FONYÓD VÁROS POLGÁRMESTERE Ügyiratszám: 01/ 412 /2013. Ügyintéző: Dr. Mátyás István
ELŐTERJESZTÉS Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 29-i rendkívüli ülésére
Tárgy:
Előterjesztés Fonyód Város Önkormányzata sportkoncepciójának elfogadására.
2013-2014
évekre
szóló
Tisztelt Képviselő-testület! Szükségessé vált Fonyód Város Önkormányzata sportkoncepciójának frissítésére, ugyanakkor ezzel egy időben lehetősége nyílik önkormányzatunknak 20% önerő mellett sportlétesítmény fejlesztési pályázatot benyújtani maximum 20 MFt összeg erejéig. Melléklet: 1. számú:
Sportkoncepció
Kérem a Jogi és Humán Bizottságot az előterjesztés megvitatására, a Képviselő-testületet a döntéshozatalra.
Határozati javaslat: 1. Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja az előterjesztés mellékletét képező Fonyód Város Önkormányzata 2013-2014 évekre szóló sportkoncepcióját. 2. Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 8/2013.(III.29.) BM rendelet alapján pályázatot nyújt be sport infrastruktúra támogatásra, és az ehhez szükséges 4.551.051 Ft önerőt költségvetésében biztosítja. Határidő: azonnal Felelős: polgármester Fonyód, 2013. április 28. Hidvégi József polgármester
A 01/412 / 2013. ügyiratszámú előterjesztés 1. melléklete
FONYÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA 2013 – 2014
BEVEZETÉS Fonyód Város Önkormányzata jelen sportkoncepciója 2013-tól kezdődően szabályozza az Önkormányzat legfontosabb tennivalóit, meghatározza a sportágazatban önként vállalt feladatainak kereteit, tájékoztatást ad a sportágazat szereplőinek, az Önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékéről. Az elmúlt tíz-tizenöt évben kezdődött, s napjainkban is jól érzékelhető változások, az állam szerepvállalásának csökkenése, az állami és szövetkezeti tulajdonú, úgynevezett báziscégek megszűnése, tőkeerős szponzorok hiánya és az anyagi gondok egyaránt éreztetik hatásukat a magyar sportéletben, így Fonyódon is. A rendszerváltozást követően megszűnt
a
sport
kivételezett
szerepe.
A
területi-,
helyi
önkormányzatokra
a
városüzemeltetési, szociális, kulturális, oktatási alapfeladatok tömege zúdult, a sport pedig egyre inkább háttérbe szorult. Az oktatás, a kultúra és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra fejlesztése csak hosszú távon érvényesülhet, működtetése csak tervezetten lehet hatékony. Jelentős döntések következményei sokszor évekkel később jelentkeznek. Csak az átgondolt, hosszabb távra szóló elképzeléseket, tervek és azok következetes megvalósítása, betartása hozhat eredményeket. A nemzetközi, országos és helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve kell meghatározni egy kiszámítható szerepvállalást a város sportéletében – figyelembe véve a jogszabályok által előírt önkormányzati kötelezettségeket is.
Fonyód Város Önkormányzat Képviselő Testület által megfogalmazott városi sport kiemelt céljai, alapelvei A sport, mint önszerveződésre épülő autonóm civil tevékenység, a magyar és az egyetemes kultúra része, a nemzeti egészségfejlesztés alapvető eszköze, valamint a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja, amely sportegyesületek, sportági szakszövetségek, sport- szövetségek, és egyéb sportszervezetek keretében folyik. Az iskolai testnevelés kötelező jelleggel a nevelési és oktatási intézmények feladata. A sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában és hozzájárul a testi-lelki jóléthez. A sport részterületei összefüggő, egymással kölcsönhatásban álló egészet alkotnak: - az iskolai testnevelés és a diáksport egy szilárd alapot jelent, amelyre a sport más ágazatai is épülhetnek. Fő funkciója a sport műveltségtartalmainak átadása, és az egészségre nevelés. Jelentős szerepet játszik a sport és a testi nevelés személyiségfejlesztő hatása, amely elengedhetetlen a felnőtté válás, a szocializáció, és az egészséges érett személyiség kialakulásának folyamatában. A szabadidősport és a rekreáció a munkaképesség megtartásának, és újratermelésének természetes eszköze, amely életkortól, és nemtől függetlenül űzhető. A szabadidősport alkalmas a jó közérzet kialakítására, a szociális, emberi kapcsolatok ápolására és annak megtartására. A verseny- és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejeződő
területe,
ösztönző
minta
a
rendszeres
testedzéshez,
és
teljesítményfokozáshoz. A versenysport jelentős szerepet játszik a hazafias érzelmek és a nemzeti hovatartozás – így a helyi identitás - erősítésében is. Táplálja az olimpiai eszmét, és a nemzetek közti békés versengés lehetőségét. Egyfajta természetes igényként jelenik meg a sportot kedvelők, de azt aktívan nem űzők számára is. Az önkormányzat alapvető érdeke, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön: - az egészségmegőrzés, a betegség-megelőzés; - az ifjúság erkölcsi nevelése, a személyiségformálás; - a mozgásműveltség és a cselekvésbiztonság fejlesztése; - a közösségi együttélés és a társadalmi mobilitás segítése; - a szórakozás és szórakoztatás; - a gazdasági vállalkozás.
Az
önkormányzat
szükséges
a
sporttal
helyi
kapcsolatos
önkormányzatok
alapelveinek
sportra
meghatározásához
vonatkozó
feladatait
elsőként
rögzíteni.
Az
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1). tartalmazza a települési önkormányzatok sport tevékenységének ellátására vonatkozó feladatát, hatáskörét. A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 59.§. „(1). A települési önkormányzat kötelező feladata illetékességi területén a helyi sporttevékenység támogatása. (2) Ennek formái különösen: a) a sport hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelő helyi sportkoncepció meghatározása és megvalósítása; b) az a) pont szerinti célok alapján a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttműködés; c) a tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása, működtetése; d) az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtése. 60.§ (1) A települési önkormányzat az 59. §-ban meghatározott kötelező feladatai mellett illetékességi területén a helyi sporttevékenységet elsősorban a következő módon támogathatja: a) a tulajdonában álló sportlétesítmények fejlesztésével; b) a külön jogszabályban meghatározott nemzeti sportszabvány alapján új sportlétesítmények építésével; c) a szabadidősport feltételeinek fejlesztésével; d) a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának segítésével; e) adottságainak megfelelő részvétel a nemzetközi sportkapcsolatokban; f) az iskolán kívüli, önszerveződő sporttevékenység feltételeinek elősegítésével; g) a nemzeti és a nemzetközi sport népszerűsítésében közreműködéssel.” A Sportkoncepció hosszú távra megfogalmazott alapelvei
A testnevelés és a sport az egyetemes és nemzeti kultúra szerves része, annak lényeges alkotó eleme.
A sport a személyiség formálásának, az egészség megőrzésének és teljesítőképesség fokozásának egyik leghatásosabb eszköze.
A sportoláshoz való jog az állampolgárok - alkotmány által biztosított - alanyi joga.
A
nevelési-oktatási
intézmények
testnevelése
és
sportja
képezi
sportkultúránk alapjait,
a
lakosság
szabadidősportja
a
munkaképesség,
a
fizikai
karbantartásának egyik leghasznosabb és legeredményesebb eszköze.
fittség
A versenysport, a sportkultúra húzó ágazata, minta és motiváció a rendszeres testedzéshez.
A testnevelés és a sport egyes területei kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat.
Az önszerveződés, a társadalmi jelleg és a demokratizmus a korszerű sportélet lényegi jellemzői.
Alapvető érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön, és értékeinek megfelelő támogatást nyerjen.
A színvonalas sportszakmai munka alapja a tudományosan megalapozott korszerű sportszakember képzés és továbbképzés.
A magas szintű sportkultúra jellemzője a sport szervezettsége, az egymásra épülő versenyrendszer működőképessége.
A középtávú koncepció fő irányai
Kiemelt figyelmet kell fordítani a mindennapos testedzés megvalósítására a gyermek, serdülő és ifjúsági korosztály számára.
A lakosság folyamatosan romló egészségi állapotának javításában fokozott önkormányzati szerepvállalásra van szükség.
Emelni kell a sportszakmai munka színvonalát a sportélet minden területén.
Kiemelt feladatnak kell tekinteni az utánpótlás-nevelés feltételeinek javítását, a tehetségesek kiválasztását és gondozását.
A sportélet egész területén szükséges a demokratikus és a társadalmi jelleg erősítése, ezzel párhuzamosan az eddigieknél összefogottabb irányításra, egyértelmű feladat-meghatározásra, a teljesítés és az önkormányzati pénzeszköz felhasználásának következetesebb ellenőrzésére, hatékonyabb munkamegosztásra és együttműködésre van szükség.
Az önkormányzat elsősorban a diáksportot, a szabadidősportokat valamint az utánpótlás nevelést támogatja, segíti. Az élsport esetében is elsősorban az amatőr sportot támogatja. Természetesen ez az összeg töredéke annak, amiből az egyesület(ek) évente gazdálkodik. Szükség lenne a támogatás évről-évre történő emelésére, reálértékének megőrzésére akkor, amikor erre a gazdasági helyzet lehetőséget ad, de mindenképpen törekedni kell rá.
A támogatás célja, hogy minél színesebb sportélet valósuljon meg településünkön, minél többfajta sportolási lehetőség álljon a fiatalok és a felnőtt korosztály rendelkezésére.
Az önkormányzat sportot támogató tevékenységének célja, hogy kialakuljon egy olyan párbeszéd, melyben a város intézményei, lakosai, a sportegyesület részt vesznek a város sportéletének kialakításában.
Az önkormányzat azonban a sporttevékenységet, mint kapcsolatformáló eszközt nemcsak a városon belüli kapcsolatok erősítésére kívánja felhasználni, hanem a testvérvárosi kapcsolatok elmélyítésére is.
Fonyód Város Önkormányzatának szerepvállalása Fonyód Város Önkormányzata célja, hogy kiemelten támogassa a fiatalok sportolását, testmozgását, a város egész lakosságának biztosítsa a sportolás lehetőségét. E cél elérése érdekében közös gondolkodásra, együttműködésre van szükség a településen működő nevelési-oktatási intézménnyel, a sporttal foglalkozó civil szervezetekkel, sportegyesülettel. Céljaink elérése érdekében kiemelt feladataink közé kell hogy tartozzon a sportoláshoz szükséges magas szintű infrastruktúra biztosítása. Óvodai nevelés Testileg egészséges emberekből egészséges társadalom épül fel, ezért céltudatos testi és testnevelést kell alkalmaznunk már kisgyermekkorban. A gyermek nem születik ügyetlennek, a mozgáshiány teszi azzá. Az óvoda sokat tehet a mozgás biztonságáért azzal, hogy gondoskodik a gyermek mozgásfejlődéséhez szükséges inger gazdag környezetről, szeretetteljes, bátorító légkörről. Az óvodai testnevelés során érvényt kell szerezni az egyéni képességek kibontakoztatásának, a mozgásélmény sokirányú megtapasztalásával. A mozgásfejlesztés óvodai hatékonyságának tényezői:
az óvónő személyisége, mozgáskultúrája
mozgáskombinációk alkalmazása
különböző eszközök használata
egyesületi rendszeres szakedzések bevonása
gyakorlóhelyek változatossága
A mozgásos játékok a természetes mozgásokból építkeznek. Az ugrás, ugrándozás, futás, járás, bújás, a labdával való ügyeskedés, az állatok, mesealakok mozdulatainak utánzása egy sor olyan hagyományos népi és testnevelési játék nélkülözhetetlen eleme, ami a legtermészetesebb mozgásbiztonság erősítő, önként és örömmel végzett gyakorlás. A játékban tökéletesedik a már megtanult mozgások sokasága. A mozgásos játékokban a gyerekek ötletgazdagsága, kitartása figyelhető meg. A hagyományos játékeszközök (pad,
zsámoly, szőnyeg, labda) és az újak bekapcsolása gazdagítja a mozgás kínálatot, ébren tartja a gyermekek fantáziáját. A játékszerek segítenek a mozgásanyag nehézségi fok szerinti megkülönböztetésében is. Egyszer egy héten lehetőleg minden gyerek vegyen részt a közös irányított mozgásos játékban. Fontos feladatnak tartjuk a gerincferdülés, hanyagtartás, lúdtalp kialakulásának megelőzését, ezért rendszeresen végeztetünk preventív tornát. Nézetünk a mozgással kapcsolatban, hogy teret engedünk az egyéni megoldásoknak, de irányítunk, ha szükséges. A kettő egyensúlyát igyekszünk megteremteni. Célunk,
a test, lélek és szellem életkorra jellemző összhangja meg legyen;
a nagy - és kismozgások önálló, bátor, ügyes kivitelezése, egyensúlyi helyzetek változásának élményszintű átélése, az „én már ezt is tudom” büszkesége;
az örömteli, mindennapos mozgás, a mozgáskedv fenntartása, megfelelő énkép kialakítása;
egyidejűleg befolyásolhatjuk a kognitív és a szociális funkciók fejlődését és kibontakozását;
a mozgásos szabályjátékok által fejlődik a mozgáskoordináció, a motoros képességek, a téri tájékozódás;
együttes mozgás esetén fejlődnek a szociális képességek - együttműködés, egymásra figyelés, az udvariasság, valamint a társas magatartás.
Iskolai nevelés/oktatás Egészségnevelési program, mindennapos testedzés Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket a saját egészségüket meghatározó tényezők felügyeletére, és ez által egészségük javítására. Az egészségmegőrzés a mindennapok részévé kell, hogy váljon, figyelembe véve az egyén gazdasági, szociális helyzetét, mentális és kondicionális kapacitását. A hazai lakosság körében magas a különböző betegségek aránya. Ez részben az egészségtelen életmódból adódik, de nagyrészt a mozgáshiány, az iskolai napirend tehető felelőssé kialakulásukban. Számtalan kutatás bizonyította, hogy a rendszeres testedzés –
itt nem kizárólag a versenysportra gondolva – pozitív hatással van az egészségi állapotra. Megfelelő hangsúlyt kívánunk adni a kondicionális képességek fejlesztésének, mivel ez jelentheti az energetikai bázisát az egész életen át tartó tanulásnak és a munkaerőpiacon való tartós érvényesülésnek. Meg kívánjuk teremteni a testnevelés, a sport által fejleszthető képességek és a közismereti tantárgyak által fejlesztett képességek egyensúlyát, összhangját. A sportot tehát eszközként használjuk fel az egészségnevelés, a
személyiségfejlesztés
és
a
kiegyensúlyozott
életvitel
kialakítása,
egyben
transzferhatásainak kiaknázásával az eredményes tanulási teljesítmény biztosítása, elérése érdekében.
Az intézmény célja az egészségnevelés területén Az intézményünkben minden lehetséges rendelkezésre állóeszközzel elő kívánjuk segíteni az egészséges környezet kialakítását a diákok és a dolgozók érdekében, együttműködve az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberekkel, szülőkkel, diákokkal egyaránt. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, a diákok személyi és mentálhigiénés nevelésének. A megelőzés területei
egészséges táplálkozás,
szabadidő aktív eltöltése,
a rendszeres testmozgás igényének kialakítása,
a sportolás iránti igény kialakítása
személyi higiéné,
lelki egyensúly megteremtése,
harmonikus kapcsolat embertársainkkal családon belül és kívül,
egészséges és biztonságos környezet kialakítása – környezetvédelem,
egészségkárosító magatartásformák elkerülése – dohányzás,
alkoholizmus,
kábítószer,
szexuális felvilágosítás-nevelés, AIDS prevenció.
Az egészségnevelés színterei
emelt óraszámú testnevelés órák, diáksport foglalkozások, edzések,
tanulmányi kirándulás, osztálykirándulás,
osztályfőnöki óra,
szaktárgyi ismeretek oktatása – biológia, egészségtan, testnevelés, stb.,
tematikus ismeretterjesztő előadások,
rendszeres iskolaorvosi szűrések, oltások,
egyéni elbeszélgetés,
szülői értekezlet,
rendezvények – pl.: egészségnap, sportnap, sportversenyek, túrák,
napközis foglalkozások, vetélkedők.
egészségtudatos táplálkozásra való képzések
Az egészségnevelés koordinálásában szerepet vállaló személyek
nevelők, az intézmény vezetői, a diákönkormányzatot irányító pedagógus, a témához szorosabban köthető tantárgyakat tanító szaktanárok,
sportági edzők
szülők,
iskolaorvos,
védőnő,
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.
Mindennapos testedzés Célunk, hogy a gyerekek életelemévé váljon a mozgás, mert ez az egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele és legyen létigényük a testedzés. Gyógytestnevelés A mozgásszegény életmód következtében országos szinten a tanulók 40-50%-a valamilyen
mozgásszervi
és/vagy
belgyógyászati
eredetű
betegségben
szenved.
Leggyakoribbak: lúdtalp mellkasi elváltozások, a gerincoszlop elváltozásai, asztma, kóros elhízás, vegetatív labilitás, hipertónia. Kisiskolás korban még remény van arra, hogy a gyermekek természetes igényű mozgása, szakember felügyeletével a további kóros elváltozásokat lassíthatja, megállíthatja, legjobb esetben visszafordíthatja. Az óvodában és az iskolában az iskolaorvos végzi a tanulók gyógytestnevelésre utalását. A foglalkozásokat az iskola gyógytestnevelés terültén képzett pedagógusa tartja heti rendszerességgel, szorosan együttműködve az iskola orvossal és a szülőkkel. Diáksport A diáksport az iskolai testnevelésre épül, annak gyakorlatanyagát használja fel játékosan, versenyszerűen, és átmenetet kell, hogy képezzen a testnevelés és a minőségi sport között. A diáksport-szervezetek programjában a diákolimpiai versenyekre való felkészülés és versenyeztetés mellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni a minden tanuló számára lehetőséget kínáló iskolán belüli, illetve iskolák közötti programokra, a nem versenyszerű testedzési formák szélesítésére (alapfokú versenyek, iskolai sportnapok, játékos vetélkedők). Oldani kell a túlzott verseny és eredmény centrikusságot, nagyobb teret kell adni
a
szabadidősport
jellegű,
illetve
igény
és
természet
adta
lehetőségű
foglalkozásoknak, országjárásnak, kirándulásoknak. Kapcsolatokat keresünk és építünk ki más intézményekkel, iskolai-és diáksport szervezetekkel.
Támogatókat, pártoló tagokat nyerünk meg a testedzési, sportolási feltételek javításához, lehetőségek bővítéséhez, a sportkör célkitűzéseinek megvalósításához. A diáksport legnépszerűbb formája a diákolimpiai versenyrendszer. A felmenő rendszerű, korosztályos versenyrendszerben iskolánk részt vesz. A sportágak közül a legnépszerűbb a kézilabda, és a labdarúgás, de az úszás, tenisz, sakk, asztalitenisz is népszerű városunkban, melyekben rendszerint diákolimpián indulóink vannak. A diákolimpia versenyrendszer alapja az iskolákban folyó szakmai munka. Számos nagyon rangos elismerésben volt, van része a tanulóknak, tanáraiknak és edzőiknek. Városunkban a diáksportokat összefogó szervezet a FODE, melyben a fiatalok a szivacskézilabdától kezdve, az atlétikán keresztül, egészen a florrballig kedvükre üzhetik az általuk szeretett sportágakat. Ezen kívül két középiskola, a Mátyás Király Gimnázium és a Bacsák György Szakiskola diákjai
vesznek
részt
rendszeres
a
helyi,
térségi,
régiós
és
országos
diáksportversenyeken, diákolimpiákon.
Utánpótlás nevelés, él-és versenysport Az utánpótlás-nevelésben a gyermek- és ifjúsági korú sportolók sportszervezeten belül folyó tudatos felkészítésében országos szinten az utóbbi időben elsősorban gazdasági okok miatt jelentősen csökkentek a fiatalok foglalkoztatásának személyi, tárgyi és szervezeti feltételei. Általános jelenség, hogy ha a sportegyesületek, szakosztályok lehetőségei szűkülnek, azt először nem a felnőtt korosztály érzi meg, hanem a serdülő és ifjúsági csoportok működési színvonala esik vissza és csökken az utánpótlás sportolók száma. Ennek megelőzése érdekében több országos szakszövetség kötelezően előírja a bajnokságokban résztvevő sportszervezetek számára, hogy a felnőtt csapattal együtt mely korcsoportban kötelező az utánpótlás csapatok versenyeztetése, sőt olyan szakággal is találkozunk, ahol a felnőtt csapatban kötelező bizonyos számú utánpótlás korú fiatal versenyeztetése. Az utánpótlás-nevelés működtetésének formái és szervezeti keretei igen változatos képet mutatnak. Városunkban az utánpótlás-nevelés és képzés többnyire egyesületi keretek között zajlik, vagyis nem hagyományos típusú sportiskolai modellben. Miután közel egy évtizede megszűnt az utánpótlás-nevelést, képzést végző szervezetek munkáját szabályozó jogszabály és jelenleg sincs helyette másik, így a nevelési és képzési elvek sportáganként is eltérő képet mutatnak. Jelenleg a Nemzeti Utánpótlás nevelési Intézet (NUPI) feladatkörébe integrálódott az utánpótlás-nevelés kérdésköre. Az
utánpótlás-nevelés
jelenleg
városunkban,
sportegyesületben
folyik,
ahol
az
egyesületnek - saját magának, illetve az általános és közép iskolákkal szorosan együttműködve - kell biztosítani a sportágszámára szükséges utánpótlásbázist, amelyhez meg kell teremteni a személyi, tárgyi és anyagi feltételeket, ami nem kevés feladatot ró a
vezetőkre. A szakágak meghatározott korosztályos rendszerben dolgoznak, amelyek azonban néhány sportág specifikumából adódóan eltérőek. A városi utánpótlás rendszerben dolgozók többségükben testnevelő tanárok, illetve olyan szakmai
végzettséggel
rendelkező
edzők,
akik
munkájukat
fontosságúnak
kell
tekinteni
tiszteletdíjért,
illetve
mellékfoglalkozásban végzik. Fő feladatok, sportszakmai célok
A
jövőben
kiemelt
az
utánpótlás-nevelés
hatékonyságát.
Az utánpótlás rendszerének összhangban kell lennie a versenysport céljaival és koncepciójával.
Az iskolai és diáksport versenyrendszerének szélesítésével biztosítható a kiválasztás hatékonysága.
A testnevelés műhely szakmai bázisként való megerősítése a kistérségben.
A minőségi utánpótlás-nevelésben olyan egységet alkotó rendszer kiépítésére kell törekedni, amely biztosítja a hatékony, tudományos alapon végzett sportszakmai munkát és képes megfelelni egy korszerű kiválasztó-tehetséggondozó rendszerrel szembeni elvárásnak.
Verseny- és élsport A verseny- és élsport szervezeti kereteit a sportegyesület, annak szakosztály szakágai biztosítják. Megítélésüket az országos versenyeken, bajnokságokon való szereplés eredményessége határozza meg. Versenysporton a sportági szakszövetségek versenyrendszerében foglalt, versenynaptár és szakmai program alapján végzett tevékenységet értünk. A sport versenyrendszerét illetően a sporttörvény hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszert határoz meg a szakszövetségek számára. Az utóbbi években végbement változások eredményeként a versenysport területén jelentős struktúraváltás következett be. A versenyzők eredményessége szempontjából négy szférát különíthetünk el: Azok a minősített versenyzők, akik bár rendszeresen versenyeznek, mégsem tartoznak az adott sportág hazai élvonalába. A honi versenysport élvonalába tartozók azon csoportja, akik eredményeik alapján nemzetközileg nem kvalifikáltak. Az adott sportág nemzetközi élvonalába tartozó sportolók, akik Európa és világversenyeken képviselni tudják városunkat, országunkat. Az amatőr sportolók és az amatőr versenyrendszer.
A versenysport funkciói közül kiemelendő a szórakoztatás. A szurkoló az izgalmakért és a látványosságért nézi meg a versenyeket. Ez egyben a napi megszokott tevékenységből való kiszakadással jár együtt és így, mint a szabadidő eltöltésének hasznos formája, egyben kikapcsolódást és felüdülést jelent a néző számára. A nemzetközi, vagy országosan elismert szinten teljesítő sportolók, csapatok a városmarketing szempontjából fontosak, hisz az eredményeken keresztül Fonyód város hírnevét növelik, ismertebbé teszik. A sportsikerek továbbá növelik a városunkban élő emberek azonosság tudatát, fejlesztik az egészséges lokálpatriotizmust és nem utolsó sorban hatással vannak a gyermek- és ifjúsági, valamint a szabadidő sportolókra is. Egyesületek, Sportszervezetek PETŐFI SE – NIKÉ SE Fonyódon 1926-ban alakult meg az egyesület, neve: Fonyódi Sportkör. Kezdetben csak labdarúgó szakosztály volt. A Dél-nyugati I. Sz. II. osztályába sorolták be. 1926 után a testnevelést kormányrendelet írta elő, és ekkor a Levente Egyesület keretében működött a csapat. 1945 után a sportolás nagy lendületet vett. A labdarúgó csapatnak a Tőzegüzem nagy segítséget adott (labda, mez, kapu, stb.) az Egyesület új nevet vett fel: Fonyódi Petőfi SE. A földosztás folyamán az addigi Balaton parti sportpálya területét felparcellázták és helyette adták a Sipos-domb ( mai is itt áll a pálya) területének aljában elterülő katlanszerű területet, amit már 1934-ben is kért az egyesület. A sűrű bozótos területet az egyesület a drukkerek és szinte a lakosság egésze egy emberként tisztította. Az elhanyagolt területből új pálya lett. A kezdeti lépések ma igazán valóssá váltak: füves pálya, futópálya, csarnok, lelátó, Hotel. Csodás sportcentrum, gyönyörű környezetben! Leginkább a megyei I. és II. osztályban szerepelt a csapat, azonban sok fonyódi nevelésű
játékos
magasabb
osztályba
is
eljutott:
Jutasi
(Salgótarján),
Pintér
(Szombathely), Nagy László (Újpest), Cserepes (Dunaújváros), Deákvári (Vasas), Posza (Újpest). A csapat életébe a legmagasabb osztály amelybe eljutott az NB III volt. Itt két évig játszott. Fonyód szereti a sportot, a csapatot. Egy-egy mérkőzésen sokszor 300-400 ember buzdítja a csapatot. Az elmúlt évek összefoglalója: A csapat 2001/02 után 2003/04-ben is ezüstérmet szerzett a megyei első osztályban. Akkoriban főként fizetett játékosok alkották a csapatot, de azért voltak helyiek is. A fizetett játékosok időszaka a pénz elfogytával lezárult. A csapat gödörbe került, a vezetésben is változások következtek be. Sajnos időközben Fábián István elnők váratlanul
elhunyt. A megmaradt vezetés leváltásra került, a stafétát a jelenlegi elnök, Farkas Tibor vette át csapatával. Farkas Tibornak nagy küzedelmek árán sikerült életben tartaniai az egyesületet, majd ezt követően továbbadta a stafétát a jelenlegi vezetőségnek, melynek élén Bognár Ákos elnök áll. A csapat minőségileg gyengült, két évet bírt még a megyei első osztályban, aztán bekövetkett a sajnálatos kiesés hosszú-hosszú évtizedek után (1950 óta nem estünk ki a másod osztályba). Egy pozitívum, hogy nőtt a helyi játékosok száma, akik anno még a fizetett játékosok miatt nem igazán kerültek szerephez, ezért B.földvárra, Lengyeltótiba és a környező csapatokhoz igazoltak. Szép lassan kedztek visszaszállingózni. Fizetés nélkül, a játék szeretete miatt rúgják a fiúk a lasztit hétről hétre. A másodosztályba kerülés után majdnem bekövetkezett a vég. Ugyanis papíron kiestünk a harmadosztályba, de az utolsó pillanatban visszalépések miatt maradhattunk a megyei másodosztályban mégis. Immáron hatodik szezonját kezdte meg a 2011/12-es idénnyel a gárda a második megyei vonalban, ahol a 8. helyen végzett. Az eddigi másodosztáylú évek alatt a legjobb a 6. helyezése volt, a feljutásra sajnos sanszunk sosem volt ebben a 7 évben. Stabil másodosztályú csapattá váltunk, főként helyiekre építve a 2012/13-as szezonig, amikor is megindult a kárpátaljai fiatalok beépítése a felnőtt csapatba és a többi korosztályos csapatba egyaránt. Melynek kiindulója a következő: Érdekes dolog, hogy 2010-11-ben egy program keretében kárpátaljai fiatalok érkeztek a településre tanulni és sportolni. A kollégiumban élő diákokból a felnőtt-és ifjúsági csapatba is delegáltak játékosokat. Többségük azonban NIKÉ SE FONYÓD néven önálló csapatot alapított és elindult a megyei IV. osztályban, jó esélyekkel pályázva az első helyre. Ez a csapat egyébként bronzérmes lett a megyei IV. osztályban, majd a 2012/13-as szezonban jött változások miatt ki is lépett onnan és más formában folytatta útját. Utánpótlás: A labdarúgás-utánpótlás jó utakon jár. Pamuki Zsolt vezetésével az U-16-os csapat 2010-ben megyei ezüstérmet szerzett! 2011-ben pedig megnyerte az U-16 északi csoportját, valamint az összesített megyei bajnoki címet is. Az ifjúsági csapatot Szántó Zoltán vezette a 2012/13-as szezonig. Ezután a Fonyódon gyerekkora óta sportoló, 1 év után a Balatonlelle SE-től visszatértő Mercz László vette át az edzői szerepet. Az ifjúsági csapat Niké SE néven fut, a csapat nagy részét kárpátaljai fiatalok alkotják. A felnőtt csapat továbbra is Petőfi SE. Ez elsőre kicsit ellentmondásos, de végsősoron egyáltalán nem az. Az utánpótlásban 2012/13-as szezontól kezdve komoly változások történtek, melyek összességében a Fonyódi Petőfi SE-re is kihatnak, méghozzá pozitívan. A korábban említett kárpátaljai fiatalok alkotta Niké SE bizonyos szinten összeolvadt a Petőfi SE-vel.
Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy egy-egy bajnokin a pályára lépő játékosok egy része helyi vagy környékbeli, másik része pedig nálunk tanuló és sportoló kárpátaljai. A kapcsolat szerencsére teljesen jó és barátságos. A nagy változás 2012/13-ban azonban nem merült ki ennyiben. Ugyanis a Niké SE Fonyódi Petőfi SE kooperáció két utánpótlás csapatot indított el az NB2 II.o. dél-ny-i csoportjában 17 és 19 éves korosztályban! Erre nem volt még példa eddig, ráadásul a csapatok nem vallanak szégyent, gyűjtögetik a pontokat! Az U-19-es csapat nagy részét szintén kárpátaljai fiatalok alkotják, a 17 évesek csapatát pedig inkább helyiek és környékbeliek. A már említett megyei bajnok U-16-os csapat mellett az NB2-es 17 éves korosztály edzője szintén Pamuki Zsolt. A 16 évesek csapatában egyébként szintén játszanak kárpátaljaiak. Tehát a jó értelemben vett "keveredés" minden korosztálynál jelen van. Összességében 120 fő folyamatos labdarúgását biztosítja jelenleg az egyesület. KÉZILABDA: A kézilabda hosszú évek után néhány ember (Csabi Péter, Bakos Zita, Németh Helga, Tulezi László stb.) kitartó munkájának köszönhetően újjáéledt Fonyódon. Eleinte úgy volt, hogy női-férfi felnőtt csapat egyaránt lesz, de végül csak női csapat alakult újjá és 2011-től elindult ismét az NB3 női bajnokságban. Vegyes képet mutat az gárda összetétele. Helyiekre és környékbeliekre egyaránt épül és szépen fejlődik. A kézilbda-utánpótlás lassan, de feljődik. Egyre több még nem felnőttkorú fiatal is lejár kézizni. Szabadidősport A sportról szóló törvény szerint szabadidős sportoló az a természetes személy, aki szabadideje eltöltéseként nem szervezett formában végez sporttevékenységet. A szabadidő sport tehát nem eredményorientált, hanem főként kedvtelésből, az egészség megőrzéséért, a szabadidő hasznos eltöltéseként végzett testedzés. A
jövőkutatók
szerint
a
XXI.
század
gazdaságának,
társadalmának
egyik
legdinamikusabban fejlődő területe, stratégiai ágazata lesz a szabadidősport. Köztudott, hogy a sport pozitív hatással van az egészségi állapotra, de az emberek mégsem tesznek eleget azért, hogy egészségük megőrzése érdekében sportoljanak. Elsődlegesen a szabadidő hiányra hivatkoznak, ugyanakkor a szabadidő eltöltésekor a sportolás nem élvez prioritást. Jelenleg országos kitekintésben a lakosság és ezen belül a fiatalság egészségi, edzettségi állapota lehangoló, amelynek alapvető oka a mozgásszegény életmód. Emellett a helytelen táplálkozás és az egészségtelen életvitel is negatív tényezőként játszik szerepet. A törvény a helyi önkormányzatok részére meghatározza a szabadidősport feltételeinek fejlesztését, továbbá a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló
sportrendezvények
lebonyolításának
támogatását,
segítését.
A
szabadidősport
megjelenési formái közül kiemelést érdemel a szervezett formában megrendezésre kerülő szabadidősport
események,
a
spontán
vagy
önszerveződő
közösségek
kezdeményezésére végzett tevékenységek, illetve a különböző vállalkozások által biztosított szabadidős tevékenységek, foglalkozások. Megjegyzendő, hogy a tömegsport nem tekinthető egyenlőnek a szabadidős sporttal, hisz míg az előbbi valójában egy rendezvényre értendő, addig a szabadidősport a folyamatos testedzést feltételezi. Jellemző, hogy a rekreációs sporttevékenységet végzők nagy százaléka nem versenyszerű formában, hanem egyénileg, családban, valamint baráti társaságban sportol. Napjainkban ma még mindig igen kevesen ismerik fel a rendszeres testmozgás fontosságát, jelentőségét. Ez a megállapítás vonatkozik városunkra is, bár az elmúlt időszakban egyes területeken mintha elmozdulás történt volna. A szabadidősport szervezett (versenyszerű) formái közül a legnépszerűbbek a kispályás labdarúgó bajnokságok és kupák, az asztalitenisz, futó, tenisz és triatlon rendezvények, versenyek. Az önkormányzat stratégiai feladata:
A szemléletformáló propaganda kifejtése, az egészségmegőrzés, a prevenció és rekreáció érdekében a szabadidősport iránti igény és szerep hangsúlyozásával.
Fontos feladat a lakosság sportolási lehetőségeinek megteremtése, továbbra is alapvető célkitűzés a már kialakult és jól funkcionáló testedzési formák működtetése. A lakossági szabadidősport alapja a különösen nagy létszámot mozgató és rendszeres
testmozgást
demonstratív jellegű
elősegítő
rendezvények,
városi amelyek
bajnokságok,
tömegsportnapok,
szervezése, lebonyolítása
az
elkövetkező időszak fontos feladata. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a nők, a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, akadályozottak sportjára. A sportolás népszerűsítése érdekében továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a demonstratív jellegű sportesemények szervezésére. (pl. Kihívás napja) A jelenleg kialakult struktúra mellett törekedni kell a résztvevők számának további nagyarányú növelésére, ezzel együtt a versenyek színvonalának emelésére. A lehetőségekhez mérten támogatni kell a civilszervezetek szabadidősporttal kapcsolatos kezdeményezéseit is. Ösztönözni
kell
a
különféle
divatsportok,
önfenntartó
szerveződések,
a
magántőkére épülő sportszolgáltatások elterjedését. Fontos feladat, hogy a média nagyobb arányban legyen jelen a szabadidősport rendezvényeken, ennek támogatása.
Fogyatékkal élők sportja A 2004. évi I. törvény meghatározást ad arra vonatkozóan, hogy kik tekinthető fogyatékosnak: „a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak, vagy gyengén látó természetes személy.” A fogyatékosokat érintő problémák komplex kezelést, ágazatközi egyeztetést, széles társadalmi odafigyelést igényelnek. Ennek megoldása túlnő a sportkoncepció keretein. A sportot, mint az egészségmegőrzés, az életminőség-javítás, a testi és lelki harmónia megteremtésének, valamint a rehabilitáció egyik legfontosabb eszközének tekintjük, így a sportkoncepcióban szólni kell a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeiről, támogatásuk hátteréről. A fogyatékosok sportjának városunkban nincs szervezeti háttere. A fogyatékosok és egészségkárosodottak rendszeres sportjának jelenleg nincs meg a tárgyi, anyagi feltételei. A fogyatékkal élők jobbára elszigetelten végzik sporttevékenységüket. Fő feladatok, sportszakmai célok
A fogyatékosok sportja fejlesztési programjának fő célkitűzése a különféle fogyatékossággal élő gyermekek, fiatalok, felnőttek életminőségének folyamatos javítása.
Minden korosztály számára lehetőséget kell teremteni a fogyatékosságának megfelelő sporttevékenység végzésére.
Olyan szabadidő és sportolási lehetőségek ajánlása szükséges, amelyben minden fogyatékossággal élő ember megtalálja azt a mozgásos formát, vagy sportágat, ami számára örömet okoz.
A tömegsportba való bevonással a rászorulók rehabilitációját elő kell segíteni.
Sportlétesítmények Valamennyi sporttevékenység – gyermek és ifjúsági sport, szabadidősport, versenysport – végzésének alapvető feltétele a létesítmény. A jó állapotban lévő tornatermek, csarnokok, pályák pozitívan hatnak a sportolók teljesítményére, az egyesületeknek óriási segítséget nyújtanak az eredményes munkához és a nézők, szurkolók számára is rendkívül fontos, hogy igényes, kulturális környezetben tölthessék el szabadidejüket. A sporttörvény a települési önkormányzatok feladatai között határozza meg a tulajdonában lévő sportlétesítmények és sportcélú ingatlanok alap-funkciójának megtartását, üzemeltetésük biztosítását,
az
üzemeltetés
rendjének
szabályozását,
a
fedett
és
szabadtéri
sportlétesítmények állagának fenntartását, lehetőségek szerinti fejlesztését. Az éves költségvetésben biztosítani kell a sportlétesítmények üzemeltetésének, fenntartásának és fejlesztésének pénzügyi forrásait. Fő feladatok, fejlesztési célkitűzések
Az
önkormányzatnak
továbbra
is
biztosítani
kell
a
tulajdonát
képező
sportlétesítmények üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának pénzügyi forrásait. A városban legtöbbet használt és legtöbbet látogatott – mint helyi, mint más versenyzők által – létesítmények ezek.
Folyamatosan szükséges karbantartani és az EU szabványnak megfelelően kialakítani a városi, iskolai játszótereket, sportpályákat.
Törekedni
kell
a
város
meglévő
sportlétesítmények
állagmegóvására,
karbantartására, továbbfejlesztésére
Az egy vagy többfunkciós és a városi sportszervezetek vagy a helyi amatőr tömegsportolók által használt (egy vagy több sportág űzésére alkalmas) nem önkormányzati tulajdonban lévő létesítmények üzemeltetési költségeihez az önkormányzat a lehetőségei szerint járuljon hozzá.
Törekedni
kell
a
divatos
szabadidősport
ágak
gyakorlási
feltételeinek
megteremtésére.
A városban lévő és kerékpározásra kijelölt utak legyenek alkalmasak a balesetmentes kerékpározásra, további kerékpárutak építése legyen cél.
Az iskola kültéri sportpályájának a nagyfokú igénybevétel miatt szükségessé vált annak felújítása, pályázati forrás megszerzése.
