Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben
Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)
• Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása • Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében • Az ANPI erdőkezelési tevékenysége • Esettanulmány: egy átalakító üzemmódban kezelt erdőtömb bemutatása
I. Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása
Földrajzi helyzet
Gömör-Tornai-karszt: Aggteleki-karszt (Magyarország) Szlovák-karszt (Szlovákia)
A karsztvidék védettségének jelentősebb állomásai • • • • • • •
1978 – Aggteleki Tájvédelmi Körzet 1979 – Aggteleki Bioszféra Rezervátum 1985 – Aggteleki Nemzeti Park (önálló igazgatósággal) 1990, 1997, 2001 – ANP bővítések 1995 – Világörökség cím (barlangok) 2001 – Ramsari terület (Baradlabarlang felszíni vízgyűjtője)
Erdők a karszton • Az ANP 20187,4 ha-os területéből 15292,5 ha üzemtervezett erdő (75,75 %). • Erdős táj, durvább és finomabb léptékű gyeperdő mozaikokkal. • A gyep-erdő mozaikok évszázados (évezredes) múlttal rendelkeznek, döntően antropogén eredetűek. • Az erdő évszázados megélhetési / használati forrás a térségben. • Az erdők drasztikusan átalakítottak, ugyanakkor mégis viszonylag kedvező természetességi állapotúak.
Az erdők főbb állapotjellemzői I. • sok véderdő, gyenge fatermési adottságok • viszonylag magas vágáskorok • rengeteg sarjerdő
• egyenlőtlen korosztályszerkezet • erős gyertyánosodás • erős vadkárosítás
Az erdők főbb állapotjellemzői II.
Az erdők főbb állapotjellemzői III. A Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság védett erdeinek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása (régi, átvezetés előtti adatok alapján)
00 FT OTV GYE ME PA SP TKO VIZ VMO VV
Az erdők főbb állapotjellemzői IV. A Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság védett erdeinek korosztályszerkezete
2500
2000
Terület (ha)
1500
1000
500
0 1-10
11-20
21-30
31-40
41-50
51-60 Korosztályok (év)
61-70
71-80
81-90
91-100
101-
Az erdők főbb állapotjellemzői V. Potenciális erdőtársulás
Területarány (%)
Szubmontán bükkösök
11,1
Gyertyános-tölgyesek
68,5
Fafaj / Fafajcsoport Kocsányos tölgy Kocsánytalan tölgy Cser
Cseres-tölgyesek
4,2
Egyéb tölgy
Hárs-kőris sziklaerdő
0,9
Bükk
Mészkő szurdokerdő
0,1
Melegkedvelő tölgyes
10,8
Sajmeggyes karsztbokorerdő
4,1
Égerliget
0,2
Fűzliget
0,1
Összesen:
100,0
Gyertyán
Területarány (%) 0,8 37,0 4,6 12,2 8,6 24,6
Akác
1,2
Egyéb kemény lombos fafajok
2,8
Lágy lombos fafajok
1,2
Erdeifenyő
2,4
Feketefenyő
1,5
Lucfenyő
2,8
Egyéb fenyő
0,3
Összesen:
100,0
Erdőgazdálkodók az ANP területén I. Erdőgazdálkodó
Terület (ha)
Terület (%)
Északerdő Zrt.
10810,5
70,7
eredményorientált erdőgazdálkodás
Aggteleki NPI
4314,8
28,2
természetvédelmi erdőkezelés
BAZ Megyei Közútkezelő Kht. Szuhafői Erdőművelő Erdőbirtokosság
Önkormányzatok, magánszemélyek
6,5
Motiváció
+
semmilyen kezelésigazdálkodási tevékenységet nem végez
130,4
0,9
saját szükségletre történő faanyag-nyerés
30,3
0,2
saját szükségletre történő faanyag-nyerés (?)
Erdőgazdálkodók az ANP területén II. Erdőgazdálkodó
Éves kitermelés (cca. br. m3)
Fatérfogat arány (%)
Északerdő Zrt.
11000
84,7
Klasszikus erdőgazdálkodói tevékenység.
Aggteleki NPI
1700
13,0
Változatosságot fokozó nevelővágások, fafajcserés átalakítások, szálalóvágások.
0
0,0
Semmilyen kezelésigazdálkodási tevékenységet nem végez.
300
2,3
Klasszikus erdőgazdálkodói tevékenység.
0
0,0
Semmilyen kezelésigazdálkodási tevékenységet nem végez.
BAZ Megyei Közútkezelő Kht. Szuhafői Erdőművelő Erdőbirtokosság Önkormányzatok, magánszemélyek
Megjegyzés
II. Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében
Természetvédelmi szempontok az erdők kezelésében • barlangvédelmi szempontok (barlangok felszíni vízgyűjtői) • felszíni földtani értékek védelme (víznyelők, töbrök, karrmezők) • élőhelyvédelmi szempontok (élőhelyek fenntartása és rekonstrukciója) • fajvédelmi szempontok (kiemelt fajok) • turisztikai szempontok (parkerdők, turisztikai övezetek, turistautak)
Különleges kérdések • • • • • • • •
termőhelyi viszonyok, kopárosodás lassú vegetációdinamikai folyamatok érintetlenül fenntartandó erdők kérdése idegenhonos fafajú erdők átalakítása. konszociációk (gyertyánosok) kezelése sarjerdők és egykorú állományok átalakítása spontán nőtt erdők kezelése finomabb léptékű gyep-erdő mozaik fenntartása • erdőtelepítések megítélése • erős vadkárosítás
Erdőgazdálkodás / Erdőkezelés Erdőgazdálkodás Motiváció: gazdálkodás, az erdőnek, mint természeti erőforrásnak a tartamos használata. A folytatott tevékenység zömmel az egyes erdei termékek (elsősorban faanyag) előállítására (kitermelésére) irányul.
Természetvédelmi erdőkezelés Motiváció: az erdők természetességi állapotának megőrzése és javítása, az egyes természeti értékek megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása. A keletkezett termékek (faanyag) következményei a kezelési munkának. A szabályozási környezet és az alkalmazott eszköztár azonos! A technológiák, a kivitelezés, a fizikális munkavégzés különböző lehet! Erdőkezelés a mindennapokban: TI, TKGY, NFGY, FVB, SZV, EÜ, ET, SZ
Tevékenység és motiváció Lehetséges (fizikális) tevékenység
Motiváció
Teljes érintetlenség biztosítása.
Természetvédelmi erdőkezelés
Erdőkezelés (faanyagkivitel nélkül)
Természetvédelmi erdőkezelés
Erdőkezelés (az átmeneti időszakban faanyagkivitel)
Természetvédelmi erdőkezelés
Folyamatos erdőborítás: szálalás
Természetvédelmi erdőkezelés / erdőgazdálkodás
Vágásos üzemmód: szálalóvágás
Természetvédelmi erdőkezelés / erdőgazdálkodás
Vágásos üzemmód: fokozatos felújítóvágás
Erdőgazdálkodás
Vágásos üzemmód: tarvágás + mesterséges erdősítés
Erdőgazdálkodás
III. Az ANPI erdőkezelési tevékenysége
Az ANPI kezelésében levő erdők elhelyezkedése
Az ANPI kezelésében levő erdők „eredete” • volt szövetkezeti területek (a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. tv.)
(üzemtervezett erdők) • önkormányzati vagyonátadásból származó területek (egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv.)
(zömmel beerdősült gyepek) • magánszemélyektől vásárolt területek (kisebb erdőfoltok, erdősülő zárványok)
Az ANPI kezelésében levő erdők területváltozásai Terület (ha)
1985
9,84
1986
9,84
1987
9,84
1988
9,84
1989
9,84
1990
9,84
1991
9,84
1992
9,84
5000
1993
9,84
4500
1994
9,84
1995
9,84
1996
9,84
1997
952,87
1998
952,87
1999
2827,16
2000
3564,92
2001
3638,9
2002
3745,01
2003
3765,55
500
2004
4186,69
0
2005
4216,48
19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06
Az ANPI saját vagyonkezelésben levő erdei az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételek alapján: 1985: 9,84 ha 2006: 4314,85 ha ebből társult erdőgazdálkodás: 1640,12 ha
Év
2006
4314,85
4000
Terület (ha)
3500 3000 2500 2000 1500 1000
Kezelési koncepciók az ANPI erdeiben 1. Kezelések mellőzése, a természetes szukcessziós, illetve erdődinamikai folyamatok szabad érvényesülésének segítése egyes fokozottan védett területek, természeti övezet, erdőrezervátumok, sérülékeny erdei élőhelyek, véderdők / kb. 2.000 ha
2. Természetszerű erdők kezelése
PRO SILVA!
települések és utak környezetében, illetve az ANP peremterületén található természetközeli állapotú erdők, ahol a kezelés nélküli állapot fenntartása nem reális, vagy a természeti értékek megőrzése miatt nem célszerű / kb. 1800 ha
3. Idegenhonos fafajú erdők fokozatos rekonstrukciója
PRO SILVA!
erősebben nem akácosodó fenyvesek, vöröstölgyesek, továbbá e fafajokkal elegyes, félig-meddig természetközeli állapotúnak mondható állományok / kb. 300 ha
4. Idegenhonos fafajú erdők átalakítása vágásos üzemmódban akácosok és erősen akácosodó egyéb állományok / kb. 200 ha
Tisztítások, törzskiválasztó gyérítések • mindenféle lombos és fenyves állománytípusban • az állományok változatosságának, mozaikosságának megtartása és fokozása • az őshonos lombos elegyfák (RNY, BABE, HJ, MJ, CSNY, stb.) kímélete • az idegenhonos fafajok (fenyőfélék, akác, vöröstölgy) visszaszorítása • változatos, elegyes állományok kialakítása !!!
Növedékfokozó gyérítések • GY-KTT, GY-B és B állománytípusokban, illetve ezek mérsékelten fenyőelegyes változataiban • az egyenletes „belenyúlás” kerülése, az állomány változatosságának, mozaikosságának megtartása és fokozása • kimaradó (érintetlen) foltok + gyérítés jelleggel érintett foltok + erősebben fellazított lombszintű foltok (lékek) • válogatás fafajok szerint (RNY, BABE, HJ, MJ, CSNY, stb. marad, B és KTT megsegítése, GY visszaszorítása) • válogatás törzsminőség, eredet, vitalitás szerint • fenyőfélék maradéktalan kitermelése • életképes alsó szint (nem GY) kibontása, korosztályok kímélete • újulatfoltok (KTT, B, J, H, stb.) fölött erősebb nyitás • lékek kialakítása magszóró fák közelében • szálalóvágások előkészítése !!!
Szálalóvágások • idős GY-KTT, GY-B és B állománytípusokban, illetve ezek mérsékelten fenyőelegyes változataiban • lékek nyitása és a lékek közötti területen történő válogatás • a fenyőfélék maradéktalan kitermelése, elegyfák és magszóró fák megsegítése, sűrűbb foltok fellazítása (válogatás fafajok, eredet és törzsminőség szerint) • az életképes alsó szint (nem GY) kibontása, korosztályok kímélete, megsegítése • lékek elhelyezése: újulatfoltok felett / „jó” és „rossz” foltok határán • lékek távolsága: oldalfény figyelembe vétele • 1 famagasság átmérőjű lékek nyitása • az erősen gyertyános erdőkben mérsékeltebb mozgási lehetőségek • újulatfoltok ápolása (legtöbbször csak a GY miatt)
Korábbi ernyős felújítások átvezetése szálalóvágások irányába: • GY-KTT és GY-B állománytípusokban • a további egyenletes bontás mellőzése, csak csoportos, foltos „belenyúlások” kivitelezése • egyes foltokon az állomány ismételt bezáródásának megengedése • viszonylag határozottabb (1,5-2 famagasság átmérőjű) „lékek” kialakítása • a „lékekben” magszóró funkcióval faegyedek maradhatnak • további foltos, csoportos bontás : erősebb újulatfoltok felett • lékek távolsága: oldalfény figyelembe vétele • újulatfoltok ápolása (elsősorban a GY miatt)
Középkorú és idős fenyvesek fokozatos átalakítása: • EF, FF dominanciájú erdőkben, ahol az alsó szintben őshonos lombos fafajok verődnek fel • a munkák tervezése állományjellemzőktől függően: TKGY, NFGY, ET, EÜ • a sűrű fenyves foltok fellazítása, az elpusztult, kiszáradt egyedek kitermelése • a törzseket nem feltétlenül kell kiszállítani, felkészíteni • a lombos alsó szint növekedési feltételeinek biztosítása • az alsó szint megerősödik, a felső fenyves lombszint 2-3 évtized alatt, 2-4 „belenyúlással” eltávolítható • nincs vágásterület, véderdők átalakítására különösen alkalmas módszer • válogatás, fafajszelekció a felverődő alsó szintben
IV. Az „Égerszög-Teresztenyei Átalakító Üzem” bemutatása
• • • • • • • • • • • • •
Az erdőterület kiterjedése: 243,71 ha Mészkő és agyagos kavics alapkőzet Barlang felszíni vízgyűjtő-területe Védett és fokozottan védett terület Domináns fafaj a kocsánytalan tölgy Szinte 100 %-ban sarjerdők Zömmel középkorú-idős erdők Egy és kétkorú állományok Foltokban 15-25 éves alsó szint Foltokban erős KTT és B újulat Teljes élőfakészlet: 57.708 m3 Hektáronkénti élőfakészlet: 241 m3/ha IV-V. fatermési osztály
Az erdőtömb elegyarány-viszonyai (2005) Fafaj
Terület (ha)
Arány (%)
112,68
47,12
Cser
50,79
21,24
Gyertyán
45,91
19,20
Molyhos tölgy
16,15
6,75
Bükk
8,37
3,50
Erdeifenyő
3,84
1,61
Rezgőnyár
0,97
0,41
Magas kőris
0,22
0,09
Hegyi juhar
0,22
0,09
Kocsánytalan tölgy
Összesen:
239,15
100,00
Az erdőtömb korosztály-viszonyai (2005) 90 80 70
Terület (ha)
60 50 40 30 20 10 0 1-10
11-20
21-30
31-40
41-50
51-60
Korosztályok (év)
61-70
71-80
81-90
91-100
Az Égerszög 6/B erdőrészlet faállományának átmérő-eloszlása (2008) 120
100
Törzsszám (db)
KTT 80
CS GY
60
H-J-K CSNY EL
40
B 20
0 14-18
20-24
26-30
32-36
38-42
44-48
Átmérő-csoportok (cm)
50-54
56-60
62-66
A 2004. évi erdőtervezés szempontjai • Az erdőtömb egy része érintetlenül hagyandó, egy része kezelendő • A vágásos üzemmód alkalmazásának elkerülése • Vegyeskorú, elegyes, mozaikos erdőszerkezet kialakítása • Idegenhonos fafajú állományok (EF) átalakítása • Konklúzió: a nevelővágások (TI, NFGY) mellett szálalóvágások (SZV) tervezése • A szálalóvágások a szálalás előkészítését szolgáló átmeneti időszak „eszközei”
A 2008. évi kezelési terv célkitűzései • • • • • •
Átalakító üzemmódba sorolás Az átalakítási folyamat elveinek, lépéseinek tisztázása Az üzemterv leíró adatainak pontosítása (törzslap) Az üzemtervi előírások körének bővítése A részletes dokumentáció lehetőségének megteremtése (nyilvántartó lap) Erdészeti hatósági jóváhagyás megszerzése
Az átalakítási „modell” • Érintetlenül maradó foltok lehatárolása • 2-3 üzemtervi ciklusban 15-20 %-os, majd 10-15 %-os fatömeg-kivétellel járó szálalóvágások • Csoportos szálalóvágás (lékvágás) és törzsenkénti válogatás • 15-20 m átmérőjű, kör alakú lékek jelölése • Az alsó szintben felnőtt 15-25 éves korosztályok megtartása • Az újulati szint foltjainak megsegítése • 2-3 üzemtervi ciklus után a növedéknek megfelelő fatömeg-kivétel • Szálaló üzemmód és szálalás bevezetése
2005. óta elvégzett munkák • • • • • •
Tisztítások (1,00 ha) Egyenlőtlen erélyű növedékfokozó gyérítések (12,57 ha) Szálalóvágások (39,05 ha) Nyitott lékek száma: 69 db Újulat-ápolás a lékekben (1,70 ha) Újulat-kiegészítés (10 lék, 500 db csemete)
• Fakitermelések: téli időszakban, lovas technológiával
Eredmények, tapasztalatok • Néhány éves időszak, egyelőre kevés látványos eredmény: új szempontok szerinti gyérítések, fiatalabb korosztályok megsegítése • Többletráfordítás elsősorban időben mutatkozik (tervezés, jelölés) • A lékméret esetleges módosítása nem merült fel • A munkaszervezés térbeli rendje könnyen biztosítható • A vállalkozói díjak nem magasabbak az egyéb fakitermelések díjainál • Az újulat-ápolás nem igényel jelentős ráfordítást • Magas tüzifa-hányad (60-70 %) • A kezelési munkák önfinanszírozóak (a költséghányad 20-25 % közötti). • Vadkárosítás kezelése
Köszönöm a figyelmet !
