Fővárosi Munkaügyi Bíróság B u d a p e s t
E l ő k é s z í t ő
i r a t a
………………………….. (…………………………..) felperesnek képv.: Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete 1051 Budapest, Nádor u. 4. elj. ügyintéző:
Készenléti Rendőrség (mint a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat jogutódja) (1101 Budapest, Kerepesi út 47-49.) alperes ellen,
9.M3516/2007. számon szolgálati idő kedvezményes számítása iránt indított perben
2
Tisztelt Fővárosi Munkaügyi Bíróság!
………………………….. felperes –csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőm útján – az alábbi e l ő k é s z í t ő
i r a t o t
terjesztem elő a Készenléti Rendőrség (továbbiakban: KR) alperes ellen. A KR IV. Bevetési Osztály 2. Bevetési Alosztály (Támogató Kommandó) állományában teljesítek szolgálatot, mint járőrvezető. A Hszt. hatályba lépése előtt az akkori jogelőd a Rendőri Ezred Bevetési Parancsnokság állományába 1991. november 22-én kerültem kinevezésre. A szolgálati időm megállapítására az alábbi szabályok vonatkoznak. A Hszt. 326.§ (1) bekezdése szerint: „A végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából a törvény hatályba lépése (1996. szeptember 1.) előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.” A Hszt. 329.§ (1) bekezdésének értelmében a 326. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani: c) 1,2-szeresen a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek.
3
Megjegyezni kívánom, hogy az általam hivatkozott Hszt. 329.§ (1) bek. c) pontjában szereplő rendszeres csapatkiképzési tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezés 1996. szeptember 1. napjától 2005. december 31-ig volt hatályban, azt 2006. január 01-től helyezték hatályon kívül. Szolgálati panasszal fordultam a Rendészeti Biztonsági Szolgálat – továbbiakban: REBISZ– (KR jogelődje) Parancsnokához azzal, hogy a munkakörömből adódóan rendszeres csapatszolgálati, illetve fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó feladatokat látok el, ezért a Hszt. hatálybalépésétől (1996. IX. 01.) 2005. december 31-ig a szolgálati időmet 1,2 szorzóval számítsák. A szolgálati panaszomat a Parancsnok elutasította, amit felterjesztett, melyet az Országos Rendőr-főkapitányság Vezetője utasított el azzal, hogy a belső belügyi normákban meghatározott csapatszolgálati kiképzés és a rendőri csapattevékenység, valamint a rendszeres csapatkiképzés folytatása nyelvtani hasonlósága nem alapozza meg a szolgálati időm kedvezményes számítását. Alperes álláspontját nem tudom elfogadni az alábbiak szerint. Azt, hogy rendszeres csapatkiképzést folytató szervezet állományába tartoztam, a REBISZ működéséről, feladatairól és hatásköréről szóló 37/2004. (VI. 29.) BM rendelet is – 3. § b) és i) pont „részt vesz … a csapaterőt igénylő feladatok végrehajtásában”; „biztosítja a rendőri csapattevékenységre és a különleges rendőri feladatokra történő kiképzést és továbbképzést, gyűjti és elemzi ezen feladatok eredményes elvégzéséhez szükséges konkrét információkat.” – alátámaszt, amit megerősít a REBISZ jogelődjeire vonatkozó 27/1999. (VIII. 13.) BM rendelet /3. § b) és i) pont/ és a 22/1996. (IX. 2.) BM rendelet /3. § b) és i) pont/, valamint a REBISZ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2005. (IV. 01.) REBISZ PK intézkedés /7. b) és i) pont/. Állításomat továbbá megerősíti az alperes, ellenkérelmének második oldalának első bekezdésében: „A REBISZ az egyetlen olyan rendőri szerv, mely szervezetszerűen végez csapatszolgálati feladatokat.” Ellenkérelmének 2. oldalának második bekezdésében pedig azt fejtegeti, hogy „a REBISZ szervezete nem homogén, a csapaterős tevékenységet a Bevetési Parancsnokság állománya látja el.” Mint azt már jeleztem én is a Bevetési Parancsnokság állományában teljesítek szolgálatot.
4
A csapaterő alkalmazásának részletes szabályait többek között a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 58. §-a, illetve a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet (a továbbiakban: RSzSz.) 67. §-a tartalmazza, valamint a Magyar Köztársaság Rendőrségének Csapatszolgálat Szabályzata kiadásáról szóló 11/1998. (IV. 23.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Csapatszolgálati Szabályzat) tartalmazza. A csapatszolgálat kiképzés módszereivel összefüggő norma a csapatszolgálati századok állományára, az alegységekkel, törzsekkel szemben támasztott követelményekre, az állomány felkészítésének és továbbképzésének rendjére, tematikájára vonatkozó 4/1998. (VII. 31.) ORFK Közbiztonsági Főig., Személyügyi Szolg. Vezetőjének együttes intézkedése (a továbbiakban: együttes intézkedés). Előkészítő iratomhoz mellékelem a jogszabályokat. A csapaterő alkalmazásáról az Rtv. 58. §-a így rendelkezik: 58. § (1) A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény (Btk. 139. §) elkövetése esetén; b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására; c) súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy felkutatására, elfogására; d) terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására; e) eltűnt személy vagy tárgy felkutatására; f) katasztrófa megelőzésére és következményeinek elhárítására; g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására; h) védett személy, veszélyes szállítmány vagy az állam működése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmény őrzésére, védelmére; i) nagy területű helyszín biztosítására; j) törvényben meghatározott más esetben. (2) Csapaterő alkalmazása során a Rendőrség a 17. § (1) bekezdésben írt jogokat indokolt mértékben korlátozhatja, területet személy- és járműforgalom elől elzárhat.
5
Az RSzSz. 67. §-a a csapaterő alkalmazásáról az alábbiakat tartalmazza: 67. § (1) A csapaterő alkalmazása esetén a rendőrség a személyi állomány összevonása és kötelékbe szervezése, ennek egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezése, továbbá sajátos taktikai szabályok alkalmazása útján biztosítja a feladat végrehajtását. (2) Az Rtv. 58. § (1) bekezdésének a) pontja szerint csapaterő alkalmazását az alkotmányos jogszabályok szerint hozott döntés alapján az országos rendőrfőkapitány rendelheti el. (3) A csapaterő alkalmazásának elrendelésére illetékességi területén az Rtv. 58. § (1) bekezdés b)-j) pontjaiban meghatározott esetekben a rendőrkapitány, a rendőrfőkapitány és az országos rendőrfőkapitány és helyetteseik jogosultak. A csapaterőt az erre a célra létrehozott törzs, valamint az alárendelt alegységek, szolgálati csoportok, csoportosítások élén álló parancsnokok útján az elrendelő vagy az általa intézkedésben kijelölt parancsnok (a továbbiakban: parancsnok) vezeti. Az alkalmazás tervét a parancsnok készíti, és annak szolgálati elöljárója hagyja jóvá. (4) A rendőri intézkedések és a kényszerítő eszközök tekintetében jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve a csapaterőt a rendőrre vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. (5) A csapaterő alkalmazása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogok törvényben foglaltak szerinti korlátozását, ennek érdekében alkalmazható rendszabályokat az elrendelő vezető külön intézkedésben határozza meg. A csapaterő alkalmazásáról tájékoztatást kell adni a tömegtájékoztatási eszközök útján is. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, amikor a tájékoztatás a rendőri intézkedések eredményességét veszélyeztetné. A tájékoztatásról a csapaterő alkalmazását elrendelő vezető gondoskodik. (6) A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: gyülekezési törvény) hatálya alá tartozó, illetve más jelentős rendezvény helyszínén csapaterőnek a biztosításban való részvétele esetén azt a területet, ahová a belépők fokozott ellenőrzése kötelező, a rendőri szerv vezetője határozza meg. A fokozott ellenőrzés egyes feladatainak ellátására a rendezőt, a szervezetőt a rendőri szerv vezetője hivatalosan felkérheti, akit – ha ezt vállalja – a végrehajtás módjára fel kell készíteni. (7) A szervezőnek a rend fenntartása érdekében hozott intézkedései közül rendőri közreműködés csak azokhoz biztosítható, amelyekre a rendőrséget jogszabály egyébként is feljogosítja vagy kötelezi.
6
Kérem a T.Bíróságot, hogy kötelezze alperest a tárgykörrel kapcsolatban keletkezett valamennyi norma, képzési, továbbképzési terv, iratanyag becsatolására, amelyek alátámasztják a csapaterős tevékenységet, illetve azt, hogy rendszeres csapatkiképzést folytató (kötelezően havi kiképzési tervek készülnek) állomány tagja vagyok. A csapatszolgálat, a csapatszolgálati feladat és a csapaterő fogalma a Csapatszolgálati Szabályzat 1., 2. és 3. pontja szerint: „A csapatszolgálat a rendőrségi feladatok megoldásához alkalmazott sajátos szolgálati forma, a csapaterőbe szervezett rendőrök szolgálati alkalmazásának összessége. A csapatszolgálat alkotórészei a csapatszolgálati feladat, a csapaterő és a csapattevékenység. A csapatszolgálati feladat azoknak a rendőrség hatáskörébe tartozó bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatoknak vagy egyes eljárási cselekményeknek az összefoglaló megnevezése, amelyek a személyi állomány összevonását, kötelékbe szervezését, egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezését és sajátos eljárások alkalmazását teszik szükségessé. A csapatszolgálati feladatok körét törvény határozza meg. A csapaterő a rendőrség állományából és eszközeiből szervezetszerűen vagy ideiglenes jelleggel létrehozott szervezeti egységek, alegységek és szolgálati csoportok, amelyek rendeltetése a csapatszolgálati feladatok végrehajtása.” Mint látjuk a hatályos rendelkezésekben a jogalkotó nem adott világos fogalmi meghatározást a csapatkiképzésre. Ennek hiányában a jogszabályi fogalom értelmezése a bíróság hatáskörébe tartozik; a jelenlegi jogerős bírói gyakorlat (Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Mfv.II.10.034/2007/2. számú ítélete) álláspontja: A jogbiztonság követelménye abban valósulhat meg, ha értelmezés során a szavaknak az általánosan elfogadott nyelvtani értelmet tulajdonítja a bíróság, miszerint a csapatkiképzés azt a képzést, oktatást jelenti (a kiképző és a kiképzett részére egyaránt), amelynek során emberek meghatározott csoportja valamely csoportosan állandó tevékenységhez, szolgálathoz szükséges képzettség, képesség birtokában kerülnek.
7
A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből egyértelmű, hogy milyen komplex feladatokat kell végeznünk, ezzel kapcsolatosan nemcsak elméleti, hanem folyamatos gyakorlati kiképzésben is részesültünk. Meghallgatásom alkalmával már jeleztem, hogy éves, féléves, illetve havi bontásban is csapatszolgálati továbbképzésben részesültem. Havonta egy alkalommal osztályképzésben részesültem, mely 1 nappalos szolgálatot jelent. Havonta két alkalommal 2 támogató kommandó képzésben is részesültem, mely 2 nappalos szolgálatot jelent (12/24, 12/48-as munkarendbe dolgozom). A Bevetési Parancsnokság alegységei hetente egy-egy alkalommal a szolgálatuk első két órájában testnevelési, egy órában alaki foglalkozást hajtanak végre, mely természetesen rám is vonatkozott. Ezekről tehát havi tervek, illetve az éves továbbképzésekről éves tervek készültek. Azt természetesen bizonyítani lehet, hogy a továbbképzéseken részt vettem, hiszen az ismeretekből vizsgáztunk, melynek írásbeli nyoma is van. A beosztásomban tehát csapatszolgálati feladatokat hajtottam végre, folyamatos kiképzésben részesültem (melyek összhangban vannak az Rtv., a BM rendeletek és a REBISZ PK intézkedéseivel) és rendszeresen részt vettem fokozott kockázattal járó, kiemelt, speciális feladatok végrehajtásában, ezt igazolja azt is, hogy a Hszt. hatályba lépése óta részesülök különleges bevetési pótlékban. A Hszt. végrehajtásáról rendelkező 140/1996. (VIII. 31.) Kormányrendelet (továbbiakban: R) 25. §-a Hszt. 329. §-ának végrehajtásáról ekként rendelkezik: Az 1. számú mellékletben meghatározott beosztásokban szolgálatot teljesítők szolgálati idejét akkor lehet 1,2-szeresen számítani, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött szolgálatteljesítési idejük eléri a 23. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket – vagyis a napi szolgálatteljesítési idő 50%-át. E beosztások körét az R 1. számú melléklete tartalmazza. Ezen melléklet 5. pontjában a pszichikai ártalmak között szerepel az olyan szolgálati tevékenység, amelyet életet, testi épséget, szellemi egészséget, szabadságot jelentős mértékben veszélyeztető helyzetben folyamatosan kell végezni, vagy fokozott szellemi koncentrációt igényel, illetve olyan állandó készenléti helyzet, amelyben a bekövetkező feladat végrehajtására azonnali, felkészülési idő nélkül való beavatkozást kell biztosítani.
8
Az R 28. § (1) bekezdése a következőket rendeli el: „A hivatásos állomány tagja akkor jogosult a Hszt-ben meghatározott illetménypótlékra, ha olyan beosztást tölt be, amely az áltagosnál nagyobb veszéllyel vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével jár, továbbá ha az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselésére kényszerül, és ezeket a követelményeket és körülményeket a beosztási illetményben nem lehet elismerni.” Ez alapján részesültem az R alapján nevesített különleges bevetési pótlékban az 50. § (1) bekezdése szerint: „A különleges bevetési pótlék a különleges veszélyes szolgálati feladatok ellentételezésére, továbbá e feladatok végrehajtásához szükséges folyamatos intenzív felkészülés ösztönzésére szolgál, kizárólag az ilyen jellegű tevékenységet közvetlenül ellátó állomány részére.” Miután részemre különleges bevetési pótlékot állapítottak meg, álláspontom szerint az abban foglaltak megegyeznek az R 1. számú mellékletének 5. pontja pszichikai ártalomnál felsoroltakkal (valamint az R 28. §-al). Ebből azonban az is következik, hogy a beosztásom a Hszt. 329. § (1) bek. c) pontjának utolsó fordulatában jelzett „fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó” beosztásnak minősül, melyet alátámaszt az is, hogy a KR alapfeladatai is kiemeltek. A fentiekre tekintett a jogszabálynak megfelelően a napi szolgálatteljesítési időm több, mint 50%-át egészségkárosító kockázatok között töltöm. A KR illetékessége az ország egész területére kiterjed, mely azt is jelenti, hogy a feladataink ellátása mellett, valamennyi kiemelt eseménynél bevethetőek vagyunk, azaz bármely településre vezényelhetnek bennünket, az eseménytől függően napokra, illetve hetekre is. A rendszeres továbbképzések célja az, hogy az átlagosnál jobban felkészített legyen az állomány, akik képesek legyenek megoldani bizonyos speciális feladatokat, a feladatok során adódó különleges tevékenységeket végrehajtani. Ilyen jellegű feladataink: kiemelt bűncselekmények, tömegszerencsétlenségek közvetlen helyszínének biztosítása, sérültek mentése, rendfenntartás, terrorjellegű események helyszínének zárása, védett vezetők környezetének biztosítása, gépjárművel menekülő személyek elfogása, sportrendezvények biztosítása során garázda magatartást tanúsító személyek szakszerű és gyors kiemelése, elfogása, spontán tömegmegmozdulások felszámolása, rendbontók kiemelése, részt veszünk a veszélyes vagy a különösen nagy értékű pénz- és értékszállítmányok kisérésében stb.
9
A képzések további célja, a támogató alegységek által alkalmazott csapatszolgálati, gépjármű és épületharcászati taktikai eljárások elsajátítása, az önvédelmi képzettség, fizikai állóképesség növelése, a lő készség javítása, továbbá a kiképzésen részt vett állomány fizikálisan, mentálisan és pszichésen alkalmassá váljon arra, hogy a támogató alegységen belül végre tudja hajtani az adódó járőr, járőrvezetői, csoportparancsnoki és alegység parancsnoki feladatokat. Annak alátámasztásaként, hogy milyen jellegű pszichikai nyomás alatt végezzük a munkánkat, csatolom a KR Egészségügyi és Pszichológiai Osztály vezető szakpszichológusának kivonatát. Az alperes előkészítő iratának első oldalán hivatkozik az R 22. §-ra. Álláspontom szerint esetemben ez a hivatkozás nem megfelelő, ugyanis ezen szakasz magyarázata a jogszabály szerint a Hszt. 85. §-hoz kapcsolódik. A megjelölt R. 25. § konkrétan az általam hivatkozott Hszt. 329. §-hoz tartozik, tehát ezt kell alkalmazni, továbbá alkalmazandó még az R 28. §-a is. Véleményem szerint azt terhemre róni nem lehet, hogy esetemben csupán a bevetési pótlékról, de a szolgálati idő kedvezményes számításáról nem rendelkeztek. Álláspontom szerint jogosultságomat a szolgálatteljesítés tényleges körülményei alapozzák meg (BH 2001. 496.). A fentiek alapján tehát jogosultságomat a Hszt. 329. § (1) bek. c) pontjának első és utolsó fordulata szerint szereztem. (Az alperes által is elismerten csapatkiképzést folytató szervezetnek minősül, így véleményem szerint csapatkiképzést folytató szerv állományába tartozok. A beosztásomnál és a munkakörömből fakadóan (munkaköri leírás, jogszabályok, illetve a most csatolt egyéni teljesítményértékelésemről szóló adatlapok szerint) rendszeresen részt veszek csapatkiképzéseken, illetőleg ilyen jellegű munkát látok el. Megjegyezni kívánom, hogy jogszabályi változás következtében 2006. I. 01. napjától (328./2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a) a Hszt. 329. § (1) bek. c) pontja szerint a különleges bevetési pótlékban részesülők szolgálati idejét 1,2-szeresen számítják; ezért követelésem 2005. XII. 31. napjáig tart. Az alperes elévülésre vonatkozó magyarázatát nem tudom elfogadni, a BH 1999. 330. alapján az állapotsérelmet mindaddig vitatni lehet, amíg a sérelmes állapot fennáll. Alperesnek továbbá a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezet fogalmának értelmezésére vonatkozó a hivatásos és szerződéses katonákkal kapcsolatos analógia felvetése nem indokolt, hiszen egészen más jogszabályok vonatkoznak rájuk, mint a rendőrségre és teljesen más a feladatrendszerük is.
10
A T.Bíróság rendelkezésére bocsátom azon ítéleteket, melyek azonos tárgykörben születtek a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon (5.M.4429/2005/8., 22.M.3809/2006/11. számon), illetve a Fővárosi Bíróságon (55.Mf.630.479/2006/3. szám alatt), valamint a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának (Mfv.II.10.034/2007/2. számon). A kereseteknek helyt adó ítéletekben a felperesek (kollégáim) valamennyien azon Bevetési Osztályon (Támogató Kommandó) doloztak/nak, ahol én is. A fentiek alapján továbbra is kérem a T. Bíróságot: állapítsa meg, hogy a Hszt. 329.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel az 1996. szeptember 01. napjától 2005. december 31. napjáig terjedő szolgálati időm 1,2-szeres szorzóval történő elismerésére jogosult vagyok, ennek megfelelően kötelezze alperest szolgálati időm ismételten történő megállapítására, Kérem, hogy a T. Bíróság személyem vagy meghatalmazott képviselőm esetleges távollétében is szíveskedjék a tárgyalást megtartani. T.Bíróság, előkészítő iratomat és annak mellékleteit az alperesnek továbbítottam. Budapest, 2008. január 7. Tisztelettel: …………………….. felperes
