Forma 1 világa Kezdetektől napjainkig
Készítette: Tánczos Andrea (TAAOAAI.ELTE)
1
Tartalom Kezdetek ........................................................................................3. oldal Nagydíjak .......................................................................................3. oldal Csapatok ........................................................................................4. oldal Érdekességek .................................................................................5. oldal
2
A Formula-1 az autóversenyek legmagasabb kategóriája. A legelső világbajnoki futamot 1950. május 13-án rendezték Nagy-Britanniában. Eltelt közel 55 esztendő, a versenyek célja mégsem változott: a győzelem és a dicsőség.
Kezdetek A Formula–1 elődje, gyökere az európai Grand Prix Motor Racing volt. Az első, Francia Nagydíjat 1894-ben rendezték, Le Mansban. Nyertese a Renault versenyzője, a magyar Szisz Ferenc lett. 1914-ig csak egy, a francia verseny szerepelt a versenynaptárban. 1909-től 1911-ig, 1915-től 1920-ig és 1940-től 1945-ig nem rendeztek nagydíjakat. Ezen versenyek mellett rendeztek nem világbajnoki futamokat, ilyen volt az 1936-os Magyar Nagydíj is. Az első világháború után a Bugattik és az Alfa Romeók, majd 1934-től a második világháborúig az "Ezüstnyilak" domináltak. Ezt a jelzőt a két német márka, az Auto Union és a Mercedes-Benz autóira használták ezüst színük miatt. A világháború vége után nehezen éledt újra a motorsport. A Formula–1 szabályait a 1946-ban, a II. világháború után egyeztették. Az első, nem bajnoksági versenyeket is abban az évben tartották. Nem terveztek új autókat, hanem a világháború előtt használtakat vették elő, ezt az időszakot újra az Alfa Romeók uralták. A háború utáni időkben a 40-50 éves férfiak domináltak, mivel a fiatalabbak a háború miatt nem tudtak tapasztalatot szerezni. 1949-ben elindult a Gyorsasági Motoros Világbajnokság, majd egy évre rá a Formula–1 is.
Nagydíjak Minden szezon több versenyből áll, melyeket Grand Prix-nek, magyarul Nagydíjnak neveznek. Egy nagydíj hivatalos nevét mindig a rendező ország nyelvén tüntetik fel, pl.: "Magyar Nagydíj", "Grosser Preis von Deutschland". Egy országban egy évben egyszerre több nagydíjat is rendezhetnek, de nem azonos névvel, pl.: Német Nagydíj, Európai Nagydíj. Az első szezon, 1950 óta 35 különböző nevű nagydíjat rendeztek, 26 országban, 63 Formula-1-es pályán. A legtöbbet Európában, de ma már számos versenyt tartanak Észak-és Dél-Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában. Afrikában egy alkalommal rendeztek Marokkói Nagydíjat és huszonháromszor Dél-Afrikai Nagydíjat.
2
A Formula–1 történetében legtöbbször az Olasz-és a Brit Nagydíjat rendezték meg, amik eddig minden évadban szerepeltek. Nagy hagyományokkal rendelkezik a Monacói, a Belga, a Francia-és a Német Nagydíj. A Magyar Nagydíjat 1986 óta rendezik meg, megszakítás nélkül. Az első évben a világbajnokság 7 versenyből állt, az Indianapolisi 500 mérföldes verseny kivételével mindegyiket Európában rendezték. A versenyek száma mára jelentősen megnőtt, a legtöbb nagydíjat, 19-et 2005-ben rendezték. A világbajnokság bővülésének egyik oka, hogy a szabályok lefektetése, 1946 óta sok versenyt tartottak Formula–1-es szabályok szerint, amik nem számítottak bele a világbajnokság végeredményébe. Mivel a legtöbb versenyző ezeken a nagydíjakon is elindult, kézenfekvő volt, hogy az ott elért eredmény is számítson a világbajnokságban. Másrészt egyre több új ország is szeretett volna nagydíjat rendezni, különösen, amióta a sportágban megjelentek a szponzorok és rendszeressé váltak a tvközvetítések. 1973-ban már 15 versenyt tartottak az egy évvel korábbi 12höz képest, 1984 óta pedig sosem ment a nagydíjak száma 16 alá. A rendező országon belül is változhat a nagydíj helyszíne, ha új, biztonságosabb, nagyobb befogadóképességű pálya épül. NagyBritanniában 1963 és 1986 között rotációt alkalmaztak a Brit Nagydíj két tradicionális helyszíne, Silverstone és Brands Hatch között. A Német Nagydíjat ennek mintájára a Hockenheimringen (2006, 2008, 2010) és a Nürburgringen (2007, 2009, 2011) felváltva rendezik. Hasonló a helyzet a Japán Nagydíjjal, amit 2009-től szintén felváltva tartanak Suzukában és a Fuji Speedwayen.
Csapatok A Formula-1-ben összesen több mint 300 különböző csapat vett már részt. Közülük tizenegy indult 250-nél is több versenyen, ezek a következők: Ferrari, McLaren, Williams, Lotus, Tyrrell, Brabham, Arrows, Minardi, Ligier, Benetton és Jordan. A Ferrari a legrégibb (már az első évben, 1950-ben is rajthoz álltak, és azóta minden évben szerepelnek), és tizenöt konstruktőri világbajnoki címével az eddigi legeredményesebb Formula-1-es csapat. Az olasz istálló az 1960-as évek elején, majd az 1970-es évek második felében, a '80-as évek elején és 1999-től 2004-ig volt kiemelkedően sikeres. Ezen kívül a Ferrari versenyzői a Formula-1 első éveiben, amikor még nem volt konstruktőri világbajnokság, 1951 és 1956 között is három egyéni világbajnoki címet szereztek. Összesen 15 egyéni világbajnoki győzelmet
2
értek el, és 11 évben fordult elő, hogy mind az egyéni, mind a konstruktőri világbajnoki címet is megszerezték. A Williams a '80-as és a '90-es években volt sikeres, eddig összesen 9 világbajnoki címet gyűjtött. A McLaren 1980-as és a '90-es években érte el legkiemelkedőbb eredményeit, az első, 1974-es sikere óta 8 világbajnoki címet szerzett, bár az utolsót viszonylag régen, 1998-ben érte el. A Lotus 1963 és 1978 között összesen 7 világbajnoki címet ért el. Két világbajnoki címet szerzett a Cooper az 1950-es években, a Brabham a '60-as évek végén, a Tyrrell a '70-es évek elején, és a Renault 2005-ben és 2006-ban. Rajtuk kívül a Vanwall, a BRM, a Matra és a Benetton tudott egy-egy alkalommal világbajnoki címet szerezni. A Formula–1 történetének nagy részében a gyári támogatás néküli, magáncsapatok voltak többségben. 1967-től 1983-ig a Ford Cosworth DFV motorokat bármelyik csapat megvásárolhatta, elkerülve a motorfejlesztésés előállítás magas költségeit. Így számos, addig csak alacsonyabb kategóriákban induló csapat juthatott be a Formula–1-be. Az 1980-as évektől vált gyakorlattá, hogy a nagy autógyárak szoros együttműködésbe fogtak egy-két konstruktőrrel, kizárólagos motorszállítást és teljes technikai segítséget biztosítva a fejlesztések terén. A McLaren a Hondával majd a Mercedesszel, A Williams a Renault-val együttműködve ért el komoly sikereket. A folyamat a kisebb csapatok leszakadásához vezetett, 1990-ben még 19-en, 1996-ban azonban már csak 11-en neveztek a világbajnoságra. A megmaradt konstruktőrök közül többet felvásároltak: a BAR-t a Honda, a Benettont a Renault, a Saubert a BMW vette meg. Más gyárak, például a Toyota, saját csapatot indítottak. A konstruktőrök közötti esélyegyenlőség fenntartására több intézkedést is tett a közelmúltban az FIA. 2008-ra a gyártók nem készíthettek új motort, hanem a 2007-es fejlesztésű modelljeiket kellett használniuk, valamint megtiltották a tartalékautók használatát. 2009-re pedig meg kívánják határozni a csapatok költségvetésének felső határát.
Érdekességek Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Kapott pont 10 8 6 5 4 3 2 1
•
Pontáblázat:
2
•
Csapatok és versenyzőik a 2008-as világbajnokságon:
Ferrari
BMW
Renault
Williams
Red Bull
Räikönnen Massa
Heidfeld Kubica
Alonso Piquet
Rosberg Nakadzsima
Coulthard Webber
Toyota
Toro Rosso
Honda
Force India
McLaren
Trulli Glock
Vettel Bourdais
Button Barrichello
Sutil Fisichella
Hamilton Kovalainen
2
2
