Folyó és város Mosoni-Duna és Győr

Folyó és város Mosoni-Duna és Győr

Horváth Tamás építész szakos hallgató dolgozata a Széchenyi István Egyetem 2006 őszén megtartott Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciájára Konzulens dr. Somfai Attila egyetemi docens

Folyó és város

Krka folyó - http://www.schefferj.ps.hu/images/Cro_Krka/KrkaFolyo1_800.jpg

A folyó egy nagy kiterjedésű, természetes eredetű, felszíni vízáramlás. A folyók vízének utánpótlását a légkörben lezajló csapadékképződés biztosítja. A csapadék kisebb erekben, patakokban gyűlnek össze a domborzati viszonyok által meghatározott vízgyűjtő területről. A kisebb vízfolyások később a folyó főáramába csatlakoznak, mely az összegyűjtött vizet valamely nagyobb víztestbe, tóba, tengerbe vagy óceánba vezeti. A víz a gravitáció erő hatására a felszínen kialakult lejtős csatornán, vagyis a medren lefele folyik. A csatorna alját mederfenéknek nevezzük. A folyó széleinél találhatók a partok. http://en.wikipedia.org/wiki/River

Dunaújváros - http://www.hid-egyesulet.hu/foto/keptar/latkep.jpg

A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. A városokban a letelepülők lakó- és munkahelye együtt található meg a kereskedelem, közigazgatás és a kultúra intézményeivel. Városok alakultak ki szárazföldi és vízi utak mentén, illetve a nemzetközi kereskedelem útvonalai és csomópontjai, pl. kikötők hatására, de jellemzőek a nyersanyagbázisok (szén, vas, olaj, stb.) kitermelése körül kialakult városok is. Vannak továbbá olyan városok is, amelyek egyéb speciális okot szolgáltatnak az emberek tartós egy helyben tartózkodására (iskola, fürdő, hit). http://hu.wikipedia.org/wiki/Város

Folyómenti kultúrák, egykor Mezopotámia [Tigris, Eufrátesz] Egyiptom [Nílus]

Kína [Jangce, Huangho] Indus-völgy Gangesz-völgy Google Earth

A folyóvizek funkciói az emberi felhasználás tekintetében, egykor: Ivóvíz Öntözővíz Közlekedés Szállítás Ipari víz Energiahordozó Védelem

Az emberi történelem első kultúrái és azok települései, városai folyók mentén jöttek létre. Az ókori kultúrák gazdasága a mezőgazdasági termelésen alapult, melyhez elengedhetetlen az édesvíz közelsége. A mezőgazdasági területeken kereskedelmi csomópontok jöttek létre, melyeknél alakultak ki az első városok. Különösen kedvező helyzetűek voltak azok a városok, melyeken szárazföldi és vízi kereskedelmi útvonal is áthaladt. A városok lakossága a kereskedelem mellett a kézműiparból élt. A városokban űzött számos iparág felhasználta a folyók vizét, vagy a folyóvízben rejlő dinamikus energiát a technológiájában. A városlakók gyakran felhasználták a folyók vizét, hogy védelmük legyen a külső támadások ellen.

Folyómenti kultúrák, ma

Rotterdam - Google Earth

A folyóvizek funkciói az emberi felhasználás tekintetében, ma: Ipari víz Energiahordozó Szállítás Rekreáció, sport Turizmus Közlekedés Öntözővíz

Az első civilizációktól történelmünkben eltelt 4-6 évezred alatt az ember és természet viszonya sokban változott. A folyóvizek bizonyos funkciói teljesen feledésbe merültek, bizonyos funkciók pedig előtérbe kerültek. Például a közlekedésben, szállításban sokkal gyorsabb és kötöttségektől mentesebb eszközeink vannak. A mai haditechnika mellett egy folyó nem képes már védelmet adni. Ugyanakkor a folyóvizek máig megtartották energiahordozó és technológiai víz szerepüket. Viszont új funkció, hogy a mai városokban a rekreáció helyeivé válnak a folyópartok a városlakók és a turisták számára.

A győri Mosoni-Duna partok, állapotjelentés

Győrt „a folyók városának” nevezik. Az elnevezés találó, mivel a városon több folyó folyik keresztül, és környezetében is több vízfolyás található. Ehhez képest sajnálatos, hogy a vizek ‘kihasználtsága’, a város életében betöltött szerepe a lehetőségekhez képest rossz. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett kedvezőtlen változások, a vízszint csökkenése sok lehetőségtől fosztotta meg a „vizek városát”. http://www.gyor2010.hu/magyar/02_fejlesztesek_rovid_ismertetese/14_folyo.pdf


Az elmúlt időszakban sok fórumon került elő a győri Mosoni-Duna partok állapota és az azokban rejlő fejlesztési lehetőségek. A Nemzetközi Duna Program, az új városrendezési tervek és a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa pályázat keretei között körvonalazódni látszik egyfajta fejlesztési koncepció. Előbbi a Dunát és mellékágait mint emberek, állatok, növények és egyéb organizmusok élőhelyét kívánja vízügyileg és környezetvédelmileg rehabilitálni. Utóbbiak a folyót és annak városi szakaszait inkább emberi élőhelyként tekintik, a partok rekreációs célokra történő felhasználását javasolják.


A Mosoni-Duna rehabilitációja által a térség gazdasága fejlődhet, turisztikai vonzereje megnőhet. Mindezeknek a városlakók életminőségére, a város kulturális életére is pozitív hatással lehetnek. A projekt fő elemei: a Mosoni-Duna torkolati vízszintszabályozó műtárgy elkészítése; folyószabályozás, teljes partrendezés és kishajó kikötőhelyek létesítése Győrben; az Iparcsatorna rehabilitációja valamint a Püspökerdei-holtág rehabilitációja, evezős és kajak-kenus pálya létesítése.

Donau, Dunaj, Duna, Dunav, Дунав, Dunăre, Дунай

http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna Google Earth

Tíz országon halad át, a vízgyűjtő területe hét további országot érint. Fontos nemzetközi hajóút. A Dunát három szakaszra lehet bontani. Felső szakasz (Morva torkolatig): gyors sodrás, jelentős esése. Középső szakasz (a Kárpátok déli vonulatáig, Szörényvárig): sebessége mérséklődik. Alsó szakasz (Duna-deltáig): nagyon lassú folyású, kis esésű, a deltánál már szinte állóvíz.

Hossz: 2 888 km Forrás szintje: 1 078 m Átlagos vízhozam: Passau előtt: 580, Bécs: 1900, Budapest: 2350, a torkolat előtt: 6500 m³/s Forrás: Fekete-erdő Torkolat: Fekete-tenger Vízgyűjtőterület 817 000 km²

A Mosoni-Duna a Duna fattyúága A Duna fattyúága, mely Oroszvár és Dunacsuny között ágazik ki, és Véneknél tér vissza a folyóba 125 km futás után. A folyó egészére kis esés és sebesség jellemző, mint az alföldi folyókra általában. Viszonylag csekély dinamikus ereje miatt alkalmazkodni kényszerült a domborzati viszonyokhoz, ezért oly rendkívül kanyargós a vonalvezetése. A Rábca és a Rába vizeinek befogadásával a folyó hajózható méretűre nő a 14-es folyam kilométerig. A folyó átlagos szélessége itt 100-120 méter, mélysége 3,5 méter.

A folyó erősen ingadozó vízjárású. Vízjátéka megközelíti a hét métert. A vízhozam a Felső-Duna vízgyűjtő területének csapadékviszonyaitól függ. Áradásra a tél utáni hóolvadás idején és júliusban kell számítani, mikor jelentősebb csapadék hullik a felső területeken és olvad a hegyekben is.

Goggle Earth

Győr folyóinak történeti vízrajza Feltételezett mederállapotok a római korban

Mederállapotok a 17-18. században

Mederállapotok a 16. században

Mederállapotok a 20. század elején

A Mosoni-Duna vonalvezetése a 19. század végéig nagyrészt természetes változások miatt módosult. A 16. századra egy természetes sziget (Városrét) alakult ki a mai Rába gyár területén, mely hamarosan el is tűnik a térképekről. A 17. századtól a várost S kanyarral megközelítő folyó racionalizálta folyási irányát és felhagyott a Nagy-Tákó kerülgetésével.

Győr folyóinak történeti vízrajza Mederállapotok napjainkban

Dr. Somfai Attila ábrái

A Duna szabályozásakor (1886-94) torkolatát Véneknél leszűkítették, a vízszint emelése érdekében. 1907-ben megépült a rajkai zsilip, az Öreg-Dunai árvizek kizárására. 1924-re készült el a 2,3 km hosszú 8-11 m mély Ipar-csatorna, kifejezetten hajózásra. A Győr környéki szakaszok további szabályosodása 1985-ben történt, mikor egy 2 km-es csatornával levágtak egy kanyarulatot a Püspök-erdőn keresztül.

Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében

N. Aginelli, G. Hufnagel rézmetszete, 1566

A mai Győr elődjének ókori megalapításában döntő szempont volt föld- és vízrajzi helyzete. Már az ókorban is létezett a Budát Béccsel összekötő, a Duna déli partját kísérő kereskedelmi útvonal. Továbbá a dunai hajózás is a Mosoni-Duna ágon folyt, mivel az Öreg-Duna hajózásra alkalmatlan volt. Az ókori római település castruma a mai Káptalandomb helyén, egy parti dűnén állt. Később itt építették ki az első várat, melyhez délről és keletről váralja falu csatlakozott. A török fenyegetettség idején új, nagyobb várat építettek a Káptalandombtól délkeletre elhelyezkedő árvízmentes teraszra, olasz stílusban, vizesárok rendszerrel. A 16. században kezdődik meg a folyókon túli területek benépesülése. Kialakul Újfalu (ma Újváros), Sziget és a Duna túlpartján Révfalu-Pataháza.


Ludwig Rohbock acélmetszetei, s.a.

A vár északi bástyái és a Duna kapu előtti térségben kikötő és rév átkelőhellyel működött. Az itt megforduló burcsellás hajók főként gabonát szállítottak. A várfalakat a 19. század elejétől kezdtek elbontani. Mára csak a Káptalandombot szegélyező bástya és félbástya áll, és látható még a Duna-bástya egy része is.


Polgár Bertalan képeslapja, 1899 előtt

A várfaldöntések után épülő Duna-parti házak többsége mag- vagy raktár. A gabonakereskedelem és a gabona vízi szállítása a 19. század végén volt a legintenzívebb. A Dunán már pontonhídon lehet átkelni.

Nitsmann József képeslapja, 1907 előtt


Barasits, Bp. képeslapja, s.a.

A keleti és déli terjeszkedés is a várfal döntések után indul meg. Kialakul Ferdinánd- és Ferencváros. A 20. század elején Győr intenzíven iparosodik, létrejön Gyárváros, a szükséges vízi infrastruktúrával, kikötővel, csatornával. A városrész átalakulása most van kezdeti stádiumában. Az egykori Rába Vagonés Gépgyár Rt. elköltözött, csarnok épületeit lebontják, helyükön lakóterület lesz.


Glück József fotója, 1920-as évek.

Az 1930-as évektől figyelhető meg a folyópartok tudatos rekreációs hellyé alakítása. Az Aranypartot ekkor intenzív élet jellemzi, de ekkor épül ki a strandfürdő és számos csónakház is.




1928-ra a kecskelábú hidat acél ívhíd váltja fel, 1938-ra a pattantyús házak helyét a piac veszi át, melynek helye a Dunakapu tér még ma is rendezetlen. A szemközti parton elhagyott csónakház áll.

Burián György légifelvétele, 1999.


Járai Rudolf fotója, 1961.

1975-ben megépül a mai egyetemi épületek többsége Révfaluban. 1985-ben elkészül a Püspök erdei átvágás. A csatorna nyílegyenes volta miatt még ma sem hat természetesnek, húsz év elmúltával.

Burián György légifelvételei, 1999.

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

Az emberi igények, a gazdálkodási mód, a közlekedési, szállítási módszerek változása környezetünk lassú átalakulását vonják maguk után. Ezt az átalakulást tudatosan szeretnénk megtervezni, irányítani, hogy az előremutató legyen és emelje a lakókörnyezetünk minőségét. A tervezést mindig meg kell előznie egyfajta kutató munkának, különösen egy olyan komplex feladatnál mint egy város vízpartjainak rendezése. A kialakult helyzet bonyolultsága miatt célszerű azt funkcionális elemeire bontva, csak egy-egy kérdést vizsgálva áttekinteni. Végül a kérdésekre kapott válaszok segítenek megtalálni azokat a kisebb, karakterisztikus területenként, melyek egy-egy egységet alkotnak.


Határvonalak

A víztől védett területen álló épített környezet egyes karakterisztikus egységei


Téglalapok

Az árterületen álló egyes épületek


Téglalapok

Az árterületen álló vízpart feltétlen közelségét igénylő funkciójú épületek


Pontok

Történések a vízen, intenzív vízhasználat helyei


Vonalak

Partszakaszok, ahol ember és víz kapcsolatba kerül (úszás, vízre szállás)


Vonalak

Az árvízvédelmi gát vonalvezetése


Vonalak

A folyóhoz kapcsolódó sétaútak (gát belül: gát mellvédes, kívül: mellvéd nélküli)


Vastag vonalak

A vizuális érzékelés határai, panorámát záró elemek


A vizsgált szempontok eredményeinek együttes ábrázolása a karakterisztikus területek megtalálásához.


Határvonalak

A fenti jellemzők vizsgálatával meghatározott karakterisztikus egységek határai


A folyam jellegzetes szakaszai az ortofotón ábrázolt viszonyok alapján meghatározhatók. Az így kialakult szakaszoknál újból fel kell tennünk a viszonyokat vizsgáló kérdéseket, hogy az egyes területekről objektív képet kaphassunk. A területek tulajdonságai rávilágítanak erősségeikre és hiányosságaikra, megkönnyítik a fejlesztés irányainak és lehetőségeinek meghatározását.

A Mosoni-Duna karakterisztikus szakaszai Győrben Szakasz

é1: Püspök erdei átvágás partja

é2: Gyepes Aranypart

é3: Ligetes Aranypart

é4: Beépített partszakasz

é5: Fás part, csónakházakkal

é6: Fás part

Part kiképzés

Fás-bozótos part

Park, gyepes, homokos felület

Gondozott közpark, fás, füves

Füves part, néhány fával

Keskeny fás part, köves rézsű

Keskeny fás part

Épített környezet

Nincs

Nincs

4 szintes társasházak

Kertváros, rendeződő beépítés

Épületek az ártéren [vízzel intenzív kapcsolat]

Nincs

Lapos Tanszék

Nincs

Szórakozó helyek és evezős csónakház

Két csónakház [egyik már rom]

Nincs

Vitalitás a vízen és a parton

Elbújó fürdőzők, napozók, Kajak és kenu sport

Szabad strand, röplabda és nudista strand

Szabad strandolás, szalonnasütés, foci pálya

Horgászstégek, horgászat, szalonna sütés

Minimális csónakházi part használat

Nincs

Kihasználtság foka

**

*****

****

***

**

*

Gát távolsága a parttól

Közepes

Közepes

Közepes

Közepes

Kicsi

Kicsi

Sétalehetőségek

Gáton és ösvényeken

Gáton és parti parkon

Gáton és parti parkon

Gáton, folyó alig látható!

Gáton és körömvonalán

Gáton és körömvonalán

Fejleszthető-e a terület?

*

**

*

**

***

**

Egyetemi együttes, kollégium Többszintes, vegyes beépítés

é5

é1

é2

é4

é3

d5 d4

d1 d2

d3

é6 d6

d7

A Mosoni-Duna karakterisztikus szakaszai Győrben é5

é1

é2

é4

é3

é6

d5

d6

d7

d4

d1 d2

d1: Püspök erdei átvágás partja

d3

d2: Vízicentrum és d3: Strand és fürdő d4: Kastély-bástya szállók

d5: Dunakapu tér alatti parkoló

d6: Rakpart

d7: Széles fás part – Városrét

Fás-bozótos part

Füves, néhány fa, köves rézsű

Füves, kis fák, köves rézsű

Kavicsos part, köves rézsű

Kövezett part és rézsű

Kövezett részű és bozótos

Széles fás-bozótos part

Nincs

Kertvárosias és ipari beépítés

Rendezetlen, 2-3 szint

Történeti beépítés, 2-3 szint

2-4 szint, rendezetlen beépítés

Ipari beépítés, átalakulóban

Ipari beépítés, bontásra vár

Nincs

Uszoda, Kajak-kenu telep, szálló, panzió és fogadó

Kiszolgáló épületek, Öltözőépület

Csónakház, Papnevelde

Nincs

Nincs

Nincs

Elbújó fürdőzők, napozók, Kajak és kenu sport

Kajak és kenu sport stégek, kishajó kikötők

Strandhasználat a folyóval nincs kapcsolat

Horgászstégek, horgászat, csónakház használat

Nagyobb hajók, étteremhajó

Nincs

Nincs

**

*****

**

****

***

*

*

Közepes

Közepes

Nagy

Közepes

Kicsi

Minimális

Nagy


Gáton és körmén, nem látható

Szabadon a strandolóknak

Kiépített sétányon

Parkoló és a Dunakapu tér

Nincs


*

*

***

**

****

****

*****

A folyók és az ember kapcsolatának alapproblémái

A folyók kellemetlen tulajdonsága, változó vízjárásuk, és a lehetséges árvizek veszélye. A kellemetlenségek elkerülése érdekében gátakat és más műtárgyakat építünk a folyók szabályozására. A folyók városi környezetbe integrálásának legnagyobb nehézségét a változékonyságuk jelenti. A védművek gyakran megakadályozzák a városlakók és a természetes környezetet képviselő folyó intenzív kapcsolatát. A városi folyópartok egyik kialakítási módja utcaszerűen kezeli a folyót. Két oldalán, az árvízmentes területre épített [sokszor nagy költséggel feltöltött], viszonylag magas házak térfalat képeznek. A partokat kövezett rézsűkkel, vagy merőleges partfallak képezik ki. Ez a kialakítás városias, s így nem hat természetesnek, főként a [vízi-, szárazföldi] közlekedés és a reprezentáció igényeit tudja kielégíteni. A másik jellegzetes megoldás, szabályozott kis ingadozású és vízhozamú folyóknál alkalmazható. A folyónak széles hullámteret építenek ki. Melynek teraszos, parkosított, fásított kialakítása [esetenként] a gátak szükségtelenségét is eredményezheti. Ez egészen más városi szituációt eredményez. A városban van egy széles parksáv, melynek közepén folyik a folyó. Ez a kialakítás a lehető legkedvezőbb a rekreációs, felüdülést szolgáló vagy idegenforgalmi funkciók számára. Győrben a Mosoni-Duna partjainál is gondot jelentenek a magas gátak, sajnálatos módon hullámtér arányai sok helyütt kedvezőtlenek, közel van a parthoz a töltés ezért a köztes teret nehéz beélni.

Paralel: Az Isar folyó rehabilitációja, Münchenben Az Isar az Alpokban ered a majd 3000 méter magas Zugspitze közelében, kevesebb mint 100 km hosszú utat tesz meg, München eléréséig. Az Isar a mi Mosoni-Dunánk-nál keskenyebb, kisebb vízhozamú folyó. Az Isar ezután még 150 km-t fut, ahol a Dunába ömlik. München Németország harmadik legnagyobb városa, lakossága 1,2 millió mely adat Győr lakosainak számával összehasonlítva mintegy tízszeres.

A folyó és a város méreteinek aránya tehát egészen mások. Ugyanakkor érdekes megfigyelni, hogy München nem szorította be a folyót mindenütt egy keskeny sávba, hanem széles parkosligetes ártereket is hagyott számára. A part rendezéséhez tehát elegendő hellyel rendelkeztek. A folyó kis szélessége, hajóforgalom mentessége lehetővé teszi sűrű áthidalását. Összességében a feltételek némileg kedvezőbbek a hazai viszonyoknál. A városlakó ember és az élővíz találkozásának terei könnyebben létrehozhatók. A müncheni példa irányadó, a győri helyzet izgalmas kihívás.

Paralel: Az Isar folyó rehabilitációja, Münchenben

Az új Isart széles folyómederrel és lankás lejtőjű, jól bejárható folyóparttal alakítják ki. Bizonyos szakaszokon nem építenek (sőt bontanak) védművet. Az áreteret, ahol lehet átengedik azt a természetes fejlődésnek. A folyómedret kiszélesítik és a mederbe kavicsszigeteket vagy félszigeteket építenek, ezzel fokozva a folyómeder szerkezeti sokféleségét. A partot teraszosan alakítják ki ezzel az Isar partjai a városlakók számára újra bejárhatók és megélhetők lesznek és az áradások alkalmával is elegendő tere lesz a víznek.

Paralel: Az Isar folyó rehabilitációja, Münchenben

Az Isar rehabilitációja 2000-ben kezdődött el a tényleges, fizikai munkák tekintetében. Azóta már az ötödik ütemet alakítják át. Minden új szakaszban új technikai problémákat kell megoldaniuk, a természetes állapotok visszaállítása és a vízhasználatra ösztönzői környezet kialakítása mellett.

Kutatás folytatásának lehetőségei

Városrendezés, tájrendezés területén: Kutatás további pozitív példák után a városi folyórehabilitációk területén Konkrét tájrendezési javaslatok megfogalmazása a Mosoni-Duna rehabilitációjához Épületszerkezettan területén: Ártéri épületekkel, építményekkel kapcsolatos újszerű megoldások kutatása Úszó szerkezetek (parti stégtől kisebb épületekig) Vízzáró szerkezetek, különböző anyagokból (különös tekintettel a szerkezet vízzárára és felúszás elleni védelmére)

Köszönöm szíves figyelmüket!

Folyó és város Mosoni-Duna és Győr

Recommend Documents