—'T"
344
VASÁRNAPI
20. SZÁM. 1 8 0 3 . 4 0 . ÉVFOLYAM.
UJSÁG.
B U D A P E S T I CZEGEK. Fájós lábakra
Fényképészeti készülékeket műkedvelők számára, l e g ú j a b b n t i t á v c s ö v e k e t kitűnő s z e m ü v e g e k e t és o r r c s i p t e t ő k e t , megvizsgált m a x i mal-lázhőméröket. Aneroid (lég• n l y m é r o k e t ) szabadalmazott r a j z e s z k ö z ö k e t ajánl
CALDEEONI és Társa Budapest.
ajánlom készítményeimet
GERŐ ADOLF czipészmester V., F ü r t l ő - u t c z a íí. sz. Dianafürdö-épülot. M0
^£:-
«§> N e u s c h l o s z Ö d ö n és M a r c e l parket-gryára. B u d a p e s t , V., F e l s ő - r a k p a r t 1 0 . Ajánlja kitűnő m i n ő s é g ű p u h a - és k e m é n y f a padozatait. Számos kitüntetés. Xafíy k é s z l e t . Mintalapok, árjegyzékek ingyen és bérmentve.
° A MAGYAR ASPHALT RESZV. TÁRSASÁG KÖZPONTI VÁLTÓ-ÜZLET RÉSZV.-TÁRSASÁG An
SCHOTTOLA ERNŐ
GANZ E S TÁRSA
rYERTESZ TÓDOR
=1
"•bel- es külföldi műipar áruk raktára. BUDAPEST D o r o t t y a - u t c z a 1. sz. Kívánatra jegyzékei
uj naffy képes ár bérmentve küld.
YASÖNTQ- ÉS GrÉPQYÁErBÉSZy.-TÁBSPLAT 21. SZÁM. 1893.
BUDAPEST.
Legmagasabb
PÉM-RvLCSÖMK SORSJEGYEKRE és egyéb ÉRTÉKPAPÍROKRA olcsóbban mint búrból kaphatók
KORMOS GYULA
WFINWURM ANTAL
Előfizetett feltite'.ek i VASÁRNAPI UJSÁG és I egész évre 1 2 frt POIJTIFAI ÚJDONSÁGOK egydtt J félé™ _ 6 .
é
autotypia, phototypia, \* cbemipraphia éB chror motypia utján. Alap- ^ » 'f*g rajzok, térképek, há«7 •"• lózatok fctolitografiai rí, T ' t t o n a / lpgjutányosabban sok as* >rosittatnak. Külön berendezés házonkivül
léghuzam-mentes és szagtalan
árnyékszék-betétek fényezett öléssel s zom á n c z o z o t t ö n t ö t t vas csészével, m i n d e n régi ülésre alkalmasak. Ára 10 frt. U t á n v é t m e l l e t t szállítja
Wolf Soma vasbutor-gyári raktára. BUDAPEST, Dorottya-utcza 2 v.
_
,
CmPaD
„ „. . . . [ egész évre 8 fr ' ™ 3 A B N * M UJSAG \ f . ^ _ ^ §
40. ÉVFOLYAM.
Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK
Külföldi előfizetésekhez a postailag egész évre 5 . félévre _ 2.SO meghatározott viteldíj is csatolandó.
| Ajánlanak mindennemű vas-, aczél- ,és fémöntvényeket | építkezési és gépészeti czelokra vizvezeto csöveket, sziI vattynkat, lecsapoló és öntöző-zsilipet, készülékeket a belvizek leeresztésére. — A helyi viszonyok szerint szer
A BUDAVÁRI HONVÉD-SZOBOR
ÉS TÁRSA bank- és váltó-üzletében, kesztett turbinákat, őrlőhengereket kéregöntetű hen BUDAPEST, gerekkel és malomberendezési czikkeket. — Zsilipeket V. Ilnrott yu-iit c/ii 5. szám. bármily nagyságban és bármily rendszer szerint. — AlagLegújabb csöveket, zárkészülékeket, cső- é s kapu-zsilipekhez,
fényképész első maqyarország cTiemigraphlai mOintézete Buaapest, IV., Károly-utcza 3, készít mmaennemü c z i n k e d z é s ú dúczot
B U D A P E S T , M Á J U S 21.
LELEPLEZÉSI
ÜNNEPÉLYÉRE.
czölöpverő gépeket, anyagszállító kocsikat. — Álló vagy fekvő gázmotorok egy vagy két hengerrel és mindenál 74
nemű zúzógépek.
132. sz.
.-i-.-i-.ri- V. «TITLM-. •- ' •«ri.4-.~i-.lrk-M-.-i.4-.-iri.1 • t r k 4 ^ ^ . Í 7 M r k 4 U ^ . 4 4 4 ^ . - Í 4 - 4 Í 4 4 - . - 1 - . Í T M :
Hirdetések felvétetnék a kiadó-hivatalban, Budapesten, IV., Egyetem-utcza é. szám alatt. t ff T HTTT fTt'TTtt'f f'ffTf tTft'fT íTtTTTTíTft"t wfTTTfTfTTT
50
év óta sikerrel használtatik!
S z e p l ő k e t és m á j f o l t o k a t , valamint az összes bőrtisztátalanságokat biztosan eltávolítja az
Dr. Lengiel Fr.-féle
Eszéki Spitzer Kenőcs
nyirfabalzsam.
Idény május 1-től szept. végéig.
Kir. szab. Svédhonra. ««7
Keserű források.
Már magában véve azon növényi nedv, a mely * nyírfából kifolyik, ha annak torzsét megfúrjuk, emberemlékezet óta mint a legkitűnőbb szépitó szer volt is meretes, ha azonban ezen nedv a fel találó utasításai szerint, balzsammá alakittatik át, csak akkor nyer agyszólván csodálatos hatást. Ka e s t e zneg-kenjük v e l e &s arczot v a g y m á s bőrrészeket, akkor m á s n a p csak n e m é s z r e v e h e t e t l e n pikkelyek válnak l e a bőrről, a m e l y ezáltal fehérré e s g y ö n g é d d é válik. Ezen balzsam kisimítja az arczon a ránczokat éa himlöhelyeket, ifja arczszint, a bőrnek fehérséget, gyöngédséget és Üdeséget kölcsönöz; a leg rövidebb idő alatt eltávolítja a szepIÓt, májfoltot, anyajegyeket, orrverességet, borátkát s a bór minden más egyéb tisztátalansá got. Ara egy korsónak, használati utasítással együtt, 1 frt 50 kr.
Ivó és fiirdőgyógymód.
A g y ó g y h e l y fürdői, esetleg ivóforrásai k i t ű n ő e r e d m é n y n y e l a l k a l m a z h a t ó k : 1. B á r m i n ő okok f o l y t á n keletkezett lobos i z z a d m á n y o k n á l : 2. N ő i bajoknál, k ü l ö n ö s e n m e t r i t i s chronicánál ; m é h körüli é s h a s b á r t y a l o b u t á n visszamaradt izzad m á n y o k n á l ; a m é h n e k helyzetváltozások, n e m különben daganatok által előidézett izgatottsági t ü n e t e i n é l ; h u r u t o s állapotok é s tisztulási zavarok n á l stb. 3 . A z alhasi szervek b á n t a l m a i n á l : m á j bajok, s z o k v á n y o s székrekedés, s t b . 4. Zsirkórnál. 5. K ö s z v é n y n é l , stb.
Dr. Lengiel orvosi BENZOE-SZAPPANA a legalkalmasabb bőrápoló szappan, mely a bort gyengéddé s finommá teszi s hivatva van a nyirbalzsam hatását előmozdítani. Ara 60 kr. Kapható minden jobb gyógyszertárban-
FÜRDOORVOS: D r . B K U C K J A K A B , az orsz. közegészségi tanács r. k. tagja.
Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszert., Budapest,
Egészséges fekvés, fél órányira a fővárostól, k é n y e l m e s lakások, j ó vendéglő, zene, k á d - és márvány-fürdők, k ü l ö n f é l e z n h a n y k é s z ü l é k e k kel. — Rendes társaskocsi-közlekedés.
tírály-otaa 12. - Aradon: Ring S. gyógyszerésznél. szabadalmazását esz közli mind. államban Réthy János n e m z e t k ö z i m é r n ö k i és szabadalmi irodája B u d a p e s t , E r z s é b e t - k ö r u t 2 . sz. (népszinház mellett). Legrégibb szabad, iroda. Telefon.
TALÁLMÁNYOK
Valódi minőségbeli csak a
VÉDJEGY.
5214
D I E N E S J. C.-féle gyógyszertárban Eszéken, felsőváros. 1 1 1 1
tégely Spitzer kenőcs 35 kr. üveg „ mosdóra 40 kr. darab Salvator szappan 50 kr. doboz Lyoni rizspor 3 színben 50 kr. és 1 f i t
A kocsik állomási helye: Ferencz József tér, a régi Lloyd-épület előtt.
B#~ F i g y e l m e z t e t é s . Csak akkor valódi, ha fenti törvényileg beiktatott v é d j e g y g y e 1 el van látva és kéretik a t. ez. közönség csakis Dienes-féle eszéki k e n ő t é s s z a p p a n t kérni és elfogadni.
A gyógyhelyre vonatkozó bővebb felvilágosítás sal szívesen szolgál
Főraktár Budapesten:
Mattoni és Wille
TÖRÖK JÓZSEF úrnál
Budapest.
Király-utcza 12.
F r a n k l i n - T A n m l a t n v o m d á i a . (TindariBst. EtrvatAm-ntr.aa A, s z á m \
Jobb oldalról nézve.
Bal oldalról nézve. A
BUDAVÁKI
H O N V É D - S Z O B O R . — ZALAGYÖRÖGYSZOBORMŰVE.
346
VASÁBNAPI ÜJSÁG._
21.
SZÁM. 1 8 9 3 .
40.
ÉVJOLYAM.
gosabban nyilvánult közkivánság, hogy a hon vétele nagy eseményének. Ma egyetlen érczhonvéd-szobornak a várban kell fölállíttatnia. E kí véd alakjában veszi be újra a békés jelen azt a vánság teljesült s most már csakugyan ott áll a várat, melynek most ünnepelt ostroma alatt kész szobor Budavár egyik legtágasabb és leg 1100 vitéz magyar honvéd hullott el. ÜNKÖST vasárnapján nagy nemzeti ünnep A leleplezés idejének halogatása azonban szebb helyén, a Disz-téren, melyet csak a hon lesz ős Buda várában. A bibliai Szent nemcsak kárnak nem mondható, hanem épen védelmi minisztérium és az evang. egyház épü lélek mellett fényt, fölvilágosítást és me egy nagy nyereség okozója lett. Időközben letcsoportja választ el a Szent-György-tértől. leget fog árasztani az a nemzeti szellem, mely Az alkalmas hely ekként ki levén eszközölve, ugyanis a főváros lelkes hölgyei arra a hon nek föllobogását és hatalmát 1848/49-ben az 1889-ben megbízta a bizottság Zala György leányi gondolatra jöttek, hogy nekik is részt egész világ csodálva bámulta. Csakhogy ezúttal szobrászunkat, hogy az emlékművet készítse el, kell kérniök az ezerszáz hős emlékezetének di nem harczi zivatarban, hanem a hazafiúi önfel de úgy, hogy az, ha csak lehet, 36,000 írtnál csőítéséből. S ez az eszme nem maradt puszta áldozás békés dicsőítésében fog az nyilatkozni. föllángolás, hanem szintén testté vált. E de többe ne kerüljön. A honvéd-szobrot fogjuk e napon leleplezni, A művész csak a költségekre nézve kapott tájé rék hölgyek magok is gyűjtést rendeztek oly azt a szobrot, melyet a bajtársi és nemzeti ke kozást ; egyebekben azonban belátása szerint él czélból, hogy a begyülő összegen egy díszes gyelet emelt azoknak a «névtelen hősök*-nek hetett művészi szabadságával. Zala épen akkor koszorút öntetnek bronzból s azt a szobor az örök magasztalására, a kik 1849 május 21-én dolgozott az aradi vértanúk emlékművén; az emlék díszítésére ajánlják föl. S a honleányi Budavár diadalmas ostroma közben nemcsak új megbízatás tehát egészen rokontárgyú volt s szózat visszhangra talált a magyar nőknél. verőket ontották, hanem életöket is föláldozták, így egyazon művészi ihlet kellett hozzá. S ez az Csakhamar oly szép összeg került össze, hogy a hogy e drága áron boldogabb jövőt vásároljanak ihlet természetesen nyilatkozott mind a két al buzgó gyűjtők megrendelhették a tervezett érczellenség dúlta hazájoknak s vértengerbe borított kotásában. Több előleges vázlat után abban a koszorút ugyancsak Zala György szobrásznál. nemzetöknek. szoborcsoporzatban állapodott meg, mely ma Zala sietett ugyan e szép kívánságnak eleget E hősök emlékét nagy ideig csak szivében tenni, de a koszorút a leleplezés napjáig lehe leleplezését várja. őrizhette a magyar. Mikor azonban a kiegyezés tetlen volt megöntetnie. így maga az érczZala honvéd-szobra a győzedelmes ostrom létre jött s az alkotmány újra életbe lépett: koszorú elmarad ugyan a leleplezés alkalmával, eszméjét fejezi ki egy diadalmas honvéd alakjá mind hangosabban nyilatkozott az a közóhajtás, de bronzszínű gipsz-utánzatban mégis ott lesz ban, kit a dicsőség nemtője szárnyakon lebegve hogy szabadságharczunk hőseinek s azok közt s így a honleányok buzgólkodása mégis czélt ér. megkoszorúz. A lelkesült arczú s deli alakú ke Budavár ostroma vitéz áldozatainak emlékét A jelképes jelentésű virágokból csoportosított mény vitéz egy összetört ágyú romjain áll, maradandó jelekkel is meg kell Örökíteni. A művészi koszorút a béke jeléül egy pálmaág mintha épen győztesen lépne föl a bevett vár Krisztina-városi temetőben nyugvó honvédek fogja át. A koszorúnak a nemzeti szín jelölése fokára. Balkezében a Mária-képpel díszített hadi sírjának tömeges meglátogatása, a mi a hatva végett hármas szalagja van. Egyik szalagján ez lobogót emeli magasra, jobbjában pedig kivont nas években tüntetés-számba ment, rendes ha a fölirás van: «Harczuk az igazak harcza volt; kardot tart alábocsátva. A diadalmasan föltar zafi ünneppé lett. Halottak napján minden Győzelmük a nemzet diadala.» A másik szala tott zászló diszítményei a szabadságharczbeliekévben zászlókkal és koszorúkkal vonultak ki a gon «A magyar nők* felírás olvasható; a har nek hű utánzatai. A zászló szalagján ez a fölirás nagy néptömegtől kisért honvéd-egyesületek ez madik szalagon pedig Kossuth Lajos saját kezű olvasható: a Szabadság, vagy halál!* A honvéd óriás, de jeltelen sirhoz, hogy ott hazafias dalok névaláírásának hű mása van, melynek alkalma mögött szobrászatilag merész mozdulattal lebeg eléneklésén kivül alkalmi szónoklatokat hall zására Kossuth külön engedélyt adott. kiterjesztett szárnyain a szép nőalakban ábrá gassanak s ekként újra meg újra lerójják a vér A szalag érczbe öntésével Beschomer, az zolt nemtő. Csak jobb lába érinti a törött ágyút; tanúk iránti kegyelet adóját. Arany-szobor öntője van megbízva. balja a zászlót öleli; magasra emelt jobbjával Majd eljött az ideje, hogy az addig csupán A honvéd-szobor leleplezése ünnepére épen koszorút tart a győztes feje fölé ; homlokán egy ásóval, kapával ápolt sírhalmot illőbb díszbe oly kegyeletesen készül a törvényhozó testület, aranycsillag, arczán pedig diadalmas öröm su öltöztessék. Buzgó gyűjtők és lelkes adakozók mint a főváros és a vidék legnagyobb része is. gárzik. Hosszú és gazdag redőzetű ruhája az jóvoltából köréje szép vasrácsozatot, a közepére így jósló tehetség nélkül is előre megmondható, ó-görög szobrok lepléhez hasonlít. pedig egy négy méter magasságú gránit gúlát E szép szoborcsoport nemcsak az eszmét fe hogy ez a nemzeti ünnep bizonyára épen olyan emeltek a nyugvóknak jeléül, az élőknek pedig jezi ki elég érthetően, hanem kidolgozása mű nagyszerű, mint a milyen lelkes és méltóságos emlékeztetésül. vészi voltával is dicséri a jeles szobrászt. Az lefolyású lesz. Úgy is legyen ! Áhítattal vegye Ezt a dicséretes tettet 1871-ben az ó-budai öntés is kitűnően sikerült. A szobor öntését a át e drága emléket a jelentől a jövő s pünkösti honvéd-egyesület közgyűlése egy, még nagyobb szobrász a sürgősség miatt kénytelen volt egy- lélekként áradjon szét ez ércz-szobor mellől a szabású emlék állítása iránti mozgalom megin külföldi műintézetre, a brüsszeli «Compagnie haza minden zugába az a tudat, az a meggyő dításával kívánta felülszárnyalni. Ez a közgyű les broncesi) állami érczöntő műhelyre bízni, ződés, hogy a magyar állam minden fia, minden lés ugyanis Szénássy Sándor fővárosi kerületi mely ágyúérczet használ a szobrok készítéséhez. polgára örök hálával és kegyelettel tartozik sza orvos és volt honvéd százados elnöklete alatt egy Az öntetés ügyében Dukerts budapesti belga fő- badságharczunk hőseinek, mert az ő szellemök kilencztagú bizottságot küldött ki azzal a föl konzul volt a közbenjáró. Zala hálából a sike és fegyverök alapította meg az új, a réginél bol adattal, hogy közadakozás útján gyűjtsön alapot rült öntésért az eredeti gipsz-mintát a belga ál dogabb Magyarországot! egy szobor-emlék állíthatására. A bizottság lel lami múzeumnak ajándékozta. kesen hozzálátott föladata teljesítéséhez s né A gúla alakú szép talapzat Schikedanz Albert hány év alatt leginkább apró adományokból BUDAVÁR OSTROMA. építész-tanár terve szerint készült esztergom össze is gyűjtött mintegy 20,000 forintot. De, megyei pátyi kőből, mely sárgás és hasonlít a 1849 május 3—21-én. mivel a további adakozás igen lassan folyt, a márványhoz, de keményebb annál. A talapzaton, beszerzett 20,000 forint pedig nem volt ele Budavárának erődítményei 1849-ben a magyar melyet ízléses diszítmények ékesítenek, ez az gendő, hogy belőle a czélhoz méltó emlékoszlop seregnek, mely körülzárolását az I., H. és IH.-ik egyszerű fölirás van arany betűkkel: állíttathassék: a szobor-bizottság 1887-ben az hadtestekkel, nemkülönben a Kmety-hadoszSZABAD HAZÁÉRT. • országos honvéd-gyűlés» elé vitte az ügyet s tálylyal május 3-án foganatosította, nagyon is 1849 MÁJUS 21. azt kérte meg, hogy az addig szűkebb körben komoly nehézségeket gördítettek útjába. Mai eszközölt gyűjtést országossá tegye. Az országos E fölött egy babér-ág van bronczból, meg napság az efféle erősséget a Krupp vagy Armhonvéd-gyűlés készséggel magáévá tette az ügyet. strong-ágyúk gránátjai egy-két óra alatt porrá A bizottság új tagokkal egészíttetett ki s további egy aranyozott csillag. A babér-ágat átfogó törnék, s a védő helyőrség, minden vitézsége elnökévé Ivánka Imre lett. Az újra szervezett szalagra ez van irva: mellett, a tüzérség láthatatlan támadása előtt bizottságnak ismét sikerült még újabb 10,000 «A NÉVTELEN HŐSÖKNEK.» kénytelen lenne letenni a fegyvert a nélkül, forintot gyűjtenie, s így most már 30,000 frt A szoborcsoport talapzatával együtt valamivel hogy az ostromlók egyetlen egy emberük életét levén együtt, meg lehetett kezdeni a szobrot magasabb 5 méternél. A két alak jóval meg koczkáztatták volna. illető tárgyalásokat. Nem így volt ez 1849-ben, mikor Hentzi tá A szobor szervezetét sokáig hátráltatta az, haladja az embermagasságot. bornok, mint képzett mérnökkari tiszt, Buda A szobor, mint tudva van, már a múlt év ok hogy a fölállítás helye iránt nehéz volt meg várát ódonszerű bástyáival, melyeket annak ide állapodni. Eleintén nem látszott lehetőnek, tóber hava óta rendeltetése helyén áll teljesen jén még a törökök építettek, erős védelmi álla hogy a szoborhoz illő legtermészetesebb helyet, készen. Különféle közbejött akadályok miatt potba helyezte. Igaz ugyan, hogy Hentzi az idő történik, hogy a leleplezés csak most mehet Budavár valamelyik alkalmas terét, megnyer rövidsége miatt egyetmást elfelejtett, mit a vé hessék. E miatt szóba jött a Vizi-város, sőt a véghez. Az időpont azonban bizonyára most, delem érdekében szemmel kellett volna tarta Krisztina-város is. Végre azonban minden vélt, május 21-én a legalkalmasabb, mert akkor van nia, de, mivel Bécsből első sorban avval biztatvagy igazi nehézséget legyőzött az a mind han évfordulója (most épen a 44-dik) Budavár be-
A BUDAVÁRI HONVÉD-SZOBOR.
P
21.
SZÁM. 1893. 4 0 . ÉVFOLYAM.
VASÁBNAPI UJSÁG.
347
ütegben kettészakított), továbbá Psotta Mór Görgei arra határozta el magát, hogy cseltáma ezredes, tüzérségi főnök foganatosították. Hentzi, dások által a várőrséget zaklatja és kifárasztja. E czélból a nádori kert ellen intézett támadást, ki a vár ellen irányult ütegek felállítását a vár mely alkalommal kitűnt, hogy az ellenség min bástyáin elhelyezett 24 és 60 fontos ágyúival és denütt résen áll és oly torlaszokat emelt, me bomba-mozsaraival könnyen megakadályozhatta lyeknek bevétele valódi roham alkalmával sok volna, ezalatt inkább Pest lövetésével töltötte el vérbe fog kerülni, 17-ikén Aulich éjfél után a az időt, noha állítólag Bécsből azon utasítást Rácz-városon keresztül a várkapu felé, a IH-dik kapta, hogy Pestet kímélje és az ellen támadást hadtest az éjszaki homlokzat ellen a Bécsi-kapu csak akkor intézzen, ha a magyar csapatok felé, Kmety pedig a vizmű ellen indult ak. A onnan a várra tüzelnének, miről azonban szó támadás mintegy 2 órakor éjfél után vette kez sem lehetett. Midőn Hentzi tábornok arról győ detét. A magyar gyalogság a legnagyobb golyó ződött meg, hogy a magyar réstörő üteg, nem záporban hágcsókat támasztott a falakhoz, me különben a Gellérthegyen álló bomba-mozsarak lyek azonban rövidek lévén, a megmászást lehe előbb utóbb a vár elvesztését vonandják maguk tetlenné tették. Az iszonyú elkeseredéssel foly után, továbbá Görgeihez intézett hetyke válasza tatott harezot reggel félbe kellett szakítani; miatt alkudozásokba nem bocsátkozhatott: e Hentzi pedig azzal folytatta védekezését, hogy feletti felindulásában a védtelen városon töl Pest ellen iszonyú ágyútüzelést kezdetett meg, tötte boszúját. A század katonai történelme nem mely a Dunaparton lévő házak romlását vonta mutat esetet, mely Hentzi embertelen eljárásá maga után. Május 19-én a rés már 20 méter hoz csak részben is hasonlítana. Ezáltal katonai szélességre volt kitörve, és Hentzi hiába iparhírének dicsőségét minden elfogulatlan katona i kodott, hogy azt mindenféle szerekkel betömje. A czölöpmű bevételét lehetetlennek tartom. Anyelőtt örökre tönkre tette. nyira meg van az rakva ágyúkkal, hogy ágyúinkkal A főhadiszálláson még csak közel sem jut tartott rövid tanács hatni, minthogy az el kozás után elhatá lenség lövegei az oda roztatott , hogy az vezető utczákat szélté utolsó fő roham május ben pásztázzák. A roha hó 21-kének hajnalán mot már megkísértet történjék meg. A fő tem ; tetemes veszteség vezér a hadtestpa gel vissza kellett vonul rancsnokkal írásban nom. Kmety s. k. közölte elhatározásait, A visszavert roham sőt, a mint tudjuk, után Hentzi a vízmű ezeket élő szóval is védelmére oly erélyes ismételte előttük. intézkedéseket tett, Aulich tábornok, ki melyek folytán min ről azt költötték, hogy den további támadás annak idején a meg lehetetlenné vált. Ek hiúsult megrohanási kor Görgei fővezér Hentzihez azt az is kísérlet után a vár kimert felhívást in éheztetése mellett nyi tézte, melyben min latkozott volna, Gör den további haszonta gei parancsát azon lan vérontás kikerü megjegyzéssel közölte lése végett tisztessé alvezéreivel, hogy ő ges föltételek mellett részéről minden halo a vár feladását kí gatástelvesztegetett és vánta. E május 4-én kipótolhatatlan idő kelt felhívásra, melyet nek tartván, a végső Stefan nevű fogoly elhatározásra való osztrák vértes tiszt A MAGYAR NŐK KOSZORÚJA A BUDAVÁRI HONVÉD-SZOBRON. - ZALA GYŐRGY SZOBORMÜVE. utasítást igazi öröm vitt a várba, Hentzi ,.^^^^_^^^_^^^_ mel veszi. Knezics tá ugyanaz napon oly bornok magát hadtestének veszélyes vezénylete A svábhegyi magyar fő hadiszállásra érkezett hangon felelt, mely szándéka iránt minden alól azon okból kérte felmenteni, hogy testvértovábbi kétséget eloszlatott. Este felé a várból tudósítások szerint nem kellett ugyan attól tar öcscse a vár helyőrsége soraiban van ; ellenben Pestre 316 ágyúgolyót és bombát röpített, mely tani, hogy Hentzi felszabadítására az igért csa a rohamban, mint önkéntes harezos részt fog lövegek sok ártatlan embert megöltek, részint patok megérkeznének; de másrészt Görgei arról venni. az utczákon, részint pedig lakásaikon; habár győződött meg, hogy az osztrák sereg, mely az E helyütt fölemlítjük, hogy az orosz katonai általánosan, de mindenkor hibásan elterjedt hir Pestről az ostromzár egész ideje alatt egyetlen írók azon állítása, mely szerint az ellenség ré szerint a nagy-sarlói vereség után demoralizálva egy lövés sem történt Budára. széről alkudozási tárgyalások kívántattak volna, lett: Olaszországból és Csehországból küldött Hentzinek a védtelen város elleni fellépése teljesen alaptalan. Hentzi tábornok viselkedése Görgeit most már rendes ostromműveletre kény ezredek által szaporítva, legközelebb hadmiveáltal lehetetlenné tette azt, hogy a magyar fő szerítette. Azonnal meg is kezdette azt réstörő leteit a megosztott magyar csapatok ellen meg vezér még csak arra gondoljon is, hogy vele többé és leszerelő ütegekkel, valamint mindazon tüzér fogja kezdeni. Budavár bevételét ily körülmé szóba bocsájtkozzék. A főrohamra való előké ségi eszközökkel, melyek azon időben egy vár nyek közt elhalasztani nem lehetett, sőt azon születek nem sok időt kívántak. A csapatok csak megvívására szükségesek voltak. Ámde e szereket kellett lenni, hogy a végső roham még a legna az utolsó perezben értesültek a komoly lépés előbb Komáromból kellett hozatni, melynek pa gyobb áldozatok árán is megtörténjék. ről, s a főparancsnokokon kivül mindenki azt A Teleki-ház alatt, és ennek oldalán álló rancsnoka, Guyon tábornok, kijelentette, hogy hitte, hogy ismét cseltámadásról lesz szó. A vár neki a vár védelmére nélkülözhető ágyúi nin bástyafalat a réstörő üteg éjjel-nappal dönget ban levő osztrák katonaság két hét óta úgy szól csenek, s csakis hosszas tárgyalások és sürge vén, csakis arról lehetett szó, mely napon vál ván egy pillanatig sem nyugodhatott, de azért tések után indította útnak részben ugyanazon nék lehetségessé a rés megmászása. Az I., H. és ágyúkat, melyeket a Komáromot felmentő sereg IH-ik magyar hadtestekben kitűnő gyalogság vitézül helyt állott. Egyedül a Ceccopieri olasz Görgei vezérlete alatt a monostori sán- volt, mely a tavaszi hadjárat dicsőséges harczai- ezred legénysége soraiban lehetett némi elégü czokban az ellenségtől foglalt el. így a réstörő ban a tűzpróbát Isaszegnél, Vácznál, Nagy-Sar letlenséget tapasztalni, mely az ostrom napján üteg" csak május 16-án, vagyis a vár körülzáro lónál és Komáromnál már fényesen kiállotta. A abban nyilvánult, hogy az olaszok a Nándor lása után 13 nappal kezdhette meg működését. magyar fővezér tehát jól tudta, hogy ezen csapa kaszárnya melletti köröndre legelőször és több Az ütegek építését Görgei terve szerint Klein- tokkal s ily alvezérekkel kudarczot vallani nem izben tűzték ki a fehér zászlót, melyet azonban heintz vezérkari ezredes (kit az ostrom alatt egy fog. Csakis arról lehetett még szó, hogy a vár be I a tisztek mindannyiszor letéptek. A várban lévő 24 fontos osztrák golyó a karóhegyi leszerelő vétele minél kevesebb magyar vérbe kerüljön. ' csekély számú lovasság (János főherezeg nevét
ták, hogy Jellasics tábornok segítségére jövend; mivel továbbá azt hitte, hogy Görgei a Duna balpartjáról átkelve, Budavárát legfölebb szigorú ostromzárolással okozott kiéheztetés által kényszerítendi megadásra: nem lehet azon csodál kozni, hogy Hentzi a lánczhid melléki vizmű védelmére csak egy rögtönözött czölöpművet készíttetett, melynek esetleges elvesztése után a várat igen rövid ideig tarthatta volna meg. Görgei az ügyek állásáról értesülvén, mindenek előtt ezen vizmű elfoglalását kisértette meg, és e czélra a Vizi-városban álló Kmety hadosztá lyának parancsolta, hogy a nevezett czölöpmű vet rohanja meg. Kmety május 3-án délután 1 Vs órakor hozzáfogott a támadáshoz, de, mi vel a terep szűk volta miatt ágyúkat nem igen használhatott, gyalogsága szuronynyal ment neki a sűrű czölöpfalnak. Hosszas elkeseredett harcz után Kmety 2 SU órakor a következő je lentést küldte Görgeinek:
348
VASÁRNAPI UJSÁG,
B U D A V Á R AZ 1 8 4 9 - K I OSTROM E L Ő T T .
viselő dragonyosok) lovaival lévén elfoglalva, akarta felhasználni. Ámde a Szent-György-tér nem vehetett részt a védelemben; valamint ki- alatti résen benyomult zászlóaljak oly iszonyú vül a magyar huszárság is csak irigy szemmel erővel rohantak előre az ott felállított ágyúk nézhette a honvéd gyalogság dicső működését. daczára, hogy a védelem csakis még a nádori A május 17—18-iki visszavert roham után kert melletti köröndre szorítkozott, hol is a Görgei fővezér újabb intézkedéseket tett a 21-ki magukat oda bevett határőrvidéki katonákat főroham tárgyában, melyek tüzetesen megszab dühös védelem után utolsó emberig leölték. ták a csapatok teendőit. Az illető parancsban Görgei fővezér a Svábhegyen levő Heidrich-féle Görgei kimondja, hogy a sikert biztosnak tartja, villa verandájáról távcsövön figyelemmel ki mivel a honvédek bátorságára és szívós kitartá sérte a roham lefolyását, melyet a még mindig sára számit. Ezen parancsban továbbá nem for tartó szürkület miatt nagyon nehezen lehetett dul elő az az intézkedés, mely szerint a hely kivenni. Az időnként érkező jelentések máso őrséget kardra kell hányni. Görgei fölemlíti dika azt jelezte, hogy eddigelé már kilencz hon továbbá, hogy Buda megvételét már csak azért véd-zászlóalj van bent a várban. Leiningen sem halaszthatja tovább, mivel a Vág-vonal tábornok parancsai alatt a harmadik honvéd vidékéről aggasztó híreket vett, s így a sereg zászlóalj a Bécsi-kapunál szintén benyomult, minek következtében a Ferdinánd - kaszárnya mielőbb ott lesz elfoglalva. Habár a május 21-iki elhatározó ostrom rész körül felállított olasz katonák a köröndre a leteit nálunknál avatottabb tollal már több fehér zászlót kitűzték. Ezt már a főhadiszállá izben leírták, mégis a történelmi igazság ked son is észre lehetett venni. véért még a következőket kívánjuk felemlíteni. A Görgei fővezér mellett álló Ludvigh János A csapatok előre kijelölt helyeiken pontosan kormánybiztos ekkor már a vár bevételéről megjelenvén, részint az éj sötétsége, részint szóló jelentéssel futárt akart Debreczenbe indí pedig a folytonos ágyúdörgés miatt az ellenség tani ; de Görgei figyelmeztette, hogy gondoljon által észre nem vétettek, habár oda a várból — Melas osztrák tábornokra, ki a marengói csa valószínűleg kémek értesítése folytán — időn táról győzelem hírét akarta Bécsbe jelenteni, s ként világító golyókat vetettek. Ezek azonban ime az osztrák sereg alig egy félóra múlva tel a magyar rohamoszlopoknak egyúttal az ellen jesen szétverve, meghátrált. ség készülődéseit is megmutatták minek, nem A legelső háromszínű lobogót a Fehérvári sokára nagy hasznát vették. Midőn a kiadott parancs értelmében valamennyi magyar üteg kapu köröndjénél tűzték ki, mire Görgei így egyszerre egy végső tüzelést adott, a csapatok kiáltott fel: «Éljen a honvéd !» rohamra indultak. A Teleki-ház mellett lévő Egy negyed óra múlva a fővezér egész kato nagy résen nem sokára hemzsegett a felfelé nai kíséretével lóra ülvén, a Bécsi-kapun be mászó honvédség. Ezeket a Szent-György-téren vonult a várba, hol a most már lebontott erős oszlopokban felállított osztrák gyalogság Ferencz-József-kapu melletti főőrség épületében öldöklő tűzzel fogadta. Mindazonáltal a Fehér szállt meg. Ott már az elfogott osztrák tisztek nagy csoportja állott, kik mindig azt hitték, vári-kapu, nemkülönben a nádori kert ellen hogy a Hentzinek írt levél értelmében kardra indult magyar rohamoszlopok megjelenése né fognak hányattatni. Görgei azonban néhány mileg zavarba hozta az ellenséget, midőn aztán szóval kijelentette, hogy a lovagiasságról egé arról értesültek, hogy a Bécsi-kapu, melynek szen más fogalmai lévén, őket csak egyszerű falai aránylag a legalacsonyabbak voltak, már hadifoglyoknak tekinti. Ez alkalommal a magyar kedélyességnek egy érdekes esete fordult elő. félig-meddig el van foglalva a honvédek által, Ugyanis Nagy-Sándor tábornok az osztrák fogoly Heatzi a csapatjait leginkább az utczai harczra tisztektől tréfásan azt találta kérdezni, vájjon
21.
SZÁM. 1 8 9 3 . 4 0 . ÉVFOLYAM.
Egykorú rajz után.
reggeliztek-e már, mert ő a nagy munka után még éhgyomorral van. A tisztek természetesen még szintén nem reggelizvén, Nagy-Sándor a főőrhelyen lakó osztrák porkoláb nejével a fogoly tisztek számára zsíros csuszát főzetett, melyet azok nagy étvágygyal gyorsan elfogyasztottak. Az elfoglalt várban kissé meglazult rendet az örömittas honvédek közt a Krisztina-város ból bevonult tartalékcsapatok rögtön v helyre állították és délutáni két órára már csupán az itt-ott látható vértócsák jelezték az elkeseredett harcz helyét. Május 22-én reggel Mednyánszky Caesar tábori püspök az elesett honvédek tete meit, melyek többnyire még a sánczok alatt lévő házak tetején hevertek, beszentelte, mikor azután közönséges szekereken tömegesen vitet tek a temetőbe. Hentzi tábornok elestéről már alig egy óra múlva sokféle hír keringett. Annyi bizonyos, hogy Hentzi tábornok a Szent-György téren a mostani színház tájékán esett el. Testén két lőseb volt látható, melyek mellét és máját át fúrván, okvetlenül halálát okozhatták. Némelyek szerint Hertelendi Kálmán százados tette volna az első lövést Hentzire; míg mások — és ez sokkal valószínűbb — azt állítják, hogy Hentzit a résen tömegesen felnyomuló honvédek golyói találták. Nem kevésbbé szétágazók azok a hírek, melyek akkoriban és azóta is azok nevéről tá madtak, kik állítólag a résen legelőször jutottak a várba. A Bécsi-kapunál egy porosz nemzeti ségű, Zucker nevű hadnagy, és a Wasa gyalog ság Hl-dik zászlóaljából való Liba nevű káplár nyomultak be legelőször.* A Szent-György-téri résen állítólag Szende Béla százados, — utóbb magyar kir. honvédelmi miniszter, — és gróf Fesztetich Aladár vadász főhadnagy jutottak volna föl legelőször a várba. Ámde ezen állítá sok mind csak hírszerintiek, és ép oly kevéssé vannak tudva, mint azon honvédek és tisztek névsora, kiket Görgei fővezér a vár bevétele utáni napon rendjelekkel és dicséretekkel kitüntetett. Aulich, Leiningen, Nagy Sándor, Kmety, Czillich és Máriássynak az ostromnál szerzett érdemeit újból elmondani szükségtelen. Dicsőségük a nemzet történelmében szintúgy örökké fog élni, mint azon névtelen hősök em lékezete, kiknek százai a vár megvívása közben elvéreztek. A fővezér május 21-ikén Budáról Debreczenbe a következő tudósítást küldte:
* L. Rupprecht Kálmánnak a Wasa 60-dik sorezred történelméről irt könyvét, 370. lap.
21. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM. A körönd, melyben a sánczfogságra itelt • Budavár 3 és fél katonai rabok börtöne, volt.,. órai ostrom után se regeink által bevéte tett ma: május 21-én 1849. 7 órakor reg gel. Az egész váró'rség fogva van tisztjeivel együtt. Hentzi tábor nok halálos sebet ka pott és haldoklik. Az ellenség a győzedel mes ostromlás végperczeiben még az utolsó czudarságot is elkövette: a Lánczhidfó' alá ásott akná kat elsütötte. De, minthogy a magyar nemeslelküségét még boszújában sem ta gadhatja meg: a fegyvertelen várőrség többé nem hántatott. Minden országos, főleg pedig a had viselésre szükséges javakat azonnal ren desen összeiratok, és biztos tisztek felvi gyázata alá helyezek. A részletesebb jelen tés holnap fog be küldetni. Ezen rövid jelentésnek átvivője. Kmethy ezredes, aki ma is, mint mindég, kitünőleg viselte magát, és úgy, mint Leiningen Károly gróf, Máriássy János, Asbóth, Czillich s a többiek is a legkétesebb körülmények között személyesen vezették embereiket a győze Görgei Arthur s. k. tábornok.» lemre. Ezen jelentést Szemere miniszterelnök a kép viselőház május 22-diki ülésében felolvasta. •Ezeknek folytán a kormány szükségesnek vélte — monda Szemere, — a következő határozatokat, s a mennyiben a képviselőház hozzájárulása szükséges, felhívom azoknak támogatására: «1. Hogy vitéz hadseregünknek, mely a szabadság nak erős oszlopa; mely nem ismer sem veszélyt, sem áldozatnagyságot, hanem Leonidásként teljesíti kötelességit, a nemzet nevében a legmelegebb hála és köfzönet szavaztassék. («Helyes! Éljen»I) • 2.Hogy Görgei tábornoknak és fővezérnek, ki Hat vantól fogva diadalról diadalra sietett s első hadjá ratát azzal végezte, hogy a hazának fővárosát, a nemzetgyűlésnek és kormánynak székhelyét adta vissza, az altábornagyi rangon kivül a katonai I. érdemjel csillaga megadassék. (Közhelyeslés.) S hogy e tett minél ünnepélyesebb legyen, fölkéri a kor mány a képviselőházat, hogy megegyezésével épen e tettnek ünnepélyesltése végett hozzájárulni méltóz tassék ; és kéri egyszersmind, hogy a kormány és nemzetgyűlés ezen határozatai a hadseregnek, s ko szorúzott fővezérének a nemzetgyűlés kebeléből vá lasztandó küldöttség által vitessenek meg. (Altalá nos helyeslés.) •Mi pedig adjunk hálát Istennek ki nem hagyja el azon fegyvereket, melyek a szabadságért és igaz ságért küzdenek. Most már Budának büszke ormaira fölléphetünk; mert «E1 magyar, áll Bnda még»! S onnan körül tekintve ba látjuk, hogy egyrészről Bem vitéz hadserege Orsován van, és Puchn6r gya lázatos hadseregét másodszor is kiűzte az országból; s másrészről látjuk, hogy egész Erdélyben nincsen ellenség s a Brassó körüli szorosokat vitéz seregünk tartják birtokukban; ha látjuk továbbá azt, hogy azon élő hegyekből formált falon belől, mely Erdély től Árváig nyúlik, ellenség nincs; s látjuk, hogy hadseregünknek alig van már teendője, mint azon vonalt mely Pozsonyból Eszékig nyúlik, a gyaláza tos Jellasich s az ausztriai hadseregtől megmenteni; eljött az idő, és kimondhatják, hogy Magyaroszág szabad, és pedig szabad úgy, hogy midőn saját ere jével szabadságát és függetlenségét kivívta, elég erővel és hatalommal bír közremunkálni, hogy azt Európa többi népeinek is biztosítsa.*
349
VASÁRNAPI UJSÁG. Az égő királyi palota.
A Teleki-ház.
^^^^^^^^^^^^^^^
ostromlók által tört rés
Egykorú festmény
BUDAVÁR AZ 1849-IKI OSTROM UTÁN .
Az elismerő és kinevező okirat melyet a nemzet gyűlés két házának küldöttsége Budapestre hozott, így szól: 7338. k. sz. Görgei Arthur tábornok, fővezér és hadügyminiszter úrnak! Ön tábornok úr, napon ként új diadallal gazdagítja a Szabadságharcz törté netének lapjait; naponként új babérszerzésre vezeti vitéz hadseregünket. Hatvan, Tápió-Bicske, Isaszeg, Vácz, Nagy-Sarló, Komárom ugyanannyi világos sugarai folytonos diadalának. E csaták óta Ön vezérlete alatt hadseregünk nem tudja mi a vesztés ; s a győzelméhez mint ugyannyi lépcsőzeten a hazaszabadítás örök egyházába siet. És Ön eddigi hadjá ratát az ős Buda várának bevételével koronázta meg. Fővárosát a hazának, székhelyét a nemzet gyűlésnek és kormánynak visszaadta. Sőt e diadal által siettette vagy épen eszközölte, hogy önálló nemzeti függetlenségünk Európa által is elismer tessék. A kormány meleg és testvéri hálát mond a vitéz hadnak, mely örömmel, hősies bátorság gal és fényes sikerrel küzd és hal a nemzet sza badságáért. A kormány üdvözli Önt a győzelem és dicsőség folytonos útján. És kötelességét véh teljesíteni, midőn Önt altábornagygyá kinevezvén, egyszersmind a katonai érdemrend nagy keresztjé vel siet feldíszíteni. Sőt maga a nemzetgyűlés aka rata ez, mely a nép és isten nevében szól. Ide zárjuk ünnepies határozatát. A kinevezést Ön saját érdemei által eszközölte; ez nem a mi tettünk; a nemzet gyűlés hálája és megyező nyilatkozata azon fény, mely által ezt mind megdicsőitőnek tekintse Ön, mint annak tekinti a haza, melynek minden emelő és jutalmazó szava legfőbb dicsőség, melyben pol gára részesülhet. Debreczenben 1849. május 22-én. Kossuth Lajos s. k., Szemére Bertalan s. k., kormányzó.
miniszterelnök.
A küldöttség vezetői Bernáth Zsigmond ungi főispán a felsőháztól, és Kazinczy Gábor a kép viselőháztól, a föntebbi okiratot nem nyújthat ták át Görgeinek, mivel ez a neki szánt kitüntés el nem fogadta. Budavár megvívásának lefolyását a fenteb biekben előadván, még csak azt akarjuk föl említeni, hogy az a felfogás, mely szerint a tény leg 17 napi időbe került ostrom a szabadság harcz további lefolyására végzetes hatással lett volna, teljesen hibás. A háború befejezése utáni években többnyire annak tulajdonították a be következett szomorú katasztrófát, hogy a nagy sarlói diadalmas ütközet után a magyar sereg egyenesen Bécs felé nem nyomult, hol aztán a
béke feltételeit dik tálnia lehetett vol na. Kétséget nem szenved ugyan, hogy Vácz és NagySarló után az oszt rák fővezénylet nagy zavarban volt; de azért teljesen alaptalan az a né zet, mely szerint e két csata után az osztrák csapatok teljesen demorali zálva vad futásnak eredtek volna. Váezott ép úgy, mint Nagy-Sarlónál az osztrák vezérek gyá moltalanságavonta maga után a vere séget. S habár a magyar sereg vitéz ségének a győzelem kivívásában nagy része volt is: azt minden szakértő katona tudhatja, hogy az említett üt közetek csak azért váltak az osztrák csapatok többsége mellett is azokra nézve végzetesekké, mivel vezéreikben
után.
a helyzet gyors föl fogása teljesen hiányzott. Tudjuk, hogy leginkább Nagy-Sarlónál a magyar tüzérség kellő mennyiségű lőszerrel már nem rendelkez vén, csak nagyon óvatosan és takarékosan bánha tott lövéseivel. Tudjuk továbbá azt is, hogy azon esetre, ha a magyar sereg Nagy-Sarló után Pozsony felé nyomult volna, a lőszerkészlet el fogyása miatt esetleg még útközben a legna gyobb zavarba jut vala. Ha mindezekhez még azt a tényt is hozzáveszszük, hogy az utóbb Perednél és Zsigárdnál akczióba lépett Paniutine-féle orosz hadosztály április végén már Morvaországban, nevezetesen Ungarisch-Hradischban állott: vajmi kevés katonai tudomány szükséges annak megértésére, hogy ezen 17,000 emberből álló orosz különítmény a Pozsony, illetőleg Bécs felé előrenyomuló magyar sereg jobb oldali részét okvetetlenül fenyegette és zavarba hozta volna. A gyenge tehetségű Wohlgemuthot Welden váltotta fel, kinek az Olasz országból visszavont legjobb osztrák gyalog ezredek állottak rendelkezésére. Nagy-Sarló után Stadion gróf, osztrák külügyminiszter, nem ellenezte többé az orosz fegyveres beavat kozást, s Varsóban egymást érték a Bécsből érkező futárok, kik Miklós czárnál az igért ka tonai segély mozgósítását sürgették. Ezen idő ben, vagyis április közepe táján, Galiczia határ szélein 250,000 orosz katona a Magyarországba való benyomulásra készen állott. Ily körülmé nyek közt magától értetődik, hogy Bécsben ép úgy, mint Varsóban egy perczig sem haboztak a legnagyobb mértékű katonai akczió foganato sításán. A magyar sereg azon esetre, ha az oszt rák határt szerencsésen átlépheti is, sem Bécs ből, sem pedig máshonnan kellő segítségre nem számíthatott volna, mivel az osztrák fővárosban a legszigorúbb katonai uralom tartotta féken a lakosságot. A magyar fővárosnak felszabadítását nem csak nyomós politikai okokból, hanem azért is keresztül kellett vinni, mivel ott a had sereg hiányzó legszükségesebb fölszerelési tár gyait sokkal könnyebben lehetett kiállítani, mint Debreczenben és Nagy-Váradon. Az ellenségnek az ország fővárosában való állása részben megbénította a sereg mozdulatait; s ha figyelembe veszszük, hogy Jellasics már azon volt, hogy hadtestét Buda alatt a Hentziével egyesítse, a vár kézrekerítése múlhahatlanúl szükségessé vált. Egyébiránt akkoriban az ország és a lakosság minden részeiben nyilatkozó közvélemény Buda vára elfoglalását ép úgy helyeselte, mint a Debreczenben székelő nemzetgyűlés, a mint ezt a nemzetgyűlés fenidézett határozatai, s a főve zért magasztaló kitüntetései tanúsítják.
?c* 21. SZÍM. 1893.
VASÁKNAPI UJSÁG.
350
Az ostromlók ilUl tört rés.
A nemzeti zászló a köröndön.
'
————"
40. ÉVFOLYAM.
— '
- i-m ' - » J * ^ a Í f r » r V # - y * * l i r i r ' * * " '
——
ll11
**1'"11 •*
351
VASÁENAPI ÜJSÁG.
2L. SZÁM. 1893. 4 0 . ÉVFOLYAM.
A Teleki-ház.
"
Egykorú rajz. {A szabadságharczi ereklye-múzeumból.
Utczai liarcz a Szent-György-téren és Hentzi megsebesülése. Barabás Miklós egykorú rajza után.
A budai vár nyugati oldalán tört rés, melyen 1849 május 21-én az első hadtest Nagy-Sándor József tábornok vezénylete alatt támadt.
Egykorúrajzaután készült festmény. (A szabadságharc!i ereklye-múzeumból).
A honvédek támadása a Bécsi-kapu felőL B U D A V Á R OSTROMA 1 8 4 9 MÁJUS 2 1 - K É N .
PetenkoBen rajza. (A azabadságharczi ereklje-rouzeumbóU
A honvédek támadása a Teleki-ház alján levő lőrésre. BUDAVÁR
OSTROMA
1849
MÁJUS
21-ÉN.
352 Budavár bevételébenaz európai katonai irók legnagyobb része egy fényes haditettet lát, mely tekintve a vár gyors megvívását, a magyar hadseregnek, valamint vezéreinek csak dicső ségére vált. Régi hom,éd
KÉPEK BUDAVÁR OSTROMÁBÓL.
VASÁRNAPI ÜJSÁG. emelt a bajtársi kegyelet díszesebb emléket, mely hosszas négyszögű, tömör kőfalazatra emelt vasrácsozatból és egy szürke márvány gúlából áll. A négy golyóra helyezett gúla talap zatának négy oldalán domborműben faragott babér- és cserkoszoruk, a gúlán pedig következő felírások vannak. A homlok-oldalon: ITT NYUGOSZNAK AZ 1849 MÁJUS 21-ÉN BUDAVÁRA
21. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.
21.
LSÁRNATI VAS
SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.
353
UJSÁG.
ADALÉKOK BUDAVÁR 1849-IKI OSTROMÁHOZ. Irányi Dániel pesti kormánybiztos jelentése az ország kormányzó elnökéhez. (Az eredeti kézirat Kacziány Géza birtokában van.) Az ország komiányzó elnökének. Ma d. e. 10 órakor jellövések történtek a budai várban. 12 órakor elkezdődött az ágyúzás az ó-budai és Zugliget felőli részen. Irtóztató sűrűen folyt, majdnem két óráig. Mi sikerrel, még nem tudjuk. Több oldalról nem történt eddig megtámadás, ámbár még 1 2 órakor mutatták magokat egyes huszárok a Gellért hegyén, a hol is a pesti parton összesereglett ezernyi nép hangos éljenzései között a nemzeti lo bogót feltűzték. Két órakor a gyalázatos ellenség Pestre is kezdett lődözni, s folyvást lődöz, ámbár nem igen sűrűen. Egy pár ember már áldozata lett. Több házak megsérültek, de tűz még eddig nem támadt. Görgei számára 100,000 pfrtot kellé küldenem, 50,000 frtot Valero J. A., Kern Jakab és Aigner Ferencz kereskedők től vettem fel 15 napra. 25,000' frtot avasuti pénztárból nyolcz napra, 25,000 forintot pedig küldöttem azon 30,000 írtból,, a mit Fuchs "Vilmos által makaptam Debreczenből. Kérem, tessék intézkedni, hogy azon nal visszafizethessem.«
Mai számunk Budavár 1849 május 21-diki BBVÉTELÉNÉL ELESETT VITÉZ HONVÉDEK PORAI. ostromára vonatkozólag több egykorú rajz má ÁLDÁS EMLÉKÜKRE. solatait közli. Ezek közt egyik a fő ostromnak azt a jelenetét ábrázolja, mikor a várvívó hon A hátsó oldalon. védek a Teleki-féle ház alatti bástyán tört résen 1848/9-KI HONVÉDEK EMLÉKE ÉLJEN ÖRÖKKÉ. nyomulnak be a Szent-György-térre. A jobb oldalon: A rés alján felállított honvéd hadoszlopok A HONÉRT ÉS A FÜGGETLENSÉGÉRT VÉRZETTEK EL. csak addig maradtak együtt, míg az ellenséghez lőtávolba juthattak, mikor aztán. lehetetlenné Végre a negyedik oldalon : vált, hogy a zászlóaljakat tisztjeik rendben ve FELÁLLÍTOTTA A BUDAI HONVÉDEGYLET ÁLTAL KIKÜL zethessék. E miatt az első félórában nem cse DÖTT BIZOTTSÁG 1877 MÁJUS 21-ÉN. kély zavar állott be, s a vezénylet nélkül maradt honvédeket tömegesen lőt ték halomra a vár fokon el helyezett lövészek golyói. Apuskapor sürü füstje, mely a hajnali szürkületben csak nehezen oszlott szét, nagyon megnehezítette a támadás haladását, de a bástya fo kára feljutott honvédek foly tonos éljenzése a roham oszlopokat kitartásra báto rította. A mint rögtön a vár bevétele után a legénység soraiban beszélték, egy honvéd zászlótartó lett volna az első a várfokán, a hol miután a zászlót ki Hajnik Pál képviselőt meg tűzte, a védők által felkonkértem, hogy egyben másban czoltatott. Nevét s a zászló segítsen, s a biztossági pénz nak számát még akkoriban tárt is reá bíztam; méltóztas sem lehetett biztosan meg sék ezt a háznak bejelenteni,, tudni. s részére az engedelmet meg A második kép Pettenhosszabbíttatni. koffen rajza szerint a Bécsi Pesten május 4-én d. u. 5kapu elleni támadást mu órakor. tatja. Itt Leiningen tábor nok személyes vezénylete * alatt a 60-ik sorezred (Wasa) 5Vs órakor. A mieink a Krisz 3-ik zászlóalja képezte a ro tinaváros felől röppenhamoszlop elejét, s a mint tyűznek, de gyéren. már előbbi czikkünkben em lítettük, Zncker hadnagy és A Pestre átlőtt golyók Liba tizedes voltak az elsők közül egyet corpus delicti a kapu fokán. Az erősen el gyanánt küldök. torlaszolt Bécsi-kapu tán 87a órakor. Két-három peregy fél órával előbb került czenkint még egy-egy lö a honvédek hatalmába, mint vés esik. 6 óra táján két a főrés és a Fehérvári-kapu. helyen égett a vár. A Ferdinánd-laktanya előtti térről a vár belsejébe hátrált vissza az ellenség, s ott harczoló társaik működését nagyon megnehezítette, GÖRGEI ARTHUR, A MAGYAR HADSEREG FŐVEZÉRE. — 1 8 4 9 - k Í daguerreotyp-kép titán. mert az utczai harcz foly tatása ekkor már csak a Szent-György-térre szorult. A gúla tetején egy égő bombagolyó van kifaEgy nappal a vár bevétele után a királyi palota jobb szárnya, melyet a Gellért-hegyen faragva. felállított bombák felgyújtottak, még erősen A magyar kormány hivatalos hirdetménye A fentebbi rajzokon kivül közöljük az ostrom füstölgött, a főrésről a halottakat még május vezetésében részt vett nevezetesebb férfiak ak Budavár bevételéről. 21-én estefelé eltakarították. A helyzetet Bara kori arczképeit. E képek a következők: Görgei (Az eredeti a szabadságharczi ereklyék gyűjteménye bás Miklósnak Buda váráról az ostrom után fővezér egykorú arczképe 1849-ben készült kiállításában van.) készített egykorú rajza, s egy másik, szintén daguerreotyp-kép után. Ez Görgeinek legjobb egykorú kép elég hiven ecsetelik. Ezek a főrést képe, mely azon időből fenmaradt. Leiningen, Buda vára be van véve. az ostrom után mutatják, hol az első hadtest Knézich, Nagy-Sándor és Aulich tábornokok Legyen áldott a szabadság istenének szent neve t Nagy-Sándor József tábornok vezénylete alatt arczképeit az aradi vértanuk szobrán lévő dom És legyenek áldottak a nemzet hadseregének rettámadt. borművű képek után közöljük. Kmety hiven A Szent-György térre benyomult honvédség talált arczképe a nemzeti múzeumban lévő tenthetlen hősei, kik éltöket adják váltságul hazánk mindjárt első tüzelésével halálos sebeket ejtett eredeti festmény után készült. Máriássy ezre szabadságáért. golyóival magán a vár parancsnokán, Hentzi des , valamint Szende Béla, akkori száza Budavár miénk! tábornokon is, kinek halálos megsebesülése vég dos, utóbb honvédelmi miniszter arczképei már Bevételéről következő hivatalos tudósítás ér képen megszüntette a védők további ellenállá az utóbbi években készült képek után valók. sát. Ezt a jelenetet tünteti föl egyik, szintén Közöljük továbbá Ludvigh János magyar kor kezett : Május 21-én reggeli 5 órakor három zászlónk a egykorú rajz után készült képünk, melyen a mánybiztosnak, ki Görgei főhadiszállásán a vár vérző parancsnokot egyik segédtisztje támogatja, bevételének szemtanuja volt, arczképét, úgy várpalota új épülete mellett lobog. A lajtorjákon szintén Irányi Dánielét, ki Budavár ostroma honvédeink mint zergék szökdösnek a várba. Azhogy össze ne ömöljék. alatt Pesten, mint kormánybiztos működött egy elllensóg 24 fontosai felett hosszú póznán fehér Az elesett honvédeket a várőrség halottjaival lobogó hajlong. együtt a krisztinavárosi ó-temetőben egy nagy korú 1849-ki rajz után. Az ostromtüzelés a bécsi kapu felé éjfélkor, tehát közös sírban helyezték el, melyben magyar és Ezen főbb szereplők közül Görgei fővezéren az osztrák uralkodás kezdete napján kezdődött: osztrák tisztek és közvitézek együtt aluszszák az kivül csak Máriássy János, ezredes — ma nyu- reggeli 1 órakor eredt meg a várkapunál s a tört örök álmot. galm. honvéd altábornagy — van még életben. falrés irányában a csatározás, és folyt egész viradtig. Az elhullott hősök hamvai fölé 28 év múlva Honvédőinkre erősen puskáztak a bástyatornyokról,
Gróf Leiningen Károly, tábornok.
Nagy-Sándor József, tábornok.
Aulich Lajos, tábornok.
Ludvigh János, kormánybiztos. BUDAVÁR
Kmety György, ezredes. (Később tábornok. OSTROMÁNAK
FŐBB SZEREPLŐI.
Egykorú arczképek; Aulich, Knézich, Leiningen, Kagy-Sándor tábornokok pedig Zala György szobormüvei után.
354
VASÁENAPI UJSÁG.
és házak ablakaiból: ki nem puskázott, köveket eresztett le. De mindez ostromló honvédőinket a rohamtól fel nem tartóztathatá. Az ellenség több százezer lövése arány lag kevés embert ejtett el, mit onnan merek állítani, mivel a várfal alját szor gosan vizsgálom 8 igen kevés halottat ve szek észre, de most kezdődik az utczaharcz, mely még sok hősünknek kerülhet vérébe. A Svábhegy felé levő bástyákról az ellenség fut, csak balra a fejérvári kapu tól áll még néhány közember, honvédeink a tört falrésen a várba csoportosan fel kapaszkodnak. Ez oldalon mind az ágyú, mind a puska tűz egészen megszűnt, csak a Pest felőli oldalon ropog erősen az apró fegy vertűz. Fél 7-re reggel. Most egy puskapor rak tár röppent a légbe. Bent a várban az utcza-harcz folyik. 7 órakor reggel. A tüzelés megszűnt, a vár be van véve. Ludvig kormánybiztos.
21. SZÍM. 1893. 40. ÉVÍOLYAM.
tásai gyakran harsogtak az ég felé. — Ápril 30-án pedig Soroksáron a 63-ik zászlóalj zászlószentelési ünnepélye tar tatott. Zászlóanya a honért szenvedő Batthyány Lajos neje volt. Pest zajos életet él. De hát az öregBuda hogy néz alá néma komorsággal fiatal virgoncz testvérére! ? Az árva bu daiak minden szellemi és anyagi élvektől! megfosztvák. Hírlapok egyáltalán nem, juthatnak hozzájuk. Várva várják a sza badulás óráját.»
A császáriak kivonulásáról ápril 22-én. a főváros lakói a következő falragaszon értesíttettek: «Hirdetmény. Az ország kormányszékei és Budapest városok hatóságai a cs. kir. hadsereg épen most érkezett főparancs noka, báró Welden cs. kir. táborszernagy ő exellencziája előtt, azon aggodalmunkat nyilvánítván, hogy netalán a cs. és kir. hadsereg jelen mozgalmainál fogva, a két testvér-városokat szigorúbb katonai eljá rás alkalmazása és azon szomorú sora fenyegethetné miszerint az által sok ezerbékés lakók vagyona megsemmisíttetnékí 0 exellencziája azt válaszolni méltóz tatott : hogy miután ő is azon két. Lelkesüljön fel a nemzet minden erő virágzó város kímélését ép oly őszin tén óhajtja, mint minden egyéb ő fel feszítésre, hogy a harcz, mely még hátra sége alattvalóinak, személy és vagyonvan, rövid, s a haza megmentésének műve beli védelmet és oltalmat testvérileg bevégezve legyen. Zúduljanak meg a ha 1849-ki arczkép után nyújtani mindenkor kész. 0 exellen Irányi Dániel, Pest-városi kormánybiztos Budavár ostroma alatt. rangok országszerte, hirdessék a magyar cziája a rideg szükség utolsó lépéséhez; szabadság fegyvereinek győzelmét ország saját szándéka várakozása ellenére csak az által látná magát kényszerítve, ha Pest szerte. Adassék hála Istennek, és dicső ség a magyar hadseregnek, melyet hőstettei a világ Antal és Aul József bízattak meg, kik Pest város és később Buda városokból leendő békés és rendea lakosságához felhívást intéztek önkéntes adomá kivonulásra, nem különben a hadsereg betegei és a, legrettenthetlenebb seregévé avattak fel. sérültjeinek biztosítására elegendő idő nem enged nyozásra. Kelt Debreczenben május 22-én 1849. tetnék, mely váratlan esetben ő exellencziája, bár * mily sajnosán, magát okvetlen arra látná kényszeKossuth Lajos A Pesten megjelent «Márczius tizenötödike* a rítwe, miszerint virágzó Pest város a lánczhíddal, a, kormányzó. a művészet ezen remekével együtt az ágyúk tüzének következőket jelenti: III. martalékává esnék. «Mult hó (ápril) 29-én nagyszerű ünnep tanúi Ennélfogva Pest és Buda minden lakói felszólítVegyes közlemények. voltunk. A Bakos mezején Aulich hadtestének Szetatnak, miszerint ő exellencziájának ezen nyilatko kulics alezredes alatt álló hadosztálya tábori misére A «Pesti Hírlap» az ostrom napjaiban ezt írta : gyűlt. Erdemjel tűzetett a 39-ik Dom Miguel zászló zatát szívükre véve, saját érdekükben is módokról éa Pest város hatósága közgyűlésileg elhatározá, aljra, melyet az újabb csatákban tanúsított oroszláni utakról gondoskodjanak, mikép a cs. kir. hadsereg; hogy a vitéz magyar hadsereg, addig is, míg azt bátorsága jutalmául vívott ki a hazától. Mise után főparancsnoka ő exellencziájának a fönn kitett érte tömegestől ben a városban fogadhatnák, kun a tábor Schwendtner tábori lelkész szónokolt, utána Patay lemben teljes és elégséges kezesség és biztosíték ban koronkint oda szállítandó étellel és borokkal alezredes beszélt röviden és harczias erővel. A vité megszereztethessék. Kelt Pesten ápril 22-én 1849. Felsőbb meghagyásból, a. elláttassék. E határozat foganatosításával Argauer zek és a tömérdek számmal jelen volt nép éljenkiál-
A BUDAVÁR 0STR0MÁNÁL ELESETT HONVÉDEK SIRJA A KRISZTINAVÁROSI TEMETŐBEN.
Fénykép után.
21. sziH. 1893. 40. ÉVFOLYAM.
A HONVÉD-MENEDÉKHÁZBÓL Künn, a Külső Soroksári-uton, a mesterséges jégművek és a régi lóversenytér közelében emel kedik egy csinos egyemeletes épület: a honvéd menedékház. Köröskörül gyárak füstölgő ké ményei merednek az égnek s a lázasan munkál kodó gyári negyedben ez a ház ott áll, mint a csend és a nyugalom otthona. Előtte vezet el a soroksári poros országút és azon túl a soroksári helyiérdekű vasút, melynek a honvéd-menedék ház egyik megálló helye. A menedékház csinosan ápolt park közepén fekszik. A soroksári útra a park vasrácsos eleje nyilik. A park mintegy két hold kiterjedésű, á r n y a s utakkal és lugasokkal. Itt szokták tölteni .a n a p legnagyobb részét öreg honvédeink a nagy idők nagy eseményeiről beszélgetve. Az épület egyszerű stílusban épült. Széles «rkélyét oszlopsor tartja s homlokzatát a m a megyék czimerei díszítik, a melyek nagyobb összeggel járultak az építési költségekhez. Az •oromzaton ez a felírás olvasható: «Az 1848/9-iki rokkant honvédeknek hálás elismerésül a nemzet egyesei.» A menedékház közadakozásból épült 1872-ben, •összesen 86 ezer frtnyi költséggel. Az épületben, melynek magas souterrainje is van, vannak a lakások. A törzstiszteknek külön szobájuk van, a többiek ketten, négyen vagy h a t a n laknak egy szobában. A főépületben vannak a konyhák és fürdők is. A parancsnok lakása az első emele t e n van, h o n n a n pompás kilátás nyilik a sorok sári Dunaágra, a Csepel-szigetre és a budai, meg a budafoki hegyekre. Az épület mögött negyedfél holdnyi vetemé nyes kert terül el. A főépülethez egy p á r mel léképület is csatlakozik: a mosóház és egy föld szintes épület, a hol száz ember számára lehet teríteni. A telepnek külön vízvezetéke is van. A menedékháznak állandóan száz öreg hon véd lakója v a n . Ezek között jelenleg harminczkettő tiszt, a többi altiszt és közvitéz. A r e n d katonailag van szervezve. Télen este hétkor és n y á r o n este kilenczkor csukják a kapukat s •engedelem nélkül kimaradni n e m szabad. Különh e n egész n a p o n át járhatnak-kelhetnek és a k á r m i t csinálhatnak. Béggel, délben és este egészséges, tápláló ellátásban részesülnek. A menedékház évi költsége 35 ezer forintra r u g , s ezt az összeget a kormány folyósítja a m a kétszázezer forintból, melyet a rokkant negyvennyolczas honvédek segélyezésére az ország gyűlés évről-évre megszavaz. Valóban érdekes együtt látni a menedékház lakóit, szabadságharczunk agg harczosait, ezeket íi fehérhajú, agg katonákat, kik roskadozó lépé sekkel, némelyek mankó segítségével sétálgatnak & parkban. Napi dolgaikról közönyösen beszél getnek, de nyomban kigyúl szemeikben a régi láng, a mint a negyvennyolczadiki események j ö n n e k szóba. Egy izben lakoma alkalmával mind a száz honvéd felirta élete korát s ekkor kiderült, hogy éveik száma összesen 7700-ra rug. A legidősebb a menedékház p a r a n c s n o k a : Nagyajtai Cserey Ignácz, volt 1848/9-iki hon védezredes, a ki i m m á r nyolczvanhetedik évéoen van, de még m a is életerős, mozgékony «mber. Cserey gróf Lázár Györgygyei együtt, a M évek előtt meghalt, a legrégibb honvéd törzs tiszt Magyarországon. Cserey régi székely nemesi családból, szárma zik melynek Cserey Mihály, a hires történet író egyik őse volt; született 1807-ben Erdély b e n , Bardóczon. Székely-Udvarhelyen, majd Nagy-Enyeden tanult s ott csapott fel 1820-ban József-huszárnak. Később Pancsován katona iskolába került s o n n a n Bécsbe az udvari testőr séghez hadnagynak. Cserey igen szép, daliás a l a k volt s kedvelt ember a bécsi udvari körök b e n . De p á r évi szolgálat u t á n áthelyezték a vasas németekhez s o n n a n a gyalogosokhoz Milanóba, utóbb Velenczébe. Akkoriban nagyon kedvezőtlen volt a tisztek helyzete. Tiz-tizenöt év kellett hozzá, mig had nagyokká vagy főhadnagyokká lettek. A testőr tiszteket, a kik gyors előmenetelt csináltak, épen e miatt rossz szemmel nézték a rendes hadsereg
VASÁRNAPI UJSÁG.
355
tisztjei és a hozzájuk kerülő gárdistákkal gyak lan őrnagy segédtisztje küzdöttem végig. A 33-ik zászlóaljjal Esztergomból május 4-én érkeztem r a n vívtak párbajt. Cserey mint főhadnagy m e n t le Velenczébe, s O-Budára, hol ideiglenesen elszállásoltak. É n a a tisztikarból négyen akarták provokálni. Cserey budai Bomba-téren táboroztam. Hadosztályom megérkezése után lement a vívóiskolába, hogy nak feladata volt, hogy a Víziváros felől vívjuk meg egy kis próbát tartson. A próba abból állott, a budai várat. A Vízivárosban polgárházakban, hogy a huszár hétvágást egyfolytában százszor az apácza-zárdában és a templomokban vontuk kivágta. A tisztek t ú l akarták szárnyalni. De a meg magunkat, de puskatűzzel sűrűn háborgat leghíresebb vívó köztük: Bohonczy, a későbbi tuk a várőrséget. Hentzi a várból kíméletlenül ezredes (Rohonczy Gida orsz. képviselő édes lövette a Vízivárost. Napokon át n e m aludtunk. atyja), csak harminczkétszer tudta megcsinálni E n n i sem kaptunk, mert a várból összelövöl a hétvágást. A rendkívüli erőmutatvány olyan dözték élelmet szállító kocsijainkat. A döntő ostrom reggelén az ágyú-jelzés után hatással volt a tisztekre, hogy a fiatal jövevény a Mátyás-templom tájékán egy szűk lépcsőn tisztet békében hagyták. Cserey az osztrák hadseregben őrnagyságig hatoltunk fel a bástyákhoz s negyvenöt létra vitte s 1848-ban őrnagynak nevezték ki a hon segítségével másztunk fel a bástyafokra. F e n t a védséghez. Csakhamar ezredességig vitte s a várban üldözőbe vettük a menekülő zsoldoso Vl-ik és a VH-ik hadmegyék parancsnoka lett. kat, mert Görgei parancsa az volt, hogy a vár Cserey közvetítette a levelezéet Kossuth Lajos őrséget kardélre kell hánynunk. Egy ó r a múlva és Janku oláh tribun között, mikor Janku azt azonban Görgei maga lovagolt végig a vár az ajánlatot tette Kossuthnak, hogy 80 ezernyi utczáin s megszüntette az öldöklést. A diadalmas ostrom után m á r reggel öt óra oláh felkelő táborával bizonyos feltételek alatt kor visszatértem a vízivárosi táborba, majd átpártol a magyar sereghez. Cserey ott volt a világosi fegyverletételnél, mely után huszon- ó-budai szállásomra, a hol egy huzamban nyolcz ezredes társával együtt Olmützbe vitték huszonnyolcz órát aludtam.* Az ostromban részt vett honvédek közül még börtönbe. Az osztrák haditörvényszék hét évi börtönre Ítélte, melyből négy évet töltött ki a Szalatnay József hadnagy arczképét mutatjuk be. A többiek: Kocsi Horváth Elek főhadnagy, komáromi várban. Kegyelem utján végre kiszabadult s ekkor Kárösi József főhadnagy, IÁszló József és Sósóházi főtiszt, majd Hevesmegyében közgyám fálvy Károly hadnagyok s Bihari István őrmes lett. A kormány 1888-ban nevezte ki a magas ter a honvéd menedékház tagjai. Dr. KOVÁCS DÉNES. életkora mellett még mindig munkabíró férfiút a honvéd menedékház parancsnokává. A menedékháznak több olyan tagja van, a ki EGYVELEG. részt vett Budavára május 21-iki ostromában. Első ezek közt Alvinczy Avelin 1848/9-iki * Gyűrűs újjnak már rég idő óta rendesen a bal honvéd őrnagy, a ki a tolnamegyei Hőgyészen kéz negyedik ujját használják, különösen a jegy született 1818-ban. Alvinczy a május 21-iki gyűrűket ide teszik, abban a hitben, hogy ettől az ostromról a következőket beszélte el előttem, újjtól egy ütér egyenesen a szivbe megy, s így az mint a «Vasárnapi Ujság»-nak a honvéd men újj szoros összeköttetésben van a szerelemmel. * A legkevesebb jövedelme van Európa fejedel házba kiküldött munkatársa előtt: «Az ostrom idején m i n t százados a 42-ik mei között György görög királynak, ki évenként forintból kénytelen megélni. zászlóaljban a Damjanich hadtestében szolgál 400,000 !j: Hidegvérű a khinai minden körülmények közt. tam, mely a Bécsi-kapu felől ostromolta Buda várát. Táborunk a Laszlovszky-szőlő alatt elte Ausztráliában egy khinai életuntságában kivitte ágyát a vasúti siaekre, gondosan levetkezett s lefe rülő mezőn ütött tanyát. O n n a n mentünk min küdt bele 8 igen valószínűleg nyugodtan aludt, mig den n a p a városmajorba lövöldözni és hábor a vasút darabokra nem törte. gatni az ellenséget. Május 20-án, mint a h a r m a * Mohamedán művészeti kiállítás lesz a nyáron dik század parancsnoka, azt a rendeletet kap Parisban. ELŐ eset, hogy ezen érdekes művészeti tam, hogy előőrsi szolgálatom alkalmával csel csoportból önálló kiállítást rendeznek Európában. támadást intézzek a vár ellen. Az eső csak úgy * Nagy szárazság. Londonban márcziusban és szakadt. É n századommal a városmajor felöl áprilisban egymás után 32 napig egy csepp eső Bem lövöldöztetni kezdtem a várra. A várból ágyú hullott, ilyen nagy szárazságot ott az utolsó félszá val feleltek, a mi azt mutatja, hogy komolynak zad óta soha sem észleltek. tartották a támadást. * Ezüst-bőség. Az amerikai Egyesült-Államok Az eső hajnal felé elállt. Pont három órakor kincstárában nem tudnak a sok ezüsttel mit csinálni. eldördült az ágyu-decharge, mely jelentés volt az Közelebb egészen új aczélborítékos pinczét építtet általános szurony-támadásra. A Bécsi-kapuhoz tek számára, de hat hónap alatt az is teljesen meg rohantunk, melyet ágyúzni kezdtünk. A tizenkét telt. By sok nyers és pénzzé vert ezüst még soha sem volt egy helyen a világon. fontos golyók betörték a kaput s m i a résen át * A czipő szorítása ellen egy tapasztalt ember a várba rohantunk. Az osztrák katonák n e m fejtettek ki ellenállást. A terek és utczák külön azt ajánlja, hogy a czipőt este vásároljuk vagy akkor vétessünk mértéket, mivel a láb reggel a legkisebb, ben is meglehetősen üresek voltak. de estéig a vérnyomás következtében folyvást tágul. É n alig szedtem össze négy óratájt százado A méretesnél vigyázzunk még arra is, hogy lábun mat, mikor azt a parancsot kaptam, hogy a lán kat ne tartsuk szabadon a levegőben, hanem szilár gokban álló budai királyi palota oltására sies dan lépjünk rá. sek. Oda m e n t e m s b á r két hét óta n e m alud * Menyasszonycsere. Turkesztánban a vőlegény tam, teljes huszonnégy órán át részt vettem az még mindig megvásárolja menyasszonyát. Ha a leány nem akarja a vőlegényt elfogadni, a szülőknek oltási munkálatokban.* Egy másik szemtanú Erdélyi Dániel, volt vissza kell adni a pénzt, de ha a menyasszony nővé 1848/9-iki hónvéd tizedes, a ki a biharmegyei rét ajánlják fel cserébe, a vőlegény tartozik azt elfo Baj községben 1826-ban született, s több csatá gadni. A sajátságos utón létrejött házasságok külön ben szerencsések s elválás nagyon ritkán történik. ban vett részt, s így Szent-Tamás, Túrja, Alibu* Mexikóból a spanyolok háromszáz év alatt csak nár, Vácz, Szolnok, Bicske, Nagy-Sarló, Komá hivatalos utón 7 milliárd forint jövedelmet vettek rom, Isaszeg mellett. Az ostrom idején gróf be adó és vámok czímén. Leiningen parancsnoksága alatt a harmadik * A levágott körömvég összeszámítva nem zászlóalj első századában szolgált. A Bécsi épen jelentéktelen mennyiség. Minden ember hetenkapunál létrán m e n t a várba. Az ostrom ese kint átlag % millimóter»yit vég le egy körméről s ményeit úgy beszélte el, mint Alvinczy Avelin így egy év alatt mintegy V» métert. Ha a gyermeke őrnagy. ket nem számítjuk is, a földgömbön levágott körötnA harmadik résztvevő Árvay László 1848/9-i darabocskák egy év alatt összerakva 466.666 kilo honvédszázados és volt d a n d á r segédtiszt, a ki méternyi hosszúságot tennének. * Nevezetes család. Grosspeison német faluban ott volt a branyiszkói győzelmes csatában. Görgei ekkor személyesen tűzte föl Árvay mellére már 1630 óta egy és ugyanazon család tagjai a taní kitüntetéskép a piros szalagot. A 33-ik zászlóalj tók s nevezetes, hogy mindenik 50 évnél tovább | működött mint tanító s egyúttal megérte aranyzászlóalját pedig aranynyal hímzett szalaggal I lakodalmát is. A mostani tanító, Bettürn Gyula, a díszítették fel. A zászlóalj mindig e zászló alatt napokban ülte meg tanítóságának 50-ik évfordu vonult, míglen a kápolnai csatában rongygyá lóját. lőtték. * A Kelet-Indiába menő angol hajók közül oly Arvay elbeszélése a v á r megvívásáról a kö sok sülyedt el, hogy egy statisztikus számítása sze vetkező : rint tisztán az ily szerencsétlenségeknél elveszett «Az ostromot a hetedik hadtestben, Kmety arany és drágakövek értéke mintegy 8000 millió György hadosztályában, mint Földváry Berta forint.
4*J!'*"i. W.4SSP'
356
VASÁENAPI UJSAG.
•*sr
21. SZÁM. 1 8 9 3 . 4 0 . ÉVFOLYAM.
Meleg, nyárias májusi nap kedvezett annak a szép ünnepélynek, mely e hó 14-ikén Budapest lakossá gának érdeklődését igénybe vette. A nemzeti múzeum előtt már a délelőtti órákban nagy tömeg gyülekezett össze, s érdeklődéssel nézte aztanégy zászlós árbócz által alkotott sarokra feszített magas vászonkarámot, mely Arany szobrát takarta el a szem elől. A közönség mind sűrűbb és sűrűbb sorokban foglalt helyet a rácsos kerítéten belül, a múzeumi kertben, elfoglalva a múzeum impozáns oszlopos homlokzatához fölvezető nagy lépcsőzetet, megtöltve a széles utczát is, a hol még legkedvezőbb volt a néző helye, mert szemközt láthatta a szobrot. A közel eső nagy házakon vigan röpkedtek a zász lók, s az ablakok és erkélyek megteltek kíváncsi nézőkkel. Bizonyos fesztelenség uralkodott a tömegben, mely példás rendet tudott tartani és szivesen üdvö zölte a közélet jeleseit. Wekerle miniszterelnök az ünnepély kezdetéig ott járt a közönség közt, beszél getett ismerőseivel és üdvözölte őket. Fejérváry honvédelmi miniszter a katonaság főtisztjei elé sietett, kik feltűnő nagy számmal jelentek meg s elől járt köztük bg. Lobkovitz hadtestparancsnok. A nemzeti múzeum lépcsőzete volt a legtarkább a hölgyek seregétől, s a virágos kalapok ezreitől. A férfi előkelőségek közül sokan öltöttek díszmagyart. Az akadémia küldöttségében Eötvös Loránd báró, Gyulai Pál, Beöthy Zsolt diszmagyarban jöttek e l ; egy kis csapat egyetemi ifjú is magyar díszöltöny ben hozta el az ifjúság koszorúját, melyet egy fiatal Szapáry gróf helyezett a szobor talapzatára. A bihari deputáczió szép magyar ruhában jelent meg. A vas rácson belül csak jegyekkel lehetett jutni. Azon kivül az utczai közönség foglalt helyet, tömött nagy csoportokban és az ünnepély alatt a lóvasúti közle kedésnek is szünetelni kellett.
BUDAVÁR OSTROMÁBAN RÉSZT VETT HONVÉDEK.
A szobor egyik oldalán szóles emelvényt rendez tek be. Ott volt a költő fia : Arany László nejével. Veje : Széli Kálmán lelkész és sógora Ercsey a szalontai küldöttséggel érkeztek, melyet Balogh József főbíró vezetett. Az akadémia küldöttsége és előkelő ségek foglalták el az emelvényt. Stróbl Alajos, a szobor művésze, Schikedanz tanár, ki a talapzat tervét készítette és Beschorner, ki a szobrot öntötte, ott vártak a vászon körül. Tudósok, irók, művészek, a hivatali rangosztályok különböző fokozatai, főren dek, képviselők fényes és nagy gyülekezete volt ez, s hozzá egy nagy tömeg, mely ünnepiességet, ko molyságot és érzést fejez ki, a mint várja, hogy tanuja lehessen egy nagy költő dicsőítésének.
Sófalvy Károly, hadnagy
Bihari István, őrmester.
Cserey Ignácz, 1848/9-iki honvédezredes, a honvéd menedékház parancsnoka. A HONVÉD-MENEDÉKHÁZ
T
21. SZÁM. 1 8 9 3 . 4 0 . ÉVTOLYAM.
ARANY SZOBRÁNAK LELEPLEZÉSE.
A HONVÉD-MENEDÉKHÁZ.
• «•
Cgema Károly rajza.
Szalatnay József, hadnagy. (Bészt vett Budavár ostromában.'"
László József, a szabadcsapat alvezére-
É S L A K Ó I . — JANTYIK MÁTYÁS RAJZAI.
357
VASÁRNAPI UJSAG. férfiak megemelik kalapjokat, nők kendőkkel lobog tatnak. Mindenki hódol a költőnek. Gr. Csáky Albin közoktatásügyi miniszter szólt ezután, köszönetet mondva mindazoknak, a kik Arany Jánosnak érezben való megtestesítésének esz méjét megpendítették, a ki művészi ihlettel az esz mét megtestesítette s mélyen érzett hálát a szobor bizottság tagjainak, kik az emlék létrejötte körül annyit buzgólkodtak. Arany János szobrát gondo zása alá veszi ama biztos reményben, hogy ebben a főváros hatósága szokott buzgalmával támogatni fogja. Gerlóczy Károly polgármester szintén köszönetet mondott mindazoknak, kik a költői lángész dicsőíté séhez hozzájárultak. A nagy költőnek hódolva le tette a főváros koszorúját, igérve, hogy a szobrot úgy mint a kormány, a főváros hatósága sértetlenül meg fogja őrizni. Fzász Károlynak, mint az akadémia és Kisfaludytársaság megbízottjának hatásos beszéde következett ezután. «Szobor maga és egész élete; szobor minden al kotása s teremtő képzeletének minden egyes alakja. "Arany János valója, élete egy tökéletes szobor, művei megannyi szobor-csoportozat; egyes alakjai még egyszer annyi szobrok ! Nevezzem-e a Memnon szobrának, mely a hajnal első sugarára megzendül, mert az ő nyelvében zene zeng, titkos érzés szól ? Arany költeményeiben a nyelv ereje és bája a zenével versenyez, szinei a képírók remek festményeivel; de alakjainak plasztikája Phidias és Michel Angelo szob raival s a nyelv nagy művésze az alkotásban a szobrá szat, az arányok biztosságában és szabatosságában az építő művészet remekeivel. Az ő szobrának azért is van legjobb helye itt, nemzeti muzeumunk előtt, mely a maga tömörségével, tiszta renaissance-stylje czifrátlan egyszerűségében, azóta oly bámulatosan haladt és szépült fővárosunknak ma is talán leg szebb épülete. Ezért is, de méginkább azért, mert ez az épület multunk s nemzeti hagyományaink kin cseinek legdúsabb tárháza s rendeltetése épen az, hogy e kincseket őrizze s velük tanítson és gyönyör ködtessen, vigasztaljon és lelkesítsen. S nekem ju tott a meg nem érdemelt szerencse, hogy első legyek, ki az elismerés, hála és kegyelet koszorúi közül a magyar tudományos akadémia és a Kisfaludy-társaság koszorúit e szoborra letehessem.* A beszédet szűnni nem akaró zajos éljenzés es taps követte. Dr. Czobor Béla, erre harsány hangon kiál totta ki a koszorúk adományozóit. Koszorúkat küld tek : a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-
Társaság, Budapest főváros, Nagy-Szalonta város (ezüst koszorút), a műegyetemi tanári kar, Bihar megye közönsége, a debreczeni ref. kollégium, a budapesti-tudományegyetem ijusága, az «Otthon» irók- és hírlapírók köre, az orsz. középiskolai tanár egyesület, az orsz. nőképző-egyesület, a budai gymnázium tanári kara és önképzőköre, a szegedi Dugonics-társaság, az újpesti Arany-János-kör, a népoktatási kör, a nagyváradi Szigligeti-kör, a Ferencz-József-nevelőintézet és a kegyes tanítóren diek intézetének ifjúsága, a soproni irodalmi és mű vészi kör, a budapesti ág. ev. főgymnázium önképző köre, a nagykőrösi főgymnázium tanártestülete, stb. Az ünnepély berekesztéséül a budai dalárda a Szózatot énekelte. A meghívott közönség erre szét oszolt, de a kapuk felnyitása után sok ezer néző özönlött újra a múzeum-kertbe, s a szobornak egész napon át tömérdek bámulója akadt.
A leleplezési ünnep után a Hungária szálloda dí-ztermében lakoma volt, a melyen sok felköszöntőt mondottak. Az első szónok báró Eötvös Loránd volt, a ki a királyra emelte poharát. Azután felolvasta Arany János üdülő helyének, Karlsbad városának táviratát, a melyben a városi tanács kijelenti, hogy együtt ér<sz az ünnepben az akadémiával, s a magyar néppel együtt hódol Arany János emlékének. Szász Károly Eötvös Lorándra emelte poharát, Hegedűs Sándor pedig a szalontai küldöttségre mondott lelkes tósztot. Czobor Béla a szobor megalkotóját, Stróbl Alajos szobrászt és Beschornert, a műöntőt éltette, a mire Beschorner nagy tetszés között magyar nyelven válaszolt. Szily Kálmán az akadémia új tagjaira mondott felköszöntőt, mig György Endre a legré gibb tagokra, a kilenczven esztendős Jedlikre, Brassai Sámuelre és Vay Miklósra emelte poharát. Ezután Beöthy állt fel s éltette Szilágyi Istvánt, azt a férfiút, a ki Arany Jánost fölfedezte. Végül Czobor Béla katholikus lelkész Szász Károly református püspökre, mint az akadémia másodelnökére emelte poharát. Mikor már a nagy vendégsereg szétoszlott, kisebb társaság maradt még az asztalnál, melynek beszél getéséből egy szép terv született: Salamon Ferencz szobra. Úgy történt a dolog, hogy az öreg Beschor ner elmondotta, mennyit hányódott a világban, de azért megmaradt magyarnak. Ezután a szoboröntós került szóba, melynek fonalán Beöthy Zsolt megem lékezett Salamon Ferenczről, a geniális történetíró ról, kinek nincs meg arczképe az akadémiában, s e czélra a jelenlevők közt gyűjtést indított. Erre
A mint a küldöttségek s az akadémia tagjai meg érkeztek s elfoglalták helyeiket: egy órakor, a budai dalárda a «Szózat» eléneklésével nyitotta meg az ünnepélyt. B. Eötvös Loránd, mint a szoborbizottság elnöke szólalt meg ezután: •Tisztelt gyülekezet! Szobrot emeltünk Aranynak, hogy jövő nemzedékek is csodálhassák nagysá gát, mert nem veszett még ki sziveinkből a csodá latnak erénye, mely kegyelettel bir nemesbülni akkor, mikor a műről, mely felébresztette, annak alkotója fölé irányul. Aranyt és főművét fogja elénk tüntetni a szobor, az ő egyszerűségében és szép és megnyerő alakja mellett előttünk fognak állani köl tészetének a férfi és a nő erényeiben legfényesebb ragyogó alakjai is, Toldi és Piroska, a magyar férfi, a magyar nő. A szobrász egész tehetségével, a költő iránt valóban költői lelkesedéssel dolgozott feladatán s mesteri kézzel formát adott az éreznek; rajtunk áll most, hogy az érczkebelbe érzést, az érczhomlok redői mögé eszmét rebegjünk, hogy így a holt anyag nekünk eletet jelentsen, azoknak a nemes érzések nek, azoknak a fölséges eszméknek életét, melyeket a költő véglehelletéig hirdetett. A perez, a melyben a szoborról le fog hullani a lepel, nemcsak a meg emlékezésnek a percze lesz, hanem a fogadalomé is, egy nemzet fogadalmáé, melyben a költő eszményei hez egy sziwel, egy lélekkel hűséget esküszünk. Üdvözlöm mindazokat, kik ebben a magasztos perczben itt összegyűltek s a kik koszorújukkal elhozták a kegyelet jelét, a hűségnek zálogát, s ezzel is bizonyságot tesznek arról, hogy a kor, melyben a magyarnak nagy költője élt, őt megértette s meg is érdemelte. • A beszéd végeztével aláhullt a négy árbocztól iartott vászonfal, s az aláömlő verőfénybeD ott ragyo gott Arany alakja, a talapzat egyik oldalán az erős Toldi, a másikon a gyöngéd és poétikus Piroska, ki koszorú után nyúl, hogy oda adja a költőnek ; az előrészen pedig a kiterjesztett szárnyú turul madár, s a talapzaton a fényes név, semmi egyéb, csak Arany, melyet a delelőn álló nap szikrázó tündök lésbe hoz. A tömeg hosszan és lelkesen éljenez, a
ARANY JÁNOS SZOBRA A LELEPLEZÉS UTÁN.
Vfeinwnrm Antal fényképe.
358 Beschorner felállt és kijelentette, hogy ő a Salamon Ferencz szobrát ingyen fogja megönteni s mivel még úgy sem lehet valamit elkezdeni, apró költségre is ád száz forintot. Utána Czobor Béla még arról is kezeskedett, hogy szobrászunk, is fog akadni olyan áldozatkész, mint Beschorner. így csakhamar csinos kis összeg gyűlt össze Salamon arczképének meg festésére s szobrának elkészíttetésére. Az Arany-szobor koszorúi ügyében Eötvös Loránd báró, mint az Arany-szoborbizottság elnöke, akként intézkedett, hogy az akadémia nagy babérkoszorúja szalagjával együtt, a többi koszorúk pedig szalag nélkül a nagy költőnek a kerepesi-úti temetőben levő sírjára helyeztessenek. A koszorúk szalagjait a nagy-szalontai Arany-szoba számára küldöttek el. Megjegyezzük még, hogy Nagy-Szalonta város ezüst koszorúja egyelőre a Kisfaludy-társaságnak az aka démia palotájában levő ereklye-szobájában nyert elhelyezést. A szobor alkotóját, Stróbl Alajos szobrász-tanárt, a leleplezés alkalmából tanítványai lelkes ovácziókban részesítették.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGYŰLÉSE. A tud. akadémiának május 8-ikán megnyílt nagygyűlése e hó 14-ikén az ünnepélyes köz üléssel végződött, mely kizárólag Arany emlé kezetének volt szentelve. A nagygyűlésről még utólagosan meg kell említenünk, hogy május 12-ikén a tagválasztó ülésen egytől-egyig megválasztották mindazokat a tiszteleti, rendes, levelező és kültagokat, kiket az egyes osztályok ajánlottak. A közgyűlés vasárnap délelőtt 10 órakor kez dődött, s nagy és előkelő közönség töltötte meg a díszterem minden részét. Az elnöki emelvény mögött Arany Jánosnak Barabás festette arczképe volt fölállítva dísznövények zöld csoportja közt. A közgyűlés minden tárgya Aranynyal foglalkozott. Az elnöki megnyitó beszéd az aka démia mély hódolatát tolmácsolta; lirai költé szetéről egyik barátja, Lévay József tartott szép tanulmányt, oly oldalról mutatva be a nagy eposzköltőt, melyről az emlékbeszédek és ismer tetések eddig csak keveset beszéltek. Szily Kál m á n főtitkár m i n t nagynevű elődjéről emléke zett meg, ki tizenkét évig viselte a főtitkári hi vatalt. Az elnöki emelvényt Eötvös Loránd báró Szász Károly, Szily Kálmán és Gyulai Pál foglalták el. A közönség soraiban és az akadémikusok emel vényén a közélet számos jelese volt látható. Jelen volt a költő fia, Arany László is. Ott voltak : Csáky Albin gróf közoktatásügyi miniszter, Hieronymi Károly belügyminiszter, Bánffy Dezső báró képviselő házi elnök, Császka érsek, Fraknói ós Bubics püspö kök, Breznay egyetemi rektor, Rátii Károly főpol gármester, Gerlóczy Károly polgármester, Lukács Antal főrendiházi tag s az akadémia tagjai szokatla nul nagy számban. Nagy-Szalonta város küldöttségének tagjai közt voltak Széli Kálmán ref. lelkész (Arany veje) és Ercsey Sándor, a költő sógora is. B. Eötvös Loránd elnök tartotta a megnyitó be szédet, Aranyról szólva, kinek szobra már ott áll a Múzeum előtt, s rövid, tömör szavakkal jellemezvén a költőt. cAz igaz költő, mint ő, nemcsak magával a felle gekbe ragadja, hanem az élet göröngyös útjain sem hagyja világosság nélkül tévelyegni olvasóit. Bár tudnák követni mennél többen ezt a világosságot, mely annak, a ki a földön szépre, jóra törekszik, biz tosabban jelöli ki a követendő irányt, mint az állam törvényeinek s az iskola nevelésének száz meg száz parancsa. Mert a mint kétségtelen az, hogy nemes érzés és eszményi felfogás nélkül nem létesült még semmi nagy e földön, úgy bizonyos az is, hogy csak az tudja lerázni magáról a föld sarát s csak az lesz nagy tettekre képes, a ki, mikor elhatározásra készül, tanácsadóinak sorában a költőnek is ad helyet. Azért legyünk figyelmesek a költő szavára éltünk egész folyamában s nemcsak az ifjú kor szenvedélyes felindulásának perczeiben, hanem később is, a köte lesség teljesítésének egyformán múló napjaiban, hi szen szerethetünk még akkor, a mikor már nem vagyunk szerelmesek, a hazáért áldozatot hozhatunk akkor is, a mikor már nem birjuk forgatni a kardot, hit és reményre szükségünk van a munka közben úgy, mint a kétségbeesés óráiban. Aranyt múzsája a bölcsőtől a sírig kísérte, dalát sugalta, tettét vezérelte. Költői műve, melyet nekünk örökségül hagyott, magában foglalja az ifjú álmait,
VASÁBNAPIJJJSAa a férfi cselekvését s az öreg kor visszaemlékezését. Értsük meg a költő szózatát, ne csak kérkedjünk folvvást hazaszeretetünkkel, hanem fogjunk a dolog hoz, mert bizony a nemzeti kultúra, nemzeti poli tika, nemzeti géniusz csak üres szavakkent konga nak addig, a míg nem fogjuk meg az eke szarvát, nem suhintjuk erős karral a kalapácsot, a míg nem teljesíti mindegyikünk a maga szerszámával es a maga képességével azt a munkát, a mely neki osz tályrészül jutott. . Kár pedig vesztegelni, mert a nemzet, melyneK erényeiből a költő hősének alakját tudta megterem teni,' ha komolyan hozzálát, még nagy dolgokat tehet. , , Arany János megtette a magáét, tegyük meg mi is a magunkét." Zajos tetszés fogadta a megnyitó beszedet. Lévay József foglalta el ezután a felolvasó-asztalt s Arany lyrájáról olvasott föl tanulmányt s lyrai költeményeiről, kisobb verseiről tartott mélyebben járó előadást, melegen megemlékezve a költőhöz fű zött baráti viszonyról, a miből következik, hogy mi dőn költeményeit olvassa, mcg-megérinti keletkezézésök idejének légáramlata, mely egykor a költővel együtt őt is közvetlenül környezte. A miket Arany lyrai és balladaféle költemények ben nyújtott — "monda Lévay — ép oly értékesek a maguk nemében, mint epikai hosszabb művei. Egy dala sincs, mely eredeti teremtő erejére ne vallana. Csak a népélet emlőin szívhatta magába azt a tiszta, romlatlan népnemzeti szellemet, mely költé szetét eszme, felfogás, nyelv és forma tekintetében áthatja. Az egyszerű hajlék puritán erkölcsei, melyek már gyermekkorában a biblia, a zsoltárok és imák olvasására utalták; a néphagyományok, melyeken ájtatos ragaszkodással csüggött; az el nem korcso sult magyar beszéd és kifejezések, melyek bölcsőjé től fülében csengettek, majd midőn önmívelésének tudatára ébredt, régi költői irodalmunk előszeretettel tanulmányozása — mind megannyi szerencsés esz közei lettek annak, hogy benne oly költőt nyerjen a nemzet, minőt valóban nyert. Aranyunkat úgy ere dete, mint helyzete, hajlama és tanulmányai utalták arra, hogy nemesebb értelemben vett népköltővé legyen. Világosan állván előtt i költészetének föladata és eszközei, a nyelv titkaira fordított annyi tanulmány, finom érzék, kiváló ész- és szívtulajdonok összhangzó birtokában, nem csoda, hogy oly nyelvművésznek bizonyította magát műveiben, a kire sokáig példá nyul fog mutatni a magyar költői irodalom. Nála a nyelv egv engedelmes művészi anyag, mely az ő tet szése szerint készséggel és könnyűséggel simul a legkülönneműbb tárgyak s külső és belső állapotok jel lemző kifejezéséhez. Neki önként és bőséggel állanak rendelkezésére oly szavak és fordulatok, melyeket bár az élő népnyelv és régibb irodalom talán megőr zött, de melyek az ő műveiben jól eső újdonság szí nében jelennek meg előttünk. Az ő költői stilje ennélfogva valami egyéni. Nem stereotip, nem me rev, nem modoros, hanem élő, eleven és jellemzetes. Mély és maradandó hatást gyakorol ránk az ő lyrája. E hatás forrása ép ugy keresendő a tartalom nemességében, mint a nyelv különös erejében és bájában s a forma tökéletességében. Érzelme őszin teségéből egy parányi sem esik áldozatul a szó vi rágainak s a kifejezések föllengésének. Pedig ott, a hol annak helye, van, senki sem tud ragyogóbb szí nekkel festeni. Éles szeme s finom érzéke könnyen találja meg a legsajátosabb kifejezéseket a tárgy jellemzésére. Henye, közönséges jelző vagy üres kép távol marad tőle. A mi ott van, az mind oda tartozó. Költészetén bizonyos komolyság, mondhatnám búskomolyság, vonul keresztül. Semmi sem ad azon ban okot azon méltatlan és felületes véleményre, hogy ez a lyra hideg, elvont, elmélkedő, nem eléggé fennszárnyaló. A ki a szenvedések iskolájában érezni és gondolkozni megtanult s önsorsán kivül nemzete sorsát is szivén viseli: Arany költészetében mindig fölemelő és nemesbítő gyönyörűséget találand. Valamint költői nyelve szellemét, ugy formáit is sok részben a néptől vette. Mélyebben, mint előtte bárki, figyelte és tanulmányozta a népköltészet élő és irott jelenségeit, azzal együtt népzenénk sajátságát s régi irodalmunk hagyományait. Meg állapodott helyes nézeteket, hogy ne mondjam, föl fedezéseket tett közzé a magyar versidomról melyek bár egy iskolai czélra szánt értekezés szűk körében jelentek meg, költői versirodalmunkra nézve mégis kiváló fontossággal birtak. A mit az elméletben hirdetett, igyekezett meg valósítani a gyakorlatban. Használatba vette a nép dalformákat ; azoknak alapján új meg új alakításokat kombinált: de még sem mondhatjuk, hogy túlnyomó, vagy tekintélyes számban mutatnák ennek példáját költeményei. Inkább a szellem az, mely őt e részben is irányozta. Balladáiban leginkább érvényre jut a népköltészet befolyása; később azokban is fölhasz nálja, igaz, hogy mesteri eredetiséggel, az éjszaki balladák mintáit. Mindent összevéve, bátran állít hatni, hogy nyelv, forma és szellem népnemzeti s
21.
SZÁM. 1 8 9 3 . 4 0 . ÉVFOLYAM.
művészi egybeolvadása egy költőnknél sem hat reánk oly bájjal és erővel.mint Arany lyrájában. Hatását korának és az utána következő kornak költőire tagadni nem lehet. Ha egyéb nem is, de az a formatökóly, melyet nála a legnemesebb tartalom emel, követendő példányul szolgálhatott a fiatal verselőknek. Mégsem vettük észre, hogy az után zók seregét ugy vonta volna maga után, mint annak idején a Petőfi költészete. A különböző hatás oka a két költő egymástól különböző természetében keresendő. Az érzelmek csendes mélysége nem költ a szemlélőben oly heves érdeklődést, mint a lángoló képzelet és a viharos szenvedély játéka. Arany lyrája teljes összhangban tünteti fel a költőt és az embert. Semmi disszonanczia nincs a kettő között mielőttünk, kik az ő egyéniségét és eletét közelebbről rokonszenves figyelemmel kisérhettük. Egyszerű valódiság, minden külső máz,' vagy szinmutatás nélkül. Mély honszeretet hatja át ezt a szo rongó, érzelemdús szivet. A nemzet sorsa iránti meleg részvét ad ajkára hangot is, midőn a szenve dések súlya alatt félig megtörve piheg s végerejét még összeszedi. Ez a szeretet az, melynek hatása alatt nála az általános emberi vonások is a különleges nemzeti sajátságok emelésére szolgálnak, ez az, mely lantján oly hatalmas tiltakozásban zendűl meg a kozmopo lita költé.-zet ellen. Lelke jósággal van eltelve, úgy a természet tárgyai, mint az emberek iránt. Az emberben az embert, a belsőt nézi és becsüli, annak minden külső, esetleges tartozéka nélkül. •Érczbe öntött szobrát Toldiból vett alakok kör nyezik, — igy fejezte be Lévay emlékbeszédét, — mintha jelképezni akarnák, hogy a Toldi mondakör teszi Arany nevét maradandóvá. De e szobor és ez alakok felett, ugy tetszik nekem, ott sugárzik az a glória is, mely Arany lyrájából veszi eredetét s mely legközvetlenebbül világítja meg azt, a mi O benne örök: — aí ő halhatatlan szellemét.* Lévay tanulmányát, melyben Arany lyrájának egyes darabjait is jellemzi, nagy figyelemmel hall gatták s végül zajosan megéljenezték. Szily Kálmán főtitkár felolvasása következett Aranyról, mint az akadémia volt főtitkáráról. • E z a hely az övé volt! Ki oly visszavonultan élt, itt jelent meg évenkint egyszer, a nagy nyilvános ság előtt; innen, e helyről jártatta végig mélabús tekintetét a közönség tömött sorain, a mely áhítat tal leste a szót, meg az évi jelentés száraz adatait is, az ő ajkairól. Évről - évre megtörtebben jelent meg előttünk; tizenhat éve láttuk itt utoljára s már több mint tiz éve, hogy elhagyott bennünket örökre. De szelleme ma ismét itt van közöttünk.» A visszaemlékezés előadja ezután Aranynak főtit kárrá történt megválasztását. 1864-ben halt meg Szalay László. B. Eötvös József vállalta magára, hogy rábeszéli Aranyt a titkárság elfogadására. A költő akkor magányba vágyott, haza Szalontára, leánya kö rébe. Arany végre nem ellenkezett s 1865-ben meg választották s tizenkét évig vitte a titkári tendőket. Sok apró kellemetlenséget, kicsinyességet kellett elviselnie, melyek a költőnek nagyon sok idejét vették el. Mindjárt hivatalba lépése után azzal lepték meg, hogy az Akadémia épületében ekkor épített titkári lakást bérbe fogják adni s őt lakbérrel elégítik ki. Ekkor írta azt a humoros költeményét, melyet versei között találtak s melyből a következő versszakokat közöljük: A tudománynak háza vagyon : Ennek örüljek hát ma nagyon ? Kell gyalogolni a lelkem agyon, Nyári melegben, télen fagyon! Hát hisz a malmot befejezték, De szegény molnárt kirekesztek; Kormányos evezzen a gálya után, — így akará ezt a kapitány. Nincs, ki ne lássa, bár csupa vak, Hogy kocsis helye: kocsin a bak; Ha leszorítják, hajtja gyalog Csakhogy az aztán lassú dolog. Ámde ki vallja ebben a kárt ? Nékem ez a kis séta nem árt; Pezsgeti vérem, tart melegen, — Csak a szekéren baj ne legyen I . . . • •Buda halálán-nak megkoszorúzása óta, •^ r a ^ v múzsája többé semmi életjelt nem adott magáról. A nagy közönség is a titkári hivatal viselésében ke reste az igazi okot, és szerette volna a költőt e teher alól fölszabadítva látni. . Báró Eötvös József és Pauler minisztersége ideje ben többször tettek lépést, hogy a nemzet nagy köl tőjét időrabló hivatalától fölmentsék s jövedelmét állandó évdíjjal pótolják. Arany tiltakozott az ilyen megtiszteltetés ellen, mert mint mondani szokta: Keserű kenyér az, a mit a nemzet kegyelemből ad. Végezte tehát tovább a titkári hivatal ügybajos dol gait. , . Tizenöt évi hivataloskodásán az Akadémia 1870-ben úgy akart könnyíteni, hogy az új alapsza-
359
VASÁKNAPI UJSÁG.
2 1 . SZÁM. 1 8 9 3 . 4 0 . ÉVFOLYAM.
bályokkal kevesebb teendőt rovatott rá. Erre írta aztán ezt a kis verset: Szép megtiszteltetés, De nem bírok vele : Nem vagyok már a kés, Hanem csak a nyele. A következő években már a lemondás gondolatá val foglalkozott. 1876-ban be is adta, de az Akadémia nem fogadta el, valamint 1877-ben sem. Ezt az évet azonban már gond nélkül töltötte a Margit-szigeten, hol a «Toldi Szerelmét* befejezte s ebben az egy esztendőben több apró dalt írt, mint máskor hu szonöt év alatt. A visszaemlékezést, mely sok becses irodalomtör téneti adatot gyűjtött össze, a közönség megélje nezte. A díszülés ezzel véget ért s az akadémikusok és a közönség elindult a szobor-leleplezésre.
Abauj-Torna, Arad, Bács-Bodrog, Békés, Bereg, Bihar, Csanád, Csik, Csongrád, Győr, Háromszék, Heves, Hont, Hunyad, Jász-Nagykun-Szolnok, KisKüküllő, Komárom, Liptó, Mosony, Nyitra, Pest, Pozsony, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Temes, Tolna, Torontál, Vas, Veszprém, Zala és Zó lyom. Ezenkívül 41 városi törvényhatóság jelentett be küldöttséget. A vidéki honvéd-egyletek közül 70 je lentkezett a részvételre. Ezenkívül igen sok testület s a legtöbbje koszorút is tesz a talapzatra. Budapest küldöttségét Gerlóczy Károly helyettes polgármester vezeti és szintén koszorút tesz a szoborra. A tér díszí tési munkálatait Eberling fővárosi mérnök felügye lete alatt végezik. Mindenütt póznákat tűznek le s azokon lesz feltüntetve az egyes küldöttségek és testületek helye. Közvetlen a szobor körül foglalnak helyet az öreg honvédek és a koszorút készíttető magyar hölgyek. A honvédmenház 66 tagja dfszru-
darabja, nyomtatásban is megjelent Nádor és Bárd kiadásában, s ára 60 kr. Az opera színházban e hó 12-én a nemzeti szín ház nyugdíjintézete javára a nemzeti színház tagjai játszottak, s Erckmann-Chatriannak 'A lengyel zsidót czimű drámája került színre, mely az elzászi két hires író egyik elbeszéléséből készült már jó ré gen s most Ivánfy Jenő fordításában magyarul is be mutatták s vasárnap ismételték a darabot. Legköze lebb tüzetesebben ismertetni fogjuk. A színházak szünideje. A nemzeti színház szün ideje június hó 17-én kezdődik s szeptember elsején ér véget. A népszínházban az utolsó előadás június 15-én lesz, s az előadások augusztus 16-án kez dődnek.
A szobor baloldalról felvéve, háttérben a Sándor-utcza sarokházával.
A leleplezés előtt.
Panr Oéza pillanatnyi fényképei.
A leleplezés előtt: Az előtérben gr. Csáky miniszter és Eötvös Loránd, a szobor-bizottság elnöke.
A BUDAVÁRI HONVÉD-SZOBOR LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYE. Az ünnepély pünköst első napján délelőtt 11 óra kor kezdődik, és sorrendje ez: a budai dalárda Köl csey hymnnszát énekeli; Szénássy Sándor ismerteti a szobor történetét, miközben a leleplezés megtör ténik ; ezt követi Degré Alajos beszéde a honvédek részéről; majd a Jókai-Erkel-féle királyhymnuszt adja elő a budai dalárda; Bartók Lajos elszavalja ünnepi ódáját; aztán átadják a szobrot a főváros gondozása alá, a mire a főváros nevében Gerlóczy polgármester válaszol. Végül a Szózat következik. A képviselőház tagjai közül eddig mintegy száznyolczvan jelentkezett, hogy b. Bánffy elnök veze tése alatt megjelen a szobornál. Egy értekezleten elhatározták, hogy kocsikban együtt vonulnak föl a várba, onnan pedig gyalog mennek a szoborhoz. A A ház koszorúját az elnök teszi le a szoborra. Gr. Apponyi Albert 400 *rtot adott az ünnepély költ ségeire, kikötve, hogy a koszorút készíttető hölgyek részére ülőhelyeket készítsenek. Több körben pénzt gyűjtöttek, hogy a vidékről szegény honvédek fel utazhassanak, így a Schlick-féle vasgyár munkásai 73 frtot, a szabó-ipartestület 25 frtot. A megyei tör vényhatóságok közül eddig a következők jelentették be, hogy küldöttségileg képviseltetik magukat:
A
szobor
a
Muzeum
fölépcsőjéről
felvéve,
AZ ARANY-SZOBOR L E L E P L E Z É S E .
hában Cserey Ignácz ezredes-parancsnok vezénylete testületileg vonul ki.
IRODALOM
ÉS MŰVÉSZET
Arany János, írta Biedl Frigyes, második bőví tett kiadás ; kiadja Hornyánszky Viktor. Biedl igye kezett a költőről és költészetéről hű képet adni e mű ben. Széptani elemzését nyújtja a költő képzelőtehetségének, embereinek, állatainak, fej tegeti epikus költé szete vonásait, méltatja prózáját, nyelvét és stílusát, s kiemeli jelentőségét, összegyűjti Arany költői egyé niségének részleteit. Nagy figyelemmel írt munka, mely tizenkét fejezetben sok figyelemreméltót mond el a nagy költőről. A kötetet Aranynak Izsó által készített szobráról való kép díszíti s ára 2 forint. ö t nyelvű szótárt ad ki Somogyi Ede, a magyar, német, angol, franczia és olasz nyelv szótárát. A szótár mind az öt nyelv szókincsét feldolgozza betű rendben. Az egyes szavak értelmét kifejező idegen szók sorban (magyar, német, angol, franczia, olasz) vannak összeállítva. A mű 7—800,000 ezer szót tar talmaz, 8 füzetenkínt 30 krajczárjával rendelhető meg Bobitsek Zs. könyvkereskedésében. Próbaházasság, Gerő Károly bohózata, mely a népszínház játékrendjének most egyik legkedveltebb
KÖZLNTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar vörös-kereszt-egylet május 17-ikén tartotta évi közgyűlését gróf Csekonics Endre elnök lete alatt, igén élénk részvétel mellett. Az évi jelen tés szerint az egylet nagy tevékenységet fejtett ki, a lefolyt évben is; közel 55 ezer frtot fordított huma nitárius czélokra; tagjainak száma 50 ezerre szapo rodott ; vagyona megüti a két miihót. A közgyűlés megválasztotta elnöknek gróf Csekonics Endrét, alelnöknek dr. Schlauch Lörincz püspököt, főgond noknak dr. Darányi Ignáczot, főjegyzőnek Bibáry Józsefet, jegyzőnek Csávosy Bélát. Az erdélyi magyar közművelődési egylet közgyűlése. Deésen május 28-ikán lesz az Emke közgyűlése, melyre messze vidékről is sokan elmen nek. A közgyűlés napján rendezendő díszelőadásra Jakab Ödön irt prologot és E. Kovács Gyula a kolozsvári nemzeti színház tagja szavalja. A lobogó zott városba, impozáns lesz május hó 28-án reggel 10 órakor a bevonulás. A közgyűlés a reform, templomban lesz, mert ez a legnagyobb helyiség a városban. Az indulás Bethlen Gábor gróf elnök vezetése alatt Kolozsvárról május hó 28-ikán reggel lesz a rendes vonattal. Május 29-ikén és 30-án kirándulás Erdély legszebb és legjárhatóbb vidékére, Ó-Badnára, az Ünőkő alá a bukovinai-moldovai
, 360
21. SZÁM. 1893. +0. ÉVTOLYAM.
VASÁKNAPI UJSÁG,
határszélen, hol az erdélyrészi Kárpát-egyesület radna - borbereki fenyves fürdőjének ünnepélyes megnyitása lesz.
MI UJSÁG? A király Kőszegen. A király az idei hadgyakor latok alkalmával hosszabb ideig fog Kőszegen tar tózkodni, hol a katonai alreáliskola épületében ren deznek be a számára lakást. Kőszegről átrándul Szombathelyre is s itt a püspöki palotában fogja fogadni a tisztelgő küldöttségeket. Eljegyzés az uralkodó-családban. A hivatalos lap e hó 16-iki száma megerősítette azt a több nap óta szállongó hírt, melyet örömmel hallott min denki, hogy József főherczeg fia, József Ágost főherczeg, jegyet váltott a király unokájával, Auguszta bajor herczegnővel, Lipót bajor herczeg és Gizella főherczegnő leányával. A vőlegény József Ágost főherczeg ez év augusztus 9-ikén lesz 21 éves, Auguszta herczegnő pedig ápril 28-án töltötte be 18-ik évét. Az uralkodó-család két ágának e frigye benső örömmel tölt el mindenkit. Az országgyűlés. A képviselőház e hó 17 -én tartotta utolsó érdemleges ülését, melyen gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter nagy éljenzés közt terjesz tette elő a vallásszabadságról szóló törvényjavasla tot. Az ülésszak elnapolása a pünkösdi ünnepekre nem történhetik meg, mert a főrendiház még nem végezte el a képviselőház által megszavazott tör vényjavaslatokat. Az országgyűlést alkalmasint e hó 30-ikán rekesztik be királyi kézirattal. A delegácziók e hó 25-ikére vannak összehíva Bécsbe. * Duka Tivadar, Londonban élő hazánkfia, ki mint honvédtiszt jelen volt Budavár ostrománál, s a lét rákat ő szállíttatta az illető helyre a nagy nap előtti éjjelen, — a mostani emlékünnepély rendező bizott ságához a következő levelet küldötte : London, május 16-án 1893. Budavár bevételének emlékünnepére üdvözletet küld a távolból, az ünne pélyt rendező bizottságnak és különösen agg baj társainak egy 1849-iki honvédszázados, ki akkoron szintén telt némi, bár igen csekély szolgálatot, és köz vetlen szemtanúja volt Görgei tábornok oldala mel lett a soha el nem feledhető eseményeknek. — Duka Tivadar: Gyászmise Klapkáért. E hó 17-ikén volt évfor dulója Klapka György tábornok halálának. Lelki üdveért a budapesti ferencziek templomában d. e. 11 órakor gyászmise volt. K o s s u t h Ferencz német rendjele. A véletlen úgy akarta, hogy a német császárt és az olasz királyt Kossuth Ferencz, a középtengeri vasút forgalmi fő nöke vigye vonatán Rómából Nápolyba. Ennek az érdekes véletlenségnek folytatása is v a n : Vilmos császár Kossuth Ferenczet a másodosztályú porosz koronarenddel tüntette ki. A májusi ünnep. Az «Otthon-. írói kör által az árvízkárosultak javára rendezett májusi ünnep vasárnap óta szakadatlanul tart, s az idő is nagyon kedvezett. Minden este villamos fény mellett nagy közönség jelent meg a városligetben az iparcsarnok korzóján, hol katonai zenekar játszik. E hó 14-ikén délután különösen nagy közönség sereglett itt össze, este pedig az iparcearnok egyesített ezrekre menő sokaságot, mely hangversenyre gyűlt egybe. A fil harmonikusok kezdték Goldmark «Tavaszi nyitá nyával» s e jeles zenekar végezte a Berlioz-féle Rákóczi indulóval; Blaha Lujza asszony népdalai val gyújtott, majd Sauer Emil zongoraművészt tapsolta a közönség, a budai dalárda pedig két kar éneket adott elő. Az eredmény anyagilag is fényes volt. A májusi ünnepeket a szombati virágkorzó fejezi be. A virágokkal földíszített fogatok az Andrássy-uton vonulnak ki a városligetbe. Tompa Mihály emlékezete. Ez év július 30-ikán kegyeletes ünnepet ülnek Hamván. Ekkor lesz 25 éve annak, hogy Tompa Mihályt ott eltemették. A gömöri lelkészek, kiknek Tompa pályatársuk volt, ez alkalomból emlékünepélyt rendeznek és Szabó József gymnáziumi tanár fogja az emlékbeszédet tartani. A Tompa-emlék-bizottság pedig koszorút helyez a költő sírjára. A rimaszombati főgymnáziumi Tompa-kör már május 28-án fogja leróni kegyelete adóját a hamvai temetőben, még a szünidő előtt. A • Várkastély a Kárpátokban- czimű regény folytatását a .Vasárnapi tíjság» legközelebbi számá ban közöljük.
Szerkesztői
ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEINK. egész évre félévre negyedévre
mondanivalók.
A «Vasárnapi 90 kr.
Újság* egyes számának
ára
HALÁLOZÁSOK.
P. S. A Bulyovszky- (nem pedig Bulyovszky Lillaféle, mert az a Kisfaludy-Társaság pályadija) pályázat eredményét a magyar tud. akadémia május 14-iki nagy gyűlésén tették közzé. A jelentés csak egyetlen pálya műről, a «Eákóczi sírján czimüről szólt némi elisme réssel, de jutalomra ezt sem tartotta érdemesnek. A Teleki-díjra legközelebb szomorújátékok, a Karácsonyijutáimért pedig vígjátékok pályáznak, határnap mind a kettőre 1893. szept. 30. A Kóczán-dij ezúttal nincs kitűzve, mert az alapítványnak most esedékes kama taiból az eddigi pályanyertes darabok adatnak ki.
BESZÉDES KÁLMÁN, hazánkfia május 3-án Konstan
SAKKJÁTÉK.
tinápolyban meghalt. A szabadságharcz leveretése után menekült Törökországba, a honnan haza sem tért többé. Többször beutazta a Keletet s a török történelemnek, az emigrácziónak és a keleti viszo nyoknak egyik legalaposabb ismerője volt. Eleinte festői működéséből tartotta fenn magát, utóbb iro gatott külföldi és magyar lapokba s néhány év óta a tűzoltás elméletét tanította a török katonai aka démián. Beszédes volt az, a ki felkutatta a rodostói Rákóczi-emlékeket, megírta azok történetét s több mint 400 rajzot és vázlatot vett fel róluk. Mozgé kony, eleven ember volt s egész Sztambul ismerte az öreg urat. Ha magyarok jöttek Konstantinápolyba, Beszédes mindjárt ott termett s órákon át magyarázta a török főváros nevezetességeit. Elhunytak még a közelebbi napokban: MOGVO-
1774, számú feladvány.
Weinheimer B.-tó'l,
SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.
BUDAPEST, IV. kei*., váczi-utcza 22. szám.
CSÉNTI KÁLMÁN, kir. közjegyző,
Zemplénvármegye
egyik tisztelt férfia, Nagy-Mihályon. Egyike volt a szabadságharcz legvitézebb katonáinak. Bem alatt szolgált. Személyes vitézsége honvédhuszár száza dosi rangot és 16 sebet szerzett számára. — NEMES JÁNOS, tartományi bányafó'mémök Kolozsvárott, 90-dik évében. Kulturális, egyházi vagy hazafias ügyeknél mindig áldozatkészséget tanúsított. Az E. M. K. E.-nek nem régiben 2000 frtot, a ref. egy háznak szintén 2000 frtot adott. — RDTH JÁNOS, aranymisés pap, a piaristák váczi házának tisztelet beli kormányzó-segédje, a budai főgymnásium volt igazgatója, 84-dik évében, Váczon. — WUKOSINOVICS GTÖBGT, verseczi gör. kel. szerb főesperes, 78 éves.
a
e
i
g
feliémenitt-fryáros
1893. május. 1 9 7 . s z . 1893. május.
BUDAPESTI SZEMLE A M. Tud. Akadémia megbízásából szerkeszti
TARTALOM: Egy
magyar
hadvezér
mint
chemikos.
Világos indul s a negyedik lépésre matot mond.
— Than
Károlytól. K ö t ö t t f o r g a l m ú földbirtok és a g r á r - p o l i t i k á n k — György Endrétől. Gróf S z é c h e n y i I s t v á n i r o d a l m i m u n k á s s á g á r ó l (II.) — Zicby Antaltól. N e w - O r l é a n s b e v é t e l e F a r r a g n t - t ő l . — Reményi Antaltól. C o l e t t e f o g a d a l m a . Regény. (V.) — Schultz Johanna után, francziából — L. N. K ö l t e m é n y e k . Egy ifjú emlékkönyvébe. — Gyulai Pál tól. — Októberi éj. Musset Alfréd után, francziából — Eadó Antaltól. A . « D a l o k könyvei) H e i n é t ő l , m a g y a r u l . — m. p. — . É r t e s í t ő . Janet P . : A politikai tudomány története. — D, E . Újhegyi: Budavár keletkezése és hadtörténeti múltja. — H . M. — Éble G. Károlyi Ferencz gróf és kora. — 1. — Helyreigazitás. — Brózik Károlytól. — Válasz. — Simonyi Jenőtől. — Új magyar könyvek.
**.
5»
e
0
a fürdő-igazgatósag: Krepler F . igazgató.
gató, 31 éves korában. — ZALAI JÓZSEF, nyűg. só-
hivatali ellenőr, 48-as honvédfőhadnagy, hontme gyei birtokán, Borsiban. — BBESZTÖVSZBT EDE, pénzügyi tanácsos, 54 éves, Nagy-Váradon. — VABGA ISTVÁN, Bács-Bodrog megye jegyzői karának nesz tora, Petrovoszello községnek negyvenegy évig jegy
30 év óta udv. istállókban, valamint katonai és polgári nagyobb istállókban is, használatban; nagyobb erőfeszí tések előtt és után erősítésül; továbbá fiesamodások, rándulások, as inak merevség;* s más ily alkalmaknál; képesiti a lovat kiváló teljesítményekre ldomitásnál.
V? •V&*
^ Y>!(V
Kwizda-féle Restitutionsfluid.
Budapesten.
uimu uimuuuuuiiuiiiiii! iuiuuuaum
zője, 73 éves, Petrovoszellón, — SZENTMEBÁLT KÁL
MÁN, ügyvéd, győrvármegyei földbirtokos, 50 éves, Győrben. — VINCZE MIHÁLY, községi tanító, ötvene
dik, működésének huszonharmadik évében Kassán. Ozv. RAPCSÁK GIÖBGYNÉ, szül. Simor Anna, néhai
Simor János herczegprimás nővére, 73 éves korában, Ersekujvartt, s holttestét Esztergomba vitték. — Ozv. BEBZEVICZY IBNÁKNÉ, szül. Fáy Constantia, Szendrő-Ládon, 58 éves korában. — BÁNKI BÉLÁNÉ,
az. Császár Mária, földbirtokosnak, a hajdúböször ményi takarékpénztár igazgatójának neje. — Özv. KASZOVITZ ROZÁLIA, jótékonyságáról széles körökben
ismert martona, a fővárosban. Nagy vagyonának egy részét még életében különféle jótékony intézmé nyek létesítésére fordította. — Búcz LAJOSNÉ, szül. Vaymár Cziczelle, pestvidéki kir. törvényszéki biró neje, 33-ik évében, Pozsonyban. — RIGÓ JÁNOBNÉ,
sz. Csima Mária, gyöngyösi hirlapiró édes anyja, 72 éves korában.
KathoWws
es
protestáns
Görög-Orosz
Izraelita
21 V. A. Pünkösd TUS [A. Pünkösd vas. 9 C Izaiás pr. 6 Sehab. 22 H. Pünkösd hétfő Pünkösd hétfő 10 Zel. Simon 7Scb.2.n. Dezső 11 Móra. vt 23jK.Dezs6pk.vt. 8 Eszter 12Epif„ Germ. 9 24 S. M. ker. seg. 25Í C. Orbán p. vt. Orbán 13 Gliczéria vt. 10 14 Izidor 26 P.Nerei Fülöp hv .Béda 11 15 Pakóni 12 Sab. I . 27, S. Pazzi Magdolna Luczián I t U i á l U t ú . 3 Első negyed 22-én 3 óra 52 pk. d. n Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . iL. Egyetem-tér 6. szám.) N y e r s s e l y e m B a s t r u l i á k r a alkalmas kelméket öltönyönként 1 0 f t ÖO k r é r t és jobb fajtájúakat is — valamint f e k e t e , f e h é r és s z í n e s selyem kelméket méterenként 4 5 k r t ó l 1 1 f t 6 5 k r i g — sima, koczkázott, csíkozott, mintázott és damaszolt •tb. minőségben (mintegy 240 fajtában és 2000 kü lönböző szin s árnyalatban) szállít: póstabér és vám mentesen H e n n e b e r g G . (cs. kir. udvari szállító) s e l y e m g y á r a Z ü r i c h b e n . Minták póstafordulóval küldetnek. Svájozba czimzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. (3)
M á s o d i k k i a d á s . — Á r a ftlzve 8 0 k r . rr
LIPIKIJODFURDO (SZLAVÓNIÁBAN). B#~ Enyhe
éghajlat. -mn
IÜdüli j ó i é r a a continensen 64° Celsius. Az idény tartama niáreziostól október végéig. G y ó g y j a v a l l a t o k : A gyomor és bélcsatorna min dennemű hurntos bántalmainál, hólyagbetegségeknél, csúzos és köszvényes kóralakoknál, görvélykóros és különféle vérbajoknál.
Fürdo-orvos : Dr. Marschalko Tamás. K i t e r j e d t á r n y é k o s p a r k , s a j á t gyógyzenek a r , f e d e t t s é t á n y , díszes és k é n y e l m e s e n b e r e n d e z e t t szállodák é s m a g á n g y ó g y i n t é z e t e k . ( 5 0 0 vendégszoba.)
kitűnő étkezés, mérsékelt árak. V a s ú t i ö s s z e k ö t t e t é s : P a k i a t z L i p i k (cs. és k. szab. déli vasút), O k u c a n (m. k. államvasutak.)
CSÁSZÁRFÜRDŰ BUDAPESTEN. Gőzfürdője a m a g a n e m é b e n p á r a t l a n , j Iszapfürdői, t e l j e s á t a l a k í t á s k ö v e t k e z t é b e n [a l e g m o d e r n e b b iszapfürdők. F ü r d ő i n e k g y ó g y h a t á s a évszázadok óta hires: köszvényes és csúzos bántalmak, izzadmányok, bólyaghurut, idegbajok, vérszegénység, bőrbetegségek, vérbajok, fémmérgezések ellen, a l.in^\os fürdők, mint erősítők általános gyengeség eseteiben. — A s ivó gyógy m ó d : emésztési zavarok, idült gyomorharnt,máj-, lép- és vesebántalmak és alhasi pangás eseteiben. — A belégző gyógymód (inhalatio): az orr és szájüreg, a gége és a légcső hurntos bántalmai ellen. — Női bajok e l l e n a sós és l á p - I n g f ü r d ő k kiváló sikerrel használtatnak. M F Massage és villanyozasi gyógymód. ""•8 Állandó fürdőorvos: D r . D i e s o b e r F e r e n o z specialista nőorvos. — 2 0 0 lakószoba (60 kr.-tól 3 forintig), melyeknek nagy része a fürdőkkel zárt — télen fűtött — folyosók által van összekötve, miáltal a t é l i gyógymód veszély nélkül használható. — Kávéház, étterem, sík és hegyi sétahely. — Naponként kétszer katonazene. — Gyógy- és zenedij n i n c s . — A főváros minden pontjához kitűnő közlekedés.
A F r a n k l i n - T á r s u l a t k i a d á s á b a n B u d a p e s t e n megjelent é s m i n d e n könyvkereskedésben kapható:
A tVasárnapi Ujság» 19-ik számában közölt kép talány megfejtése: A babona a hittel él vissza.
Nap
ALBACH SZANISZLO J. n é h a i sz. ferenczrendi áldozártól.
Fürdői — a nagyszerű uszodák is — kizárólag kénes, hő- és langyos ásványvizekkel vannak táplálva, melyeknek természetes hőmérséke 27° C. és 65 5" C. közt váltakozik.
KEPTALANT.
hó.
Fő letét: Kwizda Ferencz János
Franklin-Társulat
Megfejtés. Világot Sötét Világos a. Botét 1. Kg6-f7 _._ g6—f5:(a) 1. . . . . . . . . . Kd5—e4: 2. He4—f6f Kd5—e5: 2. Vg5—f4 f Ke4—d5 3. Fa7—b8 T — Ke5—f5 3. Vf4-c4 j stb. 4. e3—e4 mat. H e l y e s e n f e j t e t t e k m e g : Budapesten.- K. J. és F. H. Andorfi S. — Kovács J. — Ung-Tarnóczon: Németh Péter. Kecskeméten: Balogh Dienes. — A pesti saku-kör. .
május
Kopható Ausztr. -Magyarorsz. gyógyszertár a i b a n és d r o g i s t a i n á l
i*£
Tessék a fönnebbi védjegyre ügyelni, s a vételnél határozottan kifejezni:
Bayersdorfer A.-túl.
naptár,
Xfi 0
osztr. cs. és k. s román k. udv. száll. ker. &> gyógysz. K o r n e n b u r g b a n , Bécs mellett. 1»" Magyarországi főraktár Bpest Török József gyógysz.
Az 1 7 6 7 . szánni feladvány m e g f e j t é s e .
Heti
EGYHÁZI BESZÉDEK
E l s ő r a n g ú k u t f o r r á s és gyógyfürdőhely.
Rajeczi BUBIÁN JÁNOS, 1848,9 honvédfőhadnagy, mérnök, 72 éves, Budapesten. — MEBZA JOACHIM, földbirtokos, 73 éves, Kolozsvárt t. — VITÉZ LAJOS,
az orosházi keresztény népbank igazgatója, 39 éves, Orosházán. — E B B FRIGYES, kolozsvári iskolaigaz
fehér és szirtes ingekben, sima, r e d ő s és gomblyuk nélküli mellekkel, vala m i n t zsebkendők, keztyük, harisnyák, alsó-tricot és utazási czikkekben. A «Franklin-Társulati kiadásában megjelent és kapható:
A felső magyarországi Kárpátok gyöngye, T e p l a T r e n c s i n - T a p l i o i vasúti állomástól 20 percznyi távolságban. Ausztria-Magyarország legerőteljesebb kénes fürdCi, '28 egész ménen, 31° R. természetes meleg forrásokkal, ^f pj. fényűzéssel Pompás fekvéssel, gyönyörű erdei ^r1-*^ berendezett fiir* vidéken. Hatásos CBÚZ, kösz dök. Újonnan épült vény, bénulások, idegbajok, nagyszerű gyógyterem, v ischias, idült bőrbajoki avó-, belégzési, massagecsontszu, a csontok •\& ^T *>s terep-gyógymód, villamos gyógykezelés. Az egészség és ké nelitOBisa s más nyelem minden törvényének megfe esetekben. lelő, olcsó lakások. Hangversenyek, szín KényeiSLtfff ház. J ó íorrás-viz, jeles konyha jutányos árak mellett. Május és szeptemberben naponkint 3 írtért szoba, fürdő és egész ellátás. — Wotrl: Útmutató renetén- Teplitzten (németül) minden kónyvk. kapható. Képes tervezeteket inQi/en huta
Megjelen évenkint 12-szer 10 Ívnyi havi füzetekben. Előfizetési ára bérmentes küldéssel egész évre 12 forint, félévre 6 frt. magyar irod. intézet és könyvnyomda
Legnagyobb raktár:
s?
GYULAI PÁL.
h
VILÁGOS.
INGEK
óriási választék uri divat- és fehérnemű-újdonságait. legújabb nyakkendőkben. Cs. és kir. szabadalmazott ajánlja
BÓSSY JÁNOS, ki Békésmegyében és a gróf Wenkheim
család szolgálatában sokáig működött, megírta a megye, Békés város és a gr. Wenkheim család tör ténetét, s mikor nyugalomba vonult, a régészeti tudományoknak szentelte életét, 88 éves korában, Békés-Gyulán. — BAI BERTALAN, földbirtokos, Bor sod-megye tisztelt veteránja, ki a szabadságharczban példaadón vett részt, a hatvanas években Bor sodmegye alispánja lett, 75 éves korában. — DEB-
361
VASÁRNAPI ÜJSAG.
Latzkovits A.
Átutazóban. Egy tanítópár aranylakodalmán. Mind
a két költemény művelt ízlésű íróra vall, azonban frt 8.— írt 4.— frt 2.— A Vasárnapi Újság valódi költői tehetség egyikben sem tűnik föl. Hangu A Világkrónikával együtt • 10.— • 5.— « 2 . 5 0 latos sorokat tud ugyan írni, de egységes, szerves egé A Vasárnapi Ojság és 12.— • 6.— « 3 . — szet alkotni n e m bír. Különösen az «Átutazóban» cziműben vannak szép helyek s ebből még az egységes Politikai Újdonságok A Világkrónikávai együtt • 14.— « 7.— « 3.50 hangulat sem hiányzik, de mennyire nem tudja meg találni a kellő perspektívát. A költő a boldog emlékek Osupán a Politikai Újdonságok 5.— • 2.50 i 1.25 által megszentelt helyen utazik keresztül, ép ezerr az A Világkrónikával együtt 7.— t 3.50 « 1.75 úton, ép a jegenyék árnyán vitte nejét esküvőre; de m á r a második versszakban, a helyett, hogy a pillanat A «Vasárnapi Újság», a legrégibb magyar közvetlen benyomásának adná át magát, reflexiókba szépirodalmi és ismeretterjesztő képes lap, eredeti bocsátkozik, hogy szerelmük áldása, lelkük fénye lebeg elbeszéléseket ós életképeket, részben illusztrálva, ezeken a mezőkön, akár nyár van, akár ősz, akár ha közöl J ó k a i Mórtól, M i k s z á t h K á l m á n t ó l , vas tél. Mennyivel hatásosabb volna a vers, ha a költő azt mondaná el, a mit abban a pillanatban lát és érez B a k s a y S á n d o r t ó l , G y a r m a t h y Z s i g á n ó t ó l , s a közvetlen szemléletből menne át a múlt idők B. B ü t t n e r L i n á t ó l , P e t e l e i I s t v á n t ó l , S z i v o s visszaálmodására. A versalak is nagyon mesterkélt," B é l á t ó l , R á k o s V i k t o r t ó l , K a c z i á n y G é z á t ó l , nyolczsoros versszakban a rímeknek olyan elhelyezése, K a z á r E m i l t ő l , stb. — A külföldiek közül leg hogy az első sor a harmadikkal, a második a hato dikkal, a negyedik pedig a nyolczadikkal rímel, a rí inkább az angol, franczia, orosz szépirodalom meket csaknem észrevehetetlenné teszi. jelesebb elbeszélői müveit mutatja be.
Az előfizetések a i Vasárnapi Újság» és «Politikai Uj donságoki kiadó-hivatalába, Budapest, Egyetem-utcza 4. küldendők.
21.
^_
fflmrtmnmnrttrtiimt Szt.-MARGITSZIGETI GYOGYFORDOHELY.
I
1 1
A szt.-Margitszigeti 43-7° C. hévviz kitűnő eredménynyel használtatott mint f ü r d ő vairv belsőleg, mint gyógyital és b e l é l e g s é s r e a következő kóralakok eller7 köszvény, osús, zsábák, i d ü l t k ü t e g e k , k ü l s é r t é s e k n t a n felle p e t t i z z a d m a n y o k , g ö r v é l y é s b n j a k ó r , m á j - , gyomor-, b é l b á n t a l m a k , i d ü l t székrekedés, h ó l y a g h n r a t , n ő i b á n t a l m a k , g a r a t - , g é g e - , t ü d ő h o r n t hiidések, i d e g b á n t a l m a k . Meglepő sikerrel használtatott a massage, v i l l a m o s fürdő, h i d e g v i s - és K n e i p p - f é l e gyógymód. 135 Hold sétakert, t i s z t a p o r m e n t e s levegő és 300 vendégszoba, társalgási és tekéző-terem, nosta telefon távírda, gvó^szeitár és elismert jó konyha. — Bendelő fürdőorvos' • D r B a n e r A n t a l föherczegi ndvari orvos. — Naponta k a t o n a - és czieánvzene. - HajAkozlekedésfélóránként; menettérti jegv: hétköznap 20kr., vasaVés ünnepnap 4 0 kr., gyermekjegy 10 kr. 0 . T F ü r d ő - i d é n y t a r t a m a : m a j n s 1-től o k t ó b e r l-ig. " W - A S z t . - M a r g i t s s i g e t i CTöRrvis, agyszintén a szénsavval ellátott S s t - M a r g i t s r i g e t i n d i t ő savanynviz mindenkor frissen töltve kapható és mint legjobb és legolcsóbb asztali ital es egészségápoló viz kitűnő sikerrel használtatik: gége-, , B » ~ t - , t u d ó - é . k o l y a e h u r n t , valamint köszvény, m a j - , g y o m o r - es b é l b á n t a l m a k e l l e n . . S i r Á r s z a b á l y k í v á n a t r a b é r m e n t v e m e g k ü l d e t i k . " » • Megrendeléseket lakásokra, úgyszintén gyógyvízre és üdítő savanytmzre átvesz
a szt-Margitszigeti gyógyfürdő-felügyelőség Budapesten
TA3STULÓ-STATISZTIKÁHOZ VALÓ
SZÁZALÉK-TÁBLÁK Mindennemű tan- és nevelő - intézetek és tanügyi hatóságok használatára. Összeállították:
B A L O G M Ó E és C Z Ó G L E R A N D R Á S .
Ára 3 0 k r . E táblák segítségével legott meg lehet tudni, hogy valamely osztály tanulóinak bizonyos része az illető osztály létszámának hány százalékát teszi. Az oszlopok fején levő kövérebb számok az osztály tanulóinak létszámát, az oszlopok baloldalán levő folyó számok pedig azon tanulók számát jelentik, a kiknek megfelelő százaléka kerestetik; az eme számok mellett jobbra levő számok a keresett százalékokat adják. A táblák 1-től 80-ig terjedő létszámot magukban foglaló osztályokra terjednek ki. A százalékok 2 tizedes helyre pontosak. Azok a százalékok, melyekben a 3-ik pontos tizedeshely 5-nél nagyobb, csillaggal vannak megjelölve.
. 362
21.
VASÁENAPI UJSAG.
Valódi f r a n c z i a
méterje
Kollarits Józs. és fiai
Divat Szatin 55* MP^
B?ܧÍÍ Idény május Hol szept. végéig. K e s e r ű források. Ivó ós fflrdőgyógyniód. A gyógyhely fiirdői, esetleg ivóforrásai kitűnő eredménynyel alkalmazhatók: 1. Bárminő okok folytán keletkezett lobos izzadmányoknál: 2. Kői bajoknál, különösen metritis chronicánál; méhkörftli és hashártyalob után visszamaradt izzadmányoknál; a méhnek helyzetváltozások, nem különben daganatok által előidézett izgatottsági tüneteinél; hurutos állapotok és tisztulási zavarok nál stb. 3 . Az alhasi pzervek bántalmainál: máj bajok, szokványos székrekedés, stb. 4. Zsirkórnál. 5. Köszvénynél, stb. FÜEDOOEVOS: D r . B R ü C K J A K A B , az orsz. közegészségi tanács r. k.
A Franklin-Társulat kiadásában Buda pesten megjelent és minden könyvárus nál kapható:
A száraz építészet elemei.
Egészséges fekvés, fél ó r á n y i r a a fővárostól, k é n y e l m e s l a k á s o k , j ó v e n d é g l ő , aene, k á d - és márványfürdők, különféle znhanykészitlékekkel. — Rendes társaskocsi-közlekedés.
Gazdák, építészek és gazdasági tanintézetek hallgatói számára.
A kocsik állomási helye: Ferencz Józseftér, a régi Lloyd-épület előtt.
Irta
M I K A KÁROLY
A gyógyhelyre vonatkozó bővebb felvilágosítás sal szívesen szolgál
Mattoni és Wille Budapest.
Ára l'ttzve 50 kr. r
vöttáru nagy raktárában
Budapesten, IV. ker.. váczi-utcza 5 .
SZÁMÁRA.
Ára fűzve
1 frt.
LEVELEK EGY TANULÓ IFJÚHOZ. Irta
kjllapií.aror,
SZITNYAI Ára fűzve
RÉSZLETFIZETÉSRE íf Képes árjegyzék bérmentve. Javítások pontosan eszközöltetnek.
Egészen újonnan berendezve!
1 frt.
(József- és Mihály-forrás.)
kötve 1 frt 40 kr.
Előszó a levelekhez. — A lét harczában a jobb győz. — A figyelem fontosságáról. — Az ó-classikusok tanulmányozásáról. — Experimentálás ott hon. — A német nyelv bírásának fontossága. — A gyorsirászatról. — Olvasásra ajánlott jellemképző művek. — A ruházkodás, divatbábok. — Az ének és zene neme8itő hatásáról. — A jó magaviselet. — Hogyan olvassunk? — A valódi hazafiság. — Az iskolai barátságokról. — Az okos szülő és az iskolai bünteté sek. — A regényolvasás következményei. — A vallásosság érzelme. — A kézi munka fontossága. — Vizsgálatok előtt. — A fájdalom nemesítő hatásáról. — A pénzzel való bánás művészete. — A rajztanulás fontossága. —• A bolondok között. (Látogatás a Lipótmezőn.) — A napi lapok rendes olvasásának követ kezményei. — Goethe bölcs mondásaiból. — A vakokról. — Egy hazánkfia afrikai utazásáról. — A jó és rossz szavaló. — A kísértetektől való félelem. — Trefort A. vezéreszméi, — Színművek hatása, színházlátogatás. — Az adriai tenger partjain. Abbázia.— Álom, visió, hallucinatió. —Madách, Buhver, Flammarion, Hartmann E. az emberiség jövőjéről. — Az egyetemi pályáról. — Beszéd ő Felsége a király nevenapján. — A pályaválasztásról. — A legszebb protectió.
A leggazdagabb
A n ő i bántalmak, vérszegénység, sápkór, h ó l y a g h u r u t és veseföveny, a r a n y e r e s bántal m a k , g y o m o r - és b é l b u r u t , idegbajok ellen kiváló orvosi tekintélyek által ajánlva. Szénsavas vasas m e l e g -(pezsgő) - t ü k ö r -für d ő k , egy külön e czélra emelt uj épületben, a legkényel mesebben berendezve nők és férfiak számára. — L á p (mór)-fttrdők. Calorisator-fllrdők. M i n d e n n e m ű k á d f ü r d ő k . U s z o d a a t e r m é s z e t e s f o r r á s o k fölé e m e l v e , ( 1 7 — 1 8 J C . f o k r a m e l e g í t v e ) . Kellemes égalj. J ó olcsó lakások. Kitűnő kiszolgálat és jó étkezés. Naponta többször zene. Este villamos világítás a parkban.' Á l l a n d ó f ü r d ő o r v o s : Dr. S á n t h a G y ö r g y .
ELEK.
Vászonba
Fürdő-idény tartama május-szeptember.
szénsavas vasas források.
Faj-ebek!!
Legjobb és Leghirnevesebb Pipere Hölgypor
régi
Világhírű nevezetes telep. Alapíttatott 18M-beu.
^
\ | ^
^ ^ ^ Mf\
k
% » \ J %^A
^
^^^
^
Buziás tiyégyfiirdö
vasnti állomás LUfiOS vagy TEMESVÁR. Zónajegy Budapest— Orsova. Magyar királyi államvasutak. M i n d e m v o n a t h o z e l e g á n s t á r s a s k o c s i k ssem é l y e n k i n t 1 frt, m a g á n f o g a t o k s z e m é l y e n k i n t f r t 1 . 5 0 a f ü x d o i g a z g a t ó s á g á l t a l ki rendelve.
Villamos világitás!
HidegvizgyAgyintézet
V * * ' C H . F A Y , ILLATSZERES!, PARIS
— 9 r o . d. 1. P . l x S -
FARÚ
Fürdő-idény kezdete május 21-től szeptember végéig. Tiszta ózondús, enyhe, egyenletes tóparti levegő ; égvényes-, sós-, szénsavas-, vasas források; juhsavó-, tej-, szőllő-, másságé-gyógymód; szénsavas ínelegpezsgö és szénsavas kiuegfurdők, gőzfürdő, zuhanyok, balatontavi hidegfürdők es uszo dák; o r v o s i t e k i n t é l y e k á l t a l i g e n a j á n l v a : vérszegénység-, görvély-, giimökór-, csnz-, köszvény-, légszervek hurutos bántalmai-, rekedtség, vérköpés, gyomor-, bélliurut-, máj- és lépvérbőség-, női bajok és idegbántalmakban.
^-fc^*fc^^*fc#p,^l*^fcht^^X-,^*'^^,^*^v-
»A^*^--^--A^^~^^-^-^--x>-^^*~>^*'^^J^-^-^^'^*^-^^A~^'-^'
a legkellemesebb hüsitö a fürdő-igazgatóság Buziáson (Temesmegye).
Elsőrangú fürdőintézet.
Seyfarth A r t h u r .
lejüsztíbb tftfráorM
tTTTiTrrmtTTmTtTTTrTTTtTTtTÍTr Dr. Lengiel Fr.-féle
uy ir fa balzsam. Kir. szab. Svédhonra. ««? Már magában véve azon növényi nedv, a mely a nyírfából kifolyik, ha annak törzsét megfúrjuk, emberemlékezet óta mint a legkitűnőbb szépítő szer volt is meretes, ha azonban ezen nedv a fel találó utasításai szerint, balzsammá alakittatik át, csak akkor nyer úgyszólván csodálatos hatást. K a este megkenjük v e l e as arozot v a g y m á s b ő r r é s z e k e t , akkor m á s n a p csak n e m é s z r e v e h e t e t l e n pikkelyek v á l n a k le a bőrről, a mely e z á l t a l f e h é r r é es gyöngéddé válik. Ezen balzsam kisimítja az arezon a ránezokat és himlőhelyeket, ifjú arezszint, a bőrnek fehérséget, gyöngédséget és üdeséget kölcsönöz; a leg rövidebb idő alatt eltávolítja a szeptót, májfoltot, anyajegyeket, orrverességet, bőratkát s a bőr minden más egyéb tisztátalannágiít. Ára egy korsónak, használati utasítással együtt, 1 frt 60 kr.
első német fajeb-tenyésztő intezete K ö s t r i t z b e n (Németország). Számoa európai udvarnak szállitója, a legmagasabb kitíinttitésekkel jutal mazva ; szállít jeles specialitásokat modern r e n o m m i r - , luxus-, s«alon-. vadász- és s p o r t kutyákból. — Nagy gyűjtemény bernátheg-yl newfonndlandi mastiffs, n é m e t dog-g-e. bul dog-gr, terrier.-i, colleis, vér ebek, fürjészebek, vadász-, braokler- és borz-ebekből, uszkárok, m á l t a i , r a t t l e r . majonifejü és mopszkutyákból, őrebek s t b . efélékből. Jótállás mellett csupán l.-r. minős. Jeles nagy választék. Első rendű ajánlatok minden országból. Sok száz köszönő írat berezegi éa grófi házakból, legmagasabb tekintélyek től és kinológokról. Gazdagon illnstrált album 50 fillér; katalógus díj nélkül. Eredeti fényképek ki tüntetett kutya-fajoktól, 1 cab. és 25 miniatűr. 3 márka. Érdekes illustrált munka: .Der Hnnd und •élne Kasseu, Zucht, Pflege und Dressur* (Az eb ée annak fajai, neve lése, ápolása ée idomítása) 5 márka. K i v i t e l m i n d e n v i l á g r é s z bel
Elismert legjobb éa legdivatosabb
Dr. Lengiel orvosi BENZOE-SZAPPANA
posztókelméket
a legalkalmasabb bőrápoló szappan, mely a bórt gyengéddé s finommá teszi s hivatva van a nvirbalzsam hatását előmozdítani. Ára 60 kr. Kapható minden jobb gyógyszertárban.
t a v a s z i é* n y á r i s z ü k s é g l e t re, a legulcáóbbiól a legfinomabb minőségig, valódi színűeket és tartósakat, öltözetekre, felöl tőkre s minden más czélra — utánvét mellett g y á r i á r a k o n , méterszámra is szallit, magánzók ugy mint szabóknak: a cs. és kir. szabad, finoinposztó- és gyapjúkelmék gyári raktára
Főraktár: TOROK JÓZSEF gyógyszert, Budapest, király-utcza 12. - Aradon: Ring S. gyógyszerésznél.
EZREK MENNEK GARLSBADBA,
Sehwarz
Móricz,
hogy rossz gyomrakat kireperálják és újra jól emészszenek és •erre elköltenek — néha hiába, egy vagyont; pedig ezt a czélt otthon kényelemn n n n m n A n l l használata által, me] a ben, kevés költrEFolIl'IlllK 7 **'«"me«a W* ^ * M « « W W M emészteni segit séggel elérik •éa a gyomort rövid időn tökéletesen helyreállítja. — Az én pepsinborom kedves ize, és hatása ki nem marad. Egy üveg ára 1 frt 20 kr., 5 üveg franco küldve 6 frt.
Z w i t t a u , B r a n n mellett. Egyenruha - szövetek, vízmentes loden és vadászkelmek, peruvienne és dntkinsr szalonöltözetekre. IRi plaidek. stb.
Rozsnyay Mátyás, gyógyszerese,
[tntakönyvek szabómestereknek bérmentet-
művegyészett l a b o r a t ó r i u m a A r a d o n . ugyanott kapható: V a s a s c h i n a b o r . 1 üveg 1 frt 20 kr., 5 üveg franco küldve 6 frt és S e r a i l - a r o s k e n ő o s szeplő ellen egy tégely 70 kr., franco küldve 1 frt 5 kr. 4715
Női ruhakelmék, valamennyi újdonság, leggazda gabb választékban.
^
Hegyektől védett gyönyörű fekvés, diszes és czélszerű berendezés, gyógy terem, sétacsarnok, árnyékos sétányok, lombos park, fenyves liget, térzene, ezini előadások, hetenkint tánczraulatság, élvezetes kirándulások, sétacsónakázás, Elegáns lakások az Erzsébet-, Klotild-udvarokban és a Grand Hotelben; csinos nyaralók. Jó és mérsékelt étkezés, table d'hotle, convert 1 frt 50 kr. A szobák ára 40 krtól 4 frtig. Június 15-ig és augusztus 20-tól a saison végéig a lakások 30o/o, az étkezés 20«,o olcsóbb a Grand Hotel éttermeiben. Vasúti állomás Siófok éa Veszprém. Siófokról gőzhajón 1 óra. Veszprémtől bérkocsin l'/i óra. Vasúti saisonj egyek 33l/io/0 kedvezménynyel, menettél ti jegyek, — 3 napra — féláron kaphatók. Prospektusokkal incyen szolgálunk. A fürdőintézet rendelő főorvosa: Dr. H u r a v I s t v á n . Lakásmegrendelések — előleg mellett — Kovács Ábel fürdőigazgatóhoz iutézendők Balaton-Füredre. Balaton-Füredi ásványvíz, mely mint étrendi viz is igen kedvelt, — fő raktára É d e s k u t y I>. ásványviz-szállitónál Budapesten. Kapható S z e m e r e y J á n o s n á l Veszprémben, és B i r k m a y e r L a j o s n á l Székes-Fehérvárott.
A
fürdő-iqazaatóság.
WALLA JÓZSEF czementáru-gyára ié* \é építési anyagok raktára Budapest, VII. ker., Rottenbiller-utcza 13. sz. Vállalkozik: GRANITTEBAZZO, BETONIROZÁSOK, CSATORNÁZÁSOK, SZÖKŐKUTAK, CZEMENT-LAPOK ÉS MOZAIK LAJPOKKAUT. KÖVEZÉSEK elkée»zité»ére »tl>. 5«3i
Gyári raktára a gartenaui Port iandi cement és vizbatlan mész gyárnak.
Raktárt t a r t : KERAMIT LAPOK:, KELHEIMI LAPOK, METTLACHI LAPOK, TERHACOTTA-ARÜK,
KŐFEDÉLPÉP, TŰZÁLLÓ TÉGLÁK, KÉMÉNY RAKVA. NYOKBÓL stb.
STElNZEUtRÖHREN
Gyáriraktára a gartenaui Port iandi cement és vízhatlan mészgyárnak.
A magyar királyi államvasutak gépgyára legkitűnőbb szerkezetű és a versenyeken eddigelé legyőzhetlen maradt
gőzcséplőgarnituráit,
Kneipp-kura Buziáson.
vize nemcsak mint kitűnő gyógyvíz ismeretes, de óriási szénsavtartalmánál fogva 1 buziási József és Mihály források italul is szolgai. Mindennemű felvilágosítással, nemkülönben prospektusokkal szolgál
Zalamegyébeii, Magyarország:.| Posta-, távírda helyben.
50 nemes faj.
Külbnl9gn Rizspor
és
Tekintettel a fürdőző közönség azon részére, mely a hidegvizkurát, főleg a Kneipp-irorát kívánja használni, Buziás-fürdőn is ez idén egy külön e czélra épült és szak szerűen berendezett vizgyógyintézet létesült, hol a v i z g y ó g y m ó d és K n e i p p - k ú r a műveletein kivül m á s s á g é , v i i l a n y o z á s , v i l l a m o s f ü r d ő k is alkalmaz tatnak. Külön gyógy-étrend. J ó l képzett fürdőszolgák és fürdőszolganők. A vizgyógyintézetnek e téren m á r régóta előnyösen ismert szakorvosa és vezetője: L>r. F a j t h P é t e r .
BALATON FÜRKD
Bltll ÚTTAL VEGYÍTVE
1 frt 40 kr.
T a r t a l o m : Előszó. — I. rész. Kisebb értekezések, chriák, t a n u l ó k számára. Mire tanit általában a jó víg- és a jó szomorújáték? — Híres férfiak életr.íjzairól. — Háború és béke. — Légy kész egyesülni. — A baj korán orvoslandó. — Ábrándozás az élet megrontója, m e l y . . . — I I . rész. Ünnepi beszé dek, értekezések. Beszéd az ifjúsághoz az önképzésről, a kötelességérzetről, az érdeklődésről, tanulásra buzdítás, jutalmak kiosztásakor. — Igazmondás a szónoklatban. — I I I . rész. Felolvasások, különféle t a n u l m á n y o k . Mit neve zünk valódi im'veltségnek ? — Az álomról és annak jelentőségéről. — A humor. — Legkiválóbb kritikusaink a kritikáról. — A szónoki előadás egyes kellékei ről. — IV. rész. Szépirodalmi előadások, t a n u l m á n y o k . A nemzeti irodalom tanulmányozásának haszna és fontossága. — Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor és Tompa Mihály költészetének főbb eszméi. — Kölcsey Ferencz szónoki m ű veinek vezéreszméi. — Vörösmarty Mihály és Arany János lyrai költeményei nek főeszméi. — Kedélyes és nem kedélyes emberek.
CB fg
a J * levantin, batiszt, creppzephyr, selyemhulladék, czérnaszövet, tourista-flanell, atlasz-szalin. * t Csakis j ó minőség és j ó inosó-sziu. — Minták k í v á n a t r a készséggel ingyen és b é r m e n t v e . • ? s -H s
ELEK.
Vászonkötésben
CD- 13
M CD
Irta
SZITNYAI
** m
B u d a p e s t , K i g y ó - t é r ,,a szép j u h á s z n é h o z " ,
^L^
A MAGYAR IFJÚSÁG ÉS A MŰVELT KÖZÖNSÉG
P
• KUNZ és MOSSMER vászon- és fehérnemű-áruházában,
a
„Legalkalmasabb jutalomkönyvek közép iskolai tanulóknak**.
TANULMÁNYOK
0
Mosóruha- szövet
ti
A "Franklin-Társu'ati kiadásában Budapesten megjelent és minden könyv kereskedésben k a p h a t ó :
363
UJSÁG.
az „YPSZILANIT'-hoz
MAGYARHON ELSŐ, LEGNAGYOBB ÉS LEGJOBB HÍRNEVŰ ÓRAÜZLETE. "
,ÉKSZEREK 10-évijótállással L
4 0 . ÉVFOLYAM.
ED
vászon, fehérnemű és s z c -
kir. mérnök.
Százharmincz ábrával.
1893.
-a g*
Valódi szellőztetés,
nyáron hűvCeetb levegő, kitelt a | hálószobában; té llen jobb mt-leír• elosztás OnxcűIködő szellőzl t e t ő , 2 - 12rnp6B l(klappig) minden IfüstcBÖhöz alkalImas; hátul IégIstirTn záródva s •csak előírói bó logatja ki & füst Őt és rossz levegőt ; JL nappali P háló »*iwTn«** szobák, konyS hák. éléskam r á k , pinczék- ée i r o d á k b a n n é l k ü l ö s h e t l e n . 8—12 márka. *X5 méterre 1—6 rugÓB szellőztető á 12 márka, elégséges. Hozzáv e z e t é s r e , szintén 6 m.-töl kezdve, k é r ü n k t é r v á z l a t o t . — Tervezet ingy. Sepp */., 20 év óta szakmérnök, Leipzig - Ftagtvitz*
SZÁM.
3 1 . SZÁM. 1S93. 40. ÉVFOLYAM.
hengerkazános lokomobiljait,
szalmakazalozó gépeit, gozknkoriezamorzsoléit és Stibor-korflirészeit I
kedvező feltételek mellett ajánlja
a magyar királyi államvasutak gépgyára vezérügynöksége Árjegyzék
ingyen.
B U D A P E S T , VIII.. József-körut 4 1 .
Árjegyzék
ingyen.
• Tévedések elkerülése végett, a levelezések, küldemények és megrendeléseknél, mindig csak az utóbbi czim használandó. — Vigyázzunk a czimre!
SS
I
^E^^^^^^^^^?^
364
VASÁRNAPI
21.
UJSÁG.
BUDAPESTI
Fájós l á b a k r a
^^^^ ^ ^ ^ műkedvelők számira, l e g ú j a b b n t i ^^Km^^—Stf t á v c s ö v e k e t kitűnő s z e m ü v e g e k e t a j ^ ^ t — > ^ C ^ ^ E & ,éB o r r c s i p t e t ő k e t , megvizsgált m a i i I a # k J 1 mal-lázhőmérőket, Aneroid (légy B ^ _ J L í í g g L U n l y m é r ő k e t ) szabadalmazott r a j z e s z k ö z ö k e t ajánl
ajánlom készítményeimet
(Fonciere-pálota).
P e r o n o s p o r a fecskendők, ruggyanta tömlők, kerti fecskendők, és kutak raktára.
BERÉNYI
czipészmester V., Fttrdő-utcza 2 . sz. Dianafttrdö-épület.
Budapest, Kristóf-tér 6. szám,
legelőnyösebben vesz és e l a d mindennemű érték, papirokat és pénznemeket.
"•beles külföldi rnüiparáruk raktára. BUDAPEST D o r o t t y a - u t c z a 1. sz. Kívánatra jegyzéket
ezelőtt József-tér 14. Nádor-nteza sarkán.
uj nagy képes ár bérmentve küld.
ÉVFOLYAM.
<s*
p a r k e t - g y a r a . B u d a p e s t , V., F e l s ő - r a k p a r t 1 0 . Ajánlja kitűnő minőségű puha- és keményfa padozatait. Szamos kitüntetés. Nagy készlet. Mintalapok, árjegyzékek i n g y e n és b é r m e n t v e .
Fény-
és minden néven nevezendő asphaltburkolási munkákat.
HÉ 1
készülékek és ^^^•kellékek
i i
legnagyobb és leggazdagabb raktára.
TffTTT íTTTti TTl 1T rrTTTTTTTTTTTTTTT
Árjegyzékek ingyen és bérm.
Legmagasabb SORSJEGYEKRE és egyéb É R T É K P A P Í R O K R A
Budapest, Yáczi-utcza, 12. Gyár: Bécs, Kaiserstrasse 62. Alapíttatott
1856-ban.
Többszőr kitüntetve.
olcsóbban mint bárhol kaphatók
Telefon.
KORDOS ( M M ÉS TÁRSA BUDAPEST,
V. Dorottya-nteza 5. szám.
Hirdetések felvétetnek a kiadó hivatalban Budapest, IV. kei*., Egyetem-utcza 4-ik szám alatt.
KOTZÓ PÁL
bank- és váltó-üzletében,
Gépészmérnök B U D A P E S T Üllői-nt 18. sz
ry.^.^.ry.y:'^'-'*'-.'s*''y" >*.'»*-T: 4:-f-.rf' r
Vas
ágyak
m a t r á c z c z a l Irt 10 gyermek-ágyak « 9 sodronymatráczok - 10 mosdó-asztalok « 4 gyermekkocsik « 12 kerti padok « 7 kerti székek < 3 kerti asztalaink « 8 kerti sátorok • 60 szilárd minőségb. szállíttatnak
Wolf Soma
m
vasbutor- gyári raktára Budapest, Dorottya-utcza 2/v.
mohai
L e g j o b b a s z t a l i éa ü d í t ő i t a l . K i t ű n ő s z o l g á l a t é t az e m é s z t é s i l a v a r o k n á J .
Gyár és irodák:
tesz
Edeskuty L. ariadea gyégyssertáraaa, k e a c i veadéirlibea.
árak és kedvező
BUDAPESTEN. Fiók-raktár:
P o d m a n i c z k y - u t c z a 14. K e r e p e s i - ú t 77.
Gőz- és járgány-cséplőkészületek,
o . *• klr. ' * . M . r b klr. udv»ri asalllUDll B.d.pest.
számos első díjjal kitűnt. Schlick-feie szab. 2 és 3 vasú ekék,
ftiierkereekMléi-
mélyítő és egyetemes aczél-ekék,
5159
eredeti SCHLICK- és VIDATS-féle sz badalmazását esz közli mind. államban ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Réthy János n e m z e t k ö z i m é r n ö k i és szabadalmi irodája, B u d a p e s t , E r z s é b e t - k ö r u t 2 . sz. (népszínház mellett). L e g r é g i b b szabad, iroda. Telefon.
TALÁLMÁNYOK
feltételek.
féle vasöntöde és gépgyár részv.-társ.
Városi iroda és raktár:
V I . külső v á c z i - ú t .
A Kolera-megbetegedés ellen práservativ gyógyszernek bizonyult.
Ugviziatéa „
Jutányos
CHLIGK
forrás.
Zita. tsltfetxm •il.i.ii.ni Ei|i
A j á n l 2V'j, 3 , 3Vz éa 4 l ó e r e j ü s z ö g e s c a é p l ő - k é s z l e t e k e t , t o v á b b á 4 , 5 , 6 , 8 , 1 0 éa 1 2 l ó e r e j ü s í n e s g ő z c s é p l ő - k é s z l e t e k e t h o s s z ú a z a l m a r á z ó k k a l , a l s ó a z e l e l ő v e l éa r e n d k í v ü l n a g y f e l ü l e t ű r o s t á k k a l , á r p a h é j a z ó é s v á l a s z t ó h e n g e r r e l . — F a - é s s z é n f ü t é s r e éa e r e d e t i s z a l m a i ' ü t ő - g ó z i n o z g o n y o k a t . — T o v á b b á R . O a r r e t 8c S o n a f e l ü l m u l h a t l a n 4 0 tüzelőanyagot takarító Componnd-gőzmozgonyait. — Legjobbnak ellamert «Brantfordi« ö n m ű k ö d ő a m e r i k a i k é v e k ö t ő aratógépeit. — E r e d e t i a m e r i k a i szénagy uj t ő i t 1 v a g y 2 l ó befogására alkalmazható kombinált rúddal. — Sorvető és szórvavetőg é p e k e t éa m i n d e n e g y é b k i s e b b g a z d a s á g i g é p e t .
TTnrrrítfTíTtrr
ÁGNES
22. SZÁM. 1893. Előfizetési
feltetelek : VAS.ÁKNAPI ÜJSÁG és I egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egyfltt | félévre _ 6 «
B U D A P E S T , M Á J U S 28. Csupán a VASABNAPI UJSAG
I egész egé évre 8 frt I félévre féle 4 •
40. ÉVFOLYAM.
„„. I egész évre B . Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK "?,. _ _1 fek-vre M 2 . 5 0
Külföldi előfizetésekhez a postailag . . . ... ,, _T meghatározott viteldíj is csatolandó.
Eisenschiml és W a c h t l
PÉMÖLCSMK
Borral használva, kiterjedt kedveltségnek örvend
_
KÖZPONTI 1 5000 A MAGYAR ASPHALT RESZV.-TARSASAG VÁLTÓ-ÜZLET RÉSZV.-TÁRSASÁG Andrássy-út 3 0 . Elvállal nedves lakások szárazzátételi IV., Bécsi-utcza 4. szám,
HENRIK ^ÉRTESZ TÓDOR
n ő i r u h a készítési t e r m e .
^
G E R Ő ADOLF N e u s e h l o s z Ödön é s M a r c e l
• 1 SlCALDEKOlíI és Társa Budapest.
Kudapest
^
CZEGEK.
Fényképészeti készülékeket
SCHOTTOLA ERNŐ
SZÁM. 1 8 9 3 . 4 0 .
HB^Ja^pSr^
egyvasu ekék, talajmivelő eszkőzök, valamint
^^^^^^™
Schlick-féleszab. „ H A L A D Á S " sorbavető Takarmánykészltő gépek, darálók, őrlőmalmok és mindennemű gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó arató-gépek éa fűkaszáló gépek, szállít ható mezei vasutak stb.
E l ő n y ö s fizetési feltételek.
LegjHiányosabb á r a k .
Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, Egyetem-utcza l. szám.)
A BUDAVÁRI HONVÉD-SZOBOR LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYE. ÜNKÖSD vasárnapján, ragyogó napfényes időben, megható ünnepélylyel m e n t végbe a budavári honvédemlék leleplezése. A vár főterén érezszobor dicsőíti azok emlékét, a kik negyvennégy évvel ezelőtt ott vérzettek el a bástya fokán a hazáért és a szabadságért. A leleplezés n e m volt hivatalos ünnep, távol m a r a d t attól a kormány és a katonaság, de jellege pátriárkhális volt és nemzeti. Szabadságharczunknak elaggott vitézeiben még most is munkál a bajtársi és hazafias együvé tartozás érzete, s megindító az a készség, a melylyel ezek az öreg katonák az ország legtávolabb vidékéről is a fővárosba sereglettek, hogy tanúi legyenek a leleplezésnek. Nem kiméivé időt, fáradságot, másfélezernél több negyvennyolezas honvéd jelent meg a fővárosban, emelni az ü n nep fényét és diszét. A derék szabadságharezosok, a kik büszkén tűzték ki mellökre a régi honvédeket jelző érmet, méltó bámulat és tisztelet tárgyai vol tak a fővárosban. Pünkösd két napján érdeke sen tarkították meg az utczákat s magán az ünnepélyen meglepte a közönséget impozáns felvonulásuk. A Szent-Háromság-téren, a hol gyülekeztek, rendkívül érdekes és megható jelenetek fordul tak elő. Az öreg honvédek közt kegyelmes urak, magas állású férfiak mellett voltak egyszerű földmívesek, a kik batyujukat a hátukon hord ták, mert n e m szállottak sehová s az ü n n e p u t á n nyomban haza indultak. Többször meg esett, hogy egy-egy ilyen tarisznyás paraszt nyakába előkelő ú r borult. — «Emlékszel-e, mi kor együtt küzdöttünk a piskii hidnál ?»«Tudod-e, mikor megmentettél a nagy-sarlói csatában ?» «Hát, te még élsz, az isten áldjon meg!» Minduntalan hasonló visszaemlékezéseket lehetett hallani s a régi bajtársak zokogtak a viszontlátás öröme miatt. Vegyesen álltak egy m á s mellett tisztek és közlegények. Ott álltak öregség súlya alatt meghajoltan bár, de fiatalo san ragyogó szemmel és büszkén emelt hom lokkal. Sokan felöltötték a régi honvéd vagy nemzetőri egyenruhát s igyekeztek kihúzni magukat ugy, mint hajdan, mikor a csataindu lóra lépkedtek.
P
Klösz György fényképe.
A B U D A V Á R I HONVÉD-SZOBOR LELEPLEZÉSI Ü N N E P É L Y E .