AZ AGGTELEKI NEMZETI PARK CSÁSZÁRMADÁR(TETRASTES BONASIA L. 1758) ÁLLOMÁNYA Varga Zsolt Aggteleki Nemzeti Park Jósvafő
Bevezetés A c s á s z á r m a d á r az egyik legkevésbé kutatott, legkevésbé ismert é l e t m ó d ú hazai m a d á r f a j o k közé tartozik, ami szórványos e l ő f o r d u l á s a mellett minden bizonnyal rejtett életmódjával is m a g y a r á z h a t ó . T e r m é s z e t b ú v á r o k n a k , v a d á s z o k n a k kint a t e r m é s z e t b e n e m a d á r n a k p u s z t á n a m e g p i l l a n t á s a is szenzációszámba ment - és megy m é g ma is. E z é r t m i n d az ornitológiai szakirodalomban, m i n d a vadászati irodalomban t ö b b n y i r e csak a faj észlelésével kapcsolatos b e s z á m o l ó k jelentek meg. Hazai elterjedésével k o r á b b a n Vertse Albert (1939), természetrajzával Szügyi Gyula (1927, 1931) és Vásárhelyi István (1959, 1963) foglalkozott b e h a t ó b b a n . A z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n Czájlik Péter és k u t a t ó c s o p o r t j a végzett rendszeres és s o k i r á n y ú k u t a t ó m u n k á t a faj hazai életviszonyairól. (Czájlik Péter 1976,1978,1979,1985,19861a, 19861b) Czájlik 1976-os k é r d ő í v e s f e l m é r é s é n e k k ö s z ö n h e t ő a c s á s z á r m a d á r É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g b e n való e l t e r j e d é s é n e k tisztázása. A z Észak-borsodi karsztvidékről az első c s á s z á r m a d á r - m e g f i g y e l é s e k e t Jánossy (1972) publi kálta Vertse 1939-es f e l m é r é s é b e n ez a tájegység, mint c s á s z á r m a d á r - é l ő h e l y , egyáltalán nem szerepelt. Czájlik (1985) az Aggteleki Nemzeti Park ( A N P ) jelenlegi, közel 20 000 h e k t á r o s t e r ü l e t é n 27 c s á s z á r m a d á r - é l ő h e l y é t regiszt rált. Ebből 24 az Aggteleki k a r s z t v i d é k e n , 3 pedig az É s z a k - b o r s o d i - d o m b v i d é k h e z t a r t o z ó fedett karsztos t e r ü l e t e k e n található. T o v á b b i élőhelyeket is jelez, ahol k o r á b b a n élt c s á s z á r m a d á r , az u t ó b b i é v e k b e n azonban kipusztult vagy legalábbis k é r d é s e s a j e l e n l é t e .
Vizsgálati terület A z Észak-borsodi-karszt h a z á n k egyik legészakibb fekvésű tája, mely közvetlenül az o r s z á g h a t á r m e n t é n t e r ü l el. M a g a az o r s z á g h a t á r nem t e r m é s z e t e s földrajzi h a t á r v o n a l , mivel a karsztvidék a h a t á r túlsó oldalán a G ö m ö r - t o r n a i - k a r s z t szlovákiai r é s z é b e n folytatódik. A z Aggteleki Nemzeti Park két t ö m b b ő l áll: Aggteleki-karsztból és Szalonnái-karsztból, melyeket a Bódva-völgye választ el e g y m á s t ó l . Ez M a g y a r o r s z á g legjellegzetesebb karsztvidéke. D é l n y u g a t i részén, az Aggte l e k - É g e r s z ö g vonaltól d é l r e a m é s z k ő a l a p k ő z e t r e kavicstakaró ü l e p e d e t t 57
(fedett karszt). A z átlagos tengerszint feletti m a g a s s á g 300-400 m . A magasabban fekvő r é s z e k e n éles gerincek helyett t ö b b n y i r e kisebb-nagyobb fennsíkokat találunk, melyeket s ű r ű n e l h e l y e z k e d ő tölcsér alakú m é l y e d é sek, az ú n . t ö b r ö k tesznek változatossá. A déli oldalak általában meredek, el karsztosodott, köves, sziklás lejtők. A klíma viszonylag h ű v ö s , az évi k ö z é p h ő m é r s é k l e t 8 °C alatt van. A z évi csapadékmennyiség 600-650 mm. A nemzeti park t e r ü l e t é n e k 75%-át borítják e r d ő k . Klimazonális e r d ő t á r sulás a gyertyános-tölgyes, Querco petraeae—Carpinetum), amely a fennsíkok egyes részein és a déli oldalakban m e l e g k e d v e l ő tölgyesbe Corno-Quercetum), illetve sajmeggyes k a r s z t b o k o r e r d ő k b e (Ceraso-Quercetum pubescentis), északi kitettségű oldalakban és á r n y a s völgyekben s z u b m o n t á n b ü k k ö s ö k b e (Melitti-Fagetum) megy át. A déli t e r ü l e t e k e n a cseres-tölgyesek (Qiiercetum petraeae-cerris) is megjelennek.
Vizsgálati módszerek 1986. f e b r u á r óta dolgozom a nemzeti p a r k n á l t e r m é s z e t v é d e l m i felügye lőként, a m u n k a i d ő m , illetve tavaszi-nyári h ó n a p o k b a n a szabad i d ő m j e l e n t ő s részét is terepen töltve. Zoológiai j e l l e g ű k u t a t ó m u n k á m nem kifejezetten a c s á s z á r m a d á r r a i r á n y u l t . M i n d e n é v b e n teljes r a g a d o z ó m a d á r - f e l m é r é s t v é g e z t e m , és végzek az A N P t e r ü l e t é n és k ö r n y é k é n egy 30 000 h e k t á r o s t e r ü l e t e n , szemmel tartva e k ö z b e n e g y é b r i t k á b b vagy s z ó r v á n y o s a n e l ő f o r d u l ó m a d á r f a j o k á l l o m á n y á t is. E n n e k e r e d m é n y e k é p pen sikerült m i n d e n é v b e n ú j , a d d i g ismeretlen c s á s z á r m a d á r - r e v i r e k e t is felderíteni. A fajjal való i s m e r k e d é s b e n sokat segített Czájlik Péter, akitől sok gyakorlati tanácsot kaptam. A z egyik általa szervezett m á t r a i c s á s z á r m a d á r - k u t a t ó t á b o r b a n is részt vehettem, ellátott szakirodalommal, sőt egy c s á s z á r m a d á r síppal is, t é r k é p e n bejelölte s z á m o m r a az A N P t e r ü l e t é n általa ismert császármadár-élőhelyeket. A c s á s z á r m a d á r k a k a s t e r r i t ó r i u m j e l z ő hangja egy nagyon vékony, jelleg zetes d a l l a m ú és r i t m u s ú sípolás. Ez emberi fül s z á m á r a nagyobb távolságból m á r nemigen észlelhető, és a m ú g y sem gyakran hallatja. Ez a tény a c s á s z á r m a d á r - á l l o m á n y pontos f e l m é r é s é t - m á s , szintén rejtett é l e t m ó d ú , de hangosabb m a d á r f a j o k k a l (pl. fürj, haris) szemben — nagyon m e g n e h e z í t i . A z e l m ú l t öt é v b e n m i n d ö s s z e négy alkalommal Figyeltem fel c s á s z á r m a d á r j e l e n l é t é r e a hangja alapján. Északi o r s z á g o k b a n — eredetileg a c s á s z á r m a d á r v a d á s z a t á h o z - kis f é m s í p o k a t készítenek, mellyel az említett sípolás u t á n o z h a t ó , és a m a d á r kellő t ü r e l e m m e l 5-10 m-es távolságra is b e c s a l o g a t h a t ó . Másfél éven át magam is p r ó b á l k o z t a m ezzel a m ó d s z e r r e l . Új élőhelyek, revirek felderítéséhez nem bizonyult igazán h a t é k o n y n a k - t ö b b száz p r ó b á l k o z á s b ó l m i n d ö s s z e egy ízben j á r t a m e r e d m é n n y e l —, azonban m á r felriasztott c s á s z á r m a d á r k a k a s o k visszacsalogatásához, közelebbi s z e m r e v é teléhez t ö b b ízben j ó szolgálatot tett. 58
Eredmények A l á b b i a k b a n k ö z r e a d o m az e l m ú l t öt év s o r á n (1986-90) az Aggteleki Nemzeti Park t e r ü l e t é r ő l összegyűlt c s á s z á r m a d á r - m e g f i g y e l é s e k e t . A 78 észlelésből 22 a t e r ü l e t e t j á r ó e r d é s z és t e r m é s z e t v é d ő kollégák (Balázs István, Buzetzky Győző, ifj D e m j é n Béla, Dienes T i b o r , Halmos Ferenc, H u d á k László, J ó n y e r S á n d o r , M a g u r a T i b o r , Sulyok József) megfigyelései, m e l y e k é r t e helyen m o n d o k köszönetet. Részletesen csak az é r d e k e s e b b i n f o r m á c i ó k a t ismertetem (zárójelben r ó m a i s z á m m a l jelzem a t e r r i t ó r i u m számát). Aggtelek: 23 megfigyelés 1. 1986. április 21-én a B a r a d l a - t e t ő n , 41 C e r d ő r é s z l e t felső r é s z é b e n b a r l a n g á s z o k a t á b o r h e l y ü k közvetlen közelében egy c s á s z á r m a d á r f é s z k e t találtak. Buzetzky Győző a zavarás miatt m á r valószínűleg r é g e b b e n elha gyott fészekből begyűjtötte az öt kihűlt tojást. (III) 2. 1987. árilis 6-án 8 ó r a 50 perckor 43 A e r d ő r é s z l e t b e n egy p á r t pillantok meg a földön. S í p o l á s o m r a a kakas felszáll az úttól mintegy 15 m é t e r r e levő tölgyfára, 6 m é t e r magasra. Innen figyel 5 percig, majd visszaszáll a bokrok közé a t y ú k h o z . (IV) 3. 1988. május 23-án 7 ó r a k o r a B a r a d l a - v ö l g y b e n , 41 C e r d ő r é s z l e t alján, egyik t ö b ö r szélén az út mellől egy p á r t riasztok fel. A kakas egyszer válaszol a s í p o l á s o m r a , és k é s ő b b is a közelben mozog. (III) 4. 1990. j ú n i u s elején 46 C e r d ő r é s z l e t felső részén, a gerinc közelében Leskó István egy t y ú k o t riasztott fel, és öt csibét látott elszaladni. (II) Jósvafő:
17 megfigyelés
1. 1987. április 14-én 17 ó r a 50 perckor a 3 C e r d ő r é s z l e t b e n és az út mellől egy c s á s z á r m a d á r k a k a s t riasztok fel, amely m é g feljebb száll. S í p o l á s o m r a r ö g t ö n felszáll egy fára, és o n n a n válaszol. A következő 15 percben felváltva s í p o l u n k , m i k ö z b e n a m a d á r kíváncsian r ö p k ö d k ö r ü l ö t t e m fáról fára, izgatottan keresve a hang forrását. K é s ő b b lejjebb száll, de m é g onnan is válaszol. (IV) 2. 1988. május 29-én 7 ó r a 30 perc k ö r ü l 2 A e r d ő r é s z l e t b o k o r e r d ő s részén, a tisztás alatt egy tyúk szaladgál a k ö z e l e m b e n (4-5 m é t e r r e ) halk, gyors, k o t y o g ó hangot hallatva. Valószínűleg kis fiókái lehettek, fészket nem találtam a k ö r n y é k e n . K é s ő b b lefelé száll, de csak 15-20 m é t e r r e . (VII) 3. 1990. május 21-én az Éles-hegy g e r i n c é n é l , 3 A e r d ő r é s z l e t keleti r é s z é b e n egy c s á s z á r m a d á r t y ú k r ö p p e n fel az út mellől h á r o m , fürjnél kisebb fiókával. A z o k is fölszállnak a fák á g a i r a , k e t t ő messzebb, a harmadik először csak t ő l e m 5 m é t e r r e , k é s ő b b o d é b b , ahol m á r szem elől vesztem. A fiókák feltételezett t a r t ó z k o d á s i helye alá telepedve figyeltem a tyúk viselkedését. A z n e m s o k á r a vissza is szállt a közelbe, és - i d ő n k é n t b u g y b o r é k o l ó hangot hallatva - egy kb. 30 m s u g a r ú k ö r b e n mozogva r ö p k ö d ö t t fáról fára. Ezalatt sikerült t ö b b diafelvételt is készíteni a m a d á r r ó l , majd m a g á r a hagytam a családot. M i n d e z kora d é l u t á n t ö r t é n t . (IV) 59
Császármadár-élőhelyek az Aggteleki Nemzeti Parkban Habitats of the Hasel Grouse in Aggtelek National Park Jelmagyarázat: 0 Jelenleg meglévő császármadár-élőhelyek m Az 1976. évi felméréskor császármadár-élőhelynek minősített területek, ahonnan a l< Imérés óta nincsenek császármadár-adatok 1 Régi császármadár élőhelyek, ahonnan az utóbbi 20 év során nem érkezett császármadár-megfigyelési adat Signs used: 0 jdaces of occurence of the Hazel Grouse for the present m sites regarded as habitats of the Hazel Grouse at the time of1976 census, and where species cannot befound since that time 1 a ncient habitats data on the species are not available for the last 20 years Szögliget: 8 megfigyelés 1. 1990. augusztus 7-én 18 ó r a 15 perckor a Kecskés-forrásnál tartózkod tam. 10 C erdőrészlet sziklás részéről egy c s á s z á r m a d á r k a k a s ereszkedett le a forrás közelébe. M o z d u l a t l a n n á merevedtem, s a m a d á r n e m s o k á r a odajött a patak mellé, tőlem 3-4 m é t e r r e . Csaknem 20 percig felváltva iszogatott és táp lálkozott, rövid szünetekkel, i d ő n k é n t b u g y b o r é k o l ó hangot hallatva. Közben egy örvös galamb (Columba palumbus) is leszállt inni nem messze. A rigók riasztó hangjára a c s á s z á r m a d á r k a k a s mozdulatlanul figyelt, majd megnyu godva újra inni kezdett. Mindezek után visszaszállt a sziklás oldalba. (V) 60
Bódvaszilas:
6 megfigyelés 1. 1990. j ú n i u s elején 20 A e r d ő r é s z l e t északi r é s z é b e n Dienes Tibor egy tyúkot figyelt meg öt csibével. (IV) Tornanádaska: 1 megfigyelés Szín:
6 megfigyelés Szinpetri:
5 megfigyelés 1. 1989. szeptember 28-án 4 E e r d ő r é s z l e t nyugati szélén, az ú t közelében egy r a g a d o z ó emlős által széttépett felnőtt c s á s z á r m a d á r tollaira bukkanok. (II) Teresztenye:
1 megfigyelés 1. 1990. május k ö z e p é n Hudák László 2 H e r d ő r é s z l e t keleti r é s z é b e n , egy hajdani m é s z é g e t ő kemence o l d a l á b a n c s á s z á r m a d á r f é s z k e t talált kilenc tojással. (I) Egerszög: 3 megfigyelés Trizs: 5 megfigyelés Szuhafő: 2 megfigyelés Szalonna:
1 megfigyelés A fenti megfigyelések alapján a mellékelt A N P - t é r k é p r e (I. ábra) felrajzol tam a jelenleg is lakott c s á s z á r m a d á r - é l ő h e l y e k hozzávetőleges helyét. 12 község h a t á r á b a n kereken 50 revirt sikerült e l k ü l ö n í t e n i a nemzeti park t e r ü l e t é n . X-szel jeleztem azokat az élőhelyeket, melyek az 1976-os felmérés alapján lakottnak bizonyultak, de az e l m ú l t öt é v b e n nem t ö r t é n t császárma d á r - m e g f i g y e l é s . A A-1 jelzett t e r ü l e t e k pedig a m é g r é g e b b e n lakottnak ismert e r d ő r é s z e k , ahonnan azonban az e l m ú l t 20 év s o r á n n e m k e r ü l t elő c s á s z á r m a d á r (6 élőhely). Összehasonlítva a 15 évvel ezelőtti és a mostani felmérés e r e d m é n y é t , első pillanatra pozitív k é p t á r u l elénk: A z A N P t e r ü l e t é n ma ismert császárma d á r - é l ő h e l y e k száma csaknem a d u p l á j a az 1976-os felmérés e r e d m é n y e k é p pen Czájlik Péter által f e l t é r k é p e z e t t lakott é l ő h e l y e k n e k . U g y a n a k k o r a 76-ban f e l m é r t 27 é l ő h e l y n e k csak a 3 7 % - á n , 10 revirben t ö r t é n t az elmúlt öt évben is c s á s z á r m a d á r - m e g f i g y e l é s . 61
A c s á s z á r m a d á r az élőhelyéhez e r ő s e n r a g a s z k o d ó faj, amely revirjét csak végső esetben, t ö b b n y i r e az ember drasztikus átalakító t e v é k e n y s é g é n e k (pl. nagy kiterjedésű tarvágások) h a t á s á r a hagyja el. M á r p e d i g az 1976-os é l ő h e l y e k e n azóta j e l e n t ő s erdészeti b e a v a t k o z á s o k nem t ö r t é n t e k . A két felmérés v é g e r e d m é n y e közötti kis (15%-os) átfedés t e h á t v é l e m é n y e m szerint i n k á b b csak arra utal, hogy egyik f e l m é r é s sem t e k i n t h e t ő teljesnek. A két felmérés összevetéséből a c s á s z á r m a d á r - á l l o m á n y a l a k u l á s á r a vonatko zóan m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é s e k e t levonni nem szabad. A jelenleg ismert viszonylag s ű r ű b b á l l o m á n y valószínűleg csak a r e n d s z e r e s e b b é vált terepi m e g f i g y e l é s e k n e k k ö s z ö n h e t ő . A z elkövetkező é v e k b e n m i n d e n bizonnyal további é l ő h e l y e k r ő l fog e l ő k e r ü l n i a faj. A z A N P t e r ü l e t é n e k jelenlegi c s á s z á r m a d á r - á l l o m á n y á t legalább 7 0 - 8 0 p á r r a b e c s ü l ö m . E n n e k teljes f e l m é r é s é h e z , az élőhelyek, revirek pontosabb f e l t é r k é p e z é s é h e z egy erre specializálódott k u t a t ó t á b o r k é t - h á r o m évi k u t a t ó m u n k á j á r a lenne szükség. A z e r d ő t e r v i adatok és saját helyszíneléseim alapján elkészítettem a c s á s z á r m a d á r által lakott e r d ő r é s z l e t e k leírását. Ebben az 1976-os Czájlikféle f e l m é r é s s o r á n az e r d é s z e k által pontosan jelzett lakott e r d ő r é s z l e t e k is szerepelnek. A z e r d ő r é s z l e t e k egyes j e l l e m z ő i n e k eloszlását grafikonokon s z e m l é l t e t e m (2-9. á b r a ) . A c s á s z á r m a d á r által lakott e r d ő r é s z l e t e k elemzéséből az alábbi következ tetések v o n h a t ó k le: — A c s á s z á r m a d á r nem k ö t ő d i k m e g h a t á r o z o t t e r d ő t á r s u l á s h o z , sőt, élő helyigénye m e g l e p ő e n nagy változatosságot mutat. A déli kitettségű, mere dek oldalak k a r s z t b o k o r e r d ő i t ő l az északi kitettségű, h ű v ö s klímájú b ü k k ö sökig, a száraz h e g y t e t ő k t ő l a nedves p a t a k v ö l g y e k i g szinte m i n d e n fás é l ő h e l y e n e l ő f o r d u l . A h a n g s ú l y sokkal i n k á b b a változatosságon van. A faj életfeltételeit táplálkozásbiológiaiai s z e m p o n t b ó l e l s ő s o r b a n az aljnövényzet változatos összetétele, b ú v ó h e l y s z e m p o n t j á b ó l pedig a felszín változatos t a g o z ó d á s a , t o v á b b á a faállomány k o r m e g o s z l á s a , a n ö v é n y z e t szintezettsége h a t á r o z z a meg. (Bergmann et. al. 1982). - Egy-egy c s á s z á r m a d á r l a k t a e r d ő r é s z l e t átlagosan 2,65 á l l o m á n y a l k o t ó fafajból áll, ami j ó c s k á n meghaladja a hazai e r d ő k r e j e l l e m z ő átlagos é r t é k e t . T e r e p i tapasztalataim alapján a t e r ü l e t j e l l e m z ő elegyfafajainak - r e z g ő n y á r (Populus tremula), cseresznye (Cerasus avium), v a d k ö r t e (Pyrus pyraster), j u h a r o k (Acer-sp.), magas kőris (Fraxinus excelsior), nyír (Betula pendula), h á r s a k (Tilia-sp.), b e r k e n y é k (Sorbus-sp.) — nagy része a l e g t ö b b császárma d á r l a k t a e r d ő r é s z l e t b e n e l ő f o r d u l . A nyír, r e z g ő n y á r , cseresznye, v a d k ö r t e , illetve a b e r k e n y é k k ü l ö n b ö z ő n ö v é n y i részei (rügy, hajtás, levél, virágzat vagy v i r á g r ü g y , t e r m é s ) a c s á s z á r m a d á r fontos t á p l á l é k á t képezik (Ivanter, 1957—59). A z á l l o m á n y a l k o t ó fafajok közül a g y e r t y á n (Carpinus betula) és a b ü k k (Fagus silvatica) r ü g y e és barkája, valamint a lucfenyő (Picea abies) tűlevelei és az e r d e i f e n y ő (Pinus silvestris) magja szerepel az étlapján (Ivanter 1959, Szügyi 1931).
62
2. ábra Fig. 2.
21,9
8,6 gk
'7,1
1,9 V.
50,5
tl
A császármadár-élőhelyek tengerszint feletti magasságának eloszlása Distribution of heights of Hasel Grouse s habitats above sea levél v — völgy (valley) gk = gerinc környéke (surroundings ofridge) tf = töbrös fennsík (dolina uplancl) o = hegyoldal, domboldal (mountain-side) tv = töbrös völgy (dolina valley)
3. ábra Fig. 3.
19,0% j NY-
13,87. DNY
A császármadár által lakott erdőrészietek kitettségének megoszlása Variation in exposure ofparts of forest inhabited by Hazel Grouses év year 4. ábra Fig. 4.
1-10 11 -20
CL
21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 101-110
tL 20
30
40
A császármadár által lakott erdők átlagos korának eloszlása Average age-distribution of forests inhabited by Hazel Grouses 63
5. ábra Fig. 5.
30% 20
10
0
10 20 30 40 50 6 0
70 80 90 100
záródás closing
A faállományok záródásának megoszlása Distribution of closing of the tree populations
6 ábra Fig. 6.
80
70
60
50
40
30
20
10
KTT GY MoT B
CS MK
LF MJ EF FF KST VF RNY VT KH SM
A
ME DF
Egyes fafajok előfordulása állományalkotóként (elegyarány 5= 10%) a császármadárlakta erdőkben Proportion of the various tree species in forests inhabited by Hazel Grouses (mix ratio ^ 10%) Jelmagyarázat a 7. ábránál To signs.: see Fig. 7. 64
7. ábra %
7
so %
-
í 40
30
20
10
I
_ l KTT
GY
MoT
LF
B
EF
KST
I
I
-
CS
FF
. VF
Egyes fafajok előfordulási aránya fő fafajként (elegyarány 5= 40%) Proportion of tree species as dominant ones (mix ratio ^ 40%) KTT = kocsánytalan tölgy (Quercus petrae) GY = gyertyán (Carpinus betulus) MoT = molyhos tölgy (Quercus pubescens) LF — lucfenyő (Picea abies) B = bükk (Fagus silvatica) EF = erdei fenyő (Pinus silvestris) KST = kocsányos tölgy (Quercus robur) CST = csertölgy (Quercus cerris) FF = feketefenyő (Pinus nigra) VF = vörösfenyő (Larix decidua)
8. ábra Fig. 8.
kbe mk
T
CS-KTT GY-KTT B pm E
20
30
40%
A természetes erdőtársulások, illetve a fenyőtelepítések (satírozott rész) aránya a császármadár által lakott erdőrészleteknél Proportion of natural forest associations and pine plantages (hatched part), resp., in parts of forest inhabited by Hazel Grouses kbe = sajmeggyes karsztbokorerdő (Ceraso-Quercetum pubescentis) mk T = melegkedvelő tölgyes (Corno-Quercetum pubescenti-petraeae) CS—KTT = cseres-kocsánytalan tölgyes (Quercetum petraeae-cerris) GY—KTT = gyertyános-kocsánytalan tölgyes (Querco petraeae-Carpinetum) B — szubmontán bükkös (Melitti-Fagetum silvaticae) pm E = patak menti égeres (Alnetum glutinosae-incanae) 65
9. ábra
FT VG
cr
10
20
30
1.0
50
A császármadár állal lakott erdőrészletek elsődleges rendeltetésének megoszlása az erdőtervek besorolásai alapján Distribution of primary function of parts offorest inhabited by Hazel Grouses according to the listing of the forestation plans FT — fatermesztés (forestry) VE = talajvédelem (soil protection) TV = természetvédelem (natúre conservancy) VG = vadgazdálkodás (game Management) Czájlik (1979) szerint h a z á n k b a n „a c s á s z á r m a d á r szigetszerű elterjedése közel azonos a b ü k k szigetszerű elterjedésével", illetve „az északi h e g y v i d é ken a c s á s z á r m a d á r elterjedési t e r ü l e t e az ü d e , f é l n e d v e s - n e d v e s b ü k k t e r m ő h e l y e k e n optimális". Saját vizsgálataim, az Aggteleki Nemzeti Park t e r ü l e t é n végzett megfigyeléseim ezt nem támasztják alá. A b ü k k itt fő fafajként csak a c s á s z á r m a d á r által lakott e r d ő r é s z l e t e k 4 % - á b a n fordul elő. B á r a g y e r t y á n fő fafajként való magas (22%-os) előfordulási a r á n y a arra utal, hogy a k o r á b b i szakszerűtlen e r d ő m ű v e l é s k ö v e t k e z t é b e n a g y e r t y á n t ö b b helyen a b ü k k ö t is visszaszorította, egy-két b ü k k ö s t e r m ő h e l y r e pedig lucfenyőt telepítettek, mindennek figyelembevételével a b ü k k - t e r m ő h e l y e k itt a c s á s z á r m a d á r l a k t a e r d ő r é s z l e t e k 10%-át sem teszik k i . A b ü k k az aggteleki k a r s z t v i d é k e n csak e x t r a z o n á l i s a n , szigetszerűen — északi kitett ségű oldalakban, ü d e völgyekben, t ö b r ö k alján - fordul elő, a c s á s z á r m a d á r élőhelyek azonban nem k ö t ő d n e k szorosan ezekhez a szigetszerű e l ő f o r d u l á sokhoz. A nemzeti park d é l n y u g a t i r é s z é n , a fedett karszton a b ü k k egyáltalán nem honos, c s á s z á r m a d á r - é l ő h e l y e k azonban itt is vannak. A z A N P t e r ü l e t é n a c s á s z á r m a d á r által lakott e r d ő r é s z l e t e k n e k m á r j e l e n t ő s e b b részét (37,6%) alkotja a t e r ü l e t zonális e r d ő t á r s u l á s a , a gyertyá nos-tölgyes. A z é l ő h e l y e k n e k csaknem a felén azonban a sajmeggyes-molyhos-tölgyes k a r s z t b o k o r e r d ő k , m e l e g k e d v e l ő tölgyesek vagy cseres-tölgye sek d o m i n á l n a k . Ezek e g y ü t t e s a r á n y a 49,7%-ot tesz k i . M i n d e z a viszonylag d ú s cserjeszinttel m a g y a r á z h a t ó , amely a b ü k k ö s ö k k e l és gyertyános-tölgyesekkel szemben ez u t ó b b i e r d ő t á r s u l á s o k r a j e l l e m z ő , s ami r é s z b e n alacsony z á r ó d á s u k n a k ( k a r s z t b o k o r e r d ő ) , r é s z b e n a tölgyek jobb f é n y á t e r e s z t ő - k é p e s s é g é n e k k ö s z ö n h e t ő . A d ú s cserjeszint a császárma d á r n a k részben b ú v ó h e l y é ü l , r é s z b e n táplálékbázisul szolgál. Olyan - ezek ben az e r d ő t á r s u l á s o k b a n gyakori — cserjefajok, mint a m o g y o r ó (Corylus avellana), k e c s k e r á g ó k (Euonymus sp.), vadrózsafajok (Rosasp.), szeder (Rubus fruticosus), b o r ó k a (Juniperus communis), somok (Cornus sp.), g a l a g o n y á k (Crataegus sp.), sóskaborbolya (Berberis vulgaris), bodza (Sambucus nigra) a c s á s z á r m a d á r t á p l á l é k á n a k j e l e n t ő s h á n y a d á t képviselik (Bergmann et al, 1982). A m o g y o r ó barkája, r ü g y e r é v é n télen és kora tavasszal fontos 66
táplálék, a k e c s k e r á g ó n a k a szárát, kocsányát, többi fajnak f ő k é p p a t e r m é s é t fogyasztja (Ivanter 1959, Szügyi 1931). A cserjeszintet, mint b ú v ó h e l y e t s ű r ű , fiatalos e r d ő r é s z e k , fenyőtelepíté sek is helyettesíthetik. M i n t Czájlik (1979) is megállapítja, a l u c f e n y ő - é s m á s fenyőfajok - megfelelő t e r m ő h e l y r e , kis foltokban vagy szórványos elegyfajk é n t telepítve, e l s ő s o r b a n téli b ú v ó h e l y k é n t j ó szolgálatot tesz a császárma d á r n a k . Kiterjedtebb, t ö b b h e k t á r o s l u c f e n y ő - m o n o k u l t ú r á k létrehozása azonban - mely az e l m ú l t é v t i z e d e k b e n az A N P t e r ü l e t é n sem volt ritka megengedhetetlen a faj fennmaradt élőhelyein, mivel az - z á r ó d á s a u t á n minden ő s h o n o s cserje- és lágyszárúfajnak, s ezáltal a c s á s z á r m a d á r n a k is m e g s z ü n t e t i az életfeltételeit. A c s á s z á r m a d á r l a k t a e r d ő r é s z l e t e k kitettségének eloszlását m u t a t ó 3. á b r a is j ó l szemlélteti, hogy az A N P t e r ü l e t é n a c s á s z á r m a d á r i n k á b b a délies kitettségű t e r ü l e t e k e r d ő t á r s u l á s a i t részesíti e l ő n y b e n az északi kitettségű b ü k k ö s ö k k e l , illetve gyertyános-tölgyesekkel szemben, mivel u t ó b b i a k b a n a v é d e l m e t nyújtó cserjeszint a nagyobb á r n y a l t s á g miatt t ö b b n y i r e hiányzik. ( É N y - É - É K e g y ü t t e s e n 24,5%, D N y - D - D K e g y ü t t e s e n 47,1%) A tengerszint feletti m a g a s s á g és a t e r ü l e t átlagos lejtése közvetlen m e g h a t á r o z ó t é n y e z ő k é n t nem játszik szerepet. A f a á l l o m á n y o k z á r ó d á s á n a k alacsony á t l a g é r t é k e (69%) is mutatja a c s á s z á r m a d á r v o n z ó d á s á t a ritkásabb, d ú s cserjeszinttel r e n d e l k e z ő e r d ő k höz. Egy-egy c s á s z á r m a d á r - r e v i r e n belül is általában a szárazabb hegyoldaltól, hegytetőtől az ü d é b b völgyig változik a terepjellege, ezáltal a t e r ü l e t többféle e r d ő t á r s u l á s t m a g á b a foglal. A m é s z k ő f e n n s í k o k o n az ü d é b b völgyeket a t ö b r ö k h a s o n l ó m i k r o k l í m á j ú , m é l y e b b részei helyettesítik. N y á r o n , melegebb ó r á k b a n — t ö b b n y i r e r e v i r j ü k n e k ezeken a h ű v ö s e b b részein találkozhatunk a madárral. A c s á s z á r m a d á r által lakott e r d ő r é s z l e t e k f a á l l o m á n y á n a k átlagos kora (4. ábra) ö n m a g á b a n szintén nem m e g h a t á r o z ó tényező. A m a d á r — a friss t a r v á g á s o k kivételével - gyakorlatilag mindegyik korosztályban e l ő f o r d u l . A h a n g s ú l y itt is a változatosságon, v e g y e s k o r ú s á g o n van. Minél változatosabb egy 2 0 - 3 0 h e k t á r o s t e r ü l e t f a á l l o m á n y á n a k korosztálymegoszlása, a n n á l t ö b b esély van rá, hogy a c s á s z á r m a d á r élőhelyül választja. Fentiek alapján világossá válik, hogy a nagy kiterjedésű t a r v á g á s o k k a l , e g y k o r ú és t ö b b n y i r e egy fafajból álló e r d ő r é s z l e t e k kialakításával d o l g o z ó n a g y ü z e m i e r d ő g a z d á l k o d á s m i é r t okozta a c s á s z á r m a d á r e l t ű n é s é t h a z á n k hegyvidéki e r d ő t e r ü l e t e i n e k nagy részén. H o g y az Aggteleki-karszton egy ilyen viszonylag e r ő s p o p u l á c i ó fennmaradhatott, az e l s ő s o r b a n a karsztvi d é k r e n d k í v ü l változatos terepi a d o t t s á g a i n a k , a n e h é z terepviszonyoknak és a gyenge f a t e r m ő k é p e s s é g ű t e r m ő h e l y e k magas a r á n y á n a k k ö s z ö n h e t ő , ami a t e r ü l e t j e l e n t ő s r é s z é n a k a d á l y o z t a és g a z d a s á g t a l a n n á tette a n a g y ü z e m i e r d ő g a z d á l k o d á s t . A c s á s z á r m a d á r által lakott e r d ő r é s z l e t e k nagy része (jelenleg 71 %-a) védelmi-talajvédelmi vagy t e r m é s z e t v é d e l m i r e n d e l t e t é s ű , s ez az a r á n y a j ö v ő b e n r e m é l h e t ő l e g csak n ő n i fog (9. á b r a ) . A nemzeti park t e r ü l e t é n belül is é r z é k e l h e t ő , hogy a c s á s z á r m a d á r - é l ő h e l y e k s ű r ű s é g e 67
nagyjából fordított a r á n y b a n van az elsődlegesen, ma is a fatermesztést szolgáló e r d ő r é s z l e t e k a r á n y á v a l . A h o l m é g ma is intenzív n a g y ü z e m i g a z d á l k o d á s folyik (pl. Észak-borsodi d o m b v i d é k ) , ott lenne a l e g s ü r g ő s e b b a m é g s z ó r v á n y o s a n e l ő f o r d u l ó c s á s z á r m a d á r p á r o k felmérése, élőhelyeik f e l t é r k é p e z é s e és figyelemmel kísérése (esetenként a t e r ü l e t e k v é d e t t é nyilvánítása). A c s á s z á r m a d á r f e n n m a r a d á s á t t e h á t egy-egy t e r ü l e t e n l e g f ő k é p p az intenzív n a g y ü z e m i e r d ő g a z d á l k o d á s , a nagyobb kiterjedésű, t ö b b h e k t á r o s tarvágások alkalmazása, az e r d ő k e g y k o r ú és elegyetlen kultúr-ökoszisztém á k k á alakítása, illetve tájidegen fafajokkal való ú j r a e r d ő s í t é s e veszélyezteti. Ez a következő m ó d s z e r e k k e l k ü s z ö b ö l h e t ő k i : 7. A m é g t e r m é s z e t s z e r ű e r d ő k k e l borított t e r ü l e t e k óvásával, é r i n t e t l e n ü l hagyásával. (Ez i n k á b b csak a fokozottan v é d e t t t e r ü l e t e k e n , valamint a talajvédelmi r e n d e l t e t é s ű e r d ő r é s z l e t e k b e n valósítható meg.) 2. A h o l m é g a faállomány jelenlegi összetétele ezt l e h e t ő v é teszi, tarvágás és m e s t e r s é g e s erdőfelújítás helyett t e r m é s z e t e s felújítási m ó d o k - fokozatos felújítóvágás, szálalóvágás, szálalás - alkalmazásával. 3. A z É s z a k - A m e r i k á b a n - eredetileg é p p e n az ott honos fajdfélék k i p u s z t u l á s á n a k m e g a k a d á l y o z á s a é r d e k é b e n kikísérletezett - j ó l bevált, és ma m á r sok helyen alkalmazott, Czájlik (1986b) által n á l u n k is javasolt m ó d s z e r bevezetésével. Ennek l é n y e g e , hogy egy-egy 2 0 - 3 0 h e k t á r o s t e r ü l e t e n belül kis kiterjedésű — m a x i m u m 1,2 h e k t á r o s — t a r v á g á s o k a t alkalmaznak, melyek végrehajtása m o z a i k s z e r ű e n és 5-10 éves időbeli eltolódásokkal, ciklikusan t ö r t é n i k . Ezzel a technológiával a k o r á b b i nagy t e r ü l e t ű t a r v á g á s o k k ö v e t k e z t é b e n kialakult e g y k o r ú , elegyetlen á l l o m á n y o kat a t e r m é s z e t e s e r d ő k h ö z közelebb álló elegyes, ellenállóbb, s mindamellett g a z d a s á g o s e r d ő v é alakítják. ( A z e r e d m é n y egy é v t i z e d e n belül a fészkelő fajdfélék e g y e d s z á m á b a n is jelentkezett, amely u g r á s s z e r ű e n m e g n ő t t . ) 4. Fatermesztési célú e r d ő r é s z l e t e k b e n nagyobb t e r ü l e t ű - de m a x i m u m 5 h e k t á r o s (!) - t a r v á g á s o k esetén h a g y á s f a - c s o p o r t o k és — f ő k é p p elegy fafajokból - hagyásfák kijelölésével, m e g h a g y á s á v a l , mivel így s z ű k e b b t e r ü l e t e n belül is biztosított a faállomány elegyessége és bizonyos fokú korosztálymegoszlása. T e r m é s z e t e s e n egyik m ó d s z e r sem csak a c s á s z á r m a d á r v é d e l m e szem pontjából lenne indokolt erdeinkben, és a l k a l m a z á s u k nem csak a v é d e t t t e r ü l e t e k e n lenne ökológiai és tájvédelmi s z e m p o n t b ó l kívánatos! T o v á b b elemezve a c s á s z á r m a d á r f e n n m a r a d á s á t veszélyeztető tényező ket, szólni kell t e r m é s z e t e s ellenségeiről. A r a g a d o z ó e m l ő s ö k közül a nemzeti park erdeiben gyakori a r ó k a (Canis vulpes), a borz (Meies meles), nem ritka a nyest (Martes foina), a nyuszt (Maries martes) és a vadmacska (Felis silvestris) sem, sőt, az u t ó b b i é v e k b e n m á r a farkas (Canis lupus) is újra á l l a n d ó vadfajnak t e k i n t h e t ő , és a h i ú z (Lynx lynx) is e l ő f o r d u l . B á r c s á s z á r m a d á r vagy annak tojásos fészekalja és fiókái elvileg mindegyik említett r a g a d o z ó étlapján szerepelhet, az öt év s o r á n csak egy alkalommal találtam a t e r ü l e t e n r a g a d o z ó e m l ő s által széttépett c s á s z á r m a d á r t o l l m a r a d v á n y a i t . O r s z á g o s 68
viszonylatban a nemzeti park r a g a d o z ó m a d á r - á l l o m á n y s ű r ű s é g e magasnak m o n d h a t ó (20 000 h e k t á r o n p l . 25 p á r héja [Accipiter gentilis] fészkel), f e l m é r é s e i m s o r á n azonban t ö b b száz begyűjtött r a g a d o z ó m a d á r - t é p é s b ő l egy sem utalt c s á s z á r m a d á r - z s á k m á n y o l á s r a . Czájlik (1979) a v a d d i s z n ó t (Sus scrofa) jelöli meg, mint a c s á s z á r m a d á r legfőbb t e r m é s z e t e s ellenségét, mely a fészekaljak j e l e n t ő s részét elpusztítja. E r r e v o n a t k o z ó a n k o n k r é t megfigyeléseim nincsenek. A v a d d i s z n ó az A N P t e r ü l e t é n is gyakori nagyvad, de létszáma az e l m ú l t évek s o r á n talán valamelyest apadt, de legalábis stagnált. A c s á s z á r m a d á r - f e l m é r é s e r e d m é nye azt jelzi, hogy egy összefüggő, nagyobb létszámú c s á s z á r m a d á r - p o p u l á ció m i n d a r a g a d o z ó k , m i n d pedig a v a d d i s z n ó k által okozott kártételt k é p e s k o m p e n z á l n i . T e r m é s z e t e s e n a v a d d i s z n ó á l l o m á n y l é t s z á m á n a k csökken tése t o v á b b r a is szükséges. (Ebbe ma m á r a farkasok is besegítenek.) K ó b o r kutyák, m a c s k á k k á r t é t e l e i n k á b b csak a lakott t e r ü l e t e k k ö r n y é k é n j ö h e t szóba. Ezeket a forgalmasabb helyeket azonban — mint a t é r k é p is mutatja a c s á s z á r m a d á r eleve kerüli. A c s á s z á r m a d á r - p o p u l á c i ó k f e n n m a r a d á s a s z e m p o n t j á b ó l az emberi zavarás is fontos t é n y e z ő . A z A N P t e r ü l e t é n a turistaforgalom ma m é g nem j e l e n t ő s , a t u r i s t á k elsősorban a barlangokat látogatják. A z erdei turizmus a turistautakra k o r l á t o z h a t ó . A helybeli lakosság j e l e n t ő s része k ö t ő d i k az e r d ő h ö z tűzifabeszerzés, g o m b á s z á s , erdei g y ü m ö l c s ö k és g y ó g y n ö v é n y e k gyűjtése, agancsozás stb. r é v é n , azonban ezeknek a t e v é k e n y s é g e k n e k a fő szezonja nem esik egybe a c s á s z á r m a d á r költési idejével, így s z a p o r o d á s á r a nézve k ü l ö n ö s e b b veszélyt nem jelente nek. C s á s z á r m a d á r - é l ő h e l y e k e n a j ó v á h a g y o t t erdei m u n k á k a t (tisztítások, gyérítések stb.) eleve az őszi-téli h ó n a p o k r a k o r l á t o z z u k . Czájlik (1986) a c s á s z á r m a d á r zárt téri tenyésztését, a veszélyeztetett fészekaljak begyűjtését és kikeltetését, s a kinti á l l o m á n y o k zárt t é r b e n felnevelt egyedekkel való rendszeres feldúsítását is javasolja. V é l e m é n y e m szerint az elképzelés e r e d m é n y e s végrehajtását t ö b b t é n y e z ő e r ő s e n k é r d é sessé teszi. A következő k é r d é s e k m e r ü l n e k fel: — K i fogja megkeresni a c s á s z á r m a d á r f é s z k e k e t ? A z e l m ú l t öt év s o r á n az A N P t e r ü l e t é n m i n d ö s s z e k é t megtalált fészekaljról s z e r e z t ü n k t u d o m á s t . 1990 tavaszán a zárt téri keltetés kikísérletezéséhez feladatul szabták a nemzeti park ő r s z o l g á l a t á n a k egy vagy két császármadár-fészekalj begyűjté sét. A terv nem valósult meg, mivel k é t - h á r o m hetes intenzív keresés e l l e n é r e sem sikerült fészket találni. — H a a fészkek felkutatása e r e d m é n y e s e b b lenne, minek alapján lehetne e l d ö n t e n i , hogy „veszélyeztetett"-e a fészekalj? A z e l ő r e l á t h a t ó veszélyeztető t é n y e z ő k egy fokozottabban v é d e t t faj e s e t é b e n elvileg k i k ü s z ö b ö l h e t ő k . Ismert c s á s z á r m a d á r - é l ő h e l y e k e n az intenzívebb fészekkereséssel - ami automatikusan zaklatással j á r - nem á r t a n á n k - e i n k á b b a vadon élő állo mánynak? — E r e d m é n y e s keltetés és fiókanevelés e s e t é n sincs garancia arra, hogy a zárt t é r b e n felnevelt c s á s z á r m a d a r a k kint a t e r m é s z e t b e n é l e t k é p e s e k lesznek, és el tudják k e r ü l n i a rájuk leselkedő veszélyeket. A sikeres
69
visszavadítás m á s pusztulófélben lévő, végső esetben zárt t é r b e n tenyésztett fajoknál is a legnehezebben m e g o l d h a t ó p r o b l é m a . A z Aggteleki Nemzeti Park t e r ü l e t é n t e h á t jelenleg is egy viszonylag nagyobb létszámú c s á s z á r m a d á r - p o p u l á c i ó él, melynek f e n n t a r t á s a , sőt, gyarapítása megfelelő - közvetett - m ó d s z e r e k k e l , korlátozásokkal is bizto sítható. Ehhez szükséges az élőhelyek m é g pontosabb ismerete, f e l t é r k é p e z é se. Biztató az á l l o m á n y f e n n m a r a d á s á r a nézve, hogy nem egy elszigetelt p o p u l á c i ó r ó l van szó: az Aggteleki-karszt c s á s z á r m a d á r - á l l o m á n y a déli, d é l n y u g a t i i r á n y b a n az É s z a k - b o r s o d i - d o m b v i d é k , nyugat és észak felé a G ö m ö r - t o r n a i - k a r s z t szlovákiai r é s z é n e k c s á s z á r m a d á r - p o p u l á c i ó j á v a l áll közvetlen kapcsolatban. Ez u t ó b b i szintén v é d e t t t e r ü l e t (Szlovák Karszt T á j v é d e l m i Körzet), mely az Aggteleki Nemzeti Parkkal e g y ü t t , mint Bioszféra R e z e r v á t u m n e m z e t k ö z i v é d e t t s é g e t is élvez.
Irodalom - References Bergmann, H. et. at. (1982): Das Haselhuhn. Die Neue Brehm Bücherei, 77 Bd. A . Zvemsen Verlag, Wittemberg Lutherstadt p. 196. Czájlik P. (1978): Adatok a császármadár (Tetrastes bonasia L.)-populáció magyaror szági helyzetéről, ökológiai viszonyairól. Med. Táj. 3.: 22-25. Czájlik P. (1979): A császármadár - Tetrastis bonasia L. - az Északi-középhegységben. Fol. Hist. Nat. Mus. Matraensis. 5: 107-129. Czájlik P. (1985): A császármadár (Tetrastes bonasia L.) élőhelyei az 1976-os országos kérdőíves felmérés és annak ellenőrzése alapján. Aquila, 92: 113-129. Czájlik P. (1986): Gondolatok a teljes értékű erdőkről és erdőink rekonstrukciójáról. Természetvédelem, 10. sz. Czájlik P. (1986): Javaslat az Aggteleki Nemzeti Park területén létesítendő császármadár-génrezervációra. Kézirat. Ivanter, E. V. (1962): Zur Biologie des Haselhuhns in Kardien. Ornitológia, 4: 87—98. Jánossy, D. (1972): Faunatörténeti és jelenlegi adatok a császármadár (Tetrastes bonasia L.) előfordulásához Magyarországon. Aquila, 78-79; 153-156. Szügyi Gy. (1927): A császármadár. Nimród, 1927: 665. Szügyi Gy. (1931): Miért nem szaporodik el nálunk a császármadár? Nimród, 1931: 75. Vásárhelyi I, (1959): Császármadár a Bükkben. Magyar Vadász, 7: 15-18. Vásárhelyi I. (1963): A császármadár megfogyatkozásának oka. Kézirat. Vertse A. (1939): A császármadár elterjedése Csonka-Magyarországon. Aquila, 42-45:227-239.
A szerző címe: Varga Zsolt Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága Jósvafő Pf. 6. 3758 70
HAZEL GROUSE (TETRASTES BONASIA L. 1758.) POPULATION OF THE AGGTELEK NATIONAL P A R K Zsolt Varga
The only representative of the f amily Tetraonidae occuring in Hungary is Hazel Grouse. Since the species is close to extinction in Hungary, it is under strict protection. Ensuring the survival of the domestic population and promoting its propagation are important tasks of nature conservancy. According to this survey one of the most vitai Hazel Grouse populations occurs in the North-Borsod karstic area. This paper presents the habitats of the Hazel Grouse, its ecological requirements, the risk factors and management to be realized. These last decades Péter Czájlik and his team have conducted a systematic and multi-purpose research on the local life conditions of this species. Occurence of Hazel Grouse in the North Mountain-range was evidenced by a questionary census in 1976. The North-Borsod karstic area is one of the northest region of Hungary situating directly along the frontier. The National Park itself was established in 1985 and it consists of two blocks: the Aggtelek Karst and the Szalonna Karst separated from one anotherby Bódva valley. Its area comprises 19 708 hectares with 75% shareof forest. These last Five years (1986—1990) a total of 78 Hazel Grouse observations have been recorded during field work and on the basis of personal Communications. Based on this around 50 reviers being still inhabitated can be distinguished in the boundaries of 12 villages (Fig. 1). This is nearly double of these habitats mapped by Czájlik as a result of the census in 1976. But observations have been conducted only in 37% of 27 habitats surveyed in 1976 these last five years. Final results of the two surveys and their overlapping may suggest that none of them can be accepted exact. The present Hazel Grouse population of the A N P may amount to at least 70-80 pairs. No long-term conclusions can be drawn from the comparison of the two surveys since the present relatively more abundant population may only be attributed to more regulär field visits. Characteristics of parts of forest inhabitated by Hazel Grouses are illustrated in Figs. 2-9. The Hazel Grouse habitats are not connected with definite forest communities on the contrary, they are rather varied. Life conditions of the species is primarly determined by underwood composition and configuration of the surface in respect of feeding-biology and shelter, resp., as well as age-distribution of the tree population and strata of vegetation (dense shrub Stratum). That is why large-scale sylviculture with extensive clear-felling and creation of parts of forest without shrub Stratum has contributed to the extinction of Hazel Grouse in the major part of the highland forest areas. These adverse effects may be eliminated by adequate restrictions and special management and reforestation methods, at least in the protected areas. Though the various mammalian and avian predatory species occur here in relatively high number at national levél, the primary predator of the grouse nestfuls, the wild boar is frequent here, the survey revealed that concentrated Hazel Grouse 71
population of higher abundance tould compensate the losses due to natural predators. In the area of the Aggtelek National Park there is still living a relatively abundant population of Hazel Grouses that can be conserved, even multiplied using adequate - indirect - methods and restrictions. These require exact knowledge of habitats. Concerning survival of the population, it is promising that this colony is not an isolated one. The Hazel Grouse population of the Aggtelek Karst is directly related to the population of the North Borsod hilly southwards and southwestwards and that of the Slovakian part of the Gömör-Torna Karst, westwards and northwards. This latter is also under protection (Slovakian Karst Landscape Protection Area) which together with the Aggtelek National Park, as a Biosphere Reserve, enjoys internatio nal protection, too.
72
