Forgács Tiborné Gál Józsefné TANÍTÓI KÉZIKÖNYV A matematika csodái címû 2. osztályos taneszközcsaládhoz

Forgács Tiborné–Gál Józsefné

TANÍTÓI KÉZIKÖNYV A matematika csodái címû 2. osztályos taneszközcsaládhoz

Dinasztia Kiadó

1

Írta: Forgács Tiborné Gál Józsefné Felelõs szerkesztõ: Bihari Erzsébet Tördelõszerkesztõ: Lascsik Tivadarné © Forgács Tiborné Gál Józsefné 1999 ISBN 963 657 132 5 A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Dinasztia Kiadó

2

Bevezetõ A másodikos tankönyv fõbb jellemzõi: NAT-kompatibilis. Tartósan használható, a „kislépések” elvét alkalmazza. Az adott korosztálynak megfelelõ szinten építi fel a követelményeket: szemléltetés, közlés, magyarázat. Épít a már tanult ismeretekre, folyamatosan ismétel, mely egyben a felzárkóztatást is biztosítja. E kiadványunkkal segítséget szeretnénk nyújtani a második osztályban tanító kollégáknak. Hangsúlyozzuk, hogy segítséget és nem szigorúan betartandó utasításokat kínálunk. Mindez a megjelent tanmenetjavaslatra is vonatkozik. Fontos, hogy minden tanító a saját osztályának megfelelõ tempót és „arculatot” alakítson ki, s ha szükséges, a jobb megértés érdekében változtasson az elõírt mennyiségen vagy sorrenden. A tankönyv tananyaga megfelel a NAT-ban elõírtaknak, heti 4 órában megtanítható. A tanmenetjavaslatot heti 5 matematikaórára dolgoztuk ki, hiszen véleményünk szerint 2. osztályban még szükség van a heti 5 órára, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére igazán csak így jut idõ. Fontos, hogy az esetleg szûkösebb óraszámok esetén se maradjon el a tevékenykedtetés, hiszen a tantárgyban rejlõ szépségek felfedeztetéséhez ez elengedhetetlen. Ne mi tanítsunk törvényszerûségeket, tanulóink játékosan jussanak el a helyes következtetések levonása után az összefüggések meglátásáig. A tananyag elrendezése a javasolt tanulási-tanítási sorrendet és a kislépések elvét követi. A tankönyv feladataira szervesen épülnek a munkafüzet feladatai, melyek segítik a jobb megértést és sok-sok gyakorlási lehetõséget biztosítanak. A mellékelt eszközök használatával biztosabb a megértés és a befogadás, egyben játékosak is. A tanító feladata meghatározni, hogy ezeknek az eszközöknek a használatát kinél meddig tartja szükségszerûnek. Nem szabad, hogy az eszközelvonás drasztikus legyen, ezt a pedagógusnak személyre szabottan kell eldöntenie. A hiányosságok feltárásához nagy segítséget nyújtanak a diagnosztizáló felmérések. Az ellenõrzést-értékelést az elõre összeállított feladatlapok, míg az órára való tervezést a tanmenetjavaslat és az óravázlatok segítik. A gyakorló munkafüzet feladatait az órai differenciálásnál vehetjük igénybe, vagy otthoni gyakorlásra ajánljuk. Bízunk abban, hogy tankönyvünket és munkafüzetünket nemcsak a gyerekek, de a kollégák is szívesen fogadják, és olyan örömmel dolgoznak belõle, mint amilyen örömmel mi készítettük. A szerzõk

3

A 2. osztályos tanterv négy témában

I. II. III. IV.

Gondolkodási módszerek alapozása Számtan, algebra (sorozatok, függvények) Geometria, mérés Valószínûség, statisztika

Azokat a célokat, követelményeket, tartalmakat, amelyek továbblépést jelentenek az elõzõ évhez képest, dõlt betûvel jelöljük. I. Gondolkozási módszerek alapozása Célok: – az érzékelés és a megfigyelõképesség fejlesztése, – az adatok pontos lejegyzésére szoktatás, – tapasztalatok, megfigyelések kifejezése tevékenységgel (csoportosítás, sorba rendezés) szóban, jelekkel, – a passzív szókincs bõvítése egyszerû matematikai kifejezésekkel, – összefüggés-felismerõ és ítélõképesség fejlesztése, alkotóképesség formálása, – lejegyzett kapcsolatok értelmezése. Követelmények: – halmazból megadott tulajdonságú elemek kiválogatása, – kiválogatott elemek közös tulajdonságának megnevezése, – megnevezett tulajdonságok szerint halmazok elemeinek kétfelé válogatása, – tárgyak, számok sorba rendezése megadott szempont szerint, – elemek, számok behelyettesítése a nyitott mondatba, – több lehetõség keresése kombinatorikus feladatokban. Tartalom: – elemek osztályozása, kétfelé válogatása, részhalmaz és kiegészítõ halmaza, – egy, két vagy több szempont szerint tárgyak, számok sorba rendezése, – állítások igazságáról döntés, – nyitott mondatokba elemek behelyettesítése, kiegészítés igazzá vagy hamissá, – halmazok létrehozása és jellemzése állításokkal, – kombinatorikus feladatokban minél több lehetõség keresése. II. Számtan, algebra Célok: – a 100-as számkörben a biztos számfogalom kialakítása, – a biztos mûveletfogalom kialakítása, – a mûveletek közötti összefüggések megfigyeltetése, – a becslések fejlesztése, – biztos tájékozódás a tízes számrendszerben a 100-as számkörön belül, – az alapmûveletek körében biztos számolási készség, – a matematikai tartalmú szövegek megértése, rögzítése, megoldása.

4

Követelmények: a százas számkörben a számfogalom területén: – tárgyak meg- és leszámlálása egyesével, kettesével, ötösével, tízesével, – hosszúság, ûrtartalom és tömeg meg- és kimérése alkalmi egységekkel és többszöröseikkel, – számok nevének és jelének pontos ismerete, írása, – számok nagyság szerinti összehasonlítása, sorba rendezése, – számok egyes, tízes szomszédainak ismerete, – számok helyének megkeresése a számegyenesen, – számok sokféle neve: kéttagú összegalak 20-ig, különbségalak, kéttényezõs szorzatalak, hányadosalak. a mûveletfogalmak területén: – az összeadás, kivonás, szorzás, osztás értelmezése, – tevékenységrõl, rajzról, képrõl, szöveges feladatról elolvasás, leírás, eredmény leolvasás. a számolás területén: – összeadás, kivonás eszközhasználat nélkül, – szorzás, osztás egyjegyûvel, – kétjegyû szám szorzása, – maradékos osztás, – számítások ellenõrzése, – egyszerû szöveges feladat értelmezése, felírása, megoldás mûvelettel is, – szabályosságok felismerése egyszerû sorozatokban, sorozatok folytatása. Tartalom: – a 100-as számkörben a számfogalom kialakítása, – halmaz, számosság és mérõszám meg- és leszámlálás, meg- és kimérés, – csoportosítások, helyi érték, alaki érték, valódi érték, – a számok nagyság szerinti rendezése, helyük, becsült helyük, egyes, tízes számszomszédok, – számok tulajdonságai. mûveletek: – összeadás, kivonás, pótlás a 100-as számkörben tevékenységgel, fejben, – az összeadás és kivonás tulajdonságainak tapasztalása, kapcsolatuk, – szorzás, bennfoglaló osztás és egyenlõ részekre osztás értelmezése tevékenységgel, maradékos osztás, – szorzás és osztás mûveleti tulajdonságai, a két mûvelet kapcsolata. számolás: – összeadás, kivonás a 100-as számkörben, a különféle számolási eljárások megismerése, gyakorlása, – a kisegyszeregy és az alap osztási esetek megtanulása, – kétjegyû számok szorzása egyjegyûvel a 100-as számkörben, – zárójel használata, – szöveges feladatok megjelenítése tevékenységgel, rajzzal, lejegyzése mûvelettel és anélkül, megoldása, összetett szöveges feladatok, adatok lejegyzése, – szöveges feladatok alkotása helyzethez, mûvelethez, – nyitott mondatok igazzá tétele kirakással, rajzzal, próbálgatással (relációs jelek használata), – törtszámok elõkészítése tevékenységgel, – sorozatok kiegészítése, folytatása (számokkal is), – különbségsorozat, hányadossorozat, – szabályok keresése függvénytáblázatokban, szabály megfogalmazása, lejegyzése számokkal, jelekkel.

5

III. Geometria, mérés Célok: – tér- és síkgeometriai tapasztalatok gyûjtése, – tengelyesen tükrös alakzatokról tapasztalatok gyûjtése, – ismerkedés a mérõeszközökkel, mértékegységekkel, – a mérõeszközök célszerû megválasztására szoktatás, – mérések gyakoroltatása, – mérés elõtti becslésre szoktatás. Követelmények: – másolás 4–10 elembõl térben, síkban, – adott tulajdonságú testek, síkidomok megalkotása, – néhány egyszerû test és síkidom nevének ismerete (sokszög, négy-, háromszög, négyzet, téglalap, kocka, téglatest), – hajtogatással adott síkidom felismerése, elõállítása, – a négyzet és a téglalap néhány tulajdonságának ismerete, – hosszúság, ûrtartalom és tömeg meg- és kimérése alkalmi és szabványos egységekkel, – mérõeszközök helyes használata, – mérés elõtti becslés. Tartalom: – testek építése, – testek tulajdonságainak megfigyelése, – téglatest, kocka építése, vizsgálata, – síkidomok elõállítása, tükrös síkidomok készítése, – síkidomok tulajdonságai (oldalak száma, csúcsok, konvexség, tükrösség) szétválogatásuk, – négyszögek vizsgálata: téglalap, négyzet, – derékszög hajtogatása, – vonalak megfigyelése, válogatása, – tükrözés tevékenységgel, – összemérések (hosszúság, tömeg, ûrtartalom, idõ, terület), – mérések alkalmi és szabvány egységekkel (cm, dm, m, kg, dkg, l, dl, óra, perc, másodperc), – mérõeszközök helyes használata. – becslés. – síkidomok területének mérése lefedéssel. IV. Valószínûség, statisztika Célok: – tapasztalatszerzés, szemléleti alapozás konkrét valószínûségi játékok alapján. Követelmények: – valószínûségi kísérletben az elõfordulás gyakoriságának megállapítása. Tartalom: – valószínûségi megfigyelések, játékok, kísérletek a „biztos”, „lehet, de nem biztos”, „lehetetlen” fogalmának elkülönítésére, – események megfigyeltetése, – adatok gyûjtése, – grafikon készítése, – adatok leolvasása grafikonról. 6

Ismétlés

Tk. 4–17., Mf. 4–16. Az elsõ osztályos tananyag ismétlésének pontos idejét minden pedagógus maga állapítja meg, hiszen ez függ a gyerekek tudásszintjétõl, függ attól, hogy mennyit felejtettek a nyári szünetben, s a tanító feladata újra felébreszteni az érdeklõdést és a kíváncsiságot a tantárgy iránt. A tanmenetjavaslatban kb. 3 hét az ismétlõ idõszak. Továbblépnünk csak akkor szabad, ha a számés mûveletfogalomról tanultakat felelevenítettük, átismételtük és begyakoroltattuk. A diagnosztizáló felmérés elõtt (kb. 2 és fél hét) a gyerekeknek az alábbi dolgokat tudniuk kell: • tárgyak szétválogatása és sorba rendezése adott tulajdonság, ill. szempont alapján • több, kevesebb, ugyanannyi szavak helyes használata • halmazok összehasonlítása számosság szerint • tárgyak meg- és leszámlálása • számok jelének, nevének ismerete, pontos írása • számszomszédok jelének, páros-páratlan számok felismerése • a számok nagyság szerinti összehasonlítása és sorba rendezése • <, >, = jelek pontos ismerete • számok helyének megkeresése a számegyenesen • a számok kéttagú bontott alakjainak ismerete • az összeadás és a kivonás értelmezése • tevékenységrõl, tárgyról, képrõl mûveletek leolvasása • mûveletek eredményének leolvasása kirakásról, rajzról • kéttagú összeadás és kivonás eredményének kiszámolása készségszinten • szöveges feladatok értelmezése, adatgyûjtés, megoldás • sorozatok folytatása. Tk. 4./1. Mesélj a képrõl! A képolvasás célja a megfigyelõképesség mozgósítása. Ez a feladat nemcsak arra jó, hogy tanítványaink újra megnyíljanak és a kép segítségével beszélgetést, élménybeszámolót kezdeményezhessünk a nyáron történtekrõl, hanem sok-sok matematikai feladatot kínál. Nemcsak az elsõ órán tudjuk használni, de a folyamatos ismétlés során újra vissza-visszatérhetünk ide: Pl.: • leszámlálás • számok írása • igaz–hamis állítások • csökkenõ vagy növekvõ sorozat alkotása • több, kevesebb, egyenlõ reláció • szöveges feladatok alkotása… stb. Tk. 5./1. Számok jelének és nevének pontos ismerete. Növekvõ sorrend állítása. Tk. 5./2–3. Számszomszédok megnevezése. (Jó, ha felhívjuk a gyerekek figyelmét arra, hogy az utcák házszámozása a valóságban nem így van. Kérdezzük meg õket, mit tudnak errõl?) Ezzel együtt a páros–páratlan számokról tanultak felidézésére is sor kerül. Számok nagysága szerinti összehasonlítása, csökkenõ-növekvõ sorrendbe rendezésük. 7

Tk. 5./4. Csökkenõ-növekvõ sorozatok. Megjelenítésüket a füzetben számegyenes rajzolásával kérjük. Így jól leolvasható a számok egymás közti kapcsolata. Kérhetjük a két feladat összehasonlítását. • Mondj igazi állításokat! • Mit figyelsz meg? • Találtál-e azonos számokat? • Miért nincs páros szám a négyes feladatban? • Olvasd le a számszomszédokat! • Lehet-e páratlan számnak páratlan szomszédja? Tk. 6./1. Az összeadások és a hiányos összeadások megoldása mellett idézzük fel, hogy mit tanultunk. Pl.: az elnevezésekrõl (összeadandók, tagok, összeg vagy eredmény), a tagok felcserélhetõségérõl. Kérjük egy-egy kijelölt rajzos vagy tárgyak kirakásával történõ megjelenítését. Mondjunk szöveges feladatot a képekrõl, tárgyakról. A kapott eredmények összehasonlításakor keressünk egyenlõségeket. • Mit tapasztalsz, ha páros számhoz párosat adunk? • Mit tapasztalsz, ha páros számhoz páratlant adunk? • Mit tapasztalsz, ha páratlan számhoz párosat adunk? • Mit tapasztalsz, ha páratlan számhoz páratlan számot adunk? Hf.: Egy-egy kijelölt oszlop kapott eredményeit jelöljék számegyenesen. Tk. 6./2. Szöveges feladatok hangos olvasása, értelmezése. Kérjük rajzos megjelenítését. Közösen gyûjtsük ki az ismert adatokat. • Mit keresünk? • Ki evett többet? Mennyivel? Állítsuk fel a nyitott mondatot! Készítsünk írásos választ! Tk. 6./3. Kövessük a 6/1-es feladatnál használt algoritmust. Elevenítsük fel az elnevezéseket. Kérjünk rajzot. Alkossanak szöveges feladatot. Hasonlítsuk össze a kapott eredményeket! 6/3. a) – Hányados jelölése számegyenesen. • Találtál-e egyenlõeket? Miért lehet ez? Indokolj! • Mit tapasztalsz, ha páros számból párosat veszünk el? • Mit tapasztalsz, ha páros számból páratlant veszünk el? • Mit tapasztalsz, ha páratlan számból párosat veszünk el? • Mit tapasztalsz, ha páratlan számból páratlant veszünk el? Tk. 6./4., 5., 6. Mindhárom esetben kérjük a feladat hangos olvasását. Az adatok gyûjtése még közösen történjen. A nyitott mondatok felállítását önállóan végezzék a gyerekek, majd frontális osztálymunkában ellenõrizzék helyességüket. A megoldás és a szöveges válasz szintén önálló munka legyen. Ne feledkezzünk meg az ellenõrzésrõl! Jól számoltunk-e, s valóban a feltett kérdésre adtuk-e a választ? Tk. 7./1. Frontális osztálymunkában dolgozzuk fel. Így lehetõségünk nyílik arra, hogy a gyerekek megfigyelõképességét nyomon kísérjük, s figyelemmel követhetjük szám- és mûveletfogalmuk helyes alakulását. Hallgassunk meg minél több megoldást, alkossanak szöveges feladatokat.

8

Tk. 7./2. A szabályjáték megoldásához használhatjuk az 1. osztályos mellékletben található táblázatot és a számkártyákat vagy korongokat, pálcikákkal kirakathatjuk a padra is. Hasonlítsuk össze a már ismert adatokat soronként. • Mit ismerünk? • Melyik több vagy kevesebb és mennyivel?… stb. Vigyázzunk, mert több szabály is igazzá teszi a gépes játékot. Soha ne elégedjünk meg félmegoldásokkal! Gyerekeinktõl ne csak a szabály felírását kérjük, hanem indoklásukat is hallgassuk meg. Tk. 7./3. Több, kevesebb, ugyanannyi. Ezeket a feladatokat még mindig nagyon kedvelik, bár már nehézséget nem jelent számukra. Inkább házi feladatnak ajánljuk, hogy tanulóinknak legyen idejük szépen, gondosan rajzolni. Tk. 7./4. Fontos, hogy a gyerekek elõször csak spontán megnyilatkozásokat tegyenek, számláljanak, mondjanak hamis–igaz állításokat. Csak ezután kerüljön szóba a sorszám, a jobb és a bal fogalmak felidézése és használata. Majd a kijelölt feladatok megoldása. Tk. 8./1., 3. Számfeladatok írása adott képrõl, ill. színes rudakról. Tk. 8./2., 4. „Láncszámolás”-alapmûveletek gyakorlása (+, –). Tk. 8./5., 6. A szöveges feladatok nyitott mondatainak felírásához is „láncszámolás” szükséges. 5. feladat: Itt újra elõkerül az ugyanannyi fogalma. Kérdezzük meg: – Bercinek több gesztenyéje lesz, vagy kevesebb? Indokolj! A gyerekek az indoklásnál sok esetben hivatkoznak a „maradt” szóra, mely számukra azt sugallja, hogy elõtte több volt. Kérjünk az értelmezésre példát tõlük. 6. feladat: Ennél a feladatnál pedig a „kapott” szónak tulajdonítanak jelentõséget. Tegyük fel nekik a következõ kérdését, s a választ indokolják is meg: – Hány szál virágja van most édesanyának? A mérésekrõl tanultak felidézéséhez nem elegendõ a tankönyv feladatainak megoldása. A gyerekek újra végezzenek tényleges méréseket. Tk. 9./1. Ennél a feladatnál kerüljenek valóságos, kézzel fogható tárgyak és mérõeszközök a tanító asztalára, s a gyerekek maguk végezzék el a válogatást, csoportosítást. Ha erre nincs mód, frontális osztálymunkában applikációs képek és szókártyák felhasználásával táblánál oldjuk meg a feladatot. Az „Ugye nem felejtetted el” kifejezés többször is megtalálható a könyvben. Úgy érezzük, ez egy közvetlenebb kapcsolatteremtési lehetõség. Bízunk abban, hogy nem felejtették el az elõzõ évben tanultakat, s ha igen, most még van lehetõség a pótlásra. Az új ismeretek feldolgozásakor többször megjelenik ez a kifejezés, mely a folyamatos ismétlést, a megszilárdítást szolgálja, biztosítva ezzel a felzárkóztatást is. Tk. 9./2. Konkrét példák említését várjuk el tanulóinktól, s dicsérjük meg azokat, akik szöveges feladatos megoldásokat mondanak. Ha a tanító jónak látja, ez a táblázatos összefoglalás átmásolható a füzetbe, s a késõbbiekben gyerekeink, ha szükségét érzik, elõrelapozhatnak. Tk. 9./3. Ki gyûjtött többet? Mennyivel? – irányított kérdésekkel már az adatgyûjtés egy része megtörténik. Ezt követõen a gyerekek tegyenek fel kérdéseket. Biztosak lehetünk abban, hogy a követke9

zõ kérdés elhangzik. – Hány kilogramm újságot gyûjtött a két fiú összesen? A mértékegység pontos használatát követeljük meg a kérdések kapcsán is. Tk. 10./1. A számok nevei írásos alakban találhatóak, a gyerekek feladata a helyes számjegyírás. a) Elsõ lépésben csak azt végeztessük el, a relációs jelek használatát még nem kérjük. Elõbb ellenõrizzük le a feladatot, valóban hibátlanul dolgoztak-e a gyerekek és ha javítottuk az esetleges hibákat, csak akkor várható el, hogy a megfelelõ jeleket fogják használni. b) Csökkenõ sorozat alkotása után a számok jellemzésére is kerüljön sor. (Pl.: egyjegyû, kétjegyû, páros, páratlan… stb.) • Melyik a legkisebb? • Melyik a legnagyobb? • Mennyi köztük a különbség? Tk. 10./2. Számok bontása tízesekre és egyesekre. A feladatot játékosan, pénzhasználattal is ismételtethetjük. A gyerekek mondjanak közben szöveges feladatokat. Játszhatunk „boltosat”. A bemutatott példa egyértelmû segítséget nyújt. Tk. 10./3–4. Önálló munkára adható, de a feladatfüzetbe történõ átmásolása után „Számkirály” választására is alkalmas. • Ki a leggyorsabb és a legpontosabb? A „Nyitott mondatok”-ról néhány szó. A nyitott mondat célja, hogy elõkészítse az egyenletek és egyenlõtlenségek fogalmát, majd kellõ tapasztalatszerzés közben fokozatosan érlelje azokat. Az egyenletek, egyenlõtlenségek olyan speciális nyitott mondatok, amelyeket számhalmazokon értelmezünk, s a mondat állítmánya a <, >, = relációk valamelyike, vagy ezen relációk tagadása (pl. nem nagyobb). Valójában akkor tekintünk megoldottnak egy nyitott mondatot, ha pontosan megadtuk igazsághalmazát. Tk. 10./5. 20 – 7 < 11 + 3 4 + 13 = 17 – 6

I H

k p

18 – 3 > 6 + 12 2 + 14 / 20 –4

H I

p k

Nagyon fontos, hogy a következõ kérdéseket feltegyük. • Szükséges minden esetben kiszámolnod a feladatokat? Indokolj! • Hogyan tehetjük igazzá a nyitott mondatokat? Tk. 11./1., 2. Teljes egyjegyû számhoz egyjegyû hozzáadása tízesátlépéssel. Ha szükségesnek találjuk, korongos tábla segítségével megjeleníthetõ a feladat. Itt is a gyerekek beszéljenek! Mi történik? Miért? Tk. 11./3. Átmásolás után válasszunk „Számkirályt”. Az ellenõrzést kérhetjük a tagok felcserélésével vagy kivonással. Tk. 11./4. A szöveges feladatmegoldását számegyenes készítésével kérjük. Tk. 12./1., 2. Teljes kétjegyû számból egyjegyû elvétele tízesátlépéssel. Ugyanolyan algoritmussal dolgozhatjuk fel, mint a 11/1, 2-es feladatokat. 10

Tk. 12./3. Ugyanolyan algoritmussal dolgozhatjuk fel, mint a 11/3-as feladatot. Az ellenõrzést összeadással kérjük. Tk. 12./4. Szöveges feladat megoldása, teljes kétjegyû számból egyjegyû elvétele. Tk. 13./2. Szabályjáték, kétbemenetû gépek. a) + = – = –+ b) = + vagy = –

=++ = +

vagy

= =

++ –

Minden esetben „ültessük vissza a kapott számokat a táblázatba, ellenõrizzük le, vajon jól számoltunk e. Tk. 13./3. A nyitott mondatok megoldásánál hívjuk fel tanulóink figyelmét arra, hogy pontosan, figyelmesen nézzék meg a jelöléseket. Itt nemcsak a relációs jelekre és a feladatokban használt ábrákra gondolunk, hanem az adott jelek mögött található kettõspontokra vagy egyenlõségjelekre. Abban az esetben, ha a jel kettõspont, tanulóinknak több megoldást kell keresniük. Ha viszont egyenlõségjel szerepel, akkor csak egyetlen szám teszi igazzá a nyitott mondatot. Az ellenõrzés itt is elengedhetetlen. A d), e) és f) feladatoknál emlékeztessük õket, hogy az azonos jelölések csak azonos számokat rejthetnek. Tk. 14./1–15./3. Ezeknél a feladatoknál nagyon jól érvényesülhet a tantárgyi koncentráció, hiszen ezekkel az ismeretekkel már környezetismeret órán is találkoztak tanulóink. Elevenítsük fel az évszakok nevét, a hozzájuk tartozó hónapokkal, soroljuk el a hét napjait, s beszéljünk a napirendrõl, melynek kapcsán szóba kerülnek a napszakok. Ezt követõen vegyük elõ az iskolai applikációs órát, ismételjük át a rajta található beosztásokat. Állítsunk be rajta különbözõ idõpontokat, leolvasásukat kétféleképpen követeljük meg. Tk. 15./4. A római számok ismétlésekor nagyon fontos újra megbeszélni a jelöléseket. Gyerekeink ezt még ilyenkor elég könnyen elfelejtik, hiszen a hónapok, kerületek, fejezetek jelölése nem része mindennapjaiknak. Ez a feladat kiegészíthetõ azzal, ha a tanító ír a táblára római számokat, s azt a gyerekeknek kell arab számokkal kifejezniük. Játékos (frontális osztálymunkában megoldott) feladatként mûveletek megoldását is kérhetjük: Pl.: 8 + 11 = 19 VIII + XI = XIX stb. Tk. 16./1. Számegyenes használatával jól érzékelhetõ, hogy egy számnak sok neve lehet. Itt pl. a 6 négyszer is szerepel. A számegyenest 0–15-ig rajzoltassuk, s egy beosztás két négyzetháló legyen. Tk. 16./2. Dicsérjük meg a sok megoldást keresõket. Ez a feladat versenyzésre is alkalmas. – Ki tud több feladatot írni két perc alatt?

11

Tk. 17./3–8. Hogy a szöveges feladatok megoldása ne csak mechanikusan történjen, játékosabbá tehetjük azzal, hogy kártyákra sok-sok nyitott mondatot írunk, s a gyerekeknek kell közülük kiválasztani a helyeset. Ha netán hibásan döntöttek, az általuk választott nyitott mondatra kérjük a szöveg helyes átalakítását. Ha mindezeket alaposan átismételtük, nem sürgetve tanítványainkat, az év eleji felmérések jól fognak sikerülni. Ha azokat kielemeztük, és leszûrtük belõle a tanulságokat, korrigáltuk az esetleges hiányosságokat, akkor kezdhetünk az új anyagrész feldolgozásához.

12

Százig számolunk

Tk. 17–23. o. Mf. 16–22. o. A számkörbõvítést az 1. osztály végén már megismert és használt 100-as korongos tábla segítségével végezzük. A számok megjelenítéséhez kérjük a takarótábla használatát, ami elõsegíti a gyors és pontos számolást, az analógiák meglátását. Tk. 17./1. A számlálást mutassák a táblán a tanulók, és mondják is el. Pl.: 30 Ft 3 tízes sor 50 Ft 5 tízes sor stb. Tk. 17./2. A tábláról olvastassuk le a számokat a következõ sorrendben! – kerek tízesek – 5-re végzõdõ számok – analógiák alapján más számok Pl.: 1-re végzõdõek: 21, 41, 71 stb. 3-ra végzõdõek: 33, 53, 23 stb. Beszéljük meg, miért könnyû megtalálni ezeket a számokat. Kérjük a számok helyének megmutatását a korongos táblán. Rendezzünk versenyt, mellyel játékosan gyakoroltathatjuk a számok közötti tájékozódást, a nagyságviszonyok alkalmazását. Utasításunk lehet: – Mutasd meg a helyét, és nevezd meg, melyik számra gondoltam! Pl.: – A 20-nál 3-mal nagyobb szám. – Kerek tízes a 36 és 42 között. – A 65-nél 2-vel kisebb stb. Tk. 17./3. A számsorozatok folytatásához kérhetjük a 100-as tábla használatát. Tk. 17./4. A számegyenesen ténylegesen végezzék el a tanulók a lépegetést. Fogalmazzák meg a különbségeket, állapítsák meg a szabályszerûségeket. Pl.: A számsorozat tízesével növekszik, illetve csökken. A számsorozat minden tagja 5-re végzõdõ szám, mert az egyesek értéke nem változik, ha tízessel változtatunk stb. Tk. 18./1. A 100-as tábla megismerését játékosan végezzük. Tudatosan irányítsuk a tanulók figyelmét a szabályszerûségekre, melyek nagyon fontosak a számok világában. Figyeltessük meg soronként majd oszloponként a számokat, majd hasonlítsuk össze azokat. Pl.: – Mit veszel észre, ha az 1. és 2. sor számait megfigyelted: (jobbra 1-gyel nõ, balra 1-gyel csökken). – Figyeld a többi sort! Igaz-e ezekre is? – Figyeld meg az egymás alatti számokat! (pl. 1. oszlop, 2. oszlop, utolsó oszlop stb.) Mit veszel észre? (Egymás alatt föntrõl lefelé 10-zel nõnek, lentrõl felfelé 10-zel csökkennek a számok.) 13

Végezzünk megfigyelést átlós irányban is. Állapítsuk meg, hogy itt is szabályosság van a számok rendjében: a különbség minden esetben 11. Gyakoroljuk játékosan a számok megkeresését. – Melyik számra gondoltam? Keresd meg a számtáblán, és nevezd meg a számot! Pl.: – A 28-nál több, a 30-nál kevesebb. – A 47-nél kevesebb, de a 45-nél több. – 5-re végzõdik, a 40 és 50 között található stb. Minél gondolkodtatóbb feladatot találunk ki, annál érdekesebb lesz a játék is a tanulóknak. A fokozatosságot vegyük figyelembe! Külön figyeljük meg a 100-as számot. Állapítsuk meg, hogy háromjegyû páros szám, a helyiértékeket meg is nevezhetjük. Ezután végezzük el a tankönyv soralkotási feladatait (a, b). Tk. 18./2 Elõzze meg a feladat leírását és megoldását szóbeli gyakorlás. Az összehasonlítást mindkét formában fogalmazzák meg a tanulók. Pl.: A 30 kevesebb a 90-nél, a 90 több a 30-nál. Aki tudja, a különbséget is megállapíthatja. Pl.: A 30 60-nal kisebb a 90-nél, a 90 60-nal több a 30-nál. Tk. 18./3. Itt is közös feladatmegoldással kezdjük a számok alkotását (a) feladat). Használjuk az 1. osztályos számkártyákat, ami lehetõséget ad arra, hogy a számok helyének megváltoztatását ténylegesen elvégezzék a tanulók. Állapítsuk meg, hogy 3 számjegy esetén ugyanaz a számjegy kétszer szerepelhet a tízesek helyén. Pl.: 7, 1, 4 71, 74; 14, 17; 41, 47 Amennyiben nem fogalmazzuk meg, hogy egy-egy számjegy nem ismétlõdhet, akkor a következõ számokat is leírhatják: 77, 11, 44. Ez a feladat jól fejleszti a tanulók logikus gondolkodását, és játéknak is alkalmas. Ki lesz a leggyorsabb a számjegyek alkotásában? Természetesen az összes lehetõséget kérjük. Ezt nehezíthetjük azzal, ha 4 számjegybõl alkotjuk a számokat, így több a variációk száma.

14

Számok nagyságviszonyai

Tk. 19./1. A számok közötti tájékozódásban a 100-as számtábla mellett a számegyenes is fontos eszközünk, ezért használatát folyamatosan ajánljuk és kérjük. Szükség van a tanítói eszközre is, ezért elkészítését fontosnak tartjuk. Természetesen a táblára történõ felrajzolása is megfelelõ. Óra elején a játékos gyakorlás egyik módja lehet a számok megkeresése a számegyenesen. Ezt kapcsoljuk össze azzal, hogy a megkeresett számokról a tanulók mondják el a jellemzõket. Pl.: Az elsõ keresett szám a tankönyvben a 18. Errõl az alábbiakat tudom: – kétjegyû páros szám, kisebbik egyes szomszédja a 17, nagyobbik a 19. stb. Ahogy bõvül az ismeret (pl. tízes szomszéd), egyre többet tudnak elmondani. Fontos a pontos és gyors tájékozódás, a mûveletek megoldásánál a becsült értékek megállapításához elengedhetetlen. A számok helyét a táblai applikáción vagy a fólián is keressük meg, segítsük ezzel azokat a tanulókat, akiknek esetleg mindez gondot jelent. A soralkotásnak a rendezésen túl a matematikai gondolkodás fejlesztésében is jelentõs szerepe van. Ezért fontos a „mit tapasztalsz” kérdésre kért válaszunk. Állapítsák meg a tanulók, hogy a számok nagysága szerinti rendezésében a tízesek értéke dönt. Amennyiben a tízesek értéke megegyezik, akkor kell figyelni az egyesek értékét. A gyakorlást egészítsük ki szóbeli, táblai megkereséssel. Az mutathatja a táblánál, pl. aki a leggyorsabb, így motiváljuk a tanulókat abban, hogy minél gyorsabban próbálják megtalálni a számokat. Segítségként kérjük annak megállapítását, melyik tízesek között találjuk a keresett számot. Pl. Ha a keresett szám a 63, akkor a 60 és 70 között, a 60-hoz közelebb, tõle jobbra 3 egységnyire találjuk stb. Tk. 19./2. A számok olvasását számjegyekkel és betûkkel leírva is kérjük. Szóbeli utasításra is írjanak számokat a tanulók a füzetbe. A számok összehasonlítását a jelek leírása után szóban is kérjük. Pl.: Az 52 több a 39-nél, a 39 kevesebb az 53-nál. Tk. 19./3. Ez a feladat jó lehetõséget ad a gyakorlásra mind a számok megkeresését, mind leírását illetõen. Tk. 19/4. Az önálló munkát készítsük elõ a tanórán szóbeli gyakorlással.

15

Számok szomszédai

A számokkal való ismerkedés során már beszéltünk az egymás melletti számokról, a szomszédokról. Most megtanítjuk az egyes szomszédok mellett a számok tízes szomszédait is. Ezt már eddig is kerestük, csak nem neveztük meg. Tk. 20./1. A számegyenes segítségével szemléletessé tesszük a számszomszédok keresését. Elõször az egyes szomszédokat kerestetjük meg, ezt már tudják a gyerekek. Ezt követõen a tízes szomszédok keresését végezzük. Állapítsuk meg, hogy a kisebbik tízes szomszéd a számegyenesen a számtól balra, a nagyobbik tízes szomszéd tõle jobbra található. A leírásban is ezt tesszük. Elé a kisebbik, jobbra mellé a nagyobbik szomszédot írjuk. Tk. 20./2. Fontos a pontos szóhasználat megtanítása. Tk. 20./3. A lejegyzés megtanítása és gyakoroltatása érdekében végeztetjük ezt a feladatot, melyet az elõzõvel már megfelelõen elõkészítettünk. A lejegyzésben fontos, hogy a számok között maradjon ki hely. Pl.: e: _______ 34 _______ t: _______ 34 _______ Tk. 20./4. A számsorozatok alkotásának a számok írásán, a számításon túl a figyelem és koncentrációkészség fejlesztésében is nagy jelentõsége van. Ezért az óra eleji számolásokhoz, a folyamatos gyakorlásokhoz is ajánljuk.

16

Páros, páratlan számok

Tk. 21./1. Beszélgessünk a képrõl. A tanulóktól várjuk a megállapítást: – A házszámok kettesével növekszenek. – Az egyik oldalon csak páros, a másik oldalon csak páratlan számok szerepelnek, mert így állapítják meg az utcák házszámait a valóságban (páros oldal, páratlan oldal). A páros, páratlan számok tanítását a következõ sorrendben végezzük: a) kerek tízesek vizsgálata, b) 5-re végzõdõ számok vizsgálata, c) egyéb számok vizsgálata. a) A tízesek közül a 10 és a 20 már ismert a tanulóknak, mert ezt 1. osztályban tanulták. Ebbõl következtetve vezessük le a többi kerek tízes számot. Állapítsuk meg, hogy mivel a 10 páros szám, a többi tízesben ugyanez szerepel többszörözve, így mindegyik kerek tízes páros szám lesz. Ennek bizonyításához használjuk a korongokat, a játékpénzt. Ha a párosítást elvégeztetjük, a tanulók azonnal megértik és látják mindezt. b) Egyszerûsítve bizonyíthatjuk a játékpénzzel az 5-re végzõdõ számokról, hogy páratlanok. A következõ módon rakják ki pénzzel a tanulók: Pl.: 25: – A kerek tízesekrõl, a 20-ról tudják, hogy páros. – Az 5 egyesrõl megállapítják a párosítás után, hogy egynek nem jutott pár, tehát a 25 páratlan szám. Végezzünk még 5-re végzõdõ számokkal ilyen párosítást, s ezt követõen fogalmazzuk meg a szabályt: az 5-re végzõdõ számok páratlan számok. c) Végezzünk párosítást más számok esetében, de néhány mindig ugyanannyi egyest tartalmazzon. Pl.: 23, 53, 33 stb. Vegyék észre irányításunkkal, hogy az egyesek számossága határozza meg, hogy az adott szám páros lesz-e vagy páratlan. Megállapíthatjuk, hogy a páros számok 0-ra, 2-re, 4-re, 6-ra, 8-ra, a páratlan számok 1-re, 3-ra, 5-re, 7-re, 9-re végzõdõ számok. Tk. 21./2. Már az elsõ osztályban megállapítottuk, hogy a számegyenesen a számsorozatban: – minden 2. szám páros, illetve páratlan, – páros szám egyes szomszédai páratlan számok, – páratlan szám egyes szomszédai páros számok lesznek. A soralkotáshoz ténylegesen lépegessenek a számegyenesen a tanulók, ezt követõen jegyezzék le a páros, illetve páratlan számsorozatokat. Tk. 21./3. A nyitott mondatok megoldásakor az igaz megoldások között páros és páratlan számok egyaránt szerepelnek.

17

Kétjegyû számok bontása tízesre, egyesre

Beszélgessünk a képekrõl. Fogalmazzuk meg, hogy a gyerekek számokat jelenítenek meg letakarással a korongos táblán, s egy lapra ezt vonalakkal és pöttyökkel lerajzolják. Végezzünk mi is ilyen feladatokat a korongos tábla és a takarótábla segítségével. A rajzot írólapra vagy a füzetbe készítsék a tanulók. Tk. 22./1. Elõször a korongos táblán jeleníttetjük meg a számokat letakarással. Minden esetben kérjük a szóbeli megfogalmazást. Tk. 22./2. Elõször a korongos tábláról, majd a rajzról olvassanak a tanulók. Maguk is jelenítsék meg ugyanezt a korongos táblán, ezt követõen rajzolják le vonalakkal és pöttyökkel a számot. Mondják el, amit leolvastak, illetve lerajzoltak, majd jegyezzék le a rajz alá. Ha szükséges, folytassuk a gyakorlást más számokkal is. Tk. 22./3. Az elsõ feladatot közösen, frontális munkában végezzük el a tanulókkal. Készítsünk táblai rajzot, a lejegyzést is segítsük a táblai munkával. Ezzel készítsük elõ az önálló munkát. Ha szükséges, adjunk további segítséget a lejegyzésben. A leírást szóban is mondassuk el. Tk. 23./1. A kétjegyû számok tízesre és egyesre való bontását jól szemléltethetjük a játékpénz használatával. Ezeket a kirakásokat ténylegesen végezzék el a tanulók. A késõbbiekben a mûveletek tanításánál is nagy jelentõsége lesz a játékpénz használatának. A bontást szóban is kérjük. Tk. 23./2. Ehhez a feladathoz az 1. osztályos mellékletben található táblázatot használjuk. A számpárok kirakásához az 1. osztályos számkártyákat és a 2. osztályos számkártyákat együtt használják a gyerekek. A szabályt szóban is fogalmazzuk meg. A gép a bedobott számot tízesre és egyesre bontja. Tk. 23./3. A folyamatos gyakorlásra is lehetõséget biztosítunk ezzel az összetett feladattal. a) rajzról számok leolvasása, leírása b) a kapott számok növekvõ sorrendbe rendezése c) önálló szabályalkotás, majd a számsorozat folytatása. Az önálló munkát ellenõrizhetjük táblánál közösen, írásvetítõvel vagy felolvasással.

18

Mûveletek kerek tízesekkel

Tk. 24.–30. o. Mf. 23–29. o. A mûveletek tanítását elõször a 100-as korongos tábla segítségével végezzük. Bontás Tk. 24./1. Számlálással kérjük a számosság megállapítását. Mutassák soronként, tízesével. Ezt követõen rakják ki a számkártyákat. Segítségként a letakarást végeztessük el a tanulókkal. Tk. 24./2. A gyorsolvasás gyakorlására jól használható ez a feladat. Használjuk a takarótáblát. Végeztessünk soronkénti számlálást tízesével a letakarás ellenõrzésére. A gyors tájékozódás játékossá tételére versenyt is rendezhetünk. Tk. 24./3. A bontás végzéséhez is jól használhatjuk a korongos táblát. A színek segítenek a bontás leolvasásában, melyet mindkét módon olvassanak le. Másféle bontásokat is kérhetünk a rajzokon kívül, minden esetben kétféleképpen. Szükség szerint elõbb végezzük frontális munkában, majd kérjük a bontás önálló leolvasását és lejegyzését. Tk. 24./4. A tanultak önálló gyakorlását végeztessük. Szükség szerint adjunk segítséget. Összeadás A kerek tízesek összeadását az alábbi eszközök segítségével tanítjuk: – játékpénz – számegyenes – számtábla. Tk. 25./1. Értelmezzük a feladat szövegét. Kérdezzünk rá az adatokra, a változásra. Pl.: Mit ismerünk a feladatból? Mit kell kiszámítanunk? Kettõjüknek több vagy kevesebb lesz a pénze, mint külön-külön? Milyen mûvelettel számítjuk ki stb. A feladatot ténylegesen rakassuk ki a tanulókkal. A változást emeljük ki. Ezt követõen oldjuk meg a már tanult lépésekkel a szöveges feladatot (nyitott mondat, megoldás, válasz írása). Mindezt jegyezzék le a füzetbe. Állapítsuk meg a következõt: 3 tízes + 5 tízes = 8 tízes, ezt úgy számoljuk, mint az 1. osztályban. Kerek tízesekkel ugyanez: 30 + 50 = 80. Ezzel az analógiára is felhívjuk a gyerekek figyelmét. Gyakorlásként végeztessünk kirakásokat pénzzel, olvastassuk le, majd mondják el kerek tízesek összeadásával. A mûveleteket jegyezzék le a füzetbe. 19

A kellõ gyakorlást kövesse a mûvelet tagjainak megnevezése és megtanulása, amit a tankönyvben kiemeléssel jelenítettünk meg. Tk. 25./2. Számegyenest használjanak a tanulók (melléklet). A lépéseket mutassák az ujjukkal, esetleg gemkapoccsal vagy más eszközzel. A mûveletek lejegyzését és kiszámítását a következõ fokozatossággal végeztessük: a) frontális munkában, a számegyenes segítségével; b) önálló munkában, a számegyenes segítségével; c) önálló munkában, szükség szerint eszközhasználattal. Az ellenõrzést és a javítást frontális osztálymunkában végezzük. Tk. 26./1. Az összeadást értelmezzük a számtábla segítségével a tankönyv képe alapján. Ezután a melléklet számtábláját vegyék kézbe a tanulók, ott jelenítsék meg a hozzáadást. Használhatják a takarótáblát, de mutathatják a kezükkel is az összeadást, illetve hozzáadást. A számtábla melletti analógia értelmezését feltétlenül végezzük el. A játékpénz használatára is utaljunk, így sokoldalúan segíthetjük a mûvelet végzését. Tk. 26./2. A feladat a tagok felcserélhetõségét gyakoroltatja. A számításhoz választhatunk önállóan is eszközt, nem kell ragaszkodnunk csak a számtáblához. A jó képességû tanulók eszköz nélkül is végezhetik a számítást. Tk. 26./3. Az összetett szöveges feladat megoldásánál rendkívül fontos, hogy a tanulók pontosan értelmezzék azt. Hívjuk fel a figyelmüket a két kérdés értelmezésére, a megoldáshoz szükséges adatok kiválasztására. A megoldást a tanulók képességeiknek megfelelõen differenciáltan is végezethetjük. Az a) kérdést közös munkában oldhatjuk meg, a b) feladat lehet önálló munka. Az ellenõrzés frontálisan történjen. Kivonás Tk. 27./1., 2. A megoldáshoz a 25. oldalhoz kapcsolódó feladatokat és megoldásokat ajánljuk. A 2. feladatnál az ellenõrzésnek nagy jelentõsége van az önellenõrzés tanításában, ezért azt feltétlenül végeztessük el. Tk. 27./3. Játékosan végezzük, esetleg versenyszerûen is kérhetjük a tanulóktól. A logikus gondolkodás fejlesztésében is nagy jelentõségûek ezek a feladatok, ezért folyamatos gyakorlásukat ajánljuk. Tk. 28./1. Lásd 26/1. megoldása. Tk. 28./2. Elõkészítés után önálló munkában végezhetjük. Állapítsuk meg, hogy a kivonást összeadással ellenõrizhetjük. Tk. 28./3. A láncszámolás jól fejleszti a tanulók figyelmét, gondolkodását, emlékezõképességét és számolási készségét, ezért javasoljuk gyakori alkalmazásukat. Fejszámolásként is javasoljuk. Tk. 28./4. Lásd a 23./3. megoldási javaslata. 20

Tk. 28./5. Az 1. osztályos korongokkal dolgoznak a tanulók. A korongot helyezzék a kérdõjellel jelölt üres körre. Pótlás Tk. 29./1. Fontos, hogy a megoldást rakják ki a tanulók a saját játékpénzükkel. Az értelmezésben ennek nagy jelentõsége van. A feladatot kétféleképpen oldjuk meg: 1. 2.

40 + = 70 70 – 40 =

= 30 = 30

Ez utóbbi megoldást találjuk a játékpénzek mellett kiemelve. A pótlást kivonással való megjelenítésének a szöveges feladatok megoldásában van jelentõsége, ezért tanítjuk kiemelten a tanulóknak. Tk. 29./2. A tanulók képességének megfelelõen ajánljuk az eszközhasználatot. Mennyiségi differenciálást is végezhetünk, az eszköz nélkül dolgozók többet, az eszközzel dolgozók kevesebb feladatot oldhatnak meg. Kérjük számon a kivonással való lejegyzést és számítást is. Tk. 29./3. Házi feladatnak is adhatjuk, de mindenképpen önálló munkára javasoljuk. Tk. 30./1. Állapítsuk meg, hogy egyenlõség esetén csak 1 megoldása van a feladatnak. Az egyenlõtlenség megoldásakor ez a gondolkodás segít a megoldásban. Pl.: 100 – 50

> 20

= 40 lenne, számítással ellenõrizzük.

Ell.: 100 – 50 – 40 > 20 ez nem igaz, tehát az igaz megoldás a 30-nál kisebb számok köre lesz. Ezt is behelyettesítjük, kiszámítjuk, ezután írjuk be az igaz megoldásokat. Segítsünk az összes megoldás megkeresésében. A jó képességû tanulóknak differenciálásként adhatunk ilyen jellegû feladatokat a késõbbiekben is. Tk. 30./2. a) A duplázást, kétszerezést kell felismernie a tanulóknak. Az eddigi tudásuk alapján a szabály: a bedobott számhoz ugyanazt a számot adja hozzá a gép, vagyis megduplázza. Tk. 30./3. Összetett szöveges feladat, lépésenként kérjük a megoldást. Szükség szerint kérhetünk rajzot vagy a játékpénz használatát.

21

Hosszúságmérés

Tk. 31–33. o. Mf. 31–32. o. A hosszúságmérés címû fejezetet ne a tankönyv feladatainak értelmezésével kezdjük. Tanítványaink a minket körülvevõ világ (szûkebb környezetünk: a tanterem) tárgyait méregessék újra, különféle egységekkel. Ehhez az elsõ utasítások így hangozzanak: – Keress a tanteremben mérésre alkalmas eszközöket! – Mit mivel mérnél? Döntésedet majd indokolnod kell! Ilyenkor gyerekeink körbe-körbe forgatják fejüket, majd elindulnak. Szabadon gyûjtögetnek pár percig, majd a tárgyakat padjaikra helyezik. Nem is hinnénk, mi minden kerül elõ. A toboztól a pingponglabdáig, a fonaltól a mérõrúdig, a ruhaövtõl a könyvespolcról leemelt, különbözõ méretû könyvekig, tornacipõig sok-sok minden elõkerül. Természetesen megjelennek a vonalzók, körzõk és színes rudak is, ezeket még tegyük félre. Kérdezzük meg, hogy mit mivel mérnének, majd válasszunk ki egy tárgyat. Beszéljük meg, hogy egy adott oldalnak a hosszúságát melyik eszközzel lenne a legcélszerûbb megmérni. Ezután elõkerülhetnek a színes rudak, melynek segítségével az egység többszöröseinek alkalmazását eleveníthetjük fel. A rudak használatakor gyerekeink bennük látják a különbözõ egységnyi hosszakat. Ilyenkor a kirakásról már nem egyesével számlálják az egységeket, hanem a használt darabok mérõszámai szerint gondolkoznak. Tk. 31./1. Az „Ugye nem felejtetted el?” kifejezés a tavaly már megtanult s most átismétlésre kerülõ anyagrészt vezeti be. A narancssárga rúd használatával sor kerülhet az eddig tanult mértékegységek felidézésére (m, dm). A centiméter bevezetését az ábra értelmezésével kezdjük, hasonlítsuk össze a decimétert és a centimétert. Melyik hosszabb, melyik rövidebb: A dm hányszorosa a cm-nek, vagyis a cm hányas része a dm-nek? Rakassuk ki a narancssárga rudat csupa fehér kiskockával. A gyerekek tegyenek megállapításokat. Ujjaikkal mutassanak kb. 1 cm-t és 1 dm-t. Keressenek ilyen hosszúságú tárgyakat. Mutassuk meg vonalzón, majd segítségével mérjünk is ilyen hosszúságokat. Beszéljük meg a rövidítéseket. Papír mérõszalag segítségével tízesével számláljuk le, hogy 1 m hány cm. Ne feledkezzünk meg a negyed, a fél, a háromnegyed méter centiméterrel történõ leolvasásáról sem. A kiemelt magyarázatokat másoltassuk át a füzetbe. Tk. 31./2. Képolvasás (arasz, ujj). Hallgassuk meg a gyerekek elõzetes ismereteit, hogy mi mindent hallottak már ezzel kapcsolatban. Ha tudásuk alapos, akkor rendszerezzük, ha hiányos, egészítsük ki. Tk. 31./3. Itt is tapasztalatszerzés és a helyes indoklás a cél. A „tyúklépés” szó használata felidézheti a gyerekekben a „kelj fel Jancsi” kezdetû játékot, melyet ha végiggondolunk, arra a következtetésre jutunk, hogy ez a játék kiválóan alkalmas adott távolság mérésére, különbözõ mozgásformák alkalmazásával. A játék végén megbeszélhetjük, hogy miért lehet az, hogy egy-egy tanuló hamarabb és kevesebb lépéssel ért célba. Tk. 32./1. A pad hosszabbik oldalának mérése adott mérõeszközzel. Ez már nem ismeretlen számukra, hiszen tavaly végeztek ehhez hasonló tevékenységet. Célszerû, ha páros munkában dolgoznak tanítványaink. Beszéljük meg, hogy miért születhetnek eltérõ eredmények. A mért adatokból készítsünk táblázatot. Ennek segítségével is elmondható a tény, hogy a mérés mindig pontatlan. Vá22

lasszuk külön az igaz és hamis állításokat. Hamis állításoknál csak a méréssel kapcsolatos mondatokat fogadjuk el. Vonalzóval mérjük meg a narancssárga rúd hosszát, vagy lapozzunk vissza a 31. oldalra, ahol az ábráról jól leolvasható a cm és a dm is. A kiemelt magyarázatot szintén másoltassuk be a füzetbe. Tk. 32./2. Itt nagyszerûen használható (amennyiben megõriztük) a tavaly elkészített skála, melyen az elsõ osztályban mért testmagasságok jelölése található. Más szín használatával végezzük el ismételten a méréseket. Hasonlítsuk össze a tavaly mért adatokkal. Végezzük el a tankönyvben kijelölt feladatokat. Tk. 33./1., 3., 5. Mérõszalag használatával oldjuk meg a feladatokat. Mindig mutassuk meg az adott egységeket. A szöveges feladatnál az ismert algoritmust kövessük, de a mértékegység jelölésérõl ne feledkezzünk meg. Tk. 33./4. Tibi 1 m 20 cm magasat ugrik. Azért „bölcs baglyos” feladat, mert a választ cm-ben kérjük, s ez már kitekintés 100-on túlra.

23

Mûveletek tízesátlépés nélkül

Tk. 34–39. o. Mf. 33–39. o. Tk. 34./1. Olvassuk le együtt az elsõ rajzot: 3 tízes meg 9 egyes: 39. Segítsünk a rajz készítésében táblai rajzzal. Ezt kövesse az önálló munka. Ellenõrzéskor kérjük a leolvasását: hány tízest és egyest rajzoltunk? Tk. 34./2. A tízesek mellé kékkel rajzoltuk az egyeseket, amiket hozzáadtunk. Az a) feladatot közösen oldjuk meg. Szóban is kérjük a megfogalmazást. A b) feladatot önálló munkában végeztethetjük. Az összeadás tagjainak felcserélhetõségét a rajz jól szemlélteti (balról, illetve jobbról kezdjük a hozzáadást). Tk. 34./3. A példa megbeszélése után önálló munkában végeztethetjük a feladatot. Az összegalap lejegyzése valójában összeadás, ezért feltétlenül fontos. Tk. 34./4. A rajz készítését vonalas-pöttyös rajzzal sematikusan kérjük. Tk. 35./1. A szöveg elolvasását kövesse az adatgyûjtés, majd figyeltessük meg a tankönyv ábráját. Olvassák le a pénzeket, értelmezzék a mûveletet. Ezt követõen rakják ki játékpénzzel, és vonják össze a pénzeket. Kérdezzünk rá, hogy változott-e a tízesek és egyesek száma? (A tízes ugyanannyi maradt, az egyes több lett 6-tal, mert ennyit adtunk hozzá.) Ezt kövesse a feladat megoldása a füzetben. Tk. 35./2. Olvassunk a tankönyv rajzáról: 42 + 1 = 43 4 tízes 2 egyes + 1 egyes = 43 Ezután írják és rajzolják le az összeadásokat a füzetbe. Ha szükséges, táblai munkával segítsük a feladatmegoldást. Tk. 35./3. A számtáblán mutassák meg a példafeladat megoldását: 6+2=8 A lépést végezzék el a táblán. Ugyanígy a 26 + 2 = 28 esetében is. Ezt kövesse a feladatmegoldás, amihez a tanulók használják a mellékletben található számtáblát. A „Mit tapasztalsz?” kérdésre az analógia felismerése alapján kérjük a választ. 24

Tk. 35./4. A feladatban fordított mûvelet is található: az egyeshez adjuk a kétjegyû számot. Ezt megelõzheti fejszámolás: Pl. 5 + 23; 4 + 32 stb. Állapítsuk meg, hogy mivel az összeadás tagjai felcserélhetõk, ezért ugyanaz lesz az összeg, mintha így számolnánk: 23 + 5; 32 + 4 stb. Az összes megoldás megkereséséhez használhatjuk a számegyenest vagy a számtáblát, de a megoldást kérhetjük eszköz nélkül is.

25

Kerek tízesbõl egyjegyû szám elvétele

Tk. 36. o. A mûvelet értelmezését többféle megjelenítéssel tanítjuk: 1. korongos tábla 2. játékpénz 3. számegyenes Fontos a megértéshez, hogy a gyerekek ténylegesen használják ezeket az eszközöket. A gyakorlás során az eszközhasználat a tanulók tudásának megfelelõen természetesen elhagyható. Tk. 36./1. A tankönyv ábráján a keres tízes üres körökkel van jelölve. A kék színû korongok azt a számot mutatják, amit elveszünk a tízesbõl. Az ábra jól szemlélteti a lépést: az utolsó tízesbõl veszem el az adott számú egyest, tehát a tízesek száma 1-gyel kevesebb lesz, és marad még valamennyi egyes. A leolvasását kövesse a korongos, illetve számtáblán való letakarás, lépés. Mivel az elvétel során a kapott eredmény kevesebb lesz, ezért a kisebb számok felé, vagyis balra lépünk a táblán. Annyit takarunk le balra haladva, amennyi az elvett egyes. Játékosan is gyakoroltassuk az elvételt. Pl. versenyezzünk: Ki tudja leghamarabb mutatni az eredményt a táblán? Tk. 36./2. a), b) Meséljék el az ábra alapján, hogy mi történt. Pl. Volt 50 forintom, 2 forintot kölcsönadtam a barátomnak. Hány forintom van? A nyíl segítségével két lépésben ábrázoltuk az elvételt. A piros nyíl azt mutatja, hogy azt a tízest átváltottuk egyesekre, mert így tudjuk elvenni a 2 egyest. Az elvételt a rajzon áthúzással jelöltük. A rajz mellett piros keretben leírva is megtaláljuk az eljárást. Fontos, hogy az átváltást a gyerekekkel végeztessük el a saját játékpénzükkel. Amennyiben ezt megértették, nem lesz gondunk a fejszámoláskor sem. Tk. 36./3. Az a) oszlop feladatait közös gyakorlásként, a többit önálló munkában javasoljuk. Szükség szerint használják a tanulók a játékpénzt. Tk. 37./1. A szöveges feladat megoldásához kétféle eszközt javasolunk: – játékpénz – számegyenes Az eszközök segítségével való megjelenítést kövesse a feladat lejegyzése a füzetben. Tk. 37./2. A c) és d) oszlop feladatait adhatjuk házi feladatnak.

26

Teljes kétjegyûbõl egyjegyû elvétele

Tk. 38. o. Tk. 38./1. A feladat megoldását a tankönyv rajzainak értelmezésével kezdjük. A kép 2 lépésben mutatja az elvételt. Rakják ki a tanulók a kivonást játékpénzzel, vegyék el, ezt kövesse a megállapítás: a tízesek száma nem változott, ha kisebb számot veszek el, mint amennyi a kétjegyû szám egyes helyiértékén álló száma. Tk. 38./2. Az elvétel gyakorlását jól segíti a vonalas-pöttyös rajzzal való megjelenítés. Értelmezzük a tankönyv ábráját: 39 – 7 = 32 A rajzon az elvett egyeseket kék színnel körbekerítettük. Így érzékeltettük, hogy az már nincs, azt elvettük. A füzetben való lejegyzés során a rajzban áthúzással is jelölhetjük az elvett mennyiségeket (egyeseket). A körbekerítést, illetve áthúzást célszerû az utolsótól balra haladva végezni, mert így a rajzról egyszerû az eredmény elolvasása. Tk. 38./3. A logikus gondolkodás, a gyorsolvasás fejlesztése érdekében fontos az analógiák észrevétele. Erre adtunk példákat ebben a feladatsorban. A megállapítást feltétlenül kérjük a gyerekektõl, az egyesek értéke nem változott. Tk. 39./1. A szabály megállapítását is, a számsorozatot is önálló munkára ajánljuk. Tk. 39./2. Kérjük a szabály kitalálását és kirakását a jelekkel önállóan. A helyes számokat kirakhatják a tanulók a táblázatba vagy a padon sorban egymás mellé. A b) feladatot a füzetbe is kérhetjük lemásolni és megoldani. Tk. 39./3. Az eszközhasználatot, illetve a rajz készítését a tanulók tudásának megfelelõen el is hagyhatjuk. Szükség esetén a tanulók válasszák meg azt. Tk. 39./4. Az ellenõrzés elengedhetetlen. Mivel a mûveletek vegyesen is szerepelnek az oszlopokban, megerõsíti a tanulók tudatos munkáját, a mûveletek közötti összefüggés alkalmazását. Tk. 39./5. Kérhetjük a láncszámolás lejegyzését, de megelégedhetünk az eredmény leírásával, annak játékpénzzel való kirakásával is.

27

Az ûrtartalom mérése

Tk. 40–41. o. Mf. 40–41. o. A legfõbb hangsúly itt is a mérési tevékenységen van. A gyerekek minél több, különbözõ ûrtartalmú edénnyel végezzenek méréseket, becsléseket, s a mért adatokból közösen készítsenek táblázatot. Az ûrtartalmak becslésénél tartsuk szem elõtt, hogy gyermekeinknek itt sokkal nehezebb a dolguk, mint a hosszúság becslésénél, hiszen itt az edények térbeli kiterjedését is figyelembe kell venni. Ha az összehasonlítandó edények mérete nem nagyon eltérõ, akkor valóságos összemérés, áttöltés nélkül nem oldható meg a feladat, az összehasonlítás csak így végezhetõ el. A tanítói bemutatások és a gyerekek méréseinél ne csak vízzel végezzünk kísérleteket. Színes folyadékok pl.: szörpök használatával jobban láthatóak, s a gyerekek számára is érdekesebbek az ilyen kísérletek. Ha módunkban áll, sóval és homokkal is végezzünk mérési gyakorlatokat. Tk. 41./1–2. A már tavaly tanultak átismétlésére kerül sor. Ebben az évben ezeknek az ismereteknek az elmélyítése a cél. Relációs jelek használatával hasonlítsuk össze az adott mennyiségeket. Az át- és beváltásokhoz adjunk kellõ mennyiségû gyakorló példát. Végeztessünk megadott mennyiségeknél nagyság szerinti sorba rendezéseket. Gyerekeink dolgozzanak sokat a táblánál, illetve közösen. A feladatok ellenõrzésekor felmerülõ hibák kijavítása frontális osztálymunkában történjen. Szöveges feladatoknál ügyeljünk a mértékegységek helyes használatára és írásmódjára. Tk. 40./3–4. A „bölcs baglyos” feladatok megoldását önállóan kérjük. Ne elégedjünk meg a hibátlan feladatokkal, a fõ hangsúly itt inkább a helyes indokláson van.

28

Teljes kétjegyûhöz kerek tízes adása és elvétele

Tk. 42–44. o. Mf. 42–43. o. A mûvelet tanítását az alábbi eszközök segítségével végezzük: – játékpénz – vonalas-pöttyös rajz – számtábla Tk. 42./1. A szöveges feladatot elõször értelmezzük. Állapítsák meg a tanulók, hogy: – Daninak több, vagy kevesebb lesz-e a pénze? (több) – Milyen mûvelettel tudjuk kiszámítani, hogy mennyi a pénze? (összeadás) Olvassák le a tankönyv ábrájáról a változást, majd rakják ki a mûveletet játékpénzzel. Állapítsák meg a kirakás után, hogy az egyesek értéke változatlan maradt, mert csak tízeseket adtunk a 24-hez. Ezt kövesse a feladat lejegyzése, a válasz leírása. Tk. 42./2. A feladat megoldásával az elvételt tanítjuk. A lépések azonosak lehetnek az elõzõ feladatnál leírtakkal. Fontos a lépések betartása, a tudatosítás. Tk. 42./3. A tankönyv jelölését követve ellenõrzéssel, házi feladatnak ajánljuk a feladatsort. Tk. 43./1. A rajz segítségével az összeadás tagjainak felcserélhetõségére mutatunk példát a kétféle színhasználattal. A mûveletet balról jobbra, illetve jobbról balra haladva is leolvashatjuk és lejegyezhetjük. Tk. 43./2. A kivonást gyakoroltathatjuk, a rajzon az elvételt karikázással jelöltük. A leolvasását az elsõ rajzról szóban is kérhetjük, hogy pontosan értelmezzék a tanulók a rajzot. Ezt követõen önállóan jegyezzék le a mûveleteket. Tk. 43./3. A számsorozatok folytatása szóban történjen. Érdekessé tehetjük, ha láncszámolással folytatják a tanulók a sorozatokat. Tk. 43./4. Differenciáltan adhatjuk házi feladatnak. Tk. 44./1., 2. A mûveleteket a tankönyv számtábláján számolhatják a tanulók. A mintapéldát lépjék le a számtáblán. Állapítsák meg, hogy milyen irányba, hány tízessel történt a változás. Az ellenõrzés során a lépést ellenkezõ irányba is végezzük el. A feladatok kiszámításához a saját számtáblájukat is használják. Az ellenõrzés lejegyzését is kérjük. Tk. 43/3. Szükség szerint differenciálhatunk.

29

Mûveletek tízesátlépéssel

Tk. 45–47. o. Mf. 44–46. o. Teljes kétjegyû számhoz egyjegyû adása

}

Tk. 45./1. A mûveleteket a korongos tábla és a számtábla segítségével tanítjuk. A korongos táblán a hozzáadott számokat kék színnel, kicsit feljebb helyzetük el, ahogy azt az 1. osztályban tettük. Így az ábra értelmezése nem okoz gondot a tanulóknak. Az összeadást két lépésben végezzük, ezt a korongos tábla és a számtábla is jól mutatja. Pl.: A 38-hoz úgy adom az 5-öt, hogy elõször kiegészítem 40-re, tehát adok hozzá 2-t, majd hozzáadok még annyit, amennyi maradt az 5-bõl, tehát még 3-at. Így az eredményem: 38 + 5 = 38 + 2 + 3 = 43. 5 Tk. 45./2. A mûvelet 2 lépésben történõ elvégzését a nyilak segítségével gyakoroltatjuk. Az értelmezés nagyon fontos, ha az 1. feladatnál azt kellõen megtettük, akkor ezzel itt már nincs gondunk. A mûveletet lejegyezhetjük a füzetbe is. Pl.: 38 + 6 = 38 + 2 + 4 = 44 stb. Tk. 45./3. Az összeadások végzésében fontosak az analógiák, erre adunk példát a feladatsorral. Az eddig tanultak felidézése megkönnyíti a számítást, az analógiák alkalmazását. Fontos, hogy a megállapítást szóban fogalmaztassuk meg a tanulókkal. Pl.: Ha 5-re végzõdik a kétjegyû szám, akkor elõször mindig 5-öt adunk a számhoz, utána annyit, ami még maradt. Tk. 45./4. Önálló megoldást kérjünk. Szükség szerint adjunk segítséget. Tk. 46./1., 2., 3., 4. A feldolgozás, megoldás lépései megegyeznek az összeadás tanításánál leírtakkal. Tk. 47./1., 2., 3. A gyakorlást önálló munkában kérhetjük a füzetben. Szükség szerint segítsük a rászoruló tanulókat. Tk. 47./4. A feladat a) és b) pontjához a rajz készítése javasolt, ami vonalas-pöttyös rajz legyen. Segítségével egyszerûvé válik a megjelenítés és az értelmezés egyaránt. Ne feledkezzünk meg a válaszadásról.

30

Tömegmérés

Tk. 48–49. o. Mf. 47–48. o. A tavaly elvégzett mérések kapcsán tanulóink már megismerkedhettek a tömeg egyik mértékegységével, a kilogrammal. Ebben az évben az ismeret a dekagrammal bõvül tovább. Tegyünk a tanári asztalra 3 különbözõ színû és méretû kartondobozt, s a gyerekek feladata, hogy elõször csak ránézéssel állapítsák meg, melyik a nehezebb. Ha már tavaly sok mérési gyakorlatot végezhettek, akkor itt már nevetve fogják mondani, hogy ez így nem dönthetõ el. A dobozokat meg kell mérnünk, mert lehet, hogy a legkisebb dobozban van a legnagyobb tömegû tárgy, pl.: 1 kg súly, a középsõben lehet fonal, és a legnagyobban pedig összegyûrt papír. Itt kerüljön sor (még mérleg használata nélkül) két kezük segítségével a dobozok tömegének összehasonlítására. Tegyenek megállapításokat, melyik nehezebb, illetve könnyebb. Majd csak ezután használjuk a mérleget és a szabvány mértékegységeket. Kerüljük a súly kifejezést, a tömeg a helyes. Tk. 48./1. Iskolai mérlegre és súlykészletre van szükségünk. (Bízunk benne, hogy ez már minden iskola eszköztárában megtalálható.) Beszéljük meg, hogy mit mérhetünk a mérlegen. A gyerekek által kiválasztott tárgyak lemérésére kerüljön sor. (Ne sajnáljuk rá az idõt!) Adjuk kezükbe a súlykészlet elemeit, hasonlítsák össze azokat, mondjanak róluk igaz állításokat: könnyebb, nehezebb, egyenlõ stb. Vizsgálják meg a rajtuk található rövidítéseket. Applikációs képekkel jelenítsük meg mi is a táblán. Nagyon fontos, hogy már itt hívjuk fel a figyelmüket a kilogramm és a dekagramm helyesírására. A kiemelt magyarázatokat másoltassuk át a füzetbe. Tk. 48./2. Ne elégedjünk meg csak ennek az egy ábrának az értelmezésével. – Hogyan tudnád a mérleget egyensúlyban tartani: Keress több megoldást! Ha hagytuk õket, hogy a súlykészlet elemeit alaposan megismerjék, akkor ez a feladat számukra érdekes és játékos lesz. Bátran fognak majd a kísérletezéshez, és szóba kerül a 25 dkg-os súly is. A mérési adatokat a tanító írja fel a táblára mûveletjelek és mértékegységek alkalmazásával. Tk. 48./3. Ha több mérleg áll a rendelkezésünkre, tervezzünk csoportmunkát! A mért adatokat rögzítsük táblázatban. Tk. 48./4. Ne mondjuk meg, hogy csökkenõ vagy növekvõ sorrendet alkossanak, õk maguk tegyék ki a megfelelõ relációs jelet. Beszéljük meg, melyik a legkönnyebb és melyik a legnehezebb. Ha módunkban áll, végezzünk méréseket. Tk. 49./1. Itt is célszerû a mostani mérést összehasonlítani a tavaly mért adatokkal. A konkrét méréseket mindig elõzze meg becslés. Itt újból megerõsíthetjük azt a megállapítást, hogy a mérések nem pontosak. A gyerekek tömegének mérésekor azt a számot fogadjuk el, amelyik a valódi értékhez közelebb áll. (kb., ≈, megközelítõen) Grafikusan ábrázoljuk a mérési eredményeket.

31

Tk. 49./2. Jegyezzék le a füzetbe egyenlõségjel használatával a képen látottakat! Indokolják meg döntéseiket, és szöveges választ írjanak. Tk. 49./3. Akik tudnak, önállóan dolgozzanak. A többieknek lépésrõl lépésre mutassuk meg a feladat érdekességeit. Tk. 49./4. Elõször átváltás nélkül próbálják eldönteni, melyik több vagy kevesebb. Átváltással ellenõrizzék, jól döntöttek-e?

32

Teljes kétjegyû számok összeadása

Tk. 50. o. Mf. 49–50. o. A mûveletet rajzzal, számtáblával szemléltetjük, az eljárást kétféle módon mutatjuk be. Tk. 50./1. A képolvasás segít a megértésben. A bal tenyér helyzete mutatja, hogy az almákat odatesszük, odatoljuk a többihez. A csomagban tízesével vannak az almák, így a leolvasás egyszerû a tanulók számára. A képolvasás után fogalmazzuk meg az összeadást, mondják el a mûveletet. A kép alatt értelmezzük a lejegyzést, amely hasonló az 1. osztályban, illetve az elõzõ mûveleteknél (kétjegyûhöz egyjegyû adása, kétjegyûbõl egyjegyû elvétele tízesátlépéssel) megismerttel. A jelölés azt mutatja, hogy a kétjegyû számot (34) két lépésben adjuk a számhoz (28). Elõször a tízeseket, ezt követõen az egyeseket adjuk a számhoz. Szükség szerint az egyeseket is két lépésben adjuk hozzá. Ennél a feladatnál is ezt tesszük: 54 + 4 = 58 + 2 + 2 = 62, de ezt itt most nem jelöltük. Az összeadást jegyezzék le a füzetbe a tanulók, jelöljék a számítás módját is. A számtáblán való számoláskor értelmezzük a nyilakat: – A 28-hoz hozzáadtuk a 30-at, a 3 tízest, ezt mutatja az 1. nyíl, a kapott szám az 58. – Utána jobbra mutat a nyíl, mert az 58-hoz hozzáadtuk elõször a 2-t, így lett 60. – A következõ sorban látjuk, hogy még hozzá kellett adni 2-t, így a végeredmény 62 lett. Az egyesek 2 lépésben való hozzáadását is jól szemlélteti a tábla. Ezt már csak szóbeli eljárásként alkalmazzák a tanulók. A tábla alatt nyilakkal mutatjuk a lépéseket, s a továbbiakban ezt a megjelenítést alkalmazzuk. Tk. 50./2. Ez a feladatsor jól segíti a tanulók gondolkodását. A lejegyzést kérhetjük azonos módon, de a következõképpen is: 34 + 28 = 34 + 20 + 8 = 62 stb. Tk. 50./3. Ezzel a feladatsorral az összeadás tagjainak felcserélhetõségét gyakoroltatjuk. A megállapítást a számításokból, a megoldásokról maguk a tanulók fogalmazzák meg: az eredmény ugyanaz lesz, ha a két számot felcseréljük. Szükség szerint lejegyeztethetjük a megoldás lépéseit. Tk. 50./4. A játékpénzzel való kirakásra, értelmezésre és számításra adtunk példát ezzel a szöveges feladattal. A lejegyzéshez a válasz is szükséges. Tk. 51./1., 2., 3. A megoldásokat önálló munkának javasoljuk. Tk. 51./4. A feladat megoldását a füzetben is rögzíthetik. Rajzolhatnak korongot a feladat után, vagy jelölhetik betûvel (i, h) a megállapítást.

33

Teljes kétjegyû számból kétjegyû elvétele

Tk. 52. o. Mf. 51–52. o. Tk. 52./1. Az elvételt az összeadáshoz hasonlóan rajzzal és számtáblával szemléltetjük és értelmezzük. Az eljárás lejegyzése is azonos az összeadásnál alkalmazottal. A feldolgozást az összeadásnál ismertetett módon végezzük (lásd 50./1. feladatnál leírtak). Tk. 52./2. A kivonás szemléltetését a vonalas-pöttyös rajz segítségével oldjuk meg. Az elvételt körbekerekítéssel jelöltük, ami nagyon jól szemlélteti, hogy a tízeseket és egyeseket külön vesszük el. A sorrend a következõ: 1. elvesszük a tízeseket, 2. elvesszük az egyeseket. Az egyesek elvételénél jól leolvasható, hogy tízesátlépés esetén 2 lépésben számolunk. Az is jól leolvasható, hogy egy tízest át kell váltanunk egyesekre, hogy az elvételt elvégezhessük. A rajzon vonallal jelöltük ezt a tízest, de az elvett egyeseket már pötty jelöli. A helyes eredményt a tanulóktól várjuk, ezért nem jelöltük a pöttyöket. Tk. 52./3. A nyilak segítik a tanulókat a gondolkodásban, a lejegyzés módját pedig alatta találják meg. Önálló munkára javasoljuk. Tk. 52./1. A tanultak gyakorlását önállóan végeztessük. Érdekessé tehetjük, ha esetleg számolási versenyt rendezünk. Tk. 53./2. A 2 lépésben történõ számolást lejegyzés nélkül, fejben végzik a tanulók, így a feladatmegoldás gyorsabbá válik. Végezhetjük differenciált formában, de versenyszerûen is. Tk. 53./3., 4. A mértékes szöveges feladatok megoldásánál a pontos megoldáson túl figyelünk a mértékegység használatára. A válaszokat is írásban kérjük.

34

A zárójel használata

Tk. 54–55. o. Mf. 53–54. o. Tk. 54./1. Láncszámolási feladat, ahol a tanulók gyakorolhatják mind az összeadást, mind az elvételt. A figyelem és koncentráló képesség fejlesztésében is nagy szerepe van. A sorrendet betartva, balról jobbra végezzék a számításokat. Erre a feladatsor fölött pirossal körbekerített mondattal figyelmeztetjük is a tanulókat. A pontosan, gyorsan számoló gyerekeket külön is dicsérjük meg. Tk. 54./2. A kiemelt rész elolvasásával és megbeszélésével kezdjük a feladatok megoldását. Miután értelmeztük a leírást, mutassuk be a tanulóknak külön a zárójelet. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy a négyzet bal, illetve jobb széléhez, közvetlenül a szám mellé írjuk. Ezt követõen oldjuk meg a feladatokat egymás után. Beszéljük meg, hogy a sorrendet a római számok jelölik. A zárójel értékét odaírhatjuk, ha szükségesnek tartjuk, segítségképpen a tanulók pontos számolásához. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy ennél a feladatnál mindkét megoldással ugyanazt az eredményt kaptuk, de késõbb, más mûveleteknél nem lesz így. Tk. 54./3. Ezekben a feladatokban 2 zárójel található, így 3 mûveletet kell elvégezni. Szükségesnek tartjuk a zárójelben szereplõ mûveletek eredményét emlékeztetõül a + és – jelek fölé odaírni, így könnyebbé, pontosabbá válik a megoldás. A mûveletek sorrendjét itt is római számokkal jelöltük. A lejegyzésre adjunk mintát. Írjuk fel a táblára pl. az 1. feladatot, szükség esetén az egész a) oszlopot. A b) oszlop feladatait differenciált munkára is használhatjuk. Tk. 55./1., 2. A tanult mûveletek gyakorlását szolgálják számsorozatok és számfeladatok megoldásával. Pontos, biztos, megfelelõ tempójú megoldást várjunk el a tanulóktól. Tk. 55./3. A szöveges feladat megoldásakor hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy zárójelet is alkalmazhatnak a lejegyzés során. A lejegyzés 2 módjára mintát is adunk a szöveg alatt. Tk. 55./4. Differenciáltan is adhatjuk a házi feladatot.

35

Szorzás, bennfoglalás, részekre osztás

Tk. 56–61. o. Mf. 55–62. o. Nagyon nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a jelölések bevezetése elõtt sok-sok olyan feladatot végeztessünk a gyerekekkel, melyek adott számoknak a többszörösei, ill. adott szám valahányszorosa. A sorozatok, függvényjátékok, színes rudak kiválasztása (csak megegyezõ színû rudakkal) mind ezt a célt szolgálják. A szorzás leolvasásánál fontos, hogy a tanító már az elsõ percben magyarázza el tanítványainak, mit látnak a képen, s ezt hogyan jelöljük. Ne tántorítson el bennünket az a tény, hogy a szülõk esetleg nem így tanulták. (Ilyen problémával egyre kevesebbet fogunk találkozni, hiszen a tanítóképzõ fõiskolákon is így tanítják a leendõ pedagógusoknak.) Jól bevált dolog ilyenkor egy szülõi értekezletet tartani e kérdés tisztázására. Ha erre nincs mód, akkor kérjük meg õket, hogy otthon ne adjanak a gyerekeknek másféle magyarázatot. Elõször is értelmezzük az elnevezéseket: szorzandó

szorzó

}

4 · 2 = 8 → szorzat

szorzótényezõk Nagyon fontos a szorzó helye, hogy hol áll. Való igaz az, hogy ha a szorzótényezõket felcseréljük, a szorzat eredménye nem változik, de egy képrõl történõ olvasáskor nem mindegy, hogy mit szorzunk és hányszor. Errõl a képrõl a következõ olvasható le: Egyenlõ számok összeadásaként: 4+4=8 A négy lufit megszemélyesítõ szám a 4, kétszer szerepel tagjaként az összeadásban. Szorzásként ez így olvasható: 4·2=8 Négy szorozva kettõvel az nyolc. Négynek a kétszerese az nyolc. Kétszer négy az nyolc. A gyerekeknek a következõ ábráról ezt mondjuk: Mindkét rajzon 8 szelet torta van. Nem mindegy, hogy 2 gyerek egyenként kap 4-4 szelet tortát, vagy 4 gyerek kap egyenként 2-2 szelet tortát. Gondold végig, mikor jársz jobban! 4·2

2·4

A legjobban viszont a következõ állítás gyõzi meg õket: Nem mindegy, hogy 5 gyerek kap 2-2 nyaklevest, vagy 2 gyerek kap 5-5 nyaklevest. Gondold végig! 36

Eleinte sokat segít számukra, ha egy képrõl összeadással is le kell írniuk a mûveletet. Ne csak adott képrõl végezzenek leolvasást (Tk. 56/2., 3.), hanem õk is rakosgassanak különféle tárgyakkal, s ezekrõl végezzenek leolvasásokat. (Pl.: gesztenye, bab, korong, pálcika stb.) Fontos, hogy egy adott feladathoz készítsenek rajzokat, majd értelmezzék azokat. (Tk. 56/4.) Tk. 57./1., 2. A tevékenykedtetésrõl se feledkezzünk meg. A színes rúd most is az egyik leghálásabb eszköz. Frontális osztálymunkában végezzük el a feladatot lépésrõl lépésre. Az elnevezések megtanulásához készítsünk szám- és szókártyákat, melyek mindig legyenek a gyerekek elõtt, hogy minél hamarabb rögzüljenek. A bennfoglalás értelmezését a Tk. 59. oldalán található ábrával kezdjük. A legjobb mindezt valóságos tevékenységként elvégezni, ha nincs narancs, természetesen bármi más eszköz is megfelel. A kiemelt magyarázatot soronként kövessük végig. A gyerekek hangosan olvassák, majd mondják el mindazt, amit végeznek. A mûvelet megnevezésekor a bennfoglalás szó kerüljön fel a táblára, s egyben helyesírására is hívjuk fel a figyelmet. Tk. 59./2. Hangos olvasás után 1-1 tanuló mondja el, mit lát a képen. A keretbe foglalt magyarázat felolvasása is hangosan történjen. Tk. 60./1. Egy adott szám kétszeresének elõállítása tükör segítségével. Ne csak a táblázatot vizsgáljuk, de végezzük is el a feladatot! A leolvasáskor a fordított relációra is kérdezzünk rá.

Ennek 2 nek

kétszerese

Ez A kettõ

hányadrésze fele

hányszorosa ez? a négy. ennek? a négynek.

Tk. 60./2. Színes rúd használatánál minden esetben meg kell határozni az egységet. Itt a kiskocka 1-et ér. Tk. 60./3. A csoportosításokat a padon korongokkal végeztessük el, a tanító a táblára írja a bennfoglalást. Ha nincs mágneses tanítói applikációs készlet, akkor ezek a csoportosítások írásvetítõn (pl. babbal) nagyon jól szemléltethetõek. Tk. 61./1. Ha soronként olvashatjuk le a feladatot, akkor nagyon könnyen értelmezhetõ. – Hány madár ül összesen a két fán? 3 madár + 3 madár = 6 madár – Ha egy fán 3 madár ül, mennyi ül két fán, A kétszeres, vagyis – 3 · 2 =6 A következõ mûvelet helyes leolvasását a tanító mutassa be! 6 : 2 = 3; hat két egyenlõ részre osztva, egy részre három jut. Mutassuk meg a részekre osztás jelét, értelmezzük a kifejezést, de ne feledkezzünk meg az egyenlõ kifejezés fontosságáról sem. Végezetül összefoglalásként olvassunk a következõ képrõl!

37

3 + 3 + 3 + 3 = 12 Egy tálon 3 körte van, s az asztalon 4 ilyen tál van. Összesen 12 körte van a 4 tálon. 3 körte, meg 3 körte, meg 3 körte, meg 3 körte, az összesen 12 körte. 3 · 4 = 12 Ha egy tányéron 3 körte van, akkor 4 tányéron ennek a négyszerese, vagyis 12 körte található. Három szorozva néggyel az tizenkettõ. Három négyszerese az tizenkettõ. Négyszer három az tizenkettõ. 12 : 4 = 3 12 körte 4 tányérra szétosztva, egy tányérra 3 körte jut. 12 4 egyenlõ részre osztva, egy egyenlõ részre 3 jut. 12 : 3 = 4 Tizenkét körtét hármasával négy tányérban helyeztünk el. Tizenkettõben a három négyszer van meg. A szorzó- és bennfoglaló táblák feldolgozása a következõ sorrendben történik: 10, 5, 2, 4, majd ezt követve az eddig tanultak ismétlése következik. 8, majd gyakorlás, 3, 6, 9, 7, majd gyakorlás. Ezt a sorrendet alkalmazva sikeres lehet az összefüggések és kapcsolatok észrevétetése és helyes megláttatása. A nagyobb egységek között több esetben is gyakorló részeket iktattunk be, lehetõséget adva az alaposabb begyakoroltatásra s az esetleges hiányok pótlására. A szorzótáblák felépítésénél is elengedhetetlen a számsorozatok alkotása. Ezeket leírathatjuk, segítségükkel játszhatunk „Számkirályt”-t. nehezebb esetekben mérõszalagon az adott méretû színes rúd használatával kirakhatják, s errõl olvassák le a kapott számot. (Mindig 0-val kezdjük!)

38

A 10-es szorzó- és bennfoglaló tábla

Tk. 62./1. Mint az a rajzról is leolvasható, a kis fehér kocka egyet ér, s így a tízet érõ narancssárga rúddal dolgozunk. Az ábrákról egyértelmûen leolvashatóak az összeadások, melyeket szövegesen szorzásként is megjelenítettünk. Itt tanítjuk valaminek a nullaszorosát, már kép nem jelenik meg, de írott alakját bemutatjuk. Tk. 63./1., 2. Összekapcsolódik az elõzõ feladattal, s itt jelenik meg elõször a szorzó- és bennfoglaló tábla. Vizsgáljuk meg mindkét esetben az eredményeket. Mondjunk róluk igaz állításokat. Kerestessünk összefüggéseket. A szorzó, a szorzandó, a szorzat, valamint az osztandó, az osztó és a hányados megnevezése konkrét példán keresztül történjen. Tk. 63./3. Adott pénzmennyiség felírása összeadás és szorzás alakjában is. Ha a füzetbe lerajzoltatjuk, ne feledkezzünk meg a kérdésre adott szöveges válaszról. Tk. 63./4. Szöveges feladat felírása és megoldása szorzással. Az ellenõrzést összeadással kérjük. Tk. 64./1. Képolvasás. (Házi feladatnak is alkalmas.) Tk. 64./2. Az adott példát közösen értelmezzük, a másik két feladat önálló munka legyen. Tk. 64./3. Két nyíl helyett egy. Akinek esetleg szüksége van, nyugodtan lapozzon vissza a szorzó- és bennfoglaló táblákhoz. Az ötös szorzó- és bennfoglaló tábla Tk. 65./1. Játszhatunk „Számkirály”-t, dolgozhatnak megadott ideig a gyerekek versenyben. Az ellenõrzéskor vizsgáljuk meg a kapott számokat. Mondjanak igaz állításokat. Tk. 65./3. Elõbb hallgassuk meg a spontán reagálásokat a rajz alapján. Vajon mit mondanak a falon árnyékként megjelenõ kezek, ujjak képérõl. Tk. 65./4. Szorzó- és bennfoglaló tábla A számgolyókon található számoknak és színezésüknek jelentõsége van. Ezt még a növekvõ sorrend alkotása elõtt vetessük észre a gyerekekkel. Tk. 66./1. (:, ·) Itt igen csak résen kell lennie a tanítónak, hogy valóban a megfelelõ mûvelet kerüljön a szöveges feladatba. A legjobb szöveges feladatokat a füzetbe is rögzítsük, s oldjuk meg közösen. 39

Tk. 66./2. (:, :) Tk. 66./3. Nyitott mondatok alakjában írják fel és oldják meg a feladatokat. Tk. 67./1. Alapmûveletek gyakorlása. Ellenõrzésüket szóban, inverz alakban kérjük. Tk. 67./2. Ha ezt az ábrát a tanító nagy alakban megcsinálja, akkor csak a középsõ számot kell mindig kicserélnie, s az összes szorzótáblánál használható. Tk. 67./3. Alapmûveletek gyakorlása. Tk. 67./4. A táblázat önálló kitöltése után vizsgáljuk meg a számpárokat. Kerestessünk összefüggéseket.

40

A 2-es szorzó- és bennfoglaló tábla

Tk. 68–70. o., Mf. Tk. 68./1. A szorzótábla leolvasása itt már gond nélkül megy, ujjukkal kerítsék körül minden esetben a mondott szorzást. Nyugodtan megpróbálkozhatnak szöveges feladatok alkotásával. Tk. 68./2. A bennfoglaló tábla leolvasását kössük össze az ellenõrzéssel, ezzel is tudatosítjuk annak fontosságát. Keressünk kapcsolatot a 10-es és az 5-ös szorzótábla felelevenítésével. Tk. 68./3. A darabszám és a pár fogalmát csak akkor ismételjük át közösen, ha a gyerekek nagy része nem tudja megoldani a feladatot. A tanuló mondja el a helyes megoldást, indokolja meg döntését. Amennyiben gondot okoz a feladat, eszköz (pl. korong vagy cipõ) felhasználásával jelenítsük meg. Tk. 69./1. Itt már táblázat segítségével vizsgálhatjuk az algoritmust az adott szorzótáblák között. Az igaz állítások megkeresése után vizsgáljuk meg a hamis állításokat is, s próbáljuk azokat igazzá tenni. Tk. 69./2. A feladatok megoldása után az ellenõrzést inverz mûvelettel kérjük. A szorzások esetében ne feledkezzünk meg a tagok felcserélhetõségérõl sem, hiszen így is ellenõrizhetjük munkánkat. Tk. 69./3. A legjobb szöveges feladatot írjuk fel a táblára, s közösen oldjuk meg. Tk. 70./1. Két nyíl helyett egy. A nyíl adott irányába végeztessük a leolvasást. Tk. 70./2. = 44 jellemezzük a kapott számot! : 1, 2, 3. A helyes mûveleti sorrend bemutatása a tanító feladata, a kíváncsi gyerekek örömmel veszik a példát, de ha szükségét érezzük, zárójel kitételével egyértelmûvé tehetjük számukra a feladatot. Tk. 70./3–4. Önálló feladatnak szántuk, de amennyiben a tanító úgy érzi, hogy frontális osztálymunkában szükség van a gyakorlásra, ellenõrzéssel kösse egybe, s a zárójel szerepérõl nyomatékosan essen szó.

41

A 4-es szorzó- és bennfoglaló tábla

Tk. 71–73. o., Mf. Tk. 71./1. Nagyon fontos, hogy irányított kérdések nélkül beszélhessenek a gyerekek. Utasításként csak annyi hangozzon el, hogy a matematika nyelvét használják. Mi magunk is meg fogunk lepõdni azon, hogy milyen összefüggéseket tárnak fel. Természetesen saját élményeiket is belefûzhetik a történetekbe. Tk. 71./2. Táblánál végezzük el közösen a feladatot, s a hiányzó számok jellemzését is kérjük. Figyeltessük meg, hogy a keresett számok párosak vagy páratlanok, mondjunk róluk igaz állításokat. Kérdezzünk rá arra, hogyan lehet az, hogy mind páros? Miért? Tk. 71./3. „Számkirály” választására alkalmas feladat. Tk. 71./4. A szorzó- és bennfoglaló táblák felépítését önállóan végezzék el. Csak indokolt esetben adjunk segítséget. A 2. feladatnál használt számegyenes segíthet a lemaradóknak. Tk. 71./5–6. A szöveges feladatok megjelenítését kérhetjük rajzos formában is. Mindkét esetben kérdezzünk vissza arra, hogy mit tudunk, mit keresünk.

A 8-as szorzó- és bennfoglaló tábla Tk. 74–77. o., Mf. A feladatok megoldását ugyanúgy kérjük, mint az elõzõekben. A szorzótáblák közötti kapcsolatok megláttatása nagyon fontos (elengedhetetlen). Törekedjünk ezek minél játékosabb megfigyeltetésére. Amennyiben módunk van rá, a példákat játszassuk el a gyerekekkel, s ne sajnáljuk az idõt a színes rúd használatára se. Válasszunk sok esetben „Számkirályt”, hiszen a szorzótáblák begyakorlásához az egyik legjátékosabb módszer, versenyre, megmérettetésre készteti a gyerekeket.

42

A 3-as, 6-os, 9-es szorzó- és bennfoglaló tábla

Tk. 80–86. o., Mf. Felépítésükben és az alkalmazott módszerekben itt sincs eltérés. A 3-as és 9-es táblák esetében vizsgáltassuk meg, hogy miért kapunk egyszer páros, másszor páratlan szorzatokat. A 9-es tábla esetében ne feledkezzünk meg a felírás fordított képérõl, és fordított leolvasásáról. A gyerekek számára ez igen érdekes, és szívesen tanulják meg a sokszor nehéznek vélt szorzótáblát. Hasonlítsuk össze a 10-es táblával, ez megint felfedezésre sarkallja tanítványainkat.

A 7-es szorzó- és bennfoglaló tábla Tk. 88–90. o., Mf. Általában ezt tartják a legnehezebbnek, ezért is maradt a végére. Algoritmus felfedeztetését itt nem tudjuk elvégezni más szorzótáblákkal, törekedjünk minél játékosabb feldolgozásra. A gyakorlóórákat semmi esetre se hagyjuk el, hiszen azzal késõbb nagyon sokat nyerhetünk. A matematika egyik legkedvesebb tananyagrésze ez, éljünk ezzel a lehetõséggel.

43

Maradékos osztás

Tk. 90–100. o. Az osztás mûveletét már meglehetõsen begyakorolták a tanulók, ami feltétele annak, hogy maradékkal tudjanak számolni. Tk. 90./1. A maradékos osztást a gyerekek közvetlen tapasztalatából, a sorakozásból vezetjük le. A szöveg elolvasása, értelmezése után figyeltessük meg a tankönyv ábráját. A sorakozást ténylegesen is végezzük el, a további feladatmegoldásnál is alkalmazhatjuk. A tanulókkal fogalmaztassuk meg a megállapítást: 11 gyerek 5 párt tud alkotni, s pár nélkül marad 1 gyerek. Nevezzük meg: ez az 1 lesz a maradék. Ezt a kép mellett is olvassuk mint mûveletet. Ezt követõen megmutatjuk a lejegyzés módját is. A feladatot írjuk fel a táblára, mutassuk meg a maradék helyét. Emeljük ki, hogy a maradékot az utolsó számjegy az egyes helyi érték alá kell írni. A tanulók is jegyezzék le a füzetbe az osztást. A mûveletet szóban is mondjuk el, majd olvassuk el a tankönyvben is. Ezt követõen tanítsuk meg az osztásban szereplõ számok matematikai megnevezését: osztandó, osztó, hányados, maradék. Ehhez segítséget nyújt a tankönyv ábrája és a megnevezések olvasása. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a maradék mindig kisebb az osztónál. Így ha 2-vel osztunk, csak 0 vagy 1 lehet a maradék. Ennek megfigyeltetésére és bizonyítására végeztessünk csoportosításokat kettesével. Az osztást szóban kérjük, figyeljük meg a maradékot. Tk. 90./2. A számokat önállóan osszák el a tanulók 2-vel, végezzenek hozzá csoportosítást koronggal. Az osztást jegyezzék le a füzetbe. Az ellenõrzésnél külön figyeljünk a maradékra, annak helyére a lejegyzésnél. Tk. 91./1. A képolvasás is elegendõ lehet az osztás elvégzéséhez. Tk. 91./2. Azzal nehezíthetjük a számolást, hogy csoportosítás nélkül kérjük az osztások végzését. A számolás elõtt beszéljük meg a maradékról megállapított tudnivalót, melyet a tankönyvben is kiemeltünk. Az ellenõrzés során figyeljünk a maradék helyére. Tk. 91./3. Az ellenõrzéshez figyeltessük meg a tankönyv feladatát. A megállapítást a tanulóktól kérjük. A pontos megfogalmazást a feladat alatt pirossal körbekerítve találjuk. Olvassuk el és értelmezzük együtt a tanulókkal. A táblára írjuk fel az osztást, mellé az ellenõrzést. Ezt kövesse a tanulók munkája: írják le a mûveletet és az ellenõrzést a füzetbe. Tk. 91./4. Az osztásokat, azok ellenõrzését önállóan végezzék a füzetben a gyerekek.

44

Tk. 92./1. A 3-mal való osztást olvassák le az ábráról, majd rakják is ki koronggal. A füzetben önállóan is lejegyezhetik az osztásokat. Tk. 92./2. A korongokkal végzett csoportosítást a pontos és gyors számítás miatt javasoljuk. A lejegyzést követõen kérdezzünk rá a maradékokra: milyen számok szerepelnek? (0, 1, 2) Ezután olvassuk el a kiemelt tudnivalót a könyvben. Tk. 92./3. Beszélgessünk az iskolai osztályokról. Pl.: Kik járnak egy osztályba? Mi dönti el, hogy ki hányadikos? Ezt követõen beszéljünk a maradékosztályokról. Olvassuk el a kiemelt részt, értelmezzük azt. A példafeladat megállapítását sorban ellenõrizzük osztással. Pl.: 12 : 3 = 4, ezért a 0 maradékosztályba kerül a 12 stb. Tk. 92./4. A besoroláshoz a maradékosztályokat együtt írjuk le (mint az elõzõ feladatnál), az osztást végezzék egyedül. Tk. 93./1. Önállóan állapítsák meg a szabályt, s önállóan írják le a számsorozatokat is. Az igaz állítások között szerepeljenek: Pl.: Mindegyik szám osztható 2-vel (elsõ számsorozat), illetve 3-mal (második számsorozat). Van közte olyan szám, amelyik osztható 3-mal (pl. 1 sor, 12, 18) stb. A kékkel beszínezettekre igaz: Van közte olyan szám, amelyik 2-vel és 3-mal is osztható (6, 12, 18 stb.). Ezt követõen olvassuk el és értelmezzük a bekeretezett részben leírt tudnivalót a többszörös fogalmáról. Keressük ki újra ezeket a számokat a számsorozatból. Állapítsuk meg, hogy van olyan is, amelyik 2-vel és 5-tel is osztható (pl. 10, 20, 30). Tk. 93./2. Ezzel a feladattal is a maradékos osztást gyakoroljuk, de más a lejegyzése. A lejegyzésre mintát adtunk, megegyezik az ellenõrzéssel. Tk. 93./3. Az ellenõrzés nagyon fontos, mindegyik feladathoz kérjük. A feladatot házi feladatnak is adhatjuk. Tk. 94./1. A csoportosítás tényleges elvégzése nagymértékben segít a megértésben. A lejegyzést közösen, táblai segítséggel végezzük. Tk. 94./2. Az osztások lejegyzése után olvassuk el a „jegyezd meg!” kiemelt részt. A megállapítást az elvégzett osztások esetén ellenõriztessük. Dicsérjük meg azt, aki pontosan dolgozott! Tk. 94./3. Az ellenõrzés fontos az önellenõrzéshez, ezért mindegyik osztást ellenõriztessük. A mintapélda megbeszélése után önállóan végezzék a tanulók az osztásokat.

45

Tk. 94./4. A számsorozatok leírása után az azonos számokat karikázzák be színessel a tanulók. Állapítsuk meg, hogy ezek a számok a 2 és 4 többszörösei, vagyis 2-vel és 4-gyel is oszthatóak. Végül olvassuk el a „Jegyezd meg!” tudnivalót, értelmezzük azt. Ellenõrizzük osztással. Tk. 95./1., 2. A feldolgozás módja megegyezik a 94/1., 2. feladatnál leírtakkal. Tk. 95./3. Az igaz állítások között szerepelhetnek: – Mindegyik szám osztható 5-tel. – Van közte olyan szám, amelyik 10-zel és 5-tel osztható. – Van közte 3-mal osztható szám (pl. 15, 30, 45). – Van közte 2-vel osztható szám (pl. 10, 20, 30 stb.). – Van közte 4-gyel, 6-tal, 7-tel, 8-cal, 9-cel osztható szám! A gyerekek mondjanak rá példákat. Az állítást osztással ellenõriztessük. Tk. 96./1., 2., 3. A feldolgozás módja megegyezik a 94/1., 2., 4. feladatnál leírtakkal. Tk. 96./4. A lejegyzés: 28 : 6 = = 4 és a maradék 2 Válasz: 5 asztal szükséges, az 5 asztalhoz 2 gyerek ül. Tk. 97./1., 2. A feldolgozás módja megegyezik a 94/1., 2. feladatnál leírtakkal. Tk. 97./3. A 2-vel és 7-tel növekvõ számsorozatokat kell leírni, a megegyezõ számokat színessel bekarikázni, így könnyebb a megkeresés. Ezzel bizonyítani is tudjuk. Az osztásokat elvégezhetjük. Tk. 97./4. Összetett szabállyal számolunk, az osztásnál elõször a 2-t elvesszük, utána osztunk. Szabály: = (7 – 2) : 7 =0·7+2 Tk. 97./5. A megoldás: Ha 2 gombóc maradt akkor 30 – 2 gombócot ettek meg összesen, vagyis 28-at. Ha mindenki 7 gombócot evett, akkor már csak osztani kell az eredményt. Tehát a megoldás: (30 – 2) : 7 = =4 A választ írásban kérjük. Tk. 98./1., 2., 3., A feldolgozás módja megegyezik a 94/1., 2., 4. feladatnál leírtakkal. Tk. 98./4. Szükség esetén beszéljük meg, milyen maradékok szerepelhetnek, sorban írják le ezeket a füzetbe a gyerekek. Az osztást és a besorolást egyedül végezzék. Ellenõrizzük a számítást szóbeli számolással. Tk. 99./1., 2., 3., 4. A feldolgozás menete megegyezik a 94/1., 2., 4. feladatnál leírtakkal. A 4. feladatnál az igaz állítások megfogalmazását feltétlenül kövesse a számok megnevezése, amire igaz. Ezzel bizonyítjuk az állítást, másrészt segítjük a többi tanulót a gondolkodásban. 46

Tk. 100./1. Differenciálásra adhatjuk vagy számolási versenyt rendezhetünk a feladatsorral. Versenyszámolás esetén a másolást elõbb végezzék el a tanulók, s csak a tényleges számítást vegyük figyelembe. Kövesse azonnali értékelés a feladatmegoldást és ellenõrzést. (Pl. dicséret, piros pont a hibátlan és gyors munkáért stb.) Tk. 100./2., 3. A szöveges feladat megoldási lépéseit pontosan tartassuk be (adatgyûjtés, nyitott mondat, megoldás, válasz). Tk. 100./4. Adhatjuk házi feladatnak is. Tk. 100./5. Önálló munkában oldjuk meg, a szabály lejegyzését is önálló munkában végezzék. (Szükség szerint azonban segítsünk a rászoruló tanulóknak a szabály lejegyzésében.) Tk. 100./6. Az értelmezéshez elõvehetik a játékpénzt. A lejegyzést önállóan végezzék. A szöveges feladat ellenõrzését önellenõrzés formájában oldják meg.

47

Szorzás 10-nél nagyobb számmal

Tk. 101. o. Mf. 100. o. Tk. 101./1. A kép segítségével értelmezzük a szöveges feladatot. A lejegyzést a tanulóktól kérjük szóban. A számítás módját a tankönyv feladatainak megfigyelésével tanítsuk 2 lépésben, a szorzatok összeadásával. Számoljuk is ki a feladatot együtt. Tk. 101./2. Az a) és b) oszlop feladatainál írassuk le 2 lépésben a számítást. A többi feladatnál már megelégedhetünk az eredmény leírásával. Mindenféleképpen ellenõrizzük szóbeli számolással, amelyben 2 lépésben számítják a tanulók a feladatokat. Tk. 101./3. Önálló feladatmegoldást várunk tanulóinktól. Tk. 101./4. Táblázatot is készíthetünk a feladathoz a következõképpen: :5

:6

:7

0 maradék 1 maradék 2 maradék 3 maradék 4 maradék 5 maradék 6 maradék Tk. 101./5. A zárójel fölé írják oda a tanulók a szorzatokat, így pontosabb lesz a számításuk. Adhatjuk házi feladatként is a feladatsort.

48

Római számok 100-ig

Tk. 102./1. A számlapot figyeltetjük meg. Megállapítjuk, hogy római számokat látunk az óralapon. Az idõt ugyanúgy olvassuk le: 2 óra vagy 14 óra, illetve 3 óra vagy 15 óra. Tk. 102./2. a) A hónapokat sorban írják le a tanulók. Pl.: II. január Pl.: II. február stb. b) Az aláhúzás után állapítsuk meg a már tanultakat. Minden évszakhoz 3 hónap tartozik. Ezzel az ellenõrzést is megtehetjük. Tk. 102./3. Már az 1. osztályban is találkoztak ezzel a tanulók. Római számot használnak még: – a kerületek, – az osztályok jelölésére. Írjunk rá példákat a füzetbe. Pl.: – saját kerület – ahol ez nincs, itt mondjuk el például, hogy Budapesten kerületek vannak. (Az állatkert a XIV. kerületben, az Országház az V. kerületben található stb.) Tk. 102./4. Ismételjük át: a) ezek az alap jelölések, b) hogyan képezzük belõlük a kisebb, illetve a nagyobb számokat (balra írunk – elveszünk – kisebb szám; jobbra írunk – hozzáadunk – nagyobb szám. Tk. 102./5. Új ismeretet tanítunk; a füzetbe is írják le a tanulók. Tk. 102./6. A tanultak gyakorlása, amely felidézi a 20 körében tanult számokat, ugyanakkor az új számokat is. (L, C) Lehetõséget nyújtunk arra is, hogy a számok képzését alkalmazzák: Pl.: XXIX = 29, XXXIII = 33 Tk. 103./1. Megtanítjuk 100-ig a kerek tízesek leírását római számmal. Alkalmazzunk az eddig megismert analógiát: a) 1–20-ig b) 10–100-ig Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy itt is megvannak az alap jelölések, ezek pirossal vannak kiemelve. Ezek: 10 – X, 50 – L, 100 – C A többi számot ezekbõl vezetjük le, a 20 körében megismert módon. Olvassuk végig a római számokat, majd játékban szóban gyakoroljuk. Tk. 103./2. Adjunk lehetõséget arra, hogy elmélyülten nézegessék a tanulók a leírt római számokat. 49

Tk. 103./3. A gyerekek tudásának megfelelõ formában végeztessük. Az önálló munka jó visszajelzést ad a tanulók gondolkodásáról, a római számok olvasásának ismeretérõl. Az ellenõrzés során beszéljük meg a tévesztések okát, mutassunk példát a helyes leolvasásra. Tk. 103./4. Ez a nehezebb gyakorlási mód. Segítsük a tanulókat a pontos lejegyzésben. Ennek módja lehet: 1. A feladatot megelõzõen közösen lejegyzünk néhány nehezebben leírható számot; 2. A feladat számai közül néhányat közösen írunk le, majd önállóan folytatják a leírást. Tk. 103./5. Ez a feladat a római számok mellett a hónapokról tanultak gyakorlására is jó lehetõséget biztosít. A római számok gyakorlását a további órákra is terveznünk kell, hogy megfelelõ és biztos legyen a tanulók tudása.

50

Geometria

Tk. 104–106. o. Mf. 103–104. o. Ennél a fejezetnél a legfontosabb, hogy a gyerekeink kellõ tapasztalatot gyûjtsenek a tananyaggal kapcsolatban. A legfõbb módszer a játékosság, az eszközhasználat pedig létfontosságú. A tantárgyi koncentráció talán itt érvényesíthetõ a legszembetûnõbben a technika, illetve a környezetismeret tantárgyakkal. Fontos, hogy tanítványaink minél többet építhessenek, alkothassanak, s hogy megvizsgálhassanak minél több különbözõ testmodellt, színes rudat, építõkockát, s azokat megadott tulajdonságok szerint válogathassák, csoportosíthassák. Erre az irányított tapasztalatszerzésre természetesen nemcsak ezt a pár órát kell szánnunk, ezt folyamatosan kell végeznünk. A tankönyv feladatainak feldolgozását csoportos, illetve páros munkaformában javasoljuk megoldatni. A Mf. 103. oldalán található 1. feladatot közösen oldják meg, a tanító pontos magyarázatával. Jó lenne, ha ezeket a síkidomokat négyzethálós papírból ki is vágnák, s így mondanának igaz állításokat. Fontos, hogy a tanító többször is ismételje el, hogy a négyzet is egy speciális téglalap, s jellemezzék az adott szempontok szerint. Tk. 105./1. A legnagyobb öröm az lesz a gyermekek számára, ha az általa elkészített testrõl õ mondhat megállapításokat, melyeket rendszerezve a tanító a táblán rögzít. Ha már minden lényeges tulajdonságot összegyûjtöttünk a kockáról, a pedagógus kiemeli a legfontosabbakat, a gyerekek pedig a saját munkadarabjukon mutatva, lépésrõl lépésre, szinte már meg is tanulják, hogy milyen tulajdonságok jellemzik ezt a testet. Ne sajnáljuk az idõt erre a feladatra, hiszen itt a vonalzó helyes használatától kezdve, a mértékegységek pontos kiméréséig sok-sok fontos dolgot megtaníthatunk, illetve ismételtethetünk a gyerekekkel. Ezt követõen tanulóink saját tetszésük szerint díszíthetik az elkészített munkadarabot, majd minden kocka felhasználásával közös építkezésbe kezdhetnek. Mi is örömünket fogjuk lelni abban, ha látjuk, hogy milyen szívesen és örömmel dolgoznak. Tk. 106. A tengelyes tükrözéssel már 1. osztályban megismerkedhettek a gyerekek. Ebben az évben a tapasztalatszerzést tovább bõvítjük, s a játékos, érdekes feladatokat közösen végezzük el. Emellett nagyon fontos az, hogy õk is tervezhessenek, s a legjobb, ha még versenyt is szervezünk, s az elkészült munkákat közösen értékeljük.

51

A törtek elõkészítése

Tk. 107–108. o. Mf. 105. o. Ez a témakör a gyerekek által az egyik legjobban kedvelt tananyag, s ha ez iránt már most felkeltjük az érdeklõdésüket, akkor a harmadik osztályos anyagot játszi könnyedséggel el tudják sajátítani. A mindennapi életbõl válasszuk ki a szemléltetõ eszközöket! A gyerekek maguk állítsanak elõ adott törtrészeket! (nyírással, hajtogatással, rajzolással) Pl.: Mackó sajt (Vigyázzunk, hiszen már nemcsak hatosával, de nyolcasával is csomagolják!), csokoládé, színes rúd-készlet elemei. A tanítói applikáció része a ketted, negyed, harmad, hatod megjelenítése, ezeket helyezzük el a táblán, s minden esetben olvastassunk a képrõl.

52

Óravázlatok

53

54

16. óra:

Számok a 100-as számkörben Soralkotások 5-ösével, 10-esével

Munkaformák Módszerek Eszközök

I. Óra eleji számolás: Szóban: – Folytasd! 0, 2, 4, … 20 21, 19, 17, … 1

utasítás fejszámolás

II. Célkitûzés: Ma 100-ig számolunk, számsorokat alkotunk, játsszunk a számokkal. III. A tananyag feldolgozása: 1. a) Tk. 17/1. f. Beszélgetés a tankönyv ábrájáról: – Hogyan helyezkednek el a korongok? (ötösével, tízesével) – Olvass tízesével a tábláról! Mutasd az ujjaddal a sorokat! (1-1 gyerek elszámol 10-tõl 100-ig) – Mondd el! (pl. 30 = 3 tízes sor stb.) 1. b) A számok gyakorlása: – a betûkkel leírt számok olvasása – a számok kirakása számkártyákkal sorban, majd keverve – a számok leírása számjegyekkel: a 100 leírásának megfigyeltetése – Megállapítás: a 100 háromjegyû szám: 1 0 0 a számjegy helyi értékének megbeszélése sz t e 2. Gyakorlás: Tk. 17/2. a) Kerek tízesek mutatása a takarólap használatával Ellenõrzés: egyenként megbeszélve b) 5-re végzõdõ számok mutatása (Figyeljük a takarótábla pontos használatát!) c) keresési verseny: Melyik számra gondoltam? Mutasd a korongos táblán a takarótábla segítségével! Pl.: – A 20-nál 3-mal nagyobb szám – Kerek tízes a 36 és 42 között – a 65-nél 2-vel kisebb stb. Ellenõrzés, értékelés feladatonként. 3. Önállóan: Tk. 17/2., a számtábla segítségével. Ellenõrzés, értékelés, javítás. 4. Gyakorlás a számegyenes segítségével: a) táblánál: 5, 15… 1 gyerek mondja és mutatja a lépegetést a táblánál, a többi a saját számegyenesén lépeget. b) füzetben: Tanulói számegyenes használata, lejegyzés a füzetbe. Ellenõrzés-értékelés.

55

irányított beszélgetés frontális munka

egyéni munka frontális munka számkártya füzet

magyarázat

frontális munka korongos tábla takarólap

füzet, számtábla ellenõrzés értékelés javítás tanulói számegyenes önálló munka

c) Megbeszélés: Mit tapasztaltál? (észrevételek meghallgatása) Pl. Mindig 10 volt a különbség. Az a) feladat minden száma 5-re végzõdött. A b) feladatnál 0-ra és 5-re végzõdnek a számok. A számok egyesei váltakoznak (5, illetve 0) stb. IV. Az óra értékelése.

irányított beszélgetés

indoklás értékelés

V. 8. H. f.: Mf. 16/1., 2., 3.

56

21 óra:

Kétjegyû számok bontása tízesre és egyesre Olvasás a korongos tábláról Kétjegyû számok megjelenítése vonalas rajz segítségével

I. Óra eleji gyakorlás: 1. Játék a számkártyákkal: (kerek tízesek) a) csoportosítás páros páratlan b) soralkotás (választással) növekvõ csökkenõ A kapott számsorozat elmondása, megnevezése. (pl. tízesével növekvõ számsorozat 0-tól 100-ig.) c) számok tulajdonságai önálló választás (1-1 gyerek) (pl. 40: páros, szomszédai – egyes, tízes)

Munkaformák Módszerek Eszközök utasítás számkártyák

magyarázat indoklás

II. Célkitûzés: Sok mindent tudunk a számokról, ma még tovább ismerkedünk velük. III. Feldolgozás: 1. Beszélgetés a tankönyv képérõl: – Mit csinálnak a gyerekek: (számokat raknak ki, illetve mutatnak a táblán, s azt lerajzolják) munkatankönyv Mivel dolgoznak: (korongos tábla, takarótábla, papír, színes ceruza) – Melyik számot mutatják, illetve rajzolják? (43, 34) – Mutasd a számot a tábládon! (elõször a 43, majd a 34) – Mondd el, hogyan mutatod! (pl. 43: 4 tízes + 3 egyes) – Hogyan tudnád lerajzolni? Figyeld a gyerekek rajzát! (a tízeseket vízszintes egyenessel, az egyeneseket pöttyökkel) – Rajzold le a füzetbe! Ugyanezt a 34-gyel is elvégezzük. 2. Gyakorlás: a) Tk. 22/1. szóban Egyenként haladva: – Mutasd a számot a korongos táblán! – Mondd el egy szóban! – Hogyan rajzolnád le? (A feladatok közül elhagyhatunk, ha úgy ítéljük meg, hogy biztosan tudják a tanulók a megjelenítést és a gyors elmondást.) b) Tk. 22/2 f.2 írásban – Melyik ez a szám? (36) – Mondd el, hány tízes és egyes? – Olvass a vonalas rajzról! (A 36 = 3 tízes + 6 egyes) – Rajzold le a füzetedbe! Írd le bontással! Ugyanezt elvégezzük a 63-mal is. c) Önálló munka: Tk. 22/3. (Ha szükséges, adjunk segítséget a táblánál, majd folytassák a tanulók önállóan.)

57

irányított beszélgetés frontális

táblai rajz füzet

korongos tábla takarólap indoklás eszközhasználat tankönyv, füzet frontális munka

tankönyv, füzet, önálló munka

3. Játék: Gyorsolvasás kártyáról: a) Mondd a számot! (3 szám)

utasítás kártya

Pl.

Válasz: 1-1 tanuló, aki a leggyorsabb. b) Írd le a számot! (5 szám) Ellenõrzés, értékelés.

füzet önálló munka

4. Gyakorlás: Mf. 22/4. IV. Az óra értékelése.

munkafüzet

V. H. f.: Mf. 22/2., 3.

58

31. óra:

I.

Hosszúságmérés: m, dm, cm Mérõeszközök: méterrúd, mérõszalag, színes rúd Mérés alkalmi egységekkel

Elõzetes ismeretek csoportosítása: 1. a) Csoportok kijelölése, csop. vez. választása – Vizsgáljátok meg a tálcán található tárgyakat, és döntsétek el, hogy melyikkel hogyan lehetne hosszúságot mérni! Döntéseiteket indokolni kell! (gumiszalag, fonál, dobókocka 2 db, narancssárga színes rúd, pingponglabda, vonalzó, mérõszalag) 1. b) Csoportvezetõk beszámolója a végzett munkáról. 1. c) Mérések bemutatása. 1. d) Indokoljátok meg, mely eszköz vagy eszközök a legalkalmasabbak egy adott tárgy mérésekor! 1. e) A narancssárga színes rúd kiválasztása: – Mit tudsz róla?

Munkaformák Módszerek Eszközök motiváció utasítás válogatás indoklás beszámoló indoklás kérdés-felelet

II. Célkitûzés: A mai órán a cm megtanulásával tovább bõvítjük ismereteinket a hosszúságmérés témakörében. III. A tananyag feldolgozása: 1. Tk. 31/1. Olvassuk le az ábráról a tavaly már megtanult mértékegységeket és rövidítéseket! A méterrúd beosztásának ismétlése, megbeszélése. – Mutassatok 1 m és 1 dm hosszúságot a kezetekkel! – A narancssárga rúd 1 dm. – Helyezzétek a narancssárga rudat a tk. megfelelõ ábrájára! Milyen beosztást látsz a rajzon? Hány egyenlõ részre osztották az 1 dm-t? Az egy egység neve centiméter, jelölése: cm. – Mutass a vonalzódon vagy a mérõszalagodon 1 cm hosszúságot! – Hányszor tudod az 1 cm-t rámérni a narancssárga rúdra? 2. Tk. 31/2. A kis arasz és az ujj mint mérõeszköz. A kb. rövidítés magyarázata, példák keresése. Tárgykeresés 2 percig – csoportok közötti verseny. 3. Mf. 30/1. Önálló feladatmegoldás eszközhasználattal. 4. Tk. 31/3. – csoportmunka. Minden csoportból válasszuk ki a legmagasabb és a legalacsonyabb tanulót. Õk mérjék le a terem hosszúságát és szélességét. Indokoltassuk meg, mibõl adódhat a mérések közti különbség. lépéssel

tyúklépéssel

a terem hossza: a terem szélessége: IV . H. f.: kijelölése: Mf. 30/2., 3. V. Az óra értékelése: A csoportok munkájának értékelése az elvégzett munka és a magatartás alapján.

59

tankönyv egyéni munka megállapítás színes rúd megállapítás magyarázat magyarázat vonalzó mérõszalag magyarázat verseny csoportos munka egyéni munka vonalzó feladatlap

60

34. óra:

I.

Mûveletek 100-as számkörben: kerek tízeshez egyjegyû adása Tk. 34. o. Vonalas rajz készítése mûvelethez Mf. 33. o. Az összeadás felcserélhetõsége

Elõkészítés: 1. bontások: a) Rakd ki játékpénzzel! 53, 27, 49 – Mondd el, hány tízes és egyes! – Mondd el mûvelettel! (Pl. 53 = 50 + 3, vagy 53 = 3 + 50) b) Bontsd tízesre és egyesre a számokat. 64, 32, 71 (Pl. A 64 = 60 + 4, vagy 64 = 4 + 60 stb.)

II. A tananyag feldolgozása: 1. Tk. 34/1. – Olvasd le az elsõ rajzot! (3 tízes + 9 egyes = 39) – Rajzold le a füzetbe! Figyeld a táblai munkát! (megbeszélés, hogyan) – Írd alá, melyik ez a szám! (39) Ellenõrzés: felolvasás. Hibajavítás. 2. Tk. 34/2. a) – Olvass a rajzról! (1. rajz) – Miért vannak kékkel a tízesek mellett az egyesek? Mit gondolsz? (A tízesekhez hozzáadjuk az egyeseket.) – Mondd el a mûveletet! (30 + 4 = 34 stb.) b) Olvass a rajzról! Mondd el! Mondd a fordított mûveletet is. (1 gyerektõl kérjük a választ: 70 + 5 = 75, vagy 5 + 70 = 75 – Folytasd a füzetben! Írd le a fordított mûveletet is! Ellenõrzés, értékelés (piros pont) Megbeszélés: Pl. balról jobbra haladva: 20 + 3 =23 Jobbról balra haladva: 3 + 20 = 23 Megállapítás: Az eredmény nem változott! 3. Tk. 34/3. a) Elõkészítés: Figyeld a példát! Mi a feladat? (1 gyerek elmondja) b) Folytasd a példa szerint a füzetben! Tankönyv, füzet Ellenõrzés: felolvasással (1-1 gyerek) Értékelés 4. Tk. 34/4. – A rajzot vonallal, pöttyel készítsd! Ellenõrzés: táblai munka

Munkaformák Módszerek Eszközök

utasítás játékpénz önálló munka magyarázat

fejszámolás

utasítás tankönyv füzet, tábla

tankönyv indoklás

tankönyv frontális tankönyv, füzet önálló munka

tankönyv értelmezés

utasítás önálló munka

III. H. f.: Mf. 33/1, 2. IV. Az óra értékelése.

61

62

36. óra:

Teljes kétjegyû számhoz egyjegyû adása analógia segítségével számtáblán, tízesátlépés nélkül Nyitott mondat igazzá tétele Tk. 35/3., 4., Mf. 34/3.

I. Óra eleji gyakorlás: 1. Fejszámolás: a) Számsorozat folytatása 26, 28, 30, … 51, 53, 55, … b) Melyik számra gondoltam? Rakd ki játékpénzzel: 24 + 3; 42 + 7; 51 + 5; 35 + 3; c) Lottó: Találd ki, melyik számra gondoltam! – Írd le a füzetbe a számot! – a 36-nál 2-vel több (38) – a 43-nál 5-tel nagyobb (48) – a 71-nél 4-gyel nagyobb (75) – a 24-nél 6-tal több (30) – az 52-nél 7-tel több (59) Ellenõrzés, értékelés. II. Gyakorlás: 1. Játék a számtáblával: Verseny: Mutasd a számot a takarólap segítségével a számtáblán! 27, 39, 53, 41, 64 2. Összeadás a számtáblán: a) Tk. 35/3. – Olvass a számtábláról! Mi történt? (1 gyerek) – Figyeld a példafeladatot! – Lépj a számtáblán! (megkeresi a 6-ot, jobbra lép 2-õt.) – Mondd el mûvelettel! (6 + 2 = 8; 26 + 2 = 28) b) 3/a) feladat: (Közösen, feladatonként oldjuk meg, minden feladathoz kérjük a számtáblán való lépegetést.) – Mit tapasztalsz: Indokolj! (Az egyesek értéke ugyanaz lett, mert mindig 6-ra végzõdõ számhoz adtunk 2 egyest.) c) 3/b) és c) feladat: – Figyelj az eddigi ismereteidre! Ellenõrzés: táblai számtáblán. 3. Összegzés: a számtáblán jobbra lépünk vagy lefelé, úgy adunk össze. 4. Nyitott mondat: Tk. 35/4. III. H. f.: Mf. 34/3. IV. Az óra értékelése.

63

Munkaformák Módszerek Eszközök

utasítás játékpénz magyarázat füzet önálló munka lottó

számtábla takarólap értékelés számtábla takarólap tankönyv magyarázat

füzet, számtábla frontális munka indoklás füzet, számtábla füzet, számtábla

önálló munka

64

37. óra:

Kerek tízesbõl egyjegyû elvétele korongos táblán és játékpénzzel analógia alapján Eszközök

Munkaformák Módszerek

I. Óra eleji gyakorlás: 1. Számok leolvasása kártyáról: szóban (kb. 5-öt) Pl.: a) a szám jellemzése (bemutatása): (kétjegyû, páratlan szám egyes, tízes szomszédai) b) bontás tízesre és egyesre 2. Teljes kétjegyûhöz egyjegyû adása: fejszámolása a) lottó (a gyerekek csak az eredményt írják le egymás mellé, a mûveletet elmondjuk) b) Ellenõrzés: felolvasással c) Értékelés

utasítás jellemzés

fejszámolás füzet

II. Célkitûzés: már ügyesen számoltok, ezért a mai órán már kivonást tanulunk. III. Feldolgozás: 1. Tk. 36/1. (táblánként haladva) a) Megbeszélés: Miért vannak kétszínû korongok a táblán? (Vagy hozzáadunk, vagy elveszünk.) b) Megoldás: – Elmondás szóban (60-ból elveszünk 7-et) – Lejegyzés mûvelettel: 60 – 7= = 53 – A számítás módjának megbeszélése. (Az utolsó tízesbõl veszem el.) – Lépés a korongos táblán. (Balra lépünk 7-et.) c) Lejegyzés a füzetbe, takarólap 2. Gyakorlás: Versenyszámolás a korongos tábla segítségével szóban. – Ki tudja leghamarabb megmutatni a korongos táblán és elmondani szóban az eredményt? (kb. 5 feladat) – Értékelés feladatonként (szóbeli dicséret). 3. Tk. 36/2. a), b). a) 2. a) feladat – Mesélj a rajzról! (többféle szöveg meghallgatása) Pl.: Volt 50 Ft-om, 2 Ft-ot a barátomnak adtam. Hány forintom van? – Megoldás megbeszélése. – Milyen mûvelettel számítjuk ki? – Kirakás játékpénzzel → az elvétel módjának megbeszélése: 1 tízest átváltottunk egyesekre, így vesszük el a 2 egyest. – A tankönyv kiemelt részének elolvasása, értelmezése. – Számítás, válaszadás a kérdésre (szóban). b) A 2. b) feladat kirakását és megoldását önállóan végezzék a tanulók. Az ellenõrzést táblai applikáció segítségével végezzük.

65

tankönyv megállapítás

korongos tábla füzet

értékelés spontán megnyilatkozás indoklás

játékpénz tankönyv tankönyv, játékpénz tanítói applikáció

4. Gyakorlás: a) oszlop: közösen, eszközzel b) oszlop: önállóan, eszközzel c) oszlop: önállóan, eszköz nélkül Ellenõrzés: tábla Értékelés.

játékpénz

IV. H. f.: Mf. 35/1., 2. V. Az óra értékelése.

66

61. óra:

A szorzás értelmezése rajz segítségével A szorzás leolvasása, jele

I. Óra eleji számolás: „Számkeresõt” játszunk. Készítsd elõ a színesrúd-készletedbõl a kis fehér kockákat. Mindig annyit helyezz a padodra, amennyi a feladat eredménye. A feladatokat írd fel nyitott mondattal! a) Gondoltam egy számra, hozzáadtam 18-at, az összegem 22. Mi a keresett szám? + 18 = 22 = 4 b) 92-bõl elvettem a gondolt számot, és a különbség 88. Mi a keresett szám? 92 – = 88 =4 c) Gondoltam egy számot, hozzáadtam 10-et, majd elvettem belõle 7-et, majd 3-at, s az eredmény 4 lett. Mi a keresett szám? + 10 – 7 – 3 = 4 = 4 A nyitott mondatok és az eredmények ellenõrzése a táblánál. – Hány kiskocka van az asztalodon? – Hány csoport van? Egy csoportban hány kiskocka van? – Írjuk fel összeadással, összesen hány kiskockát kellett az asztalodra tenni.

Munkaformák Módszerek Eszközök

motiváció barkochba utasítás

ellenõrzés

utasítás

II. Célkitûzés: A mai órán megtanuljuk az egyik legérdekesebb mûveletet, a szorzást, melynek segítségével pl. ezt a feladatot is másképpen és sok esetben gyorsabban is ki tudjuk számolni. III. A tananyag feldolgozása: 1. Tk. 56/1. Mesélj a képrõl! Mibõl mennyi van? Hány csoportban? Egy csoportban mennyi…? Hányszor vettem…? Összesen hány…? A kiemelt rész értelmezése, hangos olvasása. Hasonló feladatok alkotása a tanteremben található tárgyak segítségével. 2. Tk. 56/2. Szöveges feladat alkotása a képhez. Csak szóban oldják meg a feladatot. Vizsgáljuk meg az összeadás és a szorzás közti kapcsolatot! Ügyeljünk arra, hogy ne vesszenek el a részletekben. (Nem a fagylalt fajtái, hanem a gombócok száma a fontos.) 3. Tk. 56/3. a) A feladat megjelenítése táblánál, értelmezése szóban történjen. Rögzítése a füzetben frontális osztálymunkában, lépésrõl lépésre haladva. A b) feladat H. f.-nak is adható, vagy a gyorsabb gyerekeknél diff-ra alkalmas. 4. Mf. 55/1. Munkavégzés közben tanulóink mondják el, mit rajzolnak és miért. feladat megjelenítése összeadással és szorzással is. Mf. 55/2. Rajzkiegészítés önálló munkában. IV. H. f. kijelölése, értelmezése: Tk. 56/3. b), Tk. 56/4. b), c) (az a) feladatot szóban táblai appl. mutassuk be). Mf. 55/3. V. Az óra értékelése.

67

spontán megnyilatkozás magyarázat

frontális

tanítói applikáció

beszélgetés egyéni munka

68

80. óra:

A 4-es szorzó- és bennfoglaló tábla felépítése Soralkotás négyesével Szöveges feladatok megoldása

Munkaformák Módszerek Eszközök

I. Óra eleji számolás: Az elõzõ órán feladott házi feladat ellenõrzése. Lottójáték: – Ki lesz a „Számkirály”? A tanult szorzó- és bennfoglaló táblák gyakorlása. Jelöld x-szel az eredményeket!

ellenõrzés lottószelvény

a)

10 · 8

5·4

2·2

2·9

5·3

b)

16 : 2

25 : 5

30 : 10

45 : 5

20 : 10

ellenõrzés

II. Célkitûzés: A mai órán a 4-es szorzó- és bennfoglaló táblával ismerkedünk meg. III. A tananyag feldolgozása: 1. Tk. 71. o. 1. f. – Ki járt már a Vidámparkban? – Ültél-e már hullámvasúton? – Figyeld meg a rajzot, 1 kocsiban hány gyerek ül? – Hány kocsi van a képen? 2. Tk. 71. o. 2. f. Lépegetés a számegyenesen. – Szabályos, vagy szabálytalan-e a sorozat? Miért? Indokolj! – Mely számok állnak a kijelölt helyeken? – Írjuk le a füzetbe a sorozat számait! 3. Tk. 71. o. 3. f. a) lányok oldják meg, b) fiúk oldják meg. Ellenõrzés tábláról vagy fóliáról. Mit tapasztalsz, indokolj! Tk. 71. o. 4. f. Az elõzõ feladathoz kapcsoljuk. A lányok a szorzó-, a fiúk a bennfoglaló táblát végezzék el. A füzetbe természetesen mindkét feladatnak be kell kerülnie vagy a tábláról, vagy fóliáról. (Hagyjunk rá kellõ idõt!) Ellenõrzés végett olvassuk fel közösen, hangosan! 4. Tk. 71. o. 5. f. Szöveges feladat megoldása. Szöveg hangos felolvasása, adatok kigyûjtése, nyitott mondat Felállítása, szöveges válasz.

motiváció spontán beszélgetés frontális indoklás utasítás füzet

ellenõrzés

másolás ellenõrzés frontális

5. Mf. 71. o. 1/a) Lehet versenyfeladat is. b), c). H. f. A következõ órán ne felejtsük el a kapott eredményeket összevetni. a), b)

ell.-front.

6. Mf. 72. o. 2. f. Szorzások elvégzése. Analógiák megfigyeltetése.

egyéni

IV. H. f. kijelölése, esetleges értelmezése: Tk. 71. o. 6. f. Mf. 72. o. 1/b). Mf. 72. o. 3. f. V. Az óra értékelése

69