SZMOG
Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog (köd) szavak összevonásából kapta. Két alapvető szmog típus létezik:
A téli (London típusú) szmog Magas légnyomás, magas páratartalom és -3 és +5 °C közötti hőmérséklet esetén alakul ki ipari és városi területeken. Kialakulásáért elsősorban a SO2, por, a koromszemcsék, kénsavcseppek a felelősek. Ennek a maró hatású szmognak a káros következményei: asztma, halálos kimenetelű tüdőödéma. 1989 januárjában Budapesten és Miskolcon is észleltek ilyen típusú szmogot.
Fotokémiai (Los Angeles-típusú) szmog Ez a típus forgalmas nagyvárosokra jellemző, fő okozói az ózon, a kipufogó gázokból származó nitrogénoxidok (NO, NO2), valamint szénhidrogének keveréke. A nappali UV-sugárzás hatására előbb ózon, majd a fenti vegyületekből reaktív szerves gyökök, végül peroxi-alkilnitrátok keletkezhetnek. A fotokémiai szmog erősen izgatja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsítja a növények leveleit. A fotokémiai szmog 25-35 °C hőmérséklet, alacsony páratartalom és 2 m/s alatti szélsebesség esetén jöhet létre. Ilyen típusú szmogot először 1985-ben észleltek Magyarországon.
Szmogriadó A lakosság egészségének védelében: csökkentik az üzemek szennyezőanyagkibocsátását (leállítás) közlekedés korlátozása
A katalizátor működési elve A katalizátor feladata az, hogy a MEGFELELŐEN BEÁLLÍTOTT robbanómotor kipufogógázának károsanyag-tartalmát csökkentse. Ezt azzal éri el, hogy a működése során fellépő magas hőmérsékleten a benne található nemesfémek a káros anyagok egy részét oxidálják, vagy ártalmatlan anyagokká alakítják.
Savas eső A csapadék általában valamennyire savas, mivel a széndioxid (CO2) előfordul a természetben, a légkörben szétoszolva, és szénsavat képez (H2CO3), így 5.6 körüli pH-t okoz.
Savas esőről akkor beszélünk, amikor a csapadék pH-ja a szénsav által okozott érték, azaz az 5.6 alatt van A kéndioxid és a nitrogénoxidok számos összetett kémiai reakción mennek keresztül, mielőtt a savas esőben található kénsavvá (H2SO4) vagy salétromsavvá (HNO3) alakulnának.
A legtöbb problémát okozó két szennyezőanyag a kéndioxid (SO2) és a nitrogén-oxidok (NOx). A légkörbe kerülõ legtöbb SO2 és NOx a szerves üzemanyagok erőművekben, iparban, lakások fűtésekor, kereskedelmi és szolgáltatási szektorban való elégetésekor keletkezik.
A múlt hónapban és február elején eddig már 23 napon lépte túl a budapesti levegő szennyezettsége az egészségügyi határértéket, de több nagyvárosban, így Egerben, Miskolcon, Debrecenben is hasonló értékeket mértek a szakemberek.
Valamikor úgy 150-200 éve, amikor Angliában nagyban dúlt az iparosodás és sok-sok szénnel füstölték teli az ország egyes vidékeit, észrevették, hogy egy gyakori lepkefaj (Biston betularia –szürke pettyesaraszoló) az addigi világos, szürkés árnyalatú egyedek mellett egyre több teljesen azonos küllemű, ám sokkal sötétebb színváltozatú egyedekkel is jelen van az adott vidékeken. A különösen szennyezett (pl. Manchester) részeken 1900-ra a színek aránya elérte a 98%-ot a sötét változat javára. Megfigyelték továbbá azt is, hogy az ipari zónáktól távol eső, tiszta levegőjű erdőkben a színek aránya megfelel az ipari forradalom előttinek, vagyis el-elvétve fordul csak elő sötétebb példány.
A sötét és a világos változatból is egy nagyobb csapatnyit összeszedtek, majd szabadon engedtek pontosan ugyanannyi sötét és világos egyedet egy szennyezett környezetben lévő erdőben. Másnap éjjel visszatértek a helyszínre és fénycsapdázással vizsgálták a lepkék túlélését. Az eredmény egyértelmű volt: a szennyezett környezetben a világos lepkék 13%-a, míg a sötétek 27,5%-a élte túl az éjszakát. Ellenpróbaként ugyanezt megtették egy nem szennyezett erdőben, ahol az eredmény 14,6% 4,7% tiszta. Úgy tűnt tehát, hogy a koszos törzsön sötétnek lenni jó, mert úgy képes beleolvadni a környezetbe, míg világos törzsön a világos lepke képes ugyanezt a mimikrit megvalósítani.
