G-MAI BUDAÖRS ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV TEMPLOM TÉR ÉS KÖRNYÉKE ELŐTERJESZTÉSI TERVEZET december 1

Budaörs, Templom tér és környéke akcióterületi terv

STUDIO METROPOLITANA - ECORYS

G-MAI

BUDAÖRS ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV

TEMPLOM TÉR ÉS KÖRNYÉKE ELŐTERJESZTÉSI TERVEZET 2009. december 1. www.budaors2020.hu

1


Megbízó:

Készítették: Témavezető:

Munkatársak:


Budaörs Város Önkormányzata

Gauder Péter Studio Metropolitana Nonprofit Kft. Sz. Mosoni Dóra ECORYS Magyarország Kft. Székely Rita ECORYS Magyarország Kft Kövesi Andrea ECORYS Magyarország Kft Tóth Tímea Studio Metropolitana Nonprofit Kft. Homonnai Ferenc Studio Metropolitana Nonprofit Kft.

Ecorys Magyarország Kft Studio Metropolitana Nonprofit Kft 1075 Budapest, Madách Imre tér 3. Tel: +36-1-411-09 77

1114 Budapest, Kemenes u. 6 Tel / Fax: +36-1-266-2482

Bp., 2009. november hó. STUDIO METROPOLITANA Urbanisztikai Kutató Központ Nonprofit Kft. © ECORYS Magyarország Mérnöki Tanácsadó Kft.

2



TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................ 5 I.

STRATÉGIAI FEJEZET ........................................................................................ 7

II.

AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA .......................... 8

III. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................ 13 III.1. A SZABÁLYOZÁSI TERV AKCIÓTERÜLETI VONATKOZÁSAI ........................................................................ 13 III.2. MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA ...................................................... 14 III.3. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMAFELTÁRÁS .................................................................................................................................................... 16 III.3.1. DEMOGRÁFIA ÉS TÁRSADALOM ......................................................................................... 16 III.3.2. GAZDASÁG ............................................................................................................... 17 III.3.3. MUNKA-ERŐPIACI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZET, JÖVEDELMI VISZONYOK ......................................... 18 III.3.4.

KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK, KÖRNYEZETÁLLAPOT (TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT) ÉS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK ....... 20

III.3.5.

A KÖRNYEZETI KÁROK BEMUTATÁSA ÉS FELTÁRÁSA ............................................................. 21

III.3.6.

KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK, KÖZSZFÉRA, INTÉZMÉNYELLÁTOTTSÁG .... 21

III.3.7.

III.4.

A KÖZBIZTONSÁG HELYZETE ...................................................................................... 22

AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐI ............................................... 22

III.4.1.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI PROBLÉMÁK .............................................................................. 22

III.4.2.

MEGLÉVŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT HELYZETE ..................................................................... 22

III.4.3.

LAKÁSHELYZET ..................................................................................................... 23

III.4.4.

A MEGLÉVŐ KÖZMŰHÁLÓZAT ÉRTÉKELÉSE ....................................................................... 24

III.4.5. FUNKCIÓELEMZÉS ...................................................................................................................................... 25 III.4.6.

III.5. III.6. III.7. III.8.

A TERVEZETT FUNKCIÓK IGÉNYFELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA .............................................. 26

TULAJDONVISZONYOK ............................................................................................................................... 27 TULAJDONOSI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK FELTÉRKÉPEZÉSE AZ AKCIÓTERÜLETEN.................. 29 PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA............................................................................................ 30 AZ AKCIÓTERÜLET SWOT ANALÍZISE...................................................................................................... 31

IV. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI ......................... 32 IV.1. ÁTFOGÓ ÉS SPECIFIKUS FEJLESZTÉSI CÉLOK ..................................................................................... 32 IV.3.

TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK............................................................................. 34

IV.3.1.

ROP KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ BEAVATKOZÁSOK .......................................................... 35

IV.3.2.

A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI NYOMÁN A MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANDÓ BERUHÁZÁSOK ........... 35

IV.3.3.

AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉS HATÁSAKÉNT A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BERUHÁZÁSOK 35

IV.3.4.

AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜLI CSATLAKOZÓ BERUHÁZÁSOK: PARKOLÓHELY FEJLESZTÉS .......................... 35

IV.3.5.

BERUHÁZÁS TÍPUSOK (GANTT DIAGRAM) ...................................................................... 36

V. A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ VÉGREHAJTÁSA SORÁN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK............................................................................................. 37 V.1. A TEMPLOM TÉRI AKCIÓTERÜLET KONKRÉT PROJEKTELEMEI ................................................................. 37 V.1.1.

A PÁLYÁZATHOZ SZÁMBA VEHETŐ PROGRAMELEMEK ............................................................. 37

V.1.2.

AZ EGYES PROGRAMELEMEK JELLEMZÉSE ......................................................................... 38

V.1.3.

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZEMPONTOK ................................................................................ 42

V.1.4.

A PROJEKT BERUHÁZÁSOKAT KIEGÉSZÍTŐ SOFT ELEMEI ......................................................... 42

V.1.5.

VÁLTOZATOK A MEGVALÓSÍTÓ SZERVEZETRE .................................................................... 45

3



V.1.7.

A PÁLYÁZATBAN SZEREPLŐ PROGRAMCSOPORTOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA ................................... 46

V.1.8.

A FINANSZÍROZÁS TERVEZETT MEGOSZLÁSA ..................................................................... 52

V.1.9.

V. 2. V. 3. V. 4. V.5. V. 6.

AZ AKCIÓTERV TOVÁBBI PROGRAMELEMEI ....................................................................... 52

A JELLEMZŐEN AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL ELLÁTANDÓ FEJLESZTÉSI FELADATOK ................................ 54 A MAGÁNSZFÉRA ........................................................................................................................................ 56 SZINERGIAVIZSGÁLAT ............................................................................................................................... 56 BEVONANDÓ PARTNEREK ........................................................................................................................... 56 TÁMOGATÓI CSOPORTOK ........................................................................................................................... 59

VI. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI................................................ 59 VI.1. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK......................................................................................................... 59 VI.2. ESÉLYEGYENLŐSÉGI HATÁSOK .................................................................................................................. 62 VI. 3. KÖRNYEZETI HATÁSOK .............................................................................................................................. 63 VI.4. MIGRÁCIÓS ÉS SZEGREGÁCIÓS HATÁSOK ............................................................................................... 63 VI.5. FENNTARTHATÓSÁG ................................................................................................................................... 64 VI.6. KÖRNYEZETI HATÁSOK .............................................................................................................................. 64 VII. A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ PÉNZÜGYI TERVE .............................................. 67 VII.1. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI SZEMPONTBÓL A PROJEKT TERÜLETÉN ÉRINTETT INGATLANOK ............................................................................................................................................... 67 VII.2. A PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ BELSŐ ARÁNYAI:......................................................................................... 67 VII.3. MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES FORRÁSOK MEGHATÁROZÁSA, ÜTEMEZÉS............. 68 VII.4. PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG ................................................................................................................. 70 VIII. A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG INTÉZMÉNYI KERETE, ÜZEMELTETÉS ....................... 71 VIII.1. A VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁG ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE........................................................................ 71 VIII.2. A VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁG LÉTREHOZÁSÁNAK LEHETSÉGES ALTERNATÍVÁJA: PROJEKTIRODA .... 72 VIII.3. ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS .................................................................................................................... 73 IX. PARTNERSÉGI EGYEZTETÉS............................................................................. 74 IX.1. ESEMÉNYTÖRTÉNET.................................................................................................................................... 74 IX.2. TEMPLOM TÉR AKCIÓTERÜLETÉNEK TÁRSADALMASÍTOTT ESEMÉNYEI .................................................... 75 X.

VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERV .............................................................................. 78

XI.

KOCKÁZATOK ELEMZÉSE ................................................................................. 79

XII HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ..................................................... 82 XII.1. A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI CÉL ............................................................................................. 82 XII.2. A STRATÉGIA PILLÉREI .............................................................................................................................. 82 XII.3. A HELYZETKÉP KULCSELEMEI .................................................................................................................... 83

Törölt: 70 Törölt: 69 Törölt: 71 Törölt: 70 Törölt: 71 Törölt: 70 Törölt: 72 Törölt: 71 Törölt: 73 Törölt: 72 Törölt: 74 Törölt: 73 Törölt: 74 Törölt: 73 Törölt: 75 Törölt: 74

Mellékletek

Törölt: 78

Igényfelmérési és kihasználtsági terv

Törölt: 77

Parkolási koncepció

Törölt: 79 Törölt: 78 Törölt: 82 Törölt: 81 Törölt: 82 Törölt: 81 Törölt: 82 Törölt: 81 Törölt: 83 Törölt: 81

4



VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Budaörs város hosszú távú stratégiai célja az, hogy a nemzetközi színvonalú minőségi szolgáltatások városává váljon. Ennek tematikus céljai között szerepel a városi életminőség-javítása és az intenzív gazdaságfejlesztés, melynek 3-5 éves céljai között szerepelnek az alábbiak: Intézményfejlesztés Történelmi városközpont Identitásfejlesztés A városi idegenforgalom fellendítése Közlekedésfejlesztés (gyalogos zóna, forgalomcsillapítás) Közművesítés, infrastruktúra-fejlesztés Ezeket az elsődleges célokat ötvözi a Templom tér és környezetének funkcióbővítő rehabilitációja, melynek fejlesztési céljai; Közösségi tér fejlesztése Korzó kialakítása Magas minőségű kiskereskedelmi és vendéglátóipari-szolgáltatások Kulturális intézményhálózat bővítése Művészeti központ létrehozása Parkolóhelyek kialakítása Megüresedő közoktatási intézményépület hasznosítása Értékvédelem Az akcióterületi fejlesztések valamennyi eleme hozzájárul a vonzó városkép kialakításához, javításához. A központi elhelyezkedésű létesítmények fejlesztése során a zsúfolt és vegyes képet mutató épületekből álló beépítés felújítása és helyenként új térfal kialakítása által a központ városiasabb megjelenésű lesz. A terek rehabilitálása által jelentősen növekszik a városközpont attraktivitása. Az épületek homlokzatának és környezetének megújítása az épített környezet minőségének javulását eredményezi, egységes utcaképet és a forgalomcsillapítás által élettel teli gyalogos tengelyeket, korzókat. További cél a jelenlegi szolgáltatási hiányok megszűntetése és a lakossági igények alapján újak kialakítása. Ennek keretében célunk a szolgáltatások színvonalának és a munkafeltételek minőségének javítása korszerű infrastruktúra- és eszközfejlesztéssel, figyelembe véve a környezettudatos gondolkodásmódot. A fejlesztési program megvalósulása hatásaként elősegíti a terület presztízsének növelését, amely a területen lévő ingatlanok iránti keresletet és a vállalkozási kedvet növeli, valamint összességében az életminőséget is javítja. A komplex fejlesztés nemcsak város- és közösségi funkciót erősítő tevékenységekből tevődik össze, hanem olyan programokból is, amely gazdaságélénkítő hatása jelentős. Az önkormányzat transzparens szándékai a területre vonzza a potenciális befektetői köröket. A területen a leendő kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények a városközponthoz méltó, magas minőségű kínálat megteremtésével járulnak hozzá a komplex fejlesztéshez. A terület szempontjából hatással bír, munkahelyeket teremt, és a valódi városközpont élhetőségéhez és funkciókínálatához is közvetlenül hozzájárul. A fenti célok elérésének tervezett költségvetése a Pest megyei településközpontok fejlesztése – Integrált település-fejlesztés Pest megyében (Kódszám: KMOP-2009-5.2.1/B) „Funkcióbővítő városrehabilitáció” c. pályázati kiíráshoz illeszkedve készült el, a pályázati szakaszhoz tartozó projektelemek összege: 1.375,75 millió Ft, a kért támogatás 675,38 millió Ft, az önkormányzatra jutó önrész így 128,35 millió Ft, míg a magánpartnerek önrésze összesen 462,5 millió Ft , melyek részletezése a pályázati anyag része lesz. Ehhez az összeghez a terület tervezett teljes megújításához további 2,5-3,5 milliárd szükséges a következő mintegy tíz évben. Az akcióterületi terv - az európai uniós gyakorlatnak megfelelően - a fejlesztéseket megalapozó településrendezési tervekre épít, valamint a város középtávú fejlesztési céljait megfogalmazó integrált városfejlesztési stratégiában elhatározott önkormányzati fejlesztési és rehabilitációs tevékenység összehangolt megvalósítási terveként készül el. 5



„Az akcióterületi terv (ATT) az akcióterület fejlesztését megalapozó településrendezési tervekben, valamint, az integrált városfejlesztési stratégiában meghatározott önkormányzati városfejlesztési elképzelés összehangolt megvalósítási terve. Az akcióterületi terv tehát a kijelölt városfejlesztési akcióterületen a városi önkormányzat irányításával és ellenőrzésével végrehajtásra kerülő városfejlesztési akció terve, amely a megvalósítás komplex (városrendezési, műszaki, pénzügyi) forgatókönyveként szolgál az önkormányzat számára. A városfejlesztési akció olyan összetett tartalmú önkormányzati fejlesztés végrehajtását jelenti, melyet a város önkormányzata meghatározott idő alatt, meghatározott műszaki, gazdasági, társadalmi és városépítészeti eredményekkel, meghatározott pénzügyi paraméterekkel (kiadásokkal és bevételekkel) valósít meg.” (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság által megjelentetett Városfejlesztési Kézikönyv, 2009. január 28.)

6



I. STRATÉGIAI FEJEZET

A Közép-Magyarországi Operatív Program „Funkcióbővítő rehabilitáció” Pest megyei településközpontok fejlesztése - Integrált településfejlesztés Pest megyében című pályázati felhívásra (Kódszám: KMOP-2009-5.2.1/B.) jelentkezhetnek a pályázat benyújtásának napján városi jogállású települések a Közép-magyarországi régióban. Az akcióterület kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek: - az akcióterület a település közösségi-társadalmi és gazdasági súlyponti területe - az akcióterület belterületen van - minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. Budaörs Templom tér és környéke akcióterülete megfelel a fenti követelményeknek. A városrehabilitációs akcióterület jogosultsági feltételei városközpontokra: - közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma: min. 3 - kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek, ill. üzleti szolgáltatóegységek száma: min. 8 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia V. fejezete tartalmazza az akcióterületek lehatárolását, amelyben a Templom tér az 5. számú akcióterület. Az IVS célhierarchiája jól tükrözi az akcióterület stratégiai elhelyezkedését a városi, a tematikus és a városrészi célok között egyaránt. A város hosszú távú stratégiája az, hogy a minőségi szolgáltatások városa legyen. Ennek tematikus céljai között szerepel a városi életminőség-javítása és az intenzív gazdaságfejlesztés, melynek 3-5 éves céljai között szerepelnek az alábbiak: Intézményfejlesztés Történelmi városközpont Identitásfejlesztés A városi idegenforgalom fellendítése Közlekedésfejlesztés (gyalogos zóna, forgalomcsillapítás) Közművesítés, infrastruktúrafejlesztés A Templom teret is magában foglaló Történelmi belváros városrész céljaiként a következők kerültek megfogalmazásra: Közösségi tér fejlesztése Korzó kialakítása Magas minőségű kiskereskedelmi és vendéglátóipari-szolgáltatások Kulturális intézményhálózat bővítése Művészeti központ létrehozása Parkolóhelyek kialakítása Megüresedő közoktatási intézményépület hasznosítása Értékvédelem Azaz az akcióterületi fejlesztés pontosan ezeket a fejlesztési elképzeléseket kívánja megvalósítani, így az illeszkedés alátámasztott. A Templom tér akcióterület Budaörs történelmi belvárosban, a hajdani falumagban helyezkedik el. A fejlesztésekben szereplő beavatkozások, a közösségi tér létrehozása és a hozzá kapcsolódó forgalomcsillapítással megvalósítható gyalogos sétány és térrendszer létrehozása, valamint ezen közterületek térfalát adó épületekben, a lakosság igényeinek megfelelő funkciók (magas minőségű kiskereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás) biztosítása, valamint az intézményfejlesztés tartalmukat és céljukat tekintve a fenti jövőkép megvalósulását segítik elő. 7



Az akcióterületi tervben foglalt alprogramok az alábbi városrészben kitűzött részcélokhoz (a koncepcióban és IVS-ben foglaltak szerint) feleltethetők meg: IVS célrendszerében foglalt városrészi célok Közösségi tér fejlesztése

Korzó kialakítása Magas minőségű kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások Kulturális intézményhálózat bővítése, művészeti központ létrehozása Közlekedésfejlesztés (tömegközlekedés, kerékpárút)

Templom téri vonatkozás

Intézményfejlesztés

Értékvédelem

A Clementis László u. nyugati oldalának közterületrendezése A Zichy Major előtti tér közterület-rendezése A Zichy Major udvarának közösségi térré fejlesztése Ebner Gy. korzó egy része Ebner Gy. korzó és Zichy korzó kialakítása Az Ebner György és a Zichy korzó mellett épülő üzleteket, vendéglátó egységeket és irodákat tartalmazó épületek Zichy Major Művészeti Központ létrehozása (galéria, aukciós ház, kiállító terem, múzeum, művészkávézó) 1-es főút: forgalomszervezés, forgalomcsillapítás Ebner György korzó alprogram keretén belül forgalomszervezés és mélygarázs kialakítása Esze T. utcai iskolaépület új hasznosítása Posta átköltözésével az épület kulturális központként történő hasznosítása (Kulturális Központ) Gyógyszertár műemléki környezetben lévő védett épület homlokzat felújítása Zichy major, Posta épületeinek megújítása

II. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA A Templom tér akcióterület Budaörs történelmi belvárosának központi részén helyezkedik el, a Budapesti út mentén, amely a Stefánia utca – Arany János utca – Clementis László utca – Templom tér - Bokréta köz – Farkasréti út – Nefelejcs utca által határolt területet foglalja magában. Az akcióterületen belül található közterületi egységek tételes felsorolása: Stefánia utca, Arany János utca, Köz tér, Clementis László utca, Ebner György köz, Templom tér, Szabadság út, Esze Tamás utca, Bokréta köz, Farkasréti út, Nefelejcs utca. Terület (ha) Arány (%) Népesség (fő) Budaörs Akcióterület

2359,00 7,34

0,31

24282

Arány (%) 1,45

353

Forrás: KSH Népszámlálás 2001. Az akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó, hagyományos központi helyén fekszik. A történelmi belváros múltjából is következik, hogy a régi falumagban számtalan intézmény kapott helyet. Leginkább az oktatási, kulturális és közszolgáltatást ellátó intézmények azok, amelyek a hajdani falut is kiszolgálták már. A Pályázati útmutatóban (KMOP-2009-5.2.1/B) megfogalmazott célokhoz való illeszkedést az egyes eszközök megléte igazolja. Az útmutatóban megfogalmazott átfogó cél a következő: „integrált, szinergikus hatásokat felmutató akcióterületi beavatkozások révén újuljanak meg a városok központi és alközponti területei, mely során komplex városrehabilitációs eszközök alkalmazásával újul meg a fizikai infrastruktúra, valósul meg a funkcióbővítés vagy funkcióerősítés az akcióterület jellegétől függően”. Mindezt Budaörs az alábbi eszközökkel kívánja elérni:

8



Intézmény Kereskedelem, tatás

szolgál-

Forrás: Ecorys Magyarország Kft., 2009. 1. A területen működő közintézmények, kereskedelmi és szolgáltató egységek Helyszíni felmérés alapján az akcióterületen 6 intézmény az Esze Tamás utcai iskola, a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola, az Idősek Napközi Otthona, a Budaörsi Tanoda, a római katolikus templom a rk. Plébánia hivatal továbbá

a Budaörsi Művészek kiállítóterme és pincegalériája

és 15 db üzlet, valamint egy kisebb irodaház működik, amelyek között leginkább a kisebb kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szolgáltató egységek vannak jelen. A gazdasági létesítmények összetételének részletesebb vizsgálata a következő képet adja: Termelő (mezőgazdasági, ipari) tevékenységet folytató vállalkozások Pénzügyi szolgáltatások (bank) Kereskedelmi és szolgáltató egységek Vendéglátó- ipari egységek

2 1 10 2 9


Szálláshelyek (férőhelyei) Irodaépületek száma Összes


0 1 16

Az akcióterület közvetlen szomszédságában található szálláshely (Adler) elhelyezkedése a terület kiskereskedelmi létesítményeinek szempontjából kedvező, ebben rejlő potenciálra érdemes építeni. 2. Városkép Az akcióterületi fejlesztések valamennyi eleme hozzájárul a vonzó városkép kialakításához, javításához. A központi elhelyezkedésű létesítmények fejlesztése során a zsúfolt és vegyes képet mutató épületekből álló beépítés felújítása és helyenként térfal kialakítása által a központ városiasabb megjelenésű lesz. A terek és zöldfelületeik rehabilitálása által jelentősen növekszik a városközpont attraktivitása. Az épületek homlokzatának és környezetének megújítása az épített környezet minőségének javulását eredményezi, egységes utcaképet és élettel teli gyalogos tengelyeket, korzókat. 3. Örökségvédelem Az akcióterületen országos és helyi védelem alatt álló épületek is találhatók, amelyek a fejlesztés során megújulnak, környezetük rendeződik, ezáltal a méltó települési környezethez nagymértékben hozzájárulnak. (Az értékek tételes felsorolását ld. helyzetelemzés, a város helyi rendelete.) A mellékelt térképen megjelölt értékekre és környezetükre a beavatkozás során különös figyelmet kell fordítani. A tervezett programok a meglévő épített értékek maximális figyelembevételével valósulnak meg.

10



4. Közlekedésszervezés és infrastruktúrafejlesztés Az akcióterületen forgalomcsillapítás által megvalósítható közösségi tér kialakítása elsődleges szempont, mert a Templom tér a gyalogos közlekedés fejlesztése, előtérbe helyezése által, képes valódi közösségi térként működni. A terület fejlődésével párhuzamosan ugyanakkor természetesen forgalom is generálódik majd, amelyet elsősorban a magasabb minőségű kiskereskedelemnek és vendéglátásnak köszönhet. A leendő parkolóhely iránti igényt a területen mélygarázsban kívánják biztosítani. A terület déli részén tervezett korzó, sétáló utca menti gazdasági-kereskedelmi funkciók elsősorban gyalogos forgalmat generálnak napközben. A parkolási igény az Ebner György közben térszint alatt kerül kiszolgálásra, így a felszíni gyalogos közlekedést nem zavarja. Budaörsi Kistérség Többcélú Társulása a kerékpárút hálózat fejlesztésére pályázatot nyert. A kerékpárút hálózat megvalósítása jelenleg a tervezési szakaszában tart, a kerékpárút a Dózsa György út – Clementis L. u. – Tavasz utca nyomvonalon érinti az akcióterületet. 5. Szervezet Budaörs Integrált Városfejlesztési Stratégiában leírtak alapján a projekt megvalósulását egy a fejlesztéseket koordináló megvalósító társaság szervezeti felépítése és működése biztosítja. Jelen dokumentum VII. fejezetében, az IVS-re épülve, részletesen kerül bemutatásra. 6. Helyi gazdaságfejlesztés Az akcióterületen lévő tervezett fejlesztések hozzájárulnak a városközpont gazdasági funkcióinak bővüléséhez, a helyi vállalkozások erősödéséhez, a versenyképes üzleti környezet kialakulásához és a helyi igényeket kiszolgáló biopiac létrehozásához. A projekt megvalósulása révén számos gazdasági funkciójú helyiség alakítható majd ki a Templom téren és a korzón, ahol a kiváló és magas minőségű termékeket kínáló kiskereskedelmi és szolgáltató egységek kapnának helyet. Mindez a város közvetlen adóbevételeit emeli a területen. A központ egyúttal helyi kulturális események, rendezvények helyszínévé is válik majd. A projekt közvetlen gazdaságfejlesztési hasznai közé tartozik az üzleti hasznosításból származó többlet árbevétel, amely ugyancsak hozzájárul a fejlesztéshez. A nemzetközi színvonalú helyi gazdaság fejlesztését szolgálja az Ebner és a Zichy korzók mellett tervezett kiskereskedelmi és irodai célú épületek megépítése. 7. Promóció A teljes Projekthez kapcsolódóan marketing és kommunikációs stratégia a projekt előkészítésénél már elindított a Budaörs2020! Kommunikációs akció (www.budaors2020.hu) folytatásaként kerül megvalósításra. A kiváltott hatások, a lakossági elégedettség mérésén kívül nagy szerep jut majd a kultúra helyi képviselőinek, mind az előadó-, mind pedig a képzőművészek többszöri bemutatkozásával. A külső kommunikáció keretében több városfejlesztési szakmai konferencia is megrendezésre kerül, hangsúlyozva Budaörs dinamikusan fejlődő karakterét, többoldalú kiválóságát. A projekt elfogadtatása a környék lakosságával szintén fontos, így a PR és kommunikációs stratégiának ki kell térnie a befogadó környezet megfelelő informálására és bevonására, valamint elő kell készítenie a hasznosítás ütemét, módját és kivitelét a projekt egésze ismertségének növelésével, amelyet a város szintén elindított már (részletesebben lásd a partnerségi fejezetnél). Mindemellett a helyi lakosságon túlmutatóan a környező településeken élők számára is attraktív kulturális kínálatot és lehetőséget biztosít, ezáltal a létesítmény PR tevékenyégének a település határain túlmutató lehetőségekkel is foglalkoznia kell. A területen létesülő Zichy Művészeti Központ kialakítása (alkotótábor, galéria, kiállító terem, művészkávézó) Kiadványok a korzóról, az új központról – rendezvényekről Honlap létesítés és folyamatos karbantartás

11



Tájékoztató és információs táblák elhelyezése a Köz téren, valamint a Zichy Major területén.

12


III.


HELYZETELEMZÉS

III.1. A SZABÁLYOZÁSI TERV AKCIÓTERÜLETI VONATKOZÁSAI A Településszerkezeti Terv (TSZT) 2005-ben készült el a teljes közigazgatási területre, amely Vt – településközponti vegyes terület területfelhasználási kategóriát határoz meg szinte a teljes akcióterületre, a Köz tér zöldterületet kivéve. A területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásokat az OTÉK tartalmazza. A Templom tér és környékére szabályozási terv készült 2001ben Schömer Urbanconsult Kft. által az Önkormányzat megbízásából. A területen elsősorban TK-R1, R2, R3 építési övezetek és Z-KK övezetek találhatók.

Forrás: Budaörs TSZT, 2005.

TK-R jelű, településközpont vegyes-, rehabilitációs, intenzív beépítésű terület építési övezetben az alábbi építmények helyezhetők el: lakóépület; igazgatási épület, irodaház; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén ahol a gazdasági célú használat az elsődleges. A zöldterületek közkerteket foglalnak magukban, a Templom tér gyülekezés céljára, a Köz tér pihenőkert céljára alkalmas.

A tervezett fejlesztések az érvényes szabályozási terv keretei között a Templom téri fejlesztést kivéve megvalósíthatók. A terv módosítását a helyi önkormányzat már kezdeményezte, amely a megvalósulandó program alapján készül majd el. A program kidolgozása és megalkotása során az önkormányzat törekedett a partnerségi együttműködés megalapozására a terület tulajdonosaival és a területen érintett és érdekelt potentátokkal. A Szabályozási terv módosítása szükséges az Ebner és a Zichy köz kötelezően betartandó szabályozási elemeinek tekintetében, valamint a Templom téri épülettömb és a Zichy major vonatkozásában. A szabályozási terv módosításának eljárása megkezdődött, jóváhagyása 2010 közepéig várható.

Forrás: Budaörs Templom tér és környéke SZT, 2001.

13



III.2. MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA A városban folyamatos a Történelmi belváros városrész rehabilitációja. Az alábbi tevékenységek mind az akcióterületen valósultak meg:

sorszám Projekt

Év

Fejlesztési cél, tartalma

Költség Források (millió Ft)

1-es sz. országos 2004. főút teljes rekonstrukciója

Útburkolat csere, tömegköz- 210 lekedési megállók igényes kialakítása, parkolási lehetőségek kialakítása, közmű csere, növények telepítése

Önkormányzat

Templom tér és 2004. Esze Tamás utca sétáló utcává alakítása

Forgalom elől való elzárás, 550 burkolatcsere, díszburkolat, növényzet telepítése

Önkormányzat

Templom alakítása

át- 2004.

Útburkolat csere, tömegközlekedési megállók igényes kialakítása, parkolási lehetőségek kialakítása, növényzet telepítése, díszburkolat, közművek földkábelben való vezetése

Önkormányzat

Bokréta köznél 2004. körforgalom

Útépítés, forgalomtechnikai fejlesztés, körforgalom kialakítása a létesített parkoló megközelítése érdekében

Önkormányzat

5.

Ebner György köz 2004. részleges rehabilitációja

Burkolat felújítása, parkolók kialakítása

Önkormányzat

Felújítás, kávézóként üzemel- 115 tetve

6.

Templom tér 1. 2005 (60 hrsz-ú ingatlan) (helyi védelem alatt álló épület, hajdani tűzoltószertár) épületfelújítás Templom tér 15. 2005 épület felújítása

Felújítás, üzemeltetés: kihe- 13,8 lyezett jogsegély szolgálat infopont (e-pont), telekuckó

Önkormányzat

Kis-híd felújítása

Helyi védelem alatt álló ob- 1,5 jektum felújítása

Önkormányzat

Burkolat felújítása, növényzet 15,1 rehabilitációja

Önkormányzat

1.

2.

tér

3.

4.

7.

8. 9.

2005.

Köz tér rehabilitá- 2006. ciója

Forrás: Budaörs Város Önkormányzat

14



Áttekintő térképvázlat a megelőző városrehabilitációs tevékenységekről

15



III.3. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMAFELTÁRÁS A Történelmi belváros városrészben, melyen belül az akcióterület is található jellemző a népességre, hogy igen magas az idősek aránya. Ebből adódóan az átlaghoz képest kevesebb a kiskorú. Magas a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya, és emellett igen alacsony a diplomások aránya, ami feltehetően részben az idősebb generáció nagyobb mértékű jelenlétével magyarázható. Magas a foglalkoztatott nélküli háztartások száma. Összességében klasszikus elöregedő ófalu, amit az utóbbi években megindult társasház építési hullám ellenpontoz. Ebben a városrészben koncentrálódik tehát a legdepriváltabb társadalmi réteg, itt a legtöbb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korú, a munkanélküli, és a legtöbb alacsony komfortú lakás is itt található (Szociális térkép frissítés 2008. HST.hu Kft.). III.3.1. Demográfia és társadalom A lehatárolt területen 353 fő a lakónépesség száma, amely a város egészének 1,45%-a, a népsűrűsége 48,35 fő/ha. Az lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása, 2001.

Az akcióterület lakosságának kor szerinti eloszlása, 2001

Akcióterület

Budaörs

0%

20% 0-14 évesek

40%

60%

15-59 évesek

80%

100%

60- x évesek

0-14 évesek

Forrás KSH, 2001.

Mutató megnevezése Állandó népesség száma Lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

15-59 évesek

60- x évesek

Forrás KSH, 2001.

Budaörs 2001

Akcióterület 2001

23 893 24 282 17,2 67,3 15,5

349 353 15,9 59,2 24,9

16,6

27,8

27,0

17,0

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. Amint a fenti táblában is jól látható, az akcióterület iskolázottsági adatai kedvezőtlenebbek a városi átlagnál. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 11,2%-kal magasabb, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 10%-kal alacsonyabb.

16



III.3.2. Gazdaság Az akcióterület gazdasági helyzetvizsgálata elsősorban az önkormányzati anyagok alapján és a helyszíni bejárás során létrejött felmérés során készült el. Az üzleteket általában két csoportra lehet osztani. Az egyikbe a kialakult vevőkörrel rendelkező, ezáltal biztos bevételt produkáló vállalkozások tartoznak, mint például a kisebb ABC-k, gyógyszertárak, virág-ajándék boltok, amelyek életciklusa hosszú, legfeljebb bérlőváltás történik bizonyos időközönként. Az üzletek másik csoportjába a kialakult, stabil vevőkört még nem elérő, ezáltal jelentős üzleti kockázatot magukban hordozó vállalkozások tartoznak, például a divatruházati üzletek. Az ilyen típusú vállalkozások életciklusa általában relatíve rövid, és jellemző rájuk a gyakori bérlő- sok esetben profilváltás. A területen mindkét típus előfordul, de jellemzően a stabil vevőkörrel rendelkező, hosszú életciklusú boltok, mint az étterem, zöldséges, bútor bolt, kávézó, valamint a szolgáltatási egységek a Posta. A központban a kiskereskedelmi és a szolgáltatási egységek elsősorban a forgalmasabb útvonalak mentén helyezkednek el, az 1-es sz. út mentén és a Templom téren. Az akcióterületen elsősorban lokális vonzáskörzettel rendelkeznek, de központi elhelyezkedésükből adódóan mégis magas kereslet mutatkozik az üzlethelyiségek bérlése iránt, ezért a fejlesztési területen a bérleti díjak jellemzően magasak. A vásárlások legfőbb mozgatórugója az élelmiszer. Az emberek az alapján választanak, hogy hol tudják megvenni az élelmiszereket, éppen ezért a hipermarketek virágzásukat leginkább a széles választéknak és a mindent egy helyen kínáló tevékenységnek köszönhetik. A településen lévő diszkont kereskedelmi üzletláncokkal és hipermarketekkel Budaörs belvárosában lévő kisebb üzletek nem versenyképesek, tekintve, hogy kisebb áruválasztékkal és magasabb árakkal jelennek meg a piacon. Így tehát a közvetlen lakókörnyezetben működő kisebb kiskereskedelmi üzletek egyedi termékkínálatuk megteremtésével, valamint belvárosi pozíciójukkal válhatnak versenyképesebbé. Helyszíni felmérés alapján az akcióterületen 15 db üzlet működik, amelyek között leginkább a kisebb kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szolgáltató egységek vannak jelen. Az üzletek összetételének részletesebb vizsgálata a következő képet adja: Az akcióterület közvetlen szomszédságában található szálláshely (Adler) elhelyezkedése a terület kiskereskedelmi létesítményeinek szempontjából kedvező, ebben rejlő potenciálra érdemes építeni. Termelő (mezőgazdasági, ipari) tevékenységet folytató vállalkozások Pénzügyi szolgáltatások (bank) Kereskedelmi és szolgáltató egységek Vendéglátó- ipari egységek Szálláshelyek (férőhelyei) Irodaépületek száma Összes

2 1 10 2 0 1 16

A Templom téri akcióterület fejlesztési céljainak elérését szolgáló, a beavatkozásokat segítő gazdasági intézkedések A Budaörs város Gazdasági Programja alapján elkészített, a fejlesztési célok elérését szolgáló eszközök felsorolásakor ki kell térnünk a folyamatban lévő ötéves, 2008 és 2012 közötti ciklus, valamint a hosszabb, 2012-től 2022-ig terjedő időszak fejlesztési elképzeléseire, azok közvetlenül az akcióterületet érintő intézkedésekre. Az IVS kiemelten kezeli az egyes akcióterületeket, azon belül a nagyberuházásokat, és azokat a projekteket, amelyeket EU pályázati forrásokból, illetve a térségbeli önkormányzatokkal együttműködve tervez az önkormányzat megvalósítani. EU-s pályázati forrásból megvalósítandó projekt a Templom tér funkcióbővítő rehabilitációja. 17



Budaörs város missziójában megfogalmazott hármas mottó mellett „Tudás, Élet, Zöld” a város elkötelezte magát a tudás-intenzív iparágakba tevékenykedő kis- és középvállalatok, valamint a felsőoktatásban tevékenykedő intézmények városba történő vonzása, telepítése, továbbá a kulturális gazdaság zászlóshajóként való kezelése mellett. Budaörs önmagát mindig is Budapest nyugati kapujaként tekintette, ami jelentős mértékben meghatározta fejlődési, fejlesztési irányait. A város gazdasági szerkezetváltása a következő évek feladata lesz, amelynek célja a város dinamikus fejlődésének fenntartása, de az extenzív fejlődés helyett az intenzív fejlődésre alapozva. A tudás-intenzív iparágak meghonosítása tovább növeli a város gazdasági potenciálját. Ezért kiemelten támogatjuk ezen üzleti szféra megjelenését, és elősegítjük, hogy Budaörs a magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások legkedveltebb otthonává váljék, amelynek méltó helyszínt biztosít a Templom tér. A település gazdaság fejlesztésével azonos rangú cél a budaörsiek életminőségének javítása, a zöldfelületek arányának növelése, a történelmi belváros megújítása, valamint a városban elérhető kulturális szolgáltatások és sportprogramok számának bővülése, valamit ezen szolgáltatások fejlesztések komplex megvalósítását célzó programok végrehajtása. A helyi adókat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Budaörs jelenlegi 1,8%-os iparűzési adókulcsa kedvezően alacsonynak mondható, hiszen mind Budapesten, mind a Budaörsi Kistérség többi településén 2%-os iparűzési adókulccsal kell a letelepedő vállalkozásoknak számolniuk. Természetesen a vállalkozások székhelyük kiválasztásánál nem csak az iparűzési adót, hanem az adórendszer egészét tekintik, amely Budaörs esetében kedvezőbb lehetőségeket kínál a budapesti agglomerációs térben. A helyi vállalkozásokat érintő adóterhelés legjelentősebb része az iparűzési adó, de Budaörs mind az építményadó, mind a gépjárműadó, telekadó esetében versenyképes, azaz alacsonyabb kulcsokkal rendelkezik a térség településeihez viszonyítva. Így a Templom tér esetében is a helyben vállalkozások, mintegy inkubátor jelleggel meg tudnak telepedni és erősödni Budaörsön. Budaörs város vezetése a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó és újonnan betelepülő kis- és középvállalkozások számára adókedvezményeket biztosít. Budaörs Város Önkormányzatának 2009-2014-es gazdasági programja az alábbi két stratégiai pillért, valamint horizontális beavatkozási területet tartalmazza:

A tudás-intenzív gazdaság erősítése;

A térségi irányítási szerep erősítése

Horizontális prioritás: minőségibb szolgáltatás és költséghatékony gazdálkodás

A Gazdasági Program foglalt a Templom téri akcióterületet érintő stratégia tekintetében az alábbiakat szögezi le: „Az önkormányzatnak mind pozitív, mind negatív ösztönzők segítségével arra kell törekednie, hogy a belváros mind kereskedelmi, szolgáltató, kulturális kínálatát, mind pedig arculatát tekintve megfeleljen a város választott arculatának, gazdaságilag is hatékony jövőképének, megteremtendő országos, sőt európai hírnevének.” Mindezekhez a belváros kulturális szolgáltató jellegét kell erősíteni, sétálóutcákkal, kávézókkal, galériákkal, illetve az ehhez tartozó, a város határain messze túlnyúló vonzerejű programokkal. III.3.3. Munka-erőpiaci és foglalkoztatási helyzet, jövedelmi viszonyok Az akcióterületen élő aktív korú lakosság 37,3%-a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik, ami a városi átlagnál magasabb érték (3,6%-kal). Jelentős, 11,2%-kal magasabb értéket mutat a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a legfeljebb általános iskolai végzettségű népességen belül. A foglalkoztatott nélküli háztartások magas arányából arra lehet következtetni, hogy a nyugdíjasok száma magas a területen, melyet a lakónépesség korösszetétele is jól tükröz, hiszen a 60 év felettiek aránya a Budaörsi átlag felett van.

18



Mutató megnevezése

Budaörs

Akcióterület

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

33,7

37,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

16,6

27,8

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

67,3

59,2

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

26,6

41,7

Forrás: 2001. évi népszámlálás Az akcióterületen a városi átlagnál jóval magasabb a foglalkoztatott nélküli háztartások száma, és alacsonyabb a foglalkoztatottak az aktív korú népességen belül.

Mutató megnevezése

Templom tér és környéke akcióterület

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

29,1

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

61,2

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

2,2

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

1,5

Forrás: 2001. évi népszámlálás Foglalkoztatottsági helyzet (%)

Akcióterület

Budaörs

0

20

40

60

80

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Forrás: 2001. évi népszámlálás

19



A területen a gazdaságilag nem aktív lakosság jelentős arányt képvisel, annak ellenére, hogy a munkanélküliek aránya mindössze 2,2%, melyből szintén a nyugdíjas lakónépesség magas arányára lehet következtetni. III.3.4. Környezeti értékek, környezetállapot (természeti és épített) és környezeti problémák A hajdani falumag karakterét tükröző értékes épületállományának megőrzése mellett a modern igényeket is kiszolgáló városszövet létrehozása indokolt, amely a meglévő közterület mellett újabbak létrehozásával az értékes épületek környezetét teszi élhetővé, valamint teresedést biztosít nekik. MŰEMLÉK Név Törzsszám Római katolikus templom 6932 Lakóépület 9394 MŰEMLÉKI KÖRNYEZET Hrsz. 2, 4, 9, 13, 14, 59/3, 59/4, 60-68, 110/3-7, 109/4-5, 110/1, 111-122, 131 HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Név Cím Lakóépület Arany János u. 3. (Arany J. utca felőli épület) Lakóépület Clementis L. u. 4. Lakóépület Clementis L. u. 6. Lakóépület utca felőli része, és a nyári Clementis L. u. 8. konyha épülete Iskolaépület nyugati szárnya Esze Tamás u. 3. Lakóépület Esze Tamás u. 5. Lakóépület Esze Tamás u. 7. Posta Templom tér 12. Lakóépület Templom tér 13. Lakóépület Templom tér 14. Lakóépület Templom tér 15. Lakóépület Templom tér 17. Tűzoltószertár Templom tér 2. Lakóépület Templom tér 20. Lakóépület Templom tér 3. VÉDETT ÉPÜLETRÉSZEK Lakóépület utca felőli épületszárnya Stefánia u. 17. Lakóépület utca felőli épületszárnya Stefánia u. 19. Lakóépületek tömege Stefánia u. 25/1. Lakóépület Arany J. utca felőli szárnya Stefánia u. 25/2. Lakóépület tömege Stefánia u. 9. VÉDETT ÉPÜLETEGYÜTTESEK Zichy major épülete Arany János u. 11/2. Zichy major épülete Arany János u. 15. Zichy major épülete Arany János u. 5. Zichy major épülete Arany János u. 7. Zichy major épülete Clementis L. u. 20/1-2. Zichy major épülete Köz tér 18. Zichy major épülete Köz tér 18/a-c. VÉDETT MŰTÁRGYAK Templom tér 11 szám előtti közterületen Templom tér elhelyezkedő boltozott kő híd

Hrsz. 1 132

Hrsz. 149 137/1 137/2 138 9 13 14 110/6 111 112 113 115 60 116 62 126 127 148 148 122 151 152/1 146 150 153 145/1 145/2 109/2

Forrás: Budaörs Város Építészeti Örökségének Helyi védelméről szóló 28/2004. (V. 25.) rendelete Természeti örökség: Védett természeti érték a területen nem található. Az akcióterületen egy zöldterület helyezkedik el a 400 m2-es, 2007-ben felújított Köz tér. Zöldfelületi elem a Templom kertje, az 1-es főút és a szervizút között kialakított sétány, parkoló 20



(fásítás) a Stefánia utca, valamint a Köz térre vezető köz mentén elhelyezkedő, a falusias utcahálózatból adódó, háromszög alakú teresedés. A főút szervizút felőli oldalán dupla fasor, a másik oldalon egy telepített és egy dézsás fasor található vegyes faállománnyal. A Clementis László utca nagy szabályozási szélessége lehetőséget nyújt a nagyobb zöldfelület kialakítására az út és a telkek között széles gyepfelületek és fasor található. A felújított Esze Tamás utcában mozaikosan helyezkednek el zöldfelületi elemek, jellemzően fák és cserjék. Itt is vegyes faállomány található, az iskolák előtt termetes gesztenyefákkal és jegenyékkel. III.3.5.

A környezeti károk bemutatása és feltárása

Az akcióterületen kármentesítésre szoruló terület nem található. Környezeti problémák: Kelet-nyugati irányban forgalmas út, az 1. sz főút az akcióterületen halad keresztül. A területen a KSH adatbázis alapján jelentős számú lakóingatlan alacsony közművesítettséggel rendelkezik. Az áthaladó forgalom zaj- és rezgésterhelése, levegőszennyezettsége jelentős (átmenő forgalom: 1200-4000 gépkocsi/óra). III.3.6. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények, Közszféra, Intézményellátottság Az akcióterület vegyes funkcióval rendelkezik: lakó-, intézményi, kereskedelmi és szolgáltatási funkciók, és jelentős a közszféra jelenléte is. Az északi részén, a Templom tér környezetében helyezkedik el a kiköltözését követően jelenleg megürült és további hasznosításra váró az Esze Tamás utcai iskolaépület és a Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskola, valamint a Római Katolikus Templom a plébániájával. Az Esze Tamás utcai 1. sz. Általános Iskola épülete az új 24 tantermes általános iskola megépítését megelőzően, az iskola alsó tagozatos diákjainak oktatási intézménye volt Az épület a település egyik legrégebben épült intézményépülete, melynek jelenlegi arculata a többszöri átépítés és bővítés alapján alakult ki. Az átköltözést követően az iskolaépület üresen áll, hasznosítására több javaslat is született. A római katolikus templom országosan védett műemlék, központképző erővel bír, országos, és kistérségi, valamint helyi szintű rendezvények kapcsolódnak hozzá. A Templom teret övező épületek számos kiskereskedelmi és szolgáltató egységnek adnak helyet (posta, telekuckó, bank, gyógyszertár, ruházati bolt, fitneszterem, zöldséges, ingatlaniroda, ügyvéd iroda, stb.). A terület déli részén, a Clementis László utca mentén, található a Támasz Szociális Központ, melyben az Idősek Napközi Otthona működik. Iskola Mindszenty József Római Katolikus Ált. Isk. Esze Tamás utcai Iskola épülete Szociális intézmény Idősek Napközi Otthona (Clementis László utca 20/1.) kistérségi fenntartású szociális intézmény Egyház Budaörsi Római Katolikus Egyházközösség Plébánia és Templom Egyesület, alapítvány Gyermekeinkért Közösen Alapítvány (Esze Tamás u. 3.) Egyszerű Szavak Alapítvány (Esze Tamás u. 7.) Team Judo Club SE (Stefánia u. 23.) Budaörsi Római Katolikus Egyházközség (Esze Tamás u. 1.) Budaörsi Művészek Egyesülete (Galéria, Zichy Major)

21



Egészségügyi létesítmények Az akcióterület közvetlen környezetében helyezkedik el az Egészségügyi Központ, valamint több orvosi rendelő. Az akcióterületen egy gyógyszertár található (Szent István Patika, Templom tér 17.). III.3.7.

A közbiztonság helyzete

Az elkövetett bűncselekmények térbeni megjelenése az adott területre jellemző társadalmigazdasági állapotok alapján származtatható. A vizsgálat a rendőrségi adatbázison alapul, amely a bűncselekmények helyszín alapján történő tételes felsorolását veszi forrásként. A térképen való feldolgozásban ábrázolt bűnügyi eloszlás segítségével meghatározhatók az akcióterület legveszélyesebb pontjai, ahol a rendőrség, polgárőrség fokozottabb felügyelete indokolt. Az akcióterület bűnözési statisztikája 2003-2008. Ismertté vált bűncselekmények száma Budaörs Akcióterület

2003. 2008. 2003. 2008.

2566 1823 63 32

Vagyonellenes lopás

2077 1334 20 9

Megoszlása típusonként Ebből lopás betöréses rablás gépkocsi lopás ellenes

1754 1125 11 5

189 185 4 1

18 8 0 0

38 24 2 3

Személyellenes

89 34 1 1

Forrás: Budaörsi Rendőrkapitányság, 2009. (Adatkérés a kapitányságtól az akcióterületi lehatárolás alapján) Az akcióterület bűnözési statisztikája térfelügyeleti rendszerek kiépítésével javítható.

III.4. AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐI III.4.1.

Településszerkezeti problémák

A települést kettészelő 1. sz. főút jelentős forgalmat bonyolít le, amely az útpálya szerkezetét is meglehetősen amortizálta (átmenő forgalom: 1200-4000 gépkocsi/óra). Az utóbbi években készült el a budaörsi szakasz teljes körű rekonstrukciója. Az 1. sz. főút és a Bokréta köz – Clementis László utca kereszteződésében körforgalom kiépítése történt. A városközpont parkolóhely-hiányát a Templom téri lakótömb szélső telkén és az 1-es út Templom téri szakaszán kialakított parkolóval oldották meg, csakúgy, mint a Clementis és a Nefelejcs utcában (útrendezés, útburkolat csere, parkolóhely kialakítás). A főúton való gyalogos átkelést lámpás csomópont és gyalogátkelőhelyek biztosítják. Az akcióterület jelenlegi településszerkezete az egykori sváb falu központjának sajátosságait őrzi. A következő évtizedekben a beépítési intenzitás növekedése a központképző funkciók mellett a városias arculat erősödése fontos célkitűzés, amelyet az egyes beruházások során kell megvalósítani. Az akcióterületen átfogó településszerkezeti problémát jelent az 1. főútvonal átvezetése, ami akadályozza a forgalomcsillapított terület kialakítását. Az út más nyomvonalra terelése – az elterelő vonal kiépítésével – a 2015-ig tartó időszak fontos feladata. III.4.2.

Meglévő közlekedési hálózat helyzete

Az akcióterületen lévő 1-es út Templom téri szakasza jelentős forgalmat bonyolít le, elsősorban az átmenő forgalom tekintetében. A közösségi közlekedés szempontjából az akcióterület jól ellátottnak minősül, több BKV járat is itt érinti a települést.

22



Autóbusz:

240, 240 E Móricz Zsigmond körtér – Budaörsi Lakótelep VÁ.

Éjszakai autóbusz:

940-es Móricz Zsigmond körtér – Budaörsi Lakótelep VÁ.

2010-től új buszjáratok indulnak 288 és 289-es számmal. Az utak műszaki állapota jó. Gondot az átmenő forgalom, illetve a parkolási létesítmények kapacitáshiánya okoz. Parkolás A terület fejlődésének egyik kulcskérdése a parkolási helyzet javítása, megfelelő parkolóhelyek kialakítása, hiszen jelenleg mindössze a Templom téren (6 férőhely az 1-es úttal párhuzamosan + 23 férőhely a szervízútról) és az Ebner György közben (20 férőhely) megoldott. A templommal szemközt 7 parkolóhely található az 1-es úttal párhuzamosan. A Mindszenty Katolikus Iskola környezetében az iskolába gyermeküket autóval hozó szülők számára okoz problémát főként a reggeli csúcsidőben a parkolás. Forgalomtechnikailag érdekes feladat lesz továbbra is a megközelítés és a parkolás megoldása az 1 sz. Általános iskola elköltözését követően ideköltöző oktatási intézmény számára, bármilyen hasznosítás lesz is ott a jövőben. A terület közelében - várhatóan az akcióterület peremén kívül -, meg kell oldani a gyermekek kiszállását biztosító lehetőséget, továbbá a Templom téri közintézmények kereskedelmiszolgáltató létesítményeinek parkolását. A Templom téren és az Esze Tamás utcában sétáló utcává alakítása a közelmúltban megtörtént, ahol csak a célforgalom számára lehetséges a gépjárművel való behajtás. A Templom tér és a korzó nyitásával bővülnek a kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkciók, ezért jelentős parkolási többletigény jelentkezhet a területen, amely kezelése mélygarázs létesítésével oldható meg – várhatóan az akcióterületen kívül. Parkoló elhelyezkedése Templom tér (Bokréta köz felől) Templom tér (szervizút) Templom tér (1-es Főút mentén) Ebner György köz Ebner György köz Stefánia út

Parkolók száma 11 23 12 20 11 20

Clementis L. u. (idősek napközi otthona előtt) Clemetis L. u.

4 32

Parkoló kialakítása közúttól leválasztott, aszfalt burkolatú parkoló közúttól leválasztott, aszfalt burkolatú parkoló főúttal párhuzamosan kialakított járdaszegélyre merőlegesen kialakított járdaszegéllyel párhuzamosan kialakított járdaszegéllyel párhuzamosan és merőlegesen kialakított közúttól leválasztott, elemes burkolatú parkoló járdaszegélyre merőlegesen kialakított

Forrás: Ecorys Kft. saját felmérés

III.4.3.

Lakáshelyzet

A városi lakásállomány 1,86%-a az akcióterületen található. A területen lévő lakóingatlanok többsége földszintes, az utcára merőleges tetőgerinccel rendelkeznek Ez alól kivétel az 1-es főút mentén már megindult városiasodás, ahol megjelennek a többszintes, zártsorú beépítések. Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)

Budaörs összesen Történelmi belváros 8990 3184 10,7

17,4

Akcióterület 167 27,0

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. 23



Az alacsony komfortfokozatú lakások száma a területen messze meghaladja a városi (16,3%kal) és a városrészi (9,6%-kal) adatokat is. Az arány folyamatosan javuló tendenciát mutat, amely a folyamatos fejlődésnek köszönhető, egyrészt új építéseknek - Clementis László utcában jelenleg is a 18 db lakásos társasház épül magas komfortfokozattal -, másrészt a meglévő lakásállomány fejlesztésének. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 23,2%, közel a lakásállomány negyede. Az akcióterületen az egyszobás lakások aránya 19,0%, amely viszonylag magas érték. (Forrás: KSH, 2001.) Az akcióterületen lévő épületállomány heterogén (új), elszórt fejlesztések ugyan előfordulnak, de ezek csupán pontszerű beavatkozások, jelentős változást nem eredményeznek a területen, ezért tudatos, ütemezett beavatkozásokra van szükség. III.4.4.

A Meglévő közműhálózat értékelése

A közműhálózat értékelése az érintett közszolgáltatóktól kapott adatokból származik. Összhangban van a közszolgáltatók felújítási munkatervével. Utcanév

Farkasréti út (Nefelejcs és Naphegy utca közti szakasz)

Nefelejcs utca (Farkasréti és Templom tér közti szakasz)

Stefánia utca (Templom tér és Arany J. utca közti szakasz)

Arany János utca

Clementis L. utca (Arany J. u. és Templom tér közti szakasz)

Vezetékes vízellátás

Vezetékes földKözcsatorna gázellátás

63-as átmérőjű 500 mm-es ac anyagmi- KPE u.-i P-10-es Farkasréti nőségű töltővezeték csatorna több vezeték ütemben épült meg 1990-1995 között. Ez a szakasz NÁ300 ac, 1991-92-ben épülhetett. 63-as átmérőjű A Szabadság úttól 50 m- KPE P-10-es Csatorna csak a Farkasréti u. és es szakasz átépítésre ke- vezeték Kossuth L. u. rült, felette lévő szakaközött van, szon 2 db 1953 és 1975 évben épített ac. anyagú NÁ300 ac, fenti vízellátó hálózat van. szakasszal egy időben épült. 63-as átmérőjű Szabadság úttól 150 fm KPE P-6-os ve- 1998-ban épült, D200 KG PVC. átépítése 2004. évben zeték megtörtént, alatta lévő szakaszon 2 db ac. minőségű A hálózat itt nincs kiépítve, 1998-ban épült, mivel az ingat- D200 KG PVC. lanok a Stefánia utca és a Clementis utca felől csatlakoznak a gázhálózatra Templom tértől 1950 ac 110-es átmérő- 1980-as anyagminőségű, 2-18 sz. jű elején között kiépítendő a vízelD300 ac KPE vezeték látó hálózat, alatta 1972 évben épített PVC vízvezeték

Bokréta utca

1970 évben épített vízellátó hálózat

ac 63-as átmérőjű

Köz tér

1972, 1975 és 1993 év- 63-as átmérőjű ben épített vezetékek KPE vezeték

KPE P-10-es vezeték

Elektromos áramellátás Kiépítve

Informatikai hálózat UPC ;Fibernet GTS Datanet

Kiépítve

UPC ;Fibernet GTS Datanet

Kiépítve

Fibernet

A hálózat itt nincs kiépítve, Fibernet mivel az ingatlanok a Stefánia utca és a Clementis utca felől csatlakoznak a hálózatra

évek Kiépítve épült,

Fibernet

1999-ben épült, Kiépítve D200 KG PVC.

Fibernet

Csatorna van Kiépítve (NÁ200 ac, ill. NÁ200 KG PVC), dokumentációval nem áll róla

Fibernet

24


STUDIO METROPOLITANA - ECORYS rendelkezésre, építés éve nem ismert.

Nincs kiépítve

Ebner Gy. köz

Épült 1997-ben Kiépítve D200 KG PVC, és van egy D200 ac

Nincs hálózat

szakasza. Kamerás vizsgálat alapján állapota megfelelő. 2004 évben átépített

63-as átmérőjű KPE vezeték

Templom tér

2004 évben átépített Esze T. utca

Csatorna (NÁ200ac P-10-es NÁ300 ac).

90-es átmérőjű KPE vezeték

van Kiépítve ill.

UPC ;Fibernet GTS Datanet

Nem áll róluk rendelkezésre dokumentáció. 1980-as elején D300 ac

évek épült,

Kiépítve

GTS datanet ;Fibernet

Forrás: Önkormányzat, TÖRSVÍZ Kft 2009.

III.4.5.

Funkcióelemzés

Közösségi funkciók: Jelentős közösségi funkcióval bír a Római katolikus műemléki védelem alatt álló Templom, és a plébánia, melyek állapota megfelel, fenti épületeket a tervezett fejlesztések nem érintik. A Zichy-majorban, mely a város legrégibb épületegyüttese, értéke, működik az Idősek Napközi otthona (INO) és a Budaörsi Művészek Egyesülete (BUM). Közoktatási funkciók közül a Mindszenty József Római katolikus Általános iskola említhető meg, valamint az Esze Tamás utcai általános iskola épülete, ahonnan 2010 első felében az új Hársfa utcai iskolába költöznek át a gyermekek. A megürült épület az eddigi önkormányzati döntések értelmében továbbra is oktatási funkciót fog betölteni. Az egykori lányiskola épületében működik a Posta. Önkormányzati döntés következtében előrehaladott tárgyalások folynak annak érdekében, hogy a Posta más épületbe költözhessen, ahol megfelelőbben működhessen és az így felszabadult, régi hagyományokkal bíró épület Budaörs új központképző funkciójú épületeként művelődési kulturális funkciót kaphasson. Kereskedelmi-szolgáltató funkciók: A területen elsődlegesen a kisvárosias központhoz tartozó kereskedelmi funkciók találhatók, melyek azonban a város dinamikus fejlődése során kevésnek mutatkoznak a szükséges funkció betöltésének eléréséhez. Ezen belül kiemelt szerepet játszanak azok az üzletek, amelyek megjelenítik Budaörs kulturális gazdaságának vitalitását, mely egyébként az IVS és Budaörs gazdasági programjának egyik fő célkitűzése is. Jelenleg is fokozott igények mutatkoznak mind a saját tulajdonú, mind a bérleményként működtetett üzlethelyiségek iránt, fenti igény a megfelelő nagyságú és színvonalú üzlethelyiségek iránt a területen várhatóan tovább fog növekedni a kereskedelmi választék jelentős bővítésének érdekében. Kereskedelmi-szolgáltató funkciók tekintetében – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak vannak jelen: Szertár kávézó (helyi védett épület, az egykori tűzoltószertár felújított épületében), biobolt, zöldséges, gyógyszertár (Szent István patika), ügyvédi iroda, bútorbolt, ingatlaniroda, totózó.

25


III.4.6.


A tervezett funkciók igényfelmérésének összefoglalója

A 2008-ban elvégzett igényfelmérés eredménye azt mutatta, hogy az egyre nagyobb hányadban városi értelmiségi attitűdökkel, életformával jellemezhető budaörsiek jelentős hányada 20-40 %-a szívesen töltené szabadidejét, szervezné programjait a város központjába, ha erre megfelelő lehetőségek és programok lennének. Ehhez hasonlóan a budaörsi lakosok jelentős része intézné szívesen vásárlásainak egy részét az Óvárosban, ahelyett, hogy a hipermarketekben, vagy a budapesti boltokban vásárol. Mindez azt mutatja, hogy bár a kulturális gazdaság markáns erősítése, az európai színvonalú kulturális élet megteremtése a város nemzetközi gazdasági versenyképessége érdekében merült fel, mindez a helyi lakosság növekvő részének törekvéseivel, elképzeléseivel is találkozik.

(részletesen ld. melléklet: igényfelmérési és kihasználtsági terv)

26


III.5.


TULAJDONVISZONYOK

Az akcióterület tulajdonviszonyai az önkormányzati adatszolgáltatáson és tulajdonlapokon alapulnak. (Lásd a térképet.) Az akcióterületen ugyan túlsúlyban vannak a magántulajdonú ingatlanok, de az önkormányzati ingatlanok száma is viszonylag jelentős, amelyek csoportos elhelyezkedésére a tervezett projektek szempontjából előny. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok az akcióterületen Lakások Templom tér Templom tér 17. (115 hrsz) Templom tér 15. (Hrsz. 113) Templom tér 9/1 (Hrsz. 67) Templom tér 6/2 (Hrsz. 64) Köz tér 5. (Hrsz. 130) Clementis László utca Clementis László utca 10. (Hrsz. 138) Clementis László utca 18. (Hrsz. 145/1-2) Clementis László utca 22. (Hrsz. 152/1) Farkasréti utca 2. (Hrsz. 8) Farkasréti utca 6. (Hrsz. 11) Összesen

Nem lakáscélú helyiségek Templom tér Templom tér 1. (Hrsz. 60), kávézó Templom tér 15/1 (Hrsz. 113), Telekuckó, tanoda, irattár Templom tér 17 (Hrsz. 115), patika Clementis L. utca 22. (Hrsz. 152/1), BUM Arany János utca 7. (Hrsz. 150), raktár Összesen Intézményi részek Esze Tamás utca 3. (Hrsz. 9), 1. számú Általános Iskola megürülő épülete Clementis L. utca 20. (Hrsz. 153/A/3) Összesen Forrás: Önkormányzat, Vagyongazdálkodási Csoport

1 2 1 1 1 1 4 1 1 3 15

1 3 1 1 1 7 1 1 2

A tervezett teljes programot és az alprogramokat is csak partnerség kialakításával lehet megvalósítani, illetve fenntartani. A partnerség kialakítása érdekében az önkormányzat helyi akciókat szervezett, melyek részletes bemutatását és az akcióterületen megvalósuló, a programot erősítő fejlesztéseket jelen terv IX. fejezete tartalmazza.

27



Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatáson alapul

28



Az integrált városfejlesztési stratégiával összhangban az önkormányzat saját tulajdonában lévő forgalomképes vagyonát képes egy fejlesztési akció szolgálatába állítani, azaz olyan fejlesztéseket eszközölni, amelyek az adott területen magas hozzáadott értéket jelenthetnek mind a városlakók életminőségének szempontjából, mind pedig felértékelik az adott ingatlanokat. Az önkormányzat a 220/2009.(VII.16.) ÖKT sz. határozatában felhatalmazást adott Budaörs Város Önkormányzat Közbeszerzési Döntőbizottságának, hogy szükség esetén közbeszerzési eljárást folytasson le az alábbi ingatlanok megvásárlására vonatkozóan:

Sorszám

Hrsz.

Cím

Tulajdoni hányad

Vásárlás célja

10.

147

Arany János u. 4.

1/1

Belvárosi rehabilitáció

11.

146

Arany János u. 5.

168/336

12.

146

Arany János u. 5.

90/336

13.

146

Arany János u. 5.

78/336

14.

151

Arany János u. 11.

132/376

15.

151

Arany János u. 11.

144/376

16.

151

Arany János u. 11.

67/376

17.

151

Arany János u. 11.

33/376

18.

152/1

Clementis L. u .22.

5/100

19.

153/A/1

Clementis L. u .20.

1/1

20.

153/A/2

Clementis L. u .20.

1/1

Megjegyzés Részben felajánlották megvételre. Zichy Major melletti ingatlan

A Templom téri akcióterület egyik célkitűzése, a Zichy major helyi védett épületegyüttesének művészeti és kultu- Zichy major terülerális központtá tör- téhez tartozó ingatténő fejlesztése. lanok.

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Az elmúlt évek költségvetéseiben az önkormányzat anyagi forrást biztosított az ingatlanok megvásárlására. Összességében az akcióterület az ingatlangazdálkodás szempontjából jól előkészített és megfelelő idő áll rendelkezésre a tulajdonosi viszonyok rendezésére ahhoz, hogy a Templom téri akcióterület sikeres pályázatának elnyerése esetén megfelelő ütemben lehessen végrehajtani az átalakításokat, beruházásokat. III.6.

TULAJDONOSI ÉS AKCIÓTERÜLETEN

EGYÜTTMŰKÖDÉSI

SZÁNDÉKOK

FELTÉRKÉPEZÉSE

AZ

Amint a tulajdonviszonyok vizsgálata is jól tükrözi, a területen az önkormányzati tulajdon jelentős arányban van a területen, leginkább a Zichy Major és az Esze Tamás utcai megüresedő iskolaépület körül. Az önkormányzat ezeken a területeken lévő ingatlantulajdonosaival való együttműködésre törekszik a tervezett beavatkozások eredményessége érdekében. Az önkormányzat saját tulajdonú épületeinek fejlesztésével, funkcióbővítésével, rekonstrukciójával tud megfelelő háttérilletve alapinfrastruktúrát kialakítani, biztosítani. A fejlesztésekben érintett és érdekelt partnerekkel az önkormányzat felvette a kapcsolatot (Budaörsi Napok, akcióterületi megbeszélések, Építészeti Nap, tulajdonosi egyeztetések (Zichy major, Gyógyszertár), stb. - részletesebben lásd a partnerségi fejezetben), így lettek megszólítva az érintett célcsoportok is. A területtel kapcsolatban számos mélyinterjú is készült, amelyek Az Akcióterületi Terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása című

29



fejezetben kerülnek részletesebb bemutatásra. A vélemények alapján formálódtak a tervezett fejlesztések, melyek így konszenzus alapján kerülhettek kidolgozásra. A konkrét Templom tér projekt kapcsán több körös megkeresés alapján a tulajdonosi szándékok eltérőek voltak. A vegyes tulajdonú (önkormányzati és magán) ingatlanok esetében a magántulajdonosok a területen a fejlesztés megvalósulása után létrejövő ingatlanban vagy annak közelében lévő csereingatlanért a jelenlegi tulajdonukról egyéni megállapodás keretén belül alku-képesek. A Zichy major tulajdonosi egyeztetés során a Templom téri egyeztetésekhez hasonló eredmények születtek. Az ingatlantulajdonosok támogatják az akcióterület fejlesztési céljait és az egyéni megállapodásokat követően, többségében hozzájárulnak annak megvalósulásához. A közintézmények szándékainak vizsgálata és felmérése az IVS készítésével párhuzamosan készülő intézményfejlesztési koncepció kidolgozása során megtörtént. Az összes intézményvezető véleményezhette a készülő anyagot, saját igényeinek megjelölésével, valamint több körben egyeztetések formájában is elmondhatták véleményüket. A ROP újabb pályázati köre kiírásának, a konkrét pályázati feltételeknek a megjelenését követően az érdeklődő, illetve érintett ingatlantulajdonosokkal is felgyorsultak az egyeztetések a megfelelő partnerségi együttműködések, az erre irányuló konzorcium létrehozása érdekében. III.7.

PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA

A munka kezdésével párhuzamosan 2008 nyarán elindult a Budaörs2020 című honlap (http://www.budaors.hu/), ahová azóta is folyamatosan érkeznek vélemények és észrevételek. Itt is igényként merült fel egy városközpont kialakítása kávézókkal, éttermekkel, sétálóutcával, amelyre a Templom tér környékét tartják a legalkalmasabbnak. 2008 augusztusában a Capital Research Piackutató Intézet készített 500 fős reprezentatív felmérést a budaörsi lakosság igényeinek felmérésére. 3,6-es átlaggal a közbiztonság az utolsó előtti helyre került, és legkevésbé a szórakozási lehetőségekkel elégedett a lakosság, ez utóbbi tényezőt mindössze 3,0-ra értékelték. A Templom tér igazi térré alakításával a budaörsiek 56%-a ért egyet, és mindössze egyötöde ellenzi. Az ellenzőknek konkrétan nem a városi tér kialakításával van problémájuk, csak attól tartanak, hogy a központ elveszíti hangulatát, arculatát. Amennyiben a Templom tér átalakításra kerül, akkor azt a lakosok többsége padokkal, szökőkúttal, sétányokkal, vendéglátó egységekkel kiépítettként képzeli el. A Budapestre szórakozni járó budaörsiek 34%-a vallotta azt, hogy több kulturális létesítmény esetén a szabadidejének nagyobb részét töltené a városban. A tulajdonosi egyeztetések és a biobolt kapcsán több ízben felmerült a biopiac szükségessége is. 2008. augusztus 30-án, Budaörs Napján, a lakosság részéről a JövőMűhely Sátorban több tucat javaslat, igény érkezett a város jövőjével kapcsolatban. Sokan javasolták a városi piac létrehozását. A helyszín tekintetében már nagyobb volt a megosztottság, hiszen mindenki a 30



lakóhelyéhez közel képzeli azt el. Igényként merült fel egy igazi közösségi tér, találkozóhely kialakítása. A helyiek szívesen látnának több színvonalas vendéglátóhelyet, elsősorban a közösségi tér közelében, galériát, színházat. Többen említették, hogy a Templom téren kialakításra kerülhetne egy zenepavilon is. További parkolóhely kialakítását javasolták elsősorban az oktatási és egészségügyi intézmények környékén. A Templom tér tulajdonosaival folytatott megbeszélések során kiderült, hogy több tulajdonos is szívesen eladná az ingatlanát, ha a fejlesztés után a környéken kapna csereingatlant, vagy akár a területen létesülő, új építésű ingatlanban. A Templom tér projekthez kapcsolható módón: egy másik tulajdonos, mint gazdasági szereplő a közelmúltban indította be sikeresen működő vállalkozását (biobolt), mely a lakossági igények alapján biopiaccá bővülhetne. Budaörsi ingatlanirodákkal történő egyeztetés alapján kimondható, hogy a tervezett fejlesztések hatására a városközpontban lévő és fejlesztésben érintett ingatlanok esetében jelentős, minimum 15-20%-os értéknövekménnyel lehet számolni. Mindez természetesen az üzlethelyiségek bérleti viszonyain – keresleti és kínálati szempontokat figyelembe véve – is reflektálódik. A fejlesztési program megvalósulása tehát elősegíti a terület presztízsének növelését, amely a területen lévő ingatlanok iránti keresletet és a vállalkozási kedvet növeli, valamint összességében az életminőséget is javítja. III.8.

AZ AKCIÓTERÜLET SWOT ANALÍZISE

ERŐSSÉGEK

jó közúti és tömegközlekedési adottságok

építészeti örökség turisztikai vonzereje

igényes, rehabilitált közterületek

helyi tradíciók megléte és életben tartása

jó elérhetőség, központi fekvés

építészeti örökség, hagyományos településmag

minőségi közösségi területek megléte és fenntartása; szándék ezek kiterjesztésére

minőségi, épített környezet tovább bővítésének szándéka

folyamatos partnerségépítés: a fejlesztők érdekeltté tétele a felújításokban, értékmegőrzésben – lehetőség a PPP konstrukciókban megvalósuló beruházások

a civil szféra közösségi célú pályázási lehetőségeinek, kezdeményezéseinek támogatása – amely a városrehabilitáció során a társadalmi kohézió erősítését valósítja meg

LEHETŐSÉGEK

a Templom tér ma is városközpontként szerepel: feléleszthető fórum-funkció

jelentős vonzó hatás térségi viszonylatban is (a kultúrával Budapestre is)

magánszektor tőkeerőssége

a kereskedelmi szolgáltatási és kulturális szektorban elköltött jövedelmek növekedése, a vállalkozói aktivitás dinamizálódása

erősebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói, fejlesztői szektorral

forgalomcsillapítás

központképző erővel bíró funkciók (Kultúra, gazdaság)

Posta épület hasznosítása

GYENGESÉGEK

a lakókörnyezet és a közintézmények romló állapota

parkolási igények megoldatlansága

átmenő forgalom

rendezetlen tulajdonviszonyok

VESZÉLYEK

az ingatlanfejlesztéseket főleg a rövidtávú megtérülési szemlélet alakítja – a gazdaságnak impulzust adó fejlesztésekre nem itt kerül sor első ütemekben

pályázati lehetőségek beszűkülése

a partnerek támogatási hiánya; anyagi 31



vállalásainak hiánya

közösségi városi tér, valódi központi hely hiánya

vendéglátóhelyek, kulturális igazi találkozóhelyek hiánya

a tulajdonviszonyok rendezésének elhúzódása

az átmenő forgalom növekedése (különösen az 1. sz. főúton)

szlömösödés

rehabilitáció elmaradása

közművesítés elmaradása

központok,

IV. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI Budaörs korábbi, a város földrajzi fekvésére és befektetőbarát szellemére alapozó gazdaságpolitikájának versenyképességi előnye a hasonló erényeket egyre inkább felmutató szomszédokhoz képest az elmúlt években csökkent. A vezető szerep megőrzése, a gazdasági vonzerő újraalkotása érdekében a korábbinál határozottabb, összetettebb városfejlesztési célrendszer kimunkálása szükséges, amelynek első lépései a Templom tér környékének rehabilitációjával tehetők meg. IV.1.

ÁTFOGÓ ÉS SPECIFIKUS FEJLESZTÉSI CÉLOK

Átfogó fejlesztési cél

Indikátor

A Templom tér és környéke legyen Budaörs olyan, a város új nemzetközi és országos szerepét, kulturális gazdasági profilját reprezentáló, ugyanakkor a hagyományokra építkező, értékőrző központi területe, amely jelképesen, de megvalósuló funkcióiban is biztosítja az itt élőknek és az idelátogatóknak a közintézmények, kereskedelmi-szolgáltató létesítmények, találkozóhelyek, közterületek széles és magas színvonalú választékát.

5 év múlva a jelenleginél legalább 10 %-kal magasabb helyben képződő GDP a városban

Specifikus célok 1. A területre nemzetközi, és országos jelentőséggel, színvonallal bíró, a város karakterét, gazdasági profilját is befolyásoló, a város új szerepvállalását megtestesítő, a környéket felértékelő kulturális intézmények betelepítése.

Kulcsindikátor: 2015-ig legalább 3 kulturális létesítmény megjelenése a területen

2. A magántőke kereskedelmi célú fejlesztéseit előmozdító, magas színvonalú, forgalomcsillapított tömbbelső-feltáró közterületek létesítése.

Kulcsindikátor: 2015-ig legalább 2000 m2 új sétálófelület

Az új közterületek által feltárt területen új gazdasági beruházások, a nemzetközi színvonalú kiskereskedelem és vendéglátás továbbfejlesztése érdekében.

Kulcsindikátor: 2015-ig legalább 2000 m2 gazdasági célú szintterület – ebből legalább 1000 m2 új kiskereskedelem, vendéglátás a területen.

32



1

2

3

4 5 6 7 8

9

10 11

indikátor neve városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága támogatással érintett lakosok száma a ehabilitált településrészeken a fejlesztés nyomán újonnan kialakított közösségi szolgáltatások száma a projekt által érintett akcióterületen a támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése teremtett munkahelyek száma teremtett munkahelyek száma - nők teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek megtartott munkahelyek száma új települési funkciók betelepedése / funkcióerősítés a fejlesztéssel érintett területen a támogatott projektek eredményeként elért energiamegtakarítás forgalomcsillapított zónák nagysága

bázisérték

mértékegység

Indikátor típus

A legfontosabb indikátorok célérték projektzáráskor

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

ha

0

7,34

–

–

–

–

–

fő

353

353

–

–

–

–

–

db

0

6

–

–

–

–

–

db

0

5

6

7

8

9

10

fő

0

7

10

12

14

16

20

fő

0

4

6

10

12

14

fő

0

1

2

2

2

2

2

fő

200

200

200

200

200

200

200

db

0

5

5

5

7

9

10

TJ

0

0

0

0

0

0

0

nm

0

12000

12000

12000

12000

12000

12000

nm

0

860

860

860

860

860

860

nm

0

1200

1200

1200

1200

1200

1200

8

Egyéb szakmai indikátorok

a fejlesztéssel érintett épületek nagy1 sága a fejlesztéssel érin2 tett zöldfelületek

33


bázisérték

indikátor neve nagysága

mértékegység

Indikátor típus


célérték projektzáráskor

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

felújított közterüle-

3 tek nagysága

4 5 6

7

8

9

10 11

12 13

a fejlesztés nyomán létrehozott közösségi szintterületek nagysága akadálymentesített épületek száma azbesztmentesített épületek száma a fejlesztés nyomán létrehozott munkavégzésre használt szintterületek nagysága a városrehabilitációs beavatkozások által érintett területen elkövetett bűncselekmények száma üzlethelyisége kihasználtsága a városrehabilitációs beavatkozások által érintett területen a fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházások nagysága helyi társadalmi akciókban résztvevők száma helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma a megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya

nm

0

2500 2500

2500

2500

2500

2500

nm

0

2500 2500

2500

2500

2500

2500

db

0

2

2

2

2

2

2

db

0

0

0

0

0

0

0

1000

1000

1000

1000

1000

nm

0

1000

db

0

32

30

29

28

26

25

%

100

100

100

100

100

100

100

M Ft

0

30

50

100

150

200

250

fő

0

200

250

250

300

350

400

fő

0

0

5

5

5

5

5

%

45

55

65

65

65

75

75

IV.3. TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK A Templom tér Akcióterületet a tulajdonviszonyok kisléptékű keveredése jellemzi. Ennek megfelelően az átfogó és stratégiai célok megvalósítása érdekében igen sokrétű és széleskörű egyeztetés, partnerségi megállapodás szükséges a konkrét beruházások előkészítése és megvalósítása során. A KMOP keretében megvalósítandó projektelemek úgy kerültek kiválasztásra, 34



hogy azok egyrészt tegyék lehetővé az önkormányzat számára a beruházások rövid időn belüli megvalósítását, másrészt segítsék a továbblépést az önkormányzat és a magánszféra által a továbbiakban megvalósítandó beruházások tekintetében, harmadrészt pedig önmagukban is szimbolizálják a város szerepváltozásának új irányait. Ennek megfelelően a tevékenységek súlyponti területeit nagyrészt az önkormányzat tulajdonában lévő Zichy-major épületegyüttes kulturális célú megújítása, a további fejlesztéseket generáló közterületi megújítások, továbbá pilot-projekt jelleggel a városkép karakterét alapvetően meghatározó hagyományos városias épületek értékőrző (Templom tér 17. sz.) megújítása jellemzi. IV.3.1.

ROP keretében megvalósítandó beavatkozások

B.2. Templom téri kereskedelmi fejlesztés – Biopiac létesítése B.5. Térfigyelő kamerák elhelyezése a Templom téren C.1. Ebner korzó 1. ütem C.3. Zichy korzó C.4. A Zichy korzó mellett önkormányzati gazdasági beruházásként megvalósítandó üzletek és irodák D.1. Zichy Major 1. ütem – BUM épületrészének megújítása, bővítése D.2. Zichy Major előtti tér (Zichy tér) megújítása D.3. Zichy Major 2. ütem – (hrsz. 145/1, /2) műhelyek, foglalkoztatók D.4. Zichy Major 3. ütem – (hrsz. 150) Vendéglátó és rendezvénytér kialakítása E.1. Clementis L. u. közterület-rendezése a körforgalom és a Zichy tér között IV.3.2.

A közszféra fejlesztései nyomán a magánszféra által megvalósítandó beruházások

C.2. Ebner korzó 2. ütem (mélygarázzsal és északi térfallal) E.4. Posta kulturális központ pince hasznosítása IV.3.3.

Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra által megvalósítani kívánt beruházások

A.1. Az Esze Tamás utcai egykori Fiúiskola megürülő épületében oktatási-nevelési intézmény fejlesztése B.1. Templom tér, Fő út, hrsz. 109/4 – forgalomcsillapítás, közterület-rendezés, a hozzátartozó közvilágítással B.3. Templom téri értékvédelem – a Templom tér 17. homlokzat-felújítása B.4. Az önkormányzati tulajdonú Templom téri épületek felújítása D.5. Zichy Major 4. ütem – múzeum és kiállító-aukciós tér az INO helyén E.2. Posta kulturális központtá alakítása – 1. ütem E.3. Posta kulturális központtá alakítása – 2. ütem IV.3.4.

Akcióterületen kívüli csatlakozó beruházások: parkolóhely fejlesztés

Az akcióterület sajátos településszerkezeti adottságainál fogva – sűrű beépítés, kevés közterület – az újonnan létesülő, vagy megújuló beruházásokon kívül a szükséges parkolóhelyek megteremtésére csak az akcióterülethez csatlakozó területeken van lehetőség. Így – a ROP pályázaton kívül, a magánszféra fejlesztéseinek előmozdítása érdekében – lehetőség szerint magántőke bevonásával – a 2020-ig terjedő időszakban felszín alatti parkoló építése lesz szükséges

az Arany János utca térbővülete alatt,

a posta telkén belül, A Művelődési Központ kialakításához csatlakozóan, szint alatt,

a szakorvosi rendelőhöz kapcsolódóan, a ma is ilyen célra használt szomszédos területen, felszínen kialakítva.

Elsősorban szervezési feladatokat jelenthet a részben önkormányzati tulajdonú Szabadság út 2-6 alatti társasház nagykapacitású mélygarázsa kihasználatlan nappali kapacitásainak igénybevétele a hosszabb idejű parkolás számára, egyfajta bérrletrendszer keretében. Hosszú távú parkolásfejlesztési intézkedésként született meg a Fő utcai szervízút alatti szakaszos szint alatti parkolás megteremtésének gondolata, az érintett magántulajdonosokkal együttműködve. 35


IV.3.5.


Beruházás típusok (GANTT diagram)

Beavatkozás típusa

Projekt neve

Melyik specifikus célhoz kap- Megvalósícsolódik tás feltétele

B.2. B.5.

3 2

C.1.

2

C.3.

2

C.4.

3

D.1. D.2. D.3. D.4. E.1. C.2.

1 1 1 1 2 2-3

E.4.

3

A.1.

1

Közszféra fej-

B.1.

2

lesztése akció-

B.3. B.4. D.5. E.2. E.3.

3 3 1 1 1

ROP támogatással

Magánforrás (ROP projekttel párhuzamosan, vagy ROP projekt hatásaként)

területi fejlesztés hatásaként

2009 2010 2011 2012 2014 1. fé. 2. fé. 1. fé. 2. fé. 1. fé. 2. fé. 1. fé. 2. fé. 1. fé. 2. fé.

Konzorcium Rendőrség Magyar Közút Adás-vétel Adás-vétel + C.3. Adás-vétel C.1. + PPP Adás-vétel, PPP

Magyar Közút D.2. Adás-vétel Adás-vétel

36



V. A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ VÉGREHAJTÁSA SORÁN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége az alábbiakból tevődik össze. Beépítési javaslatok készíttetése, készítése: - a 2001-ben jóváhagyott szabályozási terv felülvizsgálata során készített beépítési tervjavaslatok, környezetrendezési terek, alátámasztó munkarészek - Fiatal várostervezők műhelymunkája keretén belül nyert vázlatok, skiccek, elképzelések hasznosítása - Budaörsi Építészek alkotóestjén készült tervek, rajzok - Mi kis városunk c. TV forgatás során az egymással vetélkedő civil és profi csapat által vázolt elképzelések hasznosítása - Nyilvános rendezvények és egyéb szakmai napok keretén belül felmerült építő jellegű ötletek alkalmazása. Tervalku intézménye: a településrendezési szerződés követelményrendszerének megállapítása a szabályozási terv felülvizsgálattal párhuzamosan történik. Műszaki támogatás: a Templom tér szabályozási tervének felülvizsgálata folyamatban van. Igényegyeztetés: az akcióterületi terv előkészítése kapcsán három találkozó során történt. Az egyes beruházókkal a tárgyalások folyamatosan zajlanak. Városmarketing stratégia: a gazdasági program részeként kerül kidolgozásra. Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempont: az új funkcióknak a város fejlesztésével párhuzamosan az igények minőségi változásával kell kalkulálni ahhoz, hogy a gazdag kínálatot nyújtó agglomerációs térségben megfelelő vonzerővel bírjon. Pilot-projekt: az önkormányzati tulajdonban lévő gyógyszertár átalakítása, patika múzeum kialakítása, homlokzat-felújítás. Funkcióvesztett épületek hasznosításának előnyben részesítése: Zichy major, Posta hasznosítása. Együttműködés a hatóságokkal: A Templom téren áthaladó 1. sz. főút forgalomcsillapítására vonatkozóan, a közterületek kezelése és tulajdonba vételére vonatkozóan a kommunikáció folyamatos. A lakosság, lakossági célcsoportok bevonása: konzultációs fórumokon, városi szintű rendezvényeken, népünnepélyeken, az e célra létrehozott www.budaors2020.hu honlapon és tulajdonosi egyeztetések formájában már az előkészítés során megkezdődött, azóta is folyamatosan zajlik.

V.1.

A TEMPLOM TÉRI AKCIÓTERÜLET KONKRÉT PROJEKTELEMEI

V.1.1. A pályázathoz számba vehető programelemek A Templom téri akcióterületen az eddigi vizsgálatok és elemzések nyomán az alábbi, a pályázaton szerepeltethető programelemek azonosíthatók: A. Akcióterület északi rész A.1. Az egykori Fiúiskola oktatási-nevelési intézményi fejlesztése, a ROP pályázaton kívül, ahhoz csatlakozó önkormányzati fejlesztésként.

37



B. Templom tér B.1. Templom tér, Fő út, hrsz. 109/4 – forgalomcsillapítás, közterület-rendezés, a hozzátartozó közvilágítással B.2. Templom téri kereskedelmi fejlesztés – Biopiac létesítése B.3. Templom téri értékvédelem – a Templom tér 17. homlokzat-felújítása B.4. Az önkormányzati tulajdonú Templom téri épületek felújítása B.5. Térfigyelő kamerák elhelyezése a Templom téren C. Korzó kialakítása C.1. Ebner korzó 1. ütem C.2. Ebner korzó 2. ütem (mélygarázzsal és északi térfallal) C.3. Zichy korzó C.4. Zichy korzó Keleti térfal – 1. ütem C.5. Zichy korzó Nyugati térfal 2. ütem D. Zichy Major Művészeti Központ kibővítése D.1. Zichy Major 1. ütem – BUM épületrészének megújítása, bővítése D.2. Zichy Major előtti tér (Zichy tér) megújítása D.3. Zichy Major 2. ütem – (hrsz. 145/1, /2) műhelyek, foglalkoztatók D.4. Zichy Major 3. ütem – (hrsz. 150) Vendéglátó és rendezvénytér kialakítása D.5. Zichy Major 4. ütem – múzeum és kiállító-aukciós tér az INO helyén E. A Posta épületének kulturális központtá alakítása E.1. Clementis L. u. közterület-rendezése a körforgalom és a Zichy tér között E.2. Posta kulturális központtá alakítása – 1. ütem E.3. Posta kulturális központtá alakítása – 2. ütem E.4. Posta kulturális központ pince hasznosítása V.1.2.

Az egyes programelemek jellemzése

A. Akcióterület északi rész A.1. Egykori Fiúiskola Az Esze Tamás utcai iskolaépület a jelenlegi 1. sz. általános iskola alsó tagozatának ad helyet. Az 1. sz. általános iskola várhatóan 2010. 1. negyedévében új épületbe költözik, így az egykori Fiúiskola épületének más oktatási nevelési intézményi fejlesztése válik aktuálissá. Becsült terület:

2974 m2

Becsült költség:

600 millió Ft

B. Templom tér B.1. Templom tér– forgalomcsillapítás, köztérrendezés, a hozzátartozó közvilágítással A terület – a 109/4 hrsz-ú telek – a Magyar Állam tulajdonában van, a szükséges hatósági és tulajdonosi hozzájárulások megszerzése egyelőre kérdéses. A Templom tér előtti közterületen az úton forgalomcsillapítás, mellette két oldalon köztérrendezés, a zöldfelület megújításával. Becsült terület:

8335 m2

Becsült költség:

200 millió Ft

B.2. Templom téri kereskedelmi fejlesztés – BioPiac létesítése Az ingatlan az önkormányzat részleges tulajdonában van, a magánszemély társtulajdonos bioboltot üzemeltet rajta. A rossz állapotú önkormányzati bérlakás kiürítése után a telekrész BioPiac céljára a társtulajdonosnak értékesíthető, a BioPiac kialakítása a konzorciumon belüli magánberuházásként a pályázat részeként tekinthető. 38


Becsült épületterület:


100 m2

Becsült költség: 12 millió Ft Az egyes programelemek térbeli helyzete

B.3. Templom téri értékvédelem – a Templom tér 17. homlokzat-felújítása Az önkormányzati tulajdonban álló helyi védett épületet, amely a város első patikájának épült, ma is gyógyszertárként működik, privát bérlő bérli. A gyógyszertár teljes felújítása nem támogatható, de homlokzat-felújítása igen, a védett épület rendbetétele előnyt élvez. Szükséges a melléképületek bontása. Becsült homlokzatfelület: 723 m2 Becsült költség: 40 millió Ft B.4. Az önkormányzati tulajdonú Templom téri épületek felújítása Az érintett épületek belső felújítása, korszerűsítése, homlokzat-felújítása B.5. Térfigyelő kamerák felszerelése A közbiztonság fokozása, a hatékonyabb szituációs bűnmegelőzés érdekében 3 db. Térfigyelő kamera felszerelése szükséges, a figyelőrendszer további elemeivel együtt. Becsült építményterület: Becsült költség: 8 millió Ft

C. Korzó kialakítása C.1. Ebner korzó 1. ütem Az Ebner köz területe a Magyar Állam tulajdonában van, a tulajdonosi hozzájárulást meg kell szerezni, az erre irányulóan az illetékes hatóságok megkeresése folyamatban van. Az első ütem – a tömbbelsőbe való bevezetés – a korzó megvalósításának megindítása, a szomszédos magánberuházások megindítása, a vállalkozói érdeklődés felkeltése érdekében történik. 39


Becsült terület:

530 m2

Becsült költség:

16 millió Ft


C.2. Ebner korzó 2. ütem (mélygarázzsal és északi térfallal) Az Ebner korzó szintén egyelőre állami tulajdonban lévő területe megújításának második szakasza az alatta lévő, és a tőle északra fekvő terület beépítésével összefüggő mélygarázzsal túlnyúlik a jelen pályázat időszakán, a jelen projekt által kiváltott további önkormányzati és/vagy magánprojektként szerepeltethető a pályázatban. Becsült területek:

760 m2 közterület (önkormányzati) + 1980 m2 épület szintterület (magán) + 1360 m2 (54 fh.) mélygarázs

Becsült költség:

21,3 millió Ft önkormányzati + 475 millió Ft magánberuházás + 306 millió Ft mélygarázs

C.3. Zichy korzó A Zichy korzó két ingatlanból álló területének nagyobb része jelenleg magántulajdonban van, a tulajdonosokkal a megegyezés létrejött, a szerződés előkészítése folyamatban van. Becsült terület:

720 m2 telek terület

Becsült költség:

25 millió Ft telekvásárlás + 20 millió telekvásárlás + 23 millió korzóépítés +bontás 5 millió Ft

C.4. Zichy korzó – keleti térfal 1. ütem A Zichy korzó keleti oldalának északi felén új, földszintjén üzleteket, az emeletén és tetőterében bérirodákat tartalmazó épület, a konzorciumi partner magántőke által megépítve, és a megtérülés érdekében bérbeadva. Becsült terület:

575 m2 épület szintterület (telek C.3.-nál)

Becsült költség:

235 millió Ft irodaház, a földszinten üzletekkel

C.4. Zichy korzó – nyugati térfal 2. ütem A Zichy korzó nyugati oldalának déli felén új, földszintjén üzleteket, az emeletén és tetőterében bérirodákat tartalmazó épület, a magántőke által megépítve, és a megtérülés érdekében bérbeadva. Becsült terület:

700 m2 épület szintterület (telek C.3.-nál)

Becsült költség:

362,5 millió Ft irodaház, a földszinten üzletekkel

D. Zichy Major Művészeti Központ kibővítése D.1. Zichy Major 1. ütem – BUM épületének megújítása, bővítése Az önkormányzati tulajdonú Zichy Major jelenleg használt részének az önkormányzat által végzett felújítása, átalakítása lényegesen javíthatja a város stratégiai ágazatát jelentő művészet bemutathatóságát, érdekes, vonzó események megrendezési lehetőségét, a központ látogathatóságát. Becsült épületterület:

628 m2

Becsült költség:

65 millió Ft + 5 millió bontás (+ 10 millió lakásvétel)

D.2. Zichy Major előtti tér (Zichy tér) megújítása A Művészeti Központtá alakuló Zichy Major előtti tér reprezentatív megújítása lényeges eleme a központ vonzereje növelésének. Mivel a tér a Clementis L. utca bővülete, önkormányzati tulajdonban van. A pályázat térmegújítási elemei között szerepelhet. Becsült terület:

1650 m2

Becsült költség:

40 millió Ft közterület kialakítás 40



D.3. Zichy Major 2. ütem – (hrsz. 145/1, /2) új műhelyekkel, foglalkoztatókkal A ZMMK bővítésének újabb lépcsője a jelenleg igen alacsony színvonalú szociális bérlakásként használt, önkormányzati tulajdonú egykori gazdasági épületeknek a látogatható képző- és iparművészeti műhelyekké, foglalkoztatókká alakítása. Mindez a felújítást, átalakítást megelőzően az érintett épületek kiürítését igényli. Ebben az ütemben készülhet el a Zichy Major udvarának megújítása is, közterület-jellegű kialakítással. A kalkuláció nem tartalmazza a cserelakások költségét. A térhez csatolandó kerthez tartozó, a D.5. épületben lévő lakást a tulajdonos eladja. Becsült épületterület:

280 m2+ 770 m2 udvar

Becsült költség:

42 millió Ft + 79 millió kert + 35 millió ingatlanvétel

D.4. Zichy Major 3. ütem – (hrsz. 150) Vendéglátó- és rendezvénytér kialakítása A ZMMK bővítésének középső lépcsője a jelenleg kihasználatlan épületszárnyban vendéglátóés rendezvénytér létesítése, amelyhez az eredeti állapotában restaurálandó sütőház épülete is csatlakozik. Becsült területek:

210 m2 épület

Becsült költség:

31,5 millió Ft (épület+sütőház)

D.5. Zichy Major 4. ütem –múzeum, kiállító- és aukcióstér az INO helyén Az Idősek Napközi Otthona a város Intézményfejlesztési Koncepciója értelmében – a pályázati időszaknál később – új, a jelenleginél alkalmasabb és tágasabb elhelyezésre kerül, így épületrésze kiürül. A két egységből – egy önkormányzati intézményből és két jó állapotú, az épület felét kitevő magántulajdonú, a projektelem megvalósításához megvásárolandó lakásból álló épület a ZMMK kiállítási és aukciós termével, valamint eladótérrel, továbbá Zichy Múzeumi együttessel, valamint az Intéző házának, az itt folyt gazdálkodásnak a bemutatásával bővülhet majd. Becsült épületterület:

282 m2

Becsült költség:

42,3 millió Ft + a jelenlegi lakás megvásárlása 35 millió Ft.

E. A Posta épületének kulturális központtá alakítása E.1. Clementis L. u. közterület-rendezése a körforgalom és a Zichy tér között A Lányiskola épülete mellett induló, a Clementis László utca nyugati oldalát adó közterületrész megújítása lehetővé teszi a Zichy Major Művészeti Központ attraktív megközelítését a Fő utcáról, ezzel bekötve a megújított épületcsoportot a város központjába. Becsült terület:

1600 m2

Becsült költség:

48 millió Ft

E.2. Posta kulturális központtá alakítása – 1. ütem A posta városképi jelentőségű épülete jelenleg a Magyar Posta Zrt. tulajdonában van. A tulajdonos és az önkormányzat között az épület megvásárlásáról előrehaladott tárgyalások folynak, egyelőre bizonytalan, hogy a megállapodás január elejéig létrejöhet-e. A posta épületébe költözhet át a Művelődési Központ épülete, két ütemben. Az első lépésben várhatóan az épület jelenleg használaton kívüli, nagyobb alapterületű toldaléképülete vehető birtokba. Becsült épületterület:

1250 m2

Becsült költség:

562 millió Ft (az ingatlan megvásárlásán kívül)

41



E.3. Posta kulturális központtá alakítása – 2. ütem A posta átvételének második ütemében, az új postahivatal más épületben történő kialakítását követően történhet a jelenleg is használatban álló, városképi jelentőségű utcai épületrész átalakítása, a Művelődési Központ nagyobb termeinek kialakításával. Becsült épületterület:

660 m2

Becsült költség:

297 millió Ft

E.4. Posta kulturális központ pince hasznosítása A jelenlegi Postaépület – az egykori Leányiskola épülete – alatt húzódó pincerendszer egy részének feltárása, kialakítása részben kiállító- és játszóhely, részben vendéglátó egység számára. A jelenlegi helyzetben csak a pályázat által kiváltott beruházásként szerepeltethető, mivel az előkészítő munkák helyzete korábbi elkészülést nem tesz lehetővé. Becsült épületterület:

300 m2

Becsült költség:

26 millió Ft

V.1.3.

Esélyegyenlőségi szempontok

A projekt nem hoz létre lakásokat, viszont a Zichy Major területén hozzájárul három rossz állapotú önkormányzati bérlakás megszüntetéséhez, amelyekből – az egykori cselédlakásokból – kézműves műhelyek készülnek. Ennek megfelelően a projekt kifejezetten az alacsony státusú lakosság csökkenését okozza majd a területen. A ma sem jellemzően alacsony státusú lakossággal rendelkező város számára a projekt a dinamikus gazdasági növekedést fenntartó fejlesztéssor első lépcsője, így az város más területein is az alacsony státusú lakosság csökkenését hozza majd magával, viszont segíti a szociális intézményhálózat jobb körülmények közé kerülését (például az INO jobb épületbe költöztetésével, amit az önkormányzat Intézményfejlesztési Koncepciója eredetileg is tartalmazott). Az új épületek kivétel nélkül akadálymentesek lesznek. V.1.4.

A projekt beruházásokat kiegészítő soft elemei

A projekt beruházásait kísérő soft tevékenységeknek Budaörsön jelentős előzményei vannak, részben az IVS és az ATT készítésével kapcsolatos figyelemfelkeltő, illetve véleménynyilvánító, ötletgyűjtő, valamint a polgárok aktivitását megnyerő tevékenységek kapcsán. A projekt megvalósításának soft elemei értelemszerű természetességgel folytatják az így megkezdett tevékenységeket, az alábbi tevékenységi sorokkal: 1. Projektinformációs iroda felállítása az önkormányzat által működtetett, az akcióterület közvetlen közelében lévő Telekuckóban, az érdeklődő polgárok informálását végző roma diplomás gyakornok foglalkoztatásával. 2. Az eddigi rendszeres információcsere folytatása az interneten (www.templomter.hu) a www.budaors2020.hu-ról és a www.budaors.hu-ról átlinkelt projekthonlap segítségével, ahol az érdeklődők képekkel, riportokkal nyomon követhetik az építkezés egyes fázisait, és közzétehetik véleményüket, javaslataikat. A honlap a projekt befejezését követőenm tovább működik majd, a budaörsi kultúra szervezőinek gondozásában. 3. Kulturális eseménymarketing: a kulturális arculatot hangsúlyozó koncertsorozat és kiállítások szervezése a BUM Zichy Majorbéli helyiségében, és más, a projekt helyszínéül szolgáló tereken, a budaörsi Zeneiskola, a BUM, a helyi iskolák gyermekrajz-versenyei, és más műsorok segítségével. 4. Rendszeres reprezentatív véleményfelmérés három alkalommal a projekt elején, közepén és végén a tervezett beruházások megvalósulásának fogadtatásáról, a működtetéssel kapcsolatos véleményekről5. JövőMűhely Sátor 2010 és 2011 augusztusában is Budaörs Napján, helyszíni 42



vezetéssel, új programként meghirdetett építési helyszínlátogatással bővítve a korábbi kínálatot. 6. Logózott marketing ajándékok, promóciós anyagok (léggömb, hűtőmágnes, golyóstoll) gyártása reklám-ajándékként). 7. Szakmai konferenciák szervezése a projekt (és a város) jó hírnevének növelésére, három alkalommal, a kulturális gazdaságnak a város fejlődésében betöltött szerepéről, az ennek megvalósítására vonatkozó jó példákról, más városok tapasztalatainak is helyet adva, a Magyar Urbanisztikai Társasággal együttműködve. 8. Bűnmegelőzési előadássorozat a plázában, és a lakótelepen csellengő gyerekek foglalkoztatásának legjobb példáival az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a győri Máltai Szeretetszolgálat és a kecskeméti HELPI szervezet közreműködésével, összekötve a projekt keretében elhelyezendő Templom téri térfigyelő kamerák avatásával, és az erről szóló sajtótájékoztatóval.

43



44



V.1.5. Változatok a megvalósító szervezetre A megfelelő döntés meghozatalának fontos közreműködője a megvalósító szervezet. Egyelőre nincs döntés arról, hogy ez milyen megoldásban működhet a városban a legkedvezőbben. Az IVS minimálisan szükséges szervezetet javasol, az erről szóló önkormányzati határozat kitér arra is, ezt a szervezetet a pályázat befogadását követően, de a szerződéskötés előtt kell elindítani. A program megvalósításához szükséges szervezet az alábbi háromféle módon jöhet létre: 1. Új társaság alapításával 2. Meglévő társaság keretében:

A Budaörsi Termál Kft. ilyen célú átalakításával

A BTG ilyen irányú átrendezésével.

Mindkét megoldás esetén nagy tapasztalatú és helyismerettel rendelkező szakemberek kapnak majd szerepet a munkában.

45



V.1.7. A pályázatban szereplő programcsoportok részletes bemutatása

Tevékenység helyszíne

Hrsz. 109/5, 110/3,5, 113, 114, 115, 120-129, 130, 131, 144 B.2. Az ingatlan az önkormányzat részleges tulajdonában van, a magánszemély társtulajdonos bioboltot üzemeltet rajta. A rossz állapotú önkormányzati bérlakás kiürítése után a telekrész biopiac céljára a társtulajdonosnak értékesíthető, a konzorciumon belüli magánberuházásként a pályázat részeként tekinthető. B.3. Az önkormányzati tulajdonban álló helyi védett épületet, amely a város első patikájának épült, ma is gyógyszertárként működik, privát bérlő bérli. A gyógyszertár teljes felújítása nem támogatható, de homlokzatfelújítása igen, a védett épület rendbetétele előnyt élvez. (Erről az NFÜ állásfoglalása ezekben a hetekben várható). Szükséges a melléképületek bontása. B.5. A közbiztonság fokozása, a hatékonyabb szituációs bűnmegelőzés érdekében 3 db. Térfigyelő kamera felszerelése szükséges, a figyelőrendszer további elemeivel együtt.

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez releváns Tevékenység besorolása funkció szerint közterületek, gazdasági, örökségvédelem ERFA v. ESZA típusú tevékenység ERFA A város történelmi városmagjában lévő központ újjáélesztése a cél, amely nemcsak a helyi lakosok számára nyújt majd kellemesebb lakókörnyezetet, de a városhasználók számára is magas minőségű települési környezetet biztosít és magas minőségű kiskereskedelmi kínálatot nyújt. Mindemellett az egész város kulturális miliőjének teremti meg a tökéletes táptalajt, valódi közösségi teret, amely a város határain túlmutató kínálattal is rendelkezik majd. A program keretén belül Budaörs számára valódi városközpont alakul ki, amely a helyi lakosság számára szabadidő eltöltésére és rendezvényhelyTevékenység célja szín kialakításra Megvalósulást mérő indikátor B.2.Biopiac létesítése, B.3. Templom téri értékvédelem – a Tevékenység szakmai leírá- Templom tér 17. homlokzat-felújítása, B.5. Térfigyelő kamerák elhelyezése a Templom téren sa

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása

Közvetlen célcsoportok az akcióterületen élők, akik magas minőségű lakókörnyezethez jutnak a fejlesztések révén. Ide sorolandók a környéken élő magánszemélyek is, akik közvetlen lakókörnyezetükben találnak megfelelően kialakított közösségi teret és magasabb minőségű kínálatot biztosító kiskereskedelmi egységeket. A közvetlen célcsoportok a területen működő budaörsi kiskereskedelmi egységek is, amelyek színvonalasabb környezetben működhetnek, valamint Budaörs egészének lakossága, amely a fejlesztés által valódi közösségi teret kap, amely a lakosság identitását is meghatározhatja. legyen egy központ, több sétálóövezet

46



Megvalósítás tervezett kez2011 dete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (M Ft) Elszámolható költségek nagysága Jelen pályázat keretében igényelt támogatás (M Ft) Támogatás aránya az öszszes elszámolt költségből (%) Biztosított saját forrás nagysága (M Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) További források További források megnevezése Projekt előkészítés helyzete

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

2012

52 52 44,2

85 7,8

15

Szabályozási terv, Beépítési koncepció, Ötlettervek Megvalósíthatósági tanulmányterv készítése Szabályozási terv módosítása Ingatlanszerzés, megállapodások Szükséges műszaki tervek elkészítése Pályázat lehetőségek figyelése, pályázati anyagok előkészítése Közbeszerzés Kivitelezés Megvalósíthatósági tanulmányterv készítése Szabályozási terv módosítása Ingatlanszerzés, megállapodások Szükséges műszaki tervek elkészítése Pályázat lehetőségek figyelése, pályázati anyagok előkészítése Közbeszerzés Kivitelezés

C) Korzók: C.1. Ébner korzó 1. ütem, C.3. Zichy korzó Budaörs Önkormányzata Hrsz. 109/5, 110/3,5, 113, 114, 115, 120-129, 130, 131, 144

47



C.1. Az Ébner köz területe a Magyar Állam tulajdonában van, a tulajdonosi hozzájárulást meg kell szerezni, az erre irányulóan az illetékes hatóságok megkeresése folyamatban van. Az első ütem – a tömbbelsőbe való bevezetés – a korzó megvalósításának megindítása, a szomszédos magánberuházások megindítása, a vállalkozói érdeklődés felkeltése érdekében történik. C.3. A Zichy korzó két ingatlanból álló területének nagyobb része jelenleg magántulajdonban van, az egyik résztulajdonára vonatkozóan a kisajátítási kísérlet meghiúsult, jelenleg az Önkormányzat és az érintett tulajdonosa között anyagi okokból hiányzik a megegyezés (a tulajdonos 20 millió Ft-ot kér, az önkormányzat által készíttetett értékbecslés 15 milliót tartalmaz). A másik tulajdonossal a tárgyalások csak a közelmúltban indultak el, hozzáállása pozitív, megállapodás remélhető. Sikeres tárgyalások esetén a korzó mellé önkormányzati tulajdonú, bérbeadható egy emeA tevékenység helyszínének let + tetőtér szintszámú épület építése javasolható, a földszinten a környezetbe illő üzletekkel. tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez releváns Tevékenység besorolása funkció szerint Közterületek ERFA v. ESZA típusú tevékenység ERFA A Templom térről kiindulóan a Köz tér és Arany János utca, azaz a Zichy Major megközelítését teszi lehetővé a tömbbelsőben kialakított, gyalogos közlekedési tengely, amely mentén magasabb minőségű kiskereskedelmi és szolgáltatási kínálatot biztosító üzletek kapnak helyet. Ezáltal a korzó élhető, pezsgő városi élet színterévé válik. A korzó nyitása és a közösségi tér létrehozása, működtetése révén számos olyan közterület alakul ki, amely elsősorban a gyalogos közlekedést, a nyugodtabb városhasználatot szolgálja. Ezáltal a gyalogos közlekedés helyszíneinek térfalait adó épületekben számos frekventált kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóhely alakítható ki. A környezet (térrendezés általi) minőségi emelése pedig kedvező vállalkozási környezetet biztosít amellett, Tevékenység célja hogy a szabadidő eltöltését is kedvezőbbé teszi. Megvalósulást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása

A közvetlen célcsoportok a területen működő budaörsi kiskereskedelmi egységek is, amelyek színvonalasabb környezetben működhetnek, bővülhetnek és megtelepedhetnek, valamint az érintett telektulajdonosok, akik számára lehetőség nyílik a helyszínben rejlő lehetőségek kiak-názására (bérbeadás, üzemeltetés). A projekt közvetett célcsoportja maga a városi társadalom, amely magasabb minőségű települési környezettel, városközponttal gazdagodik, amely változatosabb kiskereskedelmi és szolgáltatást biztosítanak a területen. legyen egy központ, több sétálóövezet 48


Megvalósítás tervezett kezdete


2011

Megvalósítás tervezett vége 2012 Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (M Ft) 325 Elszámolható költségek nagysága 325 Jelen pályázat keretében igényelt támogatás (M Ft) 276,25 Támogatás aránya az öszszes elszámolt költségből (%) 85 Biztosított saját forrás nagysága (M Ft) 48,75 Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) 15 További források További források megnevezése Projekt előkészítés helyzete Szabályozási terv (Tulajdonosi egyeztetések folytatása) Adminisztratív és eljárási Ingatlanszerzés, megállapodások, Szükséges műszaki tervek kötelezettségek elkészítése

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

D) Zichy Major Művészeti Központ: D.1. Zichy Major 1. ütem – BUM épületének megújítása, bővítése, D.2. Zichy Major előtti tér (Zichy tér) megújítása, D.4. Zichy Major 2. ütem – (hrsz. 145/1, /2)

Budaörs Önkormányzata Hrsz. 145/1-2, 146, 150, 151, 152/1-2, 153 D.1. Az épületben található 27 m2 területű lakást a tulajdonos sajnos nem kívánja eladni. D.2. A tér a Clementis L. utca bővülete, önkormányzati tulajdonban van. A pályázat térmegújítási elemei között szerepelhet. A térhez csatolandó kerthez tartozó, a D.5. épületben lévő lakást a tulajdonos megfelelő ajánlat esetén eladja. D.5. Az Idősek Napközi Otthona a város Intézményfejlesztési Koncepciója értelmében – a pályázati időszaknál később – új, a jelenleginél alkalmasabb és tágasabb elhelyezésre kerül, így épületrésze kiürül, és a két egységből – egy önkormányzati intézményből és két jó állapotú, az épület felét kitevő magántulajdonú, a projektelem megvalósításához megvásárolandó lakásból álló épület a ZMMK kiállítási és aukciós termével, valamint eladótérrel, továbbá Zichy Múzeumi együttessel, valamint az Intéző háA tevékenység helyszínének zának, az itt folyt gazdálkodásnak a bemutatásával bővülhet majd. tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez releváns

49


Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA v. ESZA típusú tevékenység

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor


közösségi ERFA A Zichy Major vissza- és átalakításával Művészeti Központ hozható létre, amely jelentős kulturális célponttá válhat Budaörsön és a tágabb környezetében is. A területen komplex kulturális események, állandó és időszakos kiállítások révén a város hagyományai mellett a modern művészetek is bemutathatóvá válnak. Az épület komplex művészeti központtá alakítása során a kulturális kínálat bővítése valósul meg a területen.

Zichy Major Művészeti Központ D.1. Zichy Major 1. ütem – BUM épületének megújítása, bővítése, D.2. Zichy Major előtti Tevékenység szakmai leírá- tér (Zichy tér) megújítása, D.4. Zichy Major 2. ütem – (hrsz. sa 145/1, /2)

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete

A közvetlen célcsoportok a területen működő civil szervezetek és művészek, amelyek színvonalasabb környezetben működhetnek, bővülhetnek és megtelepedhetnek, és a központ használói. A projekt közvetett célcsoportja maga a városi társadalom, amely magasabb minőségű települési környezettel, kulturális kínálatú városközponttal gazdagodik. új kulturális, közösségi terek

Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (M Ft) Elszámolható költségek nagysága Jelen pályázat keretében igényelt támogatás (M Ft) Támogatás aránya az öszszes elszámolt költségből (%) Biztosított saját forrás nagysága (M Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) További források További források megnevezése

2011 2012

368 368 312,8

85 55,2

15

Értékvizsgálati tanulmány Projekt előkészítés helyzete Tulajdonosi egyeztetések folytatása

50


Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA v. ESZA típusú tevékenység

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor


Ingatlanszerzés, megállapodások, értékvizsgálat Szükséges műszaki tervek elkészítése Pályázat lehetőségek figyelése, pályázati anya-gok előkészítése Közbeszerzés Kivitelezés

E.1.) Clementis L. u. közterület-rendezése a körforgalom és a Zichy tér között Budaörs Önkormányzata Clementis László u. onkormányzati tulajdon

releváns közterületek ERFA Az új közösségi tér létrehozása, működtetése révén számos olyan közterület alakul ki, amely elsősorban a gyalogos közlekedést, a nyugodtabb városhasználatot szolgálja. Ezáltal a gyalogos közlekedés helyszíneinek térfalait adó épületekben számos frekventált kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóhely alakítható ki. A környezet (térrendezés általi) minőségi emelése pedig kedvező vállalkozási környezetet biztosít amellett, hogy a szabadidő eltöltését is kedvezőbbé teszi.

A Lányiskola épülete mellett induló, a Clementis László utca nyugati oldalát adó közterületrész megújítása lehetővé teszi a Zichy Major Művészeti Központ attraktív megközelítését a Tevékenység szakmai leírá- Fő utcáról, ezzel bekötve a megújított épületcsoportot a város központjába. sa

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége

A közvetlen célcsoportok a területen működő budaörsi kiskereskedelmi egységek is, amelyek színvonalasabb környezetben működhetnek, bővülhetnek és megtelepedhetnek, valamint az érintett telektulajdonosok, akik számára lehetőség nyílik a helyszínben rejlő lehetőségek kiak-názására (bérbeadás, üzemeltetés). A projekt közvetett célcsoportja maga a városi társadalom, amely magasabb minőségű települési környezettel, városközponttal gazdagodik, amely változatosabb kiskereskedelmi és szolgáltatást biztosítanak a területen. több közösségi tér, sétaövezet 2011 2012

51



Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (M Ft) 48 Elszámolható költségek nagysága 48 Jelen pályázat keretében igényelt támogatás (M Ft) 40,8 Támogatás aránya az öszszes elszámolt költségből (%) 85 Biztosított saját forrás nagysága (M Ft) 7,2 Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) 15 További források További források megnevezése Projekt előkészítés helyzete Szabályozási terv (Tulajdonosi egyeztetések folytatása) Adminisztratív és eljárási Ingatlanszerzés, megállapodások, Szükséges műszaki tervek kötelezettségek elkészítése

V.1.8.

A finanszírozás tervezett megoszlása

A fenti programelemek költségbecslése és az egyes elemek támogatás intenzitása alapján a projekt finanszírozásának viszonyai az alábbiak (lényegét tekintve a közcélú, non-profit programelemek 85 %, a gazdasági hasznot hozó elemek – pl. üzlet, vendéglő stb. – 30 % támogatásban részesülhetnek. Előzetes Tervezet Összes költség Elszámolható költség Kért támogatás Önrész Önkormányzati rész Privát önrész

ön-

(millió Ft) 1.374,75 1.262,0 675,38 590,85 128,35 462,5

V.1.9. Az Akcióterv további programelemei Az EAT további programelemei összességében teszik ki az Akcióterületi terv hosszútávú megvalósítását, de jelenleg – a bennük rejlő számtalan bizonytalanság és kockázat miatt -ezekre a pályázat keretei között nem tartjuk elképzelhetőnek támogatás megszerzését. Beavatkozás A.1. Esze Tamás utcai iskolaépülethez csatlakozó kulturális tér – kiállító és koncertterem építése B.1. Templom tér – forgalomcsillapítás, köztérrendezés, a hozzátartozó közvilágítással

A kiválasztás megjegyzései A biztonságot elvben növeli, hogy az önkormányzat tulajdonában van

Becsült Költség 119 millió

Az 1. sz. főút állami tulajdonban van, továbbfejlesztésükhöz megállapodás szükséges az érintett szer-

200 millió

52


C.2. Ebner korzó 2. ütem (mélygarázzsal és északi térfallal)

D.5. Zichy Major 4. ütem – múzeum, kiállító-aukciós tér az INO helyén E.2. A Posta kulturális központtá alakítása – 1. ütem

E.3. Posta kulturális központtá alakítása – 2. ütem

E.4. Posta kulturális központ pince hasznosítása Összesen:


vekkel, ami a dolog természeténél fogva (forgalomcsillapítás az országos főút átkelési szakaszán) elhúzódhat. Az Ebner korzó további részei az önkormányzattal a mélygarázs miatt együttműködésben, az északi térfalon elhelyezkedő lakások magánberuházó által való megépítésével fejeződik be. A magánberuházók megnyerését az Ebner korzó első ütemének megvalósulása kifejezetten javítja majd.

21,3+475+306 millió

A ZM 4. ütemének megvalósításához 104+35 millió szükséges a szomszédos lakás megszerzése is. A szükséges megállapodások várhatóan hosszabb folyamat eredményeként köthetők majd meg. A Posta kulturális központtá alakítá- 562 millió sának üteme a Magyar Posta Zrt. munkájától függ, a szükséges megállapodások valószínűleg a pályázat beadási határideje után jönnek létre. A Posta kulturális központtá alakítá- 297 millió sának üteme a Magyar Posta Zrt. munkájától függ, a szükséges megállapodások valószínűleg a pályázat beadási határideje után jönnek létre. A Posta pincéjének feltárását minden 26 millió bizonnyal csak a korábbi ütemek megvalósítását követően, esetleg azokkal „átlapolva” lehet megoldani. 2145,3 millió Ft

53


V. 2.


A JELLEMZŐEN AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL ELLÁTANDÓ FEJLESZTÉSI FELADATOK

Ingatlanok se,

megszerzé-

Terület-előkészítő adatok

fel-

A.) Esze Tamás utcai iskolaépület hasznosítása ingatlan megszerzés Hrsz. 11, 13, 14 folyamatban van

B.) Templom tér fejlesztés

Hrsz. 8, 11, 9, 10, 13, 14 területrendezés

Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok

mélygarázs építése forgalomcsillapítása közvilágítás

C) Korzók

ingatlan megszerzés Hrsz. 130, 131

építmények elbontása Hrsz., 130, 131

mélygarázs építése az Ebner Gy. közben korzó, sétány összehangolt tervezése és fejlesztése

Az akcióterületet feltáró útés közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok A kármentesítési és környezeti rehabilitációs tevékenység Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével

D.) Zichy Major Művészeti Központ ingatlan megszerzés Hrsz. 152/1, 151, 152/2, 153-ban lévő magántulajdonú albetétek

E.) Posta funkcióváltása

ingatlan megszerzés Hrsz. 110/6

beépítési struktúra letisztázása, épületrészek bontása

Zichy tér kialakítása

újrahasznosítás

közösségi tér kialakítása térfigyelő rendszer építészeti örökség alatt álló épületek

gazdasági szféra erősítése

kulturális tevékenység megtelepítése (múzeum, kiállítótér) építészeti örök-

Kulturális központ létrehozása Művelődési Ház átköltöztetése

54

Budaörs, Templom tér és környéke akcióterületi terv kapcsolatos feladatok

STUDIO METROPOLITANA - ECORYS felújítása gyógyszertár homlokzatának felújítása akadálymentesítés

ség alatt álló épületek felújítása

Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja, építése Építési, telekalakítási feladatok – új építési telkek kialakítása Közszolgáltatási feladatok

- Iskolaépület átépítése - az építési telkek egyesítése humánpolitikai program kialakítása

Akadálymentesítés

Egyéb

- szabályozási terv felülvizsgálata elképzelhető - építészeti tervek kivitelezési munkák - közbeszerzés intézményfejlesztési koncepció jóváhagyása

közterület kiépítése biopiac kiépítése homlokzatfelújítás

üzleti profil kialakítása

közterület kiépítése iroda- és üzletház

az önkormányzati tulajdonú lakásokért cserébe lakóhely biztosítása Építés-felújítás

üzleti profil kialakítása

tevékenyégi kör meghatározása és az üzemeltetés konstrukciójának kidolgozása (pályáztatás)

Közterületrendezé si terv közbeszerzés

Átépítés-felújítás

tevékenyégi kör meghatározása

valamennyi beruházás során meg fog valósulni

szabályozási terv felülvizsgálata közterületrendezési tervek építészeti tervek közbeszerzés

építészeti tervek közbeszerzés

építészeti tervek közbeszerzés

A tervezett projektek részletesebb kifejtése a IV.2. fejezetben található.

55


V. 3.


A MAGÁNSZFÉRA

A komplex fejlesztés nemcsak város- és közösségi funkciót erősítő tevékenységekből tevődik össze, hanem olyan programokból is, amelyek gazdaságélénkítő hatása jelentős. Az önkormányzat transzparens szándékai a területre vonzza a potenciális befektetői köröket. A területen a leendő kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények a városközpontra méltó, magas minőségű kínálat megteremésével járulnak hozzá a komplex fejlesztéshez. A korzó térfalait adó, valamint a Templom téri kereskedelmi és szolgáltató létesítmények rehabilitációjában tőkeerős partner könnyebben bevonható, hiszen az igényes környezet és központi elhelyezkedés megfelelő bázist biztosít a leendő központban a keresletre. A terület szempontjából hatással bír, munkahelyeket teremt, és a valódi városközpont élhetőségéhez és funkciókínálatához is közvetlenül hozzájárul.

V. 4.

SZINERGIAVIZSGÁLAT

A ROP keretében megvalósítani kívánt elemek között a szinergia olyan módon valósul meg, hogy az mind a közszféra további beruházásaira – hiszen a Templom tér épületeinek jelentős részében meghatározó mértékű tulajdonos Budaörs Önkormányzata –, mind pedig a magánszféra beruházásaira jelentős hatással legyen. Ugyanakkor az egyes elemek úgy épülnek egymásra, hogy az ilyen sokszereplős folyamatokban az egyes résztvevő szervezetek kisebb zavarai ne veszélyeztessék a többi programelem megvalósulását, az önkormányzat beruházásai pedig biztos gerjesztő hatást gyakoroljanak a magántulajdonosokra. Ezért épülnek meg a ROP támogatás segítségével az első ütemben azok az új, vagy megújított közterületek, amelyek biztosítják azoknak a megfelelő környezetben fekvő, elérhető építési helyeknek, a kialakítását, amelyek a magántőke számára lehetővé és vonzóvá teszik saját kereskedelmi létesítményeik megépítését. Ugyancsak ez indokolja azt is, hogy a ROP támogatású „pilot projektek” között a Zichy Major Kulturális Központé legyen a vezető szerep, amely meglévő, régóta működő partnerség alapjaira építkezve szimbolikusan is felmutatja a városnak az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglalt „több, mint bevásárlóközpont” kulturális gazdasági arculatát. Ez nemcsak a városközpont területére vonz majd új, modern városi környezetben magas szintű kínálatot nyújtó kereskedőket, hanem a város egészének jó hírnevét is olyan módon növeli majd, hogy az a város gazdaságának lényeges összetevőjét nyújtó irodai negyedek megtöltése során is az adóoptimalizálás szemszögéből is megfelelő bérlői mixet csábítson oda. A Templom téri vegyes tulajdonú történeti épületeknek – a ROP-on kívüli – megújítása, vagy az Ebner köz korzóvá alakítása, a határoló térfalak megteremtése ugyanezt a szinergiát szolgálja, az Önkormányzat és a magánszféra együttműködésével. V.5.

BEVONANDÓ PARTNEREK

A bevonandó partnerek és konzorciumi tagok körére vonatkozóan az alábbi táblázatok adatokkal való megtöltése értelemszerűen az erre vonatkozó tárgyalások eredményeképp történhet meg.

56



A bevonandó partnerek adatai Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft): Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft): Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) 57



Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft): Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

58


V. 6.


TÁMOGATÓI CSOPORTOK

A pályázati projektek megvalósításában résztvevő potenciális partnerekkel (BUM, Zeneiskola, stb.) a tárgyalások folyamatosak, elsődlegesen a soft projektelemkben való részbétel terén. VI. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI A Templom tér és környezetének funkcióbővítő rehabilitációjának elsődleges célja a városi környezet minőségjavítása, ezen keresztül identitásépítés és a helyi gazdaság élénkítése, valamint közvetett módon a város vendégforgalmának növelése. A projekt várható hatásait részletesen az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

VI.1. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK A projekt társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálata A hatásvizsgálat szempontjai

Közvetlen hatások Erőssége

Leírása A projekt közvetlen hatásaként a létesítmények + megvalósulása kapcsán jobb munkakörülménye+ - - 0 + + ket tud biztosítani alkalmi és időszakos mun+ kahelyek a projekt előkészítéséhez, illetve a + kivitelezéshez kapcsolódóan létrejönnek, míg a 1. Foglalkoztatás és tartós munkahelyteremtés az elkészült létemunkaerőpiac sítmény üzemeltetéséhez, valamint szolgáltatásainak értékesítéséhez kötődik. +2

2. Nyilvánosság

Közvetett hatások Erőssége

Leírása A beavatkozások célja nem a közvetlen mun+ kahelyteremtés, a projekt kapcsán azonban + - - 0 + + több kereskedelmi és szolgáltató funkció + megjelenésével lehet számolni. + A tervezett beruházások megvalósulása szigorú eljárási, elszámolási rend keretén belül tudnak megvalósulni, ezáltal az elsősorban +1 építkezési munkálatok során az építőiparra jellemző feketegazdaság „fehéredése” várható.

Az Európai Unió pályázati támogatásaiban része- + + + sülő projektek számára szigorúan szabályozott + - - 0+ + - - 0+ + + nyilvánossági kritériumoknak kell megfelelni, + + + valamint a folyamatos tájékoztatást is biztosí- -

A városban élők számára a projekt kapcsán az önkormányzat és magánszféra szándékai világosak, és „üvegzseb” módjára átláthatóvá válik. A lakosság bevonása és folyamatos

59


+3

-

3. Erkölcs


tani szükséges.

tájékoztatása tovább erősítheti a bizalmat.

A város egyéb területén is, a projekt kapcsán pedig különösen nagy hangsúlyt kap a tervezés és a megvalósítás társadalmasítása, a nyilvánosságmunka és a városmarketing akciók. A szándékok mindvégig nyilvánvalóak, és a megvalósulás folyamata az elejétől a végéig jól nyomon követhető.

A tervezett fejlesztések és az átlátható gazdálkodás egyik fontos feltétele a kedvező vállalkozási környezet megteremtésének.

+2

A lakosság bevonásával és tájékoztatásával + + + megvalósuló fejlesztések, közterület-rendezések + - - 0+ + - - 0+ + (különösen a közösségi helyek), javítják a helyi + + + + identitását, és az ott élők, valamint a budaörsi- ek is egyre inkább magukénak érzik azokat. -

+3 -

+2

A közterületi fejlesztéseknek elsősorban a beru- + + + házási költségek önerejének biztosítása + - - 0+ + - - 0+ + szempontjából vannak hatással az önkormányzat + + + + gazdálkodására, vállalkozások száma bővül -

4. Gazdasági hatás +1

Az épületállomány energiatakarékossági felújítása a közvetlen kiadásokat, fenntartási költségeket csökkentik.

+1

A gazdasági szereplők bevonásával elkerülhetők a párhuzamos tevékenységek, növelhető a bizalom, melyek együttesen növelik a gazdasági teljesítőképességet. A fejlesztések kapcsán felértékelődő helyi identitás erősíti az ott élők személyes kötődését és vállalását is: a vandalizmus, szemetelés és nemtörődömség egyre kisebb gondot jelent majd. A helyi érdekeltségek erősödése segít a városhasználók magatartásának formálásában is. Valódi, élő, minőségi közösségi terek kialakulásához vezethet. A közterületi fejlesztések közvetett módon is hatással vannak az önkormányzat gazdálkodására. Az igényes közterület az ideális gazdasági környezetet képes biztosítani, amely végeredményben a város iparűzési adóbevételét növelheti. Nő a helyi vállalkozások életképessége.

Javul a terület kihasználtsága, csökken szezonális jellege. -

A tervezett fejlesztések nem csak a városköz- + + + pontban élők, hanem az ott dolgozók, tanu- + - - 0+ + - - 0+ + + lók számára gyakorol erős kedvező hatást - el- + + + sősorban a mindennapi tevékenységeik során. -

Az egyes létesítmények és azok környezetének rendezése nyomán jelentős mértékben javulnak a helyet használók életkörülményei.

A budaörsiek és az ide látogatók számára pedig kellemes kikapcsolódást, minőségi környezetben való feltöltődést és szolgáltatások igénybe vételét jelenti.

A projekt identitás- és életminőség-javító hatásaként nő a helyiek elégedettsége.

-

5. Életminőség javítás +3

+3

A közbiztonság növelése érdekében térfigyelő rendszerek telepítése segít a cél eléréséhez

60

Budaörs, Templom tér és környéke akcióterületi terv -


A területen lévő létesítmények elérhetőségét a + + + fejlesztés keretében történő akadálymentesí- + - - 0+ + - - 0+ + 6. Szolgáltatásokhoz + tés közvetlen módon javítja. + + + való hozzáférés Az épületek környezetének átalakítása, parkoló színvonalának felületek kialakítása megkönnyíti az épületek emelése megközelítését. +2 +2 -

A közösségi szolgáltatások elérését közvetve szolgálja a jobb, színvonalasabb szolgáltatások kialakítása. A fejlesztések kapcsán, azok hatására megtelepülő új vállalkozások (vendéglátás, kiskereskedelem) bővítik a település szolgáltatási palettáját.

61



VI.2. ESÉLYEGYENLŐSÉGI HATÁSOK

A projekt társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálata A hatásvizsgálat szempontjai

Közvetlen hatások Erőssége

Leírása


A projekt keretén belül az épületek akadály- + + + mentesítésére sor kerül, ezáltal a mozgásukban + - - 0+ + - - 0+ + + korlátozottak és a babakocsit tolók számára + + + megoldottá válik is az intézmények megközelíté- se és használata. +3 +3 1. Szolgáltatás eléréA parkolási rend kialakítása során a mozgássése rültek számára külön parkolóhelyek kialakítása a létesítmények könnyű megközelítését segítik elő. +3 +3 Az újonnan kialakítandó kulturális intézményekben a vakok és gyengénlátók tájékozódását braille-írású tájékoztató táblák segítik. -

-

Leírása Javulnak a mozgásukban korlátozottak és a kisgyermekesek hozzáférési lehetőségei a szolgáltatásokhoz és programokhoz, ezáltal nő a területet használók száma.

62



VI. 3. KÖRNYEZETI HATÁSOK

A projekt társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálata A hatásvizsgálat

Közvetlen hatások

szempontjai

Erőssége

Erőssége

Leírása

A projekt megvalósításának keretében jelen- + + + tősen javul az épületállomány minősége + - 0+ + - - 0+ + + (felújítás, új építések), valamint a közvetlen + + + környezetük is megújul. -

A minőségi környezet a környék lakóit, civil szervezeteit és vállalkozásait is érdekeltté teszi a környezet minőségi javításában, és fenntartásában.

A közösségi terek megújulnak, és színvonalas, pihenésre valóban alkalmas helyek jönnek létre.

A színvonalas helyszín ösztönözheti különböző rendezvények megtartását.

-

1. Élhető környezet

Leírása

Közvetett hatások

-

+3

+2

VI.4. MIGRÁCIÓS ÉS SZEGREGÁCIÓS HATÁSOK

A projekt migrációs és szegregációs hatásainak vizsgálata A hatásvizsgálat

Közvetlen hatások

szempontjai

Erőssége

Leírása


Leírása

A projekt megvalósításának keretében jelenA frekventált területeken valószínűsíthetően tősen javul a települési környezet minő- magasabb társadalmi státuszú lakosság + + + + - - 0 + + sége, amely a területen élők lakhatási kö- - 0 + + megjelenésével lehet számolni. + + rülményeit is javítja. + + -

1. Migráció

63



VI.5. FENNTARTHATÓSÁG Esélyegyenlőség A városrehabilitációs tevékenységek minden formája jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a helyi lakosság minden kor és társadalmi helyzetű csoportja egyenlő eséllyel férjen hozzá a közszolgáltatásokhoz, korlátozás nélkül használhassa azokat és a közterületek (parkok, pihenőzónák) használata napi tevékenységévé váljék. Ez a mozgásukban korlátozott idősek és testi fogyatékkal élők számára a közszolgáltatásokat nyújtó épületek esetében könnyebb fizikai hozzáférhetőséget, a város közterületein pedig könnyebb, akadálymentes mozgást és haladást jelent. Az ilyen irányú fejlesztések egyértelműen e hátrányos helyzetű csoportok fizikai védelmét és esélyegyenlőségének biztosítását rejtik magukban, ezzel elősegítve a jelenleginél fokozottabb társadalmi integrációjukat.

VI.6. KÖRNYEZETI HATÁSOK Az akcióterületen tervezett beavatkozásoknak köszönhetően a terület - és egyben az itt élő népesség - környezetminősége összességében javul. - A tervezett köztér és közterület rehabilitáció megvalósítása következtében mérséklődik a közúti forgalom okozta környezetterhelés. A forgalomcsillapított övezetek által többcélú közlekedési felületek alakulnak ki (leválasztott gyalogos zónával), így az eladdig csak a közlekedési célú terület többfunkcióssá válik. A „bevásárló utca” közterület típus megvalósításával élhetőbb, használhatóbb és nyugodtabb környezet alakul ki. - A tervezett közlekedésfejlesztés eredményeként csökken a városközponton átmenő forgalom volumene, ezzel csökken a közlekedési eredetű szennyezéssel érintett terület és népesség aránya. - A tervezett növénykiültetések és az utcafásítások eredményeként csökken a porszenynyezettség és a zajjal terhelt területek aránya (pl. Zichy tér). - Javul a mikroklíma, vonzóvá válnak a közterületek. - A tervezett beavatkozások megvalósulásával javul a közterületek tisztasága, lehetővé válik egyes hulladékok szelektív gyűjtése. - A közterületi rehabilitáció megvalósításának igényessége mintát ad az akcióterület további részén, illetve a város más területén élők számára az igényes környezet kialakítására. A minta és a „jó gyakorlat” növeli a környezeti kultúrát, javítja a népesség környezeti igényességét saját környezete alakításában. -

A megvalósításban való lakossági részvétel erősíti a helyi társadalom kohézióját, amely a környezeti kultúra hosszú távú fejlesztése szempontjából is jelentős hatású.

64



Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok

Célérték a projekt Minimálisan Célértéke megvaMértékegység Bázisérték elvárt célelérésének lósítási érték időpontja időszak végén

Mutató neve

fajlagos vízfelhasználás mértéke

fajlagos energiafelhasználás mértéke

teljes vízfelhasználás

1450

1450

2015.12.31

1450

1450

176000

176000

2015.12.31

176000

176000

t/év

0

0

2015.12.31

0

0

t

0

2015.12.31

0

0

t

40

39

2015.12.31

39

38

fő

150

150

2015.12.31

150

150

fő

200

200

2015.12.31

201

202

m3

termelés v. szolgálváltozó tatás egysége teljes energiafelhasználás

kWh

termelés v. szolgálváltozó tatás egysége

Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke Áratlmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke

Célérték a fenntartási időszak végén

Ártalmatlanításra kerülő hulladék összes hulladék mennyisége kistérségben élő foglalkoztatottak száma

A kis térségben élők foglalkoztatottságának mértéke a foglalkoztatottak száma

65


A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma


tudásmegosztásban fő/év résztvevők száma

össz munkavállalói létszám

fő/év

0

0

2015.12.31

10

10

200

200

2015.12.31

200

202

jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma

db

0

2

2015.12.31

2

2

Akadálymentesített épületek száma

db

0

2

2015.12.31

2

2

66


VII.


A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ PÉNZÜGYI TERVE

Kizárólag a pályázott projektelemek konkrét kiválasztása után véglegesíthető.

VII.1. Önkormányzati tulajdonú vagyongazdálkodási szempontból a projekt területén érintett ingatlanok

Fejlesztési tevékenység Zichy major Értékesítésre szánt önkormányzati ingatlanok - nincs Bontandó önkormányzati tulajdonú épület/épületrész - van Akcióterületi fejlesztéssel érintett Esze Tamás utcai iskolaépület hasznosítása Értékesítésre szánt önkormányzati ingatlanok - nincs Bontandó önkormányzati tulajdonú épületek - nincs Akcióterületi fejlesztéssel érintett Korzó kialakítása Értékesítésre szánt önkormányzati ingatlanok - nincs Bontandó önkormányzati tulajdonú épületek - van Akcióterületi fejlesztéssel érintett

Templom tér Értékesítésre szánt önkormányzati ingatlanok - van Bontandó önkormányzati tulajdonú épület/melléképület - nincs Akcióterületi fejlesztéssel érintett Posta Értékesítésre szánt önkormányzati ingatlanok - nincs Bontandó önkormányzati tulajdonú épületek - nincs Akcióterületi fejlesztéssel érintett

Hrsz. Hrsz 152/1, 145/2, 152/2, 153 Hrsz. 145/1-2, 150, 151/1-2, 152/2, 153 Hrsz. 8, 9, 10, 11, Hrsz 130,131 Hrsz. 110/5, 113, 115, 130

Templom tér 6. (biopiac) Hrsz. 109/4, 115, 64 -

VII.2. A PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ BELSŐ ARÁNYAI: Jelen pénzügyi tervet az ún. Pest megyei településközpontok fejlesztése – Integrált településfejlesztés Pest megyében (Kódszám: KMOP-2009-5.2.1/B) c. pályázati kiíráshoz illeszkedve készült el. Az akcióterület tervezett beruházásai sikeres pályázat esetén nagyobb eséllyel valósíthatók meg. A pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke maximum 1.000 millió Ft lehet. A projekt egészére vonatkozó maximális támogatási arány (összes támogatás/az összes elszámolható költség): 85%. A pályázati kiírás értelmében a költségvetés belső arányaira vonatkozó feltételek: • Az előkészítés teljes elszámolható költsége nem haladhatja meg a költségtervben meghatározott összköltségek 8 %-át. (ezen belül IVS – AT készítés maximum 10 millió Ft lehet) • Az ingatlanvásárlás (telek, építmény, épület) költségének aránya a projekt összes elszámolható költségének maximum 10 %-a lehet. 67



• A projekt menedzsment költségek aránya a projekt összes elszámolható költségének maximum 4 %-a (városfejlesztési társaság esetében). • A projekt költségvetésébe az összes elismerhető költség maximum 5 %-a állítható be tartalékként. • A projekt keretein belül komplex terület-előkészítésre (tényfeltárás, bontás, ingatlanrendezés, közművek felújítása, felosztása, kiépítése, rekultiváció, műszaki beavatkozás, kármentesítés) a projekt összes elszámolható költségének maximum 30 %-a fordítható, kármentesítéssel maximum 40 %. Ez projekttevékenységenként is max. 30 %-ot érhet el. • Közterület fejlesztésével kapcsolatos feladatok - elszámolható költség max. a projekt összköltség 70 %-áig. (közműfejlesztés maximum 10 %) • Műszaki ellenőr költsége legfeljebb 1,5 % • Külön könyvvizsgálat költsége legfeljebb 0,5 % • Jogi szolgáltatások költsége legfeljebb 0,5 % • Nyilvánosság biztosításának költsége legfeljebb 1 % • Tervellenőr költsége legfeljebb 0,5 % • Közszféra funkcióba tartozó tevékenységek - elszámolható költség max. a projekt összköltség 30 %-áig. • Eszközbeszerzésre vonatkozó költségek aránya nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható költségének 20 %-át. • Soft tevékenységre min. 15 millió Ft max. 50 millió Ft fordítható • Rezsi költségekre legfeljebb 3 % fordítható. • Adminisztratív költségekre legfeljebb 1 % fordítható. • A gazdasági funkciót erősítő tevékenységek összköltségének az elszámolható összköltség minimum 10 %-át el kell érnie. A projektnek min. 1 db gazdasági, min. 1 db közösségi és min. 1 db közterület funkcióhoz kapcsolódó tevékenységet kell megvalósítania.

VII.3. MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES FORRÁSOK MEGHATÁROZÁSA, ÜTEMEZÉS Tervezett Költség

2010

(M Ft) KIADÁSOK Dőlt betűvel a magánszféra beruházásai B.2.Biopiac létesítése B.3. Templom téri értékvédelem – a Templom tér 17. homlokzat-felújítása B.5. Térfigyelő kamerák elhelyezése a Templom téren C.1. Ebner korzó 1. ütem C.3. Zichy korzó

15

2011

II.

0

I.

2012 II.

7,5

0

I.

II.

7,5

40

0

0

20

20

10

0

0

20

0

10

10 10

0 0

0 0

86,25

0

10

20

30

26,25

68


C.4. Zichy korzó keleti térfal 1. szakasz C.5. Zichy korzó keleti térfal, 2. szakasz D.1. Zichy Major 1. ütem – BUM épületének megújítása, bővítése D.2. Zichy Major előtti tér (Zichy tér) megújítása D.4. Zichy Major 2. ütem – (hrsz. 145/1, /2) D.5. Zichy Major 3. ütem – (hrsz. 150) Vendéglátóés rendezvénytér kialakítása E.1. Clementis L. u. közterület-rendezése a körforgalom és a Zichy tér között


235

60

60

60

55

362,5

90

90

92,5

90

47,5

0

0

20

30

87,5

0

40

50

0

0

151,25

0

0

50

50

51,25

40

0

0

0

0

77

60

0

0

28 6 0 0 0 0 2 1 8

12 8 0 0 0 0 2 2 9,75

35

8

7

22,5

22,5

0

40

40

0

0

0

0

közbeszerzés

9

5

4

műszaki ellenőr

8

0

20 6 0 0 0 0 2 1 8 173

237

181

0

0

0

Soft projektrészek 10. Előkészítő tervek, tanulmányok 11. Tervezési dokumentumok 12. Finanszírozási költségek 13. Általános költségek

8

2

43,75

10

2 2 8

814

60

163

0

0

600,00

50,00

214,00 Tervezett Költség

10,00

kommunikáció

14. Projektmenedzsment Kiadások összesen Ebből önkormányzat összesen Ebből magánszféra összesen FORRÁSOK Visszatérítendő támogatások Vissza nem térítendő támogatások (EU pályázatok) Önkormányzati önerő

B.3. Templom téri értékvédelem – a Templom tér 17. homlokzat-felújítása B.5. Térfigyelő kamerák elhelyezése a Templom

15

43,00

2010

(M Ft) KIADÁSOK Dőlt betűvel a magánszféra beruházásai B.2.Biopiac létesítése

120,00 125,00 180,00 125,00 57,00

2011

II.

0

48,00

I.

2012 II.

7,5

0

I.

II.

7,5

40

0

0

20

20

10

0

0

10

0

69

56,00

0



téren C.1. Ebner korzó 1. ütem C.3. Zichy korzó C.4. Zichy korzó keleti térfal 1. szakasz C.5. Zichy korzó keleti térfal, 2. szakasz D.1. Zichy Major 1. ütem – BUM épületének megújítása, bővítése D.2. Zichy Major előtti tér (Zichy tér) megújítása D.4. Zichy Major 2. ütem – (hrsz. 145/1, /2) D.5. Zichy Major 3. ütem – (hrsz. 150) Vendéglátóés rendezvénytér kialakítása E.1. Clementis L. u. közterület-rendezése a körforgalom és a Zichy tér között

20

0

10

10

0

0

86,25

0

10

20

30

26,25

235

60

60

60

55

362,5

90

90

92,5

90

47,5

0

0

20

30

87,5

0

40

50

0

0

151,25

0

0

50

50

51,25

40

0

0

0

0

77

60

0

0

28 6 0 0 0 0 2 1 8

12 8 0 0 0 0 2 2 9,75

35

8

7

22,5

22,5

0

40

40

0

0

0

0

közbeszerzés

9

5

4

műszaki ellenőr

8

0

20 6 0 0 0 0 2 1 8 173

237

181

0

0

0

Soft projektrészek 10. Előkészítő tervek, tanulmányok 11. Tervezési dokumentumok 12. Finanszírozási költségek 13. Általános költségek

8

2

43,75

10

2 2 8

814

60

163

0

0

Vissza nem térítendő támogatások (EU pályázatok)

600,00

50,00

Önkormányzati önerő

214,00

10,00

kommunikáció

14. Projektmenedzsment Kiadások összesen Ebből önkormányzat összesen Ebből magánszféra összesen FORRÁSOK Visszatérítendő támogatások

120,00 125,00 180,00 125,00 43,00

48,00

57,00

56,00

VII.4. PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG A számításokat 10 évre hajtottuk végre, 8%-os diszkontrátát alkalmazva. A tervezett fejlesztések többségében nem jövedelemtermelő beruházások, az igényelt támogatáson túl bevételekre nem számíthatunk, a kezdeti tőkebefektetés nem térül meg még 10 év viszonylatában sem, emiatt az IRR nem számítható. Az ingatlan és infrastrukturális beruházások megtérülési ideje általában 10 év fölött van, viszont a többségében az önkormányzat által megvalósított 70



fejlesztések eredeti célja a nehezen számszerűsíthető társadalmi hasznok növelése. A beruházás csak az igényelt állami támogatással tud megvalósulni, közvetlen pénzügyi eredményre nem lehet számítani, viszont számítani lehet a társadalmi hasznok egyértelmű növekedésére, amely valamelyest kompenzálhatja a beruházás negatív pénzügyi eredményét. A beruházások csak a pályázat során igénybe veendő vissza nem térítendő támogatással valósíthatók meg. A beruházások számos tevékenységét társadalmi munka segíti, amely civil szervezetek bekapcsolódásával tovább csökkenti a működési költségeket, így érhető el, hogy a tevékenységek a kezdeti támogatásokat követően fokozatosan önfenntartóvá válnak. Az önrészt az önkormányzatnak az éves költségvetésében beállítva kell biztosítania. 10 évre kalkulálva az NPV-t kimutatható, hogy a beruházás megvalósítása nem lehetséges az EU-s támogatás nélkül. A beruházás tárgyát képező létesítmények fenntartója az önkormányzat. Az önkormányzat fenntartói, ill. üzemeltetési feladatait az önkormányzat vagyongazdálkodási, üzemeltetési és ingatlanfejlesztési gazdasági társaságának megbízása útján fogja ellátni. A fenntartó önkormányzat évente a költségvetési rendeletben biztosítja az üzemeltetési forrásokat az alábbi bevételi fejezetekből: •

normatív támogatás

•

vagyonhasznosítás

•

adó és egyéb saját bevétel

A menedzsment szervezetet önálló gazdasági társaságban létrehozó Projektiroda tulajdonosa is az Önkormányzat, amely felügyelő bizottságon keresztül kontrollálja a beruházások menedzsmentjét, a tulajdonosi jogokat pedig a képviselő testület gyakorolja. A Kft-nek bevétele elsősorban önkormányzati megbízásokból, továbbá a piaci megrendeléseiből származik. A keletkező hasznokat a Kft. és az önkormányzat nem vonja el a fejlesztések elől, így hosszútávon fenntartható lesz a fejlesztés valamennyi eredménye. VIII. A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG INTÉZMÉNYI KERETE, ÜZEMELTETÉS

VIII.1.

A VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁG ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE

•

a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése),

•

a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében),

•

a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),

•

amennyiben releváns, a településrendezési szerződés(ek) előkészítése az akcióterületen beruházó fejlesztőkkel

•

az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),

•

amennyiben releváns az önkormányzati lakások bérlőivel való tárgyalás, átköltöztetésük lebonyolítása

•

a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése),

71



•

az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele),

•

adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal)

Javasolt résztvevők a közszférán kívüli „külső” partnerek részéről: •

fejlesztési, illetve kereskedelmi pénzintézetek

•

professzionális városfejlesztő szervezetek,

•

építési vállalkozások szakmai szervezetei,

•

kereskedelmi-és iparkamarák,

•

szociális lakásépítő társaságok

Az önálló gazdasági társaság létrehozásának indokai: •

hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít,

•

amennyiben a hatékony gazdálkodásra törekvő vállalatirányítási szemlélet érvényesül a városfejlesztési akció végrehajtásának irányítása során is, abban az esetben az akcióterületen megvalósításra kerülő fejlesztés gazdaságos szempontból végrehajtását, a közszféra finanszírozási eszközeinek hatékony felhasználását segíti elő,

•

középtávon olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén az önkormányzat városfejlesztési és város rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik,

•

magántőke bevonására alkalmas szervezet.

A városfejlesztő társaság működését a következő kérdéskörökben az önkormányzat rendeletben szabályozza: •

Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása

•

Az akcióterületi ingatlan szabályozása

•

A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása

•

A városfejlesztő társaság jogosítványa és kötelezettségei

•

Az önkormányzat jogosítványa és kötelezettségei

•

A városfejlesztő társaság törzstőkéje, a város-rehabilitációs pályázati önrész saját forrása

VIII.2. A VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁG LÉTREHOZÁSÁNAK LEHETSÉGES ALTERNATÍVÁJA: PROJEKTIRODA Bár a város gazdaságfejlesztésének előmozdítására, az ehhez tartozó projektek megvalósítására számos modell dolgozható ki, a pályázati források elérésének a jelenlegi viszonyok között kemény feltétele a támogatás előírásainak megfelelő szervezeti rendszer felállítása. Ennek az önálló gazdasági társaság megalakítása mellett az egyetlen alternatíváját az egyszemélyes városi tulajdonú cég önálló szervezeti egysége adhatja, így a Projektiroda jelen esetben a két városi tulajdonban álló, a fejlesztéstől nem nagyon távol álló cég önálló szervezeti egységét jelenti. A Projektiroda szervezeti felépítése Tulajdonos: Budaörs Önkormányzata • Menedzsment igazgató - ügyvezető (1 fő)

72


•


Szervezeti, Operatív projektmenedzserek (2 fő) (marketing, gazdaságfejlesztési szakember és/vagy közgazdász, városfejlesztési szakember közbeszerzés, pályázatírás, beruházás bonyolítás) Pénzügyi szakértő, gazdasági vezető (1 fő)

•

A Projektmenedzsment létrehozása A városfejlesztési egység a projektgenerálás/fejlesztés időszakában szükséges előkészíteni és amennyiben a pályázat/ projekt befogadásra kerül – a szervezet létrehozása következik. VIII.3.

ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS

A városrehabilitáció eredményeként megvalósuló fejlesztések nem változtatják meg az Önkormányzat eddigi városüzemeltetési technikáit, hiszen a rehabilitációt követően nem valósul meg olyan beruházás, melynek működtetése vagy üzemeltetése külön szervezetet vagy intézményrendszert igényel. Az Önkormányzati törvény II. fejezetének értelmében az Önkormányzatok feladatai közé tartozik: „helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése”. Az Önkormányzat maga határozza meg, hogy ezen feladatokat milyen mértékben és módon látja el. A fő programelemek tervezett működési költségei az alábbiak: 2011

2012

2013

2014

2015

2016

3 150 000 650 000

3 276 000 676 000

3 407 040 703 040

3 543 322 731 162

3 685 054 760 408

3 832 457 790 824

2 500 000

2 600 000

2 704 000

2 812 160

2 924 646

3 041 632

1. Templom tér és környéke (közösségi terek, piac, térfigyelő) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.2. Állandó költségek 2. Karbantartási költségek

500 000

558 000

616 320

674 973

733 972

793 331

2.1. Változó költségek

300 000

350 000

400 000

450 000

500 000

550 000

2.2. Állandó költségek

200 000

208 000

216 320

224 973

233 972

243 331

900 000

1 000 000

1 100 000

1 200 000

1 300 000

3. Pótlási költségek

2. Korzók terek

800 000

és

kapcsolódó

2011

2012

2013

2014

2015

2016

700 000

728 000

757 120

787 405

818 901

851 657


200 000

208 000

216 320

224 973

233 972

243 331


500 000

520 000

540 800

562 432

584 929

608 326

300 000

312 000

324 480

337 459

350 958

364 996


100 000

104 000

108 160

112 486

116 986

121 665


200 000

208 000

216 320

224 973

233 972

243 331

1. Üzemeltetési költségek

2. Karbantartási költségek

73



3. Zichy Major

200 000


250 000

300 000

350 000

400 000

450 000

2011

2012

2013

2014

2015

2016

20 800 000 5 800 000 15 000 000

21 632 000 6 032 000 15 600 000

22 497 280 6 273 280 16 224 000

23 397 171 6 524 211 16 872 960

500 000

600 000

720 000

864 000


200 000

240 000

288 000

345 600

24 333 058 6 785 180 17 547 878 1 036 800 414 720

25 306 380 7 056 587 18 249 794 1 244 160 497 664


300 000

360 000

432 000

518 400


500 000

600 000

720 000

864 000

622 080 1 036 800

746 496 1 244 160

1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.2. Állandó költségek 2. Karbantartási költségek

IX. PARTNERSÉGI EGYEZTETÉS

Egy jól megfogalmazott jövőkép a legitimációját követően, számos kommunikációs csatornát szükséges nyitva tartani, immár jól körülhatárolt érdekek mentén, amely a város által összefogott és célzott, tudatos tevékenységekben ölt testet, azaz a saját kezdeményezésű és finanszírozású fejlesztésekben. Ennek egyik eszköze a városmarketing intézményesített és kétirányú kommunikációja, amely felfedi az érintett szereplők igényeit és elvárásait. A fejlesztési projekteket így illeszteni lehet a környezetükbe, valamint strukturálni lehet őket a legjobb helyszíni applikációk kiválasztásával. A kommunikációs folyamatok intézményesítésének célja, hogy önállóan működő információáramlást hozzon létre, amely a város számára lehetőséget teremt a privát szférával való kapcsolattartásra, céljainak, és lehetőségeinek bemutatására és az információk felhasználásával az együttműködés létrehozására - azaz a partnerségre. A városvezetés a privát szféra (civil és gazdaság) bevonásával határozza meg a város kívánatos jövőjét (a gazdasági, lakhatósági, stb. szempontoknak megfelelően), a spontán és a megteremthető keresletet, továbbá a városnak - mint élő szervezetnek - a fejlődési igényét, irányát, hogy tudatosítsa a megvalósítás potenciális résztvevői számára a hosszú távú várostermék programját. IX.1. ESEMÉNYTÖRTÉNET Esemény Budaörs napja – Budaörs 2020 Jövőműhely sátor www.budaors2020.hu honlap beindítása Reprezentatív közvélemény-kutatás Budaörs TV interjú Építész alkotónap Templom tér AT északi területének tulajdonosi egyeztetése Fiatal tervezők alkotónapja Templom tér AT déli területének tulajdonosi egyeztetése Budaörsi civil egyesületek egyeztető fóruma 74

Időpont, helyszín 2008. augusztus 30. 2008. augusztustól folyamatosan 2008. augusztus 2008. szeptember 26. 2008. szeptember 30. Budaörs PMH 2008. október 16. Budaörs PMH 2008. október 21. Budaörs PMH 2009. április Budaörs PMH 2009. április 11. Budaörs PMH



Bizottsági ülés - Vitafórum „Mi kis városunk” városfejlesztő ötletjáték (MTV 1) Gyógyszertári egyeztetés Budaörs Napja Képviselői vitafórum

2009. április 27. Budaörs PMH 2009. április 13. Budaörs PMH és Templom tér 2009. május 19. 2009. augusztus 29. 2009. november 10.

IX.2. TEMPLOM TÉR AKCIÓTERÜLETÉNEK TÁRSADALMASÍTOTT ESEMÉNYEI 1. Helyi építészek, fiatal tervezők műhelymunkái

Külön alkalmak adtak lehetőséget arra, hogy Budaörs építészei és fiatal tervezők átgondolják a Templom tér strukturális felépítését, funkcionális szerepkörét. A tervezői munka online módon további folytatódott, így újabb tervváltozat érkezhetett be budaors2020.hu oldalára. Tájépítész és településmérnök hallgatók 7 tervváltozatot dolgoztak ki. A főút felőli épület a kisvárosias, zártsorú beépítést követi a tervek többsége az épületsort megtartja. A hátsó oldalhatáron álló, rosszállagú földszintes épület a tradicionális beépítés maradványa, megtartásával azonban csak egy javaslat számol. A tér szerkezetét meghatározó úthálózatot a diákok tervükön kisebb terek kialakítására használták fel, más terven pedig hosszanti és keresztirányú utak kaptak hangsúlyt, nagyobb, egybefüggő zöldfelület kialakításával. A terület lejtését kihasználva vízlépcső építését javasolják a hallgatók, mások többfunkciós szabadtéri színpad elhelyezését javasolják. A tér középső részén elhelyezkedő épülettömb egy tervváltozaton átadta helyét nagyobb (a tűzoltószertár kivételével) összefüggő tér kialakításának, a többi terven az épületeket meghagyva, magasságukat két szintre maximalizáltan tartották meg a tervváltozat készítői.

75



2. Helyi építészek tervjavaslatai A javaslat két részre bontja a területet, ahol a védett épületek és a parókia elválasztja a meglévő teresedést az új beépítéstől és annak környezetétől. Az új beépítés kilép a tömb tradicionális kontúrjából amelyet a korábbi tervek valamilyen formában megőriztek. A gyalogosforgalom a terek érintésével az épületeket körüljárja. A parkolás a térszín alatt két szint mélységben biztosított.

A terv célja a régi városi szövet megőrzése-újjáélesztése, a tömb megnyitása, átjárhatósága vagy a hétköznapi és hétvégi funkciók keveredése a helyszínen. A beépítési vázlat azonban inkább falusias szövetet sugall, míg a kisvárosias beépítés, -mely a tömb déli oldalát- jellemzi, helyénvalóbbnak tűnik a terület hangsúlyossága és központi pozíciója miatt. A javaslat a tömböt egységként kezeli, ahol szövevényes, izgalmas struktúrát alkotnak az épületek, terek, udvarok.

A terv jól elkülönülő, jól definiálható városi tér kialakítására tesz javaslatot, amely érdekes, izgalmas térkapcsolatot eredményez a meglévő kialakult térszerveződésekkel. A plébánia, a helyi védelem alatt álló és néhány környező épület megtartásával egy átmeneti, belső kertes szövetet hoz létre, amely elválasztja, (de akár át is vezetheti) az új teret a régitől. Bizonyos épületek vagy épületrészek megtartása, amelyek esetleg a helyszínrajzon még jól is mutatnak nem javasoltak, mert a valóságban épülettömegük elüt a környezetétől.

76



Általános megállapítások a javaslatok alapján:

Templom tér központi szerepének erősítéséhez a forgalomcsillapítás megvalósítása szükséges, mely által lehetőség adódik új városi tér kialakítására, a meglévő bővítésére. A hagyományos beépítést előtérbe helyező javaslatok kedvezőek.

A kisvárosias lépték megőrzése szükséges. Letisztult kiforrt térszerkezet kialakítása a cél.

Az átjárhatóság mellett főút menti térfal megőrzése javasolt. A terepviszonyok játékosságát tájépítészeti eszközökkel érdemes kihasználni, zöldfelületek arányát növelni.

A beérkezett tervjavaslatok alapján három összegző struktúravázlat született.

3. „Mi kis városunk” –televíziós városfejlesztői játék A városfejlesztési játéknak kettős célja volt. Egyrészt segítette a városvezetőket abban, hogy kreatív ötletek beépítésével készülhessen el az akcióterületi terv koncepciója, másrészt pedig erősítse a participációs folyamat által generált partnerségek alakulását. Két tervező csapat alakult, egyikben a város szakembereit, üzletembereit egészítették ki a játék várostervező szakértői, a másik csapat civil városlakókból állt. A két napos munka a tervkoncepciók előadásával zárult.

77



A szakértői csapat a nagymértékű épületállomány bontását és megújítását javasolja, továbbá vásárcsarnokot alakít ki. A déli területen új városnegyed adna helyet a „penthouse” jellegű lakásoknak, kiváló rálátást nyújtva a Kőhegy felé. A közösségi tereket kisebb gyalogos átkelők által felszabadított hálózati rendszerben képzeli el, központi találkozóhelyet a vásárcsarnokban biztosít. A civil csapat „kívülről befelé” építkezve, a közterületek láncolatának egybefűzésével látja megvalósulni a terület megújulását. A terek, funkcionálisan elkülönülve biztosítják a rendezvénytér, a közösségi tér kialakításának lehetőségét. A tereken átfutó vizes térelemek (szökőkút, patak, vízesés) kötik össze a kisebb teresedéseket, a szabad gyalogos forgalom biztosítása mellett. 4. Gyógyszertári egyeztetés Az érdekegyeztető fórum sikeres eredménnyel zárult. Az épület jelenlegi bérlője pozitívan fogadta az önkormányzat kezdeményezését, miszerint célja a helyi védelem alatt álló épület akadálymentesítése és homlokzat felújítása. A partnerségi egyezséget követően a továbbiakban újabb megbeszélésekre van szükség a megvalósítást megelőzően. 5. Budaörs Napja A városi szintű rendezvény célja az IVS és az akcióterületi ötlettervek véleményezése volt. A jövőműhely sátorhoz érkezők átolvashatták a dokumentumot, véleményezhették. Az érdeklődök főként érdeklődéssel olvasták a tervet, melyhez fűződő kérdésekre a főépítész asszony adott választ. Játékos formában ösztönözte a sátor rendezvénye a lakosokat; büszkeség fára függeszthették városuk kiemelt személyét, helyét, továbbá önmaguknak írtak fogadalmat, mellyel egy személyben hozzájárulhatnak a város fejlődéséhez. (pl.: fát ültetek, karban tartom a telkemet) X. VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERV

IVS, ATT Műszaki tervek Tanulmányok, felmérések, üzleti terv

tevékenységek ütemezése 2009

2010

2011

2012

I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV előkészítés 78


Közbeszerzés


végrehajtás

B.2. Biopiac létesítése

B.3. Templom téri értékvédelem – a Templom tér 17. homlokzat-felújítása B.5. Térfigyelő Templom téren

kamerák

elhelyezése

a

C.1. Ebner korzó 1. ütem C.3. Zichy korzó D.1. Zichy Major 1. ütem – BUM épületének megújítása, bővítése

D.2. Zichy Major előtti tér (Zichy tér) megújítása D.4. Zichy Major 2. ütem – (hrsz. 145/1, /2)

D.5. Zichy Major 3. ütem – (hrsz. 150) Vendéglátó- és rendezvénytér kialakítása E.1. Clementis L. u. közterület-rendezése a körforgalom és a Zichy tér között

Kapcsolódó szolgáltatások projektmenedzsment

XI.

KOCKÁZATOK ELEMZÉSE

Az akcióterületi fejlesztések vonatkozásában számos forgatókönyv lehetséges. Az akcióterv jelen fejezete arra hivatott, hogy megvizsgálja a tervezett programelemek megvalósítása során felmerülő hatásokat, esetleges kockázati tényezőket és feltárja a lehetséges egyéb lehetőségeket. POZITÍV Az akcióterület nevesíti a közösségi helyszínek rekonstrukcióját, a templom és szoros környezetének fejlesztését, valamint a korzó kialakítását. A templom és környékének fejlesztése során jelentős magántulajdon érintett, amelyek tulajdonosaival a megállapodás rövid időn belül (fél-háromnegyed év alatt) megszületik. Az ingatlanokat a valódi piaci értéken szerzi meg az önkormányzat, így elegendő tőkéje marad a rekonstrukcióra is. Az akcióterület déli részén lévő területen, a korzón is ugyanez a helyzet. A jelentős magántulajdont érintő fejlesztés esetén a tulajdonosokkal történő megállapodás gyorsasága és sikeressége a Korzó alprogram sikerének egyik kulcsa. A rehabilitált és megfelelő infrastruktúrával ellátott területen jelentős ingatlanértéknövekedés tapasztalható, amely vonzza a tőkeerős vállalkozásokat, így a projekt megkezdése során már megjelennek az érintett vagy érdekelt partnerek, akik az önkormányzati beruházásokhoz már tőkével is hozzá tudnak járulni. A közterületek minőségének emelése elsősorban a kereskedelmi és szolgáltató egységek 79



számára ideális környezetet, másodsorban az élhető lakó- és szabadidő eltöltési környezetet képes biztosítani. Ezáltal a városban, és az akcióterületen is a kereskedelmi egységek számának növekedése prognosztizálható, amelyek élettel telivé és vonzóvá tehetik a városközpontot. Emellett a kulturális kínálat is bővül, mivel a Zichy Major Művészeti Központtá alakul (tulajdonrendezés rövid időn belül megtörténik, az önkormányzati bérlakásban élők máshol történő elhelyezése megtörténik), valamint a kulturális központban is számos kisebb galéria jön létre, és több helyi rendezvényt is tartanak. A városközpont ezáltal a budaörsi lakosság számára potenciális célponttá válik, a város identitásának központjává, ahol a helyi lakosság jelentős szabadidejének eltöltése mellett a napi bevásárlást is megtehetik (pl. biopiac, egyéb magas minőségű kiskereskedelmi egység). A Posta épületének kulturális célú hasznosítása pozitív hatása szintén jelentős, a városközponti funkció gazdagodik, a kulturális paletta színesedik. A Művelődési Ház átköltöztetésével a Budaörsi Játékszín és Jókai Mór Műv. Ház „kettős” intézményének szétválasztása megvalósulhat. NEGATÍV A templom és környékének rehabilitációja önkormányzati, egyházi és jelentős magántulajdont is érint, így a projekt megvalósulásának egyik alapköve a szoros együttműködésben való részvétel. Bármelyik fél partnerségi viszonyának felbomlása vagy túlzott elnyúlása a projekt ütemeinek meghiúsulásával járhat, ezáltal a minőségi közösségi tér és az élénk kereskedelmi központ sem jöhet létre, azaz a városközpont ekként nem tudja betölteni szerepét. Másik kockázati tényező, ha az ingatlanokat nem a valódi piaci értéken szerzi meg az önkormányzat, így nem marad elegendő tőkéje a projektre. Az akcióterület déli részén lévő területen, a korzónál és a Zichy Major Művészeti Központnál a helyzet ugyanez. A negatív forgatókönyv egyik lehetséges helyzete, ha a minőségileg felújított közterületek mégsem töltik be a nekik szánt szerepet, azaz a társadalom nem használja az újonnan kialakítottakat, valamint a fejlesztés nem vonz elegendő kiskereskedelmi egységet. Ezáltal a városközpont élettel való megtöltése nem valósul meg, és a terület minőségi avulása ismét elindul. Ez esetben a területre nagy forgalmat generáló, a város igényein alapuló elemek tudatos telepítése enyhíthet a problémán. Az intézmények fejlesztésekor mindenképpen nagy kockázattal jár, hogy a városban jelenleg az intézmények kihasználtsága (kulturális létesítmények esetében) nem teljes. A fejlesztések következtében az állagmegóváson kívüli bővítések minőségi emelése a város szempontjából jelentős lehet, ha megfelelő számú embert is vonz. Abban az esetben, ha nem töltik be az intézmények nekik szánt funkciót, jelentős tőkebevonással marketingre lehet szükség. A program megvalósítása kapcsán felmerülő kockázatok

Kockázat megnevezése Forgalomnövekedés miatt ellehetetlenül a központ gyalogos használata

Valószínűség (1-7) 1

Hatás (1-7) 5

A kockázat Projekt/tevékenység, kezelésének amire a kockázat vomódja natkozik Gyalogos utcák a tömbbelsőben

80

Sétatér


A közösségi és az üzleti érdekek ütközése

3

3

Magánszféra nagyobb érdeklődése a városközpontban elmarad

1

5


Folyamatos tárgyalások az optimális mego9ldásért

Promóciós munka

Közterületek kiépítése

Beruházások

Bekövetkezés A fejlesztés lehetséges kockázatai által generált problémák megelőzésére kiemelt figyelmet kell fordítani, bekövetkezésükre fel kell készülni. A projekt sikerének kulcsa erőteljes lobbytevalószínűsége vékenység folytatása, valamint jól előkészített pályázati dokumentáció összeállítása. A projekt támogatásáról szóló döntések megléte után egy független előkészítő szervezeti rendszer létrehozása szükséges az érintett partnerek részvételével, ezáltal a fejlesztés megvalósulása alatt a projekt végrehajtása során végig biztosított a konszenzus. Az üzemeltető szervezet feladatának, a projekttel kapcsolatos pénzügyi és közösségi elvárások világos lefektetése szükséges. A hasznosításban a közösségi jellegű tevékenységeket előnyben kell részesíteni.

A projekt magas szintű előkészítése során figyelemmel kell lenni az előzetes költségbecslések számaira és a költséghatékony megoldások alkalmazására, illetve a döntést követően minél gyorsabban neki kell látni a megvalósításnak. Az előkészítés és a beruházás ütemezésénél fokozott figyelemmel kell lenni a csúszást előidéző kockázatokra, annak érdekében, hogy mind időbeli mind költségi előirányzat ne változzon sokat. Tekintve, hogy a fejlesztés a központban helyezkedik el, a lakosság folyamatos és részletes tájékoztatása, illetve az előkészítés/tervezés alatt a lakosság érdekeinek figyelembe vétele (forgalomszabályozás, szabadon látogatható területek, közfunkciók, stb.) az esetlegesen felmerülő gondok megelőzésének egyik jó módszere. KOCKÁZATOK SZÁMSZERŰSÍTÉSE Budaörs ma már Magyarország egyik legfejlettebb települése. Így érthető, hogy fejlődési üteme csökken, hiszen egyre magasabb bázisról indul, míg szabad, felhasználható területi kapacitásai egyre szűkösebben állnak a rendelkezésére. A fejlődés ütemét csak egy radikális paradigmaváltás segítségével lehet a jelenlegi szinten vagy annál magasabb szinten stabilizálni. Ennek során az extenzív gazdaságfejlesztési stratégiából a városnak intenzív integrált városfejlesztési stratégiát kellett alkotnia, amelynek része jelen dokumentum is. A város új gazdaságfejlesztési törekvéseinek középpontjában a logisztikai központok helyett a magas hozzáadott értéket előállító, kutatással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatok vonzása, valamint a település történelmi központjának megújítását célzó intézkedések vannak. Az akcióterületre vonatkozó SWOT analízis az előző pontban részletesen tárgyalja az akcióterületen történő beavatkozások, vagy azok elmaradásának várható hatásait. Jelen bekezdésben az akcióterületre vonatkozó kockázatok, azaz veszélyek számszerűsítését tesszük meg egy 10 fokozatú skálán, ahol az 1 az alacsony, míg a 10-es érték a magas kockázatot jelenti. Az akcióterület számszerűsített kockázatai a következők: Sorszám

1.

Kockázat Konszenzus nélküli városfejlesztési stratégia, ennek nyomán az akcióterületi tervre vonatkozó konszenzus hiánya

2.

A partnerek támogatási hiánya; anyagi vállalásainak hiánya 81

A kockázat értéke

9 9


3.


9

4.

A tulajdonviszonyok rendezésének elhúzódása Az ingatlanfejlesztéseket főleg a rövidtávú megtérülési szemlélet alakítja – a gazdaságnak impulzust adó fejlesztésekre nem itt kerül sor első ütemekben

5.

Közművesítés elmaradása

9

8

6.

Az átmenő forgalom növekedése (különösen az 1. sz. főúton)

8

7.

8

8.

Növekvő szociális és közbiztonsági kiadások Önkormányzati finanszírozás kedvezőtlen változtatása a központi kormányzat részéről

8

9.

Rehabilitáció elmaradása

8

10.

Intézményhálózat túlterheltsége nem budaörsi lakosok által

7

11.

Lassuló ütemű fejlődési lehetőségek

6

12. 13.

Pályázati lehetőségek beszűkülése Kistérségi kistigrisek

6 4

14.

Nagy iparűzési adót fizető vállalkozások elvándorlása

3

15.

Belváros szegregációja

2

16.

Szlömösödés

2

XI.

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

XI.1. A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI CÉL Budaörs Város Templom téri Akcióterülete gazdaságfejlesztési stratégiájának az a célja, hogy a városközpont és környéke – összhangban a város gazdasági programjában foglaltakkal – Budaörs olyan központjává váljon, amely vonzó arculatával, gazdag kínálatával mind a vállalkozások, mind az itt dolgozó, itt élő és idelátogatni kívánó emberek, mind az itt befektetni kívánók számára, reprezentálja Budaörs országos, és nemzetközi kiválóságát. A cél végső soron Budaörs város lakossága életminőségének javítása, valamint a településen megjelenő szolgáltatások bővülése, szabadidős, kulturális, művelődési tevékenységekből adódóan további kínálatbővítés mellett a város országos és nemzetközi jó hírnevének terjesztése, amely – a magas színvonalú városi szolgáltatások fenntartása érdekében – segíthet a nagy gazdasági potenciállal bíró befektetők itt-tartásában, idevonzásában. IX.2. A STRATÉGIA PILLÉREI A Templom tér akcióterület és környezetének funkcióbővítő rehabilitációjának konkrét célja a stratégiai cél elérése érdekében az, hogy 1. gyarapodjanak a városközpont városias közterületei, amelyek találkozóhelyként növelik a város központjának városias vonzerejét, másrészt 2. telepedjenek meg itt olyan kulturális intézmények, amelyek lényegesen elősegítik a kulturális profil, a kulturális gazdaság karakteressé válását a városban, harmadrészt – de nem utolsó sorban – 3. az előző két tevékenység hatásaként jöjjenek létre a magánszférának az új, városias közterületekhez csatlakozó olyan beruházásai, amelyek magas minőségű kínálatukkal hozzájárulnak a város nemzetközi és országos szerepvállalásához, egyúttal lényegesen javítják az itt élők elégedettségét, ma sem alacsony fokú büszkeségét.

82



Az 1. konkrét cél a ROP keretében az Ebner György és a Zichy korzók, a Zichy Major köztere, valamint a Clementis László utca Zichy Majorhoz vezető szakaszának megújításával valósul meg, ezen túlmutatva pedig a Templom tér forgalomcsillapításával, közterület-rendezésével. A 2. cél a ROP keretében a Zichy Major Művészeti Központ létrehozásával, a Művelődési Központnak az egykori Lányiskola – a mai Posta – épületébe áttelepítésével, valamint – a ROP-on kívül, azon időben túlnyúlóan – az Esze Tamás utcai iskolakomplexum új oktatási és kulturális szerepének a kialakításával valósul meg. A 3. konkrét célt szolgálja a ROP keretében a Templom téri biopiac kialakítása, valamint a Zichy korzó melletti, üzleteket és irodahelyiségeket tartalmazó épületek megvalósítása, a ROPon kívül pedig az Ebner köz melletti, mélygarázst, üzlethelyiségeket és irodákat tartalmazó új épületsor megvalósítása. IX.3. A HELYZETKÉP KULCSELEMEI A településközpont megközelíthetőségének vizsgálata Az előzetes akcióterületi terv III.4.3. fejezete taglalja a kijelölt akcióterület közlekedésének helyzetét. Ennek alapján megállapítható, hogy az akcióterületen egy jelentős közlekedési útvonal, az 1-es sz. főút halad át. A közcélú közlekedést a hosszan elnyúló város távolabbi területeivel és Budapesttel is nappal két, 2010-től 4 – buszjárat, valamint egy éjszakai autóbuszviszonylat bonyolítja le. Parkolás A III.4.3. fejezet alapján a parkolás neuralgikus pontja az akcióterületnek, amelyről a városközpont rehabilitáció fejlesztése keretében –de a ROP-on kívül – gondoskodni kell. Jelenleg összesen 260 parkolóhely található, amelyet mélygarázs építésével lehetne tovább bővíteni, az akcióterülettel szomszédos, de azon kívüli létesítményekkel, amelyek az akcióterületről jól elérhetők. Ennek megoldását a Parkolási Koncepció tartalmazza. Az akcióterületen található meglévő utak állapota jó. Kijelzés Az akcióterületen illetve közvetlen környékén a kijelzés nem megoldott. A helyi turisztikai vonzerő erősítése érdekében, valamint az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve a kijelzésre további források fordítása szükséges, hogy az ide látogató turisták, érdeklődők és a látássérültek is használni tudják a területet. Gyalogos kapcsolatrendszer A Templom tér és az Esze Tamás utcában sétáló utcává alakítása a közelmúltban megtörtént, ahol csak a célforgalom számára lehetséges a gépjárművel való behajtás. A gyalogosok számára az 1-es számú főúton 4 gyalogos átkelőhely van, valamint az akcióterületen haladó utcák is jól használhatók e célra. Ettől függetlenül a gyalogos forgalom optimalizálása érdekében érdemes forgalomcsillapított szakaszt építeni. A településközpont szerkezetének értékelése a helyi gazdaságfejlesztés szemszögéből A Templom tér akcióterület szerkezetéről szóló értékeléskor figyelembe kell venni a III.1., a III.3.2., a III.3.8. és a III.7. fejezetekben foglaltakat. Az ebben foglaltak szerint az akcióterületen településszerkezeti problémának mondható az 1. sz. főút átvezetése, ennek máshová telepítése azonban olyan távolabbi cél, amelyhez előbb elkerülő útvonal létesítése szükséges. Az akcióterületet jellemző részletproblémák közé sorolható az, hogy a központ gyalogos felületei nagyon kicsik, sétáló üzletutca egyáltalán nincs, a 83



telekszerkezet és a meglévő beépítés jelentős részben távol áll egy nemzetközi ismertségre törekvő város központjának vonzó karakterétől, inkább falusiasnak mondható. A jelenlegi struktúrában jelentősebb üzleteknek nincs helye, így az a helyi gazdaságfejlesztés szempontjából is előnytelen. A hiányzó, valódi városközpont elhelyezése a Templom téren lehetséges, illetve annak kibővítéseként a Zichy Majorig vezetően tervezett gyalogos korzón. Bár az előzetes ingatlanforgalmazással foglalkozó szakemberek szerint egyelőre a várható fejlesztések miatt a területen csak minimális felértékelődés zajlik , mégis magas a vállalkozói és a civil szféra együttműködési hajlandósága a fejlesztések megvalósításának érdekében. A fejlesztési program megvalósulása tehát elősegíti a terület presztízsének növelését, amely a területen lévő ingatlanok iránti keresletet és a vállalkozási kedvet növeli, valamint összességében az életminőséget is javítja. A településközpont arculatának vizsgálata A Templom tér hagyományos falusi közterület arculatát idézi, templommal, közhivatallal, oktatási intézményekkel, amely értékeit és küllemét tekintve még sokkal vonzóbbá, és városiasabbá tehető. A közterületek zártak, szövevényesek, nincs kellő térhatás attraktivitása megmutatására Jelenleg a tűzoltószertár és a Templom a két legfontosabb vonzerő a területen. A közterületek állapota jónak mondható. A fejlesztésekkel kapcsolatosan a 2009-es Budaörsi Napok keretében elvégzett lakossági meghallgatások során a tervezett fejlesztésekkel nagy vonalakban egyetért a lakosság. Az 500 fős reprezentatív mintán elvégzett felmérésben kiderült, hogy a Templom tér közösségi térré alakításával a budaörsiek 56%-a ért egyet, és mindössze egyötöde ellenzi. Az ellenzőknek konkrétan nem a városi tér kialakításával van problémájuk, csak attól tartanak, hogy a központ elveszíti hangulatát, arculatát. Amennyiben a Templom tér átalakításra kerül, akkor a lakosok padokkal, szökőkúttal, sétányokkal, vendéglátó egységekkel tarkított közösségi célokat is szolgáló kiépített térként képzelik el. A Budapestre szórakozni járó budaörsiek 34%-a vallotta azt, hogy több kulturális létesítmény esetén a szabadidejének nagyobb részét töltené a városban. A biztonság és komfortérzet a településközpontban Az előzetes akcióterületi terv III.3.7. fejezetében tárgyalt közbiztonság helyzete fejezetrészben leírtak alapján az elkövetett bűncselekmények térbeni megjelenése az adott területre jellemző társadalmi-gazdasági állapotok alapján származtatható. A vizsgálat a rendőrségi adatbázison alapul, amely a bűncselekmények helyszín alapján történő tételes felsorolását veszi forrásként. A két évben közölt adatok alapján mind az akcióterületen, mind pedig a település területén jelentősen, több mint a felére csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, ami a biztonságérzetet megfelelően magas szintre emelte az akcióterületen. Térfelügyeleti rendszerek telepítésével a közbiztonság helyzete még tovább javítható. Pozicionálás a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó üzletek összetételének, számának, minőségének vizsgálata, az üzletláncok, „mágnes-boltok”, bérleti kondíciók, üresedés, üzletek életciklusok vizsgálata A Templom teret övező épületek számos kiskereskedelmi és szolgáltató egységnek adnak helyet (posta, telekuckó, bank, gyógyszertár, olcsó ruházati bolt, fitneszterem, zöldséges, ingatlaniroda, ügyvéd iroda, totózó, stb.). Ezekre funkcionálisan az jellemző, hogy inkább egy lakóterület kiskereskedelmi ellátását jelenítik meg, az igazi központi funkcióhoz tartozó üzletek alig találhatók meg közöttük. A területet inkább a kisléptékű, 20-50 m2-es eladótérrel rendelkező boltok jellemzik, amelyek igazán ma84



gas minőségű színvonal biztosítására jelenlegi állapotukban nem alkalmasak. A boltok inkább az olcsóbb áruk szegmensében biztosítanak kínálatot, feltehetően arra számítva, hogy a nagyobb vásárlóerővel rendelkező mobilabb népesség nem itt, hanem Budapesten szerzi be a szükséges árukat. Ebben az üzleti választékban mágnes funkciót egyelőre a Postahivatal jelenít meg, a fejlesztések során ennek a helyén Kulturális Központ létesül, a Posta a Főutca más ingatlanában kap helyet. A Templom tér környékének üzletbérleti kondíciói ma nem térnek el jelentősen a több kilométer hosszú Főutca más forgalmasabb szakaszaitól, potenciális jelképes szerepe az ingatlanárakban csak kevéssé köszön vissza. Az üzletek forgalma élénk, az üresedés ritka, hosszú életciklusú üzletek működnek a környéken, érdemi változások leginkább a lassan növekvő színvonalú vendéglátóhelyek választékában figyelhetők meg. Amennyiben megvalósulhat a forgalomcsillapított övezet, újabb szolgáltatások és más színvonal megtelepedése várható, különösen az új korzók („bevásárló utca”) menti területeken. Tulajdonviszonyok vizsgálata Az akcióterület tulajdonviszonyait az előzetes akcióterületi terv. III.5. fejezete tárgyalja részletesen. Összességében elmondható, hogy ugyan túlsúlyban vannak a magántulajdonú ingatlanok, de az önkormányzati ingatlanok száma is viszonylag jelentős, amelyek csoportos elhelyezkedésére a tervezett projektek szempontjából előny. Jellegzetessége a területnek, hogy a néhány – két, három – funkcionális egységet tartalmazó kisebb-nagyobb épületek is jellemzően társasházi konstrukcióban működnek, ahol rendszerint az üzlethelység az önkormányzat tulajdona, míg az emeleti lakások magántulajdonosok birtokában vannak. A tervezett teljes programot és az alprogramokat is csak partnerség kialakításával lehet megvalósítani, illetve fenntartani. A partnerség kialakítása érdekében az önkormányzat helyi akciókat szervezett, melyek részletes bemutatása és az akcióterületen megvalósuló, a programot erősítő fejlesztések az akcióterületi terv VII. fejezete tartalmazza. Az integrált városfejlesztési stratégiával összhangban az önkormányzat saját tulajdonában lévő forgalomképes vagyonát képes egy fejlesztési akció szolgálatába állítani, azaz olyan fejlesztéseket eszközölni, amelyek az adott területen magas hozzáadott értéket jelenthetnek mind a városlakók életminőségének szempontjából, mind pedig felértékelik az adott ingatlanokat. A kereskedelmi vonzáskörzet értékelése Az akcióterületi terv III.3.2. fejezete részletesen foglalkozik a terület kereskedelmi vonzáskörzetének meghatározásával, valamint a kínálati lehetőségek feltárásával. A kifejtés alapján a területen két típusú: a) hosszú életciklusú boltok, amelyek stabil vevőkörrel rendelkeznek, valamint b) rövid életciklusú boltok jelennek meg, amelyek nem rendelkeznek stabil vevőkörrel. A központban a kiskereskedelmi és a szolgáltatási egységek elsősorban a forgalmasabb útvonalak mentén helyezkednek el, az 1-es sz. út mentén és a Templom téren. Az akcióterület kereskedelmi létesítményei elsősorban lokális vonzáskörzettel rendelkeznek, de központi elhelyezkedésükből adódóan mégis magas kereslet mutatkozik az üzlethelyiségek bérlése iránt, ezért a fejlesztési területen jellemzően magasak a bérleti díjak. Helyszíni felmérés alapján az akcióterületen 15 db üzlet működik, amelyek között leginkább a kisebb kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szolgáltató egységek vannak jelen. Az adott terület foglalkoztatási szerkezete

85



A terület foglalkoztatási szerkezetét a III.3.3. fejezet tárgyalja, amely alapján az alábbi megállapítások tehetők: A foglalkoztatott nélküli háztartások magas arányából arra lehet következtetni, hogy a nyugdíjasok száma magas a területen, melyet a lakónépesség korösszetétele is jól tükröz, a területen a 60 év felettiek aránya a Budaörsi átlag felett van. Az akcióterületen a városi átlagnál jóval magasabb a foglalkoztatott nélküli háztartások száma, és alacsonyabb a foglalkoztatottak az aktív korú népességen belül. Ebből arra lehet következtetni, hogy a területen egy elöregedő korstruktúra alakult ki, amelynek további változási irányait a funkcióbővítés pozitívan befolyásolhatja. Együttműködések vizsgálata A III.6. fejezet részletezi az együttműködési szándékokat. Összefoglalva: az együttműködésben rejlő lehetőségeket felismerve, az önkormányzat, valamint az üzleti-, és a magánszektor szereplői együtt kívánnak működni a közös célok elérése érdekében, a tartós gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez szükséges feltételek megteremtésében. Az önkormányzat feladata ennek során a fejlődéshez nélkülözhetetlen infrastruktúra és a kistérségi központi szerepkörhöz kapcsolódó közszolgáltatások megteremtése, fejlesztése és olyan adópolitika folytatása, amely kedvező feltételeket biztosít a vállalkozások beruházásai, befektetései számára. A önkormányzatnak nagy szerepük van a vállalkozásbarát üzleti környezet kialakításában, és a munkahelyteremtésben. A magánvállalkozások feladata az önkormányzat által biztosított alapokra támaszkodva anyagi javak, munkahelyek és jobb életkörülmények teremtése a helyi közösség számára. Az akcióterületen működő potenciális partnerek, akik a funkcióbővítő munkába bevonhatók: Egyház Budaörsi Római Katolikus Egyházközösség Plébánia és Templom Egyesület, alapítvány Gyermekeinkért Közösen Alapítvány (Esze Tamás u. 3.) Egyszerű Szavak Alapítvány (Esze Tamás u. 7.) Team Judo Club SE (Stefánia u. 23.) Budaörsi Római Katolikus Egyházközség (Esze Tamás u. 1.) Budaörsi Művészek Egyesülete (Galéria, Zichy Major) Idősek Napközi Otthona (Clementis László utca 20/1.) A helyi kereskedők összefogásának értékelése A konkrét Templom tér projekt kapcsán több körös megkeresés alapján a tulajdonosi szándékok eltérőek voltak. A vegyes tulajdonú (önkormányzati és magán) ingatlanok esetében a magántulajdonosok a területen a fejlesztés megvalósulása után létrejövő ingatlanban vagy annak közelében lévő csereingatlanért a jelenlegi tulajdonukról egyéni megállapodás keretén belül alku-képesek. A Zichy major tulajdonosi egyeztetés során a Templom téri egyeztetésekhez hasonló eredmények születtek. Az ingatlantulajdonosok támogatják az akcióterület fejlesztési céljait és az egyéni megállapodásokat követően, többségében hozzájárulnak annak megvalósulásához. Az általánosságban értelmezett szándékokon túlmenően konkrét, a ROP keretében megvalósuló konzorciumi együttműködések a Templom téri biobolt mellett létesülő biopiac, valamint a jelenleg magántulajdonú telekre tervezett Zichy korzó mellett az eredeti telektulajdonos és az önkormányzat együttműködésével megvalósuló üzleteket és irodákat tartalmazó épületek esetében tervezettek. Helyzetelemzés - a Templomtéri akcióterület SWOT analízise A városközpont sikeres gazdaságfejlesztésének alapját a széleskörű, mindenre kiterjedő helyzet-, és az ennek eredményei alapján készített SWOT elemzés adja, amely megmutatja a fej86



lesztési akcióterület erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a veszélyeit, valamint a gazdaság fejlesztéséhez megtenni kívánt feladatokat. Az akcióterület SWOT analízise az Előzetes Akcióterületi Terv III.8. fejezetében került részletes kifejtésre. Gazdaságfejlesztési stratégia A gazdaságfejlesztési stratégia célkitűzéseit, az egyes tevékenységek felelőseit, a támogató partnereket, a megvalósításhoz rendelhető forrásokat és a határidőket az alábbi táblázat foglalja össze.

Célkitűzés Feladatok

Felelősök

Támogató partnerek

Erőforrások

Határidő

Rövid távú célkitűzések 2010-2012 Infrastrukturális beruházások: Kizárólag a pályázott projektelemek konkrét kiválasztása után véglegesíthető

önkormányzat

helyi vállalkozások, kereskedők, civil szervezetek, oktatási intézmények, egyházak, lakosság

EU-s pályázati források

2012. december (projektzárás várható határideje).

A helyi befektetésekhez előnyös környezet biztosítása:

önkormányzat

Pénzügyi, gazdasági vállalkozások, tanácsadók

önkormányzati saját forrás

2012. december (projektzárás várható határideje)

civil szervezetek, egyházak

önkormányzati saját forrás, pályázatok, pl. Szociális és Munkaügyi Minisztérium

2017. dec.31. (az 5 éves monitoring)

1. egyszerűsített (egyablakos) ügyintézés biztosítása, 2. kedvező helyi adópolitika folytatása, 3. igényesen kialakított ideális gazdasági környezet alapjainak megteremtése, amely vonzza a helyi vállalkozások telephelyeit Középtávú célkitűzések 2013-2017 Társadalmi megújulás biztosítása:

önkormányzat

1. hátrányos helyzetű és a munkaerőpiacról kiszorult ré87



tegek aktivizálása, felzárkóztatása, 2. a munkaerőpiacon lévő rétegek képzése, 3. a fejlesztések során kialakult állandó, vagy időszakos munkahelyek létrejötte, 4. helyi identitás erősítése, 5. társadalmi kohézió megerősítése. Az üzleti világ igényeihez igazodó oktatás, képzés megvalósítása 1. helyi iskolákban a nyelvoktatás további erősítése,

önkormányzat

munkaügyi központ, oktatási intézmények, nagyobb helyi vállalkozások

2. tovább- és képzések, felnőttoktatási tanfolyamok indítása a helyi munkaügyi központtal együttműködve,

önkormányzati saját forrás, pályázatok, pl. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, EU-s pályázatok

2017. dec.31. (az 5 éves monitoring)

3. tudás alapú, innovatív vállalkozások vonzása a településre

Monitoring és az eredmények értékelése A stratégia megvalósításának hatékonyságát, az elért eredmények mérését nagyban szolgálja a folyamatos monitoring és értékelés. Ezek megmutatják, hogy a stratégia mely elemei működnek jól és melyek nem, ez utóbbi esetben hol van szükség a stratégia korrekciójára. Ennek érdekében az önkormányzat és a funkcióbővítésben érdekelt partnerek egy rendszeres programértékelési metodikát kívánnak meghonosítani, melynek keretében minden a stratégia részét képező program és tevékenység irányításába bele lesz építve az értékelés. Az értékelést a program megvalósításában résztvevő szakemberek végzik, akiknek munkáját időlegesen külső szakértők is segítik. A szakértők véleménye alapján az önkormányzat és partnerei évente értékelik az elért eredményeket és szükség szerint korrigálják a stratégia célkitűzéseit.

88

G-MAI BUDAÖRS ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV TEMPLOM TÉR ÉS KÖRNYÉKE ELŐTERJESZTÉSI TERVEZET december 1

Recommend Documents