Tresslerbuch. Ismertéti : - G. Ν. - 1905. 169. Jobbágyok házassági kényszere. — Ζ. — 1897.-48. ] m g v 8 k i { ò « l ) ( 3 e s e és szökese.„l895. 245.^ ) Kamarai utasítás a bácsmegyei telepítésekről 1763-bart. 1899.380. Kamat. - K. L. — 1901. 320. Kantafalva székely falu törvénye (1720). 1899. 81. Kassai kereskedők céhszabályai 1686-ból. — e. e. — 1897. 42. ι Károly i Sándor gróf kuruc., generális utasításai a tiszai haláKeszthelyi "Georgíkon százados évfordulója. 1898.48.

26 Késmárk város szabályzata a vászonfestés és vászonkereskedésről (1737). 1898. 341. Kéve, kereszt, kalangya, képe. — a. u. — 1896. 363. Kivonatok a martonfalvai közbirtokosság jegyzőkönyvéből (1799-1822). 1900. 458. . Komárom város 1770-iki tűzrendtartása. 1898. 174. * Kovacsóczy Farkas 1588. évi gazdasági utasítása. 1898. 590. Közgazdasági Lexikon. III. к. 1902. 384. Kutatásokba gróf Károlyi nemzetség levéltárában. 1899. 390. Landgráf Ádám terve az utak javításáról 1755 körül. 1899.205. Laveley művének a tulajdonról, magyar., fordítása. 1898. 48. Légrádi sajkások céhszabályai (1717). — Ö. — 1897. 466. ———^—Liszka Olaszi döntvénye a jobbágy örökösödésről (1715). 1899. 186. legeltetési rendtartás 1646-ból. 1898. 214.; Lopott lovak nyomának követése (1656). 1897. 161. Lóvásárlás 1564-ben. - K. L. - 1898. 113. Magyar épitéstörténeti kiállítás. 1899. 151. Magyar hajózási kiállítás. 1898. 117. Magyar könyvszemle 1894—1900. 1901. 231. Magyarország ki és beviteli forgalma az 1741. évben. — Sz. — 1897. 356. Magyarország ki és beviteli forgalma az 17s43. évben. 1895.65. Magyarország ki és beviteli forgalma az 1752. évben. 1895. 356. Magyar történeti életrajzok (Dézsi L. : Misztótfalusi Kis Miklós élete). 1899. 90. Malomépitési engedélyek 1666—1725. — Srs. — 1906. 81. Marhahúsnak limitációja". 1895. 248. Marhakereskedésünk szabályozása 1605-ben. — a-o. — 1897. 193. Mezei munkabérek 1828-ban. — y. — 1896. 215. Mezőgazdasági birtokviszonyokra vonatkozó okmányok a hédervári levéltárból. — Srs. — 1905. 273. Méhészeti tanácsok 1718-ból. 1900. 223. JVlilhoffer S. műve a magyar búza minőségéről. 1898. 191. ·*-—-—"-^Miskolci gazdasági utasítás 1686-ból. 18Щ 83. M. Kir. Mezőgazdasági Muzeum. 1898. 191. Morva posztócsinálók letelepedése Puchón. — T. — 1897. 536. Munkácsi uradalmi vashámoros utasítása (1679). 1898. 397. f- Munkács város 1670. körüli rendtartása. 1898. 594. ^ Nagykárolyi vadászati és erdészeti utasítások. I—III. (1712 körül, 1760). 1900. 416. Nagy Lajos király udvari szállítója. 1895. 245. Nagy-Szalonta és Madaras közti legeltetési rendtartás 1646-ból. 1899. 272. Nagyszalonta földközösségének történetéhez. (1726). 1900. 320. Nagyszombati szőlőmívesek céhszabályai (1637). — E. — 1897. 479.·

, 27 Nádasdy Ferenc gr. utasítása hollandi vásárlásai felől 1665-ben 1898. 459. Nyirbaktai erdőrendtartás 1669-ből. 1900. 374. Oktatás a fácántenyésztésről (1712—61). 1899. 386. Országos felügyelőség a görög kereskedők fölött. 1895. 79. Országos Levéltár ismertetése. 1898. 48. Örmény keleti társaság szabadalom levele 1703-ból. — Ö . — 1897. 344.· Paikert Alajos. 1900. 191. Pest városa kétszáz év előtt. 1895. 78. Pénzéink értékéhez 1624-ben. 1900. 32. Pénzverési engedély 1608-ból. 1898. 44. Pozsony város utcáinak fölmérése 1732-ben. 1901. 41. Primási erdészeti és vadászati rendtartás 1744-ből. 1899. 138. Primási utasítás tiszttartók részére (1752). 1898. 388. Rákócziak egyezsége a jobbágyaik pöreiben való eljárásról (1627). - Dr. - 1897. 464. . . II. Rákóczi Ferenc utasítása a máramarosi jószágigazgató részére (1704). - a.-e. — 1897. 69. II. Rákóczi Ferenc utasítása az országos gazdasági tanács részére (1705). — e.-e. — 1897^.115. Regéci uradalmi, erdőrendtartás (1753). 1898. 462. Régi áruforgalmi kimutatásainkhoz. — t k . — 1894. 369. Régi gabona és bormértékek. 1894. 195. Sárospataki malomkőbányászok szabályai (1740 körül). 1898. 11. Sedgewick Zakariás angol-perzsa kereskedőtársaságának szabadalomlevele 1699-ből. — Dr. К. - 1897. 305. Segesvár város javaslata a földfoglalások és erdőirtások megakadályozásáról. 1906. 98. Selling. - K . L . - 1901. 320. Skót kereskedők kibérlik az erdélyi higanyt és viaszt 1624-ben. - K. - 1898. 46. Sopron város szántóföldjének kiosztása 1379-ben. 1898. 506. Steinhausen, Georg: Der Kaufmann in der Deutschen Vergangenheit. Ismerteti: — f. s. — 1901. 315. Szatmár és Németi városok 1617-iki egyezsége. 1899. 317. Számla szíjgyártó munkákról 1609-ből. 1900. 280. Szávay Gyula : Győr. Monográfia a város jelenkoráról . a történelmi idők érintésével. Ismerteti : — Castor. — 1897. 43. Szerződés a magyar-horvát tengerpart megvételéről az alsó ausztriai kamara által 1692-ben. 1899. 258. Széchy Mária grófné utasítása dézsmásai részére (1667). 1898. 258. Székesfehérvár 1689-iki rendtartása. 1898. 35. Szlavónia országos erdőrendtartása 1747-ben. 1900. 26. Szüreti kiadások 1558-ban. — K. L. — 1898. 113. Tagányi Károly. 1901. 49. Tervezet egy királyi ménes fölállításáról 1745-ben. 1900. 225.

2$ Tokaji bortizedelés módja (17Ò0). — E. — 1897. 525. Tokaji halászrendtartás (1745)! 1898. 213. Tokaj, Tarcal és Tállya, hegyaljai várósok törvényei I—III! 1900. 400. ' Thirring G. könyve városaink népességéről 1777-ben. 1898.364. Thurzó Szaniszló gróf utasítása galgóci vámosa részére (1614). 1898. 87. Tököly Imre szerződése Eíraím zsidóval a sör és pálinka főzésről (1678). 1898. 216. Uj könyvek. 1905. 348. ^ U j könyvek. (A gazdaságtörténeti irodalom repertóriuma). 1903. 277 és 468. . — Urasági intézkedések pestis idején Alsó- és Felső-Szöllősön (1739). 1898, 17. \ Utasítás a Buda városi orvos-jészére 1691-ből. 1900. 373. Utasítás a csernabányai vashámor kezeléséről (1710). — K. E. — 1897. 126. Utasítás, a csíki vashámoros részére (1694). 1899. 73. Utasítás a hadi élelmezési főbiztos részére 1576-ból. 1900. 125. Utasítás a marosujvári sókikötő számvevője részére 1669-ből. 1899. 228. Utasítás a mádi korcsmáról és mészárszékről 1635-ben. 1899. 47. Utasítás a pozsonyi pénzverőház pénzvizsgálója részére 1660 körül. 1899. 323. Utasítás a rónaszéki sókamara-ispán részére 1591-ből. 1898. Utasítás a szendrői uradalmi kulcsár részére 1652-ből. 1900. 274. Utasítás a szepesi kamara részére 1608-ból. — K. E. — 1897. 79. Utasítás a sztrongás juhok és bárányok tizedeléséről 1619-ben. _ 1899. 229. ^Utasítás az erdélyi kincstartó részére.· - 15984>ól. 1900. 323. 4-Utasitás Novi uradalom és kikötő tiszttartója részére 1675-ből. 1899. 130. Utasítások a podheringi sör és pálinkafőzésről 1701-ben. 1899. 313. Utasítások az erdélyi sókamarák és sókikötők részére 1664—5ből. — a-o. — 1897. 168. Utasítás II. Rákóczi Ferenc fejedelem sörházainak felügyelője részére (1706). — P. J. - 1897. 260. -§7 Utasítás 157-7-ből-a-busei vár udvarbírája részére. 1900. 279. Utasítás 1668-ból Aaz ungvári udvarbíró és számtartó részére, 1898. 146. Vargha Gyula: A magyar hitelügy és hitelintézetek története. Ismerteti: — Dr. — 1897. 87.

29 Vasmegyei malmos gazdák kartelje 1698-ból. — L F. —

128.

1895.

Velencei állami levéltár gazdaságtörténeti anyaga. 1898. 480. Végzés a hrussó-kistapolcsányi uradalom jobbágyainak szolgál- + " " mányairól (1667). 1898. 211. Γ Vízaknai sóvágás és sószállitás rendje 1639-ben. 1898. 163. Wiener Moszkó: A magyar cukoripár története. Adalék a gazdasági növényipar történetéhez Magyarországon. Ismerteti: — a - b . — 1897. 89.

i

\

4. Folyóiratok szemléje. Akadémiai Értesítő. 1898. 240 és 480. 1899. 91, 198,390 és 486. 1900. 95, 143, 240 és 383. 1901. 383 és 430. Archaeologiai Értesítő. 1898. 118, 364 és 544. 1899. 53, 198. 245 és 486. 1900. 192 és 383. 1901. 383 és 430. Archaeologiai Közlemények XXI. k. (Mihalik I. : Kassa város ötvösségének története). 1899. 438. Archiv für österreichische Geschichte. 1899. 53 és 390. Archiv für Religionswissenschaft. 1900. 144. Államgazdasági Szemle. 1900. 95. Biblioteca di stroria economica. 1899. 244. Bibliothèque de Γ école des chartes. 1899. 92. Blätter des Vereines für Landeskunde von Niederösterreich. 1898. 118. 1899. 151. 1900. 336. Budapesti Szemle. 1901. 430. Casopis Matice Moravske. 1899. 438. Deutsche Zeitschrift für Geschichtswissenschaft. 1898. 240. Erdélyi Gazdaságtörténelmi Szemle. Ismerteti: —A.-y. — 1897. 136. 1898. 49, 191, 240, 544 és 604. Erdélyi Muzeum. 1898. 49, 420 és 604. 1899. 198, 340 és 486. 1900. 96 és 191. Ethnographia. 1898. 49, 239 és 544. 1899. 244 és 340. 1900. 45, 143 és 287. 1901. 128 és 430. Értesítője a Magyar Nemzeti Muzeum néprajzi osztályának. 1901. 431. Folyóiratok szemléje. 1902. 48. Forschungen zur brandenburgischen und preussischen Geschichte. 1898. 365. Forschungen zur Geschichte Bayerns. 1898. 480. Földrajzi Közlemények. 1898. 191. 1899. 52. Historische Vierteljahrschrift. 1900. 192. Historisk Tidskrift. 1898. 119. Hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat évkönyve. 1900. 46. Jahrbuch für Gesetzgebung Verwaltung und Volkswirtschaft im deutschen Reich. 1898. 119. Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik. 1899. 198. 1901. 128, 383 és 487. Journal des Économistes. 1901. 487.

31 Katholikus Szemle. 1898. 49. 1900. 144. Korrespondenzblatt des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. 1898. 191. 1899. 52. 1900. 96. / Közgazdasági Szemle. 1898. 48, 192, 364, 420 és 604. 1899. 91, 151, 244, 290 és 438. 1900. 45, 95, 143, 240 és 383. 1901. 431. Köztelek. 1898. 191. 1899. 339 és 485. 1900. 335. Magyar Gazdák Szemléje. 1898. 48, 192, 295, 480 és 604. 1899. 91, 151, 290, 390 és 438. 1900. 45,95,191,240, 287 és 383. Magyar Ipar. 1898. 48. Magyar Könyvszemle. 1898. 118. és 544. 1901. 431. Magyar Nyelvőr. 1898. 117. 1899. 52. 1900. 46.1901. 383 és 431. Mészárosok és Hentesek Lapja. 1898. 295. 1900. 191. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschungen. 1898. 118. 1899. 291. 1900. 288. Neue Philologische Rundschau. 1898. 192. Nuova Antologia. 1898. 604. Nyelvtudományi Közlemények. 1898. 544. Rad jugoslavenke Akademije. 1898. 118. 1900. 287. Réforme Sociale. 1901. 487. Revue d' économie politique. 1901. 487. Revue des questions historiques. 1899. 438. Revue Historique. 1898. 296. Revue internationale de Sociologie. 1901. 487. „ Starine. 1899. 290. Sitzungsberichte der kais. Akademie der Wissenschaften in Wien. 1900. 144. Sitzungsberichte der phil.-histor. Classe der к. k. Akademie in Wien. 1898. 364. Századok. 1898. 48, 239, 480 és 604. 1899. 91 és 198. 1900. 45, 95, 191 és 287. 1901. 128 és 431. 1902. 377. 1904. 72. The Englisch historical Review. 1899. 152. Történelmi Tár. 1898. 49, 239, 420 és 480. 1899. 198 és 244. 1900. 45, 192 és 240. 1901. 383 és 431. Turul. 1900. 48. 1901. 383. és 431. ^ Vierteljahresschrift für Social und Wirtschaftsgeschichte. 1901.286. Vjestnik kr. hrvatsko-slavonsko-dalmatinskog zemaljskog Arkiva. 1900. 48, 240 és 383. 1899. 91. 245 és 340. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. 1901. 384. Zeitschrift der Vereins für Geschichte und Alterthum Schlesiens. 1899. 390. Zeitschrift für Ethnologie. 1898. 296. Zeitschrift für katholische Theologie. 1898. 295. Zeitschrift für Kirschengeschichte. 1898. 295. Zeitschrift für Socialwissenschaft. 1901. 487. Zeitschrift für Social und Wirtschaftsgeschichte. 1901.384. 1900. 384. 1899. 151. 1898. 49 és 604. Zeitschrift für Staatswissenschaften. 1901. 384. I

SZEGED.

¡FOLYÓIRATOK h mШШШШ

GRAFIKA WEBER GUSZTÁV ÚJPEST. JÓCAI-U.18 llllllllllllllllllllllllllllll