A JÖVEDELMI
ÉS A FOGYASZTÁS
VISZONYOK
MEGYÉBEN, KÜLÖNÖS
TEKINTETTEL
A
TÓTH ÁRPÁDNÉ, SIKORA Kézirat
beérkezett:
1975.
ALAKULÁSA
BORSOD
FOGLALKOZTATOTTSÁGRA GIZELLA
december
1.
Mindennapi életünk leggyakrabban és talán túlzás nélkül mondhatjuk, legszélesebb Ez a fogalom emlegetett közgazdasági és politikai kategóriája: az életszinvonal. rendkívül sokrétű, összetett, pontosan még ma sem körülhatárolt. Ugyanakkor egyre ela lakosság életfogadottabbá válik az a tágabb értelmezés, mely szerint az életszinvonal körülményeinek összessége.
körben
Az életszinvonal
let termelőerőinek
a
termelési
szocialista
fejlettsége,
zők által meghatározott.
tehát
viszonyok
gazdaságföldrajzi,
között továbbá
alapvetően az adott terütermészetföldrajzi ténye-
gazdasági fejlettség és a lakosság életkörülményei közötti összefüggések feltárása az életkörülményeket befolyásoló tényezők vizsgálatán keresztül történhet. Az életszínvonalat befolyásoló tényezők körét, az életkörülményeket alakító, folyásoló tényezőket, különféle komplex mutatók egyike sem fogja át tökéletesen. A kialakult val
A
szerint
gyakorlat
jellemezhetjük legjobban a
Syasztás"
mutatóival
az
a lakosság jövedelmének életkörülmények alakulását.
és
fogyasztásának A
"jövedelem"
be-
változásáés
Huszár
a
,,foIstván
"átlagost" mondta: ,,Aligha szabad a lakosság egyik előadásában egészét pusztán egyetlen nagy konglomerátumként kezelni, fontos, hogy az életkörülményeket meghatározó tényezőkben az egyes rétegek, társadalmi-gazdasági csoportok, foglalkozások, jövedelmi kategóriák és egyes földrajzi, közigazgatási egységek lakossága közötti különbségeket, a szóródásokat kellően áttekinteni tudjuk." (1). A lakosság életmind mind társadalmi köfülményei földrajzilag, pedig csoportok, rétegek szerint vizsgálva lényegesen eltérnek egymástól. az
azonban
nemcsak
kell bemutatni.
az
Mint
életszinvonal-politikáróltartott
A felszabadulás
folyamatot
a
nemzeti
NME Közleményei,
után
hazánk
jövedelem
V. Sorozat,
társadalma és
az
és
életszinvonal
Társadalomtudományok,
gazdasága gyökeresen átalakult. alakulása is jól tükrözi. A 23
(1977)
69-
79
Ezt
a
nemzeti 69
és 1973
között
közel
négyszeresére, a lakosság fogyasztása háromszoroA fejlődésben lényegében két szakaszt különböztetünk sára emelkedett. meg. 1957-ig köa nemzeti egyenlőtlen volt, gyors ütemű éveket visszaesések jövedelem növekedése
jövedelem
1950
vettek,
ami visszahatott
dődött
és tart
előtt
is. A második
növekedési
jövedelem jutó átlagos nemzeti jövedelem
Az egy főre
összege Magyarországon
mított
alakulására
is. A nemzeti
napjainkban
alakult.
letesebben
életszínvonal
az
1937-ben
244, 1965-ben
szakasz
1958-ban
üteme
lényegesen
1960.
évi dollárban
500 dollárt
ki. Ez
tett
az
kezegyenszá-
érték
európai tőkésországok átlagos nemzeti jövedelem szintjének 46 száza53 százalékát lékát (2). Az olló, amely a két világháború között szétnyílóban volt, most, ha lassan is de az összezárulás tendenciáját mutatja. A lakosság életis rendszeresen, érezhetően Az főre jutó reáljövedelem hazánkban színvonala egy javult. háború
a
érte
közel
1973-bán
kedett,
az
el, 1965-ben
az
háromszorosa
utóbbi
osztály, réteg,
de
főleg
mértékben.
lentős
a
Sokat
több
pedig parasztság, tettünk
felszámolása
különbségek
1938.
az
15 évben
az
érdekében
évinek. mint
ezen
egyes
1950
és 1973
6 %-ka1. A
között
évi 5 %-kal emel-
felszabadulás
után
valamennyi szegényparasztság helyzete javult jeterületek, települések közötti szírtvonalbelí
belül
a
is.
mint az életkörülmények alakulását lakosság jövedelmének jelentősen befoaz alakulását a rendelkezésünkre álló országos és tényezőnek megbízhatóan lyásoló statisztikai adatok az 1960-as bázison megyei alapján, tudjuk vizsgálni. A
-
-
lakosság összes jövedelme magában foglalja a személyes rendelkezésű jövedela meghatározott rendeltetésű társadalmi juttatásokat. Dolgozatomban csak a személyes rendelkezésű jövedelmek kérdésével foglalkozom, amely a lakosság összes jö-t védelmének kb. 86 százalékát képezi. Ennek források szerinti megoszlása a következőalakul (3). képpen A
és
meket
A
személyes jövedelmek források
szerinti
alakulása
a
háztartásokban:
munkás-alkalmazotti
Í A
jövedelmek
forrása:
Egy főre jutó évi átlagos jövedelem 1960
1973
Ftlfő
1973/60 %
Borsod
megyében
Országosan Lcmü 1973. Ország Ft/fő
%
16236
210,7
17105
94,9
528
1137
215,3
826
660
1793
27L7
2190
_
Munkabér,
prémium Kisegítő gazdaságból származó és egyéb természetbeni jöv. Pénzbeni
társadalmi
juttatások
Egyéb családijövedelem Bruttó Le:
jövedelem
adójellegű pénzkiadások
Évi nettó
jövedelem:
7704
996 9880 228
9660
2444
245,4
2855
21610
218,7
22976
1068
468,4
1187
137,6 315 85,6 94,1 90,0
212,6
21789
94 ,3
20542
m?
70
Az elmúlt
időszakban
Borsodban is jelentősen emelkeországoshoz hasonlóan Amíg 1960-ban az egy főre jutó dett az egy főre jutó személyes jövedelmek színvonala. már 1 711 Ft. Ez több mint kétszeres havi nettó személyes jövedelem 805.- Ft, 1973-ban A megyei jövedelmek színvonala emelkedést mutat. az országos átlagnál jövedelem az főre nettó egy személyes jövedelem 1973-ban országosan jutó havi kisebb, mivel több a borsodinál. A nettó személyes jövedelmek nö1816 Ft volt, tehát 100 forinttal is 1974-ben százalékkal a 5,8 vekedése folytatódott megyében. Ezen belül a munkaeredetű a és bér jövedelmek 6,8 százalékkal, pénzbeni társadalmi juttatások prémium Az egy lakosra jutó jövedelmeknél az országoshoz mért 19,1 százalékkal növekedtek. azonban abszolut lemaradás valamennyi rétegnél fennáll. A megyei jövedelmi színvonal számos tényező együttes hatása érvényesül. Ezek közül az viszonylagos lemaradásában és az egy keresőre számának alakulását jutó eltartottak átlagkeresetek szükséges közelebbről megvizsgálni. az
-
1960-ban kal
meghaladta
keresetek
azóta
az az
-
iparban foglalkoztatottak átlagkeresete megyénkben 14,5 százalékA megyei átlagországos átlagot, ami 1974-re 3 %-ra mérséklődött.
Kozel
JU
százalékkal
országos átlagtól. eredményezte,
emelkedtek,
azonban
a
években
növekedés
üteme
bekövetkezett
elmaradt
strukturá-
egyrészt az utóbbi viszonylagosan csökkent a magasabb átlagkeresetű ágazatokban foglalkoztatottak aránya és nőtt az alacsonyabb átlagkeresetű ágazatokban (nehézipar, i11. könnyűipar, élelmiszeripar). Másrészt az ipar adott szerkezete mellett is a megyei átlagbérek. ,,A megyében kedvezőtlenek képviselt 20 iparág közül 18-ban alacsonyabbak az átlagkeresetek, mint a megfelelő országos átlagok" (4). az
A lemaradást
lis változás
mivel
iparban foglalkoztatottak országoshoz viszonyított átlagkeresete még kedvezőnek is mondható, a többi népgazdasági ágazatban foglalkoztatottak átlagkeresetéhez via mező-, erdőés vízgazlemaradás szonyítva. A legnagyobb, több mint 10 százalékos volt 1974-ben Borsodban. és területén valamint a dálkodás, lakásszolgáltatás személyTovábbá: az egyéb nem termelő ágazatok 7,7 százalékos, a szállítás, hírközlés 5,4 százalékos, a kereskedelem 4,8 százalékos, végül pedig az építőipar által foglalkoztatottak átAz
lagkeresetének lemaradása
2,5 százalékos.
jutó személyes jövedelmekre az átlagkereseteknél nagyobb, döntő Borsod megyében a 100 keresőarányának alakulása. Ie jutó eltartottak a területfejleszvalamint száma a szocialista iparosítás, ipartelepítés, Íés következtében A 100 keresőre a korábbiakhoz alakult. jutó eltarképest kedvezően Í0ttak száma 1956-ban a me124 fő, 1962-ben 109 fő, 1973-ban pedig 92 fő. Azonban ora nők valamint Syében, a nagyobb természetes foglalkoztatottságának szaporodás, mina 100 eltartottak száma szágosnál alacsonyabb szintje következtében keresőre jutó dig az országos átlag fölött volt. A foglalkoztatottság szintjének kedvező alakulása következtében javult a kereső-eltartott több, mint viszony, de ez még mindig 19 eltartottal Országosan (4). Az egy főre
súllyal hat
a
keresők-eltartottak
71
megye jelentős súlyú mezőgazdasággal is rendelkezik. Itt található az ország mezőgazdasági területének 7,1 százaléka. A megyében foglalkoztatottak I9,9 százaléka mezőgazdasági szövetkezeti tagként dolgozik. A parasztság életkörülményeinek megítélése nehezebb feladatot jelent, mint az állami szektorban dolgozók esetében, mi. vel a jövedelmek számszerű jellemzése bonyo1u1tabb_
Borsod
tagra jutó
212 e%)dolgozószemélyi jövedelem
a
B. -A.-Z.
megyei termelőszövetkezetek-
en:
Év
Évi átlagos személyi (Ft)
1965
=
100%
jövedelem
1965
8961
1966
10614
118,4
1967
11641
l29,9
1968
15009
167,5
1973
18043
20l,4
1974
19896
22l,7
100,0
növekedésére paraszti jövedelmek dinamikus jellemző, hogy míg a munkások egy főre jutó személyi jövedelmének megkétszereződése közel 15 év alatt következett be, addig erre a dolgozó parasztságnál az utóbbi 8 év elegendő volt. A
és alkalmazottak
A munkások
és
parasztok személyes jövedelmének színvonala a kiegyenlítődés még nem következett
országos átlagban kiegyenlítődött. Ugyanis a paraszmellett továbbra is fennáll az a tény, hogy személyi növekedése ti jövedelmek dinamikus jövedelmük elmaradt mind az országos termelőszövetkezeti átlaghoz ( 225 03 F t), mind a borsodi és alkalmazottak munkások jövedelméhez képest (21 724 F t). Ennek okai: az kedvezőtlenebb átlagosnál természetföldrajzi adottságok, a gyengébb eszközellátottság és a termelőszövetkezeti Hasonló korösszetétele. tagság országosnál kedvezőtlenebb Borsodban
be.
tapasztalunk, ha a paraszti családokon belül vizsgáljuk az egy főre (tehát nem az egy dolgozó tagra) jutó személyi jövedelem alakulását. Ugyanakkor tény, hogy Borsodban is évről évre kisebb lesz a különbség a termelőszövetkezeti tagok jövedelme volt magaés a munkás-alkalmazotti százalékkal között. 1973-ban 13,9 Míg jövedelmek csak 9,3 sabb a bérből és fizetésből már élők jövedelmének színvonala, addig 1974-ben százalék az előny. tendenciát
pénzbeni társadalmi juttatásokról, amelyek a személyes rena pénzdeltetésű jövedelmeknek egyre nagyobb részét alkotják. A vizsgált időszakban beni társadalmi juttatások gyorsabban nőttek, mint a személyes jövedelmek. Ebben kÜ' lönösen a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a táppénz és a nyugdíjkiüzetéseknek van nagy szerepe. 1960 és 1973 között az egy főre jutó kifizetett nyugdíjak összege a állami való másfélszeresére, hozzájárulás egy főre eú érgyermeknevelés költségeihez A származó téke négy és félszeresére növekedett. jövedelmek is több mint táppénzből Külön
72
kell szólni
a
növekedtek. négyszeresére
társadalmunk
vívmánya az új társadalombiztosítási törvény, amely minden állampolgár számára biztosítja az ingyenes orvosi ellátást kiterjesztik és egységesítik a dolgozó és a kedvezményes gyógyszerellátást. Fokozatosan is mindazokat a és alvonatkozóan juttatásokat, amelyekben a munkások parasztságra részesültek. kalmazottak eddig Az életszínvonal
Szocialista
nagy
tükröződik.
fogasztásban fogyasztáson belül.
Nő
vásárlásokból
eredő
fogyaszforgalmon keresztül az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgakövethetjük. Az elmúlt 20 év alatt Borsodban és félnőtt. Ezen belül az lakosra élelmiszer egy jutó forgalom négy lom négyszeresére a vegyes ruházat több mint a háromszorosára, szeresére, iparcikkek fogyasztása pedig A lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátottsága tehát jelentízszeresére növekedett. Az életszínvonal alakulása mellett, az életmód, az tősen javult, minőségileg változott. is tükrözi a fogyasztás szerkezetének változása élet minőségének változását (5). tás aránya
A lakosság
az
összes
a
fogyasztásának
Alakulását
társadalmi
szerkezete
Munkás
Megnevezés
csoportok
jutó egy megoszlása
1960
megyében: és kettős
háztartások
jövedelmű jutó megoszlása (%)
egy főre
kiadásainak
1974
1960
1974
Élelmiszer, ital, dohány
45 ,1
38,2
55,9
46,5
Ruházkodás
16,4
15,7
15,7
12,6
1o,4
23,2
1r,9
23,r
28,l
22,9
16,5
17,5
100,0
100,0
100,0
100,0
lakáskmbüntmtás
Lakbér,
Egyéb kiadás Nettó
kiadás
Ebből:
a
össz.
vásárolt
fogyasztás
89,5
rétegnél tapasztalható
Mindkét az
élelmiszerekre
re
és tartós
a
a
Paraszti
főre
kiadásainak
és
szerint
-a.lkalmazotti
háztartások
Zás
a
kiskereskedelmi
a
fordított
a
fogyasztási
részaránya
kiadások
76,10
61,50
-
szerkezet
és növekedett
korszerűsödése.
Csökkent
lakásra,
építkezések-
a
az
válto-
kiadások részaránya. A bekövetkezett fogyasztási cikkekre fordított ellenére a paraszti és kettős jövedelmű háztartások élelmiszerfogyasztása magasabb
ruházkodásra
Lényeges
az
eltérés
fordított az
kiadása
egyéb
kisebb
ügy, testápolás, oktatás-művelődés, kás- és alkalmazotti
tartoznak.
Ezek
háztartásokban.
munkás-
közlekedés,
a
fordított kiadások
a
és alkalmazotti
kategóriájában. Egyéb
kiadások
a
hírközlés,
kiadások
háztartásoknál. közé
sport, szórakozás
az
egészségcéljaira
jóval nagyobb súllyal jelentkeznek a munélő, jövedelmi színvonalon Megközelítően azonos kiadások
különböző rétegekhez tartozó háztartások fogyasztási sek az életmódbeli különbségekből adódnak.A paraszti
jelentkező eltéréjövedelmű háztartáso-
szerkezetében és kettős
73
kat
területén
jelentkező lemaradás nagyobb törekvés jellemzi, ami
életszínvonal
az
való
felhalmozásra
felszámolása, élet
az
ahol
megtörtént,
ez
minőségének,
a
a
tartalmasabb
a terhére történik. együttjáró kiadásoknak és a személyes jövedelmek lakossági fogyasztás nominális alakulását a fogyaszváltozásának árak tói figyelembevétele teszi reálissá. A fogyasztói árak a hatóságilag rögkövetkeztében 1960 és 1967 között csak néhány százalékkal zített árrendszer változtak. háztartások Az ármechanizmus megváltozása a munkás- és alkalmazotti fogyasztását 1967 és 1973 között 1l,5 %-kal, a parasztság és a kettős jövedelmű háztartások fogyasztását 10 százalékkal drágította.
élettel
A
osztályai, rétegei jövedelmének és fogyasztásának vizsgálata során országos és megyei adatok térbeli és időbeli összehasonlítására. a választ, hogy milyen mértékű a jövedelmek területi Arra is kerestük differenciáltsága a megyén belül, közigazgatási egységek szerint. különböző
társadalom
A
volt
alkalmunk
átlagos személyes jövedelem közigazgatási egységekszerintialacsak az 1970-es adatok hiányában alapján vizsgálhatés a továbbá a községek és vá1960 1970 között mérséklődött járások, juk. Tény, hogy Az lakosra 1960-ban rosok közötti különbség. egy még 33 szájutó személyi jövedelem A járámár csak 26 százalékot. a városok zalékos különbséget mutatott javára, l970-ben Borsodban,
kulását
-
sok között
havi
a
adatközlés
statisztikai
az
eltérés
mindössze
különbség mutatkozik,
-
8,4 százalékos, a városok között viszont 21 ,6 százalékos és Ózd képviselik a két végletet.
Leninváros
ahol
vizsgált mutató a jövedelmek tényleges alakulása mellett az iparosodottság foka, iparszerkezet, a természetföldrajzi adottságok és a demográfiai tényezők által meghatározott. A munkaviszonyból származó jövedelmüket az adott terület termelőerőés a természetföldrajzi adottságok befolyáinek fejlettsége, a jelenlevő ágazati struktúra a következő táblázatban (5). solják. Ez tükröződik A
az
adott
A ban
munkaviszonyból származó 1974-ben. (F t-ban j.
jövedelmek alakulása
Borsod
megye
járásaiban
_
Munkások
Járás, város
havi
átlagkeresete
Egy tagra jutó részesedés a
35 5 3
2084
Encs
2 l 64
1982
1924
2372
Mezőcsát '
Mezőkövesd
1676
2313
Miskolc
2591
2117
Ózd
2922
1565
Sátoraljaújhely
2092
181 9
Szerencs
2325
2060
2823
2031
Községek 74
mg-i tsz-ben.
Edelény
összesen:
havi
(kereset)
és városai-
Miskolc
m.
város
2775
Kazincbarcika
2746
2419 -
Leninváros
2576
2997
Mezőkövesd
2076
3016
Ózd
2886
1848
Sárospatak
2133
2032
Sátoraljaújhely
2158
25 25
Városok
2715
2558
2749
2059
Megye
összesen: összesen:
átlagkeresete a túlnyomórészt az átlagosnál magasabbátlagkeresetű edelényi járásban és nehézipari munkahelyekkel (szénbányászat, kohászat) rendelkező és a Mezőkövesden mezőkövesdi Ózdon kiemelkedő, míg járásban az ágazati struktúra az alacsonyabb átlagkeresetek kialakulását eredményezte. A termelőszövetkezetí tagok kiemelkemunkaviszonyból származó jövedelme a mezőcsáti járásban és Mezőkövesden dő, míg az ózdi járásban és Ózdon a legalacsonyabb a természetföldrajzi adottságok követA személyi jövedelmek területi keztében. differenciáltsága kisebb mértékű és nincs egyea nes arányban munkaviszonyból származó jövedelmekkel, mivel a demográfiai tényezők (kereső-eltartott arány, természetes szaporodás, vándorlások jellemzői) különböző súlylyal hatnak. A munkások
differenciáltság összefügg azzal, hogy
Aterületi
Borsod megyében az egyes járások, szintje között nagy különbségek vannak. A megyében minden 1840 fő dolgozik a szocialista 10000 lakosból iparban, ezen belül az ipari körzetekbe tartozó területeken 1918 fő, míg az ipari körzetekbe nem tartozó területeken 336 fő (6)
városok
iparosodottsági
Borsod
megye
az
ország egyik legjelentősebb ipari központja. főváros
után
A megye
dolgozóiiparban
hozzájárulása jövedelemhez termékeknek több mint 50 jövedelem 11-12 százaléka, a vaskohászati százaléka, a vegyipari termelés 25-30 százaléka, a szénbányászat eredményének 20 százaléka a megyéből származik. Ezt a nagyarányú ipari termelést kizárólag az a kevés számú település adja, amely a Sajó völgyében húzódik meg Ózdtól Miskolcon át Leninvárosig, S a borsodi néven ismert. ipari koncentráció Ugyanakkor a megye gazdasági súlyával ellentétes a település szerkezete, amely jelentősen befolyásolja a lakosság életkörülményeít. Borsod megyében a települések 72,9 százaléka funkció nélküli, ún. egyéb település, ahol a megye lakosságának 25,7 százaléka él (4). Az egyéb települések aránya Barany?! után Borsodban a legnagyobb. A funkció nélküli települések egy része gazdaságilag elmaradott körzetekhez tartozik. Szám szerint a községek fele. E területek jellemzője, hogy az ipari munkalehetőségek szűkösek, a nők foglalkoztatása megoldatlan. A megye összes községében található szocialista iparba tartozó 2,7 munkahelyeknek mindössze százaléka van az elmaradott körzetekben, ugyanakkor itt él a községekben élő lakosSag 30,6 %-a (7) !
nak
a
termelt
nemzeti
való
a
a
legnagyobb.
Az
nemzeti
75
A
megye
és
városainak
járásaínak
iparosodottsági szintje,
Járás, város:
A szocialista
10000
Összesen:
Edelény
1974-ben.
[3]
iparban foglalkoztatottak jutó száma (fő)
lakosra
Ebből
1876
Encs
190
Mezőcsát
23 3
Mezőkövesd
nő:
362 63 136
339
310
Miskolc
1461
506
Ózd
l l 86
384
Sátoraljaújhely Szerencs
Községek
összesen:
344
186
1000
417
948
321
Miskolc
2757
7 80
Kazincbarcika
404 2
126 8
Leninváros
4741
1475
Mezőkövesd
2755
1771
Ózd
46 92
1 l 75
Sárospatak Sátoraljaújhely
1538
617
2809
1170
Városok
3044
986
1340
604
Megye
összesen: összesen:
E körzetekben
egy főre
jutó személyi jövedelmek színvonala alacsony, a közlealacsony színvonalú, mindez az életkörülméalakulását nyek kedvezőtlenebb eredményezi. Következménye, hogy a lakónépesség mint az állandó kisebb, arány. Kedvezőtlen, hogy az elnépesség. Magas az elvándorlási vándorlók 40 százaléka megyén kívül vállal munkát és telepszik le. Ezzel csökken a meBorsod gye népessége és munkaerőforrása. megyének a nagy beruházások, a szocialista következtében a hatvanas évek iparosítás közepéig évről évre jelentős vándorlási többlevolt. Ez a tendencia te, nyeresége megfordult, s évek óta több az elvándorló, mint az ideköltöző (8). kedési
meg
sod
hálózat
az
fejletlen,
az
infrastruktúra
1970-ben Figyelmeztető tendencia, hogy a Borsodot még kilenc 1973-ban már csak hat megye különbözettel, nagyobb elvándorlási tehát nnépességfelvevő" megyéből ,,népességleadó" megyévé vált. Az elkövetkező
időszak érdekében, ha fejlesztései, beruházásai munkaerőszükségletét, szükséges az elvándorlás megállítása, Ennek a feltétele korszerűsítése, megfordítása. pedig településhálózat zetek lakosságának ésszerű orientálása az elvándorlás irányát illetően, a
76
megye
előzte
megye
előzi
meg.
biztosítani illetve
a
Bor-
akarjuk tendencia
az
elmaradott
köt-
a
körzeteken
be-
számára [új megtartandó lakosság az városon ság minden rétege, éljen
és
életkörülmények
azzal, hogy
áttekintése
rövid
e
elmúlt
az
foglalkoztatási lehetőségek bővítése, hogy a lakosvagy falun, megközelítően azonos életszínvonalon
éljen.
között
Az életszínvonal
a
évben
harminc
több
tapasztalattal is szolgál. Mindenekelőtt Az utóbbi jelentősen emelkedett.
életszínvonal
az
mutat. Ez az folyamat egyenletesebbé vált és egyre erősödő tendenciát Borsod is kell vennünk érvényes. Ugyanakkor figyelembe megyére is. Ennek adódó követhelyzetéből gazdasági specifikumokat sajátosságaiból, megyénk az az életszínvonal több Borsod hogy megyében országos mutatója átlag kezménye, területi alakulása és az életszínvonal között alatt van. Úgy tűnik, hogy az elvándorlás összefüggés van.
15 évben
a
ez
országos tendencia
megyében
A
a
múltból
ötéves
sikeres
terv
gondok nagy része megoldódott, ugyanakkor hemegfelelő problémák léptek. Ezek megoldása a teljesítésének feltétele.
örökölt
szintüknek
lyükre, jelenlegi fejlettségi következő
a
Összefoglalás minden alakulása, társadalmunk életkörülmények, az életszínvonal rétegét fogAz életkörülményeket befolyásoló tényezők körét nehéz egyetlen, komplex mutatóval különmegközelíteni. Ezért a korreferátum terjedelmi okok miatt böző súllyal vagy egyáltalán nem minden tényezővel. foglalkozik Az
lalkoztatja.
-
-
A
foglalkozik a személyes rendeltetésű jövedelmek és alakulásának összetevői: rendeltetésű személyes jövedelmek jövedelem, a pénzbeni társadalmi juttatások, valamint a 100 kereszáma. A jövedelem elköltésének módja, a fogyasztás, valamint a alakulása az életmódbeli változásokat, különbségeket jelzi.
tényezők kozül
a
fogyasztás
alakulásával.
a
munkából
származó
sőre
jutó eltartottak
fogyasztási szerkezet Végül
a
kiemelten A
színvonala
jövedelmek
egyes kérdéseit
érinti
a
és
szintje területi
iparosodottság
az
különbségeinek
korreferátum.
IRODALOM
lll GÁSPÁR-JESSZE: tika
Az
életszínvonal
[2] BEREND T. IVÁN RÁNKI [3] Borsod-Abaúj-Zemplénmegye e
[4] [5] [6]
életkörülmények
és
vizsgálata.
területi
Területi
Statisz-
1972I2I123.
alapján
1974.
adatai
A két
kongresszus
A K. S. H.
KOMJÁTHY
mélyebb
számított
között.
GY.:A 1960
J.-Né:
és 1974
(A megyék és megye
ipari vonzáscentrumok lehetőségei. Területi
Az
gazdaság évi
éve.
száz
évkönyvei,
ésK.
Kossuth
valamint
a
Területi
H.
1975.
J.
K.(307.
o.)
Statisztika
értékek.
Borsod-Abaúj-Zemplén
feltárásának
magyar
a
főváros
fejlődése).
évkönyvei és Statisztika
K.
s.
alapján.
vonzáskörzetek, 1973/5.
a
területi
iparosodottsági
77
szint
[7]
BARABÁS
[8]
CSÉPES
Területi J.:
Területi
társadalmi-gazdasági fejlődés
M.: A
időszakban.
Az
vándorlások
közötti
1960-1969
1974/3.
Statisztika
jelenségei
területi
közötti
1947-1970.
az
1970/2.
Statisztika
jellemzői
hatása
és azok
megyében
B.-A.-Z.
311.
[9] BERÉNYI J.: Életszínvonal és szociálpolitikaKosmth Borsodban. (MSZMP [10] Életkörülmények, életszínvonal
1974.
megyei Bizottság PMO Miskolc
Borsod
1971).
[11] [12]
LENGYEL
B.:
leninizmus
Esti
LUKÁCS
THE
É.: Kölcsönhatások
J rN
között
tek
főbb vonásai. (Borsod életkörülmények alakulásának 1953-1973.) Egyetem húszéves jubileumi emlékülése.
Az
DEVELOPMENT
OF THE
REGARD
SPECIAL
és
körzetek
Statisztika
1975I4.
CIRCUMSTANCES
Tl-[E
T0
aprófalvas
az
Területi
megyében.
Borsod
OF THE
RELATIONSHIPS
OF
THE
a
megyei Marxizmus-
gazdaságilag
terüle-
elmaradott
422.
LIFE
IN COUNTY
INCOMES
AND
BORSOD,
WITH
EMPLOYMENT
Á. TÓTH, G. SIKORA
Summary Every ene
life
cannot
of
stramm
of the
with
be
aren,t discussed
factors
deals
society
out
The living standards. by means approximated at all
-
of the life, development of the circumstances of the factors influencing the circumstances in the report all the single, complex index. Therefore
with
the
sphere of of
because
a
the
of the extent
-
they
or
discussed
are
different
with
weight. private incomes, and with one of the consumption. The components of the private incomes are the following: income froII from the work, the social assignment in money, as weH as the number of the dependent pro loo wage-eameru. of spending of the incomes, the consumption The manner as well as the of the development of the structure the consumption indicates the changes in the way of life, and its differences. Finally, some questions are discussed diffecocerning the level of the incomes, and the territorial From
rences
the factors
ín the level
Finally, differences
deals
emphasizingly
with
the
of the
development
of the industrialisation.
questíons
some
in the
DIE
the author
level
of the
GESTALTUNG
BESONDERER
HINSICHT
are
concemíng
discussed
level
the
of the
and
incomes,
territorial
the
industrialisation.
LEBENSUMSTÁNDE
DER AUF
DIE
IM KOMITAT
EINKOMMENVERHÁLTNISSE
BOROSOD,
MIT
BESCHÁFTIGUNG
UND
Á TÓTH, G. SIKORA Zu
ln veaus
jeder Schícht
behandelt.
Der
einzigen komplexen schiedenem rat
der
Indexwertes
schiedenem
Gewicht
Gesellscaft
wird
Faktoren,
die die
nicht oder
menfassu die
ng
Lebensumstánde,
der
Gestaltung
Lebensumstéinde
angenáhert werden. überhaupt nincht
beeinflussen,
Eben -
darum
wegen
werden
des kann
mit
die Faktoren
Umfangsursachen
-
LebensniHilfe
eines
mit WGP
in diesem
Refe-
behandelt. Von
gehebend 78
unserer
Kreis
sam
den
Faktoren
behandelt.
Die
werden
die
Gestaltung
Komponenteder
des
Personaleinkommens,
Personaleinkommen
sind
die
und
des
folgenden:
Verbrauches das Einkommen
aus-
aus
die
de; Arebeit,
gesellschaftliche
ín
Zukommen
sowie
Geld,
die
Anzahl
der
Erhaltenen
ptoo
100 Erwerbstátígen.
GOPMMPOBAHMEOBCTOHTEHLCTBA EMBH B KOMTATE "BOPWOH"-E C OCOBOM BBTHHHOM HA OTHOMEHH HOXOHA M BAHHTME
P
cxoü
Kaxnnü
Ha
BxnHHne
xmmx num,
M
KOMHBKCHHM
yponneü
pa3HEM
Ha nnqHoro
npxonoB neHexHHe
e
M
8aHMMaeTCH
xnsnn
Ko Kpyry TpvnHo
3aHnMamTcH
Booómem
nnn
HeT
-
Kaxnum
3aHMMaeTCH ÖaKTOpOB nonqepKHyTo H noTpeóneHnH. npenHasHaqeHnH, nnqHoro noxon npenHasHaqeHnH: M
nowannn, HBMGHGHHH
OTIGIBHHX
ÖOpMpOBaHHeM odOKa3HBaéaxwopos, HpHÓHMKaTbCHo on-
noxasamexem.
qncno
Bnn pacxonosanna 8HBaDT
m
mmsnn.
oócToHTexLoTBa
HOBTOMY B pemepame BecoM,
3
e
oómecTBa
Hamero
xnsnn
GTOHTGILCTB
mnxopa Tnsexxa
ToT;
ApnanHs,
H
BOHpOCOB
M3-33
KoMmoHeHTH
noxona, B
oósöma
-
C
noxonon
pMMp0BaHHH
paÓOTH, o mecTBeHHHe, CTO 3apaóoTHBammnx. noTpeóxeHMH noKa-
M8
Ha
nxnnBeHqecKnX
pasnnqna oónacTHHx
npHqnH
maxwopamm. mopMnpoBaHneM
%OpMpOBaHMe KoHeqHo
o pase pasnnqnn
xn3Hn. B
yp0BHe
KacamTcH
noxonos
E
KH-
xycmpnannsannn.
A
szerző
címe:
TÓTH ÁRPÁDNÉ, DR.
SIKORA
GIZELLA
tanársegéd Marxizmus-leninizmus 3515.
Tanszék
Miskolc-Egyetemváros
79
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
KÖZLEMÉNYEI
V.
sorozat
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 23. KÖTET
MISKOLC,
-
1-2.
1977
FÜZET
EGYETEM
BIZOTTSÁG:
SZERKESZTŐ
felelős
felelős:
Sajtó alá
szerkesztő:
Megjelent
az
Készült: az
MSZ
DR.
SZOKOLI
Ta/nafői József rektorhelyettes Endre egyetemi tanár
Vincze
Zoltánné
Németh
Közleményei Szerkesztőségének gondozásában 1976. nov. 20.-1977. máj. 13 nyomása: 1977.jún. ,
15-júl.
20.
400
IBM-72 5601-59
composer és MSZ
szedéssel, rotaprint 5602-55
lemezről
szabványok szerint,
Engedély száma: MTTH-III-3l83I1976. A sokszorosításért
Nyomdaszám:
LÁSZLÓ
NME
szedése:
Példány szám:
ALADÁR,
Dr. Dr.
rendezte:
Technikai Kézirat
szerkesztő
NAGY
DR.
A kiadásán
LÁSZLÓ
KUN
DR.
felelős: KSZ
Tóth
77-980-NME
Ottó
mb.
üzemvezető
11,5 BIS ív terjedelemben
kötetMagyarország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából MSZMP Borsod-A balti-Zemplén megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága és a Nehézipari Műszaki Eggyetem Marxizmus-leninizmus Tanszéke által 1975. október 8-án rendezett tudományos és emlékülés referátumát korreferátumaít tartalmazza. E
az
TARTALOM László:
Deme Kun
László:
megnyitó
Elnöki
László:
Szokoli
István:
Nagy
-
-
-
A szövetkezeti
Nagy Aladár:
A szocialista
Tóth
Árpádné, Sikora megyében,
Szabó
Jenovai
László:
Anna:
belül,
a
Lehoczky Alfréd: Tóth Komlós
Árpád: A Lászlóné:
-
30 éve
-
-
-
fejlett Az
-
-
-
-
-
-
-
-
-
a
-
-
-
-
-
-
-
struktúra
-
-
-
-
-
-
-
erősödése
elmúlt
az
szolgáltatásokra és
-
-
-
egyes
59
69
-
Borsod-
infrastruktúrára
81
a népfrontpolitikáért munkásság arányának alakulása a pártársadalom Borsodépítésének időszakában
-
39 49
Borsod -
30 évben az
-
-
-
93
-
a
-
-
-
-
-
-
ipari dolgozók megoszlásának néhány
munkaverseny
-
küzdelme
szocialista
megyében
29
-
megyénk fejlődésére
hatása
-
alakulása
-
-
megyénkben
és fogyasztás alakulása foglalkoztatottságra
a
-
helyi gazdaságpolitikában
vonásainak
szocialista
társadalmi
munkásművelődés A
-
-
tükröződése
ennek
párt munkásjellege és
Abaúj-Zemplén
-
-
jövedelmi viszonyok
kommunisták
A borsodi A
a
-
-
együttműködés
tekintettel
tekintettel
-
Magyarországon (Társadalmi
-
parasztság A
-
lakosság életkörülményeinek
A
Miklósné: ton
-
-
nemzetközi
Gizella:
különös
ban, különös
Iványi
-
Az ipar fejlődésének Megyénk sajátosságai és
Uray Miklós:
-
-
fő vonásai
fejlődés
A szocialista
éspolitika)
-
-
kérdései
szocialista
Borsod
tudatformáló
-
vonása
megyében szerepe
-
-
-
megyében
Borsod -
-
-
-
Borsod
-
-
103 113 123
megyébenl
33
143
