Tisztelt Olvasó! A könyv, amit a kezében tart az Országos Fogyatékosügyi Program. Ez egy terv, amit a Kormány készített azért, hogy a fogyatékossággal élő állampolgárok élete jobb legyen. A mozgásukban korlátozott, siket, vagy vak gyerekeknek, felnőtteknek nagyobb segítségre van szükségük, mint másoknak. Több figyelmet igényelnek az értelmi fogyatékossággal élők. Segítő eszközökre, segítő jelekre van szükségük, hogy az ügyeiket intézni tudják a hivatalokban, tudjanak tanulni, tudjanak sportolni, tudjanak színházba menni. Tudjanak ugyanúgy élni, mint bárki más. Segítő szolgáltatásokkal úgy tanulnak, dolgoznak, élnek, mint mások.
Az Országos Fogyatékosügyi Programban le van írva, hogy a fogyatékossággal élő embereknek és családtagjaiknak mit kell kapniuk, hogy akadályok nélkül gyakorolhassák az állampolgári jogaikat. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége rövid neve: ÉFOÉSZ. Az ÉFOÉSZ részt vett az Országos Fogyatékosügyi Program elkészítésében. Fontos, hogy minden ember megismerje, hogyan éljen együtt fogyatékossággal élő embertársainkkal. Fontos, hogy a a fogyatékossággal élők tudják, hogy milyen segítséget kell kapniuk.
Fontos, hogy az országos és helyi politikusok tudják milyen segítséget kell adniuk. Fontos, hogy az önkormányzatok, intézmények, szolgáltatók tudják mit és hogyan kell tenniük. Az Országos Fogyatékosügyi Program segít abban, hogy az emberek megtanuljanak máshogyan gondolkodni a fogyatékos emberekről. Az ÉFOÉSZ azt akarja, hogy mindenki megtudja: a fogyatékos emberek ugyanolyanok, mint bárki más. Segítséggel és odafigyeléssel ugyanúgy tudnak élni, mint bárki más. Ezért képzési programokat szervez. Képzést tart a szülőknek és segítőknek, minisztériumokban és önkormányzatokban dolgozóknak.
Megkeresi a szolgáltatást végzőket. például bolti eladókat, fodrászokat, egészségügyi dolgozókat, buszvezetőket. Az ÉFOÉSZ segíteni akar a megértési nehézséggel élőknek, hogy tudják mit kell tenniük, hogy maguk intézhessék az ügyeiket. A döntéshozást meg lehet tanulni! Ez az önérvényesítés. Nagyon sokszor azért nehéz döntést hozni, mert nem értünk meg dolgokat.
Például fáradtak vagyunk, túl bonyolultak a mondatok, lassan gondolkodunk, nagyon kicsik a betűk. Nagyon gyorsan beszél az előadó. A könnyen–érthető módszer használata segít, hogy a látszólag bonyolult dolgokat egyszerűvé, megérthetővé tegyük. Az ÉFOÉSZ használja és tanítja a könnyen-érthető módszert. Ez a kiadvány is könnyen-érthető módszerrel készült. Reméljük, hogy sokan tudják használni.
Eredményes tanulmányozást kívánok! Gyene Piroska az ÉFOÉSZ elnöke
Az Országgyűlés hozza a törvényeket Magyarországon. Eldönti, hogy Magyarország mennyi pénzt költhet el. Az Országgyűlést Parlamentnek is szokták nevezni.
10/2006. (február 16.) országgyűlési határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról
1. pont Az új Országos Fogyatékosügyi Programot úgy írták meg, hogy figyelembe vették a a fogyatékos emberek jogairól és
A törvény szabályt jelent, ami mindenkire vonatkozik. A törvényt mindenkinek be kell tartani.
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt. A törvény száma 1998. évi 26. törvény. Figyelembe vették a régi Országos Fogyatékosügyi Programot és az elmúlt évek tapasztalatait. Ezek segítettek az új Országos Fogyatékosügyi Program megírásában. Az új Országos Fogyatékosügyi Programot mostantól úgy nevezzük Program.
Az új Országos Fogyatékosügyi Program írásánál figyeltek a fogyatékos emberek véleményére.
A Program megfelel a nemzetközi szabályoknak és az Európai Unió szabályainak. Az Európai Unió 1957-ben alakult. Az európai országok szövetsége. Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak.
Az Országos Fogyatékosügyi Program megfelel az Európai Unió szabályainak.
2. pont A Kormány irányítja az országot. A Kormány a miniszterelnökből és miniszterekből áll.
A kormánynak tervet kell írnia.
Az Országgyűlés kéri a Kormányt, hogy dolgozzon ki 1 tervet. A terv az új Program megvalósítását írja le. A tervet a következő 4 évben kell megvalósítani. A tervbe bele kell írni a feladatokat, a felelősöket és a határidőket.
?
A tervbe bele kell írni, hogy mennyi pénz kell a megvalósításhoz.
A tervbe bele kell írni a feladatokat, a határidőket, a pénzt.
!
A tervet legkésőbb 2006. augusztus 31-ig kell megírni.
A tervet 2006. augusztus 31-ig kell megírni.
A Kormánynak a terv elkészítésekor együtt kell működnie a fogyatékossággal élő embereket védő országos szervezetekkel és az Országos Fogyatékosügyi Tanáccsal.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács minden olyan dologgal foglalkozik, ami a fogyatékos emberek életét érinti.
3. pont
Dolgoznak benne fogyatékos embereket képviselő szervezetek és az állam képviselői is.
A Kormánynak jelentést kell írnia az Országgyűlésnek. A jelentésnek a Program megvalósításáról kell szólnia. A jelentést 2 évenként kell megírni. Az első jelentést 2008. március 31-ig kell megírni.
! A jelentést 2008. március 31-ig kell megírni.
4. pont 2. Európai Terv
Az Országgyűlés kéri a Kormányt, hogy figyeljen arra, hogy
a Nemzeti Foglalkoztatási Akció Terv, a Nemzeti Cselekvési Tervben leírt dolgok, hosszú időre megmondják, hogy
az új Országos Fogyatékosügyi Programban leírt dolgokat
mi fog történni Magyarországon.
mindig vegyék figyelembe más programok tervezésekor.
Ezért nagyon fontos, hogy
Különösen a 2. Európai Terv,
az Új Országos Fogyatékosügyi Programban leírtak
a Nemzeti Foglalkoztatási Akció Terv,
szerepeljenek ezekben a tervekben.
a Nemzeti Cselekvési Terv készítésénél kell odafigyelni.
Minden terv írásánál vegyék figyelembe az új Országos Fogyatékosügyi Programot!
5. pont Az Országgyűlés kéri a Kormányt, hogy csináljon 1 Monitoring Bizottságot.
A Kormány bizottságot hív össze.
A monitoring azt jelenti, hogy ellenőrzés. A Monitoring Bizottság feladata, hogy ellenőrizze az új Program megvalósítását.
A Bizottság ellenőrzi az új Program megvalósulását.
Az Ellenőrző Bizottságban legyenek benne a fogyatékossággal élő embereket védő szervezetek, a fogyatékossággal élő embereket segítő szervezetek, a fogyatékos emberek munkaadói és az önkormányzatok.
Az önkormányzat azt jelenti, hogy a falvaknak, városoknak, megyéknek saját vezetőik vannak.
6. pont A rész Az Országgyűlés kéri a fogyatékossággal élő embereket védő szervezeteket, a segítő szervezeteket, az önkormányzatokat, az intézményeket, a munkaadókat, hogy segítsenek az új Program megvalósításában.
Figyelni kell, hogy amit az új Programban leírtak azt megcsinálják.
6. pont B rész Az Országgyűlés kéri a tömegtájékoztató szerveket, hogy segítsenek az új Program megvalósításában.
Tömegtájékoztató szervek például a televíziók
6. pont C rész Az Országgyűlés kéri a fogyatékossággal élő embereket védő szervezeteket, hogy vegyenek részt az új Program megvalósításában.
a rádiók az újságok. Médiának vagy sajtónak is szokták nevezni.
7. pont Az Országgyűlés kéri az esélyegyenlőségért felelős minisztert, hogy tegye akadálymentessé az új Programot.
A braille írás azt jelenti, hogy a papírra domború pontokat nyomtatnak. Ezeket a pontokat
A vakbarát azt jelenti, hogy a szövegben nincs kép. A szöveget egy számítógépes program hangosan felolvassa.
egy nem látó ember tapintással el tudja olvasni.
Az új Programot írják át Braille betűkkel a vak embereknek. Az esélyegyenlőségért felelős Minisztérium honlapján legyen az új Program vakbarát. Az esélyegyenlőségért felelős Minisztérium honlapja legyen akadálymentes a hallássérült embereknek.
A jelnyelvi tolmács azt jelenti, hogy a tolmács a beszédet lefordítja kézmozgásokra.
Legyen a honlapon videó, amin
A siket emberek a
jelnyelvi tolmács jelel.
kézmozdulatokat figyelve megértik a szöveget.
Az információk legyenek érthetőek a hallássérült embereknek.
Minisztérium honlapja legyen akadálymentes az értelmi fogyatékossággal élő és az autista embereknek.
Az információk legyenek érthetők az értelmi fogyatékossággal élő embereknek.
Legyenek a szövegek könnyen olvashatók, megérthetők.
8. pont Az új Országos Fogyatékosügyi Program érvényes, amikor közzéteszik.
A közzététel egy hivatalos eljárás. Azt jelenti, hogy a törvényeket megjelentetik egy újságban.
Amikor közzétették
Ezt az újságot Magyar Közlönynek hívják.
a régi Országos Fogyatékosügyi Program
Az emberek így meg tudják ismerni a törvényeket.
már nem érvényes.
Melléklet a határozathoz Országos Fogyatékosügyi Program 2007 és 2013
Az alapelv egy gondolatot fogalmaz meg, ami mindentől fontosabb.
1. fejezet A Program alapelvei
Az új Program alapelveit mindig figyelembe kell venni.
Az alapelv egy gondolatot fogalmaz meg, ami mindentől fontosabb. Az alapelvet érvényesíteni azt jelenti,
1. ALAPELV
hogy mindig figyelembe venni.
A prevenció alapelve azt jelenti, hogy az embereknek mindent meg kell tenniük a fogyatékosság megelőzéséért.
A prevenció azt jelenti megelőzés.
Az embereknek mindent meg kell tenniük, hogy a fogyatékosság ne legyen súlyosabb. Az, hogy jól vagy rosszul él egy fogyatékos ember függ attól, hogy a családja hogyan él. Függ attól, hogy a családtagok tudnak e dolgozni mert ez meghatározza, hogy
+ A fogyatékos ember állapota ne romoljon!
a családnak mire lesz pénze. Ezért fontos, hogy
Egy országban
a Program a fogyatékos emberekkel és
etnikai kisebbség, akiknek
a családjukkal is foglakozik.
más a kultúrájuk, mint a többségnek.
Az emberek különbözőek. A fogyatékossággal élő emberek is különbözőek. Van látássérült, hallássérült, értelmi fogyatékossággal élő, autista, mozgáskorlátozott, halmozottan fogyatékos ember. Mindenkinek másfajta segítségre van szüksége. A fogyatékos nőket és az etnikai kisebbséghez tartozó fogyatékos embereket nagyon sok hátrány éri.
A képen látható táncosok a cigány etnikai kisebbség tagjai.
Nagyon fontos alapelv, hogy segíteni a különböző embereknek különbözően kell. Erre gondolni kell a feladat elvégzése előtt.
2. ALAPELV
Minden embernek másféle segítség kell.
A rászorultság és a legsebezhetőbbek fokozott védelmének elve alapján azoknak az embereknek kell a legjobban és a legtöbbet segíteni, akinek a legnehezebb az élete. Az Országos Fogyatékosügyi Program elősegíti, hogy az embernek egyenlőbbek legyenek.
A kohézió összetartozást jelent. A társadalmi kohézió azt jelenti, hogy az emberek odafigyelnek egymásra
A Program segít a társadalmi kohézió megteremtésében.
és segítenek azoknak,
A Program meg akarja szünteti a megkülönböztetést és
akiknek szükségük van a segítségre.
a kirekesztést.
Hátrányos megkülönböztetés azt jelenti, hogy az emberekkel rosszul bánnak azért, mert valamiben különböznek a többi embertől.
3. ALAPELV A hátrányos megkülönböztetés tilalmának,
Képzelje el…
és az előnyben részesítés kötelezettségének elve
Egy ember dolgozni szeretne.
A fogyatékossággal élő embert tilos hátrányosan megkülönböztetni.
Azt mondják neki, hogy azért mert sérült nem dolgozhat. Ez tilos! Ilyet senki nem mondhat. Ha mégis ilyet mondanak, az
A fogyatékossággal élő emberek
hátrányos megkülönböztetést jelent.
sokszor nem tudják jogaikat megvédeni. Rájuk jobban oda kell figyelni, több segítséget kell nyújtani nekik.
A fogyatékos emberek megkülönböztetése tilos!
4. ALAPELV A fogyatékos személyeket megillető jogok védelme és a támogatott döntéshozatal elve.
Képzelje el… Klára MP3 lejátszót szeretne vásárolni. Megmondja a segítőjének. A segítő elkíséri Klárát a boltba.
A fogyatékossággal élő embereknek joguk van dönteni saját életükről. Van olyan, amikor segíteni kell a döntésben. Ez azt jelenti, hogy
Megnézik a különböző lejátszókat. A segítő elmagyarázza Klárának, hogy melyik mit tud és mennyibe kerül. Klára maga dönti el, hogy melyik lejátszót
meg kell nézni, hogy milyen segítség
veszi meg magának.
kell a döntéshez és ezt meg kell tenni.
Ez így helyes.
Nagyon fontos, hogy a fogyatékos emberek, amennyire lehet önmaguk döntsenek. Az államnak pénzt kell adnia, hogy a támogatott döntéshozatal egész Magyarországon megvalósuljon.
5. ALAPELV Az önrendelkezés elve A fogyatékossággal élő emberekre úgy kell tekinteni, mint bármilyen más emberre. Sajnálatra nincs szükségük. Van akinek segítségre van szüksége. Ők tudnak dolgozni és tudnak dönteni a saját életükről. A döntéseket velük kapcsolatban nem szabad nélkülük meghozni. Mindig meg kell kérdezni a véleményüket. Ez így természetes.
Az ember maga döntsön az életéről.
A fogyatékos emberek tudnak önállóak lenni. Biztosítani kell számukra az önállóságot a mozgásban, az idő eltöltésében,
=
?
a saját tulajdonhoz.
Az ember egyedül dönt a munkájáról. Nagyon fontos, hogy minden ember a saját testéről maga dönt. Nagyon fontos, hogy minden embernek a saját döntését tiszteletben kell tartani.
=
?
Az ember egyedül dönt a házasságáról.
6. ALAPELV A szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy
Szubszidiaritás elve
minden döntést lehetőség szerint az emberhez legközelebb lévő helyen kell meghozni.
A fogyatékos embereket érintő fontos kérdésekről a
Minden szolgáltatást
lakóhelyükön vagy a közelükben hozzanak döntéseket.
az emberhez legközelebb lévő helyen kell nyújtani. Így könnyebb jó döntéseket hozni.
A fogyatékos emberek a lakóhelyükön vagy a közelben kapjanak szolgáltatásokat.
Így könnyebb és olcsóbb jó szolgáltatásokat biztosítani. Képzelje el... Budapesttől Eger 120 km távolságban van. Budapesten nem tudják, hogy mi a jó az egri embereknek. Azt az egri emberek tudják. Nekik kell dönteniük.
A fogyatékos emberekhez közel legyenek a szolgáltatások.
7. ALAPELV
Az integráció azt jelenti, hogy a fogyatékos emberek ugyanúgy és
Az integráció elve
ugyanott élnek, mint a többi ember.
Nagyon fontos, hogy a fogyatékos emberek együtt éljenek a többi emberrel. Ez mindenkinek jó. Ehhez azonban az kell, hogy mindig figyeljük arra, hogy
Az emberek éljenek együtt! Ne zárjanak ki senkit a közösségből!
a fogyatékos embereknek milyen igényeik vannak. Az élet minden területe legyen elérhető és megérthető számukra is. Legyenek gyengénlátóbarát és vakbarát honlapok, legyenek jelnyelvi tolmácsok a hallássérülteknek, legyenek könnyen érthető nyelvű információk a megértési és olvasási nehézséggel élőknek.
Az információk legyenek érthetőek.
8. ALAPELV A normalizáció azt jelenti, hogy
A normalizáció elve
a fogyatékos ember a többi emberrel egyformán él.
Az élet minden területét úgy kell alakítani, hogy az a fogyatékossággal élőknek is jó legyen. Csak így tudnak ugyanúgy élni, mint bárki más. Joguk van ugyanúgy élni, mint bárki másnak.
= A fogyatékos embereknek joguk van ugyanúgy élni, mint bárki másnak.
9. ALAPELV A rehabilitáció egy folyamat, amelyben
A rehabilitáció elve
a fogyatékossággal élő embereket segítik, hogy minél önállóbban élhessenek.
A fogyatékos embereket segíteni kell, hogy fejlődni tudjanak. Ez egy közös munka. Közösen kell meghatározni a fejlődés céljait a szakemberekkel. Közösen kell megvalósítani a célokat. Ebben a közös munkában mindenki egyformán fontos. Meg kell állapodni arról, hogy ki mit csinál. Mindenkinek be kell tartani a megállapodást.
Segíteni kell, hogy az ember önálló legyen.
10. ALAPELV Az egyenlő esélyű hozzáférés elve. Az egyenlő esélyű hozzáférés azt jelenti, hogy a fogyatékos emberek ugyanúgy tudnak szolgáltatásokat kérni és megkapni, mint bárki más. A szolgáltatásokat úgy kell megtervezni, hogy mindenkinek jó legyen.
11. ALAPELV Az egyetemes tervezés elve
Képzelje el Egy reptér építésekor liftet építenek. A reptéren sokféle ember megfordul. Kismamák babakocsival, kerekesszéket használó emberek idősek.
Az egyetemes tervezés azt jelenti, hogy az épületeket, szolgáltatásokat akadálymentesen tervezik. Legyen minden eleve akadálymentes.
A liftet úgy építik meg, hogy gondolnak rájuk. Így mindenki önállóan tudja használni. Nem az építkezés után kell gondolkodni és kijavítani a hibát. Eleve úgy kell tervezni, hogy mindenkinek jó legyen.
12. ALAPELV
Ez az egyetemes tervezés.
Semmit Rólunk Nélkülünk elve A fogyatékos emberekről nem szabad megkérdezésük nélkül dönteni! Törvényalkotás előtt meg kell kérdezni a fogyatékos emberek véleményét.
Vegyék figyelembe a fogyatékos emberek véleményét!
?
2. fejezet A fogyatékos személyek társadalmi helyzetének bemutatása
1. A fogyatékos személyek demográfiai adatai
?
2001-ben népszámlálás volt. A népszámlálást a Központi Statisztikai Hivatal végezte. A népszámlálás eredménye például az, hogy tudjuk mennyi ember él Magyarországon. A népszámlálás eredménye az is, hogy tudjuk 577 ezer fogyatékos ember él Magyarországon.
Magyarországon népszámlálás volt. Sok fogyatékos ember él Magyarországon.
Sokan úgy gondolják, hogy ennél is több fogyatékos ember él Magyarországon. a népszámláláskor sok dolgot megtudtak még. Például a fogyatékos emberek között több az idős ember, mint azok között, akiknek nincs fogyatékosságuk. Ez amiatt van, hogy sokan az öregedéssel válnak fogyatékossá, mert betegek lesznek vagy baleset éri őket.
Magyarországon több idős ember él mint gyermek.
Azt is megtudták, hogy fogyatékosságot legtöbbször hosszú ideig tartó betegség okoz. 5 fogyatékos emberből 1 ember születése óta fogyatékossággal él.
5 fogyatékos emberből 1 ember születése óta fogyatékossággal él. 5 fogyatékos emberből 1 ember egyedül él. A legtöbb fogyatékos ember egy másik emberrel él együtt.
........................
........................
........................
........................
........................
Észak Magyarországon és Dél Alföldön él a legtöbb fogyatékos ember.
A fogyatékos emberek nagyobb számban élnek falvakban, mint azok az emberek, akiknek nincs fogyatékosságuk. 10 fogyatékos emberből 1 él Budapesten.
Budapest
Falu, város
Miért fontos az, hogy
2. A fogyatékos személyek képzettsége
az emberek képzettek legyenek? A képzettség tudást jelent. Azt jelenti, hogy az ember ért valamihez.
A népszámlálásból megtudhatjuk azt is, hogy mennyi fogyatékos ember végzett
Manapság képzettség nélkül nagyon nehéz munkát találni.
általános iskolát
Egy szakácsnak meg kell tanulnia a
középiskolát
szakács mesterséget.
főiskolát vagy egyetemet.
Csak így tud szakácsként dolgozni.
3 fogyatékos emberből 1 ember nem fejezi be az általános iskolát. 100 fogyatékos emberből 25 fejezi be a középiskolát. 100 fogyatékos emberből 5 végez el főiskolát vagy egyetemet. A fogyatékos emberek iskolai végzettség alacsonyabb, mint a nem fogyatékos embereké.
Kevés fogyatékos ember fejezi be az iskolát.
3. A fogyatékos személyek foglalkoztatottsági adatai A munkavégzés nagyon fontos. Ha dolgozunk, akkor hasznosat cselekszünk. Ha dolgozunk, sokat tanulunk.
A munkáért pénzt kap az ember.
Ha dolgozunk, mindenki felnéz ránk. Ha dolgozunk, akkor van saját pénzünk. Ha van saját pénzünk, akkor meg tudjuk magunknak venni, amire szükségünk van. Ha dolgozunk önállóak lehetünk. Nagyon kevés fogyatékos embernek van lehetősége dolgozni. 100 fogyatékos emberből 9 ember dolgozik.
Sok fogyatékos ember nem kap munkát.
Sokféle szociális ellátás van.
4. A szociális ellátás adatai Magyarországon sok olyan ember él, akinek segítségre van szüksége. Például mert gyermek és nincsenek szülei, mert beteg és
Például
pénz a lakásfenntartáshoz
a gyógyszervásárláshoz
közlekedéshez
a családja egyedül nem tudja ápolni, mert idős és nehezen tud mozogni.
vagy étkeztetés
Minden embernek az életében van olyan, amikor segítségre van szüksége.
információadás
Van akinek tud segíteni a családja. Van akinek az államtól kell segítséget kérnie.
házi ápolás
Az államnak gondoskodnia kell a segítségről.
szállítás
Az állami segítségnyújtást szociális ellátásnak szoktuk nevezni.
lakhatás biztosítása.
A legtöbben pénzt kapnak. A fogyatékossági támogatás azt jelenti, hogy
Szociális ellátásban 410 ezer fogyatékos ember részesül. Fogyatékossági támogatást 100 ezer ember kap. Vannak nappali ellátó helyek is. Ez azt jelenti, hogy a fogyatékos személyek reggel elmennek ezekre a helyekre. Napközben ott tartózkodnak, dolgoznak, fejlesztést kapnak, sportolnak. Délután pedig hazamennek. 95 ilyen hely van az országban és több mint 2 ezer ember jár ide.
a fogyatékossággal élő emberek pénzt kapnak az államtól, hogy jobban éljenek.
Tartós ellátást biztosító intézménynek nevezzük azokat a helyeket, ahol fogyatékos emberek élhetnek. Ez azt jelenti, hogy nekik ez a hely az otthonuk. Magyarországon 21 ezer fogyatékos ember él ilyen intézményben.
Sok fogyatékos ember lakik intézményben.
5. A társadalmi kirekesztettségről A fogyatékos embereknek nincsenek olyan lehetőségeik, mint a többi embernek. Nem kapnak elég segítséget, hogy önállóan tudjanak élni, tanulni és dolgozni. Sok ember fél a fogyatékos emberektől. Sokszor magukra maradnak. Mintha ők nem is a többi ember között élnének. Ezt a helyzetet társadalmi kirekesztettségnek nevezzük.
Sok ember fél a fogyatékos emberektől. Ez azért lehet, mert semmit nem tudnak róluk.
6. Egyenlő esélyű hozzáférés Az egyenlő esélyű hozzáférés azt jelenti, hogy minden ember képességeitől és fizikai állapotától függetlenül ugyanúgy tud élni, cselekedni. Az akadálymentes azt jelenti, hogy egy dolog mindenki számára hozzáférhető, elérhető, megérthető, felhasználható.
Az információk legyenek érthetőek.
Mit akarunk elérni?
3. fejezet Az Országos Fogyatékosügyi Program céljai
A rehabilitáció segít az önállóságban.
1. A rehabilitációval kapcsolatos célok 1. rész
1. CÉL
Az egészségtudat azt jelenti, hogy az emberek megtanulják és tudják, mit kell tenniük azért, hogy egészségesek legyenek. Például
A fogyatékos állapot kialakulásának és a fogyatékos állapot rosszabbodásának megelőzése
Aki rendszeresen sportol és odafigyel arra, hogy egészséges dolgokat egyen arra az emberre mondhatjuk, hogy egészségtudatosan él.
Fontos az emberek egészségtudatának növelése. A Nemzeti Népegészségügyi Program kiemeli az egészségtudatot. A Nemzeti Népegészségügyi Program olyan, mint az Országos Fogyatékosügyi Program. Az a különbség, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Program a magyar emberek egészségének megőrzésével foglalkozik.
Az egészsége érdekében sportoljon és egyen egészséges ételeket!
Fontos cél, hogy segíteni kell a családokat abban, hogy tudatosan tervezzék meg életüket.
Nagyon fontos, hogy az emberek gondolkodjanak arról, hogy milyen családot akarnak.
A családsegítő intézmények ebben tudnak segíteni. Létre kell hozni családsegítő intézményeket.
Koraszülés azt jelenti, hogy az édesanya korábban szüli meg gyermekét,
Csökkenteni kell a koraszülöttséget és
mint ahogyan az jó.
a veleszületett fogyatékosságot. A gyermekvállalás előtt és a gyermek megszületése után el kell menni orvosi vizsgálatokra az édesanyáknak.
A komplex azt jelenti, hogy összefüggő mindenre kiterjedő. A rehabilitáció egy folyamat, amelyben a fogyatékossággal élő embereket segítik, hogy minél önállóbban élhessenek.
Nagyon fontos, hogy mindent megtegyünk azért, hogy
A komplex rehabilitáció egy segítségnyújtás,
csökkenjen a fogyatékosság.
ami az élet minden területén segít.
Fejleszteni kell az orvosi szűrővizsgálatokat.
Az oktatásban. Az egészségügyben. A szociális területen. A munkában.
Komplex rehabilitációt kell biztosítani.
A rehabilitáció azt jelenti, hogy a fogyatékos embert segítik régi tudásának megőrzésében, és legyen helye az emberek között. Nagyon sok ember azért válik fogyatékossá, mert baleset éri a munkahelyén. A Munkavédelem Országos Programja olyan, mint
Sok ember munkahelyi baleset miatt lesz fogyatékos.
az Országos Fogyatékosügyi Program. Az a különbség, hogy a Munkavédelem Országos Programja azt írja le, hogyan kell megelőzni a baleseteket a munkahelyeken.
A kockázatkezelésen alapuló biztosítás azt jelenti, hogy annyit biztosítást kell fizetni, amennyire veszélyes a munkája, amennyire idős,
Kockázatkezelésen alapuló balesetbiztosítást kell kialakítani.
amennyire beteges.
2. CÉL Képzelje el...
A fogyatékosság fogalma, a fogyatékosság minősítése
Azt mondjuk, hogy egy fogyatékos ember
Az Egészségügyi Világszervezet kiadott egy könyvet. A könyvnek itt olvashatja a címét. Funkcióképesség,
maga tehet arról, hogy nem tud megcsinálni valamit. Például kerekesszékkel nem tud feljutni a lépcsőn.
fogyatékosság és egészség
Ezzel nem jutunk semmire.
nemzetközi osztályozása.
Nézzük meg inkább mi az oka annak, hogy
A rövid neve: FNO.
nem tudja megtenni. Mit tehetünk, hogy mégis feljusson? Egyszerűen
Az FNO-ban leírták, hogy
csak másképp kell csinálnunk valamit.
az akadályozottság nem csak a fogyatékosság miatt van.
Például: A lépcsők mellé
Előfordul, hogy az ember nem tud megtenni valamit. Ez sokszor nem saját maga miatt van. Előfordul, hogy a többi ember nem veszi figyelembe, azt, hogy neki mire van szüksége.
építünk egy rámpát. Ez nem nagy dolog.
Ez nagyon fontos. Az FNO dokumentumban osztályozzák a fogyatékosságokat. A szakembereket képezni kell, hogy az FNO rendszert használják a fogyatékosságok minősítésénél.
Az FNO csoportosítja a fogyatékosságokat.
3. CÉL A komplex rehabilitáció megalapozása Ma Magyarországon a jog szabályok különbözően fogalmazzák meg, hogy mi a fogyatékosság. A fogyatékosság meglétét bizonyítani kell. Más támogatáshoz más igazolás kell. Sokféle bizottság állapítja meg azt, hogy valaki fogyatékos. A bizottságok vizsgálatai nagyon különbözőek. Sok igazolás beszerzése sok időbe és sok pénzbe kerül. Ez nem jó. Egyszerűsíteni kell a vizsgálatokat. Olcsóbbá kell tenni a vizsgálatokat.
A fogyatékosságot sok bizottság vizsgálja. A sok vizsgálat sok időt vesz el. Sok pénzbe kerül. A sok vizsgálat különböző eredményeket ad. Melyik az igaz? –Nem tudni.
Például meg kell nézni, hogy egy fogyatékos igazolvány elkészítése megoldaná-e a problémát. Egy vizsgálat után az igazolvány egyszerűen és gyorsan készül el. Sok szolgáltatásra érvényes.
Az új fogyatékos igazolványhoz kevés vizsgálat kell. Így mindenkinek jobb.
Mi az a társadalmi szemlélet? Egy országban sok ember ugyanúgy gondolkodik egy dologról, akkor azt a társadalom szemléletének nevezzük.
Például Magyarországon sokan úgy gondolják, hogy a fogyatékos emberek nem tudnak dolgozni. Ezt a társadalmi szemléletet meg kell változtatni.
A fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalók
A társadalmi kirekesztettség szemléletbeli okairól
Nagyon fontos, hogy sok dolgot tudjunk a fogyatékos emberekről. Minél több dolgot tudunk, annál jobban
Keveset tudunk a fogyatékos emberekről.
tudunk segíteni.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács és mások is
?
sok adatot gyűjtöttek a fogyatékos emberekről. Nincsenek pontos adataink. Több vizsgálat kell. A fogyatékos emberek sokáig elbújva éltek a családjukban vagy nagy intézményekben laktak.
Család
Az intézmények messze voltak a városoktól. Az emberek ritkán láttak fogyatékos embereket. Az emberek keveset tudtak a fogyatékos emberekről. Gyakran rossz dolgokat gondoltak a fogyatékos emberekről. Ezt meg kell változtatni.
Az emberek keveset tudtak a fogyatékos emberekről.
Honnan kapnak tudást az emberek a
!
fogyatékosságról? A televízióból, a rádióból, újságokból és a fogyatékos embereket védő szervezetektől. Segíteni kell a fogyatékos emberek szervezeteit, hogy tanítsák az embereket, írjanak könyveket, újságokat, szervezzenek rendezvényeket. A rendezvényeken találkozhat fogyatékos és nem fogyatékos ember. Megismerhetik egymást. Barátságot köthetnek. Így nem gondolnak rossz dolgokat egymásról.
Legyen oktatás és rendezvény, ahol tanulhatnak az emberek a fogyatékossággal élőkről.
A társadalmi kirekesztettség információhiányból következő okairól Az emberek nem fogadják be a fogyatékos embereket, mert keveset tudnak róluk. Minden embernek tanulnia kell a fogyatékosságról.
A tanárokat is meg kell tanítani a fogyatékos és a nem fogyatékos gyermekek oktatására. A tanároknak meg kell tanulniuk, hogy hogyan beszéljenek, hogyan bánjanak a fogyatékos gyermekekkel.
Az emberek tanuljanak a fogyatékosságról! Fogadják el a fogyatékos embereket!
Az augmentatív kommunikáció azt jelenti, hogy képekkel, könnyen érthetően kommunikálnak
Tanulják meg a jelelést a hallássérült gyermekekhez,
az emberek.
a Braille írást a vak gyermekekhez, az augmentatív kommunikációt a megértési nehézséggel élő gyermekekhez. Fontos, hogy tanuljanak a fogyatékosságról az orvosok, az ápolónők, a munkavállalást segítő emberek, a szociális segítők, a gyermekeket segítő emberek, a jogászok, a közlekedéssel foglalkozó emberek és a számítógéppel foglalkozó emberek.
Tanuljanak meg az emberek beszélni a fogyatékos emberekkel.
A társadalmi kirekesztettség intézményes okairól A fogyatékos emberek mindig éljenek együtt a többi
Az integráció azt jelenti, hogy a fogyatékos emberek ugyanúgy és ugyanott élnek, mint a többi ember.
emberrel. Minden szolgáltatás segítse az integrációt. Például legyen integrált a szociális ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, a munkavállalás, a tanulás, a sport, a turizmus. Minden iskola legyen akadálymentes. Minden iskolában tanulhassanak fogyatékos emberek is.
Tanuljanak együtt a fogyatékos emberek és a nem fogyatékos emberek.
Sok fogyatékos ember él nagy intézményben. A nagy intézményben élő emberek nem lehetnek a családjukkal. Gyakran más emberektől elzártan élnek. Sokszor azért kell nagy intézményben élnie a fogyatékos embernek, mert a családnak nem tudnak segíteni abban, hogy együtt élhessenek. Nincs iskola, orvos, munkalehetőség támogató szolgálat. Sokszor a nagy intézmények miatt nem csinálnak szolgáltatást a családok helyén. Egyszerűbb a nagy intézménynek pénzt adni. Nehezebb sokféle szolgáltatást sok helyen kialakítani.
Segítő szolgáltatások kellenek a családoknak.
A fogyatékos gyermekek 10 éves korig integráltan éljenek. Járjanak integrált bölcsődébe és óvodába. Ne kelljen a fogyatékos gyermeknek elhagyni a családját és nagy intézménybe menni. Legyenek jó szolgáltatások a családok környezetében. Segíteni kell, hogy
A fogyatékos ember közelében legyen sok segítő szolgáltatás.
a fogyatékos emberek a családban maradjanak. A nem családban élő gyermekek integrált intézménybe kerüljenek. Az intézményekben 40 embernél kevesebb lakjon együtt. Minden fogyatékos embernek lehetőséget kell biztosítani, hogy lakóotthonban élhessen. A lakóotthon hasonlít a családhoz.
Ne legyenek nagy intézmények.
A lakóotthonban kevés ember él együtt. A lakóotthon ellátás rendszerét meg kell vizsgálni. A lakóotthoni ellátás legyen mindenhol elérhető. A nagy intézményeket át kell alakítani. Az átalakításnál figyelni kell az Európai Unió szabályaira és a fogyatékos emberek szervezeteinek javaslatára.
A nagy intézmények helyett legyenek kis lakóotthonok.
Nagyon figyelni kell a nagy intézményben élő emberek véleményére. Program kell a régi intézmények lebontására, átalakítására, új lakhatási formák kialakítására.
Például legyen lehetőség önálló lakásban élni és
A Programnak figyelnie kell az 1. fejezetben olvasott szempontokra.
az itt élők kapjanak segítséget azokhoz a dolgokhoz, amihez kell.
A Programnak le kell írnia a régi intézmények átalakítását, használatát, az új szolgáltatásokat, az új módszereket.
Sok jó szakember kell. A jó szolgáltatáshoz több jó szakember kell. A szakembereket tovább kell képezni. A jó szolgáltatásokhoz jó intézkedések kellenek. A fogyatékos személyek informálására van szükség. A bentlakásos intézményeket át kell alakítani, hogy a fogyatékos ember 5 évet tanuljon vagy éljen ott. Az 5 éves komplex rehabilitáció alatt tanulja meg az önellátást, a munkavállalást.
A fogyatékos embereknek információ kell.
Az 5 év elteltével a fogyatékos ember vissza tudjon menni a családjába és otthon éljen, szabadon dolgozzon. Dolgozhasson integráltan, más emberekkel, vagy dolgozhasson védett munkahelyen.
A fogyatékos ember is élhessen családban.
Komplex rehabilitációt csinálhassanak a szervezetek is.
A rehabilitáció egy folyamat, amelyben a fogyatékossággal élő embereket segítik, hogy képességeik megismerésével és fejlesztésével minél önállóbban élhessenek.
Dolgozhasson együtt a többi emberrel.
3. A fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása
Az életminőség azt jelenti, hogy
Például az egyik ember egy nagyvárosban él.
hogyan él egy ember.
A másik ember egy kicsi faluban él.
Jó vagy rossz körülmények között
A nagyvárosban sokkal több lehetőség van
lakik,
a tanulásra, szórakozásra.
eszik, tanul, szórakozik.
A kis faluban nincs középiskola nincs mozi. Az az ember, aki kis faluban él, több órát utazik azért, hogy tanulhasson vagy megnézzen egy filmet egy moziban.
A fogyatékos emberek életminőségét az is meghatározza, hogy milyen körülmények között tud élni ő és a családja.
Ilyenkor azt mondjuk, a faluban élő ember életminősége rosszabb, mint azé az emberé, aki a nagyobb városban lakik, mert ő nehezebben jut hozzá bizonyos dolgokhoz.
A családi élet elsődleges színtere a családi fészek Sok fogyatékossággal élő ember
Például egy olyan ember, akit kerekesszék segít a mozgásban nem éri el a magasra szerelt villanykapcsolókat.
csak olyan lakásban tud önállóan élni, ahol megfelelő eszközök segítik az életét. A lakások megtervezésénél és felépítésénél oda kell figyelni, hogy azokat minden ember használni tudja. Azt a folyamatot, amikor úgy terveznek és építkeznek, hogy minden ember szükségleteit egyformán figyelembe veszik egyetemes tervezésnek hívjuk. Fontos feladat, hogy a jogszabályok figyelembe vegyék az egyetemes tervezést.
Olyan házakat tervezzenek, amiben fogyatékossággal élő emberek is tudnak lakni.
Fontos, hogy a pénzek tervezésekor figyelembe vegyék az egyetemes tervezést. Vannak olyan emberek, akiknek egy másik ember segítségére van szükségük a mindennapi életükhöz. A házi segítségnyújtás azt jelenti, hogy egy ember elmegy a segítséget kérő ember lakásába és segít a mindennapi feladatok elvégzésében. Azt tervezik, hogy a fogyatékossággal élő emberek lakásába olyan eszközt tesznek, amivel segítséget tudnak kérni a házi segítségnyújtástól, amikor úgy érzik, hogy szükségük van rá.
Több segítséget a fogyatékos embereknek!
A fogyatékossággal élő embereket gyakran egy családtagjuk segíti otthon. Ilyenkor a családtag nem tud elmenni dolgozni, mert folyamatosan segítenie kell a fogyatékossággal élő embert. A családtag ezért a segítségért pénzt kap. Ezt a pénzt ápolási díjnak nevezzük. Az ápolási díj most nagyon kevés összeg ezért nagyon sok család nagyon rossz körülmények között él. Az államnak foglalkoznia kell az ápolási díjjal. Azt tervezik, hogy felemelik az ápolási díjat. Azt gondolják, hogy akiknek több ápolásra van szükségük azoknak magasabb ápolási díj jár.
A fogyatékos személyt segítő családtag pénzt kap az államtól. Ez az ápolási díj. Az ápolási díj kevés.
Azt is gondolják, hogy az ápolási díjat a fogyatékossággal élő embernek kell megkapnia. Ő dönti el, hogy ezért a díjért kit kér meg, hogy ápolja. Ez nagyon fontos, mert szabadságot ad a fogyatékossággal élő embernek.
Az ápolási díjat a fogyatékos embernek kellene kapnia. Így eldöntheti, hogy ki segítsen neki.
Képzelje el, hogy
A családfenntartó foglalkoztatottságának alakulása
egy nő varrónőnek tanult. Született egy fogyatékossággal élő gyermeke. Az anya 20 évig otthon segített a gyermekének. 20 év után találnak a fiatalnak egy intézményt, ahol megfelelő az ellátás és ami
Vannak olyan családtagok, akik
mindkettőjüknek tetszik.
azért ápolják fogyatékossággal élő családtagjaikat, mert
A fiatal napközben az intézményben van.
nem tudnak segítséget kérni. Például, mert nIncs olyan intézmény, ahol segítenének a fogyatékossággal élő embernek.
Az anya pedig dolgozni szeretne. 20 év hosszú idő. Az anya már elfelejtette, hogy mit tanult a varrásról. Az új, modern varrógépeket nem tudja használni ezért
Van olyan eset is, amikor találnak intézményt a fogyatékossággal élő ember számára. Ilyenkor a családtag megpróbál elmenni dolgozni. Ez nem mindig sikerül.
nem veszik fel dolgozni.
Az államnak segítenie kell, hogy ez az anya újra tudjon dolgozni. Ezt úgy hívjuk, hogy foglalkozási rehabilitáció.
Nagyon fontos, hogy milyen iskolát végzünk. A sok tanulás segít abban, hogy jó munkát találjunk. A jó munkával sok pénzt tudunk keresni. A fogyatékossággal élő embereknek nagyon kevés lehetőségük van a tanulásra. Sokan közülük az általános iskolát sem fejezik be. Főiskolát vagy egyetemet nagyon kevés fogyatékossággal élő ember végez. Ez azért rossz, mert így nehezen tudnak munkát vállalni.
A tanulás segít, hogy jó munkahelyet találjon az ember.
Az államnak mindent meg kell tennie azért, hogy a fogyatékossággal élő emberek ugyanúgy tudjanak tanulni, mint bárki más. Ez azt jelenti, hogy például a tanárokat meg kell tanítani arra, hogy hogyan tudják jól tanítani a fogyatékossággal élőket. Fontos, hogy legyenek olyan eszközök, amik segítik a fogyatékossággal élőket a tanulásban.
Mindent meg kell tenni, hogy a fogyatékos emberek is tudjanak tanulni.
A család fogyatékosságból eredő többletköltségének fedezését is szolgáló családi jövedelmek, bevételek alakulása A fogyatékossággal élő embereknek és családjuknak sokkal több kiadása van, mint egy olyan családnak, ahol nincs fogyatékos ember. Sokféle eszközt kell vásárolni. Át kell alakítani a lakást. Gyakran kocsit kell venni. Az állam a fogyatékossági támogatással a többletkiadások kifizetését akarja könnyebbé tenni. Ez azonban nem elég. Meg kell vizsgálni másfajta támogatásokat is.
A fogyatékos embereknek több pénzre van szüksége. Sokba kerül: a segítő, a gyógyszer, az eszközök.
Egy értelmi fogyatékossággal élő embernek másfajta segítségre van szüksége, mint egy látássérült embernek. Tovább kell fejleszteni a támogatásokat. A család életében előforduló problémák megelőzésében és megoldásában segíteni tud: a védőnői szolgálat, a háziorvosok, a gyermekjóléti szolgálatok, a családsegítő központok, a szakértői és rehabilitációs bizottságok, a nevelési tanácsadók. Nagyon fontos, hogy ezek a szervezetek kapjanak információt a fogyatékossággal élő emberekről. Például mondják el nekik, hogy hogyan kell segíteni az értelmi fogyatékossággal élő embereknek.
Az emberek tanuljanak a fogyatékossággal élő emberekről.
A fogyatékossággal élő embereknek különböző eszközökre van szükségük azért, hogy önállóan tudjanak élni. Ezek az eszközök nagyon fontosak. Ilyen eszközök például beszélő lázmérő, nagyító, olyan telefon, ami
Az ön hőmérséklete 36 fok
hangjelzés helyett fényjeleket ad.
Ezek az eszközök segítenek, hogy a fogyatékos ember önállóan éljen.
Az értelmi fogyatékos embereknek egy másik ember segítségére van szükségük. A segítő embert nevezzük személyi segítőnek. Az államnak meg kell vizsgálnia, hogy hogyan tudja támogatni a segédeszközök beszerzését. Az államnak meg kell vizsgálnia, hogy hogyan tudja támogatni a személyi segítést.
Személyi segítés.
A családban maradást segítő szolgáltatásokról A fogyatékossággal élő személyek napközbeni ellátását biztosítja a bölcsöde, az óvoda, az iskolai napközi otthon, a játszóházak, a családi napközi, az értelmi fogyatékossággal élők napközi otthona. Ezekből az intézményekből kevés van. Ezekbe az intézményekbe kevés fogyatékossággal élő ember tud elmenni. Az államnak több nappali intézményt kell működtetnie. El kell érni, hogy a fogyatékossággal élő emberek sok helyen el tudjanak menni a nappali intézményekbe.
A napközi otthonban egész napos ellátást kap a fogyatékos ember. Kevés napközi van Magyarországon. Több napközi kell!
Az értelmi fogyatékos vagy autista vagy több fogyatékossággal élő embereknek sokszor van szükségük külső segítségre. Ez a segítségnyújtás speciális ismereteket kíván. A fogyatékossággal élő emberek életét könnyebbé teszi a számítógép. A számítógéppel lehet hivatalos ügyeket intézni, olvasni a jogokról, munkát végezni. Az államnak segíteni kell a fogyatékossággal élő embereket, hogy tudják használni ezeket a lehetőségeket.
A számítógép segíteni tud az embernek. Mindenkinek legyen számítógépe!
A fogyatékos személyek hozzáférése a komplex rehabilitációs szolgáltatásokhoz 2001-ben volt egy népszámlálás. A népszámlálás azt jelenti, hogy
A népszámláláskor megtudták, hogy
felmérik, hogy egy adott országban mennyi ember él.
Magyarországon 600 ezer fogyatékos ember él.
Népszámláláskor sok adatot meg lehet tudni
A fogyatékos emberek közül nagyon sokan baleset vagy betegség miatt lettek fogyatékossággal élők.
a magyar emberekről. Például meg lehet tudni, hogy mennyien járnak iskolába
A rehabilitáció egy folyamat, amelyben a fogyatékossággal élő embereket segítik, hogy képességeik megismerésével és fejlesztésével minél önállóbban élhessenek.
hány olyan ember él Magyarországon, aki elmúlt már 60 éves.
Rehabilitációt különböző intézményekben végeznek. Ezek az intézmények csak nagyobb városokban vannak. Aki kis faluban él, annak sokat kell utaznia és sok pénzt kell kifizetni azért, hogy segítséget kapjon. Ez nem igazságos.
Falvakból nagyobb városokba kell utazni a szolgáltatásokért.
Az államnak meg kell néznie, hogy a segítségnyújtást, hogyan tudja közelebb vinni a fogyatékos személyek otthonához.
Az utazás sok pénzbe kerül.
Azt is meg kell néznie, hogy hogyan tud segíteni a közlekedésben a fogyatékos személyeknek. Például tud szervezni: szállító szolgálatot, iskolabusz járatot, nagyon olcsó taxit. Az állam azt gondolja, hogy a fogyatékos embereknek az otthonukban kell segíteni.
A fogyatékos ember kapjon segítséget az utazáshoz.
A család szabadidejének eltöltését biztosító sportolási lehetőségekhez, kulturális javakhoz, idegenforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés Nagyon fontos, hogy a fogyatékos emberek tudjanak sportolni.
Minden ember tudjon sportolni.
A sport az egészségüket és a fejlődésüket is segíti. Az államnak segítenie kell, hogy a fogyatékos személyek tudjanak sportolni. Magyarország 2004-ben az Európai Unió tagja lett. Az Európai Unió sok ország szövetsége. Az Európai Unió sok országa többet és jobban gondol a fogyatékos emberekre. A Magyar Állam figyelembe veszi az Európai Unió tudását a fogyatékos emberekről.
Magyarország az Európai Unió tagja. Magyarország betartja az Európai Unió szabályait.
Az állam el akarja érni, hogy a fogyatékos emberek éppúgy tudjanak szórakozni, mint bármilyen más ember. Ugyanúgy tudjanak moziba menni. Ugyanúgy tudjanak színházba menni.
A fogyatékos emberek is járhassanak szórakozni.
Ugyanúgy tudjanak múzeumba menni. Ehhez nagyon sokat kell dolgozni. Akadálymentesíteni kell az épületeket. Az állam támogatni akarja
Az akadálymentesítés azt jelenti, hogy egy dolog mindenki számára hozzáférhető, elérhető, megérthető, felhasználható.
a tehetséges fogyatékos művészeket. Az állam azt akarja, hogy a fogyatékos művészeket mindenki megismerje. Az üdülés minden ember számára nagyon fontos. Az üdülés nagyon sok pénzbe kerül.
Támogatják a tehetséges fiatal művészeket.
Az állam segíteni akar abban, hogy az a fogyatékos ember is üdülhessen, akinek nagyon kevés a pénze. Az állam támogatni akarja, hogy a fogyatékos emberek aktívak legyenek a szabadidejükben. Az aktív szabadidő eltöltés azt jelenti, hogy egy ember sportol, színházba jár, elmegy a barátaival táncolni.
A fogyatékos ember is tölthesse hasznosan szabadidejét.
Amikor egy ember sportolni kezd nagyon fontos, hogy tudja, hogy egészséges-e. A sportorvosok olyan szakemberek, akik a sportolókat vizsgálják. Meggyógyítják a megsérült sportolókat. Nagyon fontos, hogy a sportorvosok a fogyatékos személyeknek is tudjanak segíteni. Nagyon fontos az is, hogy az edzőket megtanítsák arra, hogyan kell a fogyatékossággal élő sportolókat edzeni.
A sportorvos és edző tanuljon a fogyatékosságról.
Nagyon fontos lenne, hogy az országban legyen egy olyan központ, ahol a fogyatékos emberek edzőtáborozhatnak és
Képzelje el,
beszélgetéseket szervezhetnek a sportról.
egy fiatalember nagyon szereti a történelmet. Különösen a rómaiak érdeklik.
Nagyon fontos, hogy a fogyatékossággal élő emberek
Szeretne többet tudni arról, hogy hogyan éltek a katonák az ókori Rómában.
ugyanúgy részt tudjanak venni a kulturális életben, mint
Az egyik barátjával elmennek egy múzeumba.
bárki más.
A múzeum tájékoztató táblái túl bonyolultak.
El kell érni, hogy
Apró betűvel írták a szöveget és
a műemlékeknél olyan tájékoztatók legyenek, amelyeket
nagyon sok idegen szót használnak, amit
mindenki megért.
nehezen lehet megérteni. A fiatalember azt akarja, hogy
El kell érni, hogy
úgy csinálják meg a tájékoztatókat, hogy
a kulturális intézmények,
azt bárki jól el tudja olvasni és
például a múzeumok, színházak, könyvtárak gondoljanak
könnyedén megértse az is, aki nem történész.
a fogyatékos emberekre, amikor programokat szerveznek. El kell érni, hogy a fogyatékos embereknek ugyanolyan lehetőségük legyen szabadidejük eltöltésére, mint bárki másnak.
Sok művész van Magyarországon. Sok olyan művész is van, aki fogyatékossággal él. A tehetség a művész mércéje. A fogyatékossággal élő művészek éppolyan tehetségesek, mint bármely más művész. Támogatni és biztatni kell mindenkit, hogy mutassa meg a tehetségét.
Ritmus zenekar
Mindenkinek dolgoznia kell azért, hogy minden embernek ugyanolyan esélye legyen részt venni és alakítani a kulturális életet. Közösen ki kell találni, hogy kinek milyen segítséget kell adni ehhez.
A tehetség a művész mércéje.
4. A fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételének elősegítése
1. Érdekvédelem, Érdekképviselet, érdekérvényesítés-szakpolitikai aktivitás 2002-ben volt egy kongresszus Madridban. 400-nál is több ember beszélgetett a fogyatékossággal élő emberek helyzetéről. Egy nyilatkozatban leírták, hogy mit szeretnének elérni. Ezt a nyilatkozatot Madridi Nyilatkozatnak nevezik. Ez a Nyilatkozat leírja a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének lépéseit. Az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy az élet minden területe a fogyatékossággal élő emberek számára is elérhető és megérthető.
Madridban volt egy kongresszus. A kongresszuson leírták a fogyatékossággal élők igényeit.
A Nyilatkozat azt írja, hogy egy befogadó társadalomban a a diszkriminációmentesség és a pozitív cselekvés a legfontosabb. A diszkriminációmentesség azt jelenti, hogy az emberek nem közösítik ki a másik embert.
Tilos kiközösíteni a fogyatékos embereket.
A pozitív cselekvés azt jelenti, hogy figyelnek az emberek különböző szükségleteire. A Madridi Nyilatkozatban azt is leírták, hogy a fogyatékossággal élő emberekről csak az ő megkérdezésükkel dönthetnek. Az Országos Fogyatékosügyi Tanácsban olyan emberek dolgoznak, akik a fogyatékos embereket képviselik.
Országos Fogyatékosügyi Tanács. Ez a jele:
A Tanácsban fogyatékos emberek is dolgoznak. A Tanácsban dolgoznak még az állam képviselői is. Ez a Tanács minden olyan dologgal foglalkozik, amely a fogyatékos emberek életét érinti. A Tanács segít a Kormánynak, hogy jobban megismerhesse a fogyatékos emberek problémáit.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács a fogyatékos emberek helyzetével foglalkozik.
Nagyon fontos, hogy az Országos Fogyatékosügyi Tanács minden törvényt megtárgyaljon, ami hatással van a fogyatékos emberek életére. Nagyon fontos, hogy a Kormány mindig ismerje meg az Országos Fogyatékosügyi Tanács véleményét. El kell érni, hogy ahol sok fogyatékos ember él ott legyen Fogyatékosügyi Tanács.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács segít a kormánynak
Nagyon fontos, hogy minden falu, város, megye gondoljon a fogyatékos emberekre és készítsen tervet arról, hogy hogyan fog segíteni nekik. Ezeket a terveket fogyatékosügyi programoknak hívjuk.
Mindenhol segítsék a fogyatékossággal élő embereket.
Nagyon fontos, hogy a fogyatékos emberek minden fórumon elmondják a véleményüket. Ebben minden segítséget meg kell nekik adni.
A fogyatékossággal élő emberek mondhassák el véleményüket.
2. Egyenlő esélyű hozzáférés
Képzelje el van például két ember, akiket
Az egyenlő esélyű hozzáférés azt jelenti, hogy
nagyon érdekel a politika.
minden ember képességeitől és fizikai állapotától függetlenül
Mind a ketten nézik este a televíziót, hogy
ugyanúgy tud élni, cselekedni. Minden ember szükségleteire oda kell figyelni. Minden embernek biztosítani kell az önálló élet lehetőségét.
megtudják mi történt aznap. Az egyikük azonban hallássérült. Neki segítség kell a megértéshez. Feliratozni kell a műsorokat vagy
Programot kell kidolgozni, hogy hogyan lehet megoldani az akadálymentesítést.
jelnyelvi tolmácsot kell alkalmazni. Ez nem különleges kívánság, ez nem szívesség a televízió részéről. Minden embernek joga van információhoz jutni.
Legelőször nagyon fontos
Az mindegy, hogy kék vagy barnaszemű,
az iskolák, a munkaügyi intézmények, a kulturális intézmények,
látó vagy látássérült,
a kórházak, a szociális intézmények, a közlekedés
halló vagy hallássérült.
akadálymentesítése. Az államnak jó példával kell elöljárnia.
A fontos az, hogy joga van tudáshoz jutni.
Képzelje el, van egy ember, aki kerekes székkel tud mozogni. Egy barátja ajánl neki egy könyvet, amit érdemes elolvasni.
Figyelni kell arra, hogy
Ez az ember könyvtárból akarja kikölcsönözni a könyvet.
azokat az épületeket, amiket
A könyvtár több emeletes és tele van lépcsőkkel.
most építenek, akadálymentesre építsék.
Ez az ember a kerekesszékével nem tud a lépcsökön bejutni.
Így sokkal kevesebb pénzbe kerül, mint utólag kijavítatni a hibákat.
Így nem tudja a könyvet kikölcsönözni. Sokan azt mondják erre, hogy kérjen segítséget valakitől. Ez nem jó megoldás.
Magyarország költségvetésében
Nem NEKI kell segítséget kérnie.
el kell különíteni egy részt, amit
Olyan körülményeket kell teremteni, ahol
az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítására kell fordítani. Az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításáért minden modern eszközt és tudományt fel kell használni.
mindenki önálló lehet.
4. Foglalkoztatási aktivitás A mindennapi életben való részvétel fontos feltétele, hogy az emberek dolgozni tudjanak. Aki dolgozik kapcsolatba kerül más emberekkel, sikereket érhet el, megtanulja megoldani a problémákat, megtanul új dolgokat, pénzt tud keresni, önálló lehet. Nagyon fontos, hogy a fogyatékossággal élő emberek is tudjanak dolgozni. Ma még nagyon kevés fogyatékos embernek van munkája. Mindent meg kell tenni azért, hogy sok fogyatékos ember tudjon dolgozni.
A fogyatékos emberek is dolgozni akarnak segíteni kell nekik.
Külön kell figyelni az értelmi fogyatékos emberekre. Nagyon kevés értelmi fogyatékos embernek van lehetősége dolgozni. Ők nagyon nehezen találnak munkát. Úgy kell alakítani a jogszabályokat, hogy aki akar és tud dolgozni az dolgozhasson. A munkaképesség változását és a fogyatékosság mértékét különböző eljárásokban állapítják meg. Nagyon fontos lenne, hogy egyfajta legyen az eljárás.
A munkavégzéshez szükséges vizsgálatok legyenek egyszerűek.
Az emberek nagyon különbözőek. Különbözőek a képességeik, az egészségi állapotuk. Különböző, hogy
2 órás
mennyi időt tudnak dolgozni egy nap. Különböző, hogy
4 órás
milyen segítségre van szükségük. Ezért nagyon fontos, hogy sokfajta munkaforma legyen. Lehessen 2 vagy 4 vagy 6 órát dolgozni egy nap. Lehessen segítséget kapni a munkába járáshoz. Lehessen otthon dolgozni. Támogatni kell azokat, akik sokfajta munkaformát biztosítanak a fogyatékossággal élő embereknek.
6 órás
Legyen 2 vagy 4 vagy 6 órás munkaidő.
Gyakran a fogyatékos emberek azért nem tudnak dolgozni, mert nem jutnak információhoz. Biztosítani kell számukra, hogy minden információhoz hozzájussanak. Nagyon fontos az is, hogy a fogyatékos embereknek legyen lehetőségük tanulni, fejlődni a munkájukban és ugyanúgy tudjanak előrelépni munkahelyükön, mint bárki más.
A fogyatékos embereknek ugyanolyan lehetőségeik legyenek a munkahelyen, mint bárki másnak.
4. Kommunikációs aktivitás -aktív megjelenés Az Országos Fogyatékosügyi Programot meg kell ismertetni
!
nagyon sok emberrel. Erre külön tervet kell kidolgozni. Az ilyen tájékoztató terveket kommunikációs stratégiának szokták nevezni. A kommunikációs stratégia része például, hogy a televíziókban híreket, filmeket mutatnak be fogyatékos emberekről. Ezek segítenek abban, hogy a társadalom véleménye megváltozzon a a fogyatékos emberekről.
Az emberek kapjanak híreket a fogyatékos emberekről.
A döntéshozóknak sok emberre kell gondolniuk, amikor döntenek. Minél több ember akarja ugyanazt annál biztosabb, hogy sikerül meggyőzni a döntéshozókat.
Semmit Rólunk Nélkülünk! Ezt a Madridi Nyilatkozatban olvashatjuk. Azt jelenti, hogy a fogyatékos emberekről csak úgy lehet döntést hozni, hogy az ő véleményüket is megkérdezik. A fogyatékos emberek közösségeket hoznak létre, azért, hogy erősebbek legyenek. A fogyatékos emberek közösségeinek támogatást kell biztosítani. Ők sok fogyatékos ember véleményét képviselik.
Döntés előtt hallgassák meg a fogyatékos emberek véleményét!
Rehabilitációval kapcsolatos célok II. rész
1. Komplex-folyamatban megvalósuló-rehabilitációs területek A korai fejlesztés azt jelenti, hogy
A rehabilitáció egy folyamat, amelyben
3 éves koráig segítenek a fogyatékos gyermekeknek
a fogyatékossággal élő embereket segítik, hogy
fejlődésükben.
képességeik megismerésével és fejlesztésével önállóan élhessenek. A fogyatékossággal élő 6 évesnél fiatalabb gyermekek korai fejlesztését egységessé kell tenni.
Mindenhol egyforma korai fejlesztés kell.
Meg kell változtatni a munkaképesség mérésének rendszerét. Ez sok dolog miatt nagyon fontos. Például azért, hogy aki tud dolgozni, az dolgozhasson. Például azért, hogy pontosan meg lehessen állapítani, hogy
Minden embernek joga van dolgozni. Minden embernek joga van megválasztani, hogy mit dolgozik.
valaki milyen munkát tud elvégezni, milyen segítségre van szüksége ahhoz, hogy dolgozni tudjon. A betegség vagy baleset miatt fogyatékossá vált embereknek szükségük van azonnali segítségre. Ehhez ki kell építeni egy segítségnyújtó intézményrendszert.
Minden autista ember más és más. Gyakran nehézséget okoz számukra, hogy más emberekkel kapcsolatot teremtsenek.
Az autizmussal élő emberek jelenleg nagyon kevés segítséget kapnak.
Vannak olyan dolgok, amiket kiválóan meg tudnak csinálni.
Minden autista embernek joga van ahhoz, hogy
Képzelje el,
ugyanúgy tudjon élni, mint bárki más.
Jánosnak fáj a foga.
Ehhez speciális szolgáltatásokra van szükség. Például a mindennapi élet,
János nagyon fél. A fogorvos nagyon fél, mert nem tudja hogyan nyugtassa meg Jánost.
a tanulás,
Jánossal lassabban,
a munka területén.
könnyen megérthető szavakkal kell beszélgetni. Neki hosszabb időre van szüksége, hogy
Az egészségügyi ellátások területén nagyon sok a feladat.
megértse, mire számíthat. A fogorvos nem tudja, hogy mit és hogyan tegyen, ezért azt mondja menjen inkább egy másik orvoshoz.
Minden fogyatékos ember számára lehetővé kell tenni, hogy
János sok orvoshoz elmegy és
ugyanúgy kapjon ellátást, mint bárki más.
sok helyről elküldik, mire végre meggyógyítják a fogát.
Ezt úgy is szokták nevezni, hogy egyenlő esélyű hozzáférés. Meg kell teremteni a fogyatékos emberek egyenlő esélyű hozzáférését.
Ez így nem jó. Az orvosoknak meg kell tanulniuk, hogy mire van szüksége a fogyatékos embereknek.
Nagyon sok fogyatékos ember tanul szakmát. Nagyon fontos, hogy a tanulás ideje alatt is kapjanak segítséget. Például tudjanak iskolába járni. Kapjanak segítő eszközöket a tanuláshoz. Most ez még nehéz. Sokat kell tenni azért, hogy a különböző segítségeket egyidőben, szükség szerint igénybe lehessen venni. Ezt úgy is szokták mondani, hogy össze kell hangolni a segítségnyújtási formákat.
Segítséget kell adni a tanuláshoz!
A fogyatékos emberek családtagjainak sokszor nagyon nehéz elfogadni a fogyatékos állapotot.
A szülőknek nagyon sok kérdésük van, amire gyakran nem kapnak választ. Ezen változtatni kell. Fel kell készíteni a szülőket a várható feladatokra. Képzelje el Egy családban gyermek születik. Zitának nevezik el. Zita Down szindrómával születik. Mit jelent a Down szindróma? A kromoszóma meghatározza az ember tulajdonságait. Az emberek sejtjeiben 46 kromoszóma található. Down szindróma esetén 47. Zita szülei kétségbe esnek. Mit lehet most tenni? Tud majd járni? Tud majd beszélni? Hová lehet őt iskolába vinni? Tud majd önállóan élni?
Amikor Zita felnőtt lesz neki is segíteni kell abban, hogy hogyan tud minél önállóbban élni. meg kell ismertetni őt a lehetőségeivel.
A fogyatékossággal élő embereket szakemberek segítik. A szakemberek sok problémával néznek szembe. Sokat dolgoznak. Sokszor sikert érnek el. Sokszor nem sikerül eredményt elérni. Hosszú idő alatt elfáradnak. Gyakran szomorúak a munkájuk miatt és már nem tudnak olyan jól segíteni, mint az elején. Ezt kiégésnek szokták nevezni. A kiégést meg lehet akadályozni. Fontos, hogy szervezzenek olyan programokat, amik megakadályozzák a kiégést.
A segítő embereknek nehéz a munkájuk. Nekik is kell segítség.
4. fejezet Az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges eszközök és intézmények.
Az Országos Fogyatékosügyi Program megvalósításához intézkedési terveket dolgoznak ki. Az intézkedési terv részletesebb, mint a Program. Benne van, hogy a Programban céljait milyen eszközökkel és milyen időpontra lehet elérni. Benne van az is, hogy kinek melyik feladatot kell elvégeznie. Az első intézkedési terv a 2007 és 2010 közötti feladatokat írja le. A második intézkedési terv a 2011 és 2013 közötti feladatokat írja le.
Az Országos Fogyatékosügyi Program nagyon sok területre kiterjed. Például oktatás, egészségügy, foglalkoztatás, kultúra, sport. Ezeket a területeket egy-egy minisztérium irányítja. Nagyon fontos, hogy
Az Országos Fogyatékosügyi Program nagyon sok dologgal foglalkozik.
a minisztériumok együtt dolgozzanak. Ezért kell egy olyan intézmény, ami segíti és ellenőrzi ezt az együttdolgozást. Ezt a feladatot koordinációnak is szokták nevezni. Ennek az intézménynek figyelnie kell, hogy amikor másfajta programok indulnak, azok figyelembe vegyék az Országos Fogyatékosügyi Programot.
A program megvalósítását folyamatosan ellenőrizni kell.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács segít az Országgyűlésnek, hogy jobban megismerhesse a fogyatékos emberek problémáit. A Tanácsban olyan emberek dolgoznak, akik a fogyatékos embereket képviselik.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács a fogyatékos emberekkel foglalkozik.
A Tanácsban fogyatékos emberek is dolgoznak. A Tanácsban dolgoznak még az állam képviselői is. Ez a Tanács minden olyan dologgal foglalkozik, amely a fogyatékos emberek életét érinti. Nagyon fontos, hogy a Tanácson belül dolgozzon egy bizottság, ami az Országos Fogyatékosügyi Program megvalósítását ellenőrzi. Az Országos Fogyatékosügyi Program megvalósítása pénzbe kerül.
Az új Országos Fogyatékosügyi Program megvalósításához pénz kell.
Az állam megmondja, hogy a közös pénzünkből mennyit lehet a Programra elkölteni. A pénzt jól és rosszul is el lehet költeni. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi azt, hogy az állam pénzét jól vagy rosszul költötték-e el. Nagyon fontos, hogy
Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az Új Programra kifizetett pénzeket.
az új Programra költött pénzeket is ellenőrizzék. Így jobb lehet a Program megvalósítása. A Központi Statisztikai Hivatal Adatok gyűjtésével foglalkozik. Például népszámlálást végez. A népszámlálás eredménye például az, hogy tudjuk mennyi ember él Magyarországon. A fogyatékos emberekről nagyon keveset tudunk. Fontos, hogy a Központi Statisztikai Hivatal róluk is gyűjtsön adatokat.
Jól segíteni akkor lehet, ha sokat tudunk a fogyatékos emberekről.
Nagyon fontos, hogy az Országos Fogyatékosügyi Program céljait minden intézmény vegye figyelembe.
Sok intézmény és civil szervezet segíti
Például
az új Program megvalósulását.
a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont, a Foglalkoztatási Hivatal. Így lehet jól végrehajtani a Programot. A fogyatékos emberekkel kapcsolatos feladatok végrehajtását segíti a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány és a Országos Foglalkozatási Közalapítvány. Ehhez a munkához az államnak pénzt kell adnia.
Tanácsot adnak, ellenőrzik, hogy az új Program jól valósuljon meg.
5. fejezet A kitűzött célok megvalósításához szükséges pénzügyi források
Minden embernek össze kell fognia azért, hogy az Országos Fogyatékosügyi Program megvalósuljon. Magyarország költségvetésében meg kell határozni azokat a pénzeket, amiket a Programra költenek. Meg kell nézni, hogy hogyan lehet pénzeket máshonnan is bevonni a Program végrehajtása érdekében. Például az Európai Unió forrásait is be kell vonni. Az egyenlő esélyű hozzájutás megteremtése érdekében meg kell nézni, hogy létre lehet-e hozni egy pénzügyi alapot. Az ebben lévő pénzekre pályázhatnak az intézmények önkormányzatok.
Az új Program megvalósításához pénz kell.
Ez azt jelenti, hogy például egy önkormányzat leírja, hogy hogyan szeretné megteremteni az egyenlő esélyű hozzáférést az információszolgáltatásban. Megnézi azt is, hogy ez mennyi pénzbe kerülne. Ezt elküldi ennek a pénzügyi alapnak. Az alapnál átnézik a programot és pénzt adnak rá, amennyiben jó a program.
Pályázaton lehet pénzt nyerni a feladatok elvégzésére.
