FÖLDTANI KÖZLÖNY KOCH ANTAL W NEGYVENEVES TANAEI JUBILEUM. ama kevesek közé sorolható, akik ennek a nehéz ketts föladatnak immár. A ábrával

FÖLDTANI KÖZLÖNY 1912 SZEPTEMBER-OKTÓBER.

KÖTET.

XLII.

KOCH ANTAL

W

9-1(1.

FÜZET.

NEGYVENEVES TANAEI JUBILEUM.

—

A

43

— 44.

ábrával.

—

munkával eltöltött negyven esztend mindenkit Negyven munkás esztend az egyetemi tanár nehéz ketts szerepében még inkább tiszteletreméltó. Az egyetemi tanár szerepe ugyanis olyan hivatás, melyben a tudós és tanár folytonos küzdelmet viv, mert kutató munkát végezni és egyidejleg eredményesen tanítani iga zán nehéz dolog. Csak keveseknek adatik meg, hogy ezt a ketts szerepet sikeresen oldják meg. KocH Antal dr., a budapesti egyetem földtan és slénytan tanára Zajtalan, folytonos

tisztelettel

tölt el.

ama kevesek

közé sorolható, akik ennek a nehéz ketts föladatnak

negyven év óta derekasan eleget

immár

S ha keressük ennek a szerencsésen kiváltságos helyzetnek hátterét, aligha csalódunk, ha a külvilág zajától teljesen elzárkózó, minden világi hiúságtól mentes önfeláldozó és hangyaszorgalmú munkában, valamint az arra érdemeseket valóságos atyai szeretettel gyámolító jóindulatban találjuk föl azt. A külvilág zajos társadalmi

tettek.

bármint

vegyük is azt, mindig a tudományos munka Aki tehát a komoly tudományos munkát óhajtja és remeteként kell mindarról lemondania, ami céljaiban

élete

kerékkötje marad

!

annak gátolná. A tudományos eszmék érleléséhez

szereli,

id

és

megfelel környe-

zet kell!

Nem

célunk ezen a helyen

mindazokat az érdemeket

amiket Koch Antal a magyar föld

megismertetése

körül

részletezni, szerzett,

de

munkásságnak föntebbi tanulságait lehetetlen ide nem iktatnunk. Az a minden tettetettségtl mentes egyszerség, közvetlenség és szerénység, mellyel Koch Antal rendelkezik, predesztinálták t arra a szerepre, melyet a hazai tudományban negyven év óta betölt. ennek

a negyvenéves

Ha

keressük

még eredményes meg azt.

a szeretetben találhatjuk lehet

!

tanításának

Sikeresen

alapjait

tanítani

is,

úgy csakis

csak szeretettel

Folytonos veréssel egy szül sem nevelheti gyermekét. Az a türekezdk vezetése igényel, a tévedések javítgatása, a botlások

lem, melyet a

folytonos bátorítása csak bens szeretet ereds a csüggedk ménye lehet. Ilyen módon törekedett Koch Antal mindenkor arra, hogy tudományunknak újabb mveli legyenek. elnézése

Földtani Közlüny. XLII. köt. Í91S.

44

:

666

A uegpenéves csendes pély,

VADÁSZ

l>'

melyet Koch Antal

ELEMEK

mködés

zajtalan

—

megtartott

keretekben

M.

legszebb

jóformán

elismerése

tanitványai és mostani

egykori

rendezett május hó 28-án az egyetemi föld- és slénytani

termében.

Az

ünnepélj'en

volt

családi jelleg

megjelentek a

—

az

a

ünne-

hallgatósága intézet

tan-

régi tanítványok közül teljes

számmal azok, kik a földtan és slénytan beható mvelésénél megmaradGaal István dr., Koch Nándor dr., Kormos Tivadar dr., Mauritz Béla dr., Noszky Jen, Pílfy Móe dr., Prinz Gyula dr., Telegdi Pioth IvÁEOLY dr., Sohrétee Zoltán dr., Vadász M. Elemér dr., Vogl Viktor Abonyi Sándor dr., Budindr. Ezenkívül az ünneplk sorában voltak szKY Károly, id. Entz Géza dr., ifj. Entz Géza dr., Koch Béla dr., Koch Rudolf, Kövkssi Ferenc, Kulcsár Kálmán, László Gábor dr., Liffa Aurél dr.. Maros Imre, Méhes Gyula dr., Nuricsán József dr., Eéthly Antal dr., telegdi Eoth Lajos, Szabó Zoltán dr., iglói Szontágh Tamás körébl jelen dr., ToBORFFY Géza. Ezeken kívül a mostani hallgatóság voltak a következk Bohacsek Margit, Bohár Gábor, Ehik Gyula, FeiLBR Anna, Hilf Anna, Jeney Gizella, Lehotay Mária, Marks Lipót, Mayer István, Mika Elza, Missányi Lajos, Polifka Károly, Sebestyén Sándor, Róna Erzsébet, Nánássy László, Eiedl Gusztáv. Szilber József, Szilágyi Irén, Somogyi Kálmán, Vigh Gyula, Wendl Máeu stb.

tak.

:

:

A

tanítványok, kiknek tanáruk jóságában, szeretetében leginkább

volt részük, keresték az alkalmat, elé járuljanak s beigazolják,

hogy

Díszes emlékalbumba foglalt

magántanár adta Szeretett kat,

Mesterünk líj

!

A

a szeretet gj'ümök-seivel tanáruk

szakértekezéseiket

át az alábbi

a természetben

hogy

a Mester intencióihoz hívek maradtak.

idején

lassan

természettudományok nem ismernek

nem

korszakok

gyülekeztünk

keletkeznek

Munkálkodásod

egy

napon.

éles határo-

A

Észrevétlenül

szaporodtak

gyarapodtak érdemeid hazánk

folyásában

mködésed negyvenedik

lassú,

de

Hosszú, eredményes munkálkodá-

melletted.

ványaid, amint eltted észrevétlenül kutatásában.

Gyula egyetemi

beszéd kíséretében

folytonos fejldésben nincsenek határkövek.

sod

Prinz

és

búvárkodásodban,

tanít-

földjének

tanításodban,

nem határk, amikor mi, tanítványaid elhozzuk virágjainkat s örömmel letesszük eléd. Nem érdemeidet akarjuk most ezzel elismerni, mert akkor össze kellett volna szednünk minden virágot, mely Visegrád, a Fruska-

egyetemi tanári

hanem

a keresett

esztendejének befejezése

idpont,

gora és Erdély kövein terem.

Ami

bl

Magad

kötöttük, ezeknek magvát

virágos

koszorúnkat tanításod eredményei-

el. Hálánkat és örömünket fejezzük ki a mi szerény értekezéseinkkel szeretett Mesterünknek, hálánkat azért a nemes, önzetlen fáradozásért, mellyel bennünket tanítottál, és örömünket a

vetetted

mely a legjobb egészségben és munkakedvben A mester munkájának igazi gyümölcse az tanítványai. Hazánk tudományos életének szerény kereteiben Te nem számíthattál nagy geologusgárda nevelésére. Számunk ennélfogva nem nagy, de etmek sors szerencsés

kedvezéseért,

engedte megérned

ezt az idt.

KOCH ANTAL

U;

NEGYVENÉVES TANARI JUBILEUMA.

43. ábra.

fi(,7

KocH Antal arcképe

negyvenéves egyetemi tanári jubileuma

idején, az

191á. év tavaszán.

44*

:

6G8

oka

D!

nem

A

tauításodban van.

véseidet, tanítványaid

VADÁSZ

M.

ELEMÉÉ

Te követelésed az lehet, hogy eszméidet, törekEgész életedet a tudományunk szeretetében

megértsék.

töltötted. A tudomány bens szeretete a törhetetlen igazságérzetben nyilvánul els sorban. Te a tudományos igazságot soha egy pillanatra sem rendelted alá személyes érdekeknek, tudományos búvárkodásod eredményeiért soha anyagi

nem

jutalmat

A Magad

vártáL

személye

eltnik

szinte

munkálkodásodban.

Kerülted mindig a zajos személyi kitüntetést, kerülted a nagy nyilvánosságot, a harcot a babérért. Korunkban valóban példátlan szerénységet és önzetlenséget mutattál nekünk. Vájjon van-e közöttünk olyan, kire

hatod

Mi, tanítványaid, kik szerencsések voltunk

?

örökséget hagy-

az

ezt

meg

oldaladnál ismerkedni

tudományunkkal, tudjuk, hogy soha sem szntél meg elmélkedni a föld belsejének olyan titkairól, melyeket mai tudásunk kézzel fogható bizonyságaival megfejteni

nem

mégis,

tudunk. Kutatásaid eredményei vastag köteteket

elméleteket, bizonyító

adatokat

Minden eredményt

hiába keresünk.

nélkülöz

töltenek meg, és

azokban

eszmefuttatásokat

kérlelhetetlenül

adatok

az

bámulatosan

szorgalmas összegyjtésével és való megfigyelésekkel magyaráztál. Olyan példát állítottál ezzel elénk,

amely kétségtelenül sokáig hatással

szigorú tudományosságára. Kiváló tudósainkat követelése

Téged az

magyar geológia társadalom

kisérti a

Tudományunk szentelt berkeibl Tudományunknak és tanítványaidnak éltél

nagy nyilvánosság számára.

a ki

lesz a

állandóan

nem

mozdított

soha.

mindig, az övék és csakis az övék voltál egészen. Talán innen ered. hogy alig

vau még egy, aki annyi szakembert nevelt volna a

saját

annyira szoros kapcsoJatot tudott volna teremteni

minden

mellett

szoros kapcsolat

szoktattad.

is

is.

kifelé

A Magad meggyzdését

hanem bens örömmel e

mellett

önállóságot

soraiban Zajtalan

is.

saját

nézted, mint kelnek a

példáddal

s

aki

De Te

volt

saját

véleményük,

hauem

soha sem kívántad mástól hallani,

tanítványaid. Hálásak leszünk mindig, hogy

hanem

között.

minden tanítványodat mégis önállóságra

Tanítványaidnak nemcsak

Veled szemben

tudományának,

tanítványai

maguk szárnyára egymás után

nemcsak tudást

plántáltál belénk,

szerénységet,

igazságszeretetet,

szorgalmat,

Szívednek jóságát, melyet talán a hírnévért fegyverrel harcolók

sokan

gyengeségnek

mködésed

azért

nem

magyaráztak, volt kisebb

nem

pazaroltad

méltatlanokra.

érték, mint a forumok szónokaié

!

Negyven évet töltöttél a magyar földtan tanításának szolgálatában. Azok között voltál, akik hazánkban e tudománynak polgárjogot szereztek. Tekints végig tanítványaid csapatán, akik szerény munkáikat hozzák a Mester ünneplésére. S ha megelégedéssel látod eszméidnek, példádnak továbbvirágzását, mi is zavartalanul örülhetünk mindnyájunk e szép ünnepének.

Most ViGH GiULA tanárjelölt lépett el nevében a következ beszédet mondta

s

a mostani hallgatóság

Úr Az ifjúi szeretet odaadó ragaszkodásával jöttünk mai napon, hogy szeretett Professzor úrnak különösen ma, átadjuk a hála, a tisztelet, a szeretet egyszer, de nemes virágait. Midn az életben bizonyos határkhöz, vagy nevezetes fordulóponthoz érünk, egymásnak jót kívánunk. Eljöttünk mi is, de nem ezen megszokásból, hanem bensnk Szeretett Professzor

1

össze ünnepelni e

sugallatától indíttatva,

hogy

szeretett

Professzor

úr

elé

helyezzük

túláradó

:

!

KOCH ANTAL

669

NEGYVENÉVES TANÁRI JUBILEUMA.

D'

még

szívünk jókívánságait. Mi, szeretett Professzor úr legfiatalabb tanítványai,

még nagyon

érezzük szeretetének melegét,

alig egy-két éve

kevés ideig voltunk

szerencsések tanítványainak nevezni magunkat és mégis megbecsíühetetlen volt

ránk nézve emberi át.

id

ez a rövid

Örökké

mert hiszen nem az id hosszúságától függ az attól, hogy mennyit érzett, és mennyit ólt

is,

hanem

nemesedése,

lélek

felejthetetlen példaképül

tudomány eszményi

kezdve a

fáradhatatlan buzgalommal, kitartó

mánynak

használt,

hanem

elttünk Professzor úr, ki ifjúságától odaadó lelkesedéssel munkálkodott, odaadással. De nemcsak tisztán a tudoáll

épületén

tanítványai nemesítésére

is

bensöleg közremunkált.

Hisz mindenki eltt ismeretes a szerény, az igazságot

keres, egyszeríí

egyszerségében oly

s

tiszteletre

oly törhetleu

vággyal

méltó Professzor, aki ilyenek-

nek neveli tanítványait is. Nem vágyott hírnévre, dicsségre, de úgy érezzük, hogy felejthetetlen emléket állított Professzor úr tanítványai lelkében, mely megmarad mindaddig, míg csak keblünkben szív dobog. Szeretett Professzor úrnak olyan adomány adatott meg, melyet nem minden ember nyerhet. Testi, lelki

erejének

most

is

fiatalos

frisseségében

ervel

látta

megnni

buzgalommal

és

hatjuk róla szeretett Professzor urat,

negyvenéves határid

még

nem

erösebben hozzánk

választja

köti,

nem el

meg minket

ezt a szeretetet

— biztosít-

talajra.

Professzor

hiszen Professzor úr és az ifjúság

mi törekedni fogunk, hogy

Isten éltesse

terméketlen

szeretett

még

csoportját és

magvakat, melyek

hullnak

tlünk

jük tehát szeretett Professzor urat, tartson

ben és

tanítványainak

veti el a

—

továbbra

mindvégig

Ez a

urat.

egy

!

st Kér-

szereteté-

is

kiérdemeljük.

!

Közvetlenül

szavak után Hilf Anna a mostani hallgatóság nevé-

e

a díszes babérkoszorúba

ben átnyújtotta

foglalt két ezüstkalapácsot, az

alábbi kedves szavak kíséretében

Kedves jó Tanár Urunk tudós voltál

— tanítottál

hervadhatatlan

nem

az,

!

Tudásod

már elttem nemcsak Fogadd szívesen a babérkoszorút,

méltatták

jósággal szeretettel.

;

mint a Te tudásod, melyet megosztottál velünk. .Jóságodért szívbl jöv szeretetünket, mely hervad-

ajánlhatunk mást cserébe, mint

hatatlanabb jóval, úgy.

A

minden babérkoszorúnál.

Isten

éltessen és áldjon

meg minden

amint megérdemled

tanítványok

SzoNTAGH Tamás

lelkes

ünnepébe méltó

módon

földtani intézeti aligazgatónak, a

dr.

illeszkedett

bele

Magyarhoni Föld-

tani Társulat alelnökének üdvözlése, ki a földtani intézet és a Társulat

nevében

lelkesít

szavakban

a földtani intézetnél

kezdte

üdvözölte az ünnepeltet, aki s

a

földtani

pályafutását

társulatnak titkára, alelnöke,

majd hat éven át elnöke is volt. Az ünnepelt tudós meghatva mond hálás köszönetet a szeretetnek ilyen meglep megnyilvánulásáért. Hangsúlyozza, bogy sohasem volt a szónak mestere, de ezekben a percekben különösen ne várjanak tle mondta — mesélni fog, mesét mond eddigi ékes szavakat. Ehelyett pályafutásáról s minden mesének tanulsága is lévén, hiszi, hogy az ö

—

670

vadász m. elkmer

d;

mozgalmas

nem

élete szintén nyújthat

módon vonzódott gyerekkorálmn hegyek

felé.

átkelve a

egy tanulságot. Szinte érthetetlen

—

is

Gyermekkorának legszebb napjai

Dimán

Dombságon

battinai

a

dacára

születése

alföldi

midn

voltak,

járhatott,

—

a

Zomborból

majd valóságos

ese-

midn biicsú) árokkal Máriagyüdre jutva a Harsányhegyet megmászhatta. A természet rajongó szeretete mindmáig megmaradt lelménye

volt.

kében.

Iskoláit

végezve

a

egyetemre került, ahol az összes

pesti

mészeti udományokat hallgatva 18(J.5-beu tanári vizsgát az évben az epeijesi

44. ábra. Jvoch

kath.

fgimnáziumba

került.

még ebben

évi

tanárkodás

Két

Antal negj'veuévcs tanári jubileumára

ter-

tett s

tanit\ anyaitól

nyújtott babérkoszorú.

után az ásványtan

és földtan kedvelt

jából elször a pesti

temen tanársegéd került

8

a Vértes és

javadalmazása

.Jobb

lett.

hajlamát követhesse.

tárgyaiban való továbbképzés

megyetemen, majd Szabó József 18ü*.)-ben

Bakony

az

akkor

állást

hagyott

felállított

cél-

mellett az egyeel

ezzel,

földtani

hogy

intézethez

fölvételében vett részt. Behatóan foglalkozik

a Szabó mellett elsajátított mikroszkópos kzetvizsgálatokkal, melyekben

sok tekintetben díjával külföldre

majd Bonnban

a

külföldet

megy

is

megelzte.

A

kultuszminiszter ösztön-

Bécsben Tschermak, Suess. Scheauf és Eeuss, Noeggerath, v. Eath, Andeae és Schlütee eladásait a

hallgatta, de a porosz-francia

háború

a földtani intézet biztos állását

s

elöl hazatérni kénytelen.

Elhagyta

bár helyzete ezzel bizonytalanná

vált,

KOCH ANTAL

NEÍiYVKNÉVKS TANÁRI JUBILEUMA.

li'

671

mégis a tanításhoz vágyott vissza. Itthon a budai gimnázium tanára lett. majd 1872-ben az akkor felállított kolozsvári egyetemen az ásványtan és földtan rendes tanára. Ezzel reá jutott arra

az

útra,

mely haj-

lamainak legjobban megfelelt. Egyetemi tanári kineveztetése óta legjobb tehetsége szerint törekedett arra, hogy szaktudományát necsak hirdesse és maga mivelje, a tudomány mivelésere képes tanítványokat

hanem

is

neveljen. S ha ez

utóbbi nem sikerült is úgy minden mértékben, mint szerette volna, oka mostoha tudományos viszonyainkban rejlik, amennyiben kolozsvári mködése alatt csak nagy erfeszítéssel tudott az ásvánj'tan, földtan és slénytan szerteirányuló fejldésével olyanformán lépést tartani, hogy eladásain kívül különböz téren önálló munkákat is nyiijthasson. 18í).'j-ben a budapesti egyetemen Hantken tanszékét nyerte el, melyhez a földtant is hozzácsatolták. Az intézet újjászervezését végezte s most

már szkebbre vont munkakörrel

földtani

és

mányokat

végzett. Itt azután a tanítványoknak

nevelésére

is

már

régi

magyar

a

tanári

—

munkában

mai legszebb

életének

palántái

speciális

földtani

eltöltött

napját,

-

tanítványai

mködésének

negyven

melyen

látja,

akiket igaz szeretettel

tudomány ers támaszai

alapelve

a szeretet

:

esztend után érte hogy egykori gyönge

nem

s

vallott

melyekben úgy

az

egykori,

gyámolított,

ma

hogy

amelyen

látja,

csdöt

az elhintett

magvak termékeny talajra találtak. Kitör éljenzés kísérte az sz tudós zokogásba szavait,

részlettanul-

irányban való

több alkalma nyílott.

Ilyen folytonos

meg

slénytani

fúló

s

végs köszön

mint mostani tanítványai részérl

történt váratlan és páratlan megtiszteltetésért hálás köszönetét fejezi ki

hangsúlyozván, hogy a jövben

ennek

a

A

tudománynak

is

változatlan szeretettel óhajt

hirdetésében.

jelenlevket mélyen megható, felejthetetlenül szép ünnepély után

a régi tanítványok a tisztelk

és

a

hallgatóság

tiszteletére rendezett társasebeden vett részt,

kig

mködni

tartott.

A

jelenlevk

lelkében

pedig

marad meg

az a lélekemel ünnepély,

ben fogant

s

amely Koch

egy része az ünnepelt

mely a

kés

felejthetetlen

délutáni órá-

kép

gyanánt

mely az önzetlen szeretet jegyéAntal tanítványait hihetleg tartós együtt-

érzésben kapcsolta össze.

Budapesten, 1912 május hónap 28.-án.

Vadász Elemér

dr.

A VILLÁNYI ÉS BÁNI HEGYSÉG GEOLÓGIAI VISZONYAI,

—

A

VII

— VIII.

táblával és a 45

— 50.

ábrával.

—

LóczY Lajos.*

Irta ifjú

Bevezet. Az

bízott meg a m. kir. földhogy a Villányi, valamint a Báni hegységrl már régebben készült térképet magyarázó szöveggel lássam el. E célból 1911. évi szeptember hónapját Villányban s annak környékén töltöttem. Célomul elssorban a Villányi, valamint a Báni hegység általános

1911. év nyarán azzal a feladattal

tani intézet igazgatósága,

tztem

tájékoztató bejárását

ki.

Folyó év márciusában

ismét egy hetet

töltöttem Villányon, hogy a vidék bejárását folytassam. Ezekután hátra

volna

még

a hegység

térképezése, amit a

némely tájának

:22.

bejárása

részletes

öv XVIII. és XIX. jel

1

:

újból való

és

75,00()-es lapok

ream-

gyanánt még ez év nyarán a helyszínén befejezhetni reméEzen alkalommal eddigi munkámról és annak eredményeirl óhajtok beszámolni. Mieltt ezt megkezdeném, legyen szabad már e helyen köszönetet mondani mindazoknak, kik munkámat elresegitették. Köszönettel adózom elssorban méltóságos semsei Semsey Andoe úrnak, a bulálása lek.

Földtani Intézet tiszteletbeli igazgatójának kegyes buzdításáért és támogatásáért,

amidn

megtisztel javaslatából

kifolyólag

Köszönöm

kaptam megbízást

Vadász Eleméé tud. egyetemi tanársegéd úrnak szíves útbaigazításait, nemkülönben dr. Scahrpt és dr. EoLLiEE zürichi egyetemi tanároknak, továbbá dr. Pálft és

a Villányi hegység reambulálására.

dr.

KoEMos m.

kir.

geológus

uraknak,

dr.

támoga-

jóakaró tanácsaikat

és

vonatkozó

ismereteink

tásukat.

A

Villányi és Báni

hegyvidékre

Az els,

története röviden a következ.

aki

geológiai

Baranya vármegye

mineralogusunk 1869-iki

*

és

geológusunk

Evkönyvében a báni

Eladta

a

volt,

és

aki a

m.

kiskszegi bazalt

Magyarhoni Földtani Társulat

11)12

Földtani

kir. s

déli vi-

nagynev

dékein geológiai megfigyeléseket eszközölt néhai Szabó József

Intézetnek

bazalttufa

eljöve-

január 3-iki szakülésén.

A VILLANYI ES BÁNI HEUVSEG GEOLÓGIAI VISZONYAI.

telekrl

Utána

értekezett.

1872-ben

Lenz

dr.

673

bécsi

geológus adta a Báni hegység geológiai vázlatát,

amidn

a fhercegi uradalomba szak-

véleményadásra

A

kapott.

meghívást

Báni hegység rész-

geológiai

letes

felvételét

Jakab m.

és

Matyasovszky

térképezését

osztálygeológus

kir.

végezte az 1880. évben, aki e

munkájáról geológiai

le-

.a

i4

a négy oldalra terjed

írást,

nem

jelentésen kívül sajnos adott.

A

•o

Villányi hegységgel

megemmég Zsigmondy-

röviden, csak inkább

lítésszeren,

nak

1874-ben

megjelent

a

harkányi mélyfúrásról szóló

szakvéleménye

foglalkozik.

néhai

Hofmann

Károly geológus

felvette ás

1874-ben térképezte

hegységet,

a

60

de

a magyarázó szöveg elkészítésében a korai

halál

akadályozta

csupán egy

és

rövidke jelentés

meg-

oldalán

fél

közölte megfigyeléseit a hegy-

ség

geológiai

viszonyairól.

Fennmaradt azonban HofMANnak egy kézirati jelentése, amely különösen a Villányi emellett

kfejtkrl

.

maz

szól,

sztratigraüai,

tektonikai adatokat

de

st

is tartal-

az egész hegységre vo-

natkozólag.

Ezen

jelentés kiadását,

váló geológus

-O

kéziratos

úgy a

iránti

ki-

kegye-

letbl, mint válaszképen dr. TiLLnek néhai Hofmann Károly elleni támadásaira az

60

IFJÚ LÓCZY LAJOS

674

melegen ajánlom. Ki kell emelnem néhai HofKÁKOLYnak rendkívül pontos és logikus térképezését, amirl a hegység legújabb bejárása és megismerése kapcsán meggyzdtem. Pálfy Mór dr. m. kir. fgeológus lílö-ben ismertette a villányi, báni és kiskszegi kbányákat. Ide vonatkoznak még dr. Till és dr. Pálfy

intézet igazgatóságának

MANN

geológusoknak a

k.

megjelent irodalmi

meg

k.

említenem

kel]

amelyekre alábbiakban még visszatérek. Végül

TiLLnek

dr.

geomorfológiai és geológiai viszonyok

tartom

a

szóban

szóval vázolni.

A

Villányi

forgó és

K — Ny

mint

fedhegysége

választja

a Báni

A

el.

Villányi hegység

hegység

Kiskszegig

A

km

kettjüket egy 8

;

hegységtl délre

nálánál

sokkal

szabá-

A Báni dombvidék nem

más,

széles depresszió

Hegyszentmártontól Villányig húzódik,

Baranyavár-Pélmonostortól

terjed.

de

szüksé-

körülményeit néhány

Báni hegység a Pécsi

irányú láncolatot alkotva.

a Villányinak

eltt

tárgyalása

helyrajzi

terület

36 km. távolságban emelkedik, párhuzamos, lyosabb

nagybecs

megjelent

faunájáról.

Föhirajzi és <je
I.

A

évben

miílt

a

ammonit

monográfiáját a Villányi kallovien

gesnek

évkönyveiben

l'.KJGés lí)07-iki

geol. Pieichsanstalt

vitái,

KEK

irányban

a

Dunáig,

Villányi hegység középmagassága 230

m

a tenger

felett, a Bánié 200 m. Az elsnek legmagasabb pontjai a Harsányhegy taraján 442 m és a Tenkes-hegy Gyüd felett 408 m az utóbbié

színe

;

a

Bánhegy 241 m.

t.

sz.

f.

magassággal. Mindkét hegységtl

északra a

Pécsi-hegység lábánál fekv depresszióig lszszel fedett hullámos domb-

amelynek középmagassága 136 m, de egyes dombjai jóval emelkednek. A Tenkes és Harsány hegyektl délre elterül vidék lapályos tengerszínfeletti magassága átlag 93 96 m és

vidék terül

200 m-en

el,

felül is

—

;

csak hellyel-közzel alkot a futóhomok

100

m-en

emelked dom-

felül

bokat.

Ez

e

;

szerkezetét

36

ami

a

m

bizonyítéka

szintén

harkányi

mélyfúrás

mélységig homokok

m

tárta

vastag-

felülete

közelmúltban a Dráva árterülete

vidék a geológiai

ság geológiai

át,

síkság, amelyet

homokrétegeinek

agyag és

futóhomokká változott

folyamán

hogy

fekv

a vidék tehát egy mélyen

ságban drávalerakodás borít

volt.

fel.

idk

annak,

A

sík-

Zsigmondy

agyagok váltakoznak, amelyekrl nem hiszem, hogy a pleisztocénnél idsebbek lennének,

V. adatai

már

100

szerint

azért sem, mert

amint

talált,

*

1873.

*

3.

a

Zsigmondy

e

hegység csaknem

Zsigmondy V.

:

Mitteilungeii

rétegek

alján

és

olyan

csontbreccsiát

valamennyi kfejtjében

tiber

ilie

Lulirtlionneu zu

a

Harkány

kisebb

etc.

Pest

-

67Ö

A VILLÁNYI ÉS BÁNI HEGYSÉG GEOLÓGIAI VISZONYAI.

láttam és ezek

gyanánt

Üregek kitöltése

kétségtelenül

pleisztocén

ko-

rúak. Az említett meglehetsen vastag homok és agyagrétegek tehát szerintem nem lehetnek pannóniai üledékek, hanem egyszeren drávalerakódásoknak tekintendk. Ezt a térszínt Hofmann futóhomoknak tér-

homok-

képezte. Siklóstól délre, a Farkasszállás melletti kútnál, egy kis

gödörben az

1

—

1'5

m

vastag szélfutta,

gömbös

és

aprószemü,

lösszel

találtam a káliesillám pikkelyeiben bvel-

ersen keveit futóhomok alatt ott ked, ersen glaukonitos drávahomokot is. Ezen homoknak és a Miholjác-Dolnjinél vett drávahomoknak próbái úgy makro-, mint mikroszkopikus összehasonlítás alatt teljes megegyezést mutattak. A megegyezés az említett kálicsillám és glaukonittartalom alapján szembeszök. A felszín futóhomokja tehát

nem

itt

egyéb, mint megfújt, lösszel keveredett

dravahomok. A löszkeveredés a Tenkes hegytl és Bissétl északra elterül tágas löszvidékekrl származik, az uralkodó északi szelek hatása alatt. Több jel arra enged következtetni, hogy a Dráva a pleisztocén korban erre felé vette útját, de hogy e régi drávafolyás semmiesetre

sem

alluviális,

arról a

futóhomokos Delíblát vidékének képzdése tanúshogy a Villányi hegység déli oldala a Har-

kodik. Sajátságos jelenség,

kányi és Tenkes hegy lejtin sokkal meredekebb és kevésbbé szaggatott,

mint az északi oldal. Pedig az általános szabály szerini az északi oldalnak kellene meredekebbnek, kopárabbnak lennie, az uralkodó szél hatása következtében, amely itt is, miként egész Középeurópában, északi irányú. Ezt a déli, meredekebb lejtöt csakis a Dráva lenyesésének tulaj donitható. A Dráva mosta alá a hegyláncolat déli tövét, különösen a Tenkes

A

és a

Harsány hegyét.

Báni hegység, miként azt már a térkép szemlélete hegységgel, az északi oldalon mutat

ellentétben a Villányi sést.

Itt

az alámosás oly ers, hogy azt

kis Karasica folyó

nem

is

igazolja,

éles

tulaj donithatom

lenye-

csupán a

munkájának, amely a löszvidékek szivárgó vizeibl

táplálkozva, csekély évi ingadozással igen kevés vizet szolgáltat.

A

szél-

nek sem tulajdonitható ezen jellegzetes folyólenyesés, minthogy a hegytet legmagasabb pontjait, úgyszintén a völgyeléseket egyaránt 15 32 méter vastag lösztakaró fedi. Már pedig a szél elbb a tetrl, azután

—

a hegyoldalakról viszi

el

a

löszt.

Baranyavártól, Bántól és Kisfaludtól

északra a térszín tagoltságában egy a Karasicánál jóval nagyobb folyó-

meandrinos

területet

vélem felismerhetni, amely az északról a szél útján ennek következtében természe-

idekerült vastag lösztakaróval van borítva

;

szembetnk. A Dráva ezen nyomai még a mocsarak is, amelyek régi kanyargások maradványai lehetnek. Ilyen morotvák vannak nagy számmal Siklóstól délre, továbbá a Harsány és Beremendi hegy közt, továbbá Kisfaludnál. A kiszáradt mocsarak helyén mindenütt ott található a sókivirágzások-

tesen a folyókanyarulatok elsimultak és alig régi folyásának

670

IFJÚ LÓCZY LAJOS

amilyenek a Duna kiszáradt holt ágait mindenült, ahol sókivirágzás tapasz-

kai fedett mocsarföld és agyag, is

A Harsány

jellemzik.

hegy

alatt

is érezheten sós. A Harsány hegyrl délnek teszembetnik az ottani jellegzetes folyómeder, a Beremendi hegy oldalán elég élesen megkülömböztethet folyóterraszokkal. A mostani magassági viszonyok sem ellenkeznek azzal a föltevéssel, hogy valamikor a Dráva erre folyt. A Dráva középmagassága Miholjac-Dolnji-

talható, a

kutak vize

kintve jól

m a lenger színe felett; a térszín Siklós alatt 93 m, a Harsány Beremendi hegyek alatt 92 95 m, Magyarbolynál 94 m. Monostornál 89 m. Érdekes jelenség az a lszgát, mely ezt a medret a Harsányhegy nyugati és különösen keleti végén észak-déli irányban elsáncolja. Ezen löszgát a Villányi hegység szél árnyékában települt meg az uralkodó északi szelek uralma alatt. Ellenben közvetlenül a Harsány hegy alatt a hegyrl ersen lecsapó szél megakadályozta a lösznek megtelepülését, illetleg elhordta azt. Ezen lszgát is igazolni látszik, hogy a föltételezett folyómeder idsebb lehetett az alluviumnál, tehát bátran állíthatom, hogy pleisztocénkorú. Ezekbl azt következtetem, hogy a nál 90

—

és

Dráva, valószínleg a pleisztocénban, a Villányi hegy

déli, iUetve a Báni hegység északi oldalát alámosva, Kiskszegnél egyesült a Dunával. Ezen régi drávameder egy tektonikus eredet besülyedés irányát követi.

A Dunának

magyarországi

szakaszán Mohácsnál

van

a

legkiter-

jedtebb szerpentines árteinilete. Szélessége sokhelyt meghaladja a 10

— Iá

Sok kutatásra várnak ezen a vidéken a régi Duna ágak és holtmedrek Idm azonban nem engedte, hogy ezekkel részletesebben is km-t.

foglalkozhassam. Most csak a dunameder partlenyesésekre óhajtok

röviden

nösen a baranyai oldalon Nagynyárád,

Darócz a

Maiss,

mentén.

községek

Duna

a

sen külön

beható

sem egyidsek.

A

egyesült

a

Bátaszék,

a

Báni

kutatást igényelne. bátaszéki,

Vörösmart,

tartom

Drávával.

valamint

raszok sokkal fiatalabbak, mint

hol a lsz

legjobban

Kiskszeg,

Nem

pleisztocénkorban

Baranyavár táján

A Duna

élesek,

Darázs,

eltolódására

rámutatni.

a

és

az ezzel járó

lenyesései külö-

Báta,

Lavcsuk,

Hercegszöllös

lehetetlennek

azt

sem,

és

hogy

hegj'séget nyugatról megkerülve.

Ennek bizonyítása természeteDe a fent említett alányesések a

hercegszöUs-vörösmarti

lavcsuk-maíssiak. Ez

ter-

utóbbiakat né-

s az árterület felszínét is inkább az alluviumhoz, dunahordalékhoz sorozhatjuk. A Duna baranyai szakaszában két csomópontot vehetünk fel, ahol a Duna árterülete összeszkül, ugyanis Bálánál és Kiskszegnél. Nevezett csomópontokon a

mintsem

Duna

is

takarja

jelenkori

magasabb térszínébe régebben sem mosott hogy a hátai és kiskszegi jobbparti magaslatok, amelyeknek magvait a lösznél idsebb és keményebb kzetek alkotjék, a balpartra is átterjednek a Duna-Tisza közti pleisztomindlíét

magának

partjának

széles völgyet. Lehetséges,

;

A VILLANYI ES BÁNI HEGYSÉG GEOLÓGIAI VISZONYAI.

cén terrasz alá; keztében

minek követ-

folyam árterületét

a

sem szélesíthette. Duna a két csomópont kömúltban

a

A

szabályszerség-

zölt bizonyos

képezte

gel

Elbb

ki

kanyarulatait.

nagy

egy

ívet

írt

amely azonban irányát a

vium

folyton

óta

szerpentinívek

a

le,

dilú-

változtatta

ezen

pedig

nagy íven belül a kiszáradt szerint holtmedrek tanúsága általában lefelé eltolódtak. Anélkül,

hogy ezen jelenségek

bvebb

elméleti

felett

következteté-

sekbe bocsátkoznám, kiemelem

azon érdekes körülményt, hogy a

677

Duna

az említett összeszküa

léseknél

kortól

pleisztocén

kezdve kitér eredeti irányából,

amit

a

lehet

forgásával

föld

Ennek egyik

magyarázni.

bi-

zonysága a Mohácsi szigeten, Dunaszekcsövel szemközt lev Yárpuszta, amelynek régi épü-

mészkövet

letalapjaiból igen jó

álló

ezért

és

fejtettek

ksziklára következtettek.

Szabó József

nem tén

szálban

ott

*

aki

ugyan maga

járt ott, hallomásból szin-

megemlékezik

a

Mohácsi

sziget

mészkfejtjérl.

április

20-án felkerestem e he-

lyet

és

meggyzdtem

1912 arról,

hogy itt nem valóságos kfejtt mveltek, hanem egy nagyobb

*

Szabó József Fökltani jegyBáu és a mohácsi

zetek Batina. szigetrl.

A

Magyarhoni

Földtani

Társulat munkálatai. III. kötet, 140. oldal.

186.5.

o

6 '8

IfJÚ LÚCZV LAJOS

várszer épület maradványait fejtették. A hatalmas, valószínleg guttensteini mészkötömlökbl épült alapfalak csakugyan könnyen azon tévedésbe ejthetik a szemlélt, mintha szálban álló sziklák lennének, de a közöket kitölt porhanyós vakolat bizonyítja, miszerint azok

A

csak idehoi-dott kövek. el,

Közvetlenül

hatók.

A

amelyen

várfalak

másfél

felett

méteres dunahordalék

késbbi kelet téglaalapozás

nyomai látlábánál ott van a régi Dunameder. várat tehát Inzonyosan a Duna mellé építették és a hatalmas kkoc-

terült

itt-ott

vár keleti

a

kákat vízen szállíthatták oda

;

Duna

azóta a

km-nyire nyugatra he-

3

hogy Dunaszekcs mellett a mederszabályozásnál mészkövet robbantottak és a Dunaszekcsvel szemközti parton valóban megtaláltam az alapfalakat, amelyeknek nagyobb része lyezte át medrét. Arról

már

a

Duna közép

értesültem,

is

A

vízszíne alatt van.

Kiss

Istók tulajdonában

lev

várpuszta kövei Maesigli szerint valószínleg a régi Báta romjai lehetnek.

Ebbl

is

hogy még milyen sok tanulmányt igényel a Duna ami a Magyar Földrajzi Társaság Alfölih

látható,

vízrajzi viszonyainak kikutatása,

Bizottságának munkakörébe tartozik.

Az egész Dunántúlt jellemz északnyugat-délkeleti nikus törésvonalak és az azok mentén

irányú

tekto-

Baranyának délkeleti részében észak-déli irányt vesznek fel. E völgyek azonban nem tisztán tektonikusak, hanem bizonyos tekintetben a szél munkájának is tekinthetk, tehát részben anemogenek. Különösen a Pécsi hegységtl délre elterül lszvidéken figyelhetk meg az egymással párhuzamos E D irányú völgyek, ahol az erózió nagyon csekély. Források itt nincsenek és a völgyek nyáron nagyobbrészt szárazak, a vizet állandóan szállítók pedig csak a lsz szivárgó vizeit gyjtik. Eszések alkalmával a legtöbb csapadékvizet elnyeli a nem nagyon agyagos lsz, amely azután egész nyáron át mint víztartó szerepel, úgy, hogy a legnagyobb szárazság idejében is fél méter mélységben mindig tartalmaz nedvességet. Csak nagy záporesk eróziója jöhetne e vidékeken számba, ami azonban felette ritka. keletkezett

völgyek

—

A

villánj'i

hegységekben már úgy tektonikus, mint eróziós hegyoldalak nagy lejtése következtében a löszben

és báni

jellegek a völgyek.

A

mély vízmosások támadnak talaj

legjobb feltárásai.

A

vannak, túlnyomóan annak teljesen hiányoznak.

Siklósi

bviz

déli

Említésre

lejtin

méltók

szllkben fakadó Szentkút, s

vannak

ezekben

és rendesen

a

sziklás

Villányi hegységben források igen kis a Báni

:

a

(10°

Gyüdi C).

E

al-

számban

hegységben úgyszólván forrás (10° C) és a

két forrás

meglehetsen

mivel vízgyjtterületük nagy, évi ingadozásuk alig számottev,

tehát a legjobb források közé sorolandók.

Hévvizeket

szolgáltatnak a harkányi

polcai hévforrás (25-2

°

C),

továbbá a

fürdforrás

siklósi

várhegy

(60°

C),

aljában

a

fekv

ta-

tó

:

A VILLÁNYI ÉS BÁNI HEGVSÉö GKOLÜGIAI VISZONYAI.

forrása

(25

°

Zsigmondy

C).

kimeríten

'

A

tend

heg3'ségek tektonikai

kapcsán

leírása

törések mentén, nagy mélységbi

bvebben

alább

felemelked

hévforrásokat,

e

származásúaknak

megfelelen vulkáni

amelyeket az akkori felfogásnak t:irtott.

ismerteti

679

emlí-

vizeknek tartom e

fiirrásokat.

II.

A

viszonyok.

S%U'aU(|i'afi;ii

szoros értelemben vett Villányi hegységet alkotó

kzetek

triász,

jura és alsó krétakorúak, ezeket pliocén-agyag és pleisztocén lsz borítja.

A

Báni hegyeket mediterrán-rétegek,

diluviális lsz, azonkívül bazalt és

bazalttufakitörések jellemzik. Sztratigraíiai megfigyeléseim úgyszólván tel-

jesen egyeznek

Hofmann

látszólagos eltérés legfeljebb csak

felvételeivel,

abban nyilvánul, hogy manapság a szinteket élesebben tudjuk különválasztani, több szintre osztjuk ennek folytán az egyes szisztémákat. A szóbauforgó vidéken a következ sztratigraíiai sorozatot állapíthattam meg Uj alluvium a jelenlegi folyók és patakok medrét alkotja. Az ó-alluvium a legtöbb helyen diluviumtól

nehezen

hiányozni látszik

teljesen

különválasztható

legfölebb

és

a

löszképzödményekben,

fiatalabb

vagy a hegyek meredek lejtirl lenyúló kisebb törmelékkúpokban lehet jelenlétét gyanítani. Ezért területemen nem tartom az ó alluvium külön feltüntetését indokoltnak, annyival

is

inkább, mert ez

a

térképen

csak

zavarólag hatna.

A diluviumot a lsz képviseli, óriási méreteket öltve területemnek jóval nagyobb mint ^ i részét lösz boríija. A lösz vastagsága Kiskszegnél és a Báni hegynél igen tetemes, a 30—32 métert is eléri (40. és 48. ábra). A Villányi hegységben általában 10 - 15 méter vas;

tag

a

lösz,

község

rács

és

gazdag.

fölött

lankásabb

a

Néhol

szem homokot

tárt fel,

a rozsdásabb rétegek.

ban

csak

egy

mellett

északi

hegylejtöket

fehérlik

a

löszfal

úgy homokgödör ersen

fedi.

Faunája

szer-

a sok csigától. Da-

csillámos,

gömbölyített

amelynek vízszintes rétegzését feltnvé teszik az öt méter mély feltárás-

E homokképzdmény

van löszcsigával. Kískszegnél a lszpartok két vöröses agya1 méter vastagságú szintet mutatnak, amelyek a partfalak bizonyos magasságában mindenütt követhetk. E vöröses agyagos színteket Darázstól Kiskszegig, innen pedig egészen Vöröstele

gos,

körülbelül

—

1

martig megtaláltam. Mindenesetre sét a

a

gazdag csigafauna alapján.

feltárt

'

mészk

hasadékait

ZsiOMONDY V.

Pest 1872.

:

J. h.

és

meg fogom

A

villányi

üregeit

Mittoiliuigon

üljei-

kísérelni a lösz

hegység

több

csontbreccsia

tölti

dio Bolirtheniiien zu

szintezé-

kfejtjében ki.

Ilyent

Harkány

etc.

— IFJÚ LÓCZY LAJOS

680.

többek közt a Somsichhegyen, a villányi Mészliegy és Harsánybegy fejtiben találtam.

Benne

a csontok

k-

annyira össze vannak cementezve,

hogy nehéz azokat épen meggyjteni. A csontbreccsiának legjobb lelhelye a Harsányhegy keleti lábánál feltárt kfejt, ahol benne ovííí és l.epHs-fogíi\ia.t és állkapcsokat is találtam (47. ábra). Kormos Tivadar dr. mint tle értesültem kir. geológus úr 11)11. év szén. e lelhelyen

—

47. ábra.

A

—

Harsíiuyhegy keleti kfejtje

maimkorú mészk hasadékaiban.

;

csontbreccsia lelhelye a közép (Ifjú

Lóczy

L. fölvétele.)

jó eredménnyel gyjtött. Eddigi meghatározásai alapján ö a csontbrecscsiát

pleistocénkorúnak tekinti. Pliocén.

munkám

A harmadkort

még nem

illetleg

Bisse közti hegyvidéken egy elterjedve,

amely élesen

vöröses,

bóluszszerü,

fed

elválik az ezt

tapasztaltam, 3.

ahol

szelvény).

tocénkorúnak,

hellyel-közzel

A

ö

—

(j

laterites

vastag

agyagnak leghatalmasabb kifejldését a vokányi tábla

egy kétségem

támadt

folyamán. Az egész villányi hegységben, különösen a Vokány

és

agyag van

lsztakarótól. tótfalusi

méter vastagságot

is

elér

vörös agyagot semmiesetre sem tarthatom

hanem annál idsebbnek, valószínleg

Ezen

völgyben (VUI. pleisz-

legfiatalabb pliocén-

A VILLÁNYI ÉS BÁNI HEGYRÉO GEOLÓGIAI VISZONYAI.

A

korú szárazföldi lerakodásnak.

681

kfejtkben

csarnólai és a beremendi

gazdag gerinces faunát tartalmazó vörös agyagot ugyancsak Koe-

feltárt

Mos Tivadar

gyjtötte

úr

dr.

a csoutmaradványok alapján azt leg-

cs

becsülte meg. A tüzetesebb kormegliatározást nagy érdekldéssel várom Koemos dr. úrtól. A vokányi és tótfalusi völgyekben ezideig, sajnos, még semmiféle csontmaradványra sem akadtam, de az ottani vörös agyag teljesen megegyezik a csarnótai és beremendi

felsbb pliocénkorúnak

E

agyagokkal.

Átad-völgyben

vörös agyag

helyenkint

;

így az

márgává töforrásképzdmények

részben siílyos laterites

ahol ezenkívül

is,

mörül. Ilyen elváltozás azonban

sok babércet tartalmaz

csupán lokálisan,

tapasztalható a márga keletkezését a víz kilugzó és tömörítö^munkájának tulajdonítom. Néhol a löszben is található lencse, szeren vörös agyaghoz hasonló agyag, amely külszínre nézve a pliocén agyagtól meg sem különböztethet és különválasztása a lösztl csak a

társaságában

:

babérctartalom és az eltér települési viszonyok alapján lehetséges.

kivehet sötétebb agyaglenese a löszhöz

és 48. ábrán jól

Máriagyüdnél emeletbeli

mészk

Szentkúthoz

a 0"5

—

es kfejtben

közel

m.-es hasadékait kitölt hematit

1

vasérc-telepeket szintén pliocénkorúaknak tartom.

változhatott át hematittá

vastartalma következtében

Ezen

mészköve, mely az egész hegység

feltárás

fehéres,

itt

téglavörös.

rózsaszin,

A

vastartalmú

a

A

46.

tartozik.

az

argovien

és

mangan-

vörös agyag gazdag

manganvasércé.

és

egyéb

elfordulásaiban

hasadékok körül pedig egészen

Az argovienmészk ezen színváltozását kétségtelenül vasas im-

pregnációja okozza.

Feltn, hogy túlon

E

hiány csak

hegység a

A

a pannóniai (pontusi) lerakódások, amelyek a dunán-

annyira elterjedtek, azzal

körülménnyel

a

pannóniai

Villányi hegységben teljesen

a

kor

óta,

amelyben

mostani, átlag 236 méter magas

ban 300 méteren lett

;

felül

kellett

magyarázható, szárazföld

hegységnek tehát

emelkednie

a

hiányoznak.

hogy a Villányi volt,

a

besülyedt.

pannóniai kor-

tenger jelenlegi színe

fe-

ennyire becsülik a geológusok általában a pannóniai rétegek dunán-

magasságát.

túli 23artvonalának

t.

•ménd. Versen d

Szabar vidékén

és

sz.

f.

Területemhez legközelebb

Ké-

találtam kövületes pannóniai agyag-

Hofmann is ilyeneknek térképezett. A Báni hegységben sem akadtam ezideig még kétségtelen pannóniai rétegekre. A Szabó .JózsErtl* ilyeneknek vett glaukonitos homokkövek valószinüleg idsebb mediterránrétegek lesznek. Miocén tengeri lerakódások alkotják nagyobbrészt a Báni hegysélerakódásokat,

get.

amelyeket

Mindenütt vastagon

lösszel

vannak

fedve,

zásuk a kevés feltárás mellett sok nehézséggel *

Szabó

J.

:

I.

k

FöUHimi Küzlümj. XLIl.

139— UO. k,it.

l'Jlí.

úgy hogy tanulmányojár.

Jó

feltárásaik

okiul. 4.i»

csak

;

682

IFJÚ LOCZY LAJOS

a Karasica

mentén

folyó

és a

kfejtben

Báni

bazalt

nak,

fels

amelyeknek alapján a legmiocénrétegeknek

alább

is

három

van-

szintjet véltem

A

megkülönböztetni.

Karasica

kemény mentén Bodolyánál homokköveket találtam, amekonglomerátosak

lyek

néhol

ezek

ostreahéjakat

tartalmaz-

ami a fels mediterránkorra vall. Bánnál a bazaltknak,

fejtben zöldesszin mediterránmárgák és lithothamniumos lajtamész vannak feltárva. MatTYASOVSZKT* 1882-ben e márgáknak gazdag faxináját meggyüjtötte és részben

A

gozta.

Földtani Intézet

kir.

A

ban van. a

sem Harsányhegy

oldalán a Csúcs

mött szürkés

05

múzeumá-

raediterránrétegek

A

hiányoznák.

CTQ

dol-

hegységben

villányi

déli

is

fel

begyjtött anyag a m.

és

alatt

tö-

vöröses glan-

konittartalmú homokköre buk-

kantam. Sajnos,

6 teljesen

lo-

kális kis elfordulásban a rétegzést

nem

sikerült

megállapi-

tauom, de megemlítend, hogy e homokkelöfordulás közelében portirgörgeteget

is

találtam,

amely pécsi hegységben mindenütt kísérje a mediterrán réte-

geknek. tos,

Zöldesszín glaukonilaza homokkövet

márgás,

leltem

1

még

a

villányi

Mattyasovszky

J.

:

Mész-

Paleon-

adalékok a baranyainogyei fels mediterránrétegek ismeretéhez* tológiái

Természetrajzi

füzetek IV.

k.

ISSO.

683

A VILLÁNYI ÉS BÁNI HEGYSÉG GEOLÓGIAI VISZONYAI.

hegyen a fels kfejtbe vezet út bevágásában

is

E

zalt,

A harmadkorban

noha

kitörések

bazalttufa

illetve

kitn

munkája

van

közé

közbetelepülés a villányi mészhegyi szelvényen

mediterrán

van tüntetve.

fel

valószín, hogy víz-

;

a tríaszdolomít

kallovíen-cornbrash és

a

szintes rétegzéssel települve.

is

is.

történtek a báni és kiskszegi ba-

8zabó

megvilágítja

teljesen

József írta ezen

kzeteiket és

le

kzetek

erupcíós

ter-

megfelel ujabb feldolgozásra szorulnak, mert az 1869 óta rendkívül fejldött kzettan most már részletesebb mikroszkópiai tanulmányt és kémiai vizsgálatot követel. Ilyen irányú tanulmányokhoz ezúttal még nem foghattam, és így most csak a bazaltok mészetét, mindamellett

korára akarok kiterjeszkedni.

A

báni es kiskszegi

A

túli bazalt-kitörésektl.

Mint

építk

feltöltésére

dunán-

kiskszegi bazalttufa szerfölött roncsolt szer-

kezet, egyszersmind nagyfokú kaolinosudást tat.

erupciók úgy korra,

teljesen eltérnek, a náluknál sokkal fiatalabb

mint alakra nézve

és

teljesen hasznavehetetlen és

alkalmazható

(,iG.

mu-

palagonitosodást

csupán a dunai védgátak

ábra).

Az

itteni

bazaltkürt, amelyet a külszín alatt fejtenek, köröskörül egészen

saját-

Ugyancsak

sok

málladéka van a

báni

bazaltnak

is.

Csak a kürt

magvában nyerhet látszólag jó tömött bazalt, amely azonban szintén idvel palagonitosodik. A friss törés szürkésfekete bazalt egy félóra múlva ságos szerpentinszer zöldes palagonittá mállott.

elveszti

üde szinét és megfeketedik.

A

bazaltnak ezen gyors elváltozása,

a kzetben mikroskóp alatt látható gazdag rostos gonítos

üveges

átváltozásának tulajdonítható.

olivintartalom pala-

Ugy

a

bodolyai medi-

terrán-homokkben, miként a lajtamészben Bánnál bazaltzárványokat, az elbbiben legömbölyített szurokkövet is találtam. A lajtamész sem mutat semmiféle pörköldést, amibl tehát azt kell következtetnem, hogy a bazalttufa idsebb a mediterrán rétegeknél. Kiskszegnól a bazalttufában KÉK NyDNy-i csapásirányt és ENyE-i 30— 32°-os dlést mértem. Ezek tehát nagyjában megegyeznek a Bánnál feltárt mediterránrétegek csapásával, ill. dlésével, de ezeknek fedjében sehol sem láttam

—

tufát,

vagyis feltételezhettem, hogy a bazalttufa vízszinte.sen ömlött szét

utóbb helyváltozást szenvedett,

és

északi

kibíllenéssel,

az

egész báni

hegyvidékkel együtt.

A mezozoos mészklerakódásoknak letemen. dul

Mind

el.

A

az alsó kréta,

sötét

színnel

kétféle változatát leltem terü-

mind pedig a maim

jellemzett

kétféle fáciesbeu for-

mészköveket,

hegyet alkotják, egyszeren harsányi fáciesnek

melyek a Harsánymeg-

óhajtom nevezni,

különböztetésül a villányi hegység ugyanoly korú világos

A

villányi

hegységben sehol sem akadtam

Harsány-hegyen van

olj*

mészköveitl.

kzetre, mint amilyen a

és viszont.

45*

:

684

IFJÚ LÓCZY LAJOS

E

tájakon a mezozoikum legfelsbb tagja az alsó kréta, amely a dombot a Harsányi, a Beremendi és a Toakes-begy nagy-

pszt. -tapolcai

részét alkotja. Kétféle változata van, ú. ra.

Harsány-fáciest jellemz

a

mészk, mely Tapolcán és Beremenden fordul el, mig a Tenkes hegyen és a tótfalusi völgyben fehérszín kalciterekkel átjárt, gyenge kalapácsütésre könnyen szétes mészk képviseli az alsó krétát.

.sötétszürke, tömött,

a

Harsányhegyen,

foraminiferás, sok valetiát tartalmazó

Pszt.

Utóbbiból a következ kövületeket határoztam

Requie)nia

atiintonia

Math.,

meg

Tcrcbraíula

:

Iriangularis Lam.,

aff.

JViynchonelhi nov. spec, Spháruliíes (Agriu) Blumenbacliii Blum.

A

maimhoz számítom

legfels

nyugati részén, a közép

maim

forduló calciteres mészkövet, amely az eltér.

Harsányhegy tetejének északmészk közt el-

a

és valetiás alsó kréta öt

határoló

közetektl teljesen

Ezen nem nagy vastagságú mészknek a jurához való tartozását

csak a

kzetbl nehezen

uián fogom

HoFMANN

biztosan

kipreparálható dicerások tüzetes meghatározása

megállapíthatni.

A

három mészkféleséget

fenti

K. geológiai térképén egy színnel alsó krétának jelölte.

A Harsányhegy

néhol tzköves mely kövületben nagyon szegény. Lenz ezt liasznak tekintette, de minden alap nélkül.* Csak brachiopodáu és belemnitek találhatók benne, ammonitot ezideig nem gyjtöttem belle. Hatalmas, 400 méterre becsülhet vastagsága miatt és a Rhy nrlionella lacunosa alapján az alsó- és közép-maimhoz számítom e képzdményt. Eddig következ kövületeit határoztam meg

mészk

szürkés,

részét

keleti

tömött,

alkotja,

Pinna

sujivdjureiisis (d'Okb.) Loriol,

affiu.

Exogyra

affiu.

Wi tzleri

BoEHM, Hlijinchonclla lacunosa Quenstedt, var. spaidciisUt Opp., var. indeterm., Eugeniacrinus Caryophylkdus. Goldf. A Villányi hegységben hiányzik a fels és középs maim. Az alsó malmot itt a Hhynchonclla Arolica Opp. és Terebralula Híiühí Eol. jellemzett argovienre és oxfordíenre osztom, amelyek ugyanabban a faciesben szerepelnek. Fehér, néhol világossárgába vagy rózsaszínbe átmen tömött mészk ez. Az argovien és oxfordién közt nem lehet éles határt vonni, mert az argovien fels szintjeiben na-

kövületekkel

gyobbrészt Rhynchonella Arolica Opp., az alsó

bratula Haasi Eol., az oxfordién oxfordién

éles

határral

perisphincteseket

is

oxfordien-rétegek

az

*

Dr.

Lenz

0.

:

válik

találtam egész

el

a

a

kallovientl

villányi

található. és

pedig Tcre-

Viszont

az

legalsó szintjeiben

kfejtkben. Az argovien és elfordulnak ezek

hegységben mindenütt

Eeisebericht aus

geol. E. Anst. 1872. k. 29. oldal.)

vezerkövülete

szintekben

dem Baranycr

Komitate. (Vorhandl.

;

d. k.

k.

:

—

:

685

A VILLÁNYI ÉS BÁNI HEliYSÉQ GEOLÓGIAI VISZONYAI.

alkotják a tektonikus

értelemben

pikkelyek

vett

rétegsorozatának

elaö

tagját.

HoFMANN az itteni argovien, oxfordién, továbbá a harsányhegj'i középs maimrétegeket együttvéve JUijinchonella sparí^ico^ta^ mészknek Ezen rétegek vastagságát a

jelölte.

villányi jó

feltárások

alapján

40

40 méterre teszem.

Én HoFMANNnak Bhjinchondla

a

spursicotiláyÁt

maimrétegekbi

alsó

villányi

példányok és az irodalom

eredeti

sveici

meghatározott

egybevetése alapján lihyncItoncUa Avolifi'md^L Opp. és ennek egy egészen

meg. Oppel leírása és ábrája szerint a néhány elmosódott bordával diszített héj jellemzi, míg az én gyjtéseim, valamint Hofmann példányai ersen bordázottak. Az argovien és oxfordién eddig meghatározott kövületeinek új

határoztam

varietasának

sima,

s/w(í-.sííUs
jegyzéke Perisphinrtes

sp..

bratulii

Haasi

ZiETEN.,

Rhynchonella

Pcclen (EnioVmii))

Terebratida

Rol.,

Arolica

var.

Opp.,

Beim. Pphil., Tere-

dcrniífsiiit

Crloxí^otliijriti

7iova,

nucíeala

(Schloth.) linstatwt

Belenntite>i

Blain.

Dogger tetejéig

A

:

villányi

kfejtkben

mindenütt követhet az

1

—

Mészhegytl

a

1"5

a

Somssich-hegy

méter vastag kallovien

ammo-

melynek ammonitjai maholnap oly híresek lesznek, mint a bánáti sviniczai kallovien ammouitok. Ezt az ammonitpadot már többen nitpad,

ismertették

legutóbb

;

dr.

Till

tavaly

'

megjelent,

a Villányi kallovien

ammonitokról szóló nagybecs munkájában. Ezért leírásába most nem bocsátkozom, csupán a belle meghatározott kövületeim jegyzékét közlöm az ammonítok kivételével, melyeknek feldolgozása szintén folyamatban van. Mellesleg említhetem, hogy gyjtésem, mely a Földtani Intézet tulajdona, jóval meghaladja a 3500 példányt. Bízvást remélem,

hogy

még

ezen, dr. Till anyagánál sokkal

több

új

alakot

találok

és

gazdagabb ammonitgyüjteményben kiváló eredményeit kiegéaz

velük

szíthetem.

A

kallovienbl az ammonitokat kivéve, eddig a következ

fajokat

határoztam meg

JHenrotomaria

cfr.

riipri^ d'Oeb.

(I

cfr.

«

cfr.

AlUonla d'Orb. Niphe d'Okb.

«

ryprea d'Oeb.

Anisovardia campanicnsU (d'Oeb.) Cossin.

Pholadomya Escheri '

XXVII.

Till A. köt.

:

Ag.

Die Ammouitenfauna

1910. III. füzet.

v.

Villány. Boitráge zur Paleont.

u.

Goologie

:

IFJÚ LÓCZY LAJOS

686

Pleuroiiiiia

elonyata Ag.

cfr.

decurtata (Phil.) Ag.

(I

Inoceramus oblirjuus Moeris Perna ftubtilis Lohxisen.

Lima

et

Lycett.

(I'lagiostoina) obscura Sow.

Pecten (hiolium) disciformis Schübler Zieten.

Terebralula

iniiignis

aff.

Haas.

Soeniannii Deslongchamps.

«

l!liiiric]i.oneUa

afif.

supinijrons Rothpletz.

fedecoMata Uhlig. BelemniteH GiUieroni Mag. « itrgovianus Mag. «

«

hastatus Blainv.


calloviensis Opp.

Würtenibcrgicus Opp.

«

Holecli/pus depressiis Leske.

Nem

tartom valószinnek,

hogy a szóban forgó

ammonitpadot macrocephalus, anceps amiként azt

tezni,

dr.

Till

hogy keverékfaunával van többek közt

az

feltételezi itt

;

dolgunk,

atléta saját

zónáira

—

1 '.j

méteres

lehessen

szin-

benyomásom inkább

mert ugyanazon

fajokat,

az,

így

amelyek pedig a maerocephalusrétegek ammonitpadnak úgy fels, mint alsó szintjében

oppeliákat az

vezérkövületei,

'

és

1

is,

megtaláltam.

A dogger a villányi Mészliegyen - és a Somssich-hegyen kívül munkaterületemen sehol sem követi az argovien-oxfordienrétegeket úgy, hogy azok alatt közvetlenül a triaszdolomit következik. Csak még a Harsányi-hegy északkeleti oldalán fordul el a dogger, de más fáciesben és eltér faunával. Sajnos, hogy rétegei olyan rosszul vannak fel-

sr, fiatal erd pedig úgy elfödi a HoFMANNtól körülirt lelhogy minden keresés daczára sem sikerült reájuk akadnom. HoFMANNnak nagyon rossz megtartású példányaiból a következ fajokat tárva, a

helyet,

meg

határozhattam

Reineckia Greppini Opp.

Pseudomonotis echinatu Sow. Terebratida globata Quenst.

Belemnites hastatus Blainv.

1

Tn,L A.

^

HoPMANN

dr. Id. h.

kövületeihez mellékelt kísér jegyzetein Templouihegynek

írja.

:

A VILLÁNYI ÉS BÁNI BBOYSÉG GEOLÓGIAI VISZONYAI.

A

Mészhegy fels kfejtjében, miután ablmn az ammonit-

villányi

padot már csaknem mindenütt

kemény

tanulmányozható.

10—

vastagsága

Feltárt

oxidáció

sárgás, olykor ockerszinü, és

méter,

12

redukció

és

brachiopodákat.

belemniteket,

lönféle nautilusokat,

alattafekv

az

lefejtettek,

néhol konglomerátos homokos

és bitumenes,

E képzdmények néhol ersen konglomerátosak, parti

továbbá

jól

kü-

pecteneket

gyakran

breccsiásak,

varian^;

var.

nov.,

WahUieimin

nov.

spec.

(mely

az

A bennük

talált

ornithoccphnJa Lam.

Oslv.

Gr. dildUihoz közel

alapján az üledékeket kallovien-cornbrash-korúaknak tekintem. Saját-

áll),

sem tartalmaznak

ságos, miszerint e i'étegek egyetlen egy közös fajt felettük

A meg, ger

rendesen

következtében,

jellemzik.

faciest

Oxtrea (jnnhea

lihiinchoneUa EoL.,

a

igen

felülete

megkövült fatörzseket tartalmaz-

és megszenesedett, illetleg

amely körülmények

nak,

kékesszürke,

mészk

ammonitok hiányoznak benne.

és sajátságos ostreákat tartalmaz, de az

homokosak

687

fekv

a

kalloviennel.

kallovien-cornbrash

itt

egyedül a villányi

kallovien

A Harsányhegyen sem

hiányzik.

egyebütt

találtam

van

alatt

meg

a dog-

alatt.

Kövületeinek jegyzéke

Nautilus

sp.

:

indct.

Osirea (Gniphea) nov.

sp.

Pecteu (ChJtwiys) Thiernji Cossm. (Entoliuni) demissus Beán Phil.

«

WaliUieimiii (ZriJerin) ornilhorephala Lam. «

"

cfr.

hiappeiiiUcuJaia Deslongchamps.

Rhijnchondla variáns d'Oeb

A

kallovien-cornbrashtól

a

triászig

nova.

var.

hiáuj'ozui látszanak

mezo-

a

zoósképzdmények.

A

triász a Villányi hegység legnagyobb tömegét alkotja. Hofmann-

nak inkább

petrogratiai szintezését a paleontológiái anyag eltt megtartom, jelzéseit és elnevezéseit is használva.

A

triászt

vastagságú északi

a

lejtit,

a

itt

fels

és

Nevezett

Csukmahegyet, elfordulásaiban

néhol világosszürke, többnyire

rétegzéssel

(4<S.

Legnagyobb kiterjedés

kagylómészdolomit, mely

Császár-

a

egy részét alkotja. lyos,

kag3'lómész képviseli.

ábra).

E

feldolgozása

a

Villányi

azonkívül e

a

Tenkeshegy

kzet szemcsés

kristá-

azonban rózsaszín dolomit-tuskós

fels dolomitból a Földtani Intézet múzeumá-

ban az alábbi. Hof.mann által gyjtött és meghatározott fajokat tam, melyek nagyobbrészt a Vokányi völgy alsó dolomitpadjaiból

maznak

és

hegyláncolat

találszái"-

:

688

LÓCZY LAJOS

IFjti

Rltijnchonella

Spb iferina

cfr.

decurtata Gir.

fragilis Schloth.

Retzia UigoncUu Schloth. Encrinus cfr. liliifo)'i)iis Lam. Encrinus cfr. grnnulosuíi Münst. Spirifcrina (Mentzeüu) Mentzeli Dunk.

Pecten disciles Schloth.

Mj/ophoria elegáns Goldf. Tiii-ho

A

sp.

felsoroltak alapján a

kzet.

a szóban forgó villányi

állomással

szemben,

amely különösen

dolomit,

kagylómész fels dolomitjának tekinthet

De ezen

típusos dolomittól nagyon elüt egy, a

kallovien-cornbrash-rétegek

fels

részében

néhol rózsaszín dolomitmárgába megy

át,

alatt

vékonyan

rétegzett,

emellett

lingulákat

fekv kékes, (a

jól

hasitható lapokat sokhelyt egészen elborítva), szaurusfogakat és csontotartalmaz.

kat

Ez valószínleg

képzdménye. A

Goniensis Pakona,

gulii

fog

villányi

s

a

Yillányihegység

csontdarabkáit találtam. Ezen kövületeket

tanár

egyetemi

úr

is

legtiatalabb

triász-

kagylómész dolomit márga lelhelyein a LinDisrina sp., Mrjophoria sp., Notliosaurus sp.

megtalálta

(Földtani

már Lörenthey Imre dr. XXXVII. kötet

Közlöny.

3(52—363. oldalakon).

HoFMANN

a fels dolomit alatt gumós, brahiopodatartalmú recoárói

mészkövet guttensteíni mészkövet és alsó dolomitot különböztet meg.

A és

gumós,

tuskós

avagy recoaroi

szerkezet, vastag

mészk

i-étegzésü.

sötétszürke,

bitumenes, kemény

Faunája meglehetsen gazdag;

jellemz és gyakori kövülete a Coenotlrijris vulgáris Schloth. E mészk állandó kísérje a kagylómész fels dolomitjának. Minthogy tuskós, tömött szerkezete foljián igen jó építk, nagy mértékben fejtik; az ótavölgyi, fképen pedig a városhegji kfejtkben jól fel van tárva. A Földtani Intézetben Hofmann meghatározásaival a következ faunája található

Encrinus gracilis Buch L. Pcntacrinus

sp.

Wiildheimia (Coenolhyris) vulgáris Schloth. Waldlieiniia anyustn Schloth. Spiriferina fragilis Schloth. Spirifcrina (Menizelia) Mentzeli lielzia tiigonella Schloth.

Osírea eomplicata Goldf. Pecten discites Schloth.

Dunker

A VILLÁNYI ÉS BÁNI HEGVSÉO GEOLÓGIAI VISZONYAI.

Lima codata Mijophoria

A rint

giittensteiui

Retzia

:

699

Goldf.

sp.

mészk

trujoncUa

Hoffmann K. meghatározása

faunája,

Schloth.,

Gervilea

nocialis

Schloth.,

sze-

Pederi

Encrinus sp., Mi/aciteít sp., Ophiundae sp. Ez a guttensteini mész nem válik el mindenütt élesen a recoaroi

discites Schloth.,

mészktl, olyankor

az utóbbi

kisebb-nagyobb

vastagságban

a

gutten-

mészköpadok közé ékeldve lencsésen található. így a Tenkeshegyen, a vadászlaktól délkeletre es 400 m. magas tetn, a guttensteini mészkpadokban is ott van a sötétszürke recoaroi mészk egy méteres vastagságban. A guttensteini rétegeket változó szín, nagyobbára okkersárga, majd szürkésvörös, ibolyaszín árnyalatú, kemény, tömött mészkövek képviselik. Legjobb ismertetjelük a recoaróival szemben a vékony, pados rétegzettség. Különösen a Tenkeshegyen van ez a mészk nagy arányokban, ahol vastagságát körülbelül 380 400 m.-re beesülöm. Csak nagyon kevés kövületet tartalmaz és ezek is kevés faj között oszlanak meg, ami a fennebbi jegyzékbl is látható. A guttensteini mészknek alsó határa sem éles. Mélyebb szintjei, an-ikónt az a Vokányvölgyi, Tótfalutól délre es kfejtkben jól megfigyelhet dolomitosabb rétegeket zárnak magukba, amelyeket Hofmann térképén alsó dolomitnak jelzett. Minthogy ilyen dolomitosabb padok alatt a legtöbb helyen még típusos guttensteini mészkrétegek következnek, Hofmann térképét e helyeken egyszer guttensteini mész jelzésével módosítottam. Egészen másképen steini

—

itélendök

elforduló,

meg

a Bisse és Turonytól délre, a

guttensteini

meglehetsen vastag dolomitpadok, amelyeket

dolomitnak tartok, mert petrograíiailag

mészk dolomitosabb letet nem tartalmazó

is

még

padjaitól. Ezen,

mészk én

történvén,

alsó

különböznek a guttensteini kevéssé tanulmányozott kövü-

alsó dolomittal zárul a sztratigraíiai sorozat. Végül

megjegyzem, hogy Hofmann triaszkövületeinek meghatározása ezeltt

is

alatt

az elrehaladottabb

ismereteknek

40 évvel

megfelel átdolgo-

zásra szorulnak.

A villányi Mészhegy geológiai szelvényét Pálfy és Till ismertették. Én most a rátolódások szemléltetése végett a szelvényt újra közlöm, amely lényegben teljesen egyezik Till és Pálfy szelvényeivel. A Pálfynál jelzett vetdést nem rajzoltam be a szelvénybe, mert teljesen lokálisan, csak a kfejt legkeletibb végén észlelhet, de annak egész hosszában nem követhet. Az antiklinálist. amelyet Pálfy kövesdi dolomitkfejtbl említ, nem találtam meg. A kfejt legmélyebb részében

is

50° -08 déli dlést mértem

a

miton. Valószínnek tartom, hogy

het

rétegzésre

merleges irányú

vastagon rétegzett

szemcsés

dolo-

Pálfy a különben nehezen felismer-

litoklázisokat nézte rétegzésnek.

— IFJÚ LÓCZY LAJOS

Ü90

A vasúti állomással szemben lev kfejtben a dolomit dlése 60 - 65° délnek, a felsben pedig a callovien, argovien és oxfordién mészköveké cs k 45 50°, amiként azt Pálfy és Till is közlik. Tehát

—

a

itt

triász

dogger

és

diszkordanciája

15—20°,

Till

ezt

és

is

fel-

ezeltt

ké-

ismerte. (VIII. tábla, IV. szelvénye.)

A szült,

fels kfejtbe vezet

amely két évvel

mélytb:in.

a kallovien-cornbrash homokköpadjai alatt látszólagosan idsebb,

homokkövet

laza öeszetartású márgás

találtam.

mely igen

Rétegzését,

elmosódott, többszöri megfigyeléseim alapján vízszintesnek tapasztaltam.

már els

L'gy nekem, mint Vadász dr.-nak e

látásra fiatalabbnak látszott

horaokköves lerakódás, amely megiszapolás

terránkorú

homokos

után

meglehetsen

márgákhoz

nem

(glaukonit és csillámtartalom). Kövületet, sajnos,

Ez és

a mediterrán

homokk

a

is

Báni medi-

hasonlónak

bizonyult

találtam

benne.

tehát vízszintes rétegzéssel látszólag a triász

júrakorú rétegek közé, valóságban pedig azokra reátelepült.

miszerint a mediterrán az egész villányi

hegységben

csak

Feltn,

lokálisan (a

Mészhegyen és a Harsányhegyen) található. Hiányát elssorban a defláció következményének tartom. A fiatal harmadkor és a pleisztocén idszak sivatagi klímájáról tanúskodik azon karrfelület is, amelyet a kfejt délkeleti végén az argovien és oxfoi'dien mészk felszínén megvillányi

figyeltem (50. ábra).

A

kallovien-cornbrash- rétegek vastagságát

12

Eendszerint kékes homokkövük a felszínhez közel

ben ockersárga

szint öltenek, de petrografiailag

'20

m.-re becsülöm.

oxidáció

következté-

nagyjában egynemek.

Szelvényemhez ezúttal csak ennyit óhajtok magyarázatként fzni, és Till vitáihoz ilyen elzetes jelentés keretében hozzá nem

mert Pálfy

szólhatok. Mégis legyen szabad remélnem,

hogy tanulmányom

a

vitás

kérdések némelyikének megoldásánál jó szolgálatot tehet.

TekloiiiUai viszonyok. Minthogy a tektonikai viszonyok leírásának készül munkámban egy nagyobb fejezetet szántam, itt csak körvonalozom hcJíjszini megfigyeléseim idevágó eredményeit.

A

Villányi

hegysége, lási

ú.

rednek

A

n.

és

Báni hegység, miként a dunántúli vidékek többi

autochton alaphegység, vagyis keletkezését

nem

ráboru-

(Deckenfalte) köszöni.

Villányi hegyláncok kelet

dlés, KEK — NyDNy-i

csapású

— nyugati

kiterjedések és velük a déh 10 15'-"-os, st a

mezozoósrétegek

—

Harsányhegyen 20°-os szöget is bezárnak. Ezt már Hofmann is észlelte, és 1S74 június havi kézirati jelentésében megemlíti. A rétegek dlése nagyon változó. A legmeredekebb, 85° -os dlést az egész vidék leg-

——

— A VILLANYI LS BÁNI HEGYSÉG GEOLÓGIAI VISZONYAI.

691

és pedig az annak északkeleti oldalev kfejtben mértem. E kfejt gyönyör rétegzését a 49. ábra szemlélteti. Az általános közepes dlés 30 4.5°-nyi, amilyen a kelet nyugati irányának vett hegység középs szakaszán mérhet. Kisebb, mintegy á.") — 2S"-os a dlés a hegylánc déli oldalán, mig az északi

magasabb tetjén, a Harsányhegyen lán

—

oldalon meredekebb, 45

irányú harántszelvényei

ö')°

get szemléltetik. Leglankásabb

dlés

S—

lí -ot

kibukkanó alsó

49. ábra.

A

kréta,

hol

Harsaiiylity y

A Tenkeshegj' észak —

közt ingadozó.

(VIII. tábla L,

a

déli

külömbsé-

a Puszta-Tapolcán és Beremenden mértem. Az a néhány mediterrán-

lejtje,

kL-leti

szelvénye) ezt

II.

amelyben a 85

páiliU/.HUms

rétegezés látható. (Ifjú LÓCZY L. fölvétele.

homokkelfordulás, amilyenekre a villányi Mészhegyen (VIII. tábla IV. szelvénye) és Harsányhegyen akadtam, a mezozoós rétegek dlésében és csapásában nem vesz részt. A Harsányhegyen nem tudtam a mediterrán-lerakódásban

felfedezni, de

rétegzést

vízszintes közbetelepülést ismertem kibillenése a fels két

fláncra

vonulatokra.

miocén eltt

osztom, ú. m.

A

egészen

történt.

villany

két vonulat keleti

sányhegyi vonulatról

gyditl.

a

már

fel

rajta.

A

Villányban határozott

így tehát a mezozoós rög

villányi hegységet

— máriagyüdi

végzdését a

a sztratigrafiai

4.5.

részben

és

a

ábra mutatja. is

alkotott

négy pikkely vesz

kelt tektonikai térképvázlat szemlélteti.

A

részt,

A

har-

kimutattam, hogy

más fáciesü közetekbl áll, tehát teljesen különválik Az utóbbi vonulat összetételében kréta, jura és

képzdményekbl

nagyjában

harsányhegyi

a villany

triaszkorá

miként azt a mellé-

pikkelyek

alkotórészei

közül

692

az

LÓCZY LAJOS

IFjtf

kréta

alsó

hegységnek

a

Tenkeshegyen

számított

els pikkelyében,

a

völgyben van meg, egyebütt hiányzik. Ha-

és a Tótfalusi

sonlóképen az alsó dolomit

nyugatról

is

csak ezen pikkelyben szerepel Bissétl ós

Turonytól délre, kallovien viszont csak a legutolsó pikkelyben, Villánynál

A

el.

fordul

többi

sztratigraíiai

kagylómész

a

vien,

fels

alkotórész,

dolomitja,

mészk meglehets

továbbá a guttensteini

m. az oxfordién, argo-

ú.

brachiopodás recoaroi mészk,

a

szabályszeren ismétldik a

pikkelyek mindegyikében.

Miként az a tektonikai vázlatból is kivehet, az egyes pikkelyek végzdéseiken sokkal hatalmasabb rétegkomplexust alkotnak,

nyugati

mint a keletieken, ahol ismét-lve tapasztalható, kisajtolás következtében

délnyugatra

es

egészen

kinj-ujtva

völgyben

még meglév

hogy egy-egy réteg a a

Kistótfalutól

argovien-oxfordien

mészköréteg

kiesik.

így

fekvés völgyben, egyugyanazon pikkely dolomitja felett már nem található. Valószínnek tartom, hogy ezen argovien-oxfordien-réteg, amely a Tenkes hegyen a csapásra merlegesen mérve még több száz méter vastagságú (VIII. tábla II. szelvény) a Kisegy szomszédos délibb

tótfalutól délnyugatra

es

völgyben, a VIII. tábla

I.

szelvényén ábrázolt

els pikkelyben már csak 25 m.-re zsugorodott össze, majd a tovább délre következ völgyben kisajtolódott, illetve az egymásratolóészaki

dás

közben elvékonyodva a rétegsorból egészen kiesett. A pikkelyek végzdésein a rétegvastagságok ilyen redukciói és a kisebb-nagyobb

keleti

áttolódások

elvitathatatlanok.

bármely pikkelyt vegyük vázlat

is

is

nak.

A

Szép

cornbrashban

talált

breccsiák

is

találtam

argovien-oxfordienkorú

darabok ugyancsak az argovien-oxfordien talt

ezt

a

Az áttolódás legjobb példáját Vilkallovien 20° -kai van a triaszkorú dolomitra

diszlokációs breccsiát

kúthoz közel fekv

mutatnom

redukciója,

amint

eléggé szemléltetvé teszi.

lányban találtam, ahol a reátolva.

Különösen a rétegvastagság szemügyre, jól felismerhet,

az áttolódás

még

mellett

szól-

a máriagyüdi, a Szent-

mészkben.

mészkbl

a

Itt

valók.

Rá

breccsiakell

még

a rétegcsapásoknak az egyes pikkelyek nyugati végein tajjasz-

A

kitérüléseire.

nyugati iránytól

egyszersmind

Tenkeshegyen

délnyugatra

dlése

rétegek

a

15

— is

és a 20° -ot

Városhegyen ezen elhajlás a is

elér.

Az

változást szenved.

eltérült

részben

Ilyen elhajlást a

is tapasztaltam. A Villányi ós Báni hegységben igen vetdések is, amelyek azonban, minthogy kevéssé vannak feltárva, nehezen tanulmányozhatók. A legszebb vetdés a villányi Mészhegy kfejtjében figyelhet meg, az argovien-oxfordien és a kallovienmészkövek közt ezt Pálfy * ismertette.

Harsányhegyen gyakoriak

a

;

*

TÁLFY M.

führende Doggor

dr. v.

:

Bemerkuugon zu Herru Dr.

Villány.

;

Tills Mittcilung

.Dor

VurlKiiidl. d. k. k. g. E. A. 1907, 138. oldalou.

fossil-

—

A VILLÁNYI ÉS BÁNI HEGYSÉG GEOLÓGIAI VISZONYAI.

Röviden

felsorolt tektonikai

693

arra a következtetésre

megfigyeléseim

hogy a Villányi hegységet a diszlokációs erk körülbelül három föperiodusban építették fel. Mint már fönnebb érintem, a mezozoósrétegek a mediterrán eltt billentek ki vízszintes helyzetükbl és e diszlokációt, amelyet az Alpokéval egyidsnek gondolok, a Pécsi és vezetnek,

Villányi hegj-ség közt

fekv vidék

lesüllyedésére vélem

visszavezethetni,

utóbbinak tagozódásában a Fazekasbodai gránithegység folytatását tételezem fel, amely gránithegység lesülyedhetett, miközben az ezáltal gya-

nyomás

korolt

Az

új

a Villányi hegységet felemelhette.

hegység

DK — ENy

utóbb

reátámaszkodott a besülyedt vénye).

Ilyen reátámaszkodásra

(a VIII.

A

tábla L,

szel-

II.

vallanak a pikkelyek keleti végein ész-

lelhet rétegredukciók és áttolódások, valamint tolódása, illetve kiesése.

összepréseldhetett és

irányban

gránithegységre

egyes

rétegeknek

kisaj-

pikkelyek nyugati végzdéseinek déli ii-ányú

elhajlását a fcsapásiránytól szintén ilyen oldalnyomásra vezetem vissza, amelynek kapcsán a harántos törésvonalakba ütköztek és elhajlítást szenvedtek. Bár a transzverzális és horizontális eltolódások már a legrégibb képzdése idejében is megbolygathatták a hegységet, ezek túlnyomó bekövetkezését mégis a legfiatalabb, harmadik, pliocén-pleisztocén diszlo-

kációs periódusba helyezem. Számtalan ilyen eltolódást figyeltem

A

Villányi hegységben.

lényegesebbeket saját

sok

tüntettem

fel,

még

A

egyrészt

E

Báni hegységnek

—

és defláció ellenében.

A

nyú, de északi 30

a

a

másrészt

transzverzális eltolódá-

A

Ilyen

vissza.

transzverzáhs eltolódás töri

a

középmiocénkorban

tör-

Az erupciók védelmül

és

ellentétben

ers

;

Villányi

kibillenésük

Ezt a hegységet

össze

a

is

sok

itt

K — Ny-i

irá-

hegységben is

fiatalkorú

horizontális és

bizonyítékaik a mély völgyek, ame-

Az eltolódások és törések, miként úgy a Báni hegységben is igen különböz korúak a kezdve napjainkig valószínleg folytonosan keletkeznek

tisztán

harmadkortól

—

alapját.

mediterránrétegek csapása szintén

3ü°-os dléssel,

besülyedésekre vezethet

Villányiban,

meg

lerakódott mediterrán-rétegeknek az erózió

tapasztalt déh irányú dléssel.

nem

látszik

úgy

vetették

késbb

ilyenek.

Hofmann,

meg csak

sok részletes vizsgálódást és kutatást igényelnek.

támaszul szolgáltak a

a

amelyeket

térképezésem alapján megállapíthattam.

tént vulkáni kitörések

lyek

térképvázlatomon

tektonikai

mellékelt

eróziós jellegek.

;

legtöbb jel arra vall, hogy besülyedésekkel, a legújabbak épen

az Alföldnek lassú beszakadásával hozhatók kapcsolatba.

Nem

csekély

abráziós jelenségei

ügy

figyelmet

érdemelnek

munkaterületem

deflációs

és

is.

a Villányi, de különösen a Báni hegység arculata jellegzete-

sen

fensíkszer.

lösz

lefedésénél

A villányi Mészhegy argovien-oxfordien mészköve a ersen karsztos nyomokat mutat, mint az 50. ábrabeli

IFJÚ LOCZY LAJOS

fi94

fényképfelvételemen

is

látható.

Szép

karrokat

találtam

ezenkívül

a

vokányvölgyi dolomit-kfejtkben, továbbá a Harsányhegy keleti oldalán

lév kfejtben

is,

mint a fiatalabb harmadkor

sivatagi klímájának tanúit,

illetleg

ers

és

pleisztocén

deflációjának nyomait.

idszak

A

medi-

terránkorból abráziós görgetegeket, gömbölyített porfirdarabokat találtam a

Harsányhegy

délkeleti

oldalán

;

általában a mediterrán-tenger abrá-

ziójának szintén nagy szerepet tulajdonítok

a

Villányi

hegység plató-

szer kialakulásában. A vokányvölgyi dolomitvidékeken a karros dolomitot fed vörös agyag alsó szintjében a dolomitból származó gömbö-

:

A VILLÁNYI ÉS BÁNI HEGYSÉG GEOLÓGIAI VISZONYAI.

A

tárgy

G95

sz
Battina, Bán és a mohácsi Magyarhoni Földtani Társulat munkálatai 3. kötet, 133 141. 1872. Lenz 0.: Aus dem Baranyaer Komitate. Verhandl. der k. 1865. Szabó József: Földtani jegyzetek

—

szigetró'l.

oldal.

geol.

k.

Keichsanstalt.

1873. Dr. ZsigmondyV.

Pest 1873. 1874.

Mitteilungen üher die Bohrthermen zu Harkány

:

HoFMANN Károly

dr.

Havi

:

Kézirat 1874 június

HoFMANN Károly

jelentés a Villány hegység geol. felvételeirl.

haváról keltezve.

irattárában 147 1874. szám

1876.

etc.

8.

di'.

:

(A m.

lur.

Földtani Intézet kéz-

a.)

Aufnahmsbericht.

Verhandlungen

d.

k.

k.

geol.

Keichsanstalt 22. old.) 1880. Mattasovszky -Jakab dr.

Paleontológiái adalékok a haranyamegyei felsö-

:

mediterránrétegek ismeretéhez. Természetrajzi füzetek IV. kötet.

Mór: Geológiai jegyzetek néhány dunamenti kbányáról Földtani Közlöny XXXI. kötet 150. oldal. 1906. TiLL A. dr. Der fossilfülirende Dogger am Villány. Verhandl. d. k. k. 1901. Pálfy

geol.

lleichsanstalt 363. oldal.

1907.

LRENTHEY

1907.

XXXVII. köt, 359—363. old. Pálfy Mór dr. Bemerkungen zu Herrn Tills

dr.

I.

:

Vannak-e jura idszakbeli rétegek Budapesten? Föld-

tani Közlöny.

:

führenden Dogger. Verhandl. 1907. TiLL A. k.

k.

dr.

:

Herrn

Verhandl. der 1907. Pálfy M(')R dr.

der

k.

k.

k. :

k.

dr.

Mitteilung über den fossil-

geol. Keichsanstalt.

Villány.

131. oldal.

Verhandlungen der

121. oldal.

M.

geol.

v.

Pálfy zur Entgegnung bezüglich Villány.

Keichsanstalt. 246. oldal.

Erwiderung auf Herrn

geol. Keichsanstalt. 36.

A: Die Ammonitfauna v. Ungarus XXHI. kötet, III— IV.

1910. TiLL

k.

Zur Ammonitenfauna von

:

geol. Keichsanstalt.

1907. TiLL A. dr.

k.

d.

Tills

Entgegnung. Verhandlungen

oldal.

Villány füzet.

Beitráge

z.

Paleont.

Österr.-

A FUTÁSFALVI P(>K()LVÖLGY KÖKNVÉKE

HÁROMSZÉK VÁKMEíiYÉBEN. Káuüly

Irta Papp

—

Az

51

— 60.

dr.

álirával.

--

Bevezet. Áz 1901. év szeptember hónap 8-án gokban a következ hír jelent meg

a budapesti és a bécsi újsá-

:

A háromszékmegyei

Futásfalva község határában Bencze Gergelt Selmec-

bányái kémikus tanár ritka természeti tüneménynek nyomaira akadt. Ugyanis az úgyne%'ezett Fortyogóvölgy savanyúvíz-forrásai fölött mérges gázkiömlésekre bukkant, amik a holtan buknak

le

szk

völgyet annyira

a mélységbe.

A

megtöltik, liogy az átrepül

gázkiömlések helyén a füvek

és

madarak a fák ki-

pedig sárga kénlepel borítja. A környék székely lakosai Pokolvölgynek hívják ezt a helyet, amely ugyanabba a geológiai vonalba esik, amelyben a torjai Büdösbarlang halált okozó gázai és a híres kovásznál Pokolszáradnak, a földet

sár gyógyító forrásai

is

feltörnek a föld repedéseibl.

megragadta tigyehnemet, hogy elhatároztam a Pokolvölgy megnézését. Kedvez alkalmam nyilt erre ll)07-ben, amikor a m. k. pénzügyminisztérium megbízásából az Erdélyi Medencét tanulmányoztam az esetleges kálisó-telepek felkutatása céljából. Az 1007. év

Ez a hír

annyira

szeptember hónap :^3-án társaságában

Böhm Ferenc

Futásfalvára

utaztam,

és

Budai

ahol

Ekn

bányamérnök urak

már Bencze Gergely m.

kir.

urak vártak ránk.

és Mátis Géza ikafalvi földbiitokos Szeptember 28-áig tartózkodtunk a környéken, s részletesen bejártuk Futásfalva és Torja vidékét. Majd a Szent Anna-ló érintésével Tusnád felé folytattuk utunkat. Tanulmányunknak a gyönyör szi id nagyon

ferdötanácsos

kedvezett és egy hetes háromszéki tartózkodásunk egyik legszebb emléke eidélyi utazásunknak.

Amidn

az érdekes

vidék

geológiai

és

hidrológiai

viszonyait

a

mélyen tisztelt olvasóinak vázlatosan ])emutatüm, el nem mulaszthatom megköszönni Bencze Gergely m. kir. ferdötanácsos és fiskolai tanár úrnak barátságát, hogy ezen az érdekes vidéken úgy Földtani Közlöny

engemet,

mint

fiatal

barátaimat kalauzolni

szeretettel ellátni szíves volt.

és

igazi

székely

vendég-

A FUTÁSFALVI POKOLVÖLGY KÖRNYÉKE HÁROMSZÉK VÁRMEGYÉBEN.

I.

lejtjén

nyugati

Geológiai viszonyok.

község

Futásfalva

a

ügy

Hargittáboz

Alacsony

fekszik.

hegytöl délre 25 kilométer s

Az

hegynyúlvány

51.

Bo doki-havas

csatlakozó

távolságban már

az Olt síkságába olvad.

begylánc

697

meg

ez, is

ábrán látható

északkeleti negyedót ábrázolja.

A

amely a Büdös-

sznik

és a Fekete

Bodoki-

részlet a

Büdöshegy

1

1

K)

m

kúp-

jától kiinduló hegj'gerinc egyenesen délnek húzódik, 8 kiemelkedbb pontjai a Kömöge 1:l'40 m, s a Szárhegymezö H14 m magas hátai. Az 51. ábra délnyugoti csücskétl alig fél kilométernyire van a Bod okiba vas 1194 méteres háta, amelyrl a kicsiny hegylánc a nevét is

kapla. Afféle tól 8

téli

havas ez

mint a legtöbb székely havas, ahol május-

is,

okuJberig havat egyáltalán

erdkön pihen meg Az

nem

látunk,

hanem annál szebb legelkön

a szemünk.

fgerincbl keletre és nyugatra mellékgerincek amelyek végzdésükön is még mindig a 700 méter tengerfölötti magasságban maradnak. A fvölgyek ugyancsak északról délre húzódnak, míg a mellékvölgyek keleti vagy nyugati irányúak. Az északdéli és kelet-nyugati irányú tektonikus hasadások szabták meg a hidrográfiai firányokat, s az erózió késbb már csak emez irányokban müködhetetl. A. A környék legrégibb képzdménye az alsó k r é t a k o r ú k á rágaznak

páti

észak-déli ii-ányú

ki,

homokk,

szen elfoglalja.

vonulat

amely az

ábrázolt térszínnek alapját

Már Herbich Ferenc

homokköve

alsókrétakorú.

határában márgaképzdményeket

Ugyanis

talált,

csaknem

egé-

kimutatta,' hogy a Bodoki-hegy-

Szárazpatak

amelyek

sötét

és

meszes

Feselnek

homokk-

váltakoznak. "A márgák szferosziderit-vonulatokat tartalmaznak és az alsó neokoniba valók, minthogy Hopliies Ciistellaneiims d'Orb. ammonitát leltem bennöki) írja 1878-ban Herbich Ferenc. A Bodoki-havasok homokkövében magam kövületet nem találtam, hanem a szomszédos Baróti-h egységben. Élpatakon még 1900 november 4-én, Pazar Istvín közegészségügyi mérnök úrral több kövületet gyjtöttem, a Hete-hegy (731 m) és a Meztet márgás mészkövébl, továbbá a Jester-Berg (805 m) tet konglomerátos meszébl. Ezek a

rétegekkel

—

meszek Élpatakon az alsó fucoideás homokk fölött települnek. A breccsiás meszekben gyjtött kövületek közül a következ korálokat határoztam meg 1. Favia lieudsphericd Fromentel (a neokom valangien szintjébl, az elpataki Jesterbergrl), á. Thecosmilia Tohlcnj Koby (neokom faj az elpataki Hetehegyrl).

konglomerátos

és breccsiás

:

* Dr.

Herbich Ferenc

:

A

Székelyföld földtani és slénytani leírása.

Földtani Intézt Évkönyve V. kötetében, Budapest 1S78

;

A

oldalakon.

Földtani Knzhhi'/ XLIÍ

kul

tíl'2

m.

k.

a 161, 170.es a 192—193.

4r>

698

D;

PAPP KAIiOLY

Torjai budösbarlan,

6 /ím. =1

E Mésztufa

Biotitos andezit

AndezitIjrcccsia

And'zi'.tufa

A FUTÁSFALVI I'OKOLVÖI.OY KÖRNYÉKK HÁROMSZÉK VÁRMEGYÉBEN.

69f>

lev homükkrétegek valószínleg megfelelnek az elöpataki hreccsiás meszek feküjében lev csillámos lioraokköveknek, amelyek tehát a legalsó krétát, a neokom emelet alsó szintjeit tárják elénk. A világos szinü, meszes homokkövek unalmas egyhangú-

A

Futásfalva

környékén

ságban alkotják a fSodoki-havasok szakadékos árkait. Sétáljunk ki F ut ás f al váb ó 1 nyugat felé. A templom mellett 70° keleti dülés homokkövet, a BENczE-fürdötöl fölvezet árokban sötét palát láiunk 40° DNy-i dlésben, e fölött csillámos homokkövek

vannak 15° ÉKÉ-i dlésben. Azután 10° DNy-i dülés, majd a Csordahajtáson 30° Ny-i dülés kárpáti homokkövet látunk. A Rétpatakán viszont 70° K-i dülés palás Iiomolckövek jelentkeznek, míg a Csipkéspatakba jutva, egyszerre ellenkez irányú, .55 — 60° Ny-i dlési kárpáti homokk padokat látunk. Ezen az alig egy órás utón gyönyör vetdésekkel és boltozatokkal díszes szelvényt rajzolhatunk a kárpáti homokkövekben.

Hágjunk most

föl

Büdös- barlanghoz.

északnak,

irányában,

Feltorja

Feltorjától északra,

a

torjai

a Csíkbérc (803 m) teteje

60° K-i dülés palás homokkövet látunk. A Bálványos patak mentén észak felé haladva általában 50 60° K-i dülés csillámos homokkövek között járunk. A 16 km jelzés knél 65° ÉK-i országnton

az

alatt,

—

dülés, míg a 17 km irtjelzönél függélyes állású homokköpadok következnek, amelyek azonban csakhamar DK-i dülésbe térnek át. A 18 km

k

tájékán jódos

ellenkez DNy-i

viz dülést

foi'rás

bugyog ki a homokköböl, s itt egyszerre csakhamar vetdésekkel zavart, sze-

látunk, de

gyrdött kárpáti homokkövek közé jutunk. A szénsavgyár köri sárgaszín, leveles homokkörétegeket látunk E — D csapású fügszélyesen

A

km

homokköveket andezit megtöri át. azonban a kárpáti homokk van, st innét messze északra felhúzódik a Bolondos-tet 1084 méteres lapokban.

gélyes

'i'S

útjelznél

a

leveles

egész a Büdösbarlang aljáig

hátáig.

Pillantsunk be ezek után a

Pokolvölgybe. kezdetben 70

Feltorjától nyugat-

— 80°

KEK-i dülés homokkövek között haladunk. A Fóris-patak torkolatán 80° K felé dl, majd függélyes homokköpadok keresztezik a Torja-patakot. A Jajdonpatak és a Pokolvölgy találkozásán 40° DNy-i dülés homokkrétegek következnek, míg ettl nyugatra a Megyés patak felé 30 45 fokkal kárpáti homokköveket látunk. Ny felé

nak,

a

Torja-patak

folyásán

fölfelé,

—

dl

A geknek

Pokolvölgy maga határozottan a boltozatos állású homokkörétea

tengelyében

húzódik.

Az északról

délre

húzódó antiklinális

azonban a .Jajdon-pataknál kissé ellaposodik és az antiklinális tengelyének déli végében ersen sósviz és petróleumszagú forrás töi- el. A 5:2. ábrán látható szelvény a Jajdon patak irányában nyugatról keletre 40 •

700

D!

PAPP KAROLY

halad és a Pokolvölgy auiiklioálisában

^^

lev

sós és szénsavas forrásokat,

A

tünteti.

Futásfalva

lev

határában

és

is

fel-

Csernátony

ásványvizek

összes

a

homokköböl fakadnak. Ez összhangzásban van Herbich Ferenc azon észleletével, hogy a Bodoki- és a Büdöskárpáti

hegyvonulat összes savanyúvizei a kár¥.3 5

páti

homokköböl erednek. D. A Budoki-bavasok nyúlványain

a kárpáti

SS,

homokkre pliocénkorú

képzdmény Heebich td

??

?.

^5

B

1878-ban

a pontusi

emeletbe sorozta, újablian azonban Lö-

RENTHEY Imke

hogy a

kimutatta,'

dr.

képzdmények a levantei emeletbe tartoznak. A székelyföldi pliocénkorú képzdmészékelyföldi

^

Ezt a takarót

települ.

Ferenc

lignites

nyek, a) alul szürke agyagokkal, lignit

h) a o

kezddnek, homok,

szferosziderit-telepekkel

és

laza

középs szintekben

homokk,

alakjában

s

itt ott

agyag,

limonitos agyag

jelentkeznek,

ej

a

s

fels

szintekben kavics és durva homoklera-

kódásokkal végzdnek. Ikafalva

eme

és

községek

Futásfalva

homokos agyagon épültek. Futásfalván a templom mellett van a levantei

kárpáti

homokk

határa.

A

és a pliocén

70 fokkal DK-felé

homok

dl

alsó-

krétakorú csillámos homokköre levantei

korú

meszes

homok

települ 2ü° Elv-i

dlésben. Ezen sárgaszín a

Sóskúti

ásásakor lignitet

is

találtak.

vára vezet úton fehér

homok falva

homok

árokban a futásfalvi

szin

Az

alatt

fürd Ikafal-

csillámos

E-i dlésben. Ikaközségben 30^ DK-i dlés laza látszik

:20°

C> 1 LEENTHEY Imre ih'. A székelyfiilili szénképzödmOny földtani viszonyairól. OrvosTermészettudományi Értesít, Kolozsvár. XX. :

r>ii

évfolyam, 1895.

A FUTÁSFALVI POKOLVÖLQY KÖRNYÉKE HÁROMSZÉK VÁRMEGYÉBEN.

701

palás homokkövet láttam. Északra haladva Feltorja felé végig, a pliocén-

korú

homokos

A

határán járunk.

agA'ag

malomhoz

feltorjai

közel,

alul 50° K-i Szemmosó-fürdö fölött a következ szelvény látszik dlésben alsókrétakorú homokk, meredek falban, erre enyhébb lejtn diszkordánsan laza homokk települ, mint a levantei emelet képzdménye 5° ÉK-i dlésben. A pliocén homokkre azután törmelékes andezittufa települ, amely azonban esetleg másodlagos képzdmény is lehet. Az andezittufa törmelékre végül diluviális sárga meszes agyag borul, amely elfödi szemünk elöl a domboldal bels szerkezetét. C. A következ képzdmény az andezittufa, amely Bálványos-

a

:

fürdtl

délre

12^4

az

1028 m-es Nagymióra

m

Hosszúsarok, a

között

kárpáti

az

1091

m

homokkbl

Begyenk

és az

alkotott hegyeket

Lörenthey Imre dr. a szomszédos Baróthi- hegyláncban kimutatta, hogy az alsólevanteikorú rétegek közé és fölé a piroxén-andezitnek homokja és lapillije van települve. A vulkáni mködés kora az üledékek korával egybeesvén, valószín, hogy a levantei korszak elején kezdettek a Büdös vulkánjai mködni. A Hargitta hatalmas andezitláncát, tufa- és breccsia-takaró övezi és az ÉNyÉ-ról DKD felé húzódó andezithegységnek utolsó nyiilványát látjuk a begyenki tufákban. D. Kapcsolatosak a tufákkal az andezit-breccsia felhalmozódások. Nagyobbrészt szárazföldre hullott hamu, lapilli és r.mlezitbomba agglomerátumát látjuk ezen a vidéken. A tufák és breccsiák között sokféle változat van, helyenkint típusos konglomerátumokat is látunk, takarja.

bombazárváuyokkal.

A

breccsiák

andezitzárványai

gyakran

hordónyi

andezittömbök képében mutatkoznak.

E. hegy séuek

A

és az

a

Hargitta legdélibb 10

csúcsai: ú. m. az 1110

méteres Bálványoshegy

4-0

m

magas Büdös-

andezit vulkánok

kitöré-

Koch Antal dr. kimutatta/ hogy a Büdöshegy kzetek típusa a biotitos andezit. A Büdöshegy

maradványai.

környéki eruptív

andezitje üde állapotban

sötétszürke, riolitos perlites alapanyagú kzet,

amelybl fehér oligoklasz kristályok poríirosan váltak ki, azonkívül fényl biotitlemezek ós barnásfekete amfibolkristályok is látszanak benne. Mállott állapotában alapanyaga barnássá válik és szövete érdes likacsos lesz.

A Büdöshegy kzetét

mállasztották,

vulkáni utóhatások általában nagyon

a

kzetének alapanyaga többnyire

földpátjai nagyobbrészt elkaolinosodtak.

el-

fénytelen, tajtköszer és

Még erösebben

el

bálványosi Várhegy andezitje, amely vörhenyes színt mutat.

van mállva a A várrommal

koronázott Bálványoshegy képét délnyugatról nézve az 53. ábra mutatja.

F.

Vulkáni utóhatások. A

falát

meröle-

* EocH Antal ár. Az Erdélyrészi Medence harmadkori képzdményei. Neogén csoport Budapest 1900 a 233—240. oldalakon. :

II.

Büdöshegy andezit

;

;

702

Dl

ges repedések

törili

st

az ezek alatt

KAROLY

aruelyekböl gázok törnek el.

át,

ban nemcsak az andezitben, ban,

PAl'P

lev

hanem

kárpáti

A

repedések azon-

az andezittiifában, andezitbreccsiá-

homokkben is folytatódnak. A Büdöshatások gyönyör jelenségeit mutatja.

hegy környéke a posztvulkánikus Tudvalev, hogy az utóhatások között, ha a kiöml anyag vizgöz, ügy fu mar óláról; ha kénessav és kénhidrogén, úgy szolfatáráról; s ha szénsav a túlnyomó, úgy mofettáról szólunk. A torjai Büdösszolíatára. mig a környék szénsavat adó barlang részijén ma is

mköd

repedései és üregei a inoietták közé tartoznak.

53. ábra.

A

A

Bálváiiyosvilr 1040 inétoros andezit kúpja, délnyugatról nézve.

Hargitta

vulkáni

mködésének

szerint a levantei kor elején volt.

utolsó ideje

Ha most már

Koch Antal tanár

az allúvium és dilúvium

esztendnek, míg a levantei idszak tartamát kétszázesztendnek vesszük, úgy a Hargitta utolsó lávaömlésének ideje óta mintegy oUO.OUO év telt el. És ime a vulkánok utójelensége a szolfatára és mofetta még ma is ersen mködik a Büdöshegy környéken A Büdöshegy kigzölgéseit Ilosvay Lajos dr. kimeríten ismertette * és pontos vizsgálatai alapján ma már tudjuk, hogy a Büdös-barlang mérges gázában átlagosan 95'5.">% szénbioxid, ((•37"'o hidrogénszulfid. idejét százezer

ezer

:

!

*

Ilosvay La.ios

dr.

:

A torjai

Büdös-l)arlang levegjének chémiai és fizikai vizs-

galata, két képpel. K. in. Természettud. Társulat.

Budapest 1895, a

33— 34.

oldalakon.

A FÜTÁSVÖLQYI POKOLVÖLGY KÖRNYÉKE HÁROMSZÉK VÁRMEGYÉBEN.

.

54. ábra.

A

torjai

-

703

^liaar-jí^^wa-^ _.:^

Büdösbarlang halálthozó nyilasa, 1052 m.

t.

i.

magasFáubaii.

704

PAPP KÁROLY

O'

oxigén,

0-I4"o

2-64%

nitrogén

1-31%

és

vízgz

A

van.

barlangból

Ilosvay tanár számitásai szerint évenkint 1,448.000 kilogramm szénbioxid és 4340 kilogramm hidrogénszulfid ömlik ki. A levegvel érintkez hidrogénszulfid tartalmú gázból a szabad kén finom sárga por alakjában és

kiválik

a

barlang

humuszsavak kiválasztják

Másrészt

bekérgezi.

falait

erd humuszának

kiáramló kénes gzöket az

a ként.

Ilymódon helyenkint

telep is keletkezett. Ezeket a kénfészkeket

KVÁRI László bánya

volt.

említi,*

erds

az

a nedvessége fél

területeken elnyeli és a

méteres kén-

hajdanta bányászták

is.

így

hogy Torján a nemzeti fejedelmek korában kén-

Bocskai István fejedelem egyik oklevele a torjai ként ország-

jövedelmi forrás gyanánt emlegeti és Brandenburgi Katalin 1G30. május

Mikó Ferenc kincstárnoknak

26-án Fogarason kelt rendeletében tásokat ad,

hogy a

«

kénkbánya munkásai

mvelnék Benk szerint a még mvelték, ügy látszik

utasí-

a bányát szorgalmalosabban

elején a torjai kénkbányát hogy a régiek a környék összes kénfészkeit kibányászták, mert a zalatnai m. kir. fbányahivatal vizsgálatai szerint Torja környékén a néhány centiméteres kéntelepecskéket mvelni manapság már nem érdemes. Eredményesebben használják föl újabban a Büdös-barlang szénsavát. A barlang bels részén a gázt tölcsérbe engedik, amely 10 cm átmérj ólomcsöben folytatódik. A csI).

vezetéken azután szénsavgyárba,

DK- felé

a

lefolyik

amely

i275

XYIII. század

azonban,

nehéz gáz a Bálványosi-völgyfejen szintben,

a

épített

barlangtól

A gyár báró Apor Gábor örököamikor mködik, naponkint 40 acél palack, tehát

l'i kilométer távolságban van.

seinek a tulajdona.

8

400 kilogramm szénsavat srít. FiCHTEL és Beudant leírása XVIII.

mélyebb

méterrel

században jóval

barlangot

több

villámütés sújtotta,

csak a romjai láthatók.

Büdös-barlang lang Ilosvay tanár

A

szerint

barlang

hegy

s

ma

déli

a

a

Büdöshegy környékén a Ezek

volt.

Bdöshegy

oldalán

közül

m

1884-ben

10

m m

Gyilkos

van a világszerte ismert

1052 méter magasan a tenger színe szerint

a

északkeleti oldalán

hosszú, 2

m

felett.

A

bar-

széles s átlag

magas volt, egy helyütt azonban magasra emelkedett. Jelenbels üregét kfal választja el az elcsarnoktól, ahonnét csak ügygyel-bajjal juthatunk be a tölcsért tartalmazó bels részbe. Tudvalev, 3

(>

leg

hogy a szénsav csak egy méter magasságig tölti meg a barlangot, úgy hogy veszedelem nélkül állhatunk föl benne. De aki a barlang fenekére hajol, s ott lélegzetet vesz, azonnal elkábul, s ha hirtelenében ki nem húzzák onnét, néhány perc múlva a halál fia. A Büdösbarlang, valamint a szomszédos repedések halálthozó gázai*

K.VÁR1 László

:

Erdély fúlde ritkaságai, kilenc fametszvéuiiyel. Kolozsvárit,

1853, a 134-137. oldalakon.

—

:

A FUTÁSFALVI POKOLVÖLGY KÖRNYÉKE HÁEOMSZÉK VÁRMEGYÉBEN.

már

ról

legendák

egész

705

Hajdan a boldogtalan szerelmesek a barlangot, hogy a szénsavból

keringenek.

gyakran fölkeresték

és egyéb életuntak

egyet szippantsanak

fájdalom

s

A bálványosi temet

meg

száz

bukjanak

nélkül

üreg

az

le

fenekére.

öngyilkos tetemét rejtegeti jeltelen

száz

Azonban sok kíváncsi ember véletlenül is belefulladt a amíg ajtót nem tettek az üregre. Megható a többek között Kleinschmidt Károly geográfus tanár-

sírhantjai alatt.

a barlangba, különösen addig,

A

jelölt esete.

gatott

a

és

tanulmányútjában Torjára

tudós európai

fiatal

Büdös-barlangot

is

Hogy

megnézte.

üreg

az

is

elláto-

falán

lev

kivirágzásból mintát vegyen, felállott a barlang falához ersített lócára,

hogy a padról

azonban olyan szerencsétlenül, fenekére

már

A

esett.

szénsav azonnal elkábította,

húzta

holtan

ki.

A tudomány

gyászolja a bálványosfüredi

s

lecsúszott

vértanúját

a

s

r néhány

az

következ

a

barlang

perc múlva sírfelú-at

temetben

Hier ruhet Herr Dr. Karl Rleinschmtot, absolvierter Philosoph, gestorben

mere

sanft

am

seinem 5. Lebensjalire. Gott gebe ihm die ewige Eulie. Schlum-

25. Juli 18X9 in

im Frieden. In

De nemcsak

treuer Liebe gewidmet von seinem Brúder in Wien.

hanem

a barlangok veszedelmesek,

Halál mezn

szomszédos rétek

a

hogy az alkonyaikor elszendered munkás soha többet föl nem ébred. Az egyik árok Madártemet nevet visel, minthogy az oda röpül madarak a szénsavtól is.

így

a

gyakran

elkábulva az árok fenekére

köröskörül ránk,

s

megtörténik,

A

hullanak.

halál fagyos keze ólálkodik

mégis oly szép ez a mélabús

magas hágón minden k,

minden

ós

fa

tájék.

f-szál

itt

Mert az 1000

m

örökkévalóságra

az

Nemere

fel-

kavarja a kénköves szagú gázokat, letnt százezredek képe elevenedik

meg

emlékeztet. S

amidn

a keletrl süvít

fagyos

szél

a

:

elttünk és a Hargitta nagyszerségét sugdossa fülünkbe a zúgó szél, hogy hírül vigye a világnak a Székelyföld legszebb természeti csodáját.

II.

A

Pokolvöhjy holy/.eto a Büdöshegy repedési reiKlszcrében.

A Hargitta ÉNy— DK-i KDK-i irányba

hegylánca a Büdös hegycsoportban

jobban elkeskenyedik.

Magában

gyanánt emelkedik

a

ki

kárpáti

ványos hegykúpjában utolsó A Büdöshegy andezit gerince patakig húzódik

végzdik.

úgy

Ha

délfelé

és

a

a

Büdöshegyben már

homokkbl

elszakadt délfelé

NyÉNy

összefügg tömege mind-

fordul, ahol a biotitos andezit

óriási

az andezit,

láncszem

telérfal

hogy a Bálvégzdjék.

gyanánt

keskeny nyúlványban egész a Sós-

szénsavgj'ártól

nyugatra,

a

Csiszár-fürd táján

meghosszabbítjuk, ennek az andezit nyelvnek az 4 kilométer távolságban épen a Pokolvölgybe jutunk. A közbeirányát

706

es

PAPP KAltOLY

D!

az

területen

andezit-tufa kárpáti

és

alsókréta

breccsia

homokkben

pontosan

homokkövet,

korú

takarót

az ezt

maga

borító

tisztán a

ilt

húzódik a Fortyogó-, vagy Pukolvölgy, a Jajdon-palakba

való torkolatáig, ahol a Matis-fcle sós-

dlésbe

illetleg

Pokolvölgy

csaknem egy kilométer bosszaságban antikhnálist alkot. Az antikünális teugelj'ében

van, amely

nyomozható

északról délre

a déli végét.

A

látjuk.

A

fordul,

forrás mellett a kárpáti

és

petróleum-szagú

homokk

ÍO fokos

foirás jelzi

delnj'ugati

az antikünális ellaposodik, és tengelye tovább a felszínen Büdös-barlang.

55. ábra. JJaivaiijusiiirud

nem nyomozható. A

hUúkúpu, loluttj a

tMijai liudus liarlang.

sósforrástól délre 3"ö kilométer távolságban a Száj-

némi nyoma, és pedig azon a ponton, ahol Hamak Márton futásfalvi lakosnak kénes vasas viz forrása van. Ha már most a Büdöshegy déli nyúlványát, a Pokolvölgyet

pes-patakban ismét felbukkanik az antiklmálisnak

és a Szájpes patak kénes

három

hely

összeköt

viz vonala

forrását

a

térképen

8 kilométer

összekötjük, úgy a

hosszaságú

amelynek tektonikus eredete csaknem kétségtelen. Ha a KocH Antal dr. munkájában kimutatott'

jelez,

hét repedési

* KocH Antal dr. Az Enlélyrészi Medence harinadkciri n. Neogén Csoport. Budapest, 1!I00, 4-0. ábra a i2ÍIO. oldalon. :

irányt

képzdményei.

A FUTÁSFALVI POKOLVÖLGY KORNYÉKE HÁROMSZÉK VÁRMEGYÉBEN.

vonalat irányokban a

Büdös

s

amelyek a Büdöshegybl délnyugati, majd déli számokkal jelölve az .")1. ábrán) sugároznak ki, úgy Pokolvölgy között haladó tektonikus irányt, mint nyolcadik tekintjük, (I

— YII

frepedési vonalat

kell

tekintenünk

irányába

következkép

a

ábrán VIII

(az 51.

A

északról egyenesen dél felé húzódik. gitta

707

VIII.

illeszkedik

ÉNy-ról DK-felé meghosszabbítva

Torján

jelzéssel),

amely

északdéli irány a Har-

sz.

A

bele.

Hargitta

tengelye

át a kézdivásárhelyi síkságra

ha a síkságon túl a kárpáti homokk hegységre pillantunk, úgy itt Zabola petróleumos gázai és a kovásznál Pokolsár szénsavas viz DK-i firányra forrásai jelzik a törési fvonulat végzdését. Erre az ENy vezet,

8

— — DNy irányú keresztrepedések indul— számú párvonalas repedései mutat-

merlegesen a Büdöshegyböl EK nak ki. KocH Antal tanárnak I ják ezt

az

i

III.

A IV — Vlí.

irányt.

egyenesen délnek irányul

nevezhet.

Tehát

ÉK—DNy-i

s

mint

míg

ki,

a VIII.

f

r eped és

keresztrepedései között

északdéli törésvonalnak a típusa. Miként

és a

Pokolvölgy

a

a

a Pokolvölgytöl

nyugatra a Meg3'es-völgy nyílása körül szintén több mésztufa Tudjuk, hogy a Büdöshegy a

timsón és egyéb

nyugati

szulfátokon

míg egyes források vasokkert

lejtjén

az

mésztufát raknak

s

le.

kint a kénsavtartalmú források behatására gipszszé

ezeket

a jelenségeket

a

Pokolvölgy

táján és a Jajdon-patak fején

törésvonalak

nyugati

is

a

van.

is

tartalmaznak,

mésztufa helyenátváltozott.

részein,

megtaláljuk,

szintén

meghosszabbított közének

A

domb

timsós források

n.

ú.

szabad kénsavat

kívül

Büdöshegy közbees

Büdöshegy nyugati lejtjén

a

dombok sorakoznak, azonképen

vasokkeres és mésztufa

dél-

északról

Büdös — Pokolvölgyi feltörés

ENy — DK-i fvonulata

Hargitta

a

irányú

melll

repedések a Büdösbarlang

nyugat, majd délfelé sugároznak

Mind-

Megyes-patak

a

VII. és VIII. sz.

végs nyomain. így

a Megyes-

már Csernátony község határában szénsavas vasas forrás van, amely kissé sós is, s ez G m magas mésztufa dombot rakott le. A csernátonyi fürdtl keletnek még öt kisebb forrás van, rendkívül meszes, ersen lúgos savanyúvizzel. A széls keleti borvíz a patak nyílásához

Jajdon-patak és

Rákosi

közel,

épen a VII.

fején,

sz.

Demeter erdejében van.

tetejébl kitör forrás percenkint 30 8

a rendkívül meszes

kéreggel vonja be.

hágótól keletre

A

lev

víz a

törésvonal

A

7

liter

fszálakat

s

irányába esik

(51.

ábra)

méter magas mésztufa-kupac 1

1

C° savanyu

vizet szolgáltat,

faleveleket sárgás

szín mész-

forrás helyét az 51. ábrán, az 1195 méteres Torja-

völgyfejen,

vSaLianyúviz-forrdso jelzés mutatja.

Mindent összevetve azt látjuk, hogy a Pokolvölgy és nyugati környéke tükörképe a Büdös-hegy délnyugati lejtjének, azzal a különbséggel, hogy a Pokol-völgyben andezitnek már nyoma sincs és így távolabb esvén a Büdös-vulkán szélétl, ezen a tájon a vulkáni utóhatások is jóval gyengébbek és kisebb mérvek.

K

708

56. ábra.

A

PAPP KAROLY

futásfalvi

Pokohölgy

helyszínrajza.

A FUTÁSFALVI POKOLVOLGY KORNYÉKE HÁROMSZÉK VARMEGYEBEN.

III.

A

l»okoIvöl(jy forrásai és niofettái.

Feltorjától nyugatra

Torja-patak

709

mentén

lejtj hegyek

szelid

fölfelé.

A

Torja-patak

között

délrl

visz

az

út

a

Almás-patakot,

az

föl, s innét nyugatra mindjobban szkül Meredek keleti dülés, itt-ott csaknem függélyes kárpáti homokk padok emelkednek fölöttünk, s a mederben meglehets bviz patakot kell kerülgetnünk. A völgy azonban csakhamar kétfelé ágazik, a fág

északról a Fóris-patakot veszi

a völgy.

északnak

kissé

tart és

(=

Jajdon

kitágul, s a Torja-hágóra

ismét

•57.

ábra.

Az

I.

.Jajgató)-patiik nevet visel.

vezet út

A

völgy

oldalán marad.

a patak déli

szánni n. n. fforrás, a Pokolvölgy nyílásán.

A. szelid lejtj hegyoldalak között csakhamar tanyát érünk el: Mátis Géza ikafalvi földbirtokos székely tanyáját. A tanyától északnak tekintve elibünk tárul a Pokolvölgy fortyogóviz forrásaival és mofettáival. I.

Jódtartalmú lúgos sós viz forrás

n.

(u.

fforrás).

Mátis Géza tanyájától északkeletnek 35 méter távolságban, a legel és a rét szélén kisebbszer forrás bugyog fel. Mintegy öt négyszögméternyi területen van a bugyborékoló szénsavas víz forrásterülete, amelynek

közepén kút van ásva.

vény taltam,

A ±iO

cserfafoglalat keríti

l)e.

m A

mély kutat

1-20 ra

—

120

m

szel-

foglalatot kívül bedöngölve azt tapasz-

hogy a vízoszlop a cserfakávának egész

tetejéig

fölemelkedett,

:

710

I)^

tehát a rét szine fölé

meszes homokot rak

mentén

jól látszanak.

PAPI-

KAEOLY

magasan. A

viz

hmérsékletét 1907.

évi

C°-nak mértem. Az ersen bugyborékoló viz amelynek nyomai a kútból kiáramló vízfolyás

le,

Az

körül Bencze Gergely,

A

m

T^O

10'8

szeptember 24-én

kal.

;

I.

sz.

forrás képét az

Böhm Ferenc, Budai

fokút vizét Bencze

Gergely m.

k.

ábra mutatja, a kút

.ö7.

Ern

s Mátis Géza urakferdtanáesos, a Selmecbányái

m. k. bányászati és erdészeti fiskolán az erdészeti kémia tanára elemezte meg. Bencze tanár úr elemzésének eredményeit szíves engedélyével íme itt közlöm

—

—

Elemzési bizonyítvány. A Mátis Géza ikafalvi földbirtokos tulajdonában lev ásványos vizekrl. I. F ö f o r r á s (i v ó v í z). Fekszik a báromszékmegyei Futásfalva határában a Jajdon-patak és a Fortyogó (vagy Pokolvölgyj találkozásán a MÁTis-féle tanyai háztól 35 méternyire

EK

felé,

teljesen

tiszta

réti területen.

a)

AlKolórészei 1000

Pozitív alkotórészek. Kálium (K') Nátrium (Na'J Kalcium (Ca")_ _ Magnézium (Mg') _ Ferrum (Fe") _ ._ _ ..

AhO^\-Mn^O^

..

..^

ü-1217

.

....

_

fjr.

vizhen

Negatív alkotórészek.

A FUTÁSFALVI POKOLVÖLGY KÖRNYÉKE HÁROMSZÉK VÁRMEGYÉBEN.

2.

3.

Na

0-7726

Cl

1-1925

]

A'

U-0i)90

S0^

0-0114

I

=

1-9C51

Náti-iuiukloi-iil

711

.Va Cl

I

(

=

0-0-204 Káliumszulfát A'^

=

0-2890 Káliumhidrokarbonat

=

1-8552 Nátriumhidrokarbonát

NaHCO^

=

0-4050 Kalciumbikarbonat Ca

(HCOJ^

=

0-1557 Magnéziumbikarbonat

=

0-0083 Nátrinmbromid ISa Br

=

0-00291 Nátriumjodid

S0^

0-11-27

4. A'

I

CO3 U-OS67 HjCOg 0-0896 5.

Nu

0-50S0

CO3

0-6626

I

KHCO^

I

/fjCOg 0-6846 6.

Ca CO3

0-1000 ]

0-1 500

//JCO3O-I550 7.

I

Mg

0-0256

CO3

0-0640

I

|

//^jCOgO-Oeei 8.

I

iVrt

0-0018

Br

0-0065

Na

0-00045

/ H,

0-00246Í

I

9.

10. 11.

i

1

= 0-0403 = 0-7433

Si O3

CO.,

Kovasav

Mg (HCOJ^

Na J

H., Si

O3

Szabad karbondioxid CO^.

Összesen 5-49121

A

forrás hfoka: 10-566 C° Az elemzési adatok alapján

:

u forrás-víz fajsúlya:

1-00504.

forrás vize jódtartalmú lúgos

a

:

sós víz. Bencze

Kelt Selmecbányán 1909 május 1-én.

Gergely,

m.

k.

föerd-

tanácsos, fiskolai tanár.

II.

Sós forrás. A

Matis-féle

tanyától

KÉK- felé 20 méter

távol-

ságban, (lomboldal helyesebben egy terrasz keleti tövén, közvetetlenül a kárpáti

homokk

rétegeibl

sósforrás

DNy-i dülést mutatnak. Ez az

a

fakad.

hely,

ahol

A homokk a

Pokolvölgy északdéli

irányii antiklinálisa kissé ellaposodik, illetleg tengelye

A

rétegei 40°

DK

felé

fordul.

csaknem másfél százalék sót tartalmaz és némi petróleum szaga is van. Hmérsékletét 1907 szeptember 24én 11 C^-nak méi'tem. Elemzését Bencze Gergely m. k, föerdötanácsos úr forrás vize

ersen

szíves engedélyével

n.

sós iz,

itt

Rósforrás.

közlöm. Fekszik

a

háromszékmegyei Futásfalva határában a

Jajdon-patak és a Fortyogó (vagy Pokolvölgy) találkozásán, a MÁTis-féle tanyai háztól 20 méternyi távolságban

KEK

felé,

teljesen tiszta réti területen.

712

Dl

a)

PAPP KÁROLY

Alkotórészei 1000

Pozitív alkotórészek.

1.

Kálium (K') Nátrium (Na') Kalcium (Ca") Magnézium (Mg") Ferrum (Fe") _

„

:

Klór (CV)

6-4623

Jód

.„

._

_

_

.

...

Mg"

A

3.

4..

Fr

0-0747]

CO3

0-OSOO

A^

4-8756]

Cl

7-2645/

K

0-01921

SO^

0-02361

0-0812

Szénsav rCOg";

0-0195

Kénsav (SOJ

0-5241

1

Na

1-5867]

CO3

2-0866

Ca CO3

8.

Hidro-szénsav (HCO.J

2-9216

Kovasav (H^SÍOJ

0-2317

5-46% 92-45% 1-20% 0-32% ü-57%

Cl'

CO3" SO/'

,_

=

0-2374 Yashidrokarbonát Fc

=

12-1401 Nátriumklorid

(HCOj^

NaCl

=

00428 Kaliumszulfát h\SO^

=

1-6924 Káliumliidrokarbonát

=

5-8119 Nátriumhidrokarbonat .Ya/ZCOg

=

0-3288 Kalciumbikarbonát C«

0-1218

Mg

(HCOJ^

O-0195|

CO3

0-0487.

H^CO^

0-0504)

H^SiO^

= =

0-1186 Magnéziumbikarbonát 0-2317

Ko vasav HiSiO^

Összesen 20-6037

A

KHCO3

0-08121

//3CO3 0-1258) 7.

0-0236

10-1324

0-5072

H,_COs 2-1386) 6.

víz

7-2645

nyomok 2-8443

66111

A'

CO3 H^CO^ 5.

...

sósforrás alkotórészei sókká csoportosítva.

//2CO3 0-0827] 2.

.

,

sósforrás ekvivalens százalékai.

Fe"

1.

,

(J')

0-0747

A"

c)

Xegativ alkotórészek.

2.

20-6037 gr.

b) .\

Na' Ca"

vízben.

0-6803

7-3180

Összeg

fjr.

hmérséklete: 11C°; fajsúlya: 1-0194.

Mg (HCO^^

68-42% 31-41% 0-17%

V13

A FUTÁSFALVI POKOLVÖLGY KÖRNYÉKE HÁROMSZÉK VÁRMEGYEBEN.

Amint s

s

V

kitnik

az elemzési adatokliól

a

;

víz

ersen

vasas, lúgos

í z.

hegy

Végül megjegyzem,

mindakét ásványvizet a helyszínén sajátkez-

leg merítettem.

hó

Kelt Selmecbányán, 1909 május erdötanácsüs,

m.

a

k.

bányászati

l-én.

erdészeti

és

Bencze (Iergely m.

kir.

fö-

fiskolán az erdészeti kémia

tanára. III.

Szénsavas vasas viz

forrás.

A

.Jaj

don patak

és

Pokolvölgy találkozásán, a kanyargó csermelyek tukolatán a lápos

58. ábra.

A

futásfalvi

ségbl szénsavas

és

Pokolvölgy

vasas

déli

viz

forrás

—

felé

üti

fel

magát.

Ha

a Mátis-féle

tekintünk, azonnal szemünkbe

bugyborékoló forrás.

ötlik a réten I

rét-

nyilasának képe, Matis Géza tanyájával.

tanya eltt lev juhkarámtól észak

Az

a

számú,

III.

Géza birtokon fekv források

Mátis

jellege

általában lúgos sós viz, aránylag kevés szénsavval.

Ha színre

ezen forrásoktól észak

A

jutunk.

liükkerdövel

terraszszeren nyúlik

egy kis

vízér,

halad. Itt vel,

le

felé

haladunk, kissé emelkedettebb

a Pokolvölgybe.

azonban a patak

Magái-ól a terraszról

a terrasz keleti szélén

kezddik tulajdonképen

a Pokolvölgy,

is

Ku:l,jiii/.

XLII. köt. luli.

fakad

lev mélyedésben

ersen szénsavas

fortyogóival és gázömléseivel. Földtani

tér-

borított hegyoldal keleti lejtje ugyanis

47

vizei-

714

D!

PAPP KAROLY

'íJfÉÚÉ^.' 59. ábra.

A

IV —V.

Fortj-ogó

l'ürtlöjí

(IV

—V

forrás) képe, a futá-^f.ilvi Pokolvölgyben.

Fortyogó fürdk. A

Fortyogó

nev

völgyrészlet egyik

enis kanyarulaiában, a futásfalvi 40 gazda birtokán két nyilt

Aféle ('Székely fürdök» is

ezek,

amiként az

.")9.

tanúsítja. Négyszögletesen kiásott két gödröt látunk

foglalva.

A

víz egész a

káva széléig

méter. Messzirl hallatszik

már

ér,

s

a

fürd

van.

ábrán látha'ó fényképem

gödrök

itt,

cserfával be-

mélysége másfél

a víz bugyborekolása, s közeledve

mind

— A FUTÁSFALVI l'OKOI.VI.OY KÖRNYKKK HÁROMSZÉK VÁRMEGYÍBEN.

eisebbeii

715

gödrökbl kiáramló szénsav. Ha a vízbe beleereszke-

zúg a

dünk, eleinte egész testünk megrázkódik, s brünkön fájó szúrást érzünk. jiár perc múlva megszokjuk, s csakhamar kelle-

Azonban a csipós vizet mes bizsergés járja át

A

nem

A

erre kapjon.

a futásfalvi víztl

hogy

lesz

hogyha a

paraszt,

futás-

cserél a fejedelemmel sem. Ezért a

mérföldekrl ide gyalogol,

sajnálja a fáradságot és

is

pompásabb

és

fortyogó vízben felséges

mondja a székely

nem

megfürödhet,

borvízben

beteges ember

közepén

kies rét

érzés hatja át az embert. Azt falvi

Mind pompásabb

testünket.

n vízben való tartózkodás.

Fortyogó fürdk körül a völgy

homokk egészen fehér színt ölt, a réti fiiveket pedig lepi be. A szénsav egész sárrá mállasztja szét a homok-

oldalain a kárpáti

kénvirág

fi'hér

képzdnek.

követ, s ezért a réten lápok

A Fortyogó-fürdktl

északnak haladva, a VI. ponton, a rét szélén

amelybl szárazon ömlik

üreget látunk,

szúrós kénköves

ki a szénsav,

szaggal.

ponton mély repedés tnik föl, amelybl bzös szag kíséretében mérges gázok csapnak ki. Az 06. ábrabeli helyszínrajzon VII.,

A

VII.

IX. és X.

VIII.,

Sfbbek

azonban

meghaladja,

helyen

számmal

apró

10

repedések

jelzett

hosszabbak

és

— 15

gödröcskék

észak felé

Hosszuk

lesznek.

itt-ott

mind szélelü métert

a

is

nem igen sz'^lesebbek. A legtöbb tnik elibüuk. de h\ a gödröcskék

cm-nél

sorozata

ügy egész világosan feltnnek a föld\'A^ iiányúak. hasadékok. A Fortyogó fürdtói délre a hasadókok l^^ míg a fürdtl északnak 11"^ 33^ irányban sorakoznak a repedések. A gázömlések a 6. ábralieli térkép szélén túl, a X. repedéstl még messze észak felé folytatódnak, mintegy 500 méternyire. A ^'3^ és l^ között váltakozó hasadékok az egész Pokolvölgy hosszában megvannak, északi völgyfejón ers szénsavas forrás jelzi a gázömlés végét. s árkot húzunk,

iiányában ásóval

—

A

958. tetre

ban

vezet emelkedésen a gázömlés

hegyhát

a

jelentkezik a gáz

A

gázt

amely

azután

ismét

folyik

a

ontó

a

ilyenkor

talajvíz

ví.

n.

gz l

megvan

a

a

áramlik

szénsav

doml)

keletkezik.

a

rét

a

támad.

szélén

Ha

gázfürd. A

ki.

ágában ismét

szi idben tnnek mélyen áll. Azt a kevés gáz idnkint kiszórja, s

ahol a hasadék fölött a patak

Ott,

állandóan

vizet

Ahol

halad,

forrásban tartja,

ellenben

ott a

a

repedés

a

s

itt

meder

száraz gázömlés,

az

a száraz ömléses repedésben gödröt ásunk,

szívbajos és köszvényes székely paraszt gyak-

ran készít magának ilyen gázl'ürdöt.

úgy

alatt is

repedésekbe gylik, a

a

szárazon

kiáramló vagy

megsznik, azon-

nyugati

különösen a száraz,

repedések

savanyú viz foirás oldalán,

teljesen

Fóris-patak

a

nyoma.

amikor

élesen,

fel

vizet,

lejtjén,

északi

érezzük, miutlia me'eg

Ha

az ilyen

vízbe léptünk

gz l be

beleállunk,

volna; a szénsavgáz ugyanis 47*

K

716

PAPP KÁROLY

A

ameddig a gödör gáza ellejii Pokolvölgy gázait Bencze Gergely tanár vizsgálatai szermt

fkép széiimv

alkotja, kevés oxigén- és nitrogén- és csekély kénhidrogén-

testünket

a testrészt.

magasságig

olyan

egész

hevíti,

tartalommal.

idben

Száraz, tiszta

nélkül kereshetjük

veszély

fel

a Pokolvölgy

motettáit. Azonban ess idben veszedelmes az iitjárás. Mintha egy kialudt vulkán fenekén járnánk. Különösen idváltozáskor az egész völgy

vitriolszagú gázzal telik is

gáz vonja be.

Úgy

meg,

s

az északi

mintha

látjuk,

részeken a források felszinét

a források

gzölögnének,

s

mintha

repedésekbl füst csapna föl. A hasadékok fölött átrepül madarak ilyenkor megszédülve buknak le a völgybe, s élettelenül fenekén. Az északi völgyrészletben egér, vagy el a hasadékok terülne a gödrökbl

és

li

vakondok egyáltalán nem tanyázik, csak egyes bogárfajok képesek itt élni. Ezek a bogarak a mofetták közelében is vigan maszkálnak, azonban jaj annak, amelyik a hasadékba esik! Az egyik nagy repedéslien sok döglött bogarat láttunk egy veréb hullája körül.

A

repedések

kéreg vonja be, s a Csak néhány moh- és zuzmó-félét látunk botanikusoknak tanulmányozni. A völgye sárgás

galagonyatörpe

A

Pokol-völgy flórája sajátságos képet nyújt.

s

díszlik,

alattuk

amiket

itt,

szélén,

bizonyos

rét füveit

egyáltalán nincs f.

a

érdemes lenne a domboldalakon a

gályáit látjuk s a fák közül csak a

csipkebokor csenevész

nyírfa

mentén

pázsit

alig

van,

csak

s

itt-ott

látunk

tenyérnyi területen kénsárga gyepet.

IV.

A

Boíloki-hefjyséíj

Vessünk egy

A

ásványos vizeirl.

pillantást ezután a Bodoki- hegység ásványos vizeire.

Bodoki hegynyúlványnak északi

és

nyugati peremén számos ásványvíz

fakad, amelyek nagyon hasonló jellegek.

A

— külö— a soro-

teljesség kedvéért

nösen minthogy azonos geológiai viszonyok között vannak zatba veszem az Olt nyugati partján fakadó málnási forrásokat ily

módon

kiegészített

fforrások

elemzéseit

a

is,

s

az

táblázatban

mellékelt

összeállítva közlöm.

A

táblázatban a következ ásványos vizeket csoportosítom

futásfalvi fforrást és sósforrást; III.

V. a bodoki

Vilma-

Siculia-forrást,

s

és

:

L,

II.

a

a bálványosfüredi sósforrást; IV.,

Matild forrást;

VI.,

VII. a

málnási

Mária- és

végül VIII. a mikóújfalusi Hunnia-forrást. Mindezek a

források az 1:75,000 rovatbeli és a 22. öv

mérték XXXIV.

máshoz közel helyezkednek

el.

katonai térkép 21. öv rovatbeli lapjaínak

XXXIII— XXXIV.

határos

részein, egy-

A FUTÁSFALVI PuKOLVlLGY KORNYÉKE HÁROMSZÉK VARMEGYEBEN.

717

718

U!

A futásfalvi Pokol völgy fforrása,

I.

Gergely elemzése

A futásfalvi

II.

Bencze Gergely elemzése ó

s

v

Pokol völgy szerint,

tartalmaz,

alkotórészt

szilárd

gramm

szilárd

lúgos, sós savanyúvíz.

jellege

s

amiként Bencze

egy kilogramm vízben 5'49

tanúsítja,

alkotórészt tartalmaz,

s

PAPP KÁRoi.y

sósforrása,

ugyancsak

egy kilogramm vízben 20'6ü

vastartalmú

jellege

s

gramm

lúgos

z.

í

—

lettel,

Mindakét forrás hidegvíz, 10 11 C° között váltakozó hmérséktehát a vidék szi közepes hmérsékletének megfelel tempeialu-

rával,

számos

összetételük a környék

s

A szomszédos

mi:tatja.

körülbelül 710

m

két

tengerfölötti

ásványos vizének két ftijiusát

B od

a

forrás

o k i-h

A bálványosfüredi Sósforrás,

III.

KATALiN-f o rr ás néven

is

s

sziveben,

amelyet Fjdelis-, vagy

emlegetnek, a torjai Büdösbarlang alatt

fürdötelepen van, mintegy 9iO

1890-ben elemezte,

egy s ég

magasságban fakad.

m

t.

lev

magasságban. Vizét Ludwig E.

f.

G"

vizsgálatai szerint a 11

hmérséklet

víz

dr.

egy

gramm szilárd alkotórészt tartalmaz. Jellege: földes lúgos, ersen sós savanyúvíz. IV. A Bodoki-hegység nyugati peremén van a bodoki ^'JLMA10"38

litere

f

orr ás,

ban.

A

Oltba szakadó

a/,

meglehets

szénsav,

s

Rudolf

dr.

híg

Süt-patak

ezért igen kellemes

üdít

egyetemi

kolozsvári

fején,

ásványvízben aránylag ital.

A az

tanár,

m

t.

erdélyrészi

magasság-

f.

sok

Vilma-forrás

a

szabad-

vizét

Fabinyi

m.

kir.

állami

s a C° hmérséklet kilogrammjában 4"8ü gramm ásványos alkotórészt talált. Jellege:

11-á

vegykisérleti állomás igazgatója elemezte, víz egy

631

nagyon

földes, lúgos savanyúvíz. V. Ugyancsak a Bodokí-havas alján, az Oltba szakadó Borvízpatak mellett vannak a híres bodoki b o r v í z-f o r r á s o k, amelyeket Hankó Vilmos dr.* budapesti állami föreáliskolai igazgató már több ízben megelemzett. Az ivó borkút vizét újabb idben rendszeresen foglalták és Matild-forrás néven ismerik az ásványvíz piacon. Hankó Vilmos újabb elemzése ványos

alkotórész

szerint'-

van,

és

a víz

jellege:

egy hterében

10'ü(j

lúgos savanyúvíz.

gramm

magas nátriumhidrokarbonát tartalma a bodoki Matild- forrást igen tékes alkális savanyúvízzé avatja. A forrás hmérséklete 12 C. VI VU. Málnás község határában, azonban már az

—

1

Hankó Vilmos

Kolozsvár, 1892 -

;

:

Az

erdélyrészi

fürdk

és

ér-

Ölt

ásványvizek leírása, képekkel,

a -29—31. oldalakon.

Papp Samu

és fürdhelyei.

ilr.

ás-

Aránylag

dr.

—

Budapest,

158—159. oldalakon.

Hankó Vilmos dr. A Magyar Birodalom ásványvizei a Magyar Balneológiai Egyesület kiadványa a :

1907,

;

719

A FUTÁSFALVI rüKOLVÜL(;Y KÖP.NYKKK UÁIiOMSZIÍK VÁRMEGYÉUF.N.

vnn

nyugiiti pnrtjiin Málniis-fiinliin

a

m.

(")4')

ni

1

;'i

n á

s

teniíerfölötti

iimelyek gazdag szénsavas vizeket

szénsavömlések

találkoznak

is

Mária-

i

SicuLu-f o rr

A

n s.

mafírtssH^han) jszámos forrás

szolgáltatnak,

e li-lyt

itt,

és

kies

fakad,

természetes

azonkíviil

azonban csak a két lres forrást

A ]\lARiA-forrás Hankó Viljios elemzése 14"70 gramm szilárd alkotórészt tartalmaz, ben A fürdhöz közel (iSö m vidéken normális 11 C említjük.

.

szerint s

egy

liter víz-

hmérséklete az

e

tengerfölötti térszínen,

méter mély fúrásból tör ki a SicuuA-fo r r ás, amely Nüricsák József dr. elemzése szerint egy kilogramm vízben 18-37 gramm ásvá156

nyos alkotórészt tartalmaz. A mélységbeli víz hfoka 16 C, s mennyisége órankint 2500 liter. Az öt légköri nyomású szénsav kezdetben SÍ méter magasra süvítö

is

gyárban

fellökte

az

artézi

cseppfolyóssá

savanyúvizek

vizet.

Mindaket

srsitik.

csoportjába tartozik

A kiöml

és

gázt

a

szénsav-

forrás

a

lúgos

nátriumhidrokarbonát, vala-

mint konyhasótartalmuknál fogva hazánk elsrend gyógyitóvizei. A málnási Siculia-forrás hazánk egyik legérdekesebb artézi forrása. Fúrásának történetét Nuricsán Józskf dr. részletesen ismertette 1901-ben.' Leírásából közlöm a következ részleteket: Herepev Károly fürdigazgató felkérésére 1895-ben Nuricsán tanár széndioxid-gázra kutatásokat végzett,

fürdtl nyugatra es

a Málnás

s

e célra

legalkalmasabb

fennsíkot találta.

A

6:^5

m

helynek

tengerfölötti

magasságú térszínen mintegy 7 holdnyi tisztás terület van, amelynek gödreibl szénsav áramlott ki, 97% széndioxid gáztartalommal. A legersebb gázömlés helyén a fúrást 1897 augusztus végén kezdték fás

Gyz

fmérnök

fúró a kárpáti

felügyelete alatt.

homokk kemény

A munka

lassan

meg Gyár-

haladt,

padjait csak nehezen véste át,

rétegekkel \áltakozó közetet teljesen

meg

kellett

s

mert a a palás

rölnie, hogy az öblít

A vastagabb s tömörebb homokkben azonban a munka gyorsabban haladt, mert itt gyémántkorouggal fúrhattak. m mélységben volt az els erösebb gázömlés, majd a 48, 72, A 75, 105 és 130 méternyi mélységekbl igen ers szénsavgáz tört el, amely NuEicsÁN tanár szerint csaknem egészen tiszta (99*84 %) széndioxid gáz amelybl volt. A 140 m mélységben víztartalmú rétegre bukkantak, mind ersebben tört el a gáz; a 143 m-ben ez az ers ömlés a fúrást nagyon megnehezítette, s a 15G méter mélységig a fúró csak idközönkínt dolgozhatott, míglen ebben a mélységben 1898 szeptember havában

víz az anyagot kimoshassa.

M

a fúrást beszüntették.

nyomású

A

lO centiméter

gáz idnkint 10

—

átmérj csbl

30 méter magasra

lökte

fel

a 3

—5

vizet.

légköri

A

viz-

* Nuricsán József dr. A máluásfürdöi szénsavgyár. Különlenyomat a Természettudományi Közlöny It/'Ol. évi XXXIII. kötetének 387. füzetébl, Budapest, 19Ü1, 1 7. oldal, a fúrótorony képével. :

—

;

K

7áO

PAPP KÁROLY

naponként többször ismétldött és a nyílásra csavart ujjnyi vastagságú csövön a víz szökésének megszakadásakor a gázkiömlés olyan ers volt, hogy a színtelen széndioxid A kellemes iz gáz a nagy nyomástól sötétkék színben ragyogott. savanyúvíz kezdetben :-!4 méter magasságra is felszökött s ezt a bámulatos tüneményt örökíti meg a (iO. ábrán látható festmény. kitörés 1898 szeptember havától kezdve

Az amelyek

artézi kút

oldalain

144

m

27

méteren

mélységig ers falú vascsövekkel van kibélelve, alul

bö

hogy

lyukak vannak,

1

100

lev

gáz-

a

tartalmú rétegekbl a széndioxid gáz szabadon juthasson be a A kút fölött kazánlemezbl készült gázgyüjtö van, amelybl

kútba.

gáz

a

m

hosszú vascsvezetéken a málnásfürdi vasúti állomás mellett srít- gyárba folyik le. A gyár srít gépeit 25 lóers lokomotív

hajtja

s

Hazánk ezen szénsavsrít

meg.

egyszerre két acéledényt tölt

gyára naponkint 700 kgrm folyós szénsavat srít. A fúiásból feltör vizet pedig a kazán alsó

csövön

át

a

kút

lev palackozóházba

közelében

kivezet

részébl

vezetik

málnási

és

«Siculia gyógyító viz" néven hozzák forgalomba.

Ugyancsak az Olt mentén van a mikóujfalusi Hunniaorr ás, amely Hankó Vilmos dr. budapesti föreáliskulai igazgatónak VIII.

f

giamm

lúgos, fajtája. A Hunnia-forrás vizében körülbelül négyszer annyi a konyhasó és kétszer annyi a nátriumhidrokarbonát tartalom, mint a gleichenbergiben továbbá háromszor annyi a konyhasó és hatszor annyi a nátiiumhidrokarbonát, mint a seltersiben. Hozzávéve dús magneziumhidrokarbonát és ers szénsavtartalmát, a m ik ó-új falusi HuNNiA-f o r r ás egyik elemzése szerint 19'67

savanyú vizeknek

sós

szilárd alkotórészt tartalmaz, s a

egyik

legtipusosabb

legértékesebb ásványvize hazánknak.

Ha végül egy pillanatra hegységre, amelynek alján savas forrásai, a

vajnafalvi

a G e 1 e n c e-K o v á s z n a Pokolsar örvényl szén-

áttekintünk

i

a kovásznai

sósfürdk ásrányvizei

és

természetes

gáz-

sorakoznak, úgy képet nyertünk azokról a forrásokról, amelyek a Bodoki-hegységet északról, nyugatról és keletrl övezik. Csaknem az összes források lúgos és sós savanyúvizet szolgál-

ömlései mesés gazdagságban

tatnak és kivétel nélkül a kárpáti

mokk

tektonikus eredet

homokkbl

fakadnak.

A

kárpáti ho-

hasadékaiból, az antiklinálisok tengelyén,

il-

letleg a vetdések és törések mentén, a mélységbl szénsavas s egyéb amiket a talajvíz elnyel, s a homokk ré-

tartalmú gázok törnek el,

tegeiben csörgedez víz ilymódon ásványvízzé alakul. Ezt bizonyítja a között ingadozik, s körülbelül 11 források hfoka, amely átlag 10

—

C

a tenger szintájára redukált izotermát jelzi let

;

az évi közepes

a valóságban ezen a vidéken 7 C° körül van.

Y-z

források e szerint

A

hmérsék-

felsorolt

nem valami nagyobb mélységbl

ásványos

erednek, mert

A FUTÁSFALVI I'ÜKOLVÖUiV KÜKNYEKE HÁROMSZÉK VARMEGYÉBEN.

GO. álira.

A máhuisi

Siculia

artézi-forrás

Háromszékvánrtcg, Oo.J

721

)ii.

t.

/'.

magassághan.

A

15G

méter mélységbl ered lúgos sósvizet a fúrásból kitör szénsav az 1898. évben idközönkint 34 méter magasságra szórta. (Dr.

ToBORFFY Géza festméuve

után.)

7á2

PAPP K.U.oLY

u;

hmérsékletük aiánylag igen alacsony. Csupán a mélységbeli eredet Siciilia-íon-ás mutat magasabb hmérsékletet, t. i. a 156 m mélységnek megfelelen 1(1 C^ hfokot.

málnási

A lejtin

Bodoki-hegység gyógyító vizei összegyülemlett

ritka ásványos

amiket

talajvizek,

a

kárpáti

homokk erds

mélységbl feltör gázok

a

töltenek meg. Ezek a mofetták kétségtelenül

anyagukkal

szerves összefüggésben

tehát

vannak

vulkáni

a Hai-gitta

pannoniai-pontusi idkben indult meg,

s

amely a

kitörésével,

idk

a levantei

közepéig tar-

Az andezit vulkánok megsznésével az utóhatások léptek eltérbe, amelyek a Büdös-hegy, Pokolvölgy s a Pokolsár mofettáiban még ma

tott.

is

mködnek. Ezeknek

élénken

poszlvulkánikus

a

erknek köszönjük

tehát a futásfalvi Pokolvölgy gyógyító hatásií vizeit és gázfürdit a Bo-

doki-hegység szivében.

V.

A

fulásfalvi

Pokolvölyy jövje.

Ezekben megismertük a Pokolvölgyet s környéket, amely a nagytermészeti tüneményeknek egész sorozatát mutatja. Ha most már azt kérdezné valaki, hogy mit lehetne a Pokolvölgyben létesíteni, erre feleletem az, hogy egyrészt fürdtelepet gyógyító viz

szer

forrásokkal völgy nyilasán

s

másrészt szénsavsritö- telepet. A

lev

források, amiket

kezdetleges foglalás mellett

is

Pokol-

Bencze Gergely tanár elemzett, a

olyan értékes

tulajdonságokat mutatnak,

hogy ezek hazánk ásványvizeinek gazdag sorozatában is számot tesznek. Ez a két forrás azonban csak mintegy izlelit azokból a kitn ásványos vizekbl, amelyek a Fortyogóban, továbbá a Megyes-árok torkolata a

táján,

A

Jajdon-völgyben,

szelektl védett,

már

kies

Csernátony

jöv

a

erdeinek rengeteg

üdültelepnek

szinte a természet is

gyobb

—

völgyet

jelölte

határában

fakadnak.

—

erdség közepében ki. De talán még na-

vár egykoion a Pokolvölgyre a szénsavsriiö gyárijíar terén.

még

szakemberek

hogy a szénsav s lehtve csej)pfolyóssá srsödik. 8 ime mainapság a szénsavgyártás virágzó iparrá fejldött. Németországban a Thringiai Félszázaddal ezeltt

csak

a

tudták,

ersen összenyomva

erdk

táján és AVesztfáliában ligyszólván lépten

nyomon

füstölög egy-egy

szénsavgyár keménye. Az Eifel krátertavai, maar-ei és motettái át

meg

savat.

átfurkálva ontják a

Ha

150—350 méter mélység kutakból

a szén-

fölemlítem még, hogy egyedül a thringiai Sondra 197 méter

mély fúrásából

óránkínt

mintegy 500,000

kilogramm

ömlik

ki,

ságát,

amelyek folytán a folyós szénsavgyártás terén

az

ma már

ezzel jeleztem ezen vidék szénsavat

els helyen

áll.

ontó

széndioxid gáz

fúrásainak

ma

gazdag-

Németország

A FUTÁSFALVI POKOLVÖLGY KÖRNYÉKE HÁROMSZÉK VÁRMEGYÉBEN.

Hazánkban

néhány

eddigelé csak

723

ilyen szénsavsritö gyár van. de

nem messze az id, amikor a Székelyföld is megmozdul, hogy lépten-nyomon mutatkozó szénsavas ömléseit rendszeresen felkutassa és

talán

értékesítse.

Ilyen célra

néhány

mintegy kínálkozik a

nemcsak

mély fúrással

mennyiség

szénsavgázt

is

kilométer hosszúságú részlet

pompás

lehetne az,

a

Pokolvölgy, amelyben

futásfalvi

gyógyitóvizeket,

napszínre

amelyben

hozni.

szénsav

a

tetemes

de

Csaknem egy

részint

szárazon,

amely antiklinális érne el. eredményt 200 is méteres fúrás 300 esetleg már völgyületben ez az, hogy akadálya van, s Sajnos, eme szép terveknek egy nagy

részint

sósvízzel

és

a

talajvizeken

át

felbugyog

s

—

a Pokolvölgy a Bodoki-hegység legelrejtettebb zugában, a kézdivásárhelyi De talán ez a 22 kilométeres távolság

vasúttól 22 kilométernyire van.

még nem olyan nagy akadály, hogy kell tani. Meg vagyok gyzdve, hogy egy kis futásfalvi Pokolvölgy ben

kitn

tökével

ne lehetne hárímerészséggel a

el

vállalkozási

ásványos vizeket és gazdag szénsavkutakat

lehetne feltárni.

Tanulmányom

befejezésével mély köszönetet

egyetemi tanár urnák, a

SzoNTAGH Tamás

dr.

m.

kir.

földtani

királyi tanácsos

urnák,

mondok Lóczy Lajos

intézet

a

m.

aügazgatójának és Kissáemási Mály Sándor m.

dr.

igazgatójának, Icílói kir.

kir.

földtani

intézet

pénzügyminiszteri

bányák fnökének, akiknek szívességébl az 1906. és lí)07. években az Erdélyi Medencét tanulmányozhattam, és akiknek köszönhetem azt is, hogy szaktársaimmal együtt Háromszék vármegyének emez érdekes részletét megtekinthettem. Budapesten, l'.lll június hónap 1-én. Papp Kákoly dr. tanácsos urnák, a magyar állami

m.

kir.

osztálygeológus.

ÜJ ALAKOK A PIRITEN ES AZ EDDIG ISMERT ÖSSZES ALAKJAI.

—

A

61. ábrával.

Irta ZiMÁNYl

—

KÁROLY

dr.

Ujabban a dogmácskai Vinere Maré bányából* származó következ alakokat állapítottam meg, amelyek közül az ujakat *-gal

¥ {944}

piriten

a

jelöltem.

:

:

:

UJ ALAKOK A PIRITEN ES AZ EDDIG ISMEBT ÖSSZES ALAKJAI.

Ez egy fényes o{lll}, s

É>{210}

kristálykának 5

lapii

{321} nagyok, mig az elsnek

A

— 3 mm,

nagyságii töredéke volt, amelyen

körülbelül egyensúlyban fejlettek ki;

a {100}

és

725

lapjiii

következ három kristályka

az uralkodó alak után e {210} és

>t

{211} és

finoman rostosak az utóbbié simák voltak. (3

—5

mm.)

oktaéderes jelleg,

szintén

{421} lapjaik legnagyobbak és ezek mellett

t

n{211}, s{321} és a {100} még jól kifejlettek; a többi alak alárendelt. o{lll}, e{210}, <{421}, « {211}, s {321}, rt{100}, (u {522}, /){221}, *{11.

/ír{850},

G.

o{lll},

p{211},

* {95F)}, {741}, * {766}.

6}.

ÍÍ421).

--{210},

{570}, {722}.

<7'{67()}

o{lll}, ^{210}, .¥{432}, {570},

Nem lépnek

fel

Az

« ÍIOO},

f{421},

{670},

(t'

(í{100},

^ {944},

A"

/({211},

*{ll.

6.

a {211},

fü

;í{411,

{522},

*{76Ö}.

w {522},

p {221},

s

{321}.

{411}, {722}, *{766}, *{563}.

számítva a bizonytalan alakokat és azokat, amelyek csak mint rostok a

nagyobb lapokon a dognácskai piríten eddig 53 alakot ismerünk. meghatározására a következ hajlásokat mértem.

új alakok

Mérés (11.

6.

6 .):(1UU)

(955): (100)

:

20 37

(100)

16

42

:(111)= 14 55 :

:

-- 37*^43'

16 23

= 50 :(111) = 4 (563): (021) = 36

(766)

n

= 37< '30'

= 38

:(111)=

A

{a21},

s

6},

= 44 (121) = 46

-

50 38 4

24

36 47 14 58

53

(252)

55

már ismert {483} és {463} negativ dyaskidodekaéderok ugyancsak egyszerüjelü alakokkal tautozonalisak. ' A {483}, {463} és {563}-hoz tartozó negativ pentagendodekaéderek t. i. e'{120}, í/' {230} és v' {560}, nemkülönben &' {340} ismeretesek a piríten, de a megfelel positiv dyakisdodekaédedognácskai piríten

A három

rek közül csupán {643}. ^ az övhez tartozik,

úgymint

{563} pedig [021 szésében fekszenek

és

:

lOU

{483}

= 0l3]

negativ alak küzül kett-kett ugyanahhoz és

{463} a [403:010

= 304]

övhöz,

övhöz; lapjaik pedig a következ

(483) [021:210]. [001:120] és [010:403]

{463} övek met-

övekben

(463) [021:100], [111;02T] és [001:230] övekben (563) [021:100],

[111:214] és [001:560] övekben.

Hazánknak legtöbb lapú

piritjein az ismert alakok

__„__„. _______

Dognácska 53 Ötösbánya 48 Porkura _.„.____„„44 Bélabánya 33

száma a következ

— 7ÜÖ

d;

A

zimanyi karoly

alakjainak els teljes felsorolását Struever (42) els észlelök megjelölésével és az eredeti munkák idézésével. Késbb Helmhacker (19), Goldschmidt,^ Dana* és Hintze * közöltek teljes összeállításokat az alakokról. Azonban ezekbl a jegyzékekbl is az egyik vagy a másik alak kimaradt így Dana nem vette fel a Nordensk-

ismert

pirít összes

munkájában

'

az

találjuk

;

JöLD-töl (32) elször észlelt (4-9)

9Í

említett ikositetraédert {744}.

dyakisdodekaédert

és a ZEPHAKOVicH-tl Egyes alakokat a szerzk mint bizon>-tala-

{962}

nokat, vagy vicinálisokat részint elhagytak egészen, részint csak megemlítettek.^

Legújabban WmTLOCK " pótlásokat adott, amelyben azonban Schallek (41) munkáját már nem vette fel; ebbl a pótjegyzékbl elmaradt a TBAVis-töl (45) megfigyelt {542} tévedésbl kerülhetett az új alakok közé a porkurai piriten ;

GoLDSCHMiDT-tl

már régebben

és PaiLipp-töl

ismert

s

{321}

megfigyelt 2"

és

a-

{213} és

{325},

ugyanis a

ezek

dyakisdodekaéderek,

{532}

alak

új

csak

r{521}.

nagy

Hintze

kézikönyvének,

ról

van

Hogy

szó.

az

st Wihtlock

meg, amelyekben a

óta több dolgozat jelent

újabb

megjelenése

alakjairól és kombinációi-

mennyire megszaporodott

vizsgálatokkal

alakjainak száma, azt a következ

lajstromának

pirit új

táblázatból

láthatjuk

a

pirit

számuk a múlt év

;

végéig csaknem elérte a kétszázat.

A szerz

Év

neve

Struever

Helmhacker GoLDSCHMmi Dana goldschmidt Hintze szerz Megjegyzem, hogy Goldschmidt ((Winkeltabelle»-iben buch))-jában a nélkül az

alakokat

positiv és negatív

alakok

gyakoriságára,

jellegz

nem

és

választották

voltukra

vagy

Hintze

wHand-

külön.

Tekintet

kifejldésére

lapjaik

amelyek az említett összeállításokban is megtalálhatók. ámbár egyeseket az els megfigyeljük kérdésesnek tekintett; de az újabb munkákból nincsenek benn azok az alakok, amelj'ek ugyan újak volnának, de a szerzk már eredetileg a vicinális, vagy kérdéses alakokhoz számítottak felvettem mindazokat,

'

A szerzk

után a zárójelben

nevei

lev számok

a dolgozat

végén

idézett

irodalom sorszámai. 1.

V. Goldschmidt.

Index der Krystallfonnen

és Krystallograph. Winkeltabellen. Berlin, 1897.

etc.

Berlin,

275—279.

IS'.tU.

2.

503

h08.

1.

" J. D. Dana. The System of Miueralor;y. Sixth cdition, liy Ed. S. Dana New-York, 189á. 84. 1. * C. Hintze: Handbuch dcr Mineralogie. Leipzig, 1904. 1. 715—716. 1. ° V. ö. HELMHACKER-nél (19) a 22. lapon a jegyzetben és Goldschmidt

«Index»-ébeu 2. * H. P.

50(i.

1.

Wihtlock Mines Qnarterly. Novemb. :

A

List

of

1910. Vol.

new Crystal Forms of Miuerals. School XXXII. No. 1. 71—72. 1.

of

;

UJ ALAKOK A PIEITEN ÉS AZ KDDIG ISMERT ÖSSZES ALAKJAI. ilyenok

{áü.15.9},

jil.

sem

nem

a

stb.

porkurai.

ötösbányai

a

és

piriten.

{:22U.4U 14-3} (31)

{10.6 3}

Nemkülönben kiba^ytam a sorozatból {láU." ii.l3) = magasindex és komplikáltjelü dyakisdodekaédert amelyet Mügge

dogmiu'skai

sek

{765},

727

Azokat

biztosnak.

tartott

az

alakokat,

amelyeket

akár a méré-

megbízhatósága, akár a kevésbbé egyszer indexek miatt elször

teljes

kérdésesek voltak, ha késbbi megfigyelk szintén találták és jobban mérhették

nem

jelöltem

jellel;

'?

pl.

így

Wackernagel

pentagcndodakaédert

{10.7.0.}

kérdésesnek vette, de Feanzenaü (11) a bélabányai pin'teu jól mérhette, vagy y {433} ikrositetraédert, amelyet Zephakovich (49) a löUingi, késbb (4-7)

Helmhacker

a waldensteini és

(19)

Madritz

dyakisdodekaédert

{987}

már

LiFFA (26)

Ha majd korisága

(27)

(23)

is talált

említi,

biztosat

de

az egyes alakok külön-külön lapjaik fejlettsége, fellépésük gya-

övviszonyok

beható

tekintetbevételével

vagy pedig kérdésesek

figyelmen kívül hagynunk azt sem,

vizsgálat alá

kritikai

nem jellegzk, közé fog kerülni. Azonban nem szabad hogy vannak alakok, amelyek nem épen

kerülnek, kétség kívül több ki fog maradni vicinálisak

egy new-jersey piriten

mint még nem

mérésekbl meghatározhatta.

jó

az

és

Kraus

a sorozatból

és

a

egyszer jelek, de már nagyobb lapokkal, vagy több lelethelyrl is megfigyelték. Ilyenek például {17. 14.0} a porkurai pyritou nagy, jól tükröz lappal, (£"{12.5.0}

Porkuráról és

a

Fojnicáról:

pyriten

nem épen

V

ritka

{1(1.6.1}

dyakisdodokaédert legújabban a caravacai (Murcia) kristályokon, mint uralkodó

meg Arévalo.

alakot figyelte

'

Az alakok betjelzése ugyanaz, mint Dana todik kiadásában, Csak B' {450} negatív

«

System

of Mineralogy»

ha-

pentagondodekaédernél használtam a

megfelel bett /' helyett. Az újabb alakokat úgy jelöltem mint az els megfigyel, vagy pedig egy késbbi szerz. {521} dyakisdodokaédornél a bett elhagytam, mivel ugyanazt mér Dana ^'{750) alaknál, pozitív alaknak

használta. A negatív alakok indexei

mögé

illet alakot pozitív állásban

megfigyelték a pyriten.

is

tett

jellel

-f

feltüntettem

azt.

Minden alaknál az els megfigyelt és amennyiben lehetett megadtam, aminél a régibb munkákat, elssorban STnUEVER-ét

hattam. tellel

és

is

Hogy

a jegyzék lehetleg teljes és

az eredeti

munkákból vettem

meglehetsen

át

tévedésmentes

a

hogy az

lelethelyet

jól használ-

legyen, kevés kivé-

adatokat, A nagy ha kevésbbé elterhibák és hiányok ily

vagy ellenriztem az

szétszórt pirit-irodalom mellett, különösen

jedt és nehezebben hozzáférhet folyóiratokról van

összeálhtásoknál

csaknem

ismert alak mint

új,

szó.

hogy némely már mint ismeretes szerepe], vagy

Megtörténik,

elkerülhetlenek.

vagy fordítva a tényleg

új,

egyáltalában nincsenek mint olyak feltüntetve.

Tbavis

(45)

az

figyelte

meg.

Az {544} * í)'.l

— 101

és {443} triakisoktaédereket. mint új alakokat elst már Boéeis (2), az utóblii pedig Lacroix (24)

{554}

csillaggal jelölte, holott az

Boletin 1.

ikosi tetraédert Liffa (26) újnak vette, de

de

la

Beal

Socied.

espan.

de

Histor.

Madkitz

uatural.

(27)

ugyan-

Febrero,

I'Jll.

m

728

már

ezt az alakot

ziuÁXYi károly

megfigyelte, csakhogy a 359-ik lapon az alakok sorozatából

kimaradt, a 361-ik lapon azonban megemlíti, hogy nagy és jófényu lapjai egy

oktansában

kristály két

egyeznek

{544} alakot

egyáltalában

(25),

nagyon

is

1.)

jól

'

megfigyelte.

is

dyakisdodokaédert szintén Mauritz

{543}

kurai piritrl. ugyaninnen piriten

(367

A szerz dolgozatának német szövegében az nem említi. Nem sokkal késbb Lewis ugyanazt

az ikositeti'aédert a binnenthali piriten

G

mérések

kifejlettek, a közölt

számított hajlásokkal.

a

találta.

késbb Rosickt

A megfelel

(39)

negatív alak

elször a por-

(27) említi

P.\nichi (33) pedig az elbai

is,

már régebben

G' {453}

ismeretes

(42).

Spanish Peaksrl

származó szép és soklapú piriteket Schaller

(Color.)

mind

(41) írta le; a megfigyelt alakok

levélben

amint

pozitívek,

ezt

más sorrendben

csakhogy az indexeket

közölte,

is

közül újak {740} és {431}, ezeknek eddig csak megfelel

szerz velem

a

adta.

Az alakok

negatívjait ismertük

a ealaverasi is new almadeni (21) illetleg a waldensteini Ilii) piritrl. Jól mérhet, keskeny lapokkal figyelte meg Schallee {10 1.0} alakot is, amely

mint kérdéses az ötösbányai is

Gilpin Caoutyi (23) és egy boszniai piriten ^

(51),

megtalálható. {8" 6} dyakisdodokaédert

azonban Teavis

(45)

már

mint kérdésest,

Panichi (33)

meg

említi,

:

hexaéder

„...___„„_

rhombdodokaéder oktaéder

,„

.._

triakisoktaéder ikositetraéder

_.

1 1

.,,,

.„.„__

1

_ _

14

_______

pozitív pentagondodokaéder

negatív

a

«

-4

_ „

54

„18

69

pozitív dyakisdodekaéder

negatív

«

_

o

_.

összesen

A

ujat

azok a következképen osz-

Csoportosítva az eddig megfigyelt alakokat,

lanak

de

a cornwalli pyriten észlelte.

vertikális

övek

közül különösen

_ „

soklapú

14

196 öv. amelyhez amelyben 14 tria-

[-210:001]

kilenc dyakisdodekaéder tartozik; továbbá az [110:001] öv,

fekszik. Fontos és nem kevésbbé soklapú a amelyhez tizennyolc pozitív dyakisdodekaéder tartozik ezek:

kisoktaéder és 24 ikositetraéder

[210:111] öv

is,

{12.11.10},

{987},

{876},

0(11.9.7},

33 {654},

3í{43-2}, {15.11.7}, {11.8.5}, {753}, s{321}.

ú

i{741}, Í){V3JA}.

Ezekután közlöm

*

a

pint eddig ismert alakjait.

Mineraloycal Magaziné. 1903. 13. No. öl.

2 Földtani

Közlöny

11)11.

41. 65-

Ii7

1.

G

{543},

14.9.4}, b {852},

-29i

1.

Z

e

{14.11.8},

{531}, g {951},

UJ ADATOK A PIRITKN ES AZ EDDIG ISMEItT ÖSSZES AI.AKJAl.

7á9

730

D!

ZIMASYI KAKOLY

UJ ALAKOK A

PIItITF.N

FS AZ KIilJKi ISMERT OSSZE.I ALAKJAI.

73t

K

732

ZIMANYI KAROLY

Az els megfigyel

106 107

/9

108 109

X

{855}

BOBRIS

{322}

Helmhackbb

{10.7.7}

BOEMS

(2)

Valgioie

_.

(2),,

Lelethely

Waldenstein

(19),

Valgioie

.

{433}

Zepharovich (49)

{544}

Maüritz (27)

{655}

Zepharovich (49)

112

{766}

Z.

113

{15.14.14}

Madritz (27)

Porkura

{410}

Maüritz (27)

Porkura

övébeu

Panichi (33)

Elba

110 111

n

114

{821}

115

{12.3.2}

116

{721}, {720} övében

117

{621}

118

{932]

119

{16.6.3}

120

{832}

121

{16.7.4}

122

(521}

123

{15.6.5}

I

I

Dognácska

Groth

(14)

(I

{310}

Flink (10)

Lángban

I

övében

Strüever

Brosso

I

{830}

I

I

övében

I

I

övében

Traversella

Elba

Panichi (33) Z.

{520}

(42)

ti

(55)_

Porkura

Groth

Traversella

(15-)

s T

{12.6.1}

Gboth

{10.5.1}

Des Cloizeaüx

128

{18.9.2}

Maüritz (27)

129

{841}

Strüever

130

{631}

131

{10.5 2}

127

Elba

{11.5.2},

{11.5.0} övében

126

Dognácska

..

goldschmidt (13)

W X

125

Porkura Lölling

(56)

{942}, {940} övében

124

Lölling

.

{210}

Strüever

Maüritz

Brosso

(42) _„

_

(14)

Feketebánya ?

(8)

Porkura

(42)

Brosso

.._

(-J?)

.

Porkura

övében „

«

132

t

{421}

Hay

133

u

{632}

Strüever

134

V

{12.6 5}?

136 137

139

140

Zepharovich (49) {13.7.0}

Z. (51)

Q

{13.7.3}

övében

Helmhacker

9

{951}

138

Z.

{950}

{952}

övében 31

Traversella

(42)

{13. / 1)

135

^^

(18)

.

Lölling

Ötösbánya (Kotterbach) Waldenstein

(19)

Otösbánya (Kotterbach)

(51)

Travis (45).„

{18.10.5}

Maümtz

{16.9.1}

Franzenad

(28)

....

„

(11)

_

.

Cornwall (Penn.) Fojnica

Bélabánya

UJ AI.AKOK A PIRITKN ÉS AZ KDDIO ISMERT ÖSSZES ALAKJAI.

1

1

73*

734

U:

ZIMANYI KAROLY

— UJ ADATOK A PIRITEN ÉS AZ EDDIG ISMERT ÖSSZES ALAKJAI.

Dana.

7.

C2

1.

D.

J.

A

:

System

8.

Des Cloizeaux; Manuel de Minéralogie.

9.

DuFRÉNOY, A.: Traité de Minéralogie. Paris, 1845, 2. Meddel. fr. Stockholms Högskola Nr. Flink. G.

10.

— 297

1.

198-223

—

85

15.

Franzenau,

11.

—

1.

—

(16.

Bih.

Kefer. Zeitschr.

t.

fiir

Értesít.

1898.

16.

Ungarn

1899.

15

és

De omni rerum

:

1564.

17

és

1.

GoLDSCHMiDT, V. uiid

3.

386-387

LXXVni.

J.

1809.

Hay,

:

für

Zeitschrift

Krystallogi-. etc.

31—38

1.

Traité de Minéralogie. Paris, 1801. 4. 76

:

HAtJY, E. J.

10.

H.

Philipp,

Fig. 142. és Fig. 162.; 86

Paris,

gemmis, lapidibus,

í'ossilium genere,

1.

Die Mineraliensammlung der Kaiser-Wilhelms-Universitát

:

Hauy, E.

15.

25

1.

Groth, P.

14.

J.

LXXVII.

Atlas. Pl.

Atlas,

1.

Pl.

Fig. 154.

Tableau comperat. des resultats de la Cristallographie

:

96—97 E.

1.

Pl. IV. Fig. 60.

1.

Traité de Cristallographie. Paris, 1822. 2.

:

67

Atlas

I.

35. Fig. 44.

H. Hay. Atlas,

Pl.

19.

13-24

E.

J.

Abhandl.

Helmhacker, Hessenbeug,

E.

56

Minéralogie. 1.

Atlas Pl.

Tschermak's

:

II edit. Paris,

1822.

Mittheihmgen.

Mineralog.

58

4.

1

211.

107. Fig.

4.

22.

Fried.

:

W.

365

—367

:

1876.

W.

:

Goruyj Journal

144-148

Pl.

1.

1884—1886.

J.

263—309

18S7. 3.

—

1.

Eefer.

1.

D. Zeitschrift für Krystallographie

etc.

1.

24. Lacboix, a.:

1..

1889. 15. 532

H. und Scott

23. Kraus, E.

1837. 3. 132

1.

1.

Jeremejew, P.

25. Lévy, a.

5. 29—30 209-110

Nr.

Bulletin of the California Acad. of Sci.

Zeitschrift für Krystallogr. etc.

1908. 44.

Mineralog. Notizen. 1863.

d. Senkenberg. natúr, forsch. Gesellscliaft. 1863. 4.

21. Jackson a.

Nr.

de

Traité

:

108. Fig. 216. és ós

1.

20.

17,

1—94

1.

Mathemat.

:

Strassburg. Strassburg, 1878.

1.

7.

1.

I.

természettud.

a.

ÜESNER, CoN.

1902. 36.

Pl.

.i48

1.

12.

17.

Nr.

11.

6

1.

Mathem. und naturwiss. Berichte aus

metallis etc. Tiguri, 1

1862.

Paris,

:

Krystallogr. etc. 1889.

etc.

5-th edit.

ISGí'.

88 ábra.

Sver. Vet. Akad. Handl. 1887. 13.

273

New-York.

of Miiioralogy,

735

Minéralogie de Francé. Paris. 1897,

626

2.

Description d'une colleetion de Minéralogie

:

LXVIII.

Fig. 4. és 13t- 137

Pl.

1.

19.

1.

etc.

Londres,

LXVIII. Fig.

10,

15,

—

405—423 1. Közlöny 1908. 38. 276-294 1. 27. Maubitz, B. Mathemat. és természettud. Értesít. 1903. 21. 358—373. 1. Zeitschrift für Krystallographie etc. 1904. 39. 357—365. 1. 26. LiFFA A.: Földtani :

Közlöny.

28. Mauritz, B.

:

Földtani

29.

Melczer G.

:

Földtani Közlöny. 1902. 32.

30.

MoHs,

Fk.

:

Leichtfassliche

484^495 1. 537—544 208—210 261-264

1905. 35.

Anfangsgründe

Mineralreichs. Bearbeitet von F. X. Zippe Wien,

1.

d.

Naturgeschichte

1836.11. Aufl.

I.

1.

2.

511

1.

d.

736

ZIMÁNYI KÁROLY

Dt

MGGE

31.

0.

Neues .Jahrbuch

:

32. NoRDENSKJÓLD, A.

1855. 21.

Helsingfors,

33. Panichi, U.

—

N.

E.

Eivista di Mineral.

1.

Eömische Prosaiker

:

1.

XXXVII. Cap.

Liber

naturális.

:

35

1909. 38. 12

e Cristallogi-.

História Secdkdus OsuNDES und G. Schwab

V.

1897. 2. Sí

etc.

1.

:

34. Pliuius Cajus

54.

Mineralogie

fiir

Beskriviug öfver de in Finland fima Mineralier

:

ueuen

in

Übersetzungeu. 215. Baudchen. Stuttgart. 1856. 4351 pag. 8 part.

QüENSTEDT,

35.

n.

603

Aufl.

líoGERS. A. F.

.36.

Romé

37.

n.

210

edit. 3.

Aug.

Fr.

Handbuch

:

1'

de

Americ. Journal of

:

Isle,

Bp. L.

I.

Elemente

:

39. RosicKy, V.

1903. 8. Nr. 37.

467-468

Paris,

1.

1783.

des

Sci.

1.

de Bohémé.

1.

J.

:

W.

41. ScHALLER,

— Eefer.

Materialien zur Geologie Eusslands. 1906. 23. 1909. 46. 289

F.

Bulletin.

U.

1.

Survey.

Geolog.

S.

1895. Nr. 262.

1.

42. Struever. G. d.

Pirite del

:

R. Accad.

di

43. Stbüever, G.

:

Torino.

Atti

della

Piemonte 1869.

e deli" Elba. Torino, 1860. 8

R. Aecad. delle

1.—

Tom.

II Ser. 26.

Sci.

di

Torino. [1871. 6.

1.

H.

44. Traube,

Nr. 183. 131

— 148

46. Vrba, C. 47. d,

48.

Die Minerale Schlesiens. Breslau, 1888. 184

:

45. Tbavis, Ch.

gramm

CristaUographie

internation. de l'Acad.

Zeitcschrift für Krystallographie etc.

20—22

Sci. 1909. (A' Ser.) 27.

Essai de

:

Krystallographie. Berlin. 1838.11. Aufl. 50

d.

Bulletin

:

1—3

40. Samojloff,

Memória

Tübingen, 1863.

Mineralogie

1.

38. RosE, G.

133-135

d.

I.

Proceed.

:

Americ.

Philos. Soc.

Zeitschrift für

:

Krystallographie

etc.

1880.

4.

357—358

:

Websky, M.

:

Zeitschrift d. deutsch.

geolog. Gesell. 1879. 31. -222 d. kais.

29—30

von

:

Jahresbericht

d.

naturwissen. Vereines
1.

Földtani Közlöny 1898. 28. 165 1. és 192 1. Musei Nation. Hungáriái. 1904. 2. 93 114 1. Természetrajzi Füzetek. 1900. 23. 169 1. 171 52. ZiMÁNYi K. schrift für Krystallographie etc. 1900. 32. 243 1. 245 1. 51. ZiMÁNYi K.

:

—

—

histor. natural.

:

53. ZiMÁNYi K.

Földtani Közlöny 1905. 35.

:

493—495

1.

és

1.

Annales

— Zeit-

546—547

1.

28. 1910. Mathemat. és természettudom. Értesít. —Zeitschrift fiir. Krystallographie etc. 1911. 48. 230—235 1.

ZnuÁKYi 1.

1.

Akad. Wien, 1869.60.

1.

50. Zepharovich, V.

180—187

1.

Krystallform des Banater Schwefelkieses. ProWackernagel, Ph. Reál- und Gewerbeschule zu Elberfeld vom Herbst 1851. 10 1.

L 814—815

54.

1906. 45.

1.

49. Zepharovich, V. von: Sitzungsberichte

1878. 28.

1.

Philadelphia.

K.

:

Akadémiai Értesít. 191U. 21. 329—330 Közlöny 1910. 40. 550-555 1. és 591 596 1. 55. ZiMÁNYi K.

:

56. ZiMÁNYi K.

:

Földtani Közlöny 1912. 42. 724. és 848.

Budapest, 1912 március havában.

1.

1.

—

Földtani

lUODALO^I. MEGJEGYZKSEK W PÁLFY MÓR: „AZ EUnÉLYRÉSZI ÉHCH EGYSÉG BÁNYÁINAK FÖLDTANI YISZONYAI ÉS ÉRGTELÉREl" CÍM MUNKÁJÁHOZ. 1,

Irtii:

A m.

intézet évkönyveinek XVIII. kötetében

egy terjedelmes

vidékérl,

legérdekesebb

egyik dr.

földtani

k.

1911-ben megjelent

füzet

Pálft Mór,

az

Inkey Béla.

Erdélyi

az

geológusa,

Intézet

aki

hivatalból átkutatta és akitl, miután most

nyokról beszámolt, legközelebb írását

még

irodalma,

elégszik

óta,

'

m

mint

4.

hazánk

Szerzje több éven át

Erchegységröl.

ezt a vidéket

már

a bányageológiai viszo-

az egész terület beható geológiai le-

várhatjuk.

is

Bármilyen gazdag máris az volt és

és fölötte fontos

az

egész területet

ennek az

meg

az

új

erdélyi

felölel ilyen

híres

aranybányászat

szak-

munka mindeddig még nem nem

megjelenésnek annál inkább örülhetünk, mert

eddigi

adatok

fölsorolásával,

sem

az újabb feltárások

í A Földtani Közlöny valamint a m. k. Földtani Intézet kiadványai egy id nem tudom min közjogi aggály folytán, az «Erdély» és «erdélyi» használatát

mellzik és hel_yette mindig « erdélyrészit » írnak. Legyen szabad megjegyeznem, fölöslegesnek látszik. legalább a tudományos irodalomban hogy ez az aggály Az Unió érvényességét nem renditi meg az, ha egy földrajzi vagy földtani munkában erdélyi medencérl, erdélyi érchegységrl stb. beszélek, ép oly joggal, mint ahogy a német irodalom p. o. a westfáli szénterületröl, a turingiai erdrl, a sváb juráról szól, holott Westfália, Turiugia, Svábország mai nap közjogilag már nem létezik, vagj- ahogy a francia író a Bretagne, Auvergue, Provenee stb. régi tartományneveket, mint geográfiai fogalmakat tovább is használja.

—

—

Maga

ez a szó «Erdélyrész» nehézkes és nyelvtanilag kifogásolható; és mint-

hogy minden magyar ember

tudja,

tényleg 1867 óta Magyarország

hogy

a volt erdélyi fejedelemség jogilag 1S4S,

elválaszthatatlan

része,

helyesen így kellene mon-

Magyarország erdélyi részének Érchegysége, ami persze még nehézkesebb és furcsán hangzik. Mint különálló ország vagy tartomány a régi Erdély megsznt, de mint természetadta földrajzi fogalom fennáll és mindenkor meglesz. És valamint a közéletben senki sem honáruló azért, mert «ErdéIybe utazik", erdélyi bort iszik, erdélyi szójárással él úgy a geológus is nyugodtan írhatja le az «Erdélyi Érchegydani

:

;

séget", és pedig

mind a

két

s;:ót

nagy kezdbetvel, mert tulajdonnévvé

vált.

:

IRODALOM.

738 leírásával, új

hanem

líj

igyekszik

irányt

gondolatot visz a természeti viszonyok felfogásába,

adni a bányász

kutató

munkájának

és a geológus

oknyomozó vizsgálódásának.

A terjedelmes munka egész nem tartom célszei-ünek de épen ;

tartalmát az

kivonatosan ismertetni

itt

mely azokhoz a

említett eredeti felfogáshoz,

mint alapgondolat az összes bányák leírásán végig vonul és szabályokhoz, melyeket a szerz az ö széleskör tapasztalataiból levont, legyen szabad nekem is hozzá szólnom és saját álláspontomat azok irányában kifejtenem. Mieltt azonban e fontos tárgyba belemerülnék, engedelmet kérek, hogy iigyszólván személyes kérdésben felszólalván, a szerznek néhány mástermészetü adataira és állításaira nézve megjegyzéseket tehessek. Több mint harminc éve, hogy én magam az Erdélyi Erchegységben dolgoztam és tüzetesen Nagyág híres bányáit tanulmányoztam. Nagyágról írt monográfiámat a kir. magy. Természettudományi Társulat 1885-ben adta ki.* Természetes, hogy dr. Pálfy a jelen munkájában többször hivatkozik arra a munkámra valamint egypár kisebb közleményemre és hálával tartozom neki az elismer hangért, mellyel ezt teszi. De természetes másfelöl az is, hogy , újabb észlelések és egyéni felfogása alapján, bizonyos kérdésekben más következtetésekhez jutott mint én, nevezetesen a következ kérdésekben a nagyági kétféle erupeió korviszonyáról,

1.

kzet

2.

a boiczai Svregyel

3.

a nagyági glauchról.

geológiai koráról,

Mindezekre nézve legyen szabad a szerznek eltér nézetét ismertetni és saját régibb kijelentéseimmel szembeállítani. 1.

i'igy

A nagyági

mint

én,

erupciók korviszonyáról. Nagyágon

két közetfajtát

kiilönböztet

meg

:

egy

Dr. Pálfy, ép

kvarctartalmú

andezitet,

mely részben zöklkó'nemü, és egy kvarctalan amfibol-augitandezitet, melynek típusaként a Nagy Kálvária-hegy kzete tekinthet. En a dacitot vettem idsebbnek, mivel a Kálvária-csoport, mely a dacittömeggel vagyis

dacitot.

érintkezik ugyan, de vele semmiféle átmeneti kapcsolatban

zöklknem

módosulatban, ahol a zöldkdacittal határos

;

nincs,

az

ott

sincsen

érctelérek

sem

hatolnak be az amfibol-andezitbe és végre a vormagai szarmata konglomerátum,

mely igen sok dacitgörgeteget tartalmaz, a hozzá közelebb es Kálvária-kzetsemmit vagy csak kétes példányokat bír felmutatni. Ha az utóbbi körülmeny minden kétségen felül állna, azt bizonyítaná, hogy a kvarctalan kzet nemcsak a fels mediterrankorú dacitnál, de még a szarmata konglomerátumnál is fiatalabb. Pálfy a Kálvária-kzetet fkép azért tekinti a dacitnál idsebbnek, mert az Érchegység más pontjain, nevezetesen a Csetráshegység

bl

*

Nagyág

földtani és bányászativiszonyai. Budapest, 1885.

:

739

IRODALOM.

Dubahegyen és Fels Kajanelnél kétségtelen bizonyítékohogy az arafibol-andezit erupciója megelzte a dacitot. Nagyág nézetét támogatni vidékén, amint maga mondja, az egyetlen hely, amely az látszik, a Bulihegy, melynek térszíni és szelvényrajzát a 8. és 9. ábrán közli.

középs

részében, a

kat talált arra,

E

rajzokon látjuk, hogy a Bulihegy esúcsán és északi

tjén dacit-lávaár

és ez alatt

tárás mutatkozik.

Eltekintve

és növényzettel borított

lejtjén dacit, déli

lej-

délnyugaton egy félholdalakú amfibol- andezit-fel-

séhez némi kétség fér és liogy

hogy ezen a törmelékkel

köriilménytl,

attól a

liegyoldalon a kérdéses

nem

volna

szabatos

félholdalak

hogy

lehetetlen,

itt

kijelölé-

a szomszédos

Kálvária-hegy tömegének egy darabja a völgy északi oldalán volna feltárva másfell a kzet meghatározásához is azt a megjegyzést fzhetem, hogy a kvarc jelenléte, melyet Páify épen ezen a helyen konstatál, inkább dacitra vaJl, minthogy a Kálvária-kzet fismertet jele épen a kvarcnak teljes hiánya. Én tehát inkább azt hiszem, liogy a Bulihegy alján mutatkozó kzet szintén

amelyet nem lehet tanúnak felhíni a dacit-erupció fiatalabb kora mellett. Pálfy az Érchegység vulkáni kzetei között négy ftipust különböztet meg, melyeket megjelenésük egymásutánja szerint következképen sorol fel dacit,

:

rhiolith,

piroxenes

andezit,

Detunata

bazaltját.

Pálfy

mindig

ezt a sorrendet

amfibol-andezit

szerint az egyes követi,

és

dacit,

nem

területeken e

számítva

a

két

kzetek megjelenése

«de az idpont, amelyben ugyanazon jelleg

a hegység különböz részein feltört, nem esik egybei). így p. o. Nagyág környékén a dacitok kitörését a fels mediterránba helyezi, Brád vidékén pedig a szarmatába, ha nem épen a pannóniai emelet idejébe. Ugyanott a

kzet

piroxenandezit a

rhiolithé,

kitörése

amibl, ha

esik

soiTendjét

elfogadnunk, a dacit megjelenésének

ciklust

tételez

az

dött

tovább

;

fel,

kora

ezeken

a

helyeken

még

fiatalabb

A

szerz tehát egy legalább háromszor ismételt erupciós mely a hegység déU részében a rhiolithon kezdve talán

korszakokba felszorul.

már

végére. Vöröspatakon pedig mindenütt változatlannak kell

a fels-mediterrán

a közetek

oligocénben nyilt

meg

(Boicza) és

itt

a fels-mediterránban befejez-

északra az alsó mediterrántól a szarmata,

st

talán a pannóniai

belenyúlt, végre az északkeleti vidéken a fels-mediterrántól a fiatal

emeletbe

pliocénig tartott.

A

különféle

kzetek

geológiai

a kutatóknak azt a törekvését, hogy a

korát és kitörésük sorrendjét

mindenkor észrevesszük különböz kzetek megjelenésében bizo-

meghatározni a vulkanologia feladataihoz

tartozván,

nyos törvényszerséget kimutathassanak. Erre törekedett Eichthofen a magyaképzdmények körül, ugyanerre Szabó József nem csak álta-

országi vulkáni

lánosan,

hanem

tüzetesen Selmec vidékének

kzeteire nézve.

Ámde ha

látjuk,

hogy Szabó megdöntötte Pvichthofen sorrendjét. Szabóét pedig az újabb vizsgálatok ingatták meg: méltán kérdezhetjük, hogy az ilyen erupciós ciklusok jogosultsága hol kezddik és hol végzdik ? hogy a sorrend, melyet egy helyen dönt bizonyítékok alapján felállítunk, arra jogosít-e, hogy ugyanazt a szomszéd területre is átvigyük ? Elég jelenkori példánk van arra, hogy egymáshoz közel

fekv vulkánok egyidöben nagyon különböz

st

minség

lávákat szolgál-

hogy egy-ugyanazon vulkán idvel megváltoztatja produktumát. Némely szerz a savasság fokozataival szeretné a közetek megjelenétatnak,

arra

is,

IRODALOM.

74-1)

sének sorrendjét összeegyeztetni, de tudjuk, hogy ez maradt, melynek a természet sok esetben sor

élén,

után

mert

sorrendjét,

alapítja az

csak elméleti törekvés

Pálfy ugjan

mindjárt a legbazisosabb, a piroxenandezit

utána

nem

legsavasabb kzet, a rhiolith,

liiszen nála a

erre áll

a

mely

következik,

magasabb kovasav százalékot de ha

ismét

amfibolandezit és végre a dacit

az

is

ellentmond.

mutatnak. Az ö sorrendje, úgylátszik, tisztán tapasztalatokon nyugszik

;

könyvében ezeket a tapasztalati adatokat felkeressük, a kétségtelen kormeghatározások száma nem látszik elég nagynak, hogy ama törvényszerséget, mely magában véve sem elméleti okoskodásból fakad, sem mindenütt egyformán a geológiai korhoz csatlakozik, kellleg igazolja. A szerz észleléseinek lielyességét persze nem szabad kétségbe vonni, és ha p. o. a Dubahegyen a daoit láváját az amfibolandezit

takarva

dacittufával

tufáját

találta,

ismer-

kell

el

kzet korviszonya kétségen

nünk, hogy ezeken a helyeken a két

felül

meg

van határozva. De ebbl azt következtetni, hogy Nagyágon, ahol a dacit kétségtelenül régibb a szarmatánál, ugyanaz a sorrend érvényes, vagy hogy a Brádnál a dacit terránkorúnak

okvetlenül bizonyuJt,

pannóniai emeletbe tenni

ennél

fogva

már nem

ez

:

mely

piroxenandezitnél,

fiatalabb

és

fels-medi-

itt

vagy épen a Ugyanezt mondhat-

dacitot a szarmata

a

egészen jogosult.

juk a verespataki kzetek sorrendjérl.

A

±

hoiczai Svrt'fjyel-liefly

véleményt

azt a

eruptiv

képzdményekhez

kenységnek

egyik

temet, melyet

ezen kzet

hogy

koczkáztattam.

mint

és

késbbi kutatók,

ú.

m. Primics

tekintettem. Csak

arra

a mediterránnál, minthogy a hondoli

kzetére, a Svregyelkzetre, vonatkozott,

sem

pataki Kirníkkzetre,

*

tevé-

Néze-

véglegesen

való állandó

eldöntöttnek

soha

hogy ez a kzet idsebb

kouglomei atban sok oporphyr))-kavicsot

Megjegyzem, hogy ama feltevésem

találtam.

vulkáni

neveztem.

melafirkó'zetekkel

bizonyítékot,

találtam

egyszer

harmadkori

Semper elfogadtak, leginkább

é$i

társulására támasztottam, de azért a korkérdést

sem

a

a másodkor

kvarcporfirnak

ilyet

állására, a má.sodkorbeli

geológiai

nem

dacára

hanem inkább

tartozik,

terménye,

kzi'tének koráról

érctelérei

nem

csakis

a

boicza-hondoli

vonulat

pedig a némileg hasonló veres-

az Érchegység egyéb pontjain található kvarcporfir-

hoz hasonló közetekre.

Pálfy mindezeket harmadkori ezek nyitották

meg

az erupciós

rhiolithoknak

dulnak, tehát Boicza-Füzesden, Verespatakon, kedni, hogy Pálfy Zalatna

illeti,

az

egyetlen

határában

kzetnek

a

korjelz

mediterrán

tufáját találta.

Tekern

mellett «a mediten-áu

közbetelepült rhiolithots talált

elismervén,

nevezi,

ciklusokat az Érchegységben

old.).

(27.

adat,

De ami

melyet a

ott.

Nincs okom kételagyagban lávaárként

stb.

vörös

a boicza-hondoli

szerz

hogy

ahol elfor-

idéz,

az,

vonulatot

hogy oTresztya

a

globigerinás agyag alatt)) a kérdéses

Ez ugyan nem

elég világosan és szabatosan kifejezett

rétegekben

adat; mert, habár «a mediterrán rétegekbenn a tufának közbetelepülését látszik kifejezni, a

1

p. 365.

1.

((globigerinás agyag

Inkey Béla

1879.

:

A

alatt)) lehet

bármilyen

régibb kép-

boiczai érctelérek mellékközetérl. Földtani Közlöny IX.

•

IRODALOM.

zó'dmény, Primics

anélkül,

üledék

hogy kénytelenek

említi a kvarcporfir

is

beborítja

ezt

74-1

lennénk,

tufáját

a mediterránba

iizt

vidéken,

e

de

számítaui.

szerinte a mediterrán

belle csak keskeny sávokat enged látni a Svregyel Ha pedig Pálfy még azt állítja, hogy

és

északi és a D. Ursoj északkeleti oldalán.

«rhyolith»-nak apró

a

foltjai a

üledék

mediterrán

között (Tresztya

vidékén)

tekintendk (70. old. «a rhyolith mindenütt a mediterránt áttörve jelenik meg»), akkor hiányzik a bizonyíték, hogy itt csakugyan áttöréssel, nem pedig a denudatio folytán elbukkant apró részletekkel van dolgunk. Ismétlem, hogy a mondottakkal nem ak.irom Pálfy felfogását egyszeren visszautasítani, hogy az enyémet fenntarthassam, hanem csak a kérdésnek újabb áttöréseknek

és behatóbb megvizsgálását szeretném megindítani.

A nayyáyi

3.

(jlaiich. Ezt a sajátságos képzdményt, mely minden

szakembernek, aki a nagyági

bányát meglátogatja,

azonnal

feltnik,

monog-

ráfiámban részletesen leírtam és keletkezését megmagyarázni igyekeztem. Leírásom helyességét a késbbi írók, ú. m. Semper és Pálfy elismerik, de magya-

mind

rázó kísérletem ellen

a két szerznek van kifogása,

De

ok nélkül, amint látni fogjuk. mással ellentmondásba kerül, Setzungsrisse

pedig

nem minden

midn

daher in den Deckenergüssen,

hátten

Eruptionsspalte

még

hogy emellett a két szerz egySemper (p. 18.) azt mondja: (tinkey's

sajátságos,

nicht aber inmitten der müssen, wáhrend die Glauchgánge tatsáchlich nur

aufreissen

auf die letztere beschrankt blieben.n Pálfy ellenben

(p.

:

52.)

«

Magában a

vul-

káni csatorna belsejében, az üde zöldködacitban sohasem láttam glauchot».

Abban viszont egyetértenek, hogy a glauchhasadékok keletkezését mindugyanannak a tektonikai folyamatnak tulajdonítják, mely az éretelérek hasadékait is elidézte. En pedig azért kerestem más okozót, mert a glauch-

ketten

hasadékok szabálytalansága, irányuk amit

ama szerzk nem

és kiterjedésük

említenek

is

magyarázatot látszott követelni,

a

az

-

bonyolódottsága és végre

ércteléreknél

legközelebb

fekv

régibb

feltevés

voltuk

pedig

az

—

más volt,

hogy az óriási kzettömeg a harmadkori üledék lágy rétegei fölött és között megdermedve saját súlyánál fogva belsejében össze-vissza repedezett, mint valami ingatag talajra épült fal vagy töltés. Meglehet, hogy ez a feltevés nem helyes, de aki mást állít fel, mindenesetre köteles figyelembe venni, hogy a glauchtelérek kivétel nélkül idsebbek az ércteléreknél és hogy hálózatuk alaki kifejldése egészen más mint emezeké, melyek között minden zrzavar mellett is

két firányt ismert

szerz,

Semper

fel

és Pálfy,

Pálfy, kétféle

épúgy mint glauchot

Semper a legvékonyabb elágazásokat,

zdményeket

Pálfy

különíti el a valódi glauchtól.

én.

Sajátságos,

ismer,

hogy mind a két

avval a különbséggel, hogy

pedig a legvastagabb

Az elst

illetleg

glauchkép-

már maga Pálfy

kimutatta, hogy Semper a vékony kovandzsinórokat tévesztette össze a glauchhal.

Ha

pedig

(51. old.)

Pálfy nevezi,

a

vastag

glauchképzödményeket

nem tudom mily más

cúszapos

dacitbrecciáuak»

nevet adhatna, a szerinte valódi, véko-

nyabb glauchteléreknek. Mind a két esetben csak üregrl vagy hasadékról lehet szó, melyet nyomban betöltött a felszakadás pillanatában képzdött ktörmelék és a valahonnan benyomuló finom iszap, mely esetleg a mélyebb szintekbl is ragadhatott magával kzettörmeléket, nevezetesen agyagpalát. Hogy

»

IROHALUM.

742 a glaueh alapanyaga

ersen

ei-ecletileg vízzel

hígított iszap volt, azt a mikrosz-

kópiai vizsgálat bizonyítja és a legfinomabb repedésekbe való behatolása tanú-

Ebben különben a szerzk velem egyetértenek. De ennek a víznek forráén hipothetikusau az áttört mediterrán rétegek talajvizében kerestem, ami amit kész vagyok ehsellen úgy Semper mint Pálfy tiltakozik, mégpedig sítja.

sát

—

—

merni

De ha ezt a feltevést elejtjük és egyszeren iszapvulnyomban felmerül az a még mindig megoldatlan kérdés,

elég jogosan.

kánokat említünk,

hogy hát a valódi iszapvulkáook vize honnan ered, a vulkáni tzhely mélyébl mint juvenilis víz, vagy pedig a föld fels rétegeiben kering vadozus forrásokból. Erre a kérdésre egyik szerz sem ad feleletet. Es ha Semper megelégszik hogy a glaucbot dörzsbrecesiának (Eeibnngsbreccie) nevezi, Pálfy pedig «némi iszapvulkánszerü mködésre)) gondol és aa repedésekbe az agyag beszállításának a munkáját a vulkáni utómködésnél szerepl forrásvíznek és vízgzmind a két szerz csak nevet adott a jelenségnek, de nek)) tulajdonítja

avval,

:

magyarázatot nem.

munkája

Ezek után áttérhetek Pálfy

fontosabb tételeinek

meg-

beszélésére.

A mhöz teti

színes

fel

szei-z szerint négy fvoniilat

az

kzetfajok

erupciós

vonulatait

is,

tnik

fel

:

csetrás-karácsi ós a vele

a

—

melyek iránya DK ENy az ezeket majdderékszögben metsz brád-stanizsai, melynek folytatása, egy na-

párhuzamos

nem

nemcsak a vidék fökéijzödményeit tün-

hanem

jelzéssel,

ezeknek a vidék tektonikájától való függését megvilágítsa. Itt tehát

hogy a

csatolt Y. tábla

zalatna-stanizsai,

;

gyobb megszakadás után, északkeleten a verespatak-offenbányai vonulat.

Az utóbbit ismét

keresztezi a verespatak- vulkoji

vonulat

ÉENy — DDK

iránnyal.

Pálfy szerint ezek az erupciós vonulatok a terület tektonikájába és

még

az érctelérek

nagyjában az erupciós vonulatok két

tellel,

szerz

hogv"

azt következteti,

a

«

pontosan beilleszkednek

csapásiránya,

firányát

telérhasadékok

tektonikai folyamatoknak tulajdonítandó, melyek

kevés

követi,

az

a

ugyanazon

keletkezése

elbb

kivé-

amibl

erupcióknak

kár, hogy a közölt térképrl a vidék tektominthogy egyszeren a geológiai képzdmények felszíni elterjedését adja, azt is nagyon vázlatosan, amennyiben a a nég}'féle szinjelzés csak a négy nagy korbeli csoportokat fejezi ki az egyes fajoépen csak pedig kzetek elterjedése harmadkori eruptív kat megkülönböztet színes körvonalakkal van jelezve. Ha a térkép e

nyitották

meg

Csak

útjukat.

nikája bajosan olvasható

le,

;

helyett vagy e fölött a természetben kimutatható törési vonalakat és az

eruptív

kzeteknek

korlátai helyett

vonalakat hozta volna

valószínleg itt

a

p.

világosabbá

az

erupciós

vált

volna

központokat ez,

amit

a

összeköt szerz

—

—

késbbi terjedelmesebb geohigiai leírásra való tekintettel is nagyon röviden fejteget. 0. a Fehérkröstl Nagyágig húzódó mediterrán medence

a

szövegben így

:

»

:

IKODALOM.

alakulásában az

ENy — DK

irány ugyan

743

még

elég világosan kifejezdik

hogy ily irányú vetdések vagy egy ily irányú sülyedés adott alkalmat ennek a medencének képzdésére. De már a zalatnaalmási medence alakjában ezeket az ismertet jeleket nélkülözzük, valamint hogy a brád-stanizsai vonulat okozója sem tnik ki a térkép és fel lehet tenni,

Ami

adataiból.

pedig a verespatak-oflVnbányai vonulatot

illeti,

csak

nem

lehet az ofíenbányai palafélsziget horszt-szer alakulására hivatkozni és

lev

a rajta

egy

jaival

kitöréseket Yerespatak

homokkövén

kárpáti

vonulatba összefoglalni, legalább

tektonikai

áttört vulkán-

pusztán

az

itt

közölt rajzok alapján nem.

Azt az alapgondolatot, mely e szóbanforgó elször is (la harmadkori vulkánok szerkezete fejezetben (24

— 30,

címben

szefoglalásii

Hogy

találjuk kifejezve,

o,)

(252.

o.)

majd

a

munkán

végig vonul,

cím

hegyalakzata"

és

munka

végén, az dOsz-

röviden és szabatosan körülírva.

aranyterm telérek szoros kapkzetek fellépésével, ez mely eddig is minden kutatónak feltnt.

az erdélyi Erchegységben az

csolatban álhiak az ottani harmadkorii erupciós

olyan szembeszök jelenség,

azonban nem elégszik meg ezen igazság általános megersítéa harmadkorszaki vulkánok bels szerkezetét megvizsgálva azt találja, "hogy szükséges és a legtöbb esetben lehetséges is a kitörési pontokat, a régi krátereket, vagy ha azok már teljesen elpusztultak, a beléjük vezet kitörési csatornákat kijelölni és a be-

A szerz sével,

hanem

—

—

llük kiömlött lávaároktül, illetve a kihányt breccsia- és tufaképzdméayektl megkülönböztetni ». Ez lett tehát felvételi munkájának fcélja és mihelyt ez a mivelet, ségével

—

—

a mindjárt

feltnt

sikerült,

felemlítend ismertet jelek

neki az érctelérek

segít-

elhelyezkedése és arany-

tartalma körül olyan törvényszerség, mely a szerz saját szavai szerint így hangzik (250.

telérek

:

o.j

«A bányák nagy részénél

mindenütt

végig. Oly esetekben

.

.

.

általános szabály, hogy a

csatorna szélén haladnak

vulkáni

a

amikor két vulkáni csatorna a felületen összeolvadt egymással, a telérek mindenütt a két csatorna között lépnek fel.

Továbbá «.

.

.

(254.

általános

.

.

.

o.)

hogy az arany csak azokban a telószélét metszik vagy ancsak addig gazdagok, amíg a csatorna kö-

szabály

az,

rekben fordul el, amelyek a vulkáni csatorna

nak közelében haladnak, ós zelében vannak Könnyen érthet, hogy az ilyen törvényszerségnek mily messzeII,

ható értéke volna a gyakorlati életben, a bányászati kutatás és munkairányítás körében,

okvetlenül hozzá

számára

nem

is

szólva

arról az elméleti

fzdik, mihelyt

érvényessége,

mely

érdekességrl, az

összevágó

példák

alapítva, az induktív úton talált igazság fokára emelkedik,

En-

-

744

IROl)ALOM.

nek azonban két

feltétele

van

elször, hogy az erupciós

:

kürtök helyzete és alakja biztos ismertet jelek kijelölhet legyen, másodszor hogy az

száma

hiányzik, vagyis ahol a kitörési

második

nem

feltetel

sikerül

vagy

aranyterm

érctelérek

tiilnyomó

hogy ahol az els feltétel centrumnak, a kráternek vagy kürtnek

a fenti két szabályt igazolja.

kiválasztása

centrumok, a

segítségével szabatosan

Világos,

nem

egész

kimutatható, ott a

biztosan

alapja hiányzik és az érctelérekre vonatkozó szabályos-

ságok érvényüket vesztik.

Lássuk tehát elssorban, hogyan jár

el

a

szerz a vulkáni kürtök

*

kijelölésénél.

Ama

szép szabályos kúpalakok, melyekben

Érchegység

az

bvel-

kedik Pálfy felfogásában egy-egy kitörési csatornát jeleznek, és az ab-

ban megmerevedett magma más szövet, más minség kzetté lett mint a kúpok között és körül szétomlott lávaárak. A kúpok anyaga nagyobb keménysége által különbözik a lávától, továbbá azáltal, hogy ca mállás során mindig szögletes darabokra esik szét", hogy

vulkáni képzdményt, a kürtök anyaga majd mindig zöldkönem, ellen-

ben kaolinosodott állapotban ritkán található. Evvel szemben a kúpok, illetve a kürtk körül elterül kiömlött anyag lágyabb, kevesebb alapanyagot, de több nagy kristályt tartalmaz és másképen mállik szét, mint a kürtök kzete, t. i. a szerz kifejezése «konglomerátosani>, ami alatt talán azt kell érteni, hogy a szerint mállás folytán szétváló darabok inkább gömbölyek mint szögletesek.

A lit

idegen zárványok, leginkább

lávaárakat azonkívül

darabok

és

mediterrán

kavicsok

jellemzik.

breccsiarétegekkel váltakoznak. Zöldköves a «lepelképzdményi)

Sok

állapotban,

még inkább különbözik

szögletes ül-

helyen a

a kürtöktl

szerz :

tufa-

és

szerint,

breccsiás ki-

könnyen szétmorzsolható, gyakran pedig nagyobb, legömbölyödött és keményebb kzetbl álló zárványokat tartalmaz », sokszor

nézés

meg

és


kaolinos, tufaszer.

Ezeknek az ismertet jeleknek alapján határolja körül a szerz az eruptív csatornákat a külszínen és rendszerint a kimagasló kúpoknak megfelelen kerek vagy tojásdad alakúaknak *

A

használta. ki,

"Csatorna" szó helyett Pálfy

Ez nekem helyesebbnek

mig a csatornánál inkább a 2

A

szerz

is

az

látszik,

ö

találja

keresztmetszetüket.

els közleményeiben ii «kürt« szót mert a függlegesség fogalmát fejezi

horizontális irányra gondolunk.

példaképen idézett 3. ábra tiirténetesen épen azt a pontot ábrázolja (a nagyági Kis Hajtó oldalán), ahol nekem már régen feltnt az a héjjasgömbös elválás, melynek keletkezését én akkor lépésrl-lépésre nyomoztam és nagyági

által

munkámban megmagyarázni igyekeztem

(1.

Nagyág

'24.

old.J.

'*"

IROÜALOM.

De nemcsak

itt,

hanem

bányafeltárásokban

a

határokat kinyomozni hogy a vulkán szerkezetét ilymódon

is

a

hozni,

összefüggésbe

A

kitüntesse.

ezeket

iparkodik ö

látottakkal

és a külszínen

kitörési kürtök körül

elterül erupciós anyagot, legyen az láva, breccsia vagy tufa "lepelkép-

nve

zdményii

külön

a térképeken

elkülöníti és

alatt

jelzéssel

fel-

tünteti.

Ez mindenesetre nagyon helyes keresztül vihet, nevezetesen és breccsíából

A

némi biztossággal

eljárás ott, ahol

ott,

tömör kzettl

melynek rétegei a valjou azok az ismertet

áll,

kérdés csak az:

élesen

tufából

elválnak.

melyek szerint a

jelek,

minden esetben

lávát az erupciós törzstl elválasztja,

szerz a kiömlött

fkép

ahol a lepelképzödmény

eléggé megbizhatók-e?

Ami

a külszíni felvételt

illeti,

kétség kívül a legtölib esetben nagy

jogosultsága van a szerz felfogásának, mely szerint az erupciók középpontjait, vagyis a kürtöket a

kimagasló meredek

kúpokban

ha-

keresi,

bár másfelöl tagadhatatlan, hogy az ilyen régi vulkánoknál a denudáeio játéka csalhat is, meghagyván kimagasló csúcsnak az egész alkotmány

legkeményebb, legkevésbbe repedezett részét, a lágyabbakat pedig körücsakúgy mint bármely más, nem vulkáni, képzdlötte lehordván

—

ményben

Ha már most

is.

töltése az,

hogy hiszen épen

azt állítjuk,

ami keményebb kzetbl

azért

áll,

magaslik

kürt

a

ki

ki-

beleesünk

:

abba a logikai hibába, melyet petitio principii-nek neveznek, t. i. fela kürt keményebb, azért tételezzük azt, amit be akarunk bizonyítani magaslik ki a kimagasló rész keményebb, azért kürt. :

:

Biztosnak csak ott tartom a és brecesiarétegek,

kzettl

élesen elválnak

ahol körülötte tufa-

kijelölését,

váltakozva,

;

rencsére az ilyen

bizonyítékok az Érchegység

már

a régibb

területén

e

lógiai térképeken ezeket a kiömléseket

mást,

mint az

illet

nem vágtuk

kzetnek

számmal

kerülték

el.

vidékrl közöltünk, el

De hogy

a geo-

törzsüktl és

nem

felszíni elterjedését egészben,

annak oka épen a különválasztás nehézségében Pálfy eljárása e tekintetben

szép

sem

kutatók figyelmét

töbo esetben a lávaárak kiömlését világosan feltüntetik.

Ha

azt te-

átfolyását és reátelepedését idegen kép-

A szelvényrajzok, melyeket PRuncs meg én

rejlik.

csak

a természetes vagy mesterséges feltárásokban láthatom. Sze-

feltalálhatók, és ezek

jeleztünk

tömeg-

központi

a

tufák hiányánál pedig lávaárnak

kinthetem kétség kívül, aminek

zdményre

kürt

lávaárakkal

esetleg

és

bizonytalanságában

haladást jelent,

örömmel

kell

ami a vulkáni szerkezet felderítésére szolgál; de nem jó a kell óvatosságot mellzni és a hipotézis kedvéért a bizonytalant bizonyosnak feltüntetni. Jól tudjuk, hogy a geológiai viszonyok ábrázolásánál az egyéni felfogás mindig bizonyos szerepet játszik és hogy a üdvözölni

azt,

leglelkiismeretesebb kutató FÍJkltani Küzlüni/.

XUI.

küt.

sem

IMS.

kerülheti el teljesen a szubjektív

momen49

IKODALOH.

746

Hipotézisekkel

tumot.

dolgozni

más természetbúvárnak,

mint

mutatkozó

hézagokat

geológusnak talán gyakrabban

a és

a

biztos

kénytelen

gj'akran

észlelések

kell,

összeállitásánál

hipotetikus

rajzzal

pótolni.

Csakhogy sohasem szabad ezeket a hézagpótlásokat biztos eredményekként odaállítani. Távol van tlem, hogy a jelen esetben a szerzt ily de nem tagadhatom, hogy bizonyos esetekben, melyekrl magamnak közelebbi tudomásom van, az kürtjelölései bennem kételyeket támasztanak. Mert ha p. o. Nagyág dacitlömegében nem egy, hanem számos kisebb-nagyobb kitörési csatorhipotézise nélkül csak annyit lehet mondani, hogy itt nát kijelöl, az a keményebb sziklarészek ki vannak választva a mállotlabbak közül.

vádoljam,

eljárással

azokban,

legalább

Már féle

pedig a

kzet keménysége,

utólagos körülménj'töl

a mállás irányába való viselkedése sok-

képzdés viszonyaiban

keresni. És

lag többféle

törés,

változás,

nem szükséges azt csupán az els fleg oly vidéken, ahol kimutatható-

függ;

is

repedés

régen

érte a

vulkáni alkot-

kész

mányt, ahol ezek a repedések az egész tömeg Ijármely részében lasztó agenciáinak, ott annál

puhaságának

vagy

okait

óvatosabban

kzet szilárdságának vulkánoknál a kürt

a

kell

A modern

megbírálni.

nem hozzáférhet de hogy a vastag és egynem kzetbl áll, gyzdni.

kitöltése rendesen

lávaárak belseje

;

gyakran igen kemény, tömör szor

meg

lehet

arról akárhány-

Pálfy azonban azokat a kemény kzetfoltokat nemcsak írja körül,

ményebb térkép

hanem

segítségével

bányák feltárásaiban

nagyági

a

kzetrégiókat és átlátszó

és frissebb

kimulatja,

hogy ezek a

folytalódnak és lefelé egymással egyesülnek.

csatornahálózatnak

lódott tünteti.

plasztikus

«

nem

képét a 11.

lehelne

nem

vágódik

el

a

meglehets bonyo-

ábra

(57.

oldal)

fel-

lehetetlenség és ha a dacit élesen különvál-

kételkedni.

sem a bányában, sem a külszínen sehol

emlékszem, a szilárd kzet

felkutatja a ke-

is

csatornák a mélység fele

Ennek

Ebben az alakulásban nem volna semmi rétegzett tufa volna, melytl a

nék, a felfogás helyességében

a külszínen

papírra vetett öt bánya-

csatoi-nák között

tufa

utat

bom-

nyitottak egyfell az atmoszferiliáknak, másfell a vulkáni utóhatás

sincsen,

Csakhogy daeités amennyire

élesen a lágy

kzet határán

(kivéve egyes esetekben, ahol érc- vagy glauchtelér választja el a kétféle

keménység

hanem rendesen

közetet),

oly fokozatosan

megy

át az egyik

hogy a bányafelörök, kiknek kötelessége a vájárok szakmánymunkájának díját a kzet keménységéhez arányítva fokozni,

állapot a másikba,

csak folytonos megfigj'eléssel és próbálgatással

teljesíthetik feladatukat.

Egyébiránt a jelenkori vulkánokról tudjuk, hogy a láva dig csak a kráter

kánkúp addig,

peremén

falál)an széles

míg

alulról

új

át folyik ki,

hanem

a legtöbb esetben a vul-

hasadék támad és ebbl ömlik táplálékot

kap.

nem min-

ki

Amikor azután

a láva

mind-

a felnyomulás

;

IRODALOM.

megsznik,

az izzón

a hasadékban

szet kürtöalak, kiömlött lávaár sonló, fölfelé

folyó

hanem

függleges

vastag,

összefüggésben

vele

fal,

maradhat.

nem

vagyis

kerek átmet-

deik lesz és a

Azok a fatörzshöz ha-

néha elágazó kürtöalakok, melyeket Pálfy ábrázol, némelyde korántsem vehetk általános szabálynak.

kor ugyan

elállhatnak,

Egyáltalán

a

vulkáni

magmáig lehatoló gzének bségétl törmelékes

tömeg megmerevedik a lávaárban, valamint

utóbbi tömegnek alakja akkor

Az

is.

747

kitörésnek

hasadéli és a

alapfeltétele nem a magma minségétl,

hanem a

kráter,

fleg

talán

víz-

függ, hogy a hasadék fölött egyes pontokon a kilökött

anyagból

tölcséres

kúp

épüljön

hogy

vagy pedig,

föl,

a

kevésbé exploziós láva az egész hasadék mentén felnyomulj ou és folyé-

konyságának foka szerint vagy széles takaróalakban szétfolyjon vagy vulkáni tömegekben megszilárduljon. Az els esetben sztratovulkánokat knpunk, váltakozó tufa- es brecesiarétegekkel, lávaárakkal, dykekkel és esetleg a kráter csatornájában megrekedt kürtkitöltésekkel. A második esetben

vulkáni

tömegközetbl

álló

dombsorokat kapunk

rövid, vastag

kürtalakok hogy a kifejldésnek ezen szélsségei között a vegyes- és átmeneti alakulásoknak egész sora képzelhet. Pálfy többször hangoztatja, hogy az Érchegység harmadkori vulkánjai mind sztratovullávaáiakkal vagy hosszúra nyúló

nélkül.

árakkal és takarókkal, de

Természetes,

kanok, holott épen a Csetráshegység keleti részében, ahol tufa és l)reccsia

számbavehet meunjnségben található és a lávaárak mint rövid, középs tömegekhez csatlakoznak, inkább kumulovulkánok tipusa látszik kifejldve. Nyugot felé, a Krösvölgy a vidékén már nagyobb szerep jut a tufarétegeknek és messzebbre nyúló lávaáraknak, ott a szerz felfogása talán határozottabb támasztékot talál de a Nagyág vidékét illetleg nem látom igazoltnak azt a tektonikai alig

vastag elfokok közvetlenül a

képet, melyet a

szerz róla vázol.

Érctelérek és ércvezetés. Föntebb azokat a

tapasztalati

fedezett és a leírásban és

rajzban

szabályokat, melyeket

a

ö

szerz

az

saját szavaival idéztem

Erdélyi Erchegységben

Ha

minden báuyahelynél kimutatni

igyekszik.

bányaadatokat átvizsgáljuk,

kétségkívül

feltüntetett

akadunk, melyek ezeket a szabályokat igazolják Felsö-Kajanel, Verespatak ea kitörési esatornáko

stb.

fel-

az írásban

példára

sok

nevezetesen a Euda, Valeamori,

;

bányatérképein sokszor látjuk, hogy az érctelérek

szélein haladnak, vagy

még inkább

két

csatorna érint-

kezésén fellépnek és hogy érctartalmuk a csatornák tszomszédságában mutatkozik leggazdagabbnak.

De nem

térképeken számos kivétel

is

lehet tagadni,

látható,

midn

hogy ugyancsak a közölt bányaa

telérhasadék

nem

a csatorna

szélén van, hanem annak kell közepén keresztül vág, másrészt pedig sok telér a csatornát nem is érinti, hanem a nlepelképzdménybeui) van, st sokszor egész idegen kzetbe, melafirba, kárpáti homokkbe vagy mediterrán üledékbe lép át. Ezt különben a szerz maga is elismeri, de hozzáteszi, hogy a

49*

748

IRODALOM.

csatornák belsejében a telérek rendesen igen szegények és a is

másnem kzetben A nagyági

szomszédságában tartalmaznak gazdag érceket.

csak a csatorna

bányaviszonyok ábrázolásában feltnik, hogy igen sok nemes

telér

nem

ersíti

amennyiben nem a szerz által kijelölt csatornák szélén haladnak, hanem inkább azok kell közepén vannak, p, o. a Magdaléna, a Margaret, a Valódi Nepomuk, a Longin-teléreknek és az Elöfekvöknek nagy része, mások pedig, mint p. o. a Kartauzi nagyon messze esnek a krtóTitl. Vannak azonban itt is telérek, melyek a szabályba jól beilleszkednek, p. o. az els Longin és a valódi Elfekv, az Anasztázia, a 3. Nepomuk stb. De próbáljuk meg mostan ezeket a telérviszonyokat a PÁLFY-féle csatorna-

meg

a PÁLFV-féle szabályt,

hipotézis nélkül megvizsgálni.

elssorban a kzet kemény-

Láttuk, hogy Pálpy a csatornák körülírását

A

ségére alapította.

keménysége a mi

dacit

egyértelm

esetünkben

minél mállottabb a kzet, annál puhább. A nagyági mállási vagy bomlási folyamat érte, amint annak idején gével

frissesé-

dacitot háromféle

:

(1.

Nagyág, 48.

1.)

m. a légkörbeliek okozta külszíni mállás, mely azonban helyenként, a repedések mentén elég mélyen behatol a tömegbe, a z ö 1 dkövesedés, mely vulkáni utóhatásnak tulajdonítandó és az eredeti közetet ugyan lényegesen módosította, de amellett tulaj donképen nem lágyította, st kimutattam,

ú.

bizonyos tekintetben tömörebbé és szívósabbá tette végre a melyet én már akkor a telérekbl származtattam, amint az ;

A

kaoliuosodás, újabb írók (Beck,

mely elssorban a kzet ftömegét, a földpátot támadja meg. a bánya mélyében a kzet lágyításának f- és úgyszólván egyedüli oka, minthogy a külszíni máUás rendesen nem hatol le ily mélyre, a zöldkövesedés pedig, magában véve, nem hat így. A nagyági bányákban láthatjuk, hogy a kaolinosodás nemcsak a valóságos, nemes érctelérekbl, hanem gyakran azokból a finom pirites erekbl is Bergeat)

is

kiindul,

melyeket

tesznek.

kaolinosodás,

bányászok

a

kovandzsinóroknak

(Kiesschnüre)

Hiszen valószín, hogy a kaolinosodás elidézje épen a

képzd

illetve az ezáltal

ha

eredetileg

egynem

kénsav.

volt

is,

ott

neveznek.

kovandok oxidációja, hogy a dacittömeg,

így tehát feltehetjük, a hol sok kovandos ér

és érctelér hasítja

minséget, melyet Pálfy át, vagy csak igen keskeny és pedig kevés ahol tulajdonít; lepelképzdménynek a nem nagyon érces telér hasítja át a tömeget, ott megtartja eredeti szilárdságát, kaolinos áUapotba

jut,

meglágyul és

felveszi azt a

akár normális, akár zöldköves állapotban. Ezzel egybeállíthatjuk a nagyági bányásznak azt

a

tapasztalatát,

mely

keménység zöldkdacitban. azaz olyan kzetben, melyben a kaolinos bomlás már megkezddött, de még nem haladt a teljes elbomlásig a nagyon kemény kzetben a telér összeszorul és kevés legjobb

szerint az érctelér

a

közepes

;

ércet tarlalmaz

a

telér

;

a túlságosan bomlott egészen

rendesen szétfoszlik

helyességérl számos esetben

nem

a

és szintén

meggyzdtem,

mellékközet befolyásában

kaolinos,

elszegényedik.

keresem,

lágy anyagban pedig

Ennek

a

tapasztalatnak

a jelenség magyarázatát

mint a bányászok,

azonban

hanem

ellen-

mellékkzet állapotát a telérhasadékok srségébl, vastagságából tartalmából vezetem le.

kezleg

a

és

IRODALOM.

Ha mármost ezeknek akarnám

kifejldését

749

a tapasztalatoknak alapján a nagyági telérviszonyok

vázolni,

feltéve

egy lényegileg

egynem

dacittömeget,

melyben valami okból egy hasadékhálózat keletkezik a végeredményben ugyanahhoz a képhez juthatok, amit Pálfy feltüntet. A hálózat helyenként sr, másutt kevés repedés van a hasadékok majd szélesek, majd keskenyek. A kering folyadékok vagy gázok telérasványokkal töltik ki a hasadókokat. Ezeknek az ásványoknak egy része a levegvel érintkezve felbomlik, kénsavat és :

;

kéuessavat képez,

melyet a nedvesség felfog

fóldpátokat kaolinná bontja.

A

bontás

mállasztó anyagok elterjedésének

leginkább

tagabb telérek ugyan bséges oldatot lásnak kisebb felületet engednek

és a telér

legersebb

ott,

kedvez,

falaiba bevisz, ahol a

ahol a

sr

közepes,

szolgáltatnak, de a

érhálózat a

ahol egyes vas-

kzetbe való behato-

legcsekélyebb végre, ahol kevés hasadék van,

;

vagy csak oly szkek, hogy kevés oldat keringhet bennük. Ily módon elállhatnak olyan telérviszonyok, aminket Pálfy bányatérképei ábrázolnak, ha a kemény kzetet nem élesen körülhatárolva, hanem fokozatos átmenettel a lágyabb,

ami

meg

a valóságnak

keny

kzet

és

felel.

is

mállottabb

Ekkor a

szegény teléreket fogunk találni

szélén vastagabb,

részletekkel

szilárd ;

összekötve képzeljük,

kzet regióiban rendesen

kes-

az átmeneti területen, tehát a szilárd

gazdagabb ereket látunk,

az

egészen

elkaolinosodott

sr

kzetben pedig szakadozott vékony ereknek hálózata lesz, mely csak ritkán szolgáltat gazdagabb érceket. Ahol pedig egy vastagabb telér a kemény kzet területén átvág és a mellékkzetet mégis csak csekély mértékben vagy csak nagyob közökben lágyította, ott eláll annak a viszonynak képe, sárgás-fehéres

melyet Pálfy, mint két erupciós csatorna közé ékelt

A mondottak nem

azt jelentik,

lennek tekintem. Hiszen tudom, elméleti

o.

hogy a

«

télért feltüntet.

felfogását

egészben helyte-

csatornák » létezése ellen

nem

lehet

hogy más bányaa Bárza-hegyen, a természeti viszonyok olyanok, hogy nem-

kifogást tenni,

helyeken, p.

hogy Pálfy

csak az erupciós

és

csatorna

azt is

biztos

készségesen

kijelölését

elismerem,

megengedik,

hanem

érctelérek viselkedésére nézve felállított szabályokhoz példákat

is

azonfelül az szolgáltatnak.

Csak Nagyágra nézve akartam megmutatni, hogy az ottani jelenségek más magyarázatot is trnek, mint amely a szerz elméletén és tapasztalati szabályain alapszik.

Az ércek

eredete.

Munkájának utolsóeltti

fejezetében,

melyben

vizsgálódásainak eredményeit összefoglalja, a szerz szóba hozza a nemesércek eredetének kérdését is és «a laterális szekréció elméletével szembenn

—

—

határozottan az aszcenzio elmélet hívének vallja magát. Ez a szembeállás, úgy hiszem, nekem szól, még pedig annak a hipotézisemnek, melyet a X. nemzetközi geológiai kongresszuson eladtam.' Legyen szabad megjegyeznem, hogy

Pálfy az én fejtegetésemet

nem

egész helyesen fogta

letemet egyszeren a régi értelemben vett laterális

1

De

la relation entre l'état

propylitique

minéraux. Par Béla de lukey. Compte national. Mexico I!i07. filons

des

rend du

fel,

elször

szekrécióval

roches

midn

elmé-

összetéveszti,

andésitiques

et

Icurs

X. Congrés géologique Inter-

IRODALOM.

750

másodszor, mert annak kiindulü pontját, a zöldkömódosulatot másképen fogja fel,

mint

én.

zöldkönemü andeziteket vulkáni utóhatás által módosított nézetet Pálfy is vallja. A vulkáni tzhely mé(Igázok és gzök amint Pálfy ismételten mondja vagy

Szabó óta a

közeteknek tekintjük és ezt a

lyébl

felszáló

esetleg

felszálló

—

—

okozhatták

oldatok

vizes

közetekben

a

a

epidot

klorit,

és

fleg a kzet amfibol- is augitféle ásványokban, aminek eredménye a zöldkmódosulat. Nem minden andezit-vulkán szenvedte ezt az átalakulást, de ahol a folyamat beállt, természetes, hogy legintenzívebb hatása karbonátok képzdését

az erupció centruma

A

keresi.

mutatkozik,

fölött

tehát

hol

ott,

Pálfy a

csatornákat

vulkáni tömeg szélei felé a zöldkövesedés gyengül és a kiömlött láva-

árokban csakhamar elenyészik.

Ez az a viszony, melyet nagyági munkámban írásban tetni iparkodtam. latai által,

Feltn

megersítést nyert

és rajzban

feltün-

Hempeb

vizsgá-

ez a felfogásom

aki ugyanis az én kutatásaim ideje után megnyílt

'

Ferencz

József-

altárnában egy kzetsorozatot gyjtött, melynek petrograíiai megvizsgálása egész határozottan kimutatta, mikép

megy

át fokozatosan

a

vulkáni csatorna (vagy

hasadék) típusos zöldk-dacitja kifele a mediterrán üledékre reátelepedett nor-

hogy Semper az sorozatának széls tagjai között melyek szerinte arra vallanak, hogy az is talál,

mális dacitkzetbe. Igaz,

olyan petrograíiai eltéréseket

elsben kifolyt láva már eredetileg némileg különbözött a késbb feltódult és de ezek az eltérések, nevezetesen, liogy a a hasadékban megrekedt anyagtól hasadék kzetében a kvarcok folyadékzárványokat tartalmaznak, a lávában pedig nem, továbbá, liogy a lávában több hornblendekristály vau. mint a középs tömegben, ezek csak olyan jelenségek, melyeknek a zöldkmodosulathoz semmi közük nincsen és az utóbbinak fokozatos átmenete a középpontból (kürt vagy hasadék) a lávaárba mutatja, hogy a folyamat nem szorítkozott a leg;

utoljára megszilárdult tömegre. Ennélfogva fentarthatom eddigi nézetemet, mi-

a

szerint

—

ágensek,

zöldkövesítö

az egész erupció tendk hely mélyébl származván,

kövesedés

De mikor lefolyását

.

.

vulkáni

mivel

után

jöttek

utóhatásnak tekin-

mködésbe

és

hogy a

vulkáni utóhatásról szól és a .fokozatos

p. o. .

épen

tííz-

alulról fölfelé hatottak.

Pálfy ugyan szintén is elismeri.

—

befejezése

(a 39.

nem

kizárólag

átmenetet

hogy «a zöldvégbe mentnek tartom,

oldalon) azt mondja,

[243.]

a

felületen

hanem valószínnek vélem azt, hogy a zöldkövesedés folyamata, legalább részben, már a kráterben vagy még mélyebben bekövetkezett* és midn (28. o.) zöldköves andezitek erupci ójáról (Kristyor környékén) és ugyanott

anyagot szolgáltató vulkánról szól

kövesi)

:

joggal

nemcsak a már mozgékony magmában

felfogása szerint a zöldkövesedés

ben,

hanem a még

híg,

tudvalevleg a propilit önállóságát megdöntötte,

*

Beitrage zur

Kenntiiis der Goldlagerstátten

fel kell

egy

«zöld-

tennünk, hogy az

kzetmehet végbe. Szabó, aki több ízben nagyon határo-

kész és megmerevedett is

des

Siebenbürgischen

Erzge-

birges von Bergasessor Semj)er. Abhandl. der kön. ]ireussischen geol. Landesanstalt.

Neue

Folge, Heft 33. Boriin

l'JOO.

;

IRODALOM. zottan kijelentette, hogy zöldkökitörés soha

csak a

gázok müve.

szálló

potnak,

t.

kzet

kész vulkáni

niiir

És

ez

sem

volt

:

ii

mostani zöldköállapot utóhatásként

utólagos átváltozása, vulkáni

csakugyan jobban

egyrészt azoknak a PÁLFytól

i.

zöldkuemü

vonásoknak, melyekkel a

751

is

meg

felel

helyesen

megfigyelhet

a

és

látott

leírt

fel-

álla-

jellemz

közét a normálistól külömbözik, másrészt

a kett közötti átmenetnek, melyet Pálfy szintén elismer.

A

normális

mely lehetségessé

dacitok teszi,

andezitek érdessége finom

és

hogy

felszálló

gzök vagy

likacsosságra

mutat,

folyadékok az egész kzetet

megtámadják. A fent érintett hogy az én megfigyeléseim szerint a zöldkmódosulat lényege csupán abból áll, hogy az andezitek színes ásványai (amfibol, piroxen és talán biotit) valamely ágens által felbontatnak és a bomlás tarmékei, ú. m. klorit. epidot és karbonátok az egész kzetben szétterjedvén, annak érdességét átjárják és benne az arra alkalmas alkatrészeket

eladásomban

csökkentik, fokozzák,

A

kifejtettem,

kagylóssá

törését

egyúttal

a

kzet

és

simábbá

világos

színét

szilárdságát

teszik,

és

szívósságát

sötétebbre és zöldesre változtatják.

nagyági dacitban feltnik a makroszkópos amfibolkristályoknak fekete

burkolata,

mely a vékonycsiszolatbau,

metszetének körvonalat híven mutatja.

miut fekete

a

keret

A zöldkmódosulatu

kristály kereszt-

dacit ezt a keretet

még mindig mutatja, habár a kereten belül az ásvány eredeti anyagából már semmit sem, hanem csak a bomlási termékek, klorit és mész-magneziakarbonatnak keverékét látjuk. Feltéve, hogy az els kiválású amboloknak ez a fekete héjjá már az izzófolyó magmában megvolt, alig képzelhet, hogy a mag feloldása után ez a vékony héj a mozgó magmában sértetlenül megmaradhatott volna. A fokozatos átmenet mellett ez is bizonyíték arra, hogy a zöldkövesedés csak utólag, a már megszilárdult vulkáni tömegben állt be és nincsen semmi okunk zöldklávát feltételezni, amilyent még egy újkori vulkáni kitörésben sem találtak még. mondjuk a motetták vagy A mélységbl felszálló zöldkövesít ágensek átjárhatták az egész vulkáni alkotmányt, beleértve a a szolfatárak gzei tszomszédságában lev, vagy a feltörések közé ékelt másnemíí kzeteket is

—

•

—

de zöldkövesít hatásukat

természetesen

csak

az

amfibolt-augitot tartalmazó

kzeteken gyakorolhatták. Ameddig a gzök vagy oldatok addig az andezittufák, p. 0. a

brecciák

és lávaárak is

infiltraciója terjedt,

elszenvedték a módosulást, de

nagyági mediterrán üledékrögökön vagy a botcsi kárpáthomokkövén az

ilyen hatás

nem

látható. Ilyen felfogás mellett érthetetlen volna,

hogy a nagyági

zöldkdacit tszomszédságában lev amfibol-andezitek, a Kálvária-kzetek, vál-

nem

tozatlanak maradtak, ha a dacitnál idsebbek lennének. Másrészt

hiszem,

melynek kzete normális dacit, külön kitörési csatorinkább egy nát lehessen tulajdonítani, amint Pálfy rajzán (VIII. t.) látszik vastag lávaár végének tekintem, mely már a zöldkövesedés régiójából kinyúlik hogy a Szarkó-hegynek,

;

és azért változatlan maradt.

Láttuk tehát, hogy a posztvulkáni emanációk az eruptív kzeteket

saját-

módon megtámadják, bennük a színes szilikátokat felbontják. Másrészt tudjuk, hogy az ily módon zöldkvé vált andezitekhez nemes érctelérek fzdnek nemcsak Magyarországon, hanem még sokkal nagyobb mértékben az ságos

:

752

IRODALOM.

Egyesült-Államokban, Mesikóban, Peruban. Bolíviában, Uj-Zealandon

és

Japán-

ban. Ez az állandó kapcsolat a zöldkcimódosulat és a nemes ércek között

nem

jogunk van itt okozatos összefüggést keresni. Már pedig ehhez csak két út vezet: vagy az ércteléreknek tulajdonítjuk a mellékközet ilynem módosítását, vagy megfordítva a módosult kzetben keressük a nemes ércek lehet véletlen

;

Tudom, hogy sok kutató az els nézet felé hajlik; de mindjárt meg hogy ez a nézet jórészt azon alapszik, hogy a zöldkmódosulat

forrását.

kell jegyeznem,

természete és lényege nincsen kellen felfogva és hogy ez az elváltozás össze van tévesztve egy másik közetbontással, a kaolinosodással, mely csakugyan a telérekböl indul ki, valamint a kovandimpregnació is. Böckh Hcgó p. o. úgy állítja oda a kaolinosodást, mint a zöldkövesedés végs stádiumát, ami épen nem felel meg a Nagyágon észlelhet viszonyoknak. Beck Kichíed - tankönyvében az én nevem tévesen van felvéve azok sorában, kik a propilitizációt az ércteléreknek tulajdonítják. Én mindig az ellenkez nézetbl indultam ki, mert '

a zíildkömódosulatot mindenütt

az

központok

erupeiós

felett

találtam ugyan,

de sehol sem láttam, hogy határozottan az érctelérek vonulataihoz csatlakozik.

Ha

tehát a

nemes

telérércek forrását a

zöldkvé

vált andezitekben ke-

ressük és ha látjuk, hogy ez az elváltozás lényegileg csak az amfibol- és piroxén-

ásványok felbomlásából,

kloritosodásából

áll

:

kell

fel

tennünk, hogy ez utób-

biak tartalmazták a nehéz fémeket, mieltt azok a telérekbe jutottak.

Es

nem

ez a feltevés

már

többsége

vagy talán nem

foglaltattak,

olyan merész, amilyennek látszik.

is

A

geológusok

régóta vallja, hogy a nehéz fémek eredetileg a sziUkátkzetekben is

szféra mélységében a szilikátos

eredetileg,

hanem

magma képzdik,

úgy. hogy a

ott.

még mélyebb

ahol

a litho-

bariszférából

a nehéz fémeknek csekély részei a szilikátásványokba, nevezetesen a poiibázisos mész-magnézia-szilikátokba belekerültek és ezen az úton, a felszálló magmával kerültek a lithoszféra fels régióiba, esetleg a os kzetanalizist ismerünk,

a vasnak,

hanem

kis

melyek

a

mennyiségben

föld felszínére.

nehéz fémeknek, a

többinek

még

jelenlétét

Számos ásványpedig -nemcsak a a

szilikátokban

bizonyítják.

Mármost tegyük utóhatásként

madják.

fel.

hogy az andezitvulkán képzdése

gázok

felszálló

Nem merem

és hévvizek

a

után

megállapítani, hogy a vulkáni

vulkáni

a

kzettömeget átjárják

és

eraauációk közül

megtámelyik

amelynek a zöldkömódosulatot kell tulajdonítani csak arra hivatkozhatom, hogy Inostranzeff szerint nem kell hozzá, más, mint szénsavas víz, mely az az,

;

amtíbolból kloritot, karbonátokat

és

szabad

kovasavat

képezhet.

E

felbontás

nemesfémek felszabadulhatnak és a közetet átjáró oldatba kerülhetnek. Ha most az ilymódon elkészített kzettömegben hasadékok támadnak és az említett oldatok, melyek kovasav és karbonátok által az

ásvány bázisai között

foglalt

Böckh Hugó, Földtani Közlöny. XXXI. köt. 10—12. füz. 317—319. old. Richárd Beck Lehre von don Erzlagerstátten, zweite Auflage, Scite 408 «J. V. Szabó, M. E. Wadworth, B. vou Inkey, H. Kosbnbdsch und H. Böckh babén gezeigt, dass auch die Propylitisiruug andesitischor uud tracliytischer Gesteino dem Thermalmetamorphismus wáhrcnd der Erzuaugbildung zuzuschreiben ist.» >

-

:

'

IRODALOM.

mennyiség nehéz fémeket

mellett csekély

753

tartalmaznak, ezekben a hasadó-

is

körülmények

kokbau

ö.sszefíyliiek, meglehet,

folytán

(Itíliülés,

nyomáscsökkenés, oldószer elpárolgása) vagy pedig a hasadé-

kokban

felszálló

«

ellentétes hatású"

megváltozott

ott a

hogj'

fizikai

ágensekkel (kénhidrogén, tellur

stb.)

talál-

kozva, mint telérásványok lerakódnak.

Ebbl

áll az

eladásomban

én olateralszekreciós" elméletem, melyet az említett mexikói

kifejtettem.

Hipotézis

marad persze

ez

olyan hipotézis,

de

is,

mely legalább a fiatal vulkánossághoz kötött nemesércek genezisében számot vet a zöldkmódosulat feltn szerepével. Kelt Taródházáu,

l'Jll

szeptember 1-én. Inket Béla.

t MAGYARORSZ.ÍG KSZÉNKÉSZLETE. Dr. Lóczi

LúczY Lajos egyetemi tanár, a magyar királyi földtani intézet igazgatója 191.3-ik évi kanadai nemzetközi geológiai kongresszusra irta

megbízásából az

Papp Károly dr. magyar állami geológus.

Amilyen nagj' történeti múltra tekinthet vissza a fémbányászat s különösen az aranybányászkodás a Kárpátok alján, époly fiatal eredet a kszénhányászkodás a magyar királyság területén. Mert amíg az erdélyi Erchegységlien

már

késbb

is,

a dákok,

s

utánuk a rómaiak

jelents fémbányászatot

is

Magyarország ezeréves fennállása

állandó

alatt,

ztek,

s

volt az ércbányász-

kodás úgy Erdélyben, mint a Vihorlát Gutinban és a Szepes-Gömöri Érchegységben, st a vasbányászat kezdete is a XII. századba nyúlik vissza addig a szénbányászat a Kárpátok övezte területen egész új kelet. :

Magyarországon a szénbányászkodás 1765-ben kezddött és pedig miocénkorú baruaszóntelepen, a Fert-tóhoz közel fekv Brennberg községben, amely telep azóta

is

bár csekély mennyiségben, de

még mindig

szolgáltatja a szenet.

A

szénbáuyászkodás a barnaszénkibuvásokra indult meg a dunántúli Zsömlye, ma Vértessomlyó vidékén is. azonban ipari jelentsége a krassószörénymegyei

kszén-

és feketeszén-telepek fölfedezésével

kezddik, abban az idben, amikor

Eesicán 17SS-ban az els kszénbányát megnyitják, majd 1792-ben Stájerlakon a

kitn

szenet

szolgáltató

kszenet lS19-ben már a nálni, de

akkor még

XIX. század

feketeszén-telepet

resicai vasércek

nem nagy

sikerrel.

elején a stájerlak-aninai

2010 métermázsa szenet

termelnek,

* Kivonat XII. Geológiai monográfia befejez részébö'.

kezdik

olvasztásához

A

régi

mvelni. is

okiratokból

bányákból havonkint

ami megfelel

Kongresszus

'J412

kiadásában,

A dománi

megkísérlik

hasz-

kitnik, hogy a

3UÜ0 mér, tehát

tonna

évi

Ottavában

átlagnak.

megjelen

:

IRODALOM.

75-t

Ugyanezen idtájban a sopronmegyei Brennbergen nagyobb a termelés, minthogy innét 1798-ban 2507 tonnát, l<S0O-ban 7734 tonnát szállítanak Bécsbe. Az 18á3. évben Magyarország összes széntermelése 13,507 tonnára rúg, míg az 1830. évben

már

26,991 tonnát tesz

ki.

Magyarország szénbányászkodásának els idszakát 1830-ig vesszük, úgy ezen els idszakban, tehát 1765-t] 1830-ig Magyarország

Ha

összes széntermelése

tonnára tehet

538,685

pedig

és

az

akkori viszonyoknak megfelelleg értékét 5 koronával számítva 2,093,425 kor. értékben.

A

magyarországi szénbányászkodás

második idszaka

szénszükségletüket részint az esztergomi,

részint a pécsi

amiáltal ezen vidékek szénbányászata tetemes

ték,

a magyar-

kezddik 1831-ben. A dunai gzösök

országi Duna-gó'zhajózás megindításával

szénbányákból fedez-

lendületet vett.

A

salgótar-

jáni barnaszén-telepeket 1848-ban kezdik fejteni es a szenet 1859-ig legnagyobbrészt

Duna-gözhajózási

a

pl.

Tiszán járó

társulat

számára Szolnokra és

hajói

A

széntermelés bár lassan, de fokozatosan emelkedik. így 1849-ben 55,500 tonnát termel az ország, 1850-ben rohamosan emelkedik

Poroszlóra szállítják.

a termelés 85.340 tonnára,

bányák melés

amelybl egy negyed ezen

szolgáltiitnak. Általában

fölülmúlja

feketeszén

barnaszénprodukciót.

a

mellett

csak

tonna

205.011

részt a krassószörényi

idszakban a kszén, így

pl.

és

1803-ban

kszén-

l'eketeszénter-

tonna

340,407

barnaszenet, 1800-ban

413,173 tonna

A második idszak 1831—1866. évek között 0.900,602 tonna 41.403,012 kor.

feketeszén mellett 287,074 tonna barnaszenet termel az ország. összes széntermelése

értékben.

A harmadik idszak a magyar alkotmány helyreálh'tásával 1867ben kezddik, amikor a gyáripar föllendülésével a szónbányászat is hirtelen lendületet vesz. Nevezetes,

hogy

egyensúlyban van, amennyiben

1807-ben a

kszén

a

nyolcszázezer

és

a

barnaszéntermelés

tonnát

megközelít termelés fele kszén, fele pedig barnaszén, azonban 1809-ben, amikor a termelés eléri az 1 millió tonnát, a barnaszén már valamivel fölülmúlja a kszenet s ez az arány fokozatosan emelkedik mindig. Például 1897-ben, amikor az ország széntermelése elérte az 5 milió tonnát, és

4 millió tonna a barnaszénre

ebbl már csak

1

Az 1807-töl 1910-ig terjed idszakban Magyarország 107,441,630

millió tonna a

kszén

és lignitre esik.

tonnára rúgott

összes széntermelése

1,321.480,271 korona értékben.

Az elmondottakat összegezve Magyarország termelt

1765—1830 1831—1866 1867-

között

1910

Magyar-Horvát

174.880,923

tonna

értékben

tonnát

2.693,425

korona

.

6.900,602

«

41.403,612

«

167.441,636

.

1,321.480, 271

.

1,365.577,308

korona

Összesen vagyis

538,685

és

174.880,923

tonnát

Szlavonországok

1,365.577,308

korona

eddigelé kibányászott ásványszene

értékben.

IKOUALOM.

A

755

millió tonnát megközelít mennyiségbl a legtöbbet, 40 millió tonna barnaszenet a salgótarjáni alsó mediterrán korú

kimutatott 175

több mint

szénmeilence

szolgáltatta,

azután

következik

a

péesvidéki

szénterület,

liasz

amely eddigelé 27 millió tonna feketeszénnel gazdíigította az országot, harmadik helyen a hunyadmegyei Zsilvölgy oligocénkorú szénteknje következik negyedik sorban következnek a 20 millió tonnát meghaladó mennyiségével krassószörényvármegyei karbon korú kszén és liaszkorú feketeszén-telepek, amelyek eddigelé több mint 17 millió tonna kszenet termeltek az Osztrák ;

Magyar államvasutak gyárai számára. Ötödik helyen áll a tatavidéki eocén korú szénmedence, amely bár csak 14- éves múltra tekinthet vissza, 14 millió tonna termelésével már is legyrte szomszédját az esztergomi bányavidéket, amely száz éves múltja mellett is mindössze nyolc miUió tonna barnaszenet :

termelt.

így állunk a bányászat múltjával, most nézzük a szénbányászat jelenét. adományozott területen, 1910. évi ásványszéntermelés 5.38 km-

Az

9.036,268 tonnára rúgott 88.172,802 korona értékben, tehát ez

az

egyévi ter-

melés másfél millió tonnával több, mint az 1765-töl 1866-ig terjed száz évnek

Az

1910. évi kilenc millió tonnát meghaladó ásványszénbl tonna a barnaszén és csak másfél millió tonna a kszén és

összes termelése.

hét és

millió

fél

feketeszén. többet, 1'8

Wahlnee Aladár millió

tonnát

összeállítása szerint

a

zsilvölgyi

*

ebben a termelésben a

barnaszénmedence

szolgáltatta,

következik Tatabánya 1'6 millió tonna termeléssel, a harmadik

helyre

leg-

azután szorul

szénmedence l'b millió tonna termelésével; negyedik helyre tör a sajómenti barnaszénmedence l'l millió tonna barnaszenével s csak az ötödik helyen következik pécsvidéki feketeszénterület 0'8 millió tonna évi termelésével. Hatodik a resica-aninai szénvidék alig fél millió tonna, azonban kitn minség kszéntermelésével és hetedik az Esztergom vidéke 0*4 millió tonna barnaszén termelésével. Ezen hét bányavidék termelése mutatja szénbányászkodásunk jelenlegi állapotát, amely több mint ötvenezer munkásnak ad a

salgótarjáni

magyar királyság

dolgot a

eddig

ország

kibányászott

118 millió tonna barnaszén

Magyarország hajdani

s

területén.

Ha még

szénkincséböl és

8

millió

megjegyezzük,

hogy Magyar-

48 milió tonna kszén tonna a

lignit,

s

feketeszén,

úgy képet kaptunk

jelenlegi széntermelésének viszonyairól.

Pillantsunk ezekután a jövbe.

Q

és feketeszénte le pékbl 53'5 kilométer van tárva 7.473,700 tonna tényleges készlet és a 182'4 km--t kitev területrl közelít becsléssel mintegy 133.795,000 tonna valószin készlet várható. Ezen els csoportban a karbonkorú kszéntelepek csak igen kis részt foglalnak el, mert a túlnyomó mennyiségét a liaszkorú feketeszéntelepek megyében és fkép a Mecsekhegység déli és szolgáltatják Krassó-Szörény

A kszén-

I.

területen

oldalán.

északi

1

nem

fel

Sajnos,

A

krétakorú

feketeszéntelepeknek

szintén

csak

igen

csekély

hogy Wahlnee ,\ladár rendkívüli becses tanulmányaiban 1908 óta

közli az egyes

termelését. Emiatt bizouy az 1910. évi kimuépen pontos adatokat tartalmaz.

l.iányatársulatok

tatásom a részletekben

nem

IRODALOM.

7Sti

szerep jut, egyrészt a Bakonyban,

másrészt a Biharhegységben.

Úgy

a tényle-

mint a valószín készlet rovatában a Dunagözhajózási Társulat pécsvidéki bányászata áll az els helyen; másodsorban az Osztrák-Magyar Államvasutaknak krassószörényi bányái s harmadsorban a Icincstár komlói bányái következnek. Herejükre nézve els helyen állanak hazánkban az újbányái és szekuli kiirbonkorú szenek 7000 kalóriát meghaladó ftöképességgel amelyek azonban a külföldi s fleg az amerikai szenekliez képest még mindig nagyon hátul ges,

;

állanak a sorozatban, amennyiben csak a

Ugyanilyen

höerejüek a pécsvidéki

feketeszenek

is.

B

osztály 3. csoportjába sorozhatok.

liaszszenek,

resica-dománvidóki

valamint

n. csoportot a harmadkori barnaszóntelepek alkotják. Ezekben nyugszik tulajdonkép Magyarország szénbányászkodásának az alapja. A harmadkornak minden egyes kor-szakában kiadós barnaszéntelepek vannak, amelyek

A

Tatabánya, Petrozsény és Nyitrabánya telepeiben

pl.

nyeznek

minöségi-e

is.

A

sorában els helyen

széntelepek

áll

feketeszenekkel verse-

a

bányászatilag

tehát

tényleges,

Tatabánya

feltárt és elkészített

140 millió tonna készletével,

második sorban következik Nyitrabánya 134 millió tonna szénkészletével s harmadsorban a Zsilvölgy 28 millió tonna fejtésre elkészített szénkészletével. Az összes barnaszéntelepek 234''J [D km. területén a tényleges készlet 342.776,718 tonnát tesz

ki.

A

valószín készletek becslése els helyre a Zsilvölgyet teszi 90 Lj km. területen várható 464,500,000 tonna szénkincsével. Második helyre Nyitrabánya vidéke kerül 36

harmadik

D km.

helyre

a

területrl várható 162 millió tonna szénmennyiségével,

borsodmegyei

mintegv

Sajóvölgye jut

60 km- területrl

140 millió tonna remélhet barnaszénnel és negyedik helyre a salgótarjáni medence kerül mintegy 150 km^ területrl várható 65 milüó tonna barnaszén

mennyiséggel

és

ötödik

bl

769-6

km-

Tatabánya

helyen

ható 60 millió tonna szénnel.

A

valószín

vidéke

áll

15

km-

területrl vár-

készlet az összes barnaszéntelepek-

területen 1,100.504,000 tonnára rúg.

Ezek a barnaszenek az eocén, oligocén és az alsó és közép miocén emeletekben vannak s minségük általában a korszakok régiségével arányosan emelkedik azonban nem mindig. Ügy látszik a magas hfejleszt képesség inkább ;

a telepek vastagságával

arányos.

így a barnaszenek

között

nem

a

legrégibb

képzdés, eocénkorú telepek mutatják a legmagasabb hfejleszt képességet, hanem az aránylag fiatalabb oligocénkorú zsüvölgyi szenek állanak az els helyen, 5U00-tl 7000-ig emelked kalóriával s azután a fiatal mediterránkorú nyitrabányai szenek következnek 5000

nek a

tatai

szénnel

s

csak

— 6000

eocénkorú esztergomi szenek,

kalóriával,

követkéznek

ezután

4700

— 5600

amelyek csaknem versenyez-

a

magas

5100

— 6800

kalóriát

mutatnak.

A

szén-

megfelelen

szin-

Salgótarján vidéki

között legmagasabb kalóriát mutatnak a baglyasaljai riát,

a többiek azonban jóval silányabbak.

A

szenek 4600

salgótarjáni

szenek általában 4(KX)--5000 között váltakozó kalóriát a

horvátországi

oligocénkorú

széntelepek

s

az

Azonban az eocén

telepek közül a tatabányai és a kósdi szén régi eredetüknek

tén

barnaszenek,

legrégibb

kalóriával.

alsó

— 5600

kaló-

mediterránkoru

mutatnak,

így a nemzetközi

széntelepek

épúgy mint

geológiai

kon-

:

IRODALOM.

757

gresszus által nu'fjiillapított osztályozás utolsó rovatába a

Leíjsilányabbak a barnaszenek között

jába tartoznak.

amelyeket az amerikaiak

hanem külön

foglalni,

megállapított

által

E

utolsó

mint

völgyében

osztályozásba

bele

sem

lehetett

barnaszenek is. Úgy a sajóazonban tetemes mennyiségükkel

feltárt

barnaszenek

a fejérkörösvölg^^

mvelhet

könnyen

és

osztály 2. csoport-

csoportot kellett a számukra felállítani. Ugyan-

ilyen minöségíiek a Fejérkörös völgyi,

D

borsodmegyei szenek,

a

nagy értéket fognak egykor képviselni

telepeikkel mégis

Magyarország gyáripari életében.

A harmadik csoportba

III.

nitek

tartoznak, amelyek a

fiatal

a

pontusi-pannóniai és

harmadkori

lig-

a levantei emeletben egy-

aránt tetemes mennyiségben vannak úgy a Kárpátok peremén, mint az Alföld szélein. A tényleges készlet rovatában els helyen áll a háromszékmegyei

Köpecz. mintegy három millió tonna mennyiségével, azután a horvátországi szlavóniai lignitek következnek harmadfélmillió tonnát s

harmadsorban a herceg EsiERHÁZY-féle

s

meghaladó készletükkel

lajtaujfalusi lignittelepek következnek,

A 27'6 L_'- km területen feltárt A valószín készletek becslésében a

egy millió tonnát megközelít készletükkel. 7,703.000

összes készlet szlavóniai

tonnát

tesz

vezetnek

horvátországi lignitek

s

ki.

mintegy

70

millió

tonnát meg-

közelít mennyiséggel, azután az erdvidéki lignittelepek 40 milliónyi és har-

madsorban

a

Biharmegyében elterül bodonos-dernai hgnittelepek

tonnára becsült készletükkel.

A

várható lignit mennyisége 148

km-

nitek ftöképessége általában 190Ü

csoportba tartoznak lignit

3800

— 4800

sokban. Semsey

;

Horvát-

Magyar-,

területrl

— 3800

1

Andor

Összefoglalva az

24,450.000 tonnát tesz

ki.

A

lig-

mutatja a borszéki

utolsó a sorozatban a balmazújvárosi artézi fúrá-

s

birtokán feltárt lignittelep

dr.

millió

között van, tehát egész külön utolsó

a legmagasabb höfejleszt képességet

kalóriát

10

Szlavonországok területén

s

Magyar-,

elmondottakat.

2200—3200

kalóriával.

Horvát-, és Sziavon országok

területén ,-1^

31 G

km-

van tárva

fel

km^

357,953.418 tonna.

remélhet

területen

készlet ..

azaz összesen

„

1,716.702.418 tonna,

A) bányászatilag feltárt, ténylegesen

Az

de többnyire

1,358.749,000 tonna,

:

1416 km- területen

becsléssel,

készlet:

területen

B) 1100

tényleges

fúrásokkal

megállapított és B) közelít konstatált szénmenuyiség.

úgy a kszén, mint a barnaszéntelepekben áltanéhány olyan vidék van, ahol mérsékelt amerikai értelemben vett nagy teleprl Magyarországon

ezenfelül lehetséges készlet,

lában

csekélynek

telepre van

mondható,

remény

;

csak

egyáltalában szó sem lehet.

Ha

most már azt kérdezné valaki

:

vájjon

meddig

lesz

elegend

ez az

1716 millió tonna ásványszén Magyarországon, erre a következket mondhatjuk

:

!

!

758

IRODALOM.

Ha

az utóbbi

évenkint

vagyis

5

hogy az 1906.

évek termelését tekintjük, azt látjuk,

75 millió métermázsa termelés millió

1909-ben

már 90

métermázsával gyarapodott

évi

mázsára emelkedett.

millió

Ha

termelés.

a

ilyen

jövendben a termelés növekedését, vagyis évenkint fél millió tonnával emelked termelést tételezünk föl, úgy az 1716 millió tonna szénkészletbl az 1977. évbe már mi sem marad. Ha az ország szénszükségletét tekintjük, amely jelenleg már 13 millió tonna körül van, a termelés arányban vesszük

a

ellenben csak 10 millió körül,

kszén felüli

még szomorúbb kép

feketeszén dolgában állunk rosszul,

s

behozatalra vagyunk utalva

s

új

tárul elénk. Különösen a

amelyekbl már

is

i millió tonnán

kszéntelepek föltárására

vajmi kevés

a remény.

sugár csillan

Biztató

azonban az erdélyi földigázokban

feltárása mindenesetre csökkenteni fogja a

szénszükségletet

vanöt évre szóló köszénkészlet

vigasztalan

is,

felénk,

amelyek

így a

s

hat-

állapotát egykoron a

földigáz fogja megjavítani.

Budapesten, 1912 augusztus hónap 10-éu.

:i

KOCH ANTAL EMLÉKKÖNYV.

Felhívás a magyar föld

kutatásának híveihez

geológia atyamestere negyven éve tanítja

lyéhez

fzdik

a földtan

!

Koch Antal,

az erdélyi

tudományát. Az

Jlagyarországon a földtan önállóságának megszerzése

szemé;

egyetlen

év óta tölti be. A magyar úttör munkával, fáradhatatlan szorgalommal, szigorú tárgyilagossággal és önzetlenséggel közel félszázadot töltött. .\ magyar föld kutatánevelte a mai szakemberek túlnyomó részét. Magyar földtani iskolát sára

önálló földtani tanszékünket tizenhét

egyetemi

föld kutatásában

teremtett

Koch Antal mködéséhez híven, tanítványai csendben ünnepelték meg egyetemi tanári mködésének negyvenedik esztendejét virágokkal

Mesterük

:

díszítették a katedrát,

meljTiek a

Mester

életét

szentelte

;

a Mester

elhozták

munkájának legszebb gyümölcsét: egy-egy értekezést tanulmányaik körébl. Az értekezéseket a maguk költségén díszes munkában, a "Koch-emlékkönyvnben adták ki. A mindössze 250 számozott példányban jelent meg. amatr-

m

díszkiadásban, ábrával.

A

krótapapiroson.

tanítványok

az

a mester

féuymetszésü

Emlékkönyv eladásából

arcképével

befolyó

ós

számos

összes jövedelmet

egyetemnek egy létesítend •Koch Antal jubicéljaira, hogy annak a kamataiból a budapesti egyetemen nevelked ifjú geológusok földtani tanulmányaikban támogathatók legyenek. Ezzel az alapítvánnyal tehát mindvégig szolgálni óhajtják a Mester intencióit a magyar földet kutató új nemzedék állandó nevelését Ez önzetlen és nemes terv megvalósításához szükség vau arra, hogy felajánlják a

budapesti

leumi alapítványi

:

mindazok, kik akár Koch ANiAL-lal. akár a magyar föld kutatásával bármikapcsolatban vannak, vagy voltak, az oEmlékkönyv» egy-egy példánya-

nem

759

IRODALOM.

nak megvásárlásával az alapítvány ügyét támogassák. A sehol másutt hozzá eredeti tanulmányokat tartalmazó díszes •Koch-emlékköuvv» árát mindössze 25 koronában szabtuk meg, remélve, hogj' a nemes céka való tekintettel külön adományokat is hálával nyugtázhatunk. Ezenkívül Koch Antal fénymetszésü arcképe 3 koronáért szintén kapható. Az emlékkönyv és fény-

nem férhet

vonatkozó

képre

megrendelések,

M. Elemér

Vadász

Mvizem- körút

A

tanítványok

nyilváníthassák.

meghaladó módon

erejüket

Mesterük iránt táplált

örökíthessük

esetleges

külön adományok (VIII.

ker.

a.)

4-

segítségünkre

valamint

egyetemi tanársegéd címére intézendök

dr.

tiszteletüket,

szeretetüket

megtettek és

mindent,

hálájukat

hogy

módon

méltó

hogy a földtani tudományok iránt érdekldök is hogy az alapítvánnyal Mesterünk intencióit meg-

Hisszük,

sietnek, !

Budapesten 1912 május havában

A A Koch-emlékkönyv

tartalma

neogénjének rétegtani

dence

:

Üdvözlés. Gaál István

hegyszerkezeti

és

Koch-emlékkönyv kiadói.

:

viszonyairól.

Az Erdélyi MeKoch Nándor

:

Kormos Tivadar: A magyarországi preglaciális fauna származástani problémája. Madritz Béla Foyaitos közetek a Mecsekhegységbl. Noszey Jen A salgótarjáni szénterület földtani viszonyai. Pálfy Mór A medencék gyííríídésérl, tekintettel az Erdélyi medence antiklinálisaira. Pbinz Gyula Kuenlün és Pamir. T. Eoth Károly A Magyar Középhegység északi részének fels oligocéu rétegeirl, különös tekintettel az egervidéki fels oligocénre. Schréter Zoltán A magyarországi szarmata rétegek rétegtani helyzete. Vadász M. Elemér: Fajfogalom az sállattanbau. Vogl Viktor Az eocén és oligocén határa Budapest környékén.

A Magyar

Középhegység

jurafáciesei.

:

:

:

:

:

:

:

4.

A MACtYARBODZAI ÁSATÁSOK AKADÁLYAI. írta

:

Teutsch Gyula.

A «Pester Lloyd» 1912. évi július hó 6., 9. és lü-ik számainak
tárcarovatában

cím

alatt

dr.

Lenhossék Mihály kir. udvari tanácsos, budapesti ny. írt, amelyben befejezésül a Magyarországon

temi tanár érdekes cikket

r.

egye-

e téren

és a magyar kutatásnak elmaradott állapotára mondja: «Mi a tudomány ezen (az anthropologia) terén aggasztó módon elmaradtunk Európa többi kulturnépeitb). A szerz a diluviális korszakbeü hazánkban uralkodott kedvez éghajlati viszonyokra, az ország alkalmas minségére, hazánk barlangdús voltára utalva, teljes joggal azt következteti, hogy hazánkban az anyaföld mólie még sok értékes auj'agot érintetlenül rejt magában. Ezen kincseknek föltárása, úgy véli, « önmagunk és tett felfedezéseket

utal.

A

sorolja fel

többek között ezt

is

a külföld iránti kötelességünk*.

IRODALOM.

760

Keményli, hogy a Magyarhoni Földtani Társulat kebelébl alakult «B

langkutató tenni, annál

langok is

Bizottsági)

kikutatását.

felvette.

bizottság

mivel

inkább,

is

Késbb

hanem ezeket

ezen

indítson. Itt helyén

bizottság

nFájdalom,

Mindenekeltt

segédeszközök

felett

lenne

való

egy

nösen a magyar tudomány haladása anyagi eszközökkel

biró

nem

ads.

Ezt

mondja

arra,

felhívást intézni és

fog

bar-

kutatásokat

munka(>rö

áll

a

egyelre még nem rendelkehogy nagyobb arányú mozgalmat a

tudomány

sikerei iránt lelkesül és a

kiaknázására

dr.

iskolázott

a r-

pedig

Minden

és

külö-

megfelel

amely az

összeg,

rendelkezésére bocsáttatik, az

legrégibb képviselinek hazánk földjén

lökést

i'ijabb

emberre vonatkozó kevés

áldozatkészségéhez.

körök

említett bizottságnak barlangjaink

emberi

mielbb eleget programmjába nemcsak a

kötelezettségének

jégkorszakbeli

a

írja:

rendelkezésére.

zik a szükséges

ezen

lev nyomai

felfedezésének

Lenhossék egyetemi tanár,

a

bizottság

híres elnöke.

Hazánk tudományos felkutatásának érdekében áll, ha akadnak oly egyétudomány iránti szeretetbl id- és pénzáldozahoznak, hogy a hazánk iVihlje mélyében rejl régiségeket az évezredek

nek, akik a történelem eltti

tokat

eltt itt lakott emberek maradványait napvilágra hozzák, de továbbá arról is gondoskodnak, hogy a lelt kincsek elpusztulástól megóva, miizcumokban helyeztessenek el és riztessenek meg. Az ilyen tevékenység, ha eredményes akar

némi elképzettséget,

lenni, és

még

több pénzt igényel.

tárgy

a

iránti sok szeretetet, igen sok türelmet

Hogy nem mindig

a tudósok azok, akik ily lel-

helyeket felfedeznek és tudományosan feldolgoznak, tudja mindenki, aki a tör-

ténelem eltti tudomány történetében némileg járatos. Hazánkban is a «di!ettánsokn már elejétl fogva bátorkodtak az ilyen munkához fogni, akik ön-

mvelés

és

östörténelmi

velejáró

a

gyakorlattal

kutatásokhoz

igen

annyi

hasznos

ismeretre

tettek

szert,

adalékokkal szolgálhattak.

hogy az Az ilyen

munkáját a tudósok világszerte minden idben kellen értékelték ha az a komoly szorgalom, pontosság és lelkiismeretesség jeleit viselte magán. Éppen ezért az állam, de mindenekeltt az ország tudósainak oda kellene hatniok, hogy ily egyének, akik drága idejiiket, nehezen szerzett pénzüket saját hozzátartozóiknak megrövidítése mellett csak azért, hogy ezen becses tárodilettánsoki)

is,

gyakat megmentsék, akik csakis a tudomány kedveléseért foglalkoznak kutatásokkal, a legnagyobb mérv támogatásban részesüljenek: így például szabad

vagy legalább mérsékelt árú vasúti jegy kedvezménye, a szabad ásatás elnyerése körüli különböz akadályok elhárítása stb. Mindez az ügy érdekében nemcsak ajánlatos, de megvalósítandó is lenne, hogy a tudomány szomj ások köre táguljon és hogy az oly annyira nélkülözött iskolázott

De zje

munkaerk lássuk

éressék

el

fejldhessenek.

már most mi

történik niilunk,

hogy ennek éppen az ellenke-

!

Miután a brassómegyei Botfalu község mellett lev P r i e s t e r h ü g e 1 nev dombon a praemykeniai idbl származó befestett agyagmvesség egy lelhelyét fedeztem fel, ugyanabban az idben egy hasonlíthatatlanul nagyobb telepet voltam oly szerencsés a háromszékmegyei Erösd község mellett fel-

:

IRODALOM.

fedezui.

Egy

ték

akiknek

meg nekem, hogy

A

szerettem volna.

Az egyházi hatóságok

dolgozhiittiim c helyen.

bántatlanul

idi'ig

azonban,

rendeletei

7(il

ez

telek

a

ásatásaimat

tulajdona

volt,

rendszerességgel

oly

sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti

sajnos,

nem

enged-

hajtsam végre, amint

Múzeum re

lassan-

is

kint kedvet kapott a dologhoz és sikerült neki az állami tekintély harcvonalba

engem onnan

állításával

Az megye)

teljesen kiszorítani.

1909. évben sok évi

után

kutatás

nekem egy lelhelyet

sikerült

szerszámait gyjtöttem. Erre, hogy

Magyar bodzán

felfedeznem,

ahol

(Háromszék ember

a diluviális

nagyszabású ásatás költségeit egyedül

egy

Gráf József brassói ékszerész úrral összeköttetésbe léptem, akivel együttesen és támogatva dr. Lacea C. brassói gimnáziumi tanár úr által, az illet telek tulajdonosaival, a Eussu testvér urakkal Magyarbodzán az ásatásokra vonatkozó engedély megadása iránt tárgyalásokba bocsátliordozni kénytelen ne legyek,

koztunk,

az ügy iránti nagy értelemmel készségesen

nevezettek

arait

adtak, úgy hogy a legkedvezbb feltételek alatt öt évre köthettük

meg a

meg

is

szerzdést.

nagy elkészületek után Treiber Gusztáv munkához. A dr. Schmtdt E. E. tübiugeni egyetemi tanár által összeállított ásatási módszer szerint a munka tíz munkással vígan naladt elre, amikor ásatásainkat a kilencedik napon Háromszék 1911. évi

városi

mérnök

hó

június

16-án

úrral hozzáfogtunk a

vármegye alispánjának rendelete folytán hatóságilag

betiltatták és leleteinket

elkoboztatták.

íme

nem

a

amely magában

rendelet,

eleget

mond

és

további

magyarázatra

szorul

régiségek


és

általában

talált

és

felszínre

kincsek körüli eljárás szabályozásáról szóló 1872. évi 14136. teri rendelet

kimondja,

hogy a

leletek,

sz.

kerül

m-

belügyminisz-

bánnekkora értéket képviselnek

is,

tudoraányos régészeti szempontból való tárgyalás és az értékdaraboknak tudo-

mányos

intézeteink részére való megszerzése végett a királyi kincstárnak van-

mindazokban az esetekben, araidn ily érmek és régiségek azoknak kinyomozása és átvétele végett az illetékes pénzügyi közegek haladéktalanul értesítendk s megállapítandó, hogy a leletek ki által, mikor, kinek földjén és mily mennyiségben találtattak? Ezen rendeletemben jelzett régiségek feltárását Háromszék vármegye területén a Székely Nemzeti Múzeum vállalta magára. St a belügyminiszter úr által jóváhagyott alapszabályainak 3. §-ában kimondja, hogy az említett tárgyak, mint a székely nép elidegeníthetetlen tulajdonai, a raúzeuraban raegriztetnek és kiállítva a közönség számára nyilvánossá tétetnek. Köztudomású, hogy Háromszék várraegye földrótegei kincseket ér római és történelem eltti korból származó régiségeket rejtenek magukban. Ezeknek

nak fenntartva bárki által

is

s

találtatnak,

egy része máris feltáratott és kiváló becsük geológusok körében világszerte

el-

ismerést nyert.

Ezen, a székely nép tulajdonát

Tudomásomra

jutott

sokat a vármegye területén.

F;l,U„„i

liuzlülli/

XUI

löt.

képez

becses kincseket veszély fenyegeti.

hogy avatatlan kezek is végeznek ásatáKülönösen Magyarbodza és Lisznyó község hatá-

ugyanis,

ISII?.

50

IRODALOM.

76í2

rábau

s

községi

állítólag a

elöljáróságok

közremködése

iiidlett

luunkájukut

zavartalanul folytatják.

Most,

midn

a jelen sivár események közepette csak a gazdag múlt köz-

kincseiben lelhetjük örömünket, kétszeres

nyomatékkal

kell

felemelnünk

kozó szavunkat a nemzeti vagyon jogtalan eltulajdonítása ellen

tilta-

!

Elrendelem ennélfogva, hogy a vármegye területén netán eszközölt kutaa hatóságok a legéberebb figyelemmel kisérjék amaz

tásokat és ásatásokat

egyéneket, akik

temmel

az

;

vagy kutatásra nézve aláírásommal

ásatásokra

ellátott engedélyt felmutatni

dályozzák meg, a

már

felszínre

tárgyakat foglalják

nem

további

tudnak, a további ténykedésben aka-

esetleg

került,

és pecsé-

már megállapítható

helyre el-

intézkedésig vegyék rizet alá

s mindhozzám a további intézkedések megtétele végett tegyenek részletes jelentést. Sepsiszentgyörgy, 1911 június 16-án. Dr. Király Aladár alispán."

vitt

le

és

ezekrl

Béla lüll. évi július hó 10-én SepsiszentAladár alispánnal és nevünkben egy kérést adott be, amelyben a további ásatásokra engedélyt kért. De sem szóbeli közbenjárásával, sem írásbeli beadványával eredményt elérni nem tudott. Avral biztattak, hogy legközelebbrl választ kapunk. Miután azonban ezen válaszra Jogi képviselnk, dr. Szele

györg3rre utazott, beszélt dr. Kirái.y

augusztus 3-áig hiába vártunk, azt sürgönyileg sürgettük meg. Erre 9383 911. szám alatt hivatalosan az értesítést kaptuk, hogy beadványunk július hó 31-én 8466 911. szám alatt a nagyméltóságú minisztériumhoz lett felterjesztve, beadványunkra a választ tehát onnan kell bevárnunk. Ma 1912. évi augusztus hó i-át írjuk, de beadványunk még elintézve nem lett. habár annak gyorsabb elintézése érdekében mindent elkövettünk. Kérdem már most mindazokat, akik hajiáuk tudoraányos felkutatásával fáradoznak, a tudósokat, tudós

társaságokat

és

mindazokat, akik az akadály-

Hogy

e z e a z a z ú amelyen hazánk hátra maradottsága a kutatások terén megszüntethet avagy legalább csak csökkenthet? Ily módon kell-e az olyannyira nélkülözött munkaerket gyjteni? Ily módon óvatik-e meg a magyar kutatás tekintélye? Vagy talán azt, amit Franciaországban egy idegennek, egy svájci

nélküli szabad kutatás iránt érzékkel bírnak

volt

kereskednek megtiltani nem tudtak

Magyarországon egy kolni ?

Az

eziránti

:

(t.

i.

-

t,

hogy ásatásokat végezzen), itt szemben akarnak kierszaa tudomány érdekében állana

magyar honpolgárral mielbbi kedvez döntés

Brassó, 191á augusztus hó

1

!2-án.

Szerkeszti

iue<j jegyzés.

Teutsch Gyula urnák föntebbi cikkét szószeriut közöltük, anélkül, hogy az kifejtett panasz ügyében bármi tekintetben is állást foglalnánk. A Földtani IVirsulat választmánya a jöv évi közgylés elé bizonyos javaslatokat fog terjeszteni az ásatások szabályozása ügyében, azt véljük tehát, hogy a föntebbi ebben

cikk sok tekintetben hozzájárulhat az elvi jelentség határozatok tisztázásához. A szerkcnzíüscg. Budapest 1912 szeptember hónaj) 2-án.

KÖZLEMÉNYEK A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT BARLANGKUTATÓ BIZOTTSÁGÁBÓL. ÉVFOLYAM

1912.

4.

SZERKESZTI

FÜZET.

:

KADIÓ OTTOKÁR

dr.

ELADÓ.

BALLA-BAULANGBAN 1911. ÉVBEN VÉaZRTT ÁSATÁSOK EREDMÉNVEÍ.

A

HiLLEBRAND

Irta

— Amióta

e

A

IX. táblával.

helyen volt szerencsém

ásatást

(Ír.

—

legutoljára a Balla-barlangból kikerült

kétszer volt alkalmam a nevezett Az els esetben a magyar kir. Föld-

pleisztocén gj-ermekcsontokról beszámolni,

barlangban rendszeres

.Jenó

folytatni.

'

tani Intézet igazgatóságán ik a megbízásából és 1000 kor. támogatásával Kadic Ottokár dr. geológus barátommal 1911 március közepétl április közepéig, amikor is felváltva végeztük a barlangban és a barlang eltt folyó kutatásoknak ellenrzését. Ugyanaz év júliusában dr. Lenhossék Aíihály egyetemi tanár úr ajánlatára a Magyar Tudományos Akadémia 500 koronás támogatásával égy újabb háromhetes ásatást tett lehetvé, amely támogatásokat kötelességemnek tartom e helyen is megköszönni. Nem mulaszthatom el továbbá felemlíteni, hogy nyári ásatásaim folyamán több szakember úgymint dr. Lenhossek

Mihály tanár is

úr,

továbbá Gálffy

megtekintették az ásatásokat

kes

mkedvel

s

Ignác úr a miskolci

múzeumnak

igazgatója

hogy Odescalchi Lóránt O Hercegsége, aki

lel-

arheológus, ismételten eljött az ásatásoknak színhelyére.

Egyik-másik nézpont talán kívánatossá tenné,

hogy

az

említett

két

ásatásnak eredményeit külön-külön ismertessem, de a jobb áttekintés kedvéért

eredményeknek együttes emelnem, hogy amíg eddig a pleisztocén

célszerííbhnek tartom az elért

eltt ki

kell

sárga törmelékes

agyagból

látszottak

állani,

tárgyalását.

Mindenek-

kitöltések kizárólag a

addig az újabb ásatások kiderí-

hogy a barlangnak hátulsó részében egy régibb rétegkomplesum telepközvetlen a barlang fenekére s a sárga agyag alá, amely rétegek petro-

tették,

szik

*

nyai.

A

répáshutai

(Közlemények

u

Balla-barlaugban

M. F.

talált

diluviális

T. Bai-laugk. Bizottság

gyermekcsontok

19h2. évf.

^2.

niaradv;'-

füz.)

50*

76t

D!

HILLEBBAND

JEN

gráfiai faunisztikai és arheológiai tekintetben élesen

Kár, hogy az eddigi ásatások

szolgáltatta

egymáshoz való viszonyának

réteg

teljesen

proíilok

elkülöníthetk az elbbitl.

még nem

hü képét, mivel

adják e kétféle

középs

a barlang

részében az egymással találkozó kétféle rétegnek a határán egy fenékig mélyeszez a gödör nem foglalja hogy majd a legközelebbi ásatások ezt a kérdést is tisztázni fogják. Foglalkozunk ezek után részletesebben s külön-külön e kétféle pleisztocén rétegkomplesummal, s lássuk mindenektett neolitikus el a

gödör van

barlang középs

eltt az

Az

alsó,

;

remélhet azonban, hogy

részének

szélességét, s

teljes

régibb rétegeket.

eddigi ásatások

alapján a

barlang

hátulsó

haladva a rétegeknek következ egymásutánját des kavicsszerü és

szögletes

részében

állapíthattuk

mészköveket vegyesen

alulról

meg

tartalmazó

:

felfelé

szürkészöl-

agyag,

felette

szemben csak nagyon kevés törmeléket tartalmazó pleisztocén agyag, ezután holocén tufás agyag s végre barna, majd feketés humus. Mivel az alsó szürkészöldes rétegek sok mészkkavicsot is tartalmaznak, s a benne talált paleoliteknek egy része, valamint több medvecsont is ersen koptatott, azt hiszem hogy ezek a rétegek vagy bemosottak, vagy legalább is ismételt vízbetörések által lettek megforgatva. Eddig három tzhelyet sikerült feltárni, amelyek mind a barlangnak leghátulsó részében, a kétféle pleisztocén réteg határán fordultak el, s nagyon sok faszenet és sárgás a barlang elüls részével

kevés égetett csontot tartalmaztak.

Az alsó réteg faunájában, mint a Szeleta-barlang medve uralkodik s tömeges elfordulásával ezt a réteget

esetében, a a

barlangi

középs, vagy fels

hogy a barlangi Mint a következkben látni fogjuk, ezt a meghatározást az arheológiai észleletek is igazolják. Csigolya- vagy bordarészletek eddig alig kerültek ki uralkodnak a végtagcsontok és a fogak. Ez annak a jele, hogy az ember nem helyben ejtette zsákmányai a medvét, hanem távolabb es helyeken, s hogy ott feldarabolva azoknak csak egyes részleteit hozta ide a barlangba. Egy részük, éppen úgy mint a Szeleta-barlang esetében, vízfolyástól le van koptatva, miután az ember elzleg valószínleg feltörte azokat. Mivel nagy tipikus smedvefogak mellett aránylag kicsi, de állandó fogazatból való fogakat is találtunk, eleinte azt hittem, hogy itt az smedve a kissebb barna medvével együtt fordult el, ahogy ez a középs pleisztocéntl kezdve sok lelhelyen megfigyelhet. A kérdést eldöntend a Földtani Intézetben behatóbban összehasonlítottam ezeket a fogakat a mai barna medve fogaival. Kiderült, hogy a méretekre egyedül támaszkodni nem lehet, mivel annak dacára, hogy általában lényeges nagyságbeli különbségek vannak a kétféle faj fogai közt, mégis sok esetben kölcsönösen belejutnak egymásnak ingadozási körébe. Morfológiai alapon azonban határozottan megkülönböztethet a kétféle faj és így sikerült megállapítanom, hogy a Ballapleisztocén alsó szakaszába tartozónak bélyegzi, mivel tudjuk,

medve a magdalenienkor els

felében kihalt.

;

barlangnak véhez kicsi

rétegébl eddig kikerült medvefogak tisztán a barlangi medamit a többi csontmaradványok is megersítenek. Az igen fogak valószínleg nstényekre, vagy talán az smedve valamely kisebb alsó

tartoznak,

változatára utalnak.

Mivel az arheológiai

anyag tárgyalásánál még bvebben

A BALI.A-BARLANOBAN 1911. ÉVBEX VÉGZETT ÁSATÁSOK EREDMÉNYEI.

765

megemlíteni azt a körülményt, hogy ösmedve tejszemfogainak reudkivül gyakori elfordulása, mivel ugyanakkor sem megfelelen fiatal medvecsont, sem más tej fog nem került ki. Kezdettl fogva azt gyanítottam, hogy az sember ezeket rövideu

csak

lesz SZÓ róla, itt

nekem

feltnt

fogva

elejétl

íikaroLu

az

a fogakat díszre való alkalmatosságuknál fogva gyjthette. Mint a következk-

helyesnek bizonyult.

látni fogjuk, feltevésem

ben

Kell

anyag hijján

egyelre több kisebb vagy kevésbbé jellemz csontmaradványt nem sikerült még meghatározni s igy eddigelé csak a következ fajok felsorolására szorítkozom Ursus xpclaeus, Vulpeí< viiljies. C4anis Inptix, Bos sp., /&(s sp., Felis spelaea ('?). A barlangi oroszlán meghatáösszehasonlító

:

rozása egy hatalmas ulnatöredék

semmi

de

alapján történt

sem volna meglep, mivel

esetre

még nem

;

egészen bizonyos,

a Szeleta-barlang

hasonló faunáju

Nagyon alárendelten elfrdul még a Ritnqifer Infundus. L(i(/()piis dlpiutis és a L albtts, amely fajok a fiatalabb sárgás rétegben játszanak nagy szerepet. Az említett fajok jól beillenék az utolsó jégkorszakot követ postglaciális kornak els szakaszába, amikor a klíma a mainál lüdegebb és nedvesebb lehetett, az erd még nagyon alárendelt szerepet játszhatott s a növény és állatvilág részben még a tundrás, rétegeibl több esontmaradványa került

helyenként pedig

hogy

dacára,

a

már

A

A

steppei jelleg volt.

klíma

hidegebb

ban, az uralkodó nedvesség

csak gyéren

ki.

rénszarvas ebben a korban annak

mint

a

késbbi

steppei

idszak-

nem érezhette jól magát s ezért idben Középeurópában elfordulni.

általában

volt,

miatt

szokott ebben az

alsó rétegkomplexumából eddig 30-nál több paleolit amelynek túlnyomó részét nagyon szépen dolgozta ki az sember. Wegdolgozatlan szilánkokra eddig egyetlen egyszer sem akadtunk, ami bizonyítja, hogy az ember nem itten készítette szerszámait, hanem már készen

került

Balla-barlang

ki,

hozta azokat

más helyekrl. Más

barlang ebben a korban.

mhelynek nem

szóval

nem

Erre

lehetett

is

szolgálhatott a Balla-

nagyon alkalmas,

részt

északnak fekszik, másrészt pedig a szerszámkészítéshez

sem

található

mészk bül áll

ennek

közvetlen

s

hogy a

mivel típusuk rendkívüli módon

ballal

sember

szintén

kaleedonját használta

fel s

törzshöz, de legalább

is

szült

darabok

itt

is

a

itt

hogyha nem

sr

fényük

:

Avas-hegynek szálban elforduló épen ugyanahhoz a nép-

tartozott

is

érintkezésben

árulja el

lev kzetek közt t. i. a túlnyomó része kalcedon-

hasonlít a szeletaliakhoz, feltehet,

miskolci

nélkülözik anyaguk

korukat csak zsíros

Az

közelében.

Mivel a paleolíteknek

és pala uralkodnak.

mivel egy-

szükséges anyag

állhatott

vele.

A

kalcedonból ké-

sajátságainál fogva a patinát és a kalcedon

friss

töréslapjai

t.

nagy fény-

i.

telenek.

Az

eredmények

nagyon valószínnek tartom, hogy ennek tartoznak semmint a moustéríenbe, annak dacára, hogy több a moustérien iparra emlékeztet formát is eddigi

a rétegnek paleolítjei

találtam

nem

szerint

inkább az auriguacienbe

(csenevész szakócák,

tekintem, mivel

igazi

fúrók

emeletet

stb.).

A

kérdést végleg eldöntöttnek

jelz típus még

nem

került ki

s

még

mivel

a megfelelkoru rétegek még teljesen kiaknázva nincsenek s így remélhet, hogy egy-két olyan paleoh't-tipus is el fog még kerülni, amely

másrészt

7(i6

végleg

el fogja

JEN

HILLEBRAND

Dl

dönteni a kérdésben

rétegeknek

forgó

korát.

fontos, mivel a moustérien és aurignacien kor faunája

Ez

egyáltalán

azért

volna

nem

tüntet

különbségeket. A moustérienuek vagy aurignaciennek igazi vezértípusai hiányoznak még eddig, de mivel a félsö szintekbl két penge került ki (IX. tábla s '4. merlegesen vannak sziláiikolva,' ábra), amelyek köröskörül

fel

srn

ahogy

majdnem

ezt

megmunkálási módja

csinálni, s mivel a többi paleolítek

határozottan

Szeleta-barlangnak

a

zik

korban

csak az aurignacien

nélkül

kivétel

ezt a réteget az aurignacienbe utalom,

aurignacienkoru

még pedig

szokták volt

megegye-

teljesen

is

kszerszámaival,

a moustérienre

én

emlékeztet

elfordulása alapján inkább annak alsó szakaszába. Úgymint a Szeleta-barlang hasonló rétegeiben, itt is uralkodnak a csenevész szakocák. Alakjuk és nagyságuk itt is nagyon variál, egyik másik darab, eltekintve a merleges aurignacien retusoktól, nagyon emlékeztet még oen miniatureo chelléen formákra (IX. tábla 16. ábra), mások pedig elvesztették már szimetrikus formájukat Különösen érdekes két a végletekig elcsenevészedett, de szimmetrikus s már pikkelyes szilánkolással nagyon szépen megdolgozott két szakócza (IX. tábla 12. ábra) a felsbb szintekbl s amelyeknek a tehni-

típusoknak gyakori

már

kája

a solutréen

tehnikájára emlékeztet.

babérlevelek

pedig nagyon hasonlít durvábban kidolgozott Itt

tehát

megismétldnek

hogy

a Szeletában tett megfigyelések,

nacien rétegekben a tipikus csenevész

Egyik-másik

babérlevélformákra

szakócák

t.

(IX.

alak

tábla).

az aurig-

i.

egyes solutrei babér-

mellett

vezet formák lépnek fel. Ennek, továbbá annak alapján, hogy nálunk a nyugati lelhelyekkel szemben a csökevényes szakócák nem vesznek ki az aurignacien korban, már a múltkori alkalommal arra voltam bátor következtetni, hogy nálunk a solutrei babérlevél a szakócából fejldhetett ki,

levéltipusokhoz

amely

felfogást

Kadic

Ottokáb barátom

liebízonyítani, paletnológiai

osztja.

is

Ha

ezt

végleg sikerülne

szempontból rendkívül érdekes lenne, mivel el)bl

hogy a nyugati eddig klasszikusnak tekintett ami vidékünkrl jutottak oda az innen szerteszét vándorló törzsek révén. így aztán érthet volna az a körülmény is, hog3' mért nem lehet a nyugati lelhelyek alapján e két formát egymásból levezetni. egyúttal solutrei

Mig

ott

az

is

következnék,

babérlevéltipusok

t.

már

i.

a mousteri korban kevés kivétellel

addig a mi vidékeinkre vetdött egyik-másik hatta

ezeknek a típusoknak

készítését,

kivesztek ezek a formák,

néptörzs

fentarthatta és folytat-

amig meg nem

születtek

nálunk az

aurignacienkor derekán a solutrei babérlevélformáknak a prototípusai (IX. tábla 6.

ábra),

amelyek a solutrei-kor

hegyekké fejldtek. egyoldalúan

mint

a

szetesen leg a

s

Ha

végleg

babérlevélformájú

lándzsa-

beigazolódnék, úgy bizonyos csak

csak a széleken megdolgozott formák, melyeket a nyugaton

solutrei

ilyetén

babérlevélalakok

jelentségüket

La Quinai dupla hegy

Ezt a kifejezést

«retus» szó helyett.

s

prototípjeít

is

tekintették,

elvesztenék

eddig

termé-

inkább a tipikus babérleveleknek, vagy

utolsó

egy-kett a Szcleta barlangból

^

tipikus

elején

ez a feltevés

maradványának

kikerült,

Bei.i.a T,a.ios

jele-;

kellene tekinteni.

még pedig már urlií olú^Misniik

eset-

Ezekbl

a tipikus babérlevél-

MJiiiilntára

használom a

A BALI.A-BARLAXGBAX

fovmákut

hangoztatták

Düpont

solutrei

a

rétegekbl,

solutréeii

tcirtiilmuzó

névszerint Eeinach,

ÉVBKN AÉGZF.TT ÁSATÁSOK REEDMÉNYEI.

lílll.

és

Pigiuki

Dechelette'

tisztán

szerint

alapon

elméleti

babérlevélformák a szakócából való

lehetségét, de ezt a feltevést a nyugati lelhelyek épenséggel

meg, mivel ottan

a

általában kivesznek

s

meg

helyesen

értelmezem

sítik.

A

a solutréen

babérlevél

kérdésnek

több szerz

már régebben

kifejldésének

nem

a

ersíthették.

szakócák a moustérien korban vagy aurignacien kor elején

jelennek

a

767

minden átmenet nélkül már készen

elején

A

tipusok.

szeleta- és a balla-barlangi

francia

azokat, az emiitett

nagy fontosságánál

szerzk

leletek,

és érdekességénél

fogva

ha

meger-

hipotéziseit

természetesen

hogy mindinkább gyarapodó gyjteményeink nemsokára ide fogják vonzani a külföld szakembereit, amikor is majd ez a kérdés is tisztázódni fog. Mivel a közel jövben a Balla-barlangot monográfiában szándékozom ismertetni, az egyes paleolíteknek részletes leírására itt nem terjeszkedem ki. csak annyit akarok tartózkodni

még

kell e

megemlíteni,

voltak a szó szoros

fordultak

A

el

értelmében

kulturrétegekhez

vett

reméljük,

elintézettnek tekinteni,

hogy épen úgy, mint a Szeletában,

a

kszerszámok nem

kötve,

hanem

elszórtan

a kitölt rétegekben.

Balla-barlang rétegeinek egy

gesen tartalmazzák az tett kis penge-, is

véglegesen

kérdést

smedve

további érdekes jelensége

fleg szem-

fogaiból,

kaparó- és vakaró-féle eszközöket

s

és

az,

hogy töme-

metszfogaiból, készí-

amelyek közt olyan alakok

vannak, amilyenekkel sem az irodalomban, sem a külföldi gyjteményekben

találkoztam még. A vakarószer eszközök mindig úgy vannak kidolgozva, hogy a vakarásra szolgáló élük a fog zománcos részére esik, viszont a pengéknél épen fordítva a foggyökeri puhább cementes része alkotja a pengének a vágó élét. Mig tehát az elbbiek meglehetsen helyettesíthették a megfelel

nem

kovasavas vakarókat, az utóbbiak geié

munka

savas kzeteknek hiánya volt

az az

smedve sember

az,

ami a

általában

nagy

ballai

keménységet szüksé-

embert arra kényszerítette, hogy mivel

szerszámkészítésre

magát

egyik-másik arra tévedt törzs talán

sembere

is

feldíszítse s

különösen

az

állatoknak

hogy halála után, mint

kegyeletbl azokkal feldíszítve eltemesse.

használták a fogakat, ez csak azért lehetett,

is

mivel sokszor kifogyhattak az Avasról Balla-barlang

gyjtötte

elszeretettel

ezt sok lelet bizonyítja, hozzátartozóit

a

kisebb

fogait szerszámkészítés céljából felhasogassa, annál is inkább,

szemfogait, hogy azokkal életében

Hogy mégis

bizonyos

csak

végzésére lehettek alkalmasak.- Bizonyára a szükség, vagyis a kova-

magulíkal hozott

nem

elszeretettel

is

kzetekbl

s

másrészt

ismerte az avasi lelhelyet.

Hogy

gyjtötte a medvefogakat, azt az a

körülmény bizonyítja, hogy amig az smedvének vagy száz tejszemfogát sikegyjteni, ugyanakkor egyetlen egy metsz- vagy zápfog sem került ki. Nyilvánvaló tehát, hogy az ember fleg az smedvének tejszemfogát gyjtötte, valószínleg nagyobb területekrl is, mivel a Balla-barlang kitöltésébl eddigelé egy megfelelen fiatal smedvecsont sem került ki. Ezeknek a kis szemfoguknak majdnem a fele a gyökéri részen le van törve. Ennek a törésnek mikéntje rült

'

Arcliéologie Préshistoriquo.

-

Talán az

állati

br

Manuel D'Archéologic. Paris

kidolgozásánál.

1908, pag.

140.

768

hillebrand jekö

d;

pedig annyii-a egyforma mindezekben az esetekben, hogy azt véletlennek betudni

szerintem ép oly kevéssé lehet, mint az

elbb tárgyalt fogpengéknek és kapaHogy mért törte szét ezeket a fogakat az ember, azt megmondani nem lehet, de nagyon valószínnek tartom, hogy ebben

róknak a biztosan

létrejöttét.

A

az alakban ékszernek használta.

zen

volna jól

tudta

nem

értett,

fogakat

megersíteni,

t.

természetes formájukban nehe-

i.

mivel a fog

s

vagy pedig azt túlságos fáradságosnak

vagy még

átlyukasztásához találhatták, ily

módon

egy-

részt érdes felületeket nyert a kötéshez,

kérnek csatornáját oda finom a

fogakat

testére

másrészt pedig megnyitván a foggyöcsontszilánkokat ersíthetett, amelyeknél fogva

aggathatta.

Sikerült

még

két

olyan

szemfogat

amelyek a középen be vannak lyukasztva, a gyökér vége pedig hogy ezeket fel is fzhette.

is

találni,

letörve,

úgy,

Foglalkozunk ezek után a fiatalabb sárgás törmelékes rétegekkel. Ezek a nem egészen egyformák a barlangnak elüls és hátulsó részében,

rétegek

amennyiben csálók

elül sokkal

törmelékesebbek és a következkben

faunáját tartalmazzák.

Ebbl

tárgyalandó rág-

a faunából elégséges összehasonlító

hijján csak 28 fajt sikerült meghatározni, de

ha mind meg

anyag

lesz határozva, azt

Nem mulaszthatom el faunának nagy részét mikrofauna képezi, melyet Kormos Tivad.\e dr. geológus barátom volt szives meghatározni, aki ezeknek az állatoknak alapos ismerje, s amely szívességet hiszem, hogy legalább 50

itt

fajt sikerül

majd kimutatni.

megemlíteni, hogy a következkben

e helyen is

megköszönök neki.

A

felsorolt

fauna két körülménynél fogva nagyon fontos.

Egyrészt azért, mert ez az els lelhely hazánkban, ahol a rénszarvas nagyobb-

mennyiségben fordul el, melyeket több szakember

s igy már végképen eloszlathatok azok a kételyek, még néhány évvel ezeltt a rénszarvasnak magyar-

országi elfordulása .szempontjából táplált,

ban kikerült steppel rágcsálók

s

másrészt

azért,

mivel a nagyszám-

egyetemben hogy vidékeinken a pleisztocénnak legfels részében hideg subarctikus kontinentális klima uralkodott, amikor is valóságos steppel fauna és flóra tenyészhetett itt s amely körülmények megfeleltek a löszképzdés lehetségének is. PoHLiG-gal úgy magyarázni ezeket a jelenségeket, mintha a steppel állatokat csak a szükség kényszerithette vohia ide, nem lehetséges. Hisz akkor ezek a helyhez szívósan ragaszkodó állatok a holocénban is itt maradhattak volna, másrészt át is kellett volna alakulniok az új életviszonyoknak megfelelen ha tényleg új viszonyok közé jutottak vobia itten. De mivel egyik feltevés sem áll, az sok más fontos észlelettel együtt azt bizonyítja, hogy abban az idben hazánkban s valószínleg egész Középeurópáben a mai oroszországi steppekhez hasonló életfeltételeknek kellett uralkodniok. Jlivel továbbá Középeurópából sem a rénszarvas, sem más nagyon jellemz steppel rágcsálók {Lagomis piisillux, Microtiis gregalis .stb.) hazánknál északabbra, vagy pedig jóval keletebre sem lehetett még eddig a holocénben kimutatni, kétségen kivül áll, hogy ezeket az állatokat tömegesen tartalmazó ballaiíjlíól

megersítik azt

a feltevést,

barlangi rétegeket pleisztocén

mény

is,

szintjeibl

a rénszarvas együttes elfordulásával

komáknak

kell venni. Bizonyítja ezt az a

hogy az újabb ásatások alkalmából ezeknek

még

az absolut fossilis

smedve

is

kikerült.

a

rétegeknek

körül-

alsóbb

:

A BALLA-BARLAN8BAN KHI. ÉVBEN' VÉOZETT ÁSATÁSOK ERKDMÉNYEI.

Eddig a következ fajokat sikerült meghatározni, amelyekbl csak az van nagyobb jelentöségp a kormeghatározás szempontjából

els 1.

nyolcnak

taranJus

Rangifer

medve

barlangi

L.,

(ritka). 3.

rénszarvas (gyakori),

Maktiüs, havasi pocok

(ritka). 6.

pus

havasi

MoNTiN.

mMtiis-

pocok

Blas., északi

(elég

L.,

vakondok

(gyakori).

gyakori).

Putoriuíf

(gyakori).

(Arctogale)

(nagyon

gyakori).

9.

Sorcx

(irtiiicus L.,

cickány

cnnineus

L.,

hermelin

16.

Cricetus

cricetus L.,

közönséges

(gyakori).

L.. vizipocok. 21. (ritka).

nyirfajd.

Microluti

agrcstis L. L.,

L., ló (ritka).

28.

(elég

Talpa enro-

gyakori). 14.

Pntorius

Vtdpes vulpes L. róka (eddig

hörcsög (gyakori). (gyakori).

U7'valis

20.

17.

Evotomij$

Pallas, mezei

Arvicola

terrestris

nyúl (gyakori). 22. Bos

közönséges

26. Capreolus capreolus L..

Rana Mcludyi

Lago-

(eddig ritka).

Ovis sp. (elég gyakori). 24. Civns lupus L. farkas (ritka). 25.

23.

cahaüus

19.

Lepus curopacus

11.

barna medve

glnreolus Scheeber, erdei pocok (gyakori). 18. Microtus

pocok

7.

cickány (elég

erdei

állkapocs)

(1

l'rsus arclos L.,

12.

Ochotona

Microtus nivalia

Microtus ratliceps Keys et

8.

(Arctogale) nivalis L., menyét (elég gyakori). 15. ritka).

5.

EosenmOll., 4.

Lago}nis albus, sarki hófajd (gyakori).

hófajd

gyakori). 10. Sojvx ininuius L. törpe

paea

Lrsiis spelaeiis

2.

Microtus gregahs Pallas (elég gyakori).

Pallas, pocoknyul

(I,agomy») imsiUus

13.

769

z

(ritka).

sp.

Equus

27. Tetrao tetrix

Bolkay.

Ez a fauna nagy vonásokban megegyezik a dr. Kadic Ottokár barátomKormos Tivadar dr. barátomtól leírt puskaporosi rágcsálórétegekbl kikerült faunával. De vaunak egyes kisebb eltérések. így a Ballabarlangból hiányzik a steppeknek két igen jellemz állata, az Alactaga saheiis és a Cricetulus phaeus. Igaz, hogy az elbbi faj a puskaporos fülkében is csak két fog által, az utóbbi pedig két álkapocstöredék által van képviselve. Ezekbl megítélhet, hogy ezek a különbségek a véletlennek eredményei is lehetnek s a jövben a Balla-barlangból is remélhetjük ezeknek az állatoknak csontmaradványait megkapni. Egyébként nagyon valószínnek tartom, hogy ezek a kizárólagosan steppei állatok már csak nagyon elvétve fordulhattak el Miskolcz vidékén ebben az idben. Hiányzik még a Balla-barlangból a két tundrára jellemz faj, t. i. a sarki róka, (Vulpes lagopus) és a sarki nyúl (Lrpus tól

felfedezett és

variábilis), de

liiányzik.

a

•

pocok

havasi

Mindkét

faunában

(Microtus

erdei

állatok

nivalis) is

viszont

a

puskaporosban

képviselve vannak, amely álla-

elszórtan elforduló erdk jelenlétére utalnak és nem ingathatják meg azt a következtetést, hogy hazánkban ebben a korban még a steppe uralkodhatott. Amint a folyók és patakok mentén elterül erdk az erdei állatoknak adták meg létfeltételeiket, úgy a magasabb hegye-

tok a steppei folyók mentén

így

inken uralkodó

nedvesebb, hidegebb klima az egykori tundra fauna utolsó maradványainak a tenyészetét tette lehetvé. így tehát nem csodálkozhatunk, hogy e három fauna képviselit együtt találjuk a negyedik, vagyis utolsó a jégkorszak utáni idszak végén, annál kevésbbé, mivel Nehring óta tudjuk,

hogy ezeket

a

kis rágcsálókat és

madarakat nagyobb ragadozó madarak

1 A hámori puskaporos pleisztocén faunája. könyve XIX. köt. 3. füzet I.

(M. kir. FoUltaui Intézet

jut-

Év-

770

melyek a

tafták a barlaugokba. a s

HILI.F.lilíANI)

D;

a magasabb

JEXÖ

síksáíí folyóraenti

erdeibl, steppe területeirl

liegyek tundraszer vidékeirl egyaránt szedhették áldozataikat.

KoEMOs TiVADAB

barátom nemrég megjelent értekezésében

dr.

*

a puska-

porosi faunát a NEHsiNG-töl leírt hasonló faunák alapján az els jégközti kor-

szakba helyezi. Eészemröl és

Becknee

nem

csatlakozhatom ehhez a felfogáshoz, mivel Penck

az Alpesek, OberM/Uer pedig a Pyreneusok alapos tanulmányozása

alapján világosan bebizonyították, hogy a legnagyobb valószínséggel négy ily

Hogy a nevezett helyeken tényleg négy ily korhárom elég hosszú jégközti korszak váltott fel. azt a terrasszerííen elhelyezett morénáknak különböz petrografiai és megtartási viszonyai bizonyítják. Amíg t. i. a régibb morénak törmelékei már nagyon korszakot kell feltételeznünk. szak

volt,

melyet

a

mállottak és csak kvarctartalmú nehezen málló kzeteket tartalmaznak, addig a tiatalabb

morénak anyaga egészen

anyagokat

is

nem

friss s mindenféle könnyen elmálló kzetmég. Hogy másrészt viszont ez a steppei fauna interglaciális idszakba, azt hideg subarktikus jellege bizo-

tartalmaznak

tartozhatik

Mivel a ballabarlangi fauna a magdalenienbe utalandó

nyítja.

utolsó jégkorszak utáni helye Pekck, PiDtteb.

már

Bodle

és

s

ennek a kornak

ma

Obebmaier szerint-

hogy a szóbauforgó faunákat csak a negyedik jégkorszak utáni idbe lehet helyezni. Minden észlelet inkább a mellett szól, hogy az utolsó, vagyis negyedik jégkor az arheológiai értelemben vett moustérien kor közelébe esik. hogy azután sem líjabb jégkor s még kevésbbé kétségen kívül

azt hiszem,

áll,

újabb melegebb jégközti korszak

nem

következett már, amit a rénszarvasnak

arktikus és subarktikus rágcsáló faunának szinte állandó a

pedig

ittléte bizonyít.

s

az

Mivel

még az aurignacien és solutréen ideje következett, már a magdalenienbe tartozik, nyilvánvaló, hogy ez jégkorszakot követ postglaeiális idnek egy már nagyon

moustérien

után

a szóbanforgó fauna pedig a fauna

az

utolsó

szakába

fiatal

esik.

alapján

iMindezek

a

Szerinte

csatlakozhatom.

I\oí;müs dr.

barátomtól

ezeket a steppei

kifejtett

nézetekliez

nem

állatokat az utolsó jégkor glecserei

hazájukba ;" épen ellenkezleg ebben az idpontban következ aurignacien solutréen s magdalénien idszakokban történhetett ezeknek az állatoknak újból való idevándorlása. Az újból valót

íízték vissza eredeti keleti

és az azután

emelem

azért

ki,

mivel az

elz

jégkorszakokban

nem

is

felvehetk hasonló beözön-

hogy a NEHBiNGtöl tanulmányoegyikébe sorozandók. Ezek a rágcsálók a mi esezott lelhelyek is ezeknek tünkben csak a magdalénien kor végén vonultak ismét vissza mai hazájukba, de nem a hmérséklet leszállása, hanem ellenkezleg a hmérséklet emelkedé-

lései

ezeknek az állatoknak

sével kapcsolatban.

amelyek

jelent,

A

pedig

két az

s

lehetetlen,

fölfogásnak

a

különbsége

egy

teljes

jégkorszakot

Alpesek és a Pyreneusok különböz jégkorszakbeli

morenáinak egymásnak való helyzetébl s a különböz korú morénak anyagának megtartási állapotából ítélve, rendkivül hosszii ideig tarthattak.

* Idézett

munka, pag. 1^-2. és líi.S. Mensch aller Zeiten,

2 Obermaier, Der =«

Ugyanott, pag. 133.

jiag.

?>Ü~.

A BAI.I.A-BARLANGBAN 1911. ÉVBEN VÉGZETT ÁSATÁSOK EREDMÉNYEI.

771

A mi ezeknek az állatoknak elfordulási viszonyait illeti, megemliteiu, hogy épen úgv, mint a Puskaporos-fülkében, legnagyobbrészt fészkekben s csak a barlang elüls részében fordultak el s így nyilvánvaló, hogy ragadozó madarak kiökrendezett gomolyaiból halmozódtak föl. Mivel a tyúk-félék ^/.aí/oj^ítis) is képviselve vannak, elég tömegesen elfordulnak bennük a madaraktól elnyelt kis kvarckavic'sok

Hasonlóan értelmezeudk valószínleg azok a

is.

kis car-

(/mnítöredékek, melyeket ezekkel a csontokkal együtt gyjtöttünk. Az említett

madarak természetesen csak az ember távollétében használhatták a

ragadozó

barlangot lakmározóhelyül. Mivel pedig ezek a rágcsáló fészkek kisebb-nagyobb

megszakításokkal

a

barlang

fels rétegeiben végig

elfordulnak, abból arra

hogy az ember ebben a korban csak kivételesen kereste barlangot. Hogy azonban mégis felkereste, azt a rágcsáló rétegekben fel a talált feltördelt rénszarvascsontok, faszéndarabok és kevésszámú palaeolitek is bizonyítják. Az eddig ebbl a rétegbl kikerült kicsi retusnélküli pengék a lehet következtetni,

faunával teljes összhangban vannak

s

a magdaléníen korba utalják. Ezek

szerint tehát az

csontvázat

is

ezeket a rétegeket nagy valószínséggel

onnan kikerült gyermek-

ebbe a korba kell helyezni.

Az sgyermekuek

két csontja és pedig a jobboldali kulcscsontja és a bal-

tévedésbl a megfelel réteg állatmost akadtam rá, midn az összes csontokat egyenkint átvizsgáltam. A csontokat Lenhossék Mihály dr. egyetemi tanár úr intézetében vizsgáltam meg. A kulcscsont nagyfokú csavarodottságot tüntet fel, melyhez hasonlót a maiaknál észlelni nem tudtam. Ez a csavarodottság összhangban látszik lenni a felkarcsont nagyfokú csavarodottságával, amely sípcsontja

oldali

csontok

a

tisztításánál

csontjai közé jutott, amelyekre csak

annál

is

szokott.

érdekesebb,

A mi

az alsórangú tibiae

nem

mivel

a sípesontot

ez

Veeneaü

illeti,

emberfajtáknál

szerint

arra nézve

gyakran

meg

a

korral

kell

együtt

fokozódni

jegyeznem, hogy rajta

vagy retroversio amelyek elssorban az

található platyknémia

észlelhetk. Igaz, hogy ezek olyan

jellegek,

életmódtól függnek és így egy másfél éves gyermeknél

még akkor sem

várha-

ha a megfelel faj felnttjeire ez jellemz lett volna. Eltér azonban á mai megfelelkorú gyermekek sípcsontjától abban, hogy az elüls taraj, a crista anterior csak nagyon gyengén vau kifejldve, st igazi cristáról szólni nem is lehet, amennyiben a megfelel él végig le van gömbölyödve. Evvel a

tók

el,

néha észlelhet viszonyokra emlékeztet. Az 1911. év áprilisában, midn épen Kadic Ottokár dr. barátom végezte a bels munkálatoknak a vezetését, kint a sárga diluviális agyagban, mely a barlangnak hátulsó rézséböl került ki, két emberi ujjperecét találtam. Több csontot a legszorgosabb kutatás mellett sem tudtunk találni. A csontok érintetlen rétegben voltak s így biztos, hogy pleisztocén koi-úak. Ami a csontok sajátságával az antropoidáknál

kinézését

iUeti,

az

egyik

határozottan fosszilis külsej, a másik kevésbbé az.

Amint azonban barlangi kutatásainknál meggyzdhettünk, a külsbl magából következtetni seramire sem lehet. Sokszor egy és ugyanazon csont más-más kinézés, különböz részein. Az egyik ujjperc a jobb gyrs ujj els percének a másik a jobb közép ujj els percének felel meg. Mivel az elbbi az utóbbihoz

képest

aránylag

kicsi,

nein

igen tartozhattak egy egyénhez. Arra

»'

772 nézve,

hogy

vonatkozólag ványai,

vagy

hogy kerültek oda,

mondani nem esetleg

ragadozó állatok vittek az

ételmaradékai.

esetleges

HlLLEBBáND

lehetség van, biztosat azonban erre Lehetnének egy részleges temetés maradembereknek a csontjai, a melyeket utólag sok

lehet.

eltemetett szét,

vagy a

Természetesen

mi még

a

valószinübb, ragadozó állatoknak

kanibalizmust sem

lehet

kizárni,

magyarázó körülményt. Mivel több vadon él emberfajtánál

alkalmával a családtagok gyász jeléül séget is

,IEN<J

szem eltt

érdekességgel

nem

ujjaikat le szokták vágni, ezt a lehet-

kell tartani. Antropológiai

bíruuk.

mint

haláleset

szempontból semmi különösebb

:

HIVATALOS JELENTÉSEK.

1.

Kivonat a M. F. T. Barlangkutató Bizottságának 1912. évi január hó 14-én tartott ülésének jegyzkönyvébl.

Elnök: Siegmeth Károly. Eladó: Kadic Ottokár di\ Jelen v a u u a k Balogh Margit di-., Budinszky Károly, Hillebrand .Jen dr., Horüsitzky Henrik, Kormos Tivadar dr., báró Nyáry Albert eb-., Pávai Vájna Ferenc dr., Szaffka Tihamér, Scholtz Pál Kornél és Vargha György dr. Az e 1 n ü k megnyitja az ülést és a jegyzkönyv hitelesítésére felkéri báró Ntáry Albert dr. és Vargha György dr. tagtársakat. A fent jelzett ülésen a következ fontosabb ügyek kerültek tárgyalás alá Az eladó felolvassa az 1911. évi november hó !29-én tartott ülésnek jegyz1. könyvét. Hordsitzky Henrik bizottsági tag indítványt tesz, a Bizottság álljon el :

eddig gyakorolt által

:

szokásától

szerinte ez

ne hitelesítesse jegyzkönyveit a tagtársak eladó úgyis minden ülés jegyzkönyvét a

ezentúl

s

szükségtelen, mert az

következ ülésen felolvasni szokta. Rövid vita után a Bizottság a felolvasott jegyzkönyv tartalmát tudomásul veszi és az elterjesztett indítványt elfogadja. 2. Az eladó jelenti, hogy a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Úr Bxcellentiája a Pilisszentlélek

határában lev

község

Ghlapeci-barlang

felásatására

1000 korona költséget kegyeskedett engedélyezni avval a kikötéssel, hogy a kutatás az Országos Régészeti és Embertani Társulat-tal egyetértleg történjen és hogy a

kikerülend arheologiai anyag a Magyar Nemzeti Múzeum, a többi pedig a Földtani Intézet gyjteményébe kerüljön. Az eladó megjegyzi, hogy ezen összeg megszerzése körül Tirts Rezs pilisszentléleki ferdméruök és Bekey Imre Gábor tagtárs urak sokat fáradoztak kéri a Bizottságot, hogy a nevezett uraknak jegyzkönyvi köszönetet szavazzon. A Bizottság örömmel tudomásul veszi a jelentést és a nevezett uraknak fáradozásukért jegyzkönyvi köszönetet szavaz. 3. Az e 1 u ö k felszólítja a Bizottságot, hogy válassza meg a Pénztárvizsgáló Bizottságot. A Bizottság a pénztár megvizsgálására felkéri Scholtz Pál Kornél és Pávai Vájna Ferenc ;

tagtársakat.

1911-ben.

A

4.

Az

eladó

elterjeszti

Bizottságnak 191á.évi munkatervét.

György

dr.

bizottsági

völgyelésen cím

A

évi

Bizottság a jelentést tudomásul tag

A

jelentését veszi.

5.

a

Az

megtartja:

-lA

ti.

a

Vargha

Propastca-barlang eredet

Bizottság az érdekes eladást tetszéssel fogadja.

elnök

mködésérl elterjeszti

Bizottság a munkatervet elfogadja,

eladását.

Egyéb tárgy nem lévén

Bizottság

eladó

az ülést berekeszti.

TAKSULATI UllVEK.

2.

Kivonat a M. február bó

F. T. H:ii-laii(|kiila(ó Bizotlsáfjának 1{)12. évi IG-áii larloll

ülésének jegyzkönyvébl.

Kadic Ottokár dr. Jelen vanö k JoRDÁx KÁROLY ilr. E ü ad ö E Horusitzky Henrik, nak: Bekey Imre Gábor, Bella Lajos, Hillebrand Jen 11

1

1

:

:

lii-.,

Kormos Tivadar dr., Lenhossék Mihály dr., Márton Lajos dr.. Pávai Vájna Ferenc dr., Roska Márton dr., Scholtz Pál Kornél, Steinhausz Gyula és Vargha György dr. A fent jelzett ülésen a következ foutosabb ügyek kerültek tárgyalás alá 1. Az elnök megnyitja az ülést és felkéri az eladót, liogy az 191"2. évi január hó 14-én tartott ülésnek jegyzökönyvét felolvassa. A Bizottság a felolvasott jegyzkönyv tartalmát tudomásul veszi. 2. Az eladó jelenti, hogy a Bizottság 1912. évi február hó 15-éu a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében népszer eladást rendezett, amelyen Bekey Imre Gábor bizottsági tag «A b u d a p e s t v i d é k i b a r 1 a n g o k» cimü vetített képes felolvasását tartotta. A Bizottság a jelentést örömmel tudomásul veszi :

:

és

SzALAY Imre miniszteri tanácsos Úrnak, a Nemzeti

Múzeum

igazgatójának

a

rendelkezésre bocsájtott ülésteremért jegyzkönyvi köszönetet szavaz. 3. Bekey Imre GÁBOR bizottsági tag indítványt tesz, a Bizottság szavazzon Papp Károly dr. ftitkár

úrnak a M. Földtani Társulat-nak 1912. évi közgylésén a Bizottság iránt tanúsított jiártfogásáért jegyzkönyvi köszönetet. A Bizottság Papp Károly dr. ftitkár úrnak jegyzkönyvi köszönetet .szavaz. 4. Scholtz Pál Kornél bizottsági tag a Pénztárvizsgáló Bizottság nevében jelentést tesz a Bizottságnak 1912. évi vagyoni

eladónak munkásságukért jegyzkönyvi köszönetet szavaz és megadja nekik 1912. é\Te a felmentvényt. 5. Az e 1 n ö k a Lenhossék Mihály dr. udvari tanácsos, egyetemi M. Földtani Társulat tagjait tanár úr Ö Méltóságát, Neményi Géza, a Tapolczai Barlang Bizottság elnökét és Mihók Ottó, banktisztvisel, entomologus urat bizottsági tagokká való megválasz-

A

állásáról.

Bizottság a jelentést tudomásul veszi és a pénztárosnak, az

és a kiküldött pénztárvizsgáló bizottságnak kifejtett

:

tásra ajánlja.

liar

A

Bizottság a nevezett urakat bizottsági tagokká választotta.

A c s o k o v n a i C h o n o k ydr. küls tag megtartja lángban gyjtött paleolit keszközök bemutatása" cím 6.

RoSKA MÁRTON

eladását.

:

Eladó mindenekeltt

feltalálására vezették, azután

paleolitok

tárgyalására.

A

ismerteti

m

1

i

1

azokat a körülményeket, amelyek a lelet

pedig áttér

435

«

a

hosszú

barlang leírására és esoklovinai

a

benne

talált

Cholnoky -bar láng

közepe táján eladó 1911. év nyarán körülbelül 60 m' területet ásatott ki. A lerakodást 3 cm vastag mésztufakéreg fedi, ez alatt 8 cm vastag barlangi agyag van és ez alatt megint átlag 40 cm vastag csontbreccsiás réteg következik, amelybl eddig

vagy 40 darab paleolit keszköz került a napvilágra. Ezeknek egy része moustéri,

más

része pedig aurignaci befolyást

árul

el.

A

köíparon

kívül

még megmunkált

A

keszközöket kizárólag a barlangi medve csontjai kisérik. Eladó szerint a francia felállítást nem lehet minden tekintetben a hazai leletekre is alkalmazni. Az ásatás költségeit Vajdahunyad közönsége fedezte. Kadió Ottokár dr. eladó az eladáshoz hozzászólva megjegyzi, hogy a esoklovinai Cholnoky-barlangban kiásott paleontológiái anyag a szeletai faunához hasonlít, amennyiben itt is majdnem kizárólag az Ursus spelaeus csontjai találtattak. A paleolit kipar hozzászóló szerint nem tartalmaz kifejezett típust és a bemutacsontdarabok

tott

is

kerültek

el.

keszközök száma még igen csekély

diluviális kulturafokozatba helyezzük

;

arra,

hogj'

régibb és újabb paleoHtíkima határába esik.

teljes

biztonsággal

valamely

hogy a esoklovinai kipar a Érdekes, hogy az sember nyomai itt

legvalószínbb,

;

TÁRSULATI ÜGYEK.

/iO

ép úgy, mint a lokvei Bukovac bavlaugban is félrees helyen, messze a hegységben és a barlang közepe táján teljes sötétségben találtattak. Ez a körülmény ép úgy, mint a Szelota és Ballá barlangokban szerzett tapasztalatok a barlangkutatót arra intik, hogy az sember nyomait kivétel nélkül minden ásható barlangban és a barlang minden szakaszában keresse. MÁRTON Lajos dr. bizottsági tag fleg ahhoz a felvetett kérdéshez óhajt fzni némi reflexiót, vajon alkalmazható-e a magyarországi paleolitikiim speciális viszo-

nyaira általában és vajon alkalmazható-c a jelen esetben a francia korbeosztás.

Ami

eladóval abban, hogy a kérdés komoly megfontolást igényel. A jelen esetben igen nehéz a francia kultúrabeosztás alkalmazása. A. bemutatott tárgyak zöme atypikus felszólaló azonban azok között mégis néhány olyan formát vél felismerni, amelyek a korhatározás szempontjából fontosnak látszanak. .\ régibb paleolitiknmon végighúzódó szakócának moustérienkori degenerált változatát két példányban látja felszólaló képviselve. Az egyik egyél ferde trapézalakú vakaró szintén moustérienkorú. Tisztán mutatkozik az elliptikus vakaró alakja is ez már az aurignacien kulturafoknak ismertet jeleit mutatja, valammt a szélein retusozott jaspispenge is, amelynek alakításában felszólaló fleg a behajló félköríves végzdését tartja jellemznek. Ha a teljesen atypikus tárgyaktól eltekintünk, még a pengék jöhetnek számba, melyek az aurignaciennél aligha idsebbek. Mindent összevetve, felszólaló legvalószínbbnek tartja, hogy a bemutatott kipar a fels moustériennél nem lehet idsebb nem valószíntlen az is, hogy itt két kusturafokkal, a moustériennél és aurignaciennel van dolgunk, amit azonban a kutatónak eddig nem sikerült elválasztani. Felszólaló végre rámutat arra a jelentségre, amit a leletek a komoly rendszeres tudományos a felvetett kérdés érdemét

illeti,

felszólaló egyetért az

;

;

;

vizsgálat által nyertek.

mond

A

rétegek

geológiai

vizsgálata, nevezetesen a

kisér fauna

íme az aggteleki Baradlabarlang régebben ismert monstérien typusaira sem mondhatjuk e miatt reá, hogy a ismerete többet

a paleolitoknál,

a

typologiánál.

paleolitikumból valók.

HOKUSITZKY Henrik bízottsági tag a barlang fekvése iránt érdekldik, mire eladó megjegyzi, hogy a csoklovínai Cholnoky-barlang a Lunkányi patak végén a hegy túlsó oldalán Ponorícs község közelében van és az irodalomban Irma-barlang név alatt szerepel. Lenhossék Mihíly dr. bizottsági tag szerint az ásatást a barlang kiöblösöd részében kellene folytatni, mert valószín, hogy az sember ebben a csarnokszer szakaszban Icgínkálib tartózkodott.

Kormos Tivadar dr. vendég örömmel üdvözli az eladó szép felfedezését örömmel azért, mert az eladóval egy nézeten \an aziránt, hogy a magyarországi viszonyokra a franciaországi szkémát nem szabad minden kritika nélkül alkalmaznunk. Amint szerszámokról, vagyis az ember öntudatosan készített tárgyairól van szó, rögtön számos faji. néprajzi, egyéni és más mozzanat nyouuil kétszeres

eltérbe, amelyeket okvetlenül figyelembe kell vennünk. Hozzászóló épen ezért a köszerszámoknak kortjelz fontosságot csak másodsorban tulajdoníthat, mert szerinte azok elssorban az ipari fejlettség fokát jelzik, a mi nem igényel feltétlenül

korkülömséget.

HiLLEBRAND .Ien

nem

dr.

osztja az eltte szólók

bizottsági tag legutolsónak szólal

fel,

kifejtve,

hogy

kételyeit arra vonatkozólag, vájjon lehet és szabad-e a

nagy távolságok mellett a francia lelhelyek kípartypusainak idrendi schemáját a hazai viszonyokra is alkalmazni. Felszólaló kifejti, hogy a ploístocén, vándoréletet él sembernél ezek a távolságok nem igen jöhetnek tekintetbe. Minden elméleti okoskodásnál világosabban beszélnek a tények. Ezek szerint

feuálló rendkívüli

TÁRSULATI ÜGYEK.

776

pedig Spanyolországtól egész hazánkit; a köiparnak vezértípusai, ha ilyenek tényleg mindig ugyanabban az egymásutánban követik egymást. Mivel ezek

jelen vannak,

Európára állanak, kitnik, hogy a különböz ipartypusokat is korjelzöknek lehet tekinteni. Úgy látszik tehát, hogy a pleisztocén bizonyos szakaszaiban bizonyos ipartypusok uralkodnak, ami felszólaló szerint azt is bizonyítja, hogy a typusoknak aránylag függetleneknek kellett lenniük a különböz emberrasszoktól. Az emberrasszoknak és az anyag külömbözöségének az észleletek

egész

geológiai értelemben

fleg a helyi változatokban jutnak kifejezésre. hogy annak dacára, hogy egyes moustérienre emlékeztet formák is elfordulnak, a pengék alapján, melyeket csak az aurignacien embere szokott volt köröskörül retusozni, ezt inkább csak alárendeltebb szerepe lehetett

\

s

csoklovinai lelet korát illetleg hozzászóló azon nézeten van,

az aurignacienbe helyezendnek

typusoknak

kell

véli,

amely

felfogást

azonban még igazi aurignacien

megersíteni.

Egyéb tárgy nem

lévén, elnök az ülést berekeszti.

SUPPLEMENT ZUM

FÖLDTANI KÖZLÖNY SRPTEMBER-OKTOBEl!

XLIL BÁND.

191-2.

HEFT.

9-1(1.

DAS VIEKZIGJÁHHKIK IHKNSTJUBILÁUM rRilFKSSOK ANTON KOCHS.

— In

stiller.

Mit den Figuren 43

— 44. —

rastloscr Arheitsanikeit verbrachte vierzig Jahre (.'liullen

jedermann mit Ehrfurcht. Vierzig Jahre an eiiiem Lehr.stuhl verbracht sind noch mehr ehrwüi-dig. Die Rolle eines UniveisitatsiDrofe.s.sors iyt iiamlich ein solcber Jíevuf. in welchem der Gelebite und der Lebrer in stetem

Kampf miteinander

auszuführen und

gégében

ist

steht

;

es ist

scbwev Forsehiuigen

wirklich

zugleicb erfolgivicb zu lehren, so

dal.l

es

nur wenigen

diesem doppelten Beruf vollauf zu entsprechen.

l)r. Anton Koch, Profe.ssor der Geologie und Pabiontologie an der Universitát Budapest, der diese doppelte,

Zu diesen wenigen gebört

schwere Aufgabe nunmebr

seit vierzig

Jabren wacker

löst.

Weun mau

aber nach

dem

man

zurückgezngenc, emsige Arbeitsamkeit, sowie váterlicbes Wobl-

stille,

Hintergrund dieser glücklichen Lage

woUen gegenüber

all

volle gesellschaftlicbe

i'orscht,

jenen, die sich dessen würdig zeigen.

Lében der Aufienwelt

woUen

—

—

ist

wir

der wissenscbaftlicben

so íindet

Das lárm-

mögen

Arbeit

es be-

zum

trachten

wie

Schaden

wer sich alsó der Wissenschaft widmen will, der muG eiuem gleicb, allém cntsagen, was ibm beim Erstreben seiner Ziele

;

Einsiedler binderlich

wir

sein

köunte.

Zum

Reifen

stets

von wissenscliaftlichen Ideen

ist

und ein entspiechendes Milieu vonnöten. Es wáre nicht am Platze bier all jené Verdienste zu würdigen, die sich Anton Koch auf seiner vierzigjabrigen Laufbabn um die Erforschung des Bodens von Ungarn verschafi'te, docb köuuen wir nicht umhin, die obigen Lehren aus seiner vierzigjiihrigen Tátigkeit hier anzuführen. Die unbedingte, von jeder Geziertbeit freie Bescheideubeit. Unmittelbarkeit, Scblicbtheit, iiber die Anton Koch verfügt, bestimmen ihn

Zeit

fiir

jenc Stellung, die er in der Wissenschaft

Wenn

seit vierzig

wir nun aucb nacb den Grundén

tiitigkeit forseben.

Jabren einnimmt.

seiner erfolgreichen Lehr-

so finden wir dieselben nur

in

seinem

WohlwoUen

gegen seine Schüler. Die Geduld, welche die Leitung der Anfánger Fötdtani Közlöny. XLll. köt. 1011.

51

er-

V78

VADÁSZ

M. K.

foidert,

die Borichtigung ihrer Irrtümer, die Nachsicbt ihrer Fehler, die

bestiindige Auí'munterung der

Yerzagenden kann nur das Ergelmis einer

aufrichtigen Zuneigung seiu.

schönste und würdigste Anerkennung seiner geiiiuschlosen war jenes Fest. welehes von den einstigen und gegenwártigen Hörern Anton Kochs am 28. Mai in ganz engem líahraen. ím Hörsale seines Institutes gefeiert wurde. An dem Feste erscbienen von seinen ebemaligen Hörern in voller Zahl all jené, die bei der Pflege der Geologie und Paláontologíe verblieben sind. namentlicb Dr. Htefan v. GaAl. Dr. Fkrwnand Koch, Dr. Theodor Kormos, Dr. Béla Maukitz, EuGEN NoszKY, ])r. MoRiz V. Pálfy, Dr. Gyui,a Prinz, Dr. IvARt Roth V. Telegd, Dr. Zoltán Schréter, Dr. Elemér M. Vadász, Dr. A^iktor VoGL. AuBerdem ersebienen uocb von seinen ebemaUgen Hörern und anderen Verebrern l>r. Alexander Abonyi, Karl Budinszky. Dr. Géza Entz sen.. Dr. Géza Entz jun., Dr. Béla Koch, PiUdolf Koch, Franz KövEssi, KoLOMAN KüLCSÁR, Dr. Gábriel v. László, Dr. Aurél Liffa, Imre v. Maros, Dr. GvriA Méhks, Dr. .Josef Niricsán, Dr. Anton Héthly, LuDwiG PiOTH V. Telegd, I)r. Zoltán Szabó, Dr. Thomas Szontagh v. Igló, Géza Toborffy, ferner zablreicbe seiner gegenwíirtigen Hörer. Die Scbüler, denen die Güte und Liebe de.s Meisters am meisten zuteil wurde, crgriffen die Gelegenbeil. mit den Frücbten der Zuneigung Yor ibren Lebrer zu treten, um darzutun, daB sie den Intentiouen Anton Koihs treu gehbeben sind. Ibre in eine Festscbrift gefaBten Al)bandlungen wurden vom Privatdozenten Dr. Gyula Prinz in Begk^itung einer langeren Anspracbe überreicbt. lm Namen der gegenwártigen Hörer spracben .Ti'Lius Yigh, sowie

Die

Tíitigkeit

Frl.

Anna Hilf,

Wissenschaft, z\vei

welcb

letztere

gekreuzte

dem

silberne

Meister

Hammer,

das

Embleme unserer

eingefaBt

von

einem

Lorbeerkranz, überreicbte.

Sodann spracb nocb Dr. Thomas ungarisehen

geologiscben

Tjaufbabn begann. sowie im sellscbaft,

v.

Pieicbsanstalt,

Namen

Szontagh im Namen der

wo

Prof.

der Ungariscben

Ivgl.

Anton Koch seine Geologiscben Ge-

derén Sekretár, Vizeprjisident und durcb seebs .Jabre bindurch

J'rásident der -Jubilant \Yar.

Der gefeierte Gelehrte spracb mit scblicbten Worten Dank für die Olíenbarung von soviel Zuneigung, und gewábrte seinen Verebrern einen

mid lebrreicben Ijebonslauf. TrotzZombor gel)oren, ein Sobn der groUen ungariscben Elicne iit, lebte in ibm scbon in seiner Kindbeit eine eigenartige Sebnsucbt nacb dem Gebirge, der Heimat der Steine, und es waren ibm die schönsten Tagé, wenn er sicb Wallfahrern anscbbefien konnte, die den fernen Gnadenort am FiiBe des Harsánvberges besucbten wenn er bei l;urzen Einblick in seinen bewegten

dcm

er in

;

779

DAS VIERZIG.IAHKIGE DIENSTJl BILKUM PKOFESSOK AN'TOX K0CH9.

l''is:ur

43. Porti-ait

vou

I'rofessoi-

Anton Kom.

il*

780

M.

E.

VADASZ

solchen Gelegenheiten den Harsányberg besteigen konnte, die Gestcine

bewundern konnte, fühlte er sich befriedigt, glücklich. lm Jahi-e 18G5 machte t-r die Lebramtsprüfung aus den samtlichen Naturwissensehaften, veilegte sieb jedoch, seiner früben Neigung folgend, Aushiiidreisen. die ibn zu bauptsik-blieb auf Mineralogie und Geologie TscHEEíiAK, SuESS, ScHKAüF und lÍEüss, dann zu Nokggeiíath, v. J!oth, Andkeae und Schlíjter führten, vervollstándigten sein Wissen. bis er 187:! der Lehrkanzel für Mineralogie und Geologie an der damals emcbteten rniversitiit in Kolozsvár für wrdig befundon wurde. Kr desselben

:

—

—

DIE GEOL(»G[S(JH£N VKIíHALTNISSE DER VILLANYER

UND

BÁNER GEBIRGE.

—

Mit den Tafeln

Von

lm Sommer

VII— VIII. und

TjUdwig

Jalires

de.s

V.

Figuren 45—50.

Lóczy jun.*

erhielt

l'-Hl

—

ii-h

von der Direktion dir

igl. nngarischeu geologischen Anstalt den Auftrag, zu etlichen, bereits seit .Jahren aufgenommenen geologischen Kartenbláttern der Villányer

und Báner Gebirge den

erliiuternden

Text

zu

schreiben.

Zweeks der

dazu ert'orderlichen übersichtlichen llekognoszierung dieser Gebirge hatte ich den Monat September desselben Jahres im Villányer Gebirge zugebracht. Im Marz 1. J. war ich wiederum eine Woche láng in Villány mit der Fortsetzung meiner begonnenen Arbeit beseháftigt. Hiernacli wáre nur noch die detaillierte Aufnahme und Kartierung einiger Gegenden des Gebirges übrig, womit ioh die Reambulation der Blátter Zon. i'2. Kol. XVIII und XIX (der Spezialkarte 1 75,000) noch im Somraer, resp. Herbst des laufenden Jahres abschliefien zu können hoffe. Bei gegenwártiger Gelegenbeit wünsehe ich blofi einen vorláufigen Bericht ül)er meine Aufnahnisarbeiten und derén Ergebnisse abzustatten. Bever ich aber damit beginnen wflrde, sei es mir gestattet, allén verehrten Fachgenossen, die mich in meiner Aufgabe unterstützt habén, :

meinen innigsten Dank auszudrücken. In erster Ueihe fühle ich mich dem Ehrendirektor der geologischen Anstalt, Herrn Andreas Semsey von Semse zu innigstem Danke verpflichtet für seine wohlwollende Ermuntermig und Unterstützung, indem mir durch seine auszeichnende Geneigtheit der Auftrag zur Reambulation genannter Gebiete gégében wurde. Mit aufrichtigem

Dank schulde

ich Herrn Dr. M. E. Vadász. Assistenten der Geologie an de)- Universitiit Budapest, fü)- seine freundschaftlichen Unterweisungen, ebenso den Herren Professoren Dr. Schardt und Dr. Rollier am Züricher Poly-

technikum, sowie den Herren Geologen Dr. Pálfy und Dr. Kormos für ihr reges Interessé an

meinen Arbeiten.

Die kurzgefaljte Geschichte nnserer Kenntnisse über die Villányer

und Báner '

am a

Gel)irge

ist

die

Vorgetragen in der

.Jan.

1912.

folgende

:

Fachsitííuiif; der

Ungarisehen Geologischen Gesellschaft

"82

LCDwm

V.

uírzY jun.

])ie ersten geologischen Nachrichten übcr die südlichen Teile des des Tvomitates Baranya verdanken wir unsereni weltberühraten Mineralogen und Geologen Josef v. Szí)!Ó, der im Jahrluiehe der kgl. iingarischen

geologischen Anstalt für 18(19

Abhandlung über die Basalte Xaeh drei Jahren erschien (1872) die geohigische Skizze des Báner Gebirges aus der Féder des Wiener Geologen Dr. 0. Lenz. Itei der Gelegenheit eiues fachkundigen Gutachtens im Interessé der erzherzoglichen Domiine verfal.it. Die detaillierte Aufnahme und Kartierung des Báner Gebirges verdanken wir dem eliemaligon kgl. ungarischen Sektionsgeologen Dr. Jákob V. Matyasovszky aus dem Jahre 1880, hingegen Mieb uiis die erliiutemde

und

Basalttuffe

liereit.s

eino

von Bán und Kisköszeg

Beschreibung des

Gebictes

seiten abgerechnet

—

—

einen

veröffentlichte.

kurzeii

von

licht

Ií(

Druck-

vier

vorenthalton.

Nur nebensáchlich wurde das Yillányer Gebiige von W. Zsigmondy Harkány lierührt. Im Jahre 1874 arbeitete der Geologe Kakl Hofmann an der Aufnahme und Kar-

in seiner Studie über die J^olirthermen zu

tierung des letztgenannten Gebiiges, wurde

frühen Todes an der Yeröffentlichung des dert.

Es

lilieh

Eesumé, noch

aber

jedoch nach ibm. aufier einem ein handschriftlicher Bericht.

lányer Steinbrüche behandelt.

nelicnljei

seines

infolge

erláuterndes

ganz

Textes

allzu-

verhin-

kurztn gedrucktcn

welchcr

bcsundeis die

^'il-

aber auch stratigraphische und

dem ganzen Gebirge gesammelt dankbarer Anerkennung dem Gedáclitnisse des

sogar tektonische Aufzeiclmungen aus enthált.

Einesteils

aus

Entgegnung auf Herr Dr. A. Till auf Grund seiner irrtümlichen Auffassungen von K. Hofmann's ' kurzen Aufnahmshericht geáussert hat, wáre die Veröö'entlichung dieser Handschrift

hervorragenden Geologen die unbereelitigten

zu

dienen,

anderenteils als

Vorwürfe. welche

nur allzu notwendig, weshalb

sie

ganz dringend erapfohlen

Ich kann nicht

und

logische

sei.

Kartierung K.

der Direktion der geologischen Anstalt

Hofmanns noch

umhin

die so

besouders

sorgfáltige

zu

betonén,

worüber mich die neuesten Reambulationen überzeugt habén. Herr Chefgeologe Dr. M. Pálfv gab im Jahre 1905 die Boschieibung der Steinbrüche bei Villány, Bán und Kiskszeg. .\uBerdem wáren auch noch jené wissenschaftlichen Kontroversen zu erwiihnen. welche von den Geologen Dr. Till und Dr. Pálfy in den Jahrbüchern der k. k. geologischen

Reiehsanstalt,

im Laufe der Jahre

19lin

und

19(t7

abge-

fochten wurden und auf welche ich noch zurückzukehien wünsche. Endlich sei

noch auf

die

im verflossenen Jahre erschienene wertvoUe Mo-

nographie Dr. Tills hingewiesen, welche die Ammonitenfauna des

C'al-

lovien bei Villány behandelt.

'

K. Hofman-n:

.\iifiiahnisliericht.

(VciIkukII. d. k. k.

!,'eol.

R.-.\iist.

]).

290.)

WE

GEOLOGISCHEN VERHALTNISSE DER VII.LÁNYER

LXJ) BÁNKI! GKBIRGE.

78:i

Eiiis4*hla4ji(jo Lit4>i*atur: 1865. J. bzABÓ

1872. A.

Lenz

p.

i2!)0.)

1S73.

Földtani jegyzetek Batina-Bán és

:

Mnk.

Társ.

Bd. KI,

W. ZsiGMONDY HoFjiANN

1874. K.

Xr.

iib.

a

vom

(Maniiskript stalt

Mitteiliiugeu

Havi jelentés

:

:

HoFMANN

1880.

Matyasovszky

.Inni

liohrtliei-iueu

d.

:

Pálfy

V.

iS74datiert.

lm Archiv

Aufuahmsberieht. (Verhauai.

:

Harkány

geológiai

etc.

Pest.

felvételeirl.

der kgl. ung. geol. An-

:

Der

li-Anst,

k. k. geol.

d.

Paleontológiái adalékok a baranyamegyei

:

Notizeu

Geol.

(Földt. Közi. Bd.

1906. A. Tlll

(Földt.

geol. R.-Aust.,

d. k. k.

zii

Villány-hegység

terrán-rétegek ismeretéhez. (Természeti-, 1901. M.

mohácsi szigetrl.

li.7/1874.)

187ü. K. J.

p.

a

141.)

Baranyer Comitate. (Yerliandl.

Alis deni

:

133

XXXI,

einige

üb.

medi-

Bd. IV.)

Steinbriiclie

langs

Donau.

d.

177.)

p.

fossilfülirende

fiiz.

p. 22.)

fels

Dogger von

^'illány.

(Verhaudl.

d. k. k. geol.

K.-Anst.. p. 363.)

1907. A. Till

:

1907. M.

v,

Pálfy: Bemerkungeu

handl. 1907. M. k.

1907.

V.

Herrn M.

d.

zii

I. V.

:

—

Herrn d.

ziir

Till's

geol.

k. k.

Mitteilungen R.-Anst., p.

üb.

fossil-

il.

131.)

Entgegmiug bezüglich Villány.

(Ver-

K.-Anst., p. 246.)

Erwiederung auf Herrn

Löeenthey

11. A.

(A'erhandl. d. k. k. geol.

Till's

Entgegnung.

(Verhandl.

d.

R.-Anst., p. 360.)

Közlöny. Bd.

1910

Pálfy

v.

k. geol.

k.

Pálfy

k. geol.

\ iUány.

121.)

fülirenden Dogger. (Verhandl. 1907. A. Till:

von

Ziir Aiumonitenfaiixia

B.-Aust., p.

:

Gibt es Juraschiehten in Budapest?

XXXVH.

zum

Suiipl.

Földtani

S- 41.5.

Till: Die Ammonitenfauna

v.

Villány. {Bcitr.

z.

Paleont. Österr.-

Ungarns. Bd. XXIII- XXIV.)

I.

Geotjraphisclie uiul geomoi-pholotjisí'he Verliáltnisso. Bcvor ich diesen Gegenstand eingehe, dünkt es mir notwendig, die

topographische Lage des zu besprechenden Gebietes kurz zu heleuchteii.

Das Villányer und Báner Gebirge erbebt

vom

8ich südlich

Pácser

Gebirge in einer Entfernuug von 3G km, verláuft mit letzterem parallel, bildet aber einen

bedeutend regelmiiíjigeren Hölunzug vom

Richtung. Das Báner Hügelland

Eückens, wobei ein 8

km

ist

l)lofí

W— E-licher

das Deckgebirge des Villányer

breite Depression beidé

von einander trennt.

Das Villányer Gebirge erstreckt sicli von Hegyszentmártou bis Villány; das Báner Gebirge von Baranyavár-Pélmonostor gegen EXE bis Kisköszeg an der Donau. Die mittlere Höhe des erstgenannten Gebirges betrágt

dem

i230

m

über

Meeresspiegel, solche des Báner Gebirges blofi H)0 m. Die kulmi-

nierenden Punkte des Villányer Höhenzuges steigen

am

Gebirgsgrat des

784

LUDWIG

V.

I.OCZY JUN.

DIE ÜEOLOGISCHEN VERHALTNISSE DER VILLÁNYER

teigrund bis zu einer Tiefe von 100

m

UND BÁNEK GEBIRGE.

785

aus wt'clisoUagernden Sand- und

schon darum nicht als aus vorpleistozaner Epoclie stammend betrachteii, da Zsigmondy im Liegenden diesei' Schichten ganz ahnliclie Knoclienl)rckzien faud, wie jené, welehe ich in den mi'isten Steinlíi-üeht'n als Spaltausfüllungen nachweisen konnte und derén pleistozanes Altér festgestellt wurde. Die erwáhnten máchtigen Sand- und Tonschichten. Letztere kann

ich

Tonschichten würen demnach keine pannonisehen Gehilde, sondern blolo finfachc FluBalilagerungen. K. Hofmann hatte diese Ebene als Flugsandgebiet kartiert. Südlich von Siklós, unweit von einem szállás fand ich unter einer

und

Brunnen

bei Farkas-

— TS m miichtigen, mit Lufi stark vermengten

1

feinkiirnigen Flugsandlage den typischen Flulísand der Drau. welche

Eeichtum an Kaliglimmerschüppcben und Glaukonit eharakterisieren. Dieser und ein bei Miboljac-Dolnji gesammelter alluvialer FluCsand waren sowohl bei makroskoi)ischer als bei mikroskopischer Untersuchung einander bis zur Verweehslung ahnlich. Diese grofie Übereinstimmung ist infolge des Glimmers und des Glaukonites unversein

kcnnbar.

Der Flugsand dieser Ebene ist daher nur ein verwehter und mit L
allhier besaio

und da6

dieses ehemalige Fluíobett nicht alluvial sein

kann, beweist das Flugsandgebiet des Deliblat Gebietes im Komitat Temes. Auft'allend diinkt

mir jener Umstand,

Yillányer Gebirges an den

deutend

steiler

dafi

südliche Flanke des

dii'

Leimen der Berge Harsanj' und Tenkes

und weniger

zerklüftet

nördliche,

die

als

ist

be-

obzwar

theoretisch eben die nördliche Seite, infolge der über ganz Mitteleuiopa

und kahle

vorherrscheuden nördlichen Winde, die

steilei-e

Ich kaim dahei- diese Erscheinung

einer FlulJerosion

lilofi

auch ganz naheliegend, daB einstens die Drau den südlichen

und

es ist

Ful?i

des Gebirges bespült habén

Das Báner Gebirge eiitgegengesetzten,

trágt

nördlichen

mag.

kann,

welcher

speist ein so geringes

von

Spuren

solche

Flanke.

kráftig ausgepregt. dafi ich sie nicht

schreiben

sein soUte.

zuschreiben

Hier

dem

deiist

kleinen

den Sickerwiissern

Wasserquantvim

Erosien

die

Unterspülung

Flui.ie

des

auf seiner so

Karasica zu-

Löijgebietes ge-

führt, dali seine jáhrlichen

Niveau-

schwankungen nahezu unmerkbar sind. Dem Winde kann diese typische FluUerosion umsoweniger zugeschrielten wei'deu, als die höehsten Borgrücken und auch allé Talsenken mit einer gemeinsehaftlichen, lö 32 m míichtigen Löj.idecke bekleidet sind und wir wohl wissen, dafi jegliche Winderosion in erster lleihe die Höhenrücken, dann die dem Wind-

—

LUDWIG

786

ausgesetzteö

stofie

Berfi;lehncii

V. L(')IZY JUX.

eiiuv

soli-lien

lot-kcien

HüUe

beraubt

habén würdeii. von Baranyaviir,

Nördlicli

lián

inul Kisfalud vermutt' ich

in der

Gliederung der Ebene das Serpentintnnetz eines bedeutend ansehulicheren riusses als des unsoheinenden Karasica. Da 8eith(>r das ganzr Tal mit einei- máchtigcn Lage dts anemogenen LöCes verschüttet worden ist.

können

die einnivellierten

kaum wahigcnommen Nur lassen

Kiümmungen

des einstigen Flusses

nunmehr

wcrdiii.

Sümpfe, wrlehe von eingegangenen Serpentinen stammen,

die

den jeweiligtn

Flulolanf

vermutén: zahlreiih sind uoch solche und Beremend.

südlich von Siklós, dann zwischen drn Bergen Harsány

sowie bei Kisfalud.

An den

Stellen

dt-r

ausgetrockneten Sümpfe bedeeken

den ]\rorastboden in troikenen Jahreszeiten inimer salzige Effloreszenzen, den entwásserten Donauserpentinen.

áhnlicli wie in

Am

dt-s Berges Harsány sind auBerdera an solchen salzigen Brunnenwásser auoh merklich gesalzen. Von der Spitztdieses Berges nach Síiden blickend, wird dem ]5escliauer das ehemalige Flufibftt mit seiner Terrasse an der Bergleline von Beremend ganz deutlich sichtbar. Die Höbenveiháltnisse widersprechen aueh nicht der Auft'assung, dali hier die Drau ibrrn einstigen Lauf gfbabt liabe. Der mittlere Wasserstand der Drau betrágt bii Miholjac-Dolnji !)() m, das Terrain unterlialb von Siklós 03 m. am Fulle der Bergo Harsány und Beremend !J2 95 m, bei Magyarboly 94 m, bei Monostor 89 m über dem Meeresspiegel. Eine interessante Erscheinung sind jené LölJhöhen. welche am westlichen und ristlichen Ende des Berges Harsány dieses Fiulital durchqueren (Siehe Taf. VH). Die Löfideeke hat sicli an der Leeseite des Villányer Gebirges,

Stellen

Fufie

die

—

infolge der vorherrschenden nördlichen

Winde

gebildet

;

unmittelbar

am

Harsány aher war die Löl.tablagerung von dem plótzlieb niederscblagenden Bergwinde gehemmt, respektive nachtráglich fortgefiihrt FulSe des Berges

worden.

Der besprochene Löí3 scheint ebenfalls dafi

das oben supponierte Flufibett

liereits

die

Annahme

zu

bestiirkcii,

vor der Alluvialzeit

habé, weshalb es mit Eecht für pleistozánen Alters anzusehen

existiei-t

Daraus daB die Drau im Pleistozán den südiichen Fufi des Villányer, respektive den nördlichen des Báner Gebirges bespülend, bei Kisfiehliefie

sei.

ich,

köszeg in die

Donau mündete und

ihr einstiger Fluljlauf eine práexistie-

rende tektonische Senke verfolgte. Die Donau besitzt in ihrem ganzen Laufe durch Ungarn ibr ausgedehntestes 10

— 12

Inundationsgebict

und mehrere Kilométer

Bchungen,

liis

die

bei

Mohács,

wo

letzteres

stellenweise

Es bedarf noch vieler Forzahlreichen erloscbeuen .Arme und Serpentine in der breit

ist.

DIE GEOLOGISCHEN VERHALTNIS8E DEK VILLÁNYER UND BÁNER GEDIKGE.

genannten Gegend

festgestellt seiii Wfi-tien

kuiz bemessen, als

dali ich

;

meiiie

Zeit

787

war jedoch zu

zu solchen Beobachtungen Gelegenheit

hiitte

ünden können. Diesmal wünsche

ich nur auf die Verschiebuiig dos Flul.ilaufea und verbundene Bildung der Wagramme, wie solche am Baranyaer Ufersaume, bei Bátaszék, Báta, Lánycsók, Nagynyárád, Majs, Darázs, Kisdie hiermit

und J)arócz am l)esten zu l)eol)achten Auch das scheint mir nieht ausgeschlossen, daJ5 die Donau im Pleistozán das Báner üebirge von Westen umflossen und sich liei Baranyávalmit der Drau voreinigt hátte der Nachweis dieser Annahme würde jedoch nur von einer ganz speziellen Untersuchung zu erwarten sein. Die erwahnleu Wagramme der Donau sind aber auch nicht gleichalterig. Die Terrassen bei Bátaszék, daun zwischen Herczegszöns und Vörösmart sind um vieles jünger als solche zwischen Lánycsók und Majs. Letztere sind sogar stellenweise von Lüli bedeckt und die Oberfláche

köszeg, VöriJsmart, Herczegszöllös sind.

;

des Inundationsgebietes kaiui mit gröBerer

Wahrscheinlichkeit

zu

alt-

jüngerem Schwemmland gerechnet werden. Auf der Baranyaer Rtrecke des Donaulaufes sind zwei Knotenpunkte zu unterscheiden, wo das Inundationsgebiet sich plötzlieh verengt u. zw. bei Báta und Kiskszeg. An diesen Stellen konnte sich die Donau zwischen beiderseitigen hohen Ufern kein breites Tal liereiten. Es ist möglich, dal5 die rechtsseitigen Hiigel, derén Kern l)ei Báta und Kiskszeg aus álteren und harteren Gesteinen besteht, sich auch auf das linké üfer, unter die pleistoziine Terrasse der Donauniederung erstreckt, infolgedessen das Inundationsgebiet des Htromes dórt seit jeher scbmal geblieben ist. Zwischen den beiden Knotenpunkten entwickelten sich die alluvialem, als zu

.Serpentinen gi'olJer

mit

veránderte;

die

gewissen

einer

Bogén, der aber

seit

Eegelmáljigkeit.

dem Diluvium

binnen diosem gebildeten Serpentinen

aus den eingetrockueten schreitende Verschiebung.

Altwiissern

Olme

ersichtlich

—

micli in theoretische

Ersciieinungen betrefifend einzulassen, betoné ich die

Zuerst

Donau an ihreu beiden Einengungen

entstand

ein

seine Stromrichtung successive

seit

blofi

eine

erlitten

—

abwárts

wie fort-

Folgerungen diese den Umstand, daB

der Pleistozánzeit eine be-

Abweichung nach Westen verrát, was mit der Hotation der Ei-de in Zusammenbang gebracht werden kann. Einen Beweis lur diese Abweichung des Htromlaufes bietet die líuine Várpuszta, auf der Mohácser Insel der Gemeinde Dunaszokcs gegenüber gelegeu. Seit uralten Zeiten wurde aus dem Grundgemáuer dieser Euine ein guter Kalketein gewonnen, daher auf ein Gestein in Situ gefolgert. J. v. Szabó,* obstándige Tendenz zur

*

társ.

Szabó

Mnk.

J.

Bd.

:

Földtani jegyzetek

III.

1865.)

Batina-Bán

és a inoháesi szigetrl. (Földt.

LUDWICt

78.S

zwar er die

LÓCZY JÜN.

V.

Stelle persönlich nicht

kannte,

IVaglichen Stelle Steinbrucli,

sondern

baut wurdrn.

Die

ebenfalls.

überzeugte mieh sogleieh, daíj die Resté einer

blolJ

mácbtigen,

náindlichea

iiach

t'rwiihnt

Boriehten diesen eigentümlicheii Steinbrucli

dórt

Ein

Be.sucli

kein

der

eigentlicher

festungförmigen lluine abge-

wabrscheinlich

aiis

Kalk-

Guttensteiner

blöcken aufgeführten Mauern köunen wahrlieii leieht

den

irrtümlichen

Glauben weeken. dafi sie festgewurzelte Felsen seien nur der in den Fugen erkennbare Mörtel verrát die kiinstliche Abstammung der Felsenmassen. Über den Grundmanern war l)ereits eine 1"5 m máehtige Lage der Sinkstoft'e abgesetzt worden, welche hie und da Spuren nachtráglielier Ziegelbauten aufweist. Knapp am östlichen FuCe der Burgruiue ist ein ibemaliges Strombett bemerkbar. Fjntschieden war diese Festung am Donauufer erbaut worden, zu welebera Zweck die grófién Steinblöeke zu Wasser herbeigeführt wei'den müfiten seither bat die seitliche Stromverschiebung bereits 3 kna nacb West zurückgelegt. Auch erfubr icb, dafi bei Dunaszekcsö die Stromregulierung Spreugungen eines Kalksteines erforderte tatsacbücb konnte ich auch hier am gegenttberliegenden Ufer die Grundmauer einer Kirchenruine finden, derén gröfiter Teil bereits im Flufiliette liegt. Naeh Maesiglis Beschrei;

;

;

!)ung konnte die aito Ruine (Kigentum des Stefan Kiss) der Uest der ebemaligen Burg Báta sein. Es int aus diesem Beispiele gleicbfalls ersielitlicb. wie viele Beoljachtungen und Forscbungeu die Hydrographie unserer Donau noch heischt. was teihveise auch deni nAlföld-Komiteei) der ungarischen geo-

graphischen Gesellsebaft

obliegt.

Die von Nordwest nach Südost verlaufenden

tektonischen

Brueh-

und entlang sok-her gebildeten Taler, welche das ganze Gel)iet jenseics der Donau charakterisieren, vertauschen im südöstlicben Winkel des Komitates Baranya diese Richtung mit einer entschieden nord-südlinien

sind

östlicben. Diese Tiiler

aber

nicht

rein

tektonischen

ürsprunges,

sondern verdanken ihre Entsteliung teihveise den Winden, können daher

Huch

als

anemogene betrachtet werden. Das vom Pécser Gebirge

gelegene LölJgebiet mit schwacber

Erosion

wcist

besonders

südlich

gute

Bei-

Der Mangel im Sommer das Austrocknen dieser Táler und

spiele solcher Nord-Südlich gerichtcten parallelen Táler auf.

an Quellén

verursacht

nur ausnahmaweise sind solehe zu tinden, welche vom spiirlichen Sickerwasser des Lösses bestándig gespeist werden. Den überwiegenden Teil der Nie
Löl.i

auf und funktioniert

leservoir. enthiilt dalier

auch wiihrend den

m

immer genügende

in einer Tiefe

von

O'.j

gröJ.iten

als Wassersommeilichen Dürrcii

Feuchtigkeit. Wassererosionen

l)edingende grofie Regengüsse sind jedoch diesem Gebiete fremd.

Anders

verhált

es

sich

mit

den

Villánver

und

Báner

Gebir-

:

DIE GEOLOGISCHEN VEIUIAI.TNISSE I>KK VILI.ANVK.E UMi llANKlí GEHIRGK.

78!»

gen, \vo sowohl teklonische als

Erosionstáler nachweisl)ar siml. Infolge gröLierer Neiguiigswin-

Berglehueu entstehen

der

kél

Wasserrisse uiul

ira LÖÍ3 tiefe

eben diesen verdanken wir die dev

Anfscblttsse

bestén

tiefer

gelegenen Gesteinsscbichten. lm Villányer Gebirge sind die

Quellén

gar

nur

an den

meist

unil

selten

südliehen

Lebnen desselben anzutreffeii im Báner Gebirge fehlen sie nahezu giinzlifb. Nennenswert ist zu

Gyüd

(10°

Cl

die Quelle

und

eine an-

Namen am Weinbeigc

Szentkiit (Hei-

dere mit

ligenbrunn\

bei

(10-5 C).

entspringend

Siklós

und Sammel-

Beidé sind recbt ergieliig

da

ausgedehnte

sie

besiizen.

gebiete

weshalb

jiihi-

Hoch- und

auch

Xiederwiisser bar.

die

ist

liche Differenz ilirer

unscliein-

zu den bestén

sie

Quellén gerechnet werden. Badequelle

Die

zu Har-

kány (BO^ C), die Therme iiei Tapolcza (25-2° C) und auch die Quellén, welcbe den Teicb

am

Fulje des SchloBlierges bei

speisen

Siklós lich

(2")"

und Gyüd

Siklós

C),

end-

zwischen

«Büdöstó"

der

(32" C) sind

W. Zsigdiese warmen

echte Tbermalquellen.

MONDY beschrieb Quellén

'

ausführlicb und hielt

— der

damaligen allgemeinen Auö'assung gemüB für sie

vnlkaniscben '

—

Ursprunges.

W. ZsiGMONDY

:

A.

a.

Ich

0.

3

LUD^WG

790

V. I.ÓCZV .lUN.

groBen Tiefi^n, líings der (im tektonischen Teil nabesprechendfii) Bruchspalten aufsteigende (^)uellen.

l)etracbte sie als aus lier zii

Sli'íilitii-aphisflM' Vrrlialhiissí'.

Die Gésteine, aus welclifn das stebt,

gebören der

Ton und

sicb noch der plioziine

Gebirge

weist

der

pleistoziine

mediterráné Scbichten,

Eruptiousgebikle auf. Meine

Villányer

eigeiitliclie

und Kreideperiode an

Trias-, Jura-

dibivialen

stratigraphischen

;

Gebirge

bo-

gesellen

ibiieii

LöB zu. Das Báner Lö6 und basaltische

Beobacbtungen stimmeu

Aufnahmsergebnissen K. Hofmanns ganzlich überein scbeinbare Abweichungen entstammen blofi jenem Umstaiide, daB wir bereits die geoiogiscbea Horizonté schárfer abzugrenzen und deninacb die ein-

mit

den

;

zelnen Formationen detailierter zu zergliedern vermögen. In

meinem Aufnahmsgebietkonnteifh nacbstebende

Eeibenfolge feststellen

stratigraphische

:

Das Jung-AUuvium ist ein Begleiter der gegenwíirtigen Flüsse imd Bache. Das Alt-Alluvium sc-beint gröfitenteils zu feblen und ist böcbstens durcb eiuen, vnm ccbttn scbwer untersebeidbaren postdihivialen LöB oder aiich durib Ideine Scbuttkegel dor steileren Berglebnen vertreten.

Aus diesem Grundé hielt yiums in meinem Gebiete Karte

blofí

für überflüssig.

störend wirken würde.

Das Diluvium gewinnt durcb den breitung:

mebr

als

"80

am Berge Bán

— 32 m

weniger

(Fig.

steilen.

—

46 und

ist

sebr

ungemein groBe Verist mit LöB bedeckt

Fig.

im Báner Gebirgb

betráchtlieb

4S).

Im

ist

in

uiul

— so bei Kisköszeg

übertriíi't

stellenweise

Villányer Gebirge konnte an den

—

15 m mácbtiger LöB gemessen ibm ganz auBerordentlicb massenbaft

nördlichen Lebnen 10

werden. Die Sebneckenfauna vertreten, so

Löfi eine

Vi Teile meines Aufnabmsgebietes

Die Míiehtigkeit dieses Lösses

und

Abgrenzung des Alt-Alluumsomobr, als solcbe auf der

icb eine besondere

daB einzelne LöBwáude ganz weiB sind vor lauter Hcbalenreste.

Bei Darázs

ist

in einer

Sandgrube stark glimmeriger, rundgescbliffener

Sand erscblossen worden, dessen borizontale Lagerung durcb einzelne rostbraune Biinder nocb acbárfer ausgeprágt erscbeint. In einera m tiefen Aufscblusse konnte festgestellt werden, daB dieser Sand ebenfalls zabllose LöBsbueckenschalen entbalt. Bei Kisköszeg sind in den LöBwándeu zwei rötlicbe, tonige, je 1 m mácbtige Lagen sicbtbar, welche im gleicben Niveau überall, von Darázs bis Kisköszeg und von bier bis Vörösmart wiederkebren. •")

1

—

Mit Hilfe der reicben Sebneckenfauna des Lösses versucben.

will ieb jedenfalls die

Gliederung

DIE GEOLOGISCHEN VERHALTNISSE 1>KR VII.LÁXYKU

UND BÁNER

wie

In inohreien Steiubiüclien des Villányfr Gebirges, Somssicli,

Harsány und

Mészhegy fand icb die Spalten

des Kalksteines mit einer Knocbenbrcccif

ausgeftíllt.

GEBIIÍÜE.

am

T.n

Berge

und Hohlráume

Die Knochenreste

da6 unveisebrte Stücke nur mit groíien Schwitrigkeiten zu sammeln sind. Die beste Fundstelle dieser Knochenbreccie ist ein Steinbruch am östlichen FuCe des Berges Harsány, wo siiid

in

icb aus

ibr dermaLleu verkittet,

ilir

Schaf- und Hasem^ábne. sowie ganze Kiefer erbielt (Fig. 47).

i7. r>iT (Istliehe Stoiiiliruch

am

l'.i

r;;c llai>;iii\

;

l'iuuistclli' ilcr

Knüclu-nhreeeie

in Spaltcn des Míiliii-Kalkstcmes.

—

wie ich Herr Geologe Th. Kormos sammelte iin Jahrt' 1911 an dieser niimlicben Stelle mit gutem Erfolg. Seine liisberigen Ergebnisse verweisen die Knocbenbreccie in di^s

neuerdings erfuhr

—

Pleistozan.

Das Pliozán. Das

Tertiiir betieftcnd

batte

icb

im

Laufe meiner

manchen Zweifcln zu kümpiVn. Im ganzen Villányer Gebirge, besonders aber auf den Hölunnücken zwiseben Vokány und Bisse, ist ein rötlicher, bolusartiger Ton von lateiitigeni Aussehen verbieitet, welcher gegen den iiberlagernden Lö6 sobarf abgegreuzt erscbeint. Im Arbeit mit so

792

LUDWiG

Tale von Vokánv und Kistótfalu miichtig

kann

V.

i.óczy jun.

dibes Tonlager stellenweise 5

ist

entwickelt iSiehe Tafel XIII, Profil

ich keinesfalls

Festlande

einer

zum

III).

—G m

Diesen rötlichen Ton

Pleistozan rechnen, da er mir entschieden

alteren Periode,

des

vielleicht

obersten

am

Pliozáns ab-

Naehdem Herr Th. Kormos in den Steinbrüchen von Csaruóta und Beremend dic reichliehe Wirbeltierfauna dii-se.s rten Tones ebenfalls ausgebeutet hat, konnte er das Altér desselben beiliiutig in das oberste Pliozan versetzen und mit grolJem Interessé können wir gelagert zu sein scheint.

einer ausführlicheren Alter«l)estimmung entgegensehen.

In den Tálern noch kelne Knochenreste, obgleich der rote Ton hier derselbe ist wie bei Csarnóta und Beremend. Er enthalt stellenweise viel Bohnerz, so im Tale von Áta, wo auch sein Ubergang in sehweren lateritischcn Mérgei siohtljar ist. Die letztere Yarietát scheint aber blofi lokál, mit Quellenbildungen vergeBellschaftet aufzutreten, weshalb ich sie der auslaugenden und verdichtenden Tátigkeit des Wassers zuschreibe. Eine dem plioziinen Tone áhnliche Abart des Tones ist manchmal in linsenförmigen Nestern mit dem Lösse

von Vokány und Tótfalu fand

ich leider bisher

wechsellagernd zu beobachten. Die áufíere Áhnlichkeit dessen plioziinen

Tone

ist

daC

so gioC,

zu Unterscheidung nur nach

eine

dem dem

Bohnerzgehalte und den abweichenden

Lagerungsverhültnisseu möglich 46 und Fig. 48) ist ein linsenförmiges Nest dieses rten Tones recht aufl'állig. In einem Steinbruche, unweit

ist.

In den

Abbildungen

der Quelle Szentkút bei

Kalketeines

mit

(Fig.

Gyüd

— 1"0 m

sind die 0"ö

Hámatit und Manganeisenerz

ebenfalls für Gebilde des Pliozáns

gehaltes hat sich hier der

Ton

halté;

vererzt.

ist,

ausgefüllt,

infolge

Wáhrend

an Konstigen Stellen von weifier Farbe

weiten

seines

Spalten des

welche

ich

hohen Eisen-

der argovische Kalkstein

erscheint er hier rotlich,

die eisenerzführenden Spalten sogar ziegelrot gefarbt.

ein

um

Beweis, dall

Farbenánderung nur von der eisenhaltigen Imprágnation stammt. Bemerkenswert ist der Umstand, dafJ die pannonischen (pontischen) Schichten, welche im ganzen Gebiete jenseits der Donau eine so hervor? diese

ragende Eolle spielen, im Villányer Gebirge gánzlich zu fehlen scheinen. Diese Tatsache kann nur durch ein nachtrágliches Versinken eines un Stelle des Villányer Gebirges existierten pannonischen Festlandes

m

hohe Bergrücken mocbte daher im pannonischen Zeitabschnitte bedeutend iiber 300 m emporgeragt habén. So hoch wird niimlich das pannonische Meeresniveau in dem transdanubianischen Gebiete von den Geologen geschützt. Die meierklárt werden.

Der durchschnittlich

nem Aufnabmsgebiete am

Í236

nachsten gelegenen Fundstellen petrefakten-

führender pannonischer Tonlager sind Máriakéménd, Versend und Herczegszabar, welche auch K.

Hofmann

seinerzeit kartiert hatte.

Im Baner

Gebirge fand ich bisher auch noch keine unzweifelhaften pannonischen

DIE ÜEOLOOISCHEN VERHALTNISSE DER VILLÁNYEK TNl) BÁNER GEBIKGE.

Schichten, denn die vou

J. v.

Szabó

•

793

dahin gerechneten glaukonitischen

Sandsteine kiiiintcu walirscheinlicli friibmeditenanen Alters sein. Dais

vertreten,

Miozán ist im Báner Gebii-ge mit Meeresablagerungen stark kaim aber iufolgo allgemeiner LöíJbedeckung und spárlicher

Aufscblüsse uur

mühsam

nur am es mir

vorfolgt werden. Diese Schicbten sind

FluBe Karasica und im Basaltsteiubrucbe

Báu

bei

freigelegt,

wo

möglicb schien, wenigsteus drei Horizonté der obermiozáneu Gebilde zu unterscbeiden. Bei Nagybodolya, ara Fkiloo Karasica fand ich feete, lenweise

kouglomeratische

Sandsteine,

welcbe

Austernseliab'n

stel-

fülireu,

demnacb ein obermediterranes Altér babén müssen. Im Basaltsteinbruche bei Bán sind grünlicbe mediteriane Mérgei, sowie ein Litbotbamnienkalk aufgesclilossen. J. v. Matyasovszky sammelte im Jabre 1882 die reichbaltige Fauna dieser Mérgei für die kgl. uugariscbe geologiscbe Reichsanstalt (in derén Museum dieso Sammlung sicb befindet) und hatte auch mit der Bearbeitung des Materials begonnen.- Hier können eveutuell aucb pannoniseb pontische Scbicbten %-orbanden

sein.

wrlcbe Basaltein-

scblülje entbalten.

Die mediterránén

Scbicbten

(?)

feblen

Auf der südlieben Lehne des Berges

nicbt.

auch im Villányer Gebirge Harsány,

Spitze, fand icb einen rötlicbgrau geiarbton festen,

nabe

zu

seiner

glaukonitführenden

Sandstein, welcher dahin gereclmet werden könnte. Leider war an diesem

kleinen

Lokalvorkommen die Schichtenfolge nicht feststellbar, es fand Nahe ein ganz ábnliches Porpbyrgescbiebe, wie daswelcbes im Pécser Gebirge die mediterránén Gebilde zu begleiten

sich aber in seiner jenige,

Einen grünlieben, glaukonitführenden mergeligen Sandstein von lockerer Konsistenz fand ich nocb im Holilwege des oberen Steinbrucbes am Villányer Mészbegy; er könnte wabrscbeinlich den Callovien-cornpflegt.

und den

brasb-

triassischen Scbicbten borizontal zwiscbengelagert sein.

Diese Lagerungsverbáltuisse sind aucb aus der Profilskizze des Meszhegy ersicbtlich (Taf. YIII,

Im

Tertiár

4).

babén aucb

die Basáit-, respektive líasalltuíferuptioneu

Bán und Kisköszeg stattgefunden. J. Szabó gab die Beschreibung dieser Gesteine und obwohl sein diesbezügliches Werk die Xatur derbei

•'

selben auch binlánglich beleuchtet, würde ibre neuere Bearbeitung aus

dem

einzigen Grundé erwünscht sein, als die seitber weiter entwickelte

Petrographie detaliertere mikroskopische und cbemische Untersucbungen nicht

mehr entbebren kann. Eine

»

J. Sz.tBÓ

:

A.

0. pag.

a.

- J. Matyasovszky

:

J.

Szabó: A.

a.

Bearbeitung der fragliehen

139— 14U.

Paleontológiái adelékok a baruiiyaiiiegyei

rán-rétegek ismeretéhez. (Teriuésüotrajzi =>

derartige

Fiiz.

IV. köt.

iVls mediter-

18S:!.)

O.

Földtani lüzlütii/. XLIl. küt. 1912.

í)2

794

LUDWIG

V.

LOCZY JUN.

Basaltgesteine \

ienthalttn.

blieb

mir noch

\veshall» ich

vorláuíig hlofi mit

mich

ihrem Altér

befassen werde.

Die Eruptionen bei lián und Kisköszeg sind von den übri-

Donau

gen, jenseits der

geliabteu Eruptionen V.

der

sicht

Art

statt-

Hin-

in

und des Alters

ganz versi-hieden.

Der

Basalttuft'

eine

besitzt

von Kiskoszeg

stark

zerstörte

Struktur uníl trágt glcicbzeitig die Spuren einer hochgradigen Kaolinisierung und Palagoniti-

sierung.

Als

Baustein

ganz

unbraucbbar

blol)

als

ist

er

und kann

Sehuttmaterial

bei

Dammbauten

verwendet

den

Der Basáit bei

(Fig.

Bán

40).

ebenfalls stark verwit-

ist

Ein

tert.

ca.

m

.s

NNW— 8SE

ger,

wer-

máehti-

streichender

Dyke, welcher die mediterránén Sehichten auf eine Lángé von

km

1' 2

verticai durclisetzt wird

unterirdisch abgebaut. Dei-sclbe ist in

Tmrandung

seiner ganzen

zu einem eigentüralichen. s^rjientinartigen,

grünen Palagonit

zersetzt.

Nur der innerste Kern

Métert

ein

vulkanisc-be

anscheinend

diehtes Basaltgestein. das aber in

der

falls

kürzfsten

gubroehene sáit

Zeit

palagonitisiert.

verliert

gleicli-

Der

frisrh

grausehwarze

Babinnou einer bal-

ben Stunde sein frisclies Aussehen und wird dunkelschwarz. Die rasche ^'eránderung dieses Gesteines

ist

di-m grófién, mi-

;

:

UND BÁNER GEBIRGE.

DIE OEOLOGISCHEN VERHALTSISSE DEP. VII.LÁKVER

795

kroskopisch u;u-li\M.'isbareu fasorigvii Oliviugehalt zazuschreiben, wek-her ^inev glasig plagonitischen Umwandliiug anheimgefallen ist.

Sowohl

ich Basalteinsc-hlüsse,

abgt'vundeten Pechsteinbrocken.

von Frittung,

8i3ur

ist

Bei Kisköszeg

tuft".

von

frugliclien Samlsti'iu

iiu

Ban fand

kalk(?) bei

Der

Nagyhodolya

im

am

Leitliakalk zeigt keine

aiigebliclu'

daher entschieden jüuger

konnte

Basalttuff ein

als iíasalt

— 32"

Basalt-

geriehtetes

gemossen wer-

welche Werte mit solchen der mediterránén Schiehten bei Bán un-

übereinstimmen, jedocli

gefahr

nirgends


und

ENE — SWS

Streichen und fin NNW-licher Einfalhvinkel von 30
(laíí

im Leitha-

als

i-rstgcnannten auch iioch

di'r

zu

Tuft'e

finden.

siud

Aus

im Hangenden

dieser

Scliiehten

Lagerungsverháltnissen

solchen

folgt,

Basalttuff nacb ursprünglich horizontalem Erguí? die Dislocation

ganzen Gebirges mitgemacht und ein nördliches Umkippen erfuhr. Das Mesozoicum. Hierher gehören die beiden Kalksteinvarietaten

meines Aufnahmsgebietes. Sowobl die untere Kreide bicr

je

iii

der

als

Maim

ist

zweierlei Faziesenlwickluugen bekannt. Die von dunkler Farbe

Harsány zusammengesetzt nennen zum ünterschied gegenüber den gleichalterigen lichten Kaikén des Villányer Gebirges. Ich konnte nirgends das Gestein des Berges Harsány im Villányer Gebirge antrefi'en. und umgekebrt. Das oberste Glied des Mesozoikums dieser Gegenden ist die unteren Kreide, welclie die Berge Harsány und Tenke.s. dann solclie bei Pusztatapolcza und Bercmend gröBtenteils zusammencharakterisierten Kalkc, aus welehen der Berg ist.

will ieh einfacb die Hai-sányfazies

setzt.

Dieser Kreidekalk

lál?it

folgende Varietáten unterscheiden

:

a) der dunkelgraue. dichte, háulig Valelia führende Foraminiferenkalk, weleher

sichtbar

Pusztatapolcza,

bei

lieremend

am Berge Harsány

und

ist

b) ein weifiei-, kalcitaderigcr

Kalkstein

am

iíerge

Tenkes und im

Tale bei Kistótfalu. weleher auf den leichtesten Hammursohlag in kleina Partikein

iíequienia lilii/nrlioiiella

Zum

Aus letzterem habé

zerfállt.

aiiiinonin

nov.

obersten

sp.,

Math.,

ich folgende Eeste

Terehraiala

trianguííiris

Lam.,

SpliaiTuIiles (Agria) JlliDneitlKirliii Blum.

Maim

am nordwestlichen Teile des Maim und dem, Valetiii führen-

rechne ich den

Berginickens Harsány, zwischen mittlerem

dem

aff.

bestimmt

unterkretazischem Kalkstein liegenden weiBen Kalkstein, der infolge

seiner Kalcitaderu und lichten Fárbung von den angrenzenden Gesteins-

schichten scharf absticht. Das jurassische Altér dieser wenig máchtigen

Kalkscbichten werde ich nur nach einer Determinierung der schwer

prii-

parierbaren Dicerasarten als festgestellt betrachtet werden können.

Die erwáhnten dreierlei Kalksteinarten sind Karte K. Hofmanns

als

unterkretazisch

mit

einer

auf der geologischen einzigen

Farbe be-

zeichnet mordén. 5á*

LUDWIÖ

796

Den

LÓCZY

V.

.TUN.

Harsány

östlichen Teil des Berges

bildet

eiu

grauer.

fester,

stellenweise feuersteinhaltiger Kalkstein. welcher an Fossilien selír ist.

Lekz

().

lm

det.

(lieses

liielt

Kalksteine

siud

arm

Gestein für liassisch.* obzwar ganz iinbegrüiilírachiopodeu

und Belemniten

es

entlialten.

gelang mir aber nicbt daiin auch Aminouiten zu entdecken.

m

Bei der máchtigen, auf 400

dem

gescbatzten

Grund der eingeschlossenen

auf

rechne ich diese Schiehten

konnte icb

dem

aus

zum

Entwickelung.

BlifinchotiPÍla

unteren

liesprochenen

und

lacunoau

Maim. Bisher

uiittleren

Kalksteine

aulJer-

Qüenst.

folgende

Fossilien

be-

stimmen Pinna aff. supiajure^isis (D'Oeb.) Loriol, Kxogijra aff. Welzlcri BoEHM, RhynchotieU a lacwiosa Quenst., ríhiiiicltonclla laciniosa Quknst., :

luciniosa

var. spai'sicosta Opp., Rliyiiclionella

Quknst., var. iiulcterm.,

Euneniacrinus caryoiiliyllalus Goldf.

lm ist

Villányer Gebiige fehlt der mittlere und

von der unteren Kreide bis

Lücke

Maim, daber

obere

zum unteren Maim

eiiie stratigra])bi,sebe

Maim

in der Scbichtenfolge zu beobacbten. i)en unteren

icb auf

Grund

der

llhynchonell((

AroUca Opp.

und der

EoL. in argoviscbe und oxfordisebe Stufen,

íiaaüi

und derselben Fazies

zerteile

TrrrbratiiUi

wclcbe

Glieder

eiu

Es ist ein weilaer, stellenweise in gelblieliweiló oder rosai'ot übergebender fester Kalkstein. Zwischen Argovien und Oxfordién kann keine scbarfe Grenze gezogen werdeu, da im oberen .sind.

Horizonté des Argovien Jlliyiifhonella A)-oHg(I üpp., in weineni untenai

Horizonté bingegen TerehratitUi Haiisi

alsó ein oxfordiscbes Leit-

Eoi..,

Hingegen ist das Oxfordién scbarf von Callovicn seine tiefsten Lagen entbielten (im Villányer Steinlirucbe) abgegrenzt und Perispbinetesscbalen. Die argoviscben und oxfordiseben Sebiebteu kebren fossil

zu finden

ist.

im ganzen Gebirge wieder; folge

in

fafite

das

der

tektoniscben

Argovien,

sie

bilden das

erste

Scbuppenstruktur

Oxfordién

Glied

der

und den miitleren Maim

Namen

Sebicbten-

K.

dessellien.

Hofimann

des

Berges

Harsány unter dem gemeinscbaftlicben K.alkstein zusammen. Auf die guten Aufscblüsse zu Villány gestützt, m. Was scbátze icb die Mácbtigkeit dieser Scbicbtenreibe auf 40 auLierdem die Spezies líliyvchonclla .s-y»ír.s/Vo.s/a K. Hofmanns anliebingt, liHynchirnella sparsicoxta-

—

konnte icb

sie

4.'")

nacb scbweizer Originalen und mittelst der neueren Lite-

ratur als Hhynchonella Arolica Orp. sowie eine ganz neue Varietiit der-

selben bestimmen.

Nacb Oppels Bescbreibung soll die Art 11. .sjj«r.síVo.s/(í eine glatte. nur mit etlichen ganz schwacben Eippen gezierte Scbale beeitzen bin;

1

().

l.KNZ

:

Rciscbpricht

geol. E.-.\nst. 1n7^.|

iiiis

rlciu

líaraiiycr

Kumitutc.

(Vcrliandl.

il.

k.

k.

—

:

DIF.

GEOLOGISCHEN VKHHALTMSSK

•cefen trageii

meine sowohl

HEl:

BÁNER GEBIRGE.

Hofmanns Exemplare

K.

als

VII.LÁNYKl: UNI>

reclit

7ít7

starkc

Rippen.

Au8 dem Argovien und Oxfordién sind hisher bestimmt wordcn

t'olgende

Fossilien

:

sp.,

l'ciiíij)liincti'><

ilemisauíi Bead. Phil.,

(Kiilolimii)

I'rcleii

Terc-

bratula Haasi Eol.. Terebratula {Gloüsdllijiri^) iiaclrdla (Schloth) ZieTEM, IVnjiiflioiiflJa

prnnroliru,

Ai'0lic((.

Ovw.

lUniiirlionrlla

Der Dogger. In den Villányer Steinhrüchen zuin

Arolicri.

Opp. var.

it.

Hrleiiuiites Iiaslutu6. JSlainv.

Herg Somssich überall die

1

I

'5

ist

vom Mészhegy

bis

máchtige Ammonitenbank des

ni

zu verfolgon, derén Fossilien baldigst ebenso beriihmt seiu werdcn wie sok-be von Svinicza im ]5anat. Diese Ammonitenbank ist in seiner bereits wiederholt beschrieben worden, zuletzt von A. Tili, Callovien

'

wertvollen Monographie über

dit^

Ammoniten des Villányer

callovischcn

Oebirges. Aus diesem Grundé kaiin icb auf

eine

Bescbreibung

neuere

und blo6 die Reihe meiner bestimmten Arten aufzahlen, die Ammoniten ausgenommen, derén Bearbeitung noch niebt abgeschlossen ist. Xebenbei sei erwáhnt, daB meine

Bank

der fossilfiihrenden

verziehten

Aufsammlung. welcbe das Eigentiim dei- k. ung. geologisehen Reichs3500 Pkemplare záblt. in dieser Ammonitensamnilung. icb, daC ^lit Zuversicht hofíe welche an Reichtum auch jené A. Till's weit übertrifft, noch so manche neue Formen zu entdecken sein werden und icb hiermit die Resultate des genannten Forschers erganzen werden könne. anstalt bildet, etwa

Aus dem Callovien

liestimrate icb bisher tmit

Ausnabme

der

Am-

moniten) folgende Arten PleurotoiiKiiia

cjf.

njjnis d'Orb.

II

c/V.

Allionta d'Oee.


rfr.

]Sip]ie d'Oeb.

(I

ci/prea d'Orü.

Anisocardia

C((m])ani.eiisis (d'Orb.)

Pholailoiiiya «

hscheri Ag.

i'fr.

elongakt Ag.

dei-urtat(t (Phil.) Ag.

('

Inoceramn^ obliquus Moeris Perna subtilif: Lahusen

Lima Pi'cicii

* Uiif;.

A. TiLL

:

Cohsm.

(l'lcu/iofitonia)

(Entnimm)

Dif

Bd. XXIII. 1910.)

et

Lycetx

obsnira Sow.

(li>ti-ifo)-iiiií^

Ammoiiiteulauna

von

Schlíblee Zieten

Mlláiiy.

iBoitr.

z.

Palüout.

v.

üst.

:

LUDWIG

798

Terebraliila a ff',

V.

LÓCZY JUN.

hmgnis Haas.

SoeíHüniiii Deslong.


Bltíjmhonellu a ff'.' nupiiufrons Eothpl.

ühlig Beleinnites Gillieroiii May. « aniovianux May. redecoíitata

«

I'

liastatus Blainv.

(1

('(illovieims Opp.

Wihiteniljeríjicns Opp.

(I

Hnlectyputí depreífsns; Leskk.

unwahrscheinlich,

leh halté es für

Ammonilenbank

dali

die

in die macroceijhalus-, anceps-

zergliedem wáre, wie es A.

Till

voraussetzt.

'

1

—

1'-">

m

miichtige-

und atleta-Horizonte zu Mein subjektixer Eia-

mich vielmehr dahin folgern, daíi wir bier einer Miscbfauna gegeniiberstehen, da mir dieselben Arten, wie z. B. die Oppelien. diuck

lái3t

—

welche doch ganz entsehiedene Leitfossilien des macrocepbalu.s-Horizontes sind,

—

sowohl in den unteien wiv in den oberen Lageu der

monitenbank begegneten. Abgesehen vom Villányéi- Mészhegy-

mehr

begleitet der Dogger nirgends ten,

demnach

letztere allgemein

und

deui

Am-

Somssich-Berg>

die argovisch-oxfordischen Schich-

vom

Triasdolomit

überlagert

ist.

Dei-

nur noch am nordöstlichen Abhange des Berges Harsány, jedoch in abweichender Fazies und mit verschiedener Fauna bekannt. Dogger

ist

wenig erschloasen, aufierdem ist die von K. Hofmann beschriebene Fundstelle von einem jungen Walde Scbichten

Leider sind seine

dórt

so

mir trotz alleni Nacbsuchen nicht gelang sie Hofmann' s in recht ungünstigem Erhaltungszustande befindlichen Exemplaren gelang es mir nachstehende Arten zii bestimmen dermafien verdeckt,

wiederzufinden.

dal?i

Von

Reineckia Greppini Opp.

Terebratula globata (^uenst.

PseioJomonotis echinota Sow.

BelemnüeH hastalus Blainv.

lm oberen Steinbruche des Villányer Mészliegy ist, nachdem die Ammonitenbank nahezu gánzlich abgebaut wurde, der darunter folgeiidc bláulichgraue, feste und bituminöse, stellenweise konglomeratige sandige Kalkstein recht

*

A. Till: a.

- K.

(=

a.

Hofmann

Kirchbergi.

gut

sichtbar.

Seine

aufgeschlossene

Máchtigkeit

0.

bezeichnet

ilm

aiif

seinen

Etiquetten

als

Templomhcgy

:

:

DIE GEOLOGISCHEN VBRHALTSISSE DER VILLÁNYIÍR UND BÁNEK GEBIRGE.

betrágt lü

— 12 m

uud

seine Oberfláche ist gelblich, stellenweiso ockei-

farben infolge der Oxydation und Eeduktion. Dieser Kalkstein

und eigentümliche

Brachiopoden, dann

Belemniten,

Nautileen,

verschiedene

799

jedoch

Ostreen,

ibm

fcblen

enthalt

Pectenarten

Ammoniten.

jegliche

Diese Gebilde sind abwechselnd kouglomeratig, brecciös oder sandig und euthalteu verkohlte, respektive verkieselte Holzreste

:

lauter Charaktere,

welche auf eine Strandfazies hindeuten.

Auf Cirund der in ihuen enthalteiieii Ithiiiichoiielht rai'ia>is var. Waldheimia ormthocephala (Lam.) Rol. und (Mrca (Gryphca} nov. (mit Ostrea (Gn/phea) (lilatata verwandt) lialte ich diese Schichten zum Cornbrash des Callovien gehörend. Auffallend ist der ümstand.

nov., sp.

als

daU diese Schichten keine einzige gemeinschaftliche Art mit dem darüber Hegenden Callovien besitzen. Überhaupt sind die Cornbrash-Schichten blofi unter dem Callovien des Villányer Gebirges zu beobachteu

uud scheinen

dem Dogger

soust zu fehlen, so unter

Berges Har-

des

sány. Ihre Fossilien sind folgende

Nautilus

sp. indet.

Ostrea (Gryphea) nov. Perten (Chlamys)

(Entolium)

«

Waldheimia

«

Rhiiiii:]io)ielln

Cornbrash

Beán Phil.

(lcrnis>iii'<

(Zeileria) (ninthocephala

«

Vom

sp.

Thicrriji Cossm.

cfr.

Lam.

hiappendicidata Deslongchamps

varianx d'Okb var. nov.

bis zur Trias

scheinen

die

mesozoischen Gebilde

lückenhaft zu sein.

Die Trias. Die überwiegende Masse des Villányer Gebirges besteht den Schichten dieser Formation. Von gröfíter Ausdehnung und Machtigkeit ist der obere Muschelkalkdolomit, welcher die nördlichen aus

Xiehnen des Villányer Gel)irgszuges, den Császárhegy und Csukmahegy dann einen Teil des Berges Tenkes zusammensetzt. An seiuen genannten Fundstellen hellgrauer,

Schichtung.

ist

jedoch

das Gestein ein

meistens

lm Museum

kömig

rosenfarbiger

kristallinischer,

Dolomit von

stellenweise

blockförmiger

der kgl. ungarischen geologischen Austalt fand

den tieferen Bánken dieses Dolomites von K. HoFMANN im Tale zu Vokány gesammelte und gleichzeitig bestimmte Fossihen ich uachstehende, meist aus

lihiindionella

cfr.

decurlata Gik.

Spiriferina fragilis Schloth.

Retzia trifjonella Schloth.

EnciixKS

cfr.

liliiformis Lam.

:

LUDWIG

800

Encrinut^

cfr.

V.

LÓtZY JUN.

gravulosus Münst.

Spiriferina (Mentzelia) Mentzeli Dunk.

Perien discites Schloth.

Mijophoria

Turbo

Goldf.

elefitois

sp.

Diese angefübrteu Fossilien reehtfertigen die stratigraplsche Stelluiig dieses

oheren Muschelkalkdolomites

zur Genüge. Pjinon ganz ver-

sehiedenen Dolomit koniite ich aber gegenüber der Statioii Villány, un-

den Cornbrash-Schicbten beobacbteii. Dieses Gestein weist besoiiin seinen obereii Lagen einen Cbergang in dünnscbieferigen, bláulicbon, auch rosenfarbeuen Dolomitmergel auf und enthált auBer Lingulascbaleu iwek-he die SpaltuiigsUachen oft massenweise bedecken) aucli Saurierknochen und Zahne. Es kann als das jüngste Glied der ter

(ler.s

Tiias

im

Villányii- Gebirge betracbtet werden.

In

dem Steinbiuehc

ge-

genüber der Eisenbabn.station Villány, habé ich aus diesem obercn mergeligen éberen Muschelkalkdolomit folgende Fauna gesammelt wtJche zum grölíten Teile sehon von Prof. v. Lökenthey ^ gefunden und bestinimt Li)igula Goriieiií
wurde.

Discinn

Miophoria

sp.,

cfr.

coMal
Zenk. und vier hintere Ziihne eines mittrlgroLíen typiscben Xotliosoiiriis o(Ur Cymatosauruti, wohl ein Muschelkalkleitfossil deseen Bestimmung ich dei

Freundlichkeit des Herrn Prof. 0. jAtKKE K.

in

Greifswald

vmlanke.

HoFMANN unterschied im Liegenden des oberen Dolomites uoch

den

knolligen, brachiopodenführenden Eecoarokalk, den Guttensteiner Kaik und einen unteren Dolomit. Der knollige sog. Eecoarokalk ist dunkelgrau, bituminös, fest und von blockartiger, dickschichtiger Konstruktion. Seine

Fauna

ist

recht ausgiel)ig, wobei

Cnevotlii/ris rifiaria

Schloth. das charakteristischeste und háufigste Fossil ist

ist.

Dieses Gestein

der Itestandige Begleiter des oberen Dolomites. Infolge seiner blocki-

gen. dichten Konsistenz

und

terial

dieser

liefert

wird in groilem

MaBe abgebaut

brüchen des Atavölgy, besonders aber In der

geologischen

Anstalt

Kalkstein ein geeignetes

ist

am

;

ist

daher

in

den

BaumaStein-

Városhegy gut aufgeschlossen-

mit K. Hofmann's

Bestiuuuungeu

fol-

gende Fauna vertreten Encriiius (jracilis L.

Peníacrimis

1

I.

V.

Buch

Wahlheimia

(Coetiollnjriii) ridiiari^t

Wuldliewtiii

(tiicjiixhi

Spiriferiim

Közlöny. Bd.

v.

sp.

LÖRENTnET

XXXVII.

:

S.

fi-niiili^

Schloth.

(ülit es .Tnrasi-liiclitfii in

415.

Schloth.

Schi.dth.

Budapest

'.'

Siip|)l.

ztiin

FoMtaiii

—

:

UND BÁNER GEBIBGE.

DIE ÜEOLOGISCHKN VEKHALTSISSE DEK VILLÁNYER

Sj)irif('riiia

801

(Meiilzelia) Mcnizeli ]>rNKEi!

Jletzia IfigonrUa Schloth.

Ostira coiiplicatíi Goi-of. Perien dÍ!«He>i Scihi.oth.

Unta

ro^tiilit

(toluk.

MilOjihnrin sp.

Die Fiiuna des GuttensteiiRT Kalkes

Retzia trigonella Schloth. Gcriillen ^ocicüis Sihloth.

Encrinus

sp.

Myaritr>;

sp.

Pectcit tlisrüeíi Schloth.

Ophitniditc sp.

Der Guttensteiner Kaik scharf abgegrenzt

So

gert.

gegen den Reeoarokalk

kommt

letzterer

sogar

manohmal

am

der dunkelgraue Reeoarokalk

ist

vem Jagerhause

südöstlich oteiner

;

ist

bis

400

m

in

líerge Tenkes, auf

von etwa

1

m

Die Guttensteiner Sehichten sind mit verschieden rötlichgrau bis violett

—

gefarbten

treten. Ihr sicherstes Erkennungszeiclien

dünn bankige,

fást plattige

einem,

festen

wo

zwischengela-

—

vorwiegend

Kalksteinen

gegenüber dem Eecoaro

Schichtung. Besonders

dieser Kalkstein stark entwickelt,

übL-rall

aufsteigendem Eücken, den Gutten-

Kalkbiinken in einer Máchtigkeit

sckergelb,

niclit

mehr weniger

Kalkliánkeu linscnföimig

Lageii zwischen deii Guttensteiner

miichtigfn vor.

folgeude

ist

ich

seine

am

ver-

ist ilire

Berge Tenkes

ist

Miíchtigkeit auf S80

400 m schátze. Er enthált spái-liche Fossilien welche wiederum nur wenig Arten vertreten, was aus der olngen Eeihe ersicbtlich ist. Auch die untere Gj'enze des Guttensteiner Kalkes ist minder scharf austieferen Lagen schlieijen, wie in den Steinbrüclien des südüch von Tótfahi nachweisbar, linsenförmig mehr doloTales Tokány, gei)rágt.

Seine

mitisehe

Sehichten

Karte

ein.

welche

K.

Hofmann auf

unteren Dolomit bezeichnete.

als

Da

seiner

geologisclien

unter solchen dolomitischen

folgen, habé an solchen Stellen der genannten Karte die Bezeichnung einfach auf Guttensteinei- Kaik umgeiindert. Ganz anders sind die, im Síiden von Bisse und Turony, unter dem Guttensteiner Kalke vorkomiuenden recht máchtigen Dolomitbánke zu beurteilen. welche aucli ich für den unteren Dolomit halté, umsomehr als sie von den dolomitischen Lagen

Bánken meistens noch echte Guttensteiner Kalkschichten ich

des Guttensteinei' Kalkes auch petrographisch verschieden sind.

Mit diesem noch

unzulanglich

erforschten,

fossilleei"en

Dolomité

Reihenfolge nach untén ab. Bemerkt sei von Hofm.ínn vorgenommenen Bestimmungen der Triasfossilien bereits vor 4(1 Jahren bewerkstelligt. einer, den vorgesehrittenen Kenntnissen entsprechende Neubearbeitiing bedürfen koimteii.

schlieBt

die

nur noch,

stratigraphisehe

dafi

die

— LUDWIG

802

V.

LÓCZy JÜN.

Das geologische Protil des Mészhegy bei A'illáuy habén M. v. Pálfy und A. TiLL publiziert. l'm die zu besprecbeudeii Ubersehiebungen zu versinnlichen, gebe ich das in seiEeu Hauptzügen unveránderte Profil wieder. Die von M. v. Pálfy bezeichnete Verwerfungsliaie hal)e ich weggelassen, da sie nur ganz lokál, am östlichsten Ende des Steinbruches zu beobachten, keineswegs aber in dessen ganzer Lángé nachzuweisen Die Antiklinale, welche M.

ist.

v.

Pálb'y aus

dem

Dolomitsteinbruclie bei

Kövesd erwáhnt, konnte ich nicht auffiuden auch in den tiefsten Lagen des Steinbruches war an dem bieitbankigen körnigen Dolomité ein Falhvinkel von 50" zu messen. Es dünkt niir wahischeinlich, dafi M. V. Pálfy die auf eine schwer zu unterscheidende Sehicbtungsfliiche ;

vertikal verlaufenden Lithoklasen als Schichtung betrachtete.

lm

Steinbniche gegenúber der Eisenbahnstation betrágt der Fall05° zu Süd, in einem obei-en aber zeigen

winkel des Dolomites 60

—

und Oxfordién bloB eine 45 Neigung, welcher Umstand auch von M. v. Pálfy und A. Till

die Kalksteine des Callovien, rjO°-ige

Argovien

beobachtet war. Letztgenannter Forsclier erkannte zugleich die 15

— 20^

messende Diskordanz der dortigen Trias- und Doggerschichten. (Siehe auf Tafel YIII das Profil I\).

lm Hohlwege,

wek-hei- vor etwa zwei

Jahren

eröfl'net

zum obereu

Steinbruche führt, fand ich unter den Cornbrash-Sandsteinbánken einen scheinbar

iilteren,

mergeligen Sandstein

Schichtung, welche stark zerstört

ist,

von lockerer Konsistenz. Seine

konnte ich

als horizontal gelagert

annehmen. Von Anfang an aber schien mir ebenso wie auch Herrn Dr. M. E. Vadász diese sandsteinartige Ablagerung ein jüngeres Gebilde zu sein, das in seinen Schliimmproben auch aufifallende Ahnlichkeit mit den mediterránén (?) sandigen Mérgein von Bán verriet iGlaukonit- und GUmmergehalt). Leider war darin kein FossiJrest zu entdecken. Dieser mediterráné Sandstein Trias-

ist

daher mit horizontaler Schichtung scheinbar zwischen den

und Jurabánken eingeschlossen,

tatsáchlich aber ihnen übergela-

Bemerkenswert ist die Tatsache, daü das Mediterrán im ganzeu A'illányer Gebirge nur lokál, u. zw. am Berge Harsány und Mészhegy anzutreÖ'en ist. Sein sonstiges Fehlen schreibe ich in erster Reihe der Deflation zu. Das Wüstenklima der jungtertiáren und pleistozanen Zeitabschnitte beweist auch jenes Karrenfeld, das ich an der Oberfláche des gert.

(".'1

argovischen uiad oxfordischen Kalkes

im südöstlichen

Steinbruches beobachten

50).

konnte

(Fig.

brash-Schiehten schátze ich auf 12

— 20

m.

Die

Teile des selben

Máchtigkeit

der Coin-

Ihre ursprünglich bláuliche

Farbe verandert sich infolge der Oxydation, an der Oberfláche in ockergelb, hat aber in petrographischer Hinsicht durchwegs gleichmálMge Zusammensetzung.

DIE GEOLOCISCHEN VERHAI.TNISSE DEll VILLÁNYEU UND HÁNEH GEBIRGE.

80:-;

nur sovitl zur Erklaruug meiiies Proiiles mitgeteilt, gegenw ártige, mii- ein náheres EinKontroversen nicht gestattet. Till's und A. Pálfy's v. in M. dringen Beobachtungen zur Lösung dali meine die Hoffnung, Dennoch hege ich Diesmal

(la

sei

ein vorláufiger Bericht, wie der

einiger üffeiier Fiageu beitragen koiuien.

T('k(
Da

ich

Gesichtspunkten

Fig.

4-9.

eine

Abhandlung den tektonischen

náchstfolgenden

eiuer

in

gröBere

Rolle

gedenke,

eiiizuriinmen

will

ich

Östlicher Steiubruch íim Berge Harsány, \vo die nuter 85° geneigte parallelé Scliichtiing ersichtlich

ist.

meine im Felde gemachten Erfahrungen diesmal nur

knapper Kürze

in

behandeln.

Das Villányer und Báner züge jenseits der Donau, je

dankt alsó sein besitzt

eine \V

einen

10

— 15°,

und

in

— E-liche

ist,

sowie die ül)rigen Höhen-

Grundgebirge,

autochtones

gegen

Berge Harsány

DiagonaLstruktur handschriftlichen

Fallen der Schichten Verfláchen konnte

am

ist

mit

Láugenausdehnuiig,

streichenden,

am

Diese

seinem

sog.

ver-

Entstehen keiner Dockenfaltung. Das Villányer Gebirge

ENE —WSW-wárts schlieikn.

Gebirge

ein

ri

sogar hat

á(l^

bereits

Berichte

Richtung

die

messenden Winkel einK. Hofmann bemerkt

(Juni

sehr verschieden. Das

Berge Harsány,

derén

fallenden mesozoischen Teile

1874)

steilste,

der höchsten

erwáhnt.

85

Kuppe

Das

erreichende der gauzen

LÜDWIG

804

f.ÓCZV JUX.

V.

in einem Steinbruclu-. des.sen Bild Der durchi5ehnittliche Fallwinkel der Schicliteii betrágt oO 45'' u. zw. im mittleren Teile des Gohiiges. Aii der südlicheii Lehne ist das Verflíichen geringer letwa 2ö 28"), an der nördliclieii

Gebirgsgegend. abgeine.ssen werden, Fig.

49

darstellt.

—

—

hingegen

steiler (45

— 5ö').

Die dem Meridián parallelen Querprotile ver-

sinnlichen diesen Unterschied hinlanglieh. iTatVl MII, Profil

und 11). und Bere-

1

l)en fieringsten Einfalhvinkel liesitzt die bei Puszta Tapolcza

mend

wo

auslieilíende untere Kreide.

tertiáren

(uitditerranen

S

icb

— 12"

malj. Jené einzelnen

pannoniscb-pontischtni

oder

i?)

Sandsteinlager.

am Mészhegy zu Villány (Tafel VUl, Profil [\) und am Berge Harsány begegneten, sind am Streicben und Fallen der mesozoischen Sehichten nicht beteiligt. Am Berge Harsány konnte ich an deu tertiáren Sedinienten keine Scbichtung entdeeken, bei Yillány hingegen gt'lang es mir eine eutschieden borizoutale Zwischenlagerung festzustewie solche mir

Demnach mochte

Uen.

die

Obermiocan eingetreten

Im zwei

ich

der

in

den

Ketté sind

neten

ist.

ersten

tótfalu

aus

bestebend.

beteiligt.

Die untere Ki-eide

blofi

in

sonst

dieser

wie es aus dfr

in der

Schu])pe,

— Gyüder

und

triadi-

Kaitenbeilage er-

ist

der

Tale von Kis-

untere Dolomit

\ou Bisse und

südlicli

Turony.

nachweisbar. Das Callovien t-rseheint hingegen au^schliefilieb in der ten

Schuppe

bei

Villány.

Die

dal-i

von West nach Ost gerech-

Kbenso

aber feblond.

ersten

der Yillány

jurassischen

am Berge Tenkes und im

Gebirgssfhupj)e,

vertreten,

Aufl)aue

kretazischen,

ist

^'om letztereu habé

vei-sehiedener Fazies liesteht. daher

Am

darstellt.

Schuppen,

vier

schen Gebilden siehtlich

Gebij-ge

'

Beschreibung uachgewiesen,

stratigraphischen

Höhenzug aus Gesteinen ganz

dieser

dem

icji im Grófién und Gan/.en Höhenzug von Yillány und

unterscheide

einesteils

anderenteils jenen des Bergriickens HMrsány.

bereits

ein selbstándiges

auch

zw.

u.

raesozoischen Schichten vor

iler

sein.

Gebirge

Villányer

Hauptketten

Gyd,

Störung

übrigen

stratigraphisehen

Glieder,

letz-

wie

Oxfordién. x\rgovien. der obrre Dolomit des Musehelkalkes. der brachio-

podenführende Becoarokalk. dann der (nittensteiner Kaik. derholen sieh nahezu

in

regilniálíi.i,'

sánitlii-brn

sie

allf

wie-

(h'biru'ssebuppen.

Die tektonische Kai-tenskizze \ersinnlicht gleichzeitig, wie die westlichen Schuppen-Endigungen

einen uin

knniplex bilden als die östliehen zelne Schichten infolge einer

wo

:

Vieles

máchtigeren

Pi-essung ausgewalzt

ausgequetscht sind. Hiermit kann

Schiehten-

es wiederholt vinkonimt.

dal.l

ein-

oder sogar gánzlidi

Erscheinung erklárt werden, daí.'i eine argovisch-oxfordische Kalkbank. welche in einem Tale siidwcstlich von Kistótfalu nachgewiesen weiilen konnte. in cinem benach*

Das

ostlichc

Kndf

ilcr

lnidin

z.

B. jené

Hr>lii,'iizüi;e

ist

niif

l-'ii.'.

5(1

siclitliar.

CIE GEOLOGISCHKN VERHALTNISSE DKR VILLÁNVER UND HÁNER GEBIRGE.

barten sücUicheien Tale. über

dem Dolomité

805

derselben Schuppe gánzlich

fehlt. Es ilünkt mir ainithmbar, dali diesf. am Berge Tenkes noch etliche hundert Méter inachtige argovisch-oxfordi«che Schichte (Tafel

Vili, Prolii Hl

geschrumpft

ist

im Tale vou Kistótfalu wie es iu der

;

weise infülge

náchstfolgeiiden

An den

und

reduktionen

25

auf

m

ist.

Diese

zusammen1

angedeu-

Schichte scheint

gamzlich ausgepresst, l)eziehungs-

Tale

und der SchichtenSchuppen-Enden sind solche Schichten-

kleineu Übersehiebung ausgekeilt

eiiier

reihe entfallen.

bereits

der Tafel VIU, im Prolii

Schuppen sichtbar

teten ersteii uördlichen

mir ferer im

aiaf

östlichen

Uberschiebuiigeii

unverkeinibar.

Be.souders

ist

die

Schicbtenreduktiu in sámtlicben Schuppen auffallend und auch auf der Kaitenskizze wohl sichtbar. Das lehrreich.ste Beispiel der übersehiebungen fand ich bei Villány, wo das Callovien mit 20° Neiguiigsdififerenz

dem

Auch die in Cornbrash Zeugen der Uberschiebungeu. Eiue typische

triadischen Dolomit aufgeschoben erscbeint.

be()l)achteten Breccien sind

im argoviseh-o.v;fordischen Kalksteine bei (ryüd, unweit des Szentkút zu íiudeu. Hier bestében die Breccientrümmer aus demselben Gesteine. Es mufí noch auf die Virgation der Streichungslinien an den westliehen Enden der Gebirgsschuppen bingewiesen werden. Am Városhegy und ara Berge Tenkes betrágt das Abweichen von der westlichen Piich-

Dislokationsbreceie

ist

tung gegen Südwest sogar

15— 20\

In diesen durch die Streicbungsvir-

gation sich ausbreitenden Gebirgsteilen iindert sieb auch der Neigungs-

Anderung halie ich auch am Berge Harsány beobachten köunen. Im Villányer und Báner Gebirge kommen auch Verwerfungen háulig indem sie aber allzii wenig aufgeschlo.ssen sind, ist ihre Ei-forschung vor recht umstándlich. Die schönste Verwerfung ist im Steinbruche des Mészliegy bei Villány sichtbar, u. zw. an der Grenze der argovischoxfordischeu und der callovischen Kalksteine. Diese Verwerfung hat bereits M. V. P.ÍLFV ' beschrieljen.

winkel der Scbicbten. Eine solche

;

Die kurz angeführteu tektonischen Beoltachtungen erlaubeu dahin zu

schliefien,

dai5

die

dislocierenden

Kráfte

dem

Villányer

Gebirge

liinnen etwa drei Hauptperioden seinen gegenwártigen

Aufbau verliehen babén mochten. Wie schon oben erwáhnt, müssen die mesozoischen Schichten noch vor der Miozánenzeit ihren orste Htörung erlitten habén und ich bin geueigt diese Dislokation, welche ich rnit jener der Alpen mir gleichzeitig ^orstelle. auf das Absinken der zwischen den Pécser und Villányer

'

M.

Gebirgen

V.

geol. K.- Alist.

gelegenen

Pálfy: Bemfi-kunfícn 1907.)

Piegion

z\i

Hni.

zurückzuführen.

In

der Gliede-

Tills Mitt<álinit;cii ctc. (Vfrhaiidl.

il.

k. k.

— LDDWIG

806

V.

LOCZY

.TUX.

rung dieser Eegion glaube icli die Fortsetzuug de.s Granitgebirges von Fazekasboda erkennen zu miissen, welches Granitgehirge in die Tiefe sinken und der hiemit

entstaadeue

Seitendruck

das Yillánj'er Gebirgé

emporheben konnte. Das neuentstandene Gebirge mag uachher in SE NW-lieher Eiehtung zusammengepreíJt und dem versunkeneu Granitgebirgo angelehnt worden sein. (Siehe auf Taftl YIII die Protile und 11.) Auf ein deiartiges Anlebnen deuten die Scbichtenreduktionen und berschiebungen in den östlicben Schuppen-Endigungen, sowie das Ausdüiineii und Auskeilen etliclier Schicbten. Aucb das Ablenken uacli 1

Pig. ÖO. Steiulii-uch

am Mészhegy

bei Villány,

mit Karrcnolioríiaclie des argovisch-

oxforclischen KüIKps.

westlicheii Sehuppen-í]nden

Silden der liclien deii.

von

der

vorherrscbi'iiden west-

Streicbungsriobtung kann diesem Seitendruclie zugescbrieben wer-

ijidem die Scbuppenteile auf transversale Brucblinien

somit Ablenkungen erlitten babén. zontalen

Obwohl

Verschiebungen bereits in frübeu Zeiten,

vielleicbt

dessen Entstehung, das Gebirge zerrütteten, rechne ich

sie,

und

stieíien

die transversalen

und

hori-

sebon

l)oi

auf Grund ihres

hauíigsten Eintretens, dennoeh zur jüngsten. dritten Dislokationsperiode.

lm

Villányer

Gebirge

können zahllose solcbe Yerscbiebungen

be-

obacbtet werden. Auf der beiliegenden geologisclien Kartenskizze verzeichnete

ich

blolí

Kartierung,

teils

die

auf

ansehnlicberen, welcbe eigene

Beol)achtungen

mochte. Diese transvei'salen Verscbiebungen tailforschungen.

ich

teils

auf K. Hofmanns

gestützt

festzustellon

bediirfeii

nocb weitere

verl)e-

DIE GEOLOOISCHEN VERHALTNIS8E DER VILLÁNYEE

UND BÁNER QEBIRHE.

807

Wie es scheint, habén jungmiozánu vulkauischu Ausbrüche clas Pundament des Báner Hügelgebii-ges gelegt. Die letzteren dienten den genau horizontirton moditerranen und poutiund als Schutz gegen Erosion und De-

altpliozánen noch nicht

Ablagerungen

sc-hen

als Sttítzen

—

Das Streichen der mediterránén Schichten ist ein E W-liches, mit einem Einfallwinkel von etwa 30 35^ gegen Nord, im Gegensatz zu dem südlicben Yerflachen der Schichten im Yillányer Gebirge. Ihre starke Dislokation kann auch bier auf nachtráglicbe jugendliche tíenkungen zurückgeführt werden. Auch den Báncr Hügelzug habén horizontale und transversale Verscliiebungen recht durchgreifeud umgestaltet als Beweise hiefür köunen flation.

—

:

werden, welche

gehalten

die tiefen Tüler

keineswegs

reinen

Erosions-

charakter besitzen. Die Verschiebungen und Brüche sind, wie im Yillá-

im Báner Gebirge sehr verschiedenen Alters. Walirseheinsind solche seit dem Tertiár bis zur Gegenwart unausgesetzt ent-

nyer, so auch lieh

standen. Die meisten Zeichen deuten auf einen

kationen mit

dem

Zusammenhang

der Dislo-

successiven Sinken des Alföhl hin.

Die Deflations- und Abrasionsphánomene meines Aufuahmsgebietes sind nicht weniger bemerkenswert. Sowohl das Yillányer, wie auch das

Báner Gebirge hat entschieden argovisch-oxfordisclie

der Löl?)bedeckung

Kalkstein

rumpfláchenartige des

unverkennbai-e

Karstspuren,

beistebendeu Abbildung (Fig. 50) ersichtlich icli

Charakterzüge.

Mészhegy zu Yillány ist.

trágt

Der unter

wie dies auch an der Gute Karrenspuren fand

auBerdem im üolomitsteinbruche des Yokány völgy, dann im Steinam östlichen Abhange des Berges Harsány gelegen lauter Zeugen

bruche

;

eines jungtertiáren oder pleistocáuen Wüstenklimas, beziehungsweise Spu-

ren anhaltender

]

)etíationsperioden.

Aus wahracheinlich mediterraner Zeit

fand ieb Abrasionsgesehiebe, abgerundete Porphyrtrümmer, an der süd-

Lehne des Berges Harsány. Ich möchte an der plateauförmigen Ausbildung des Yillányer Gebirges der Abrasion des mediterránén Meeres eine nicht geringe Eolle zuschreiben. Im Yokányvölgy fand ich an östlichen

der unteren Grenze des fláche

des

Dolomité

Dolomites

stammend,

rten Tones, weleher

überlagert,

abgerundete

die

karrenförmige

Gerölle

aus

Ober-

demselben

demnach stehen wir auch bier sogenannten verDas Yillányer Gebirge mag wahrschein-

alterten Karstgebieten gegenüber.

auch in den Eocünzeit Festland gewesen sein. Abrasionsspuren sind auch noch im Callovien-Cornbrash nachweisbaidoch sollen diese in meiner gepjanten zusammenfassrnden Abhandlung niiher erörtert werden. lieh

:

Das behandelte Aufnahmsgebiet bedarf ja noch so mancher Forschung und Beobachtung die Yerfolguug diesei- bildet meine Hoftnungen, derén Erfüllung ich von der Zukunft erwarte. ;

:

DIE

ÜMGEBÜNG DES POROLTÁL

ErTÁBFALVA Dí KOMITAT HÁROMSZÉK. Non

—

Dr.

Mit deu

BEI

Kául von

Papp.

Fiiíurt-n öl

— ÖO. —

EiiiloidiiKj.

Am

8.

September

l'.)()l

erschie in den Budapesttr und Wiener

Bláttern folgcnde Notiz

aSeltene Naturerscheinung. Aus Budapest

\\ird berichtet

:

Der Selmec-

Bencze bat im Hotter der Háromszéker Gemeinde Futásfalva eine seltene Naturerscheinung entdeckt. Er stiess námlich auf giftige Gase, welcbe den Sauerwasserquellen des Fortyogóvölgy entströmen. Die Gase erl'üllen das enge Tal derart. dass die Yögel, welcbe über das Tal biuwegfliegen wollen. von deu Dünsten betaubt, tot in die Tiefe stürzen. An der Stelle, wo die Gase dcm Erdreicb cntströmen. troeknen die Graser und Báume aus, die Erde aber ist von eiuer gélben Sebwefelscbichte eigentlieb bedeckt. Die Széklev nennen den ürt i'Totent'eld» (Pokolvölgy falit in Höllental). Das Toteufeld dieselbe geotogiscbe Liuie. welcber die tötlicben Gase der Torjaer Biidösbarlang genannten Höble eutströmeu und die Heilquellen des berübmten Kovásznaer «Pokolsnr)i aus den Erdspalteu biiiiyaer

Cliemie-Professor Güegob

—

dringen.B

Diese Nachricht fcsselte

mich dermaljen,

daB

ich

mich zu einer

Besichtigung des Pokolvölgy entschloll Hierzu bot sich mir genheit,

als ich

im Auftragc

des

kgl.

ungar.

lí)()7

Gele-

Finanzmiuisteriums

das

Becken zwecks Erforsehung etwaiger Kalisalzlager studierte. .\m i3. September 1907 reiste ich in der Gesellschaft der Herren Bergingenieure Fr. Böhm und E. Budai nach Fiitásfalva, wo uns bereits Herr Oberforstrat G. Bencze und Herr G. Mátis Gutsbesitzer in Ikafalva erwarteten. Wir bielten uns bis zum ií8. September in der Umgebung auf und begingen die Gegend von Futásfalva und Torja eingehend. Sodann setzten wir unsere Beise am Szentanna- See vorbei gegen Tusnád fórt. Das wunderbare Herbstwetter war unseren Studien übcraus günstig und unser einwochentliclier Aufenthalt im Komitat H.-iromszék gehört zu den scliönsten Erinnerungen unserer Reise in siebenbürgische

Siebenbürgen.

UMGEBUNG DES POKOLTAL BKI FfTÁSFALVA

DIE

Indem

ich die geologischen

IM liDMIlAT HÁKOJISZÉK.

und hydrologischen

80Í)

A'orhaltnisse dieses

intercssanten Gfbietes in kurzen Zügen schildere, kann ich nieht umhin,

Htirn Oberforstrat und sprecheu die

echt

den

liejj.

fttr

Bencze meinen innigsten Dank auszu-

I,

zuteil

wer-

Goologisí'ho Verhaltiiisso. Futásfalva

Ortschaft

nns allén

er

Gastfreimdschaft, die

széklerische

Die

Prof. G.

die Frfundlichkeit, mit welcher er ims umherführte, sowie

an

liegt

We.stlelme

der

des

sich der

Hargitta ansehliel.íenden Bodoker Gebirges. Es ist dies ein niedriger Geliiigszug, welcher Í5 km südlicJi vom Berge Büdöshegy bereits endet

Ebene der Flüsse Feketeügy und Olt ausláuft. Die Partié das NE-liche Yiertel der Bodoker Ketté dar. Der aus Spitze des Büdöshegy ausgehende Kamm zieht gerade hohen der 1110 m gegen S, seine höchsten Punkte sind der Kömöge 1240 m und der und

die

in

in Figur

stellt

1

Szárhegymezö Iái 4 m. Kaum einen halben Kilométer jenseits der SW-lichen Ecke der Karte in Figur 1 beíiudet sich der 1194 m hohe Piücken des Bodoki havas von welchem der kleine Bergzug seinen Namen erhielt. Es ist dies ein Berg wie die meisten Székler Berge, waldig und von Mai bis Október mit üppigen Alpenwiesen bedeckt.

W

Aus dem N — S-lichen Hauptkamme zweigen gegen E und Nebenkámme ab, welche auch an ihren Enden noch 700 m hoch bleiben.

N

gegen

líichtung

sind.

Die Haupttáler ziehen ebenfalls von

von E-licher

N — S-licher

oder W-licher

oder

W — E-licher

líichtung

S,

wáhrend

die Seitentáler

Rprünge von

Tektonische

habén

hydrographischen

die

Hauptrichtungen bestimmt und die Erusionskráfte konnten spáter lediglich in diesen Riehtungen zur Geltung kommen. Die

.4.

álteste

Bildung

der

Umgebung

zische Karpathensandstein,

welcher

aufbaut. Bereits

deten Gebietes fást alléin

Fe

der

ist

unterkreta-

den Grund des abgebil-

Hekbich

'

hat nachge-

da6 der Sandstein des Bodoker Gebirgszuges unteikretazisch In der Gemarkung von Szárazpatak und Peselnek fand er námlich

wiesen, ist.

Mergelbildungen, wechseln.

Xeokom vorfand.

der

«Sie an,

1)

indem

fand

über ich

und

Sandsteinschiehten

gehören

lloplites

diese

dem

ab-

unt erén

Caslelhinoisis d'OiiB.

Mérgei.

In

dem Sandstein

zwar keine Fossilien in dem bei Élpatak sammelte ich bereits

selbst

Bárót er Gebirge,

Hbbbich

geologisch

kalkigen

in denselben

sich

Bodoker Berge

*

dunkeln

Spharosideritzüge

So schreibt Hekbich

i)enachbarten

teile

mit

die

führen

Das Széklerland, mit Berücksiehtigunfí der ungrciizrnilen Ijanclesund paláontologiseh boschriebeii. Mitt. a. d. .Tahrli. d. kgl. uugar. :

gcol. Aust. Bd. V. S.

195,

Földtani Küzlüay. XUI. h,t.

dm, l'M'J.

:.'3-i— 233.

53

K

810

KAEL

V.

PAPP

Torjai búdösbarlan,

^f^/Aí+ií^iV

,^_

rurdofelep^v

6 /ím.

F

D +

iíííjSlíSSt

Kalktuff

4-

+

+ + +

DIK L'MGKBUNG DES POKOLTAL BEI FUTÁSFAl.VA IM KOMITAT HÁROMSZÉK,

im November

in dei- Gesellscliaft des

l'.KJU

Hi-nn Iiigenieurs

811

PazAr

Sx.

dem meigeligen Ralkstein des Hetebegy mehrere Versteinerungeii \7M m) und des Mezötetö, ferner aus dem kongiomeratisclien Kaik des Jesterberges (8()ö m). Diese konglomeratischeii und brecciösen Kalke lagern bei Élpatak über dem unteren Fukoidensandstein. Von den aua :ius

den brecciösen Kaikén gesammelten Fossilien bestimmte ich folgende Arten 1. Faiia /íeHíi.s^y/irt^'/'tca Fromentel (aus dem Valangien-Horizont des Neokom vom Jesterberg bei Élpatak), 2. ThccosDiilia Tobleri Koby {eine neokome Art vom Hetehegy bei Élpatak). Die Sandsteinschiebten in der Umgebunj,' vou Futásfalva entsprechen wabrscheinlich den glimmerigen Sandsleinen im Liegenden der brecciösen Kalke von Élpatak, und gehören alsó in die unterste :

Kreide, in die unteren Horizonté der Neokomstufe. Die hellén, kalkigen

Eintönigkeit die rissigeu Graben der

Sandsteiue bilden in langweiliger

Bodoker Berge.

W esten

Wir wollen uns von Futás falva gegen Bei der Kirche seben wir 70' gegen

vom Bencze-Bade 10^

SW

NEN

dasselbe Gestein mit 30"

—

kaum

(50

W)

Dann

Csordahajtás

Beim Itétpataka Sandsteine, wáhrend wir

betietend, mit

einem Male entgegengesetzt Auf diesem

Karpathensaudstein-Bánke finden.

fallende

eine Stunde

fallende glimmerige Sandsteine.

fallende scbieferige

den Graben des Csipkéspatak (.").")

falleuden dunkeln

W-licb fallendeu Schichten.

E

wieder zeigen sicb 70^

SW

Karpatbensandstein, beim

fallendeu

dem

einfallenden Sandstein, in

aufwárts führenden Graben 40"

Schiefer, hierüber folgen lö'

ünden wir

E

bégében.

Wege

weiten

sicb

lálJt

souach

scbönes Profil

ein

mit Verwerfungen, Wölbungen im Karpatbensandstein beobachten.

Nun wollen wir gegen N in der Bichtung vou Feltorja zur Höhle Büdösbarlaug von Torja binaufsteigeu. N-licb von F'eltorja unterhalb der Spitze des Csikbérc (803 m) an der Laudstrasse tinden sicb (10" E fallende scbieferige Sandsteine. Lángs des Bálványos-Bacbes sc-breitet

man gegen N im

allgemeinen

Sandsteinen einber. fallende, bei

dem

Bei

dem

auf

Steine

km

Steine 17

.">((--

aber

jedoeh alsbald in SE-liches Fallen sprudelt aus

dem Sandstein

íinden wir auf einmal

heium

eine

E

km

übergeben. jodbaltige

gefalteten

glimmerigen

fallenden

man

findet

saigere

entgegengesetztes

in verworfenen, launenhaft

sáurefabiik

16

00"

NE-lich

6-")

Sandsteinbánke, Bei

dem

hervor

Quelle

Fallen,

alsbald

Karpathensand.

welcbe

Steine 18

gelangen

üm

Km

und hier

die

wir

Kohlen-

gibt es NS-lich streicbende gélbe bláttrige Sandsteia-

scbiehten iu saigerer Stellung. Bei blattiúgen Sandsteine dureb

Karpatbensandstein bis

zum

hier weit nacb Xorden bis

dem

Andesit

23.

Kilometerstein weiden die

durchbrocben,

doch láCt sicb der

Höhle verfolgen, ja er ziebt von 10S4 auf den m bobén l'ücken Bolondostetö. Fufie der

53*

812

D!

KARL

V. l'APP

Blicken wir hieinat-b in das Tal Pokolvölgy. W-lich von Feltorja den Torja-

bach

ENE

oinher.

An

baches

wird

E

wir anfangs auf

auí'wiiits sehreiten

70—80"

Mündung

der

des

Fóris-'

der Torjabach durch S<)^

sodann saigere Sandstein-

fallende,

bánke

Sandsteinen

fallenden

Bei

gekreuzt.

Yereinigung-

der

mit dem Pokolvölgj*

des Jajdonbacbes

folgen 40" SW-lich fallende Sandsteinsehichten,

Co

wahrend sich W-lich von Megyesbaeh zu 30— í")

hier gegen den

W fallende S-

t5:c'

I^'R-

Karpatbensandsteine íinden.

Das Pokolvölgy

selbst zieht entscbie-

den in der Aebse der aufgewölbten Karpatbensandsteiu-Schichten. Die N W-

—

Uch streicbende Autiklinale íiacbt jedocb bei dem Jajdonbacb etwas ab und am S-Ende der Acbse der Antiklinale bricbt eine stark salzige

und

nacli Erdöl

riecbende Quelle be)-vor. Das Profil in

Figur 52

ziebt

in

Eiehtung des

der

W gegen E und führt

Jajdonbacbes von

auch die in der Antiklinale des Pokolvölgy befindlicben salzigen und koblen-

sauren QueUen

vor Augen.

Samtlicbe

Gemarkung von

Minei-ahvii.sser in der

Futásfalva und Csernátony entspringen

aus Kai-pathensandstein. Dies stebt mit jener Beobacbtung Fr. Hekbichs in Einklang,

wonacb samtlicbe 8auerwásser und Biidös-Gebirgszuges

des Bodoker-

Karpatbensandstein

aus

zutagetreten.

B. Auf den Auslaufern der Bodoker

Berge folgen über den Karpatbensand-

])liozáne Bildungcn.

Diese

Decke wurde von Hkrbich 1878

in die

stein

pontisebe

Stufe

wies jcdocb

*

J.

gestellt,

Lökenthey

LÖRENTHEY Imre

képzdmény

neueror

földtani

dr.

:

A

'

Zeit

nacb, dafi

székelyföldi szén-

viszonyairól.

(Die geol-

DIE

POKOI.TAL BEI FUTÁSFALVA IM KOMITAT HÁROMSZÉK.

lignitführenden Bilduiigen des Széklerlandes

ilie

8 e

UMOEBUNG DEs

h

S

e

t

u

f

e

813

die levantini-

in

gehören. Die pliozánen Bildungen des Széklerlandes be-

^innen a) zu unterst mit giauen Tonen. Lignit und Spharosideritlagein, b) in den mittleien Horizontén sind sie in Form von Ton, Sand, lockerem Sandstein sowie hie und da limonitisihem Ton ausgebildet, r)

im

endeu

ol)eren Horizont

sie schliefilich

und groben

mit Schotter

KongloLueratl>ildungen.

Die Oitsehaften Ikafalva und sandigon

tischen

Toue.

In

Futásfalva liegcu

Futásfalva

beíindet

sich

und des pliozánen Sandes

Karpathensandsteines

den 70' SE fallendcn lender levantiniscber

unterkretaziscben kalkiger

die

Grenze des

der Kirche. Auf

bei

Sandstein

diesem levan-

aul'

lágert 2()"

NE

fal-

Unter diesem gélben Sand wurde

Sand.

beim Graben des Bades von Futásfalva auch Lignit gefunden. An dem nacb Ikafalva fübrenden Wege sieht man ÍO" N-lieb fallenden weiLlen glimraerigen Sand aufgeschlossen. In der Ortschaft Ikafalva sah ich 30° SE fallenden lockeren Sandstein. N-licli, gegeu Feltorja zu schreitet man stets an der Grenze des pliozánen sandigen Tones dahin. Náchst der Müble von Feltorja, oberhalb des Szemmosó-Bades ist folgendes Pi-ofil

zu

lieobaebten:

Za

Wand, hierauf

Sandstein in einer steilen

schung

NE

.">

fallender,

diskordant

.sodann trümmeriger Andesittuff, sein

kaun.

diluvialem gellien

Bnu

fallender

unterkretazisfher sanfteren Bö-

folgt in einer

lagernder lockerer

Sandstein, als

Auf den pliozánen Sandstein

Bilduug der levantinisehen Stufe.

dung

E

50'

unterst

der jedoch

folgt

auoh eine sekundáre

Bil-

Das Andesittuff-Trümmerwerk wird schlieBlich von kalkigen Ton bedeckt, dei' uns einen Einblick in den

der Hügellehne verwehrt. (i.

Die náchste

Bildung

ist

Andesittuff,

der

dem 1224 bohen Begyenkö und dem 1028

welcber

S-licb

m m

hohen Hosszúsarok, dem 1901 m hobeu Nagymióra die aus Karpathensandstein bestehenden Berge bedeckt. I. Lökenthet wies in dem benacbbarteu Baróter Gebirge nach, dafi zwischen und olier den unterlevantiniseheu Schichten Sand und Lapilli des Pyroxeuandesits ^on Bálványosfürdö

zwischen

ist. Da die vulkanische Tátigkeit mit dei- Ablagerung der Sedimente zusammenfállt, ist es wahrscheinlich, dafi die Tátigkeit der Vulkáné des Büdös am Anfang der levantinisehen Zeit einsetzte. Die máeb-

gelagert

tige Andesitkette der Hargitta wird

umsáumt und

die

letzten

von

Ausláufer

einer Tuff-

dieses

und Brecciendecke

NNW — SSE

streichenden

Begyenk zu erblicken. Anháufungen von A n d e s 1 r e

Andesltgebirges sind in den Tuffen von

D.

I\Iit

den Tuffen sind

Verliált. der Kohlenliilduugeu des Széklex'lanfles

Értesít, Kolozsvár. XX.

Jnliri;.

ISíl.5.

i

;

uugar.

I

1)

c c

i

e

n

Orvos-Teruiészettiulományi

K

^14 in

Zusammenhang. Es

ist

KARI, V. PAPP

hanptsiielilich

ein Agglomeiat von auf Fest-

man in diesem Gebiet vor Augen bekommt. Zwischen den Tuffen und Breecien gibt es land gelallener Asche, Lapilli und Andesitbombeii, was

vielerlei Abarten,

stellenwcise

mit Bombeneinschlüssen. tieren sich oft in

liiidet

man auch

Die Andesiteinschlüsse

Form von

typische Konglomerate

der

Breecien priisen-

falígrofien Andesitblöcken.

m liohe Büdöshegy und der 1040 m hbe Bálványoshegy sind Eeste der Ausbrüche von Andesi tvulkanen. A. Kooh wies nacli,* daC die Eruptivgesteine E. Die südlichsten Spitzen der Hargitta, der 1110

der

ümgebung

SW

betrachtet,

Büdöshegy zum Typus des Biotitandesits gehören. Der Andesit des Büdöshegy ist im frischen Zustand ein dunkelgraues Gestein mit rhyolitisch perlitischer Grundmasse, in welcher weiBe Oligoklaskristalle porphyrisch ausgeschieden sind, auBerdem beobachtet man darin ancli glünzende Biotitlamellen und líraunliehschwarze Hornblendekristalle. In verwittertem Zustand wird die Grundmasse bráunlich und die Struktur des Gesteines rauh pörös. Das Gestein des Büdöshegy wurde durcli die vuJkanischen Nachwirkungen im allgemeinen sehr zersetzt, die Grundmasse ist meist glanzlos, meerscbaumartig, die Feldspate gröfítenteils kaolinisiert. Noch mehr verwittert ist der Andesit des Yárhegy bei Bálványos, welcher eine rötliche Farl)ung aufweist. Den mit einer Burgruine gekrönten Bálványoslieig führt von des

die Figur 3 vor

Augen.

Vulkanische Nachwirkungen.

Die Andesitwand des Büdöshegy wird von senkrechten Klüften durchsetzt an welchen Gase F.

hervorbrechen. Die Klüfte beschránken Andesit, sondern treten auch in

sogar in den unter diesen

den

lageruden

sich jedoch nicht bloB auf den

Andesittufif, die Andesitbreccie. ja

Karpathensandstein

ein.

AVie be-

weun die Ausströmung aus Wasserdampf besteht, von Fumarolen, weun es sit-h um schwefelige Saure und Schwefelwasserstofl'exbalationen bandelt, von Solfataren. wenn hingegen Kohlensiiure vorwiegt, von Mofetten. Die kannt, sprechen wir bei

den

Nacliwirkuugen,

Höhle Büdösbarlang bei Torja ist eine teils auch heute noch tátige Solfataia, wahrend die Kohlensiiure lieí'ernden Sprünge und Höhhingen der Ümgebung zu den Mofetten gehöien. Die letzten Eruptionen dev Hargitta sind nach Prof. A. Kot'n am Anfang der levantinischen Zeit erfolgt. Wenn \vir nun die Dauer des AUuviums und Dikiviunis mit 100,000 Jahren, die levantinisilie Zeit mit Ü00,000 Jahren berechneu, so sind Hargitta etwa 300,000 Jahre verflossen.

1

KocH

A.

teile II. T.

:

seit dem letzten Lavaergul.l des Und doch sind die vulkanischen

Die Tertiarbildungen des Beckens der siebcíibiiiiíischen L.nndesXeogene Abteihmg. Budapest 1900. Pag. :i60— 267. :

DIE UMOEBUNÍi DES POKOLTAL BEI FUTASFALVA IM KOMITAT HÁROMSZÉK.

Nac-hwirkungen,

Solfataron

dio

Büdüshegy auch heute noch

und Mofetten

der

in

in reger Tátigkeit

815

Umgebung

des

!

Die Exhalationen des Biidöshegy wurden von Prof. L. v. Ilosvay ausfüliiiieli lu'se-lirieben, und aus seinen genauen Untersuchungen ist '

bekannt,

daíJ

%

95 55

das giftige (ias der Höhle Büdös-barlang durchschuittlich

Kohlensáure,

0-;}7 "o

Schwefehvasserstoff,

0'14

%

Sauerstoft',

und |-:!l % Wasserdampf enthiilt. Aus der Höble strömt naeh den Berechnungen v. Ilosvay's jiihrlicli 1.448,000 Kilogramm Kohlensáure und 4340 Kilogramm Schwefelwasserstoff hervor. 2-(i4%

Stickstoff

Fig.

Der 1040

.53.

Ans dem

welcher die

werden

die

keit des

Ii.iIm-

Anílisitktt;el der BiuK'

.schwefelwasser.stoft'haltigen

mit Luft

treffen

m

freicr Sclnvefel in

'\\'ánde der

Höhle

Gas

Bálványos von

bei

tritt

SW

ohfu.

seinem Zusammen-

Form von feinem

gélben Staub aus,

inkrusticrt. In waldigen Gebieten wieder

hervorströmenden schwefeligen Dámpfe durch die Feuchtig-

Waldbodens

absorbiert, \vorauf die

ausscheiden. Solcherart sind stellenweise

Humussauren deu Schwefe!

bis

'

2

m

maehtige

Seliwefel-

lager entstanden. In früheren Zeiten wurden diese Schwefelnester sogar

*

L.

V.

Ilosvay

:

A

torjai

Büdös-barlang levogöjénok cheLniai és

—

fizikai

viz.í.-

Chemische und physikalischc Untersnchuug der Luft der Höhle Büdösbarlang bei Torja mit zwei Abbild Ungarisch) Herausgegeben von der kgl. ungar. naturwissensch. Gesellsch. Budapest 1895. Pag. 33 34. gálata

(

;

—

816

D!

KARI, V. PAHP

abgebaut. So erwahnt L. Kvári,' dafi es in Toija zur Zeit ckr iiatiünalen Fürsten ein Sc-hwefelbtrgwerk gab. Eine Uikunde des Füisten

Stefan Bocskai bezeichnet deu Seliwefel

als Einnabmequelle des StaaKathaeina von Beandenburc; aber befiehlt in einer am i6, Mai HVM) in Fogaras ibrem Scbatzmeister Feanz Mikó gegebenen YtTordnung. dal3 die Arbeiter des Schwefelbergwerkes die Grube íieifiiger betreiben. lm XVIII. Jabrbundeit stand das Schwefelbergvierk von Torja nach

tes

Benkö noch

Wie

es scheint babén jedocb die Altén sámtümgeljung ansgebeutet, da die wenige Zenti-

in Betrieb.

licbe Schwefelnester der

metej- mát-btigen Schwefellager in der Umgebung von Torja nacb dtn Untersuchungen des Oberbergamtes in Zabvtna heute nicht mehr abbauwürdig sind. Mit mehr Erfolg wird neuesiens die Kohlensáure der Büdös-barlang verwertet. lm inneren Teil der Höhle wird das Gas in einem Trichter aufgefangen weleher sich in ein 10 cm weites Bleirobr fortsetzt.

Durcb

oberen Ende

m

275

diese Eobrleitung

Bálványos-Tales

des

km

fliefit

das

schwere

beíindlicben

Gas zu der am

Kohlensáurefabrik,

von der Höble liegt. Die Fabrik im Besitz der Érben Báron Gábriel Apoes und dichtet, wenn sie beitet, táglich 40 Stahlflasc-ben alsó 4(K) Kilogramm Kohlensáure. tiefer,

1-4

weit SE-lich

die ist

ar-

Nach der Beschreilnmg von Fichtel und Beudant gab es in der des Büdös begy im XVIII. Jahrhuudert viel mehr Höhlen. Eine derselben die Gyilkos-barlang wurde durch Blitzschlag zerstört, so dalü heute an der NE-lehne des Büdöshegy blofi Eeste derselben zu seben sind. An der S-Lehne des Berges befindet sich lOöl m üb. d. M. die -weltberühmte Büdös-barlang. Dieselbe war nach Ilosvat 1S84 10 m láng 2 m breit und durchsehnittlich 3 m hoeh an einer Stelle erhob

Fmgebung

;

sich jedoeh bis auf 5

m. Gegenwártig wird ibr Inneres durch eine Steinmauer von der ^"orhalle getrennt, aus welcher man uur mit Mühe in den innei-en, den Trichter entbaltenden Teil gelangeu kann. Wie bekannt, erfüllt die Kohlensáure die Höble nur bis 1 m Höhe, so dal?) sie

man

in derselben

ohne Gefahr steheu kann. Wer sich jedoeh nieder-

beugt und so einatmet, nicht zu Hilfe

falit

sofrt

in

Betáubung, ja wenn

man ihm

Minuten des Todes. Gase der Büdös-barlang und der benachbarten Klüfte geheu achon ganze Legenden umher. Ehemals wurde die Höhle von unglücklicb Liebenden und soustigen Lebensüberdrüssigen

Uber

eilt,

ist

er in einigen

die todbringeuden

háufig aufgesucbt, um die Kohlensáure einzuatmen und schmerzlos an dem Beden der Höhle niederzufallen. Der Friedhof von Bálványos weist hundert und aber hundert zeiehenlose Gráber von solehen Selbstmördtrn ;uif.

—

* Kvári Erdély föltln ritkaságai ( Die .Merk\vürtlif,'kciten des Bodens vou Siebenbürgen, mit !i Holzschnitten imgar.) Koloüsvár isr.:!. Piig. 134-137.

E

UMüKBUXG DES POKOLTAL

BKI FfTÁSFALVA Ul KOMITAT HÁROMSZÉK.

Fig. 54. Die toilbriugeude Üfluung der BüdusliarlanK bei Torja in 1052

iii.

817

nb.

il.

M.

SIS

d;

karl

PAPP

V.

Eührend ist imtei- amlcicn der Fali des Geographen, Lehramtskandidaten Kakl Klkinschmidt. Der .jungo Gelehrte besuclite auf seiner eiiro23áischfn Studiemeisf auch die Büdö.s-l)arlang bei Torja. Um von

dem

Schwefelniederschlag an der

mon,

stieg

auf

er

da6

glücklich,

an

die

der

der Höhle

eint-

Probe zu neb-

Bank, jedoch so un-

befestigte

und auf den Beden der 'Höble liel. und als ihn der Wácbter nacb

er abrutschte

Kobkn.süure betáubte ihn

Wand Wand

sofoi't

Die eini-

gen Minuten bervorzog, war er bereits todt. Dieser Miirtyrer der Wissen8c-baft wird im Friedbof von Bálványos duícb folgende Grabinscbrift betrauert.

Hier ruhet Herr Dr. I\arl Kledíschiudt. 25. Juli

188!)

S<-bhuiimere er

seinem

in

alisolvierter Philosopli. gestorbuu

Lebensjabn'.

25.

ibm

Gott gebe

die ewige

am

Euhe.

im Frieden. In treuer Liebe gewidmet vou seiueni Briider iii Wien.

síiuft

Jedoch nieht

nur die Höhlen

benaehbarten Wiesen. So geschiebt

sind es

auf

gefáhrlich sondern aucb die

der

Ha

1

á

1

mezö

(Toten-

Sonuenuntergang cinscbhinunernde Arbeiter nie mehr erwacht. Der eine Graben heilJt Madártemetö (Yogelfriedbof) weil die dórt vorbeifliegenden A'ögcl von der Kohlensiiure betaubt niederfallen. Die frostige Hand des Todes lauert hier allenthalben auf uns, und dot-h ist diese melancholische Gegend so schön. Auf djem 1000 m bben Pafi erinnert jeder Stein, jeder Baum. jeder Grasbalin wiese) hftufig

dal:!

der bei

an die Ewigkeit. Und wenn der pfeifende, frostige Ostwind, der Nemidre die nach Schwefel riechenden Gase aufwirbelt so lelit vor uns das Bild versunkener hunderttausender von Jahren auf, der Wind erziihlt uns von der Grofiartigkeit der Hargitta, und gibt der Welt Kundé von einem der schönsten Naturwunder des Széklerlandes.

FI.

Die

SloUiiiiíi


Pokolvökjy im

Spi'iiiHjsysU'in

dos Büdös-liegy. Die in der

NW — SE-lich

streichende

Büdös-Gebirgsgruppe

sammenhüngende Masse

in

Geljirgskette

WNW — ESE-licbe

des

Hargitta üljergebt

Eichtung wobei die zu-

immer schmáler wird. Im Form eiuer riesigen Gangwaud aus dem Karpathensandstein ura in der Kuppe des Bálványos als letztem abgerissenen Kettengliede zu enden. Der Andesitkamm des Büdöshegy zieht gegen S in einem schmalen Ausláufer bis zum Sóspatak und endet W-lich von der Kohlensixurefabrik in der Gegend

Büdösbegy

des Csiszárbades. gert, so

des

Biotitandesits

selbst erhebt sich der Andesit bereits in

gelangt

Wenn

niaii

'i-

nian die Eichtung

km

weit südlich

dieser

Andesitzunge verlün-

gerade in das Pokolvölgy. Auf

-

!>IE

dem bzw.

L'MGEBÜNa DES POKOLTAL BEI F^TA^FALVA IM KliMlTAT HAROM>ZEK.

Gebiet

zwiscbenliegfndi'ii die

über diesem

Pokolvölgy beíindet sich hier fino fást

km

1

íiadet

lagernde

uiitoikniazisclur

sic-li

Andi'sittuff-

81<J

Sandstein

und Brccciendecke. Das

im Karpatlu-nsandsteiE, welcher

aussclilielSlic-b

weit genau nachwi'isbaiv Antiklinale hildet. In der

Acbse der Antiklinale zieht von N

S das Fortyogí)- oder Pokol völgy bis zu seiner Einmündnng in den Jardonbach wo sein Ende durcb die MATis'sehf salzige und nacb Krdöl rietliende Quelle bezcicljnet wird. Bei der

Quelle

wird

das

nacli

Fallen

40°

Kaipatbensand.steines

des

Lüuliis-liiii-hiiiL'.

Fig. 55. Aiisifht

von üálváiiyosfürcd, darüljpr die Torjaer Büdösbarlaiig.

SW, die Antiklinale wird flach und ibre Acbse laBt sicb zutage mebr verfolgen. 3'5 km S-lieb von der Salzquelle im Graben des pes-Bacbes zeigen sicb wieder einige Spuren der Antiklinale •wo

Maetin Hamae,

Quelle bat.

Insasse

Futásfalva

in

Wenn man nun

den

Karte verbindet, so erbált

man

Ausláufer des Büdös-hegy,

S-licben

eine

S

Száj-

u. zw. dórt,

sebwefelig eisenbaltige

eine

das Pokolvölgy und die scbweftdige Quelle

nicbt

Kzájpes-Bathes auf der

des

km

lange

Linie, dessen tekto-

nischer Ursprung fást au6er Zweifel stebt.

Wenn 1

teile II.

A.

wir die in der Arbeit von A.

KotH

:

Die Tertiárbilduiigen des

Neogene Abteilung. Budapest

Koch

'

nacbgewiesenen sieben

IScokens der siebenbürgischeii Landos-

lOOo, Fig. 40.

<S20

KARL

D!

Spiunglinien betrachten, die

Eichtung ausstrahlen

vom Büdös-hegy

(in Fig.

1

in SW-licher

mit den Zahlen

I

—VII

dann S-licher

bezeichnet,

dem Büdös-hegy und

mui5 die tektonische Linie zwischen völgy als achte Hauptsprungrichtung betrachtft werden

PAPP

V.

Fig.

(in

mit

1

N — S-liche

mu6. Diese VIIL,

dein

so

Pokol-

VIII bezeichnet)

linie

fügt

sich in die

Eichtung der Haigitta íolgendermaíjen ein. Die Achse der Hargitta führt von gegen SE verlángert über Torja in die Ebene von Kézdi-

NW

und wenn man das Karpathensandstein-Gebii-ge jenseits der Ebene betrachtet so priisentieren sich hier die Erdölgase von Zabola und die kohlensaurehaltigen Quellén des Pokolsár von Kovászna als Endigung der Hauptbruchrichtuug. Senkrecht auf diese NW SW-liche Hauptbruchrichtung gehen vom Büdöshegy NE 8W-liche Quersprünge aus. Die parallelen Sprüuge I III von Koch weisen diese Piichtung auf. Die Si^rünge IV VII strahlen von der Höhle Büdös-barlang gegen SW. dann S aus, wáhrend der H a u p t b r u c h VIII von N genau gegen S zieht und als Aufbruch von Büdös-Pokolvölgy bezeichnet werden kann. Zwiseben dem NW SE-lichen Hauptzug der Hargitta und den NE--SWliehen Queraprüngen des Büdös-hegy vertritt alsó das Pokol völgy den Typus einer N S-lichen Bruchlinie. Sowie an der W-Lehne des Büdösvásáihely,

—

—

—

—

—

—

hegy sich eisenockerige und Kalktufl'ligel aneinander reihen, so finden sieh W-iich vom Pokolvölgy, in der Gegend der Mündung des Megyes-

Wie bekannt enthalten die sog. Alaunquellen an der W-Lehne nebst Alaun und anderen Sulfateu auch

Tales ebenfalls mehrere Kalktufl'-Hügel.

wáhrend einzelne Quellén Eiseuocker und Kalktuff Der Kalktuff ist stellenweise auf Einwirkung der schwefel-

freie Schwefelsáure,

absetzen.

siiurehaltigen Quellén zu Gips

umgewaudelt. Ali diese Erscheinungen auch in den W-liehen Teilen des Pokolvölgy, in der Gegend des Megyes-Baches und am oberen Ende des Jajdon-Baches, an den trifft

man

Enden der verlángerten Bruchlinien VII und VIII niichst der

Mündung

an.

So befindet sich

des Megyesbaches, bereits in der

Gemarkung von

Csernátony ein Eisensáuerling, welcher auch

und einen

ein

wenig salzhaltig

ist,

m

hohen Kalktuffhügel absetzte. E-lich vom Bade von Csernátony gibt cs noch fünf kleinere Quellén mit überaus kalkigem stark alkalischem Sauerwasser. Der E-liehste Sáuerling falit am Ko})fende (Figur

des 1)

(i

Jajdonbaches

und

befindet

gerade sich

in

die

Eichtung

Bruchlinie

der

\'II

im Walde des Demetüius Eákosi. Die an

m hohen Ivalktuffkegels emporsteigende Quelle liefert Minute 30 Liter kohlensáurehaltiges Wasser von 1 C, und das überaus kalkreiche Wasser überzieht die Grashalme und Blátter mit

der Spitze des 7

pro

1

tiiner gelblichen

51 an

Kalkkruste. Die Lage

dem Kopfende

des Tales E-lich

der Bezeichnung nS a v

a

n vu v

í

der

Quelle

erseheint

vom 1195 hohen

z-f o r r á s«

fixiert.

auf Figur

Torja-Pal?)

mit

nlE

UMGEBUNG DES

l'OKOI.TAl. BEI

FUTÁSFALVA IM KOMITAT HÁROMSZÉK.

Fig. 56. Plán des Pokolvölgy bei Futásfalva.

8í!l

Dt

82í2

KAKL

V.

PAPP

Alldies zusammenf;efaí?jt zeigt sich. daC das Pokolvölgy

und sniue

Umgebung eiii Spiegelbild der SW-lichen Lehne des Büdöshegy ist, mit der Ausnabme dafi es im Pokolvölgy keine Spui- von AuW-Iicbf

desit gibt, 80 dafi

vom Rande

auch die vulkaniscbon Nacbwirkungen hier entfernter sohwácluT und von geringeren Di-

des Büdös-Yiilkaiis viel

mensionen smd.

III.

Die OnelltMi

W-licb

Bergen

den

i'ig.

57.

von Feltorja Tdrja-Bacb

IMofetlcn
uiiil fülirt

Weg

der

aufwürts.

Die sog. HaiiptqueUt-

í\r.

1

])rr

an

m

r

zwiscben

saní't

geböscbten

Torjabacli

nimmt

Mmniiiiii,' ilcs

Pokolvölgy.

von

S

Almás-Bach, von N den Fóris-Baeb aul. W-licli von hier wird das Tal allmáhlicb scbmáler. Ober uns erheben sicb steil nach E

den

fallende bie

und da

niüssen wir

dem

im Tal aber Bacb ausweicben. Al.sbald gabelt sich jedocb das Tal der Hauptann wendet sicb etwas gegen N und fübrt den Xamen Jajdon-Bacb. Das Tal wird wieder broite]' und saigere Karpatbensandstein-Banke

fást

ziemlicli wasserreicben :

der auf den TorjapaB führende

Bacbes. Zwiscben den sanften .sehaft,

Weg

bleibt

Hangén

an

der

S-lieben

Seite des

erreicben wir alsbald eine Wirt-

die Székler-Tanya des Gutsbesitzers

Géza Mátis

in Ikafalva.

Ein

IiIE

JUIKBUNG DES PdKOLTAL BEI f'UTÁSFALVA lU KOMITAT HÁROMSZÉK.

I

Blick nördlich íjuellen I.

vou

Tanya

zeigt

dh a

,T

1

1 i

m

a 1 k a1 ge NE-lich von i

Eande dir Wiese eine

s e

h

der

Pokolvölgj mit

das

sicli

ein

Sa

e

G.

1

w

z

seinen

Biunnen. Der 2'20

auf tiefe

ni

etwa

u e 1 1 e (sog. Tanya spnidelt

a s s e rq

MÁxis'schen

Das Quellgebiet des

kleinere Quelle hervor.

sprudelnden Sáuerlmgs fistreckt sicb íindi't

uns

und Mofetten.

Hauptquellei 35

am

dn-

823

")

m", in der Mitte be-

Biunnen wird duich eine

—

1'20 1'2() weite Eiehenbolzeinfassung umgeben. Als ich die Einfassung ron aufien einstampfte, konnte ich beobachten, daC die Wassersaule bis an den oberen Rand der Einfassung aufstieg. alsó \'H) m hoch über

das Niveau der Wiesf. Die Temperatur des Wassera mali ich fand 10"8 C

.

am

Das stark sprudelnde Wasser

déssfu Spuren lángs des aus

dem Bruuneu

24.

September 1907 und kalkigeu Sand ab,

setzt

ausfiiefieuden Wasserlaufes

In der Figur 7 erscheint die Quelle Nr I abgebilberum die Herren G. Bencze, Fr. Böhm, E. Budai und G. MÁris. Das Wasser der Hauptquelle wurde von Herrn Oberforstrat G. Bkncze dem Professor für forstwirtscbaftlicbe Cliemie an der Hochschule für Montanwesen und Forstwirtschaft in Selmecbánya analysiert.

gut zu seben sind.

det,

um

sie

Die Resultate seiner Analyse

teile

ich mit seiner freundlicbeu Erlaubnis

in folgeuden mit.

Analytisches Zeugnis über die im üesitz des Gruudbesitzers iu Ikafalva G.

w

a

Mátis

l)efindlÍL-hen

s s e r).

ÍSie

liegt in

Miueralipiellen.

I.

Die Hauptquelle

der Gemarkuuí; von Futásfalva

(Trink-

im Komitat Háromszék

beim Zusammentreffen des Jajdonbaclies mit dem Fortyogó (oder Pokolvölgy) 35 m NE-lich vem WirtschaftsgebiuulG von G. Mátis auf ganz reinem Wiesengebiet.

824

kap.l

d;

PAFp

V.

b) Aquivalenicii-Pfiv.fiite

Pos

i

t

i

V e

B

e s

a

t

u

(1

t

e

i 1

e

Haiipl(|iiolle.

Negatíve B

:

á-~r2%

K'

der

e s

t

a

n d

S0^" CO3"

t

e

i

1

u

0-37% 48-66%

A«' Ca"

84-38%

%

Cl'

Mg"

3-23%

Br'

(1-13%

Fe"

0-10"o

,/'

0-04%

7-57

e) 1.

Die Bestandleilo dor

Fe

0-0019

C03

0-0020

5(1-80%

.

Hiiiiptqiiclle

zu

Salzeii (jruppiei-l.

I

//,í;03

± Na

U 3.

1-1025

0090 0114

A' .S'Oj

4.

5.

A'

n-1127

COg

0-0867

H^I.Os

0-0896

X
0-50SO

f.Og

0-6626

H^COs

0-6846

í.'Og

0-150(t

H^(:(\

0-1550

0-0060 Eiseiiliyili-ukarlwuut Fc [IIC().J,

=

1-9651 Natriuiucliloricl

=

0-0204 Kaliurasullat K.sO^

=

0-2890 Kálium liydi-okai-bonat AV/CO.,

|

I

I

I

\„i:i

:= 1-8552 Niiti-iuml)ydi-okai'l)ouat

yuHC
0-4O5Ö Kalziumhikai-bouat CiilICO^]^

H^CO^

0-0661

.Y«

0-0018

B)-

0-0065

A"«

0-00045)

J

0-O0240J

I

I

9.

=

0-025G O-O04O

,1/
í;0.,

8.

I

000

Ca

0-1

6.

7.

0-0021

0-7726

10.

ir^SiOs

11.

CJl-,

(

=

0-1557 Maguesiuiubikai-bonat M(i(IIC(>.^)^

=

0-0083 Natviunibroniid

=

0-00291 Xatriumjodid

= =

Zusammen Temperatur

der

XaDr .\-//

0-0403

Kiéselsáure ll,Si<)^

0-7433

iVeie Kohlciisiiin-c

CO,

5-49121 Quelle

10-566° C

;

spozifisclies

Gewicht

dos Quellcu-

wassers 1-00504.

W

i

d

li

u c 11 e > 11 Auf Grund der Analysendateu i s t d a s a s s e r de r a 1 1 i g e s a 1 k u 1 i s c h e s S a 1 z \va s s e r. Selimecbánya, den 1. Mai 1909. Geegor Bencze kgl. imgar. überforstrat,

Hochschulprofessor.

(,)

i

UMGEBUKG DKS POKOLTAL BKI FUTASFALVA

DIK

II.

Salzquelle.

E-Fuí.ie eines Hügels.

áo

m

ENE-lich

X

—

der Matis'scIicd Tanya

am

SW

10

falién

Salzquelli' zutage.

oiiie

ein.

Dies

ist

Die Schich-

jener Puukt,

wo

die

H-liche Antiklinale des Pokolvölgy etwas ahflacht, bezw. ihie Achse

sich gegen fást

820

richtigcr eincr Terrasse tritt unmitti'lbar auís ilen

Sehichten des Karpathtiisandstt'ines ttu des Sandsteiues

von

IM KOHITAT HÁROMSZÉK.

HE

wendet. Das Wasser

andertlialb Prozent Salz

und

der Quelle

riecht

ist

stai-k

salzig,

enthiilt

auch einigermafien nach Erdöl.

Seine Temperatur betrug nach meiner Messung am 2'k September 1907 11° C. Seine .Vnalyse will ich mit gütiger Erlaubnis des Heirn Oborforstrates

(t.

Bencze im folgenden mittcilen.

n. Salzquelle. Sie liegt iu der Gemarkung von Eutásfalva ím Komitat Háromszék beim Zusammentreflen des .Tajdonbaches und des Fortyogó (oder Pokolvölgy) 20 m ENE-lic-b vom MATis'scben Wirtschaftsgebiiude auf ganz reinem Wiesengebiet.

a) Bestaiulloiie in 1.

Po

Kálium

s

i t

(A'')

i

V e

1

>

e s

t

a u d

t

e 11 e

:

1000

(ji*

Wasser.

9H'í

K

Dí

KARL

V.

PAPP

DIE

Es

UMGKBUXG DKS l'UKÜLTAL

'

S27

sind zwei viereckig aiisgegrabene (Tiulieu, mit Eichuiiholy, ciiigefapt.

Das Wasser 1

BKl FUTASFAIAA IM Ki>MnAT UAllOMsZEK.

2

und

reicht

m

tief.

je

náher

l)is

an

den

EíuhI der Einfassung, die Gruben sind

Schon vor weitem ist das Sprudeln des Wassers zu hören man kommt. umso starker braust die den Gruben ent-

weiehende Kohlensíiuri'.

Wenn man

oberfliiehe einen stechenden

in das

den ganzeu

anfangs einen Schauer durch

man

Wasser

steigt, so

Körj^er

und an der Körper-

Schmerz. Doch gewöluit

man

fühlt

sich bereits

nacb einigen ^linuten an das Wasser und bald durcheilt den Körper «in angenehmes Priekeln. ])er Aafentbalt im Wasser wird

immer ange-

.-**;.

...

Fig.

r)S.

Ansieht des síidlRlieu EuiU*

'^^.

^^f^'ttt-

iles

Pokolvolgv

liui

lutásliilva.

'-<;[•*,.

mit

j'^tuu

iler

Wü-tscliaft G. Matis'.

nehmer.

es

durcbdringt einem

in

dem sprudelnden Wasser

,

inmitten

der üppigen Wiesen ein henlicbes Gefühl. I>er székler Bauer behauptet, er würde mit keinem Fürsten tauschen,

weun er im Hprudel von Futásbaden kann. Deshalb scheuen auch kránkliche Leute keinc Miibe nnd wandern von meilenweit hierber, nm von dem Wasser von Futáel'alva zu gesunden. l'm die Sprudelbader herum nimmt der Karpatbensandstein eine ganz weiBe Farbe an und die Griiser sind mit wei6er Scbwefelblüte inkrustiert. Die Kohlensaun' zerwittert den Sandstein in ganz feines Mehl. so daC auf der Wiese Moraste entsteben. N-lich viin den Sprudelbadern. bei dem Punkte V! am Eande der falva

54*

«28

D!

Fig. 59. Ansioht iler FortyogóbáilL

i'

KARL

V.

lyiKlle

PAPP

IV

— Vl

im Pokolvöltiy

ln-'i

l-'iitásfalva.

Wiese sielit man eine Hölilnng, ai;s welelier trockene Kolileiisiiure mit stechendem Sehwef 'Igtruch hervorbricbt. Beim Punkte VII zeigt sich tine tiefe Spalte, aus welcber übelricchtiide giftige Gase aufsteigen. Die in Figur 7 mit VII. YIIl, IX und X bezeiííhneten SpalHen werden gegen N stets breiter und lánger. Ihre Lángé überscbreitet stellenweise 10 m, doch sind sie

— CMOEBUNG DES POKOLTAL

DIE

H»

selten breiter als

—l

BEI FUTÁSFAI.VA IM KOMITAT HÁROMSZÉK.

829

cm. Meist zeigt sich ims eine Eeihe von

wiii-

weun man jedoch mit einem Spateu in der Piiclitung der Gruben einen Graben gral)t, so treteu die Erdspalten ganz deutlich zigen Gruboü,

vom Foityogó-Hade streichen die Síjalten l*" V^\ N-lich vom Bade in der Eichtung 11'' — 23'' an einan-

Tor Augen. S-lich

wabrend

sie

sich

jenseits des Eandes der noch weit, noch etwa "jOO m schwankenden Spalten sind im ganzen

der veiben. Die Gasexhalationen

Karte in Fig.

G,

Die zwiscben

fórt.

3^

sich

X

und

am

T''

Ende des Tales wird das Ende der durch eme kohlensaure Quelle angedeutet. Anf der Anhöhe,

Pokoivölgv anzutretíVn. F.shalation

setzen

N-licb von der Spalte

N-liclien

95S m hinaufiführt, hört die Exhalation ganz auf, an der N-Lehne des Bergrclieas jedoch, im W-lichen Arme des Fóris-

die anf die Spitze

baches zeigen sich neuerdings Gasspuren.

Die gasspeienden Spalten treten besonders zu trockener Herbstzeit scharf vor Augen,

wenn das Grundwasser auch unter

der Wiese tief

Das wenige Wasser, welcbes sich zu dieser Zeit in den Spalten ansammelt, wird vom Gas zeitweise herausgeschleudert, worauf wieder steht.

Wo die Spalte unter den Bach gelangt, Kohlensaure das Wasser in stetem Brausen und es entsteht

eine trockene Exhalation folgt.

dórt

híilt

die

ein Sáuerling.

Wo

jedoch

die

seben

Ful5e des Hügels bleibt, dórt

wir in der Spalte mit trockener ten wir ein

am Rande

Spalte

wir

eine

oder von

am Wenn

oder

Bettes

trockene Exhalationen.

Exhalation

Gasbad. Herzkranke

des

Grube graben, erhal-

Gicht

befallene

székler

Bauern bereiten sich háufig solche Gasbáder. Wenn man sich in solch ein Gasbad hineinsteUt, glaubt man in warmes Wasser gestiegen zu sein. Das Kohlensáuregas erwarmt niimlich den Körper genau bis zu der Höhe, bis zu welcher es reicht, Die Gase des Pokolvölgy bestében nach den Untersuchungeu von Prof. G. Bencze hauptsiichlich aus Kohlensam-e mit ein wenig Sauerstoff, Stickstoff und Schwefelwasserstoff. Bei klarem, trockenem Wettei- können die Mofetten des Pokolvölgy ohne Gefabr besucht werden. Bei Regenwetter jedoch ist der Aufenthalt hier gefáhrlich. Wie wenn man auf einem erlöschten Vulkán einherschreiten würde. Besonders bei Wotterwecbsel ist das ganze Tal mit einem vitriolartig riechendem Gas erfüllt und in den N-lichen Teilen liegt auch auf der Oberflache der Quellén Gas. Es hat den Anscbein als ob die Quellén dampfen würden, und als oh aus den Gruben

und Spalten Dampf aufstiege. Die ober den Spalten dahiníiiegenden Yögel stürzen an solchen Tagén betáubt nieder und Ideiben am Boden der Spalten leblos Hegen. In der N-lichen Talpartie hausen Máuse oder Maulwürfe überhaupt niclit, bloB einzelne Kiiferarten vermögen hier zu lében.

Diese

Kiifer

laufen

umher, jedoch wehe ihnen,

auch

wenn

am sie

Piande in

die

der

Mofetten

Spalte

fallen.

geschiiftig

In einer

:

830

KARL

l>t

um

groíaen Spalte salien wir

PAPP

V.

herum zahlreiehe

eine Sperlingsleithe

fote

Kiifer liegeii.

Die Flóra

Pokolvölgy

des

Gráser der Wiese sind mit

den Spalten aber gibt

es

wtist

cin

eigenartiges

Bild

Die

uuf.

gewissen gcDien Kru.ste tiberzogen, an

einei-

überhaupt kein

Hier

Gras.

man nnr

sieht

und ílechtenarten, welche wohl ein eingehenderes Stúdium lohnen würden. Am Eande des Taleis vegetieren verkrüppelte WeiCdoru und Dornröschen-Büsche. von Baumen lebt hier nur die Zwergbirke. Easen gibt es uuter diesen Gewáchsen nicbt, imr hie und da siebt man gewisse Moos-

einen handfliichengrofien Flet-k schwefelgelben Grases.

IV. l'bor

nun einen Blick auf die Mineralwasser des Bodoker Am N- und W-Rande des Bodoker Gebii-ges treten

\\\r woiien

Gebirges

MiiioraKvíisser

werfen.

zablreiche Mineralwasser zutage. welcbe von sehr ábnlichem Charakter

—

Der Yollstándigkeit halber

sind.

gleichen geologischen

W-lichen üfer

besonders weil

—

Yerhiiltnissen liefinden

ÜMusses

sie

unter den

sicli

auch die

will icb

am

von Málnás in Betracht ziehen. Die Analyse der solcherart ergánzten Hauptquellen erdes

entspringenden

Quellén

seheint in beiliegendei- Tabelle zusammengestellt.

Die Tabelle entbált folgende Miiieralwiisser

und Salzquelle von IV,

V

Maiién- und Siculiaquelle

AH

Mikóujfalu. Teilen

der

diese

und Matildquelle Yl. VII die Málnáser und scblieKlieli ^'I1I die Hunniaquelle von :

Quellén

befinden

:

wie

Ö-V.)

gr feste

k o

1

Benczes

der Analyse G.

aus

Kilogramm Wasser ist

den

auf

sicb

lienac-libarten

Zone 21. Kol. XXXIII 7."),Ü00) nabe aueiuander.

Generalstabskartenblátter

und Zone 2:2, Kol. XXXIV (1 des P o I. Die Hauptquelle enthált,

Hauptquelle

die

II

I,

Futásfalva, III die Salzquelle von Bálványosfii red

Bodoker Vilma-

die

:

v ö

1

gy

Íj

e

i

F

u

— XXKIV á

t

s f a

1 \-

a

einem seinem Charakter nach

ersicbtlich

Bestandteile,

in

ist,

alkalischer salziger Sauerling. D ie S al z quel lo des Pokolvölgy bei Futásfalva

es ein II.

enthált, ebenfalls

nach

der Analyse

Wasser 20'60 gr feste Bestandteile k a 1 i 8 c h e s S a I z w a s s e r. Beidé

Quellén

sind

kait,

G. Benczes, in

und

ilire

ist

ein

e

Temperatur

i

s e

einem Kilogramm n b a

1

f

scbwankt

i

g

e s

z\\

a 1-

igében

— 11

C° was der mittleren .lahrestemperatur der Umgebung entspricht. ihrer Zusammensetzung nach stellen sie die beiden Haupttypen der 10

zahlreichen Mineralwasser der

Umgebung

dar.

Die zwei, nabezu einan-

der gelegenen Quellén entspringen im Herzen des l^odoker Gebirges in

etwa 710

tn

Híihe über

dem Meere.

DIE UMGKBl'Nü DES POKOLTAL BEI FUTASFALVA IM KOMITAT HÁROMSZÉK

831

832

D!

Salzquelle von Bá

I)ie

III.

KARI> V. PAPP

Fidelis- oder Katalinquelle

geiiannt

1

vá n y o

wird,

.s

ü re

f

befindet

m

Höhe

Wasser wurde 1890 von Dr. E. Ludwig analysiert, Untersuchungen ein Liter 11 C°-igen Wassers 10-38 gr entbált.

h a

1

1

i

g

S

e r

üb.

d.

nacb

Ihi-

teilo

der Bade-

in

sich

anlage unter der Torjaer Büdösbarlaug in etwa 9^0

welche aucli

d,

feste

Bestand-

Esist ein erdiger, alkalischer. stark ii

u

e r

1 i

n

M.

dessen

salz-

g.

Am W-Saume des k er V m a q u e e am Sütbaches in G31 m Höhe

Bodoker Gebirges beíindet sich die B o d oKopfende des in den Oltflufi mündenden üb. d. M. Das ziemlich wenig feste Bestaudteile enthaltende AVasser ist sehr reich an Kohlensáure und desballi ein sehr erquickeudes Getrank. Das Wasser der Vilmaquelle wurde von IV.

i

1 1

I

Univ. Prof. Dr. R. F.^binyi in Kolozsvár, cliemi.sehen Versuehsstation aualvsiert

des

dem

er

;

Direktor der siebenbüig.

fand

einem Kilogramm

in

C°-igen Wassers 4"8G gr mineralisehe Bestandteile. Es

II -2

ist

ein

erdiger, alkalischer Sáuerling.

am FuCe

V. Ebenfalls

des Bodoker Gebirges

mündenden Borviz-Bache befinden sich Sáu eriinge, welche von Dr. W. Hankó

die

HuÍj

an dem in den Olt-

berühmten

Bodoker

Eealschuldirektor in Budamehrmals analysiert wordeii sind.* Das Wasser des Trinkbruunens wurde in neuerer Zeit regelrecht gefafit und ist auf dem pest bereits

Mineraiwasser-Markte

unter

den

Namen Matildqiielle

Nach den neueren Analyse von W. Hankó'- enthált sers

und

10'G6 gr mineralisehe Bestandteile

Sáuerling.

bekaunt.

Liter des

I

Was-

alkalischer

es ist eiu

Sein verháltnismáBig hoher Gehalt an Natiiumhydrokar-

bonat macht das Wasser der Bodoker Alatildquelle zu einem sehr wertvollen alkalischen Sáuerling. Die Temperatur der Quelle betrágt

VI — VII.

In der Gemarkung von Málnás jedoch

1::^

C'.

am W-

l)ereits

lichen Ufer des OltíluBes befindet sich die Málnáser Mária und Siculiaquelle. In

dem

lieblichen

Bade Málnás

(.")4.")

m

üb. d. M.i entspringen

zablreiche Quellén, die reiche, koblensáurehaltige Wasser liefern, auíJer-

dem

tínden sich

will ich

hier

an dieser

Nach W. Hankó

auth

enthiilt

1

doch berühmten Wasser erwáhnen.

Kohlensáureexhalationen.

natüriiche

Stelle iiur die

beiden

L Wasser

der

Máriaquelle

Bestandteile, die Temperatur betrágt die hier gewohnten

Náhe des Bades '

Dr.

in

nahezu

W. Hankó. Az

CiBo

erdélyrészi

m

Höhe

fürdk

der Báder und Mineralquellen Siebenbürgens

üb. d.

M.

1

1

1-70 gr 1

C

.

feste

In der

bricht aus einer

és ásvánj'vizek leírása. (Beschreibung :

nngar.) mit Abbildungen. Kolozsvár

29—31. 2 Papp Samu— Hankó Vilmos: A magyar birodalom ásványvizei és fürdhelyei (= Die Mineralwasser und Badeorte Ungarns) herausgegeben vom Uugar. 1S02. S.

Balneolog. Vérein Budapest Hl07

S.

158-1.59.

UMGKBUNO DES POKOI.TAL

DIE

m

löG

tiefen

Bohrung

833

hervor, die nach der Analyse

Siculiaquelle

die

Kilogramm Wasser

NuEicsÁNS in einem

J.

I)r.

BEI FUTÁSFALVA IM KOMITAT HÁROMSZÉK.

18"37 gr

minerali.sche

Temperatur des Wassers betrágt 16 C seine Meuge öOO L pro Stunde. Die unter einem Druck von 5 Atmospbiiren stehende Kohlensaure liefi das Wasser anfangs 34 m hoch aufspringeu. Das ausströmende Gas wird in der Kohlensáurefabrik zu flüssiger Kohlensaure verdichtet. Beidé Quellén gehören in die Gruppé der alkaliscben Sáuerlingt* und gehören infolge

Bestandtt'ile enthált. Die

ihres

aufs

Natriumbydrokarbonat und

der Tiefe aufsteigenden

Kochsalzgebalt

zu

den

bestén Heil-

wássern Ungarns.

Die Málnáser Siculiaquelle

Brunnen J.

Die

Ungarns.

NuRicsÁN

'

ist

einer der interessantesten artesischen

Gescbicbte

Bobrung

der

ausfübrlich beschrieben. Icb

will

wurde

von aus dieser Beschreibung 1901

folgende Details mitteilen.

Über Ersuchen des Badedirektors K. Herepey im Jahre 1895 Forschungen nach Kohlensauregas

fübrte Prof. Nueicsán aus,

und bezeiehnete

vom Badeort Málnás als günstigsten Punkt Bohrung. Auf dem 635 m hocb gelegenen Plateau betindet

das Plateau westlich eine

ein etwa 7 Joch grofies

mit

97%

An

sich

desseu

Gruben Kohlensaure

der Stelle

der stárksten Exhala-

Wiesenland aus

CO„-Gehalt ausströmte.

für

Bobrung Ende August 1897 unter der Aufsicht des Oberingenieui's Viktor Gyárfás begonnen. Die Arbeit ging langsam von statten, weil der Bobrer nur schwer durch die harten Bánké des Karpatbensandsteines dringen konnte und das mit scbieferigen Sebichten tion wurde

die

abwecbselnde Gesteiu voUstiindig zermahlen muBte, damit das Matériái ausgespült werden könne. In dem máchtigeren und dichterem Sand-

Diamant-

stein ging die Arbeit jedoch Hotter vorwárts, da bier mit der

werden konnte. In H2

platte gebohrt

reichere Gas, spáter bracb

in

m

7-2.

1-S,

Tiefe beobachtete

105 und 130

75,

man

m

das erste

Tiefe sehr

Teichlich Kohlensaure hervor, welcbes nach der Analyse Prof. Nuricsíns t'ast

ganz reinos (99-81

o/o)

Kohlendiosyd war. In 140

m

Tiefe

stiefi

man

mehr und mehr Gas herGasausbrueb die Bohrung be-

auf eine wasserführende Scbicbt aus welcher

vorbrach

;

tráchtlich

m

143

bei

und

l)is

erscbwerte

156

m

dieser

konnte

der

Bobrer nur von Zeit zu Zeit

bobren. bis die Bohrung im September 1898 schliefilieh in dieser Tiefe

Aus deni 10 cm weitem Bohr wurde das Wasser durch Atmospháren zeitweise bis in 16 — 30 m Höhe hinauf das Gas von getrieben. Der Wasserausbrncb wiederbolte sich vom September 1898 mehrmals tiiglich und iu den I'ausen brach das Gas durch das an die eingestellt wurde.

3—5

•

J.

Nur.icsÁN

:

A

málnásfürdöi

szénsavgyár

Bad Málnás) Természettud. Közlöny Bd. XXXIII.

(=:

Die Kohlensáurefabrik im

1901 (ungariseiij.

834

KAPL

D!

Eohr

Öfifnung geschraubte fingerdicke

Koblensiluregas

unter

dem

so beftig hervor, daB das farblose

Druck

staiken

sprang

8auei\\asser

wolilsobiiieckende

PAPP

V.

wunderbare Phiinomen ersebeint in Der artesische Bnmnen ist bis 144

dieses

ausgfkleidet, an welcben bei

nen belindet

weite

Figiii-

m

mit

durch eine

Fal)rik

einmal

zwei

m

100

1

werden durch ein

Bmben

empoi-

Das

und

staiken Plisenröbren

Löcher gebissen

sind damit

Gassammler, aus wcl-

hinge Röbrenleitung zu der Koblen-

sáurefabrik bei der Eiseubiihnstatiou Málnásfüjdö

nen der

ersebien.

m

verewigt.

Itl

sieh ein aus Kesselplatten gebauter

(ias

34

bis

Bninnen gelangen könne. Ober deni Brun-

die Kohlensíiiu-e frei in den

cbem das

m

-11

dunkelblau

ant'angs

2.'>

Die

gefüUt.

HP

Die Mascbi-

aliflieJrit.

Lokomobil

l)etrieben

Kohlensiiurelabrik

dichtet

und auf tiiglit-b

Das aus der Bohrung austretende Wasser aber wird aus dem unteren Teil des Kessels durch ein Robr in den náchst des Brunnens befindlichen Füllraum geleitet und vun hier unter dem Namen i'Málnáser Siculia-Heilwasser'i in dem Handel ge700 kg

flüssige Kohlensaure.

b racht.

VIII. Ebenfalls

von Mikóujfalu W. Hankó der

in

am OltfluiS befindet sicb die H u n n i a- Qu e lle welche nacb der Anahse von Oberreaiscbuldirektor

Budapest I9'67 Vertrete

t\-pischesten

feste

gr.

der

Bestandteile

alkalischen

enthált

kochsalzhaltigen

und

eines

Sauerlinge

Das Wasser der Hunnia-Quelle enthált ungefabr viermal so viel und sechsmal so viel Natriumhydrokarbouat als das von (rleichenberg, ferner dreimal so viel Kochsalz und sechsmal so viel doppeltkohlensaures Nati-on als das Selterswasser. Wenn man noch seinen Eeichtum au ^[aguesiumhvdrokarbonat und an Kohlensaure hinist.

Kochsalz

zurechnet, so zeigt sich, dalj sten Mineralwásser

Wenn

wir-

üngarns

schliefilich

lencz e-Ko vászna linge Pokolsá]- bei

werfen,

Hunnia-Quelle

die

eines der wertvoll-

ist.

einen

an

Blick

auf das

dessem FuBe

Kovászna entspringen, denen

wásser und Kohlensám-eeshalationen

dei-

Gebirge von Ge-

die

sich

strudelnden Siiuer-

noch

die Mineral-

Salzbáder von Yajnafalva hin-

zureihen, so halién wir uns einen Begriff verschafft

von jenen Quellén

W

und E umsáumon. Fást sámtliclif (Quellén sind alkalische, salzhaltige Sauerlinge und entspringen ohne Ausnahme aus dem Karpathensandstein. Aus den tektonisehen Spalten die das

Bodoker Gebirge von N,

des Karpathensaudsteines, an der Achse der Antiklinalen, bzw. an Ver-

werfungen und Brüchen tritt aus der Tiefe Kohlensaure zntage, welche vem Grundwasser verschlungen wird, so da6 das zwischen den Schichten des Karpathensaudsteines sickerude Wasser Mineralwásser wird. Dies beweist die Tcmpei-atur der Quellén, die du)-chschnittlieh zwischen 11" schwankt und ungefáhr die auf das Niveau des Meeres redu10

—

DIE UMGEBUN'G

Fij;.

i)(t.

l'iis

iuis

aus

ilcr

1>ES

POKOLTAL BEI FUTASFALVA IM KnMITAT HAHOMSZEK.

Djr Ailesis;lie Quelle Siculia in Málnás, Koniitat Háromszék 635 lölj

ni Tiefe entsiiiingemle

Bolirnng

liovvDrtirfcheiidi'

alkalisclie

Kohlensaiirc

Salzwasser

wunle

zcitwoise in H4

m

1S98

m üb.

835

d. ^^.

Jurcli

dif

Hülip gctriclion.

836

KARI, V. I'APP

IJ'

Isotherme bezeiclmet

zierte

die mittleie Jalirestemperatur des Gebietes

;

Gegend in Wirklichkeit etwa 7 C. Die aufgezilhlten Quellén stammen demnach aus keiner allzugroCien Tiefe, da ihre Temperatur ziemlich niedrig ist. Nur die aus gröl5erer Tiefe stammendf Siculia-Quelle von Málnás weist eine etwas höherc Temperatur auf, l)etrágt

in dieser

niimlicb der 156

'

m

Tiefe entspreehend Jd

C.

Die Heilwásser des Bodoker Gebirges sind alsó Grundwasser welche

an den waldigen Leimen

sich

und welche durch aus der

Kaipatliensandsteines sammeln

des

Gase mit seltenen mine-

Tiefe aufsteigende

Mofetten

ralisehen Substanzen gesáttigt werden. Diese

Zusammenbang mit den vulkanisoben Ausbrüchen

haft in innigem

welche

Hargitta, in

bis

die

Mitte

pannoniscli-pontischen

der

in

des

Andesitvulkane

der

unzweifel-

sind

Levantinischen

traten

fortdauerten.

Nachwirkungen

die

grund, welche in den Mofftten

Zeit

des

einsetzten

Mit

Erlösclien

den

in

der

und

Vorder-

Büdöshegy, Pokolvölgy und Pokol-

sár auch heute noch lebhaft tatig sind. Diesen postvulkanischen Kraftcn sind

alsó

die

Wásser und Gasbader des Pokolvölgy

heilkráftigen

bei

Futásfalva im Herzen des Bodoker Gebirges zu verdanken.

V. Die Zukiinft des Pokolvöhiy bei FiiCásfalva.

Im

wo

ümgebung

obigen wurde das Pokolvülgy und scine

Reihe

eine ganze

von

grolöartigen

gcschildert

Naturt-rscheinungen zu bewun-

nun die Frage auf. was aus dem Pokohölgy geist. Es taucht macht werden kömite. Meine Antwoit hierauf ist: einesteils könnte hier dern

eine Badeanlage

mit

Fabriksanlage

Heilquellen, andererseits eine

zur

Herstellung von flüssiger Kohlensáure errichtet werden. Die Quellén an der

den

Mündung sind,

des Pokolvölgy, die von Prof. G. Bencze

weisen schon bei

der

wertvolle Eigenschaften auf, daü

analysiert wor-

Fassung so

gegenwártigen primitiven

auch

sie

in

dei'

ansehnlichen Reihe

der ungarischen Mineralwásser von Bedeutung sind. Diese Ijeiden Quel-

Voigeschmack zu all jenen vorzüglichen Mineralwássern welche im Fortyogó ferner in der Gegend der Mündung des Megyes-árok. im Jajdon-Talc, in den Wixldern von Csernátony entlén gelien jedoch nur

springen. Das vor

einen

Winden geschützte

Avalder ist sozusagen sclion

Tal

liebliche

von der Natúr

für

inmitten

der

Ur-

einen Kurort bestimmt.

Einer noch bedeutenderen Zukunft sieht jedoch das Pokolvölgy vielleicht auf dem Gebiete der Kohlensaureindustrie entgegen. Vor einem halben Jahrhundert wufiten bloB unter

die

hohem Druck und abgekühlt

heute hat sich jedoch

die

Fachleute, flüssig

Kohlensáurefabrikation

Industrie emporgeschwungen.

In

daB

die

Kohlensiiure

gemaclit werden kann. Bis

Deutschland

im

zu

einer

Thüringer

blühenden

Wald

in

UMdEBUNG DKS POKOLTAL

DIE

Wostfalen raiicht

BEI FUTÁsFAI.VA IM KOMITAT HÁROMSZÉK.

auf Schritt uiul

fást

der

'l'ritt

Sclilot

einer

837

Kolilen-

Kraterseen, Maarc

und Mofetten des Eifels liefern heute dureh und durch gebohrt aus 150^350 m tiefen Brunnen Kohlensáure. Wenn ich noch bemerke, daJÍ die l'Ü m tiefe Bohrung der saurefabrik.

Die

Sondra in Thüringen stüiidlich etwa 5()0,Ü0Ü kg. KohlensiLure liefert, so habé ich den Reichtum der Kohlcnsáure licfeinden Bohrungeu dieser

Gegend angedeutet. durch welehen Deutschland im Gebiete

dei-

Fabri-

kation von flüssiger Kohlensiíure an erster Stelle steht. In Ungarn gibt es bisher vielleicht die .Zeit nicht fern,

nur einige solche

wo

sich

auch

Fabrikeu

doch

:

das Széklerland regt,

ist

um

seine háufigen Kolilensüureexhalationen systematisch zu erschürftn und

verwerten.

Zu diesem Zweck sagen von selbst au

bietet sich das

mit

:

Pokolvöigy von Futásfalva sozu-

Tiefbohrungen

einigen

nur prachtige Heilwásser, sondern auch

Es

Kohlensáui-egas zutage gefördert werden. Partié in welcher

Kohlensáure

die

Grundwasser durchbricht,

oder durch

schon eine Bohrung von 200

leicht

Leider steht diesen schönen

Wege und

dies

ist,

dafi

Bodoker Gebirges, 22 fernt

ist.

Doch

ist

km

und

— ;{00 m im

1

mit

teils

nicht

hier

Menge von

km

lange

Salzwasser

welcher

Talpartie viel-

von Erfolg

begleitet wáre.

in

Projekten

das Pokolvölgy

eine fást

ist

trocken

teils

könnten

betráchtliche

eine

ein

groBes

Hindernis

ver.stecktesten

im

Winkel des

von der Kézdivásárhelyer Eiseubahnlinie eutvon 22 km noch kein solches Hin-

diese Entfernung

einem

werden könnte. Ich biu überzeugt, daB mit einigem Unternehmungsgeist im Pokolvölgy vorzügliche Mineralwásser und reiche Kohlensáurebrunnen aufgeschlossen werden könnten. dernis,

welches

Am

kgl.

gehörigen

Kapital

nicht

besiegt

SchluB meiner Studie angelangt, kann ich nicht umhin Herrn

Prof. Dr. L. anstalt,

mit

v.

Herrn

dem

Lóczy, kgl.

Direktor der kgl. ungai-. geologischen Eeichs-

Piat Dr. Th.

Szontagh

v.

Igló

dem

Vizedirektor der

ungar. geologischen Eeichsanstalt, und Herrn Ministeri alrat A.

KissÁEMÁs

dem Chef

Mált

Gruben, die mir meine Studien im Siebenbürgischen Becken in den Jahren iílOfí— 1907 ermöglichten, wodurch ich Gelegenheit fand mit meinen KoUegen auch diesen v.

der ungar. staatlichen

interessanten Teil des Komitats Háromszék

zu besichtigen, meinen er-

gebensten Dank auszusprechen.

Budapest

am

1.

Juni lOlJ. Dr.

Kakl

\.

Papp

kgl. niigar. Sektionsgeologe.

NEUE FORMEN AM PYKIT

BEKANNTEN

FNl) SEINE BÍSHEK

8AMTLICHE FORMEN. VoD Karl

~ Au dem folgencle

Pyrit vou

iler

Mit

Zimányi.

Fig. ül.

d.

—

Grube oVüiere Mare> bei Dognácska konnte ieh welelien áie mit einem " bezeiclineten ueii sind. '

Formeu nachweiseu. vou

y {9U}

Diese

Formeu

siud

Zoue [10U:lllj mehreiv

{744}

* {11. 6.0}

»'(7G6}

*

*{563}

{!)35}-

allé

untergeorduet

;

gewöhulich

aneiuauder

I kositetraéder

war * {955}

au

;

reiheu sich iu der

dem

eineu Krystall

mit schmalen, glauzeuden

Streifeu au deu groBeu. geriefteu Flacheu von h{211} zu erkeuueu. í' {944} ist bekauut von Brosso,- {744} vou

^

und Coruuall (Peunsyl).* Zu-

Lölliug'*

weileu erheben sich au

manehen Okta-

ederfláchen treppeuförmige

(Fig. 61).

,t{3:21}.

r.ud

deu

gezáhlteu

Fig. 01.

Pyrit-Form von der

ist

(inilic

parallel

zu

[n

Zepharovich vou dem

liug (Loc.

gebildet;

deu Kauteu

Fláclienwiederholuugeu V.

Au dem

Ikositetraéder

beziehuugs^veise

Vinere Maré bei Dosrnácska.

orieu-

Die kürzeren Seiteu werdeu die liingeren von » {211} selimaleu Fláeheu der auf-

von

Hiefiuig

uud

uuregelmáBige Sechseekt'

tiert gelagerte,

:

[s

die :

t].

Ahuliche

<>].

bcschrieb aiich

vou Löl-

J'vrit

c-it).

eineu Krystall war das ueue Dyakisdodekaéder * {563J durch zwei das Svmliol wurde auBer deu gutstimmen-

tleiue glánzeude Flacheu vertrcten

:

deu Messuugeu auch aus den Zoueu [021 100 = 012] uud [111 :214 = 321] ermittelt. Die Kombiuatioueu der gemesseneu Krystalle waren folgende, die Formeu zahle ich uach der GröBe ihrer Flaclieu aiif: :

o{lll}.

e {210}.

a {100).

)i{211}.

s

{321}.

/

{421}. ,/{ll(i}. o{610}. * {95.j}.

* Füldtani Közlöiiy. l!»l(i. 40. lid. 591. pa
3 Sitzmigsber. d. kais. Akad.

Wicu.

* Procecd. Americ. Pliilos. Soc.

1.S6!).

190(i.

60. Bd.

I.

Abt.

IN.

pag.

S14— 815.

45. Bd. No. ISH. 143 pag.

pag.

:

NEUE FORMEN AM

l'VBIT

.:

UND SEINE BISHER BBKANNTEN SAMMTLICHK KORMEN.

839

war ein Üruchstück vuu 2- 3 mm eiues gröBen'n Krj'stalles. an {210} und a {100} beiliiufig im Gleichgewichte entwickelt ?i{211} und s {321} habén gröBore, gutentwickelte Flíichcu. die der

Dies

\velchem o{lll}. w.iren

;

fi

ersteren siud feiu gestreift. die der letztereu glatt.

folgeudon

l>if

neben

Habitus,

gröBten

der

drei

Krystüllclieu

vorlierrselieuden

(3

—Ö

mm)

siud von

Form habén

oktaédriscliem

und í{421}

(>{21üj

die

n Í211}, .s{32l} und a {10(»} sind noch gut entwickelt, die

Fliichcn,

iibrigen hiugcgen untergeordnet.

o{IIl}. ;í

[221). ff'!670}.

í

-í

« {100}.

{421}.

uusiehereu Forraen

Die

[loo;.

'/'[Oii;.

;57n}. o-'fCJO}. ,u{41IJ,

J/{43-2j,

{321}.

u {100}.

íü{52-2},


.s{32i}.

u)

.s

7)

{221}

[744). * {766}.

;722;.

[57ÜJ,

e{210},

<-ílll;,

)i{211}.

í[42r;.

r 12101.

t)[iii;. }.

t{421},

^.{210},

{850}. *{ll.(;.6}. * {!I55},

{522J

411}.

•»'!11.6.6J. * {766}.

?i{211}.

to

{522},

/){221}. s{321}.

{722}. * {766}, *{563].

uiclit

gereohuet,

sind

mm

au dem Pyrit vou

Dognácska insgesamt 53 Formeu nachgewiesen. Zur Bestiramuug der ueuen Formeu wurdeu folgende gomessen n bezieht sich auf die Zalil der Kantén.

Normalwinkel

;

BeobachtPt

(11 .6. (!)55)

(i)

:

:

:

(76
:

(563)

:

:

:

: :

Au dem

= 37°30' — 37°43' = 38 20 (111)= 16 23 100) = 50 37 — no 3s (im = 4 10 — 4 24 = 36 42 36 47 (02 (111) = li 55 — 14 58 (252) = 44 53 (121) = 46 55 (100) (100)

(

li

-

n

Bereehnet

3 1 1

4 2 2

2 1 1

von Dognácska sind die uegativen Dyakisdodekaeder ^ und {463} ebeufalls bekannt. ihre FIáchen liegen auch in einer Zone gewölinliehen Formen. Die zu den Dyakisdudekaedern [483}, [463} l'yrit

'

S40

KARI, ZIMÁNYI

Strdever (42) teu

Pyritformen

Dana Formen

scHMiDT,2

dodekaéder

Augabe der ersten Beobachter. Spater findeu wir eiu Formeu bei HelmHjVckeh (19). Gold-

Verzeic-hnis der bekannten

vollstíindiges

einige

gab in seiner Arbeit eine Zusammenstellung der boUauu-

*

mit

und Hintze.* Jedocb feblen aiu-h Dana fidirt das von Nordenskjöld

•'

:

9Í {!I6:2J.

so

amdi das von

v.

eine

Ergauzungsliste

1

Neuesteus gab H.

Formen

neueren

der

beobachtete Pyakis-

Zephaeovich (49 zum erstenmal anaudere Formen wurden als unsichere

gegebene Ikositetraéder {744} nicht au oder vicinale betrachtet uud weggelassen."' ;

iu diesen Yerzeiehnissen (3-2)

der

P.

Whitlock"

Miueralien. beim Pyrit felüt

das von Tkavis (45) zuerst beobachtete Dyakisdodekaeder {542} und Schallers

den Pyrit von Spanish Peaks wurde

uiclit aufgeuommeu. Whitlocks Formenliste die auch von Goldschmidt an dem Pyrit von Porkura beobaehteten .c f213} und 0{325}

über

(41) Arbeit

L-rtiimlicherweise

sind

und PeiLipp (13) als ueu angegeben,

in

welche jedoch

entsprechen. neu

2' {53:2}

blofi

ist

der sclion

dem Erscheinen Whitlocks

Seit

graphische

Arbeiten

beschrieben

weit sich

Formzalil

die

uud

Yerzeiehuis

wurden einige krystallo-

den Pyrit veröffentlicht. iu welchen auch mehrere

über

neue Formen

liinger liekanuteu s{3:21}

das Dyakisdodekaeder /'{521}.

sind.

Aus der folgenden Tabelle ersehen

des Pyrites

wir.

^\ie

durch die neueren Untersuchungen ver-

gröBerte. VtfAO 7o1t 1

Autor

Strdever

Helmhackek Goldschmidt

Dana_ Goldschmidt HlNTZE ... Autor Bis

zum Ende

des Jahres 1911

scHMiDTs

oWinkeltabelleno

negatívan

Formeu

ist

dieselbe anf 196 gestiegen. In Gold-

und Hlxtzes iHaudbueho sind

nicht unterschieden.

Ohue

die positiven

und

Piücksichl auf die charakteristische

Form und derén Hauíigkeit, oder Ausbildung ilirer Flachen habé ich allé jené Formen aufgenommen. welche man auch in den vorherigen Yerzeiehnissen obzwar einige schon von den

lindet,

ersten Beobachtern als

angenommen wurden. Aus den neueren Arbeiten habé 1

Arbeit

Die

im

in

Klamniern

beflndlichen

Zahlen

bezielipii

uicht gesichert

ich jedoch jené

sich

anl' die

Formen

bctreífentle

Literaturvcrzeichuis.

- V. Goldschmidt: Index der Krystallformeu etc. Berlin, IMiü. 3. 503 ÖOS p. und Krystallograph. Winkeltabellen. Berlin, 1897. 275—279. p. " J. D. Dana The System of Miueralogy. Sixth edition, by Ed. S. Dana :

New

York, 1892.

84. p.

C. IIlNTZE Handbuch der ^liueroloKÍe. Leipzig, 1904. 1. 715—716. p. ° Siehe die FuBnote bei Helmhacker (19) pag. und iu Goldschmidt's '*

:

i

Index

3.

Bd. pag.

.506 die

Bemerkungen.

•* H. P. Whitlock A List of new Crystal Forms of Minorals. Mines Quarterly. 1910. 32. No. 1. 71—72. p. :

Hcliool of

NEUE FORMKN AM PYRIT UND SEINE BISHER BEKANNTEN SAM3ITLICHE FdRMEN. aut'genommen,

nicht

wie

ziililten,

z.

B.

zii

deu

(10.6.3)

etc,

Autoreii

{7(J5}.

fra^'lichen

welclie

imd Dognácska beobaehtet wurden. Es

Ütösliánj'a

l'orkiu-!i.

welche die

{2l).15.íl},

nis das Dyakisdodekaeder

Forru auch ^Igcíe (31)

{20.'"

n

.

= {220.40. 143},

13}

oder vicinülcn

au dem Pyrit von í'ehlt

im Verzeich-

welclie

komplizierte

Jené Formeu. welche

als fraglich bezeichuete.

und

ersten Beobaclitwng als nicht gesichert angesehen -svurden

S41

l)ei

der

spiiter in besserer

Ansbildung und dureh zuverlftssige Messungeu siehergestellt wurden. habé ich im Yerzeichnis ohne Zcichen aufgeuommen das Pentagondodekaeder {10.7.0} bezeichuete Wackernagel (47) als fraglich. aber Franzenau (11) kounte es an '?

;

dcra Pyrit von Bélabánya '^

sicherstellen

;

ebeuso

mit dem Ikositetraéder

es

ist

Zepharovich (49) zuerst beobachtete und nachher HelmKeaus (23) auch fanden und dem Dyakisdodekaeder {987}.

welches

,'433},

v.

HACKER (19) und welches zuerst Madritz

nachher Liffa (26) koustatierte.

(27),

SoUten einmal die einzelnen Formen nach

und Zonenverliiiltuisseu einer dann werden walirsclieinlich

eiuige der

Hüuíigkeit. Auslúldung

ilirer

Untersuchung

kritiseheu

Formen

unterzogen

werdeu.

oder uusichere

als Viciuale

zu streichen sein. Jedenfalls

Untersuchiingen

diesen

bei

ist

iu

Betraclit zu zieheu. daB

Formen auch mit ziemlich komplizierten oder liohen Indices au verschiedenen Fuudorten vorkommen oder mit groBeu Flachen entwickelt sind. wie z. B. {17.14.0} und (í{12.."3'0} an dem Pyrit von Porkura nud Fojuica; einige

das beim Pyrit nicht seltene ¥{10.6.1} wurde iinlangst an deu Krystallen von Caravaca als dominierende Form beobaehtet. '

Die Buchstabeubezeichnung

von Danas wühlte ich

aSystem statt x'

neueren Formen

den

ben, da denselben

an,

wie

in

der sechsten Aui'lage

Form Z)'{450} Form gebrauchten Buchstaben. Die wie der erste. oder weuu dieser nicht. nur

bei

der

negativen

bei der positiveu

bezeichuete

der spátere Beobachter

dieselbe,

ist

Miueralogyi>,

of

;

der

ich

so

Dyakisdodekaeder

Dana schon

für die

Form

{5:^1}

erhielt keinen Buchsta-

/'{750} annahm.

Das nach deu Indiees der negativen Formen gesetzte daB die eutsprecheude positive Form auch bekannt ist. Bei jeder

Form gab

ich

auch

möglich war, auch den Fundort an

+

Zeichen gibt

deu ersten Beobachter und so weit es

diesem Zwecke die schon vorhandenen Literaturangaben. iu erster Reihe die aus Stbuevers Pyritmonographie. Um das Yerzeichnis möglichst l'ehlerfrei zu gebén, übernahm ich mit wenigeu Ausnahmen die Angabeu aus den Originalarbeiten. Bei dei' ziemlich groBen und nicht selten schwer zugángliclien Literatm- sind Irrtiimer und Miiugel sozusagen unvermeidlich. Manclimal werden schon bekaunte Formeu als neue, oder im Gegenteil die wirklieh neuen als schon bekannte augefiilirt. ;

ich benützte zu

Tbavis (45) bezeichuete die Triakisoktaeder {554} imd {443} als neu. das erste sclion Boébis (2), das letztere hingegen Lacroix (24) l>e-

wo doch

obachtete.

*

Boletin de la

Eeal

Socicd.

espau. de Histor. natural. Febrero, lüll.

101. pag. 'Földtani Közlöny. Xt.Il. köt- 191S.

55

'.i'.l-

:

KAKL ZIMÁNYI

842

Das Ikositetraéder {544}

gibt Liffa (26) als neuc

beobaehtete sehon Mauritz (27) ebenfalls

am

Form

;iu

iliese

;

Form

Pyrit von l'orkura. uur fülirt er

Seite 359 des ungarischen Originals uicht an, auf Seite 361 sagt daB er die Form in zwei Oktanten mit groBen, gutspiegelnden Fláchen beobaehtete. womit aucli die gut übereinstimmenden Winkelwerte (Seite 367)

dieselbe

aiif

er aber.

im Einklaug

lm

steheu.

deutscheu Test derselben Arbeit

haupt nicht erwahnt. Nicht dem Pyrit von Binnental. í?

an

dem

ist

die

Form überForm an

dieselbe

'

{543} wiirde zuerst von JIatjkitz (27) und spáter anch von Rosicky (39) Pyrit von Porkura beobachtet, Panichi (33) fand es aucli an Krystal-

len von

kannt

spáter lieobachtete Lewis

viel

Elba.

(-251.

Die ScHALLEK

Die

zugehörige

negatíve

Form

von

Spanish

ist

scbon

seit

früher her be-

(42).

fláchenreichen (41),

beobachtet

Pyrite

wurden

niir

Formen

Peaks

(Colorado)

positiver

Stellung.

beschrieb

wie dies

mir der Verfasser anch briefhch mitteilte. nur gibt er die Reiheníblge der Indiees nicht in der gewöhnlich gebraucliten Weise. Unter den beobachteten

Formen waren neu {740} und

{431}, nur werden diese uicht als solche ange-

an dem P\TÍt von Calaveras und New Almávon Waldenstein (19) bekannt sind. Mit mefibaren. schmalen Flachen beobaehtete Schaller auch das Pentagondodekaéder {10.1 .0}.welches an dem Pyrit von Ötösbánya (51) (Kotterbach),

führt, derén

dén

(21).

Negatíve

(Inverse)

so auch

Form vorkommt. Das Dyakisdodekaeder {S76} gibt Panichi (33) als neue, aber fragliche Form an. dieselbe wurde schon von Tra\is (45) an dem Pyrit von Cornwall Gilpin County (23) und Novi-Seher in Bosnien ^ als fragliche

beobachtet.

Im ganzeu

sind bis jetzt bekannt

a {100}

am

Pyrit

NEUE FOKMEN AM

PYRIT

UND SEINE BISHER BEKANNTEN' SAMMTLICHE FORMEN.

S43

SÍ4

NEUE FORMEN AM PYRIT UKD SEINE BISHER BEKANNTEN SAMMTLICHE FORMEN. 845

1

S4Ö

NEUE FORMEN AM PYRIT UND SKIXE BISHER BEKANNTEN SAMMTLICHE FORMEN.

847

848

KAKI, ZIMANVI

NEUE FORMEN AM PVRIT INU SEINE BISHEH BEKANNTEN SAMMTLICHE FORMEN.

Neues Jahrb. für Mineralogie etc. 19Ü1. 2. pag. 139—140. Annales de la Soc. géol. de Belgique. 1900 1902.

4.

Búsz. K.

5.

BoTTGENCACH, H.

:

Cathreik. a.

ü.

395

7.

—

:

202— '204

28. Mémoires. pag.

10. pag.

849

TscHERMAKS

:

und petrogr Mittheihmgen. 1889.

.Miiioralog.

397.

Dana.

•).

A

1'.:

Miueralogy. New-York.

ÍSystem of

5-th

1868.

edit.

pag. 62. Fig. 88. 8.

Des Cloizeadx

9.

DuFRÉNOY. A.

10.

FuKK. G.

Maiuiel de Miuéralogie.

:

Meddcl.

:

1889. 15. pag.

7.

— 297.

—

pag.

1—94. Eefer.

-

Bih.

t.

für

Zeitschr.

Sver.

Kry-

8,').

és természettud.

Fraxzen'au A.: Matlieiiiat.

11.

273

pag. 6.

1.

Stoekholms Högskola Nr. GG.

fr.

H. Nr.

Vet. Akad. Haudl. 1887. 13. stallogr. etc.

1862.

l'aris,

Traité de Mineralogie. Paris, 1845. 2. pag. 448.

:

Értesít. 1898.

Mathem. uud uaturwiss. Berichte aus Ungaru

16.

pag.

15» pag.

1899.

198—223. Gesnek. Cox.

12.

GrioTH. P.

sitat Strassburg.

LXXYIII.

etc.

J.

Hai,

17.

Zeitschrift für Krystallogr. etc.

Kaiser-Wilhelms-Uuiver-

J!.

.J.

uud

Ur2

Fig.

:

9G— Íl7.

la

Fig.

154.

Cristallographie

Pl. lY. Fig. 60.

Traité

:

76. Atlas.

LXXYII.

pag. 8G. Atlas. Pl.

Tableau Comperat. des resultats de

:

J.

Pl.

de Minéralagie. Paris, 1801. 4. pag.

Traité

:

1809. pag.

Paris.

:

Mineraliensammhmg der 31-38.

Die

:

142.

Fig.

Haiy.

16.

H.

Philipp.

Strassburg. 1878. pag.

Haüí. E.

15. Pl.

Iapidil)us.

386—387.

36. pag. 14.

rerum fossilium genere, gemmis,

oraui

uud

Y.

GoLDSCHMiDT,

13. I!i0_\

De

:

1564. pag. 17. und pag. 25.

metallis ete. Tiguri,

de

Cristallographie.

1822. 2. pag. 67.

Paris,

Atlas Pl. 35. Fig. 44. 18. HA(:y, E. J.

:

Helmh.ícker.

19.

Traité

108. Fig. 216.

58. Atlas. Pl.

de

Mineralogie.

und pag.

Tschebmak's

Pl.

11.

1822. 4. pag.

Paris.

edit.

Atlas Pl. 107. Fig. 211.

TiG.

.Mineralog.

Mittheilungeu.

1876. pag.

13-24. 20.

Alihaudl. 21. 22.

29- 30. 209-210. Jackson. a. W. Bulletiu of the Califoruia Acad. of Sci. 1884-1886. Refer. Jeremejey, P. W.. Gornyj Journal 1887. 3. pag. 263—309. Hessenberg, Fried. d.

Senkenberg.

:

Mineralog. Xotitzeu. 1863. Nr.

uaturlorseh. Gesellsc-hafl.

—

i'ür

Ivi-ystallogr.

etc.

1889. 15. pag.

H. uud Scott. 144-148.

23. Kraus. E.

1908. 44. pag.

!.

D.

:

.">32.

Zeitsíhrift für Krystallographie etc.

24. Lacroix.

a.: Mineralogie de Francé. Paris.

25. Lévv, a.

;

1897. 2. pag. 626.

Description d'une collection de Mineralogie

LXYIQ.

1837. 3. pag. 132. Pl. 17,

pag.

pag.

:

Zeitschrift

1.-..

5.

1863. 4.

iFg. 4.

und

pag.

13i— 137.

Pl.

Londres,

etc.

XVIH.

Fig. 10,

19.

26. LiFFA. A. Földtani 27.

358—373

Maükitz

—

B.

:

Közlöny 1908. 38. pag. 276-

Matheraat.

és

természettud.

Zeitschrift für Krystallograpliie etc.

294..

Értesít.

1904.

39.

pag.

405—423.

1903.

pag.

21. pag.

357-365.

800

KARI, ZIMÁNYl

-28.

Maueitz B.

29.

Melczer

Földtani Közlöuy. 10U5. 35. pag. 484

:

G.

Közlöny.

Földtani

:

1902.

i)31—:M.

pag.

49.''i.

208

pag.

32.

210..

pag.

261^264. MoHS, Fr.

Leichtfasslicho Anfangsgründe d. Naturgesehielitc

:

Miueral-

d.

von F. X. Zippe Wien. 1830. II .\ufl. 2. pag. .Ml. 31. MtjGGE, 0.: Neues .Jahrbiicli fiir Mineralogie etc. 1897. 2. pag. 84. 32. NoKDENSKJLD, A. Beskriving öfver de in Finland Inna Mineralier.

reichs. Bearbeitet

:

Helsingfors, 185.3. pag. 21. 33. Panichi, U.

Kivista di Mineral. e Cristallogr.

:

54.

—

E. N.

V.

1909. 38. pag. 12

História naturális. Liber XXXVII. Secündus OaiANDES und G. Schwab liömische Prosaiker in neuen

34. Pliniüs Cajds

:

setzungen. 215. Biindelien. Stuttgart. 35. QuENSTEDT, Fr. Adg.

:

35.

Cap.

:

ber-

1856. 4-351 pag. 8 part.

Handbucli

d.

Mineralogie Tübmgen, 1863.

II.

Aufl. pag. 663.

36. EoGERS,

467

A. F.

37. PioMÉ de risLE, edit. 3.

G.

Bulletin

:

27.

pag.

:

Essai de Cristallograpliie Paris.

1783. 11.

Krystallographie.

d.

Berlin.

1838.

II.

Autí.

internation. de

:

Materialien zur Geologie Eusslands. 1906. 23.

Zeitschrift für Ki-ystallographie etc.

W.

41. SCH.4.LLER,

de Bohémé.

l'Acad. des Sci.

1—3.

40. Samojloff. J.

F.

Bulletin,

:

l'.)09.

Geolog. Survey.

U. S.

Re-

46. pag. 289.

1895. Nr. 262.

133-135. 42. Struevee, G.

Memória 20

:

Pirite del

Piemonte

e

R. Accad. di Torino, pag. 1869.

d.

43. Stedevek, G. pag.

Bp. L.

I.

Elemente

:

39. liosicKy, V.

pag.

Ser).

.50.

1903. 8. Nr. 37. pag.

fer.

(N

1909.

.Journal of Sei.

pag. 210.

38. PiosE.

pag.

Araerie.

:

468.

:

Atti

della

Pi.

deli' II.

Elba. Torino. 1869.

Ser. 26.

Acead. delle

Sci.

]iag. 8.

Tom. di

Torino.

1871. 6.

22.

44. Tkaube. H.: Die Minerale Schlesieus. Breslau.

45. Travis. Ch.

Nr. 183. pag. 131 46. Vrba, C.

1888. pag.

Proeeed. Anieric. Philos. Soe. Philadelpliia.

:

184. l'.iOd.

45.

148. :

Zeitschrift für Ki-ystallograpliie

etc.

1880. 4. pag. 357

358.

—

Wackernagel. Ph. Krystallform des Banater Scliwefelkieses. Programm d. Eeal- und Gewerbeschule zu Elberfeld vom Herbst 1851. pag. 10. 48. Websky, M. Zeitschrift d. deutsch. geolog. Gesell. 1879. 31. pag. 222. 49. Zephaeovich, V. von: Sitzungsberichte d. kais. Akad. Wien. 1869. 47.

:

:

60.

I.

pag. .50.

814-815.

Zepharovich. V. von: Jahresbericht

1S78. 28. pag.

51. ZiMÁNYi K.

Annales

d.

uaturwissen. Vereines «Lotos».

29-30. :

Földtani Közlöny 1898. 28. pag.

histor. natnral.

52. ZiMÁNYi K.

:

Musei Nation. Hungarici. 1904.

165. 2.

und pag.

pag.

Természetrajzi Füzetek. 1900.23. pag. 169.. pag.

Zeitschrift für Krystallographie etc.

192.—

93—114.

1900. 32. pag. 243., pag. 245.

171.—

XEUE FOKMEN AM PYRIT UXD SKINE 53. ZiMÁNYi K.

54ü

547.

180

187.

54. ZiMÁxíi

K.

BKKANNTEN SAMMTLICHE FORMEN.

BISHF.R

:

Fökltain Közlöny

:

Mathriiiat. va természettudom.

35.

III115.

Zeitsehiift für Krystallographie etc.

55. ZiMÁNYi K.

tani Közlöny.

.\kadi'miai

:

Ki-tc^sitö.

1910. 40. pag. 550

K.

56. ZiM.xNYi

555.

493

.'i-'.iS

Ei-tcsítö.

und

591-

pag.

und

330.

png.

28.

ll)l(t.

1911. 48. pag. 230

1910. 21. pag. 329

Közlöny.

Fíildtani

:

|,ag.

S51

-

pag.

235.

Föld-

59G.

42. pag. 724- 7.36. und pag.

I'.M2.

838-851. Budapest im Miirz 1912.

LITERATUPt. ANMERKIiXGEN ZU DEM WEliKE; „DlJ; (IEOLO(iI80HEN VERHALTNISSE UND DÍE HlíZLAGERST.VTTEN DES SIEBENBÜRGISCHEN ERZGEBIROES" Y
Von Als

4.

Bandes der

Heft des XVIII.

geologischen Anstalt

ist

B. V. Inkey.

im Jahre lUll

.Jalirbücber

ungarisehen

der

eine ausführliche

nnd sehr

be-

deutende Ai-beit übev eines der interessantesten Gebiete iinseres Vaterlandes, über das siebenbürgiscbe Erzgebirge dieses Werkes, Landesgeologe Dr.

Jahren auf die uiis

detaillierte

Moriz

Aufnahme

v.

dieser

eischienen.

Pálft,

Der Verfasser Reihe von

der eine

Gegend verwendet

auljerdem eine eingehende Bescbreibnng der

hat, stellt

geologiscben Verhált-

nisse in Aussicht.

So reichhaltig uun auch die erzlagerstátten Siebenbürgens

'

ist,

der

Faeliliteratui-

berühmteii

Gold-

hat es doch bisher an einer das ganze

umfassenden Arbeit gefehlt, und wir diirfen das Erscheinen des genannten Werkes nniso freudiger begrüBen als es sich nicht auf die blolie Zusammenfassung der bisher bekannten Angaben und Beschreibung neuerer Aufschlüsse beschránkt, sondern gleichzeilig einen neuen Gedanken in die AuÖ'assung der natürlichen Verháltnisse (lebiet einbeitlich

•

gung

Wcnn

luit

aucli án-

Ungarn

seiue

Landesnamc Siebenbürgen

seit

desseu endgiltigei- Vereini-

politische Bercehtigung verloren hat, so scheint es doch

gerechtfertigt, denselben zur

Bezeichuung einer geographischcn und geologischon

Einheit in der wissenscliaftlichon Litcratur heizubehalfon.

:

;

;

LITERATUR.

85lí!

trágt

und dadurcb

sich hestrebt, den AufschluCarbeiten des

Bergmannea

sowie den Forscbungen des Geologen neue Piicbtungeu zu weisen.

Es kann uiebt in meiner Absicbt Hegen, den reichen Inhalt des umfangreichen Werkes hier auszugsweise zu gebén. Hingegen sei mir gestattet, eben nur jenen Grundgedanken, welcher der Beschreibung aller einzelnen Bergbaue untergelegt ist, benorzuheben und die Gesetzmáfiigkeiten, welcbe der Yerfasser aus seiner reicben Erfahrung abgeleitet

vou meinem Standpunkte aus zu besprechen. Bevor ich jedocb diese wicbtigste Seite meiues Gegenstandes berühre, sei es mir gestattet, über einige anderartige Aufstellungen des Vtírfassers sozusagen pro doniü mcine Ansicbt zu aufiern. Es ist freilich hat,

mehr

Jabre ber, dafi icli selbst im Siebenbürgiscben Erzwar und speziell die berühmten Nagyáger Goldwerke untersuebt habé. Meine Monographie über Nagyág ist im Jahre 1885 erscbienen,' und es ist ebenso selbstverstfindlicb, dal:l Dr. Pálfy sich háufig auf diese meine Arbeit und auf einige kürzere Publikationeu über den Gegenstand beziebt als dalo er auf Grund neuerer Aufschlüsse und Beobachtungen und der eigenen individuellen Auffassung folgend, in mancheu Punkten zu anderen Sehlüssen gelaugt als sein Yorgiínger. Soleber Fragen sind es drei, zu denen ich mir einige Bemerkungen zu machen erlauben als dreifjig

gebirge tatig

möchte, námlieh über

1.

Altersverbáltnis

das

der

zweierlei

Eruptivgesteine

bei

Nagyág 2.

über das geologische Altér des Gesteines des Svregyel bei Boicza

3.

über den Glauch von Nagyág.

In

1.

typen ist

Nagyág

unterscheidet Dr. Pálfy.

.so

gut wie

ich.

zum

einen quarzführendeu Andesit (Dazit), welcher

:

zvvei Gesteius-

Teil grünsteinartig

und einen quarzfreien Amphibol-Augit-Audesit, als dessen typischer VerGroGen Kalvarieuberges gelten kann.

treter das Gestein des

Ich

meinerseits

weil das Gestein

der

habé

den Dazit

Kalvariengruppe.

vou diesem scharf geschieden

ist,

selbst

als

das altere

Gestein angesprochen,

zwar an den Dazit angrenzt. aber beim iinmittelbareu Kontakt mit dem die

Grünsteiudazit keine Spur dieser Modifikation zeigt

;

feruer

^^eil

die

Erzgánge

den Andesit uiemals fortsetzeu dritteus weil ich in dem sarmatischen Kouglomerat von Yormaga, welches Dazitgerölle reiclilicli führt,

aus

dem

Dazit

in

;

keino oder docli nur zweifelhafte Exemplare von Kalvariengestein finden konnte,

obschon

letzteres

Argument auBer

dem Konglomerate

niiher liegt als er.steres. Standé dies dritte

alleu Zweifel, so wilre es ein Beweis für das postsarmatische

Altér des Andesites. indes das mediterniue Altér des Dazites líeuau nachweis-

bar

ist.

•

Nagyág und

seiue Ei'zlagerstátten, Budapest, 1885, imgarisch

uud deutsch.

853

LITKRATUR.

Dr. Pálfy liingegcn TI.

vorzüglich

z\v.

namentlich im mittleren Fclsökajancl

—

í^agyág

Beweise

so sagt er selbst

—

iilter

den

als

])azit.

Berge Buli,

Duba und

Berge

bei

Altersfolge gefuuden hat. Bei

diese

für

ein einziger Pimkt,

sei

am

námlicli

dürfte,

am

Teil des Csetrás-Gebirges,

imzweifelhafte

Stütze finden

tr

das Kalviii-ipufíosteiu

crkliirt

elem (h-uiide, weil er au aiidi'reu Orteii des Erzgebh-ges.

iiHS

wo

seine Ansicht eine

dessen Karte und Profil er in

dar.stellt. Wir erseheu aus dieseu Zeichnungen. daB dcr und der nördliche Abliang des Berges von Dazit eingenommen wird, der südliche Abhang einen dazitischen LavaerguíJ und unter demselbeu, an der Südwestseite einen halbmondförmigen AufschluB von Amphibolandesit erkennen lafit. Abgesehen von dem Umsiand, dafi auf dem mit Gesteinstrümmer und Vegetation bedeckten Bergabhang die genaue Aussteckung des besagten Halbmondes doch einigen Zweifel unterliegen kann, ferner daíJ es gar nicht un-

den Figuren 8 und 9 (iipfel

'

möglich

zum benachbarten, nur durch

da6 der fragliche AufsehluB

ist,

getrennten

Erosionsgi-aben

Gesteinsbestimmung

Kalvarienberg gehöre

Bemerkung machen,

die

:

dal3

Gesteines. den Pálft eben an diesem Orto

feststellt,

da ja das

das

charakteristisehe

Fehlen

standige

Zeichen

Quarzes

des

dem

Buliberges anstehende Gestein

für

Ich

ist.

mu6

ich

der

auch

einen

noch zur

Quarzgehalt

dieses

yielmehr für Dazit spricht.

Kalvariengestein eben das voll-

glaube

daher,

daB das

am

Fufie des

und demuacli nicht Gesteinstypus aufgerufen werden könne.

Dazit zuzurechnen

sei

Zeuge für das jüngere Altér dieses Unter den jungvulkanischen Gesteinen des Erzgebirges untersoheidet der Verfasser vier Haupttypen. die er in der Pieihenfolgc ihres Erscheinens folgendermaBen benennt Ehyolith. Pyroxenandesit, Ampliibolandesit und Dazit. als

:

Das

Basaltvorkommen der beiden Detunata

vereinzelte

Der Verfasser

sichtigt.

Regionén

zelnen

immer

welchem

Zeitpunkt, in

erklart,

ein

dafi die

bleibt hierbei unberückgenannten Gesteinstypen in den ein-

in der obigeu Eeihenfolge auftreten.

und

des Gebirges hervorgebrochen

dafi

dieselbe Gesteinsart an verschiedenen

ist,

nicht überall derselbe

sei.

(S. '24.)

aber der

Punkteu So

z.

B.

Nagyáger Gegend den Ausbruch der Dazite in das Obermediterran. für die Region von Brád aber in das Sarmatische, wenn nicht gar in die Zeit der pannonisehen Stufe. Ebendaselbst falit nach ihm der Aussetzt

es

für

die

bruch des Pyroxenandesites auf das Ende des übermediterran, bei Verespatak hingegen

ist

die Zeitfolge

es der Ehyolith, der zu dieser Zeit erscheint,

überall

jÜDgeres Altér

als

unumstöBlich

gilt,

dafi für

woraus

folgt,

sobald

den Dazit hier ein noeh

angenommen werden muB.

Der Verfasser

demnaeh einen Eruptionszyklus voraus, der sich im uiederholt hat im südliehen Teile hat er vielleicht schon zur Oligozáuzeit ibei Boicza) mit Ehyolith begonnen und ist hier im Obermediterran zum AbschluB gckommen weiter im Norden reicht Erzgebirge

setzt

mindestens

dreimal

:

;

er

vem

nonische

Untermediterran Stufe

übermediterran

;

in bis

bis in

die sarmatische,

vielleicht sogar in die

den nordöstlichen Teilen endlich

zum

falit er in

die Zeit

pan-

vom

Juugpliozan.

Das geologische Altér der Eruptivgesteine zu ermitteln und

die

Eeiheu-

LITERATUR.

854

gewilj zu deu

ihres Erscheinens festzustelleu. gehört

f'olge

und immer stoBen wir

Ivanologie

dem Erseheinen

bon. in

bei

Aufgalnu der

Vii!-

Forschuugeu auf das Bestre-

derartigen

der verschiodeneu Gesteinstypen eiue gewisse Gesetz-

máBigkeit aufzufinden. Bei Eichthofen

wir dieses Bestreben iu Bezúg

habén

auf die jungvulkanischen Bildnngeu Uugarns kenneu gelerut ebeuso bei Szabó sowohl im allgemeinen, als ganz spezitll iu Hinsicht auf die (Jegeud von Selmecbánya. Wenn wir aber sehen, daB die von Richthofen aufgestellte Eeihen:

durch Szabó

folge

wieder

Szabós

fragen.

\\()

worden ist. wiibrend die neueren Forschuugeu schwankend maehen. so köuuen wir mit Recht

umgestürzt

Eeihenfolge

zur Aufstelluug solcher Eruptionszyklen beginut

die Berechtigung

uud wo sie aufliört ? Bietet uns doch aucb die Gegenwart geuug Beispiele von nahe beiéinaud liegendeu Yulkauen mit sehr verschiedeueu Laveu uud auderseits vou Vulkanschlünden. die ihr Produkt mit der Zeit iindern. Jlau hat die

dem

Eeihenfolge der Gesteinstypen wohl auch mit

Aziditiitsgradc derselbeu iu

Übereinstimmuug zu bringeu gesucht. diese Versuche sind aber im allgemeiueu uur theoretische gebliebeu uud vou der Natúr haufig widerlegt worden. Bei Pálfys Eeihenfolge bemerken wir zwar nichts von einer solcheu t'bereinstimmung, da ja bei ilim das an Kieselsiiure reichste Gestcin. der Ehyolith, an der Spitze der Eeihe steht, gleich darauf aber das basischeste Gestein, der Pyroxenandesit folgt, worauf dann wieder der Ampliibolandesit und der Dazit höhere Siiureprozeute aufweiseu. Seine Eeihenfolge beruht alsó rein auf der unmittell)aren

Erfahruug.

zusamraen,

so

Suchen

wir

Werke

aber in seinem

erweist sich die Zahl der

diese Erfahruugsdaten

uuzweifclhaften Altersbestimmuugen

ungenügend zur Bekráftigung einer Eeihenfolge,

wolil als

die sich

weder auf

ein theoretisches Gesetz stützt. uoch auch überall an die gleichen geologisclieu

Altersstufen

Es darf uns

anschliefit.

freilich uicht

der Beobachtungen des Verfassers in Zweifel zu

Dubaberge ])azitlaven Tuft'e

Amphiliolandesit

über

eiufallen, die Eichtigkeit

zielieu

und wcun

geflossen,

z.

B.

des Amphibolandesites von DazittuÖ'en überlagert gefuudeu hat, so

mau

das Altérsverhaltnis dieser Gesteinstypen

luift

festgestellt bcti-aeliteu.

]>azit

erwieseuermaBeu

gálte.

oder

daB

bei

fiir

Aber daraus zu sehlieBen. daB

iilter

ist

als

das

uiir uacli

Sarmatische,

Brád der Dazit uubediugt jünger

deu Augaben des Buches doch

am

muB

diese Stelleu als \inz\\eifeliu Nagyág,

seiu

míisse. ist

wo

der

Eeiheufolge

dieselbe

Pyroxeuaudesit, welcher hier als obermediterran uachgewiesou

wolil

er

oder bei Kajanel die

:

als

der

dies sdieint

uicht unzweifelbaft. Dasselbe gilt

auch für die Eeiheufolge der Gesteiue vou Verespatak.

±

In

Bezúg

auf

Gesteines

das Altér des

Svrgycl bei Boicza

habé ich

trotz seiner Erzführuxig nicht

eiumal

^

der Gruppé der

dern der der sekundáren angehören

diirfte

die

des

Berges

Ansicht geáuBert, daB es

tertiareu Kruptivgesteine, son-

und

als solches

auf den

Namen

Quarzporphyr Auspruch habé. Diese Ausicht. welche dann aiudi von spateren Forschern, wie PKI^ucs und Semper. augenommen wurde. stiitzte sich vorziiglich iiiif die geologische Stelluug der Gesteiusmasse. die hier. sowie aii audereu *

Über das Nebengesteiu der Erzgiinge mju Boicza.

Fciklt.

Közi. IX.

]!.

1879.

-

WTERATÜK.

rimkten

VerhindunK mit

in stotiger

Gesteiucu

artigen

N'erbiiidang

iu

meine Ansicht niemiils flieses

Gestein

unzweifelhaft sekundiiren iinilapliyr-

(len

steht. Als

ganzlicli erwie.seii luilic

dafür

Niir

hingestellt.

fond

mediterránén Konglomerate

als dic

iilter

855

daÖ

ich

sei.

da ieh in letzteron,

von Boicza

Autfassuug nur auf das ^"orkommen

die.se

bezogen habé, nicht aber

bis Csertés-ilondol

uber

cinen Beweis, diiB

so naiuentlifh bei Hondol. zahlreií-he «Porphyrgeröllei> fand.

ken,

ic-li

icli

muB

Ich

benicr-

derartiger Gesteine

aiif

das einigermaííen

verwandte Gestein des Kirnik bei Verespatak, noch auf die übrigeu Porphyre des Erzgebirges. l'ÁLFY nennt allc

den

iinter

wo

íiberall.

Gesteine Ehyolitli, halt

tliest'

Eruptivgesteinen

tertiiiren

sie

des Erzgebirges,

jedoch die,

vorkomnieu. alsó bei Boicza, Fiizesd, \'erespatak.

sie

die iiltesten

fiir

wie sehon gesagt,

Teker

usw.

den Zyklus der Eruptiouen eröft'neu. Ich habé keiuen Grund darán zu zweifeln, daB Pálfy bei Zalatna «im mediterránén rten Ton lavastromartig zwischen-

Was aber den Zug von Boicza beim Verfasser eine einzige für die Altersbestimmung verwertbare Angabe, namlich (S. 31) die. daB «er in der Gemarkung von Trestya gelagerteni) Ehyolith (S. 31) gefunden habé.

Hondol iu

betriö't.

finde ich

den mediterránén Hchichten unterhalb des Globigerinentones Tuíl'e des be(iesteines gesehen habe>. Die Angabe ist wohl nicht ganz klar und

trett'endi'U

prazis

i'ormuliert

wenn auch

denii

;

anzudeuten

Einlagerung

Globigerinentou" auf was

Gebilde

terranes

Gegend.

Scdimenten

bedeckt

Wenn

ferner

Mediterrán

sind,

und

Pílfy

bei

immer

für ein álteres.

mediterránén Schichten» eine

«unter dem

Ausdruck

der

nicht notwendigerweise medi-

Auch Primics erwáhnt die Quarzporphyrnach seiner Darstellung von den mediterránén so daB sie nur in schmalen Streifeu an der Nord-

aber

die

Svregyel

des

den

mag doch

bezogen werden.

tuffe dieser

seite

»in

scheint.

der

nordöstlichen

Seite

des D. Ursoj zutage treten.

daB die kleinen • Ehyolith »-Aufschlüsse im Durchsetzungen aufzufassen seien (S. 82. der

behauptet.

Trestya

als

Ehyolith erscheint allenthalbeu als "das Mediterrán durchbrechend» íler

Beweis dafür. daB

man

es hier

wirklich mit Auflirüchen

).

so fehlt

und nicht etwa

mit denudierten Flecken des unterliegenden Gesteines zu tun habé. Indesseu will ich wiederholen, einfache will,

Zuríickweisung

der

daB ich das Gesagte keinesfalls

vom Autor

noch auch, daB ich an meiner

vertretenen

als eine

Ansicht aufgefaBt habén

schon ursprünglich nur vermutungsweise

geáuBerten ileinung übermáfiig hiinge, soudern daB ich eben nur diese Frage
eingehendere

Untersuchung

und Besprechung endgiltig

gelöst

seben

möchte. 3. Der (i 1 a u c h v o n X a g y á g. Dieses ganz eigeutümliche Gebilde, das jedem líesucher der Bergbaue von Nagyág sofrt in die .\ugen i'allt. habé

ich in

meiner Monographie eingehend geschildert und auch zu erkláren vermeiner Beschreibung wurde von deu spateren Forschern.

sucht. Die Eichtigkeit

wie von Semper und Pálfy anerkaunt. gegen nieinen Erkliiruiigsvert.uch jedoch

nehmen

beidé Autoren Stellung und

zwar, wie ich gestehen muB. nicht ganz nur merkwürdig. daB diese beiden Autoren mit einWiderspruch komnien. indem Sempeu (S. IS^sagt: "Iskeys Setzungs-

oline Grund. Dabei

^nder

iu

ist

es

»

I.ITERATIK.

S56

daher in

risse hátten

Deckenergüssen. uicht aber iniuittcn

iliii

letztere beschránkt bleiben».

dfi-

Cílauchgange tatháchlich

die

wiilirend

spalte avifreiBen raüssen,

Pálfy hingegen

(S.

60)

:

dlm Innereu des

schen Schlotes. im frischen grünsteiuartigen Dazit sah ieh Glauch

Darin

Aiitoren

beidé

sind

einig.

dalJ

Kniiitions-

n u r auf die viilkani-

nii'.

die Entstehuiig der (ihuich-

sie

spalten deiiselben tektonisehen Vorgangeu zuschreiben, die aucli die Erzgangh-imlten

gescliaffen

habén.

hingegen

Icii

habé für die ersteren deshalb naeh

einer anderen Entetehimgsursache gesueht, weil die giinzlichc Unvcgí'lmiil.iigki'it

der Glaucbgánge, die Verworrenheit schlieBlich

—

was

von

gegenüber imzweifelhaft höheres

daB

Eiehtungeu

übersehen

Altér auf eine

iiud Erstreekiiugen

wjrd

—

ihr deu

und

Erzgáugen

andere Entstehuug zu deuteu

drángte sich mir als die nác-hstiiegende Erklarung die Jíypo-

schienen. Dabei tliese auf,

ilirer

Autoren

deu

die

ungeheure

üesteinsmasse. die auf der weichen Grundlage

durch das eigene Gewicht

der tertiilreu Sedimente erstarrfe.

fach zerriB und spaltete, etwa wie cin auf nachgiebigem

ini

Inneren

viel-

Grund aufgeworfener

Steindamm. Es mag sein. daB diese Hypothese als nicht stiehhaltig betrachtet uird wer aber eine andere aufstellt, muB auc-h berflcksiehtigen. daB das Netzwerk der Glauchgiinge. welehe durchwegs iilter sind als die Erzgange, in seiner forniellen Ausbildung von den letzteren durchaus verschieden ist. Sowohl Semper als auch Pálfy spricht von zwei Arten von Glauchen. jedoch mit dem Untersehied, daB Semper die allerdüunsten Verzweigungcn, Pálfy hingegen die machtigsteu Glauehbildungen dem «wahren» Glauch gegenüberstellt. Was den ersteren betrifft, so hat Pálfy selbst nachgewiesen. daB Sempek die diinnen Kiesschnüre meint. derén auch ieh Erwáhnung tat, die aber von den Bergleuten selbst nie als Glauch bezeichnet werden. Wenn aber Pálfy die miichtigen Glauehbildungen, die er vom \vahreu Glauch abtreunt, als sclilam;

»

mige Dazitbrecoieno bezeichnet (S. 60), so wüBte ieh nicht. welch anderen Namen der l/nterschied liegt da nur in den er den wahren Glauchen gebén könnte Dimensionen, denn allé Glauchgeljilde sind oiíenl>ar Spalten, welehe der Hauptsache nach von den im Moment der Hpaltenbilduug entstandeneu Tríimmern des Nebengesteines (alsó vornehmlich von l>azitlirockcnl und von eincm irgend:

woher

eingedrungenen

feinen

preBte

Schlamm

auch

\vohl

Tonschiefer eingeführt

hat.

Schlamm

ausgefiillt

w urden. wobei der einge-

Gesteinstrümmer aus gröBerer Tiefe, Die mikroskopiscbe Untersuchung zeigt

das Bindemittel der Glauchbreecie ein sehr dünníliissiger feiner sen

sein

muB.

so

fein,

daB

iu

er

die engsten

Spalten

darauf

hingewieseu

habé,

daB

der durchbrochenen mediterránén diese

Hypothese dem lebhaftesten

dieser

Schlamm

von daB

Schlamm gewe-

Wenn

ieh

nun

aus den Grundwiissem

Sdiichten gebildet worden

Widerspruch

B.

klar,

eindringen konnte.

In dieser Hinsicht sind die genanuteii Autoren mit mir einig. aber

z.

seitens

sei,

so begegnet

der beiden Autoren.

wohl mit Recht, wie ieh jetzt gern zugestehe. Wenn wir aber von dieser Hypothese absehen und uns damit begnügen die Tiitigkeit der Schlammvulkaue herbeizuziehen, so taucht sofrt die nocli immer nicht klar gelöste Frage auf. woher denn das Wasser der Schlaramvulkane stamme, ob aus der Tiefe des vulkanischen H(>rdes als iuveniles Wasser oder aus den in den iiuBeren Erd-

:

857

i.itekatur.

zirkulievenden

sfhichtcn

Autoi-en

beidfii

Quellén.

Frage linde ich

diese

keinem der

bei

sich damit den Cilauch eiue

boguügt

Semper

Antwort.

eine

Auf

Eeibiiugsbreccie zu nenuen. Pálfy denkt au »scblamiuvulkauai-tige Vorgiingei

und schreibt «das Eindringeu der Masse iu die Spalten den als vulkanische Nachwirkung auftretenden Quellén und Wasserdiimpfen zu. Beidé Autoreu habeu der Erseheinung wobl oinen Namen. aber keiue Erkliirung gégében.

Nun

gelange

ich

zur

Bespreelmng

wesentlichen

der

Punkte des

vorliegendcn Werkes.

Die dem Bande heigefügte V. Tafel zeigt uns die hauptsachlichen geologiseheu Formatioiien der Gegend in Verbreitungsgebiete

dem

hángigkeit von

Verfasser unterscheidet vier Züge rallelen

nm

der Eruptivgesteine.

Bau

tektonischeu :

Fai-bendiuck, dabci aiich die

des

derén

Züge

in

ihrer Ab-

darzustelleu.

Gebietes

Zug von Zalatna-Stanicza, mit der Streichrichtung SO

als dritten

den

diese Eiehtung

auf

Brád-Stanifza. dessen Fortsetzung

senkrecht

fást

in

ist.

— NW Zug

verlaufenden

NO, nach einer

brechung, der Zug Verespatak-üfl'enbánya

NNW — SSO

Der

den Csetrás-Karács-Zug und den pa-

Unter-

gr(')ssei-en

Letzterer

wird

wieder in

Eiehtung von dem Verespatak- Vulkoj -Zugé gekreuzt.

P.iLFY sagt

(S.

:24.)

dafi

diese

Eruptivzüge sich der Tektonik der

Gegend genau anpassen und dafi selbst die Streichrichtung der Erzgánge, mit weuig Ausnahmen, den l)eiden genannten Hauptrichtungen folgt. Er schliefit daraus, dafi die Entstehung der Gangspalten denselben tektonischen Vorgiingen zuzuschreiben

sei,

welche vorher die

Wege

der Eruptionen geöffnet habén.

macht

uns die genannte geologische Karte (Taf. V.) der Gegend zu erfassen, da sie gerade nur die oberfiachliche Ausbreitung von vier geologischen Formationsgruppen gibt, indes die Yerbreitung der vier Typen tertiárer Eruptivgesteine durch verschiedenfarbige Grenzlinien angedeutet ist. Hátte die Leider

es

nieht eben leicht, die Tektonik

Karte

statt

dessen, oder vielmehr

überdies

weisbaren Bruchlinien verzeichnet und

züge die Verbindunglinien der das,

die

statt der

in

dem

Terrain nach-

Grenzlinien der Eruptiv-

Eruptionspunkte

gebi-acht,

was der Verfasser auch im Text nur sehr kurz

so wiire uns

behandelt,

—

ver-

mutlich in Hinsicht auf eine bald nachfolgende ausführliche geologische Beschreibung,

—

klarer geworden.

NW —

sich die Eiehtung SO in der Form des von der Weifien Krös bis Nagyág ausgedehnten mediterránén Beckens noch ziemlich deutlieh aus und liifit annehmen dafi Verwerfungen und Senkungen in dieser Streichrichtung die Bildung des Beckens veranlafit habén. Aber schon in der Gestaltung des Beckens von Zalatna-Almás vermissen wir diese Andeutungen, sowie auch beim Beeken von BródStanicza die tektonische Uraache sich schwerlich von der Karte ablesen

So

z.

B. spricht

Fötdlani Küzlömj. XLII. köt. lOlí.

56

858

LITERATÜR.

Was

lilíJt.

es uns,

Zug ^erespatak-Offenhánya

aber den

lietriflft.

die hoistartige Bilduiig der Ofl'enbáuyaei-

so

widfi-strebt

Sohief'erhalbinsel

mit

ihien jungen Eruptivgesteinen auf die den Karpatensandsteiii bei Yeres-

durcbsetzenden Yulkane zu beziehen

l^atak

und

auf dieselbe tek-

beiile

toniscbe Bildung zurückzufübren.

Die leitende Idee,

welcbe

findet sicb zuerst S. 27

Eeliefformen

der

— 34

dem ganzen Werke zu Giuude liegt, dem Abschnitt «Stvuktur und áuBere :

Yulkane »

tertiiiren

nZusammenfassung))

der

in

Seite

ausgeííproc-beu

nocbmals

:2S8.

kurz

und danu in und priizis aus-

gedrückt. DaÍJ die Golderzgiinge des Sicbenbürgiscben Erzgebirges in

Yerbande mit den doríigen

tei-tiíireu

Eruptivgesteinen

stehen,

engem

ist

eine

so augenfiillige Erscheinung, daíj sie bisher

Gegend

aufgefallen

Unser Yerfasser

ist.

neuerlichen Bekráftigung

einer

die Struktur der tertiáren es vorerst

dais ist

—

dieser

Yulkane

— und

notwendig

die Eruptionszentren,

echon ganz zerstört

nocb jedem Forscher der begnügt sich jedoch nicht mit

in

alsó

Tatsache,

tiefer

den

die

sondein bemiiht sich

zu erforscben und íiudet dabei raeisten

altén

Fállen auch tuulich

Kráter

wenn

oder.

diese

die Eruptionsschlote zu lixieren und von den

sind,

übergeflossenen Laven sowie von den Breecien- und Tuffen zu sondern. Dies Mar ibm nun das Hauptaugenmerk

bei seinen Autnahmsarbeiten, Aussebeidung (mit Hilfe der sofrt zu erwábnenden Merkmale) gelungen war, fielen ibm sofrt gewisse Gesetzmassig-

und sobald ibm

diese

keiten in der Lage und der Erzführung der

der

Formulieruug einem groljen

des

Yerfassers

Goldgange

folgendermafíen

auf,

lauten

;

welche in 250.)

(S.

Bergbaue ... ist es allgemeine Regei, dafi die Gánge ü b e a 1 1 1 n g s des E a n d e s des ^' u I k a n s c h o t e s verlaufen. In Fállen, wo zwei vulkanische Kaniile sich ober Tagé vereinigen, treten die Gánge stets zwischen den beiden Schloten aufi). Ferner (S. 280.) «. allgemeine Eegel ist es, dafi nur jené Gánge ((Bei

Teil der ií

i-

1

.

Gold fübren, in der hált,

den Eand

welche

Nábe desselben

streicben,

so lange sie in der

Die Tragweite reiébe

der

dem

des

und

Eruptionsschlotes schneiden oder dafi

ibre Ade] nur so lange au-'

Nábe des vulkanischon Schlotes Gesetzmássigkeiten

für

und AufscbluCarbeiten

ist

solcher

Scbürfungs-

ganz abgesehen von

.

sind».

die Praxis

im Bé-

selbstverstándlich,

vvissenscbaftlichen Interessé, welches ibnen an-

durch eine genügende Anzahl von übereinstimmenden Beispielen gestützt, sich auf die Höhe der auf induktivem Wege gefundenen Wahrheiten erhebt. Letztere Bedingung hat aber zwei Yoraussetzungen erstens daí3 es möglicb sei, die Lage und Gestalt der Schlote mit Hilfe sichei-er Merkmale genau zu fixieren, zweitens, daC die ülierwiegende Mebrzahl der goldführendeii Erzgánge den haftet, sobald ihre Giltigkeit,

:

LITERATÜK.

obigen Regein

wo

Es

folge.

ist

klai'.

dor

alsó die Au.sscbeitlung

il:il->

859

wo

Yoraussetzung

die urste

fehlt,

Kráter oder vul-

Eruptioas])imkte, der

kanisc'hen Sublote nicht oder uur unsicber gelingt, der zweiteu Yorau-

setzung die sicbere Basis mangelt und die

Geltung

stellte Gesetzmíifiigkeit ihre

Wir wollen dabor zunacbst Ausscbeidung der vulkaniscben

für

Erzfübrung

die

aiifge-

verliert.

untersiicbon, wie der \'erf:isser bei der

Sc-blote

vorgebt.

'

Jené scbönen, regelmálJigen Kegelberge, an denen das Erzgebirge so reicb

bedeuten in der Auffassung

ist,

des

einen

Yerí'asser.s je

Magma

bruchspunkt und das über demselben erstarrte

ist

Aiis-

zu einem

Gestein geworden, das sich von den rings herum ausgeflossenen Laven besitzt grössere Hárte als láfit. Das Gestein der Kuppen Laven und zeichnet sicb dadurcb aus, daB es ((im Laufe der Yei--

unterscheiden die

immer

witteruug

«kaum

weniger niakroskopiscbe

wo

Stellen,

Trümmern

die Yulkanma.sse

Gestein

fást

ziTt'állti)

vom Grundgestein

je Einschlüsse

meistens

ihr

zu eckigen

immer

von

(S.

führt"

2."í.),

und

das es ferner

endlicb,

Kristallaus.sclieidungen

dafí

enthált.

Grünsteinbilduug ergriflen wurde,

bingegen

grünsteinartig,

ist

die

es

An ist

kaolinische

Modifikation an der Hchlotmasse selten zu beobacbten.

Dem

gegenüber

die

Aveicber,

ist

Makrokristalle

und

das

Láva

gefiossene ibre

berum

verbreitete Matéria!

geringerer

Grundmasse mebr

die Scblote

fübrt

bei

Verwitterung

Scblotgesteine, nilmlicb, naeb

man

um

ist

anders

dem Ausdruck

ratartig",

worunter

Trümmer

éber abgerundet als sebarfkantig

\ielleieht versteben

geartet

als

die

der

des Yerfassers «konglomesoll,

daB

die

zerfallenden

sind."^

Die Laven werden ferner durcb fremde Einscblüsse, besonders von eckigen Pliyllitbrocken und mediterránén Geröllen cbarakterisiert. An vielen Orten wecbsellagern sie mit Tuö'- und Breceienscbicbten. Im grünsteinartigen Zustand unterscheidet sicb die übergeflossene Masse nocb mebi- von der Scblotmasse ibr Ausseben ist breecienartig, sie ist leiebt zerreiblieb und (lenthiilt liáufig grössere abgerundete Stücke von biirterem Gestein «, ott aucb ist sie kaolinisiert oder tuffartig. :

Dies

wiii-en

alsó die Keunzeicben, auf

die Ernptivseblote zu

*

Tagé aussebeidet,

Deu Ausdruck «Kaual»

Grund

wobei

er

derer der Yerfasser sie

gewöbnlieb

ilosseu sich der Verfasser bedient haltc ich in

den

dem

vorliegeiiden Fali für wenigor l>ezpiclinond als das Woi-t «Schlot», dns für die vcrtikale

Bildimg zutreffender - Die

vom

ist.

^'egeheue Fig. 3 stellt znfiilligír Weise Pnnkt dar (an der Flauke des kleiuen Hajtó), wo luir meinei-zcit die kugeligschalige Absonderung des Gesteines aufgefalleu war, so dass ich derén Entstehung schi'ittweise verfolgte nnd iu meiiier Monographie zu erkl.írcu versucht habé (s.

Verfasser als Beispicd

i'inen

^'ag.yág,

S.

á4),

56*

LITERATUE.

860

Formen der Kegelberge

entsprechend

Projektionen zeichnet. Alléin

unteiirdischeu Aiifschlüssen bemüht er

dem

durchzufiihren und mit

um

gán,

zu Tagé, sicli,

oder

elliptisehe

sondern auch in

Tuft'en

herum

Bilde der Oberfláche in Eiuklang zu brin-

besteben,

besondere Bezeicbuungen von jenem Yerí'ahren

gebildei) hauptsácblich aus

von der kompaktén

Tuff

]>ezeÍL-bnung

wo immer es sicli mit dórt, wo das "Deeken-

richtig.

namentlieh

láíjt,

der

diese anf seinen Kaiten durch

ab.

sebr

gewil.i

ist

einiger Sicherheit dm-chführen

um

nun aus Láva.

es

unter

er

fal?it

«Deckenbildungii zusanimen und trennt

Dieses

mag

gelagerte eruptive Matériái,

Breccien

oder

den

Umgrenzung der Scblote

die

auf diese Weise die Strnktur der ^'ulkane klarzulegen. Das

die Schlote

aus

kreisrunde

als

niir

nii-lit

und Breccie

Gesteinsmasse

besteht,

derén Schic-hten

Es fragt sich nur nocb, ob jené Kennzeichen, nacb welchen der Verfasser aueb die ausgeflossenen Laven von dem Stamme der Eruption alizutrenuen unternimmj, in allén Fiillen genügende Bicberheit liietcn.

sich

Was nun

die

sebarf abheben.

Aufnabmsarbeit zu Tagé

betriüft,

so sehtint

mir die

Ansicht des VerfasRers, wonach er die Ausbruchspunkte oder die «Scblotfi) auf die Stellen der bervorragenden

sebr berechtigt,

obscbon

es

Kuppen zu

nicht

verlegt, in

übersehen

den meisten Fiillen

ist,

bei iiltenn

daí3

Vulkangebilden die lange Wirkung der Denudation auch Tiiuschungen hervorrufen kann, indem

hartesten

die

und am wenigsten

zerklüfteteu

Partieen des ganzen Massives zu bervorragenden Ku2)pen berangearbeitet

werden, indes

die weicheren

rundberum

Teile

aligetragen werden. wie

aucb an nicht vulkanischen Bildungen zu beobachten

dies ja

man nun

behaupten,

ja

dafi

eben

Schlotausfiillung

die

ist.

die

WoUet bürteste

Masse bilde und darum liervorrage, so vertiele man den logischen Fehler der petitio principii, d. h. man setzt das eist zu Beweisende voraus der Schlot ist hárter, desbalb ragt er hervor, Partié der ganzen

in

—

:

der bervorragende Teil

ist hiirter,

Als sicher kann icb

die

desbalb

ist

er der Schlot.

Ausscheidung des

Sclilotes

nur dórt be-

und Breccienschichteu, eventuell mit wechsellagernden Lavaströmen, hervorragt und sich von dicsen síbaif abhcbt. Wo Tuffe fehlen, ist der Lavastrom nur dann unzweifelhaft, weun sein ÜberflieCen und AuHagein über fremde Gebilde in Aufschlüssen zu sehen ist. Glücklicher Weise gehören derartig beweisende Aufschlüssr im Erzgebh-ge nicht zu den Seltenheiten und sind auch der Aufmerk-

trachten,

wo

er aus Tuffen

samkeit früherer Fojscher nicht entgangen.

Die

Profilskizzen,

welche

Pkimios und icb von diesen Gegenden entworfen habcu lassen das Ubertiieloen

l)eide

von Lavaströmen

in

mancben

auf unseren geologischen

Stamme

Fiillen deutlich erkennen.

Karten

diese

DaB

wir

Ströme nicht von ibrem

abgeschnitten und nui' die ganze obertliichliche Verbreitung der

;

861

LITERATUR.

angegeben

Oesteinsaiten

Unsicherbeit

soleher

habén,

lag

dieser Hinsicht einen Fortschritt

wie alles

Freudén,

an

eboii

Abtrennungen.

und Vorgehen in begrüfíen wir es mit

der

Wenii nuii

bezeichnet,

Schwierigkeit

Pálfy's

so

was zur Aufklárung der Vulkanstruktur

beitragt.

Doch glaube ich, dafi auch hier die nötige Vorsicht nicht aus den Augen gelassen werdeu dürfe und keiner Hypothese zuliebe das Ungewisse als Gewisses dargestellt werden solle. Wir wissen wohl, da6 bei der Darstellung geologiscber Verhiiltuisse eine

stets

Forscher

gewisse Eolle

vom

und

spielt,

AuffaHSUng

individuelle

die

der gewissenhafteste

selbst

dalJ

Moment nicht ganz absehen kann. Mit Hypoist dem Geologea wohl hüufiger noch als anderen besehieden, und die Lücken, die sich bei der Zusammeu-

subjektiven

thesen zu arbeiteu

Naturforsehern

stellung der objektíven Beobachtungen oft genug zeigen, muB er oft dureh liypothetische Zeiehnungen ausfüllen. Xur soll er dann diese Ergiinzungeu nicht als sichere Eesultate huistellen. Es liegt mir feru, im

vorliegendem Falle wolleu, aber

namentlich

ich in

er

z.

B.

Verfasser

doch

nicht

solchen. von

seine Ausscheidung

wenn

dem

kann

in

der der

denen

Schlote

iu

Dazitmasse

deu

Vorwurf machen zu daB in gewisseu Fállen,

letzteren

leugnen,

ich selbst náhere Keuntnis besitze,

mir Zweifel erweckt habén. Denn von Nagyág nicht Einen, .soudern

ganze Zahl von gröBeren-kleineren Ausbrucbsschloten darstellí, würde ich, ohne Kenntnis von seiner Hypothese. einfach sagen, daí3 hier nur die festeren Gesteinspartieen von den melír verwitterten und ciné so

Nun

zerklüfteten abgetrennt sind.

Verhalten zur Verwitterung von hiingig

und braucht nicht

gefülirt zu werden.

aber

alléin

Und besonders

die Hárte des Gesteines, sein

i.st

ümstánden ab-

nachtráglichen

vielen

auf

seine

Entstehungsweise

in

einer

Gegend, wo naehweisbare

zurück-

Veránderungen, als wie Brüche, Spaltenbildungen das lángst schon bestandcne vulkanische Gebilde betroflVn habén und wo diese Spalten in

was immer

für einen Teil des Massives hald den atmospharischen bald den postvulkanischen Agentien Wege geöffnet habén, da muC man umso

vorsichtiger zu beschaft'enheit,

Werke gehen, wenn man

rezenten Vulkánén dal3

Ursacheu

die

der

(4esteins-

seiner Festigkeit oder Weichheit erforschen wiil. Bei ist

aber auch die máchtigeu Lavaströme in ihrem Innern

festem, sehr hartem Gestein bestében,

Aber nicht nur zu Tagé partieen als Schlote, sondern

schlüssen von Nagyág

den

der Eruptionsweg in der Eegel nicht zugixnglich

auf,

ist

aus ganz

sehr hautig nachweisbar.

umschreibt er

oft

Pálfy die

harten Gesteins-

sucht solche auch in den Grubenauf-

und indem

er

die

Grubenhorizonten gesammelten Aufschlüsse durchsichtigem Papier auftrágt, weist er nach, Teufe hinabsetzen und sich nach untén

hin

dafi

zugánglichen

allén

in

auf

einzelne «

diese

Blátter

von

Kanálé in die

mit einander vereinigen."

UTERATÜR.

862

Das

plastische Bild dieses

komplizierten Netzes von

ziemlich

An und

sehen wir in der Fig. 11 (S. 57) seines Werkes. in diefser Darstellung keine Unmögliehkeit, und

Kanálén

für sich liegt

fánden wir zwischen den «Kanáleni) gescliichtete Tufte, von denen der massive Dazit scharf absetzen würde, so könnte man an der Eichtigkeit der Auffassung durcliaus nicht zweifeln. Leider gibt es aber hier weder in den Gruben nocli

zu Tagé Tuffe und das

Gestein

fi-iscbe

feste,

ist

von dem weichen

zer-

setzten Dazit nicht scharf abgeschieden,* sondern gewöhnlich so allmáhlich in einander

beiden

gehen die Hutleute, welche den

über, dali die

Gedinglohn der Hauer nach dem Grade der Gesteinsfestigkeit zu hemessen habeU, ihre Aufgabe nur bei fortgesetztem Aufpassen und Probieren erfüllen können. lm Übrigen ist es von rezenten Vulkánén her bekannt, da6 die Láva nicht immer nur über den obei-en Kraterrand ausHielot, sondern den meisten Falién aus breiten Spalten, die im Vulkankegel aufgerissen werden. Hört dann der Nachschub der Láva auf und erstarrt die ganze Masse nicht nur des ausgeflossenen Stromes. sondern auch

in

Kanál mit )-undem welchem der Lavastrom eng verbunden ist. Jené baumartig uaeb oben verastelten Gestaltungen, wie sie Pálfy zeichnet. mögen wohl vorkommen können.

in der Spalte,

entsteht

so

nicht

ein

senkrechter

Querschnitt, sondern eine senkrechte Mauer, ein Dyck, mit

sie

allgemeinen

durchaus nicht die allgemeine Eegel zu

aber

scheinen

ist

ja nicht der

Kráter

bildt'n.

Im

Grundl)edingung eines Vulka-

die

sondern die Spalte, die bis zum Magmaherd hinabreicht, und erst von der Beschaffenheit des aufdringenden Magmás, wohl hauptsáchlich von seinem Dampfgehalt, hangt es ab, ob sich oberhalb der Spalte, an nes,

einzelnen Punkten erst aus

dem ausgeworfenen Aschen und

Steinen ein

Eruptionskegel mit Kráter aufbaut, oder

aber ob die weniger explosive

Láva lángs der ganzen Spalte zu Tagé

tritt

ihrer Zahflüssigkeit erstarrt.

Im

Falle

als

der

wechsellagernden Tuffen, eventuelle

in

Decke

breite

Kegelbildung B.ieccien

der Kraterröhre

Falle bilden sich Lavadecken

und

zerflieBt

erhalten

je

nach dem Grade Massen

oder in zahen wir

Stratovulkane

aus

und Lavaströmen, mit Dycken und

erstarrten

Schlotmassen.

In

letzterem

oder, über der eruptiven Spalte niassige

ist jeder Übergang zwischen den extrémen Gliedern und jede Vermischung der Typen denkbar. Pálfy betont nun verschiedene Male, dafi die Vulkáné des Erzgebirges allé Stratovulkane seien. Mir aber scheint gerade im öst-

Hügelreihen mit kurzen, dicken Lavaströmen. Natürlieh

lichen

*

Teile

des

Csetrászuges,

Abgesehen von einzelueu

woselbst

Fálleii,

wo

Tuffe

Erz-

und Breccien

oder

Sebeidé üwischen frischen und kaolinisierten Dazit bilden.

Glaucligánge

in

ilic

kaum scharfe

863

LITF.RATÜR.

Menge zu

neiineiiswerter

tinden

sind

und

Typu.s der Cumulo-Vulkane

Gegend des Köröstales

von Nagyág

entgegenzutreten.

vielmehr der

Weiter im

West, in der

und

;

alléin in

Bezúg auf

mir das vom Veifasser entworfene

ist

die langgestrock-

mag

zu gröfierer Bedeutuug, und dórt

die richtigere sein

kurze

als

an.schliel.Sen

gelangeii die Tuffltildungen

ten Ijavaej-güsse allerdings

Auffassung Pálfys

Lavaströme,

die

Yorgebirge sich eng an die zentralen Massen

die

Gegend

die

der Tcktonik

Bild

nicht eialeuchteud.

Erz(|an(je und l<]i'7.fiil)ruii(|. lm Yorigeu habé ieh mit des Yereigenen Worten jené Erfahrungsregeln mitgeteilt, welche er im Síebeubürgischen Erzgebirge auígefunden hat und bei der Beschreibung jedes einzelneu Bergwerkes naehzuweisen bemüht ist. Wenn wir uun die Reihe der von ihm io Wort und Bild mitgeteilten Angaben ans den Gvubenaufschlüssen fa.ssers

werden wir ohne Zweifel viele Beispiele fiuden. die seine Nameutlich sehen wir auf deu Grubenkarten von Piuda, Yaleamori. Felsökajanel, Verespatak nsw., daí5 die Erzgánge háufig an den lífindern der aEruptionskanaleo streichen oder hauliger noch an der Berühruugsstelle zweier Kanale auftreten, und auch, daB ihr Erzgehalt in der unni ittelbaren Naehbarsehaft der Kanale am reichsten ist. Aber es lafit sich auch nicht leugnen. dafi auf eben diesen Karten sehr viele Ausnahmsfálle nachweisbar sind, in denen die Gangspalte nicht den Rand der Kanálé sehneidet, sondern diese mitten durchquert, und wieder. daB viele Giinge den Kanál gar nicht berühren. sondern rein im «Deckengebildei> aufsetzen, oft sogar in ganz fremde Gesteine, in Melaphyr oder Karpathensandstein oder mediterráné Sedimeute fortsetzen. Dies wird übrigens auch vom Verfasser zugestanden, der jedoch hiuzufügt, daB die Gánge im Inneren der Kanale in der Eegel sehr arm sind und auch im fremden Gesteiu uur in der Nahe der Kanálé reiche durchgeheu,

so

líegeln bestiitigeu.

Erze fiihreu. In der Darstellung der Grubeuverlialtiiis.se von Nagyág falit es uus auf, daB sehr viele edle Gánge der PÁLFVschen Eegcl nicht íblgen, iusofern als sie nicht den Baudern dei vom Verfasser dargestellten Schlote folgeu, sondern

mitten

in

diesen

Nepomuk-Gang. wieder, wie

Doch

z.

streichen,

so

B.

der

Magdaléna-,

und

eiu

Teil

z.

Longingánge

die

B. der Kartháusergang.

liegen

der

weit

recht

Margarete-.

Yorliegenden

audere von jedem Schlot.

auch hier Gánge, die sich der Regei gut uuterordnen,

gibt es

Erste Longin, die

Wahre

Versuchen wir

Yorliegende, die Anastasia. die dritte

es aber

nun

Wahre

;

z.

B. die

Nepomuk

usw.

Gangverháltuisse ohne Picksicht auf

diese

die PÁLPYsohe Regei zu uutersuchen.

Wir habén Reihe auf die

gesehen, daB Pálfy die

Hárte des Gesteines

unserem Falle mit der

Frisclie des

wittert das Gestein

um

Nagyág von

ist,

(s.

Die

seiner Kanálé in erster Hárte des Dazites ist in

Gesteines gleichbedeutend

so weicher

dreierlei Verwitterungs-

den, wie ieh seinerzeit

Umgranzung

grundét.

«Nagyágn,

wird

es.

Nun

aber

:

ist

und Zersetzungsvorgángen S.

48)

dargetan

habé,

je

der

mehr

betrofl'en u.

ver-

Dazit von

wor-

zw. von der

;

UTERATUn.

804 (liirch

bcwirkten

Atmosphárilieu

tlie

aber stelleuweise. deu Spalteu

li

e rf

e

1 ii

entlaiig ziemlich

li

w

uv

o r

iu

die

e

tief

i

1 1

e r u

u

g,

die

Masse cindringt,

dann durch die G rü n st e i u b 1 d u u g. die deii vulkauischen Nat-bwirkungeu zuzusclu-eibea ist imd das Gestciu zwar wesentlich veráudert. aber dabei nicht -n-eielier. sonderu in gewissem Sinii dichter und zaher gemacht hat n s e r u n g. welehe ich schon daiuals von den endüc-h dvireh die K a o Gangspalteu ausgehen liefi. wie dies in ueiierer Zeit von mehreren Aiitoren i

I

i

i

i

(Beck. Bergeat usw.) bestátigt wird. Die Kaolinisierimg, welclie iu erster Beibe das Hauptmineral des Gesteines, den Feldspat erfaBt. ist in den Tiefen der Grubenbaue die hauptsftchliche. ja sozusagen die einzige Ursachc des

Weichwerdens des Gesteines, da Tiefen nicht

hinabreicht.

ja die atmosphárischc Verwitterung iu solche

aber

Grünsteinbildung

die

au

und

für

sieb

nicht

so wirkt.

vou Nagyág könueu wir erkeuneu, dalJ die Kaolinisieriing nicht uur vou deu edlen Erzgángen, sonderu oft auch von den feiuen, pyritführeuden Aderu, welehe von den Bergleuteu Kiesscliure geuanut werden. ausgeht. Ist es ja doch waln-scheiuheli. daíi die Kaohuisieruug durch die Iu deu Grubeu

Oxydatiou vou Kiesen, beziehuugsweise (hircli die dabei frei werdende Schvvefelsáure bewirkt wird. Wir könuen demnach voraussetzen, daB die Dazitmasso, wenn sie auch ursprüughch homogén war. dórt wo sie von vielen Erzgángen

und Kiessclmüren gebilde zusclu-eibt.

Zustand übergeht, Pálfy deui Deckenaber das Gestein von weuigeu oder nur von schinaieu war.

diirchsetzt

weicher wird uud jené

Wo

iu

Beschaffeulieit

deu

kuolinisehen

auuimiut. welehe

und nicht sehr erzreicheu Gangeu durchsetzt

ist.

dórt wird es seine unver-

ünderte propylitische Beschaffeulieit beibehalten. Darau könneu wir den Erfahruugsatz der

Nagyáger Bergleute anErzgange in Griinsteindazit von mittlerer Weichheit, Gestein. in welchem die kaoliuische Zersetzung wohl schon

schlieBen, ^\onach alsó

in

einem

die

Zermürbimg gediehen ist, am Gang uud fülirt uur bestén sind; iu sehr hartem sich und wird gewöhnlich zersp altét er weichem wieder ganz wenig Erz, in oft genug iiberhabé ich micli Erfahrung Bichtigkeit dieser Von der arm. begonnen

uoch nicht

hat. aber

bis zur völligen

Gestein verdrüekt sieh der

zeugt, die leute, in

Erklarung dieser Erscheinung suche ich jedoch nicht. wie die BergEinilufi des Xebeugesteiues. sondern fiilire ira Gegeuteil die

einem

Besehaffeuheit des Nebengesteines auf die Haufigkeit, die Machtigkeit und die

Ausfüllung der Gáuge zurück.

Wenn

uuu auf Grund dieser Erfahrungen die Ausbildung der Gangvou Nagyág schildern wollte, iudera i<'h eiuc deni Wesen nach homogene Dazitmasse annehme, in der durch áuCere Ursacheu eiu (hiuguetz gebildet wurde. so gelange ich schlielílich zu demselben Bild, das uns Pálfy darstellt. Das Spaltennetz ist stellenweise dieht. au auderen Stelleu gibt es uur weuig Spalteu diese sind hald breit. bald schmal. Die Spalteu werdea durch zirkuherende Lösungen oder Dámpfe mit Gaugraineralien erfüllt. Ein ich

verhaltnisse

:

Teil dieser Miuerale setzt,

es bildeu sich

wird

durch

den

Schwofelsaure

Sauerstoflf

der eindringenilen I-uft zer-

und schwefelige

Siiure.

die mit dor Berg-

UTERATUR. leuchtiglifit ia das

Xebeugesteia

ciiulriiigcti.

Zersetzuug

Diese

zu Kaoliu uiuwauilelu.

865

dichtes tiauguetz die N'erbreitung

\\()sell)st

zersetzendeu

der

Felilpatssubstanz

hie dk'

dórt aiu weitgeheudsten,

ist

am

Agentieu

wo

ein

meisten hc-

von mittlerem Grade ist sie dórt, wo einzelne miiehtigere Giiuge zwar geuügende Lösiing liefcru, aber dem Eiudriugen in das Nebengestein am geriugstcn wird die Zersetzung bemerkbar nur geringe Fláeheu bieteu sein, wo die Zahl der Spalten geriug ist luul ilire Euge nur kleiue Mengeii güiistigt.

;

von zersetzendeu Lösuugeu zirkulieren

Auf

diese

karten Pálfys weisen.

wenii

(iesteiuspartieeu absieht.

—

laBt.

Weise könneu GaugAerbaltnisse eutstehin. wie niaii

uud

\iiii

der

scbarfen

—

vielmebr

diese

die

Grubeu-

Umgrenzimg der harten

wie es der Wirkliebkeit

eiit-

Übergauge mit deu weichen Gesteinsregioueu verbunden sein láBt. Dauu wird man in den Eegioueu des hártesten Gesteines meist nur sdiwachmiichtige uud arme Erzgiiuge tiuden. in der übergangsregiou aber, alsó am Rande der (iesteinsbarte. werdeu máchtigere uud reiobere Giiuge aiiftreten. iudes die líegiou des gauz kaolini sierten gelblichweiBen Gesteiues diclite Xetze von diinneu Aderu mit meist nur geringwertiger Erzfüliruug euthált. Wo aber doch eiu miiclitigerer Gang mitteu durcb bartes Gestein schneidet uud das Xebengestein dabei nur in geringem Mal^e oder nur stellenweise augegriíYeu ist. dórt seben wir eiu Bild. welches Pálfv als ciné spricht

durch

sttifeuweise

zwiscbeu zuei Eruptiousschlote eiugekeilte Gaugbilduug bezeichuen wilrde. Das eben Gesagte soll uit-bt bedeuten. da6 icb die Auffassung des Veruubedingt

fassers

(iKauüloK keiue

theorctiscbe

nuerkeuneu. daB lierrscheu.

ablebue. Icb

welclie

zulasseu, souderu

au

aucb

ja.

man

da(5

gegen

Bergorten.

uur die

z.

am

B.

Beispiele

will

Barzaberge,

sicberc Aiissclieidung der

zutrcííende

Existenz

die

Eiuweuduug macben kann. uud

auderen

nielit

weilí

für die für

der

aucb gern

Verhültnisse

Eruptiousschlote

das

Verhalteu der

Bezúg auf Nagyág wollte icb nachweiscn. d;iK die Gangverhaltnisse daselbst aucb eine andere Deutung zulasseu. als die auf die Auffassung des Verfassers uud auf seine Erfahrungs-

Erzgiinge aufgestellten

Eegeln

lieferu.

Xur

in

sátze gegründete.

Der Ui'spruuy der Krze. lm

vorletzteu Kapitcl des Wcrkcs. woriu Forscbungen zusammeufaBt. berübrt er aucb die Erage iiber den Urspriing der edleu Erzeu und «bekenut sicii dabei gauz entsebieden als Anhanger der Aszeusioustheorie gegeniiber der Theorie der Lateralsekretion.). Ich vermuté. daC diese Gegenijberstellung im gegebeuen

der ^'erfasser die

Ergebuisse

seiner

Falle mir gilt, imd zwar besouders der Hypotbcse, die icli diesbezüglicb in «inem Vortrag am X. internationaleu Geologcukougress entwickelt babc. Es sei mir gestattet bier zu bemerken. daR fíerr Pálfy meine Auseinaudersetznng nieht ganz richtig erfaRt zu babén sclioint. ersteus indem er meine llypothesc einfach mit der Lateralsekretion im altén Sinne zusammenwirft, '

*

De

la

rélatiou de l'état propylititjuc; des roches anáésitiques et leurs tilmis

luméranx. Par Béla de Inkey. Comptc remlu du X. congrös nal. Mexico.

l'.tOT.

géolosritiue iuteruatio-

LlTF.nATÜK.

866

zweitens weil ev die Griinsteinmodifikatiou. den Ausgangspuiakt lueiuer Hypo« these iiders

als ich.

aufifafit

SzABÓs

Seit

Werkeu

wir die

betracliteo

durch postvulkanische Vorgánge

—

mögen

in

den

Andesite

als

und dieser Ansicht ist des vulkanischen Herdes aufsteigendeu Gase

auch PiUT. Die aus der Tiefe und Diimpfe wie Pálfy öfters sich Solutionen

gi'üsteinartigen

raodifizierte Gesteiue.

ausdrüekt

—

odor auch

aufdringeude

\ou Chlorit, Epidot imd

Neubildungcii

Gesteinen

auf Kosten der Amphibole und Pyroxene, veraulaBt habén und das Eesultat davon ist die Grüusteinbildung. Mcht jcder Andesitvulkan hat diese Umwandhmg erlitten, \\o aber der Vorgaug stattfand, dórt

Karbonátén, besonders

wurde natürlich der zentrale Teil des Gesteiusmassives. der über dem Eruptionsliegt, von der Umwandlung am starksten betroffen. Gegen die Eánder des Massives zu nimmt die Grünsteinbildung an Intensitiit ab und iu den aus-

herde

geflossenen Lavaströmen versehwindet sie bald ganzheh.

Diese Erseheinung habé ich bereits in schrieben und gezeichnet.

Eine

auffallende

hat spiiter Sempeks Untersuchung

noch nieht getriebenen

und an

melte

*

meinem Werke über Nagyág

genaue

ihr durch

dem

erbracht. als dieser in

zu meiner Zeit

eine

Beibe von Gesteinen sam-

petrographiscbe

Untersuchung nachweisen

Franz-Joseph-Stollen

konnte, nie der typisehe

be-

meiner Beobaebtung

Bestátigung

Grüusteindazit

der Eruptionsspalte naeh auBen hin

in einen den mediterránon Sedimenten aufgelagerten ganz normálén Dazit übergeht. Wohl hat Sempee an den beiden estremsten Gliedern seiner Beihe auch solche petrograpbische Unterschiede gefunden. die nach ihin ursprüngliche gewesen sein müssen, so nameutlich, daB das Gestein des Eruptionszentrums Quarze mit Flüssigkeitseinschlüssen enthiilt, wáhrend die (Juarze der Láva derén nicht führen, ferner daB in den geflossenen Laven

stufenweise

mehr

Kristalle

von Hornblende auftreten

als in

der zentralen Masse. Dies sind

aber Erscheinimgeu, welche mit der Grünsteinmoditikation

habén.

DaB

nicht

diese letztere

auf

nichts zu schaffen

der Zentralmasse beschrankt blieb, wird

durch ihren allmiihlichen Übergang auf die iibergequoUenen Ströme bewiesen. Ich darf daher an meiner bisherigen Ansicht festhalten, wonach die grüusteinbildenden Agentien

—

eben da

sie als

postvulkaniseh anzusehen sind

Wirkung

—

erst

und daB sie. nach dem AbschluB der von nach oben stammend, untén vulkanischen Herdes aus den Tiefen des Gesteinseruptionen

in

traten

gewirkt habén.

Pálfy spricht zwar auch von postvulkanischeu geneigt den alhnahlichen tJbergang anzuerkenneu. sagt,

daB

er

«deu Ablauf der

Grünsteinbildung

.

Vorgilngeu und

Wenn .

.

er aber

nicht

z.

B.

ist

auch

(S.

ausschlieBlich

45) fiir

annehme. daB dieser teilweise schon im Kráter oder noch tiefer eingetreten sei», und \venn er andernortes (S. 32) von der Eruption der grünsteinartigen Andesite (in der Gegeud von oberfláchlich halté, sondern als wahrscheiulich

* Beitráge zur Kenntnis der Gokllagerstátten des Sicbcnbürg. Erzgebh-gcs. von Bergassessor Sempee. Abhandl. der kgl. preuCischen geol. Landesanstalt, Neue

Folge, Heft 33. Berlin. 1900.

UTERATUE.

imd ebind;!

Kristyor).

spricht:

liefpvto

von

uuiB

so

fassung nach der Prozolí

hat,

Szabó, der

stattgehabt, der

UmwaiKUung

grünsteinartiges Matériái ge-

auch in der noch flüssigon Magmiiiuassc stattfinden dic SelbstÜDdigkeit des Propylites umgestoBen

bekanntlich

hat oftinals sehr entschieden

Grünstein

«(ler

man doeh mit Rocht rtuuehmeu. daB seiner Aufder Grünstpíiibilduug uicht uiiv in dem schon vev-

festigten Gesteine, sondorn kanii.

Vulkán.

i'iiu'in

8(i7

es

erkliirt,

propylitische

eines schon fertigen

habé niemals eiu Ausbrueh von sei nur die iiachtragliehe

Zustand

Eruptivgesteines diirch Gase,

Und

vulkanisehe Erscheiming aufsteigen.

die als post-

auch besser den be-

dies entsprieht

sowohl den auch von Pálfy richtig beobachteten Merkmalen, dureh die sich der Propylit vom normalen Gestein uuterscheidet, als auch dem Ubergangc zwischcn den beiden Typen, welchen Pálfy gleichobachteten Erscheinugen.

falls

anerkennt.

Eauheit des normalen

Die

Dazites

Gesteines, die es den aufdringenden die

ganze

Gesteinsmasse

zu

weist

auf eine feine Porositilt des

Dampfen oder Lösungeu möglich macht.

durchdringeu

und auf

die dafür empfiinglichen

oberwábnten Abhandlung habé ich dargelegt, daB nach meinen Beobachtungen das Wcscn der Grünsteinbildung rein nur darin bestehe, daB die farbigen Silikate in den Andesiten (Amphibol, Mineralien

zersetzend

zn

wirken. In der

und vielleicht auch Biotit) durcb irgend ein Reagens anwerden und dafi ihre Substanz, in Chlorit, Epidot und C'arbonate verwandelt, sich duícb die ganze poröse Gesteinsmasse verbreite, dadurch desAugit. Hypersthen

gegritfen

sen Eauheit vcnnindere, den Bruch glatter und muscheliger mache, die Festig-

und Záhheit steigerc und die ursprünglich helle Farbe in eine dunklere und giMinlicbe verwandle. An den Daziten von iN'agyág falit uns die schwarze Einde der makroskopischen Amphibolkristalle auf, welche im Diinnsohliff als schwarze opake Umrandung der Ki-istallform erscheint. Diese Umrandung ist auch in den keit

Dünnschliffon der gi-ünsteinartigen Dazite

wenn auch

erhalten

und

láBt die Kristallform

Amphibolsubstanz selbst schon ganz zerstört ist und der Eahmen nur mit den genannten Umwandlungsprodukten. einem streifigen Gemisch von Epidot und Kalk-Magnesiumkarbonaten erfüllt deutlich

erkennen,

erscheint. Vorausgesetzt,

die

daB die Amphibole erster Ausscheiduug diese schwarze noch in einem flüssigen Magma schwammen,

Hiille schon besessen hatten, als sie

kaum

daB dieselbe wahrend und nach der Auflösung der einem beweglicheu und bewegten Mittel unbeschádigt erhalten wordcn sei. Nebst dem allmahliclien llbergang \\áre auch dies ein Bcweis dafür, daB die Propylitisierung nicht im Magma, sondern in der verfestigten vulkanischen Masse eingetreten sei. Wir habén auch gar keinen Grund, an eine Grünsteinlava zu glauben, da eine solche noch an keinem tiitigen Vulkán heobachtet worden ist. Die aus der Tiefe kommenden Agentien der Grünsteinbildung - nennen wir sie etwa Dámpfe von Mofetten und Solfataren konnten das ganze vulkanische Gebilde durdidringen mit EiuschluB der umgebenden oder zwischen eingekeilten fremden Gesteinsmassen sie konnten aber ihre spezifische Wirso ist es

denkhar.

Amphibolsubstanz

in

—

;

868

kung

LITERATÜB.

nur an Silikatgesteiuen mit Araphibol- oder Pj'roxengehalt ausGase oder die Lösungen eindrangen. so weit wuvden auch ílie Andesittuffe, Breccien und Laven griinsteinai-tig umgewandelt. aber iiatürlich ist z. B. an den mediterránén Sedimentschollen, die in Nagyág im Andesit natüi-licli

üben. Soweit

die

«iugeschlossen

usw.

Von

sind.

mit Grünsteiu

uo(^li

am

Karpathensandstein.

Berührung

in

steht,

keine

diesor Auffassuug aus wiire es undenkbar.

der in Botes. V^erespatak

solche

Wirkung bemerkbar.

wie in Nagyág die Kalvarien-

Amphibol und Augit führen. von der Grünsteiubildung sie álter wáren als der Dazit. Andererseits wieder glaube ich nicht. daB der aus normalem Dazit bestehende Berg Szarko eiueu eigenen Eruptiousschlot besitze, wie es auf Pálfys Zeichnung (Taf. VIII) dargestellt ist dieser Berg stellt füi- mich cbi-r cinen máchtigen Lavastrom dar, der schon nrsprünglieb aus der Eegiou der Grünsteinbildung iierausragte und deshalb unverándert geblieben ist.

gesteiue, die doch aucb

gar nicht berülirt geblieben sein könnten, wenn

;

Wir habén

alsó

geselien,

dafi

die

Ei-uptivgestein in einer besonderen Weise

postvulkanischen angreifen,

indem

Emanationen das sie

dessen farbige

Silikate metamorphisieren. Andererseits aber wisseu wir, dafi die grünsteinartig

háuüg edle Erze führen. u. zw. nicht nur in Ungaru. gröBerem MaBstabe in den Vereinigten Staaten Nordamerikas. in Mexico. Peru. Bolivia. auf New Zeeland und in Japán. Dieser weitverbreitete Zusammenhaug zwisehen der (jrünsteiumoditikation und den edlen Erzen kann uumöglieh das Spiel des Zufalles sein wir sind berechtigt hier nach einer kausalen Verbindung zu forsehen. Dabei können aber nur zwei Wege oft'en stehen entweder sind es die Erzgiinge, denen wir diese Umwandlung des Nebengesteines zuschreiben. oder wir raüssen dtni Ursprung der Teránderten

sondern

in

Andesite

noeh

viel

;

:

Erze in eben dieser Gesteinsmetamorphose suchen. Icli

muB

weiB wohl.

dafi

viele

Forscher sich der

aber gleich bemcrken. dafi diese Auffassung

er.steren Ausielit zuneigen.

zum

grofieu Teil lierstammt

von einer ungenügenden Kenntnis vom Wesen und von der Natúr der Griiusteinbildung und von derén Zusammenwerfen mit einer anderen Gesteinsumwaudhing. der Kaolinisierung, welche allerdings von den Krzgángen ausgeht, ebeuso

wie

auch

die Kiesimpragnation.

Huoo

v.

Böckh

z.

B. stellt die

was den Yerháltnissen in Nagyág durehaus nicht entspricht. In deni Lehrbuch von Richaed Beck- wird mein Name irrtümlieh unter die Nameu derjcnigeu eingereilit. die die Propylitisierung den Erzgángen zuschreiben. Ich bin ab(r stets von (icr eutgegengesetzten Ansicht ausgegangen, denn raeine Erfahrung hat rair Kaolinisierung als das letzte Stádium der Propylitisierimg

liiu,

Grünstoinbildung zwar immer im Eruptionszentrum aber den dom (íangnetze folgend gezeigt.


1

H.

V.

Bückh: Földtani

Közli.uy.

XXXI.

10— !-'.

B.

'

nii-raais entschie-

Hift.

Suiiiilcmciit

398.

S. 3!)6

EiCHARD Beck Lehre von den Erzlagersátteu zvvcite AuH. S. 408 Szabó, M. E. AVadworih, B. v. Inkey. H. Rosenbüsch und H. Bckh habén gezeigt, dalJ aiich die Propyliti.sifivunj; audesitischer und trachytischer Oesteine -

:

;

:

•J. V.


w

ii

b

r c n

cl

dor Erzgangliilduiif; zuzusclu'oiben

sei.»

LITERATUR.

Wenn

wir

alwj

iliu

Quelle

sufhen

Audesiten

wandelten

eiUeii

tler

wenu

und

809

Erze

wir

in

cl<'U

zu (irinistiiii uiutíu-

ei-kanut habén, diiB diese

Um-

wandlung deni Wesen naeh uur iu der AuflíisMiiií und Chloritisierunf,' dor Anipliibol- und Pyroxcnminerale besteht danu nuissm wii- auch voraussctzen. :

es die letzteren

dafi

als

Erze

seien,

in die Giinge

Und

welche

aussielit.

Die

dórt.

sphiire.

Baryspliiire

\vo

oder

sind.

das

lie\or diese

sclnvere

\crtritt

Magma

sich

dali

seit

auf di'u laugeiu

denden Silikatminerale, besonders an

aiis

der

Mengen an

uoch

tiei'eren

die sich bil-

polybasischen Kalk-Magnesiasihkate

die

dem

den Tiefeu der Lithos-

iu

i>ildet

Metalle iu geriugen

gebiiuden wurden und in ihnen mit

als cs

sehou

ursprüglieli in den Silikatgesteineu vor-

sagen wir besser,

silikatische

stammeude

Kegionen der

enthicltcn.

auch uicht so iibn-i'üsehend.

ist

Mehrheit der Geologeu

die Ansicht, dafi die Sohuermetalle

liauden gewesen

Sclnvernictallc

wanderten.

diese Voraussetzung

ersten Bliek

di(>

aufsteigenden

Magma

in

die oberen

Tag gelangen konnten. Wir habén zahlreielu' Analyseu von Gesteinen und Minevalien, die das Yorhandensein geringer Mengen vou Scii\\'ermetalleu, (nielit uur von Kisen) in Silikaten Litiiosphiire,

ja stellenweise

bis zu

beweisen.

Setzen wir nun voraus. daB iu die vulkauiseh emporgestiegeneu und zu

Andesiten

verhiirteten

Massen

postvulkanische

wasser eindringeu und in denselben leiten.

kann

Welche vou den ich

nicht

vulkanisehen

entscheideu

nach

;

Gase.

Dampl'e und Thermai-

die ol>en geseliilderten Zersetzungen eiu-

Emanationen hier in Betracht kommt,

Inostranzefí ware schon die Kohleusaure

Verbinduug mit Wasser imstande aus der Ampbibolsubstanz t'iilorit, Karbonáté und freies Kohlendyoxyd zu liildeu. Jedeuf'alls können bei dieser alléin in

ZersetzuDg die unter den Basen des Silikatcs beliudliehen kleinen Mengen von edlen Metallen aus der ^'erbindung gelöst werdeu imd in die Lösung eintreten.

Entstehen dann im Gestein Spalten, in welchen sich die Lösung sammeln und

Anderung der physikalischen XerDruckes und der Temperatur, einzutreten oder auch in den Hpalten aufsteigcude Agentien von "fallender" Wirkung (z. B. Schwefelwasserverbreiten kann, so braucht nur noch eine

liílltnisse,

stoíf,

des

Tellur usw.) einzudringen.

um

aus der Lösung Gangmineralien und Erze

abzuscheiden.

Dies ware der Kern meiner «Lateralsekretionstheorie», wie ich dieselbe in

Mexico

vorgetragen

habé.

doch eine solche, die mit der

Eine Hypothese Eolle

ist

sie freilich

auch nur, aber

der Grünsteinbildung beim Bildungsvor-

gang der edlen Erzgíinge rechnet. Tarótháza, den í. September 1911.

Béla vo^ Inkey.

:

LITEBATUE.

870

THE STELNKOHLENVOKKÁl'E ÜNGARNS. Uber Auftrag des

Direktoi-s der kgl. uu{í;ir Geologisclien

I!eiclis;in:5tiilt

Canada tafíouden XII. inteniationalen ungar. Sektionsgeologen Dr. Kakl \. Papp.

Prof. Dr. L. v. Lóczi für den 1918 in

Geologenkongrefi verfaBt von kgl.

'

Der Metalbergbau, besonders der Goldbergbau am FuBe der Karpathen hat bekanntlich eine grofie Vergangenlioit

liinter

sich.

Umso

jünger

ist

der

Kohlenbergbau im Königreiohe Ungarn. Wahrend námlich im Siebenbürgischen Erzgebirge schon von den Daziern und spater von den Eömern ein bedeutender Metallbergbau betrieben wordcn ist und derselbe auch spater wahreud der ganzen tausendjáhrigen Geschichte Ungarns

sowohl in Siebeubürgen, als auch im Yihorlat-Giitin und im Szepes-Gömörer Erzgebirge in Blüte war, wahrend ferner auch der Eisenbergbau bis iu das XII. Jahrhundert zurückreicht, ist der Kohlenbergbau in dem von den Karpathen umrandeteu Lande ganz neuen Datums. In Ungarn hegann

Kohlenbergbau im Jahre l/.JG u. z. an einem Brenuberg náclist des Fertösees dieses Flöz liefert, wenn auch in geringer Menge bis aiif (Neusiedler See) den lieutigen Tag Kohlé. Auch in der Umgebung von Zsömlye. heute Vérte^somlyó im Gebiete jenseits der Donau wurde der Bergbau auf Braunkohlender

mioziluen Braunkohlenflöze in der Ortsehaft ;

ausbisse begonuen, die

Bedeutung des

Kolilenbergbaues

Ungarn beginnt

in

jedoch erst mit der Entdeckung der Strin- uud Schwarzkohlenflöze im Komitat

Krassüszorény zu jeuer

eröffnet wurde. sodann

Zeit.

als

ITSS iu Resiea die erste Steiukohlengrube

179:2 in Htájcrhik

mit

dem Abbau

des

eine

práchtige

Kohlé lioferndeu Kohlenflöze:- bcgonnen wurde. 1819 versuchte man bereits, die bteiukohle von Domán zum Schmelzeu der Eisenerze von Eesica zu verwenden, jedoch damals noch mit weuig Erfolg. Aus altén Dokumenten geht hervor. daB zu Beginn des XIX. Jahrhunderts aus den Gruben von Stájer-

300Ü MaB d. i. alsó 2010 Meterzentner Kohlé gefördert einem jahrlichen Durchschnitt vou '2i\'2 Tennen entspricht. Zu der selben Zeit ist die Produktiou in Brenuberg gröer, sofern hier 1798 2567 Tonnen, 1800 aber 7734 Tonneu nach Wien verfrachtet wurden. Im -lahre 18:23 betragt die ganze Steinkohlenproduktion Ungarns 13.507 lak-.\nina monatlich wiirden, eine

Menge

die

Tonnen im Jahre 1830 aber

Wenn a,bschliefien,

bereits 26.9!tl

Tonuen.

wir die erste Periode des Kohleubergbaues von Ungarn mit 1830 so zeigt sich. daí5

sich

die

gesamte

Kohleuproduktioii

Ungarns

von 1765 bis 1830 auf 538,085 Tonneu beláuft, was die Kohlé den damaligeu Verhaltnissen angemessen mit fiinf Kronen berechnet einem Werte von -J. 693. 425 K entspricht. Der zweite Abschnitt des ungai'ischen Kohlcnbergbaues beginnt mit der in diesem ersten Zeitabschnitt

—

iui

alsó

—

* Auszug aus dem Schlutcil dur Ottava crschciueuden Mouogniphie.

iui

Vcrlugf

des

XII.

(nolugeukougresse.--

871

LITEEATUR.

1831. Die DonauGrubeu vou Esztergom teils aus jeneo von Pécs, wodurch diese Grubeu cineu bedeutendeu Aufschwung nahmen. Mit dem Abbau der Braunkohlenfiöze von Salgótarján wird 1848 begouuen und die Kohle bis I8r)9 gröííteuteils uach Szolnok und Poroszló für die auf der Tisza verkebreudcm Dampfer der Üonau-Dampfschift'ahrts-Gesell-

Gründimg

der Donaudampfschiffahrt iu Ungaru

(lampfer deckten

iliren

Kolilenbedarf

teils

aus

Jalire

iiu

dcn

schaft geföhrt. Die Kolileuproduktion hebt sich zwar dig.

lm Jahre 1849 wurden im Lande

z.

langsam, jedoch bestán-

Tonuen produziert wáhauf 85,340 Tonnán hebt. wovou

B. 55.50G

rend sicb die Produktion scbon 1850 rapid ein Viertteil auf die Gruben im Komitat Krassó-Szörény

entfállt.

Im

allgemei-

Gowinnung vou Stein- und Schwarzkohle iu dieser Zeit die ueu Produktion von Brauukohle. So wurden z. B. im Jahre 1863 ueben 340,407 Tonnen Sehwarzkohle bloB '265,011 Tonnen Braunkohle, im Jahre 1866 ueben 413,173 Tonnen Sehwarzkohle -287.074 Tonnen Braunkohle produziert. Die übertrifft die

ge.samte Kohleuproduktion der zweiten Periode (1831

— 1866)

betriigt

6.900,602

Tonnen im Werte von 41.403.612 Kronen. Die

dritte Periode

beginnt

mit

Wiederherstellung des

der

Verfassung

Ungarns, mit dem Jahre 1867 als mit dem Aufschwung der Fabriksindutsrie üuch der Kohleubergbau mit einem Male aufblüht. Bemerkuugswert ist. dafi sich

im Jahre 1867

die

kohle das Gleichgewicht

betragenden

Im

entfállt.

Produktion

Produktion

hitit,

auf

indem

Steinkohle,

Jahre 1869 jedoch, wo

mit jener von Braunnahezu 800,000 Tonnen andere hiilfte auf Brauukohle

vou Steinkohle die Hiilfte

die

der

Produktion

die

eine

Millión

Tonnen

er-

Braunkohlenproduktiou die Steinkohleuproduktion bereits um ein weniges und dieses Yerhiiltnis wáchst liis auf den heutigeu Tag an. lm Jahre 1897 z. B. als die Kohlenproduktion des Landes fíiuf Millionen Tonnen erreichte. entliel vou diesem Quantum bereits uur mehr ein Millión übertrifft die

reicht,

auf Steinkohle, wiihrend sich die iilirigen vier Millionen

Tonuen unter Braun-

kohle und Lignit verteilten.

Die abschnittes

gesamte

Kohlenproduktioneu

1867—1910

l(i7.ii.l.636

betrug

L'ngarus

Tonnen

in

wfthreu

des

Zeit-

einem Werte vou 1.321.480-271

Kronen.

Das gesagte zusammengefaBt produzierte Ungaru Zwischen 1765—1830 «

538.685 Tonuen im Worte vou

1831—1866 6.900.602 1867—1910 167.431,636

Zusammen

:

2.693,425

«

«

«

.

41.403.612

«

«

«

«

1.321.480,271

174.880.923 Tonnen im Werte vou 1.365.577,308

K K K K

Ungara-Kroatien und Slavouien bauteu also bishcr 174.S80.923 Tonnen Mineralkohlen im Werte von 1.365,577308 K ab. Yon der ausgewiesenen Quautitát von nahezu 175 Millionen Tonnen lieferte

das untermediterrane Brauukohlenbecken

vou

Salgótarján das meiste

hierauf folgt das lias40 Millionen Tonnen Braunkohle sische Kohlengebiet von Pécs, welches dem Lande bisher 27 Millionen Tonnen Sehwarzkohle gab. au dritter Stelle folgt die oligozane Kohlcnmulde des

namlieh mehr

als

;

LITEBATÜR.

872

im Komiirtt Bunyacl mit ihrer Produktion vou über "20 Milliooeii in vierter Eeihe l'olgen die karbonisclien Steinkohleu und liassischen Schwarzkohlenflöze im Komitat Ki'assó-Szörény, welche bisher mehr als

Zsiltales

Tonnen

;

17 JliUionen Toniieu Steinkohlo für die Fabrikon der bahn-Gesellseliaft lieferte.

wo

der Gegend von Tata. genhfit zurüekblickt,

An

Htelle

steht

k.

das

k.

Staatseisen-

priv.

Kohlenbecken

eoziine

der Bergbau zwar erst auf eine 14-jahrige Versan-

jedocb

schon seiuen Naehbar,

fünfter

d.is

mit

dei-

von 14 ílilliouéu Tonnen Esztergom übertltigflt liat, das

Produktion

Kohlengebiet

vou

trotz seiner lÜO-jáhrigen Vergangenheit insgesamt

bloB

Millionen Ton-

acht

nen Braunkohle produzierte. So steht es um die Vergangenheit des Berguaues. wenden wir der Gegenwart za.

mm

uiis

Der ]Miueralkohlen[iroduktion betrug 1910 auf einem verliehenen Gebicte von 538 km- 9.036,268 Tonnen in einem Werte von 88. 17-2.8Ü:Í Kronen die :

Produktion dieses einzigen Jahres

nen

mehr

die

als

gesamrate

betriigt alsó

Produktion

um des

auderthalb Millionen TonZeitabschnittes

von

1765

bis 18()6.

Vou

der

1910 entfalleu

9 7

Millionen

',2

Tonuen übersehreiteudeu Produktion des Jahres

Millionen auf Braimkohle und bloB l'a Millioneu Tonnen

auf Stein- und Sehwarzkohle. Naeh der

Zusammenstellung von A. ^YAHL^KI5 Braunkohleubeeken das nieiste. nilmlich 1'8 Millionen Tonnen, dann folgt Tatabánya mit einer Produktion von 1'6 Millionen Tonnen, an dritter Stelle steht das Kohlenbecken von Salgótarján mit seiner Produktion von l'ö Millionen Tonnen an vierte Stelle driugt das Braunkohleubeeken an der Sajó welches TI Millionen Tonnen Braunkohle lieferte und erst an fünfter Stelle folgt das Scliwarzkohlengebiet von Pées mit einer Produktion von 0'8 Millioneu Tonnen. Das seehste ist das lieferte

von

dieser

Produktion

das

'

Zsiltaler

;

Kohlengebiet von Eesica-Anina mit

einer

Produktion vou kaum einer halbeu

MiUion Tonnen vorzüglicher Sehwarzkohle. An siebenter Stelle steht sehliefilieh das Brauukohlengebiet von Esztergom mit einer Produktion vou O'i Millionen Tonnen. Die Produktiou dieser sieben (rrubengeliiete zeigt den gegenwartigen Stand unseres Kohlenbergbaues, welc-her im Gebiete des Königreiehes

Ungarn über fünfzigtausend Arbeiter

Wenn

bescháftigt.

nun uoch

ieh

be-

merke, daB vou der bisher abgebauten Kohlenmenge 48 Millionen Tonuen auf

und Schwarzkokle, 118 Millioueu Tonnen auf Braunkohle und aeht Tonnen auf Lignit entfallen. so erhalten wir einen Begriff von der ehemaligen und gegeuwártigen Kohlenproduktiou Ungarns. Stein-

^Millionen

nunmehr in die Zukuuft. Von den S t e n- u n d S e w a r z k o h 1 von 53'5 km- eiu effektiver Vorrat vou

Blicken wir 1.

Gebiete

*

seit

i

Es

ist

licilauerlich, dali A.

1908 uicht iiithr die

halVi eutliiilt tjeiiane

li

Wahl.ner

in seiueu

e

u

f

1

ö z e

7.473,700

n

ist

aufge-

überiius wertvollcn Stndieii

Produktion der finzehieu Gewcrkschaftcu aucli mein Answeis vou -Tahre 101(1 in seineu Details

I>;itr!i.

anf eineuí

Tonnen

initteilt.

niclit

I)(s-

fíernde-

'UTERATUR. schlossen, fcruer

Vornit von etwa

Gebietc von

ilfin

nut'

Toniu'u

133.795.000

873

18:2'4 lím-

zu

iiocli

In

ei-lioffoii.

wnlirsuliciiilk-her

r\i\

dioscv

ci-stcu

Gruppp

konimt (len kiirlMniscIun Steinkohli'nflíizen niir einf sclii- geringe Jiollc zu, clie üborwiegende Quantitat ist liassische Schwarzkohle aii.s dem Komitat KrassóSzörény und von der S- Und N-Lchne des Mecsek-Gcbirgcs. Krctazischcn Schwai'zkohlenflüzeu koiumt bloB eine sehr gerinfje Rolle zli cincsteik ira

Sowohl

Bakony, anderesteils im Bihargebirge.

wahrscheinlicheu Vorrats,

als aufli in der des

Dainpfscbiffalu-t-Gesellsehaft in der

zweiter

Stelle

Gesellsehaft

folgen

die

in dci-

Umgebung von

Grubeu der

dos

effektíven,

Pécs an erster Stelle

österr.-ungar.

priv.

im Komitat Krassó-Szörény, an

Eubrik

der Bergbau der Douau-

steht

;

an

Staats-Eisenbabn-

dritter Stelle die

Komlóer Gruben

des Árars. Befreffs ibrer Heizkvaft stehen die Karbonkoblen von Ujliánya und

Szekul mit ibren 7000 und mcbr Kalorien an erster Stelle; im Vcrbiiltuis zu

den ausliindisehen. besonders aber den amerikaniseheu Kolileu stehen diese immer noch weit hinten und können erst in die 3. Gruppé der Klasse B)

jedoch

gestellt

werden. Dieselbe Heizkraft besitzen aueh

die

liassischen

Kohlén von

Pécs und die Schwarzkohlen von líesica-Domán. 2.

Auf

Die zweite Gruppé bilden die t e r t i ii r e n B r a u n k o h 1 e u f 1 ö z e. Kohleubergbau Ungarus. In jcdem Zcitabschnitt

diese basiert eigeutlieh der

des Tertiárs

Lildeten

Braunkolilcnflöze,

sich

derén

Matéria]

z.

B. bei Tata-

bánya, Petrozsény und Nyitrabánya auch betreffs der Qualitat mit den Schwarz-

kohlen wetteifert. In der Eeihe Kohlenflöze

bereiteten

der bergmánnisch

Tatabánya

steht

mit

und

vor-

Vorrat

von

aufgeschlossenen

seinem

effektíven

140 Míllionen Tonnen an erster Stelle; an zweiter Stelle folgt Nyitrabánya mit einem effektíven Kohleuvorrat von 124 Míllionen Tonnen. an dritter Stelle das Zsiltal mit einer zum Abbau vorbereiteten Kohleumenge von á8 MiUionen Tonnen. Der eífektive Vorrat betriigt in dem Gebiet sámtlicher Braunkolilenflöze

von 234-9 km^^ 342.776.718 Tonnen. Die Sfhritzung der wahrscheinliclien Vorráte stellt das Zsiltal mit seinen Kohlenschátzen von 464.."J00,O00 Tonnen auf einem Gebiet von

erliofflichen

90 km^ an erste Stelle. An die zweite Stelle kommt Nyitrabánya zu stehen mit seinem wahrscheinlichen Vorrat von 162 Míllionen Tonnen auf einem Gebiet von 36 km^. An die dritte Stelle gelangt das Sajótal im Komitat Borsod, wo 60 km-

Tonnen Braunkohlen zu Becken von Salgótarján mit einem wahrscheinlichen Vorrat von 65 Míllionen Brauukohle auf einem Gebiet von 150 km^; an fiinfter Stelle steht schlieBlich Tatabánya, wo auf einem Gebiet von 15 km^ 60 MiUionen Tonnen zu erhoffen sind. Der wahrscheinliohe Vorrat sámtlicher Braunkohlenflöze betragt auf einem Gebíete von 769'6 km^ 1.100.504,000 Tonnen. Diese Braunkohlen kommen in eozánen, olígoziiiieu. unter- und míttelmiozánen Bildungen vor und íhre Qualitat steht im allgemeineu mit íhrem Altér ím Verháltnis jedoch nicht immer. Es scheint, daB die hohe Heizkraft eher auf die Máchtigkeít der Flöze zurückzuführen ist. So weísen unter den Braunkohlen nicht die áltesten, die eozánen Flöze. die gröflte Heizkraft, sonauf einem Gebiet von etwa erhoffen

sínd,

an die

vierte

Stelle

140 Míllionen

das

;

Füliltani KiizUmi).

XUI.

hil.

V.i-li.

57

LITERATUR.

874 dern

iiu

ei-ster

Kohlén, mit

Stelle stelieu dif vcrhiiltiiismálJif; jiiugercii. oliijoziiuen Zsiltaler

eiiier

Heizkraft

von 5000

— 7000

geu, mediterránén Kohlén von Nvitraháuya

Kiilorieu

danu folgen

:

mit 5000

die jun-

(idOO Kalorien. welche

von Tatabánya gleielikouuuen und erst hierauf folgen die Kohlén von Esztergom mit 4700 — 5600 Kalorien. Unter den eozanen Kohlén weisen die \ou Tata bánva und Kósd. ganz ihrem Altér ents()refhend, (ISOd Kalorien auf. Unter den KolilenHözeu der eine liohe Heizkraft. 5(i(«i Gegend von Salgótarján sind die Kohlén von Baglyasalja mit einer Heizkraft von 4600 5600 Kalorien am wertvidlsten, die übrigen sind von viel raindorer Qualitát. Die untermediterranen Kohlén von Salgótarján weisen im allgemeinen 50011 Kalorien auf. ebeuso wie die oligozánen Kohlén eine Heizkraft von 4000 Kroatiens. so daB sie in der vom XII. internationalen GeoIogenkongreB festfást

den Kohlén

eoziinen

-

gestellten Klassifikation

die

Gruppé der Klasse D) minderwertigsten unter den Braunkohleu sind

die letzte Eubrik. in die zweite

in

Am

eingereiht werden miissen.

Kohlén im Hajótale (Kom. Borsod),

aufgestellte Klassifikation

nieht

mehr

welche

eingefügt

in die

vom GeoIogenkongreB

werden

so daB für

konnten.

dieselben eine besondere letzte Klasse E) aufgestellt werden muBte.

Von

der-

im Fchérköröstale aufgeschlossenen Braunkohlen. Immerhin werden die Braunkohlen des Sajó- und Fehérköröstales iufolge ihrer groBen Quautitát und dem leichten Abban einst für die Fabrikindustrie Uugarns doch von groBem Werte sein. 3. In die dritte Gruppé gehören die j u n g t e r t i a r e n Lignité, die sowohl am Rande der Karpatheu. als auch an den líándern des Alföld in den pontisch-pannouischen und den levantinischen Bildungen gleicher.', eise in selbeu

Qualitát

sind

auch

die

groBer Menge vorhanden sind. In der liubrik des tatsüehlichen

"S'orrates steht

Köpec im Komitat Háromszék mit einem Vorrat von etwa droi Milüonen Tonnen. dann folgen die kroatisch slavonische Lignité mit ihrem Vorrat von über zweieinhalb Millionen Tonnen. in dritter Reihe folgen die fürstl. EsterHÁZYSchen Lignitflöze bei Lajtaujfalu mit einem Vorrat von naliezu einer iMillion Tonnen. Der gesamte. auf einem Gebiet von 27'ö km* aufgeschlossene VoiTat beláuft sich auf 7.703,0CK) Tonnen. Bei der Schatzung der wahrscheinlichen Vorráte stehen die

kroatisch-slavonischen

Lignitflöze mit einer

Menge

von nahezu 70 iMillionen Tonnen an er.ster Stelle, dann folgen die Lignitflöze des Erdövidék mit Aü iMillionen Tonnen und schUeBlich die Lignitflöze von Bodonos-Derna im Komitat Bihar mit 10 Millionen Tonnen. Die in Ungarn, Kroatien und Slavonien erhöffliche Lignitmenge betragt auf einem Gebiet von 148 km- 124.450,000 Tonnen. Die Heizkraft der Lignité schwankt im allgemeinen zwischen 1900—3800 Kalorien, sie gehören alsó in eine ganz besondere letzte Gruppé. Die höchste Heizkraft, 3800 480t) Kalorien weist der

—

Lignit von Borszék auf, der

letzte

in der

Reihe

ist

der

den artesischen

in

Bohrungen von Balmazújváros, auf der Besitzung Dr. \. schlossene Lignit mit 2200 — 3200 Kalorien. Wenn wir nun das gesagte zusammenfasseu. so zeigt biete von ("ngarn. Kroatien und Slavonien

\.

Skmseys

sich.

ilaB

aufge-

iin

(ie-

875

htkratir.

A) auf

Gebiete von

eineiii

tiitsáchlicher Vorrat

auf einera Gebiete von

II)

31ti

km*

fin

10
km-

ein

von

H57. 953,4 IS 1

Vovrat von alsó

.

....

.

zusammen auf einem Gebiete

_

1416 km-

_

1.35S.749.0(KJ

Tonnen

aufiíesfihlossen,

Tonnen zu

erhoffen.

von

3.716.702,418 Tonnen

.^

A) b e r g m á n n s c li a u f g e s c h 1 o s s e n, tatsáchlich festgestellt, ItJ a n n ii h e r n d g e s c h t z t. jedoch mittels Bohrungen meist 11 ac h g e w i e s e n sind. Der über dies mögliehe Yorrat ist sowohl was Steiiikohle, als auch was Braunkohle aiibelangt, gering und es gibt nur wenige Gegendeu, wo nöch auf miiBige Kohlenflöze Aussicht vorhanden ist von einem bedeutenden Kolilenflöz im amerikiiiiisflien Sinne des Wortes kaun in Uugarn i

ii

;

keine Rede sein.

nun

Es drangt sicb 1

7

I

G Millionen

Tonnen

die

Frage

auf.

fiir

wie

lange

dieser

vou

Vorrat

reiclien wird ? Hieriiber laBt sieh folgendes sagen

:

Wenn man die Produktion in den letzten -Jahren betrachtet. zeigt sicb, daB die Produktion von 1906 bis 1909 von 75 Millionen Meterzentnern auf 90 Millionen Meterzentner. d. i. jiihrlich uiu 5 Milli(juen Meterzentner geíítiegen ist. Weun wir annehmen. daB die Produktion aucli künftig in diesem MaBe, d. i. jührlich um eine halbe Millión Tonnen zunimint. so ist der KohlenTonnen ini .Jahre 1977 bereits ersc-liöpft. Wenn Landes in Eechnung zieht. welclier iieute beman reits etwii 13 Millionen Tonnen betriigt und diese Zahl der Jabresproduktion von etwa 10 Millionen Tonnen gegenüberstellt. so habén wir ein noi-h tranrigeres Bild vor uns. Wir stehen l)esouders hinsichtlich der Stein- und Sohwarzvorrat von

1716

Millionen

den Kohlén verbriiiieh des

kohle sehleoht. von welchen wir schon jetzt auf eiuen Millionen

Tonnen augewiesen

kohlenÜözeu

Ein gasen

ist

Für

die

Import von über zwei

AufschlieBung von ueuen Stein-

sehr wenig Hoft'nung vorhanden.

Hoffnungsstrahl

entgegen.

sind.

derén

blinkt

uns jedoch

in

AufschlieBung jedeufalls

den aucli

siebenbürgisehen

den

Erd-

Kolilenverbrauch

vermindern wird. Das Erdgas ist alsó berufen den trostlosen Zustand. welcheii unser geringer. bloB auf fünfiindseehzig Jahre reichenden Kohlanvorrat sehafift. zn mildern. Budapest, den

K).

August 1912.

:

MITTEILUNGEN AÜS DEE HÖHLENFOESCHÜNGSKOMMISSION DER UNGAEISCHEN

GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. JAHRGANG

- HEFT

1912.

i.

REDAKTEUR Dr.

OTTOKÁR KADIC REFERENT.

Ml

RESULTATE DER IM -lAHRE

IN

DER BALDAHÖHLE

YO RGENOMMENEN GR ABUXGEN. Von

— Seit

dem

ieh

Eugen Hillebkand.

Dr.

au dieser

Mit Taf. IX.

Stelle

zictzt

— iiber

die

pleistoüáneu

Kinder-

knochen aus der Ballahöhle beriehtet habé,' haíte ich zweimal üelcgenheit iu dieser Höhle die systematischen Grabungen fortzusetzeu. Das erstemal mit meinem Freund Geologen Dr. Ottokár Ivadic iiu Jahre 1911 von Mitte Mitrz bis !Mitte April, betraut seitens

der kgl.

uug.

Geologisehen Eeichsaustalt mit

Das zweitemal im Monat Juli d. J. durcli drei Wochen mit einer Summa von 500 Kr.. welche mir auf Empfehlung c\e^ Herrn Univ.-Professor Dr. MicH.tEL Lenhossék die L'ngarische Akademie der Wissenschaften zur ^'erfiigung stellte, wofür ich beiden Institutionen meineu warmsten Dank ausspreehe. Ich kann es nicht unterlassen a ndieser Stelle zu erwahnen, daB mich im Sommer wührend der Grabungen mehrere Fachmanner besueht hahen, so in erster Eeihe Herr Univ.-Professor Dr. Michael Lenhossék, dann Direktor des iluseums in Miskolc, Herr Ignaz v. Gálffy und endlich Se. Durchlaueht, der Herzog Lóránt Odescalchi, ein Liel>haber von Altertümern, mit besonderem Interessé die Grabungen ^^iederholt besueht hat. Von einem oder anderem Standpunkte aus genommen wiire es vielleicht besser gewesen über die beiden Grabungen separat zu berichten, wegen der besseren Übersicht halté ich es jedoch fiir zweckmáBiger die erlaugten Resultate einheitlieh zu behandeln. Yor allém möchte ich bemerken. daB wahrcnd bisher der im vorderen Teil der Höhle auftretende pleistozáne gélbe kalksclmtteiner Unterstützimg von 1000 Kr.

Die Uberreste der diluvialen Kinderknocheu aus der Ballahöhle bei RépásUngarn. ílíitteilnngen a. d. Höhlenforschungskommission d. U. G. G. Jahrg. 1912. Heft 2. *

hnta

in

KESULTATE

IM JAHI;E

I>BK

führende Tou

PER

IN

l'Jll

VORGESOMMENEN GKABUNOEN.

BAl.I.AHoHI.K

pleistozáue Ablagenuig erschien, hat

als die einzige

áer neueren Grabungen herausgestellt. daB im hinteren dieser noch ein iilterer pleistoziiner

der

lágert,

sich

Leider gebén


uud

die

iufolge

Hölüe unter dem Höhlenboden

Teil der

Schichtenkoinplex faunistisch

petrogriiphisch.

.sich

S77

aiif

uuch

Profilé

vom

archaologisch der

bisherigeii

Círa-

bungen uoeh nieht das treue Bild der Lagerungsverhaltuisse beider Sehichtenkomplexe, weil

in

der

der

Mitte

Schichteukomplexe von einer

bis

ílöhle

Ornbenausfülluug uuterbrochen wird ganze Breite der Höhle

beantworten werdeu.

ein,

A\ ir

Sciiichtenkomplexe etwas

so

beiden

die

iibereiuandergreifenden

an den Höhlenboden reiclienden neolithischen

diil.i

:

bofitVntliph

nimmt

diese tíriibe uicht die

niichsten (írabuugen

dii'

aueh diese Frage

wollen uns nuii mit diesen zweiartigen pleistoziiaen

und mit eiuciu jeden

uaher

fiir

sich

beschaftigen,

wir fangen vor allém mit den unteren, iilteren Schichten au.

Auf Grund der bisherigeu Grabungen kounten wir im hinteren Teil der von untén naeh oben gehend folgende Schichteureihe feststellen grünlichgrauer kiesartigen und eckigen Kalk^^teiu enthaltender Tou, dariiber gelber, verháltnismaBig zu jenem im vorderen Teil der Höhle sich befindenden, nur schr wenig Schutt enthaltender pleistozáner Ton. dann folgt holozáner tut'tiger Ton nnd eudlieh zuuáchst branuer. dann sehwarzer Humus. Da die unteren grünlichgrauen Schichten \iel Kalkkies euthalten und der eine Teil der darin gefuudenen Paláolithe, sowie mehrere Barenknoehen stark abgeniitzt

Höhle

:

da6

erscheiut, glaube ich,

nigsteus

Bisher

vom

ist

es

wiederholt

gelungen

diese Schichten

einbrechenden

drei

entweder

eingewaschen

Wasser durchwaschen

Feuerherde zu

entdecken,

allé

oder

worden

wesind.

im hinteren

der Höhle, an der Grenze der zwei verschiedenen pleistozauen Schichten,

Teil sie

euthalten viel Holzkohle und wenig angebrannte Knochen.

In der Fauna der unteren Schieht dominiert, áhnlich wie in der Szeletaliiihle.


der Höhlenbar, infolge

Schieht

in

das

Pleistozáns einreihen,

seines

oder

mittleri>.

iudem wir

massenhaften Vorkommens müssen wir in den unteren Absehnitt des oberen

Höhlenbar

wisseu, daB der

in der ersten Hálfte

Magdalenien ausgestorben ist. Wie ^\ir im folgenden seheu werden, wird diese Zeitbestimmung aueh dureh archiiologische Beobachtungen beatatigt. 'Wirbeln oder Ilippenfragmente sind bisher kaum gefunden worden Extremi-


;

und Záhne herrschen vor. Es Mcnsch den Biiren nicht in der Höhle erlegt

tatenknochen

Stellen, zerlegt

derselbeu

ist,

und nur einzelne Teile

iihulich

wie

in der

in die

ist

hat.

daB der sondern an weiter liegenden dies

ein

Zeichen,

Höhle geschleppt hat. Ein Teil durch Wasserströmung abge-

Szeletahöhle,

indem sie der Mensch vorher wahrscheiulich aufgebrochen liat. Da neben den groBen typischen Dauerziihneu aueh verhiiltnismaBig kleinere Záhne gefunden worden sind, dachte icli anfánglich, der Höhlenbar hatte mit dem kleineren braunen Biiren zusammeugelebt, wie dies vom mittlereu Pleistozau roUt,

angefangen an mehreren Fundstellen nacbgewiesen worden

ist.

Zur Klarung dieser Frage habé ich im Geologischen Institut diese Záhne mit jenen vom rezenten braunen Bárén eingehend vergliehen. Es hat sich herausgestellt, dafi man sich auf die Messung alléin uicht verlassen darf.

:

878

LCGEN HILLEBBAMU

D!

obzwiir in

weil.

GröBe bedeutende Verschiedcnhoiten vorhanden

tler

Zahiic beider Arten doch schr oft in reicb(>n.

es

unterscheiden

Morpliologisch

auch mir gehingen

aus

lU'ii

festzustellen.

Sehiehten der

unteren

Vaviatioiisspbare

die

sich

die

liinein-

beidé Arten, und so ist gesammelten Barenzahne

luilicili^t

daíJ die bishei-

Ballahöble

siud.

derselben

dem HöhUnibáren

iuisscblicíJlieh

angeliören, was auch die übrigen Knochenreste bekriiftigeu.

Die

sehv kleinen

Záhne stammen wahrscheinlicli von Weibclien oder von irgendwelcher Varietat (les Höhlenbaren. Indem bei der Besprechung der archaologisclien Gegenstiinde darüber nocli uáber die Kede seiu wird. möclite ich hier nur kiirz eruahnen. dafi mir vom Aufang an das háutige Vorkommeii von Milcheekziibneu des Höhbnibaren aufgefallen ist. wilhrend gleiclizeitig andere Milehzaliue und Knochen junger Baren fehlten. Ich habé sehou daiuals vermutét, daB diese Zahne der Urmensch als Schmuek verweudet und in die Höhle getragen hat. Wie wir aus dem folgenden seben werden, luit sicli meine Vermutung als berechtigt erwiesen.

Wegen

Jlangel an Vergleiehsmaterial sind im-lirere kleinere oder weniger

charakteristische Knocheureste vorláufig unbestimmt geblieben. ich beschráuke

mich somit blo6 auf

Aufzahlung der bisher bekannt gewordenen Arten ík/ií/s, /íos sp.. Sns sp., Felis apchn'ii

die

Vulpet^ rulprs, l'.imis

ürsiiü speliictif,

Die Bestimmung des Hölilenlöwen inentes geschehen

;

('.').

ist

noeh nicht ganz

sie ist

löwen wiire keineswegs überrasehend,

Grund

auf

sicher, das

da in

macbtigen

eiues

Vorkommen

Uhuifrag-

des Höhb'u-

ahnlicheu Sehiehten der Szeleta-

höhle die Knochen dieser Art nicht selten waren. Sehr untergeordnet kommeu auch Überreste von Rtingifer tcirandits, Lniiiiimtt (iliiiinis und /,. d/hus Arten. welche in den jiingeren gelblichen Scliichten eine grol.le líolle spielen. ])ie

erwáhnten Arten

jiassen gut in

gende Postglaziale war, der

Wald

nocli

teils

eine

den ersten Alisebnitt

untergeordnete

tunih-enartig.

vom

das Klima

Zeit. als

Rolle

stellenweise

di'r die letzte

Eiszeit

t'ol-

heutigeu gewifi kalter und nasser

und

spielte

schon

die

U7id Fauna Das Rentier

Flora

steppenförmig war.

konnte sich in diesem Zeitalter, trotzdem das Klima kalter war,

als jenes

der

spateren Steppenzeit, wegen der damals herrschenden Niisse nicht wohl fühlen

kommt

und

deswegeji

in

diesem

Mitteleuropa in

Zeitabsclinitt

iiur

nnter-

geordnet vor.

Aus dem unteren Abschnitt des Scliichtenkomplexes der Ballaiiuhle sind als 30 Stück Paláolithe ans Tageslicht geraten, derén überw iegenden der Urmensch sehr scliön bearbeitet liat. Xou unbearbeiteten Abs))lieí5e

mehr Teil

habén wir bisher

Stück gefuiulen, ein Zeicliíu, daB der Höhle gemacht. sondern fertig von irgend\x<» gebracbt liat. Mit anderen Worten, die BaUahöhle war zu dieser Zeit keine Werkstiitte. Sie konnte zu diesem Zweck gewiB auch weniger geeignet gewesen niclit ein

Mensch seine Geráte nicht

sein,

einesteils

wegen

ilirer

einziges

in der

nöi-dlichen Lage. anderenteils befindet sich iu ihrer

nadisten Uiugebung kein geeignetes Matériái zeuge, da hier vorherrscliend

der überwiegende weil ihr

Teil

Kalkstein

der Paláolithe

Typus auBerordentlich

jenen

zur A'erfertigung der Steinwerk-

und Tonscliiefer vertreten aus aus

Clialcedon zugerichtet iler

Szeleta

gleicht.

ist.

ludeiu

wurde und kann :inge-

KESULTATK DEK IM JAHBF. wi'nk'ii.

noiumi'i)

\má ^Miskolc

cr

auch nicht

wi'iin

anstehcnd zur

Beziehuiig mit

riilherer

DKU BAI.LAHüHLE VORQBNOMMENEN GRABUNGKN.

BMllanu^iisL'h

clcr

iLili

Avasberg

IN

lilll

selbeii

jencr

Chalzedon konnte

aiigt'börto,

Raissf-

gcweseíi

sein.

Dic

ilir

bloB

Glanz

fetter

c-in

dciii

;im

gemacht hat und allerdings

er

in

gemachten

Clialzedon

aus

Stiicke entbehren, der Eigeuheit ihres Materials gemáfi,

groBes Altér verrát

aus

ebenfalls

Cú'ráte

soiin'

vorkoramenilen

S7'.l

auch hier der Patina,

dio frischen Briifhfláchen des

;

Chalzedons sind niimlich glanzlos. Nacli

(len

bisherigen

gi'iiören.

trotzdem ieh auch

wahrscheinlich.

sehr

Resultateii halté ich es für

vielmehr ins Aurignaeien

dali die raliiolithe dieser Schic-bt

als ins

luehrere ans Moustérien erinnerende

Moustérien

Formen

ge-

Bohrer u. a.). Diese Frage ist noeli oftVn. da bisher echter stufenanzeichnender Typus noeh nicht vorkam und veil die entspredienden Schicliten noch nicht ganzlich ausgebeutet sind und somit zu hoften ist, daB wir auch solche Palaohthtypen bekommeu werden. die gecignet seiu werden die sdnvebende Frage nach dem Altér der iu Piede stehenden Sehiehten eudgültig zu bestimmen. Dies wiire auch desnegen wichtig. fiinden

lialie

weil die

(degenerierte

Faustkeile,

Fauna des Moustérien und Aurignaeien

\il)erhanpt keine Verschieden-

heiten auf.\eist. Die echten Leitformen des Moustérien und Aurignaeien fehleu bisher, indem aber im oberen Niveau zwei Kliugen gefuudeu worden sind (Taf. III. Fig. 14-). die ruudherum diclit und steil rehischiert sind. wie man dies fást au-schliefilich nur

im Aurignaeien gemacht

Bearbeitung auch der übrigen

Palaolitbe

und da die Art der mit den bestimmt auri-

liat.

vollstiindig

guacienalterigen Werkzeugen der Szeletalnililc iihereiustinimen. weise ich diese

Schicht ins Aurignaeien und zwar auf Grund der

Typen hauptsachlich

sprechendeu Sehiehten der Szeletahöhle herrscheu keile vor. Ilire

von den

Formen

hiiiifigen

Form und GröBe

variiert

wie

den ent-

in

aueli hier degenerierte Faust-

hier. eiuzelne Stüeke,

abgesehen

noch sehr an nen miniatrén andere wieder habén schon verloren

erinneru

steilen Aurignacienretuschen,

des Cliellén (Taf. III. Fig.

auch

monstérienáhuliehen

Ahulich

untere Abteilung.

dessen

in

16),

Ganz besonders interessaut sind zwei ganzlich degejedoch .symmetrische und mit flacher Retusche sehr schön bearbeitete

ihre symmetrische Form. nerierte,

Faustkeile (Taf.

auf jené der

III.

Fig.

12),

aus

Lorheerblattspitzen

oberen Niveaus. derén Technik schon

den

erinnernd.

des Solutréen

Formen

Eiuzelne

6). Hier gemachten Beobachtungen. daB

erinnern sehr an gröber zugericlitete Lorheerblattspitzen (Taf. Ili, Fig.

wiederholen sich somit die in der Szeletahölilo niimlicli in keil

den Aurignacienschichten neben dem typiseheu degeuerierten Faust-

auch einzelne

Grund

zum

dessen, sowie auf

westlichen Lokalitáten.

Lorbeerblattypus fiihrenden

Grund der

die

Formen

auftreten.

Auf

daB im Gegensatz zu den Faustkeile im Aurignaeien bei uns

Beobaclitiing,

degeuerierten

auch im Aurignaeien erhalten bleiben, habé ich schon bei einer anderen Gelegenheit darauf hingewiesen, daB sich bei uns die Lorbeerblattspitze des Solutréen aus

dem

Faustkeil

Dr. Ottokár Kadic

teilt.

entwickelt hat, Falls

es

wái'e dies aus palaethnologisehem

daraus gleiehzeitig folgen würde,

welche

gelingen wird

Ansicht auch dies

Standpunkte aus dafi

die

ganzlich

mein Freund zu

beweiseu.

iiuBerst interessant,

indem

westlichen bisher für klassisch ge-

880

D!

EUGEX HILLEBRAND

Lorbeerblattypeu tles Solutrétn vou unserer Gegend aus ilurch die von hieraus in alleu Eichtuugeu ausgewauderteu Easscu daliingetrageu wordeu sind. Dadurch wahre aucli der L'mstand begreiflieli, warum man auf Grund halteiicii

die beiden Formen von einauder nieht ableiten Wahrend námlich dórt im Jloustérien mit wenigen Ausnalimen, diese Formen schon verseliwinden, hat sieli liei den eiiizuliieii in imseren Gegenden

der westliclieu Lokalitáten

kann.

aiigesiedeltcn

Stammen,

die Verfortiguug dieser Ty])en aucli weiterhin aufrecht-

uns in der Mitte des Aurignacien die I'rutotypen der Lorbeerblattformen des Soliitréen uicht aufgetaucht sind (Taf. Ul, Fig. 6j, welcke sich erlialteu.

bis bei

am Anfang

Solutréeuepoche

der

spitzen entwickelt

habén. Falls

zu typiseben sich diese

lorbeerplattförmigen

Annahme

cudgültig als

Lanzenbereehtigt

erweisen wird, werden gewisse

nur an einer Seite und nur an den Eándern Formen, welche bisher im Westen als die Prototypen der Lorbeer-

bearbeitete

blattformen des Sohitréen galten. natürheh verlieren ihre derartige Bedeutung und werden viehnehr als atypisclieLorbeerblattspitzen oderals letzte Ausláufer der Poppelspitze von La Quina angesehen werden müssen. Von derartigen Spitzeu habén \\ir einige Stiicke auch in der Szeletahöhle gefunden und zwar aus typischen Lorbeerblattformen enthaltcnden Soliitréenseliichten.Nach Dechelette*

habén

mehrere Autoren,

vorher rein theoretiseh

vom

spitze

Faustkeil

namentlicli

die

Dupont und Pigorini schon

Eeinach,

Möglichkeit einer Entwicklung diese

betont,

Annahme

Lokalitáten keineswegs bekraftigt, indem

der

jedoch

Jiaben

Lorbeerblatt-

die

westlichen

im Moustérien oder am Anfang des Aurignacien im allgemeinen verschwinden und am Andórt

Faustkeile

die

fang dos Solutréen ohne irgendwelchem t'bergang die Lorbeerblattypeu fertig

Funde aus der

Szeleta- und Ballahöhle. falls ich sie riehtig Hypothese der genannten französichen Forseher. Die groGe Wichtigkeit dieser Frage vor Augen haltend. darf sie natürlich

erschéinen. Die

interpretiere, bekráftigen die

niclit als

schon hewiesen

unsere von Tag

zu

Tag

angenommen werden,

wir

woUen iedoeh liofi'en. Sammlungen bald

sich .melirende interessanten

dall

die

Fachiuauuer des Auslandes zu uns locken werden. womit auch diese Frage Klaruug erfahren wiirde. Da ich demniichst die Ballahöhle in einer Monograiihie zu besprechen gedenke, kann ich hier auf eine Detailbeschreibung der einzelnen die

Paláolithe

Steingerate,

nicht

áhnlieh

Kulturstrate gebunden

eingehen,

wie in der

sind.

sondern

ich

möchte

Szeletahöhle, zerstreut

blofi

uicht

noch bemerken, an

eine

daI3

eigentliche

im ganzen Schichtenkomples

vorkainen.

Eine weitere interessante Erscheiiiuug

der

Ablagerungen

aus Höhlenbarenzahnen

in

der Balla-

Eckund Schneidezahnen) zugerichtete kleine khngen-, kratzer- und schaberartige Geriite enthalten, unter welchen auch solche Formen vertreten sind, die ich wcder in der Literatur, noch in den auslándischen Sammlungen bisher gefuudeu liabe. Die Kratzer sind immer derart ausgearlieitet, daC ilire zum Kratzen dienende Kanté das emailierte Kronenende des Zalmes einnimmt, Jiölilc

ist,

*

daB

sie

massenhaft

Archéologie Prohistori(|ue. Mamu'l d'Archéologie.

(hauptsiichlich

l'aris,

IWS,

\\;\t;.

140.

SESÜLTATE DER IM J.VHRK ttálirend sich bii

ili.n

10!

DEE BAI.LAUHI.B VOHGENOMMESEN (.RABUNGEN.

IN

1

Klingeu genule

woichereu zemeutartigen

ersten ziemlich gut die kieseligeu iiiii-

Behandluug der Mangel au

für die

die Not,

dic scliartV

iiiugukelirt.

des Zaliues

Wurzelteil

Kratzer

aiil'

di-iu

alsó die

wareu

konuten.

vi'rtrcteii

weichereu üegeustiiudeu

voii

Kaute

Wahrend

befiiidet.

XSi

letztere

geeignet. Gewifi

war

es

Gesteiu, dio deu Ballameuscheu dazu ge-

kieseligeu

hat. dal.5 er aiich dic Höhlcnbürenzahne zur ^'erfértig ung seiner Werkzeuge verwendet hat, dies um so melír, weil der Urmeuseh im allgemeiueu mit VorUebe besonders die Eckzilhue der Tiere gesammelt hat, um sich mit
zwiiiigeu

Ballaluihle bisher nicht eiu

üüreu gefuuden wordeu W'iu-zelende

mau

derart gleichförmig, dali

wenig ZHspreclieu

Fást

Die

abgebrochen.

kauu. wie

dies.

dieser

Form

ich

lialte

Form

niir

])urchbohrung der Zíihne

mühsam gefundeu biudeu,

liat.

Abbrechens

ist

meiuer Meiuung

zufállig sein

kanu.

iu

a

11

dieseu

dem

Zufall ebenso

besprocheueu

Warum

hat.

Er

der Mensch diese uicht

sicher he-

die Záhne niimlich iu köunen und weil er die

hatte

noch nicht kannte oder dieses Verfahren

erhielt er auf diese "Weise eiuesteils

er

am

Fállen

für sehr wahrscheinlich. daI5 er sie in

schwer gut befestigen

anderenteils konnte

ist

früher

uacli.

gebroeheu hat, kaun

Art aber

es

Schmuck verwendet

als

ihrer natürlicheu

zura

des

auch die Entstehung der

oben gesehilderten

Zíihne in der

vom eutsprechend Juugeu

Halfte dieser kleiueu Eckzáhne

die

Art

Ealmklingen und Schaber nicht autwortet werdeu.

Kuocheustiick

eiuziges

ist.

den

für zu

rauhe Oberfiaclien

Zahukaual eröffneud,

darán feiue

Knochensplitter befe.stigen, mittels derén er dami die Ziihue auf seinem Körper

mir gelungen auch zwei solche Milcheckzahne zu íiuden. und das Wurzeiende auch hier abgeschlageu jst. so da(5 er diese auch aufhangen konnte. Befasseu wir uns nachher mit den jüugeren, gelbliclieu kalksclmttführenden Ablageruugeu. Diese Ablagoruugen sind im voi'dereu und hiutereu antgeliiingt hat.

Es

ist

die iu der Mitte eingelochert sind

vollstiindig gleieh, insofern sie vorue viel mehr Kalkim uachfolgeudeu zu besprcclieude Xagetierfauua entl)ishfr, uegeu Maugel au Yergleichsmaterial, lialtea. Aus dieser Fauna sind bloá 28 Arten bekaunt geworden, wenu aber das gauze Matéria! bestiiurat

Höhlenabschuitt sfhutt führen

niclit

und

die

wird, wird die Zahl

merken,

dafi

der

Arten

der groBe Teil der

Freund Geolog

Dr.

gewiB auf 50 steigen.

Fauna

Theodok Kormos,

Icli

möclite

hier

be-

aus Milirofauna besteht. welche mein cin

grüiidliclu

r

Keuner

dieser Tiere.

882

KUGKN HILLEBRAND

1);

war zu bestimincu.

freunrllich

dauke. Die

l)estens

Fauna

Froiindliclikcit

wcli-lic

aus zwei Grüudeu

ist

wegen, weil dies der erste Fund in Ungaru

kommt. womit

ist,

un dieser Stelle

iiuch

ieli

sehr

wichtig. Einesteils des-

wo das Renntier

haufiger vor-

die Zweifel einiger uu^erer P^ichiuanner bezüglicli der Existenz

des Renntiers in Ungani, eudgiltig dahiufallen. audi-renteils deswegen, weil da»

Zusammenvorkommen nendeii Nagetieren

am

(legenden

des Renntiers mit den zahlreieheu,

von

noiiem

SchluC! des Pleistozans ein

Steppe bewoli-

die

Annalime bekráftigen,

jené

daR

subarktisches

kaltes

unsercií

in

kontinentales

Klima herrschte. zu welcber Zeit bei iins eine ware steppeliebende Flóra und Fauna waltete. uuter «elelien Redingiingen aui-li die Möglicbkeit der Löl'ilalduug gégében war. Die Ei'kliirung

wáren

die so sehr

liier geblieljeu.

sie

liiitten

gekommen

solelie

ist

nur die

Steppeutiere

Denn

in diesem Fali

im Holoziin

aiicli

den neuen Lebeusbedinguugeu. Tndeni

aber

keine

dieser

falls

sie

aucb eine

sieb diesen anpassend,

sind,

gewisse l'mwandlung erfaliren luüsseu. zutrifFt.

die

unhaltbar.

ist

an gewisse Lokalitíiten gelnmdeneu Tiere

anderenteils

wirklitb zwisclien

daB

Pohligs.

Not in unsere Gegenden gezwungen hátte,

Aunahmew

mit vielen anderen Beobaclitungen anzunebmeu. da(5 zu jener Zeit

in Fngarn und wahrscheinlich in ganz Mitteleuropa. ahnlich wie heute in RuBland waltende steppeartige Lebensverháltnisse sein muBten. Indem maii

weiter in Mitteleuropa weder das Renntier. nocb aiidere sebr cbarakteristisciie

steppenartige

Xagetiere

{Liiíjonti/s

/'í(sí7/«s,

von Ungarn

Microlus

i/rri/nlis u.

a.)

nördlich

im Holozan gefunden hat, ist es zweii'ellos, dafi' die eine derartige Fauna entbaltenden Ablagerungen in der Ballahöhle Pleistozán miissen sein. Dieser Unistand uird auch dadurch bewieseu, dafi aus den unteren Scbiehten dieser Ablagerungen neuerdings auch die Üherreste des absolut fossilen Höhlenbiiren gefunden worden sind. ^'orlinlfig ist es uns gelungen folgende Arten naehzuweisen, von denen für die Zeitbestimmung nur den ersten 8 eine gröKere Bedeutuug zukommt Ranc/ifcr larandus L. (hiiuíig). Urstiii speJacus Rosesm. Iselten), Microliip. oder ziemlich

östlich

bisher

:

iireguHf! 1'allas (ziemlieh Iniufigi.

Microtiis

hiiufig),

mutus Mont.

nivalifi

(hiiufig),

Mart.

OcIioIoiiki (I.ufiomyi') pní(illus (selten).

r/'.sM.s

(ziemlich haufig),

Putorius (Arciogale) selten),

IScHEEB.

(bihifigl,

Criccius

(ziemlich hiiufig), Canúí lupns L. (selten),

caprcohvs L.

(selten),

invalis

l'etrtio

Fauna stimmt

tclriu:

L.

Rana

europaco

Bos

háufig),

Evotomys

Microlus

(hiiufig),

Kgmis

(ziemlich

(haufig),

L.

(hiiufig),

Lepvs curopaciis L.

Lagopns Sorcx

hiiufig),

l'utoriug (Arclogak'J eniuiieus L.

criccttis

MicroVns anviUs Pallas

Arvicolii lerrestris L.,

Pallas (sebr

{baiitig),

iitinKtiix L. (1 Unterkiefer). T
arclos L. (bisher selten),

vulpi's L.

(bislier

albu^:

Microlus raUiccpx Keys. et Blas. (ziemlich

aranenx L. (ziemlich hantig). Sorex L. (hiiufig).

Lnr/opiis

Vulpea

fjlan'oliis-

(op-cslis L. (hiiufii;!.

sp.

cabtijhis L.

(selten),

Ovis sp.

(selten), Cnpreníu;^

Mélieii/i Bolkay.

Zügen mit jener überein. welehe mein Freund Dr. Ottokár Kadic in der Puskaporoser Felsuische entdeckt nnd Dr. Theodor Kormos beschrieben hat.' Es gibt abei- auch kleinere Unterschiede. Diese

'

k-jl.

Die ploistozáue

unj;.

in

groBen

Fauiiii aus der Puskaporoser Pelsnische. Geologischen Eeichsanstalt. Bd. XIX., Heft 3.).

(Jalniiuch

der

REKULTATE DEK IM JABKE

So

fehleii der

IN 1>ER nALLAH()HI,E

l'.Hl

Ballahöhlf vor

iiUciii

zwci

VORíiKNOJdMENKN ORABUNOEN.

selír

(.•liiiraktirihitisc-hc

Aluclaga !
niimlich

Art

in

dureli zwei L iitfrkiel'crfra'íiiicnte vtTtrcteu

schiedenheiten nur

auch

in

zufallifí

iiiid

ich

daiJ

lioflV.

Ballahölile linden werdeii. Aueli

der

Wie

ist.

wnr,

ist

Ziihue.

8b3

Steppeutiere. die erste

dafi

wieder

letztere

es sclieint. siiid dicse Yer-

wir die l'berreste dieser Arteu lialte

es

icii

fiir

selír

warsdiein-

lich, dafi diese aussehlieBlieli die Steppe l)e>\olnienden Tiere zu dieser Zeit

ganz vereinzelt

i'ariabilis:

tus nivalis.

Iji

weiter

Tundrcntiere.

zwei

deni gegeníiber

felilt

vorkommen konnten.

Miskolcz

Vulpes

uitinlich

nur

In der

lagniivs

und

der l'uskaporoser Felsnisclie íUíith-

in

beiden Faunén sind auch Waldtiere vertreten, welclie auf step-

entlang

pezeitige.

der Umgel)ung vou

fehkn

Ballahölile

LfpHS

in

der

Flüsse

keineswegs die Behauptung

Waldungeu hinweisen und können Zeit in Ungaru nocli Flüsse uud Biicher den Waldtiereii. hat

gelegenen

entkriiftígen, dafi zu dieser

die Steppe waltete. Áhnlich wie die

unserem Hochgebirge herrsehende niisseres. kálteres Klima den Tundreufauna gewisse Lehensl)edingungen gégében. Wir brauchen' uns somit nieht wundern, dafi die 'S'ertreter Faunén am Ende der vierten, resp. letzten Glazialzeit stellenaller drei weise zusammen vorkommen. umso veniger, seitdem Náheing naehgewiesen hat, dafi diese kleinen Nagetiere und Vögel von gi-öfieren Raubviigeln aus den steppezeitlichen Waldern. der Steppe selbst und aus den Tundrenartigen üegebracht bieten des Hoehgebirges ihre Opfer gehohlt uud in die Höhlen aueh

das,

in

letzten t'berresten der einst verbreiteten

habén. die Fauna von Puskaporos Grund der von Nehring beschrieleh kanu micb dieser An»ieht nicht

Mein Freund Dr. Theodok Kormos \erlegt in seiner unlangst erschienenen Arbeit,

benen Faunén, in die

auf

'

letzte Interglazialzeit.

Brckxer in den Alpen. und Obeemaier in den Pyreneen auf Grund eingehender Forschung, deutlieh bewiesen habén, dafi es höchstwaiirsekeinlieh vier solcher Zeitalter gégében hat. Dafi es an den eranschliefien. da

Penck und

wáhnten Stellen tatsaehlieh

vier Eiszeiten

und diesen entsprechend

drei ziem-

dauerende Interglazialzeiten gégében hat, beweiseu die terassenförmig übereinauder lageruden Moriinen, welche sich auf Grund ihrer petrographi-

lich láng

schen Eigenheiten sowie ihrem lich

untersoheiden.

Wahrend namlich

schon sehr stark verwittert ist

Erhaltungszustand

ist

und nur

das

das Matériái der jüngeren iloránen

leicht zersetzbaren Gestein

nach von einauder gründ-

(íesehiebe

(nuírzhaltige gaiiz

zusammengesetzt.

der festere

alteren

Moránen

Gesteine

führt,

und aus verschiedenem diese Steppefauna keinem

frisch

Dafi

interglazialen Zeitalter angehören kaun, heweist auch ihr kalter subarktischer

Indem nun die P'auna aus der Jíallahöhle iiis Magdalénien gehört, und die Stelle dieser Kulturstufe naeh Penck Rutot, Boule und Okeumaiee ohne Zweifel in das Postglazial fiillt glaube ich, dafi a\ich die in l'ede stehenden Faunén nur ins Postglazial gesetzt werden können. .Tede Beobaehtung Charakter.

*

Zitiortc .Vi-boit.

-

Per Mensch

aller Zeiten, pag. '.Ül.

884

EÜGEN HtLLEBKAND

Dl

spriclit viel

mehr daneben. dal3 genommen in die

gischen Sinne

noch

der eine neuero Eiszeit.

was auch die

die

resp.

letzte,

Nalie

vierte

des Monstérien

weniger

eine

wiirmere

Anwesenheit

im archáolodaB iiachher «e-

Eiszeit

falit,

Interglazialzoit

gefolgt

und der subarktischen Nagetierfauna beweist. Da dem Monstérien noch ein Aui-ignaeien und .Solutréen gefolgt hat. die in Eede stehende Fauna jedocli selion ins Magdaléuien geliört. ist es wahr.scheiiilich. daB diese Fauna in eine sciir Junge Phase liat.

dfs Postglazial

Gletscher der

habén

;''

des Eentiers

fiillt

Grund Kormos nicht Á.ní

J'r.

fást bestándige

all'

desseu kann ich mich den Ausfühvungen lueines Freundes

anselilieíSeu.

letzten

Eiszeit

Er in

gerade im gegenteil. in

daB diese steppeartigeu Tiere die

jueiut,

ihre

Heimat zuriickgedriingt und dem darauf folgendcu

ursprüngliche

diesem

Zeitalter

und Magdaléuien muBte eine wiederliolilte MassenGegenden treifen. Das wiederhohlte be-

Auriguaeien. Solutréen

eiuwaudei'ung dieser Tiere in unsere

\ orangehendeu Eiszeiten, khnliche Einwanderungon voraugesetzt %verden können. auch ist es uieht unwahrscheinlieh, daB die von Nehring studierten Fuudorte iu eines dieser gehören. Dicse \age-

toné ieh deswegen. weil auch in den

unserem Fali nur

am Ende

Magdalénien wieder iu ilire wegen dem Fallen, sondern gerade entgegengesetzt wegen dem Steigen der Teraperatur. Die Verschiedenheit tiere sind in

des

frühere Heimat zurückgewandevt, abcr nicht

welche auf Grund der hcrr-

beider Aufi'assungen bedeutet eine ganze Eiszeit.

schendeu Verháltuisse

in

den Alpen und den Pyrenecu uvteilond áuBert lange

gedauert habén müssen.

Was nun

die Art des

Vorkommens

dieser Tiere anbetrittt, soll

nerden, daB ühnlich wie in der Puskaporoser Felsnisehe. meist in Nestern

und nur im vorderen

wahrscheinlich. daB sie als

Indem

hier auch

GewöUe

Höhle vorkamen.

Teil der

Hühner (LagoptcsJ vorkommen.

kleineu Cardieure.ste zu deuten sein. welche

findet

des

Menschen

die Hölile als Malilstátte

kommen. kann darauf

man auch von Vögeln die

wir zwisi-hi'n

funden habén. Die er\\áhnten Eaubvögel hal)en lieit

es ist somit

der Raubvögel hier angehauft worden sind.

verschlungene kleine Quarzkörner. Ahnlich wird auch

nester in den oberen Scliichten mit

bemerkt

dieselben auch hier

natiirlicli

benützt.

Auuesenlieit jener

in

Da nun

kleiueren-gröBeren

Knochen

den

nur

ge-

der Abwesen-

diese Nagetier-

Unterln-echungen vor-

geschlossen werden, daB der ^lenscli zu dieser Zeit die

Höhle nur ausnamsweise Aufgesuclit hat. DaB er sie deunoch aufgesuclit hat. bekunden die in der Nagetierscbicht vorgefundeuen aufgebrochenen Rentierknochen, Holzkoblestücke und die geringc Zahl von Palaolithen. Die bislier aus dieser Schiclit ans Tageslicht geratenen

kleineu

unretuschierten

Klingen

stehen mit der Fauna ganz

wahrscheinlich ins

im Einklang und weisen diesi' Schichten höclistMagdalénien. Dem ents)irechend müssen aucli die darin ge-

fundenen Kinderknochen ebenfalls in dieses Zeitalter gesetzt werden. Zwei Knochen des Urkindes. nümlich das rechte Schlüsselbein und das liidíe

Schienbein. sind gelegentlich ihrer

1

Kljenilort. pag.

ISH.

Reinigung irrtümlich

zuischen die

RESULTATK DEH IM .lAHRE

101

I

IN

DKR BAU.AHÖni.E VORGENOMMENEN' liRAHÜNGKN.

Schicht gerateii. wclclic

Tierkiiiiclicn

ilcrsi'llicn

eiiigehciidoii

L'ntorsucliuiig der ciiizeliieii Knocln'ii.

clu'ii

liabc ich in der

Anstalt

Lenhossék untci-siicht. Das beim hi'utigcii iiicbt inobr

des

Heriii

Urebiing des Obcrai-mknoclieiis

war,

Platykncniic und retrovei-sio tibiae

dal?)

dies solcbe Cliaraktere sind.

zu

die

bier in

weise abhangen und so bei einem ein imd cin

dann niebt zu erwarten geweseu

fliarakteristisch

sind, falls dies lur die wiire.

Vom

Michaei>

Dr.

der

mit

der

Dic Kno-

man

wie

Bezüglicb

sóin.

priinitivcn

liei

liabc.

gedreht,

iiuBerst

ist

Kinklang

in

fíi-lcgiMitlich

Ji'tzt

gi'fuiidcn

Diese Dreluing scbeiiit

beins möchte icb bemerken, daPi dic

mende

rrst

l'iiivcrsitilt^prolossor

Sc-hlüssolbeiii lindet.

icli

SS5

diés

iiitensiven

des

Scbien-

Mcnsoliriirasscn \orkom-

nicbt

voriiandeii

Es

i.st.

ist

von der Lebenshalbes Jabr altén Kind auch

erster

Reihe

Erwaclisenen

Eöbvenbein der

dersellieii

Easse

gleichaltei-igen heutigen

Kinder unterscheidet es sich aber darin, daC die Crista anterior niir sehr schwach entwiekelt ist, von einer eigentlichen Crista kann bier niebt einmal die Rede sein, insoferne die entsprechende Kanté abgernndet ist. Diese Eigenheiten erinneren anf die bei Antbropoideu ab und zu vorkummeuden Yerbíiltnisse.

lm Monat Aphl

mein Freiuul i)r. Ottokai; Kadic dnliat, habé icb drauBen im gélben dihivialen Ton, der aus dem hinteren Teil der Höhle hinausgeführt wnrde. zwei menschliche Fingerglieder gefuiiden. Weitere Knochen konnten wir trotz genanester Dnrebsuebung nicht íinden. Die Ivnoeben lagen in intakter Schiebt und sind sioher pleistoziin. Was das áuBere Aussehen der Knoeben anbetrifl't. Gi-abnngen

iin

1911, als gerade

Lmeren der Höhle gefübrt

bat das eine unbedingt fossiles Aussehen, das andere

Jedofb bei unseren Höblenforscbiingen auRere Aasseben niebt Cilied

ten ist,

des

konnten

sie

wir

uns

man auf das entspriebt dem ersten

eine Fingerglied

dem ersten Glied des reebDa der erste vom zweiten verbáltnismaBig kleiner kaum einer und derselben Person angehoren. Beziig-

reebten

Mittelfinger.

Das

viel gebén.

Wie

weniger.

überzeugt babén, kann

Ringíinger,

des

andere

in die Höhle geraten sind, bestében obne daB man diesbezüglicb etwas sicheres sagen könnte.

lieh der Frage. wie diese Fingerglieder viele Möglichkeiten,

Sie konnten die Eeste einer wiederboblten Bestattimg

grabener Leute

sein.

oder

welcbe nachtráglich von Eaubtieren

oder was noch wabrscbeinlicher erseheint,

sie

die

Knochen be-

verschleppt wurden.

sind Mablreste

der

Eaubtiere.

kann man bier auch anf den Kannibalismus denken, als eventuellen erkliirenden Umstand. Sie konnten anch von den Hinterbliebenen zum Zeichen der Trauer bei einem Todesfalle geopfert worden sein. Vom antbropoloNatiirlich

gischcn Standpunkt aus

genommen

bieten sie nichts besonderes.

AM'I'LIOHE BEUICHTE.

1.

Ausxuti

aiis

(lent

l'rotukoU der

Prasideut: Karl

v.

Sikgmeth.

Makgaretk

K

e f e r e

Jitniier 1912.

14. ii t

Höhlenforschiiiigs-


Sít/.uii(|

koniinissiuii «ler V. G. G. voiii

:

A

Dr. OTTt)KAR Kadic.

Karl Budinszky,

u

w

e-

Euoen HilleBRAND, Heinrich Hordsitzky. Dr. Theodor Kormos, Báron Dr. Albert Nyárt, Dr. Franz Va.ina P.ívai, Tihamér Szaffka. Paul Kornél Scholtz und Dr. Georo s e

u

(1

:

Fráulein

Vargha. Der P

r

;i

s i

Dr.

d e u

t

Balogh,

v.

rrotluet die

Sitziing

Dr.

und ersucht zur

ProtokolLs diu Mitglieder Bnron Dr. Albert Nyíry und Dr.

der Sitznng wiirdeu folgende wiclitigere Gegcustáude verhandelt

.A.iif

B^eferont

vcrliest das Protokoll der Sitzung

rom

29.

des

Begliniliigunj;

Georg Vahgha.

November

1911.

:

Der

1.

Kommis-

Heinrich Horusitzky macht den Vorschlag, die Höhlenforschungstoujmissiou mögé abstehen von dem bisher geübten Usus der Bcglaiibigung des ProtokolLs seiner Ansicht uaeh ist eiiie derartige Beglaubigung unnötig, da ja der Reíereut das Protokoll eiuer jeden Sitzung auf der náchsten Sitzung zu sionsiuitglie
;

Nach kurzer Beratuug uimmt die Kommis.siou deu Inlialt des ProKenntnis und akzeptiert den gemachten Vorschlag. "2. Der Eeferent ineldet, daB Se. Exzellenz der Herr kgl. ung. Knltusminister für die Ausgrabuug der in der Gemarkuug von Pilisszentlélek sioh befindenden C h a p e c h ö h 1 e UKX) Kr. Kosten zu bewilligen geruhte mit der Bcdingung, dalj die Erforseliung dicsér verleseu pflegt. tokolls zur

1

Hühle mit dem Einverstaiiduis der Ungarischen Archaologischeu und Authropologeschehen soll und dafS das erworbene archáologisehe Matéria! dem Ungarischen Nationalmusetim, das übrige der Geologisehen Eeiohsanstalt eiuverleibt werden soll. Der lícferent bemerkt. daB sich bei der Erwerbung dieser Summe Oberforstiugenieur Rudolph Tirts in Pilisszentlélek und Konimissionsmitglied Emerich Gábriel Bekey verdient gemacht liaben er ersucht, die Kommission möchte deu betrefteuden Hern protokoUarischen Dank votieren. Die Kommissiou uimmt mit Freudé die Melduug zm' Kenntnis und votiert den genaunten Herren protokoUarischen Dank. 3. Der Prasideut ersucht die Kommission, sie möchte den KassaprüfungsawsschuB für das .Tahr 1912 -n-iihlen. Zur Prüfuug der Kassa wurden die Kommission.smitglieder Paul Kornél Scholtz und Kranz Vájna P.ivAi gewiihlt. 4. Der Eeferent unterbreitet seineu Bericht über die Tátigkeit der Kommission ini .Tahre 1911. Die Kommission nimmt den Bericht zur Kenntnis. . Der R e f e r e u t unterbreitet das Arbeitsprogramm der Kommissiou für das Jahr 1912. Das Arbeitsprogramm wird seitens der Kommission angeuonuuen. <1. Kommissionsmitglied r>r. Geoüo Vargha halt seineu Vorti'ag 'Der H c> h e nu r s p r u n g des P r o p a s t e a t a e s». gischen Gesellschaft

:

1

:

1

Nachdem

uichts Weiteres vorliegt, beschliettt

di'r

V

r

;i

s

i

d e u

t

die Sitzung.

AHTUCHE BEÜICHTB.

:tiis

Aus/.iK.i

12.

(leni

Prolokull

konimission der U. w

! s

P

r ü s

u


:

i

(1 ('

u

t

Emerich

:

Dr.

Karl

887

der


voiii 16.

(i. <;.

.Iobuán.

J!

e

le

r c

llölilenfürscliiin(|s-

Február

ii t

Dr.

:

lOlll

Ottokár Kadic. A

ii-

Bkkey. Ludwio Bella, Dr. Eügen Hillebrani>, Theodor Kormos, Dr. Michaei, Lenhossék, Dr. Ludwio

Gabriei.

Hkinrich Horusitzkv. Pl-. MÁRTON, Dr. Franz V.\jxa Pávai, Dr. .Martin Iíoska, Paul Kornél Scholtz, .Tulius Stkinhausz und Dr. Georo Vargha. Auf tler Sitziiug wurileu folgeiuli- wiclititieren Gegeiistiindc verliaudelt 1. Dir P r s i d e n t crtinct dic Sitzuuf; und crsuclit den líefcrenteu er uiöchte das l'mtokoll drr Sitzun^' vmu 14. Január l'JI2 verleseu. Die Konimission nimint din Inhitlt dcs Protokulls zur Kenntuis. 2. Dtr Kcferent meldet, daB die Koujuii.ssiim den 15. Felivuar 1912 im Prunksaal des Ungarischen Nationalmuseunis eiuen pojiiilaren \'ortriigsal)eud veraustattet hat. auf welcheni Konimissionsmitglied Emerich Cabkiei. Bkkey scineu Vortrair « D e H h e n der Uim g eb u n g von Budapesti gehulteu hat. Die Komniission ninnnt die Meldnng mit Freudé zur Kenutnis uud votiert dem Direktor des Ungarischen NationalinuscumsHerrnMiuisterialrat Emerich S z a 1 a y für die Abtretung des Vortragssaales protokollarischen Dank. 3. Kommissionsmitglied Emerich Gábriel Bekey maciit den Vorschlag, die Kommissiou niijchte dem Geueralsekretiir der Geologisclien Gesellschaft Herrn Dr. Karl v. Papp für sein Annehmen für die Konjmission an der .Tahresversammlung der Ungarischen Geologischen Gesellschaft 191-i protrikollarisciien Dank votieren. Die Kommission votiert Hern Geueralsekretár Dr. Karl v. Papp protokollarischen Dank. 4. Kommissionsmitglied Paul Kornél Scholiz berichtet im Nameu des Kassaprnfungsausschusses über den Stand des Vermögeus der Kommission im Jahre 1912. Die Kommission nininit den Bericht zur Keiuitnis. votiert dem Kassier, dem Referenten uud dem KassaprüfungsausschuB für ihre Tatigkeit protokollarischen Dank und erteilt ihnen für das Jahr 1912 das Absolutorium. 5. A>if Empfelihing des P r ü s identen werden die Mitglieder der U. Geologischen Gesellschaft die Herren Universitátsprofessor, Hofrat Dr. Michael Lenhossék, Prásident des Tajjolczaer Höhlenausschusses Géza Xeménvi und Baukbeamter, Entoniologe Ottó Mihók zu Koui:

ii

:

ii

i

1

:

missionsmitgliedern gewahlt. "Ilié p aÁuCeres Mitglied Dr. Martin Koska liiilt seineu Vortrag S t e i n g e r ii t e a u s der C s o k o v i n a e r C h o 1 u o k _\i s c h e u h 11 lile." Vortragender bes])richt zunachst jené Umstánde, welche zur Entdeckuug des Fuudes geführt habén, nachher ül)ergeht er auf die Beschreibung der Höhh' und auf die Sdiilderung der darin gefundenen Paliiolithe. In der Mitte der 43.5 m langen C h o n o k y h ii h 1 e lieB Vortragender im .Jahre 1911 ungefáhr ein 60 m* grocs Stück ausgraben. Die Ablageruug ist von eiuer 3 cm starken Kalksiuterü.

1

ii

o

1

i

t

:

h

1

I

decke bedeckt, unter dieser

befindet

dicsér folgt eine dnrohsehnittlich 40

M) palaolithische Steinwerkzeuge ans

sich

cm

eine

S

cm

starke

Höhleulehmschicht,

starke Knochenbrcccie, aus welcher bisher

Tagesliclit

geraten

sind.

Der

eine

Teil der

Steingerate erinnert an das Moustérien, der audero an das Aurignacien. AuBer Steinindustrie

kamen auch

einige bearbeitete Knoclien

zum

Vorschein.

Die

der

Stein-

werkzeuge begleiten ausschlieölich Höhlenbarenreste. Der Vortrageude nieint, daí.! französische Einteilnng nicht ohne jede Kritik auf dio Fiuide in Ungarn zu beziehen ist. Die Kosten der Grabungeu hat das Publikuui \on Vajdahunvad

die

gedeckt. líeferent

Di-.

Ottokah Kadic

hdhU' ausgegralieue Fauna jener aus

liemerkt, dalj iler

ilie

in

der C'sokluviuacr C'huhioky-

Szelctahöhle iihulich

spí,

insoferne auch hier

AMTLRHE BERICHTE.

8e» fast aiisscjbliefilich

ilie

Knochcn

tles

Ursus spelaevs gefimdcn worJeii

thische Steiuindustrie \yeist keine charaktevistische der Steinwerkzeuge ist noch ziigering dazu, daB len Kiilturstiifen einreihen könnte

man

Xypeu auf uuJ sie

siiitl.

Dic paláoli-

die vorgelegte Zahl

mit Sicherheit

i

die diluvia-

am

wahrscheinlichsteu scheint es zu sein, daíJ die in Eede stehende Industrie au die Grenze des álteren und jüngeren Paliiolithi. knms zu stellen ist. Interessant ist es, dafi die Spuren des Urmenschen hier áhnlieh wie in der Bukovaohöhle bei Lökve auf eutlegener Stelle, weit ixa Gebirgc und ;

Höhle im gáuzlichen Fiustern entdeckt wurdcu. Dieser Umstand ebenso wie auch die in der Szeleta- und Ballahöhle gewonnenen Erfaliruiigen mahnen den Höhlenforscher, dafi er die Spureu des Urmenschen ohne Ausnahme in jeder

in der Mitte der

Graben geeigneten Höhle und in jedem Abschnitt der Höhle suche. Kommissionsmitglied Dr. Ludwig v. Márton wünscht vorzugsweise zu jener Frage gewisse Reflexión fügén, oh auf die speziellen Verháltnisse des ungarischen y.nra

Palaolithikums im allgemeinen

und auf den konkréten Fali im besonderen die Er stimmt mit dem Vortragenden darin überein, dal3 die in Eede stehende Frage ernste Erwágung beansprucht. Im konkréten Fali ist die Verweuduug der französisehen Kultureinteilung schr sohwierig. Der gröfite immerhin glaubt er einige Formen geTeil der vorgelegten Stücke ist atypisch fnnden zu habén, welche für die Bestimmung des Alters wichtig erscheinen. Im französische Einteilung

pafit.

;

vorgelegten Matériái befinden sich

zunáehst zwei moustérienzeitliche degenerierte

Der eine einkantige schief-trapezfönnige Sehaber gehört cbenfalls ins Moustérien. Ein elliptisclier Sehaber, sowie an den Eündern retust-hierte KUnge mit gebogener halbkreiflförmigen Endigung eriiinern wieder au das Aurignacien. Falls wir von den gánzlich atj^jischen Stücken absehen, können noch die Klingen in Kombination kommen, welche vom Aurignacien kaimi álter sein können. Alles Faustkeile.

am wahrscheinlichsten zu sein, oberen Moustérien nicht altér seia kann es

erwagend, meint Vortragender, scheint es voigelegte Steiuindustrie

unwahrscheinlich.

dafi

vom

;

wir es hier mit zwei Kulturstufen, mit

Aurignacien, zu tun habén, was jedoch

dem

Erforscher

dafi ist

die

nicht

dem Moustérien und

bisher

nicht gelungeu ist

Der Wovtergreifende weist endlieh auf den wichtigen Umstand hin. dafi der Fund das Eesultat einer ernsten systematiBchen wissenschaftlichen Untersuchung sei. Die geologische Untersuchimg der Schichten, namentlich die Kenntnis der begleitenden Fauna, sagt vielmehr als die Paláolithe. als lUe Typologie. So kann man auch für die aus der Aggteleker Baradlahöhlc schon früher bekannt gewordeneu moustérienáhnlichen Steingerateu. wegen ihrem Typus íille noch nicht zn trennen.

sagen. daB sie auch tatsachhch ins Paláolithikuni gehöreu.

Dr. Theodor Kormos als Gast begrüBt mit Freudé des Vortragenden,

und zwar mit doppelter Freudé,

darin übereinstimmt, daB

man

auf die

ungarischen

die

weil er mit

Entdeckuug dem Vortragenden

schöne

Verhiiltnisse

das

französische-

Schema nicht ohne jede Kritik anwenden darf. Sobald von Weikzeugen, alsó vom Menschen zielbewuBt zugeriehteten Gciáten die Eede ist. treten sofrt etlinographische indi\iduelle und andere Momente in den Vordergrund, welche uubedingt berücksichtigt werden müssen. Eben deswegen spricht Wortergreifeiider den Steinwerkzeugen nur in zweiter Eeihe eine altersbestimnicndc Wichtigkcit zu, weil sie in erster Eeihe nur den Grad der kiilturellen Entwickluiig bekunden, was nicht uubedingt auch Altersverschiedcnheit fordert. Kommissionsmitglied Dr. Eugen Hjllebrand ergreift als Letzter das Wort r ti' teilt nicht das Befürchten der Vorretlner, als ob man uebcn der auBerst gi-oBen Entfernung das Schema der französisehen Steingerattypeu auf die iingarischeu Verhiiltnisse nicht beziehen könnte unddürfte. Seiner Ansicht nacli kommen bim wandern-

AMTI.ICHK BBRICHTE.

889

den pleistozánou Urmcnsclieii diese Kutforuungen kaiim in Berücksichtiguníí. Aji Stellc aller theorotischou Erwayungen sprechcu dnutlicher die Tatsachon uud dieso iehren, daC von Spauieu bis Ucgarn íh einzolnen Kiindkomplexen die Reihenfolgc der Gesteinstypeu, wenn solche vorhauden sind, immer dieselbe ist. Indem nun diese Beobachtung für ganz Eiu'opa gilt, ist os evidont, dafi die verschiedenen Industrietypen avioh im geologischen Sinne altersbostimmond sejn können. Es sclioint, daíl in bestimmton Abschnitten dcs Pleistoziiiis auch bestimmtc Industrietypcn vorherrschteu, was wiedor beweisen wiirde, daC die Typen von den verschiedenen Menschcnraasen zicmlieh unabbaugig sein mufiten. Bezüglich des Fiindes von Csoklovina meint Wortergreií'cnder, er gehöre trotz einzelner an das Moustérien eriunem der Formen, auf Grund der Klingeu, welche oine ausgesprochene Aurignacienretusche avifwcisen, höchstwabrscboinlich ius Aurignaeien

;

diese

Ansicbt niüssen

jedoch noch cchte Tj'pen belvraftigen.

Indem

nic-hts weiteres vorhegt, bcschlie/jt l'rásident die Sitzung.

Földtani Közlöny.

XUI.

köt.

191S.

58

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT tisztviseli 1910—1912.

az

évi

idközben.

FUNKTIONÁIIE DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. Elnök (Prásident)

:

Schafabzik Ferenc

megyetemen

dr.,

az ásvány-földtan ny.

m. r.

kir.

bányatanácsos, a

tanára, a Magy.

kir. József-

Tud. Akadémia

levelez tagja, Bosznia-Hercegovina bányászati szaktanácsának tagja. Iglói Szontagh Tamás dr., királyi tanácsos éa m. kir. bányatanácsos, a m. kir. Földtani Intézet aligazgatója.

Másodelnök (Vizeprásident)

Els

:

titkár (I. Sekretár) Papp Károly dr., m. kir. osztálygeológus. Másodtitkár (II. Sekretár) Vogl Viktor dr.. m. kir. 11. oszt. geológus. Pénztáros (Kassier) Ascher Antal, megyetemi kvesztor. :

:

:

A

Barlangkutató

líi/.ottság tisztviseli.

Funktionáre der Höhlenforscliungskommission.

Elnök (Prásident): Lenhossék Mihály di-. m. kir. udvari tanácsos, egyetemi ny. tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Alelnök (Vizeprásident): Jordán Károlt dr. 1-.

Eladó

(Referent)

A

:

Kadic Ottokár

dr..

iii.

kir.

I.

osztályú geológus.

választmány tagjai (AusschuBmitglieder) /.

A Budapesten

lakó

tiitztelctbeli

tagol;

:

(In Budapest wotmhaflc Ehrcnmitglieder.) 1.

Paxlini Inkey Béla földbii-tokos, a Magyar s

2.

Tudományos Akadémia levelez-

a Magyarhoni Földtani Társulat örökít tagja.

Pubztaszentgyörgti

m.

kir.

és

Tetétleni Darányi Ignác

földmivelésügyi miniszter, a

dr.,

v.

b.

t.

t.,

nyg.

Magyar Gazdaszövetség elnöke

és

országgylési képvisel. 3.

4.

KocH Antal dr., a tudomány-egyetemen a föld- és slénytan ny. r. tanára, a M. T. Akadémia rendes tagja, a Geological Society of London kültagja. Krenner J. Sándor dr., m. kir. udvari tanácsos, tud. egyetemi ny. r. tanár ós nemzeti múzeumi osztályigazgató, a M. T. Akadémia rendes tagja.

891

5.

Lóczi LóczY Lajos Intézet

egyetemi ny.

dr., tud.

igazgatója

Földrajzi Társaság elnöke: ^.

r.

tanár

s

a magyar

Földtani

Idr.

a Magy. Tud. Akadémia rendes tagja, és a Magyar

;

Telegdi Eoth Lajos, m.

aromán

Koronarend

királyi

föbányalauácsos.

k.

földtani

11. oszt.

intézeti

lovagja.

iogeológus.

az osztrák császári Vaskoronarend III. osztályú lovagja. 7.

Semsei Semset Andor tag, nagybirtokos,

8.

dr.,

a Szent István-rend középkeresztese, frendiházi

a m. kir. Földtani Intézet

Sábvári és Felsvidéki gróf Széchenyi Béla, nagybirtokos, m. kir. koronar,

s

a

tb.

v. b.

Magyarhoni

igazgatója. t.

t.,

frendiházi

tag,

Földtani Társulat pár-

toló tagja.

II.

Választott tagok

(GeivahÜc Mügiiedcr.)

2.

Emszt Kálmán dr.. m. k. osztálygeológus és vegyész. Fkanzenaü Ágoston dr., nemzeti múzeumi igazgatóör. a Magyar Tudomá-

3.

HoRüsiTZKY Henrik, m.

4.

Ilosvay Lajos

5.

gylési képvisel és a Kormos Tivadab tb., m.

6.

Liffa Aurél

7.

Lörenthey Imre dr., egyetemi ny. rk. tanár, a M. T. Akad. levelez Maoritz Béla dr.. tudomány- és megyetemi magántanár.

1.

nyos Akadémia levelez

8.

m.

dr.,

dr.,

tagja.

kir.

kir.

fögeológus.

udvari tanácsos,

kir. kir.

I.

Pálfy Mór dr., m. kir. fögeológus. Timkó Imre. m. kir. osztálygeológus.

11.

Treitz Péter. m.

12. ZiMÁNYi

Károly

kir.

dr..

ny.

r.

tanár, ország-

osztályú geológus.

megyetemi magántanár, m.

10

9.

megyetemi

magy. Természettudományi Társulat ftitkára. k.

osztálygeológus. tagja.

agro-fgeológus.

nemzeti múzeumi r, a M. Tud. Akadémia

lev.

58*

tagja.

892

A

May varország

„l^öldhiíii Közlö/ij'" hat'i folyóirat

fölrf/a/n,

ásványtani és óslén/ytani megismer/etésére s a földlaHi ismeretek terjesztésére.

A

Megjelenik ?iavonként öl íynji tartalomtnal.

Magj'ar/iOíii J^öldtani Társulat rendes tagjai 10

sági

A

díj'

tag-

Elfizetési ára egész évre 10 K.

fejébe/l kapják.

dijak a Társulat titkársáfijának (Budapest, VII., Stefánia-út

A Magyarhoni

K éri

14.)

küldendk

be.

Földtani Társulat 1850-ben alakult tudományos egyesület, amelynek célja

a geológiának és rokontudományainak

mvelése

és terjesztése. Tagjaink a társulattól oklevelet

kapnak, amelynek alapján magukat a Magyarhoni Földtani Társulat rendes, (örökitö, pártoló) tagjainak nevezhetik

nak H tagsági zettel kötött

Népszer a

dij

;

részt vehetnek összes szaküléseinken és évi

fejében

küldjük a Földtani Közlöny 13 füzetét,

szerzdésünk alapján ezen

közgylésünkön. Tagjainks a

m.

níigybecsü Évkönyveit,

intézet

kir.

Földtani Inté-

Évi Jelentéseit és

Kiadványait, évenkiut körülbelül 30 korona értékben. Összes kiadványaink magyarul

ezenkívül német, francia vugy angol fordításban jelennek meg.

Bendes tagjaink évenként oklevélért.

korona tagsági

10

Azonban személyek 300

díjat, s

intézetek, testülttek vagy vállalatok 400 koronával

korra

is

Die Ungarisehe Geologische Gesellschaft

sie

Zweck

die Pflege

ordentliche

;

Baud

18.50.

gegründeter wissenschaftlicher ihrer verwandten Wissen-

ein Diplom,

aiif

Grund dessen

auch können die Mitglieder an den Fachsitzungen und

jahilichen Generalversammlung teilnehmen.

einen

ein

(gründende, unterstutzende) Mitglieder der Ungarischen Geologisclien

nenneu dürfen

Gesellschaft

ist

und Verbreitung der Geologie und

erhalten von der Gesulischaft.

Die Mitglieder

ist.

sich

jáhj-lich

;

leróhatják tagsági kötelezettségüket.

Vérein, dessen schaften

a belépéskor 4 koronát fizetnek az

— mint örökitö tagok — míg hivatalok, — mint pártoló tagok — egyszersmindcn-

kor. lefizetésével

(13 Hefte)

des

Für den Mitgliedsbeitrag erhalten

Földtani

iler

die Mitglieder

Közlöny und infolge einer Vereinliarimg mit

der kgl. ungar. geol. Keichsanstalt auch die Jahrbücher, Jahresberichte und die Populáren Scbriften dieaer Anstalt, in

einem Werte

eischeinen in ungarlscher Spraclie,

von etwa 30 Kronen.

Sámtliche

Publikationen

ausserdem in deutscher, französischer oder englischer

bersetzung. Ordentliche Mitglieder entrichten jáhrlich Eintritte

eine Diplomtaxe

einen

lyiitgliedsbeitrag

von 4 K. Priváté können jedoch

als

von 10

K und beim

gründende Mitglieder durch

Eiuzahlen von 200 K, Ámter. Korporationen, Anstalten oder Unteruehmungen aber als unterstutzende fÜT allemal

Mitglieder duroh Entrichten

nachkommen.

einer

Summe von

400

K

ibren

Verpflichtungeu ein

FÖLDTANI KÖZLÖNY Bánd XLIL

kötet, 1912.

Tatel VII, 'tábla.

Allúviuiii

Dilúvium

Alsó

kréta

Untere

'ÖCZY LAJOS: A Báni és

Villányi

Kreide

hegység földtani térképe,

"i''

LUDVIG von LOCZY

jun.: Geologische Karte

1

:

75,000 nnértékben.

des Báner und Villányén Gebirges. Massstab

1

:75,000 Rajiolla Rsllholar Káról) 1912.

»

níost Cv Í3 ^,^ ouo.

,

FOLDT.A

vS Siklós/ Várh

14 -:"ll"..'l|:llin,'ll'!

///>

LOCZY LAJ(! LUDVIG von L(' ífj.

Az

I.

és n. szelvény

mér

FÖLDTANI KÖZLÖNY Bánd XLIL

kötet.

1912.

Tafel VIIL tábla.

.'^admány

1

„

.

.

.

Al'"*'"""

Schwemmboden SMósiWrhegy

Dilúv I

Szelvény Siklós és Kistótfalu

/

Profil

imschen Sihlos und

közt.

Kistotfalu.

tr-tl

Ír-

^^1

Tenkes JOS

Bisse

N

Mediterrán homokk Mediterrán Sandstein

Requieniás mész Requienien-Kalk

Oxford-argovi

l

Kréta,

j

Kreide

mész

Oxford-Argovien Kaik

Kallovi mészk Callovien-Kalk

Combrash mészk II.

Szelvény a Tenkes heg/en át Pronl durch üen Tenkesberg.

Cornbrasch Kaik

Dolomitos márga Dolomitischer Mérgei

MB

Kagylósmész dolomit Muschelkalk Dolomit

Recoárói

mészk

Recoaro Kaik

Guttenstcini

mészk

Guttensteiner Kaik

Alsó kagylómész dolomit Unt. Muschelkalk Dolomit

Gránit Gránit

Ili

A yokény/ völgy pereme. Saumdés VoHan/erTeles

IV Szelvény a

vtllgm/i

í'j-^-OCZY LAJOS: A Villányi hegység földtani szelvényei. LUDVIG von LOCZY jun. Geologische Profilen des ViUányer Gebirges. :

• 4s n. szelvény mértéke 1:25,000.

A m.

és IV. szelvény szkémalikus.

Mészhagyen st

Profi/ durcf) den /lázhegy bei MIany.

A

IX.

TÁBLA MAGYARÁZATA. Otdiií

HiLLEBRAND

i

—

4.

és

(i.

!(.

A

Balla-barlang 1911. évi ásatásának eredményei

._

7t;3

Retus nélküli pengék a fels diluviális rétegbl,

«

Babérlevélalakú hegyek prototípusai az alsó diluviális rétegbl.

15.

«

12. és

16.

«

és 8.

7.

:

«

és

13.

dr.

ábra. Fúi'ószer eszközök az alsó ililuviális rétegbl.

és 5.

1.

11.,

Jen

14.

« «

Babérlevél alakok prototípusai az alsó diluviális rétegbl. Csenevész szakócák az alsó diluviális rétegbl.

Durva megdolgozású babérlevélalak a Szeleta-barlangból. Vastag penge aurignacienszerü retussal.

EEKLAEUNG DER TAFEL

IX. Seite

Dr. E. Hillebeand: Eesultato der

menen Grabungen Fig.

I, "2

«

tí,

«

•

«

«

H,

5.

—

lí

4.

im Jahre

1911 in der Ballahöhle vorgenom-

.„._..________

....

._.____

870

Bobrerahnliche Geráto aus der unteren diluvialen Schicht. Retouchelose Klingen aus der oberen diluvialen Schicht.

9.

Prototypen der Lorbeerblattspitzen aus der unteren diluvialen Schicht.

13, 15.

Prototypen der Lorbeerblattform aus der unteren diluvialen Schicht. Degenerierte Faustkeile aus der untereu diluvialen Schicht.

12, 7,

Ki. 8.

14.

Lorbeerblattspitzen von gröberer Technik aus der Szeletahöhle.

Massive Klinge mit aurignacien álmlicher Retouche.

Földtani Közlöny.

—

Bánd

XLII. kötet.

Tafel IX. tábla.

-^

5.

4.

^t',

^..^,

4 ,M^

^,k

'sj^áf'i-

*

11.

10.

A

.r^"*>

/ -íAi

12.

15. 13.

14.

16.

Klösz5Gy. és

fia, ^Budapest.

,'!'