Foglalkoztatási terhek és adókulcsok Elemzésünkben arra teszünk kísérletet, hogy a foglalkoztatási költségeknek a módosított adótörvényekbıl következı ez évi és lehetséges jövı évi változásait áttekintsük. Emellett rövid kitekintést teszünk az európai országok lineáris és progresszív jövedelemadóztatási gyakorlatára.
A foglalkoztatás költsége, mint versenyképességi tényezı Az ország gazdasági versenyképességének összetevıi A különbözı országok gazdasági versenyképességének megítélésével kapcsolatos kérdéseknek a világban nagy irodalma van. Számtalan összetevıje van annak, hogy egy befektetési döntés megítélésénél az üzletemberek milyen objektív, illetve szubjektív körülményeket mérlegelnek. Ezek a legtágabban vett társadalmi, politikai gazdasági környezet milyenségétıl a konkrét jogszabályi, infrastrukturális feltételek vizsgálatáig terjedhet. Többnyire elfogadottnak tekinthetı az a vélekedés, hogy az adórendszer milyensége, ezen belül az adó mértéke csak egy versenyképességi tényezı a sok közül. A Világbank „Doing Business”1 címmel évrıl évre közzéteszi azt az összehasonlító elemzését, amelyben egységes módszertan alapján, elıre meghatározott indikátorok segítségével rangsorolja a világ országait a versenyképesség szempontjából, külön figyelve azokra a pozitív vagy negatív elmozdulásokra, amelyek az egyes országokban az elızı évhez képest tapasztalhatók. Az általuk alkalmazott rangsorolási szempontok a következık: − a vállalkozás indítása (Starting a Business) − az építési engedélyezéssel való foglalkozás (Dealing with Construction Permit) − az ingatlan-nyilvántartás (Registering Property) − a hitelhez jutás (Getting Credit) − a befektetık védelme (Protecting Investors) − az adófizetés (Paying Taxes) − a határon átnyúló kereskedelem (Trading Across Borders) − a szerzıdések betartatása (Enforcing Contracts) − a vállalkozás megszőntetése (Closing a Business) A „Paying Taxes” témakörében értékelt adók és járulékok a következık: a nyereségvagy társasági jövedelemadó, a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékok és munkát terhelı adók, az ingatlan-adó, az ingatlan átruházási adók, az osztalék adója, a tıkenyereség-adó, a pénzügyi tranzakciók adója, a hulladékgyőjtési adók, a gépjármő- és az útadók és minden más kisebb adók és díjak. Ezen adókkal kapcsolatban mérik az adófizetés gyakoriságát, az adókkal kapcsolatos adminisztrációra fordított idıt, a nyereségadó, a társaságot a foglakoztatással kapcsolatban terhelı adók és járulékok, valamint egyéb adók mértékét. Az ország gazdasági versenyképességének megítélésében a világszerte alkalmazott standardok szerint tehát az adózás egy tényezı a sok közül, de az adózási kérdések vizsgálatán belül nem 1
Ld.: http://www.doingbusiness.org/data/exploreeconomies
1
foglalkoznak azzal, hogy a munkavállalók vagy a vállalkozások tulajdonosai milyen mértékő adót fizetnek a magánszemélyként megszerzett jövedelmük után. Munkaerıköltség és adóék Az elıbbieket némileg finomítva mégsem mondhatjuk azt, hogy a személyi jövedelemadó mértéke közömbös a foglalkoztatás szempontjából. A foglalkoztatott által fizetett jövedelemadó beépül a foglalkoztatási költségbe, s jelentıs módon befolyásolhatja annak mértékét. Tekintettel arra, hogy a munkavállalók a nettó keresetben érdekeltek, a korábbinál magasabb mértékő személyi jövedelemadó ugyanolyan mértékő nettó jövedelem biztosításához magasabb bruttó kereset kifizetését követeli meg a munkáltatótól. (Természetesen ez függ a munkaerı-piaci helyzettıl, a munkavállalók érdekérvényesítési képességétıl, az esetleges állami „ráhatástól” stb.) Mielıtt a magyarországi munkaerıköltségek alakulását vizsgálnánk, nézzük, milyen pozíciónk van (volt) ezen a téren Európában (1. sz. ábra). 1. sz. ábra.
A teljes átlagos havi munkaerıköltség 2007 5000 4500 4000
Euró/hó
3500 3000 2500 2000 1500 1000
Luxembourg
Sweden
Denmark
United Kingdom
France
Belgium
Germany
Austria
Spain
Finland
Cyprus
Slovenia
Portugal
Malta
Hungary
Czech Republic
Estonia
Poland
Slovakia
Lithuania
Latvia
Bulgaria
0
Romania
500
Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps00174&plugin=1
A 2007-es adatok szerint a magyar átlagos munkaerıköltség közel 3,8-szerese a bolgárnak, kétszerese a románnak, de csak 14%-kal több a szlovák és 6%-kal a lengyeltıl, ugyanakkor a cseh munkaerıköltségnek csak 88%-a, a szlovénnek pedig nem egészen 59%-a. Jelentısen alacsonyabb ugyanakkor a fejlett európai országoktól, mert a magyar munkavállalók foglalkoztatási költsége 27-28%-a a finn, az osztrák és a német, negyede a francia, a belga és az egyesült királyságbeli és 22-23%-a a dán és a svéd alkalmazottakénak.
2
Ha néhány kiválasztott ország példáján vásárlóerı-paritáson vizsgáljuk a munkaerı költségeit, némileg árnyaltabb képet kapunk (2. számú ábra). 2. sz. ábra
Foglalkoztatási költség és összetétele 2009 (vásárlóerı-paritáson) 60 000 50 000 dollár
40 000 30 000 20 000
Nettó jövedelem
Jövedelemadó
Munkáltatói járulék
Luxemburg
Ausztria
Németország
Belgium
Hollandia
Franciaország
Finnország
Írország
Görögország
Spanyolország
Olaszország
Portugália
Cseh Közt,
Lengyelország
Szlovákia
0
Magyarország
10 000
Munkavállalói járulék
Forrás: OECD Taxing Wages 2009
Vásárlóerı-paritáson a magyar átlagos munkaerı-költség 17-18%-kal magasabb a lengyelnél és szlováknál és 40-60%-a között van a fejlett európai országokénak. Szembetőnı ugyanakkor, hogy az összköltségen belül – Belgium és Németország mellett – Magyarország esetében volt a legmagasabb az állam felé - a munkavállalók és a munkáltatók által - fizetett közterheknek a teljes munkaerıköltséghez viszonyított aránya (az ún. adóék). Az adóék csökkentésére irányuló, 2009-ben hozott kormányzati intézkedések egyidejőleg alapvetıen az alsó középosztálynak, az átlagkereset körül keresıknek kedveztek. A személyi jövedelemadó tényleges alsó kulcsát ugyan 18-ról (a szuperbruttósítás∗ bevezetésével) 21,6%-ra emelték, viszont az alsó kulcs sávhatárát havi bruttó 162 ezer forintról 328 ezer forintra növelték. A teljes mértékő adójóváírás igénybevételére jogosító értékhatár havi bruttó 104 ezer forintról 209 ezer forintra, a csökkentett mértékő adójóváírás értékhatára 230 ezer forintról 308 ezer forintra emelkedett. A teljes összegő adójóváírás nominális értéke havi 11.340 forintról 15.100 forintra emelkedett, bár a tényleges növekedés ettıl kisebb, ugyanis azt a szuperbruttósított adóalapból lehetett igénybe venni (a 2009-es adójóváírás „szuperbruttósított értéke” 10.401 forint lett volna). A munkaadók terheit enyhítette, hogy az általuk fizetendı járulékokat 5 százalékponttal csökkentették. Az intézkedések következtében látványosan csökkent az átlagkereset körül keresık esetében az adóék mértéke, míg a kiemelkedıen nagy jövedelmek esetében kismértékő növekedés (pl. 1 millió forintos havi bruttó keresetnél 61,4%-ról 62,1%-ra) következett be. (3. sz. ábra)
∗
az adóalap a bruttó jövedelem 127%-a
3
3. sz. ábra
Az adóék változása 2009-2010 65 Adóék mértéke (%)
60 55
40
57,3
61,7 58,9
61,7 60,1
54,9
54,6 51,9
50 45
61,1
60,2
58,6
46,3 43,6 40,5
35 30 100
200
300
400
500
600
700
Havi bruttó jövedelem (ezer forint) 2009
2010
A 2011-re vonatkozó szabályok szerint az összevonás alá esı jövedelmeket terhelı 21,6% tényleges alsó adókulcs egységesen 20,3%-ra csökkent, ugyanakkor a munkavállalók által fizetendı nyugdíjjárulék 0,5 százalékponttal növekedett. (A tıkejövedelmek adója már 2011-ben is 16%.) Az adójóváírás havi maximuma a korábbi havi 15,1 ezer forintról 12,1 ezer forintra csökkent. A maximális adójóváírást jelenleg havi bruttó 180 ezer forintig lehet igénybe venni (szemben a korábbi 209 ezer forinttal), a bruttó 260 ezer forintos havi jövedelem felett pedig a lehetıség teljesen megszőnt (ez 2010-ben 308 ezer forint volt). Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy önmagában az egykulcsos adó bevezetésének csak pozitív hatása lett volna a nettó jövedelmekre, azonban ezt a pozitív hatást az alsóbb jövedelmi kategóriákban semlegesítette az adójóváírásra jogosult munkavállalók körének szőkülése és az adójóváírás mértékének csökkenése, valamint a foglalkoztatottakat terhelı nyugdíjjárulék mértékének emelése. Ennek következtében a 293 ezer forint bruttó jövedelem alatt keresık nettó havi keresete – változatlan bruttó jövedelem mellett – csökkent. Ez a csökkenés pl. 100 ezer forint bruttó jövedelem esetében 2,9%-os, 260 ezer forint esetében 3,2%-os volt. Ezzel szemben pl. egy havi bruttó 440 ezer forintot keresı dolgozó közel 10%-kal, az 1 millió forint havi bruttót keresı pedig 26%-kal több jövedelmet kap kézhez. Tekintettel arra, hogy nemcsak a munkavállalók, de a kormányzat is elvárta a munkáltatóktól, hogy ezt - az alsóbb jövedelem-kategóriákban jelentkezı - jövedelemcsökkenést a munkavállalók felé kompenzálják, az adószabályok változása a munkáltatóknál jelentısen növelte a foglalkoztatási költségeket. (A foglalkoztatási költségek szempontjából elvileg nincs jelentısége annak a ténynek, hogy a gyermekkedvezményre jogosult – a kormányzat által 900 ezer fıre becsült, de jövedelmi viszonyaikat tekintve nem ismert összetételő – munkavállalók egyértelmően jól jártak az új adószabályokkal, mert az „egyenlı munkáért egyenlı bért” elve azt követelné meg, hogy a munkáltató ne tegyen különbséget az azonos munkát végzı dolgozók bérezésében arra való tekintettel, hogy a munkavállalónak van-e gyereke vagy nincs.) 4
Az átlagkereset szintjén számított adóék a 2010 évi 46,4%-ról 2011-ben 48,9%-ra növekedett. Az adóék változásában (4. sz. ábra) is látszik az adójóváírás csökkentése miatti nettó jövedelemcsökkenés az alsóbb jövedelmi kategóriákban. 4. sz. ábra
Az adóék változása 2010-2011 65 60 Adóék mértéke (%)
57,3
55
60,1
54,9 51,9 51,6
50
51,6
51,6
51,6
51,6
48,1 46,3
45 40
58,9
42,2 40,5
35 30 100
200
300
400
500
600
700
Havi bruttó jövedelem (ezer forint) 2010
2011
A jövedelemcsökkenés a (legalább) változatlan nettó jövedelem iránti igény miatt a foglalkoztatási költségek növelését követeli meg. A munkáltatók többletterheit rövid távon nem kompenzálhatja a magasabb jövedelmek esetében tapasztalható adóék-csökkenés, hiszen az adóváltozás miatt nem lehet a munkavállalók havi fizetését csökkenteni. (Ennek csak hosszabb távon lehet hatása, ha a magasabb jövedelmőek fizetését a munkáltató esetleg éveken keresztül nem emeli.)
Az adójóváírás esetleges megszőntetésének hatása Abban az esetben, ha a sajtóban felvetıdött találgatásoknak megfelelıen a „félszuperbruttó∗” fenntartása mellett az adójóváírás teljes egészében megszőnne, az adóék jövedelemtıl függetlenül 49,9%-ra „állna be” (5. sz. ábra). Ez a 2010-eshez képest a 100 ezer forintos havi bruttó kereset mellett 9,4 százalékpontos, 200 ezer forintos bruttó keresetnél 3,6 százalékpontos emelkedést, 700 ezer forintnál pedig 10,2 százalékpontos csökkenést eredményezne a munkáltatók foglalkoztatási költségeihez viszonyított közterhekben.
∗
az adóalap a bruttó jövedelem 113,5%-a
5
5. sz. ábra
Az adóék (lehetséges) változása 2010-2012 65
Adóék mértéke (%)
60 57,3
49,9
45 40
60,1
54,9
55 50
58,9
51,9 51,6 49,9
49,9 48,1 46,3
51,6 49,9
51,6 49,9
51,6 49,9
51,6 49,9
42,2 40,5
35 30 100
200
300
400
500
600
700
Havi bruttó jövedelem (ezer forint) 2010
2011
2012
Az adójóváírás teljes megszőnése azt jelentené, hogy a 227 ezer forint alatti bruttó jövedelmek esetében jelentıs nettójövedelem-csökkenés következne be, ami érintené az egy és két eltartott gyermek után adóalap-csökkentı kedvezményt igénybe vevı magánszemélyeket is, akiknél 2011-ben még a kedvezmény ellensúlyozta az adójóváírás csökkenését. Abban az esetben, ha az adójóváírás megszőnésével egyidejőleg a szuperbruttósítás is megszőntetésre kerülne, az adóék 48,2% lenne, ami a közterhekben 1,7 százalékpontos „könnyebbséget” jelentene az elızı változathoz képest mind az alacsony jövedelmő alkalmazottak, mind munkáltatóik részére. A közbeszédben felvetıdött egy olyan szélsıséges változat is, hogy 2012-ben a jelenlegi szuperbruttó adóalap nem csökkenne félszuperbruttóra, és emellett teljes egészében megszőntetésre kerülne az adójóváírás. Ez a – nehezen elképzelhetı - változat a havi bruttó 260 ezer forint alatt keresık esetében a következı mértékő jövedelem-csökkenést eredményezné: Havi bruttó kereset
Nettó jövedelem csökkenése (%)
100.000
16,3
120.000
14,0
140.000
12,2
160.000
10,8
180.000
9,8
200.000
6,8
220.000
4,3
240.000
2,0
6
Forintösszegben kifejezve a nettó jövedelemcsökkenést az 6. sz. ábrán szemléltetjük: 6. sz. ábra
A nettó jövedelemcsökkenés mértéke a szuperbruttó fenntartása és az adójóváírás teljes megszőntetése esetén 2012 0 Jövedelemcsökkenés (Ft)
0 100
120
140
160
180
200
220
240
260
-2000 -4000
-3024
-6000
-6072
-8000 -10000
-9120
-12000 -14000
-12100 -12100 -12100 -12100 -12100 Havi bruttó jövedelem (ezer forint)
Egy ilyen változat esetén ahhoz, hogy a jelenleg 100 ezer forintos bruttó fizetésben részesülı munkavállaló ugyanazt az összegő nettó bért megkaphassa, a bruttó fizetését 19.600 forinttal kellene emelni, ami a munkáltatójától 25.006 forint többletráfordítást követelne, míg pl. a 200 ezer forintos bruttó kereset 14.670 forintos emelést igényelne, 18.851 forint plusz munkáltatói teher mellett.
Adókulcsok Európában Az utóbbi idıben sok szó esik a többkulcsos adózás visszaállításának (illetve egy bizonyos szolidaritási adó bevezetésének) szükségességérıl, illetve lehetıségérıl, ezért célszerőnek látjuk annak áttekintését, hogy az európai országok milyen adókulcsot (adókulcsokat) alkalmaznak. Az országok többségében az alacsonyabb jövedelmő adózók részére bizonyos – adójóváírás jellegő – mentességeket, kedvezményeket biztosítanak, illetve sok helyen alkalmazzák a családi adózást. Ezek ismertetésétıl – tekintve, hogy most csak az adókulcsok alkalmazására, mint technikára koncentrálunk – eltekintünk. Az általunk bemutatott adókulcsok az egyedülálló, gyermektelen magánszemélyek jövedelmére vonatkoznak. Családi adózás esetén a nemzeti szabályozások különbözı módon egyenlítik ki a különbözı típusú (az egygyermekes egyedülállótól a többgyermekes házastársakig) családok esetében az adótábla progresszivitását. Az egykulcsos adózás a kelet-közép európai országok sajátossága, mert a világ fejlettebb országaiban általában a többkulcsos adózást tartják igazságosnak (7. sz. ábra).
7
7. sz. ábra A legmagasabb adókulcs és az adókulcsok száma 18
60
17
17 55
16 15
50
14 45 13 40
12 11
35 10 (% ) 30
9
9 8
db
8
25 7 20
6 5
5
5
5
5
15 4 10
4
3
4
4
4
4
4
3
2
2
3 3
2
2
5
Svédország
Belgium
Hollandia
Ausztria
Egyesült Királyság
Portugália
Görögország
Németország
Olaszország
Horvátország
Írország
Szlovénia
Luxemburg
A legmagasabb adókulcs mértéke
Franciaország
Finnország
Lengyelország
Lettország
1 Spanyolország
1 Norvégia
1 Észtország
1 Magyarország
1 Dánia
1 Szlovákia
1 Románia
1 Cseh Közt.
1 Litvánia
1 Ukrajna
Szerbia
1 Oroszország
0
Bulgária
1
0
Adókulcsok száma
Forrás: http://www.oecd.org/dataoecd adatainak felhasználásával, illetve az ebben nem szereplı országok estében: http://www.worldwide-tax.com
A következı táblázatban összegyőjtöttük néhány egykulcsos adózást alkalmazó közép- keleteurópai ország adókulcsainak mértékét: Ország Cseh Köztársaság Észtország Románia Szlovákia Szlovénia Oroszország Szerbia Montenegró Ukrajna Lettország Litvánia Bulgária
Adókulcs % 15 21 16 19 16 13 12 9 15-17 25 15 10
8
A gazdaságilag fejlettebb országokban a progresszív adótáblát úgy igyekeznek kialakítani (ld. részletesebben a mellékletben), hogy a magasabb adóterhelés fokozatosan jelentkezzen a jövedelem növekedése esetén. A kétkulcsos adótábla hátránya, hogy túlzottan hirtelen következik be a növekedés abban az esetben, ha a két kulcs közül az egyik viszonylag alacsony, a másik viszonylag magas. (Ahogyan az nálunk az utóbbi években tapasztalható volt.) A progresszió mértékére nincs általánosan elfogadott megoldás. A kétkulcsos adótáblától egészen a 17 kulcs alkalmazásáig (Luxemburg) találunk példákat Európában. Ennek szemléltetésére bemutatjuk néhány ország által alkalmazott többkulcsos adótábla progresszivitásának kialakítását (7. sz. ábra) 7. sz. ábra
Néhány ország progresszív adótáblája 50 45
Az adó mértéke (%)
40 35 30 25 20 15 10 5 0 1
12
23
34
45
56
67
78
89 100 111 122 133 144 155 166 177 188 199 210 221 232 243
Éves bruttó jövedelem (ezer euró) Ausztria
Belgium
Finnország
Franciaország
Németország
Olaszország
A fejlett európai országokban – mint látjuk – azt tartják igazságosnak (és arányosnak), ha a megszerzett személyi jövedelmük után a nagyobb jövedelemmel rendelkezık nagyobb arányban járulnak hozzá a közterhek viseléséhez. (A tıkejövedelmeknek az általunk alkalmazottnál általában lényegesen magasabb adóztatásáról nem is beszélve.) El kell ismerni persze, hogy a valódi családi adózás kialakítása bonyolultabb a többkulcsos, progresszív adórendszerben, de egy megfelelıen kialakított adótábla és az informatika mai elterjedtsége mellett álláspontunk szerint annak megismerése és alkalmazása egy átlagos magyar adózónak nem okozhat különösebb nehézséget. Ha viszont a családi adózáson továbbra is csak a gyermekkedvezmény házastársak közötti megoszthatóságát értjük, a lineáris és progresszív adózás között csak egy számtani mőveletben (az ún. számított adó kiszámításában) van különbség.
Dr. Szikora János
9
Melléklet
A fejlett uniós országok adókulcsai a 2010-es szabályok alapján (Forrás: http://www.oecd.org/dataoecd) Ország
Adókulcsok száma
Sávok határai Euróban, kivéve: Svédország (SEK) és Dánia (DKK)
Adókulcs %
Ausztria
4
Belgium
5
Dánia
2
Finnország
5
Franciaország
5
Németország
4
Görögország
9
Írország
2
Olaszország
5
-11000 11000-25000 25000-60000 60000-7900 7900-11240 11240-18730 18730-34330 34330-389900 389900-12500 12500-22600 22600-36800 36800-66400 66400-5875 5875-11720 11720-26030 26030-69783 69783-8004 8005-52881 52882-250730 250731-12000 12001-16000 16001-22000 22001-26000 26001-32000 32001-40000 40001-60000 60001-100000 100001 -32800 32801- 15000 15001-28000 28001-5500 55001-75000
0 36,5 43,21 50 25 30 40 45 50 3,67 18,67 0 6,5 17,5 21,5 30 0 5,5 14 30 40 0 14 42 45 0 18 24 26 32 36 38 40 45 20 41 23 27 38 41
10
Luxemburg
17
Hollandia
4
Norvégia
3
Portugália
8
Spanyolország
4
Svédország (helyi jövedelemadóval együtt) Egyesült Királyság
3
3
Szlovénia
3
75001-11265 11265-13173 13174-15081 15082-16989 16990-18897 18898-20805 20806-22713 22714-24621 24622-26529 26530-28437 28438-30345 30346-32253 32254-34161 34162-36069 36070-37977 37978-39885 39886-18218 18219-32738 32739-54367 54368-456400 456401-741700 741701-4793 4794-7250 7251-17979 17980-41349 41350-59926 59927-64623 64624-150000 150001-17707 17708-33007 33008-53407 53408-383000 383001-548300 548301-37400 37401-150000 150000-7529 7530-15058 15059-
43 0 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 2,3 10,8 42 52 12,55 21,55 24,55 11,08 13,58 24,08 34,88 37,38 40,88 42,88 45,88 15,66 18,27 24,14 27,13 30 50 55 20 40 50 16 27 41
11
