ESETTANULMÁNY/AVOP-2005-1.1.2. Növénytermelést és kertészetet szolgáló építési beruházások támogatása
GABONATÁROLÓ SILÓ ÉS ASZFALTBURKOLAT ÉPÍTÉSE, TERMÉNYSZÁRÍTÓ ÉS ANYAGMOZGATÓ MOBIL GÉPI BERENDEZÉS, GABONAVIZSGÁLÓ MŰSZEREK BESZERZÉSE
AVOP-2005-1.1.2. Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. szeptember 9.
Szerző:
Pupek Emese
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 Előszó......................................................................................................................... 3 1.
A projekt szereplőinek bemutatása ..................................................................... 5 1.1
A pályázó szervezet bemutatása.................................................................. 5
1.2
A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 6
1.2.1 1.3 2.
3.
4.
5.
A kistérség legfontosabb adatai ............................................................ 7
A projekt intézményi szereplőinek bemutatása .......................................... 10
A projekt részletes bemutatása ......................................................................... 12 2.1
A pályázati kiírás fejlesztési irányai ............................................................ 12
2.2
A projekt tartalma ....................................................................................... 13
2.3
A projekt ütemezése................................................................................... 14
2.4
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 16
A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása .................................. 18 3.1
A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények .............. 18
3.2
Pályázatkészítés ........................................................................................ 19
3.3
A projekt pénzügyi tervének elkészítése .................................................... 20
3.4
A pályázatkészítés során felvetődött problémák ........................................ 20
A projektmegvalósítás bemutatása ................................................................... 22 4.1
Szerződéskötés.......................................................................................... 22
4.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 22
4.3
A projekt kommunikációja .......................................................................... 22
Projektpénzügyek, ellenőrzés............................................................................ 23 5.1
Projektpénzügyek....................................................................................... 23
5.2
Ellenőrzés .................................................................................................. 24
Összegzés................................................................................................................ 25 Források ................................................................................................................... 26 Táblázatok jegyzéke: ................................................................................................ 27 Térképek jegyzéke ................................................................................................... 27 Képek jegyzéke ........................................................................................................ 27 Ábrajegyzék.............................................................................................................. 27
2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére
került
sor.
Az
esettanulmányok
arányosan
lefedik
a
potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
4
1. A projekt szereplőinek bemutatása
1.1 A pályázó szervezet bemutatása Az Olasz-Kustár Farmer Kft. Nagykőrösön működik, két magyar magánszemély tulajdonában van, fele-fele arányú tulajdonosi összetétellel. A vállalkozás a tagok első cégeként, 1993-ban alakult. A tagok és családtagjaik a kárpótlás során termőföld tulajdonhoz jutottak, melyen gazdálkodni kezdtek. A gazdálkodó tevékenység felmerülő költségei, valamint a megnövekedett vásárlói igények miatt fejlesztések indultak a vállalkozásban, melynek értéke 11 év alatt 311 millió forint lett. A kezdeti évi néhány milliós invesztíció az utóbbi években már több tíz milliós nagyságrendet ért el, 2004ben összesen 85 millió forintot. A beruházások különböző támogatásokkal valósultak meg. Az Olasz-Kustár Farmer Kft. már indult SAPARD pályázatokon is, mezőgazdasági gépberuházás és gépbeszerzés témakörben, melyekben összesen több mint 30 millió forint támogatással összesen több mint 86 millió forint összköltségű beruházások valósultak meg. Ma már teljeskörű mezőgazdasági gépkapacitás áll rendelkezésre. A cég tulajdonosai szakirányú végzettséggel és több mint tíz éves tapasztalattal rendelkeznek a termelés, az értékesítés és a beruházás területén. A vállalkozás tevékenységi köre: -
470 hektár szántón – ebből 140 hektár öntözhető – növénytermesztés;
-
600 hektár szántón elsősorban őstermelőknek teljes körű mezőgazdasági szolgáltatás;
-
szárító-tisztító telepen terményszárítás, tisztítás, raktározás (kapacitás 5700 tonna);
-
terményfelvásárlás és értékesítés az őstermelői partneri körnek.
Az Olasz-Kustár Farmer Kft. növénytermesztést 470 hektáron 5-10 évre bérelt területen folytat. Termelt növények: cukorrépa (25 ha), napraforgó (55 ha), repce (90 ha), durumbúza (45 ha), búza vetőmag (10 ha), kukorica (60 ha), árpa (30 ha), búza (60 ha), tritikálé (45 ha), lucerna (10 ha), zöldborsó (40 ha). A művelést kizárólag saját eszközökkel végzi. A hosszú távú bérleti szerződések miatt tartamos tápanyag5
utánpótlást is végez talajvizsgálatok alapján. A gyomirtásra és növényvédelemre fokozott figyelmet fordít. Összességében az Olasz-Kustár Farmer Kft. termésátlagai az országos átlagot meghaladják. A szerves trágyát a cukorrépa és a búza, kukorica melléktermékeiért (répaszelet, szalma és szár) barterüzlet keretében a szomszédjában működő tehenészeti teleptől vásárolja. A terményszárítás és tisztítás üzletág eredményei azt mutatják, hogy 1999 óta minden évben növekedett a beszállított termény mennyisége (1999-ben még 3100 tonna beszállított termény, 2004-re 8500 tonna). A cég legfontosabb üzleti partnerei: Dél-Pest Megyei BÉSZ Szövetkezet, Mátra Cukor Rt., Toldi Tej Kft., BS Agrár Kft., Anthera Kft., őstermelők. A foglalkoztatottak száma 7 fő, szakmunkás bizonyítvánnyal 4 fő rendelkezik, akik folyamatos továbbképzésben vesznek részt, hogy képessé váljanak az új technológiák alkalmazására. A pályázó a projekt megvalósítása során nem működik együtt partnerekkel.
1.2 A projekt környezetének bemutatása A projekt Közép-Magyarországi Régióban, Pest megyében, a Ceglédi kistérségben valósult meg. A főváros közelsége a térség szempontjából meghatározó társadalmi, földrajzi, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt. A régióban 78 Pest megyei település alkotja hivatalosan a budapesti agglomerációt. A megye lakosságának jelentős hányada még mindig a fővárosban vállal munkát, még annak ellenére is, hogy Pest megyében a folyamatosan bővül a vállalkozási infrastruktúra, ezáltal egyre szélesebb körben biztosított a foglalkoztatás lehetősége. 1995 óta mintegy 30 százalékkal növekedett a megyében az alkalmazásban állók száma, ennek közel 32 százaléka dolgozik az iparban, 22 százaléka a kereskedelemben. Pest megyében korábban az agrárszektor jelentősége számottevő volt, mára azonban a gazdaság szerkezete ipari-agrár jelleget tükröz; a struktúraváltást a beruházásokon észlelhetjük, a gép- és élelmiszeripar túlsúlya jellemző.
6
Pest megye az ország összes mezőgazdasági termőterületének mintegy 6 százalékával rendelkezik, melynek fele szántó, 3,9 százaléka kert, 2,2 százaléka gyümölcsös, 11,1 százaléka gyep és 24,3 százaléka erdő. A magyar mezőgazdaság által megtermelt GDP-nek Pest megyében termelik több mint 10 százalékát. Az utóbbi húsz év folyamán a mezőgazdasági terület csökkent, legnagyobb mértékben a szőlő, a gyümölcsös és a kert rovására. A szántó nagysága nagyjából változatlan maradt. A régió mezőgazdaságának területi szerkezetéről általánosságban elmondható, hogy a főváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak, a távolabbi, elsősorban alföldi térségben pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztés kultúrái. Országos viszonylatban tehát kiemelkedő a megye zöldség és gyümölcs termesztése. A megye 15 kistérségből áll, a külső gyűrű kistérségeiben dominál a mezőgazdaság 20 százalék fölötti aránnyal (Cegléd, Dabas, Szob).
1.2.1 A kistérség legfontosabb adatai A Ceglédi Kistérség, Dél-Pest megye kistérsége a Közép-magyarországi régió kapuja az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régió felé.
1. térkép: Ceglédi kistérség I. Forrás: KSH T-START adatbázis
Tájföldrajzi értelemben a Ceglédi kistérség a Duna-Tisza közi síkvidékhez tartozik, azon belül két kistáj találkozásánál fekszik, az egyik a Pilis-Alpári homokhát, a másik a Gerje-Perje sík kistáj. A megye legnagyobb területű (123,403 ha) és legnépesebb (121170 fő) kistérsége a ceglédi; ugyanakkor a legkevésbé beépített területe: a 2,8 százalékos beépítettségi mutatója fele az országos átlagnak, és alig több mint negyede a megyei átlagnak.
7
2. térkép: Ceglédi kistérség II. Forrás: http://teir.vati.hu
A Ceglédi kistérség szerkezeti gondokkal küzd, gazdasági fejlődése következtében hátrányos helyzetű periférikus kistérségnek minősül. A hátrányos helyzet mutatószámait a 24/2001. (IV.20.) Országgyűlési Határozat 3. számú melléklete sorolja fel. A felsorolt szempontok társadalmi és gazdasági helyzetre vonatkozó statisztikai számok, amelyek a következőkből állnak: -
gazdasági mutatók (gazdasági szervezetek száma, tudományos kutatófejlesztők száma, jövedelem stb.);
-
infrastrukturális mutatók (víz, csatorna, gáz, telefon ellátás, vendégéjszakák és kiskereskedelmi boltok száma stb.);
-
társadalmi-szociális helyzet (3 vagy annál több szobás lakások száma, személygépkocsik száma, 60 évnél idősebb népesség aránya, települések átlagos lélekszáma, halálozási ráta stb.);
-
foglalkoztatási helyzet (munkanélküliek aránya, tartós munkanélküliek aránya stb.).
8
A fenti számokból képződik egy komplex mutató, ami ha az adott kistérségben az országos átlagtól elmarad, akkor társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűnek minősül. Ceglédi kistérség társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérség. A kistérség legkedvezőtlenebb mutatói a következők: a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1 lakosra jutó összege, az ezer lakosra jutó működő egyéni és társas vállalkozások száma; az ivóvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma; az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma. Nem haladja meg az országos átlagot a térségi érték az 1990-2001 között felépített lakások számát tekintve sem (Ceglédi kistérség 7,1; országos átlag 7,41). A Ceglédi kistérségben egyedül a mezőgazdaság területén tevékenykedő vállalkozások ezer főre jutó értéke haladja meg az országos átlagot.
Ceglédi kistérség alapadatai 1 234 km2
Területe (2004) Lakónépesség (2004)
122 113 ezer fő
Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint)
nem
Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos kistérség
igen
Ipari szerkezetátalakítási térség
nem
Vidékfejlesztési térség
nem
Típus szerint
Települések száma (2002) Jogállás szerint
15 db város község
Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rendelet szerint) Vállalkozások száma (2002) Munkanélküliek aránya (2002) 1. táblázat: Ceglédi kistérség alapadatai Forrás: KSH
4 db 11 db 5 db 7 363 db 3,3%
9
1.3 A projekt intézményi szereplőinek bemutatása Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) vonatkozásában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el az Irányító Hatósági feladatokat, 2005-ben az Irányító Hatósági Főosztály, majd 2006 augusztusától az Agrár-vidékfejlesztési Főosztály által. Az Irányító Hatóság felelős olyan rendszer felállításáért, amelynek feladata a végrehajtásra vonatkozóan megbízható pénzügyi és statisztikai információk gyűjtése, amelyek alapján a monitoring-mutatók megállapíthatók, valamint az értékelés elvégezhető. Felelős továbbá: -
AVOP monitoring adatainak az Európai Bizottság részére történő továbbításáért,
-
az Irányító Hatóság vezetői értekezlet szervezéséért az AVOP végrehajtása hatékonyságának növelése érdekében,
-
AVOP értékelésének elkészíttetéséért,
-
a Közreműködő Szervezettel kötött megállapodások aktualizálásáért, végrehajtásáért,
-
AVOP pályázati dokumentációjának jóváhagyásáért,
-
az AVOP során használatos értékelési pontrendszer jóváhagyásáért, betartatásáért,
-
az AVOP képviseletéért a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottságában.
A 81/2003. (VI. 7.) Kormányrendelettel 2003. július 1. hatállyal létrehozott országos hatáskörű szervezetként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) látja el a kifizető-ügynökségi feladatokat. Ezek fő vonulata a támogatási intézkedések jellegétől függően a támogatási kérelmek befogadásától és elbírálásától, az engedélyezésen keresztül, a támogatások utalványozásáig, folyósításáig, nyilvántartásáig, könyveléséig terjed; illetve a támogatási rendszer működéséhez szükséges adatok begyűjtése, feldolgozása és kezelése is feladata. Az MVH hatáskörébe tartozik az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegéből finanszírozott AVOP támogatási intézkedéseken túlmenően az EMOGA Ga-
10
rancia részlegéből finanszírozott közvetlen agrártámogatások technikai lebonyolítása is.
11
2. A projekt részletes bemutatása
2.1 A pályázati kiírás fejlesztési irányai Az AVOP továbbviszi és beépíti a hazai agrártámogatási rendszer elemeit az európai uniós csatlakozás után átalakított mezőgazdasági szakpolitikába, számol az előcsatlakozási programok (Phare, SAPARD) keretében megvalósult fejlesztésekkel. Kiemelkedő szerepe van a mezőgazdasági termelés feltételeinek egyenlőtlenségéből adódó területi különbségek kiigazításában, csökkentésében, a vidék szociális problémáinak megoldásában, az ökológiai, a természeti értékek fenntartásában, megőrzésében, a környezet védelmében. Az AVOP a versenyképes alapanyag-termelés megalapozását segíti elő a mezőgazdaságban, a versenyképességet kívánja növelni a termelési költségek csökkentésével, a termékek hozzáadott értékének és minőségének növelésével, és a környezet védelmét javító beruházások támogatásán keresztül. Támogatja az élelmiszerfeldolgozó ipar fejlesztését a technológia, a kapcsolódó logisztikai, tároló- és raktárkapacitások, valamint az informatikai háttér modernizálása révén. Az Olasz-Kustár Farmer Kft a tároló- és raktárkapacitások bővítésére pályázott a növénytermesztést és kertészetet szolgáló építési beruházások támogatása prioritásban.
A pályázat összegző adatai Pályázat:
AVOP-2005-1.1.2.
Pályázó:
Olasz-Kustár Farmer Kft.
Pályázat címe:
Projekt időtartama:
Gabonatároló siló és aszfaltburkolat építése, terményszárító és anyagmozgató mobil gépi berendezés, gabonavizsgáló műszerek beszerzése 2005. március – 2006. január
Támogatás összege:
37 850 661,- Forint
Beruházás összege:
95 678 062,- Forint
2. táblázat: A pályázat összegző adatai
12
2.2 A projekt tartalma A fejlesztés során a pályázó a telepen meglévő 5700 tonna tárolókapacitását, mely intervenciós raktár is, egy 2300 tonnás fémsilóval, valamint az ehhez kapcsolódó technológiai berendezésekkel (rédlerek, csiga, ventillátor) növelte. A projekt során az elhasználódott terményszárítót új hasonló típusra cserélték, ezzel jelentős felújítási költség került megtakarításra, emellett fontos szempont volt az is, hogy a korszerűsítés nyomán a terményszárítás környezetkímélően végezhető. A tároláshoz, szárításhoz szükség volt komplett gabonavizsgáló műszerekre a minőség szerinti szétválasztáshoz. A telepen belüli anyagmozgatáshoz egy teleszkópos rakodógép került beszerzésre az árumozgatás kíméletes, gyors és olcsó elvégzéséhez. A telepen a meglévő térburkolatot ki kellett egészíteni, és fel kellett újítani a minden időjárási körülmények közötti áruszállítás érdekében. Az aszfaltburkolat elkészítése a nyertes pályázat részeként valósult meg. 2005-től pályázó részt vesz intervenciós raktározásban, mely egy újabb lehetőség a meglévő és létesítendő tárolók hasznosítására és a piaci pozíciók erősítésére azzal, hogy a behozott terményt nem kell tovább mozgatni (in situ átvétel). A fejlesztést követően az Olasz-Kustár Farmer Kft. az MVH rendelkezésére tud bocsátani 6000 tonna tárolókapacitást. A fennmaradó 2000 tonna tárolótér a saját tárolást szolgálja, melyben az egyéb áruféleségek (elsősorban repce és napraforgó) elhelyezése történik. Az Araj SPA 15/13 típusú terménytároló silóban lévő anyag mozgatása, forgatása oldódik meg a ki- és betároló rédlerekkel, mely az áru minőségét is megóvja. A telepen belüli anyagmozgatást gyorsabbá teszi a teleszkópos rakodógép, különösen akkor, ha egy uszálynyi mennyiséget kell tehergépkocsira rakni 24 óra alatt, amihez nagy teljesítményű gép kell. A tárolókapacitás jobb kihasználása is indokolta a rakodó vásárlását, mert ezzel magasabb terményhalmaz alakítható ki. A minőségvizsgáló eszközökkel a különböző paraméterekkel rendelkező terményeket már a betárolásnál szét lehet választani és így homogén, piacképesebb árut lehet a későbbiekben értékesíteni.
13
A telephelyen történő infrastruktúra fejlesztés fontos feltétele volt a terménytároló- és tisztító, valamint a szárító minél hatékonyabb és egyszerűbb kiszolgálásának, valamint a rendezett körülmények közötti gazdálkodás kialakításának.
2.3 A projekt ütemezése A pályázat egyrészt építési beruházásból (terménytároló siló, aszfaltburkolat, másrészt eszközbeszerzésből (terményszárító, teleszkópos rakodó, minőségvizsgáló laboreszközök) áll. A pályázat megvalósítása két ütemben zajlott le. Az első ütemben 2005. július 29-ig beszerzésre került a teleszkópos rakodó, a minőségvizsgáló eszközök és elkezdődött az aszfaltburkolat építése. Azért kerültek a fenti eszközök és infrastrukturális fejlesztés előtérbe, mert a nyári betakarítás idejére már szükség volt rájuk. A második ütemben 2005. október 31-ig megépült a terményszárító és a siló is felállításra került. A projekt ütemtervét sikerült tartani a pályázatban előre jelzett időhatárok szerint, csupán az aszfaltburkolat átadása csúszott át 2006 januárjára.
14
1. képsorozat: Építkezés folyamata
Forrás: Olasz-Kustár Farmer Kft.
Az ütemterv tartását elősegítette pályázó alapos felkészülése a projekt végrehajtására, valamint a vevői igény, az intervenciós raktárhiány és a jó termés. Mivel hatalmas igény volt a tárolókapacitás bővítésére, ez igen nagy ösztönző erőként hatott. Forráshiány miatt a projekt nem valósult volna meg a Strukturális Alapok pályázati lehetősége nélkül.
15
2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt legfontosabb eredménye a tárolókapacitás bővülése, a technológiai fejlesztés következtében megvalósuló élelmiszerbiztonság növekedése, és a környezeti terhelés csökkenése. A beruházás megvalósulása után a környékbeli gazdák közül mind többen helyben tudják terményeiket szárítani. Csökken a szállítási távolság, így csökken a károsanyag-kibocsátás is. A szárításhoz PB-gáz biztosítja a hőenergiát, ami a legkevésbé szennyezi égéstermékével környezetét. Az új szárító alacsony károsanyagkibocsátó, energiatakarékos berendezés. A beszerzésre került körfolyamatú szárító képes kezelni az egymástól lényegesen eltérő víztartalmú terményeket energiatöbblet, túlszárítás vagy túlhevítésből származó minőségromlás nélkül. Az új terményszárító használatával kevesebb tört és hősérült szem lesz a gabonában, így jobb minőségű árut képes kibocsátani. A pályázat során beszerzésre került minőségvizsgáló eszközökkel történő vizsgálatok elősegítik, hogy magasabb minőségű termények kerüljenek feldolgozásra, hiszen már a beszállítás során lehetővé válik a különböző minőségű termények szétválasztása és a tárolás minőségi kategóriák szerint történhet. A gazdálkodás eredményét javítja, hogy a kiváló beltartalmi értékkel rendelkező árut értékén lehet eladni, hiszen a minőségvizsgálat elkülöníti a magasabb és az alacsonyabb minőségű terményeket. A teleszkópos rakodó is óvja a telepre érkező áru minőségét, halmozás közben a kerekek nem annyira törik a szemet, kevesebb művelettel mozgat meg ugyanannyi árut, így a magok sérülésére is kevesebb alkalom nyílik. A gabonatároló silóval a korábbi síkpadozatos csarnoktárolóban végzett raktározáshoz képest új technológia bevezetésével valósult meg. A forgatáshoz nincs szükség tartalék tárolótérre; a különböző műszerek jelzik a betárolt termény minőségét; az anyagmozgatás egyszerűbbé és gyorsabbá válik. A gabonatároló siló tárolókapacitásával növekszik a pályázó cég folyamatos árbevételt biztosító tevékenysége, ezzel a gazdálkodás biztonsága fokozódik. Nagykőrösön egyedül az Olasz-Kustár Farmer Kft-nél folyik intervenciós raktározás, a pályázat után ennek minősége is javul. A projekt megvalósulásával pályázó további két fő szakmunkást tudott alkalmazni, így foglalkoztatottak száma 5-ről 7 főre nőtt.
16
17
3. A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása
3.1 A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények A projekt elindítását elsősorban a megnövekedett vevői igény tette lehetővé és egyben szükségessé is, mert az országban az intervenciós raktározásra nincs megfelelő kapacitás. Éppen ez utóbbi körülmény segítette elő a pályázatok gyors elbírálását és a szerződéskötéseket, mert itt találkozott a kormányzati szándék a fennálló igényekkel és a pályázó szándékával. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának hatálya alá tartozó gabonaintervenció célja a gabonapiac stabilizálása és a gabonaszektor mezőgazdasági termelőinek megfelelő életszínvonal biztosítása. A gabonaintervenció első lépése a felvásárlás, amelynek során az MVH megvásárolja a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően felajánlott gabonaféléket. Magyarországon a felvásárlást a raktárhiány gátolja, körülbelül másfélszeres a meglévő és az igény közötti különbség. Az intervenciós raktárakkal szemben támasztott
követelményeket
a
67/2004. (IV.29.) FVM rendelet, illetve ennek módosítása (143/2004. (IX.30.) FVM rendelet) szabályozza. Az intervenciós raktárakkal szemben támasztott
legfontosabb
követelmény
a
tárolók beázás-mentessége, a számí2. kép: Siló, szárító, rakodógép Forrás: Olasz-Kustár Farmer Kft.
tógépes nyilvántartás, a közúti megközelíthetőség, a megfelelő állapotú
beton padozat, a megfelelő csapadékvíz elvezetés, és a minősítő laboreszközök, mintavevő, mintaosztó eszközök megléte. Az intervenciós raktárakra nagyon nagy szükség van ma Magyarországon, működésükre pedig hosszú távon szükség lesz, így a szakma az egyik legjövedelmezőbb beruházásnak tekinti, ráadásul jelentős támogatás nyerhető építésükre, mint ahogy azt jelen pályázat is bizonyítja.
18
A pályázó forráshiány miatt korábbi fejlesztéseit is pályázati pénzekből valósította meg, tisztán önerős fejlesztése nem volt. Jelen esetben is folyamatosan figyelte a pályázati lehetőségeket, és azonnal megpályázta a támogatást, hiszen nagy szükség volt a fejlesztésre. A folyamatos pályázatfigyelést a pályázó szervezet végezte, interneten keresztül tájékozódott, valamint szakmai fórumokon vett részt, az agrárium támogatásáról szóló információkat gyűjtött.
3.2 Pályázatkészítés A projektötlet a pénzügyi finanszírozás lehetőségére várt, így a megfelelő kiírás megjelenésénél máris elkezdődött a pályázati formanyomtatványok kitöltése. A projekt célja és a pályázati kiírás fedték egymást, ezért nem volt szükség a pályázati kiíráshoz való hozzáigazításra. Nem a pályázat előkészítése zajlott, hanem az igények szerinti felkészülés a fejlesztésre, és a pályázatok folyamatos figyelése. A pályázatra felkészülni nem lehetett, hiszen a pályázati ablakok megnyitása, bezárása nem hosszú távra előre rögzített menetrend szerint alakult, így pedig nem volt elegendő garancia a tudatos felkészülésre. Forráshiány miatt viszont szükséges volt a támogatási lehetőségek keresése, és a kiírás megjelenésekor az azonnali reagálás. Pályázó ezt tette. Készségfejlesztéssel is készült a pályázatírásra az Olasz-Kustár Farmer Kft. ügyvezetője, ugyanis részt vett a Gödöllői Szent István Egyetem által szervezett agrárpályázati szakértőképzésen. A felnőttképzés célja az Európai Uniós csatlakozásra történő felkészülést szolgáló gyakorlati ismeretek és pályázatkészítési készségek elsajátítása volt. A pályázó e program keretében a Lakitelek Népfőiskolán vette át az EU agrárpályázati szakértő oklevelét 2005-ben. Bár a képzés során pályázó elsajátította a SWOT és egyéb elemzés készítésének módszertanát, sikeres pályázatához nem készített ilyen típusú helyzetelemzést.
19
A pályázatot a projekt vezetője írta, adminisztratív munkatársa (könyvelő) segítségével. Pályázatírásban már tapasztalatot szereztek, hiszen nyertek korábban SAPARD pályázatokat. A pályázó korábbi nyertes pályázatai Pályázati Alap SAPARD SAPARD
Pályázat témája
Támogatási döntés időpontja 2003. március 12.
Beruházás értéke (forint) 41.129.000,-
Mezőgazdasági gépberuházás Mezőgazdasági 2004. augusztus 5. 45.000.000,gépbeszerzés 3. táblázat: A pályázó korábbi nyertes pályázatai
Támogatás öszszege (forint) 12.338.700,18.000.000,-
3.3 A projekt pénzügyi tervének elkészítése A projekt pénzügyi tervét a projekt vezetője készítette munkatársa segítségével. A pénzügyi tervek készítését lényegesen egyszerűbbnek minősítették, mint a korábbi SAPARD pályázatok esetében. A projekt megvalósításához szükség volt hitelfelvételre a saját forrás biztosításához 15 millió forint értékéig; majd a fejlesztés folyamatos finanszírozásához további hitelfelvételre került sor 20 millió forint értékben, amit a gyorsabb megvalósítás miatt hamarabb sikerült visszafizetni.
3.4 A pályázatkészítés során felvetődött problémák A pályázat elkészítése a napi működés mellett nehézséget okozott, többlet munkát és utánajárást jelentett. A pályázat benyújtása előtt pedig egészségügyi problémák (influenzajárvány) miatt veszélybe került a pályázaton való indulás. A pályázáshoz szükséges mellékletek beszerzése megtörtént, azonban a pályázati adatlap írásos részeinek, vagyis a 4000 karaktert igénylő pályázati ablakoknak kitöltésére nem jutott idő. Amikor már látható volt, hogy a pályázatot a határidőig nem lehet elkészíteni, projektvezető úgy döntött, hogy a hiánypótolható részeket kihagyja, és így vesz részt
20
a megmérettetésen. Kimaradt például a pályázati adatlap azon részének kitöltése, ami a pályázó jövőre vonatkozó fejlesztési céljainak, elképzeléseinek bemutatásáról szól, továbbá a fejlesztés céljának és szükségességének indoklása, és a fejlesztés kiinduló helyzetének valamint a tervezett tevékenység újszerűségének ismertetése. A hiánypótlásra szóló értesítés és a további határidő már elég időnek bizonyult a színvonalas pályázat elkészítésére.
21
4. A projektmegvalósítás bemutatása
4.1 Szerződéskötés A szerződéskötés igen gyorsan zajlott le, indokolja ezt az intervenciós raktárok iránti igény, és a kormányzati szándék ebben a szférában. A pályázatot 2005. március 25én nyújtották be és a Támogatási Szerződést 2005. augusztus 11-én a felek aláírták. A szerződéskötés fázisában a kötelező dokumentumokon túl továbbiak benyújtására nem került sor. Nem kellett módosítani a projekt költségvetésén, sem az ütemtervén.
4.2 A projektszervezet bemutatása A projektszervezet két személyből állt, a pályázó cég ügyvezetőjéből és az őt segítő adminisztratív munkatársból. Az ügyvezető tartotta a kapcsolatot a Közreműködő Szervezettel, aminek munkáját igen alaposnak és korrektnek minősítette.
4.3 A projekt kommunikációja A Társulási Szerződésben előírt hirdető táblák kihelyezésre kerültek, további kommunikáció nem történt. A projektet a megvalósítás helyszínén igen jól ismerik, hiszen számos érintettje volt a beruházásnak. A projekt keretében megvalósított kibővített intervenciós raktározási lehetőséget és a beszerzésre került gépeket számos helyi termelő veszi igénybe.
22
5. Projektpénzügyek, ellenőrzés
5.1 Projektpénzügyek A projekt ügyiratait, pénzügyi/számviteli dokumentumait a többi irattól elkülönülten tartják nyilván. A teljes beruházás 39,5 százalékát saját erőből, 20,9 százalékát hitelből fedezte pályázó, így a fennmaradó 39,6 százalékot tette ki az AVOP támogatás.
1. ábra: Projekt költségvetésének megoszlása
A forrásösszetételt pályázó optimálisnak minősítette. A támogatott projekt teljes beruházása áll az infrastrukturális fejlesztésekből, gépbeszerzésekből és egyéb költségekből; az egyéb költségek állnak a pályázat készítéshez szükséges jelentésekből, beszámolók, és egyéb iratok beszerzéséből, valamint pénzügyi elszámolások, tervezés, engedélyeztetés, műszaki ellenőrzések költségeiből. Az utófinanszírozásra tekintettel a folyamatos likviditás érdekében hitelfelvételre került sor, amit azonban a gyors kivitelezés következtében sikerült hamarabb visszafizetni. A projekt nem esett közbeszerzési eljárás hatálya alá.
23
5.2 Ellenőrzés Pályázó nem állított fel monitoring rendszert a projekt előrehaladás mérése és értékelése érdekében. A szakmai és pénzügyi beszámolók elkészítésével nem akadtak problémák, a projektmegvalósítás során a határidőket sikerült tartani. A Közreműködő Szervezet egyszer személyes ellenőrzést tartott a megvalósítás helyszínén a kifizetés előtt, ahol a támogatást jelképező táblát kicsinek találta, ezen kívül más hiányosság nem került megállapításra.
24
Összegzés
Fejezetek
Legfontosabb adatok és tanulságok
- Pályázó: Olasz-Kustár Farmer Kft. - Helyszín: Nagykőrös - A projekt az AVOP-2005-1.1.2. A növénytermelést és kertészetet szolgáló építési beruházások támogatása intézPályázó szervezet kedés keretében valósult meg. és a projekt bemu- A projekt célja: gabonatároló siló és aszfaltburkolat építétatása se, terményszárító és anyagmozgató mobil gépi berendezés, valamint gabonavizsgáló műszerek beszerzése. - A projekt a Strukturális Alapok támogatása nélkül nem valósult volna meg. Projektelőkészítés, pályázatkészítés
-
-
A pályázat megvalósítása a folyamatos működtetés mellett további adminisztrációs és egyéb kötelezettségekkel társul, és ez a párhuzamos tevékenység megnehezíti az üzletvitelt.
-
Pályázónak számolnia kell egyéb költségekkel a sikeres pályázat elkészítéséhez. Ilyen költségek: szükséges jelentések, beszámolók, és egyéb iratok beszerzése, valamint pénzügyi elszámolások, tervezés, engedélyeztetés, műszaki ellenőrzések költségei. A felmerülő költségek és a folyamatos likviditás biztosítására a hitelfelvétel jelenthet megoldást.
Projektvégrehajtás
Projektpénzügyek, ellenőrzés
Egy projektet a gyakorlati igények szülnek. Egy pályázatot könnyebb elkészíteni, ha ezekre a gyakorlati igényekre építkezünk. A valós igényekre épülő projektből készülő pályázat „eladja magát”: a pályázat legfontosabb erénye hitelessége.
4. táblázat: A projekt adatai és tanulságai
25
Források Központi Statisztikai Hivatal: http://www.ksh.hu Pest Megye Önkormányzata: http://www.pestmegye.hu Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: http://www.fvm.hu Standard Team Kft.: http://www.standard-team.hu Szent István Egyetem (Gödöllő): http://www.szie.hu Csordás László (szerk): A kkv-k kistérségi felkészítése 2003: Pest megye, Ceglédi kistérség, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2003.
Interjú Kustár Tamással, az Olasz-Kustár Farmer Kft. ügyvezetőjével, 2006. szeptember 1-jén Nagykőrösön. Pályázati Dokumentáció
26
Táblázatok jegyzéke: 1. táblázat: Ceglédi kistérség alapadatai .................................................................... 9 2. táblázat: A pályázat összegző adatai ................................................................... 12 3. táblázat: A pályázó korábbi nyertes pályázatai.... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. táblázat: A projekt adatai és tanulságai ................................................................ 25
Térképek jegyzéke 1. térkép: Ceglédi kistérség I. ..................................................................................... 7 2. térkép: Ceglédi kistérség II. .................................................................................... 8
Képek jegyzéke 1. képsorozat: Építkezés folyamata.......................................................................... 15 2. kép: Siló, szárító, rakodógép ................................................................................16
Ábrajegyzék 1. ábra: Projekt költségvetésének megoszlása......................................................... 23
27
