A Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai Programja 2013
1
Törvényi háttér - Alapító okirat - 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról - 229/2012. (VIII.28.) korm.rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 1997. évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról - 255/2009.(XI.20) Kormány Rendelet Óvodai Nevelés Országos Alapprogram módosítása
2
1.BEVEZETŐ „Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy Önmaga lehessen.” (Janusz Korczak) Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője,
a
gyermek
harmadik
életévétől
az
iskolába
lépésig.
Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk. Szeretnénk, ha óvodánk egy nyugodt, elfogadó, biztonságot adó és vidámságot közvetítő hely lenne, ahol kreatív, jókedvű, szakmailag felkészült és mindig megújulni képes óvónők dolgoznak a gyermekekért. 1.1. Az intézmény neve és székhelye: Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda 3643 Dédestapolcsány Iskola út 31. 1.2. Az intézmény alapítója: Dédestapolcsány Község Önkormányzata 3643 Dédestapolcsány, Petőfi út 21. 1.3. Az intézmény fenntartója, irányító szerve: Dédestapolcsány – Mályinka Közös Óvodafenntartó Társulás 3643 Dédestapolcsány, Petőfi út 21.
1.4. Az intézmény gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv.
3
1.5.Tagintézménye: Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda Mályinkai Tagóvodája Mályinka Petőfi S. út. 63. 1.6. Az intézmény típusa: Óvoda. Az intézmény a nevelőtestület által jóváhagyott pedagógiai program szerint látja el 3 éves kortól az iskolába járáshoz szüksége fejletség eléréséig- legfeljebb 7 éves korig- az óvodai nevelés és iskolai életmódra felkészítés feladatait.
1.7.Székhelyintézmény: Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda: Az óvodai csoportok száma: 2 csoport Férőhelyek száma: 48 fő Az intézményben dolgozók száma:10-11 fő Felsőfokú végzettségű főállású óvónők száma: 3 fő Pedagógiai munkát segítő dajkák száma: 2 fő Intézményi étkeztetésben résztvevő főállásúak száma: 2 fő Közmunka programban résztvevők száma:3-4 fő
1.8.Tagintézmény: Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda Mályinkai Tagóvodája Az óvodai csoportok száma: 1 csoport Férőhelyek száma: 18 fő Az intézményben dolgozók száma: 2 fő Felsőfokú végzettségű főállású óvónők száma: 1 fő Pedagógiai munkát segítő dajkák száma: 1 fő 1.9.OM azonosító: 028656 4
2. ÓVODAKÉP Községeink a Bükk hegység déli lábánál, a festői szépségű Bán- völgyében találhatók. A településeket a Lázbérci Tájvédelmi körzet határolja. Óvodánk Tevékenységközpontú Programját kiegészítve, a természet szeretetére, és a környezet védelmére is nagy hangsúlyt fektetünk. Mindezeket a meglévő személyi, és tárgyi feltételekkel biztosítjuk a gyermekek számára. Az óvodánkban, a munka középpontjában a gyermek áll. A
sajátos
nevelési
igényű
gyermek
fejlesztése
speciálisan
képzett
szakemberek
közreműködésével történik. A csoportszobákban próbáljuk megteremteni az esztétikus, egyedi környezetet, melyek tükrözik az ott dolgozók egyéniségét. A gyermekek számára nyugalmat, otthonosságot sugároznak. Csoportszobáinkban a gyermekek számára minden játéktevékenységnek külön kialakított helye van, a csoportokhoz saját mosdó és öltöző tartozik. Udvarunk zöld területe kellemes színtere a szabadtéri mozgásnak és játéknak. Több mozgásfejlesztő játék teszi vonzóvá a szabadjátékot az udvaron. Szülői segítségek és egyéb források feltárásával az elkövetkezendő időszak céljaink között szerepel a játszó udvarunk további fejlesztése, biztosítva ezzel a még tartalmasabb, szabadtéri nagymozgás és játék megfelelő feltételeit. Célunk a gyermekek személyiségének teljes körű fejlesztése, melyben szem előtt tartjuk a gyermeki jogokat, ez által tiszteletben tartjuk az egyenlő hozzáférés jogát. Az innovációs törekvéseket érvényesítjük a mindennapi tevékenységünkben. Hisszük azt, hogy gyermekközpontú intézményeinkben a hozzánk járó óvodások jól érzik magukat. Önfeledten játszanak, boldogan, tartalmasan telnek napjaik, egyéni adottságaikhoz mérten folyamatosan fejlődnek, és az óvodáskor végére alkalmassá válnak az iskolai elvárásoknak. Szem előtt tartjuk a tehetséggondozást, ha igény van rá, szívesen szervezünk művészeti jellegű tevékenységeket, foglalkozásokat (pl. néptánc, kézműves tevékenységek). A felzárkóztatás érdekében szakemberek segítségét kérjük (fejlesztőpedagógus, logopédus).
5
Lehetőséget teremtünk a zene, a néptánc iránt érdeklődő gyermekeknek a művészeti alapismeretek megismerésére. Az óvodáinkban folyó nevelőmunka jó minőségének alapja a megfelelő iskolai végzettségű, nyitott, összetartó nevelőtestület, akik őszintén vallják a gyermekek szeretetét, tiszteletét, az empátiát, a toleranciát. Mindannyian ismerik a helyi hagyományokat, sajátosságokat, problémákat, gondokat és hisznek abban, hogy az óvodai mindennapokat tartalmasabbá, boldogabbá téve a jövő nemzedékének pozitív világképét, optimizmusát alapozzák meg. „ A gyermek ember. Ember az indulás lendületével. Szellemük nyitott. Lényük csodálkozás és öröm. A gyermekben a mese valóság, a valóság mese. Szemük csodával tele. Nézz rájuk, játékukból feléd nevet az öröm. ….Ijedj meg, ha már nem tudsz örülni neki. 3. GYERMEKKÉP Az óvodába érkezést megelőzően a leendő óvodásoknak „ovi-váró, baba-ovit”szervezünk, ahol a szülők és a gyerekek betekintést nyerhetnek óvodánk életébe. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik jól érzik magukat társaik és nevelőik körében. Azt szeretnénk, hogy választékosan használják anyanyelvüket, gondolataikat világosan fejezzék ki, nyílt, barátságos, érdeklődő, és érzelem teli iskolásokká váljanak. Fontosnak tartjuk, hogy sikerorientáltak legyenek, környezetükben jól eligazodjanak, problémájukra saját megoldást találjanak, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezzenek. Gyermekeink között egyaránt található ingerszegény, csonka családból származó, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, illetve kiváló képességű, jó családi háttérrel rendelkező, értelmiségi családból származó gyermek is.
6
4. ÓVODÁNK ALAPELVEI, ÉRTÉKEK, CÉLKITŰZÉSEK 4.1.Alapelveink: - Természet közeliség: - A helyi nevelési program kiemelt feladatnak tekinti a környezeti nevelést, erre épülnek a fejlődést elősegítő tevékenységek. - Gyermekek tiszteljék környezetüket, bátran alakítsák azt anélkül, hogy kárt tennének benne. Séták, kirándulások, alkalmával próbáljuk a gyermekekben a természet szeretetére nevelést erősíteni, fejleszteni, és kihasználni azt a többletet, amit a Lázbérci tájvédelmi körzet jelent. - Önmegvalósítás: - Középpontba helyezve a gyermeket,
lehetőséget
nyújtunk a személyiség
szabad
kibontakoztatására, melyben a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. - A gyerekek nevelése egyéni fejlettségükhöz igazodó, differenciált bánásmód elve alapján történik, kiterjed a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére is. - Testi-lelki biztonság: - Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a bekerüléstől az iskolába lépésig, - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be, - Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkört teremtünk, a gyermek mindenekfelett álló érdekének, figyelembe vételével. - A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg.
7
- Gyermekközpontúság: - Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszünk, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával. - Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlődési ütemét, és képességeit, biztosítva mindenki számára az egyenlő hozzáférés jogát. Minden gyermek egyenlő eséllyel részesül a színvonalas nevelésben. - A nevelőmunkánkat a tudatosság és tervszerűség jellemzi, az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülésével. - Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodni, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségleteinek figyelembevétele. - A differenciálás a nevelőmunkában és a tanulásszervezésben egyaránt alapvető fontosságú. - Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek segítése támogatása. - Biztosítjuk az esélyegyenlőséget a különböző szociális környezetből érkező gyermekeinknek. - Partnerközpontúság érvényesülése. 4.2. Értékek: - Esélyegyenlőség - Hátránykiegyenlítés - Gyermekközpontúság - Szakmai önállóság - Módszertani szabadság - Óvodai nevelés sokszínűsége
8
4.3.Célkitűzések: Az óvodai nevelésünk alapvető célja az, hogy - elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, - a gyermeki személyiség kibontakozását, - a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). Helyi célunk, hogy gyermekeink településünk természeti és társadalmi környezet adta sokszínű lehetőségeit megismerjék, gazdagodjanak az itt szerzett élmények által. /Megjegyzés: a nevelőtestület további céljai tevékenységformánként kerülnek megfogalmazásra./ 4.4. Nevelési feladatok, tevékenységek: Óvodánk a megfogalmazott alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: - a gyermeki szükségletek kielégítéséről, - az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, - a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, (különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról), - e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítéséről, - a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.
9
5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - A gyermek személyiségének fejlesztése (egészséges életmód alakítása, anyanyelvi-, értelmi nevelés megvalósítása). - Közösségi életre történő felkészítés (érzelmi, erkölcsi közösségi nevelés). - A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése. 5.1. A gyermek személyiségének fejlesztése: 5.1.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Célunk: Egészséges életmód szokásainak kialakítása, a testi-lelki elégedettség és harmónia biztosítása az óvodai élet során. Feladataink: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;
10
- a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; - megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végre: - Igénye a tisztaság, önállóan mosakszik, törülközik, figyelmeztetés nélkül mos kezet, amikor csak szükséges. Körömkefével tisztítja a körmét. Ruhája ujját feltűri, begombolja. - Igény szerint használja a WC-t, vigyáz a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszi, késleltetni képes szükségletei kielégítését. - Fogat mos, a fogápoló szereket tisztán rakja a helyére. - Haját rendben tartja, szükség esetén segítséget kér a fésülködéshez. - Zsebkendőjét használja, helyesen fújja az orrát, tüsszentéskor, köhögéskor a szája elé tartja. - Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látja el. - Önállóan tevékenykedik, észreveszi az elvégzendő feladatokat, segítséget nyújt társainak, valamint a felnőtteknek. - Étkezés közben kulturáltan viselkedik. - Igényli az asztal esztétikus rendjét. Csukott szájjal rág. Helyesen használja az evőeszközöket. - Önállóan, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik. Ruháját, ágyneműjét összehajtva teszi a helyére, cipőjét megköti. Képes önállóan eldönteni, hogy fel-vagy levegyen ruhadarabot magáról. - Ügyel saját személye és környezete rendjére, gondozottságára. - Az ajtókat csendesen nyitja, az eszközökkel óvatosan bánik. - Észreveszi, ha valami hiányzik vagy rendetlen, a rendetlenséget megszüntet. 5.1.2. Az anyanyelvi nevelés - Az anyanyelvi nevelés valamennyi óvodai tevékenységforma keretében megvalósul, mert a nevelés eszközeinek, és a gyermeki tevékenységrendszernek is tartalmát képezi.
11
Változatos formában, komplex módon, sok beszélgetéssel, játékkal, a spontán helyzeteket is kihasználva gazdagítjuk, kreatívabbá formáljuk óvodásaink kifejezőkészségét, szókincsét, verbális alkotó készségét. - Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben, a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. - Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra-, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Célunk: Olyan gyerekek nevelése, akik szabad önkifejezésre képesek, meg tudják fogalmazni élményeiket, tapasztalataikat, kialakul tanulási vágyuk, képességük, kreatív személyiségük. Az életkoruknak
megfelelő
beszédészleléssel,
beszédmegértéssel,
kifejezőkészséggel
rendelkezzenek. Feladataink: - A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése / érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, akarat, gondolkodás /. - Szabad önkifejezés, közlési vágy, kapcsolatteremtési készség elősegítése. - A gyermekek kommunikációs, metakommunikációs képességének fejlesztése. - Szókincsbővítés, alapozó funkciók megteremtése. - Anyanyelvi játékok alkalmazása. - Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása - Mindennapos mesehallgatás biztosítása - Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés. - Egyéni adottságok, hajlam, rátermettség, kiemelkedő képesség felfedezése A beszédfejlődésben lemaradt gyermekek fejlesztését szakképzett logopédus végzi.
12
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét, megpróbálja folyamatosan összefüggő mondatokkal kifejezni magát. - Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremti meg és tartja fenn a kapcsolatot, udvariassági kifejezéseket használ. - Nyugodtan, figyelmesen tudja végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesz részt, többnyire végigvárja a másik megnyilatkozását. Saját kérdését, válaszát, kiegészítő gondolatait ahhoz igazítja. - Helyesen használja a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt és az igemódokat. - Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. - Beszédét személyiségének és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kíséri. - Beszédértése és szöveg visszaadása kialakult, tud történeteket kitalálni. - Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy eltérések is lehetségesek)
5.1.3. Az értelmi nevelés - a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, - az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Lásd a nevelési területeknél!
13
6. KÖZÖSSÉGI ÉLETRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS: ÉRZELMI, ERKÖLCSI, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS A mindennapi pedagógiai tapasztalataink igazolják, hogy az azonos életkorú gyerekek között is vannak eltérések személyiségük fejlettsége között. Az egyén boldogulása függ attól, hogy rendelkezik-e az önelemzés, önértékelés és az önfejlesztés képességével. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. Célunk: A szűkebb és a tágabb környezetükben eligazodó, önérvényesítő, egészséges önbizalommal rendelkező, kapcsolatokat kialakító, együttműködő és alkalmazkodó gyermekek nevelés.
Feladatunk: - Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze, az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. - Neveljük gyerekeinket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. - Meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. - Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.
14
- A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. - A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése megfelelő szakemberek közreműködésével, az esélyegyenlőség biztosítása. - Egyéni fejlődési ütemük figyelembe vételével szocializációjuk segítése. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Aktívan vegyenek részt a közös tevékenységekben. - Társas kapcsolataikban egyszerű konfliktusaikat legyenek képesek megoldani. - Ragaszkodik a csoporttársaihoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez. - Igényli a csoportban kialakult szokásrendszer alkalmazását. - A játékszereken megosztozik társaival. - Segítik egymást a tevékenységekben. - Türelmesen meghallgatja társait és a felnőtteket. - A csoportba érkező vendéget szeretettel, udvariasan fogadja. - Az udvariassági formák betartásával kommunikál. Viselkedjen tisztelettel a felnőttekkel és társaikkal szemben. - A közös tevékenységekben aktívan részt vesz, a tevékenység által megkívánt magatartási formákat elfogadja. - A felnőtt kérése nélkül is segít társának, együtt érez a közösség tagjaival. Bizalommal forduljanak a velük foglalkozó felnőttekhez, tisztelettel viselkedjenek velük. - Értsék meg és tartsák tiszteletben társaik közötti különbözőségeket. - Alakuljon ki szabálytudatuk és vállalják tetteik következményeit.
15
7.A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNYI FEJLSZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek: - a sajátos nevelési igényű gyermek, - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, - a kiemelten tehetséges gyermek -A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe, az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. - A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint. - A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait, az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. 7.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei Általános elvek - Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. - A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. - A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.
16
Az irányelv célja: Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy: - az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, - fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, - a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, - a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés - az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint.
Sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermek: Felvétele esetén utazó gyógypedagógus segítségét kell kérnünk a gyermekek fejlesztéséhez. A csoporton belüli foglalkoztatás során a részképességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél a megfigyelések alapján egyénre szabott korrekciós tervet dolgozunk ki, melyet a gyógypedagógussal és a logopédussal egyeztetünk. Ezeknél a gyermekeknél még hangsúlyozottabb szerepet kap az egyéni bánásmód elve. Óvodánkban a szeretetteljes, családias, a gyermek számára biztonságot nyújtó, derűs légkört tartjuk fontosnak, ahol a képességeinek megfelelően tud fejlődni. 7.2.A Beilleszkedési, Tanulási és Magatartás (BTM) zavarral küzdő gyermekek: A fejlesztőpedagógus diagnosztizálja a problémát, fejlesztési programot készít és nyomon követi a gyermekek fejlesztését. 17
Célunk: - A gyermekek fejlődéséhez alapvetően szükséges érzelmi biztonság megteremtése és megtartása. - Optimális körülmények biztosítása a folyamatos fejlődéshez. - Egyéni fejlődési ütem, képesség, tehetség, szociokulturális háttér figyelembevételével a hátrányos helyzetből való felzárkóztatás segítése, a tehetség kibontakoztatása. - Ezen gyermekek hátrányainak enyhítése, az előítéletek csökkentése. 7.3.A kiemelt figyelmet igénylő gyermek fejlettségének mutatói az óvodai élet végére: Gyermekenként változó a sérülés mértékétől befolyásolt, és függ a fejlesztés sikerétől. Sikerként könyvelhető el, ha a gyermek jól érzi magát a közösségben, amely befogadta őt. A pedagógusok, a társak és a szülők elfogadó, segítő magatartása biztonságot jelent számára, így alakul önbizalma és környezetéhez való viszonya. 7.4.. Kapcsolattartás és együttműködés: 7.4.1.Szakértői bizottság: Az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, és a logopédus megfigyelései, fejlettségmérései alapján sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése érdekében a legelső és legfontosabb a szakértői vélemény beszerzése. A szakvélemények beszerzéséhez Szakértői Bizottsághoz kell fordulnunk. Feladata: - A fogyatékosság szűrése. - A vizsgálat alapján javaslattétel a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására. - Az ellátás módjára, formájára és helyére. - Javaslattétel az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. - Megvizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét - Beiskolázásnál iskolaérettségi vizsgálat végzése, ill szakvélemény adása.
18
7.4.2. Nevelési tanácsadó: A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémájának feltárása érdekében, a Nevelési Tanácsadóhoz kell fordulnunk.
Feladata: - A vizsgálati eredmény alapján szakvélemény készítése. - A gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. - Az óvoda megkeresésére a szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, és fejlettsége azt szükségessé teszi.
7.4.3.Logopédus: A nevelési év kezdetén a szükséges felmérések, szűrések elvégzése. Feladata: - Beszédhibák javítása. - Nyelvi kommunikációs zavarok javítása. - Folyamatos konzultáció az óvodapedagógusokkal. - Szülőkkel való kapcsolattartás.
7.4.4. Gyógypedagógus: Szakértői vélemény alapján a fejlesztések elvégzése. Feladata: - A gyermek fogyatékosságának megfelelő fejlesztés. - Folyamatos konzultáció az óvodapedagógussal. - Szülőkkel való konzultáció az együttműködés érdekében. 7.4.5.Szülők A fogyatékos gyermekkel foglalkozó valamennyi pedagógus számára fontos, hogy a szülőkkel olyan kapcsolatot tudjon kialakítani, mely előremozdítja a gyermek fejlődését. A szülőket folyamatosan, havonta legalább egy alkalommal szükséges tájékoztatni gyermekük fejlődési üteméről, a további fejlesztési stratégiáról.
19
8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 8.1. Játék: A játék komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan felhasználunk a nevelés folyamatában céljaink eléréséhez. A játék, mint domináns tevékenység magában hordja a másik két tevékenység elemeit is (munka, tanulás). A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában a felnőtt, a szülő és az óvodapedagógus. Óvodapedagógus feladata: - Megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, (színlelő, szerep, fantáziajáték, bábozás, dramatizálás, alkotójátékok, barkácsolás) konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. - A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. A fejlődés várható jellemzői óvódáskor végére: - Alkalmazkodik a játék szabályaihoz. - Játékhelyzetben újra alkotja a felnőttek tevékenységeit. - Társaival a játék során cselekvéseit összehangolja. - A barkácsolás természetes része a szerepjátéknak. - A játékhoz készített eszközöket felhasználja a további játék során. - Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait. - Le tud mondani egy-egy kedves játékszerről. - Játékában önálló, kezdeményező, képes a szerepek elosztására. - Játékában igényli a társakat, bekapcsolódik a közös játékba. - Játékában elmélyült, kreatív. Hosszantartóan, tartalmasan játszik. - Egyszerűbb kiegészítő eszközöket önállóan elkészítenek, játékukban felhasználják azokat (bábok, kiegészítő eszközök dramatizáláshoz). 20
8.2. Mozgás: Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló, gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. A mozgás, a gyermek, napi tevékenységében állandóan jelen van. A testnevelés foglalkozások keretén belül tervszerűen, ugyanakkor egyénre szabottan jelenik meg a mozgásfejlesztés. Mozgásukat az óvónő csak akkor korlátozza, ha az veszélyt jelent saját magára vagy társára. - A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. - Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Elősegíti az egészség megőrzését, megóvását, az egészséges életmód kialakítását. - A spontán játékba - azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak - az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. - Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A fejlődés várható jellemzői óvódáskor végére: - Szereti és igényli a mozgást. - Megfelelő szintű teljesítőképesség jellemzi, mozgása összerendezett, ügyes, megfelelő ritmusú. - Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon. - Tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat. - Sor és váltóversenyt, futó és fogójátékokat játszik a szabályok pontos betartásával. - Ismeri az eszközök nevét és a gyakorlatokhoz kapcsolódó kifejezéseket, vezényszavakat. - Tud ütemtartással járni, rövidebb távon egyenletes iramban futni. - Hat-nyolc nekifutással tetszés szerinti akadályt ugrik, ugrását a talajra éréskor fékezni tudja. - Kislabdát hajít távolba, labdát vezet helyben, tud egykezes felső dobással célba dobni. 21
- Játékos-és versenyhelyzetekben magatartása a feladatnak megfelelő (kitartás, akarat, tevékenységének önálló szervezése, kreativitás). - Figyelme, gondolkodása, emlékezőképessége, ötletessége megfelelő szintű.
8.3.Vers - mese: Számunkra a mese a csend szigete. Pihentet, szórakoztat, táplálja a képzeletet, segít az élmény feldolgozásában. -A magyar gyermekköltészet, a népi hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. - A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme, oldja a szorongást, belső képteremtésre tanít. - A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. - A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában, eleven belső képvilágot jelenít meg. - Az óvodában a mesék gerincét a népmesék adják, de a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek is egyaránt van helye. Az irodalmi alkotásokat elsősorban a környezeti neveléshez és az évszakokhoz kapcsolódva választjuk ki, de nagymértékben figyelembe vesszük a gyermekek érdeklődési körét.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Szereti és igényli a mesét. Részt vesz a mesemondás feltételeinek kialakításában. - Figyelmesen végighallgatja. - Folytatásos mesét, verses mesét, meseregények szálait össze tudja kötni. Van kedvelt mesehőse. a mese fordulatait beviszi a játékába. - A meséről beszélget, szófordulatait mindennapi beszédében alkalmazza. - Bábozás, dramatizálás, mesejelenetek ábrázolása kedvelt tevékenységei közé tartozik. - Mesekönyveket önállóan nézeget. A játékában verset, mondókát az alkalomhoz illően mond. 22
- Önállóan kezeli a könyvespolc könyveit, vigyáz rájuk. - Tud történetet kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni. - Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni.
8.4.Ének, zene, énekes játék, tánc: A zenei nevelésnek a gyermek egész lényét át kell hatnia. Az ének-zene komplexen kapcsolódik a külső világ tevékeny megismeréséhez. A zenei nevelés a mesékkel, versekkel és az anyanyelvi neveléssel van a legszorosabb kapcsolatban. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös éneklés. A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az énekes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását. - Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat és a szép, tiszta éneklésre szoktatja őket. - Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját: elsősorban az érzelmekre hat, de egyidejűleg az értelemre is. - Az óvodai ének - zenei nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez, az évszakokhoz, népszokásokhoz, az óvodai élethez. -
Zenei
élményeket
szereznek
a
gyermekek
játék
közben,
kezdeményezéseken
és
foglalkozásokon. - Az óvodai ének - zenei nevelés, hatással van a gyermek érzelmeire. A gyerekek együtt örülnek, bánkódnak és mindez erősíti az együttlét társas örömét. - A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. - Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.
23
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - A gyermek önként, szívesen énekel. - Egyszerű dallammotívumokat visszaénekel. A mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondja. - Dallamfelismerést, ritmusvisszaadást változatos formában alkalmazza. Halk-hangos éneklést, gyors-lassú tempó érzékeltetését, felelgetős játékot, magas - mély éneklés közötti különbséget képes érzékeltetni. - Természethez kapcsolódó hangok utánzására, hangszínek megkülönböztetésére, hangszerek hangjának felismerésére képes. - Körjátékot szép testtartással játszik. Egyszerű táncos mozgások elemeit ismeri (dobbantás, koppantás, páros forgás, kilépés stb.), alkalmazza. - Térformák kialakítására képes. - Dalokhoz egyszerű mozgást kitalál. Figyelmesen hallgatja az élőzenét, népdalokat, műdalokat. - Örömet jelent számára a zene. - Az egyenletes lüktetést érzi és érzékelteti, megkülönbözteti a dal ritmusától. - Mindkettőt tudja mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni.
8.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtái a műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiségfejlesztésének. - A befogadás, kifejezés, ábrázolás, alakítás során fejlődnek értelmi képességeik, vizuális érzékelésük, észlelési emlékezeti képességeik, manuális és dinamikai képzeteik, fantáziájuk, képi gondolkodásuk, alkotóképességük, esztétikai érzékenységük. - Tudatosodik bennük, hogy a környező világ, térben, mozgásban, történésben létezik. A gyermek vizuális fejlődésére hatást gyakorol a társadalmi környezet, a tömegkommunikáció, a téri és tárgyi környezet. - A vizuális nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez. Tartalmában és feladataiban konkrét összefüggést mutat a játékkal (pl. konstruálás, környezetalakítás stb.) a környezet megismerésére neveléssel (pl. színek, formák megfigyelése stb.) az anyanyelvi neveléssel (mesék, versek képi megjelenítése) és egyéb nevelési területekkel. 24
- Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. - Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Élményeit, tapasztalatait, érzelmeit vizuálisan képes megjeleníteni, örömmel kezdeményez ábrázoló tevékenységet. - A rendelkezésére álló tér alakításában ötletes, célszerű. - A tárgyak térbeli kiterjedésével tisztában van, főbb formai jellemzőket képes megnevezni. - Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani. - Színhasználata gazdag, vannak kedvenc színei. - Formaábrázolása változatos, arányok, mozgás és térbeliség létrehozására képes. - Emberábrázolása részletező, mozgásábrázolással próbálkozik. - Tárgydíszítésben önálló, az ábrázolási technikákat alkalmazza. - Tevékenységében kitartó, egymás munkáit értékeli. - Önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot. - Díszítőjellegű, feladatokat szívesen old meg. - Az ábrázoló tevékenység során a balról-jobbra haladás irányát alkalmazza.
8.6. A külső világ tevékeny megismerése: A környezettudatos magatartás áthatja az egész óvodai nevelés rendszerét. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti emberi tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. - A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való életkorának megfelelő, biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. 25
- Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. - A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. - Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. - Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Ismeri nevét, szülei nevét, lakásuk címét. - A testrészeket megnevezi, igényes teste tisztaságára. - Tájékozódik a térben, dominanciája kialakult. - Megismeri az elemi közlekedési szabályokat, és gyakorolja azok betartását. Ismeri a közlekedési eszközöket, járműveket, tudja, hogy azok az emberek munkáját segítik, könnyítik. - Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetükben levő intézmények nevét, rendeltetését. - Különbséget tud tenni az évszakok között, ismeri jellemző tulajdonságaikat, képes összehasonlításukra. - Ismeri a növény fogalmát, annak tartalmát, tudja, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van. Tudja, hogy a növényeket gondozni, óvni kell. - Ismeri és megnevezi a környezetükben élő állatokat, azok gondozását és védelmét, tudja csoportosítani életmódjuk, egyéb tulajdonságaik szerint. - Ismer néhány erdei vadállatot, költöző és nálunk telelő madarat, tudja, hogy óvásuk, védelmük milyen fontos. - Ismeri, környeztük színeit, a színárnyalatokat. Képes ismert tárgyak, jelenségek közt összehasonlításokat végezni külső jegyeik alapján, ill. rendeltetésük szerint. 26
- Ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait. - Képes az óvónő kérdéseit, feladatadását megérteni, követni. - Jól ismert tulajdonságok szerint: válogatást, összehasonlítást, sorberendezést végez. - Érti, és helyesen használja a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket. - Elő tud állítani különféle elemekből, különféle elrendezéssel, bontással, többet, kevesebbet, ugyanannyit. - Meg tud számolni tárgyakat 10-ig. Számfogalma kialakult. - Halmazokat tud képezni megadott vagy választott szempont szerint. - Különféle geometriai tulajdonságok szerint szétválogat, egyszerű tulajdonságokat megnevez. - A térben való tájékozódást érti és tudja az irányokat, ill. a helyeket jelölő névutókat.
8.7. Munka jellegű tevékenységek: Az óvodás korú gyermek óvodai életében a munka jellegű tevékenységek, a kooperatív tanulási formán keresztül fontos szerepet kapnak. A munka célra irányuló tevékenység, külső késztetés, többnyire
külső
irányítással
folyik,
a
gyermektől
belső
fegyelmet,
felelősség-és
kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). A munka elvégzését külső szükséglet indokolja, munkájuk eredményét ők és mások egyaránt tapasztalják. - A gyermekek aktív részvételével, és érdeklődésével a munka jellegű tevékenységekben kreatívan fejlesztjük a gyermekek együttműködési készségét. - A munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek kialakítása (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) tevékenységeken keresztül történik.
27
-A munka végzése közben megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek a természeti és társadalmi környezetükről. Minden munkatevékenység újabb tapasztalatok forrását jelenti. - Fontos, hogy a gyerekek a munka jellegű tevékenységeket, önként, örömmel végezzék. - Feladatunk, hogy a felelősi rendszer segítse a szervezési, és összedolgozási folyamatokban a tevékenységek kontrolálását. - A tevékenységhez kapcsolódó, spontán beszédszituációkban megjelennek a különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, köszönés, dicséret verbális kifejezései), a munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak. - A gyermek értékelése differenciáltan, konkrétan, reálisan, önmagához mérten történik. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Szívesen önállóan végzi a naposi munkát. - Játékelrakás után - ha szükséges - eligazítja, esztétikusan elhelyezi a tárgyakat. - Figyelemmel kíséri, hogy a játékok a helyükre kerülnek-e. - A foglalkozásokhoz, barkácsoláshoz szükséges eszközök kiosztásában részt vesz. - Az eszközöket a megjelölt helyre viszi. - Részt vesz a csoportszoba díszítésében, rendezésében. - Minden olyan területen segít, ahol erre szükség van. - Szívesen vállal egyéni megbízásokat. - Aktívan részt vesz az ágyazásban. - Munka jellegű tevékenységeket önként vállal. 8.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás: Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg. Óvodáskorban a tanulás nevelésközpontú, a gyermekek nem elméleti síkon ismerkednek az őket körülvevő környezettel, s nem egymástól elszigetelt ismereteket szereznek.
28
- A tanulási tevékenység szervezése során figyelembe vesszük a gyermek életkori sajátosságait, a fejlettségi szintjét és ehhez igazítjuk a differenciált fejlesztést, feladatadást. - A tanulási folyamat alapját az érzékelés, észlelés útján szerzett játékos tapasztalat képezi. A tapasztalatokhoz változatos tevékenységeken keresztül jutnak el a gyermekek. - A gyermeki kíváncsiságból eredő kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés kiemelt jelentőségű. - A tanulás, ill. az óvodai nevelés során minden hatás komplexen, a részeken keresztül az egészre, az egész személyiségre hat. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. - Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. - Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolakezdéshez testi, lelki és szociális érettség szükséges. - Kialakul benne az igény, hogy a feladatokat sikerrel oldja meg. - Kialakulnak a közösségi élet szempontjából fontos normák, együttélési szabályok (egymásra figyelés, egymás meghallgatása, segítségadás), a viselkedés alapvető szabályai. - Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. - Munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő. - Szándékos figyelemre képes. - Kialakul benne a tanulás iránti igény. - A cselekvő, szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
29
9.MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS RENDSZERE: A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése: Az ellenőrzés feladata: A pedagógiai hatékonyság mérése, annak feltárása, hogy milyen területen szükséges erősíteni a tevékenységet.
Célja: A pozitívumok merősítése, az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, továbbá a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Értékelése: Az intézményvezető minden évben valamennyi óvodapedagógus és egyéb munkakörben dolgozó munkáját értékeli. Az ellenőrzés tapasztalatairól írásos feljegyzés készül, melyet az ellenőrzést végző is alá ír. A jegyzőkönyv az ellenőrzött nyilatkozatával zárul.
10. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK: 10.1.Szociális hátrányú gyermek: - Aki tartósan vagy gyakran beteg, rendszeresen nem jár óvodába. - Három vagy többgyermekes családban él. - Egyedülálló szülő által nevelt. - Teljes családban nevelkedik, de a család szociális körülményei az óvoda szülői körének átlaga alatt van. A szociális körülményeket tekintve a hátrányos helyzet a következőkből adódhat: - A családi mikrokörnyezet (iskolázottság hiánya, igénytelenség). - A család, tartós vagy átmeneti anyagi ellehetetlenüléséből (munkanélküliség, adósság). - Lakókörnyezet elmaradottsága, visszahúzó jellege. 30
Feladataink: - A gyermek és körülményeinek megismerése, regisztrálása, folyamatos figyelemmel kisérése. - Megállapítani, hogy képességei kibontakozásában elsősorban mi akadályozza. - Meghatározni a lemaradás mértékét, minőségét. - A fentiek alapján a gyermek és szülő érdeklődésének, képességének megfelelő közös út keresése, amely a gyermeket segíti és épülését szolgálja. A szociális hátrányok enyhítését óvodánkban az alábbi tevékenységek szolgálják: - Családlátogatás, szülői konzultáció az óvodapedagógussal és a gyermekvédelmi felelőssel és/vagy fejlesztő pedagógussal. - Szülőknek tartott/tartatott óvodai előadásokkal. - Rendszeres egészségügyi felügyelet és orvosi ellátás (óvodaorvos és védőnő). - A gyermekek szociális helyzetének diszkrét figyelemmel kísérése. - A szülők anyagi terheinek csökkentése érdekében esetenként gyűjtés szervezése. - A szülői közösség segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi jellegű. 10.2. Gyermekvédelem: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. Törvény rendelkezései az irányadóak. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Az óvodai nevelés folyamatában a gyermeki jogok tiszteletben tarása, védelme, erősítése, érvényre juttatása. Óvodánkban a csoportvezető óvodapedagógus, a fejlesztő pedagógus és a gyermekvédelmi felelős látják el a gyermekvédelmi feladatokat, szükség esetén fenntartói támogatással.
31
10.2.1. A gyermekvédelem alapjai: - A prevenció. Preventív tevékenységeket folytatunk, illetve segítséget nyújtunk a kialakult problémák megszüntetésében. - A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírás értelmében segíteni kell a gyermek családban történő nevelkedését, hogy senki se kerülhessen állami gondozásba a család anyagi, erkölcsi helyzete, egészségi állapota miatt. - A család nevelési gondjainak csökkentése szakszerű, adekvát, óvodánk szellemiségének megfelelő tanácsokkal. - Az óvodai nevelés minden területén törekszünk a gyermeket megillető jogok érvényesítésére. 10.2.2.Feladataink: - A gyermekek életkörülményeinek és szociális helyzetének megismerése, regisztrálása a gyermekvédelmi regisztrációs lapon. - A gyermekvédelmi felelős az érdekelt szülőket tájékoztatja a lehetséges segélyekről és a támogatás célszerű felhasználásáról. - Tájékoztatja a szülőt a tanácsadást nyújtó fél megkeresésében, szükség esetén megfelelő szakemberhez, intézményhez irányítja, vagy felkeresi a konkrét szervezeteket, intézményeket. - Biztosítja a gyermeki jogok érvényesülését. - Hátrányos és veszélyeztetett helyzetet felismerése. - Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, gondviselőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolat kialakítása. - Tanácsadás a problémák megoldásában, amely feltételezi a hátrányos helyzetű gyermekek problémáinak alapos megismerését, figyelemmel kísérését és szükség esetén a tevőleges segítségnyújtást. - Szükség esetén családlátogatásokat végzése, melyet az óvodapedagógus és a gyermekvédelmi felelős együtt tesz meg.
32
- Folyamatos kapcsolattartás a gyermekvédelem intézményesült szervezeteivel (Polgármesteri Hivatal, Járási Hivatal, Gyámhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat stb.) - Biztosítja a gyermekek differenciált és egyéni fejlesztését. -Figyelemmel kíséri a gyermek rendszeres óvodába járását. 10.3. Esélyegyenlőség: 10.3.1.A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: - Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére, a köznevelésben kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik a meglévő hátrányaikat, javítják óvodai sikerességüket. - Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek a köznevelési intézményen belül érvényesülnie kell. - Óvodánk elkötelezett a nevelési esélyegyenlőségek felszámolásában, biztosítjuk az óvodai neveléshez, mint alapszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférést. 10.3.2.Intézkedéseink: - A fenntartó önkormányzat települési, köznevelési intézkedési tervében megfogalmazott feladatok maradéktalan végrehajtása. - Gyermekek szociális helyzetének figyelemmel kísérése, HHH státusz alakulásának követése. - Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek regisztrálása, figyelemmel kísérése. - Óvodai felvételnél a HHH gyermekek előnybe részesítése. - Olyan pedagógiai eljárásokat, módszereket alkalmazunk, amelyek alkalmasak a szociálisan vagy egyéb okból hátrányos helyzetben lévők integrálására. - Az óvodai csoportok összetétele a szociális helyzetet tekintve heterogén. 33
Figyelemmel kísérjük az: - étkezési támogatásban, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, - nagycsaládos kedvezményben részesülőket. 10.3.3.Feladataink: - Tervszerű pedagógus továbbképzés, humánerőforrás fejlesztés. - Az esélyegyenlőtlenségre utaló jelekkel rendelkező gyermekek kiszűrése. - Kiemelt figyelem a HHH gyermekek irányába. - Célzott fejlesztések a pedagógiai szakszolgálat munkatársa segítségével. - Változatos tevékenységformák alkalmazása (kirándulás, kulturális program). - Támogatásokra való jogosultságra való figyelemfelhívás (étkezési, gyermekvédelmi). - Partnerekkel történő együttműködés (Önkormányzati Hivatal, Járási Hivatal, Nemzetiségi Önkormányzatok, Civil szervezetek stb.). - Pályázati lehetőségek felkutatása, kihasználása a fejlesztések érdekében (humán, infrastruktúra) - HHH gyerekek teljes körű beazonosítása. - A HHH gyerekek óvodáztatásának biztosítása.
11 .AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVLÉSI ELVEK: - Óvodánk az egészségnevelést, környezeti nevelést kiemelten „kezeli”, erre építjük a tevékenységeket. - A fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettség jellemző, előtérbe helyezzük a helyi értékek megismerését, védelmét és megőrzését.
34
- Nevelőmunkánkra jellemző a környezettudatosságra nevelés. - A természet- és környezetvédelmi feladatok kiemelt helyen szerepelnek a tevékenységek között (pl. fák védelme, faültetés, madárvédelem, a lakóhely-megismerési tevékenységek, az épített és a természeti környezet védelme) - Az óvodai nevelőmunkában folyamatosan jelen van az egészséges életmód alakítása, a külső világ tevékeny megismerésének feladatai. - Kiemelt helyet kap a játék, a játékban tanulás, a terepi tapasztaltatás, a felfedeztetés, az élménypedagógia, a projektpedagógia alkalmazása. - Tevékenységeink között megtalálható az alapvetően fontos fogyasztói, táplálkozási, élelmiszerhigiéniai, hulladékkezelési szokások kialakítása. - Együttműködünk a környezet- és természetvédelem érdekében az óvoda környezetében élőkkel: a szülőkkel, a lakossággal, nevelési-oktatási intézményekkel. - Jeles napok (természet-ünnepek, jeles napok) kiválasztásánál is érvényre jutnak a környezeti adottságokat (víz világnapja). - Az óvodapedagógusok folyamatosan gyarapítják ismereteiket az egészségneveléshez, a környezeti neveléshez kapcsolódóan. - Az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozására. - Az óvodapedagógusok továbbképzésében meghatározó szempont az egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos témák frissítése, kiegészítése. - Az óvodában a pedagógusok a szülőkkel együtt a rontott (használt) papírokat külön tárolóba teszik, hogy a gyerekek újból és sokféleképpen felhasználhassák tevékenységeik során.
35
- Az óvoda berendezése az egyszerűség, a takarékosság a praktikusság jegyeit mutatja, a helyi sajátosságokat is tükröző természetes anyagok, hagyományőrző berendezések, tárgyak felhasználásával. - A csoportszobáknak egyéni hangulata, arculata van, a természetsarokban a természet által adott „kincsekkel”. - Az óvoda udvara mentes a legtöbb allergiát, valamint az esetleges mérgezést és sérülést okozó növényektől. - Az udvari játékok környezetbarát anyagból készülnek, és megfelelő helyet, teret adnak a gyermekek szabad játékának. - A gyermekek számára minden nap, megfelelő hely és idő áll rendelkezésre a szabadban történő egészséges mozgáshoz, játékhoz. - A szelektív hulladékgyűjtés biztosított az óvodában (pl. papír, műanyag, fém stb.), kivéve a veszélyes hulladékokat (pl. elem, olajos palack stb.). - A „hulladék nem szemét” elv hasznosítása az újrafelhasználás érdekében (ajándékkészítés, játékkészítés stb.) is megvalósul. - Az óvoda működtetése során az óvoda vezetősége a környezetkímélő anyaghasználatra (környezetbarát tisztítószerek használata), a tudatos takarékosságra, a kapcsolatok széles és többirányú kiépítésére kiemelten törekszik.
12. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI: - Az óvodai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az óvodai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése.
36
- Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 12.1.A gyermekek és az óvodapedagógusok együttműködésének formái: - A gyermekeket - életkoruknak megfelelően - az óvoda életéről, az aktuális feladatokról a csoportvezető óvodapedagógusok tájékoztatják. - A gyermekeket és szüleiket a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról az óvodapedagógusok folyamatosan tájékoztatják. - A gyermekek kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban folyamatosan közölhetik nevelőikkel. - Beszélgetések (óvodapedagógus és a gyermek között) - A pedagógusok és gyermekek között közvetlen beszélgetések zajlanak, amelyeken keresztül az óvónő, megpróbál átfogó képet alkotni a gyermekről, környezetéről, a kettőjük kapcsolatáról. - Formái lehetnek:- segítő beszélgetés - reggeli beszélgető kör - spontán beszélgetések (egyéni, csoportos) 12.2.A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: - Családlátogatás (szükség esetén) - Szülői értekezlet - Fogadó óra (A szülők az óvónőkkel, illetve a fejlesztő szakemberekkel előzetesen egyeztetett időpontban beszélgethetnek gyermekük fejlődéséről. E találkozásokat a szülők, illetve a pedagógusok egyaránt kezdeményezhetik.) 37
- Nyílt nap. - Óvodai rendezvények. - Előadások szervezése. - Közös kirándulások. - Iskolaválasztási tanácsadás. A szülők részéről elvárhatjuk: - Aktív részvételt az óvodai rendezvényeken. - Őszinte véleménynyilvánítást. - Együttműködő magatartást. - Nevelési, gyermekkel kapcsolatos problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést. - Érdeklődő, segítő hozzáállást. - Esetenként szponzori segítségnyújtást. A szülői ház és az óvoda együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - Közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével, - Csoport-család közös programja. 13. AZ ÓVODAI ÉLTET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI: 13.1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.
38
Az óvodapedagógusi tevékenységnek, és az óvoda működését segítő, nem pedagógus alkalmazottak
összehangolt
munkájának,
hozzá
kell
járulnia
az
óvodai
nevelés
eredményességéhez. 13.2.Tárgyi feltételek Az óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé tesszük a mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül.
14. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK: 14.1. Az óvodai élet megszervezése: A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket. Ezek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. 14.1.1. Napirend 7.00 – 12.00 : - Játék a csoportban vagy a szabadban. - Testápolás, étkezés. - Egyéni és csoportos, szabadon választott tevékenységek kezdeményezése, foglalkozások. - Játék a szabadban, séta, szervezett és szabad mozgás. 12.00 – 15.00. - Testápolás, ebéd, csendes pihenő (mese). 15.00 – 16.00 - Ébresztő. Testápolás, uzsonna. - Játék a csoportban, vagy a szabadban hazamenetelig. /Megjegyzés: Mályinkai tagóvoda nyitva tartása: 8- 16 óráig/
39
14.1.2. Hetirend:
HÉTFŐ
KEDD
MESE-VERS
MESE-VERS
MINDENNAPOS MOZGÁS
MINDENNAPOS MOZGÁS
MINDENNAPOS MOZGÁS
KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE
RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA
KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE
SZERDA
MESE-VERS
CSÜTÖRTÖK
MESE-VERS
PÉNTEK
MESE-VERS
MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, MOZGÁS MOZGÁS ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, TÁNC
14.1.3.Az óvoda kapcsolatai: - Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Óvoda-Család: Az óvodapedagógusok figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, és a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Óvodai nevelőmunkánk a családi nevelésre épül, igyekszik kiegészíteni, gazdagítani azt. A szülő jól ismeri gyermeke szükségleteit, igényeit, problémáit, a pedagógus pedig szaktudása és tapasztalatai alapján hatékony segítséget tud adni a gyermek fejlődéséhez. A partnerkapcsolat kialakításában kezdeményezők vagyunk, a kölcsönös bizalom, a tisztelet, az alkalmazkodás és a segítségnyújtás megvalósítására törekszünk.
40
A folyamatosságot a kapcsolattartás változatos formáin és közös tevékenységeken keresztül valósítjuk meg (családi sportnap, nyílt nap, óvodai ünnepek). Óvoda- Iskola: A székhely óvoda közvetlen szomszédságában található iskolával tartalmas, jól működő kapcsolatot alakítottunk ki, különös tekintettel az alsó tagozat pedagógusaival, tanulóival. A tagintézménybe járó gyermekek és az óvodapedagógus is lehetőséget kapnak a folyamatos kapcsolattartásra, /óralátogatás az első osztályban, munkaközösségi értekezletek, óvodai nyíltnapok alkalmával a leendő első osztályos tanító néni meghívása/ Kölcsönösen részt veszünk egymás rendezvényein, közös szervezésben tartunk ünnepségeket, megemlékezéseket, jeles napokat. Törekszünk egymás nevelési céljainak, tartalmának kölcsönös megismerésére. A kapcsolattartás formái: - Óvodai szülői értekezleten alsós nevelő tájékoztatást tart az iskolai életről. - Óvodai nyíltnapok, iskolai tanítási órák látogatása. - Szakmai konzultáción tapasztalatcsere. - Iskolai, óvodai rendezvényeken való részvétel. Óvoda - Művészeti Iskola: - A művészeti iskolával való kapcsolat közös „produkciókban”, /pl. karácsonyi házi hangverseny, községi karácsony/nyilvánul meg. - Néptánc vagy zeneovi /szülői igényfelmérés alapján/ Óvoda – Közművelődési Intézmények: - Könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés. - Művelődési ház. Miskolc Csodamalom Bábszínház - Kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központba, - színház, mozi látogatás, képkiállítások,
41
Óvoda - Egészségügyi Intézmények: Iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató (orvos, fogorvos, védőnő): - A gyermekek évenkénti vizsgálata. - Egészségnevelés. - Iskola alkalmassági vizsgálat. - Alapszűrések végzése. Óvoda – Fenntartó: Az
intézmény
vezetője,
a
tagintézmény
vezetője
munkakapcsolatot
tartanak
a
képviselőtestülettel, az önkormányzat vezetőivel. Óvoda – Pedagógiai Szakszolgáltató Központ: A pedagógiai szakszolgálatok feladatai: A szülő és a pedagógus munkájának és a nevelési-oktatási intézmény feladatellátásának segítése. A szolgáltatások közül az alábbiakat vesszük igénybe: - Szakmai konzultációk, szűrések, fejlesztő foglalkozások, iskolaérettségi vizsgálatok. - Beszédindítás, beszédhibák kiszűrése, javítása. - Gyógytestnevelés Óvoda - Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati Intézet: - Szükség esetén szakértői vélemény kérése a törvényi előírásoknak megfelelően. Óvoda - Egyházak: - Hitoktatás megszervezésének elősegítése, - Az egyházak vezetőjével az óvodavezető, tagóvoda vezető tartja a kapcsolatot. Intézményünkben szakmai közösség nem működik. 14.1.4. Ünnepek, hagyományok Az óvodai ünnepek a szülőkkel való szoros együttműködés legfontosabb színterei. A legjobb lehetőséget nyújtja az óvoda sajátos, egyéni arculatának megteremtésére, megmutatására.
42
A helyi lehetőségeket kihasználva elengedhetetlenül fontos, hogy az óvoda a szélesebb nyilvánosság számára is megmutatkozzon. Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a nevelésnek, gondolunk itt a tevékenységi lehetőségekre, az esztétikai élmények hatására, vagy a közösségi érzések széles skálájának megmutatkozására. Az ünnepek kiemelik az ünnep résztvevőit a hétköznapokból és ez által nagyobb aktivitásra, kreativitásra ösztönöznek. Az ünnepek a hagyományok ápolása szempontjából is rendkívül fontosak, hiszen helyi kultúránk megismertetésére adnak lehetőséget. Az óvodai élet, ezen belül az évszakok hagyományos ünnepei kapcsán, tapasztalatokat szereznek a családról, az összetartozásról, az ünnepek jelképeiről. Az évszakokhoz kapcsolódó hagyományos ünnepeink között jelentős szerepet kapnak a környezet és természetvédelem fontosságát hangsúlyozó jeles napok is. Érvényesség, hatályosság: A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az óvoda vezetője, - a nevelőtestület, - a szülői munkaközösség, - az óvoda fenntartója.(a hatáskörébe tartozó területeken) A nevelési program nyilvánosságra hozatala: Az óvoda pedagógiai programja nyilvános, megtekinthető: - az óvoda fenntartójánál, - az óvodában és a tagóvodában szokásos módon, - az óvoda vezetőjénél.
43
Záró rendelkezések
A Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda Nevelőtestülete, alkalmazotti közössége jelen Pedagógiai Programot 2013. 08.21.-én megtartott értekezletén 100 %-os szavazattal elfogadta. A nevelőtestület tagjai: Kakszi Barnáné....................................................................................... Nagy Sándorné......................................................................................... Pál Kutas Imréné...................................................................................... …………………………………… Kakszi Barnáné Óvodavezető Nkt.26§(1) az óvodai pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda helyi Pedagógiai Program tartalmával a Dédestapolcsány - Mályinka Közös Óvodafenntartó Társulás ..… év … hó …napján tartott ülésén egyetértett és az jóváhagyta.
…………………………………… Lukács László Polgármester
A szülői szervezet /SZMK/ a Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai Programjának elfogadásához véleményezési jogot gyakorolt. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. ………………………………… Tóthné Szaniszló Diána SZMK elnök 44
JEGYZŐKÖNYV A Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda és a Mályinkai Napközi Otthonos Óvoda Nevelőtestületének és alkalmazotti közösségének értekezletéről. Készült: 2013. 08. 21. Helye: Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda Dédestapolcsány, Iskola út 31. Tárgya: A Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda és a Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda Mályinkai Tagóvoda Pedagógiai Programjának elfogadása. A Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda és a Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda Mályinkai Tagóvoda nevelőtestülete és alkalmazotti közössége a Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda és a Dédestapolcsányi Napközi Otthonos Óvoda Mályinkai Tagóvoda Pedagógiai Programját 2013. 08.21.-én megtartott nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletén 100 %-os szavazattal elfogadta. Jelen vannak: Kakszi Barnáné………………………………………………….. Pál- Kutas Imréné………………………………………………... Nagy Sándorné…………………………………………………… Horváth Jánosné…………………………………………………. Új-Tózsa Nándorné………………………………………………. Győrfi Istvánné…………………………………………………… Szalóki Tiborné…………………………………………………… Lukácsné Szaniszló Mónika……………………………………… Szabóné Pozsgai Tímea…………………………………………… Dédestapolcsány 2013-08-21 ………………………………………
………………………………………
Nagy Sándorné
Kakszi Barnáné
Jegyzőkönyvvezető
Óvodavezető 45
TARTALOMJEGYZÉK
Törvényi háttér…………………………………………………………………………………2 1.BEVEZETŐ…………………….............................................................................................32.Ó VODAKÉP…………………………………………………………………………………5 3.GYERMEKKÉP……………………………………………………………………………..64.Ó VODÁNK ALAPELVEI, ÉRTÉKEK, CÉLKITŰZÉSEK………………………………..7 5. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI…………………………………………………..10 6. KÖZÖSSÉGI ÉLETRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS: ÉRZELMI, ERKÖLCSI, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS……………………………………………………………………..14 7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNYI FEJLSZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE…………………………………………………………………...16 8.
AZ
ÓVODAI
ÉLET
TEVÉKENYSÉGFORMÁI,
AZ
ÓVODAPEDAGÓGUS
FELADATAI……………………………………………………………………………………..20 9. MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS RENDSZERE………………………………...........30 10. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK……………30 11. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVLÉSI ELVEK………………….........34 12. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI……..36 13. AZ ÓVODAI ÉLTET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI……………………………………38 14. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK…….39 Záró rendelkezések………………………………………………………………………………44
46
47