Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika alapfogalmai 2014/15 I. félév
Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail:
[email protected]
Statisztikai sokszínűség (álláskereső) ILO (International Labour Office) A 15-74 közötti korosztályt vizsgálja. KSH párhuzamosítható az ILO elveivel, de sok esetben a 15-64 közöttieket
vizsgálja, mert ez a jelenlegi magyar nyugdíjazás gyakorlatához közeli. „Munkaerő felméréseket” végeznek, ami nem teljes körű, hanem mintavételen alapuló statisztikai adatot szolgáltat. Nemzeti Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a nyilvántartottakat (REGISZTRÁLTAK) számolja 2008-ban a magukat nyilvántartott álláskeresőnek vallók 63%-a felelt meg az ILO és a KSH munkanélküli kritériumainak. Területi eltérések: Fejletlenebb régiókban (É-Alföld, É-Magyarország) inkább regisztrálnak és másképp nem is keresnek munkát, a fejlettebb területeken enélkül is van esélye a munkának, tehát nem regisztrál. A nyilvántartásba vétel nem minősül aktív álláskeresésének önmagában
Munkaerő-piaci vizsgálatok korcsoportjai
Munkaerő forrása Életkor alapján:
Munkaerő forrás: munkavállalási korú + munkavállalási koron kívüli aktív kereső + munkavállalási koron túli foglalkoztatott nyugdíjas
(Munkavállalói kor: férfi: 15-61, nő: 15-59 életév)
Munkaerő forrás aktivitás alapján A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja
magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek, vagy munkát keresnek. A következő főbb csoportokat különítjük el gazdaságilag aktív népesség, ezen belül : foglalkoztatottak, munkanélküliek,
A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat
értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg a gazdaságilag nem aktív népességen belül : inaktív keresők, eltartottak. Definíció forrása: KSH A definíció érvényessége: 1970.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.04.07.
Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül.
Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.07.08.
Csongrád
Békés
Bács-Kiskun
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Jász-Nagykun-Szolnok
Hajdú-Bihar
Nógrád
Heves
Borsod-Abaúj-Zemplén
2011. év
Tolna
Somogy
Baranya
Zala
Vas
Győr-Moson-Sopron
Veszprém
Komárom-Esztergom
Fejér
Pest
Budapest
Aktiválási ráta alakulása megyénként, 2011, 2012 (%). Forrás: NFSZ 2012. év
35
30
25
20
15
10
5
0
Foglalkoztatott Kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkező, társas
vagy egyéni vállalkozásnál, intézményeknél főállású munkaviszonyban álló személy, a dolgozó szövetkezeti tag, a társas vállalkozás dolgozó tagja, az egyéni vállalkozó és segítő családtagja, az alkalmi munkás és a foglalkoztatott nyugdíjas. KSH, ILO: aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség miatt, szabadság miatt) volt távol. „Jövedelmet biztosító munka”: Pénz jövedelmet eredményez Természetbeni juttatást biztosít, Egyéb, később realizálható jövedelmet tesz lehetővé, Amelyet kisegítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.
Alkalmazott Alkalmazott a vállalkozásnál, költségvetési,
társadalombiztosítási, illetve non-profit szervezetnél, egyéni vállalkozónál rendszeres jövedelemszerző munkával rendelkező munkavállaló, beleértve a szezonális munkást, a vonatkozási héten munkát végző alkalmi munkást, a dolgozó diákot.
A kategóriába sorolásnak nem feltétele, hogy a munkavégzés legális keretek között történjen. Az alkalmazott pénzbeli vagy természetbeni díjazásban részesül, mely egyáltalán nem, vagy döntően nem függ a gazdálkodó szervezet eredményétől.
Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1993.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.07.08.
Munkanélküli (KSH (ILO ajánlás) nyilvántartása szerint) I. Definíció: Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg
érvényesek a következő feltételek: - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. 2002.12.31 II. Definíció: Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 2003.01.01. Utolsó frissítés: 2008.07.08.
Aktív munkakeresés Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-
munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását (engedélyek, pénzügyi források beszerzését; föld, telek, üzlethelyiség keresését) intézte.
Nem tekinthetők aktív munkakeresőnek azok, akik közalkalmazotti, köztisztviselői pályázatot adtak be, akik jelentkeztek állásra és a döntésre várnak, illetve akik a munkaügyi központ kirendeltségének értesítését várják. Nem tekinthetők automatikusan munkanélkülinek azok, akiket a munkaügyi központok helyi kirendeltségei nyilvántartásba vettek mint regisztrált munkanélkülit.
Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.07.08.
A munkanélküliségi ráta A munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya.
Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.07.08.
Munkanélküliség típusai I. Abszolút v. recessziós munkanélküliség: a gazdaság hanyatlása, összeomlása
következtében létrejövő munkanélküliség. Egész iparágak szűnnek meg, drasztikus szerkezetátalakítás, stb. ( üzemek megszünnek, leépülnek, újak helyettük nem létesülnek)
Munkanélküliség típusai II. Strukturális munkanélküliség: akkor jön létre amikor a struktúra
váltás következtében időlegesen nem talál egymásra a munkavállaló és a munkaadó. Megoldás a strukturális mobilitás. (képzés, átképzés, lakóhely váltás, mobilizációs képesség növelése)
Munkanélküliség típusai III. Súrlódásos munkanélküliség: mindig jelen lesz a társadalomban,
mert családi okok, költözés, házasság, válás, stb. által időlegesen fellépő állapotot jelöl. Átmeneti, nem tartós munkanélküliség. (maximum 3 hónap)
Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (2011. 01. 01.) kategóriái Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában
nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött.
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: a nyilvántartott álláskeresők
közül azok a 25. életévüket – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket – be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot.
Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói: a
nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszáma az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában.
Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott
álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a Foglalkoztatási Törvényben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek.
Az Flt. 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől volt vállalkozók belépését is lehetővé teszi Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első
szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap.
Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott
álláskeresők közül azok, a) akik min. 180 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették, b) akik min. 200, max. 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és a legalább 140 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették.
Az első és második típusú álláskeresési segély folyósítási időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély első típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. Az álláskeresési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható.
Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái Rendszeres szociális segélyben részesülők: a
nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették és akiknek a települési önkormányzat az 1993. évi III. tv. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról) szerint rendszeres szociális segélyt állapított meg.
Rendszeres szociális segély Definíció: A települési önkormányzat szociális
rászorultság esetén a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt és temetési segélyt állapít meg az 1993. évi III. törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. Az ellátások adhatóak alanyi jogon, normatív alapon és méltányosságból. A pénzbeli ellátások iránti kérelmet a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni.
Definíció forrása: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális szolgáltatásokról A definíció érvényessége: 1993.01.01.
-
Mi mennyi 2008-ban?
Rendszeres szociális segély – Közmunka?? 2009 március – 2011 szeptember: rendszeres szociális segélyt
(átlag: 28.500 Ft.) csak a következő esetben kaphatnak: 55 évnél idősebbek, Egészségügyi okból munkaképtelenek, Három gyereket egyedül nevelnek. Kivétel egyedi okok miatt. 200.000 ember van a rendszerben ma. Fele kiszorul, ha az új rendszer életbe lép, álláskeresési megállapodást kell kötniük a megyei munkaügyi Központokkal, el kell fogadniuk a végzettségüknek megfelelő munkát, továbbképzést. 60 milliárd Ft. 50-70.000 emberről feltételezik, hogy jogosult lenne, de nem jut hozzá. A segély megállapításakor a családok és nem a háztartások jövedelme számít (Jól kereső szülőknél élő nagykorú munkanélküli jogosult a támogatásra)
Rendszeres szociális segély (foglalkoztatást helyettesítő támogatás – Közmunka (közfoglalkoztatás)?? Közmunka után ad néhány önkormányzat rendszeres szociális segélyt. 28-30.000 Ft segély vagy 54.000 Ft bér a közmunkáért?
feketemunka
Önkormányzat:
Segély 95%-a állami támogatás, de így sem finanszírozható A közmunkát bérként kell kifizetni, (ami után járulékot kell fizetni), annak csak 80%-a lesz a központi forrásból
A közmunkások 10-12%-a kap negyedéven belül állást. (18,7%)
Aktív eszközökben résztvevők érintett létszáma, eszközök szerinti összetétele, 2012. Forrás: NFSZ Munkanélküliségi ráta % 14,4 – 17,5 11,3 – 14,3 10,6 – 11,2 9,3 – 10,5 5,2 – 9,2
(5) (3) (3) (5) (4)
Budapest Borsod-AbaújZemplén Nógrád
Szabolcs-SzatmárBereg
Heves Győr-MosonSopron
KomáromEsztergom Pest
Vas Veszprém
HajdúBihar
Jász-NagykunSzolnok
Fejér
Az aktív eszközökben résztvevők összetétele eszközönként 67 000 fő 33 500 fő
Zala Tolna Somogy
Baranya
Békés BácsKiskun
Csongrád Munkaerőpiaci képzés Bér-, és járulék jellegű támogatások Közfoglalkoztatás Vállalkozóvá válás támogatása Egyéb eszközök
6 700 fő
Főbb aktív eszközökben érintettek létszáma 2011 – 2012. Forrás: NFSZ 7595 9821 500000
46600
9354 35605
Első Munkahely Garancia Program
Munkahelyteremtő támogatás
400000
Munkaerőpiaci képzés 311511
265607 300000
Közfoglalkoztatás
Bér-, és járulék alapú támogatások
200000 Start (Plusz, Extra, Bónusz) 60581
62749 Vállalkozóvá válás támogatása
100000 96277
68480
7218 6725 1843
4675 14495 1601
Munkahelymegőrző támogatás
0 2011. év
2012. év
Egyéb eszközök
Közfoglalkoztatásban érintettek létszáma 2012-ben. Forrás: NFSZ
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása
209895
Országos közfoglalkoz-tatási program támogatása
Rövid idejű közfoglalkoztatás támogatása
Értékteremtő közfoglalkoz-tatási program támogatása
80809
18503
2304
Közfoglalkoztatás
Belépők létszáma iskolai végzettség szerint 2011
Férfi
2013
Alapfokú
85 022
55,7
90 031 53,3
80 890
52,7
Középfokú
65 727
43,0
76 511 45,3
70 787
46,1
Felsőfokú
1 963
1,3
2 294 1,4
1 830
1,2
152 712
100,0
168 836 100,0
153 507
100,0
Alapfokú
62 975
52,9
51 684 50,3
56 591
52,7
Középfokú
51 797
43,5
46 819 45,6
47 437
44,2
Felsőfokú
4 223
3,5
4 281 4,2
3 303
3,1
100,0
102 784 100,0
Összes
Nő
2012
Összes
118 995
107 331
100,0
Álláskeresési járadék (2011) Ki jogosult álláskeresési járadékra? Az a személy, aki: álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Mennyi az álláskeresési járadék összege?
A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. I. periódusban:
II. periódusban:
Min.: 46.800 Ft. Max.: 93.600 Ft. Egységesen: 46.800 Ft.
Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért (78.000 Ft.), akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a.
Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék (I.-II.), álláskeresési segély? Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a
munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja.
Az álláskeresési járadék (I.) folyósításának időtartama
minimum 36, de legfeljebb 91 nap. Az álláskeresési járadék (II.) folyósításának időtartama legfeljebb újabb 89 nap (összesen:180 nap). Folytatódhat, ha 5 évnél közelebbi a nyugdíj korhatár:
„Nyugdíj előtti álláskeresési segély”
Mi mennyi 2011-ben Álláskeresők járadéka I. (folyósítási idő fele, max. 91 nap)
Minimum
Maximum
járulékalap 60%-a, legalább minimálbér
járulékalap 60%-a, legfeljebb minimálbér
60%-a: 46.800,-Ft/hó 1.560,-Ft/nap
120%-a:
93.600,-Ft/hó 3.120,-Ft/nap
Álláskeresők járadéka II. (max. 179 nap)
jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a:
Álláskeresők segélye (nyugdíj előtt 5 év)
a minimális bér 40%-a:31.200,-Ft
Keresetpótló juttatás
46.800 – 78.000,-Ft/hó 1.560 – 2.600-,-Ft/nap
60-100% között mérlegelési jogkörben állapítható meg
Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív – heti 20 órás – képzésben való részvétel esetén jár!
46.800,-Ft/hó
1.560,-Ft/nap
1.040,-Ft/nap
2014(BÉREK)
2014 (ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁSA)
2014 Az aktív korúak ellátása 1. SZOCIÁLIS SEGÉLY
2014 Az aktív korúak ellátása 2. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
Szigorítások
Kevesebb ember, rövidebb ideig, szigorúbb feltételek mellett, kisebb összegű munkanélküli segélyt kaphat
Maximálják az egy család által igénybe vehető pénzbeli ellátások összegét.
A Kormány foglalkoztatást helyettesítő támogatásra cserélné a jelenlegi bérpótló juttatást. Az új fajta támogatásra nem lehetne jogosult, aki nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, vagy nem folytat álláskereső tevékenységet, illetve nem fogadja el a számára, törvényben előírt feltételekkel felajánlott munkalehetőséget. A lakókörnyezet rendezettsége is feltétel (28.500 Ft.). Együttműködési kötelezettség van a szociális támogatás feltételeként.
A rendszeres szociális segély havi összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 százalékát (max.: 60.600 Ft.).
Az álláskeresési támogatás feltételeinek változtatása.
A folyósítási idő felső határa 270 napról 180 napra csökken. Négy évről öt évre nő viszont a számbavételi időszak, 1 nap folyósítási időhöz 5 nap jogosultsági idő helyett 10 nap jogosultsági időre van szükség. A járadék összegének felső határa a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka helyett a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz.
