GÁBOR DÉNES FŐISKOLA
TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT Érvényes: a 2015/2016. tanévtől
Dr. Zárda Sarolta s.k. rektor
A Gábor Dénes Főiskola Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata (alapképzési szakok, felsőoktatási szakképzés nappali és távoktatásos képzési forma) A Gábor Dénes Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény – a továbbiakban: Nftv. –, a 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet szerint a tanulmányi- és vizsgarend szabályait a következők szerint állapítja meg. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A szabályzat hatálya (1) A Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (továbbiakban Szabályzat) a Főiskola alapképzési, felsőoktatási szakképzési, szakirányú továbbképzési, valamint duális képzési rendszerű szakjain nappali, levelező, ill. távoktatási képzési formáin tanulmányokat folytató államilag támogatott (ÁT) jogállású, ill. önköltséges (KT) jogállású valamennyi hallgató minden tanulmányi kérdésében hatályos. (2) A Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat hatálya kiterjed a Főiskola valamennyi oktatójára, illetve a tanulmányigazgatási ügyekben eljáró dolgozóira. Ezen szabályzat alkalmazása szempontjából oktatónak minősül a Főiskolával munkaviszonyban álló oktatókon kívül az egyéb jogviszony keretében oktatást, tutorálást és vizsgáztatást végző személy is. (3) A Szabályzat a 2015/2016-os tanévtől valamennyi beiratkozott hallgatóra érvényes. A korábbi államilag támogatott alapképzésre, valamint a felsőfokú szakképzésre az akkori TVSZ szerinti szabályozás érvényes. 2. § Az egységes felsőoktatási nomenklatúra fogalmai, a szabályzatban szereplő rövidítések A kreditrendszerű képzés alapfogalmai: aktív félév: valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz és a hallgatói jogviszonya fennáll. alapozó modul: azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, illetve modulok szempontjából, illetve amelyekre más (szak)modulok (elsősorban a szakcsoporton belüli szakok moduljai) is ráépíthetők. aláírás: egyes tantárgyak teljesítésének vagy részkövetelményeik teljesítésének elismerése beiratkozási időszak: az az időszak, amely alatt a felvételt nyert jelentkező hallgatói jogviszonyt létesít és a Főiskolára történő első beiratkozásakor saját személyi adataival kitölti a hallgatói jogviszony igazolására szóló ún. „Változásjelentő lapot”. bejelentkezési időszak: az az időszak, amely alatt a Főiskola hallgatója az első beiratkozást követő további féléveiben bejelenti, hogy az adott félévét aktív vagy passzív félévként kívánja-e nyilvántartani. beszámoló: egy félév tananyagát egyszeri, vagy folyamatos módon a szorgalmi időszakban vagy a vizsgaidőszakban számon kérő vizsga. Lehet szóbeli és írásbeli vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés -1-
módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik egyéni hallgatói tanulmányi munkaidő: a hallgatói tanulmányi munka azon része munkaórákban kifejezve, melyet a hallgató átlagosan a tanórán (kontaktórán) kívül önállóan végez a tananyag elsajátítása és a követelmények teljesítése érdekében (beleértve a vizsgaidőszakban a tanulásra fordított időt). A teljes tanulmányi időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaidő nem haladhatja meg a tanórák számának nappali képzési formában a háromszorosát, távoktatásban a húszszorosát. elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszer/hallgatói információs rendszer: a hallgatók személyes, illetve tanulmányi és vizsgaügyeivel összefüggő adatai – hatályos jogszabályoknak megfelelő – nyilvántartására alkalmas informatikai programrendszer (Neptun). előzetes követelmény: egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy csak akkor vehető fel (erős feltétel), illetve abból csak akkor vizsgázhat (gyenge feltétel), ha a hallgató az annak előzetes követelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. előtanulmányi rend: a szak tantervében szereplő tantárgyak előzetes követelményeinek (előfeltételeinek) összessége. felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi- és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi- és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel. félév (szemeszter): öt hónapból álló oktatásszervezési időszak. felsőoktatási szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely felsőfokú szakképesítést ad, azonban a kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. fogyatékossággal élő hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékkal élő, autista, pszichés fejlődési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia). gyakorlati jegy a hallgató évközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban szerezhető meg. javító vizsga: egy adott tárgyból tett sikertelen vizsga első alkalommal történő javítása. ismétlő javító vizsga: a tárgyból tett sikertelen javító vizsga megismétlése. hátrányos helyzetű hallgató: az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, vagy állami gondozott volt. képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő. képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható. képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek. -2-
konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a felsőoktatási intézmény által meghatározott helyen. kredit (tanulmányi pont): egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségének mérőszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítésével lehetséges. A kreditpont értéke a megszerzett érdemjegytől független. 1 kredithez 30 tanulmányi munkaóra tartozik. kritériumkövetelmény: a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet a szakmai gyakorlat, a nyelvi követelmény. Ezek megjelenési formája is tantárgy. kurzus: a tantárgy egy félévre vonatkozó konkrét, egy hallgatói csoporthoz kötött megjelenési formája. mentorprogram: a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget nyújt. mintatanterv: a kreditrendszerben a tanterv formája. A mintatanterv a tantárgyak felvételének célszerű ütemezését adja meg, tekintettel a képesítési követelményekben rögzített képzési időre. modul: a szak tantervének megfelelő tantervi egység, amely olyan tantárgyakat foglal magában, amelyek tematikailag, a szakképzési célját illetően vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket, vagy több közös ismeret anyagát foglalják össze; a modulok lehetnek egymásra épülők, egymást helyettesítők passzív félév: a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben a hallgatói jogviszonya szünetel (ekkor egyetlen tantárgyat sem vehet fel). résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendég-hallgatói jogviszony keretében szerez kreditet. specializáció: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés. sikeres vizsga javítása: egy adott tárgyból az első és egyben eredményesen letett vizsgán szerzett érdemjegy javítása, amelyre minden vizsgaidőszakban egyetlen tárgynál van lehetősége a hallgatónak. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése. tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció). Egy tanóra időtartama: 45 perc. tantárgyi útmutató: a tantárgyak tantárgyi útmutatóját a tantárgy-felelősök készítik el, és az intézetigazgatók hagyják jóvá. Ez tartalmazza a tantárgy célkitűzését, tematikáját, megadja a hallgató számára a felkészülést támogató tananyagokat és az ajánlott szakirodalmat, a tantárgy előzetes követelményeit, a tanulás módszertanára vonatkozó javaslatokat, leírja a gyakorlatokkal, a házi feladatokkal és önellenőrzési lehetőségekkel kapcsolatos tudnivalókat, a számonkérés formáját és szabályait, bemutatja az előadások és konzultációk rendjét, a tanulás javasolt ütemtervét, a tanárokkal (tutorokkal) való kapcsolattartás formáit.
-3-
támogatási idő: az az időszak, amely alatt az államilag támogatott képzésre felvételt nyert hallgató államilag támogatott formában folytathatja tanulmányait. távoktatás: sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára, és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység elhelyezését szolgáló feladat ellátási hely. vendéghallgató: belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló, a Főiskolán résztanulmányokat folytató hallgató. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelményeknek mindenben eleget tett. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája. Rövidítések: 1.
TVSZ = Tanulmányi- és vizsgaszabályzat
2.
SZMSZ = Szervezeti és működési szabályzat
3.
TH = Tanulmányi Hivatal
4.
TB = Tanulmányi Bizottság
5.
KB = Kreditátviteli Bizottság
6.
Neptun = Egységes Tanulmányi Rendszer
7.
ÁT = Állami (rész) ösztöndíjjal támogatott jogállású hallgató
8.
KT = Önköltséges jogállású hallgató
9.
ai = aláírás
10.
b2 = kétfokozatú minősítés
11.
b3 = háromfokozatú minősítés
12.
FSZ = felsőoktatási szakképzés
13. 14. 15. 16.
MI = Mérnökinformatikus; 2006/2007 tanév előtt Műszaki informatika GI = Gazdaságinformatikus MM = Műszaki menedzser GA = Gazdálkodási és menedzsment
17.
MS = Microsoft üzleti alkalmazásfejlesztő szakmérnök
18.
PLC = PLC szakmérnök
19.
MB = Minőségbiztosítási és megbízhatósági szakmérnök 3.§ A hallgató egyéni jogai és kötelezettségei
A hallgatói jogosultságokat és kötelezettségeket az Nftv. 39-45.§-a tartalmazza. Jelen szabályzat ennek figyelembevételével készült. -4-
4. § A tanulmányi- és vizsgaügyekben eljáró szervezetek (1) Tanulmányi Bizottság a) A hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeiben első fokon a Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban TB) jár el. b) A TB összetételét és eljárási rendjét az SZMSZ határozza meg. c) A TB elnöke az általa meghatározott jogköröket átruházhatja a TH vezetőjére. A TH vezetője átruházott hatáskörben jogosult egyedül dönteni egyértelműen elbírálható ügyekben. A TB hatáskörébe az alábbiak tartoznak:
átvétel más felsőfokú oktatási intézménytől,
harmadik tárgyismétlés engedélyezésének javaslata (átruházva TH vezetőre),
egyéni tanulmányi- és vizsgarend engedélyezése,
vendéghallgatói jogviszony véleményezése (átruházva TH vezetőre),
féléves kreditfelvételi határ túllépése (átruházva TH vezetőre),
ösztöndíjakkal kapcsolatos döntések.
d) A TB (illetve az elnök) szükséges esetben kikéri az intézetigazgatók véleményét. e) A TB döntését a TH közli a hallgatóval. f) A TB döntése ellen a Fellebbviteli Bizottsághoz lehet fellebbezni. (2) Kreditátviteli Bizottság a) A kreditegyenértékűség, a más korábbi tanulmányok, továbbá az előzetesen megszerzett tudás kreditértékként való elismerése a Kreditátviteli Bizottság feladata. A Főiskola Kreditátviteli Bizottsága határozza meg továbbá az Nftv. 49. § (5)-(6) bekezdése alapján, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi törvény rendelkezései alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján induló képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését el kell végezni, függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt. b) A Bizottság összetételét és eljárási rendjét az SZMSZ határozza meg. c) A Kreditátviteli Bizottság (illetve az elnök) szükséges esetben kikéri az intézetigazgatók, illetve tantárgyfelelősök véleményét. d) A kérelmek a szemeszter kezdetét követő egy hónapon belül nyújthatók be az Hallgatói Szolgáltató és Információs Központon keresztül. 5. § Jogorvoslat (1) Jogainak megsértése esetén a hallgató a) a hallgatói önkormányzathoz fordulhat jogi segítségnyújtásért, b) igénybe veheti az oktatásügyi közvetítői szolgálatot, c) jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő, melyet a felsőoktatási intézmény a jelen törvényben írtak szerint köteles elbírálni, d) az oktatási jogok biztosának az eljárását kezdeményezheti, feltéve, hogy az e törvényben szabályozottak szerint jogorvoslati jogát - a bírósági eljárás kivételével - kimerítette. -5-
(2) A felsőoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit - e törvényben, kormányrendeletben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri - írásban közli a hallgatóval. A felsőoktatási intézmény hallgatóval kapcsolatos döntése jogerős, ha a hallgató a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújt be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondott. (3) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. (4) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az, a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója, c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el. (5) A jogorvoslati kérelem tárgyában a felsőoktatási intézmény a következő határozatokat hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja. (6) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (7) A másodfokú döntés a közléssel jogerős és végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. 6. §. Adatkezelés (1) A Főiskola azokat az adatokat tarthatja nyilván, amelyek az intézmény rendeltetésszerű működéséhez és a képzés megszervezéséhez nélkülözhetetlenek, továbbá amelyek a jogszabályokban és a Főiskola szabályzataiban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. (2) A Tanulmányi Hivatal nyilvántartja a beiratkozott hallgatókat. A beiratkozott hallgatókról törzslapot állít ki, amelyen feltünteti a hallgató személyes adatait, valamint a tanulmányok folytatásával, a hallgatói jogviszonyból adódó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. (3) A Főiskola a hallgatók személyes adatait csak a juttatások, kedvezmények kötelezettségek megállapításával és teljesítésével kapcsolatosan a törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. (4) Adattovábbításra a Főiskola vezetője és az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. -6-
(5) Az Nftv 3. sz. melléklete határozza meg a Főiskola által kezelhető adatokat, amelyek statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. (6) A Főiskola a felsőoktatási információs rendszerbe (FIR) az Nftv 3. sz. melléklete III. fejezetében meghatározottak szerint – köteles adatot szolgáltatni. (7) A FIR működéséért felelős szerv a hallgatóknak hallgatói azonosító számot ad ki. Az azonosító szám a hallgatói jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek érvényesülésének figyelemmel kísérésére szolgál. Nem kap új azonosító számot az, aki a közoktatásban kapott tanulói azonosító számot. A FIR tartalmazza a hallgatói nyilvántartást. A hallgatói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás, illetőleg a hallgatói hitel jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. 7. § A képesítési követelmények (1) A Főiskolán megszerezhető végzettség, illetve szakképesítés szakmai előírásait a szakok – kormányrendeletben rögzített – képesítési követelményei határozzák meg. (2) A képesítési követelmények tartalmazzák a képzési célt, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, a képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditpontjait, a szakdolgozat követelményeit, az oklevél eredménye minősítésének módját, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, illetve a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket. 8. § A tanulmányi követelmények teljesítése A tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését – az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt – tanulmányi pontokkal (kredittel) kell kifejezni. A hallgató előrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. Kredit a felsőoktatási intézmény által meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhető. Kreditpont csak érdemjeggyel záruló tantárgyakból szerezhető. A kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. A Főiskola a hallgatói tanulmányi rend összeállításához ajánlott tantervet (mintatantervet) ad ki. (1) A szak tanterve tartalmazza a) a szakért felelős oktató megnevezését; b) a képzési formát; c) a képzés időtartamát félévekben; d) az ajánlott mintatantervet. (2) A tanulmányi egységek (tantárgy, szakmai gyakorlat, szakdolgozat) leírása illetve tantárgyi útmutatója tartalmazza a) a tantárgy kódját, teljes és rövidített címét, b) a heti (félévi) tanóraszámot, kontaktórák számát (előadás / konzultáció + tantermi gyakorlat + laboratóriumi /számítógépes gyakorlat bontásban), c) a félév végi számonkérés típusát (vizsgajegy, gyakorlati jegy, beszámoló, aláírás), -7-
d) az elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditpontban, e) a tantárgyfelelős intézetet és a tantárgyfelelős nevét f) a tantárgy felvételének előzetes követelményét, g) a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának leírását, h) az osztályzat kialakításának módját, az esetleges vizsgakövetelményeket, i) az írott tananyagok (e-tananyag, tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb.) listáját, j) a multimédia eszközök (DVD, CD, videokazetta, hangkazetta, stb.) felsorolását, k) a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, l) a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát. (3) A tantervben kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyak szerepelnek. Kötelező tantárgy az, amelynek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva. A kötelezően választható tárgyakat a Főiskola kötelezően választható modulok alakjában ajánlja fel, egy modul kiválasztásával a hallgató specializációt választ. (4) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. A mintatanterv az adott szakon egy célszerű lehetőséget kínál arra, hogy az alapszakon szerezhető BSc/BA. végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzéshez tartozó félévek alatt elvégezni. (5) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – önköltség fizetése nélkül – az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel. (6) A mintatanterv a képzési és kimeneti követelmények alapján készül. (7) A megkezdett aktív féléveknek, illetve a passzív féléveknek a végbizonyítvány megszerzéséig igénybe vehető maximális száma az alap képzési idő kétszerese, és külön engedéllyel (egyéni tanrenddel) az alap képzési időnél rövidebb is lehet. (8) Specializáció és szabadon választható tárgy választására az előző félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig van lehetőség. Ha a hallgató határidőre nem tesz eleget specializáció-, illetve fakultációválasztási kötelezettségének, úgy automatikusan besorolásra kerül, és ennek módosítására nincs lehetőség. A specializáció, illetve szabadon választható tárgy csak különleges, méltánylást érdemlő esetben, az általános rektorhelyettes engedélyével cserélhető fel határidőn túl, pótdíj befizetése mellett (ld. 1.sz. melléklet). A szakirányt a Főiskola legalább 30 fő jelentkezése esetén indítja. Alacsonyabb létszám esetén az a specializáció indul, amelyiket a többség választ. Szabadon választható tantárgy nappali képzés esetén 30 fő, távoktatás képzés esetén legalább 10 fő esetén indul. Olyan szakon, ahol az összlétszám nem éri el a meghatározott létszámot, az a fakultációs tárgy indul, amelyiket a többség választ. 9. § Az ismeretek elsajátítása (1) A tantárgyak anyagának elsajátítása tanórák és egyéni hallgatói munka keretében történik. (2) A tanórák típusai a következők: a) előadás, konzultáció: -8-
Nappali képzési formán -
előadás: olyan tanóra, amelynek során az oktató szóbeli magyarázata segíti elsődlegesen az ismeretek elsajátítását.
Távoktatási képzési formán -
konzultáció: amelyen a tutor egyfelől szóbeli összefoglalást ad a tananyag fontosabb részeiről, másfelől kérdésekre adott válaszokkal segíti a tananyag megértését.
b) gyakorlat: elsődlegesen a szóbeli kommunikációra épülő foglalkozás, amelyen a hallgatók példamegoldó készségre tesznek szert, illetve esettanulmányok feldolgozását végzik. c) laboratóriumi gyakorlat, amely lehet: c1) számítógépes gyakorlat: olyan gyakorlat, melynek során a hallgatók számítógépet használnak a feladat elvégzéséhez. c2) műszeres mérési gyakorlat, amely mérési jegyzőkönyv leadásával zárul. Nappali képzési formán a gyakorlatok, illetve laboratóriumi gyakorlatok legalább 70%-án kötelező a részvétel. d) szakmai gyakorlat (egybefüggő, külső) A szakmai gyakorlat olyan, a hallgató által elsajátítandó szakmához tartozó feladatok elvégzését élethű körülmények között biztosító gyakorlat, melynek során a hallgató munkáját a gyakorlati helyszín alkalmazottja(i) irányítja (irányítják). 10. § A hallgatók teljesítményének értékelése. A képzési időszak szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A hallgató teljesítményét a Főiskola szorgalmi időszakban és a vizsgaidőszakban értékeli. (1) A tanegység számonkérési módja lehet a) vizsga, b) gyakorlati jegy, c) beszámoló, d) aláírás. (2) A tanegység értékelése lehet a) ötfokozatú (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen); b) háromfokozatú (jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) {b3}; c) kétfokozatú (megfelelt, nem felelt meg) {b2}; d) kétfokozatú (aláírva, aláírás megtagadva) {ai}. . A tanulmányi átlag megállapításakor a jól megfelelt minősítés jeles (5), a megfelelt minősítés közepes (3), a nem felelt meg minősítés elégtelen (1) érdemjegynek felel meg. 11. § A tanév és a tanulmányi hét időbeosztása (1) A teljes képzési időn belül az oktatás időtartamát a képesítési követelmények, és a tanterv határozza meg. -9-
(2) A tanév két félévből áll. A félév felépítése: 1 alapozó hét, 15 oktatási hét, pótlási időszak, 4 hetes vizsgaidőszak. A vizsgaidőszakot megelőző hetek alkotják a szorgalmi időszakot. Nappali képzési forma A nappali képzési formában a tantárgyak lehetőség szerint heti lebontásban kerülnek ütemezésre. A hallgató a szorgalmi időszakban félévközi kötelezettségeinek teljesítése mellett elővizsgát is tehet, illetve a zárthelyi dolgozat(ok) alapján szerezhet megajánlott jegyet, ha ezt a tantárgyi útmutató előírja. Duális képzés időbeosztása: A felsőoktatási intézmény és a duális képzésben részt vevő vállalat, vagy intézmény „osztozik” a képzés feladatain és a képzési időn: a hallgató által a duális gyakorlatnak helyt adó szervezetnél eltöltött idő el kell, hogy érje az intézményi szakaszok összes idejének legalább 80% -át. Ezt az arányt a teljes képzési időszakra vonatkozóan kell értelmezni, azzal a megkötéssel, hogy minden (indokolt esetben kettő) elméleti szakaszt egy gyakorlati szakasznak kell követnie. Távoktatási képzési forma A távoktatási képzési forma tantárgyanként blokkosított (epochális) szerkezetű, a tantárgyak konzultációi, gyakorlati foglalkozásai lehetőség szerint egymás után blokkokban követik egymást. A hallgató a mintatanterv szerint folyamatosan tanulhat. Egy-egy tantárgy foglalkozásai után a hallgató a zárthelyi dolgozat(ok) alapján szerezhet megajánlott jegyet, illetve elővizsgát tehet, ha ezt a tantárgyi útmutató előírja. A félév e képzési formán is a vizsgaidőszakkal zárul. (3) Az órarendi foglalkozások egységnyi ideje a tanóra (45 perc, melyet 10 perc szünet követ). 12. § A képzési idő (1) Állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés a) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje legfeljebb négy félévvel megnövelhető. A támogatási időszámításakor nem kell figyelembe venni a megkezdett félévet ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytat, ugyanazon a képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási i8dőből félévente a párhuzamosan folytatott állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számának megfelelő számú félévét le kell vonni. b) Ha a hallgató kimerítette a – az (a) bekezdésben meghatározottak szerint – rendelkezésre álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. c) Egy adott oklevél megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt az adott oklevelet nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az (a) bekezdés szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki. (2) Önköltséges képzés A hallgatónak az aktív félévekben a mindenkori önköltségi díjat kell fizetnie. - 10 -
13. § Hallgatói jogviszony A hallgatói jogviszony a felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. A felvételt nyert jelentkező abban a félévben létesíthet hallgatói jogviszonyt, amelyre a felvételi eljárás során felvételt nyert. A beiratkozott hallgatókról a TH törzslapot állít ki. A hallgató a beiratkozás elmulasztása esetén elveszti a jogát a hallgatói jogviszony létesítésére. Ebben az esetben a hallgatót a felvettek névsorából törölni kell. (1) Az első félévre történő beiratkozás megtörténtével a hallgató tudomásul veszi a Főiskola TVSZ-ében foglaltakat, valamint a Főiskola által közzétett valamennyi szabályzatnak a hallgatókra vonatkozó rendelkezéseit. E szabályzatok mindenkor hatályos szövege elektronikus úton rögzített formában a Főiskola honlapján, illetve kinyomtatott formában az Hallgatói Szolgáltató és Információs Központban minden hallgató számára rendelkezésre áll. (2) A hallgató a) a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, b) kérheti átvételét azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési területhez tartozó szakjára. ) d) másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet. (3) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak a képzési időszak megkezdése előtt – a Főiskola által meghatározott időpontban – be kell jelentkeznie az adott képzési időszakra. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki a lejárt fizetési kötelezettségének nem tett eleget. (4) Ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben önköltséges formában azonos szakon tanulmányokat folytató hallgató léphet. A kérelmet az Hallgatói Szolgáltató és Információs Központon keresztül a TH-hoz kell benyújtani. Az átsorolásról a hallgató tanulmányi teljesítménye alapján a TB dönt. (Az átsorolás részletei a TVSZ 2. számú mellékletében találhatók.) (5) A hallgatói jogviszony fenntartásának (aktív félév) feltétele az adott félévre történő bejelentkezés. (6) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve ha a hallgató a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel (passzív). A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató kérelmére az általános rektorhelyettes engedélyezheti a hallgatói jogviszony szüneteltetését hosszabb, egybefüggő időtartamra is. A hallgatói jogviszony szüneteltetése előtt a hallgató írásban kérhet tájékoztatást a TH-tól a visszacsatlakozási lehetőségekről. A hallgató több alkalommal is élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor, kivéve, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Passzív félévben a hallgató a hallgatói jogviszonyból fakadó jogait csak korlátozottan érvényesítheti: nem vizsgázhat, nem vehet fel új tantárgyat. A hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt a hallgató sem pénzbeli, sem természetbeni támogatásban nem részesíthető. - 11 -
(7) A hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatások (pl. hallgatói hitel) a hallgatót a jogszabályokban meghatározott időtartamra illetik meg. (8) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként határozott időre eltiltják a tanulmányai folytatásától. (9) Megszűnik a hallgatói jogviszony: a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait magyar (rész)ösztöndíjjal államilag támogatott képzésben, és önköltséges képzésben azt nem kívánja folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés, felsőoktatási szakképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, e) felsőoktatási szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a Főiskolán nem folyik másik, megfelelő felsőoktatási szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszűntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedése napján, f) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, g) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, h) ha a hallgatói jogviszony létesítéséhez előírt az Nftv-ben meghatározott feltétel a továbbiakban már nem áll fenn, az ennek tárgyában hozott megsemmisítő döntés jogerőre emelkedése napján, i) ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató az Nftv. 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja és nem vállalja az önköltséges képzésben való részvételt. (10) A Főiskola egyoldalú nyilatkozattal is megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki: a) a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve, hogy a hallgatót előzetesen írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. A hallgatói jogviszony megszűnése esetén a hallgatót a névsorból törölni kell. (11) A Főiskola egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, akinek az azonos tanegységből tett sikertelen javító, és ismétlő javító vizsgáinak összesített száma eléri az ötöt. (12) Amennyiben a hallgatói jogviszony keretében a hallgató ugyanazon intézményben több szakon folytat tanulmányokat, e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hallgatói jogviszony megszűnése helyett az adott szakon való tanulmányok nem folytathatók. - 12 -
(13) Az a hallgató, akit a Főiskoláról fegyelmi vétsége miatt kizártak, a tanulmányait csak új felvételi eljárás után folytathatja. (14) A hallgató állami (rész)ösztöndíjjal támogatott vagy önköltséges képzésbe való besorolása egy tanév időtartamra szól. 14. § A hallgató beiratkozása, bejelentkezése és bejelentési kötelezettségei (1) A tanulmányok megkezdésére, illetve folytatására jogot szerzett hallgató minden félévben a TH által közzétett hirdetményben meghatározott időben iratkozhat, illetve jelentkezhet be. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki a lejárt fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget. (2) A beiratkozási/bejelentkezési időszakon kívül csak kivételesen indokolt esetben, térítési díj befizetése mellett rektor engedélyével lehet iratkozni/bejelentési kötelezettségnek eleget tenni, aki erre az engedélyt csak a félév statisztikai jelentésének határnapjáig (október 15. és március 15.) adhatja meg. Ez esetben a hallgató a pénzügyi juttatásaira csak a beiratkozást/bejelentkezést követő hónaptól jogosult. Önköltségi díjfizetési kötelezettség esetén a teljes félévi önköltségi és egyéb díjat ki kell fizetnie. Ugyanezen időpontig van lehetőség a hallgatói jogviszony szüneteltetés (passzív félév) bejelentésére is. (3) A hallgató a tanulmányok folytatására vonatkozó bejelentését a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Ebben az esetben a hallgató a önköltség 90%-os visszafizetésére jogosulttá válik. (4) A beiratkozás/bejelentkezés önköltségi díj befizetésével (önköltséges hallgatóknál) az iratkozási/változásjelentő lap kitöltésével, valamint a tanrendnek a törzskönyvbe való bevezetésével történik. (5) A hallgató személyi adataiban történt változásokat 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a TH-ban. A bejelentéshez csatolni kell a bejelentés tényét igazoló dokumentumokat (pl. névváltozás esetén anyakönyvi kivonat). (6) A beiratkozáskor felvett tantárgyak közül a félév 4. tanulmányi hetének végéig lehet indokolt esetben töröltetni a tantárgyat, ezt követően már csak a „nem teljesítette” bejegyzés, vagy a teljesítés kerülhet a törzskönyvébe. A tantárgy törlésére vonatkozó kérelmet a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központon keresztül a TH-hoz kell benyújtani, a törlést az általános rektorhelyettes engedélyezi. 15. § A tantárgyak meghirdetése és indítása. Tárgyfelvétel, tárgyleadás (1) A tantárgyak a tanórák megtartásával, azaz a kurzusok indításával hirdethetők meg, illetve tárgyújrafelvételnél anélkül is. (Az utóbbi esetben csak vizsgázni lehet, félévközi követelmények nem teljesíthetők.) A gyakorlati jegyet a szorgalmi időszakban kell megszerezni. Akinek ez nem sikerül vizsgajellegű pótgyakorlaton kell megszereznie az érdemjegyet. Ennek feltételeit az adott tárgy tantárgyi útmutatója tartalmazza. (2) Amennyiben a kurzusra nincsen minimális hallgatói létszám megállapítva, és kevesebb, mint 10 fő vette fel, a kurzus nem indul. (3) A választható tárgyak a hallgató számára előírt választási időpontot megelőző legalább egy hónappal kerülnek meghirdetésre, megadjuk azok számonkérési formáját, vezetőtanárát, a tárgy indulásához szükséges minimális jelentkezők számát, a tárgyat felvevő hallgatók maximális számát, valamint az előtanulmányi rendet. (4) Mind a nappali, mind a távoktatási képzési formában a specializáció indítási szemeszterének kezdete előtt három hónappal a hallgató a Neptunban veszi fel a kötelezően választható tárgyakat (a hallgató ezt a specializációt választásával valósítja meg). A szabadon választható tárgyakat szintén a Neptunban veszi fel a hallgató. - 13 -
(5) Ha egy felvett kötelező, illetve kötelezően választható tantárgy kreditpontjait a hallgató nem tudja megszerezni az adott félévben, úgy egy későbbi félévben újból fel kell venni. (6) Egy félévben a hallgató az újra felvett tárgyakkal együtt legfeljebb 45 kreditet vehet fel. (7) Egy tantárgy a tantárgyi útmutatóban megjelölt előzetes követelmények teljesülése esetén vehető fel. (8) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat a Főiskola másik képzésében, továbbá más felsőoktatási intézményben mint vendéghallgató is felveheti. (9) A kötelező tárgyak közül azok, amelyeket a hallgató nem a mintatantervben szereplő félévben, hanem korábban, mint felvehető tárgyakat hallgat, az adott félévtől kötelező tárgyaknak számítanak. A vizsgával záruló kötelező, illetve kötelezően választható tárgyak a mintatanterv szerint aktuális félévében kerülnek meghirdetésre. (10) A hallgatónak ismételt tantárgyfelvétel esetén tantárgyfelvételi díjat kell fizetnie. Amennyiben a tantárgyhoz kötődő két ingyenes vizsgalehetőséget a hallgató kihasználta, az ismételt tantárgyfelvételnél az első vizsga is vizsgadíj köteles. 17. § Kedvezményes egyéni tanulmányi rend (1) A kedvezményes tanulmányi rend az első alapképzésben két félév után 60 kredit teljesítését követően engedélyezhető. (2) A kedvezményes tanulmányi rend feltételeit a Tanulmányi Bizottság határozza meg, és azt az általános rektorhelyettes engedélyezi legfeljebb egy tanév időtartamra. Egyéni tanulmányi rendre vonatkozó kérelmet a tanulmányi időszak második hetének végéig lehet benyújtani az Hallgatói Szolgáltató és Információs Központon keresztül a TH-hoz. Kivételt képeznek a tanév megkezdése után elnyert külföldi ösztöndíjak. (3) Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben, vagy más kedvezményben részesülhet (pl. az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja). (lásd a 19. § ) (4) A továbbhaladáshoz szükséges kritériumokat a kedvezményes tanulmányi rend alapján tanulmányokat folytató hallgatónak is teljesíteni kell. (5) A kedvezményes tanulmányi rend olyan hallgatónak engedélyezhető, aki: az előző tanév/ek minden vizsgáját teljesítette, ill. azokból felmentést kapott, vagy valamely szakterületen kiemelkedő, bizonyított elméleti/gyakorlati teljesítménnyel rendelkezik, vagy országos, illetve nemzetközi szinten elismert tudományos diákköri munkát végez, vagy kiemelkedő országos, illetve nemzetközi szintű sportoló, vagy félévet meg nem haladó külföldi részképzési meghívást, illetve ösztöndíjat kapott, vagy külön méltánylást igénylő szociális, illetve egészségügyi indokkal rendelkezik, vagy párhuzamos képzés keretében más felsőoktatási intézményben, vagy karon is tanulmányokat folytat. 18. § Foglalkozások, részvétel a foglalkozásokon (1) Az előadásokon, konzultációkon való részvétel a Főiskola hallgatói számára erősen ajánlott. A részvételt az előadó és a gyakorlatvezető bármelyik foglalkozáson ellenőrizheti. (2) A gyakorlaton a gyakorlati követelmények teljesítése kötelező. A gyakorlati követelmény lehet - 14 -
a) a gyakorlaton való részvétel és/vagy b) a gyakorlaton végzett feladatokról történő beszámolás és/vagy c) a gyakorlat idején kívül elvégzendő feladat és/vagy d) zárthelyi dolgozat és/vagy e) a tantervben meghatározott egyéb követelmény. A gyakorlati követelményeket a tantárgy útmutatója rögzíti. (3) Ha a hallgató az engedélyezett párhuzamos képzés, vagy áthallgatás következtében az előírt kötelező foglalkozáson nem tud részt venni, lehetővé kell tenni, hogy - teljes vagy részleges felmentést kapjon a tantárgy kötelező foglalkozásai alól, de az oktatási időszakra vonatkozó számonkérés egyéb feltételeit minden esetben teljesítenie kell; - kérelmére egyéni (kedvezményes) tanulmányi rend alapján tanuljon. 19. § A párhuzamos képzés, másoddiploma (1) A párhuzamos képzés hallgatója egy időben - két felsőoktatási intézményben, vagy - ugyanazon intézményben két szakon folytat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. Párhuzamosan végzett szakra felvételi eljárás keretében lehet felvételt nyerni. (2) A Főiskola hallgatója a párhuzamos képzésre történő felvételét köteles az Hallgatói Szolgáltató és Információs Központon keresztül a TH-nak bejelenteni. Az ezt elmulasztó hallgató ellen a rektor fegyelmi eljárást indíthat. 20. § Más szakon, más intézményben folytatott tanulmányok során teljesített tanegységek, az előzetesen megszerzett tudás, munkatapasztalat elismerése (1) A Főiskola hallgatói jogosultak más magyarországi vagy külföldi felsőoktatási intézmény tanegységeinek elvégzésére, és kérhetik annak elismerését képzésük részeként. Kérhetik a hallgatók korábbi felsőoktatási intézményben tett vizsgáik elismerését is. (2) Más felsőoktatási intézményben elvégzett tanegységek elismeréséről a Kreditátviteli Bizottság dönt. (3) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyak mellett más szak, specializáció vagy más felsőoktatási intézmény valamely tantárgyát is felveheti, és abból vizsgát is tehet a fogadó intézmény engedélyével. (4) A hallgató az adott félévre való beiratkozáskor, átjelentkezéskor a szemeszter kezdetét követő 1 hónapon belül kérheti más szakon vagy más felsőoktatási intézményben teljesített tantárgy vagy modul elismerését (egyes tantárgyak tanulmányi- és vizsgakötelezettségei alóli felmentését). A felmentési kérelmeket 15 napon belül kell elbírálni és 30 napon belül a törzskönyvbe bejegyezni. A felmentésről kapott határozatban rögzíteni kell a felmentés alapját adó tanulmányokat, a tantárgy pontos megnevezését, az elfogadott kreditpontokat. Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kreditelismerés – a tantárgy előírt kimeneti követelményei alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett tudás - 15 -
legalább 75%-ban megegyezik. A tudás összevetését a Főiskola e célra létrehozott bizottsága (Kreditátviteli Bizottság) végzi. (5) Ha a helyettesítő tantárgyhoz a tantervnek megfelelő kreditpont hozzárendelhető, akkor a helyettesítő tantárgyhoz kapcsolódó szerzett érdemjegyet kell elfogadni. Ha ehhez több érdemjegy tartozik, ezek kerekített átlagát kell figyelembe venni. (7) A Kreditátviteli Bizottság az előzetesen megszerzett tudást, munkatapasztalatot – az Nftvben, valamint kormányrendeletben meghatározottak szerint - tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. (8) Az előzetesen megszerzett tudás kreditértékként való elismerése esetén is legalább a képzés kreditértékének harmadát a hallgató a Főiskolán köteles teljesíteni. 21. § A tanulmányi teljesítmény értékelése, minősítés értékelésének irányelvei, a vizsgák szervezésének szabályai (1) Az egymásra épített ellenőrzési formákat a mintatanterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi útmutató tartalmazza. (2) A tananyag ismeretének értékelése a 10.§ (2) pontjában részletezett módon történik. (3) A mintatantervben előírt vizsgákat 5 fokozatú minősítéssel kell értékelni. (4) Amennyiben a mintatanterv gyakorlati képzést tartalmaz egy tantárgynál, és a hallgató nem kapott felmentést, a gyakorlatvezető a gyakorlati jegyet megtagadhatja, ha a hallgató nem tett eleget a tantárgyi útmutatóban előírt jelenléti követelményeknek. Távollét esetén a gyakorlati jegy többletfeladattal megszerezhető, ha a tantárgy sajátosságai ezt lehetővé teszik. (5) A számonkérés lehet: a) szóbeli, b) írásbeli c) gyakorlati, illetve ezek kombinációja. A számonkérés típusáról a tantárgy útmutatójában kell rendelkezni. (6) Minősítés értékelésének irányelvei a) Ötfokozatú minősítés (vizsga, gyakorlati jegy): 1. Jeles (5) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes tananyagot alaposan és összefüggéseiben ismeri, és ismereteit önállóan alkalmazza. 2. Jó (4) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes tananyagot alaposan ismeri, és ismereteit biztonsággal alkalmazza. 3. Közepes (3) osztályzatot kap az a hallgató, aki az anyag lényeges részeit jól ismeri és ismereteit megfelelő biztonsággal alkalmazza. 4. Elégséges (2) osztályzatot kap az a hallgató, aki az anyag lényeges részeit elfogadható módon ismeri, és az ismeretek alkalmazásában elfogadható jártasságot mutat. 5. Elégtelen (1) osztályzatot kap az a hallgató, aki a továbbhaladáshoz, illetve a szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel nem rendelkezik. b) Háromfokozatú minősítés (b3 típusú): 1. „Jól megfelelt”, ami jeles (5) 2. „Megfelelt”, ami közepes (3) - 16 -
3. „Nem felelt meg”, ami elégtelen (1) érdemjegynek felel meg. c) Kétfokozatú minősítés (b2, ai típusú): A kétfokozatú minősítéshez nem tartozik érdemjegy. (7) Az ismeretek ellenőrzése történhet: a) A szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, gyakorlati feladatok számonkérésével, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve az otthoni munkával készített különböző típusú, ún. kötelező feladatok értékelésével. A zárthelyik alapján megajánlott vizsgajegy adható. b) Vizsgával, ami valamelyik tantárgy számonkérése. Fentiek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetve arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. (8) A tantárgyi útmutatónak megfelelően, félév végi osztályzat adható: a) gyakorlati jeggyel, a szorgalmi időszak alatti ellenőrzés alapján, b) vizsgajeggyel, ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján, vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével, c) beszámoló alapján, a szorgalmi vagy vizsgaidőszakban történő írásbeli vagy szóbeli számonkérés nyomán, d) megajánlott jegy alapján, a vizsgával záródó tantárgyból a hallgatók zh-k alapján megajánlott jegyet szerezhetnek. A megajánlott jegy nem számít vizsgának. A hallgató a megajánlott jegyet nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását, e) elővizsgával, a szorgalmi időszakban. Amennyiben a tantárgyi útmutató előírja, lehetőség van ennek meghirdetésére. Az elővizsga azonos a vizsgaidőszakban meghirdetett vizsgával. A hallgató felkészülése esetén a vizsgaidőszakot megelőzően jelentkezhet vizsgára. A feljelentkezett hallgatók elégtelen vizsgaeredménye, ill. a „nem jelent meg” bejegyzés is rögzítésre kerül. (9) Az írásbeli beszámolókat, dolgozatokat, teszteket, zárthelyiket a vizsgáztató 3 munkanapon belül értékeli. Az értékelés után a hallgató jogosult a tantárgy oktatója által meghatározott rendben megtekinteni, erre megfelelő időben (pl. fogadóórán), legkésőbb egy héttel a vizsgák eredményének közlését követően. Az oktató az érdemjegyet nem köteles indokolni, de a javítás során elkövetett esetleges hibákat felül kell vizsgálni és korrigálni kell. A vizsgadolgozatokat az oktató a megírástól számított 2 hónapig köteles megőrizni. (10) A hallgatóknak az adott szak tantervében előírtak szerint szakmai gyakorlaton kell részt vennie. A szakmai gyakorlat elvégzésének feltételeiről a 3. sz. melléklet rendelkeznek. 22. § Vizsgáztatás, vizsgaidőszak (1) A vizsgaidőszak: Sem nappali, sem pedig távoktatás munkaformában nem követelmény, csak javaslat, hogy a hallgatók az első lehetséges vizsgaalkalomra jelentkezzenek, így biztosítva időt esetleges javítóvizsgákra való jelentkezésre. A Főiskola, a szorgalmi időszak befejeztével a képzési rendnek megfelelően, a képzési idő (félév) végéig olyan időszakot biztosít, amikor nincsenek tanórák (vizsgaidőszak). Az ezen időszak előtt letett vizsga elővizsgának számít. Az a hallgató, aki neki fel nem róható okból (pl. betegség, szülés stb.) nem tud a vizsgaidőszakban vizsgát tenni, az általános rektorhelyettes engedélyével vizsgáit a tavaszi - 17 -
félév első hónapjának végéig, illetve az őszi félévet megelőző hétre halaszthatja. Az ilyen vizsgát a vizsgaidőszakban tett vizsgának kell tekinteni. (2) A szóbeli vizsgák, a záróvizsgák nyilvánosak. (3) A hallgató a következő szemeszterre akkor jelentkezhet be, ha az adott tantárgyból az előzetes követelményeket (amennyiben ilyeneket a tantárgyi útmutató előír) teljesítette, az esedékes önköltséget, valamint a Főiskolának fennálló egyéb fizetési kötelezettségét rendezte. (4) A hallgató csak akkor vehet részt a 10.§ (2) pontjában megjelölt számonkérésen, ha a Neptunban feljelentkezett (amennyiben ezt a tantárgyi útmutató előírja) és nincs korábbi vizsgadíjtartozása. Jelentkezésre a vizsga meghirdetésétől a vizsganapot megelőző napon reggel 8 óráig van lehetősége. (5) A hallgató jogosult a vizsgajelentkezését legkésőbb a vizsga időpontja előtt 48 órával visszavonni, illetve új vizsgaidőpontra jelentkezni. A hallgatónak szemeszterenként maximálisan három alkalommal (igazolt vagy igazolatlan) van lehetősége lejelentkezni a vizsgáról. A három alkalom kimerítését követően vizsgajelentkezése érvényes, vizsgáról történő lejelentkezésre nincs lehetőség. (6) Amennyiben a hallgató a vizsgán igazolatlanul nem jelenik meg, és nem élt az előbbi lehetőségekkel, akkor a „nem jelent meg” bejegyzés kerül rögzítésre, és ezzel eggyel csökken a vizsgalehetőségeinek száma. Ha igazoltan nem jelent meg, akkor „igazoltan nem jelent meg” bejegyzést kap, amivel nem csökken a vizsgalehetőségeinek száma. Igazoltnak kizárólag az a távollét tekinthető, amely a hallgató önhibáján kívül, külső körülmények miatt következett be. Az Hallgatói Szolgáltató és Információs Központban bemutatott orvosi vagy egyéb igazolás a vizsga napjától számított két héten belül fogadható el. (7)
A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését.
(8)
Ha a hallgató igazolatlanul nem jelent meg a vizsgán a Főiskola a felmerült költségek megfizetésére kötelezi, a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott módon (1. sz. melléklet).
(9) A vizsgáztatók a vizsgát követő három munkanapig minden vizsgajegyet kötelesek bevezetni a Neptunba, beleértve a vizsgán való meg nem jelenést tanúsító „nem jelent meg” bejegyzést is. Azon tantárgyból, amelyből a hallgató a félév folyamán egyáltalán nem kísérelte meg a vizsgát, az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszerbe automatikusan bekerül a „nem teljesítette” bejegyzés.1 (10) A TH köteles a tanulmányi időszak lezárását követően ellenőrizni a hallgató által felvett és megszerzett kreditek számát, a korrigált kreditindexet. A 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet 15/D § (5) szerint a hallgató félévente egy alkalommal jogosult ingyenesen kivonatot kapni a leckekönyvről. A leckekönyv-kivonatot a TH ügyintézője aláírásával és a Főiskola bélyegzőjével hitelesíti. (11) A tanulmányok folytatásától eltiltást, a Főiskoláról való kizárást vagy a tanulmányok félbehagyását a Szabályzat megfelelő rendelkezésére hivatkozva a hallgató törzskönyvébe be kell vezetni. (12) A vendéghallgatónak a Főiskolán teljesített tantárgyairól a TH igazolást állít ki. (13) Szóbeli vizsgán és a záróvizsgán a vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést. (14) Ha a sikertelen vizsgát követő javítóvizsga nem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az
1
A Szenátus módosította a 244/130214V/Sz. sz. Határozatával - 18 -
ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. Ennek kijelölését az általános rektorhelyettes végzi. (15) A vizsgán részt vevő hallgatók személyazonosságát a vizsga megkezdése előtt a vizsgáztató oktató ellenőrzi fényképes személyi okmány alapján. A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, intézkedési joggal felelős. 23. § A sikertelen vizsga megismétlése (1) A hallgató sikertelen vizsgáját, illetve beszámolóját a vizsgaidőszakon belül, két alkalommal ismételheti meg (javítóvizsga, ismétlő javítóvizsga). Méltányolható esetben az általános rektorhelyettes engedélyt adhat további egy alkalomra. Amennyiben a vizsgát a hallgató nem tudja letenni, úgy törzskönyvébe „nem teljesítette” bejegyzés kerül és a tantárgyat újból fel kell vennie. Elégtelen gyakorlati jegyes számonkérés ismétlésére is két alkalommal, vizsgajellegű pótgyakorlat keretében van lehetőség. (2) Az ismételt vizsgára a hallgató bármely meghirdetett vizsganapra jelentkezhet - a vizsgákra való jelentkezés szokásos rendje szerint. (3) Elégtelentől eltérő (eredményes) vizsgajegy javítására a javítóvizsgával azonos feltételek mellett van lehetőség félévente egy tantárgyból egy alkalommal. A javítással újabb kreditpont nem szerezhető. A javítóvizsga törzskönyvi bejegyzésével az általános rektorhelyettes előzetes engedélyével a korábban kapott érdemjegy érvényét veszti. (4) Ismétlő javítóvizsga a vizsgaidőszak végéig tehető le. Rendkívüli méltányosságot igénylő esetben az általános rektorhelyettes engedélyével a vizsga a vizsgaidőszak lejárta után 7 napon belül tehető le. (5) Az ismétlő javítóvizsgáért, illetve sikeres vizsga javításáért a hallgatónak meghatározott pótdíjakat kell fizetnie (lásd 1. sz. melléklet). Befizetés nélkül a vizsga nem kezdhető meg. 24. § Tárgyismétlés, tárgyújrafelvétel (1) Ha egy tantárgyból a hallgató a felvétel félévének vizsgaidőszakában nem tudta megszerezni a kreditpontot, akkor egy későbbi félévben a tárgyat újra fel kell vennie. (2) A hallgató a megismétlendő tárgyat hallgatói jogviszonyán belül abban a félévben veheti fel, amely félévben meghirdetésre kerül. (3) A tantárgy újrafelvételére a féléves bejelentkezést követően a TH által megadott időpontban a Neptunban van lehetőség. A tárgy újrafelvételére az arra kötelezettek esetében, csak a tárgy újrafelvételi díj befizetését követően van mód. A kötelező laboratóriumi gyakorlatokat tartalmazó tantárgy csak egy olyan félévbeli tantárgyfelvétel keretében teljesíthető, amikor annak oktatása folyik. Képzési és finanszírozási formától függetlenül köteles külön eljárási díjat fizetni, aki önhibájából nem teljesítette egy ilyen tantárgy laborgyakorlatait a mintatantervben számára előírt időben. (4) A tantárgy vizsgajelleggel való újrafelvétele csak akkor lehetséges, ha az adott tantárgyhoz tartozó tantárgyi útmutatóban esetlegesen meghatározott vizsgára bocsátási feltételeket előzőleg teljesítette. (5) Ugyanazon tárgyból tárgyismétlés két alkalommal lehetséges. Méltányosságból – rendkívüli esetként – az általános rektorhelyettes további ismétlést engedélyezhet. (6) Ha egy tantárgy megszűnik, úgy a hallgató a megszűnéstől számított két éven belül vizsgázhat a tantárgyból. Nem teljesítés esetén, önköltség ellenében felajánlott új tárgyat kell felvennie. - 19 -
25. § A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai, abszolutórium (1) A törzskönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) és a záróvizsga adatok igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi és záróvizsga kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. A hallgató tanulmányi eredményét a hallgatói információs rendszerbe (Neptun) csak az arra jogosult oktatók, adminisztrátorok írhatják be. A hallgatói információs rendszerbe történő bármilyen illetéktelen bejegyzésnek törvényi következményei vannak. A törzskönyv vezetése a TH feladata. A törzskönyvben az érdemjegy javítására a TH jogosult. A TH a javítást a vizsgáztató tanár által aláírt keltezéssel ellátott vizsgalap alapján végzi. A hallgató részére a hallgatói jogviszony megszűnésekor a teljes leckekönyv-kivonatot ki kell adni. A törzskönyvet a beiratkozáskor kell megnyitni, s a tanulmányok befejezése – a záróvizsgára vonatkozó bejegyzések törzslapra való átvezetése, a törzslap lezárása –, illetve a hallgatói jogviszony megszűnése után – a más felsőoktatási intézménybe történő átvétel esetének kivételével – a hallgatónak hitelesített leckekönyv-kivonatként ki kell adni. Az adott félévben fel nem vett tárgyat a félév során nem lehet elismerni. A tárgy félév közben történő utólagos felvételét indokolt esetben az általános rektorhelyettes engedélyezheti. (2) A tanulmányi munka minőségét a kreditpontokkal súlyozott egy félévnél hosszabb időszakra, vagy a tanulmányok egészére számított súlyozott tanulmányi átlag adja. Súlyozott tanulmányi átlag
kreditpont
érdemjegy
a teljesítet t tárgyak kreditjein ek összege
(3) A kreditindex számításánál minden tárgyat figyelembe kell venni, amelynek kreditpontjait a hallgató megszerezte, kivéve azokat a szabadon választható tárgyakat, melyeket a hallgató az engedélyezett kereten felül vett fel. (4) Kreditindex: egy félévben teljesített tantárgyak kreditértékének szorzataiból képezett összegnek 30 kredittel való osztását kell képezni. Kreditinde x
kreditpont
érdemjegy
30
(5) A korrigált kreditindexet a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt (felvett) kreditek arányának megfelelő tényezővel való szorzás eredménye adja. Korrigált kreditindex Kreditinde x
teljesítet t kredit felvett kredit
(6) A kreditindex számításánál a befogadott tantárgyak csak abban az esetben vehetők figyelembe, ha a tantárgy teljesítése abban a félévben történt, amelyre a kreditindex vonatkozik. Az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja az előző félévi kreditindex. (7) Ha a tárgyakkreditációra vonatkozó döntés (pl. külföldi részképzésről visszatérő hallgató esetében) az ösztöndíj megállapításáig nem születik meg, az általános rektorhelyettes határozza meg, hogy a hallgató melyik korábbi félévének kreditindexe alapján részesül ösztöndíjban.
- 20 -
26. § A szakdolgozat (1) A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie és záróvizsgát kell tennie. Ez összetett, egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. A szakdolgozati téma egyfelől a intézetek által kitűzött témák közül választható, de a Főiskola előnyben részesíti azokat a feladatokat, amelyek a hallgató munkahelyén, vagy másutt felmerülő konkrét szakmai feladat innovatív megoldását, vagy kutatási eredmény produkálását jelentik. a) A szakdolgozat készítése előtt szakdolgozat-tervet kell benyújtani a TH-ba. A tervet a szakmailag illetékes intézet vezetője hagyja jóvá, ennek elfogadását a Neptunban aláírással igazolja. Amennyiben a hallgató a terv elfogadását követő két naptári éven belül nem adja be a szakdolgozatát, a terv elévül. Ebben az esetben újabb tervet kell készítenie és jóváhagyásra benyújtania b) A szakdolgozat készítését legalább főiskolai oklevéllel rendelkező témavezető (konzulens) irányítja. A közös munkát a konzulensi lapon naplózza a témavezető. A dolgozat beadása előtt értékelést készít a dolgozatról, amit szintén a konzulensi lapon rögzít. Diplomamunkát beadni csak az aláírt konzulensi lappal és a szakdolgozat eredetiségéről szóló nyilatkozattal lehet c) Amennyiben a hallgató a szakdolgozat beadását követően egy naptári éven belül nem kezdi meg a záróvizsgát, a szakdolgozat elévül, és újra kezdődik a folyamat a szakdolgozat-terv benyújtásával. (2) Átfogó jellegű szakdolgozati téma több hallgató számára közösen kiadható. Ebben az esetben a dolgozatban fel kell tüntetni az egyes részek szerzőit. A közös felelősségű rész nem lehet több 20%-nál. A dolgozatot a jelöltek egyenként védik meg. (3) A hallgató köteles a beadott szakdolgozatához – abba beleköttetve – csatolni azon nyilatkozatát, miszerint fegyelmi felelőssége tudatában kijelenti, hogy az írásmű saját munkája. A rendelkezésre álló írásmű alapján plágium tényének megállapítására a Főiskola bármely oktatója, bíráló, vizsgabizottsági tag jogosult. A plágium elkövetésének mértékére tekintettel, valamint a fokozatosság elvének figyelembevételével a plágium szankciója lehet: elutasított dolgozat, elégtelen osztályzat, fegyelmi eljárás. (4) A szakdolgozatot bíráltatni kell. A bírálatokat a javasolt osztályzat nélkül a szakdolgozat védése előtt legkésőbb egy héttel kell eljuttatni a jelölthöz. A bíráló javaslatot tesz a szakdolgozat minősítésére. (5) A szakdolgozattervre és a szakdolgozatra vonatkozó követelmények az ILIAS-on megtalálható Egységes tájékoztató c. dokumentumban vannak rögzítve, melyek betartása kötelező. 27. § A záróvizsga (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (2) Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki a záróvizsga tervezett időpontját megelőző minimum 2 héttel: a) a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte, b) a szakdolgozatot benyújtotta és azt a bíráló elfogadta, c) nincs pénzügyi tartozása. - 21 -
(3) A Főiskola annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt állít ki (abszolutórium). A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. Különleges esetben a második év eltelte után a záróvizsga rektori engedéllyel tehető le. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető. (4) A záróvizsgára való jelentkezés a szakdolgozat beadásával egyidejűleg történik. A kitöltött adatlapot és a szakdolgozatot a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központba kell benyújtani. A szakdolgozatot legkésőbb a tervezett záróvizsga-időpont előtti második hónap 15-ig kell leadni. Záróvizsgára való jelentkezés után azt lemondani nem lehet. Igazolt hiányzás esetén (például betegség, halálozás, sérülés) az igazolást 15 napon belül be kell nyújtani.. (5) A 2006. szeptember 1-je előtt felsőoktatási jogviszonyt szerzett hallgatók számára a záróvizsgán való részvétel előzetes feltétele a méltányossági kérelem záróvizsga határidőn túli letételéhez nevű kérelem és a szakdolgozatterv benyújtása. A méltányossági kérelem a soron következő záróvizsga-időszakra vonatkozik. A kérelem és a szakdolgozatterv benyújtásának határideje: a) februári záróvizsga-időszakra: augusztus 30. b) májusi záróvizsga-időszakra: november 30. c) októberi záróvizsga-időszakra: április 30. (6) A záróvizsga a) a szakdolgozat megvédéséből és azzal egyidejűleg, vagy elkülönítve, b) a képesítési követelmények és a tanterv alapján összeállított szakmai tételekből tett szóbeli vizsgából áll. A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon az Nftv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyban a Főiskolával, vagy annak másik szakjának oktatója legyen. (7) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga-bizottság a szakdolgozat és a szóbeli szakmai vizsga osztályzatát, illetve az oklevél minősítését zárt tanácskozás keretében állapítja meg. A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke az eredményeket kihirdeti. (8) Sikeres a záróvizsga akkor, ha a szóbeli szakmai vizsga és a szakdolgozat minősítése is legalább elégséges. (9) A záróvizsgán az el nem fogadható szakdolgozat pótlásáról a záróvizsga-bizottság határoz. A határozat bevezetésre kerül a záróvizsga jegyzőkönyvbe. A pótlás feltételeit és legkorábbi határidejét, a szakdolgozat-tervet jóváhagyó intézet véleménye alapján az általános rektorhelyettes állapítja meg. Elégtelen szakdolgozatot pótolni csak két alkalommal lehet. (10) Amennyiben a szakmai szóbeli vizsga volt sikertelen, a jelöltnek csak abból kell ismétlő vizsgát tennie. A záróvizsga szóbeli része kétszer ismételhető (11) Sikertelen záróvizsga kétszer ismételhető a záróvizsga ismétlési díj megfizetése mellett. Indokolt esetben további ismétlésre az általános rektorhelyettes adhat engedélyt. (12) A sikeres szakdolgozatvédés, valamint a sikeres szakmai szóbeli vizsga nem ismételhető. (13) A törzslap lezárását, a záróvizsga megszervezését, lebonyolítását a TH végzi. - 22 -
(14) A záróvizsgára vonatkozó követelmények az ILIAS-on megtalálható Egységes tájékoztató c. dokumentumban vannak rögzítve, melyek betartása kötelező. 28. § Az oklevél (1) Sikeres záróvizsga alapján a Főiskola a jelölt számára a szakképesítés megjelölését és a specializációt is megnevező záradékot tartalmazó oklevelet állít ki. Az oklevél tartalmát a törvényi előírások tartalmazzák. Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke és a rektor írja alá. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsgabizottság elnöke helyett az általános rektorhelyettes is aláírhatja az oklevelet. (2) Az oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá az előírt nyelvvizsga letétele: -
A mérnökinformatikus és a műszaki menedzser szakon legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A gazdaságinformatikus szakon legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Gazdálkodási és menedzsment szakon legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül a Főiskola kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. (3) Az oklevél eredménye kiszámításánál a következő részeredmények átlagát kell képezni: a szóbeli szakmai záróvizsga érdemjegye kétszeres súllyal, a szakdolgozat megvédésének érdemjegye, kétszeres súllyal, a tanulmányok egészére számított súlyozott tanulmányi átlag, egyszeres súllyal. (4) A (3) bekezdés szerint kiszámított, 0,01-ra kerekített átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: Jeles
4,50 – 5,00
Jó
3,50 – 4,49
Közepes
2,50 – 3,49
Elégséges
2,00 – 2,49
(5) Kitüntetéses oklevelet kap az, aki a záróvizsga szakmai szóbeli részéből jeles eredményt ért el, szakdolgozatának védése jeles és a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,00, továbbá osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs. (6) A Főiskola az Európai Bizottság és az Európai Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerinti magyar és angol nyelvű oklevélmellékletet állít ki. 29. § Hallgatói azonosító szám (1) A hallgatói jogviszonyt első alkalommal létesítő hallgatónak, amennyiben nem rendelkezik tanulói azonosítóval, az Országos Felsőoktatási Hallgatói Szolgáltató és Információs Központ a bejelentéstől számított tizenöt napon belül tizenegy jegyű hallgatói azonosító - 23 -
számot képez. A Főiskola a hallgatói azonosító számról a hallgatónak a Főiskola Hallgatói Szolgáltató és Információs Központján keresztül a TH-hoz benyújtott kérelmére tizenöt napon belül igazolást állít ki. (2) Az a hallgató, aki tanulói azonosító számmal rendelkezik a hallgatói azonosító száma megegyezik a tanulói azonosító számmal. Ugyanannak a személynek újabb azonosító szám nem adható ki. (3) Az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott igazolás helyett, illetve az igazolás tartalmát érintő adatváltozás esetén a Főiskola az azonosító számról – a kérelemtől számított tizenöt napon belül – igazolást állít ki. (4) Az azonosító szám a törvényben szabályozott módon kezelhető és használható fel. 30. § Méltányosság gyakorlása (1) A hallgató írásos kérelemre egyedi esetben méltányosság gyakorlását kérheti. Ennek elbírálása a rektor hatásköre. (2) A hallgató méltányosságból – az előtanulmányi rendnek megfelelően – kérheti adott tárgy, illetve kritérium-követelmény negyedszeri teljesítésének lehetőségét. (3) A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell a negyedszeri felvétel feltételeiről. (4) A hallgató nem nyújthat be méltányossági kérelmet nyelvvizsga mentességre, kivéve, ha törvény szabályozza. Átmeneti rendelkezések 31. § A korábbi képzési rendszerben megkezdett tanulmányok befejezése (1) Azoknak a hallgatóknak, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a Főiskola biztosítja a megkezdett tanulmányok befejezésének lehetőségét. (2) Amennyiben a korábbi rendszerű képzés szerinti szak már nem indul, a hallgató a) kedvezményes tanulmányi rend keretében befejezheti tanulmányait; b) becsatlakozhat a többciklusú képzési rendszer valamely alapképzésébe (BA, BSc); c) megszűntetheti hallgatói jogviszonyát. II. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33. § Hallgatói támogatások, díjak A hallgatók részére nyújtható támogatásokat, kedvezményeket és az általuk fizetendő díjakat, térítéseket, azok megállapításának szabályait az erről szóló szabályzat (1. sz. melléklet, külön kötetben) tartalmazza. 34. § Hatálybalépés Ezen TVSZ 2015. szeptember 1-jén lép hatályba, amely a hallgató beiratkozásával (bejelentkezésével) életbe lépő, a hallgató és a Főiskola közötti szerződésnek tekintendő.
- 24 -
A TVSZ és mellékletei rendelkezései tanévenként aktualizálásra kerülnek. A Főiskola fenntartja magának a jogot, hogy a jogviszonyukat szüneteltető hallgatókra az abban az évben érvényes szabályokat érvényesítse, amelyre a hallgatók a halasztás következtében kerülnek. Mellékletek, melyek külön kötetben találhatók meg: 1. sz.: Térítési és juttatási szabályzat 2. sz.: Szabályzat a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzés átsorolási rendjéről 3. sz.: Szabályzat a szakmai gyakorlat teljesítéséről és igazolásáról 4. sz.: A GDF felvételi és átvételi szabályzata 5. sz.: Szabályzat a szakváltás, a specializáció-változtatás, a szakok párhuzamos felvételének rendjéről
Budapest, 2015. július 16.
Jóváhagyta: Dr. Zárda Sarolta s.k. rektor
- 25 -
