Fulbright besz´amol´o Csan´ad M´at´e Fizikus PhD hallgat´o, ELTE TTK Atomfizikai Tansz´ek Szakter¨ ulet: nagyenergi´as neh´ezion-fizika Fogad´o int´ezm´eny(ek): Brookhaven National Laboratory ´es Stony Brook University 2006. okt´ober 10.
Tartalomjegyz´ ek 1. Kultur´ alis r´ esz 1.1. Biztos´ıt´as . . . . . . . . . . 1.2. Utaz´as, k¨ozleked´es . . . . . 1.3. Sz´all´as . . . . . . . . . . . . 1.4. P´enz¨ ugyek, v´as´arl´as . . . . 1.5. Kapcsolatok, kommunik´aci´o
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
1 2 2 3 3 4
2. Szakmai r´ esz 2.1. Tapasztalatok . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. Feladatok, eredm´enyek . . . . . . . . . . 2.2.1. Munka a PHENIX Hungaryben . 2.2.2. Elm´eleti munka . . . . . . . . . . 2.2.3. Fontosab el˝oad´asok, konferenci´ak 2.2.4. Publik´aci´ok . . . . . . . . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
4 4 5 5 5 5 6
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
. . . . .
Kivonat Jelen besz´ amol´ o a Fulbright vend´egkutat´ o-di´ ak ¨ oszt¨ ond´ıjam sor´ an szerzett tapasztalatok, ´elm´enyek, illetve az el´ert szakmai eredm´enyek ¨ osszegz´ese. Ez´ uton szeretn´ek k¨ osz¨ onetet mondani a Fulbright bizotts´ agnak a lehet˝ os´eg´ert, ´es a bizotts´ ag munkat´ arsainak a sok-sok seg´ıts´eg´ert. K¨ ul¨ on k¨ osz¨ on¨ om a t´ amogat´ ast Br¨ uckner Hub´ anak, Dietz Kriszt´ anak, Gottwald ´ anak ´es Nagyp´ Ev´ al Csan´ adnak, ´es nem csak a t´ amogat´ ast, hanem tal´ an f˝ oleg a pozit´ıv hozz´ aa ´ll´ ast, meg´ert´est ´es seg´ıt˝ ok´eszs´eget.
1.
Kultur´ alis r´ esz
A Fulbright program mott´ oja angolul: ”I have thought of everything I can think of, and the one thing that gives me some hope is the ethos that underlies the educational exchange program. That ethos, in sum, is the belief that international relations can be improved, and the danger of war significantly reduced, by producing generations of leaders, who through the experience of educational exchange, will have acquired some feeling and understanding of other peoples’ cultures why they operate as they do, why they think as they do, why they react as they do and of the differences among these cultures. It is possible not very probable, but possible that people can find in themselves, through intercultural education, the ways and means of living together in peace.”
1
(J. William Fulbright: The Price of Empire) Ennek l´enyege magyarul annyit tesz, hogy a nemzetek ´es n´epcsoportok k¨ oz¨ otti konfliktusok forr´ asa egym´ as meg nem ´ert´ese. Ha a vil´ ag j¨ ov˝ obeni vezet˝ oi, vagy az egyes orsz´ agok meghat´ aroz´ o ´ertelmis´egi polg´ arai ismerik ´es meg´ertik m´ as kult´ ur´ ak embereit, az a b´ek´es egym´ as mellett ´el´es z´ aloga lehet. ´Igy h´ at, amellett hogy szakmailag nagyon nagy jelent˝ os´eg˝ u lehet egy ilyen Fulbrighto ¨szt¨ ond´ıj, a kultur´ alis r´esze az igaz´ an l´enyeges. Ez´ert ´en arra t¨ orekedtem, hogy min´el jobban megismerjem kinti k¨ ornyezetemet, a munkahelyemen k´ıv¨ ul is min´el t¨ obb embert, szok´ ast ´es kultur´ alis esem´enyt. Long Islandon volt a fogad´ o-int´ezm´enyem (a szakmai dolgokr´ ol k¨ ul¨ on besz´ amolok a 2. r´eszben), Manhattant˝ ol 100 km-re keletre, New York ´ allamban. L´ assuk a kinttart´ ozkod´ asom ´es kiutaz´ asom r´eszleteit, u ´gy fel´ep´ıtve, ahogy az szerintem egy u ´j ¨ oszt¨ ond´ıjas sz´ am´ ara olvasva hasznos lehet, t´em´ akra bontva.
1.1.
Biztos´ıt´ as
Amerik´ aban (ahogy ´ altal´ aban a vil´ agon) a betegell´ at´ as nem ingyenes, ha nincs az embernek k¨ ul¨ on baleset- ´es betegs´eg-biztos´ıt´ asa. Ez rettenetesen fontos dolog, ugyanis a legegyszer˝ ubb beavatkoz´ as is vagyonokba ker¨ ul, nem besz´elve a k´ orh´ azi kezel´esr˝ ol. Szerencs´ere az ¨ oszt¨ ond´ıjnak r´esze egy, az alapvet˝ o sz¨ uks´egleteket fedez˝ o biztos´ıt´ as, azonban az egyes egyetemek el˝ o´ırhatnak egy magasabb szint˝ u biztos´ıt´ ast (kisebb ¨ onr´esz ´es/vagy nagyobb maxim´ alis fedezet). Az ´en esetemben ez is t¨ ort´ent, u ´gyhogy k´enytelen voltam ezt a m´ asik biztos´ıt´ ast is megk¨ otni, azonban szerencs´ere v´eg¨ ul ezt a Fulbright bizotts´ ag fedezte (ism´etelt k¨ osz¨ onet Nagyp´ al Csan´ adnak ´es Br¨ uckner Hub´ anak). B´ armilyen biztos´ıt´ ast is k¨ ot az ember, fontos v´egign´ezni, hogy milyen esetekre is ´erv´enyes ´es hogyan lehet ´erv´enyes´ıteni, hogy ne a ki´ep´ıtett p´ aly´ an k´ıv¨ uli snowboardoz´ as k¨ ozben ¨ osszeszedett s´er¨ ul´es ut´ an a baleseti seb´eszeten der¨ ulj¨ on ki, erre pont nem terjed ki a kock´ azatvisel´es, u ´gyhogy $2000 lesz, zsebb˝ ol. . . Ide tartozik m´eg a TB-k´ arty´ ahoz hasonl´ o Social Security Card vagy Social Security Number (SSN) tal´ an, amelyet Fulbrightosk´ent k¨ otelez˝ o volt kiv´ altani. Ilyet viszont csak olyan szerezhet, akinek van munkaszerz˝ od´ese itt, mint megtudom a Social Security Administration Office-ban (t´ arsadalombiztos´ıt´ asi igazgat´ os´ ag, ahol az SSN-t ki lehet v´ altani). K´es˝ obb kider¨ ult, hogy val´ oj´ aban lehet, csak egy rossz irod´ aban j´ artam, ahol egy olyan ’policy’-t vezettek be, hogy J-1 v´ızumosoknak nem adnak SSN-t, csak ha dolgoznak, holott ennek hi´ any´ aban ´ is kellene adniuk. Ugyhogy elmentem egy m´ asik SSA irod´ aba, ahol viszont k¨ oz¨ olt´ek velem, hogy a lak´ ohelyem szerinti legk¨ ozelebbi irod´ aba (ahol kor´ abban azt mondt´ ak, nem adnak SSN-t, az IIE-t˝ ol kapott, ezt k´er˝ o hivatalos lev´el hat´ as´ ara sem) kell mennem, k¨ ul¨ onf´ele kacif´ antos indokok miatt. V´eg¨ ul egy harmadik, manhattani irod´ aban siker¨ ult elint´ezni. . .
1.2.
Utaz´ as, k¨ ozleked´ es
A rep¨ ul˝ ojegy-v´ as´ arl´ asn´ al ´erdemes nagyon k¨ or¨ ultekint˝ oen elj´ arni, ugyanis a megfelel˝ o id˝ opont, l´egit´ arsas´ ag ´es indul´ asi vagy ´ atsz´ all´ o ´ allom´ as (Budapest vagy B´ecs, ill. Frankfurt, P´ arizs, London stb.) kiv´ alaszt´ as´ aval sokat lehet sp´ orolni. Ha m´ ar az ember Amerik´ aban van, a belf¨ oldi rep¨ ul˝ ojegyek relat´ıve ($/km) olcs´ obbak, mint Eur´ op´ aban. Ezt az esetleges sz¨ unetekkor (kar´ acsonyi ´es tavaszi), vagy hazautaz´ as el˝ ott ´erdemes kihaszn´ alni. Egy New York-California rep¨ ul˝ ojegy 4-5 sz´ all´ assal ´es aut´ ob´erl´essel is kij¨ on 400 doll´ arb´ ol, ha az ember j´ okor foglal, Florid´ aba ennek fel´eb˝ ol is, de nem sokkal t¨ obb akkor sem, ha Hawaii a c´el´ allom´ as. Ha van r´ a lehet˝ os´eg, ´erdemes esetleg kihaszn´ alni, ´es utazni, mert itthonr´ ol ennek sokszoros´ a´ert jut el az ember az ilyen ´es hasonl´ o helyekre. Vannak nagy t´ avols´ agi buszt´ arsas´ agok ´es vonatk¨ ozleked´es is, de egyik sem igaz´ an olcs´ o, ´erdemes el˝ ore t´ aj´ekoz´ odni a helyi k¨ ozleked´esi lehet˝ os´egekr˝ ol, ezekre sz¨ uks´eg lehet (hacsak nem egy v´ arosban siker¨ ult elfogadhat´ o´ ar´ u sz´ all´ ast tal´ alni - de err˝ ol k´es˝ obb, a 1.3. pontban). Nekem v´eg¨ ul u ´ gy ad´ odott, hogy aut´ ot kellett szereznem mindenk´eppen, mivel ahol ´en laktam, semmi t¨ omegk¨ ozleked´es nem volt, ´es a fogad´ o int´ezm´enyekig kb 30 km-t kellett k¨ ozlekednem, ez az´ert biciklivel nap mint nap sok, m´eg a kellemes ˝ oszi id˝ oben is. Az aut´ ov´ as´ arl´ asr´ ol l´ asd a T´ekozl´ o Hom´ ar c. internetes oldalon megjelent levelemet: http://index.hu/homar/index.php?title=vilagpremier_a_8211_a_naiv_ugyfel_amerik
2
New York ´ allamban nem egyszer˝ u az adminisztr´ aci´ oja ennek sem, ha el˝ ore jobban t´ aj´ekoz´ odtam volna, sok neh´ezs´eget elker¨ ultem volna, de mindenkit˝ ol azt hallottam, Amerik´ aban mennyire k¨ onny˝ u aut´ ohoz jutni. H´ at, nekem, New Yorkban, neh´ez volt. . . Az aut´ o kiv´ alaszt´ asa ´es megv´ as´ arl´ asa m´eg k¨ onnyen ment, tekintettel a haszn´ alt aut´ ok itteni ´ ar´ ara, a t¨ obbi azonban. . . Nem akarom ezzel terhelni az olvas´ ot, aki r´eszletekre k´ıv´ ancsi, olvassa el a fenti cikket. ¨ Osszefoglal´ ask´ent el´eg annyi, hogy a v´eg´en minden j´ ol alakult.
1.3.
Sz´ all´ as
Ha egy egyetemi campuson lakik az ember, a mindennapi k¨ ozleked´essel nem lesz gondja, de az u ´ jonnan szerzett bar´ atokkal val´ o kapcsolattart´ ashoz, a k¨ ul¨ onf´ele helyekre ´es esem´enyekre val´ o elj´ ar´ ashoz, vagy ak´ ar csak egy komolyabb v´ as´ arl´ ashoz m´ ar szint´en sz¨ uks´eges ismerni a helyi k¨ ozleked´est; nem besz´elve arr´ ol, ha nem siker¨ ul k¨ ozvetlen¨ ul a munkahelyen illetve egyetemen sz´ all´ ast tal´ alni. ´ v´eg¨ En ul az egyik kinti professzorom seg´ıts´eg´evel tal´ altam egy kiad´ o szob´ at, egy kedves k¨ oz´epkor´ u, jamaikai sz´ armaz´ as´ u h¨ olgy, Margaret Morant h´ az´ aban (neki, b´ ar biztosan nem olvassa ezt, szint´en sok-sok k¨ osz¨ onet j´ ar ez´ uton is az ´ alland´ o seg´ıts´eg´ert, t¨ or˝ od´es´ert ´es bizalom´ert). A legfiatalabb gyereke is ´eppen akkor k¨ olt¨ oz¨ ott el, amikor ´en ´erkeztem, u ´gyhogy ketten laktunk a h´ azban, nagyon k´enyelmes ´es egyszer˝ u volt, r´ aad´ asul ´ıgy az amerikai ´elet r´eszleteibe is betekint´est nyertem. Megismertem az eg´esz kiterjedt csal´ adot, r´eszt vettem h´ alaad´ as-vacsor´ an, Halloween-partyn, sz¨ ulet´esnapon, protest´ ans keresztel˝ on, ´es a jamaikai sz´ armaz´ as´ uak mindennapi, temperamentumos ´elet´eben. . . ´ Erdemes lehet teh´ at szob´ at vagy lakr´eszt b´erelni egy csal´ adn´ al vagy lak´ ok¨ oz¨ oss´egben (l´ asd WG a n´emet nyelvter¨ uleten), ha az ember kell˝ oen rugalmas, ´es ezzel m´eg p´enzt is lehet sp´ orolni, mert ez a megold´ as sokszor olcs´ obb, mint a koll´egium, de f˝ oleg mint a b´erelt lak´ as vagy apartman. Megfontoland´ o ilyesmit v´ alasztani akkor is, ha az ember egy nagyv´ arosban tanul, az agglomer´ aci´ ob´ ol elk´epzelhet˝ o, hogy nem olyan neh´ez bej´ arni, hogy ne ´erje meg az ´ ark¨ ul¨ onb¨ ozet, nem besz´elve az esetleges kultur´ alis t¨ obbletr˝ ol.
1.4.
P´ enz¨ ugyek, v´ as´ arl´ as
Az ¨ oszt¨ ond´ıjat ´ altal´ aban h´ arom r´eszletben kapja meg az ember Fulbrightosk´ent, itthonr´ ol. Az els˝ o r´eszletet lehet k´eszp´enzben vagy csekken kapni, nekem az volt a tapasztalatom, legegyszer˝ ubb k´eszp´enzben k´erni, mert arra sz¨ uks´eg lehet, ak´ ar a lakb´er+depozit kifizet´esekor, ak´ ar nagyobb beruh´ az´ askor (p´eld´ aul aut´ o). Banksz´ aml´ at u ´gyis kell nyitni (ide ´erkeznek majd a tov´ abbi ¨ oszt¨ ond´ıj r´eszletek), legegyszer˝ ubb mindj´ art az elej´en. Egyes ´ allamokban vannak Credit Unionok, p´eld´ aul New Yorkban a Teachers Federal Credit Union, ez olyan, mintha egy nonprofit bank lenne, szinte minden ingyen van (sz´ amlavezet´es, bankk´ artya, k´eszp´enzfelv´etel, k´ arty´ as fizet´es), ´es Social Secu´ ezt v´ rity Number sem kell a sz´ amlanyit´ ashoz. En alasztottam, de b´ armelyik m´ asik bank is megteszi, nem nagyok a d´ıjak, am´ıg az ember nem megy m´ınuszba. . . Az ¨ oszt¨ ond´ıjb´ ol kinek-kinek st´ılusa szerint ´erdemes megpr´ ob´ alni u ¨gyesen meg´elni vagy sp´ orolni, a legjobban a sz´ all´ ask¨ olts´egeken lehet, ez´ert is ´erdemes alaposan k¨ or¨ uln´ezni, illetve ak´ ar id˝ ok¨ ozben v´ altani egy kedvez˝ obb b´er˝ u helyre. Am´ ugy az ´elet k¨ olts´egei el´eg alacsonyak, a boltban v´ as´ arolt ´etel egy´ altal´ an nem dr´ aga, pl´ ane, ha az ember kitapasztalja, mit hol lehet olcs´ on kapni (ehhez is j´ ol j¨ on egy aut´ o vagy esetleg az egyetem rendszeres v´ as´ arl´ o-buszj´ arata). A nagy hipermarketek ´ altal´ aban t¨ obb, mint b˝ os´eges v´ alaszt´eka a legt¨ obb ig´enyt kiel´eg´ıti, de ha valaki k´enyes a tart´ os´ıt´ oszerekre, illetve a term´eszetes ´elelmiszerekre, annak jobban oda kell figyelnie. A ruh´ ak sokszor l´enyegesen olcs´ obbak, mint Magyarorsz´ agon, ´erdemes ruha-´ aruh´ azakba ell´ atogatni (l´ anyok, vigy´ azat, n´eha t´enyleg megd¨ obbent˝ oen olcs´ oak a dolgok, t¨ obb b˝ or¨ ond ruh´ at nem fogtok tudni hazavinni. . . ). New Yorkban p´eld´ aul a TJMaxx ´ aruh´ azl´ anc m´ ark´ as ruh´ akat ´es kieg´esz´ıt˝ oket ´ arul a rendes ´ ar t¨ ored´ek´e´ert. De egy ´ atlagos helyen v´ as´ arolt ´ atlagos Levi’s farmer vagy Adidas cip˝ o is feleannyi, mint itthon, erre ´erdemes k´esz¨ ulni, azaz a hi´ anyz´ o ruhadarabokat nem utaz´ as el˝ ott itthon megvenni, hanem kintre halasztani az ilyen beruh´ az´ asokat. T¨ obbnyire az elektronikai cikkek is olcs´ obbak (f˝ oleg az iPodok), de itt ´erdemes figyelni a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o elektromos h´ al´ ozatra, illetve arra, hogy a garancia itthon is ´erv´enyes´ıthet˝ o legyen.
3
A v´ as´ arl´ assal kapcsolatban fontos tudnival´ o m´eg, hogy egyr´eszt bank- vagy hitelk´ arty´ aval (magyarral is) szinte mindenhol lehet v´ as´ arolni, de dombornyomott k´ arty´ aval viszont t´enyleg mindenhol, ezzel szemben k´eszp´enzzel p´eld´ aul sokszor nem lehet aut´ ot b´erelni, u ´gyhogy n´eha fontosabb a bankk´ artya, mint a k´eszp´enz. J´ o tudni azt is, hogy p´ ar napon bel¨ ul b´ armit visszacser´elnek, ha az ¨ osszes tartoz´eka megvan m´eg, legyen az egy cip˝ o, amelyikn´el ¨ ot¨ odsz¨ ori hord´ askor der¨ ult ki, hogy ez t´enyleg sz˝ uk, vagy mp3 lej´ atsz´ o, amelyikn´el h´ arom nap m´ ulva der¨ ult ki, hogy nem u ´gy m˝ uk¨ odik, mint az ember szerette volna, vagy egy ing, amelyikb˝ ol m´egis a m´ asik sz´ın˝ u tetszik jobban. Az igaz´ an ´erdekes azonban az, hogy a legt¨ obb esetben nem csak hogy le lehet v´ as´ arolni az a ´r´ at, hanem egy az egyben visszaadj´ ak a k´eszp´enzt is, k¨ ul¨ on indokl´ as-k´er´es n´elk¨ ul.
1.5.
Kapcsolatok, kommunik´ aci´ o
Kinek-kinek m´ as priorit´ ast kap az itthoniakkal tartani a kapcsolatot, nekem alapvet˝ o k´erd´es volt ez, ´es azt tal´ altam, a telefon´ al´ as interneten a legolcs´ obb, erre rengeteg lehet˝ os´eg van: skype (www.skype.com), neophone (www.neophone.hu), voipstunt (www.voipstunt.com, ez ut´ obbi eur´ opai ´es amerikai vezet´ekes ir´ anyba ingyenes, a legjobb v´ alaszt´ as tal´ an). Van ez a telefonk´ arty´ as megold´ as is, sokan haszn´ alj´ ak, ´es akkor ´erdemes ehhez folyamodni, ha nincs ´ azonban csak sz´eless´ a k¨ ozelben sz´ am´ıt´ og´ep. En av´ u internet-kapcsolattal tudtam dolgozni, ez´ert otthon is ez volt, ´ıgy a telefon´ al´ ast is ´ıgy tudtam a legjobban megoldani. Az el˝ obb eml´ıtett voipstunt Amerik´ an bel¨ ul mobiltelefonok h´ıv´ as´ ara is ingyenesen haszn´ alhat´ o (persze k´erd´es, meddig), u ´gyhogy otthon ´es munkahelyr˝ ol csak ezt haszn´ altam. Am´ ugy v´esz eset´ere ´erdemes tartani egy mobiltelefont; Amerik´ aban m´ as a h´ al´ ozat, mint Eur´ op´ aban, u ´gyhogy csak a h´ arom- vagy n´egys´ avos telefonok m˝ uk¨ odnek. A k´ arty´ as (prepaid) mobiltelefonok nem t´ ul dr´ ag´ ak ( $50-$100 k¨ or¨ ul m´ ar lehet kapni, ´es kb 10-20 cent egy perc besz´elget´es ´ıgy), de arra fel kell k´esz¨ ulni, hogy a percd´ıj az amerikai szolg´ altat´ okn´ al minden besz´elget´esre ´erv´enyes, f¨ uggetlen¨ ul att´ ol, hogy ki a h´ıv´ o ´es ki a h´ıvott f´el. M´eg az is el˝ ofordul, hogy a fogadott SMS is d´ıjk¨ oteles. . . Magyar mobiltelefonnal persze m´eg sokkal dr´ ag´ abb a kommunik´ aci´ o, de az SMS fogad´ as itthonr´ ol ingyenes, ´es a k¨ uld˝ onek sem dr´ ag´ abb, mint ha otthon lenne a telefon. Olcs´ o SMS k¨ uld˝ o oldalt is tudok aj´ anlani: sz´ amomra az www.olcsosms.hu v´ alt be a legjobban. K¨ ul¨ on bekezd´est ´erdemel az amerikaiak kapcsolattart´ asi kult´ ur´ aja. Sokkal k¨ onnyebben j¨ onnek l´etre bar´ ats´ agok, de sokkal felsz´ınesebbek is. Ha ¨ osszebar´ atkozol egy n´emettel, akkor t´enyleg biztos lehetsz, hogy b´ armikor bekopoghatsz hozz´ a; egy amerikain´ al ha h´ıvnak is, az ink´ abb form´ alisan ´ertend˝ o. Ez tal´ an abb´ ol sz´ armazik, hogy az emberek k¨ onnyed´en k¨ olt¨ oznek p´ ar´evente a karrierj¨ uk vagy b´ armi egy´eb f¨ uggv´eny´eben, ´es ´ alland´ oan u ´j bar´ atokat szereznek, ´ de ritka az igaz´ an komoly bar´ ats´ ag. Erdekes dolog az is, hogy el˝ obb osztja meg egy amerikai a p´ arkapcsolat´ anak vagy csal´ adi ´elet´enek sz´ amunkra intim r´eszleteit, mint hogy mennyibe ker¨ ult az ´ or´ aja, laptopja vagy aut´ oja. Fontos azt is tudni, ha valaki elh´ıv vacsor´ azni, az nem megh´ıv´ as a dolog anyagi ´ertelemben.
2.
Szakmai r´ esz
A kinti fogad´ o-int´ezm´enyeim a Brookhaveni Nemzeti Laborat´ orium ´es a Stony Brooki Egyetem voltak. El˝ obbin´el a RHIC gyors´ıt´ o PHENIX k´ıs´erlet´en´el illetve a fizikai kutat´ ocsoportn´ al (Physics Department) dolgoztam, Prof. Sebastian White t´ amogat´ as´ aval, ut´ obbin´ al a k´emiai tansz´eken (Chemistry Department) Prof. Roy Laceyvel.
2.1.
Tapasztalatok
Amellett, hogy szinte mindenben elm´ely´ıthettem a tud´ asomat, sok ´erdekes dolgot tanultam a kint t¨ olt¨ ott id˝ o alatt, ezek egy r´esz´et meg is akartam tanulni, p´eld´ aul Roy Laceyt˝ ol ´es csoportj´ at´ ol a bizonyos k´ıs´erleti technik´ akat (csak a rend kedv´e´ert megeml´ıtem ezeket: elliptikus foly´ as ´es imaging m´er´esek), erre m´ ar kev´esb´e sz´ am´ıtottam, de az egyik fontos projektem lett Sebastian White-tal bizonyos J/Psi r´eszecsk´ek megfigyel´ese a PHENIX k´ıs´erletn´el. T´emavezet˝ ommel, Cs¨ org˝ o Tam´ as professzorral az itthonihoz k´epest kb 50-70%-os intenzit´ assal folytattuk a k¨ oz¨ os elm´eleti munk´ at is, ami ugyan sokszor nehezen volt tarthat´ o, de ann´ al fontosabbnak bizonyult.
4
Teljesen v´ aratlanul tanultam meg sok olyan dolgot, amelyre abszol´ ut nem is sz´ am´ıtottam, ezek f˝ oleg webes ´es informatikai jelleg˝ uek (html, php, cgi, psql programoz´ as), ebb˝ ol sz¨ uletett meg v´eg¨ ul a honlapom jelenlegi ´ allapota: csanad.web.elte.hu. J´ op´ ar konferenci´ an is siker¨ ult r´esztvennem ´es el˝ oad´ ast tartanom, az ilyen ir´ any´ u lehet˝ os´egeket is ´erdemes kihaszn´ alni, l´enyegesen k¨ onnyebb Amerik´ an bel¨ ul utazni, mint Eur´ op´ aban, pl´ ane mint Eur´ op´ ab´ ol Amerik´ aba. . . M´ ajusban felk´ertek egy el˝ oad´ as megtart´ as´ ara a Magyar Tudom´ anyos Akad´emia k¨ ozgy˝ ul´es´en is m´ ajus k¨ ozep´en, ezt igen nagy megtiszteltet´esnek tartom. Itt a magyar csoportunknak a PHENIX k´ıs´erletn´el v´egzett munk´ aj´ ar´ ol, illetve a leg´ ujabb felfedez´esekr˝ ol besz´elhettem, nagy o ¨r¨ ommel. V´eg¨ ul augusztusban, azaz m´ ar hazautaz´ asom ut´ an tarthattam egy el˝ oad´ ast Ericeben, az International School of Subnuclear Physics c´ımmel ´evente megrendezett iskol´ an, ahol d´elel˝ ott h´ıres professzorok (t¨ obbek k¨ oz¨ ott A. Zichichi, C. Tsallis, vagy a Nobel-d´ıjas G. t’Hooft) tartottak el˝ oad´ asokat, d´elut´ an pedig a kiv´ alasztott di´ akok besz´elhettek. Az´ert tartozik ez a besz´ amol´ om t´ argyk¨ or´ebe, mert itt is a kinttart´ ozkod´ asom alatt elv´egzett munk´ ar´ ol ´es kapott eredm´enyekr˝ ol sz´ amolhattam be. Itt elnyertem a Paul A. M. Dirac diplom´ at, ´es megh´ıvtak a konferenciak¨ otetben val´ o publik´ al´ asra. K¨ or¨ ulbel¨ ul 60 di´ ak volt a konferenci´ an, ilyen ”New Talent” diplom´ at 20 kapott, ´es m´eg 6-8 di´ akot k´ertek fel kontrib´ uci´ o bek¨ uld´es´ere, ´ıgy a fenti eredm´enyeket v´eg¨ ul is Fulbrightos id˝ oszakom sikerek´ent k¨ onyvelhettem el.
2.2. 2.2.1.
Feladatok, eredm´ enyek Munka a PHENIX Hungaryben
• R´eszv´etel a PHENIX k´ıs´erlet adatfelv´etel´eben, egyszer egy h´etig ”Monitoring Person” poz´ıci´ oban, majd egyszer egy h´etig ”Shift Leader” poz´ıci´ oban, azaz m˝ uszakvezet˝ ok´ent. • R´eszv´etel a PHENIX k´ıs´erlet ZDC detektor´ anak m˝ uk¨ odtet´es´eben, a ”Monitoring” azaz megfigyel˝ o szoftver fejleszt´ese ´es fenntart´ asa. • R´eszv´etel egy teljes anal´ızis (J/Psi r´eszecsk´ek m´er´ese) v´egigvitel´eben, egy u ´j PPG (Paper Preparation Group, cikk-el˝ ok´esz´ıt˝ o csoport) l´etrehoz´ as´ aban (folyamatban), bels˝ o el˝ oad´ asok tart´ asa (Sebastian White ir´ any´ıt´ as´ aval) • R´eszv´etel a PPG 062 anal´ızis (elliptikus foly´ as sk´ al´ az´ as´ anak vizsg´ alata) m´ asodik f´ azis´ aban ´es a cikk-el˝ ok´esz´ıt˝ o bizotts´ ag munk´ aj´ aban (Roy Lacey ´es Cs¨ org˝ o Tam´ as ir´ any´ıt´ as´ aval). • R´eszv´etel a PPG 052 anal´ızisben (t´erbeli k´etr´eszecske eloszl´ asok m´er´ese), bels˝ o el˝ oad´ asok tart´ asa (Roy Lacey ´es Cs¨ org˝ o Tam´ as ir´ any´ıt´ as´ aval).
2.2.2.
Elm´ eleti munka
• Az elliptikus foly´ as sk´ alaviselked´es´enek kutat´ asa (amely jelens´eg fontos alapk¨ ove annak, hogy a RHIC gyors´ıt´ on´ al megfigyelt nagy s˝ ur˝ us´eg˝ u ´es h˝ om´ers´eklet˝ u anyag t¨ ok´eletes folyad´ek - ez volt a 2005. ´ev f˝ o fizikai h´ıre az Amerikai Fizikai T´ arsas´ ag szerint), ´es egy, a fizika egyik rangos u ´js´ agj´ aba, a Physical Review Letters (PRL) foly´ oiratba bek¨ uld¨ ott cikk el˝ ok´esz´ıt´ese. • Egy u ´j hidrodinamikai megold´ as vizsg´ alata, Nagy M´ arton fizikus-hallgat´ oval ´es Cs¨ org˝ o Tam´ as ir´ any´ıt´ as´ aval, k¨ ozrem˝ uk¨ od´es egy PRL-be bek¨ uld¨ ott cikk meg´ır´ as´ aban. • Kor´ abbi konferenci´ ak (Quark Matter 2005 Budapest, Workshop on Particle Correlations and Femtoscopy 2005, Kromeriz) anyag´ anak publik´ al´ asa.
2.2.3.
Fontosab el˝ oad´ asok, konferenci´ ak
• 22nd Winter Workshop on Nuclear Dynamics, San Diego, California, 2006. m´ arcius 11-19. El˝ oad´ as: ”Flow and correlations in heavy ion collisions”. (http://rhic.physics.wayne.edu/~bellwied/sandiego06/) unius 5-9., K´et poszter: ”Scaling • RHIC & AGS Annual Users’ Meeting, BNL, 2006. j´ of the elliptic flow at RHIC” ´es ”Improving the Bjorken estimate”. (http://www.bnl.gov/rhic_ags/users_meeting/Past_Meetings/2006/)
5
• MTA k¨ ozgy˝ ul´es, a Fizikai Oszt´ aly u ¨l´ese ”A fizika fejl˝ od´esi ir´ anyai c´ımmel”, Budapest, 2006. m´ ajus 8-10. El˝ oad´ as: ”T¨ ok´eletes folyad´ek a RHIC gyors´ıt´ on” (http://digbig.com/4hnjd) • International School of Subnuclear Physics, Erice, Olaszorsz´ ag, 2006. augusztus 29. szeptember 7., El˝ oad´ as: ”Behind the Quark Gluon Plasma” (http://www.ccsem.infn.it/issp2006/index.html)
2.2.4.
Publik´ aci´ ok
• T. Cs¨ org˝ o, M. I. Nagy and M. Csan´ ad, A New Family of Simple Solutions of Perfect Fluid Hydrodynamics,” ” Sent in to PRL arXiv:nucl-th/0605070. • M. Csan´ ad, T. Cs¨ org˝ o, R. A. Lacey and B. L¨ orstad, Universal scaling of the elliptic flow at RHIC,” ” To appear in the proceedings of 22nd Winter Workshop on Nuclear Dynamics, La Jolla, California, 11-19 Mar 2006. arXiv:nucl-th/0605044. • M. Csan´ ad et al., Universal scaling of the elliptic flow and the perfect hydro picture at RHIC,” ” Sent in to PRL arXiv:nucl-th/0512078. • M. Csan´ ad, T. Cs¨ org˝ o, B. Lorstad and A. Ster, Understanding the rapidity dependence of the elliptic flow and the HBT radii at ” RHIC,” Presented at the Workshop on Particle Correlations and Femtoscopy (WPCF 2005), Kromeriz, Czech Reupublic, 15-17 Aug 2005. AIP Conf. Proc. 828, 479 (2006) Also in Kromeriz 2005, Multiparticle dynamics, 479-484 arXiv:nucl-th/0510027. • M. Csan´ ad, T. Cs¨ org˝ o, B. Lorstad and A. Ster, Universal scaling of the rapidity dependent elliptic flow and the perfect fluid at RHIC,” ” Talk given at 18th International Conference on Ultrarelativistic Nucleus-Nucleus Collisions: Quark Matter 2005 (QM 2005), Budapest, Hungary, 4-9 Aug 2005. Nucl. Phys. A 774, 535 (2006) arXiv:nucl-th/0509106. • M. Csan´ ad [PHENIX Collaboration], Measurement and analysis of two- and three-particle correlations,” ” Talk given at 18th International Conference on Ultrarelativistic Nucleus-Nucleus Collisions: Quark Matter 2005 (QM 2005), Budapest, Hungary, 4-9 Aug 2005. Nucl. Phys. A 774, 611 (2006) arXiv:nucl-ex/0509042.
6
