Fluid-structure interaction (FSI) Készítette: Bárdossy Gergely tanársegéd
1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em
Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.hu
Tartalom • Bevezetés, alapfogalmak • Áramlás eredetű erők átvitele a szilárd testre • Elmozdulások átvitele az áramlási térre • Hálómozgatás • Relaxációs módszerek • FSI példák Fluid-structure interaction (FSI)
Alapfogalmak Fizikai tér fogalma A közegben (kontinuumban) a fizikai jellemzők térben folytonosan oszlanak meg. Ezek a megoszlások a fizikai terek.
jellemzőik: • • •
Skalár mennyiségek (T, p, stb.) Vektor mennyiségek (v, F, stb.) Tenzor mennyiségek ( , stb.)
Hozzárendelés a tér-idő minden pontjához
Alapfogalmak Fizikai rendszer A fizikai tér egy lehatárolt része amely egy adott vizsgálat tárgyát képezi. •
Zárt rendszer o
•
Rendszer
Nem reagál a környezetével
Határ
Környezet
Nyitott rendszer o
Kölcsönhatások a rendszer és a környezete között
Nyitott rendszerek között kölcsönhatások alakulhatnak ki és kapcsolt rendszert alkothatnak
Alapfogalmak Kapcsolt rendszer Fizikai vagy számítási szempontból különválasztható egységek, melyek dinamikus kölcsönhatásban állnak. • •
Egyik részprobléma sem oldható meg a másiktól függetlenül Mindegyik alrendszer változói függenek a többi alrendszer változóitól.
Alapfogalmak Kapcsolt rendszerek csoportosítása Fizikai szempontok alapján 1. Fizikai jelenség típusa • • • •
Kémiai Áramlástani Mechanikai Termikus
• Elektromos • Mágneses • Akusztikai
2. Kapcsolódó fizikai jelenségek száma • • •
Két rendszer (pl. áramlástan-mechanika, mechanikaszabályozás, termikus-áramlástan) Három rendszer (pl. áramlástan-mechanika-akusztika, elektro-termo-mechanika) Négy rendszer (pl. áramlástan-mechanika-kémia-termikus)
Alapfogalmak 3. Kapcsolódás módja •
Térfogatban kapcsolt •
•
A rendszerek változói a teljes térfogaton hatnak egymásra (pl. mechanika-termikus, áramlás-akusztika)
Felületen kapcsolt •
A kölcsönhatások egy (vagy több) felületen keresztül jönnek létre (pl. mechanika-áramlástan)
4. Kapcsolódás erőssége szerint •
Gyengén kapcsolt (egyirányú kapcsolódás)
•
Erősen kapcsolt (kétirányú kapcsolódás)
Alapfogalmak 5. Probléma jellege •
Külső probléma •
•
A vizsgált szerkezetet körülveszi a másik fizikai rendszer/térfogat (pl. tengeralattjáró)
Belső probléma •
A vizsgált szerkezet veszi körül a másik fizikai rendszert/térfogatot (pl. áramlás rugalmas falú csőben)
6. Kapcsolódás módja • •
Monolitikus Particionált
FSI besorolása: mechanika-áramlástan; két rendszer; felületi kapcsolódás; erősen (v. gyengén) kapcsolt; külső/belső; partícionált megoldás
Alapfogalmak Gyengén kapcsolt rendszer („loose coupling”)
• Egyirányú kapcsolást valósít meg CFD → FEM •
Áramlási tér szimulációs eredményeit felhasználjuk egy FEM számítás elvégzésére
FEM → CFD •
Végeselem számítás megadja az elmozdulásokat, a módosított geometrián futtatunk CFD számítást
Alapfogalmak Teljes kapcsolás („strong coupling”)
• Kétirányú kapcsolás jön létre (CFD ↔ FEM) • Meghatározott időpontokban adatcsere a megoldók között • Szükség van egy vezérlő modulra
Alapfogalmak Monolitikus csatolás • A fizikai rendszereket leíró egyenletrendszert egy közös algoritmussal oldjuk meg • Azonos diszkretizációt igényel a különböző fizikai rendszerekben
Előnyök: • A matematikai eljárás konvergenciája és stabilitása kezelhető • A rendszerek közötti adatcsere egyszerű az azonos diszkretizáció miatt
Hátrányok: • Komplex megoldó algoritmus szükséges • A részrendszerek speciális igényeit nehéz kielégíteni (pl. időlépés, hálósűrűség) • Komplex geometriák esetén a diszkretizálás problémát jelent
Alapfogalmak Particionált csatolás • Az egyes fizikai rendszereket egymástól független matematikai algoritmusokkal kezeljük • Az algoritmusok egy csatoló modulon keresztül cserélhetnek adatokat • Eltérő diszkretizáció a rendszerekben • Explicit és implicit módszerek Előnyök: • Optimális megoldó algoritmusok az egyes rendszerekre (meglévő algoritmusok felhasználása) • Figyelembe lehet venni a rendszerek sajátosságait (pl. időlépés, hálósűrűség) • Komplex geometriák kezelése egyszerűbb Hátrányok: • Csatoló algoritmusra van szükség, ami vezérli a megoldó algoritmusokat • Eltérő diszkretizáció esetén bonyolult adatcsere a rendszerek között („nonmatching grids”), interpolációra van szükség
Csatolás lépései 1. Nyomás- és sebességmező kiszámítása az áramlási térben (CFD) 2. A csatlakozási felületen erők és csúsztatófeszültségek
átvitele a szilárd testre 3. A szilárd test elmozdulásának kiszámítása (FEM) 4. Az elmozdulások átvitele az áramlási térre 5. A CFD háló illesztése a struktúra új pozíciójához
Stacionárius FSI Inicializálás
Belső CFD számítás
CFD konvergencia?
FEM számítás
• CFD számítás konvergencia kritérium teljesítéséig • Nyomás- és csúsztatófeszültség mezőből erők számítása • Erők interpolációja, FEM számítás • Elmozdulások interpolációja az áramlási térre • Hálómozgatás (CFD) • Egyensúlyi helyzet elérése esetén a számítás leállítása
Egyensúlyi helyzet?
Számítás vége
Instacionárius FSI Inicializálás
• Gyakorlatilag stacionárius FSI Külső CFD számítás
Belső CFD számítás
CFD konvergencia?
FEM számítás
számítások sorozata • A köztes egyensúlyi helyzet elérése után léptetjük az időt • Külső CFD számítás: a kapcsolás megkezdése előtt bekonvergál az adott időlépéshez tartozó számítás
Egyensúlyi helyzet?
Utolsó időlépés?
Számítás vége
Áramlási erők átadása (CFD -> FEM) 1. Konzervatív interpoláció Konzervativitás biztosítása: ns
F j 1
s, j
nf
F f ,i i 1
Erők szétosztása a csomópontok között: n ef
Fse,r N re k , k F f ,k k 1
N re :
Alakfüggvények
Áramlási erők átadása (CFD -> FEM) A konzervatív interpoláció problémája
Áramlási erők átadása (CFD -> FEM) 2. Alternatív interpolációs módszer
Erő a súlypontban:
Nyomás a súlypontban:
p N ke s , s pk 3
e s
Fse pse A123
k 1
1 e F F F Fs 3 e 1
e 2
e 3
Erőmegoszlás a kontakt felületen (FEM)
konzervatív interpoláció
alternatív interpoláció
Ansys CFX Profile preserving method
Globally conservative method
Nagyvérköri véráramlás modellezése
Elmozdulások átadása (FEM->CFD) Bilineáris interpoláció
Az „i”-edik CFD csomópont elmozdulása:
Δx f ,i N re i ,i u s ,r 3
r 1
u s ,r : A FEM megoldó által számolt elmozdulások
Hálómozgatás (CFD) Lineáris interpoláció Δx L0 Δx0 L1 Δx1 Lagrange-polinomok:
L0 1 ;
L1
: Lokális koordináta
Δx0; Δx1 : Elmozdulások rácsvonal peremein
Hálómozgatás (CFD) Transzfinit interpoláció (2D) • Két vagy több kontaktfelület esetén már nem elég a lineáris interpoláció
x , A , B , T , A , L0 Δx0, L1 Δx1,
B , L0 Δx ,0 L1 Δx ,1
T , B A ,
Hálómozgatás (CFD) Transzfinit interpoláció (3D)
x , , A , , B , , C , ,
AB , , AC , , BC , , ABC , ,
Hálómozgatás (CFD) Hálómozgatás szervezése
Nagyvérköri véráramlás modellezése
Hálómozgatás (Ansys CFX) Displacement diffusion („elmozdulás diffúzió”) • A kontaktfelületre számolt elmozdulások „bediffundálnak” a belső csomópontokba
disp 0
ahol
δ: elmozdulás a kontakt felületen Γdisp: hálómerevség („mesh stiffness”)
• Az egyenlet minden időlépés előtt megoldásra kerül • A háló megőrzi az eredeti csomópont elosztást (a finom háló finom marad)
Nagyvérköri véráramlás modellezése
Relaxációs módszerek
• Kapcsolt számításoknál lengések léphetnek fel • Öngerjesztő folyamat, tönkreteszik a számítást
Relaxációs módszerek Átadott erők csillapítása • a kapcsolás során az erőnek csak adott hányadát adjuk át Frelax Fnew 1 Fold • például: c 1 e
t
1
Átadott elmozdulások csillapítása • fokozatosan adjuk át a FEM megoldó által számolt elmozdulásokat • ügyelni kell arra, hogy a teljes elmozdulás átadásra kerüljön (tárolás)
Space conservation law (SCL) Anyagmegmaradás teljesítése • a szilárd test elmozdulásának megfelelően mozgatjuk a CFD hálót • a háló csomópontjai elmozdulásával megváltozik az egyes cellák térfogata • a csomópontokhoz rendelt sebesség változatlan • mesterséges forrás, impulzus növekedés/csökkenés • az SCL ezt korrigálja (forrástag bevezetése)
FSI példák
FSI példák
Nagyvérköri véráramlás modellezése
FSI példák
Nagyvérköri véráramlás modellezése
FSI példák
Köszönetnyilvánítás
Köszönöm a figyelmet!