FODRÁSZ ANYAGISMERET

Anyagismeret

FODRÁSZ ANYAGISMERET

A jegyzet tartalmazza a modulzáró vizsgákhoz és a szakképesítő vizsgához szükséges elméleti tananyagot, valamint a gyakorláshoz szükséges feladatokat is.

Összeállította: Szeverényi Andrea szakképzési vezető Az Országos Képzési Jegyzék 33 815 01 1000 00 00 számmal jelölt fodrász szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek figyelembe vételével. A jegyzet szerzői jogvédelem alatt áll !

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu

1 Minden jog fenntartva.

Anyagismeret

Tartalomjegyzék Kémiai alapfogalmak Feladatok Kémiai kötések Feladatok Anyagi halmazok Feladatok A hidrogén és az oxigén fodrászatban használt vegyületei Feladatok Oldatok Feladatok Kidolgozott feladatok Fertőtlenítés Feladatok Fodrászipari eszközök anyagai Feladatok A vas Az alumínium A műanyagok Feladatok Emulziók Krémek Feladatok Borotvaszappan Alkoholok Feladatok Vérzéscsillapítók Hajpakolók Zsírok és olajok Viaszok Hajápoló anyagok Feladatok Hajrögzítők Illatosítók Konzerválószerek Gyógyhatású anyagok Színező anyagok Feladatok Púderek Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu

3 8 13 19 23 32 37 46 47 52 54 62 70 71 74 76 77 77 79 80 84 89 90 92 101 104 107 111 115 116 121 123 130 131 135 142 144 149


Anyagismeret

Kémiai alapfogalmak A körülöttünk lévő világban a megszámlálhatatlanul sokféle élőlény és élettelen tárgy közös tulajdonsága, hogy mindegyik „anyagból” van. Az anyag állandóan mozog, változik, átalakul. Érzékszerveinkkel is érzékelhetjük az anyagok tulajdonságainak sokféleségét ( makroszkópikus tulajdonságok). A tulajdonságok legtöbbjét azonban csak akkor érthetjük meg, ha megismerjük az - anyagi részecskéket - a részecskékből felépülő halmazok tulajdonságait - az anyagi változásokat. Mindezek vizsgálatával a természettudományok foglalkoznak, amelyek egyik területe a kémia tudomány. A kémia az anyagok összetételével, szerkezetével, változásaival, előállításával és felhasználásával foglalkozik. A fodrász anyagismeret a fodrász szakmában előforduló anyagok tulajdonságaival és változásaival foglalkozik. Anyagi részecskék Elemi részecskék

Kémiai részecskék

- proton - neutron - elektron

- atom - ion - molekula

Kémiai részecskék Azokat a minden tulajdonságukban megegyező részecskéket, amelyek a kémiai elemeket felépítik, atomoknak nevezzük. Az atom szó görög eredetű, oszthatatlant jelent, de ma már biztosan tudjuk hogy, valamennyi atom atommagból és elektronburokból áll. Az atommag a pozitív töltésű protonokból és a töltés nélküli neutronokból épül fel. Megközelítőleg gömb alakú, átmérője az egész atomhoz képest rendkívül kicsi. Az atomok legfontosabb jellemzője a protonok száma. Ez határozza meg Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

az atom minőségét. Pl.: az az atom, amelynek magjában 17 proton van, csak Klór lehet. Az atommag körül elektronfelhőt alkotva találhatók a negatív töltésű elektronok. Az atommagban levő pozitív töltésű protonok száma megegyezik a negatív töltésű elektronok számával, ezért az atomnak nincsen elektromos töltése, az atom semleges. Az atomokban lévő elektronokra két féle erő hat: - az atommag pozitív töltésének a vonzása - a többi elektron taszító hatása. Ezekből a hatásokból eredően minden elektron bizonyos energiával rendelkezik. Az azonos energiájú elektronok az atommagtól azonos távolságban lévő térrészekben fordulnak elő legtöbbször. Ezeket a térrészeket elektronhéjaknak nevezzük. Az elektronhéjak jellemzői: - Minden elektronhéjhoz meghatározott energiaszint tartozik. - A maghoz közelebbi elektronhéjakon tartózkodó elektronok energiája kisebb, mint a magtól távolabbiaké - Adott elektronhéjon csak meghatározott számú elektron tartózkodhat. Az 1. héjat 2 a 2. héjat 8 a 3. héjat 18 a 4. héjat 32 elektron alkothatja legfeljebb Energia minimum elve: Az elektronok úgy rendeződnek az elektronburokban, hogy energiájuk a legkisebb legyen. Ha az elektronhéj a maximális számú elektront tartalmazza, akkor a héjat lezárt héjnak tekintjük. Az atomok legkülső elektronhéja általában nem lezárt. Ezt az elektronhéjat vegyértékhéjnak is szokás nevezni, amelynek szerkezete meghatározza az atomok kémiai tulajdonságait, elsősorban reakcióképességüket. Az atomot felépítő elemi részecskék: - proton jele: p+ pozitív töltésű, egységnyi tömegű atommag - neutron n0 töltés nélküli, egységnyi tömegű - elektron e negatív töltésű, a p+ tömegének1/1840 része



Anyagismeret

Az atomok jelölése - vegyjellel történik {pl.17Cl} A vegyjel az atom tudományos nevének a rövidítése.

RENDSZÁM (jele: Z) - megmutatja az adott atom helyét a periódusos rendszerben (17Cl elemről van szó) -

17.

megmutatja, hogy az elem egy atomja hány protont tartalmaz (17Cl proton {p+})

17

TÖMEGSZÁM (jele: A) - Az elektronok tömege a protonok és neutronok tömegéhez képest igen kicsi, az atom tömegét gyakorlatilag az atommag részecskéi (nukleonok), azaz a protonok (Z) és a neutronok (N) száma határozza meg. A= Z + N ELEM - Egy elem valamennyi atomjában azonos számú proton van. Egy elem tehát az azonos protonszámú atomok halmazát jelenti. Az elemek nem minden atomja azonos tömegű, mert eltérhet bennük a neutronszám! {pl.

és

}

IZOTÓPOK - Az azonos protonszámú, de eltérő tömegszámú (neutronszámú) atomokat egy elem különböző izotópjainak nevezzük (izotóp: "azonos hely"). Egy elem különböző izotópjainak tulajdonságai alapvetően megegyeznek (leginkább a hidrogén izotópjainak tulajdonságai térnek el egymástól, ezért ezeket különböző Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

vegyjellel jelöljük). A természetben a különböző izotópok aránya egy-egy elem esetében jellemző érték. A hidrogén izotópjai: hidrogén 1H 2 deutérium 1H 3 trícium 1H 1

Mivel a protonszám ugyanaz, minőségileg mindegyik atom hidrogén atom. Anyagmennyiség ( jele: n) Az anyagmennyiség nemzetközi mértékegységrendszerben használt mértékegysége a mól. 1 mól annak az anyagnak az anyagmennyisége, amelyben 6·1023 darab részecske van. Ezt a számot Avogadro-számnak nevezik. Az anyagmennyiséget a kémiai részecske jele elé írt együtthatóval jelöljük. Pl: Fe 1 mól vas atom 5Fe 5 mól vasatom

Moláris tömeg (jele: M) A moláris tömeg 1 mól anyag tömegét jelenti.

•

Mértékegysége:

•



Anyagismeret

Periódusos rendszer Mengyelejev 1869 • • • • • •

az elemeket atomtömegük szerint állította sorrendbe az így kialakult sorban a tulajdonságok fokozatosan változnak, majd periódikusan újra és újra megismétlődnek az ugrásszerű változás után új sort kezdve kialakultak az egyes periódusok, az így egymás fölé került elemek tulajdonságai hasonlítottak egymáshoz; így alakultak ki a periódusos rendszer csoportjai egyes esetekben önkényes cserét hajtott végre az atomtömeg szerinti sorrendben, mivel így egymás alá hasonlóbb elemek kerültek e rendszer alapján egyes, még fel nem fedezett elemek várható tulajdonságait is "megjósolta"

A ma használatos periódusos rendszer felépítése periódusok: • • • •

vízszintes sorok az elemek protonszáma, azaz rendszáma balról jobbra monoton nő a tulajdonságok fokozatosan változnak a periódus száma megegyezik az elem számával.

csoportok: • • • •

függőleges oszlopok a vegyértékelektronok száma és elrendeződése azonos a hasonló vegyérték elektronszerkezet miatt az egyes csoportba tartozó elemek tulajdonságai hasonlóak a főcsoportba mindig igaz, hogy a vegyértékelektronok száma megegyezik a csoport számával

mezők: •

azok a csoportok tartoznak egy mezőbe, amelyekben ugyanaz az alhéj telítődik. Így megkülönböztetünk s-, p-, d- mezőt.



Anyagismeret

Feladatok 1. Az atomok kémiai szempontból legfontosabb adata a. b. c. d. e.

tömegszám neutronszám atomtömeg protonszám atomsugár

2. Az atomok semlegesek, mert a. az atomban a protonok száma egyenlő a neutronok számával b. a neutronok semlegesek c. a protonok az atommagban, az elektronok pedig az elektronburokban találhatók d. az atomban azonos a protonok és az elektronok száma e. a protonok és az elektronok ellentétes töltésük miatt vonzzák egymást

3. Az atom tömegszáma egyenlő a. b. c. d. e.

a protonok számával a neutronok számával a protonok és a neutronok számának összegével a protonok és az elektronok számának összegével a nukleonok és az elektronok számának összegével

4. Az atom tömege az atommagban összpontosul, mert … a. a proton és a neutron tömege azonos b. a protonok és az elektronok száma azonos az atomban c. az atommagot alkotó protonok és neutronok tömege sokkal nagyobb az elektronok tömegénél d. az atommag mérete 10 000-szer kisebb az egész atom méreténél e. a proton tömege azonos az elektron tömegével Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

5. Az elemek kémiai tulajdonságait meghatározza az őket felépítő atomok a. b. c. d. e.

tömege mérete elektronhéjainak száma vegyértékelektronjainak száma tömegszáma

6. Mekkora a rendszáma annak az elemnek, amelyik a legjobban hasonlít tulajdonságaiban a 3-as rendszámú elemhez ? a. b. c. d. e.

2 4 5 10 11

7. Egy elem rendszáma 35. Állapítsd meg, mennyivel nagyobb a rendszáma annak az elemnek, amelyik a legjobban hasonlít ehhez az elemhez ? a. b. c. d. e.

1-el 8-al 18-al 53-al 35-el

8. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb? a. az alumínium elektronegativitása b. a szilícium elektronegativitása 9. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb? a. a nátrium elektronegativitása b. a kálium elektronegativitása



Anyagismeret

10 Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot? a. b. c. d. e.

2 H2; 0,25 C O; 4 H; 4 H2 0,25 O; 4 H; 2 H2; 1/3 C 2 H; 0,5 O; 0,25 C H2; O2; C

11. Melyik kémiai egyenlet helyes? a. b. c. d. e.

2 H2 + Cl2 HCl 2 H2 + Cl2 2 HCl H2 + 2 Cl2 HCl H2 + Cl2 2 HCl egyik sem

12. Melyik sorban felel meg a jelölt anyagok tömegaránya 1 : 3-nak ? a) H : O b) O : C c) C : 2 H2O d) mindegyikben e) egyikben sem 13. Melyikben van a legtöbb atom? a. b. c. d. e.

1 gramm hidrogénben 1 gramm oxigénben 1 gramm szénben 1 gramm vasban 1 gramm kénben

14. Melyikben van a legtöbb molekula? a. b. c. d. e.

0,5 gramm hidrogénben 8 gramm oxigénben 9 gramm vízben 22 gramm szén-dioxidban egyenlő számú molekula van a felsorolt anyagokban



Anyagismeret

15. 4,5 gramm vízben ugyanannyi molekula van, mint… a. b. c. d.

4,5 gramm hidrogénben 4,5 gramm oxigénben 1 gramm hidrogénben 1 gramm oxigénben

16. Azonos számú hidrogén molekula és szénatom tömegaránya… a. b. c. d. e. 17.

1:2 2 : 12 4 : 12 2:6 6:2 8 gramm oxigén …

a. b. c. d. e.

24· 1023 db. hidrogénatommal egyesül vízzé 12 ·1023 db. hidrogénatommal egyesül vízzé 6·1023 db. hidrogénatommal egyesül vízzé 3·1023 db. hidrogénatommal egyesül vízzé 2·1023 db. hidrogénatommal egyesül vízzé

18. Az oxigénatomok izotópja tartalmazhat… a. b. c. d. e.

7 protont és 8 neutront 9 protont és 10 neutront 10 protont és 11 neutront 7 protont és 7 neutront 8 protont és 7 neutront

19. Melyik az az elem, amelynek izotópja 26 protont és 28 neutront tartalmaz ? a. b. c. d. e.

nikkel (Ni) vas (Fe) xenon (Xe) kobalt (Co) nincs ilyen elem



Anyagismeret

20. A 26-os rendszámú, 56-os tömegszámú elem milyen mennyisége tartalmaz 30 . 1023 db. neutront ? a. b. c. d. e.

1 g-ja 1 mólja 6·1023 db. atom 1023 db. atom 5 mólja

21. A 11-es rendszámú, 23-as tömegszámú elem 1 mól atomjában levő protonok száma a. b. c. d. e.

11 23 6·1023 11· 6· 1023 23 · 6·102

22. Mennyi a proton relatív tömege ? a. 1 b. 1 g c. 1 g/mol d. e. egyik sem 23. Melyik az az elemi részecske, amelyiknek száma döntően befolyásolja az atom tömegét ? a. b. c. d. e.

a proton az elektron a neutron a proton és az elektron a proton és a neutron



Anyagismeret

Az atomok stabilitása. Kémiai kötések Földünkön közönséges körülmények között csak a nemesgázok atomos állapotúak. Atomjaik tehát stabilak, nincs szükségük arra, hogy kémiai kötéseket hozzanak létre, mivel atomos állapotukban is rendelkeznek a legkisebb energiával. Legjellemzőbb tulajdonságuk a kémiai passzivitás, mely atomszerkezetének köszönhető. A nemesgázok a VIII. főcsoportban találhatóak. Külső elektronhéjukon 8 elektron van, kivétel a hélium, amelynek egyetlen elektronhéját kettő elektron telíti. A nemesgázok stabilitása erre a nyolcas szerkezetre vezethető vissza. A nyolc külső elektronos szerkezetet nemesgázszerkezetnek nevezzük. Minden más atom szeretne olyan minimális energiájú, vagyis stabil elektronburkot kialakítani, mint amilyen a nemesgázoké. Ez a stabilitás háromféle módon érhető el: - elektronok felvételével, illetve leadásával → Ionkötés - kisszámú közös elektronpárok képzésével → Kovalens kötés - nagyszámú közös elektron képzésével → Fémes kötés Ionkötés: Ha a külső héjon kevés elektron található, az alatta lévő héjon pedig nemesgázszerkezet, akkor az atom könnyen leadhatja külső elektronjait. Az elektron(ok) leadásával stabil szerkezet marad vissza és pozitív töltésű ionok keletkeznek. A pozitív töltésű ionokat kationoknak nevezzük. Pl: Na → Na+ + eMg → Mg2+ + 2eAl → Al3+ + 3eHa a külső héjon 6, 7, azaz a nemesgázszerkezethez közel eső számú elektron található, akkor ezek az atomok a stabil szerkezet megvalósításához elektront vesznek fel, annyit, amennyi a nyolcas szerkezet eléréséhez szükséges. Eközben negatív töltésű ionok keletkeznek. A negatív töltésű ionokat anionoknak nevezzük. Pl: Cl + e- → ClAtom O + 2e- → O23p+= eP + 3e → P p+ >e+ ion Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu

p+< e- ion 13 Minden jog fenntartva.

Anyagismeret

KATION Mérete kisebb, mint az atomé

ANION Mérete nagyobb, mint az atomé

A pozitív és negatív ionok egymástól térben és időben elszakítva nem jöhetnek létre, vagyis kémiai reakció során adja át elektronját egyik atom a másiknak. Az így képződő ellentétes töltésű ionok kölcsönösen vonzzák egymást. A pozitív töltésű ionokat negatív töltésű ionok veszik körül, a negatív töltésű ionok köré pedig pozitív ionok rendeződnek. E folyamat eredményeként szilárd halmaz, ionrács jön létre. Az ionrácsot az ellentétes töltésű ionok közötti elektromos vonzás, az ionkötés tartja össze. Pl:

Na+ + Cl- → NaCl Al3- + 3Cl+ → AlCl3

Az ionos kötés nagy energiát képvisel, ezért az ionvegyületek normál körülmények között magas olvadáspontú, vízben általában jól oldódó, kemény, kristályos anyagok. Az elektromos áramot nem vezetik, mert az ionok a kristályrácsban rögzítve vannak. Vezetővé csak a megolvadt vagy oldott állapotban válnak, mert ekkor az olvadékban, illetve az oldatban az ionok már elmozdulhatnak az elektromos feszültség hatására.

Kovalens kötés Az ionos kötés kialakulásakor egy vagy több elektron az egyik atomból a másikba megy át. A kovalens kötés kialakulásakor az elektronokat nem sajátítja ki egyik atom sem. A stabil elektronszerkezetet az atomok úgy érik el, hogy néhány elektron közössé válik, majd a közös elektronpárok egymáshoz húzzák és összekapcsolják az atomokat. Kovalens kötésnek tehát az atomok között közös elektronpárral kialakuló kapcsolatot nevezzük.



Anyagismeret

Kovalens kötéssel molekulák képződnek. A közös elektronpárokat kötő elektronpároknak, a vegyértékhéjon lévő többi, a kötésben részt nem vevő elektronpárt nem kötő elektronpárnak nevezzük. H· + ·H → H:H H + H → H—H H2→ ٠٠ ٠٠ ٠N٠ + ٠N٠ → :N:::N: ٠ ٠ N + N→N≡N N2 Azonos atomok között – ha az elektronegativitási érték nagy – apoláris kovalens kötés alakul ki. Ilyenkor az elektronegativitási értékek különbsége 0, (∆EN 0). A két azonos atom egyenlő mértékben vonzza az elektronpárt vagy elektronpárokat. ٠٠ ٠ ٠٠ :O٠ + ٠C٠ + ٠O: → O::C::O ٠ ٠ ٠ O + C + O → O=C=O CO2 Különböző atomok eltérő mértékben vonzzák a közös elektronpárokat. Ha ez az eltérés csak kis mértékű, akkor apoláris, ha nagyobb, akkor poláris kovalens kötés alakul ki. Az így kialakult molekulák gyakran dipólusok, mivel pozitív és negatív töltést mutatnak a molekula ellentétes oldalán. Ez a kötés kismértékben hasonlít az ionos kötéshez. Az ionos kötés és a poláris kovalens kötés között az átmenet nem ugrásszerű, hanem fokozatos. A kovalens vegyületek olvadás- és forráspontja alacsonyabb, mint az ionos vegyületeké, nagy részük folyékony vagy gáz halmazállapotú. Ez azt mutatja, hogy a kovalens molekulák közötti vonzóerő kisebb, mint az ionok közötti elektrosztatikus vonzóerő. Fémes kötés A fémes kötés a fémes anyagokban lévő kémiai kötés. A fémes atomok külső elektronhéján kissz6ámú – 1-3 – elektron található. Ezektől a külső elektronoktól könnyen megválnak a nemesgázszerkezet megvalósítása érdekében. Az egymás közelébe kerülő fématomok kölcsönösen vonzzák Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

egymás lazán kötött elektronjait. A külső elektronok közössé válnak és viszonylag szabadon mozognak valamennyi fématom körül. A fémes kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben a rácspontokban lévő fématomokat szabadon mozgó elektronok tartják össze. A fémes kötéssel összekapcsolt fématomok halmaza a fémrács. A szabadon mozgó elektronok okozzák a fémek jó hő- és elektromos vezető képességét.

ELSŐRENDŰ KÖTŐERŐK Kovalens kötés

Lényege

közös elektronpárok

Kialakulásának nagy EN-ú feltétele atomok

Ionos kötés

Fémes kötés

ellentétes töltésű ionok közötti elektrosztatikus vonzás

az atomtörzs között, az egész kristályrácsra kiterjedően delokalizált elektronok

nagy EN-különbség az atomok között

kis EN-ú atomok

Az elsőrendű kötések és az atomok elektronnegativitása (három példán keresztül) Az elektronegativitások alapján megállapítható szélsőértékek: a. két fluóratom (EN= 4) között létrejövő kötés kovalens =8

=0

b. két franciumatom (EN= 0,7) elektronegativitása alapján megállapítható, hogy a francium rácsában fémes kötés alakulhat ki = 1,4

=0

c. a francium-fluoridban a kötés ionos = 4,7 = 3,3 Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

A három pont által körülhatárolt háromszögbe az elektronnegativitások (EN) alapján valamennyi elem és vegyület beírható (a nemesgázok kivételével), és így meghatározható, hogy melyik kötéstípus kialakulása várható az adott anyagnál. A megfigyelhető tulajdonságok (szín, olvadásés forráspont, oldhatóság) összevetésével egyértelműen megállapítható a vizsgált anyag kristályrács típusa. Az EN-i (elektronnegativitás) értékekből csak a szélsőértékekhez közeli elemek, vegyületek kötéstípusa állapítható meg egyértelműen!

A kémiai kötések és az EN-értékek összefüggése Azonos atomok között kialakuló kötések Fémes Apoláris kovalens

Különböző atomok között kialakuló kötések Apoláris kovalens Poláris kovalens Ionos Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu

EN-érték

Példa

Kicsi Nagy

Na, K, Ca Cl2, O2

EN-értékek különbsége

Példa

∆EN<0,5 0,5< ∆EN<2 ∆EN>2

CH4 HCl, H2O NaCl, MgO


Anyagismeret

Másodrendű kötések A molekulák között működő erőket másodrendű kötéseknek nevezzük. Energiájuk sokkal kisebb, mint az elsőrendű kémiai kötések energiája. A kötések erősségét a felszakításukhoz szükséges energia, a kötési energia nagyságával jellemezzük. A másodrendű kötések erősségét ugyancsak azzal az energiával mérjük, amely a molekulák egymástól való elszakításához szükséges (pl: párolgáskor, vagy megolvadáskor). Ezért a másodrendű kötések erősségére az anyagok olvadás- és forráspont értékei alapján következtethetünk. A van der Waals- féle kötések abból származnak, hogy a molekulák tartósan vagy átmenetileg dipólussá válnak, így közöttük kisebb-nagyobb elektrosztatikus vonzás jön létre. A van der Waals erők kicsiségét bizonyítja, hogy kis olvadás- és forráspontúak, ugyanis egészen kis hőközléssel is felbonthatók ezek a kötések és a folyadék gázzá alakul. Pl.: a cseppfolyósított nemesgázok atomjait csak van der Waals erők tartják össze, mert telített elektronhéjaik miatt a kémiai vonzóerők számításon kívül maradnak. A hirogénhíd kötés ( hidrogénkötés) a mellék-vegyértékkötés különösen fontos formája, amelynek kialakulásához H atomra és magányos elektronpárokat tartalmazó atomokra van szükség. A legerősebb másodrendű kötésfajta. A kötési energia 28-80 kJ/mol értékek között változik. A hidrogénkötésre jellemző, hogy egy vízmolekula elektronhiányos, részlegesen pozitív töltésű hidrogénjei egy-egy másik vízmolekula oxigénjei felé fordulnak, mivel annak nem kötő elektronpárjai képesek kissé csökkenteni a hidrogén elektronhiányát. A hidrogénkötés csak azon molekulákban jöhet létre, amelyekben a H mellett N, O- vagy F-atom van. Az élő szervezet szempontjából óriási jelentőséggel bír ez a kötéstípus, hiszen ezzel magyarázható a víz cseppfolyós állapota az egyes fontos vegyületek DNS, RNS, fehérjék, keratin stb. tulajdonságai.,



Anyagismeret

FELADATOK

I.a. 2

II.a.

G

3

III.a.

IV.a.

V.a.

VI.a.

A

B V

C X

D Y

U

E Z

VII.a.

VIII.a. R

F T

1. Melyik elem tud kétszeresen negatív ionná alakulni? a. G b. Y c. F d. A e. C 2. Melyik elem képes háromszoros pozitív töltésű ionná alakulni? a. A b. X c. F d. B e. T 3. Melyik elem nem létesít kémiai kötést? a. G b. R c. C d. D e. U 4. Melyik jelölés írja helyesen az U és a T elem atomjaiból keletkezett molekulát? a. b. c. d. e.

UT UT2 UT3 UT4 UT5



Anyagismeret

5. Melyik molekulában van a legtöbb nemkötő elektronpár? a. b. c. d. e.

NH3 CO2 SO2 CH4 HCl

6. Hány protont tartalmaz az ammóniumion? ( NH4) a. b. c. d. e.

1 4 10 11 12

7.Egészítsd ki a táblázatot a hiányzó adatokkal! ANYAG

1 MÓL TÖMEGE

ÖSSZEGKÉPLET

hidrogénklorid CH4 ammónia CO2 víz



Anyagismeret

8, Írj az állítások után I betűt vagy H betűt, attól függően, hogy igaznak vagy hamisnak tartod! A vegyületbe rendeződött ionok töltésszámának összege mindig nulla. A vegyületekben az összetevők aránya tetszőleges. Az ionok elektronleadással vagy felvétellel alakulnak ki. A kovalens kötés lényege, az ellentétes töltésű részecskék között kialakuló vonzás.

…... …... …... …...

9.Csoportosítsátok az alábbi anyagokat! (a) konyhasó; (b) vas; (c) szén; (d) ammónia; (e) levegő; (f) desztillált víz; (g) ásványvíz; (h) metán; (i) alumínium. elem: …………………………….. vegyület:…………………………….. keverék: …………………………….. oldat: ……………………………..

10. Értelmezd az ionok jelölését!

Melyik atomból .........…………………………………………… keletkezett a Ca2+? Mit fejez ki a képletben a .........…………………………………………… + jel? Mit fejez ki a + jel elé írt .........…………………………………………… 2 szám?



Anyagismeret

11.Hasonlítsd össze az alábbi részecskéket! OXIGÉNATOM OXIDION (O2-) (O) ……………….. ……………….. ……………….. ………………..

protonszáma: elektronszáma: 1 móljának tömege:

……………….. ………………..

12. Írd a nyílra az ionná alakulás módját (+1e-; +2e-; -1e-; -2e-; -3e-)! (a) K _______> K+

(b) S _______> S2

13.Hasonlítsd össze a táblázat kitöltésével az alumíniumatomot és az alumíniumiont! Jele p+ száma e- száma külső e- száma 1 mol tömege alumíniumatom alumíniumion 13.Töltsd ki az alábbi táblázatot!

NÉV hidrogéngáz

KÉMIAI JEL

1 MOL TÖMEGE

CO2 ammónia H2O S2Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

ANYAGI HALMAZOK

Egyszerű anyagok

Összetett anyagok (alkotórészek aránya szerint) állandó

ELEMEK

VEGYÜLETEK

korlátozott OLDATOK

tetszőleges KEVERÉKEK

Kémiailag tiszta anyagok a) Elemek Az elemek egyszerű, kémiailag tiszta anyagok, amelyeket azonos protonszámú atomok építenek fel. A kevés számú — l—3 — külső elektront tartalmazó atomokat fémes kötés kapcsolja össze, és szilárd állapotban fémrácsot alkotnak. Az ilyen elemeket fémeknek nevezzük. A 4—7 külső elektronnal rendelkező atomok és a hidrogén kovalens kötéssel vagy kétatomos molekulákat, vagy atomrácsot alkotnak. Fématomok Fémes kötés

fémrács

FÉMEK

AZONOS ATOMOK

Nemfé m

Apoláris kovalens kötés

molekulák

atomrács

Másodrendű kötés

molekularács

E L E M E K Nemfémek

b) Vegyületek A különböző rendszámú atomokból kovalens vagy ionkötés kialakításával keletkező anyagok. A kémiai kötés milyenségétől függően beszélhetünk kovalens vegyületekről (pl.: víz, ammónia) és ionvegyületekről (pl.: nátrium— klorid). Mivel az atomok kapcsolódásának módját és arányát az atomok szerkezete szabja meg — a vegyületek összetétele állandó és jellemző az adott anyagra.



Anyagismeret

c) Keverékek

A keverékek többkomponensű anyagok, amelyeket különböző kémiai részecskék építenek fel. Keverékekben az alkotórészek nem alkotnak kémiai kötéseket egymással, így összetételük nem állandó. Keverékek pl.: levegő, az ércek, ásványi szén stb. d) Oldatok Az oldatok összetett anyagok. Oldószerből és oldott anyagból állnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy apoláris molekulákból álló anyagok apoláris oldószerben oldódnak jól. Pl.: benzinben, széntetrakloridban — melyek apoláris oldószerek — jól oldódik a jód, míg a poláris vízben igen gyengén. A víz viszont kitűnő oldószere a poláris hidrogén-kloridnak, az ionkötésű nátrium-kloridnak. Az oldódás mértéke függ az oldószer és az oldott anyag minőségétől és a hőmérséklettől. A szilárd halmazállapotú anyagok a hőmérsékletemelésével általában jobban oldódnak egy adott oldószerben, a gázok viszont kevésbé. Az oldatok összetételét legegyszerűbben tömeg %-ban fejezhetjük ki, vagyis annak megadásával, hogy az oldat grammja hány gramm oldott anyagot tartalmaz. Az olyan oldatot, amely egy adott hőmérsékleten már anyagot nem képes oldani, telített oldatnak nevezzük. Az olyan oldatot pedig, amely adott hőmérsékleten még további anyagot képes oldani, telítetlen oldatnak nevezzük Halmazállapotok: Az anyagi halmazok állapota a halmazt felépítő részecskék közötti kapcsolat erősségétől és a külső körülményektől (pl.: hőmérséklet, nyomás) függ. Gázhalmazállapotban a részecskék között nincs kémiai kötés, így viszonylag függetlenek egymástól, szabadon mozoghatnak a rendelkezésükre álló térben. Folyadékokban az elsőrendű kémiai kötéseknél gyengébb un. másodrendű kötőerők tartják össze a részecskéket. A folyadékok meghatározott térfogattal, de változó alakkal rendelkeznek. Szilárd anyagokban a részecskék kötöttek, nem mozoghatnak szabadon, hanem egy hely körül rezgő mozgásokat végeznek. A szilárd anyagok egy részére jellemző, hogy részecskéi szabályos geometriai rendben rendeződnek. Az ilyen anyagokat kristályos anyagoknak nevezzük. A kristályrácsban ionok, atomok vagy molekulák vannak. Azokat a pontokat, ahol ezek a részecskék elhelyezkednek rácspontoknak nevezzük. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Kristályrácsok fajtái:

Ionrács rácspontokban ionok vannak. Általában kemények. Pl. : NaCl : Atomrács: A rácspontokban atomok vannak. Az egész kristályrácsra kiterjedő kovalens kötés tartja össze a rácsot. Általában igen kemények. Pl: gyémánt Molekularács: A rácspontokban önálló molekulák vannak. Gyenge, másodrendűI kötőerők tartják össze a rácsot. Általában kis keménységű anyagok pl: szén-dioxid

Atomrács

Molekularács

Fémrács: A rácspontokon fématomok vannak. Közöttük az elektronok viszonylag szabadon mozognak, ezért jó áram- és hővezetők a fémek. Pl: alumínium Anyagi változások

Az anyagok változásainak vizsgálatakor az anyagi halmaz tulajdonságainak változását követjük.



Anyagismeret

Anyagi változások a szerkezet változása szempontjából a szerkezet megváltozik A kémiai részecske szerkezete Kémiai reakció Pl: égés

a szerkezet változás elhanyagolható

A halmaz szerkezete változik Fizikai-kémiai változás Pl: halmazállapot változás

Fizikai változás Pl: hajlítás, darabolás

Kémiai változások A kémiai változások során az egymással reakcióba lépő anyagok kötései felbomlanak és új kötések jönnek létre. A különböző anyagok kémiai szerkezetének, i11. kémiai összetételének megváltozásával járó folyamatokat kémiai reakcióknak nevezzük.

A kémiai reakciók meghatározott energiaváltozással járnak. A kiindulási és a végtermékek minőségileg különböznek egymástól, de a kiindulási anyagok tömegeinek összege megegyezik a végtermékek tömegeinek összegével. Ez a tömegmegmaradás törvénye .



Anyagismeret

A kémiai reakciók többféle szempont szerint csoportosíthatók. 1. A résztvevő anyagok száma szerint; a) Egyesülés során az egymásra ható anyagokból egyetlen új minőségű anyag keletkezik: Pl: C+O2 = CO2 H2 + C12 = 2 HCl E reakciótipusba sorolhatjuk a polimerizációt és az addiciót is • b) A bomlás az egyesüléssel ellentétes folyamat. Egy kindulási anyagból több új anyag keletkezik. H2O2=H2O+0' CaCO3 = CaO + CO2 Ha a keletkezett termékek visszaalakulhatnak a kiindulási anyaggá, akkor disszociációról beszélünk. c) Cserebomláskor két egymásra ható vegyületből két új minőségű vegyület keletkezik, a hasonló jellemű atomcsoportok kicserélődésével. Pl: CaCl2, + Na2CO3-, = CaCO3 + 2 NaCl 3 MgSO4 + 2 Na3P04 = Mg3(P04)2 + 3 Na2S0



Anyagismeret

d) Izomer átalakulások során a vegyületben szereplő atomok átrendeződnek, szerkezeti változ következik be, s új minőségű anyag jön létre.

2. A kémiai reakció során létrejövő elektron- , ill. proton átmenet szerint a) Redoxireakcíók Redoxifolyamatnak nevezünk minden olyan kémiai reakciót, amely elektronleadással, ill. elektronfelvétellel kapcsolatos (függetlenül attól, hogy oxigén jelen van vagy nincs).

Pl: a magnézium fémes kötése felszakadt, s elektronok leadása és felvétele következett be magnézium és az oxigénatomok között: 2

→ 2Mg2+ +2O2-

A képződő magnézium-oxid ionkristályos vegyület. A reakció során a magnézium elektro adott le: 2Mg →2Mg2+ + 4 e-

( oxidáció )

Az oxigén ebben a reakcióban elektronokat vett fel: O2 + 4 e- → 2 O2-

( redukció )

Azt az atomot, ill. molekulát vagy iont, amely leadja az elektront, redukálószernek nevezzük Azt az atomot, ill. molekulát vagy iont, amely felveszi az elektront, oxidálószernek nevezzük.

Az oxidáció és a redukció mindig egyidőben, egyszerre, egymással ellentétes irányba lezajló reakció.



Anyagismeret

b. Sav-bázis reakciók Azokat a kémiai reakciókat, amelyekben protonátmenet következik be, sav-bázis reakcióknak ( protolitikus reakciónak ) nevezzük. Pl: A hidrogén klorid és a víz a következő reakció egyenlet szerint reagál egymással: p+ (H+) Cl- + H3O+

HCl + H2O

A sósav-oldat savas kémhatását az oxónium ionok túlsúlya okozza. Az ammónia gáz a vízzel a következőképpen reagál: p+ (H+) NH3 +

NH4+

H2O

+

OH-

Az ammónium-hidroxid-oldat lúgos kémhatását a hidroxid ionok túlsúlya okozza. Mindkét reakcióban protonátmenet zajlott le. A sav és a bázis fogalmának értelmezése nagy változáson ment keresztül az idők folyamán. Jelenleg a Brönsted-féle sav--bázis fogalmat használjuk a kémiában. Brönsted szerint savnak nevezünk miden olyan molekulát vagy iont, amely valamely reakcióban protont ad le. Brönsted szerint bázisnak nevezünk minden olyan molekulát vagy iont, amely valamely reakcióban protont vesz fel. A savak protonleadással bázissá alakulnak: sav bázis + H+ p+ ( H+)

Pl: NH3 bázis1

+


NH4+ sav1

HCl sav2

+

Clbázis2


Anyagismeret

A hidrogén-klorid sav, mert protont adott le, az ammónia bázis, mert protont vett fel. Tehát két sav-bázis pár vesz részt a kémiai reakcióban, ín protonleadás és protonfelvétel nem mehet végbe, mert az egyik komponens leadja, a másik pedig felveszi a protont. A két egymásra ható anyagból mindig az viselkedik savként, amelyiknek nagyobb a protonleadó képessége. Minél nagyobb egy sav protonleadó képessége, annál erősebb savról van Az egymásra ható anyagok közül mindig az viselkedik bázisként, amelyiknek nagyobb a protonfelvevő képessége. Minél nagyobb egy bázis protonfelvevő képessége, annál erősebb _bázisról van szó. Az összetartozó sav-bázis párok esetén erős savnak mindig gyenge bázis a párja, és viszont. Pl. a hidrogén-klorid erős sav, de a kloridion gyenge bázis.

3. A kémiai reakciókat energetikai szempontból is osztályozhatjuk. Ha a kémiai reakció során energia szabadul fel, akkor exoterm vagy hőtermelő folyamatról beszélünk. Ha a kémiai reakció során az átalakuló anyagok hőt vesznek fel, akkor endoterm vagy hőelnyelő folyamatról van szó.

Kémhatás A víz autoprotolíziséből H2O + H2O H3O+ + OH- következően a tiszta víz is tartalmaz oxónium- és hidroxidionokat. Például 25°C-on: Ezek koncentrációját a bevitt savak és bázisok megváltoztatják. A bevitt sav növeli az oxóniumion-koncentrációt, ezzel - a kémiai egyensúly törvénye miatt csökkenti a víz autoprotolíziséből származó hidroxidion-koncentrációt. A bevitt bázis növeli a hidroxidion-koncentrációt, lúgos kémhatást okoz. Csökkenti a víz autoprotolízisét, és ezzel visszaszorítja az oxóniumionok koncentrációját.



Anyagismeret

Semleges kémhatású oldatban: [H3O+] = [OH-] Savas kémhatású oldatban: [H3O+] > [OH-], Lúgos kémhatású oldatban: [H3O+] < [OH-],. A kémhatás egyszerűbb kifejezésére vezették be a pH fogalmát, amely az oldat oxóniumion-koncentrációjának negatív, tízes alapú logaritmusa: pH= -lg[H3O+].

A különböző kémhatású oldatok pH-ja: • • •

semleges pH= 7 savas pH< 7 lúgos pH> 7

Sav-bázis indikátorok Maguk is sav-bázis tulajdonságú anyagok, amelyek az oldat kémhatását úgy jelzik, hogy protonleadásuk vagy protonfelvételük után bekövetkező molekulán belüli kötésátrendeződésük színváltozással jár. A színváltozás meghatározott pH-tartományban történik erősen semleges lúgos

erősen savas

fenolftalein

piros

metilnarancs

sárga

sárga

piros

lakmusz

kék

lila

piros

színtelen színtelen



Anyagismeret

FELADATOK Egyszerű választás 1. A következő megfordítható folyamatban mely molekulák, illetve ionok viselkednek savként? S2- + H2O A. B. C. D. E.

HS- + OH-

csak a víz csak a HSa H2O és a HSa S2- és az OHa S2- és az HS-

2. Az alábbi megfordítható folyamatban mi tekinthető bázisnak?

3. A (tömény) cc.H2SO4 és a cc.HNO3 elegyében az alábbi egyensúlyi folyamat áll fenn:

A. A salétromsav és a kénsav is sav. B. A salétromsav és a kénsav is bázis. C. A salétromsav ebben a reakcióban bázisként viselkedik, tehát gyengébb sav, mint a kénsav. D. A salétromsav ebben a reakcióban savként viselkedik a kénsavval szemben, tehát a salétromsav erősebb sav, mint a kénsav. E. Ebben a folyamatban a salétromsav amfoter anyagként viselkedik. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

4. Salétromsavat oldunk vízben. Milyen ionokat, molekulákat tartalmaz a híg oldat vízmolekulákon kívül?

5. Milyen kémhatású a nátrium-karbonát vizes oldata? A. savas, mert a Na+ -ion hidrolizál B. lúgos, mert a Na+ -ion reakcióba lép a vízzel C. savas, mert a

-ion protont vesz fel a vízmolekuláktól

D. lúgos, mert a vízmolekula protont ad át a E. semleges

-ionnak

6. Melyik vegyület, illetve ion viselkedik vízzel szemben savként is és bázisként is? A. B. C. D. E.

HCl H2S H2O CH3COO-



Anyagismeret

7.Ha acetamidot (CH3CONH2) oldunk vízben, illetve cseppfolyós ammóniában, a következő folyamatok mennek végbe:

Hogy viselkedik a víz? A. B. C. D. E.

sav bázis oxidálószer redukálószer a felsoroltak egyike sem

8. Az előbbi feladatban szereplő 2. folyamatban az acetamid A. B. C. D. E.

sav bázis oxidálószer redukálószer egyik sem a felsoroltak közül

9. Az acetamid és az ammónia reakciójában (10/2. folyamat) az összetartozó sav-bázis párok



Anyagismeret

Négyféle asszociáció . A. sav B. bázis C. mindkettő D. egyik sem 10.Így viselkedik a H2S égés közben. 11.Vizes oldatának a pH-ja 7-14-ig terjed. 12.Fém-oxidok vízzel való reakciójával keletkezhet. 13.Vízzel való reakciójában a vízmolekulának protont ad át.

14. Oldata a kék lakmuszt pirosra színezi

15. Közömbösíthető savval 16.Milyen folyamatot nevezünk oxidációnak, illetve redukciónak? a. protonátmenettel járó folyamatokat b. elektronátmenettel járó folyamatokat c. közös elektronpárok kialakulását d. a molekulák kialakulását

17.Mi az oxidálószer az alábbi folyamatban? Zn + 2HCl = ZnCl2 + H2 a. b. c. d. e. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu

Zn H Cl H+ Zn235 Minden jog fenntartva.

Anyagismeret

18.Mi a helyes reakció felírás?

a. b. c. d. e.


Na +Cl2 → NaCl Na + 2Cl2 → NaCl2 Na + Cl2 → 2 NaCl 2Na + Cl2 → 2 NaCl 2Na + 2Cl2 → 2NaCl


Anyagismeret

A hidrogén és az oxigén fodrászatban használatos vegyületei A víz ( H2O ) A víz az egyik legfontosabb vegyület. Földünk 71%-át víz borítja. A természetben a víz állandó körforgást végez, s ez a tény meghatározó az éghajlat és az időjárás szempontjából.

Szervezetünk 75%-át is víz alkotja. A tápanyagok vizes oldatban jutnak a sejtekbe, s a test hőmérsékletének szabályozására is víz szolgál. Szinte minden iparág felhasználja a vizet, s ezért fontos környezetvédelmi feladat a természetes vizek tisztaságának megóvása, szennyező, mérgező anyagoktól való védelme. A víz a fodrász szakmában is nélkülözhetetlen anyag.. Fizikai tulajdonságai: színtelen szagtalan, íztelen folyadék (25°C-on) sűrűsége l g/cm3 + 4°C-on legsűrűbb olvadáspontja: 0°C. forráspontja 100°C (légköri nyomáson) - Magas a fajhője és párolgáshője, ezért hűtésre és fűtésre lehet használni. A jég sűrűsége kisebb, mint a vízé, így olvadáspontja térfogatcsökkenéssel jár. - A víz jó oldószer. A molekulavegyületek nagy részét és az ionvegyületeket is oldja. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Kémiai tulajdonságai: A víz tulajdonságai a molekulaszerkezetével függenek össze, ezért először vizsgáljuk meg a víz molekulaszerkezetét. A molekulák alakját a központi atomtörzset körülvevő kötő- és nem kötő elektronpárok szabják meg. Az atomtörzset körülvevő kötő- és nem kötő elektronpárok igyekeznek a térben egymástól a lehető legmesszebb elhelyezkedni. A vízmolekulákban a H-O-H atomok V alakban rendeződnek el egymáshoz képest.

A vízmolekula polaritás l. A vízmolekula poláris kovalens vegyület. A vízmolekulának polaritása van. Okai: az oxigén- és hidrogénatomok közül az oxigén atommagja erősebben vonzza a kötő elektronpárokat, így azok több időt töltenek az oxigén atommagja közelében. Az oxigén- atomoknak két nemkötő elektronpárjuk van a kötésekkel ellentétes oldalon, a v molekulában ezért elektromos töltésmegoszlást tapasztalunk. 2. A víz molekulájában az elektroneloszlás nem egyenletes, mert nem lineáris felépítésű, azaz az oxigén a két hidrogénnel nem egy síkban helyezkedik el. 2H2 + O2 => 2H2O hidrogén

oxigén

víz

O H

H

3. Az oxigénatom átmérője nagyobb mint a hidrogén atomé, ezért az elektronok hosszabb ideig tartózkodnak az oxigén körül.



Anyagismeret

A vízmolekula egy másodlagos kötés kialakítására is képes. A vízmolekula hidrogénjei egy másik vízmolekula oxigénjei felé fordulnak, így egy vízmolekula további vízmolekulákkal képes szerkezetet létrehozni. Ez a hidrogénkötés laza, gyenge kötés.

O H

O H

H

O H

H

O H

H

H

Hidrogénkötés: Azt a másodrendű kötést, amikor egy hidrogénatom kötést létesít két másik atom között , hidrogénkötésnek nevezzük. A víz jó oldószer: oka a hidrogénkötések és a dipólus jelleg: - poláris vegyületek- vízben jól oldódnak - apoláris vegyületek- vízben oldhatatlanok ( kivétel a CO2 ) A víz stabil vegyület. Amfoter. A víz jó oldószere a dipólusos és ionos kötésű vegyületeknek. Elektromos árammal bontható: 2H2O = 2H2 + O2 A víz hidratációra képes A hidratáció az a folyamat, amelyben a vízmolekula hozzákötődik a benne oldott vagy diszpergált ionokhoz, elektronokhoz atomokhoz, molekulákhoz anélkül, hogy a H kötés megszakadna.. A víz élettani szerepe: - Az emberi szervezet víztartalma 75%. - Az életfolyamatok vizes oldatokban mennek végbe. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

- A fehérjék vízburkai adják a sejtek rugalmasságát. - Hőstabilizátor, reakcióközeg és szállítóközeg. A víz fodrászipari szerepe: - tisztítószer - hígítószer - semlegesít -

A víz keménysége

Állandó keménység

Változó keménység

Állandó keménység: Kalcium- magnéziumkloridok és szulfátok okozzák —> megszüntethető vízlágyítással. (CaCl2, MgCl2, CaSO4, MgSO4) Változó keménység: Kalcium és magnézium-hidrogénkarbonátok okozzák —> megszüntethető forralással, desztillációval. A változó keménység megváltoztatása Ca(HCO3)2 → CaCO3 kalcium-hidrogénkarbonát vízkő kalcium-karbonát

+

CO2 +

H2O

lágy víz széndioxid

Az állandó keménység megszüntetése: A víz keménységét okozó klorid és szulfát ionokat kell kicserélni Na és K ionokra. 1.Meszes-szódás vízlágyítás: Ca(HC03)2+Ca(OH)2=2CaCO3+2H2O kalcium-karbonát Ca-hidrogén-karbonát meszes víz - változó keménység megszüntetése Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

2./Bórax (Na2B407) jó vízlágyító szer CaCI2+Na2B4O7=CaB4O7+2NaCl Kalcium-klorid bórax

kiválik a vízből

3./ Foszfátos vízlágyítás (trisó) 3CaSO4+2Na3PO4= Ca3(P04)2+3Na2S04 trisó Ca2+ és Mg 2+ ionok oldhatatlan csapadékot képeznek, leszűrhetők. Az iparban ioncserélő műgyantákat használunk, amelyek a víz anyagait OH--ionokra, kationjait H+-ionokra cseréli, így ionmentes vizet kapunk.

A víz keménysége és a vízlágyítás: A természetes vizek oldott anyagokat tartalmaznak. A vízben oldott kalciumés magnéziumsók a víz keménységét okozzák. A kemény víz hátrányai: - a szappan nem habzik, mész szappan képződik - a mosószerek hatása nem érvényesül kellően - a bőrt érdessé teszi - a hajat keménnyé teszi - az emulziókban kiválást eredményez - a kemény vizet használó készülékekben vízkő kiválás keletkezik. Desztillált víz - amelyet halmazállapot változás után nyernek. Steril víz kétszer desztillált víz (csíramentes) Konzervált víz - steril vizet Nipaginnal konzerválnak Ásványvíz lg/liter oldott sót tartalmaz Édesvíz oldott sókat tartalmaz, de iható víz Termálvíz: hőmérséklete 20°C felett van Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Az indikátor fodrászipari jelentősége: - a kémiai reakciók meghatározott pH érték mellett mennek végbe ( szőkítés) - az erős lúgok és savak károsítják a hajat - a pH állandóság az egészséges bőr életműködése szempontjából fontos. A savas kémhatású oldatok: - összehúzzák a pórusokat - frissítő - fertőtlenítő - tonizáló hatású. A lúgos kémhatású oldatok: - zsíroldó - felpuhító - tisztító hatású. A víz reakciói: 1. Alkáli fémekkel. Kis elektronegativitású elemekkel egyesül: 2Na + HOH →2NaOH + H2 2. Alkáli földfémekkel 2Mg + 2HOH → Mg(OH)2 + H2 3. fémoxidokkal hidroxidokat alkot CaO + H2O = Ca(OH)2 4. Nem fémoxidokkal oxisavat képez CO2 + H2O → H2CO3 5. A sókkal hidrolizál.



Anyagismeret

A hidrolízis nem más, mint a vízmolekula közvetlen kémiai reakciója valamely sóval. A víz tehát nem oldószer, hanem reakcióba léphet az oldott anyagokkal. Ez kémiai oldódás. A hidrolízis során az oldat kémhatását az határozza meg, hogy miből keletkezett a só A keletkező oldat kémhatása: Kémhatás Lúgos Ha erős bázisból és gyenge savból keletkezett a só.

OH~ ionok túlsúlya.

Savas Gyenge bázisból, erős savból keletkezett a só. hidrogén ionok túlsúlya. Semleges: Gyenge bázis, gyenge sav. Egyensúly alakul ki. H,0+ = OH Semleges Erős bázis, erős sav

nincs reakció

. HIDROGÉN-PEROXID (H202) A víz mellett az oxigén másik hidrogénvegyülete a hidrogén-peroxid: H2O2 A fodrászipar számára a legfontosabb oxidálószer. A hidrogén-peroxidban a két oxigénatom egymáshoz kapcsolódik: H-O-O-H

H2O2 modell



Anyagismeret

Fizikai tulajdonságai: Sűrűn folyó, színtelen folyadék. Olvadás-és forráspontja molekulatömegéhez képest magas, mert a molekulák H-kötéssel összekapcsolódnak. Vízzel minden arányban elegyedik, mert a H2O2 molekulák a vízmolekulákkal is hidrogénkötést képeznek. Jó oldószere a dipólusos és ionos vegyületeknek. Kémiai tulajdonságai: A H2O2 molekulában lévő -O-O- peroxid kötés nem stabil, a molekula könnyen bomlik. 2H2O2 = 2H2O+02 O2→O’ Molekuláris → atomos A keletkezés állapotában erélyes oxidálószer. A bomlást lúgok, hő, UV sugarak, üvegfelület, szennyeződések katalizálják. Katalizátor az az anyag, amely gyorsítja a kémiai reakciókat, de maga a reakció során nem változik. A folyamatot katalízisnek nevezzük. A hagyományos szőkítésnél a szalmiákszeszt NH4OH-t használták katalizátornak. Peroxó kötés tartalmaz H-O-O–H peroxo A hidrogén-peroxid bomlását gátolja: savak, a karbamid. H2O2 savnak tekinthető. H202+H20→H02+H30+ perhidroxil Bőrre gyakorolt hatása: - pórusösszehúzó - fertőtlenítő - fehérítő - vérzéscsillapító Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Felhasználás: 3%-ban bőr fertőtlenítésére 5%-ban vérzéscsillapító, szagtalanító 6-12%-ig hajfestésnél 10-14 % szőkítésre használható A tiokénsavból állítják elő. A folyékony H2O2-t tovább kell tisztítani. Ma már ritkábban használják. Peroxidok Magnézium -peroxid MgO2 Fehér por, vízben oldhatatlan, híg savak hatására hidrogénperoxid szabadul fel. Cink-peroxid ZnO2 Sárga színű por, vízben oldhatatlan. Híg savakban oldódik és hatására H2O2 keletkezik. Persók Ezek peroxisavakból keletkeznek. Nátnum-perborát NaBO3 Savak hatására bomlik, színtelen anyag. Atomos oxigén szabadul fel. Nátrium-perszulfát Na2S2O8 Hő és nedvesség hatására bomlik H2O2 -re. A blanche - a szőkítőpor fontos összetevője. A haj színanyagát alkotó pigmentet a felszabaduló atomos oxigén oxidálja, így a festékanyag fokozatosan lebomlik és színtelen •anyaggá alakul át. A színtelenítés függ az oxidálószer töménységétől és a reakció idejétől.. Az elnyújtott oxidációs idő tökéletesebb színtelenítést eredményez. A haj festékanyag fokozatosan alakul át, először vöröses, majd . végül színtelen pigmentté. Mivel a pigment a kittben található, ezért a szőkítés a kutikulát roncsolja. Az erős szőkítő oldat a rosttörzs károsodását is előidézheti.



Anyagismeret

Feladatok 1.Húzd alá a víz keménységét okozó sókat! NaHCO3

CaCO3

MgSO4 NaCl

MgCl2

2.Négyféle asszociáció A

H2 O

B

H2 O2

C

mindkettő

D

egyik sem …….stabil vegyület …….fodrászipar számára fontos …….melanin színét megváltoztatja …….kémhatása semleges ……elektronátmeneti reakciókat okoz éghető …...hidrolízis elősegítő anyaga …..zsírok jó oldószere

3.Határozd meg, mi a pH ?

…………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………...



Anyagismeret

4.Határozd meg, és írj legalább egy példát! Az indikátor …………………………………………. ……………………………………………………….

5.Relációanalízis Ebben a feladattípusban egy összetett mondatról kell véleményt alkotni, melynek az első fele állítás, a második fele indoklás. Mindkettőt külön kell mérlegelni, és amennyiben mindkettő igaz, azt is, hogy van-e közöttük összefüggés. A jelölések: A→ ha az állítás és az indoklás igaz, és az indoklás magyarázza az állítást B→ ha az állítás és az indoklás egyaránt igaz, de nincs közöttük oksági kapcsolat C→ ha az állítás igaz, az indoklás hamis D→ ha az állítás hamis, az indoklás igaz E→ ha az állítás sem, az indoklás sem igaz …….Az indikátor színváltozással jelzi az oldatok kémhatását, mert a molekulán belüli kötésátrendeződés színváltozással jár. ……Az állandó keménység megszüntethető forralással, mert a Cl-ionokat ki kell cserélni Na-ionokra …….A H2O2 jó oldószere a dipólusos molekuláknak, mert ő maga apoláris. …….A víz molekula kétféle kötést tartalmaz, mert erélyes oxidálószer ……A katalizátor gyorsítja a kémiai folyamatokat, mert részt vesz a reakcióban ……Erős bázis és gyenge sav hidrolízise savas kémhatást eredményez, mert a hidroxid ionok kerülnek túlsúlyba ……A termálvíz hőmérséklete 20 oC felett van, mert oldott sókat tartalmaz



Anyagismeret

OLDATOK Diszperz rendszerek Olyan, legalább kétkomponensű rendszer, amelyben az egyik komponens (diszpergáló közeg) részecskékre oszlatott állapotban tartja a másik komponenst (diszpergált anyag). Az oldatok többkomponensű, homogén folyékony anyagi rendszerek. Az oldódás fizikai változás. Az oldat áll: oldószer – folyadék oldott anyag - szilárd, folyadék, gáz. Az oldatok tulajdonságai függnek: koncentrációtól, sűrűségtől, forrásponttól és az anyagi minőségtől. Az oldódás fizikai változás. Egy anyag oldhatóságát befolyásoló tényezők: az oldószer anyagi minősége a hőmérséklet a nyomás Az oldódás rendszerint energiaváltozással történik. Ha a vegyület oldószer hatására szabadon mozgó ionokra esik szét - elektrolitos disszociációnak nevezzük. A sók - ionokra. A savak - H+ ionra és savmaradék ionra bomlanak. Vizes oldatban a hidrogén-ion önállóan nem létezhet. A pozitív töltésű hidrogén-ion ugyanis maga a proton, ez pedig azonnal kapcsolódik egy vízmolekulára. Az oldatok felosztása A diszpergált anyagrészecske mérete alapján: durva diszperz oldatok: 500 nm nagyobbak a részecskék kolloid oldatok: l - 500 nm közötti mértékűek valódi oldatok: l nm-nél kisebbek részecskék



Anyagismeret

A részecské k tulajdonsá ga Méret Láthatósá g

Durva diszperz Kolloid oldatok Valódi rendszer oldatok

>500nm Szabad szemmel, mikroszkóppal látható Szétválás Gyors vagy lassú

1nm-500nm <1nm Ultramikroszkó Nem ppal látható látható csak

Nem Nem választható szét választh ató szét Szürhetős szűrhető Nem szűrhető Nem ég szűrhető Összetétel molekulahalma Óriás molekula Egyes zok különáll ó molekul ák példák Szuszpenziók: Hajrögzítő arcvíz kénes oldat rázókeverék Emulziók: hajpakolás



Anyagismeret

A diszperz rendszerek csoportosítása a diszperziós közeg és a diszpergált anyag halmazállapota alapján: Diszperziós közeg halmazállapota gáz

folyékony

szilárd

Diszpergált anyag halmazállapota gáz

Diszperz rendszer neve

Folyékony

Köd: pl: sósavköd

Szilárd Gáz

füst Hab

Folyékony

Valódi oldat

szilárd Gáz

Szuszpenzió, kolloid oldat, emulzió Szilárd hab

Folyékony

ötvözet

elegy

szilárd ötvözet Az apró részecskék minden külső behatás nélkül végbemenő szétterjedését diffúziónak nevezzük. Az oldódás elősegíthető: aprítással keveréssel hőmérséklet emelésével Egy oldat összetételét sokféleképpen megadhatjuk.

FOGALMAK Anyagmennyiség: mól: 6*1023 db. atom vagy molekula vagy ion (jele: n)



Anyagismeret

Tömeg: gramm (jele: m) Térfogat: dm3 = liter (l); cm3 = milliliter (ml) (jele: V) Koncentráció: c térfogategységre vonatkoztatott anyagmennyiség dm3 oldatban hány mól oldott anyag van: molaritás (mólos oldat) :1

: 1 dm3 oldatban hány gramm oldott anyag van: tömegkoncentráció Tömegtört:

Tömegszázalék: m% 100 g oldatban hány gramm oldott anyag van feloldva.

Térfogatszázalék: v/v% 100 cm3 oldatban hány cm3 oldott anyag van feloldva.



Anyagismeret

3

Vegyes százalék: 100 cm oldatban hány gramm oldott anyag van feloldva.

OLDATOKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK A mindennapi életben igen sokszor van dolgunk oldatokkal. Hogy meghatározott töménységű oldatokat el tudjunk készíteni, bizonyos számításokat el kell végeznünk.. A témakör feladatait öt csoportba osztottam. Minden feladatcsoportban találsz kidolgozott feladatokat, amelyekhez visszalapozhatsz, ha menet közben problémád lesz. A) Oldatok töménységének meghatározása tömeg %-ban. Kidolgozott feladatok 1. 10 gramm nátrium-hidroxidot oldottunk 150 gramm vízben. Hány tömeg %-os oldatot kapunk? Megoldás: A tömeg % megmutatja, hogy 100 gramm oldat hány gramm oldott anyagot tartalmaz. Az oldatunk tömege: 150 g + 10 g = 160 gramm 160 gramm oldat 10 g nátrium-hidroxidot tartalmaz 100 gramm oldat x g nátrium-hidroxidot tartalmaz 100 g • 10 g x=————— = 6,25 gramm nátrium-hidroxidot tartal160 g máz a 100 g oldat. Az oldat 6,25 tömeg %-os.



Anyagismeret

2. 250 gramm 15 tömeg %-os cukoroldatot kell készíteni. Mi a teendő? Megoldás: Mit jelent a 15 tömeg %-os oldat? Olyan oldatot, amelynek 100 g-ja 15 gramm cukrot tartalmaz. Feladatunk tehát annak meghatározása, hogy hány gramm cukrot és hány gramm vizet kell bemérnünk 250 gramm oldat készítéséhez. 100 gramm oldat 15 gramm cukrot tartalmaz 250 gramm x 250 g • 15 g =37,5 gr cukrot tartalmaz 100g 250-37,5= 212,5 Az oldat készítéséhez 37,5 gramm cukorra és 212,5 gramm vízre van szükség.

3. Hány gramm 6 tömeg %-os oldatot tudunk készíteni 20 gramm só felhasználásával? Megoldás: 100 gramm oldat 6 gramm sót tartalmaz x 20 gramm X=

20g ٠ 100g

=333,33 g

6g 20 gramm sóból 333,33 gramm oldat készíthető.



Anyagismeret

Hígítás, töményítés Ha egy adott oldatban az oldott anyag mennyisége nem változik, az oldószer mennyisége nő, akkor az oldat hígabb lesz. Azt mondjuk, hígítottuk az oldatot. Töményíteni kétféle módon lehet. Az oldószer mennyiségének csökkentésével, vagy az oldott anyag mennyiségének növelésével. Az alábbiakban ezekre az esetekre láthatsz kidolgozott feladatokat.

Kidolgozott feladatok 1. 150 gramm 5 tömeg % -os oldathoz 50 gramm vizet öntünk. Hány tömeg %-os lesz az így nyert oldat? Megoldás: Az oldatot az 50 gramm víz hozzáadásával hígítottuk, hiszen az oldat tömege nőtt, de miután csak oldószert adtunk hozzá az oldott anyag mennyisége nem változott. Először meg kell határozni az eredeti oldatban levő oldott anyag anyagmennyiségét, ugyanis az új oldatunk is ezt a mennyiséget tartalmazza. 100 gramm oldatban 5 gramm oldott anyag 150 grammban x 150 g • 5 g x= ————. = 7,5 gramm oldott anyag ' 100g Az új oldat tömege: 150 g + 50 g = 200 gramm 200 gramm oldat 7,5 gramm oldott anyagot tartalmaz. 100 gramm oldat x x=

100g٠7,5g

= 3,75 gramm oldott anyag

200 g Az oldat az 50 gramm víz hozzáadásával 3,75 tömeg%-os lett. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

2. 150 gramm 5 tömeg %-os oldatból 30 gramm víz elpárolgott. Hány tömeg %-os lett a visszamaradt oldat? Megoldás: Az oldat töményedett, hiszen az oldat tömege csökkent, az oldott anyag mennyisége viszont változatlan maradt. 100 gramm oldat 5 gramm oldott anyagot tartalmaz 150 gramm x x = 7,5 gramm oldott anyagot Az oldat tömege 150 g — 30 g = 120 gramm A 120 gramm oldat tartalmazza tehát azt a 7,5 gramm oldott anyagot, ami az eredeti 150 gramm oldatban volt. 120 gramm oldatban 7,5 gramm oldott anyag 100 grammban x x=

100g ٠ 7,5g 120g

=6,25g oldott anyag

Visszamaradt tehát 6,25 tömeg %-os oldat.

3. 140 gramm 4 tömeg %-os oldathoz 10 gramm sót adunk. Hány tömeg %-os lesz az így kapott oldat? Megoldás: Az oldat töményedett, hiszen az oldószer tömege változatlan maradt, az oldott anyag tömege viszont nőtt. Először ki kell számolnunk, hogy mennyi sót tartalmazott az eredeti oldat. 100 gramm oldat 4 gramm sót tartalmaz 140 gramm x Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

140g ٠4 ٠4g x = ——-——— = 5,6g sót tartalmazott az eredeti 100g oldat Az új oldat tömege 140 g + 10 g = 150 gramm az oldott anyag tömege 5,6 g + 10 g = 15,6 gramm 150 gramm oldatban 15,6 gramm só 100 grammban x 100 g • 15,6 g = 10, 4 gramm só 150 g Az oldat a só hozzáadásával 10,4 tömeg%-os lett.

4. Hány gramm 15 tömeg %-os oldatból kell 200 gramm vizet elpárologtatni ahhoz, hogy 20 tömeg %-os oldatot kapjunk? Megoldás: A kiindulási oldat tömege x gramm. Az oldott anyag mennyisége ennek 15%-a, vagyis 0,15x. 100 gramm 20 tömeg %-os oldat 20 gramm oldott anyagot tartalmaz x —200 0,15x 20(x —200) = 0,15x-100 Az egyenletet megoldva x = 800, miután x az oldat tömegét jelentette. 800 gramm oldatból kellett a 200 gramm vizet elpárologtatni.



Anyagismeret

5. Hány gramm 8 tömeg %-os oldathoz kell 50 gramm vizet adnunk ahhoz, hogy 6 tömeg %-os oldatot kapjunk? Megoldás: Az oldat tömege a víz hozzáadása előtt x. Az oldott anyag mennyisége ennek 8%-a, Az oldat tömege a víz hozzáadása után x + 50 gramm 6(x + 50) = 8x Az egyenletet megoldva x = 150 gramm 150 gramm 8 tömeg %-os oldathoz kellett az 50 gramm vizet önteni.

6. Mennyi vizet kell önteni 130 gramm l1 tömeg %os oldathoz, ha 8 tömeg %-os oldatot szeretnénk készíteni? Megoldás: 100 gramm oldat 11 gramm oldott anyagot tartalmaz 130 gramm x x= 130 g • 11 g = 14,3 gramm oldott anyag 100 g Az a kérdés, hogy ennyi oldott anyag hány gramm 8 tömeg %-os oldatban van? 100 gramm oldatban 8 gramm x 14,3 gramm x = 178,75 gramm A 130 gramm oldathoz 178,75 g—130 g = 48,75 gramm vizet kell önteni.



Anyagismeret

7. Hány tömeg %-os oldatot kapunk 200 gramm 5 tömeg %-os, 150 gramm 14 tömeg %-os és 80 gramm 20 tömeg %-os oldatok összeöntésével? Megoldás: A 200 gramm 5 tömeg % -os oldat 200 g • 0,05 = 10 gramm oldott anyagot a 150 gramm 14 tömeg %-os oldat 150 g • 0,14 = 21 gramm oldott anyagot a 80 gramm 20 tömeg %-os oldat 80 g • 0,20 = 16 gramm oldott anyagot tartalmaz. Az oldat tömege az összeöntés után 200 g + 150 g + 80 g = 430 gramm a benne levő oldott anyag tömege 10 g + 21 g + 16 g = 47 gramm 430 gramm 100 gramm

47 gramm oldott anyag x

100g٠47g x = —————— = 10,93 gramm oldott anyag 430g A három oldat elegyítésével 10,93 tömeg%-os oldatot kapunk.



Anyagismeret

8. 200 gramm 18 tömeg %-os kénsavoldatból 25 tömeg %-os oldatot szeretnénk készíteni 30 tömeg %-os kénsavoldat felhasználásával. Hány gramm 30 tömeg %-os oldatra van szükségünk, hogy a szükséges töménységet megkapjuk? Megoldás: Írjuk fel az oldott anyagok mennyiségét! A 200 gramm oldatban: 200 g • 0,18 = 36 gramm oldott anyag A hozzáöntendő oldat tömege: x ebben: x • 0,30 gramm oldott anyag Az összeöntéssel 200 + x gramm oldat lesz ebben: (200 + x) 0,25 gramm oldott anyag Az első két oldott anyag tömegének összege megegyezik a harmadikkal, vagyis: 200 • 0,18 + 0,3x = (200 + x)0,25 Az egyenletet megoldva: x = 280 x a 30 tömeg %-os oldat tömege. A 25 tömeg%-os oldat készítéséhez 280 gramm 30 tömeg%-os kénsavat kell felhasználni.



Anyagismeret

Feladatok Mennyi konyhasó van 500g 12 tömeg %-os oldatban?

Mennyi vizet öntsünk 250g 40 %-os oldathoz, hogy 20 %-osat kapjunk?

Milyen töménységű oldatot kapunk, ha 300g 12%-os oldathoz öntünk 60 g vizet?

400 g ismeretlen töménységű oldathoz öntünk 140g vizet, így 60%-os oldatot kapunk. Hány %-os volt az eredeti oldat?

120g koncentrátumhoz mennyi vizet öntsünk, hogy 30%-os oldatot kapjunk? ( a koncentrátum 100 tömeg %-os )



Anyagismeret

Ismeretlen mennyiségű 80 %-os oldathoz mennyi vizet öntsünk, hogy 10 liter 32%-os oldatot kapjunk?

70%-os oldathoz 3 liter vizet öntünk és így 40 %-os oldatot kapunk. Hány liter volt és mennyi lesz az oldat?

125g 40%-os oldathoz milyet öntsünk, ha 300g 60 %-os oldatra van szükségünk?

Összeöntünk 240g 60%-os és 130g 20 %-os oldatot. Milyen keveréket kapunk?



Anyagismeret

Fertőtlenítés A fertőtlenítés története: A történelem folyamán számtalan olyan időszak volt, amelyben olyan járványok pusztítottak, amelyek a lakosokat megtizedelték. Nagyon sokan és sokféleképpen próbálták ezeket magakadályozni. A fertőző betegségek okának kikutatásában úttörő volt Semmelweis Ignác (1818-65.) magyar orvos. Egyszerű budai fűszerkereskedő gyermeke volt. Tanulmányainak befejezése után a bécsi szülészeti klinikára került. Az ottani munkálkodása statisztikai adatgyűjtéssel kezdődött, amikor is kimutatta, hogy a rettegett gyermekágyi láz kórokozójának anyagát a boncoló orvosok viszik a boncteremből a szülőszobákba, és terjesztik egyik szülőnőről a másikra. Semmelweis idejében még nem fedezték fel a baktériumokat, így ismeretlenek voltak azok a gennykeltők is, amelyek a gyermekágyi lázként ismert halálos betegséget okozták. A felismerés nagyszerűsége részéről abban állt, hogy a jelenség oka nem lehet más, mint valamilyen kívülről a szervezetbejutó anyag. A nevéhez fűződik azon rendszabályok bevezetése, amelyekkel elejét lehetett venni a további halálos betegség megelőzésének. Ezért hívják őt az anyák megmentőjének. A sors különös kegyetlen fintora, hogy maga is végül egy boncolás közben kapott fertőzés következtében halt meg. A budapesti Rókus kórház előtt álló szobra hirdeti emlékét. A kórokozókat elpusztító vagy szaporodásukat megakadályozó eljárások összességét fertőtlenítésnek nevezzük. Idegen szóval dezinficiálásnak, ill. sterilizálásnak nevezzük. A két fogalom közül a dezinficiálás nem az összes, hanem csak a kórokozó (patogén) parányi élőlények, mikroorganizmusok elpusztítását jelenti. A sterilizálás az összes mikroorganizmus hasznos és nem hasznos elpusztítását jelenti. Nem minden mikroorganizmus káros, vannak hasznosak is. A károsak viszont anyagcseretermékükkel mérgezik a gazdaszervezetet



Anyagismeret

A fertőtlenítőket sokféle módon lehet csoportosítani:

I. Alkalmazási terület szerint: antibiotikumok: a szervezeten belül alkalmazott antiszeptikumok: bőrfertőtlenítők - szappan, formalin, lizoform, neomagnol, sterogenol, jódtinktúra, hidrogén-peroxid dezinficiensek: eszközfertőtlenítők – 70%-os etil-alkohol, formalin, lizoform, neomagnol, steroganol helyiségfertőtlenítők – klór, hipo, klórmész, oltottmész, kén-dioxid, formaldehid ruhanemű fertőtlenítők – lúgos mosószerek, hipó, vasalás, főzőmosás II. Hatásmechanizmus szerint: a) fizikai eljárások: gőzölés, vasalás, kifőzés UV fénnyel b) kémiai eljárások: oxidálószerek redukálószerek savak, bázisok savasán hidrolizáló sók nehézfém-vegyületek szerves vegyületek

III. Kémiai felépítés szerint: a)Szervetlen: - hidrogénperoxid H2O2 - kéndioxid SO2 - klór Cl2 - káliumpermanganát KMnO4 b)Szerves: etilalkohol, neomagnol, cetrimid, formalin stb.



Anyagismeret

A fertőtlenítőszerekkel szembeni követelmények: rövid hatóidő jó vízoldhatóság stabilitás gazdaságos legyen, kis töménységben is hatásos legyen ne legyen kellemetlen szagú ne legyen tűzveszélyes. A tárgyalás alapjául az alkalmazási területet vesszük. Az antibiotikumokat nem lehet a fodrász gyakorlatban alkalmazni, mert azokat csak az orvosi gyógyászat használhatja, a fodrász csak olyan fertőtlenítőszereket és alkalmazásokat vehet szemügyre, amelyek a szervezeten kívül hatnak.

Antiszeptikumok, bőrfertőtlenítők fajtái: Vírusok ellen. Összefoglalóan VIRUCIDNAK nevezzük őket. Oxidálószerek Neomagnol ( benzol-szulfon-kloramid-nátrium ) 2-3 %:

SO2

N

Na C l

Klórszagú fehér por. Vízben oldódik. Sósav hatására klór fejlődik belőle,, vízben oldva nátrium-hipoklorittá alakul. Virucid (vírusölő) hatását optimálisan savas közegben (pH=3) fejti ki, emiatt citrom-savval, ecetsavval szokás „savanyítani". Savanyítatlan oldata 8, savanyított oldata 4 óra hosszat használható fel.



Anyagismeret

Sterogenol (Cetil-piridinium-bromid) Stabil, nem szövetingerlő, színtelen, szagtalan vegyület. Fertőtlenítő hatása azért jelentős, mert felületnedvesítő habzóképességet biztosító tulajdonságú. Ez jórészt szennylazító, amely a mikroorganizmusok erőteljesebb eltávolítását teszi lehetővé. Elővigyázatossági rendszabály, hogy szappannal együtt alkalmazni nem szabad, mert egymás hatását kioltják. Invert szappannak szokás hívni. A fodrászatban korpás fejbőr tisztítására és fertőtlenítésére is használják feltételezve, hogy a korpásodást bizonyos gombák okozzák. Jódtinklúra (Alkoholos jódoldat) A jód a halogén elemek közé tartozik. Szürkésfekete, fémes fényű kristályos anyag. Jellegzetes szúrós szaga van, szobahőmérsékleten is párolog. Gőzei ibolyaszínűek. A bőrt és nyálkahártyát izgatja. Sokan mutatnak vele szemben érzékenységet. Szövetroncsoló hatású, csak a seb környékét szabad vele fertőtleníteni. A jód vízben rosszul, alkoholban jól oldódik, különösen kálium-jodid jelenlétében. Az alkoholos oldatokat tinktúrának nevezzük. Jódtinktúra összetétele: 20g Kálium-jodid ( KJ ) 50g Jód ( J2 ) A felsoroltak feloldjuk 465g 96 %-os etilalkoholban (C2H5OH) és 465g desztillált víz elegyében. Redukálószerek Formalin

Formaldehidtartalmú készítmény, hátránya, hogy a bőrt cserzetté, repedezetté teszi. A formaldehid színtelen, szúrós szagú, köhögésre ingerlő gáz. Vízben jól oldódik. 40 tömeg % -ős oldatát hívjuk formalinnak. Mérgező vegyület! A lisoform a formaldehid káliszappanos vizes oldata. Tulajdonsága hasonló a formaldehidhez, ill. formalinhoz. Főleg lábgomba ellen használják. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Baktériumok ellen ( baktericid fertőtlenítők) A gyengébb fertőtlenítőket bakteriosztatikusnak nevezzük, amelyek csak szaporodásgátló hatással bírnak. Ez bármilyen gyengén savas oldat lehet, de a szappanos kézmosás is fertőtlenít. Oxidáló hatásúak Hidrogénperoxid Víztiszta, átlátszó folyadék. 30 vegyes %-os formában kerül forgalomba. Bomlékony vegyület. H202 →H20 +"0" A felszabaduló atomos állapotú (naszcensz) oxigén erélyesen oxidál, színtelenít, szagtalanít, fertőtlenít. Fertőtlenítésre a 3%-os oldata javasolt. Káliumpermanganát ( KMnO4) Ibolyaszínű kristályos vegyület. Vízben jól oldódik, oldata oxigén felszabadulása közben bomlik. Fertőtlenítő hatása azzal magyarázható, hogy a test szövetével érintkezve oxigén válik le róla, amely fertőtlenít. Bőrgyulladások kezelésére, nyálkahártya fertőtlenítésére is alkalmas. Töményebb állapotban színez. A vérzéscsillapító rudacskában a fertőtlenítést erősíti Fehérjekicsapók HiganyII-klorid ( HgCl2 ) Vízben jól oldódik. Igen erős méreg. Nincs fodrászipari vonatkoztatása. Ezüst-nitrát ( AgNO3) Színtelen, vízben jól oldódó kristályos anyag. nehézfémsó tartalma miatt fehérjekicsapó. A bőrt színezi. Az orvosi gyakorlatban van jelentősége, lápisz néven szemölcsök eltávolítására használják. Fodrászipari felhasználása nem jellemző. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Gomba ellen (fungicid) A fodrász szolgáltatásban nem önálló fertőtlenítési mód. Etil alkohol ( C2H5OH) 70 térfogat %-os oldata erélyes fertőtlenítő hatású, de az érzékeny bőrt irritálhatja. Ennél töményebb etil-alkohol-oldat a szervezet fehérjéit kicsapja. Hatása a vízelvonáson alapszik. A kórokozókat szelektíven pusztítja el, magasabb töménységben konzerválhatja a baktériumokat. Tűz és robbanásveszélyes, inkább a fémeszközök fertőtlenítésére használjuk. Arugén spray A fenolból származtatható. Nagy előnye, hogy bőrre hígítatlanul használható. Vizes szappanoldatban és sóoldatban is oldódik. Dezinficiensek ( eszközfertőtlenítők) A fémtárgyak szabad elektronjaik miatt baktériumölő hatással bírnak, ezzel együtt szükséges e tárgyakat is fertőtleníteni. Etil-alkohol C2H5-OH Oxidálószer Neomagnol Redukálószer Formaldehid, formalin Felületaktív anyagok A kereskedelemben sokféle fantázia nevű, szerkezetében hasonló vegyület kapható. Pl: Bradosept, Virusept Helyiségfertőtlenítők Oxidáló hatásúak Jellemző tulajdonságuk, hogy aktív halogént képesek környezetüknek leadni. A víz oxigénjét naszcensz oxigén formájában szabadítják fel a halogének. Heves oxidációját úgy fejti ki, hogy a sejthártyán átjutva az enzimeket károsítja, Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

az aminógyököt eltávolítja,, ezzel a fehérje szerkezetét megváltoztatja. Ez biztosítja a kórokozók pusztulását. Klór ( Cl2 )

Sárgászöld, szúrós szagú, köhögésre ingerlő gáz. A levegőnél nagyobb sűrűségű, vízben jól oldódik Cl2+ H2O=HCI + HOCI hipoklórsav HCI + 'O' HOCI A felszabaduló atomos oxigénnek tulajdonítható oxidáló, színtelenítő, fertőtlenítő hatása. A klóros vizet Semmelweis Ignác használta először fertőtlenítésre. Belélegezve halálos, hiszen a bomlása közben a jótékony atomos oxigénen kívül HC1 is keletkezik, melyről tudjuk, hogy hámoldó. Belélegezve kicsapják a tüdőhólyagocskák sejthártyáját. A kieső légzőfelület csökkenése és annak regenerálódásra való képtelensége miatt fulladásos halált okoz. Minden klórtartalmú vegyület, mely a kereskedelemben kapható, emiatt kapja a veszélyjelző halálfejes jelzést, melyet komolyan kell venni. A klórgáz helyett gyakran inkább annak vegyületeit alkalmazzuk. Nátrium-hipoklorit (hipó) NaOCl Lúgos kémhatású, vizes oldata sárgás színű. Klórtartalma miatt mérgező. Helyiségek fertőtlenítésére alkalmas, de kellő körültekintéssel. Kálcium-hipoklorit (klórmész) Ca (OCI)2 CaCI2 és Ca(OH)2 keveréke. Nem egységes vegyület. Vízben oldódó por, savak hatására klórgáz fejlődik belőle. Lúgos közegben sokkal állandóbb. Mediterrán országok halpiacán gyakran alkalmazzák az árusítás után, mert napfény hatására oxigén válik belőle szabaddá. Ca(OCI)2=CaCI2+O2 Jól szellőző száraz helyen, fénytől, óva _kell tárolni. Használata esetén a belélegzése veszélyes. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Összefoglalva: bármilyen olcsó, s emiatt kedvelt fertőtlenítő, nagy óvatosságot igényel használata. Klóraminok: Olyan antiszeptikumok, amelyekből hidrolízis útján NaOCl keletkezik, amelynek hatásmechanizmusa már a korábban leírtak szerint megy végbe. Kristályos, nem mérgező, fehérítő, fertőtlenítő, szagtalanító. Helyiségek felszerelési tárgyainak lemosására jók. Pl. klóramin T, Ultra-Sol Flóraszept stb. Kalcium-hidroxid Ca (OH)2 Oltott mész Erősen lúgos kémhatású, vízben rosszul oldódó anyag Falak meszelésére, fertőtlenítésére használják. Híg vizes oldata Ca2+-iont tartalmaz, emiatt gyulladáscsökkentő hatású. Kén-dioxid SO2 Színtelen, szúrós szagú, a levegőnél sűrűbb gáz. Vízben jól oldódik S02+H20=H2S03 A keletkezett sav gyenge, redukáló hatása kiváló, így fertőtlenítő. A kéndioxid szintén erélyesen redukál, de az élő szervezetre mérgező. A vörösvértesteket elpusztítja, ezért halált okoz. A klorofillt is elpusztítja, emiatt a nagyvárosok levegőjében lévő gázok savas esők formájában nagy károkat okoznak. Borászatban a hordók fertőtlenítésére használják Formaldehid Színtelen, szúrós szagú, fojtó, könnyezésre ingerlő gáz. 35-40%-os oldata a formalin. A formaldehid sok anyaggal reagál, a fehérjéket kicsapja (vízben oldhatatlanná teszi). Mérgező! Plazmaméreg, kötőhártya gyulladást, náthát, hörghurutot okoz. Hosszabb ideig tartó hatás esetén máj- és tüdőgyulladás, valamint a nyálkahártyák súlyos elváltozásai jönnek létre. A bőrön is súlyos elváltozásokat okoz. Igen erélyes fertőtlenítőszer, a mikroorganizmusokat már nagy hígításban is megöli. (A füst fertőtlenítő, tartósító hatása is ennek a vegyületnek tulajdonítható, mivel sok anyag tökéletlen égésekor kis mennyiségben formaldehid keletkezik.) Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Feladatok Egészítsd ki a mondatot! Fertőzés_______________________________________________ Fertőtlenítés____________________________________________ Írd a meghatározások mellé a megfelelő betűjelet! Eszközfertőtlenítők:_________________________ Bőrfertőtlenítők______________________________ Helyiségfertőtlenítők__________________________ a. NaOCl b. Lysol c. C2H5OH d. Neomagnol e. Cetil-piridium-bromid f. Klórmész Húzd alá az oxidáló hatású fertőtlenítőket! Neomagnol, Krezol, Flóraszept, Arugeen spray, Unipon, Ritosept, Lysoform, NaOCl, Viruszept, Jódtinktúra

A fent felsorolt fertőtlenítőszerekből válassz ki egy redukáló hatásút, és írd le alkalmazási területét!



Anyagismeret

Fodrászipari eszközök anyagai Már a fertőtlenítőszerek tanulmányozásakor láttuk, hogy a fodrász szakmában igen sokféle eszközt használ a szakember. Az eszközök meglehetősen sokféle anyagból készülnek. A szerszámok szakszerű használatához, karbantartásához, tisztításához elengedhetetlen az alapanyagaik ismerete. Az éles szerszámok, borotvák, ollók, nyesők stb., valamint a hajsütővasak fémekből, főleg jó minőségű acélból készülnek, ezért elsőként a fémekkel foglalkozunk. A FÉMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A periódusos rendszerben a fémek az I., II. főcsoportban, a III., IV. főcsoportban nemfémekkel és félfémekkel együtt, és minden mellékcsoportban helyezkednek el. Az elemek nagy része fém (a 109 ismert elem közül kb. 83 db fém). A fémek többsége ezüstfehér vagy szürke színű, kivéve az un. színesfémeket (pl. réz, arany). Fémfényűek, mert a szabadon mozgó elektronok fényelnyelő tulajdonságúak. Szilárd halmazállapotnak, bár ismerünk cseppfolyós fémet is (higany), jó hő- és elektromos vezetők, mert a rácsban a szabad (delokalizált) elektronok könnyen elmozdulnak. Mechanikai szempontból rugalmasak, alakíthatók, jól megmunkálhatok, mert a rácssíkok könnyen elcsúsznak egymáson. Az olvadáspont és a forráspont, valamint a keménység nagy eltéréseket mutat a fémek csoportján belül. Ezek a tulajdonságok a fémes kötés erősségétől függenek. Minél nagyobb a fémes kötés erőssége, annál keményebb a fém, annál magasabb az olvadás- és forráspontja. (A legalacsonyabb forráspontja az alkálifémeknek van. Ezekben az ionok mérete viszonylag nagy, nem szoros illeszkedésű rácsot képeznek, gyengébb a rácsösszetartó erő. Ebből következik az is, hogy lágyak, késsel vághatok.) A fémek sűrűsége is tág határok között mozog. A sűrűség szerint a fémek lehetnek: - könnyűfémek (sűrűség < 5OOO kg/m3 ); - nehézfémek (sűrűség > 50OO kg/m 3). Oldószerük nincs, a fémek csak egymás olvadékaiban oldódnak . Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Fizikai tulajdonságaik: - jellemző szín és fémes fény - közönséges körülmények között szilárd halmazállapot, kivéve a higany - jó hő- és elektromosság-vezető képesség - jó megmunkálhatóság alakíthatósággal, (vékony lemezzé hengerelhető, kalapálható, fóliává húzható, dróttá nyújtható) - sűrűségük szerint lehetnek „könnyű" fémek és „nehéz" fémek könnyűfém < 5kg/dm3 > nehézfém Oka a fémek szerkezete és afémes kötés. A fémek szerkezete A fématomok legkülső elektronhéján kevés elektron van. Ezeket könnyen leadják, könnyen válnak -+-ionná. Kicsi az elektron-negativitásuk és az ionizációs energiájuk. Kristályszerkezeteűek:

- lapon középpontos rács

- hatszögletes rács

- térben középpontos rács Az eltérő kristályszerkezet a magyarázata a különböző tulajdonságoknak (olvadás, forráspont, keménység).

Kémiai tulajdonságaik: - kis elektronvonzó képesség Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

- kevés vegyértékelektron, elektron leadásával pozitív ionokat képzenek. fém – e- → fémion+ + eA fémek kémiai viselkedését az elektronegativitás meghatározza: Reakcióképesség nő K, Ca, Na, Mg, Al, Zn, Fe, H, Cu, Hg, Ag A fémek reakciója az oxigénnel Fém + O2 → fémoxid 4Fe + 3O2 → 2Fe2O3 2Cu + O2 = 2CuO 2Ca + O2 = 2CaO Reakciójuk vízzel Fém + H2O = bázis + H2 ( H-nál nagyobb reakcióképességű fém) 2Na + 2H2O = 2NaOH + H2 ↓ 2e-↑ nátrium-hidroxid részletezve: 2Na → 2Na+ + 2e2H2O + 2e- → 2OH- + H2

oxidáció redukció

Redukciójuk savakkal: Fém + HCl = só + H2 (H-nál nagyobb reakcióképességű) Haloidsav: minden olyan sav, amely H-ből és halogén elemből áll. Oxisav: minden olyan sav, amelyben a savmaradék oxigént tartalmaz



Anyagismeret

Reakciójuk más fémionokkal: A fém + B fémion+ → A fémion + + B fém Fe + CuSO4 = FeSO4 + Cu A színvas elektronleadással oxidálódott, a rézion elektronfelvétellel színfémmé redukálódott. Minden fém a reakcióképességi sorban az utána állót képes oldatából színfémmé redukálni. A VAS (Fe) A periódusos rendszer VIII.B oszlopában helyezkedik el. Külső elektronhéján két elektron van, de a vegyértékhéj alatti elektronhéj sem telített, ezért kétféle iont képez: Fe → Fe2+ + 2eFe2+ → Fe3+ +eA vas (II) vegyületek zöld színűek, a vas (III) vegyületek vörösbarnák. A vas magas olvadáspontú, nagy sűrűségű fém. A levegő oxigénje és nedvesség hatására rozsdásodik (korrózió, oxidáció). A vascsoport tagjai jól mágnesezhetők és a mágneses tér megszűnése után is megtartják mágnességüket. Ezt a jelenséget nevezzük ferromágnességnek. Közepesen vezeti a hőt és elektromosságot. A vas híg savakban hidrogéngáz fejlődése közben oldódik, azonban az oxidáló savak, a tömény HNO3 és kénsav H2SO4 a vasat nem oldják, mert felületén összefüggő védő oxidréteg alakul ki, azaz passzívált vasat kapunk. A vas magas hőmérsékleten reakcióba lép az oxigénnel, a kénnel és halogénekkel. 4 Fe + 3O2 = 2Fe2O3 Fe + S = FeS Csak híg savakban oldódik. Fémek előállítása: Elemi állapotban a természetben csak a nemesfémek (Au, Ag, Pt, Hg) fordulnak elő. A többi fém vegyületei formájában található. Azokat az ásványokat, amelyek fémvegyületeket tartalmaznak és belőlük a fém gazdaságosan kinyerhető, érceknek nevezzük. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Az ércekben a fémek általában a vegyületek formájában találhatók. A fém előállítása a fémkohászat feladata. A fémek kinyerése az ércekből redukcióval történik. fémoxid —> fém redukció Szükséges:- redukálószer (elektronforrás) -energiabefektetés (hő, elektromos energia) A fémkohászatfeladata: vasércből —» nyersvas előállítása bauxitból —> timföld —> Al előállítása A fémek korróziója: A fémek felületén a környezet hatására lejátszódó kémiai átalakulást korróziónak nevezzük. Ez a folyamat akkor következik be, ha a fém elektronokat adhat le. Feltétele: - van elektronátvevő anyag - levegőben lévő O2, SO2, C12 - ionok pl.: H3O + - egy másik fém. A kémiai átalakulás következtében megváltozik a fém felülete, de a fémtárgy belsejében is átalakulás történhet. A fémtárgy kilyukad, töredezik, elporlad. A korrózió igen jelentős károkat okoz, ezért a korrózió elleni védekezés fontos feladat. A korrózió elleni védekezés módszerei: Védőbevonat alkalmazása: - festés - védő oxidréteg kialakítása: eloxálás - műanyag bevonat (teflon) - bevonat más fémekkel Az acélgyártás javítja a fém tulajdonságait. Az acélgyártás több módja ismert: - LD eljárás, - Siemens-Martin eljárás (az ócskavas felhasználásával) - elektroacélgyártás (ívfény segítségével) FONTOS! Az acélgyártás során a nyersvasból a szilíciumot, foszfort, ként eltávolítják, széntartalmát 7,5 % alá csökkentik. Az acél tulajdonságát befolyásoló tényezők: Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

- Nikkel (Ni) a szívósságot, - Króm (Cr) a keménységet, - Króm+Nikkel (Cr+Ni) keménységet + szívósságot, savállósságot, - Mangán (Mn) rugalmasságot, - Wolfram (W) savállósságot. Az acélok mechanikai tulajdonságait jól lehet irányítani hőkezelési eljárásokkal. A magas hőmérsékletre hevített és hirtelen le-hűtött acél az edzett acél - kemény, de rideg és törékeny. Ha az ilyen acélt utólag néhány száz fokra melegítik, és lassan hűtik le, azaz megeresztik - rugalmassá és szívóssá válik. A hőkezelés során változik a kristályszerkezet, és ez okozza az ötvözet mechanikai tulajdonságainak átalakulását. A fodrásziparban az ollók tulajdonságait a fémötvözet tulajdonságai határozzák meg - rozsdamentességre törekvés az éltartósságot csökkenti. A vas króm, nikkel ötvözete vegyszerellenálló. Az ollók márkáját elsősorban az acél határozza meg. Erre a célra szerszámacélt használunk. A borotvapengék rugalmas, eltartó acéllemezek, amelyekben az acél minőségének és az ötvöző elemeknek egyaránt jelentőségük van. JÓ, HA TUDOD A felnőtt ember szervezetében 3 g vas van. A pótlására napi 0,1 g szükséges, amelyet a táplálékból fedezünk. A vörösvértestekben lévő hemoglobin Fe2+ -t tartalmaz, amely képes a tüdőben az oxigén megkötésére és a kötött oxigén leadására. A vörösvértestek lebomlásával a vas a májban raktározódik, míg a szervezet felhasználja vagy kiüríti.

AZ ALUMÍNIUM (Al) A harmadik leggyakoribb elem a Földön. Fizikai tulajdonságai: Az alumínium ezüstfehér színű, jó hő- és elektromos vezetőképességű, jól nyújtható, hengerelhető könnyűfém. Olvadáspontja viszonylag alacsony (660°C), de olvadása és fajhője igen nagy. Nehezen olvasztható meg. Kémiai tulajdonságai:



Anyagismeret

Szobahőmérsékleten nem reakcióképes. Felületét tömör oxidréteg vonja be, ezért a vizet nem bontja. Ha megbontjuk az alumínium felületén keletkezett védő oxidréteget, a levegő oxigénjével hevesen reagál, oxidálódik. Nagy hőmérsékleten melegítve vakító lánggal ég. Az oxigént sok vegyületből képes elvonni, tehát erős redukálószer. A természetben sokféle alumínium vegyület fordul elő. A fém nem nyerhető ki gazdaságosan belőlük. Az alumínium érce a bauxit, amelyből timföldet készítenek. Elektromos árammal redukálják, így nyerik az alumíniumot. Az alumínium jól megmunkálható dróttá húzható, lemezekké és fóliává hengerelhető. Kitűnő áramvezető. Alumínium és oxigén egyesülése erősen exoterm folyamat. 4 Al + 3O2 = 2A12O3 vakító lánggal ég. A MŰANYAGOK A XX. században a dráguló és fogyó természetes anyagok, a fogyasztás nagymértékű növekedése szükségessé tette új, sokféle célra használható anyagok létrehozását. Mivel ezeket az anyagokat a vegyipar mesterségesen állítja elő, ezért a nevük közös néven „műanyag". Közös tulajdonságuk, hogy polimerek (óriásmolekulák). Műanyagok: olyan óriásmolekulájú szerves anyagok, amelyeket kis molekulák összekapcsolásával állítanak elő. Csoportosításuk: 1. természetes alapú műanyagok Természetes alapú műanyagok A természetben található makromolekulák átalakításával állíthatók elő - kaucsukból: vulkanizálással gumi keletkezik-( vulkanizálás: a kaucsukot kénporral és korommal keverve összeolvasztjuk) - cellulózból - celluloidot állítanak elő (filmek anyaga)



Anyagismeret

- fehérjéből - tejfehérjéből – műszarut. Műszaru kedvelt anyaga volt a fésűknek, a természetes szaru pótlására alkalmazták. 2.Mesterséges alapú műanyagok Azokat a műanyagokat, melyek óriás-molekulák monomerjei, mesterségesen előállított műanyagoknak nevezzük. Előállíthatok: - kondenzációval (víz kilépése közben), - polimerizációval (víz kilépése nélkül), - poliaddícióval. Azokat a műanyagokat, amelyek hő hatására képlékennyé, alakíthatóvá válnak, lehűlés hatására pedig ismét megszilárdulnak, hőre lágyuló műanyagoknak nevezzük. A térháló polimereket elsőrendű kötések össze, amelyek melegítés hatására merevebbé, keményebbé válnak. Ezeket keményedő műanyagoknak nevezzük. Megmunkálásuk csak mechanikai módszerekkel, lehetséges. A csomagoló fóliák, palackok, zacskók,. tálak hőre lágyuló polietilénből készülnek. Polipropilén, polisztirol is alkalmas erre a célra. A teflon poli(tetrafluór-etilén) PTFE nagymértékben hőálló, jó vegyszerálló. Konyhai edények belső felszínének bevonására használják. Az ollók felszínét is teflon bevonattal látják el. A bevonat éltartóvá teszi az ollót, és elősegíti a hajszál tapadását az élre, ezáltal pontosabb vágást eredményez.



Anyagismeret

Feladatok Négyféle asszociáció, írd be a megfelelő betűt az állításokhoz! A. vas B. aluminium C. Mindkettő D. Egyik sem _____érce a bauxit _____mágnesezhető _____jól vezeti a hőt _____földfém _____vegyértéke I-II _____kevésbé reakcióképes _____eddzik _____ötvözhető _____neomagnollal fertőtleníthető

Párosítsd az összetartozó kijelentéseket! 1. bauxit

a. acél

2. makromolekuláris

b. műanyag

3. ötvözet

c. teflon

4. nem tapadó felület bevonás

d. erős lúgok oldják

5. szőr

e. érc

1-___, 2-___, 3-____, 4-____, 5-____ Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Emulziók, emulgeátorok jellemzése és csoportosítása EMULZIÓK Az emulzió a durva diszperz rendszerek csoportjába tartozik. Ha két egymással nem elegyedő folyadékot diszpergálunk, emulziót kapunk. Az egyik folyadékot a másik folyadékban diszpergáljuk (szétoszlatjuk).

A folyadékokban a molekulák között vonzóerő működik. A folyadék belsejében a vonzóerők kiegyenlítődnek, a folyadék felületén pedig a vonzóerő eredője a folyadék belseje felé mutat. Minél kisebb a folyadék felülete, annál kisebb az eredő erő. A kisebb energia-befektetés érdekében a rendszer a legkisebb felület kialakítására törekszik. Ezt az erőt nevezzük felületi feszültségnek. Két folyadék molekulái között fellépő felületi feszültséget határfelületi feszültségnek nevezzük A határfelületi feszültség mértéke attól függ, hogy a különböző folyadékok molekulái milyen mértékben vonzzák egymást. Minél nagyobb a két folyadék közötti határfelületi feszültség, annál kevésbé oldódnak egymásban. Minél nagyobb a határfelületi feszültség, annál kevésbé állandó az emulzió. A fodrásziparban emulziókat használunk!

Az emulziónak két fajtája van: - olaj a vízben emulzió O/V Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Folytonos fázis a víz, diszpergált fázis az olaj.- Vízzel hígítható. Az elektromos áramot vezeti. Vízben oldódó festékekkel színezhető. Víztartalom 80 % is lehet. - víz az olajban emulzió V/O Folytonos fázis az olaj, diszpergált fázis a víz. Olajjal vagy zsírnemű anyagokkal hígíthatók. Az elektromos áramot nem vezeti. Olajban oldódó festékekkel színezhetők. 40%-ig terjedhet a víztartalmuk. Azokat az anyagokat, amelyek növelik az emulziók stabilitását emulgeátoroknak nevezzük Idegen szóval: tenzidek Az emulgeátor a határfelületi feszültséget úgy csökkenti, hogy abszorbeálódik a két folyadék határfelületén és összeköti a két gömbfelület kialakítására törekedő anyagokat.

Ezeket az anyagokat felületaktív anyagoknak nevezzük. Mivel az emulzió poláros és apoláris fázisból áll, az emulgeátornak is szüksége van poláros és apoláros részre. Az emulzióban a poláros vízmolekulák külső rétege vonzza a felületaktív anyagok molekuláinak poláris részét, az olajos fázis vonzza a felületaktív molekulák apoláris részét, így a két egymással nem elegyedő folyadék határfelületen a felületaktív anyagból határfelületi hártya alakul ki, amely összeköti a két felületet Poláris vegyület - hidrofil (vízkedvelő) - oleofób (olajtaszító) - O/V emulzióban használjuk pl.: bórax, Na2B4O7 , kálium – karbonát K2CO3 ammónium-hidroxid NH4OH ( szalmiákszesz)



Anyagismeret

Apoláris vegyület - oleofil (olajkedvelő) - hidrofób (víztaszító) - V/O emulzióban használjuk pl.: koleszterin lecitin zsíralkoholok Az emulgeátorok tehát felületaktív anyagok. A felületaktív anyagok többsége elektrolitikus disszociáción megy keresztül. Az aktív csoport lehet kation + vagy anion -jellegű. Ezért kationaktív vagy anionaktív emulgeátort ismerünk. Azokat az anyagokat, amelyek molekuláiban felületaktív anion és kation részt is találunk, amfoter emulgeátoroknak nevezzük. Azokat a felületaktív anyagokat, amelyek vizes oldataikban nem disszociálnak, azokat a nem ionos emulgeátoroknak nevezzük. Nem ionos emulgeátorok V/O típusú emulziók stabilizálására szolgálnak. Vízben nem disszociálnak. Pl: koleszterin, lecitin Kontúrkrémeknél használják Cetil-alkohol C16H33OH Sztearil-alkohol C18H37OH Vízben oldódó emulgeátorok ( valódi emulgeátorok) Ionos emulgeátorok Anion aktív

Kation aktív

Felületaktív anionra és kis méretű kationra disszociálnak

invert szappanok, fordított töltésű szappanok,

Pl: .

felület aktív kationra és kis


Amfoter emulgeátorok Az anion aktív és kation aktív vegyületek tulajdonságai egyesítik A molekulán belül két aktív csoport van. Savas és lúgos közegben is oldódnak.


Anyagismeret

szappanképző k. O/V emulziókban használjuk (pl.: ammóniumhidroxid, káliumkarbon át, bórax, trietanolamin) b. alkil szulfátok, c. alkilfoszfátok, alkil szulfonátok (zsíralkohol szulfát) Lanette viasz.

méretű anionra disszociál

Savas kőzegbenkation aktív

pl.: cetil piridínum bromid, szterogenol

Lúgos közegben – anion aktív Pl: betain, a reflex samponokban

A kozmetikában alkalmazott emulgeátorokkal szembeni követelmények: -

Kis mennyiségben is kellő hatás biztosítása Kémiailag ellenálló legyen Ne legyen romlandó, ne oxidálódjon Ne legyen toxikus Olcsó és könnyen adagolható legyen



Anyagismeret

KRÉMEK A krémeket a bőr és a haj védelmére, ápolására, táplálására használjuk. (A Cremor szóból származik a krém szó, amely tejszínt jelent.)

A krémek fajtái: - száraz krémek - zsíros és félzsíros krémek - hatóanyagos krémek - zselékrémek Száraz krémek O/V emulziók 60-80% vizet tartalmaznak. Sztearinsavból állnak amelyhez zsíralkoholokat, ásványi zsírokat és glicerint adnak. A szárazkrémek fajtái: 1. Tejkrémek. ( nem tartalmaz tejet, sztearinsavból és glicerinből áll.) 2. Nappali krémek. 3. Borotvakrémek (ez is száraz krémek). 4. Fedőkrémek (krém púderek). Zsírfényt nem hagynak a bőrön. Nem táplálják a bőrt, vízben oldódó, festékkel festhetők. Konzerválni kell penészedés ellen. Bőrtápláló anyagokat, bőrrokon anyagokat tartalmaznak. Nehezebben szívódik fel. Glicerint nem tartalmaznak. Zsíros félzsíros krémek Corvin közésOktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

1. Lemosókrémek - nem felszívódó zsírokból készülnek (kőolaj származék), amelyek ásványi eredetűek. A bőrről a hajfesték foltokat lemosó krémekkel is eltávolíthatjuk.

2. Lanolin krémek – jól felszívódó, bőrrokon anyagokat tartalmaznak. ( lanolin – magas víztartalmú gyapjúzsír ) Jól használható a vegyszertől igénybevett bőr és haj ápolására 3. Eucerines krémek – fehér vazelin tartalmú, saválló krémek. 4. Hidratáló krémek – magas víztartalmú krémek, O/V emulziók. A vizet megkötik és a bőrbe juttatják.

Hatóanyagos krémek Elsősorban a bőr és a haj táplálására, gyógyítására használjuk. Hatóanyagok: - Vitaminok – elsősorban zsírban oldódó vitaminokat használunk, segítik a bőr anyagcseréjét - Fertőtlenítő krémek - Növényi kivonatos krémek - Hormonos krémek - Desodoráló krémek

Zselékrémek Nyákanyagból készülnek, melyek víz hatására megduzzadnak, gélt alkotnak. Magas a víztartalmuk. Alkalmasak a bőr ápolására és puhítására ( kézápolók ). A glicerin tartalom megakadályozza a beszáradást. Konzerváló és vízmegkötő anyag hozzáadása szükséges. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Hajmosószerek

A hajmosószert a haj és a fejbőr tisztítására használjuk. A szennyeződés zsírszerű anyagokhoz kötött, ezért a hajmosószer zsíroldó hatású. Sampon szó = gyúrni - hindu eredetű szó A hajmosó szerek iránti követelmények: - jó tisztító hatás - megfelelő habzás - fényessé, jól kezelhetővé kell tennie a hajat - nem száríthatja ki a bőrt. Halmazállapot szerint ismerünk por-, folyékony- és krémsamponokat. A hajmosószerek fajtái mosóaktív anyag szerint Szappan tartalmúak szappan képződés Zsír + lúg → szappan + glicerin A szappanok lágy vízben jól oldódnak. Kemény vízben nem oldódnak, mészszappant képeznek. A mész-szappan összetapasztja a hajszálakat, a haj elveszti fényét. (Na2CO3; Na3PO4)A mész-szappan képződés megakadályozására szorbitot adnak, amely a kiszáradást akadályozza meg.

Szintetikus alapanyagúak

a. törökvörös-olajat tartalmazó samponok u.n. olajsamponok (A törökvörös-olaj ricinusolajból készül kénsav segítségével.) Erősen szárítja a hajat, fénytelenné teszi. b. zsíralkohol-szulfátokat tartalmazók Jó tisztító hatás, erős habzó képesség, a hajat lággyá teszi, meleg vízben jól oldódik. c. zsíralkohol - foszfát tartalmúak. Foszforsav felhasználásával készülnek. Oldatuk pH-ja 6-6,5. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

A zsírok zsírsavakból állnak, zsírsavaknak glicerinnel alkotott észterei

Észterek: olyan szerves vegyületek, amelyek sav és alkohol egymásra hatásakor keletkeznek víz kilépése mellett. ( Savak és alkoholok kondenzációs termékei.)

A samponok tisztító hatása A szennyeződés zsírokból, sókból, fehérjéből, keményítőből, festékanyagokból, porból és mikroorganizmusokból áll. A haj szennyeződéseire tenzidek rárakodnak, ezek oldják és emulgeálják a szennyeződéseket és a vízben lebegésben tartják. Megakadályozzák a visszatapadást. A modern samponok tenzideket tartalmaznak, amelyek felületaktív anyagok.

A tenzidek olyan anyagok, amelyek egy hosszú hidrofób szénhidrogénláncból és egy rövid hidrofil molekulafejből állnak, kapcsolódó oxigénatomokkal. Tehát felületaktív anyagok. A határfelületen a molekulák hidrofób részre kinyúlik a vízből, és a molekulák hidrofil fejrészét körülveszik a vízmolekulák. Erejét a határfelületen a tenzid csökkenti ezáltal a felületi feszültséget. Ha a tenzidkoncentráció növekszik, a felesleges tenzidek micellákká alakulnak. Ha sok micellát képes kialakítani a tenzid, akkor a sampon mosóhatása jó. A tenzidek jól nedvesítenek és elősegítik a habképződést.

A tenzidek fajtái: A tenzidek tulajdonságait a hidrofil molekularész határozza meg. A tenzid csoportosítása hidrofil modekula részének töltése szerint



Anyagismeret

Anionos tenzidek A határfelületi hatást az anion váltja ki Szulfát csoportot tartalmaznak. Kationos tenzidek Hajápoló készítményekben használják.

Amfoter tenzidek A molekula hidrofil részében mind pozitív, mind negatív töltéssel rendelkeznek. Jó habzó és tisztítóképességük van. Samponokban kiválók.

Nem ionos tenzidek

Samponokban, tisztítószerekben használjuk. Jó emulgeálószer is. Poláris molekulacsoportjaik révén vízben oldódnak. A hidrofil molekularészben sok az oxigénatom, ezért a vízmolekulákkal hidrogén-hídkötést alkothat, így felületaktív anyag.

Tenzidek a hajmosás folyamatában

A samponok tenzidjei lerakódnak a határfelületeken, majd cseppekké alakítják a szennyeződést. A haj negatív töltésű, ezért az anionos tenzidek jó tisztító hatásúak. Öblítés fontos! Alaposan kell végezni a tenzidmolekulákkal körülvett és oldott szennyeződés eltávolítását. A tenzid eltávolítása is fontos, mert a fixálók, színezők nem tudják hatásukat kifejteni, ha azokat a tenzidek körülveszik. A beszáradó sampon irritálja a hajat. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Feladatok

Egészítsd ki a mondatot Emulziónak nevezzük azt a diszperz rendszert, ………………………………………………………………………………..

Határozd meg az emulgeátor fogalmát!

………………………………………………………………………………

Fejezd be az egyenletet és nevezd meg az anyagokat! C17H35 – COO –CH2

NaOH

C17H35 – COO –CH + NaOH→ C17H35 – COO –CH2

NaOH

……………………. ………………. ……………………………………. Írd a mondat után, hogy a kijelentést igaznak, vagy hamisnak tartod, és indokold is. A szappan jó tisztító hatású ……… Mert:……………………………………………………………………. A szintetikus alapanyagú hajmosószerek lúgos pH-júak…….. Mert:……………………………………………………………………..



Anyagismeret

BOROTVASZAPPAN, BOROTVAKRÉM, BOROTVAHAB Borotváláskor alapvető feladatunk a szőrzet puhítása, hogy a borotválás tökéletes, sérülés- és fájdalommentes legyen. Erre a célra használhatunk: borotvaszappanokat borotvakrémeket borotvahabokat Borotvaszappanok Kocka, rúd vagy korong alakúak. Sztearát tartalmú zsiradékokból készülnek, amelyekhez olajat is adnak. Az elszappanosítás NaOH (nátronlúg) KOH (kálilúg) keverékével történik, így félkemény lesz. Zsíralkohol-szulfonátok, valamint trietanol-amin hozzáadásával javul nedvesítő és szőrpuhító hatása. A hab beszáradását, valamint a szőr teljesebb puhítását a glicerin teszi lehetővé. Borotvakrémek Könnyen eloszlathatok, magas víztartalmúak, így a szőrszál könnyen puhul. A hab elősegíti a szálak megfelelő irányban tartását. Pl.: tejsav Fajtái: 1

Habzó borotvakrémek

- erős szakállhoz - kevésbé érzékeny bőrhöz (krémes állományú szappanok, ecsettel és vízzel habot adnak.) Anyagai: Elszappanosító anyag Zsíranyagok: NaOH, KOH elegye sztearinsav Trietanolamin kókuszolaj izopropanol-amin pálmamag-olaj faggyú Habstabilizálók disznózsír tragant CMC Fertőtlenítő, Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. összehúzó anyag Tel: 786-3952 Bórsav www.corvinkoz.hu Bórax

90

könnyen és gyorsan dús Nedvesítő anyag Törökvörös-olaj Zsíralkohol-szulfát trietanolamin Kiszáradás elleni anyag Glicerin 10 % Szorbit Illatanyag Levendula Mentol

Minden jog fenntartva.

Anyagismeret

Habzást segítő anyagok Cetilalkohol Hexameta-foszfát

2

Nem habzó borotvakrém

Gyengébb szakállhoz. Érzékeny bőrhöz. Gyors borotválkozáshoz.(Ecsetet , vizet nem kell feltétlen kell használni. A bőrt kíméli, puhán, lágyan tartja. Nedves arcra kell használni.) Vízben oldódó sztearátkrém, pH=7. Jó nedvesítő, emulgeáló A szakállt gyorsan puhítja, a bőrbe könnyen bevihető. Anyagai: Zsíranyagok Sztearinsav Lanolin Cetilalkohol Jó kenhetőséget biztosít Vazelin, Vazelinolaj Kiszáradás ellen

Glicerin 3-5 % Szorbit A bőr kiszáradása ellen Lecitin Koleszterin Cetilalkohol Lanolin Antiszeptiku mok Nipagin Nipasol Bórsav

Részleges elszappanosító anyag Trietanolami n Izopropanolamin NH4OH Nedvesítő anyag Zsíralkoholszulfát Törökvörösolaj

Gyártása: a zsírokat 70°C-on megolvasztják, a többi anyagot vízben oldva adják hozzá. Azonnal kiszerelhető.



Anyagismeret

Alkoholok és származékaik Az alkoholok és származékaik majdnem minden fontos fodrászipari anyagban megtalálhatók. Az alkoholok oxigéntartalmú szerves vegyületek, amelyekben a telített szénatomhoz -OH (hidroxil) atomcsoport kapcsolódik. A szénhidrogénekből származtathatók. Egy vagy több H atomot -OH csoporttal helyettesíthetünk, CH4 → CH3-OH Metán metil-alkohol C2H6 → Etán

C2H5-OH etil-alkohol

Csoportosítása: I.

Értékűség szerint: Szerves vegyületeknél az értékűség megmutatja a funkciós csoport számát.

C2H5-OH

egyértékű pl: etil-alkohol

CH2-OH

Kétértékű alkohol ( diolok) pl: glikol

CH2-OH CH2-OH CH –OH

háromértékű alkohol (triolok) pl: glicerin

CH2-OH A molekulában lévő –OH csoportok számának növekedésével növekszik a vízoldhatóság.



Anyagismeret

II. Rendűség szerint. A szénatomra vonatkozik. Az OH funkciós csoport hányadrendű szénatomhoz kapcsolódik, vagyis hány C-atomot kapcsol még magához. a. Primer (elsőrendű alkohol) CH3 - CH2- CH2-OH propilalkohol

-C-C-OH

b. Másodrendű (szekunder) alkoholok. Az -OH atomcsoport másodrendű szénatomhoz kapcsolódik. CH3 CH - OH izo-propilalkohol -C CH3 - C- OH -C c. Harmadrendű alkoholok ( tercier) CH3 CH3 - CH-OH

izo-butilalkohol

-C -C- C- OH -C

CH3



Anyagismeret

II.

A szénatomok közötti kötés szerint Telített Telítetlen

Az alkoholok kémiai reakciói: Oxidáció Elsőrendű alkoholok → aldehidek → karbonsav Másodrendű alkoholok → ketonok →

Észterképzés Alkohol + sav → észter + víz

Észter hidrolízise → alkohol + sav Az észterképzés megfordítható, egyensúlyra vezető reakció. O - C – OH + C -

O - C – O-C + H2O

OH


észterkötés


Anyagismeret

AZ ALKOHOLOK JELLEMZÉSE Egyértékű alkoholok

Metil-alkohol (Metanol, faszesz)

CH3-OH

Íze, színe, szaga hasonlít az etilalkoholéhoz. Erős méreg! Csekély mennyiségben is megtámadja a szem idegeit és vakságot, sőt nagyobb mennyiségben halált okoz. A természetben kötött formában a fák anyagában, a ligninben található. Innen kapta a faszesz nevet. A metanol kitűnő oldószer.

Etil-alhohol (etanol, borszesz) CH3-CH2 - OH Színtelen, szagtalan jellegzetes, kellemes illatú vegyület, + 78C° a forráspontja, vízoldhatósága korlátlan, vízzel hígítható. Az etilcsoport apoláris jellegű, a hidroxilcsoport poláris. A vízmentes alkohol (abszolút alkohol) erősen higroszkópos. Az etilalkohol molekulája két eltérő tulajdonságú molekularészt tartalmaz. A láng színe tökéletes égésre utal, halványkék lánggal ég el. C2H5-OH+3O2

→

2C02+3H2O

exoterm hőtermelö

folyamat

Ha az etil-alkoholt kevés piridinnel (nitrogéntartalmú szerves vegyület) keverjük denaturált szeszt kapunk. Ez található a hajsütővas melegítésére használt lámpákban is. Az etil-alkohol és a víz elegyítésekor térfogatcsökkenés lép fel. 50 cm3 víz + 50 cm3 etil-alkohol → 96 cm3 alkoholos víz. Élettani hatása Kis mennyiségben, hígítva elősegíti a zsírok emulgeálását, javítja az emésztést, emeli a vérnyomást. Oldja a stresszt és a szervezet gátlásait. Javítja a kedélyállapotot, gyorsan felszívódik. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Nagyobb mennyiségben: kábító hatása van, az egyensúlyérzést zavarja. Bénítja a központi idegrendszert. Túlzott fogyasztása megtámadja a májat, érrendszert, a központi idegrendszert. Töményen mérgező. Szenvedélybetegséget okoz. A bőrre gyakorolt hatása függ a koncentrációtól. 20 % alatt - frissít, tonizál, szárít,összehúzza a bőr pórusait 20-70 % között - erősen zsírtalanít, fertőtlenít, szárít 70 % felett - fertőtlenít, erősen összehúzó fehérjekicsapó hatása van A fodrászipari készítményekben lehet: - hatóanyag - oldószer - vivőanyag - segédanyag Többértékű alkoholok Fodrászipari készítményekben segédanyagok Etilénglikol

CH2 - OH CH2 - OH

Színtelen, szagtalan, édeskés, higroszkópos folyadék. Kiemelkedően magas a forráspontja, nagy a viszkozitása. Korlátlanul oldódik a vízben. Mérgező vegyület. Polimerizációjával polietilén-glikol képződik. Jó •vízmegkötő anyag, emulgeálószer. Dietilén-glikol HO-CH2-CH2-O-CH2-CH2-OH

Két molekula etilén-glikolból vízkilépés mellett keletkezik. Színtelen, szagtalan, vízben és alkoholban korlátlanul oldódik. Glicerin pótlására használható, a vele készült krémek jobban felszívódnak. Glicerin CH2-OH CH-OH CH2-OH Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Színes, sűrű, édes ízű folyadék. Erősen higroszkópos. Vízzel és alkohollal elegyedik. Éterben nem oldódik. Nem zsíroldószer. A zsírsavakkal észtert alkot. Felhasználását az alkalmazott % határozza meg. 20 % felett nem használható. Fodrásziparban használható: o o o o o o o

szappanokban borotvaszappan, borotvakrém - bőrpuhító festékekben - vízmegkötő krémekben - vízmegkötő rázókeverékekben - ülepedés gátló arcvízben, arcszeszben – puhító zselében - beszáradást gátolja

Fodrászipari szerepe: - vízmegkötő - emulgeáló - tartósító (beszáradást gátol) - bőr és szőrzetpuhító

ZSÍRALKOHOLOK A magasabb szénatomszámú alkoholokat (10-18 közötti) zsíralkoholnak nevezzük Egyértékű, elsőrendű alkoholok. Szilárd halmazállapotúak. Vízben nem oldódnak, csak zsírokban és zsíroldó szerekben, mivel molekulájuk dipólus jellegű. A poláris -OH csoport egy hosszú szénlánchoz kapcsolódik. Lauril alkohol: CH3-(CH2)11, - OH Kókusz és pálmamag olajból állítják elő. Folyadék, sűrű. Emulgeátorként használják. Mirisztil-alkohol: CH3-(CH2)13 - OH Kristályos anyag, fehér színű. Jól keverhető zsírokhoz. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Cetil-alkohol: CH3-(CH2) 15 -OH Régen a cetvelőből, ma szintetikusan állítják elő. Zsírokban és zsíroldó szerekben jól oldódik. Jól felszívódik. Bőrrokon anyag. Haj és bőrápoló szerekben használják. Növeli a zsírok és olajok vízfelvevő képességét. Nem avasodik. Krémek alap- és segédanyagai és emulgeátorai. Sztearil-alkohol CH3-(CH2) 12 - OH Cetvelőből állítják elő. Fehér, kristályos, zsíros tapintású anyag. A krém kenhetőségét fokozza. Olein-alkohol Telítetlen zsíralkohol, színtelen folyadék. A kenhetőséget nagymértékben fokozza. Ezek az anyagok tisztító mosó- és nedvesítőszerek. Samponok és mosószerek előállítására használják, mert vízben oldódnak. Csökkentik a határfelületi feszültséget (tenzidek), jó a habzó- és tisztítóképességük van. A bőrt nem izgatják. ARCVIZEK ÉS ARCSZESZEK Az arcbőr ápolására, élettevékenységének javítására használjuk. Etilalkoholos oldatok. Valódi oldatok. Arcvizek Valódi oldatok max. 20% etilalkoholt tartalmaznak. Az arcbőr tisztítására és ápolására használjuk. Nincs jelentős fertőtlenítő hatásuk.. Naponta használhatjuk házi bőrápolásra. Fajtái: 1. Frissítő arcvizek Fokozzák az izomtónust, enyhén savas kémhatásúak. PL: citromsav, bórsav. Enyhén illatosítottak. 2. Hámképző arcvizek Borotválkozás után használják. Drogok kivonatait tartalmazzák. Pl.: hamamelisz és kamilla. Érzékeny bőrök ápolására alkalmas. 3. Felpuhító arcvizek\ Villany borotva használata előtt puhítja a szőrzetet. (5-15% glicerint tartalmaz). 4. After Save összehúzza a bőr pórusait. Savas kémhatású, enyhén fertőtlenít. Illatosított. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Arcszeszek 20-70 % közötti alkoholt tartalmaznak Az alkohol csípő érzést okoz, 1% szalicil sav hozzáadásával ez enyhül. l./ Fertőtlenítő arcszeszek - hígított alkoholban (amely 30%-35 %-os) fertőtlenítő anyagokat oldanak. Kámfor, mentol hozzáadásával frissít. Klórhexidin teafaolaj hatásával viszonylag alacsony alkohol tartalmú oldatok is jól fertőtlenítenek. Baktériumölő hatás mellett virucid szerek is forgalomba kerülnek.(Zephirol tártalmúak) 2. Összehúzó arcszeszek Erősebben savas kémhatásúak. Hámképző savakat vagy növényi kivonatokat tartalmaznak. PL: tejsav, szalicilsav.

3./ Halványító arcszeszek Hámoldó savakat tartalmaznak, szalicilsavat, növényi kivonatokat, esetleg enyhe oxidáló szereket. PL: fekete retek, torma, bórax, glicerin

HAJVIZEK - LOTIONOK Napi hajápolásra használhatók. Frissítenek. Élénkítik a vérkeringést. Enyhe zsíroldó hatásúak. 30-50% alkoholtartalmúak. Az fejbőr tónusát fokozzák (tonikok). Összetételük a bőrtípus szerint változik. A száraz, töredezett hajra 10% olajat, ricinusolajat, bergamottolajat használunk. Zsíros hajra - savasan hidrolizáló sókat adnak a készítményhez. 1% illatanyag teszi kedvezőbbé a használatát. A hajszeszek 50-70 % alkoholt tartalmaznak, erősen zsírtalanítanak. A hajas fejbőr ápolására, „gyógyítására" használják. A hajszeszek anyagai a szeszbedörzsölésnek, amely fontos hajápolási mód. A masszírozás és a felhasznált anyagok hatása együtt jelentkezik. Élénkíti a vérkeringést, elősegíti a felszívódást. Az elszarusodott korpalemezek leválását is nagymértékben lehetővé teszi. A növényi kivonatok közül: árnika, csalán, kömény, bojtorján, paprika a leggyakoribbak. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Kénes hajszeszek Zsíros (seborreás bőrök) ápolására jól használható. Fertőtlenítő és gombaölő hatású. Ricinusolaj tartalmuk gátolja a fejbőr túlzott zsírtalanítását. Koleszterines hajszeszek A koleszterines hajszeszt hajhullás, korpásodás esetén használjuk. Kedvezően befolyásolja a hajgyökér működését. A koleszterin oldódását elősegíti a készítményekhez adott izo-propil-alkohol is . Vitaminos és hormonos hajszeszek Alapvető feladatuk, hogy befolyásolják a fejbőr életműködését, a hiányzó anyagokat pótolják. A vitaminok a hormonokat aktivizálják. Vitaminok A vitamin - hajtörékenységénél, korpásodás ellen F vitamin - hajhullás kezelésére H vitamin - zsíros, korpás fejbőr esetén B6 - a hajnövekedést serkenti. A vitaminos hajvizek sokszor elővitaminokat, provitaminokat tartalmaznak. A hatás fokozására illóolajakat, hámoldó savakat (β naftol), rezorcint is adnak. A hormonos hajszeszek növényi hormont tartalmaznak.

Rázókeverékek: A rázókeverékek szuszpenziók. A szuszpendált anyag szintén könnyen elkülönül és leülepszik a folyadék aljára. Felhasználás előtt fel kell rázni! Legismertebb a kénes és a cinkes rázókeverék



Anyagismeret

Feladatok Határozd meg mit értünk alkoholon!

Párosítás 1. C2H5-OH

a. eszközfertőtlenítő

2. 30-50%-os alkohol tartalmú

b. emulgeáló szer

3. 70 %-os alkohol

c. 20%-ig vízmegkötő

4. arcszesz

d. halványító hatású

5. Tween 40

e. etanol

6. glicerin

f. arcszesz

1-____, 2-____, 3-____, 4-____, 5-_____, 6-______

Sorold fel az etil alkohol fodrászipari jelentőségét! …………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………



Anyagismeret

Hogyan csoportosítjuk az alkoholokat?



Anyagismeret

Négyféle asszociáció A. Glicerin B. Lauril alkohol C. Mindkettő D. Egyik sem ______származékait emulgeátornak is lehet használni ______30 %-os töménységben vízelvonó ______kókusz és pálma olajban található ______vízben oldódik ______hat értékű alkohol ______telített vegyület _____nedvesítő anyagként használható _____zsíralkohol szulfát anyaga Sorold fel a gyakran használt etilalkohol tartalmú fodrászipari készítményeket! …………………………………………………………………….. …………………………………………………………………… A következő hajszesz receptjében szereplő anyagok mellé írd oda, hogy milyen hatást fejtenek ki! 2% szalicilsav………………………………………..........................…….. 15% kinafakéreg kivonat…………………….......................……………… 60% alkohol……………………………………………................................ 25% desztillált víz……………………………………...................................



Anyagismeret

Vérzéscsillapítók. A VÉRALVADÁS BIOKÉMIÁJA Borotválás vagy borotválkozás közben, de bármikor előfordul, hogy kisebb sebzést ejtünk magunkon vagy másokon. A férfifodrászat szolgáltatásai között gyakrabban előfordul, gondoljunk csak egy érzékeny bőrű erős szakállú emberre. A vérzéscsillapítás természetes formája a véralvadás. A véralvadás lényege: a vízben (vérben) oldott kis molekulatömegű fehérjék átalakulnak vízben (vérben) oldhatatlanná. A természetes biokémiai folyamat bonyolult, több lépcsőben végbemenő átalakulás. 1. Az érfal sérülését követően a vér un. alakos elemei közül a vérlemezkék /trombociták/ szétesnek. Közben felszabadul belőlük egy enzim, amelyet trombokináznak nevezünk. 2. A vérben jelenlévő protrombin /vízben oldódó/ Ca2+ jelenlétében trombinná alakul. A protrombin a májban termelődik, K vitamin szükséges hozzá. 3. A vér másik (vízben oldódó) fehérjéje a fibrinogén. A korábban keletkezett trombinnal úgynevezett fibrint ad. Ez egy vízben oldhatatlan rácsszerkezetű fehérjeféle, amely mintegy hálót hoz létre a sebzés helyén. Ez a háló biztosítja, a sebzés miatti folytonossági hiányon, hogy fennakadjanak a vér alakos elemei elsősorban a vörösvértestek. Ezzel egy vérlepénynek nevezhető képlet alakul ki, mely a vérzésnek útját állja. Beszáradását követően varnak nevezett elemi elváltozást hoz létre. Ha ezt mechanikai úton (vakarás) eltávolítjuk kezdődik a folyamat elölről.

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu jog fenntartva.

104 Minden

Anyagismeret

Röviden: I. Vérsavóban

vérlemezkék szétesésekor keletkezik

Protrombin + Ca++ + trombokináz → trombin Májban termelődik K vitamin hatására II. Vérsavóban van, vízoldékony Trombin + fibrinogén → fibrin rács ( alvadt vér ) Nem vízoldékony

A VÉRZÉSCSILLAPÍTÓ ANYAGOK HATÁSA, FELOSZTÁSA A vérzéscsillapító anyagok tehát azok. amelyek a véralvadás folyamatában előforduló természetes anyagok közül bármelyiket tartalmazzák, vagyis a fehérje-átalakítást segítik, vagy a sérült felületet szűkítik. Hatásuk alapján szokták elkülöníteni azokat, de közöttük éles határt húzni nemigen lehet, mert többek részben összehúzok, de részben véralvadást elősegítők is lehetnek. Véralvadást elősegítők: 1. Vas (III) -klorid. Fe Cl3, Vízmentesen sötétzöld. Erősen nedvszívó, már a levegő nedvességét is képes felvenni. Ekkor sötétbarna, olajsűrűségű oldattá válik. Mint nehézfémsó segíti a fehérjék irreverzibilis kicsapódását. 2. Hidrogén-peroxid H2O2 5 térfogat %-os vizes oldata használatos. A seb felületén a gyors bomlás miatt pezsgés indul meg, mely a felületnagyobbítást okozza. A nagyobb felületen a vérlemezkékből gyorsabban szabadul fel a trombokináz nevű Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu jog fenntartva.

105 Minden

Anyagismeret

enzim, mely a korábbiakban leírtak miatt a véralvadás néllkülözhetetlen része. 3. Trombofort Vérszérumból állítják elő. fehér színű nedvszívó por Ezt a port ampullázott formában hozzák forgalomba, de a kiszerelésnél mindig tesznek hozzá egy ; fiolában CaCl2-t is. Ezzel az oldószerrel itatják át a használatos gézlapot, amit azután a trombofort porral itatnak át. Ez néhány perc alatt megszünteti a vérzést. A gyors vérzéscsillapítás oka, hogy trombint tartalmaz és Ca2+ is jelen van. 4. Fibrosztán Ez egy steril szivacs, amely fibrint tartalmaz. A felületen gyors alvadást okoz, hisz a véralvadás mechanizmusának egyik lényeges faktorát tartalmazza (fibrint). A felületről nem fontos eltávolítani, mert 4-6 hét alatt felszívódik. 5. Staszigén 6. Ez fibrint és trombint tartalmaz. Sebhintőpor, ami nagyon gyors véralvadást okoz. Az orr- fül- gégészetben és kisebb nőgyógyászati beavatkozásnál van szerepe.

Összehúzó hatású anyagok A savas kémhatásuk miatt összehúzó hatásúak. Szűkítik a sebzés nagyságát, a fehérjék kicsapását is segítik, ami a véralvadás fontos része. 1. Adrenalin. Ez a mellékvese velőállományának hormonja. A perifériás erekre szűkítő hatású. Orvosi gyakorlatban használható csak, mert érszűkületet hozhat létre 1 órán túl alkalmazva. 2.Csersav (Tannin). Drapp színű por. Vízben jól oldódik, savas kémhatású. Kémiailag nem egységes szerkezetű. Égési sebek kezelésére is használatos nem agresszív hámosító tulajdonsága miatt. Vérzéscsillapításra 5 tömeg %-os oldatával átitatott gézt használnak. 3. Kálium-aluminium-szulfát (Timsó) Színtelen, átlátszó kristályos anyag. Hideg vízben kevéssé, de meleg vízben jól oldódik. Kristályvizet tartalmaz, melyben melegítés hatására megolvad és ebben jól formálható. Tovább melegítve kristályvizét elveszti, lukacsos szerkezetű Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

lesz. Ebben a formában összehúzó hatású. Fertőtlenítő hatását azzal lehet fokozni, hogy KMnO4-t tesznek hozzá. Ettől rózsaszín lesz, de fertőtlenítő hatása jobbá válik. A timsót izzadásellenes készítményekbe, borotválkozás utáni arcvizekbe is használják. 4. Vérzéscsillapító rúd (Stift) Férfi fodrászatban leggyakrabban alkalmazott közvetlenül használható rudacska. Ennek összetétele: A12(S04)3 25 tömeg % KAI (SO4)212 H2O 70 tömeg % ZnSO4 4 tömeg % A felsorolt keverékhez l % csersavat is adnak. A keveréket vagy kocka vagy rúd formára formázzák 5. Vas(III)- Klorid, FeC13 Miután savasan hidrolizáló só, emiatt összehúzó hatású is.

Hajpakolók KARBONSAVAK Azokat a szerves vegyületeket, amelyek molekulájában karboxilcsoport található, karbonsavaknak nevezzük. Karboxilcsoport - a funkciócsoportjuk R -COOH - A kis-szénatomszámú karbonsavak gyengén savas kémhatásúak. - A nagyobb szénatomszámúak pedig, mivel vízben nem oldódnak, savas kémhatást nem mutatnak, zsírsavaknak nevezzük. Tulajdonságaik: - Reakcióba léphetnek a fémekkel. A reakció során a fémion és karboxilátion által alkotott só keletkezik. 2CH3COOH + Mg -> 2(CH3COO-)2Mg2++H2 ecetsav magnézium-acetát



Anyagismeret

Fodrász ipari vonatkozása, hogy fém edényekben tilos tárolni a karbonsavakat tartalmazó készítményeket.

- A karbonsavak aldehidek oxidációjával keletkeznek. Primer alkoholok erős oxidációjával is nyerhetők. FONTOSABB KARBONSAVAK Hangyasav (metánsav) H-COOH Megtalálható a hangyák váladékában, csalánban. Szúnyogcsípésnél a bőr alá is hangyasav kerül, ez okozza a viszkető érzést. Erős sav. Reakcióba lép lúgokkal, fémekkel, ilyenkor a hangyasav sói keletkeznek. Hajszeszekben használható, a hajpapilla élettevékenységét élénkíti. Hámoldó hatású. Ecetsav CH3-COOH Színtelen, jellegzetes szúrós szagú folyadék. Vízben kiválóan oldódik. A tömény ecetsav (100%-os vízmentes) erősen maró hatású, + 16C° jégszerű kristályokká fagy, ezt jégecetnek nevezzük. Vízzel hígítva oxonium-ionok képződnek, így az ecetsav oldata savas kémhatású. Az ecetsav a hangyasavhoz hasonlóan reakcióba lép lúgokkal és egyes fémekkel. Hámoldó hatású! Háztartásokban 10-20%-ban, a fodrászipar 3%-ban használja. A homológ sor további tagjai: - Propionsav (propánsav) CH3-CH2-COOH - vajsav CH3 - CH2 -CH2 – COOH - valeriánsav CH3 - CH2 -CH2 -CH2 – COOH A nagy szénatomszámú karbonsavakat zsírsavaknak nevezzük. Palmitinsav :C15H31-COOH Sztearinsav :C17H35-COOH Olajsav : C17H33-COOH Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

(telítetlen) Aromás karbonsavak benzoesav C6H5-COOH Fehér, kristályos vegyület. Sói a benzo-átok, amelyek közül a nátrium benzoátot a konzerválószereknél tárgyaljuk. Oxálsav COOH COOH Fehér, kristályos. Sói az oxalátok. Kalciummal alkotott sói vízben oldhatatlan vegyületet képeznek, ezért a szervezetben vesekő kialakulását eredményezheti. α hidroxi-karbonsav H3C-CH-COOH OH Tejcukorból tejsavbaktériumok hatására keletkezik. Szerepe van a tej alvadásában is. Izomlázkor az izomszövetben tejsav halmozódik fel, és feszülő érzést okoz. Hámképző és hámoldó savak Hatása: Hámképző: - vastagítja a szaruréteget - töményen sem oldja a bőrt - túlzott használatával a bőr szárazzá, érdessé válhat - fodrász iparban összehúzóként, közömbösítőként, gyenge fertőtlenítőként használjuk. Hámoldó: - oldják a keratin sejteket, vékonyítja a hámot - fodrász iparban tonizáló ( frissítő), pórus összehúzó, fertőtlenítő szerepe van. Fajtái: Hámképző: Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Szervetlen: szénsav Szerves: - citromsav - borkősav - csersav - bórsav - benzoesav Hámoldó: Szervetlen: - sósav HCl - kénsav H2SO4 szerves: - ecetsav - tejsav - szalicilsav A hámoldó savak felhasználása: Ecetsav l,5-2 %-ban arcvízben, hajvizekben 2-3 %-ban borotválkozás után készítményekben, pórusösszehúzó és fertőtlenítő Tejsav 2 %-ban pórusösszehúzó arcszeszben 5 %-ban korpaoldó szerekben Szalicilsav l %-ban csökkenti az alkoholos oldat csípő hatását. 3 % -bán hajhullás esetén 3-4% -ban hajszeszben (zsíros, korpás fejbőr esetén). Hámképző savak felhasználása: Citromsav. Öblítőkben hajfestés után semlegesít, összehúzza a haj szerkezetét. Borkősav. Hajöblítőkben használják. A hajat csillogóvá teszi. Szénsav. Gyenge sav, frissít. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Csersav. 2-5%-ban hajszeszekben, arcszeszekben használják. Verejtékcsökkentő szerek anyaga. Hintőporokban a sóit használják. Bórsav. 3%-os vizes oldata bórvíz. 2-3 %-ban arc vízben használják. Benzoesav. 1-10% fertőtlenítő arcszeszben használják. Konzerválószer. Glikolsav. Színtelen, kristályos, pH értéke 1,7. ZSÍROK ÉS OLAJOK Nagy C-atomszámú karbonsavak (zsírsavaknak) glicerinnel alkotott észterei. O R-COOH + R-OH → R- C

+ H2O O -R

Szervetlen észterek - robbanóanyag és gyógyszer alapanya Szerves észterek - gyümölcs észterek - zsírok és olajok (gliceridek) - viaszok - gyanták

Zsírok hatása a bőrre : Védi a bőr felületét, puhává teszi, csökkenti a vízleadást. Elősegíti a hatóanyagoknak a bőrbe és hajba való bejutását. Tisztító hatású (mert oldják a bőr zsíranyagait és a zsírszerű szennyeződéseket). ZSÍROK FAJTÁI EREDET SZERINT: - állati - növényi - ásványi - mesterséges A zsírokban telített a szénlánc, az olajokban telítetlen. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Állati zsírok Disznózsír Fehér, jól kenődik, 36-43C°-on olvad. Fő tömegében zsírsavakból áll. Koleszterin tártalma jelentős.Vízfelvevő képességét ennek köszönheti. Gyorsan avasodik. Az állati kötőszövetből állítják elő. Konzerválható. Borotvakrémekés szappanok gyártásához felhasználják. Gyapjúzsír A juhok bundájáról oldják le. Tisztítják, fehérítik. Bőrrokon, a vízzel tartós emulziót képez. A gyapjúzsír 25%-os vizes oldata a lanolin. Krém alapanyag, vivőszer. Marhafaggyú Sárgásfehér. Palmitinsav és sztearinsav keverérékéből áll. Könnyen avasodik. A szappangyártás fontos alapanyaga. Cetvelő (cetaceum) Fehér palmitinsavas cetilészter. Kismértékben avasodik. Régen egyes cetfajták koponya és gerincvelő üregéből nyerték. Ma már szintetikusan állítják elő. Hajápoló krémek, hajfény krémek anyaga. Állati olajok Az olajok folyékony halmazállapotúak oleinsavak észterei. Cetolaj A cetvelővel együtt fordul elő. Nem avasodik. Kiváló krémanyag. Hajolajok alkotórésze.

Csukamájolaj Halványsárga, jellemző szagú. Félig száradó olaj. Könnyen avasodik. A, D, E, vitamin tartalma jelentős. Fényérzékeny olaj. A tőkehalak májából állítják elő. Hajpakolókban használják.



Anyagismeret

Növényi zsírok Kakaóvaj Fehér, szilárd zsír. 34°C-on megolvad. Lassan avasodik. Gyorsan felszívódik, bőrtápláló hatású. Kakaócserje magjából állítják elő. Kozmetikai krémekben, száraz hajra való samponokban használják. Kókuszzsír Fehér, könnyen olvad. Szappanok, borotvaszappanok előállítására használják. Hajvédő készítmény. A kókuszpálma gyümölcséből nyerik. Pálmazsír Tulajdonságai hasonlítanak a kókuszzsíréhoz. Dauervizekben a hajkiszáradást gátolja. Növényi olajok Avokádó olaj Zöldes színű, A, B, C, D, E vitaminban gazdag. Lecitin tartalma van. Jó minőségű krémek alapanyaga. Hajvédő krémek, hajpakolók alkotó része. Búzacsíra-olaj és kukoricacsíra-olaj Jól felszívódók. A, E, F vitaminokat, valamint fitohormonokat, fitoszterint tartalmaznak. Hajpakolók, samponok hatóanyaga. Földimogyoró olaj Arachidis olajnak is nevezzük. Hajolajok készítésére használják. Lenolaj Halványsárga, száradó olaj, ezért csak szappangyártásra lehet használni. Mandulaolaj Halványságra, nehezen avasodik. Bőrtápláló. Borotválkozás utáni krémek készítésére alkalmas. Napraforgóolaj Félig száradó olaj, sárga színű. A bőrbe lassan szívódik fel. Vivőemulziók anyaga lehet. Jó szappan-alapanyag. Olívaolaj - olivabogyóból állítják elő. Kellemes szagú, könnyen avasodik. A bőrt táplálja. Cold krémek alapanyaga.



Anyagismeret

Ricinusolaj Nem száradó, nem avasodik. Krémek és szappanok alapanyaga. Ha a ricinusolajat kénsavval kezelik, az u.n. törökvörös-olajat kapják, amely az olajsamponok alapanyaga.

Mesterséges zsírok, olajok

Izo-propil-mirisztát Átlátszó folyadék. A bőrbe felszívódik. Bőrpuhító tulajdonságú. Hajápoló habok, hajkondicionálók készítésére használják. Butil-sztearát és cetil-sztearát Jól felszívódnak. Emulgeálószerek. Elősegítik a hatóanyag bejutását a bőrbe és hajba. Eucerin Nem avasodik, vízfelvevő képessége nagy. Jól felszívódó. Tegin és Tegacid –viaszszerű anyagok Szilikonok Óriás molekulák. A bőrbe nem szívódnak fel, közömbös anyag. Hajlakkok, hajfények alkotója. Ásványi eredetű zsiradékok Ásványolaj termékek. el nem szappanosíthatók, nem avasodnak. Mivel nem bőrrokon anyagok, a bőrbe nem szívódnak be, így megakadályozzák más anyagok bejutását. A hajat és a bőrt puhává teszik, vékony fény réteget képeznek. Növényi, állati zsírokkal és olajokkal keverve hajápoló szerek fontos anyaga. Vazelinolaj, paraffinolaj, folyékony paraffin A nyers petróleumból állítják elő. Szagtalan. Vazelin A kőolaj párlási maradékából állítják elő. Két változata van, a fehér és a sárga vazelin. Mesterségesen is előállítható. (Paraffin-: + vazelinolaj + cerezin). Hajfestés előtt kontúrkrémezésre használják, rúzsok alkotója. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Paraffin Zsíros tapintású, szilárd, fehér, viaszszerű anyag Cerezin Ásványolajból állítják elő. Jól megköti az olajokat. Hajfénykrémekben, rúzsokban használják

VIASZOK (18 feletti szénatomszám) A viaszok nagy molekulájú alkoholoknak, nagy molekulájú karbonsavakkal alkotott észterei. Zsírokhoz hasonló tulajdonságúak. Méhviasz A mézelő méh mirigyének váladéka, nem avasodik. Sárga színű, de fehéríthető. Jól felszívódó. Védi a bőrt és a hajat. Jótékony védőréteget képezhet. A viaszkrémek fő alkotórészei a viasz, az olaj és a víz. Ezek a Cold krémek összetevői. Vaxok alkotórészei. Gyapjúviasz Nagy molekulájú zsír, viaszsavakból és alkoholokból áll, valamint e vegyületek észtereiből. Vizet képes felvenni. Emulgeátorként is használják. Karnaubaviasz Szürke színű viasz. Egy Brazíliában honos. pálmafaj leveleiből állítják elő. A bőrt nem izgatja. Mesterségesen is előállítják.

ZSÍRKISÉRŐ ANYAGOK Azok az anyagok, amelyek a zsírok és olajok kísérőjeként fordulnak elő, azonos oldószerekben oldódnak, mint a zsírok és olajok, csak molekulaszerkezetükben térnek el a zsíroktól és olajoktól. A zsírkísérőknek van poláros és apoláros része is. A zsírkísérő anyagok kémiailag két csoportra oszthatók: l./-szterinek Eredet szerint lehetnek: - növényi szterinek (fitoszterinek), - állati eredetű szterinek (zooszterinek) Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

A legismertebb növényi eredetű szterin az ergoszterin. Az ergoszterin, a D2 vitamin előanyaga az ibolyántúli sugarak hatására keletkezik az élő szervezetben. Élesztőgombákból is kivonható. Az állati eredetű szterin a koleszterin. Zsíroldószerekben jól oldódik. Olvadáspontja: 140°C. Állati zsírokban fordul elő. Az élő szervezetben a vérben található. A hormonok egy része is koleszterinből képződik. Előanyaga a D3 vitaminnak. Vízmegkötő képessége van. Emulgeálószer. A sejthártyák kialakulásában szerepel. Koleszterines hajszeszekben hatóanyag. Ha a szervezet koleszterin egyensúlya felborul, epekő, vesekő alakulhat ki. Fodrászipari vonatkozása: a zsíros, korpás fejbőr kialakulásában is szerepel 2/A foszfatidok Apoláros és poláros részekből áll. Vízben az apoláros rész a levegő felé néz, míg a poláros rész a vízben van. A víz felszínén monomolekuláris réteg keletkezik. Ha kitöltötték a víz felszínét, polaritásoknak megfelelően rendeződnek, micellákat hoznak létre. Lecitin: Viaszszerű, sárga színű. Vízben nem oldódik, víz hatására duzzad Emulgeálószer. A vizet megköti. Bőrtápláló, puhítja a bőrt. Előfordul a tojássárgájában (tojás lecitin) és a szójában (szójalecitin). Száraz és töredezett hajra való pakolók és nem habzó borotvakrémek alkotója.

HAJÁPOLÓ ANYAGOK HASZNÁLATA ÉS FAJTÁI: A hajápoló anyagok használatának célja: l./táplálás 2/ hajszál védelme 3./ hajszál regenerálása 4/ hiányzó anyagok (zsír, víz) pótlása 5/ szerkezetjavítás 6/ fényesítés Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

. A hajápoló anyagok fajtái: a./ ápoló balzsamok b./ ápoló habok c./ hajtápláló krémek d./ hajpakoló anyagok e./ krémöblítők (utókezelők) f./ szerkezetjavítók. a./Ápoló balzsamok Vizes hajra használjuk. Jól felszívódó emulziók. Összetételük: O/V emulziók - jól felszívódó zsírok és olajok, - viaszok - zsíralkoholok (cetialkohol) - vitaminok, valamint (pantenol, pantoténsav) - emulgeátorok - antiszeptikumok - növényi savak - növényi kivonatok - proteinek - lecitin - konzerválószerek A hajon maradó készítmények. Nem nagy sűrűségűek. Selyem proteinek és algakivonatok javítják a haj szerkezetét, növelik a haj rugalmasságát. Fényt és hajlékonyságot adnak a hajnak, így jobban fésülhetővé válik. Védi és ápolja a hajat. Kúraszerűen is használható. b./ Ápoló habok A haj szerkezetét javítják, a hajon maradó készítmények. Fehérje hidrolizátumok (kollagén, keratin, elasztin) hozzáadása kiegyenlíti a szerkezetkülönbségeket. Kisimítja a haj felületi struktúráját. Jobban fésülhetővé válik. A növényi kivonatok a haj nedvességmegtartását fokozzák, és megvédik a hajat a kiszáradástól. Az UV szűrést is biztosítják. Festett, tartóshullámosított hajra használják. Festett hajnál szín-stabilizálására selyemproteint használnak.



Anyagismeret

c./ Haj tápláló krémek Zsíralkoholokat, nikotinsav-amidot vagy más vitaminokat, növényi kivonatokat, citromsavat, vizet, emulgeáló és konzerváló-szert és D panthenolt tartalmaznak. Hajfénykrémek A hajtápláló krém alapanyagán kívül zsírokat, olajokat, viaszokat tartalmaz. A viaszok olajos fényt adnak. Nem felszívódó zsírokat tartalmaznak. Fésülhetővé tesz. Gyógyhatású hajkrémek Cetvelőt, koleszterint, E-vitamint, búzacsíra-olajat, izopropil-mirisztátot, lanolint, glicerint, desztilláltvizet tartalmaznak. Brillkrémek agar-agar zseléképzőt, 2%-ban paraffinolajat, cetvelőt, fehér méhviaszt, trietanolamint, desztilláltvizet tartalmaznak.

d./ Hajpakoló anyagok Nedves hajra és fejbőrre használjuk. Egyenletesen eloszlatjuk, majd gőzt alkalmazunk vagy hőt, hogy gőz keletkezzen. A gőzbúra vagy climazon használata elősegíti az amorf keratinon keresztül történő bejutást a hajba. A pakolók rendszerint kondicionálnak, a hiányzó zsírt pótolják, a haj rugalmasabb, jobb fogású, fésülhető, alakítható lesz. A pakolás intenzív kezelés. Hatóidejük: 25-30 perc. Lanolint, búzacsira-olajat, búzaproteint, gyógynövény- kivonatokat, koleszterint, lecitint tartalmaznak. A hatóidő után ki kell mosni a hajból. A hajpakolók és krémek lehetnek gélek is. e./ Krémöblítők Rendszerint vegyszeres kezelés után használjuk (hajfestés, tartós hullámosítás) ez a hajat erősen igénybeveszi. Zsírokat és olajokat, tartalmaznak emulgeált formában. Sűrűségük nagy, a szálakat nehézzé teszik, a frizuraszárítás után a formát nem tartják, habár fogásuk jó. Ezért ezeket 10-15 perc hatóidő után ki kell mosni a hajból. A krémöblítőket utókezelőknek is nevezzük. f./ Szerkezetjavítók Erősen igénybe vett haj esetén, ha a kutikula roncsolt, a végek repedezettek. A haj védelmében a kationaktív anyagoknak van szerepük. Ezek felrakodnak a hajfelületre. A roncsolt részeknél a kötődés nagyobb, így egyenletes sima Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

felületet kapunk. Ezek hajon maradó készítmények. Egyes készítmények a pH-t is visszaállítják. Tartóshullámosítás után a keratinerősítés is ápoló hatású. A színezőanyag eltávolítása után elősegíti a fejbőr és haj normál pH-értékének helyreállítását (ecetsavakkal, vagy gyümölcssavakkal) Savas kémhatása eltávolítja a peroxid és tiomaradványokat. A hajfestés tartósságát is fokozza, ki kell öblíteni a hajból.

g./ A haj tulajdonságait javító készítmények Főnözés előtti kezelések (spray) Enyhén savas összehúzó hatású anyagokat tartalmaz, amelyek a kutikulát zárják. A hajat stabilizálja és így a frizura a magas nedvesség tartalmú levegőben is megtartja formáját. Glicerin tartalmuk megvédi a szárításnál keletkező hőtől és megőrzi a haj természetes nedvességét. Volumen növelő Aminosavakat, proteineket, keratin hidrolizátumot tartalmaz, amelyek oldatban tarthatók. Behatol a haj rosttörzsébe, zselés állapotúvá alakul, a hajat duzzadttá teszi, így látszólagos tömege növekedik. A sérült pikkelyeket kiegyenlíti, így a haj simább és fésülhetőbb lesz. Kúraszerűen kell használni (4-5 alkalommal). A hajból a fel nem szívódott anyagot ki kell öblíteni. Hajrögzítés és ápolás összekapcsolása A felületet fényessé, simává, alakíthatóvá teszi, a szálakat rögzíti. Ilyenek: - glissek (olajban oldott rögzítő) - vax (krém + rögzítő + viasz) Hajolajok A hajon könnyen eloszlathatok. Nem száradó növényi olajokat (olíva, ricinus, kókusz,) tartalmazhatnak. Konzerválásra, az avasodás elleni védelemre van szükség. Emulgeálásra koleszterint, lecitint használnak. 0,5-1 % illatanyag van a készítmények-. A növényi olajokhoz 10% paraffinolajat adnak, amely véd az avasodástól. Ha tápláló olajok, akkor A, E, F, H vitamint tartalmazhatnak. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

UV SZŰRŐK Szervezetünk védekezik az ibolyántúli sugarak ellen. A hajfesték, szintetikus hajmosószerek használata, oxidálószerek alkalmazása a természetes védelmet csökkenti. A napfény elősegíti a mesterséges festékanyagok (hajfestékek, színezők) lebontását is. A fényszűrő hozzáadása nemcsak a természetes védelmet erősíti, de a haj színét és fényét is védi. Az UV szűrők: - kromofor - auxokrom csoportokat tartalmazó vegyületek. Egyes olajok is fényszűrő hatásúak, mint a bergamottolaj. A para-amino-benzoesav származékai jó szűrőhatást fejtenek ki. Etil, propil, butil észterei is jól használhatók. Szulfonamidok, benzofenol származékok széleskörűen használhatók. A hajápoló készítményeket hatásuk szerint is csoportosíthatjuk: Azonnal ható készítmények: általában azok a készítmények, amelyeket a hajból kik kell öblíteni pl: hajpakoló anyagok, krémöblítők, szerkezet javítók, Fokozatosan ható: Amelyeket nem kell kiöblíteni, tehát a hajban maradnak pl: ápoló balzsamok, ápoló habok, hajtápláló krémek, hajolajok, a haj tulajdonságait javító készítmények Kúra szerűen ható: amelyeket bizonyos ideig, a probléma fennállásáig használunk.pl: ápoló balzsamok, hajolajok



Anyagismeret

Feladatok 1. Írd le a véralvadás folyamatát! ……………………………………………………………………… …………………………………………………………………….

2. Egészítsd ki! Staszigén- (anyag összetétele) ……………………………………… Stift tartalmaz: (anyagai)………………………………………….. FeCl3 hatása:……………………………………………………… Trombofort (előállítása):……………………………………………

3. Párosítás 1. H2O2

a. hormon

2. vas(III)klorid

b. fibrosztán

3. adrenalin

c. 3-5%-ban vérzéscsillapító

4. szivacs

d. kávéban is van

5. csersav

e. vizes oldata savas kémhatású

6. arcvizekben használatos

d. timsó

1-___, 2-____, 3-____, 4-____, 5-____, 6-____ Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

4. Mi a karbonsavak általános képlete? ……………………………………………………………………………..

5. Párosítás 1. ecetsav

a. hajhullás ellen

2. tejsav

b. borkősav

3. hangyasav

c. ásványvizek gyakori alkotó része

4. H2CO3

d. H3BO3

5. nyugtató hatású

e. sói az acetátok

6. hajöblítő szer

d. HTH víz alapanyaga

1-___, 2-___, 3-___, 4-___, 5-___, 6-___

6. A kipontozott részre írd a választ! A paraffinolajat a fodrásziparban mire használják?……………………………… A vazelint mire lehet használni szakmán belül?………………………………… Indokold meg!………………………………………………………………….…



Anyagismeret

7. Négyféle asszociáció A. búzacsíra-olaj B. kókusz zsír C. mindkettő D. egyik sem _______borotvakrém egyik anyaga _______hajpakoló anyag ______szappanai habzanak ______sok C vitamint tartalmaz ______vajszerű ______bőrön zsírfényt hagy 8. A koleszterin a fodrászipari kozmetikumok egyik jelentős anyaga. Milyen felhasználási területe van? ……………………………………………… ……………………………………………… …………………………………………….. 9. A felsorolt anyagok közül húzd alá azt, amely zsíros hajra használható! Kamilla, zsálya, hajolaj, élesztő, lanolin, albumin

10. Ebben a feladatban száraz hajra pakoló anyagot kell összeállítanod. Milyen anyagokat használnál és miért? …………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Hajrögzítők

A fodrásziparban már nagyon korán alkalmaztak rögzítőanyagokat, amelyekkel a frizurát a fésült formában állandósították. Ezt kezdetben különböző zsírtartalmú úgynevezett brillantinokkal és pomádékkal érték el. Ezek a rögzítésen kívül a zsírozást is végezték. Ezt követte sokféle házi szer mint pl. sör, cukros víz, citrom, tojásfehérje, keményítő stb. A napjainkban használatosak zsírt alig, vagy egyáltalán nem tartalmaznak. Feladatuk: A mosástól túl lágy és elektrosztatikusan feltöltődött hajnak szilárdságot, tartást adni, a fésülhetőséget biztosítani, a légkör nem kívánatos tényezőitől megkímélni a kész frizurát, a hajnak fényt biztosítani. • • • • • • • • •

A hajrögzítővel szembeni követelmények: A jó tartás. A haj fésülhetőséget javítani. Szilárdítson, de legyen elasztikus. A levegő nedvességének hatására ne ragadjon. Ne változtassa meg a haj színét, hacsak nem a színezés a cél vele. A hajról könnyen lemosható legyen. Semleges kémhatása legyen. Gyorsan száradjon. A rögzítést ne „ragasztás" útján érje el.

A hajrögzítők többnyire vizes oldatok, gélek ill. habok, de lehetnek lakkok is. Alkotórészei: Nyákanyagok : - cukoralapúak - gyantaalapúak - fehérjealapúak - mesterségesek -Vízmegkötő-anyagok -Konzerválószerek -Hajfényjavítók -Illatosítok -Színezők. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

NYÁKANYAGOK Cukoralapúak. Szénhidrátok: Monoszaharidok Vízben oldódok (édes ízűek) Poliszaharidok Vízben nem oldódó, nem édes ízűek, kolloidokat, géleket képeznek, • agar-agar (oldata semleges), • tragant, • karragén, • dextrin, • pektin Gyantaalapúak Sellak : trópusi levéltetvek elgyantásodott váladéka. Fehérjealapúak Zselatin: természetes csontok főzetéből nyerhető. Kiváló nyákképző, csak nagyon gyorsan romlik. Mesterségesek A műanyagok és műgyanták térhálót képeznek, Konzerválásra nincs szükségük. A mesterséges nyákképzők polikondenzációval, poliaddicióval előállított makromolekulák.

polimerizálódnak. polimerizációval,

Ilyenek: Poli-Vinil-Acetát, röviden: PVA Jó filmképző. Vízben nem oldódó, víztaszító. Nagy hátránya, hogy a hajról nehezen mosható le. Párás időben a haj ragacsos lesz tőle. Poli-vinil-pirrolidon, röviden PVP Vízben jól oldódik, jó tartást ad, nagyon nedvszívó, párás időben a haj ragacsos lesz tőle. A felsoroltakon kívül még sokféle lehet, de a gyakorlatban a hajkozmetikumot előállítók gyakran, keverni szokták PVA és PVP-t. A keveréktől elvárható, hogy a komponensek egymás jó hatásait egészítsék ki.



Anyagismeret

Vízmegkötő anyagok Glicerin glikolszármazékok, szorbit, méz stb. Konzerválószerek NIPA észterek Hajfény javítók Szilikonolajok Antisztatizálók, szagtalanítók, fertőtlenítők, lágy selymes fogást biztosítanak Illatosítok Színezők HAJRÖGZÍTŐ OLDATOK, GÉLEK A hajrögzítők többnyire gélek (kocsonyák), melyek különböznek a valódi oldatoktól, de a durva diszperz rendszerektől is, A kolloid diszperz, mint minden diszperz rendszer, diszperziós közegből és diszpergált fázisból áll. A diszpergált rész nagysága azonban a kolloid mérettartományba kell, hogy essék, 1-500 nm közé. Átmenetet képeznek a homogén (valódi oldat) és a heterogén rendszerek között. A kolloidok kétféle állapotban fordulhatnak elő, szól és gél állapotban. A szól állapot folyékony, a szétoszlatott diszpergált részecskék önálló folyadékburokkal rendelkeznek és azok könnyen mozdulnak el. A gél állapot kocsonyás állapot, bennük a szétoszlatott részecskék közös folyadékburokkal rendelkeznek. A szol-gél átalakulás elvileg a víztartalom elvonása, illetve visszaadása által megfordítható. A vizes közegben lévő zseléket hidrogéleknek nevezzük. Ha a diszperziós közeg nem víz, hanem olaj, akkor lipogél a neve. Ritkábban használt készítmény. A rögzítőszereket gyengén savas pH-ra állítják be, ettől enyhén összehúzó hatásúak. A károsodott, úgynevezett strapált haj külső felületén negatív töltéstöbblet is van, amit az enyhén savas karakter segít közelíteni az izoelektromos ponthoz. Tehát fésülhetőség javító is. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

A hajrögzítő gél legegyszerűbb esetben valamilyen konzervált nyákanyagból áll. Az oldószer vagy etilalkohol vagy izopropilal-kohol. A beszáradás elkerülése érdekében magas a glicerin tartalma. Ezt az egyszerű készítményt illatosítani is szokták. Ezt legtöbbször nedves hajra használják. Előfordul, hogy ehhez pantenolt is adnak, amellyel nő a hidratáció és némi regeneráló hatás is elérhető.

Hajrögzítő habok. Folyadékból és a bennük szétoszlatott gázból állnak. Filmképző anyagként n.-vinil-pirrolidon-t és vinil-acetátot használnak. Ezek polmerizátumai a legkedveltebbek. Adalékanyagként víztaszításra és a hajfény emelésére szilikonolajat, fényvédőként UV adszorbenst is tesznek bele. A „hajtógáznak" régen Freont használtak, de a környezetvédelem miatt ezt betiltották. Most széndioxiddal, propán-bután hajtógázokkal helyettesítik. A legkíméletesebb a mechanikai pumpás rendszerek. A hajtóanyag: - környezetbarát legyen, - nem léphet a hajlakk anyagával reakcióba, - már átlaghőmérsékletnél el kell párolognia és nem szabad látható párát képeznie a frizura felett. A permet előállítása jól kialakított szelepet kíván meg. Hajlakkok A hajlakkok alkoholos készítmények, amelyek a hajon megszáradva áttetsző filmet képeznek. Ezzel a szálak keményebbek lesznek és tartósabb a frizura. Száraz hajra használják. Rögzítő polimerként, PVP-t vínil-acetát-tal kombinálnak. Használnak még akrilgyantát is. A filmképző polimer anyagok a legfinomabb eloszlásban kerülnek a hajra. A keratinhoz egy kötési hajlamot (affinitást) mutat, így lehetséges, hogy a hatóanyagok rögzülnek és az ápoló hatást kifejtik. A filmképzőknek egyrészt nem lehet vízben oldhatónak lennie ( mert így a nedvességtől óvják a frizurát), másrészt vízben oldhatónak kell lennie, hogy a hajról samponnal el lehessen távolítani. Ezt a tulajdonságot úgy lehet kialakítani, hogy rendelkezik hidrofób és hidrofil tulajdonsággal is. A frizura tartósságát a párhuzamosan futó hajszálak közötti filmhidak biztosítják. Fésülésnél a filmréteg hídjai károsodnak és nem a haj kéreghártyája. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Illatanyagok Hatásmechanizmusa: A vérpályán bekerülve a központi idegrendszerre hatnak. Az érzékelés folyamata során a válasz három féle lehet: kellemes, kellemetlen, közömbös Az illatosító anyagok összetettek, többnyire aromás szénhidrogének vagy hidroaromás vegyületek. Az aromás vegyületek benzolgyűrűt tartalmaznak, a hidroaromások a benzolgyűrű telítetlen kötéseit részben vagy egészében telítik.

Az aromás vegyületek közé tartoznak a terpének, kámforok, gyanták, balzsamok, illóolajok. Terpének: a természetben is előfordulnak sok növényben. Kellemes szagú folyadékok. Legismertebb a fenyőfélékben előforduló terpentinolaj Kámforok: Gyűrűs alkoholok és azok oxidációs származékai. Ilyen a kámfor és a mentol. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Gyanták: elsősorban növényekből nyerhetők, de állatokból is származtatható. Szilárd halmazállapotú, vízben nem, de szerves oldószerekben jól oldódó vegyületek. Legismertebb a fenyőgyanta, benzoegyanta. Hajlakkok készítésére alkalmasak jó filmképző tulajdonságuk miatt. Pl. fenyőgyanta sellak. Balzsamok: növényi eredetűek, elsősorban egzotikus növényekből nyerhető nem egységes anyagok. Ezek nem mások, mint illóolajban oldott gyanták. Kellemes illatuk van, de fertőtlenítő hatásuk is jelentős. A kozmetikai iparon kívül a gyógyászatban is használják. Illóolajok: az illóolaj elnevezés onnan származik, hogy papírra cseppentve folt nélkül elpárolognak. Nagyszámú alkotóelem alkotja őket. Magas hatóanyagtartalmuk van. Forrásfontjuk magas. Intenzíven párolognak. Vízben nem oldódnak. Alkoholban, éterben, benzolban jól, zsírokban, olajokban, glicerinben kisebb mértékben oldódnak. Egymással elegyednek. Fényre, hőre, levegőre érzékenyek. Antiszeptikus hatásúak. Vérbőségfokozók, gyulladáskeltők. Halmazállapotuk eltérő. Túlnyomórészt növényi eredetűek, de kis mennyiségben az állatvilágban is előfordulnak. Ezen kívül mesterségesen előállított illatanyagok is vannak. Az illóolajok kémiai szempontból nem egységes vegyületek. Aldehidek, ketonok, savak, észterek, fenolok, oxidok stb. keverékei.

AZ ILLATOSÍTOK CSOPORTOSÍTÁSA Természetes illatanyagok - Növényi eredetűek - Állati eredetűek Mesterségesen előállított illatosítok Természetes illatanyagok A természetben előforduló illatanyagok növényi és állati eredetűek lehetnek. Idetartoznak a különféle illóolajok, balzsamok, gyanták és más kivonatok. Növényi eredetű illatanyagok A növények különböző részeiből kinyerhető illóolajok. Ezek többnyire folyékonyak és illékonyak már szobahőmérsékleten is. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Kinyerési mód szerint csoportosítjuk tovább azokat. desztillációval - Levendulaolaj- A levendula föld feletti részéből nyerik desztillációval. Üde, kellemes és más illattal harmonizáló illata van. Sebek kezelésére, hajhullás ellen is hatásos. Geraniumolaj - Rózsára emlékeztető illata van. Cédrusolaj - Sűrű, szappanillatosító Rózsaolaj - Különféle fajtákból, illetve azok szirmaiból desztillációval állítják elő. Nagyon jó az illatkompozíciókhoz, de nagyon drága a kinyerése, ezért legtöbbször mesterséges olajat használnak az igazi helyett. Borsmentaolaj - Hűsítő és viszketéscsillapító. Rozmaringolaj - Égési sebek, hajhullás és korpásodás elleni szerekbe használják Eukaliptuszolaj - . Illata kámforos, hűsítő. Testkozmetikumokban gyakran használják. oldószeres eljárással Narancsvirágolaj – két fajtája van az édes és a keserű Levendulavirág-olaj- a természetes levendulához hasonlít Jázminvirágolaj – édeskés illata van, zsírokkal vonják ki. Virágillatú kozmetikumokban használják. Akácvirágolaj Rózsavirágolaj sajtolással Bergamottolaj – sima kölnivizek kedvelt illata. Friss illatot, természetes üdeséget kölcsönöz. Cítromolaj- a gyümölcs héjából állítják elő. Üdítő illat. Narancsolaj – a héjból nyerik, tiszta friss illat. Állati eredetűek Szürke ámbra – az ámbrás cet anyagcsere terméke, amelyhez az állat elmúlása után lehet hozzájutni. Mosusz v. pézsma – erős illatú mirigyváladék Cibet – egy macskaféle mirigyváladéka. Illatrögzítőként hazsnálatos. Mesterségesen előállított illatosítok Izolált illatanyagok Eugenol Kámfor Menthol Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

α-bisabolol Szintetikus illatanyagok geraniol janon terpineol

Konzerválószerek A KONZERVÁLÁS ÉS ANYAGAI A konzerváló anyagok használata lehetővé teszi, hogy a fodrászipari készítmény tovább megőrizze eredeti tulajdonságait, növelje a felhasználás idejét. Alapvető feladat: mikrobiológiai, kémiai és fizikai változásoktól megőrizni a készítményt. A konzerválószerek bakteriosztatikus hatásúak, vagyis a baktériumok szaporodását, fejlődését gátolják. Fizikai változás a víztartalom csökkenése, a többi kémiai változás. A konzerválóanyag használata függ: - alapanyagtól - biológiai aktív anyagok tulajdonságaitól - koncentrációtól - az anyag pH értékétől - fertőzöttség mértékétől - a konzerválószer és a készítmény komponensei között létrejövő fizikai és kémiai változásoktól. MILYEN A JÓ KONZERVÁLÓSZER? - színtelen - szagtalan - kis mennyiségben hatásos - nem változtatja meg a készítmény tulajdonságait - nem bőrizgató - antiallergén



Anyagismeret

A konzerválószerek fajtái: 1. avasodást gátlók 2. penészesedést gátlók 3. erjedést gátlók Avasodást gátlók A zsírok és olajok hosszabb tárolás után levegő, fény, nedvesség és mikroorganizmusok hatására avasodnak. A zsírok folyékonyabbá válnak, színük és szaguk megváltozik, bőrizgatóvá válhatnak. A zsírok avasodása oxidációval megy végbe. A kellemetlen szagot a keletkező ketonok okozzák A telítetlen zsírsavakat tartalmazó zsírok gyorsabban avasodnak. Oxidatív lánchasadás következik be, amelynek eredménye a kisebb szénatomszámú aldehidek és karbonsavak (aldehid avasodás). Nedvesség jelenlétében és mikroorganizmusok hatására hidrolizálnak, és végül ketonokká alakulnak. Az avas szagot az aldehidek okozzák, a kellemetlen ízt pedig a keletkező zsírsavak adják. Az antioxidánsok olyan anyagok, amelyek késleltetik, illetve gátolják az oxidációt, az avasodást. Az antioxidánsok hatékonysága nem tart korlátlan ideig. Az alapanyagok kiválasztásával, tisztításával növelni kell a hatást. A készítményeket óvni kell a fénytől, levegőtől és a hőtől. A természetes antioxidánsok jól használhatók. Tokoferol (E-vitamin) amely csiraolajokban található. Galluszsavból származtatható vegyületek elsősorban észterek, ilyen BHA és BHT/ butil-hidroxi-anizol és butil-hidroxi toluol. Szinergensek - azok az avasodást gátló anyagok, amelyeknek önmagukban alig van hatásuk, de más konzerváló szerek hatását felerősítik. Ezek lehetnek szervetlen vagy szerves savak, pl.: citromsav. Ha két antioxidást használunk, akkor már szinergikus hatást érünk el, így az allergiaveszély csökken. Penészedést gátló konzerválok A penészgombák elszaporodása mikrobiológiai változást okoz. A szobahőmérséklet, a levegő nedvességtartalma kedvező közeg a penészgombák szaporodásának. A legrégebben használt fertőtlenítőszerek, a benzoé-sav és a szalicilsav a mindennapi életben is használatosak. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Benzoésav- Gyűrűs vegyület. Fehér kristályos anyag. Forró vízben és alkoholban jól oldódnak. Nem bőrizgató. Savas közegben jól hatnak, ha a pH 5 alatt van, jól konzervál. A Na-benzoát is hasonló tulajdonságú. A benzoésavból képzett észterek fontos tartósítóanyagok. Előállításuk olcsó. Vízben jól oldódnak, de alkoholban, glicerinben, olajokban is. Mellékhatásuk az enyhe fertőtlenítő hatás. NIPA- ÉSZTEREK - parabének NipaginA - etilészterA vizes oldatokban jól használható. Nipagin M - metilészte vizes, alkoholos oldatok konzerválószere. Nipasol - propilészter emulziókban használható. Nipabenzil - benzilészter zsíros fázisba keverhető. NIPA-ESZTEREK nátrium sói, jól konzerválják a magas víztartalmú készítményeket. A konzervaloszer 0,1-0,2 % mennyiségben használható. A víztartalom növelésével növelni kell a konzerválószer mennyiségét. A szénhidrát- és fehérjetartalom is növeli a konzerválószer % -t így elérheti a 0,5%-ot. Többféle észter együttes hatása fokozza a konzerváló-hatást (szinergia). Szalicilsav: fehér, tűkristályos. Hideg vízben gyengén oldódik. Savas közegben jól használható. (Arcszesz, hajszesz l %-ban tartalmazhat). Dehidroecetsav: színtelen, szagtalan. Fényszűrő hatású. Zsíros és olajos készítményeknél a sóit használjuk. Szorbinsav: fehér, savas por. Hő és fényérzékeny. Penészedést is gátolja. Szorbinsav észterei is használhatók. Erjedés és rothadás-gátlók A készítmény értékét erősen csökkenti az erjedés és rothadás. A baktériumok szaporodását kell gátolni, esetleg azokat elpusztítani. Bórsav: H3BO3 Zsíros tapintású, fehér poralakban hozzák forgalomba. Bronidox: többféle konzerváló hatása van. 0,2 %-ban használják.



Anyagismeret

Gyógyhatású anyagok Gyógyhatású az az anyag, amelyet az élő szervezet befolyásolására használnak, hogy a tüneteket megszüntesse vagy enyhítse. Célja lehet a betegség megelőzése is. A szervezetbe hatnak, fizikai, kémiai változásokat hoznak létre. A gyógyhatású anyag tehát hatást gyakorol a sejtekre és a szövetekre. Fő hatásai a gyógyító hatás, mellékhatása lehet a főhatás erősítése, vagy kellemetlen, esetleg káros hatás. A főhatásnak mindig erősebbnek és biztosabbnak kell lennie. Az adagolás élettanilag meghatározott mennyiségben és időben történik. A fodrásziparban elsősorban bőrre gyakorolt hatását vizsgálják a gyógyhatású anyagoknak. A gyógyhatású anyagoknál fontos: - eredet - hatás ( igazolt ) - hatás erősség - felhasználási terület - felhasználás módja Eredetük szerint lehet - növényi - állati - ásványi - szintetikus eredetűek

Gyógynövények Azok a növényi részek ( levél, virág, kéreg, termés, gyökér, nedv ), amelyeknek hatóanyaga gyógyhatást fejt ki. Drognak nevezzük. A gyógynövények leggyakoribb hatóanyagai: - alkaloidok ( nikotin, koffein, morfin ) - glikozidok pl: gyűszűvirág ( összetett szénhidrát) - szapoinok pl: szappanfű - cserzőanyagok pl: csersav ( szerves vagy szervetlen sav) - illóolajok - vitaminok - hormonok ( fitohormonok ) A gyógynövények felhasználása széleskörű. Vadon termő, termesztett, egzotikus növények lehetnek. A drogokból készíthetünk: Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

vizes ( forrázat, főzet ), olajos, alkoholos ( tinktúra 70-96% ) kivonatokat. Fodrászipari felhasználás szerint: Nyugtatók, gyulladáscsökkentők: -bőrnyugtató, fertőtlenítő, hámképző hatásúak. Pl: cickafark- azulént tartalmaz, Búzavirág- kék virágai gyulladáscsökkentők - Fehér mályva- levelét sebgyógyításra használják -Orvosi székfű-( kamilla) virágát használják drogként, erős gyulladáscsökkentő - Útifűlevél- bőrnyugtató Összehúzó hatású drogok ( savtartalmuk miatt) - apró bojtorján- szárítja a bőrt, zsíros bőrre alkalmas - hammamelisz-(varázsdió) csersavat tartalmaz, arcszeszben, hajszeszben használják - fekete nadálytőgyökér- erős összehúzó, hámképző, allantoin tartalma miatt fertőtlenít - orvosi zsálya- erős összehúzó, fertőtlenítő, vérzéscsillapító a leveléből készült tea. - Nyírfakéreg, tölgyfa kéreg kivonat- hajhullás kezelésére használják, összehúzó tulajdonságú, zsíros fejbőrre kiválóan alkalmas. Vérbőséget okozó drogok - árnika- a növényből készült olaj erősen hígítva fertőtlenítő és pórusösszehúzó hatású. Hajszeszekben használják. - Csalán- sötétzöld, jellegzetes szagú, C-vitamint, hisztamint, hangya és ecetsavat tartalmaz. Vérbőséget okoz, összehúzó tulajdonságú. Samponokban, hajszeszekben használják. - Paprika- hatóanyaga a kapszaicin, jól oldódik vízben és savakban. Erősen vérbőséget okoz, tágítja az ereket. Hajszeszekben használják. Illatosító drogok Ma már ritkán használt illatosítók: - citromfű - kakukkfű- enyhe fertőtlenítő - szagos müge- összehúzó, nyugtató - rozmaring- vérbőség fokozó



Anyagismeret

Állati eredetű gyógyhatású anyagok - lanolin- amely alap és gyógyhatású anyag egyaránt. A bőrt puhítja, védi, táplálja. - koleszterin- elsősorban hajszeszekben alkalmazzák, befolyásolja a faggyúmirigy működést. Hajfestékekben hordozó emulzió. - Propolisz- a méhek által készített gyantaszerű anyag. Bakteriosztatikus, hámképző, gyulladáscsökkentő. - Lecitin-

Ásványi eredetű gyógyhatású anyagok, - Kén – Sárga, rideg, könnyen porítható nem fémes elem. Elemi állapotban Szicíliában, Mexikóban található. Vegyületei: szulfidok, szulfátok, oxidok. Élettani hatása: Seborrea ellenes ( oxigén elvonó), szárító ( vízelvonó), verejtékcsökkentő, vérzéscsillapító ( pórusösszehúzó, fertőtlenítő) hatású. A kénnel szemben gyakori az érzékenység Bőrirritáló hatása csökkenthető ichtiollal, az etilalkohol és az alkáliák fokozzák ezt a hatást. Fodrászipari felhasználás: - Sulfur precipitátum ( lecsapott kén): paszták, rázókeverékek, maszkok, púderek, szappanok, hajvizek, hajszeszek készítésére használják. - Kolloidos kén: 2% lecsapott ként tartalmaz. Korpás, seborreás fejbőr ápolására használják. - ichtiol: 10% a kén tartalma. Fekete, nyúlós, kátrányszerű anyag, levegőn beszárad vízzel hígítható, alkohollal keverhető, redukáló hatású. Bőrre gyakorolt hatása: véredényszűkítő, viszketéscsillapító, gyulladáscsökkentő, gyengén szárító, hámképző, fájdalomenyhítő, élősdiellenes. Hosszabb idejű alkalmazása a faggyúmirigyek nyílásait elszinezi. Felhasználása: pakolások, paszták, rázókeverékek, krémek, púderek, zselék alapanyaga.



Anyagismeret

Szintetikus anyagok - naftalin C10H8 Színtelen, kristályos, jellegzetes szagú vegyület. Hajszeszekben a származékait a naftolokat használják, amelyet seborreás, korpás fejbőrre használnak. - Rezorcion C6H4-(OH)2 Kétértékű fenol. Kristályos, vízben és zsíroldó szerekben jól oldódik. Erős redukáló hatása van. Fertőtlenítő és hámoldó, gyűrűs vegyület. Hajszeszekben használható. Hajfestékek is tartalmazzák.

Biológiailag aktív anyagok -vitaminok: Nem tápanyagok, de az életfolyamatokhoz nélkülözhetetlenek. Hiányuk betegséget okoz. Fajtái: - zsírban oldódó - A, D, E, F, K felszívódásuk lassú - vízben oldódó - B, C, P hamar kiürülnek a szervezetből - A vitamin – befolyásolja az elszarusodást, a vízháztartást, a fertőzésre való hajlamot. Szabályozza a faggyúmirigyek működését, a sebgyógyulást elősegíti - D vitamin – a csontképződésben játszik szerepet - E vitamin – gátolja az avasodást, vérbőség fokozó. Bőrgyulladást csökkenti. Csíraolajokban található. - F vitamin – korpásodás, hajhullás esetén használjuk - B1 vitamin – foltos kopaszság esetén hajszeszekben, hajcseppekben. - B2 vitamin – hajhullás, a fejbőr gyulladás esetén hajpakolóban, hajcseppben használják. - B3 vitamin – hajhullás ellen javasolt. Hajvizekben és arckrémekben a felszívódást segíti elő. - B5 vitamin – serkenti a haj növekedését, szőrtüszők életfolyamatait. Gátolja az idő előtti őszülést. D pantanollal hatásos csak. - B6 vitamin – lassítja a bőr öregedését. - H vitamin ( biotin) – hiánya szeborreát okoz. - PABA- korai őszülés esetén használják, fényvédő hatása van. ( Folsav + PABA + B5 együtt használható) - Folsav- a bőr életműködését kedvezően befolyásolja Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

- Inozitol- a hajhullást gátolja - C-vitamin- hiánya vérzékenységet, fáradékonyságot, bőrgyulladást okoz. - P vitamin- a C-vitamin felszívódásához szükséges

-Hormonok A belső elválasztású mirigyek váladékai. A pajzsmirigy hormonja a jódtartalmú tiroxin hiánya hajhullást okoz. A mellékvesekéreg termelte hormonok szterin származékokkortikoidoknak nevezzük. Kortozin szerek gyulladáscsökkentők. A nemi hormonok az öregedést lassítják. A hormonkészítmények a bőrön keresztül felszívódó hormonokat tartalmaznak, melyek megbontják a szervezet hormonegyensúlyát. A növényi hormonok jól használhatók bőrápolásra. Trefonok – növekedést serkentő anyagok a csírázó növényekben, aktiválják a növekedést ( hajnövést ). - Enzimek Az élő szervezet katalizátorai. Fehérjetermészetűek. Specifikusak – csak meghatározott biológiai folyamatokra hatásosak. Hatásuk függ a hőmérséklettől, a pH-tól, ionok jelenlététől és koncentrációjától, bizonyos fajlagos anyagok jelenlététől. Az enzimek a nagy energiát igénylő folyamatokat a kisebb energia igényes folyamatok irányába terelik. Az enzimek lehetnek: - szénhidrát bontók ( amiláz, maltáz, laktáz) - Zsírbontók ( lipáz) - - fehérje bontók ( pepszin, erepszin) Különleges hatóanyagok A tudomány és technika fejlődésével mindig többet tudunk a fejbőr és a haj élettanáról. Az óriási világversenyben újabb anyagok születnek, új anyagok hatásmechanizmusát ismerik meg. A hagyományos növényi hatóanyagon belül is újabbak jelennek meg. A fodrász feladata, hogy ezeket továbbképzések formájában megismerje.



Anyagismeret

Algák Az algák olyan tengeri élőlények, amelyek értékes szénhidrátokat, alginsavakat és alginátokat tartalmaznak. Az alginsav vízben oldhatatlan, de sói és észterei vízoldhatók. Az algák alginsav tartalma az évszakok szerint változó.Gélt képeznek. Védőkolloidok, emulziók, hajrögzítők készítésére használják. Az ír moha a karragenát a legismertebb közöttük. Peloidok Finom eloszlású poranyagok. Elporladt ásványokból származnak (márga, lösz, agyag, mész, szilikátporok). Szerves törmelékeket tartalmaznak. Ide sorolhatók a gyógyvizekből lerakódott iszapok, lápföldek, tőzegek, sárföldek. Összetételük változó, sok értékes anyagot is tartalmaz. A fejbőr hőmérsékletét befolyásolják és hatnak a bőrben uralkodó ozmózis nyomásra. Fehérjék A fehérjék bonyolult összetételű molekulájú anyagok, az élő szervezet építőkövei, szénen, hidrogénen és oxigénen kívül nitrogént, ként és foszfort is tartalmaznak. A fehérjék az életfolyamatokhoz nélkülözhetetlenek. Jellemző a fehérjékre, hogy savas vagy lúgos főzéssel hidrolízist szenvednek és összetevőikre esnek szét. A sejtekből sós vízzel vonják ki a fehérjéket. A fehérjék és aminosavak felhasználására azért került sor, mert a haj növekedéséhez aminosavakra van szükség A felhasznált fehérjék: állati eredetű: albuminok,cisztin. Hajvizekben, bőrápoló krémekben, pakolókban, ápolóhabokban használják. Elasztin a bőr kötőszövetének 2-5 %-a. Az elasztint fiatal állatok inaiból nyerik. Forró vízgőzzel hidrolizálják, így egy sárga színű, vízzel hígítható és a Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

bőrre nem érzékeny készítményt nyernek. Haj védelmét célzó öblítőkben, ápolókészítményekben használjuk. Csökkenti a haj duzzadását, ezért utókezelőkben is használják. Ezeket az utókezelőket HTH után vagy festés után használják. Kazein, összetett fehérje A tej a legfontosabb fehérjeanyag. Arcápoló-krémekben, hajpakolóban használják, igénybevett haj esetén. Keratin, egyszerű vázfehérje A haj, a bőr, a köröm anyaga. A keratin nagymolekulája bonyolult összetételű fehérje, ezért lebontási termékeit használjuk. Triptofán, a cisztin, tirozin, amelyeket erősen igénybevett, vegyszerekkel kezelt haj ápolására használunk. Utókezelőkben, szerkezetjavítókban alkalmazhatók. Kollagén, egyszerű vázfehérje A kötőszövet 70%-át adja. Kitűnő duzzadó és vízmegtartó képessége van. O/V emulzióban jól használható. Hidrolízis útján fiatal állatok bőréből állítják elő. Repair Complex A Repair előmozdítja a DNS természetes regenerálását és megakadályozza a fény okozta sejtkárosodást. Kiegészíti a kollagén és elasztin hatását. Selyempor, egyszerű vázfehérje. Bőrrokon anyag. Zsírtalanított selyempor vagy hidrolizálás után keletkező anyag. Púderekben és hajápoló szerekben, szerkezetjavítókban használják. Hyaluronsav, összetett fehérje. Aminosavból és cukorból áll. A bőr irharétegének kocsonyás alapállományában található. Kénsavas észterei teszik lehetővé, hogy nagymennyiségű vizet tudjon megkötni: kocsonyaszerű, erősen viszkózus anyag. A poliszaharid vízben oldódik. A bőr és a haj hidratáltságát biztosítja. Száraz, töredezett haj ápolására alkalmas. Hajpakolókban, szerkezetjavítókban, ápolóhabokban használják, ampullázott formája a fejbőrre dörzsölhető. D-Panthenol Nem vitamin. Serkenti a haj növekedését, a hajtüszők működését. Pantoténsav nátrium vagy káliumsója, amelyet vízben vagy alkoholban oldanak 0,05-2%-ban. Növeli a bőr és a haj fényét. ß karotin Az A vitamin elővitaminja. Inkább szintetikus, mint természetes anyag. Nem oldható vízben, csak lipidekben. A növény és állatvilágban elterjedt. Hő és fényérzékeny. A szervezetben A vitaminná alakul. Támogatja a fényvédő szerek hatását, javítja a keratin molekulák felépülését. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Liposzómák Nem hatóanyagok, mint azt sokan tévesen gondolják. Mikroemulziók csoportjába tartoznak. Lipidekből, vízből és emulgeátorokból állnak, csak elektronmikroszkóppal érzékelhetők (szubmikroszkópos készítmények). A liposzómák - 20-30 nm átmérőjű, vagy ennél kisebb gömböcskék, amelyeket koncentrikus körökben elhelyezkedő membrán vesz körül. Ez az emulgeátor és ezen belül található a hatóanyag. A liposzómák segítségével a hatóanyagokat finom cseppekben a bőr mélyebb rétegeibe juttatjuk, így azok hatékonysága növekszik.

Szinezőanyagok Fogalma: színező hatású, vízben vagy más oldószerben oldódó szerves eredetű anyagok. Pigment (latin szó, jelentése: testek) bármilyen származású vízben vagy más oldószerben oldhatatlan színezőanyag. Követelmények a színezőanyaggal szemben: - erőteljes színezőképesség - színtartósság, - ne változtassa a színét külső hatásra, - azonos szemcsenagyság, - ne okozzon bőrbántalmat, - ne legyen mérgező. A SZÍNEZÉKEK CSOPORTOSÍTÁSA Természetes színezékek Növényi eredetű a. henna: melegigényes cserje szárított leveléből készülő por, vízben oldódik. Régen önállóan hajfestésre használták. Ma az un. növényi eredetű hajfestékek egyik összetevője. (Az arab világban vallási, kulturális okból ma is használják bőrfestésre.) b. klorofilI: nem egységes anyag, sárgától zöldig terjed a színe. Olajban, vízben, alkoholban oldódó formái ismertek. Nem csak festékanyagként használják, hanem gyulladásellenes és szagtalanító hatása is van. c. indigó: cserje, melynek leveléből nyerik, kék festékanyag, csak a hennával keverve ad színező tulajdonságot. Az un. növényi hajfestékeknél van Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

manapság szerepe, de ezeknek használata nem elterjedt, egyrészt magas áruk miatt, másrészt az ősz hajat nem fedi, végül csak órákkal később kontrollálható jól a szín. A textilfestő ipar előszeretettel használja. d. azulén: a kamilla illóolaja. Ősz haj ham-vasítására használható, elsősorban a kozmetikai ipar használja gyulladáscsökkentő hatása miatt. e. Egyéb színezőanyagok: dióburok, rebarbara, vöröshagyma, régen használták, ma nincs jelentőségük. Állati eredetű a. kármin: kaktuszokon élő pajzstetvek színezőanyaga, drága rúzsokba használják. b. halezüst: különböző halfajták pikkelyeiből készített pigment, gyöngyházfényű körömlakkok kedvelt színezéke. c. szépia: a tintahal váladéka (amelyet védekezésül önmaga elfedésére használ), szempillafestékbe, ill. szemöldökceruzákba használják. Ásványi eredetű Vízben oldhatatlanok. Ide az un. melegégövi kőzetek mállás termékei tartoznak, színük nagyon változó, még lelőhelyek szerint is, a bennük lévő vasés mangánvegyületektől. Ilyenek az okker, az umbra, ultramarin stb. MESTERSÉGES SZÍNEZÉKEK rvetlen pigmentek: Cinkoxid (ZnO) laza fehér por, jó fedőképességű, erősen szárító, vízben oldhatatlan. Titándioxid (TiO2): fehér por, fényszűrő, kiváló fedőképességű. Fém-szulfidok és -oxidok: régen voltak használatosak mint hajfestékek, ezeket fémsós hajfestékeknek hívták. Mérgezőek, a hajat páncélszerűen vonták körbe, annak külsején tapadtak, és ha utána oxidációs festéket használtak, a haj letörött.



Anyagismeret

Feladatok 1. Ebben a feladatban hajrögzítő anyagokat soroltunk fel. Meg kell állapítani, hogy milyen vegyületcsoportba tartoznak és milyen romlásos jelenségek léphetnek fel!

Anyag neve

Vegyület csoport

Romlási jelenség

Dextrin Metil-cellulóz Zselatin Sellak Tragant PVP 2. Párosítás 1. PVP 2. vázfehérje

a. összetett cukor b. mesterséges anyag

3. mesterséges sellak

c. zselatin

4. agar-agar

d. semleges kémhatású

5. pektin

e. vízben nem oldódik

6. CMC

f. polimerizált anyag

7. sellak

g. az első hajrögzítő polimer

8. PVA

e. hajtaft alkotórésze

1-___, 2-___, 3-___, 4-___, 5-___, 6-___, 7-___, 8-___



Anyagismeret

3. Egyes állatok váladékát illatosító szerként lehet használni. A felsorolt illatanyagot melyik állatból nyerik? Mosusz…………………………….. Cibet………………………………. Kasztóreum…………………………. Ambra……………………………….

4. Mi a konzerválás célja? ……………………………………………………………………

5.Négyféle asszociáció A. nipagin B. E vitamin C. Mindkettő D. Egyik sem ………..csíraolajban található ………..1-2%-ban használják ……….habzó borotvakrém anyaga ……….antioxidáns hatású ……….természetes anyag ………..zselékrémek alkotórésze



Anyagismeret

6. Párosítás 1. 10%-os koncentrációban használjuk 2. nipasol 3. C2H5-OH bőrizgató hatását csökkenti 4. rothadásgátló 5. szinergens

a. szalicilsav b. H3BO3 c. galluszsav d. paraoxi-benzoesav propil észtere e. aszkorbin sav

1-___, 2-___, 3-___, 4-___, 5-____ 7. A gyógynövények különböző hatóanyagúak Sorold fel a hatóanyagokat: …………………………………………………………………………… …………………………………………… 8. Párosítás 1. cickafark 2. hammamelisz 3. búzavirág 4. csalán 5. paprika 6. rozmaring 7. nyírfakéreg 8. naftalin 9. B1 vitamin

a. antocián tartalmú b. illatosító c. korpás, seborreás fejbőrre d. hajhullás, zsíros bőr ellen e. hajszeszekben, foltos kopaszságra f. összehúzó g. azulén tartalmú h. hajszeszekben vérbőségfokozó hisztamin, C-vitamin tartalmú

1-___, 2-___, 3-___, 4-___, 5-___, 6-___, 7-___, 8-___, 9-___

9. Sorold fel a biológiailag aktív anyagokat! ……………………………………………………………………………. ………………………………………………….



Anyagismeret

10. sorold fel a növényi drogokat és írd mellé a növény nevét amelyből kivonták, valamint a kivonás technikáját! ……………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………… ……………………………………………………… 11. Párosítás 1. D vitamin 2. hajhullás elleni vitamin 3. rezorcin 4. koleszterin 5. heteroauxin 6. pantotén-sav 7. hialuronsav

a. fitohormon b. csukamáj olaj c. kétértékű fenol d. H vitamin e. hajnövesztő szer f. hiánya hajhullást okoz g. glükoz-amin

1-____, 2-___, 3-___, 4-___, 5-___, 6-___, 7-___ 12. Relációanalízis A , ha az állítás és az indoklás is igaz, és az indoklás magyarázza az állítást B , ha az állítás és az indoklás is igaz, de az indoklás nem magyarázza azt C, ha az állítás igaz, az indoklás nem igaz

D , ha az állítás nem igaz, az indoklás igaz E , ha az állítás sem, az indoklás sem igaz …….A koleszterin zsírkisérő anyag, poláros és apoláros részből áll, ezért emulgeáló szernek is használható. …….A C-vitamin szerves sav, ezért könnyen bomlik. ……..A karotin provitamin, ezért vízben oldódik. ……..A B-vitamin vízben oldódik, ezért naponta kiürül a szervezetből. …….A biotin zsírban oldódik, ezért a B-vitaminok csoportjába tartozik. ……..Az E- vitamin könnyen oxidál anyagokat, ezért a telített zsírok bomlását akadályozza. ……..Az F-vitamin létfontosságú zsírsavakból áll, mint a linol-, linolén-, aszkorbinsav.



Anyagismeret

13. Csoportosítsd a felsorolt szinezékeket! Korom, ZnO, indigó, halezüst, TiO2, eozin, szudánfesték, PPD, umbra, Fluoreszcein, kamilla, AgNO3, karmin, klorofill, PTD, henna, viktoriakék, okker, melanin növényi

természetes Állati ásványi eredetű

vízben

mesterséges Alkoholban Zsírban oldódó Pigment

14. Négyféle asszociáció A. eozin B. fluoreszcin C. mindkettő D. egyik sem ……vörös színű ……zöldesen fluoreszkál ……nátrium só ……kristályos ……kátrányszármazék ……festékként használják …….hajszeszek színezésére használják 15. Párosítás 1. fehér festékanyag 2. széntartalmú vegyület 3. PPD 4. dezodoráló hatású 5. karmin 6. PTD

a. 2%-ban használható b. klorofill c. piros színű d. korom e. TiO2 f. mérgező

1-…, 2-…, 3-…, 4-…, 5-…, 6-….., Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu


Anyagismeret

Púderek

• • • • • • • • • •

Jelentése: por (francia szó: poudre) Használatának célja: A bőr kisebb szépséghibáinak elfedése. A zsíros arcbőr hamvassá tétele. A verejték felszívása. Követelmények a púderekkel szemben: Jó fedőképesség. Jó tapadóképesség. Azonos szemcsenagyság. A színét a bőr váladékainak hatására ne változtassa meg. Állás közben ne csomósodjon. A bőrre ne legyen izgató. Jó sikamlóssággal rendelkezzék.

ALAPANYAGAI A sikamlósságot biztosítja: a Talkum víztartalmú magnéziumszilikát, tapintásra zsíros, lágy, sikamlós, a fémszappanok, pl. cinksztearát magnéziumsztearát (C17H35COO)2Zn, (C17H35COO)2Mg könnyen avasodnak. A tapadóképességet biztosítja: a fémszappanok (lásd fenn), karbonátok, CaCO3ésMgCO3 A fedőképességet biztosítja: Kaolin (porcelánföld), titándioxid TiO2, cinkoxid ZnO. A felszívóképességet biztosítja: Kaolin. A kaolin mind a vizes, mind a zsíros anyagokat jól felszívja. Ezért közkedvelt alapanyag. Kalcium és magnéziumkarbonát. Erősen szárítók. Kolloid kovasav v. Aerosil. Laza fehér por. Szárító hatású, kamaszoknak készülő kozmetikumok kedvelt alapanyaga. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu jog fenntartva.

149 Minden

Anyagismeret

Selyempor anyaga a fibroin (egyszerű vázfehérje). Bőrrokon, a bőrbe jól felszívódik. Nagy a vízfelvevő képessége. Szerves vegyület. Porráőrölt, zsírtalanított nyersselyemből készül. Adalékanyagok: a színezők (mesterséges és természetes színezékek használhatók), az illatosítok. A PÚDEREK CSOPORTOSÍTÁSA FELHASZNÁLÁS SZERINT: • Kozmetikai púderek • Hintőporok • Testápoló púderek • Babahintőporok • Borotválkozás utáni púderek • Gyógypúderek Kozmetikai púderek Megjelenésük szerint, lehetnek Porpúderek Minden púder áll: 25 % titándioxidból 75 % talkumból vagy kaolinból Készülhetnek: száraz bőrre, akkor nem tartalmaznak egyáltalán karbonátot, helyette sztearátok vannak benne, zsíros bőrre, ekkor kb. 20 % karbonát van bennük és nem tartalmaznak egyáltalán sztearátot. Cinkoxid, is van bennük, valamint fertőtlenítő anyag, normál bőrre, ekkor 5% a karbonát tartalma és hasonló a sztearát tartalmuk. Kompaktpúderek Préseléssel állítják elő, a szokásos alapanyagokon kívül kötőanyagot /nyákanyagot/ tartalmaznak.


150 Minden

Anyagismeret

Krémpúderek Félzsíros krémalapanyagba púderalapanyagokat és színezékeket tesznek. Alapozópúderek Száraz krémbe (tejkrémbe) teszik a fedő és színezőanyagokat. Szájfestékek Lehetnek szájrúzsok, kontúrceruzták, folyékony rúzsok. HINTŐPOROK, TESTÁPOLÓ PÚDEREK A bőrt enyhén szárítják, sikamlósságot adnak, képességük van és bőrtápláló anyagot tartalmaznak.

nedvszívó

Babahintőporok Jelentős kaolin tartalmuk van, amelytől a felszívóképesség nő. Pórusösszehúzót, fertőtlenítőt tartalmaznak. Cinksztearátot, vazelinolajat, cetilalkoholt tartalmaznak, ill. lanolint. Borotválkozás utáni púder Cinkoxidot, cinksztearátot aerosilt, talkumot, kaolint, fertőtlenítőt (1% szalicilsavat) és vérzéscsillapítót tartalmaz (l %). Gyógypúderek Semleges púderalapanyagokhoz bármilyen hatóanyagot tesznek, amelyet vagy verejtékcsökkentésre, (csersavat, timsót, hexaklorofént) vagy gyulladáscsökkentésre (ként, ichtiolt) használnak tüneti kezelésre.


151 Minden

Anyagismeret

Feladatok

A felsorolt anyagokat foglald táblázatba! Kaolin, mészkő, magnézium-sztearát, Aerosil, talkum, selyempor Anyag neve

képlete


Bőrre gyakorolt felhasználása hatása

152 Minden

FODRÁSZ ANYAGISMERET

Recommend Documents