Földünk és környezetünk tantárgy helyi tanterve 9. évfolyam (111 óra) 10. kéttannyelvű évfolyam (111 óra) 10-11. nyelvi előkészítő évfolyam (74+37 óra)
Budapest, 2003. június 24. Módosítva: Budapest, 2008. június 24.
Összeállította: Gere Gábor Felülvizsgálta: Gere Gábor
1. Célok és feladatok A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel. Az alapozó szakasz tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, azok kölcsönhatásait. A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, a természettudományok, a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Tananyaga az életkori sajátosságoknak megfelelően az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések és a kölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. Célja, hogy a tanulók felismerjék az élettelen és az élő természet folyamatainak, társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a földrajzi környezetre. Tudjanak általánosítani és szintetizálni, lássák a földrajzi-környezeti jelenségek és főbb folyamatok helyét a földi rendszerben. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán fejlődjön ki a tanulók környezettudatos gondolkodása. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemléletmód kialakításával felismertesse a földrajzi helyzet megítélését. Megismertesse az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet, és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget, a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, régiójuk, országuk problémáinak megoldásában. Megalapozza a rövid és hosszútávon érvényesülő gazdaságosság mérlegelésével a választott szakterületen a felelős, környezetkímélő munkavégzést. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmigazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogást kívánja. A szakközépiskolai földrajzoktatás komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaorientációját, a szakképzésbe való bekapcsolódását, a változások iránti fogékonyság fejlesztésével folyamatos önképzésre, helytállásra ösztönöz. Hozzájárul
ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra állampolgári szerepük gyakorlása során.
2. Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és ezek főbb összefüggéseit. Az általános természeti és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értelmezzék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi térben. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintű következményeit. A földrajzi tanulmányok befejezésekor a tanulók biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmi-gazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket. A szakközépiskolai földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak, és szintetizálják korábbi ismereteiket, biztonsággal tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. El kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. Alkalmazzák a kommunikációs, a kooperatív és a gondolkodási képességeket (pl.: adatok értelmezése és feldolgozása, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerűségek felismerése, ítéletalkotás). Legyenek képesek információszerzésre a speciális információhordozókból (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, Internet, kiállítások, filmek) Tapasztalataikat, szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel a vitákban. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek az ember és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban.
3. Belépő tevékenységek Tájékozódás az égbolton, a Naprendszert ábrázoló térképeken csillagtérképeken. A zonalitással kapcsolatos tematikus térképek elemzése. Az övezet, az öv és a terület/vidék elhelyezése a kontúrtérképeken.
és
a
Természetföldrajzi tényeket, társadalmi-gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése. Egyszerű térképi ábrázolások készítése tanári irányítással. Különböző típusú műholdfelvételek elemzése tanári útmutatással. A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusú ábrák és modellek segítségével. A nap- és a holdfogyatkozás kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása önállóan készített vázlatrajz alapján. A kőzetlemez-mozgások magyarázata modell, folyamatábra és videofilmrészlet alapján. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok (felismerésük, rendszerezésük, előfordulásuk és felhasználhatóságuk). A világ népesedési folyamatainak jellemzése, bemutatása korfák és statisztikai adatok alapján. Részletes földtörténeti időoszlop, táblázat készítése, a földtörténet fő eseményeinek időbeli ábrázolása. Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása. Hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. A középhőmérséklet és a hőingadozás számítása, következtetések levonása az adatokból. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása különböző tájakhoz, példák keresése a térkép segítségével. A legfontosabb vízrajzi jellemzők számítása. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról. A légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken. Légköri jelenségek felismerése műholdfelvételeken. Időjárás-jelentés értelmezése, egyszerű prognózis készítése adatok alapján. A vízállásjelentések értelmezése. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák és modellek segítségével. Következtetés a földtani szerkezetre az ásványkincsek területi előfordulásából. Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Mélységi adatok gyűjtése az atlasz térképei alapján, kapcsolat keresése a mért adatok helye és az óceáni medencék domborzata között. Adatok gyűjtése a levegő, a víz, a talajok szennyezettségéről, okairól és következményeiről. Leírások gyűjtése és elemzése földrengésekről, vulkánkitörésekről és azok következményeiről.
Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozások környezeti hatásairól. Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása az egyes övezetek ökológiai problémáiról. Példák gyűjtése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetőségeiről, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételeknek a társadalmigazdasági életben betöltött szerepének átértékelődéséről. Példák gyűjtése az infrastruktúra kiépítettsége és a települések fejlődése közötti összefüggés bemutatására. A természeti adottságok és a településhálózat kialakulása, valamint a jellemző településtípusok közötti kapcsolat bemutatása különböző kontinensekről, területekről hozott példák alapján. Tanulói kiselőadás a levegő, a vizek és a talaj főbb károsodási folyamatairól, és ezeknek a gazdálkodással való összefüggéseiről. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeiről cikkek alapján. A károsító tényezők földrajzi megjelenésének bemutatása tematikus térképek segítségével. A károsodás hátterének feltárása. A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. A régiók változó szerepének, jelentőségének magyarázata, az okok feltárása. A globalizálódó világgazdaság jellemző vonásainak, aktuális eseményeinek, folyamatainak ismertetése cikkek, a médiában elhangzott hírek alapján. Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepéről a különböző térségek társadalmi-gazdasági átalakulási folyamataiban. Adatok gyűjtése az információs szolgáltatás szerepének jelentőségéről, rohamos fejlődéséről. Sajtó- és tv-figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról. Példák gyűjtése a természeti környezet fokozatos átalakításáról, a különböző, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. A helyreállítás nehézségeinek, problémáinak bemutatása. Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. Az egyes termékek hazai fogyasztásban betöltött szerepének bemutatása. Beszámoló (fogalmazás, esszé) készítése a szakmacsoportokhoz illeszkedő témákban. Véleményütköztetés a globalizálódó gazdasági folyamatok és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteiről.
4. Témakörök, tartalmak TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Térképészeti ismeretek Kozmikus környezetünk
A térkép és valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei.
A geoszférák földrajza
A Naprendszer A Naprendszer felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest. A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás, a helyi- és a zónaidő számítása Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban. Tájékozódás a földtörténeti időben A kőzetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete. A kőzet- burok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei, kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: vulkánosság, földrengés, gyűrődés, vetődés. Az ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok, az időjárásváltozások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. Az a világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai, felhasználásuk. A vízgazdálkodás.
A talaj földrajz A talaj kialakulása, szerkezete. A Föld jellemző talajfajtái. A talajok hasznosítása. A Föld felszínformái A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk.
A földrajzi övezetesség
Népesség- és településföldrajz
A világ változó társadalmigazdasági képe
A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása az éghajlatok jellemzői. A természetföldrajzi övezetesség A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere. A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége, a természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A Föld népessége A népességszám változásai. A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A városodás és a városiasodás. A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok, és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés, lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság.
A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai A működőtőke és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. A gazdasági pólusok A világgazdaságban Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Keletkülönböző szerepet és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. betöltő régiók, országcsoportok és A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük országok és szerepük a világgazdaságban.
A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai
Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemzői. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyagés energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai.
5. A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi.
5.1. Új topográfiai fogalmak Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál–Indiai-lemez, Azori-szigetek, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-hegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Japán-árok, Kaledóniai-hegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Líbiai-sivatag, Mariana-árok, Mount St. Helens, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea,
Popocatépetl, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld, Variszkuszi-hegységrendszer, Vereckei-hágó; Bóden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felső-tó, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Hévizi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Lengyel-tóhátság, Mekong, Michigan-tó, Niagara-vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehértó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó, Watt-tenger; Asszuáni Nagy-gát, Europoort, Randstad, Száhel-öv; Szilícium-völgy, Gibraltár;
6. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmigazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait.
7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának alapelvei: A Földünk és környezetünk tantárgy eredményessége érdekében szem előtt kell tartanunk és a tanulókban és szüleikben egyaránt tudatosítanunk kell, hogy a tanulók otthoni munkája, az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. A házi feladatok célja különböző lehet: az alapfogalmak, alapismeretek, összefüggések gyakoroltatása. Így tudjuk elérni, hogy a legfontosabb ismeretek megszilárduljanak, az alapvető tudáselemek készségként álljanak a tanulók rendelkezésére. a tanult ismereteket a tanulók önálló feladatmegoldásban tudják alkalmazni, egyrészt olyan feladat formájában, amelynél az órán megoldottra ráismernek a diákok, másrészt új helyzetekben is meg tudják a problémát oldani. az órán feldolgozásra kerülő témákhoz szükséges alapismeretek feleleveníttetése (ismétlés, tankönyvhasználat).
segíteniük kell – hogy a tantárgy gyakorlati jellegének megfelelően – a hétköznapi életben is alkalmazni tudják a megtanultakat. A házi feladatok célját (és az osztályt) ismerve kell megtalálnunk azt a módszert és helyes arányt, amelyet követnünk kell, ennek általános elvei a következők: a kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget – a csoport képességeinek megfelelően. a feladatok kijelölése differenciáltan történjen. A feladatsor mindig tartalmazzon mindig tartalmazzon elégséges, közepes és jó képességű tanulókra vonatkozó feladatokat. a házi feladatok ellenőrzésére, a felmerülő problémákra, ötletekre időt kell szánni. a házi feladatok megoldását értékelni kell. Így azok a tanulók, akik megoldják a feladatot, visszajelzéshez, esetleg sikerélményhez, elismeréshez jutnak. következetesen alkalmazni kell valamilyen szankciót, ha a tanuló nem készít házi feladatot. Ha a tanuló esetleg nem érti a feladatot, álljon rendelkezésére egy olyan kijelölt „feladatbank”, amelyből alternatívát választhat képességeinek megfelelően, így bizonyítva az órára való készülésének szándékát. a házi feladat 20 – 30 percnél ne legyen időigényesebb. Korlátozza a kiadható otthoni feladatok mennyiségét a tantárgy alacsony óraszáma. A tantárgy jelenleg nem érettségi tantárgy, ezért a tanulók egyenletes terhelésének biztosítása érdekében a tanórai munka kapja a fő hangsúlyt. a megtanulandó elméleti anyaghoz kapcsolódjon a feladat, előbbit egyértelműen ki kell jelölni a diákok számára, mert lexikális tudás nélkül nem tudják a feladatokat megoldani. az önálló gyakorlás igényének fokozása érdekében témakörönként jelöljünk ki nagyobb időszakra gyakorló feladatokat, melyeket felhasználhatunk dolgozatoknál, feleléseknél. A házi feladatok jellege: Elméleti házi feladat: A tanórákon már kidolgozott, rögzített fogalmak megtanulását, és azoknak a kapcsolódó anyagrészeknél való helyes használatát várjuk el a tanulóktól. Az otthoni tanulásban segédeszközként használhatóak a kötelező tankönyvek, valamint a tanulók órai jegyzete. Írásbeli házi feladat: Az egyes anyagrészek jellegéhez kapcsolódóan sokszínűen és pontosan kell meghatározni az írásbeli feladatokat. Törekedni kell arra, hogy a tanuló az írásbeli házi feladat megoldása során sikerélményhez jusson. Házi dolgozat: Hosszabb időszakra meghatározott, átfogó kidolgozást igénylő feladat, amely a tanulók önálló munkáján alapul. Kiselőadás: a meghatározott témákból fakultatív jelleggel a tanulók kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, az előadás színvonalának megfelelően értékelünk.
Iskolai pályázat: a tantárgyhoz kapcsolódó érdekes témaköröket határozunk meg az iskola tanulói számára, melyeket terjedelmes, tetszetős dolgozat formában, az előírt formai követelményeket betartva kell leadniuk a pályázati kiírásnak megfelelően.
8. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: Az értékelés a tanulók tényismeretére és képességeik szintjére terjedjen ki a résztémák lezárásakor, és a félév során legalább három alkalommal érdemjeggyel történjen. Alapját a tanulói tevékenységek és egyéni ellenőrzések adják, amelyek ajánlott módjai a témáknál és a résztémáknál olvashatók. A témák lezárásakor (feladatlapos ellenőrzést követően) külön értékelni kell a tanulók tényismereti tudását, földrajzi gondolkodását és tudásának gyakorlati alkalmazási szintjét. Az értékelés alapját a kerettantervből következő minimális teljesítmények adják, amelyeket a tanulóknak az alkalmazás szintjén kell teljesíteniük. Teljesítésük egyben a továbbhaladás feltétele. Az azokon felüli követelményeket a megnevezés/leírás, illetve a reprodukció szintjén javasolt számon kérni.
8.1. A tanulók értékelésének főbb szempontjai: önálló megfigyelési, kísérletezési, feldolgozási képességük szintje; eszközhasználatuk szintje; tényismeretük és annak kifejezési képessége; problémafelismerő, feladatmegértő és feladatmegoldó képességük szintje; ismereteik alkalmazásának szintje; összehasonlító és rendszerező képességük szintje; kommunikációs és társadalmi képességeik szintje; a környezethez való viszonyuk, cselekvőképességük. Az értékelés valamennyi szempontjánál azt az alapelvet kell szem előtt tartani, hogy az adott tanuló hogyan fejlődött önmagához, előző teljesítményszintjéhez képest!
8.2. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tantárgy írásbeli számonkérésének formái: Témazáró dolgozat: Egy-egy anyagrész lezárásakor írásbeli beszámoltatásra kerül sor, mely formájában és technikájában alkalmazkodik a rokon társadalom- és természettudományok írásbeli számonkéréséhez. Cél, hogy a tanulók alkalmazás szintjén tudják visszaadni a megtanultakat, továbbá hogy hasonló reprodukciós technikákat sajátítsanak el, mint amilyenekre az érettségi és felvételi vizsgán,
valamint a tantárgyi versenyeken találkozhatnak: ábraelemzés, képelemzés, hibakeresés, relációanalízis, tesztek, stb. Maximum 45 percet vesz igénybe. Értékelése egy osztályzattal történik, a megfelelő hónaphoz beírt jeggyel. Íratását egy héttel előbb be kell jelenteni és szükség esetén rövid összefoglalás előzi meg. Rövid írásbeli dolgozat: kisebb anyagrész elsajátításának ellenőrzésére szolgáló számonkérési forma. célja a tanuló munkájának folyamatos ellenőrzése, ezért előre bejelenteni nem kell. Maximális időtartama 20 perc. Bármely írásbeli számonkérésre elégtelen osztályzat adható, ha a tanuló nem megengedett segédeszközt használ megírása során. Az írásbeli munkák kijavítása a mindenkori házirendben szabályozott módon történik. A tanuló joga, hogy a kijavított és értékelt írásbeli számonkérést megtekintse. A tanulók tudásának értékelésében a szóbeli és írásbeli számonkérések azonos súllyal szerepelnek, mert ugyanakkora hangsúlyt kap a szóbeli készségek elsajátítása is.
9. A taneszköz-kiválasztás elvei Az évfolyam összes osztálya azonos tankönyvet használ. A taneszköz-választásnál figyelembe vettük a tanulók életkori sajátosságait. Törekszünk arra, hogy a felhasznált eszközök didaktikailag modernek, sokszínűek, korszerűek, a legmodernebb ismereteket tükrözőek legyenek. A taneszközök munkáltató jellegűek, segítik az önálló gondolkodás kialakítását, az összefüggések, folyamatok megértését. A taneszközök kiválasztásánál figyelembe vettük, hogy azok egyszerűen áttekinthetőek, logikusak és lehetőleg tartósak legyenek.
9.1. A tantárgy tanításához szükséges legfőbb berendezési tárgyak, eszközök:
falitábla, színes kréta; térképtartó állvány, mutatópálca; applikációs tábla körvonalas térkép-sorozattal vagy körvonalas falitérképek; falitérképek; tanári és tanulói földgömbök; domborzati modellsorozat (középiskolai) (TANÉRT, 1986); audiovizuális eszközök: írásvetítő, diavetítő, videomagnó és TV; vetítőállvány és gyöngyvászon, sötétítő függöny.
A falitérképek fajtáit, a többi szemléltető eszközt, illetve az ajánlott tanulói és tanári irodalomjegyzéket a melléklet tartalmazza.
9.2. Szükséges tanulói tankönyvek és segédkönyvek:
Makádi Mariann - Taraczközi Attila: A Föld, amelyen élünk Természetföldrajz Földrajz tankönyv a 9. osztály számára (MOZAIK, Szeged, várható megjelenés 2001) Makádi Mariann - Taraczközi Attila: A Föld, amelyen élünk Társadalomföldrajz Földrajz tankönyv a 10. osztály számára (MOZAIK, Szeged, várható megjelenés 2001) Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia, Budapest, 1999) Makádi Mariann - Taraczközi Attila: Tanári segédkönyv A Föld, amelyen élünk 1-4. kötet (MOZAIK, Szeged, 1998)
