Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika alapfogalmai 2016/17 I. félév

Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: [email protected]

Statisztikai sokszínűség (álláskereső)  ILO (International Labour Office) A 15-74 közötti korosztályt vizsgálja.  KSH párhuzamosítható az ILO elveivel, de sok esetben a 15-64 közöttieket

vizsgálja, mert ez a jelenlegi magyar nyugdíjazás gyakorlatához közeli. „Munkaerő felméréseket” végeznek, ami nem teljes körű, hanem mintavételen alapuló statisztikai adatot szolgáltat.  Nemzeti Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a nyilvántartottakat (REGISZTRÁLTAK) számolja  2008-ban a magukat nyilvántartott álláskeresőnek vallók 63%-a felelt meg az ILO és a KSH munkanélküli kritériumainak.  Területi eltérések:  Fejletlenebb régiókban (É-Alföld, É-Magyarország) inkább regisztrálnak és másképp nem is keresnek munkát, a fejlettebb területeken enélkül is van esélye a munkának, tehát nem regisztrál.  A nyilvántartásba vétel nem minősül aktív álláskeresésének önmagában

Munkaerő-piaci vizsgálatok korcsoportjai

Munkaerő forrása  Életkor alapján: 

Munkaerő forrás: munkavállalási korú + munkavállalási koron kívüli aktív kereső + munkavállalási koron túli foglalkoztatott nyugdíjas



(Munkavállalói kor: férfi: 15-61, nő: 15-59 életév)

Munkaerő forrás aktivitás alapján  A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja

magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek, vagy munkát keresnek.  A következő főbb csoportokat különítjük el gazdaságilag aktív népesség, ezen belül :  foglalkoztatottak,  munkanélküliek,

 A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat

értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten.  A következő főbb csoportokat különböztetjük meg a gazdaságilag nem aktív népességen belül :  inaktív keresők,  eltartottak. Definíció forrása: KSH A definíció érvényessége: 1970.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.04.07. 

Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül.



Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.07.08.

Csongrád

Békés

Bács-Kiskun

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Jász-Nagykun-Szolnok

Hajdú-Bihar

Nógrád

Heves

Borsod-Abaúj-Zemplén

2011. év

Tolna

Somogy

Baranya

Zala

Vas

Győr-Moson-Sopron

Veszprém

Komárom-Esztergom

Fejér

Pest

Budapest

Aktiválási ráta alakulása megyénként, 2011, 2012 (%). Forrás: NFSZ 2012. év

35

30

25

20

15

10

5

0

Foglalkoztatott  Kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkező, társas

vagy egyéni vállalkozásnál, intézményeknél főállású munkaviszonyban álló személy, a dolgozó szövetkezeti tag, a társas vállalkozás dolgozó tagja, az egyéni vállalkozó és segítő családtagja, az alkalmi munkás és a foglalkoztatott nyugdíjas.  KSH, ILO: aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség miatt, szabadság miatt) volt távol.  „Jövedelmet biztosító munka”:  Pénz jövedelmet eredményez  Természetbeni juttatást biztosít,  Egyéb, később realizálható jövedelmet tesz lehetővé,  Amelyet kisegítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.

Alkalmazott  Alkalmazott a vállalkozásnál, költségvetési,

társadalombiztosítási, illetve non-profit szervezetnél, egyéni vállalkozónál rendszeres jövedelemszerző munkával rendelkező munkavállaló, beleértve a szezonális munkást, a vonatkozási héten munkát végző alkalmi munkást, a dolgozó diákot.  

A kategóriába sorolásnak nem feltétele, hogy a munkavégzés legális keretek között történjen. Az alkalmazott pénzbeli vagy természetbeni díjazásban részesül, mely egyáltalán nem, vagy döntően nem függ a gazdálkodó szervezet eredményétől. 


Munkanélküli (KSH (ILO ajánlás) nyilvántartása szerint)  I. Definíció: Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg

érvényesek a következő feltételek:  - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt),  - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán,  - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd.  Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. 2002.12.31  II. Definíció: Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek:  - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt),  - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán,  - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.  Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 2003.01.01. Utolsó frissítés: 2008.07.08.

Aktív munkakeresés  Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-

munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását (engedélyek, pénzügyi források beszerzését; föld, telek, üzlethelyiség keresését) intézte. 





Nem tekinthetők aktív munkakeresőnek azok, akik közalkalmazotti, köztisztviselői pályázatot adtak be, akik jelentkeztek állásra és a döntésre várnak, illetve akik a munkaügyi központ kirendeltségének értesítését várják. Nem tekinthetők automatikusan munkanélkülinek azok, akiket a munkaügyi központok helyi kirendeltségei nyilvántartásba vettek mint regisztrált munkanélkülit.


A munkanélküliségi ráta  A munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya.




Munkanélküliség típusai I.  Abszolút v. recessziós munkanélküliség: a gazdaság hanyatlása, összeomlása

következtében létrejövő munkanélküliség. Egész iparágak szűnnek meg, drasztikus szerkezetátalakítás, stb. ( üzemek megszünnek, leépülnek, újak helyettük nem létesülnek)

Munkanélküliség típusai II.  Strukturális munkanélküliség: akkor jön létre amikor a struktúra

váltás következtében időlegesen nem talál egymásra a munkavállaló és a munkaadó. Megoldás a strukturális mobilitás. (képzés, átképzés, lakóhely váltás, mobilizációs képesség növelése)

Munkanélküliség típusai III.  Súrlódásos munkanélküliség: mindig jelen lesz a társadalomban,

mert családi okok, költözés, házasság, válás, stb. által időlegesen fellépő állapotot jelöl. Átmeneti, nem tartós munkanélküliség. (maximum 3 hónap)

Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (2011. 01. 01.) kategóriái  Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában

nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött.

 Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: a nyilvántartott álláskeresők

közül azok a 25. életévüket – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket – be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot.

Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái  A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói: a

nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszáma az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában.

Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái  Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott

álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a Foglalkoztatási Törvényben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek.

Az Flt. 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől volt vállalkozók belépését is lehetővé teszi  Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első

szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap.

Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái  Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott

álláskeresők közül azok,  a) akik az álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették,  b) akik min. 200, max. 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és  c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és a legalább 140 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették.

 

Az első és második típusú álláskeresési segély folyósítási időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély első típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. Az álláskeresési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható.

Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái  Rendszeres szociális segélyben részesülők: a

nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették és akiknek a települési önkormányzat az 1993. évi III. tv. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról) szerint rendszeres szociális segélyt állapított meg.

Rendszeres szociális segély  Definíció: A települési önkormányzat szociális

rászorultság esetén a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt és temetési segélyt állapít meg az 1993. évi III. törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. Az ellátások adhatóak alanyi jogon, normatív alapon és méltányosságból. A pénzbeli ellátások iránti kérelmet a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni.



Definíció forrása: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális szolgáltatásokról A definíció érvényessége: 1993.01.01 .

-

Mi mennyi 2008-ban?

Álláskeresési járadék (2011)  Ki jogosult álláskeresési járadékra? Az a személy, aki:  álláskereső, és  az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és  rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és  munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék (I.-II.), álláskeresési segély? Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.  A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a

munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja.

 Az álláskeresési járadék (I.) folyósításának időtartama

minimum 36, de legfeljebb 91 nap.  Az álláskeresési járadék (II.) folyósításának időtartama legfeljebb újabb 89 nap (összesen:180 nap).  Folytatódhat, ha 5 évnél közelebbi a nyugdíj korhatár:

„Nyugdíj előtti álláskeresési segély”

Mi mennyi 2011-ben Álláskeresők járadéka I. (folyósítási idő fele, max. 91 nap)

Minimum

Maximum

járulékalap 60%-a, legalább minimálbér

járulékalap 60%-a, legfeljebb minimálbér

60%-a: 46.800,-Ft/hó 1.560,-Ft/nap

120%-a:

93.600,-Ft/hó 3.120,-Ft/nap

Álláskeresők járadéka II. (max. 179 nap)

jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a:

Álláskeresők segélye (nyugdíj előtt 5 év)

a minimális bér 40%-a:31.200,-Ft

Keresetpótló juttatás

46.800 – 78.000,-Ft/hó 1.560 – 2.600-,-Ft/nap

60-100% között mérlegelési jogkörben állapítható meg

Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív – heti 20 órás – képzésben való részvétel esetén jár!

46.800,-Ft/hó

1.560,-Ft/nap 1.040,-Ft/nap

2014 (ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁSA)

2016

Rendszeres szociális segély – Közmunka??  2009 március – 2011 szeptember: rendszeres szociális segélyt

(átlag: 28.500 Ft.) csak a következő esetben kaphatnak:  55 évnél idősebbek,  Egészségügyi okból munkaképtelenek,  Három gyereket egyedül nevelnek.  Kivétel egyedi okok miatt.  200.000 ember van a rendszerben ma.  Fele kiszorul, ha az új rendszer életbe lép,  álláskeresési megállapodást kell kötniük a megyei munkaügyi Központokkal,  el kell fogadniuk a végzettségüknek megfelelő munkát, továbbképzést.  60 milliárd Ft.  50-70.000 emberről feltételezik, hogy jogosult lenne, de nem jut hozzá.  A segély megállapításakor a családok és nem a háztartások jövedelme számít (Jól kereső szülőknél élő nagykorú munkanélküli jogosult a támogatásra)

2014(BÉREK)

Rendszeres szociális segély (2009: RÁT rendelkezésre állási támogatás, 2011: FHT, foglalkoztatást helyettesítő támogatás) – Közmunka (közfoglalkoztatás)??  Közmunka után ad néhány önkormányzat rendszeres szociális segélyt.

 28-30.000 Ft segély vagy 54.000 Ft bér a közmunkáért? 

feketemunka

 Önkormányzat:  

Segély 95%-a állami támogatás, de így sem finanszírozható A közmunkát bérként kell kifizetni, (ami után járulékot kell fizetni), annak csak 80%-a lesz a központi forrásból

 A közmunkások 10-12%-a kap negyedéven belül állást. (18,7%)

2014 Az aktív korúak ellátása Foglalkoztatást helyettesítő támogatás



AZ A SZEMÉLY, AKINEK FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGÁT MEGÁLLAPÍTOTTÁK KÖTELES:



1) állami foglalkoztatási szervnél kérni álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, 2) a továbbiakban az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni, 3) az ellátásra való jogosultságának következő – évente elvégzendő – felülvizsgálatáig legalább 30 nap időtartamban :

 

  



a) közfoglalkoztatásban részt venni, vagy b) keresőtevékenységet folytatni ( ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is) vagy c) munkaerő-piaci programban részt venni, vagy d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) szerinti, és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben részt venni ( ideértve a felülvizsgálatkor folyamatban lévő képzést is),vagy d)szociális szövetkezeti tagsági jogviszony keretében a szociális szövetkezet közös termelésében közreműködni.

2016: az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-a, egy családban csak egy aktív korú jogosult rá

Aktív eszközökben résztvevők érintett létszáma, eszközök szerinti összetétele, 2012. Forrás: NFSZ Munkanélküliségi ráta % 14,4 – 17,5 11,3 – 14,3 10,6 – 11,2 9,3 – 10,5 5,2 – 9,2

(5) (3) (3) (5) (4)

Budapest Borsod-AbaújZemplén Nógrád

Szabolcs-SzatmárBereg

Heves Győr-MosonSopron

KomáromEsztergom Pest

Vas Veszprém

HajdúBihar

Jász-NagykunSzolnok

Fejér

Az aktív eszközökben résztvevők összetétele eszközönként 67 000 fő 33 500 fő

Zala Tolna Somogy

Baranya

Békés BácsKiskun

Csongrád Munkaerőpiaci képzés Bér-, és járulék jellegű támogatások Közfoglalkoztatás Vállalkozóvá válás támogatása Egyéb eszközök

6 700 fő

Főbb aktív eszközökben érintettek létszáma 2011 – 2012. Forrás: NFSZ 7595 9821 500000

46600

9354 35605

Első Munkahely Garancia Program

Munkahelyteremtő támogatás

400000

Munkaerőpiaci képzés 311511

265607 300000

Közfoglalkoztatás

Bér-, és járulék alapú támogatások 200000 Start (Plusz, Extra, Bónusz) 60581

62749

Vállalkozóvá válás támogatása

100000

0 2011. év

96277

68480

7218 6725 1843

4675 14495 1601

Munkahelymegőrző támogatás

2012. év

Egyéb eszközök

Közfoglalkoztatásban érintettek létszáma 2012-ben. Forrás: NFSZ

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása

209895

Országos közfoglalkoz-tatási program támogatása

Rövid idejű közfoglalkoztatás támogatása

Értékteremtő közfoglalkoz-tatási program támogatása

80809

18503

2304

Közfoglalkoztatás

Belépők létszáma iskolai végzettség szerint

2011

Férfi

2013

Alapfokú

85 022

55,7

90 031 53,3

80 890

52,7

Középfokú

65 727

43,0

76 511 45,3

70 787

46,1

Felsőfokú

1 963

1,3

2 294 1,4

1 830

1,2

100, 0

153 507

100,0

Összes

Nő

2012

152 712

100,0

Alapfokú

62 975

52,9

51 684 50,3

56 591

52,7

Középfokú

51 797

43,5

46 819 45,6

47 437

44,2

Felsőfokú

4 223

3,5

4 281 4,2

3 303

3,1

100, 0

107 331

Összes

118 995

100,0

168 836

102 784

100,0

Szigorítások 

Kevesebb ember, rövidebb ideig, szigorúbb feltételek mellett, kisebb összegű munkanélküli segélyt kaphat



Maximálják az egy család által igénybe vehető pénzbeli ellátások összegét.



A Kormány foglalkoztatást helyettesítő támogatásra cserélné a jelenlegi bérpótló juttatást. Az új fajta támogatásra nem lehetne jogosult, aki nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, vagy nem folytat álláskereső tevékenységet, illetve nem fogadja el a számára, törvényben előírt feltételekkel felajánlott munkalehetőséget. A lakókörnyezet rendezettsége is feltétel (28.500 Ft.). Együttműködési kötelezettség van a szociális támogatás feltételeként.



A rendszeres szociális segély havi összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 százalékát (max.: 60.600 Ft.).



Az álláskeresési támogatás feltételeinek változtatása.    

A folyósítási idő felső határa 270 napról 180 napra csökken. Négy évről öt évre nő viszont a számbavételi időszak, 1 nap folyósítási időhöz 5 nap jogosultsági idő helyett 10 nap jogosultsági időre van szükség. A járadék összegének felső határa a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka helyett a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz.

NFSZ adatok

Közfoglalkoztatási adatok (2016)

Közfoglalkoztatás (Czirfusz M.: A közfoglalkoztatás térbeli egyenlőtlenségei.- In: Fazekas Károly-Varga Júlia (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2014 (126-139. o.) http://econ.core.hu/file/download/mt_2014_hun/kozelkep_27.pdf

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Recommend Documents