.FRED DUBBELING
B‹n és börtön Fordította: Winkler Nóra
H
Ahol ma a b∫nözés n√, ott a b∫nüldözés eszközei általában nem n√nek azzal megegyez√ tempóban. Különösen a számítógépes b∫nözés területén t∫nnek gyorsabbnak a b∫nelkövet√k a rend√rségnél. A „tények után rohanás” helyzete alakul ki, ami riadalmat kelt. Hollandiában különösen erre a tényre hívják fel a figyelmet, de emellett az illegális CD-másolás is legy√zhetetlennek t∫nik. És ahol a rend√rségre ennyi technikai és adminisztratív feladat hárul, ott csökken a ténylegesen az utcán lev√ rend√rök száma, így aztán egyre nehezebb b∫nelkövetés közben elkapni valakit. Az adminisztratív folyamatokat pedig alaposan és következetesen kell végezni, nehogy el√forduljon, hogy hiba vagy tévedés miatt szabadlábra kerüljenek b∫nöz√k. Szakszer∫ és megfelel√ törvénykezési rendszer felállítása és fenntartása természetesen a rendelkezésre álló kormányzati költségkerett√l is függ. Itt kapcsolódik be a politika, mivel ez esetben parlamenti döntések függvényeir√l van szó, ha egyáltalán demokrácia van. Ha nincs, akkor minden a legnagyobb hatalmasságon múlik, aki nemritkán maga is b∫nöz√. Demokráciában fontosak a politikai prioritások. Ez persze nem minden országban egyforma, egyes országok pénzügyi lehet√ségei még Nyugat-Európán belül sem hasonlíthatóak össze. Eltér√ politikai rendszerek, politikai prioritások és pénzügyi helyzetek között különböz√ lehet√ségeket határozhatunk meg. A vizsgálat, nyomozás, bíráskodás és ítélet-végrehajtás lehet√ségei mellett az egyik legfontosabb tétel a büntetés-végrehajtás választása. Az emberek általában börtönökr√l beszélnek, de voltaképpen itt a fogvatartás mikéntjér√l van szó. Ezek alapvet√en nem többek, mint a büntetés-
a a b∫n mesterség, akkor a leg√sibb mesterségek egyike. Ma valójában tekinthetjük hivatásnak a b∫nözést. Nyilvánvaló, hogy rengeteg b∫nöz√ szakmájává tette a b∫ncselekmények elkövetését. Jó példa erre a drogkereskedelem. A b∫n mértéke természetesen koronként és kultúránként változik. Egyes kultúrákban sokkal természetesebb megölni valakit, mint másokban. Az aztékoknál megtiszteltetés volt az isteneknek nyújtott emberáldozat, ami a mai nyugati társadalmakban nyilvánvaló b∫n. Egyes afrikai kultúrákban egyénenként is felhasználható minden, ami közös. Érdekes megfigyelni ennek következményeit. Az országút épít√anyagát például bárki hazaviheti saját célra. Ebb√l megérthetjük, hogy egy cselekedetet nem minden helyen és szituációban tekinthetünk automatikusan b∫nnek. De ez nem csak és nem kifejezetten az adott helyen és kultúrán, hanem a törvényeken is múlik. A törvényeket, ha egyáltalán vannak, megkülönböztethetjük nemzetközileg jóváhagyott és nemzeti törvények szerint. Nem minden ország írt alá nemzetközi jogi szerz√déseket, és nem minden országnak vannak megfelel√ nemzeti törvényei. A b∫n fogalma nem minden országban azonos vagy akár összehasonlítható. Sokkal fontosabb szempont ezzel kapcsolatban, hogy mennyire tesznek eleget a helyi szervek saját törvényeiknek és szabályzataiknak. Ebben nem mindenhol lehet bízni. Mennyire folynak a perek a hatályos törvények szerint vagy akár hiteles körülmények között? Az ítélethozatalt követ√ id√szak és a megfelel√ ítélet-végrehajtás sem mindenhol zajlik el√írás szerint. Anyagi problémák miatt a büntetést nem azonnal vagy nem megfelel√en hajtják végre.
129
Fred Dubbeling
végrehajtás eszközei. És minél jobbak ezek az eszközök, annál könnyebben lehet a feladatot elvégezni. A legegyszer∫bbnek egy olyan optimális börtön létrehozása t∫nik, amit minden helyen és minden helyzetben használhatnak, bár ez így túl egyszer∫nek t∫nik. Ahhoz, hogy egy eszközt a cél érdekében használhassunk, a cél meghatározásával kell kezdenünk. A középkorban ez elég egyszer∫ volt, mivel a b∫nöst minden ítélet esetén fogdába hajították, a templom alatti sötét, jeges és nyirkos k√pincébe. A várbörtön, mely angolul „oubliette”, francia eredet∫ szó, és azt jelenti; a feledés helye. A rabot egyedül hagyták, néhanapján egy kis vizet és kenyeret adtak neki, amíg valami betegségbe magától bele nem halt. 1970-ben, az úgy nevezett jóléti évtizedben fellendült az emberi er√forrás tudománya, és társadalomtudósok rengeteget publikáltak a b∫nöz√k kezelésének újfajta megközelítésér√l. Már nem a büntetés volt a fontos, hanem a bánásmód. Ez nem els√sorban az épület adottságait, hanem a rabok foglalkoztatását jelenti. A b∫nöz√k kigyógyításának eszköze az oktatás és a reszocializáció lett. Úgy kezelték √ket, mintha betegek lennének, akiknek kórházban és nem börtönben a helyük. A börtön alkamazottainak nagy részét szociológusok, pedagógusok és gyakorlati szakmákat tanító nevel√k váltották fel, akik f√zésre és háztartási ismeretekre is oktatták √ket. A cél jelentése teljesen megváltozott, mivel a börtönök építése már nem nem csak eszköz volt. Ehhez járult még az is, hogy a bánásmódot különböz√ csoportokra osztották fel: férfi/n√, feln√tt/fiatalkorú, különböz√ pszichológiai betegek stb. Kezdetben csak a meglév√ börtönök alkalmazásáról volt szó. De az e területen szerzett ismeretek és tapasztalatok növekedése, a b∫nözés hirtelen emelkedése és az internacionalizáció eredményeképpen egy olyan hosszútávú tervre lett szükség, amely a különböz√ kategóriák számára készül√ új börtönök építését célozza. Hollandiában az els√ építkezési program a CAP 96 (kapacitás 1996) volt, melyet azóta a CAP 98 és a CAP 2000 egészített ki. A CAP-program megvalósítására okleveles építészeket válogattak ki, s jelen cikk szerz√je volt az egyik közülük. Négy, fiataloknak készült központot tervezett és egy olyan épületcsoportot, mely 70-100, 12 és 21 év közötti fiatalt tud befogadni, büntetésüket letölt√ket és el√zetes letartóztatásban lev√ket egyaránt. Ezekben az épületcsoportokban persze nemcsak cellák (vagy ahogy ebben a zsargonban mondják: szállodai szobák, mivel Hollandiában a börtö-
nök leginkább szállodához hasonlíthatók) találhatók, de vannak nappali szobák, szabadid√-helyiség, személyzeti szobák, orvosi helyiségek és tantermek, ahol nemzeti nyelvet, matematikát, szociális viselkedést, üzleti ismereteket és f√zést tanítanak. Sokféle sportolási lehet√ség áll rendelkezésre. Az építész feladata nemcsak az volt, hogy formába öntsön egy épülettervet, hanem hogy magát az építkezést is figyelemmel kísérje. Jelenleg annak lehet√ségeit vizsgálják, hogyan lehetne a megszerzett tudást és tapasztalatot a magyarországi börtönépítkezéseknél hasznosítani. Erre az IPARTERV építészeivel és budapesti tanácsadókkal való együttm∫ködés adhat keretet. Mindkét oldalon megtörtént a kapcsolatfelvétel az illetékes minisztériumokkal, és ez remélhet√en egy kísérleti projektet fog eredményezni.
TÉNYEK, TAPASZTALATOK, VÉLEMÉNYEK
A
CAP 96, 98, 2000 programok óriási fellendülést hoztak a börtönépítkezés területén Hollandiában a kilencvenes években. Nemcsak feln√tt-börtönöket építettek, de fiatalkorúak börtönét, különleges kezelést biztosító és úgynevezett speciálisan √rzött börtönöket is olyanok számára, akik kiemelten veszélyes b∫nöz√k illetve olyanok, akik folyamatosan – és néha sikeresen – megpróbálnak szökni. Csak a CAP 96 eredményeképpen 1993 és 96 között 4000 új cella épült 28 új vagy felújított épületben. Az egy cellára vagyis egy elítéltre jutó összberuházás, beleértve a terület, építkezés, berendezés költségeit, 275.000 gulden, ami mai árfolyamon 27.500.000 Ft-nak felel meg. Ha ennyi cellát ilyen rövid id√ alatt építenek fel, vannak okok, amelyek indokolttá teszik a szabványosítást és ennek alapján hasonló épületek kivitelezését. Gazdasági szempontból ez ésszer∫ döntésnek t∫nik; szabványosított építkezési program, ismétl√d√ szabvány-design. Az ismétl√d√ el√készítési, tervezési munkák miatt lerövidül az építkezés ideje. A tömegtermelésben készül√ épületelemeket egyszer∫en összeillesztik, és ehhez jön még a további költségcsökkenés, amit nemcsak a szabványosítás és ismétl√dés eredményez, de a kivitelez√kkel való kemény üzleti alkuk is. Mint gyakran, itt is veszélyes, s√t szegényes kizárólag a gazdasági tényez√ket figyelembe venni. A leg-
130
B∫n és börtön
olcsóbb, legkönnyebben fenntartható, leggazdaságo- telkekért. De mivel a b∫nöz√k nem esnek a legkívásabban kihasználható termékek mindig a legkultu- natosabb szomszéd kategóriájába, a helyi szervek rálatlanabb, legembertelenebb megoldások. A kul- sem voltak túl segít√készek. A NIMBY-hatás (not in turálisan és szociálisan elkötelezett szakmáknak my backyard – csak ne az én kertemben) er√teljemindig ilyen hidegvérrel kalkuláló tényez√k ellen sen m∫ködött. Egyedül az t∫nt kecsegtet√nek, hogy kell harcolniuk. Erre a következ√ példa hozható: so- a jól fizet√ kormánynak el lehet adni egy drága telket, kan azért halnak meg a földrengések során, mert az no meg az ígéret, hogy minden b∫nöz√ három alkalösszeomlott házak nehéz betonszerkezete maga alá mazottat hoz (a helyi foglalkoztatottság növelésére temeti √ket. Földrengések általában a széls√ségesen a kormány nem érzékeny – jó politikai szempont). meleg vagy hideg helyeken fordulnak el√, ahol nincs Az egyik városban, ahova fiatalkorúak börtönét értelme épít√anyagnak betont használni. Elég len- tervezték, egy nyilvános fórumon az egyik városlane egy könny∫ alumínium-szerkezet pehelysúlyú szi- kó azt kérdezte: „Miért pont az én szomszédságomgetel√anyaggal bevonva. ban? Ki garantálja a biztonságomat? Ki tudja vállalAz ilyen szerkezetek nem omlanak olyan könnyen ni, hogy soha nem találkozom majd össze az egyikössze és – ha mégis – nem ölnek meg senkit. Miért kel a hálószobámban?” nem használják ezeket a A helyi elnök egyszer∫en Idézetek a CAP-programban érintett különféle rendszereket? Mert a közválaszolt: „Asszonyom, az, közrem∫ködõktõl gazdászok számításai szeakit√l fél, most épp a bevárint a beton olcsóbb. Ám – Egy börtön tervezésénél az a dilemma, hogy emberszabású sárlóközpontunkban sétálés barátságos teret akarsz kialakítani ott, ahol ez nem terméilyenkor nem számolják a szetesen adott, itt ugyanis õrizetben vagy. Az anyag, fény, szí- gat, merthogy kevés a cella. földrengést követ√ újjáépí- nek és a zöldövezet segítségével akarsz létrehozni kellemes he- Ez talán még rosszabb.” A téseket, sem a halálozások- lyet anélkül, hogy a szigorú biztonsági elõírásokat megszegnéd. hölgy elégedett volt, nem kal elvesztett munkaer√ volt további ellenvetés. A börtön szokatlan, természetellenes társadalom. Alapvetõen árát. Az emberi szenvedés- –kétfelé Hollandia s∫r∫n lakott, bomlik. Az egyik csapat meg akar szökni, a másik el r√l nem is beszélve. kis állam, az egész országot akarja ezt kerülni. Ez feszültséget okoz. Egy építész számára Volt tehát elég indok a nagyon érdekes feladat, hogy a lehetõ legnyugodtabb együttélés lefedik az övezeti tervek. szabványosítás ellen – nem feltételeit megteremtse. Nincs egyetlen darab föld is valósult meg. Ennek legsem, amit ez ne érintene – Ahogy egy kolostor önmagában zárt, úgy az a börtön is, bár fontosabb és végül is dönt√ mások az indítékok. Nem vagy bent szabad, de a falak között vagy parlagon heverne. oka az a politikai döntés meg kell tapasztalnod a szabadságot. Én azt tekintettem fela- Az 1965-ös urbanizációs törvolt, hogy a megfelel√ datomnak, hogy szigorú határok között élhetõ környezetet ala- vény átfogóan szabályozza, mennyiség∫ cella az adott kítsak ki. hogyan kell egy kihasználaid√ alatt elkészüljön. Ez is tlan területet az övezeti jól mutatja, hogy a politikai döntések gyakran csak terv értelmezését√l eltér√en hasznosítani. Így a váegy szempontra koncentrálnak, és más, párhuzamo- rostörvény szabályozta folyamatok és az id√tényez√ san futó, ide kapcsolódó hatásokat nem vesznek fontossá váltak, s a demokrácia értelmében a „nép figyelembe. hangja” dönt√ lehet. Néha még különleges feltéteA döntés egyszer∫ volt: szükség van adott mennyi- leknek is teljesülniük kellett egy építési engedély ség∫ cellára rövid id√ alatt, ehhez biztosítjuk a szük- megszerzéséhez. séges költségkeretet, és egyszer∫en megépíttetjük Nézzük a részleteket: az épületeket. Ez a szabványosítás lehetetlenségéAz épület együttest öt méter magas betonfallal hez vezetett. kellett körülvenni. Az egyetlen nyílás a bejárat volt, El√ször is nem volt párbeszéd a minisztériummal amit a legszigorúbb biztonsági szempontok betartáaz építkezési programról. Természetesen voltak épít- sával kellett kialakítani. A minisztérium sima és egykezési programok, de ezek egyediek voltak minden séges betonfalat akart, semmi akadály vagy dekorákorábbi építkezés alkalmával. Egyediek voltak, min- ció, nehogy bárki átmászhasson. (Ezzel párhuzamodenféle szabványosítás nélkül, feltehet√en külön- san a tornaterembe rendeltek egy mászófalat, szeböz√ egyének tervei, mindenféle koordináció nélkül. gekkel és bütykökkel, hogy a falmászást sportszer∫en Másodsorban nem végeztek id√ben felméréseket gyakorolják.) A helyi szervek csak úgy akartak beleaz építkezés helyét illet√en. Minisztériumi alkalma- menni az egyességbe, ha valahogy díszítik a falat, zottak próbáltak lobbyzni a helyi szervekkel építési hogy a lakosok könnyebben elfogadják. Néha még
131
Fred Dubbeling
belülre is kértek valami dekorációt, hogy az elítéltek is kellemes környezetben élhessenek. A három év alatt felépített 4000 cella soha nem valósult volna meg, ha nincs jó együttm∫ködés az Igazságügyi és az Építészeti Minisztérium között. (Állami Építészeti Ügynökség, holland rövidítése RGD). Valójában a minisztérium (a felhasználó) az RGD ügyfele volt, az RGD pedig az épít√k ügyfele, képvisel√je. Az építkezés min√sége, az id√ és a költségkeret az RGD-n múlott. De az Igazságügyi Minisztérium és az RGD között nem volt mindig jó a kapcsolat. Õszintén szólva túl nagy és komplikált feladat volt ahhoz, hogy problémák nélkül fusson le. Nézeteltérések voltak a projekt szervezése, management és építkezési részletek terén. Néha a kompetencia is vita tárgya volt, és ezek az egyezkedések sokszor id√kieséshez és túlköltekezéshez vezettek. Az állami építész (hivatalos tevékenységi kör az RGD-n belül, amely 5 évenként cserél√dik) befolyása jelent√s volt. Õ javasolta a CAP 96 elején, hogy az újgenerációs börtönök szerteszét az országban ne csak a börtönfunkciót tükrözzék, hanem az adott térséget is, és különösen a jelen és a jöv√ holland építészetének fejl√dését. Ezért volt az, hogy a kiválasztott építészeket nemcsak tudásuk és tapasztalataik alapján jelölték, hanem bels√építészeti- és dizájnképességeik alapján. Kifejezetten az állami építész személyén múlott, hogy végül a szabványosítás ellen döntöttek. Õ javasolta, hogy minden projektnél alkalmazzuk a m∫vészetet (a szabályzat szerint a teljes építési összeg 1-2%-át m∫vészeti alkalmazásokra kell fordítani minden kormányzati projekt esetén). Külön cselekvési módszert hoztak létre egy speciális program keretén belül, hogy ez a célkit∫zés ne laposodjon el, hanem új és új módon adjon bátorítást a m∫vészet alkalmazására a társadalomban általában és kifejezetten a börtönök esetében. Kreatív gondolatcserét szerveztek az építészek és a m∫vészek bevonásával, ahol sokféle m∫vészeti alkalmazást találtak ki, küls√ és bels√ dekorációkat egyaránt. A rabok szempontjait végig els√dleges fontossággal kezelték. A végs√ döntést a m∫vész és a m∫ tekintetében egy, a börtön vezet√ségéb√l és az építészekb√l álló bizottság hozta meg. Szóba került, hogy a bizottságba egy rabot is beválasszanak, de ez gyakorlati okokból nem valósult meg. A börtönre gondolva mindenkinek a vasrácsos ablak képe jelenik meg. De ahogy a kórházakban sem hordanak már fehér ruhát az orvosok és a n√vérek, úgy a börtönben sincs már szükség rácsos ablakra.
Leszámítva a drága törhetetlen üveget, egyszer∫en olyan szalagablakot kell csinálni, ami nem nagyobb egy átlagos rab koponyaméreténél (tapasztalatok szerint ez fiatalok esetében 13 cm). A szökésmentes √rzés több tényez√n múlik. A gondozók viselkedése alapvet√ fontosságú. Ha √k nem reagálnak megfelel√en vagy nincsenek jól kiképezve, nem fog jól m∫ködni a biztonsági rendszer. Fontos az épület szerkezete és végül az azt körülvev√ kerítés, falak és elektromos védelmi rendszerek. A szökéseket gyakran egyszer∫en technikai hibákkal magyarázzák, holott valójában a felügyel√k figyelmetlenségén múlik. Szökések esetén a CAP-program során mindig megn√tt a minisztériumból érkez√ utasítások száma. Ahogy az újságok beszámoltak egy szökésr√l, az építészeken rögtön átfutott a gondolat, hogy megint változtatni kell majd a terveken. A véd√falak tetején elhelyezett elektromos drótkerítés nagyon hatékony ugyan, de ha elromlik, katasztrófa és pánik törhet ki. A bonyolult elektronika nagyon sérülékeny. Rotterdamban egy 100 f√s fiatalkorú-központ átadásán, ahol majdnem 100 kmnyi elektromos vezetéket használtak fel, az építész (e cikk szerz√je) a következ√ket mondta: „Ha ezt el√re tudtuk volna, el√ször a vezetékeket raktuk volna össze, és csak utána húztuk volna fel az épületet”. Mivel az épületek komoly igénybevételnek vannak kitéve, nagy gonddal kell az épületszerkezetet és az épít√anyagokat kiválasztani. Kevés kárt lehessen tenni bennük, ugyanakkor ne legyenek betonbunkerek. Ez tehát ellentmondásos helyzet, sok találékonyságot és kreativitást igényel. Egy nagyobb németországi fiatalkorú-központ látogatása során az igazgató a következ√kkel bocsátott utamra: „ Kérem, építész úr, ne feledje, hogy √k is emberek”. Ennek a börtönnek a hangulata olyan, mint egy ifjúsági szállásé, arculatát az intézet vezet√je találta ki, amit az építész az ötletek ismeretében megvalósított. Hollandiában a börtönök nagy része állami tulajdonban és m∫ködtetés alatt áll. A fiatalkorúaknál van egy-két magántulajdon az intézmény történelmi-szociális múltjából fakadóan, míg a m∫ködés költségeit az Igazságügyi Minisztérium állja. Érdekes megfigyelni, hogy a magánszektorban a „diákszállásújraképzés” jelleg az er√s, míg az állami tulajdonban lev√knél szigorúbb börtönforma van érvényben. Ha a büntetés-végrehajtás területére pillantunk, világosan látszik, hogy itt nem egy dologról van szó, hanem több szempont együttes jelenlétér√l – helyzetek, nézetek, vélemények, lehet√ségek és kategó-
132
B∫n és börtön
riák sokszín∫ségér√l. Ett√l válik bonyolult és nehéz, úgy, hogy közvetlenül az Igazságügyi Minisztériumtde ugyanakkor érdekes feladattá. Mindenkinek, aki ól kaptunk további költségkeretet (a költségvetés ebben érintett vagy az szeretne lenni, tudomásul kell nagy része mindig az RGD kezében volt). Ezt külön vennie, hogy itt komoly tanulásra és motivációra van fizették és könyvelték, ami jelent√sen megnehezítszükség. ette a folyamatot. A holland igazságügyminiszter Börtönépítkezés Mivel nem volt részletes építési szabvány, az egyecím∫ könyvében a következ√ket írja: „A hatékony, di megoldásokba sok olyan hiba csúszott, amelynek biztonságos és emberi büntetés-végrehajtáshoz következményei csak kés√bb derültek ki. Bár a hiolyan épületek kellenek, melyek a kapcsolódó fel- bákból mindig nagyon sokat lehet tanulni, kijavítáadatok sokféleségét és bonyolultságát szem el√tt suk sokba kerül. tartva készültek.” Például egyes börtönökben a látogatási szoba az Láthatjuk, hogy n√nek a feltételek – a börtö- épület központjában található, közel a cellákhoz és nöknek nemcsak gyorsan felépíthet√nek, olcsónak a nappali helyiségekhez, itt a látogatók – rokonok, és változatosnak, de hatékonynak, biztonságosnak ügyvédek – bemennek az épületegyüttesbe. Máshol és emberszabásúnak is kell lenniük. ugyanez a bejárat mellett helyezkedik el, így a látoMindez nem könny∫ fel- – Másképp is végzõdhetett volna. A gyorsan összetákolt cellák gatók alig lépnek be az épadat a tervez√k és a kivite- – és magunk közt szólva ez volt a megállapodás alapja – ületbe. Ez a döntés kihatáslez√k számára. A keret- könnyen szétrongálódhattak volna, ha az építész elveszti dön- sal van az intézmény m∫összegek adottak, az épít- tési szabadságát. Az, hogy ez nem így történt kétségkívül an- ködtetésére, √rzésére, biznak köszönhetõ, hogy mindenki, minden oldalon célirányoskezés el√készítésére pár an k∫zdött azért, hogy a kért mennyiségi szempontok mellett tonságára. Egyes börtönökhónap van, a kivitelezésre minõségiek is érvényesülhessenek. ben rozsdamentes acél WClehetetlenül kevés id√. csészék vannak (er√s, tart– Vasbeton dobozokba zárni embereket nem olyan nehéz felMinden trükköt kitaláltunk, ós, biztonságos), máshol adat. Olyan börtönöket csinálni, ahol emberi szociális- és munhogy felgyorsítsuk a folya- kaklíma van, viszont az. Ehhez az kell, hogy az építészek min- sima kerámia (olcsó, sérümatot. De nem mindig volt den tehetségük és kreativitásuk bedobásával megtalálják az lékeny, könnyen cseréltiszta, hogy maga az ügyfél egyensúlyt a formatervezés szabadsága és a börtönfunkcióból het√). mit akar. Hogyan akarja fakadó alacsony szabadságfok között, a börtön végsõ hasznáAz egyéni választás lelati határain belül. használni az épületet, a het√ségével a menetrendrabok milyen igényeinek akar megfelelni? Hogy a szer∫en károsodó kerámiát rozsdamentes acélra csehelyzet még bonyolultabb legyen, egy száz fiatalko- rélték. Kezdetben a börtönök vezet√sége egyedi rút befogadó vizsgálati fogda-központ esetében a döntéseket hozott, kés√bb ezeket a minisztériumból feladatot kettéválasztották. koordinálták. 40 fiatal el√zetes letartóztatásban, 60 √rizetben A gyors kivitelezési terv azt jelentette, hogy a szer(egy részük „normális”, részben intenzív bánásmódot, z√déses partnereknek sietniük kellett. Az átadás napmások kiemelt bánásmódot igényelnek). A külön ját már a kezdeteknél megmondták. A hivatalos megcsoportok soha nem érintkezhetnek egymással. Ezzel nyitó id√pontját már akkor meghatározták, amikor szemben ugyanazokat a sportolási lehet√ségeket ve- még egyetlen kapavágást sem ejtettek. A legfontoszik igénybe. Így hát kellett egy órarend. De a ter- sabb dátum az, amikor az els√ elítélt belép az épületmek közt útközben sem szabad összetalálkozniuk, és be (a személyzet kiképzése után). ez minden más közös tevékenységre – oktatás, orIlyenkor nincs már id√ megbeszélésre vagy a dönvosi kezelés – is vonatkozott. Az alaprajz puzzle- tések súlyozására. Sokkal nagyobb pontosságot leszer∫en állt össze. Ehhez jött még az is, hogy az egyes hetne elérni, ha egy kicsit több id√ lenne, és ez autopuzzledarabkákra komoly hatással volt a börtön ve- matikusan azt vonja maga után, hogy a közeljöv√ben zet√sége. Ha a vezet√séget a folyamatok alatt le- intenzív szintentartásra lesz szükség. A rossz vagy váltották (ami gyakran el√fordult), a felmerül√ új öt- rosszul súlyozott, funkció-szerkezeti döntések miatt letek miatt változtatni kellett a terveken. Az is prob- az épületet nem sokkal átadás után át kell alakítani. lémát jelentett, hogy az RGD és a vezet√ség gyakran Úgy néz ki, mintha hosszútávú befektetésr√l lenellentétes álláspontot képviseltek. És mit lehet mon- ne szó (a börtönépítkezések általában hosszú ideig dani, ha a vezet√ség szeretne valamit, amit az RGD tartanak), de valójában fél√, hogy rövidebb-hosszabb pénzhiányra hivatkozva elvetett? Ilyenkor hossza- id√ után megbánjuk, amit csináltunk. Másfel√l, a fejdalmas viták kezd√dtek, amelyek gyakran végz√dtek lesztések sebesen zajlanak, a szempontok, vélemé-
133
Fred Dubbeling
séget kérjenek a másiktól. Terápia: az általában fennálló mentális vagy pszichiátriai problémák esetén van szükség terápiára, amit el√re biztosítunk. Itt nemcsak a kézzelfogható eszközökr√l van szó, hanem hogy felkeltsük az elítélt érdekl√dését, aki általában olyan életszakaszban van, hogy semmi sem érdekli. A cél, hogy lehet√ségek felmutatásával visszataláljanak a normális életbe. Oktatás: a legtöbb elítélt rossz családi háttérrel rendelkezik, gyerekként sokat nélkülözött. Itt két dolgon van a hangsúly, egyrészt emberi viselkedésre tanítani √ket, másrészt tudást adni nekik, nemcsak az olvasás, írás, számolás területén, de háztartási, f√zési ismeretek terén is. Szükség van tehát tantermekre, m∫helyekre, oktatási központokra. Mindezek a személyes fejl√dést segítik, márpedig az elítéltek éppen itt vannak a legjobban elmaradva. Hit: a fiatalok általában nem túl motiváltak, mikor ide kerülnek. Ez érthet√, miután túl vannak azon, hogy a rend√rség elfogja, kihallgatja √ket, s a tárgyalás is lezajlott már. A velük való viszony és a hely atmoszférája – a lehet√ségek mértékéig – meg kell nyugtassa √ket, hogy visszaadja hitüket környezetükben és nem utolsósorban magukban. Az épület karaktere, bels√építészete és színei sokat segíthetnek. Otthonos hangulatot kell teremteni, hogy visszaálljon önbizalmuk, képességeik, hajlandóságuk. Ez kett√s folyamat: mindez egyrészt az elméleti viták, a szakszer∫ megközelítés, oktatás és felkészítés feladata, ám ugyanilyen fontos lehet az épített környezet mint eszköz – ez lehet segít√, inspiráló, nyugtató és biztonságot adó. Kényelem: azok a fiatalok, akiket idehoznak, általában nem éltek túl jó körülmények között, gyakran az utcán, különböz√ otthonokban, intézetekben. Egy kényelmes, meleg otthon boldogabbá teszi √ket, és jobban fogadják a segítséget is, lévén csökken az agresszivitásuk, könnyebben kezelhet√ek. Nagyon fontos, hogy a saját szobájukban legyenek a személyes dolgaik, identitásuk felépítése különösen fontos feladat. Anyagok: az épület és a belterek a rabok elhelyezésének és kezelésének eszközei. A bels√építészeti megoldásokat a lehetséges agresszivitás és vandalizmus ismeretében kell kialakítani. Jól ellenálló anyagokat kell kiválasztani, hogy az er√s épületben a radiátorok, kapcsolók, vízcsapok, WC-k is tartósak legyenek. Másfel√l a nem rögzített tárgyak, mint a székek, asztalok, edények vagy szintén tartós anyagból kell készüljenek, vagy alacsony költség∫nek kell
nyek olyan gyorsan változnak, hogy nem lehet úgy hosszú távra épületet tervezni, hogy azt kés√bb el lehessen fogadtatni. Ezt már eddig is kifogásnak használták. Mindaz látszik, hogy itt különböz√ emberek eltér√ véleményeinek, álláspontjainak bonyolult egyensúlyáról van szó. Ilyen összetett dolognál nem lehet egyértelm∫en jó vagy rossz döntéseket hozni, vagy olyanokat, melyeknek ne lenne negatív hatása. Valójában ez lépésr√l-lépésre bekövetkez√ tanulási folyamat. Az adott helyzetben vagy az adott politikai környezetben nyilván nem volt jobb megoldás. Itt jutunk vissza a politikai egyensúly és döntés kérdéséhez. A CAP 98/2000 programokban a CAP 96 hibáit felszámoltuk. Marad a történet pozitív oldala, vagyis hogy elkészült rengeteg szükséges cella, nem kell tehát elítélteket helyhiány miatt hazaküldeni, vagy hagyni, hogy még mindig a bevásárlóközpontban lófráljanak, és sorukra várva újabb b∫nöket kövessenek el vagy egyszer∫en elt∫njenek. Az ország építészete és képe pedig sok új, izgalmas épülettel gyarapszik. Végül és nem utolsó sorban: rengeteg tudás és tapasztalat halmozódott fel, amit máshol is lehet használni.
TÉTELEK ÉS RÉSZLETEK
H
a az ember börtönépítkezésen vesz részt, olyan fogalmakkal találkozik, mint √rzés és biztonság, terápia, képzés, hit, kényelem, materializáció, pénzügy. ◊rzés: ez azt jelenti, hogy meg kell akadályozni a szökést. A beton körfal 5 méter magas és sima. Semmibe sem lehet belekapaszkodni. Még a jobbító szándékú díszítés sem megengedett. Egyedül a f√kapunál nyílik, ezt √r ellen√rzi, akinek kamera és különböz√ elektronikák állnak rendelkezésére. A falak tetején elektromos szögesdrót akadályozza meg az átmászást. A zárszerkezetek mindenfajta rongálást kiállnak, és a vezérlésük gyakran a központi √rhelyr√l történik. Biztonság: a rabok közti és a rabok-√rök közti helyzet. Este tíz után mindenki a cellájába megy, amit az √rök bezárnak, nehogy verekedés törjön ki. Maximum 10-12 rab lehet együtt, de nem találkozhatnak másik csoporttal, nehogy tömegverekedés forduljon el√. Ez befolyásolja az alaprajz elkészítését. A csapatvezet√k szobáját mindig ajtó köti egy másik csapatvezet√ szobájához, hogy veszély esetén segít-
134
B∫n és börtön
lenniük, hogy cseréjük se kerüljön sokba. Ezügyben különböz√ vélemények vannak, a döntés választás kérdése. Pénzügy: A fentiek sikerére csak akkor van esély, ha pénzügyi támogatást kap. Itt két közelítést kell megkülönböztetni: 1. Megvizsgálod, mi lenne a legjobb, összeállítod a munkatervet és a szükséges költségvetést, majd eldöntöd, hogy folyósítod az összeget. 2. A kormány elvi döntést hoz, majd a pénzügyminiszter megmondja, hogy mennyi adható. Ekkor az Igazságügyminisztérium megpróbál minél több pénzt kiharcolni. Nem egészen tiszta, hogyan zajlott ez a CAP-programok esetében, de úgy t∫nik, nem mindig volt egyensúly ezen a területen. Az egyik fiatalkorú-központ kivitelezésére 14 millió gulden volt, a program
kivitelezésére pedig 16 millió guldenre lett volna szükség. Végül az építési vállalkozó elvállalta 14 millióért, de ez csak látszólag volt jó megoldás, mivel szinte elfogadhatatlan min√ségben készült el az épület, amit már 4 év elteltével renoválni kellett. A program és a költségvetés közötti feszültség, úgy t∫nik, elkerülhetetlen. „Mutasd a börtönöd, és megmondom ki vagy.” Ha egy történész bármikor vizsgálni akarja társadalmunk humanitárius voltát a börtönök min√ségét véve alapul – és ez lehet, hogy jó fokmér√ –, azt hiszem, nem kell tartanunk az évtized megítélését√l. Ezt bátran leírhatjuk abban az évben, amikor a CAP 96-ot dicsérik. A CAP 96 két év leforgása alatt nemcsak megkett√zte a börtöncellák számát Hollandiában, de határozottan rajtahagyta kézjegyét a nemzet(köz)i börtönépítészet fejl√désén.
Felhasznált irodalom
Bouwen aan detentie (Börtönépítészet), Rotterdam, 1996.
Kunst in de Bajes (M∫vészet a börtönben), Rotterdam, 1997.
Erények és b∫nök: A strasbourgi Don északi kapuja, 1276
135
