Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium JELENTÉS. az agrárgazdaság évi helyzetérıl. Budapest, október

Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

JELENTÉS az agrárgazdaság 2006. évi helyzetérıl

Budapest, 2007. október

2

3

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ..................................................................................................................... 5 I. AKTUÁLIS HELYZET........................................................................................... 7 1. Az agrár- és élelmiszergazdaság helye a gazdaságban és a társadalomban............ 9 2. Gazdaságstruktúra, integrációk ............................................................................. 13 3. Az ágazatban felhasznált, illetve rendelkezésre álló erıforrások ......................... 19 3.1. A termıföld .................................................................................................... 19 3.1.1. Földhasználat, földvédelem .................................................................... 19 3.1.2. Talajvédelem........................................................................................... 20 3.1.3. Ingatlan-nyilvántartás ............................................................................. 21 3.1.4. Kárpótlás, részarány-földtulajdon kiadása, osztatlan földtulajdonok kimérése.................................................................................................. 22 3.1.5. A Nemzeti Földalap tevékenysége ......................................................... 23 3.1.6. Vízgazdálkodás....................................................................................... 24 3.2. Agrárfoglalkoztatás és kereseti viszonyok..................................................... 25 3.3. Termelıeszköz-felhasználás .......................................................................... 27 4. A mezıgazdasági termelés és felvásárlás alakulása.............................................. 31 4.1. Szántóföldi növénytermesztés........................................................................ 31 4.2. Kertészet......................................................................................................... 33 4.3. Állattenyésztés ............................................................................................... 34 4.4. Felvásárlás...................................................................................................... 35 5. Erdı- és vadgazdálkodás, halászat ........................................................................ 37 5.1. Erdıgazdálkodás ............................................................................................ 37 5.2. Vadgazdálkodás és vadászat .......................................................................... 38 5.3. Halászat .......................................................................................................... 39 6. Az élelmiszeripar helyzete, szerkezete.................................................................. 41 6.1. Az élelmiszertermelés és -értékesítés alakulása ............................................ 41 6.2. Foglalkoztatottság, keresetek, termelékenység.............................................. 44 6.3. Vállalkozási és tulajdoni szerkezet ................................................................ 44 6.4. Beruházások és a termelés mőszaki feltételei................................................ 44 7. Az agrárkereskedelem alakulása ........................................................................... 45 7.1. A hazai élelmiszerfogyasztás és kereskedelem.............................................. 45 7.2. Az agrár-külkereskedelem helyzete ............................................................... 46 8. Pénzügyi és vagyoni helyzet alakulása a mezıgazdasági vállalkozásokban ........ 51 8.1. A pénzügyi és vagyoni folyamatok elemzése az APEH gyorsjelentésének adatai alapján ................................................................................................. 51 8.1.1. A mezıgazdasági, vadgazdálkodási és halászati társas vállalkozások gazdálkodása .......................................................................................... 51

4

8.1.2. Az élelmiszeripari ágazatba tartozó társas vállalkozások gazdálkodása 53 8.2. A pénzügyi és vagyoni helyzet alakulása a tesztüzemi rendszer eredményei alapján.............................................................................................................54 8.2.1 Az egyéni gazdaságok jövedelmezısége .................................................56 8.2.2. A társas vállalkozások jövedelmezısége ................................................58 II. INTÉZKEDÉSEK, FINANSZÍROZÁS................................................................61 9. Pénzügyi szabályozás és hitelpolitika....................................................................63 9.1. Áralakulás.......................................................................................................63 9.2. Adó- és járulékrendszer ..................................................................................64 9.3. Támogatások...................................................................................................65 9.4. A mezıgazdasági vállalatok hitelgazdálkodása .............................................71 10. Agrár-vidékfejlesztési intézkedések ....................................................................73 10.1. A SAPARD program végrehajtása...............................................................73 10.2. Az EU tagság eredményeként alkalmazott vidékfejlesztési intézkedések ...74 10.2.1. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) végrehajtása .................................................................................................................74 10.2.2. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) végrehajtása.............................77 10.3. A vidékfejlesztés tervezése a 2007-2013 közötti idıszakra.........................77 11. Agrár-környezetgazdálkodás ...............................................................................81 12. Fogyasztáspolitika és élelmezés ..........................................................................85 12.1. Élelmiszerhigiénia, élelmiszerbiztonság ......................................................85 12.2. Növényegészségügy, növényvédelem..........................................................87 12.3. Állategészségügy és állatvédelem ................................................................88 12.4. Ökológiai gazdálkodás .................................................................................89 13. Kutatás és oktatáspolitika ....................................................................................91 14. Agrárjogalkotás....................................................................................................93 III. HAZÁNK AGRÁRGAZDASÁGA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ...........................95 15. Az Európai Unió mezıgazdasága ........................................................................97 16. Magyarország és az EU néhány mezıgazdasági mutatójának összehasonlítása .99 17. Az EU agrárpolitikai intézkedései, a magyar szerepvállalás, a további reformra való felkészülés ....................................................................................................103

5

Bevezetés Az agrárgazdaság fejlesztésérıl szóló 1997. évi CXIV. törvény, valamint az azt módosító 2005. évi XXVIII. törvény elıírja, hogy a Kormány kialakítja és a KSH-val közös felelısségben a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján az Országgyőlés elé terjeszti jelentését az agrárgazdaság helyzetérıl, a mezıgazdasági termelık jövedelemviszonyairól, a fıbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, a megtett intézkedésekrıl, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról. Az agrárjelentést a miniszter a tárgyévet követı év október 15-ig terjeszti az Országgyőlés elé. A jelentésrıl az Agrárgazdasági Tanács véleményt készít és azt a beterjesztéssel egyidejőleg nyilvánosságra hozza. Az európai országokban az agárbeszámolók mindig az elızı naptári vagy gazdasági év agrárgazdasági és agrártársadalmi folyamataival foglalkoznak, s ezeket vetik össze az azt megelızı év fı irányzataival. Így a most összeállított jelentés célja a 2006. év bemutatása, összevetve a 2005. év jellemzıivel. A most kilencedik alkalommal elkészült jelentés szerkezete – figyelembe véve az Agrárgazdasági Tanács, illetve a parlamenti vita javaslatait – az évek során folyamatosan módosult. Az észrevételeket, tapasztalatokat felhasználva 2006-ban döntés született arról, hogy a beszámoló kerüljön rövidítésre, egyszerősítésre. Ennek a döntésnek a szellemében készült el a 2006. évrıl beszámoló jelentés. Elkészítésekor – az eddigi gyakorlatnak megfelelıen – törekedtünk a tényszerő adatközlésre és folyamatleírásra. A jelentésnek nem célja a történések okainak feltárása, kerülnie kell mindenfajta minısítést. Meg kell teremtenie ugyanakkor annak a lehetıségét, hogy a vizsgált évben megfigyelhetı folyamatokról ki-ki szakmai meggyızıdése alapján, a maga területén vonjon le következtetéseket. Mint minden évben, az idén is nehéz feladatot jelentett a naprakész adatok és információk biztosítása. A vizsgált évet jellemzı végleges statisztikai adatok legnagyobb része csak a következı év júniusától áll a felhasználók rendelkezésére, de egyes adatok csak az ısz folyamán válnak elérhetıvé. A felhasznált statisztikai adatok alapvetıen a KSH 2007. július végéig publikált adatbázisára épülnek, a késıbb megjelenteket, illetve a pontosításokat már nem tudtuk figyelembe venni. Ezen túlmenıen a jelentéshez több elızetes adatot – egyes esetekben szakértıi számításokon alapuló értékeket – is fel kellett használnunk.

6

7

I. AKTUÁLIS HELYZET

8

9 Aktuális helyzet

1. Az agrár- és élelmiszergazdaság helye a gazdaságban és a társadalomban A magyar agrárgazdaság nemzetgazdaságban és társadalomban betöltött szerepének megítélését napjainkban viták övezik. Ennek elsıdleges oka, hogy a mezıgazdaság GDP-hez való hozzájárulási aránya az ezredforduló után a 3,7-4,5% közötti sávban helyezkedett el, s így néhány gazdaságpolitikus gazdasági „ingerküszöbét” már érintetlenül hagyja. Vannak olyan vélemények is, hogy a mezıgazdaság az ország erıforrásait és költségvetését túlságosan megterheli, nemzetgazdasági súlyának csökkenése nem elég gyors. A másik álláspont szerint az agrárgazdaság erıs motorja lehetne a gazdasági növekedésnek, de fejlesztése indokolatlanul háttérbe szorul, így termıföldünk és más agrárerıforrásaink jelentıs része is kihasználatlan. Megítélésünk szerint a magyar mezıgazdaság és a magyar vidék érdeke agrárteljesítményünk színvonalának további javítása, és az ezt segítı strukturális módosítások, jogszabály változtatások (reformok) végrehajtása. 1. táblázat A mezıgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban A mezıgazdaság részaránya Év

a GDPtermelésben

2004 2005 2006*

4,1 3,7 3,7

a az fogyasztásexportban ban 26,1 25,1 25,1

folyó áron, % 6,9 6,6 6,3

a beruházásban 4,3 4,5 4,2

a foglalkoztatásban 5,3 5,0 4,9

A külkereskedelmi forgalom egyenlege, Mrd Ft 275,8 227,9 264,5

*Elızetes adatok Forrás: KSH, AKI

A mezıgazdaság szerepének megítélésekor hangsúlyosan kell kiemelni, hogy a – 2005-ös adattal megegyezı – 2006. évi 3,7%-os GDP részesedési arány csak a mezıgazdasági alapanyag termelést tükrözi. A fejlettebb világ agrárfejlıdésére ugyanakkor az volt a jellemzı, hogy az alapanyag-termelésrıl a hangsúly fokozatosan áthelyezıdött a szélesebb értelemben vett agrárgazdaság (agrobiznisz) termelést megelızı, illetve követı fázisaiba. Az AKI számításai szerint hazánkban az agrobiznisz aránya a GDP termelésben 12-13%. A magyar mezıgazdasági erıforrások alacsony szintő kihasználásában a számos egyedi ok mellett az átalakulási és vezénylési veszteségek, a gyenge adaptációs és kooperációs készségek, és az erre buzdító-kényszerítı agrárpolitikai motivációk hiánya mutatkozik meg. Mindennek konkrétabb következményeként értelmezhetı, hogy az agrobiznisz középsı, generáló szektorában, a mezıgazdaságban alacsony a mőszaki-technikai színvonal, sem a birtokviszonyok,

10 Aktuális helyzet

sem az ágazati arányok, sem pedig az üzleti élet feltételei nem szolgálják megfelelıen a hazai és a nemzetközi versenyképesség igényeit. Legalább ekkora baj, hogy a magyar agrobiznisz tudatos fejlesztése (történelmileg!) elmaradt, így az agrárerıforrások jobb kihasználását, a GDP gyarapítását a kapcsolódó üzleti lehetıségek kiaknázatlansága is fékezi. Az agrobiznisz kiépítetlensége gazdasági növekedést fékezı tényezınek tekinthetı. A hagyományos mezıgazdaság szerepére vonatkozó számszerő adatokon túl meg kell említeni egy – folyamatosan bıvülı – új típusú tevékenységet, az agrár környezetgazdálkodást, amelynek az EU által szorgalmazott ökoszociális piacgazdaság kialakításában – a vidékfejlesztés részeként – nagy szerepe van. Ez a tevékenység egyrészt a termelési folyamathoz kapcsolódik, másrészt számottevıen hozzájárul a vidéki népesség helybentartásához, a munka és megélhetési lehetıségek megteremtéséhez. A fenntartható gazdálkodás alapelve a természeti erıforrásokhoz, a tájhoz, az élıhelyekhez, a környezet adottságaihoz és korlátaihoz, minıségi javításához illeszkedı földhasználati rendszer alkalmazása. Ezáltal a biológiai sokféleség, a kiemelt természeti értékek védelme tovább erısíthetı. A környezetgazdálkodási intézkedések 2006-ban változatlan szakmai tartalommal, de a korábbinál lényegesen magasabb pénzügyi elıirányzattal folytatódtak. A mezıgazdaság részaránya a fogyasztásból tendenciájában ugyancsak csökkent, de közel sem olyan meredek ütemben, mint a GDP termelésben. Ezt pozitívan is értékelhetjük, amennyiben egy növekvı összes fogyasztáson belül következett be az élelmiszerfogyasztás aránycsökkenése. Magyarországon 1995-ben még 32,4%-ot képviselt az élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban, 2000 óta azonban egyik évben sem érte el a 30%-ot, 2006-ban pedig 25% körül stabilizálódott. A nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított alacsony jövedelmezısége miatt a befektetık számára továbbra is kevésbé vonzó az agrárágazat. Az elmúlt néhány évben a mezıgazdaság beruházásai hullámzó képet mutatnak. Az EU-hoz való csatlakozás elıtt a technikai, technológiai lemaradásunkat mérséklendı intézkedések, növekvı támogatások hatására 2003-ban az ágazat aránya a nemzetgazdasági beruházásokból 6,1%-ot tett ki. A mezıgazdaságnak a nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése 2006-ban alacsony volt (4,2%). Ez az elızı évhez képest 0,3%-os csökkenés. A beruházási helyzet megítélésénél meghatározó, hogy a most befejezett SAPARD és AVOP intézkedések keretében jelentıs, elsısorban gépberuházások valósultak meg és a mostani hullámvölgy után a 2007-tıl induló új programok és pályázati lehetıségek ismeretében a beruházások ismételt jelentıs fellendülése várható. A munkaerı-felmérés adatai szerint 2006-ban tovább csökkent a mezıgazdasági foglalkoztatottak száma, s a nemzetgazdaságon belüli részesedése


már az 5%-ot sem érte el. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a mezıgazdaságban felhasznált munkaráfordítás döntı hányada (közel 80%-a) nem fizetett családi munkaerı, így az ágazat szerepe a foglalkoztatásban a valóságban jelentısebb, mint azt a hivatalos foglalkoztatási statisztika 4,9%-os részesedése mutatja. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak – továbbra is alacsony – átlagkeresetének növekedése kis mértékben meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. A termelı ágazatok közül az agrárágazat az egyetlen, amely tartósan pozitív egyenlegével javítja az ország külkereskedelmi mérlegét. Az agrár külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2006-ban 265 milliárd forintot tett ki.



2. Gazdaságstruktúra, integrációk A magyar mezıgazdaság a gazdálkodási formák tekintetében a legszínesebb ágazatnak tekinthetı a nemzetgazdaság egészében. A vállalkozások valamennyi formája megtalálható benne. Megfigyelhetı a szövetkezetek nagy száma és közel 707 ezer egyéni „gazdaság” vesz részt a termelésben. S bár számuk csökkent az elmúlt években, arra azonban bizonyság, hogy kisebb, vagy nagyobb mértékben, de a magyar háztartások csaknem egyharmada-egynegyede érintett a mezıgazdaság ügyében. Az Európai Unió elıírásaival összhangban 2005 novemberében a Központi Statisztikai Hivatal Gazdaságszerkezeti Összeírást hajtott végre (GSZÖ 2005). Ezt az összeírást megelızte a 2003-ban végrehajtott GSZÖ, valamint a 2000. évi Általános Mezıgazdasági Összeírás. Az ezekbıl nyert adatok képezik azt az információs bázist, amelyre alapozni lehet az elemzéseket, és meghatározni a fıbb tendenciákat. 1. ábra A mezıgazdasági ágazat résztvevıi 2005-ben* Mezıgazdasági termelık (1 448 962)

Nem üzemszerő, házkörüli termelés, kedvtelésbıl őzött mezıgazdaság (728 000)

Társas vállalkozások (14 062)**

Korlátolt felelısségő társaságok (6 565)

Mezıgazdasági szövetkezetek (1 453)

Egyéb jogi személyiségő társas vállalkozás (pl. erdıbirtokossági társulat) (1 074)

Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás (pl. betéti társaság, közkereseti társaság) (4 533)

Egyéni gazdaságok (706 900)

Mezıgazdasági magánvállalkozások (20 349)

Fıfoglalkozású családi gazdaságok és részmunkaidıs és mellékfoglalkozású kisegítı gazdaságok (686 551)

Részvénytársaságok (329)

Megjegyzés: *A mezıgazdaság, vad- és erdıgazdálkodásba sorolt szervezetekhez néhány egyéb, a táblázatban szereplı kategóriákba nem illeszthetı szervezet is tartozik, így például a jogi személyiségő non-profit szervezetekhez, az alapítvány kategóriához 11 és a közhasznú társaságokhoz 45 szervezet tartozik. Az ábra a 2000. évi ÁMÖ és a 2005. évi GSZÖ által kalkulált adatokat is tartalmaz! **A társas vállalkozások mezıgazdasági termelésének közel 100%-át 5740 gazdaság állítja elı. A többiek szolgáltató, vagy termelési értéket nem elıállító „alvó” gazdaságok.

Az adatokból megállapítható, hogy Magyarországon közel másfél millió gazdálkodó egységben (szervezetben és háztartásban) foglalkoznak mezıgazdasági


termeléssel. Ezek mintegy fele nem éri el a KSH által meghatározott gazdasági méretküszöböt. A mezıgazdasági ágazatban regisztrált több mint 14 ezer társas vállalkozás közül 2006-ban „mindössze” 7900 gazdasági szervezet folytatott mezıgazdasági tevékenységet. A gazdasági szervezetek 91%-a használt gazdaságmérető termıterületet, és az átlagos termıterület nagysága 487 hektár volt. A mezıgazdasági tevékenységet folytató egyéni „gazdaságok” száma megközelítette a 707 ezret.∗ Az egyéni „gazdaságok” száma az ezredfordulót követıen jelentısen csökkent, amely alapvetıen a tıkehiányra, a megfelelı szaktudás hiányára és az elınytelen gazdaságstruktúrára vezethetı vissza. A 2000 és 2003 között tapasztalt tendencia – bár csökkenı ütemben – de 2004-2005-ben is folytatódott. Kevesebb az állattartók száma és kisebb az állatállomány, sok háztartás hagyta abba, vagy csökkentette a mezıgazdasági tevékenységét. Az egyéni „gazdaságok” 78%-a használt gazdaságmérető termıterületet, átlagos nagyságuk megközelítette a 3,5 hektárt. A földterületet használó egyéni „gazdaságok” 73%-a továbbra is 1 hektárnál kisebb termıterületen gazdálkodott, míg az 50 hektárnál nagyobb termıterületet használó egyéni gazdaságok aránya alig haladta meg az 1%-ot. A gazdaságok magas száma ellenére a legnagyobb 7000 egyéni és társas gazdaság a mezıgazdasági terület 75%-án, az ágazat összes standard fedezeti hozzájárulásának 72%-át állítja elı. Gazdaságmérető állattartással a gazdasági szervezetek 26, az egyéni „gazdaságok” 53%-a foglalkozott. Ez azt jelenti, hogy 2003 óta az állattartó gazdasági szervezetek száma 6%-kal, az egyéni „gazdaságoké” közel egyötödével csökkent. (2006 végéig ez a tendencia folytatódott.) A gazdasági szervezetek esetében az elmúlt években nem történt jelentıs átrendezıdés a tevékenységi struktúrában, közel háromnegyedük kizárólag növénytermesztéssel foglalkozott. 2005-ben az egyéni „gazdaságok” 47%-a növénytermesztéssel, alig több mint egyötöde csak állattartással, 32%-uk mindkettıvel foglalkozott. 2003-hoz viszonyítva a kizárólag növénytermesztéssel foglalkozó egyéni „gazdaságok” aránya mintegy 9%-kal nıtt, ugyanakkor a csak állattartóké és a vegyes gazdálkodást folytatóké 3, illetve 6%-kal csökkent. A csak saját fogyasztásra termelı egyéni gazdálkodók száma csökkent, a kifejezetten piacra termelık aránya fokozatosan emelkedett (a 2000. évi 8%-ról öt év alatt 15%-ra.). A kizárólag saját fogyasztásra termelés fıként csak az állattartással foglalkozó egyéni gazdaságokat jellemezte. A növénytermesztık közel egyötöde értékesítési céllal termelt, ezzel szemben az állattartó egyéni gazdaságoknak csak néhány százaléka volt piacorientált. ∗

Ezek a gazdaságok csak statisztikai értelemben nevezhetık gazdaságoknak, ökonómiai értelemben nem!


2006. év végén 52769 darab, a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágba sorolt (regisztrált) vállalkozást tartottak nyilván. Ez 2458 darabos csökkenést jelent a megelızı évhez képest. Az egyéni vállalkozások nagyobb számban szüntették meg tevékenységüket, mint a társasok. 2. táblázat A mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ágazatban regisztrált vállalkozások száma (db) Megnevezés Vállalkozás összesen Társas vállalkozás összesen Jogi személyiségő vállalkozás Jogi személyiségő társas vállalkozás Jogi személyiségő gazdasági társaság Közös vállalat KFT RT Szövetkezet Erdıbirtokossági társulat Állami vállalat Leányvállalat Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Kkt Bt Egyéni vállalkozás ebbıl: Vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı egyéni vállalkozás Adószámmal rendelkezı magánszemély Egyéb engedéllyel rendelkezı

2005

2006

55 227 14 062 9 529 9 520 6 897 3 6 565 329 1 549 1 069 8 1 4 533 4 407 134 4 273 41 165

52 769 13 815 9 393 9 390 6 959 3 6 625 331 1 387 1 038 2 1 4 422 4 294 121 4 173 38 954

20 349 20 814 2

18 900 20 051 3

Forrás: KSH

A mezıgazdaságban a korábbi évekhez hasonlóan jellemzı a kis létszámú szervezetek dominanciája, ebben 2006-ban sem történt változás. Az 52769 vállalkozásból 52313 (99,1%) létszáma nem éri el az 50 fıt. 500 fı és a feletti létszámú vállalkozásból csak tízet regisztrált a statisztika. A mezıgazdaságban regisztrált vállalkozások valamivel több, mint egynegyede (26,2 %) társas vállalkozás volt, itt a legjellemzıbb gazdálkodási forma a Kft, arányuk az összes társas vállalkozásból 48,0%. Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacszabályozása keretében a rendelkezésre álló támogatások kifizetése a termelıi értékesítı szervezeteken (TÉSZ-eken) keresztül történik.


A TÉSZ-ek megalakulását a 2003. és 2004. évi kiemelt támogatási rendszer nagyban segítette. A gazdasági szükségszerőség és a nemzeti támogatás együttes hatására 2005. elejéig 100 TÉSZ alakult az országban. A számuk mára ugyan csökkent (64 db), de ez elsısorban összeolvadásoknak tudható be. A TÉSZ-ek 2004-ben 26,2 milliárd Ft (a nem tagi árbevétellel együtt 34,0 milliárd Ft), 2005-ben 23,5 milliárd Ft értékő tagi árut (a nem tagi árbevétellel együtt 32,8 milliárd Ft) forgalmaztak. 2006-ban a tagi árbevétel 28 milliárd Ft körül alakult. A TÉSZ-ek által integrált termelık száma 2004-ben meghaladta a 25 ezer fıt. Bár a tagok száma 2006-ban 21 ezerre csökkent, ez nem befolyásolta számottevıen a TÉSZ-ek árbevételét. A korábban kismérető TÉSZ-ek az évek során versenyképes nagyságúra erısödtek. A hazai zöldség-gyümölcs termelés értékesítésének mintegy 15%-a TÉSZ-eken keresztül történik. Az ország zöldséggyümölcs termelı régióiban mindenütt létrejöttek TÉSZ-ek, így a földrajzi lefedettség közel teljesnek mondható. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az egyéni gazdaságok aktivitása viszonylag alacsony a TÉSZ-ek mőködésében. A strukturális problémák orvoslása érdekében az egyes termékek beszerzését, értékesítését, szolgáltatást nyújtó szövetkezések (BÉSZ-ek) és egyéb gazdálkodói szervezetek támogatási programja 1999-ben kezdıdött meg Magyarországon. A szervezetek ekkor még mindössze 5 fıs taglétszámmal és 75 millió Ft-os várható árbevétellel megalakulhattak és a költségvetésbıl mőködési, és készletfeltöltési támogatáshoz juthattak. A létrejövı körülbelül 700 szövetkezet elé az agrártárca évrıl évre magasabb követelményeket támasztott, így a 2006. évben – a program záróévében – már csak a legalább 30 termelıt összefogó, és 300 millió Ft-os árbevételt elérı szervezetek kérelmezhettek támogatást. A mezıgazdasági, halászati termelést folytató gazdák és gazdaságok értékesítési együttmőködését megvalósító termelıi csoportok elismerésére a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet ad lehetıséget. Az országban 2006. január 1-jén 157 állami elismerésben részesült termelıi csoport mőködött. Az év folyamán összesen 51 szervezettel – nagyságrendileg 32%-kal – gyarapodott számuk, így 2006. december 31-én 208 európai uniós támogatásra is jogosult termelıi csoport tevékenykedett az agráriumban. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében a termelıi csoportok létrehozásához és mőködtetéséhez adott támogatásokat 2006. évben 195 szervezet vette igénybe. Ezek – az MVH-tól származó adatok szerint – 3-3,2 milliárd Ft összegő támogatást igényeltek. A termelıi csoportokról szóló 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján elızetesen elismert csoportok száma 2006. évben 117-rıl 71-re csökkent. A visszaesés legfıbb oka, hogy a szervezetek állami elismerésre pályáztak és a magasabb követelményrendszernek megfelelı – állami – elismerést nyertek.




3. Az ágazatban felhasznált, illetve rendelkezésre álló erıforrások 3.1. A termıföld 3.1.1. Földhasználat, földvédelem 2006-ban a földhasználati bejelentések elmulasztása miatti szigorító intézkedések hatására hozzávetıleg 7%-kal, 87%-ra emelkedett a földhasználati nyilvántartásban szereplı termıterület nagysága. Így a földhasználati nyilvántartás az ország 7,69 millió hektár termıterületébıl 6,86 millió hektárra vonatkozóan tartalmaz adatokat. 3. táblázat A földhasználat megoszlása a különbözı szektorok között Földhasználók magánszemélyek szövetkezetek gazdasági társaságok egyéb∗

összes terület 3 370 251 ha 467 045 ha 2 730 190 ha 288 508 ha

fajlagos terület 9,04 ha/fı 360,65 ha/szöv. 303,93 ha/gazd. 103,67 ha/db

Forrás: FVM 2006. október

∗ Tartalmazza az önkormányzatokat, a büntetés-végrehajtó intézeteket (BVI), a magyar államot stb.

4. táblázat A földhasználat jogcímek és szektorok szerinti megoszlása Földhasználók magánszemélyek szövetkezetek gazdasági társaságok Egyéb

saját tulajdon 1 582 506 ha 8 122 ha 206 908 ha 77 078 ha

haszonbérlet 872 735 ha 407 695 ha 1 525 818 ha 43 199 ha

egyéb∗∗ 915 010 ha 51 228 ha 997 464 ha 168 231 ha

Forrás: FVM 2006. október

** A 184/1998. (XII. 13.) Korm. rendelet szerint (többek között) fıleg a haszonélvezet, részes mővelés, feles bérlet, szívességi használat jogcímeket tartalmazza.

Lendületet vett a földbirtok-összevonás, többszörösére emelkedett a birtokösszevonási célú támogatási pályázati kérelmek száma. A 2006. évben kifizetett birtok-összevonási célú termıföldvásárlás támogatásra benyújtott és elfogadott pályázatok száma 892 darab volt. A megítélt támogatási összeg nagysága összesen 624 millió Ft. Ez pályázatonként átlagosan 699730 Ft támogatási összeget jelent. A 2006. évi határszemle ellenırzések bizonyították, hogy a korábbi évek intézkedései, a parlagfővel kapcsolatos fokozott ellenırzések, valamint a


társhatóságokkal való egyre szorosabb együttmőködés eredményeként csökkent a hasznosítatlanul hagyott termıföldek területe, különösen a jó talaj- és termıhelyi adottságú földrészletek vonatkozásában. A 2006. évi határszemle megállapításai az alábbiak voltak: • • • •

2006. évi határszemlén ellenırzött terület nagysága: hasznosítatlanul talált terület: ebbıl szántó: mővelési ág eltérés: termıföld engedély nélküli más célú hasznosítása:

730 727 ha 7 088 ha 5 522 ha 3 134 ha 15 ha

A hasznosítatlan területek az osztatlan közös tulajdonú területekre és a zártkertekre koncentrálódnak. Ugyancsak hasznosítatlanul maradnak a gyenge termıhelyi adottsággal rendelkezı, gazdaságosan nem mővelhetı, erdık melletti, erdık által körülzárt, vadkáros területek. A földhivatalok 2006. évben 7255 hektár termıföld végleges más célú hasznosítását engedélyezték. Az elızı évhez (6103 ha) képest 19%-os növekedést elsısorban a fokozott ütemő útépítés nagyobb területigénye okozta. A végleges más célú hasznosításra engedélyezett földek megoszlása – a felhasználás céljai szerint – az alábbiak szerint alakult: • • • • • •

ipar, bányászat belterületbe vonás vízügyi létesítmények út- vasútépítés céljaira község-városfejlesztés egyéb

1 578 ha 1 364 ha 667 ha 1 427 ha 165 ha 2 054 ha

A más célra hasznosítani engedélyezett termıföldek után 2006. évben 7,5 milliárd Ft földvédelmi járulék került befizetésre.

3.1.2. Talajvédelem 2006. II. félévében a tárca elindította a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény módosítását annak érdekében, hogy a termıföld hasznosítás és a talajvédelem szabályai korszerőbbek legyenek. A törvényjavaslat Kormányon belüli egyeztetése 2007-ben is folytatódik. 2006-ban hatályba lépett a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló új nitrátrendelet, a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, melynek célja az EU-ban alkalmazottnál szigorúbb környezetvédelmi, trágyakezelési szabályok enyhítése volt. A szabályozás szempontjából a leglényegesebb módosulás az állattartó telepek trágyatároló mőtárgyainak


vízvédelmi elıírásoknak megfelelı átalakítására vonatkozó határidık elhalasztása: a nitrátérzékeny területekre esı nagy sertés és baromfi telepeken a korábbi 2005. december 31-i határidıt 2007. október 31-re hosszabbítja meg. A nem nitrátérzékeny területen lévı állattartótelepek hígtrágya tárolóit legkésıbb 2014-ig kell a megfelelı mőszaki védelemmel ellátni. 2006-ban megkezdıdött az EU Bizottsággal történı egyeztetés a Nitrát irányelvben (a Tanács 91/676/EK irányelve) elıírt Helyes Mezıgazdasági Gyakorlat magyarországi alkalmazásának szabályairól. A talajvédelmi hatóság 2006. évben a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény, valamint az egyéb jogszabályok alapján folytatta talajvédelmi hatósági tevékenységét. A hatóság munkájának 2000-2006. közötti változását az alábbi számadatok jellemzik: a megkeresésre lefolytatott ügyek száma 2000 és 2006 között 8200-ról közel 21000-re nıtt, miközben a talajvédelmi hatósági feladatokat ellátó talajvédelmi felügyelık országos száma 48-ról csupán 57 fıre nıtt. A 2006. évi 21000 ügy 80%-át a talajvédelmi szakhatósági közremőködés teszi ki. Ezek között is a legtöbb beruházás és üzemeltetés engedélyezéséhez kiadott talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás, melyek lényege, hogy a termıföld igénybevételével megvalósuló beruházások elıkészítése, kivitelezése során az építéshez igénybevett termıföld területekrıl letermelt humuszos termıréteg teljes mennyisége a talajvédelmi szempontok figyelembe vételével megmentésre kerüljön. Jelentıs feladat volt 2006-ban a termıföldek osztatlan közös tulajdonának megszüntetésével kapcsolatos földhivatali eljáráshoz adott talajvédelmi szakhatósági állásfoglalások elkészítése, amelyek mindegyike terepi bejárást is igényelt. 2006-ban közel 7900 ilyen ügyet kellett megoldani a talajvédelmi hatóságnak. Bár a földhasználók és beruházók többsége a talajvédelmi elıírások betartására törekszik, a talajvédelmi hatóság a megállapított jogsértések esetében 2006-ban 30,2 millió Ft összegben hozott talajvédelmi bírságról jogerıs határozatot az engedélyekben foglalt talajvédelmi elıírások megsértése miatt.

3.1.3. Ingatlan-nyilvántartás A sikeres hátralék-feldolgozás bizonyította, hogy az egységes ingatlannyilvántartás intézményrendszere alkalmas az igényeknek megfelelı mőködésre, a jogbiztonság szavatolására, a kormányzati döntések elıkészítésére. Csak ezzel a rendszerrel biztosítható a szöveges tulajdoni adatok és az ingatlan-nyilvántartási térképek együttes kezelése, a teljes integrált rendszer megvalósítása. A feladat nagyságát jelzi, hogy 2006-ban a földhivatalokhoz összesen 3,23 millió fıszámos ügyirat érkezett, ebbıl 2,41 millió (75 %) volt ingatlan-nyilvántartási tárgyú. Ebbıl, valamint az elızı évrıl áthúzódó ügyiratokkal együtt összesen 2,35 millió került elintézésre. A Nemzeti Kataszteri Program keretében készülı digitális ingatlannyilvántartási térképek az állami földmérési alaptérképek digitális átalakításával jönnek létre. 2006 elejére rendelkezésre állt az ország teljes, 8,5 millió hektáros külterületének vektoros digitális térképe (KÜVET). Ezek a vektoros külterületi kataszteri térképek hálózaton (TakarNet) keresztül is elérhetıek, birtokrendezéshez, tematikus térinformatikai feldolgozásokhoz (pl. MePAR) is segítséget nyújtanak. Az


ország belterületi és különleges külterületi (volt zártkerti) digitális ingatlannyilvántartási térképeinek (BEVET) közel fele (10 megye) 2006. december végére elkészült. Budapest teljes területének (52518 ha) térképi adatbázisa 2006 végére – a feldolgozás alatt lévı XII. kerület (2668 ha) kivételével – elkészült.

3.1.4. Kárpótlás, részarány-földtulajdon földtulajdonok kimérése

kiadása,

osztatlan

A II.-es számú (állami) kárpótlási földalapba kijelölt termıföldekre 2006. évben 33 árverést folytattak le. Összesen 4010 aranykorona (AK) értékben, 742 hektár nagyságú termıföld került a kárpótoltak tulajdonába. A földhivatalok az árverésen elkelt ingatlanokra bejegyezték a vevık tulajdonjogát. A részarány-földkiadás keretében a megyei földmővelésügyi hivatalok 2006. év során 86 ezer AK értékő, több mint 7 ezer hektár nagyságú termıföld kiadásáról hoztak határozatot, nevesítve ezzel több mint 6 ezer részarány tulajdonos földingatlanait. A földhivatalok 2006-ban az átvezetésre alkalmas földkiadási határozatok közel 99%-át átvezették az ingatlan-nyilvántartáson. 2007. januárjában már csak 120 ezer hektár földterület maradt rendezetlen a részarány-kiadás hatósági eljárása során, melybe a termıföldek, a magántulajdonba nem adható természeti védettséggel érintett területek és a nem termıföldnek minısülı területek is beletartoznak. Így e terület mintegy 50%-a a kiadható termıföld. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének földhivatali végrehajtásáról szóló 3/2006. FVM utasítás részletesen szabályozta a földhivatalokhoz érkezı tárgybeli kérelmek egységes intézésének lépéseit. A feladat megoldására a 2006. évi költségvetési törvény 1080 millió Ft-ot irányzott elı, melybıl 200 millió Ft zárolásra került. Így 880 millió Ft, valamint kommunikációs költség címen keletkezett 3,8 millió Ft maradvány, és a 2005. évben kötelezettséggel terhelt maradvány 502,6 millió Ft, összesen 1386,4 millió Ft állt a földhivatalok rendelkezésére. A földhivatalok 2006. január 1-jétıl december 31-ig • 13540 földrészlet elıkészítését hajtották végre (területe 345.409 ha), • 7707 földrészlet esetében hozták meg a megosztás kezdıhelyét és az osztás irányát tartalmazó határozatot, • elkészítettek 7075 sorsolási jegyzıkönyvet, • meghoztak 7818 ingatlan-nyilvántartási bejegyzési határozatot, • kitőztek és bemutattak 25640 új földrészletet. A 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendeletben meghatározott egységárakon 1421,9 millió Ft értékben (103%) teljesítették a feladatot a földhivatalok. Az 5 évre tervezett munka készenléte idıarányos.


3.1.5. A Nemzeti Földalap tevékenysége A Nemzeti Földalapba (NFA) tartozó mintegy 1,5 millió hektár földterületbıl 2006-ban 880 ezer hektár állt erdészeti hasznosítás alatt. Az állami tulajdonban található erdıterületek vagyonkezelésbe kizárólag 100%-os állami tulajdonban álló erdıgazdaságoknak adhatók. Az NFA vagyoni körébe tartozó erdıterületek tartamos (fenntartható) gazdálkodásáról 19 állami erdıgazdaság gondoskodik ideiglenes vagyonkezelési szerzıdés keretében. Ugyancsak erdészeti hasznosítású a mezıgazdasági bérlet keretében lekötött 40 ezer hektár. Tartós mezıgazdasági bérletben állt 370 ezer hektár. Az NFA haszonbérleti pályáztatást 2006-ban nem folytatott. Ugyanakkor lejáró haszonbérleti szerzıdéseket hosszabbított, fıként annak érdekében, hogy a haszonbérlık eredményesen részt vehessenek az agrárkörnyezet-gazdálkodási programokban. Az NFA által kötött minimális haszonbérleti díj 600 Ft/AK, amely 2009-ig évente 100 Ft/AK értékkel növekszik. Az NFA saját, korábbi években lefolytatott nyilvános pályáztatásával lekötött haszonbérelt területek nagysága 16 ezer hektár. Különbözı költségvetési szervek (iskolák, kutatóintézetek) használatában állt mintegy 100 ezer hektár. A fennmaradó területek egyéb bérleti szerzıdések keretében hasznosítottak. A hasznosítatlan területek nagysága mintegy 19 ezer hektár volt. Ezek hasznosítása érdekében az NFA – átmeneti intézkedésként – földhasználati bejegyzésre nem jogosító ún. földhasználati engedélyeket adott ki a haszonbérleti pályáztatás megindításáig. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (NFA-törvény) 2006. január 1-tıl hatályos módosítása megteremtette a feltételét az állami földvagyon értékesítés útján való hasznosításának. A 2006 februárjától meghirdetett értékesítés pályáztatás, illetve árverezés során jellemzıen a kisebb földterületek kerültek árverésre. Az árverés elınye annak gyorsasága, hátránya viszont, hogy a földbirtokpolitikai irányelvek nem, vagy csak korlátozottan vehetık figyelembe. Az árverés a klasszikus elvet követte, a szerzıdést a legmagasabb vételárat kínáló vevıvel kötötte az NFA. A pályázat útján történı értékesítésnél a jóváhagyott bírálati szempontrendszer a kitőzött célokkal összhangban 60-70%-os súllyal vette figyelembe az ajánlati árat. Rendszere egyrészt mintegy „leképezte” a termıföldrıl szóló törvény elıvásárlási jogok gyakorlásához főzıdı feltételeit, másrészt lehetıséget adott a szakmapolitikai irányelvek preferálására, pl. földhiányos állattartótelep üzemeltetıjének, vagy az ültetvények tulajdonosának elınyben részesítésére. A 2006. év folyamán értékesítésre meghirdetett területek nagysága meghaladta az 50 ezer hektárt. Ebbıl mintegy 18 ezer hektár került értékesítésre, aminek 6915,8 millió Ft-os árbevétele 2006. december 31-ig befolyt.


A térségi foglalkoztatási gondok, és a munkaerıpiacon fokozott hátránnyal indulók problémái mérséklését szolgáló szociális földprogram keretében felhasználható ingatlanok önkormányzatok általi igénylését teszi lehetıvé az NFAtörvény alapján kibocsátott 19/2006. (III. 14.) FVM rendelet. Ennek megfelelıen az NFA évente január 31-ig teszi közzé azon földrészletek listáját, amelyek esetében a szociális földprogram céljaira a települési önkormányzatok pályázatot nyújthatnak be. Az FVM rendelet 2006 márciusi hatályba lépését követıen az NFA 460 hektár területet hirdetett meg, összesen 45 települést érintve. A határidıre benyújtott és értékelésre alkalmas pályázatokkal érintett terület azonban nem érte el a 150 hektárt. Végeredményben az NFA 10 települési önkormányzattal kötött szerzıdést a szociális földprogram céljaira, 10 éves vagyonkezelésbe adott 110 hektár földterületre. A termıföldért életjáradékot programot az NFA az NFA-törvény alapján és a 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint valósítja meg. Az NFA 2006 elıtt a program három fordulóját hirdette meg. Ennek során a több mint 19 ezer földtulajdonostól megvásárolt terület nagysága közel 54 ezer hektár. A járadékosok átlag életkora 69,8 év, a folyósított életjáradék átlagos összege: 31433 Ft/hónap. Az NFA az 1112/2005. (XI. 29.) Korm. határozatnak megfelelıen 2006. február 7-én indította meg a program IV. fordulóját. A pályázatok beadására két hónap állt a pályázók rendelkezésére. Az NFA-törvény módosítása lehetıvé tette a magántulajdonban álló védett és védelemre tervezett természeti területek NFA által történı megvásárlását is. Szerzıdéskötésekre 2006. évben forráshiány miatt nem került sor. Az életjáradéki szerzıdések aláírására akkor kerülhet sor, ha a termıföldek eladásából befolyt vételárból a fedezet rendelkezésre áll. Az NFA-törvény módosítása teremtette meg a települési önkormányzatok helyi, közösségi szükségleteinek kielégítéséhez szükséges földjuttatás lehetıségét. Az igényt benyújtó önkormányzatoknak igazolniuk kellett, hogy az általuk megjelölt cél a jogszabályi feltételeknek megfelel. Az NFA 2006-ban három ütemben összesítette az önkormányzati igényeket. Ezek alapján – a kormányzati döntés megalapozására – 51 önkormányzatnak 133 ingatlant 1985 hektár területtel javasolt vagyonkezelésbe adni, és 18 önkormányzatnak 28 ingatlant 222 hektár területtel javasolt tulajdonba adni.

3.1.6. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás szakfeladatai közül a mezıgazdasági (területi) vízgazdálkodás és belvízvédelem, valamint a belvízkár-elhárítás tartozik az FVM feladatkörébe. E feladatok ellátásához 2006. évre a „Vízügyi feladatok támogatása” fejezeti kezeléső elıirányzat soron összesen 2022,4 millió Ft állt rendelkezésre. A 2006. évi védelmi feladatok próbára tették a vízgazdálkodási társulatok védelmi képességét. A belvízi elöntés már január elsı napjaiban elérte a 100 ezer hektárt, így az év elsı két dekádjában számos társulatnak védekeznie kellett. A


védekezés során átemelt több mint 300 millió m3 belvíz és a ráfordított több, mint 2 milliárd forint védekezési költség azt mutatják, hogy a rendkívüli helyzethez közelítı elöntési állapotok voltak. 2006-ban a „Vízkárelhárítási létesítmények üzemeltetési, karbantartási feladatok támogatására” pályázati felhívás jelent meg. Ennek finanszírozására a fejlesztési típusú támogatásokon belül 800 millió Ft állt rendelkezésre. A felhívásra 77 darab pályázat érkezett, összesen 939,3 millió Ft támogatási igénnyel. A támogatási igények mértékét negatívan befolyásolta a hosszantartó belvizes idıszak, amely a vízgazdálkodási társulatok támogatáshoz szükséges saját erejét nagymértékben felemésztette. A kiírásnak 74 darab pályázat felelt meg, amelyekre az engedélyezett 800 millió Ft felosztásra került.

3.2. Agrárfoglalkoztatás és kereseti viszonyok A mezıgazdasági tevékenységet végzı gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok munkaerı-ráfordítása nagyon eltérı lehet. A gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak általában egész évben napi 8 órában végzik tevékenységüket, az egyéni gazdaságokban viszont gyakori a napi csupán néhány órás, illetve idıszakonként változó nagyságrendő munkavégzés. Emiatt vezették be az éves munkaerıegység fogalmát, amely lehetıvé teszi a néhány órás, illetve idıszakos munkavégzés teljes munkaidıs munkavégzésre (évi 1800 óra) való átszámítását. Az EU elvárásainak megfelelıen figyelembe kell venni a nem fizetett munkavégzést is, vagyis az egyéni gazdaságokban a háztartások tagjai által végzett mezıgazdasági munkát. 5. táblázat Mezıgazdasági munkaerı-felhasználás (éves munkaerıegység) Megnevezés Összesen Nem fizetett Fizetett

2004

2005

2006

553 785 426 634 127 151

520 621 406 641 113 980

512 257 401 989 110 268

Forrás: KSH

A mezıgazdasági munkaerı-ráfordítás csökkenése tovább folytatódott 2006ban. Az erdı-, és vadgazdálkodással, valamint halászattal együtt a mezıgazdaságban 512 ezer dolgozó éves munkájának megfelelı munkamennyiséget használtak fel, ami 2005-höz képest 1,6%-os, 2004-hez képest pedig 7,5%-os visszaesést jelent. Jelentısen csökkent az elmúlt években a fizetett és a nem fizetett munkaerı felhasználása is, de a fizetett munkaerı visszaszorulása különösen feltőnı. Az egyéni gazdaságokban a háztartások tagjai 2006-ban 5,5%kal kevesebb mezıgazdasági jellegő munkát végeztek, mint 2004-ben, míg a fizetett munka mennyisége a szektorban ezalatt több mint 13%-kal csökkent.


A nemzetgazdaság más ágaival való összehasonlítására a valamennyi nemzetgazdasági ágra kiterjedı munkaerı-felmérés és az intézményi munkaügyi statisztika szolgálhat alapul. A lakossági munkaerı-felmérés egy reprezentatív felmérés, amely a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. A munkavállalókat a fı jövedelemszerzı tevékenység alapján sorolja be, tehát ebben nem szerepelnek a másodlagos, kiegészítı tevékenységek, ami pedig a mezıgazdaság esetében különösen jelentıs. A nemzetgazdaságban 2006-ban foglalkoztatottak száma 3,93 millió fı volt, amibıl a mezıgazdaság és erdıgazdálkodás aránya 4,9%-ot tett ki. Ez az arány évrıl-évre csökkent, 2002-ben még 6,2%, 2004-ben pedig 5,3% volt. A mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban együtt 190,8 ezer fıt foglalkoztattak 2006-ban. Az intézményi munkaügyi statisztika a legalább 5 fıt foglalkoztató vállalkozások és költségvetési szervezetek megfigyelésén alapul, s a mezıgazdaságban, valamint a vad- és az erdıgazdálkodásba, illetve a halászatba sorolt gazdasági szervezetekben alkalmazásban állókra terjed ki. Ez alapján 2006ban a mezıgazdaságban teljes munkaidıben 85,5 ezer fı dolgozott, 5300 fıvel, vagyis 5,8%-kal kevesebb, mint 2005-ben. Ezt a csökkenést némileg kompenzálta, hogy növekedett a nem teljes munkaidıben alkalmazásban állók száma, ami 2006ban meghaladta a 8400 fıt. A mezı-, vad- és erdıgazdálkodásban valamint a halászatban tevékenykedett a nemzetgazdaságban alkalmazottak 3,4%-a. A legalább 5 fıt foglalkoztató mezıgazdasági (vadgazdálkodási, erdıgazdálkodási és halászati) ágban az összes foglalkoztatott egy hónapra jutó bruttó átlagkeresete 2006-ban 111978 Ft/fı volt. Ez a nemzetgazdasági átlag 65%a. A mezıgazdasági bruttó átlagkeresetek az elızı évhez viszonyítva 8,9%-kal emelkedtek, ami enyhén meghaladta a nemzetgazdasági növekedés átlagos 8,1%-os mértékét. 6. táblázat A mezıgazdaságban, erdıgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak átlagkeresete 2006-ban Fizikai Bruttó kereset, Ft 2006 az elızı év %-ában Nettó kereset, Ft 2006 az elızı év %-ában

Szellemi foglalkozású 94 012 174 218 108,7 109,6 73 288 112 671 107,4 108,0

Összesen 111 978 108,9 82 110 107,5

Forrás: KSH

A nettó keresetek egy fıre jutó havi átlaga 7,5%-os emelkedés után 82110 Ftot tett ki. A nettó keresetnövekedés mértéke is kissé meghaladta a nemzetgazdasági átlagot, így 2006-ban nem nıtt tovább az agrárágazatban foglalkoztatottak


keresetének lemaradása. A fizikai és a szellemi foglalkozásúak keresete közötti különbség nıtt, mivel a szellemiek bruttó keresete átlagosan majdnem egytizedével emelkedett.

3.3. Termelıeszköz-felhasználás 2006-ban a mezıgazdaság, vad- és erdıgazdálkodás, valamint a halászat beruházásainak volumene 14%-kal esett vissza az elızı évihez képest. Értéke 196 milliárd Ft volt. A mezıgazdasági beruházások évek közötti hullámzását annak ismeretében lehet reálisan megítélni, hogy a csatlakozás elıtti években részben a felzárkózás gyorsítása érdekében, részben a beruházási támogatások lehetıségeinek kihasználása miatt fokozott ütemő volt a fejlesztés. (A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2002-ben 214, 2003-ban 230 milliárd Ft volt.) A beruházások 2006. évi mérséklıdését a célzott beruházási támogatások szőkülése, SAPARD és az AVOP programok befejezése, illetve a 2007-2013. évi támogatási lehetıségek kihasználására való felkészülés okozta. 2006-ban a mezıgazdasági termelıeszközök kereskedelme az elmúlt évhez viszonyítva – folyó áron – 2%-kal nıtt. A mőtrágya forgalmazás 27,9%-kal bıvült, míg a növényvédı szereké 7%-kal. Az alkatrészek beszerzésének értéke 2,9%-kal, a mőszaki áruké pedig 14,3%-kal volt magasabb, mint 2005-ben. Ugyanakkor a mezıgazdasági gépek értékesítése még folyó áron számítva is jelentısen csökkent. 7. táblázat Az összes forgalmazó szervezet termelıeszköz-értékesítése (milliárd Ft) Megnevezés Mezıgazdasági gép (használt nélkül) Alkatrész Mőszaki áru Mőtrágya Növényvédı szer (alapanyag nélkül) Összes termék

2005

2006

2006/2005 %

68,7 17,2 1,4 46,6 57,7 191,6

54,8 17,7 1,6 59,6 61,7 195,4

79,8 102,9 114,3 127,9 106,9 102,0

Forrás: AKI

A forgalmazói szervezeteknél a 2006. végén rendelkezésre álló zárókészletek minden tétel esetében növekedtek a 2005. évi készletekhez mérten. Így elmondható, hogy a kereskedelem felkészült a 2007-tıl várható nagyobb keresletre. 2006-ban a mőtrágya felhasználásban jelentıs növekedés volt megfigyelhetı. Az értékesített mőtrágya összes hatóanyag-mennyisége 441316 hatóanyag-tonna volt, amely 12,5%-kal meghaladta a 2005. évit. Ezen belül 7,4%kal emelkedett a forgalmazott nitrogén-hatóanyag mennyisége, a foszforé 19,5%kal, a kálium-hatóanyagé pedig 25,5%-kal nıtt. Az egy hektár mezıgazdasági területre, illetve szántó-, kert-, gyümölcsös- és szılıterületre kijuttatott mőtrágya


hatóanyag mennyisége így emelkedett az elızı évhez képest (13,4, illetve 12,2%kal). 8. táblázat Mőtrágya-felhasználás Megnevezés Értékesített mőtrágya, hatóanyagban (ezer t)* Ebbıl: Nitrogén Foszfor Kálium Egy hektár mezıgazdasági területre kijuttatott hatóanyag (kg) Egy hektár szántó-, kert-, gyümölcsös és szılıterületre kijuttatott hatóanyag (kg)

2005 392 260 61 71

2006 441 280 72 89

67

76

82

92

*A mezıgazdasági termelıeszköz-kereskedelmi szervezetek közvetlen értékesítése a mezıgazdaság és az erdıgazdálkodás részére. Forrás: AKI

A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat laboratóriumaiban 2006-ban is folytatódott a mőtrágyák hatósági ellenırzése. A vizsgálati eredmények szerint a mőtrágyák hatóanyag-tartalma megfelelt a gyártók által garantált értéknek. 2006-ban 22804 tonna növényvédı szert értékesítettek a forgalmazók, 61,7 milliárd Ft értékben. Az értékesített mennyiség 17,8%-kal haladta meg a 2005. évit. A forgalom mennyiségének 43%-át, értékének pedig több mint a felét a herbicidek tették ki. Rovarölı szerekbıl 3963 tonnát (9,3 milliárd Ft), gombaölı szerekbıl 5620 tonnát (16,2 milliárd Ft), egyéb készítményekbıl pedig 3496 tonnát (2,9 milliárd Ft) forgalmaztak. 9. táblázat Növényvédı szer értékesítés (tonna) Megnevezés Értékesített növényvédı szer * Ebbıl: Gombaölı szer Rovarölı szer Gyomirtó szer Egyéb szer

2005 19 352 5 223 3 047 8 275 2 807

2006 22 804 5 620 3 963 9 725 3 496

2006/2005 % 117,8 107,6 130,1 117,5 124,5

*A mezıgazdasági termelıeszköz-kereskedelmi szervezetek közvetlen értékesítése a mezıgazdaság részére. Forrás: AKI

A növényvédelem helyzetét – mint minden évben, így 2006-ban is – jelentısen befolyásolta az idıjárás alakulása. A tenyészidıszakot átlag körüli


hımérsékleti értékek jellemezték, de a kései és szokatlanul hővös, csapadékos tavasz különösen a gyümölcs- és szılıtermesztésben követelt meg a tervezettnél több növényvédelmi beavatkozást, s ezzel jelentıs költségtöbbletet okozott a termelıknek.



4. A mezıgazdasági termelés és felvásárlás alakulása A mezıgazdaság teljes kibocsátása 2006-ban meghaladta az 1600 milliárd Ft-ot, ami folyó áron közel 6%-kal több az egy évvel korábbinál, volumene viszont 3%-kal elmaradt az elızı évitıl. Ez utóbbiban a kalászos gabona termelés gyengébb eredménye és az állattenyésztés stagnálása játszott szerepet. A folyó termelı felhasználás 974 milliárd Ft-ot tett ki, ami értékben 5%-os növekedést jelentett. A felhasznált anyagok, eszközök mennyisége ugyanakkor közel 2%-kal csökkent. A növekvı támogatás eredményeként az ágazatban rendelkezésre álló jövedelem emelkedett. 10. táblázat A mezıgazdasági termékek bruttó kibocsátása 2005 Megnevezés Növénytermesztés és kertészet Állattenyésztés Mezıgazdasági szolgáltatás Nem mezıgazdasági másodlagos tevékenység Mezıgazdasági kibocsátás összesen

2006

milliárd Ft, folyó áron

2006/2005, % VáltoFolyó zatlan áron

2005

2006

A bruttó kibocsátás megoszlása,%

835,8

896,4

107,3

95,6

55,0

55,7

556,9

582,0

104,5

99,2

36,6

36,2

87,8

89,4

101,9

97,0

5,8

5,5

39,9

41,7

104,6

98,7

2,6

2,6

1520,3

1609,4

105,9

97,1

100,0

100,0

Forrás:KSH

4.1. Szántóföldi növénytermesztés A 2005/2006. évi téli évszakra jellemzı volt a sokévi átlagnál jelentısen több csapadék és a hideg napok magas száma. A lehullott csapadék eloszlásában nagy különbségek mutatkoztak országrészenként, az északi és a keleti régiókban az átlag 200-250%-a hullott le, nagyobb részben hó formájában. A hosszú téli idıszakot lassú kitavaszodás követte, mind a márciusi, mind az áprilisi hımérséklet elmaradt a megszokottól. Jelentıs nagyságú – mintegy 60 ezer hektár – mezıgazdasági terület került víz alá. A zord téli idıjárás és a belvíz következtében a kipusztulás mértéke meghaladta az elızı évek nagyságát: búzánál 37 ezer hektár, ıszi árpánál 10 ezer hektár, ıszi káposztarepcénél 6 ezer hektár volt a kipusztulás. Országszerte elmaradásban voltak a tavaszi munkák. 2006-ban 2,8 millió hektáron 14,5 millió tonna gabona termett, ami az elızı évinél 3%-kal kisebb betakarított területet és 11%-kal kevesebb termést jelent. Az


össztermés mennyisége azonban így is 6%-kal haladta meg a 2001-2005-ös évek átlagát. A kalászos gabonák termése 6,1 millió tonna volt. Búzából 2006-ban az elızı évinél csaknem 5%-kal kisebb területrıl, 1075 ezer hektárról, 4,4 millió tonnát takarítottak be. A termésátlag 4070 kg/ha volt, amely a 2005. évinél 10%-kal kevesebb. Az évjárat minısége azonban kiváló. Az ıszi árpa betakarított területe 172 ezer hektár volt, a termésátlag 3860 kg/ha, az össztermés mennyisége 663 ezer tonna lett. Ez a mennyiség az elızı évi mennyiségnél 18 ezer tonnával kevesebb. Rozsból a betakarított terület 39 ezer hektár, a termésátlag 2540 kg/ha volt, amely összesen 99 ezer tonna termést jelentett. A triticále betakarított területe a 2005. évi 157 ezer hektárról 133 ezer hektárra csökkent. Termésátlaga 3310 kg/ha volt, amely 440 ezer tonna össztermést jelentett, szemben a 2005. évi 568 ezer tonnával. A tavaszi árpa területe 121 ezer hektár volt, amely az elızı évinél 17%-kal kisebb. A betakarított termésátlag 3410 kg/ha volt, az össztermés így 412 ezer tonna, amely 97 ezer tonnával maradt el a 2005. évi mennyiségtıl. A zab betakarított területe 59 ezer hektár volt, ahonnan 2550 kg/ha termésátlaggal 151 ezer tonna mennyiségő termést takarítottak be. Kukoricából 2006-ban 8,3 millió tonna termett, a 2005. évi 9 millió tonnával szemben. Ez az eredmény így is kiemelkedınek számít, hiszen 15%-kal több mint a 2001-2005-ös évek átlaga. A termésátlag 6820 kg/ha volt. Az intervenció keretében felvásárolható kukorica minıségi paramétereinek váratlan szigorítása súlyosan érintette a magyar termelıket. Az év második felében több beruházás is indult kukorica ipari célú felhasználására, ezek a továbbiakban mintegy 1,5-2,0 millió tonna kukorica, illetve egyéb gabona felhasználására adnak lehetıséget. Az ipari növények közül a napraforgóból 5%-kal nagyobb területen, 2210 kg/ha termésátlag mellett 1,2 millió tonnát takarítottak be 2006-ban. Repcébıl az elızı évinél 16%-kal nagyobb területen (142 ezer ha) 2380 kg/ha hozam mellett 338 ezer tonna termett, amely az elmúlt öt év átlagát 54%-kal haladta meg. A cukorrépa betakarított területe az elızı évinél 24%-kal volt kisebb. A termésmennyiség 30%-os visszaeséséhez az alacsonyabb (52410 kg/ha-os) hozamok is hozzájárultak. A burgonya termıterülete is csökkent. Az elızı évinél 11%-kal kisebb területrıl 2%-kal nagyobb termésátlag mellett 564 ezer tonnát takarítottak be.


2. ábra Néhány szántóföldi növény termésének alakulása (1996-2000 évek átlaga = 100,0) % 200 174

173 163

150

147

146 134

133 125 106

107

106

100 74

69 58

50 50

0 2004 búza

2005 kukorica

cukorrépa

2006 napraforgó

burgonya

Forrás: KSH

4.2. Kertészet Zöldségféléket 2006-ban a megelızı évinél nagyobb területen termeltek és az össztermés is meghaladta a 2005. évi szintet. A legnagyobb mennyiséget a csemegekukorica adta, amelynek a termése 513 ezer tonna volt. Paradicsomból 2874 hektáron 205 ezer tonna termett, 17 ezer tonnával több az elızı évinél. Kevesebb görögdinnye (165 ezer tonna) termett, viszont a zöldpaprika (175 ezer tonna), a vöröshagyma (95 ezer tonna) és a karfiol (22 ezer tonna) termésmennyisége nıtt. A gyümölcsösök összes területe 2005-rıl 2006-ra 2 ezer hektárral csökkent, míg a betakarított gyümölcstermés (863 ezer tonna) több mint 130 ezer tonnával növekedett 2006-ban. Több termett ıszibarackból (68 ezer tonna), szilvából (65 ezer tonna) és kajsziból (40 ezer tonna), míg a betakarított alma termésmennyisége a tavalyival közel azonos volt (537 ezer tonna). A szılı összes területe 2006-ban – az adatkorrekció következtében – 84 ezer hektár volt, melyrıl közel 47 ezer tonnával több termést takarítottak be a 2005. évhez képest. A leszüretelt szılı minısége és az abból elıállított bor évjárata rendkívül jó volt.


4.3. Állattenyésztés Az állattenyésztés visszaesése a 2006. évben jelentısen mérséklıdött a korábbi idıszakhoz képest, de pozitív fordulat nem következett be. A kezdeti stabilizáció jelei mutatkoznak. 3. ábra A december elsejei állatállomány alakulása (1996-2000 évek átlaga = 100,0) % 149

150

149 138

112

109 104

100 84

86

82 83

78 80

81 74 75

80

77

79

50 2004 szarvasmarha

2005 tehén

sertés

2006 anyakoca

juh

tyúkféle

Forrás: KSH

A szarvasmarhák egyedszáma 2006. december 1-én 702 ezer volt, az állomány egy év alatt 6 ezerrel apadt. A tehénállomány (322 ezer egyed) az egy évvel ezelıttihez viszonyítva 12 ezerrel csökkent. A sertésállomány 4 milliós egyedszám körül stabilizálódni látszik, ami az egy évvel korábbinál 134 ezerrel több. Az anyakocák száma (290 ezer egyed) 2005. decemberhez képest 13 ezerrel nıtt. A juhállomány egyedszáma a 2006. decemberi adatok alapján 1298 ezer darab volt, amely 107 ezerrel kevesebb, mint a megelızı évben. Az anyajuhok száma egy év alatt 52 ezerrel (1030 ezerre) apadt. A madárinfluenza megjelenése a szárnyasok tenyésztését jelentısen visszavetette, a tyúkfélék száma 30,3 millió darab volt decemberben, 1,6 millióval kevesebb az egy évvel korábbinál.


4.4. Felvásárlás 2006-ban a mezıgazdasági termékek felvásárlása 6,6%-kal elmaradt az elızı évi szinttıl. Az értékesítés visszaesése a növényi termékcsoportban nagyobb mértékő volt, mint az állattenyésztés termékei esetében. Míg 2003-ban és 2004-ben nıtt a növénytermesztési és kertészeti termékek értékesítése, addig 2005-ben 9,1%os, 2006-ban ennél is nagyobb, 11,6%-os csökkenés következett be. Az éves felvásárlás 54%-át kitevı élı állatok és állati termékek értékesítése 1,9%-kal volt kevesebb, mint 2005-ben. Ezen belül az élı állatok felvásárlása 4,4%-kal nıtt, az állati termékeké 15,1%-kal maradt el az elızı évi szinttıl. A két fı gabonaféle, a búza és a kukorica felvásárlása mérsékelten változott egy év alatt; az elıbbibıl 2,2%-kal kevesebbet, az utóbbiból közel ugyanennyivel többet vásároltak fel. A burgonya értékesítése 12, a zöldségféléké 4%-kal csökkent az elızı évhez képest. A gyümölcs felvásárlása 12%-kal volt magasabb a 2005. évi rendkívül alacsony bázisnál. Az élı állatok közül a vágósertés értékesítésében a két éven át tartó csökkenés megállt, 2006-ban az elızı évinél 3,7%-kal többet, 453 ezer tonnát vásároltak fel. Az ugyancsak nagy volumenő baromfi-értékesítés (343 ezer t) 5,4%kal meghaladta az elızı évi alacsony szintet. Az állati termékek közül a tehéntej és a tyúktojás felvásárlása tovább csökkent, az elıbbi 15, az utóbbi 20%-kal volt alacsonyabb a 2005. évinél. 11. táblázat Fıbb termékek felvásárlása az értékesítés iránya szerint a 2006. évben Me: % Megnevezés Búza Kukorica Napraforgó Burgonya Alma Vágósertés Vágómarha Vágócsirke Tej

Közvetlen mezıgazdasági 4,9 10,5 2,7 0,2 1,9 5,2 .. .. ..

Feldolgozóipari Felvásárlás 46,6 17,1 53,0 20,5 84,3 77,2 45,1 92,0 94,5

Kis- és nagykereskedelmi 48,5 72,4 44,3 79,3 13,8 17,6 54,9 8,0 5,5

Forrás: KSH

Az intervenciós intézkedések körében a 2006. naptári év a gabona intervenciós felvásárlás vonatkozásában két felvásárlási idıszakot érintett. Az összes bruttó felajánlott gabona 6153 ezer tonna, a nettó felajánlott 4624 ezer tonna, míg a felvásárolt mennyiség 4218 ezer tonna volt. Az intervenciós készletek tárolásának helyzete a kezdeti nehézségek után a 2006. évre lényegesen javult. A 2006. naptári év végén 5785 ezer tonna intervenciós árut tároltak az MVH-val határozott, illetve


határozatlan idıre szerzıdött raktározók intervenciós tárolóiban. Összességében 3 millió tonna értékesítési tender került megnyitásra, melybıl összesen 2,6 millió tonna gabona értékesítése történt meg. A Bizottság Magyarország számára lehetıvé tette 63 ezer tonna intervenciós gabona felhasználását az EU Élelmiszersegély program keretein belül. Az alkohol és bor intervenció 2006-ban a 2005/2006-os és a 2006/2007-es borászati évet érintette. E jogcím keretében 1203 millió Ft került kifizetésre. Az intervenciós tárolásokra EU forrásból 79 millió Ft volt a kifizetés. A 2005/2006-os borpiaci évben két alkalommal írt ki a Bizottság értékesítésre alkoholt, amely Magyarországot is pozitívan érintette. A must és bor magántárolásának támogatása jogcím keretében a 2005/2006-os borpiaci évben 56210 hl bor és must esetében került sor magántárolási szerzıdés megkötésére. A cukor intervenció keretében 2005/2006. intervenciós évben 100 ezer tonna cukor került felvásárlásra, és mintegy 900 millió Ft tárolási díj kifizetése történt meg. 2006 júniusától rendszeresen, kéthetente hozott értékesítéssel kapcsolatos döntést a Bizottság, így a cukorkészlet 232 ezer tonnáról 139 ezer tonnára csökkent.


5. Erdı- és vadgazdálkodás, halászat 5.1. Erdıgazdálkodás Az erdıgazdálkodás éves teljesítménye a nemzetgazdaság egészében (GDP) csupán 0,1%-ot képvisel. Anyagi teljesítményét és az erdı vagyoni értékét, valamint annak hozadékát azonban sokszorosan meghaladja az immateriális érték, amelyet az erdı a társadalom egészének szolgálatában betölt sokirányú védelmi és közjóléti funkcióin keresztül. Ezért az erdıterületek megtartása és növelése, szakszerő kezelésük biztosítása társadalmi érdek. Magyarország összes földterületének több mint egyötöde (1999 ezer ha) az erdıgazdálkodás céljára használt terület, amelynek 93,5%-át (1870 ezer ha) borít faállomány. Az ország erdıterületének 10,6%-án (212 ezer ha) azonban nem folyik erdıgazdálkodási tevékenység. Magyarországon a szántó után az erdı a második legnagyobb területő mővelési ág. Az erdıtervezett területek tulajdoni megoszlása a következı: • • •

állami tulajdon: közösségi tulajdon: magántulajdon:

1152 ezer hektár 19 ezer hektár 828 ezer hektár

(58%); (1%); (41%);

Az összes erdıterület 88%-án lombos erdı található, a fenyıerdık területe csupán 12%. Az ıshonosnak tekinthetı fıfafajú erdıállományok aránya meghaladja az 57%-ot. Az akác 23%, a nemes nyárak 7% erdıterületet foglalnak el. Az erdıtelepítési program a 2007-2013 közötti idıszakban 70 ezer hektár, hosszabb távon 6-700 ezer hektár erdıtelepítéssel számol. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 közötti idıszakra mintegy 30 ezer hektár erdı telepítését tervezte. A jó szakmai elıkészítés és a rendelkezésre álló támogatási keretnek köszönhetıen a 2006. évi ıszi telepítésekkel együtt, – amelyek az esedékes mőszaki átvételek miatt a statisztikában még nem szerepelnek – közel 40 ezer hektár új erdıtelepítés valósult meg, mellyel hazánk erdıterülete meghaladta a 2 millió hektárt. Az összes favagyon is gyarapodott, melynek mennyisége 2006. január 1-én 342 millió köbmétert tett ki. Az élıfa-készlet anyagi értéke több mint ezer milliárd Ft. A fakitermelés 2006-ban is az ágazat fontos bevételi forrása volt. Az évi folyónövedékbıl, amely 13,2 millió köbméter, az erdıtervek szerinti maximális kitermelési lehetıség 10,2 millió köbméter. Az erdıgazdálkodók mintegy 116 ezer hektár erdıterületen végeztek fahasználati tevékenységet, amelyrıl 7 millió bruttó köbméter fatömeget termeltek ki. Ez az erdıtervi éves kitermelési lehetıségek 69%-a, ami a tartamos gazdálkodás feltételeinek megfelel.


Az erdıgazdálkodók a jogszabályokban elıírt erdıfelújítási kötelezettségeiknek jó színvonalon tettek eleget. A tárgyévi erdıfelújítási elsı kivitelek nagysága 19,4 ezer hektár, amelybıl 354 hektár az erdıfelújítást pótló telepítés volt. Az erdıfelújítási elsı kiviteleknél a magról történı felújítások területi aránya (19%) növekvı, a természetes sarjaztatásé (29%) viszont csökkenı tendenciát mutat. A sarjaztatás nagyobb arányát az akác térfoglalása és a tölgyekénél háromszor rövidebb vágásfordulója okozza. 2006-ban kis mértékben javult az erdık egészségi állapota. Csökkent a kocsányos tölgy, a kocsánytalan tölgy, a cser, a bükk, a nyárak, az erdei-, a feketeés a lucfenyı levélvesztése, az akácé viszont növekedést mutatott. A korábbi években tapasztalt országos mérető gyapjaslepke gradáció a szakszerő védekezésnek is köszönhetıen összeomlott, a magas petecsomó-fertızöttség már csak lokálisan fordul elı (Hanság, Békés megye keleti része, Pest, Bács-Kiskun megye közös határvidéke). Kiemelkedı mértékben károsít a szú Nyugat-Dunántúlon, a cserebogárpajor Zalában és Somogyban, valamint a gyökérrontó tapló a Duna-Tisza közén.

5.2. Vadgazdálkodás és vadászat A vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény hatályba lépése óta eltelt tíz év, ezért a hosszú távú vadgazdálkodási tervek (üzemtervek) és velük együtt a vadászterületek haszonbérleti ciklusa is utolsó évébe lépett. Megkezdıdött a vadászterületek 2007-2017 közötti idıszakra vonatkozó kialakítása, a tulajdonosi közösségek hirdetmények közzététele útján megkezdték az új vadászterület határok kialakítását. Közel 2000 földtulajdonosi győlés megtartására került sor december végéig. A győléseken hozott többségi tulajdonosi döntés alapján kezdeményezték a földtulajdonosi közös képviselık az új vadászterületek nyilvántartásba vételét a megyei vadászati hatóságoknál. A folyamat 2007 elsı félévére is áthúzódik. A közigazgatási szerveinknél megjelenı ügyek alapján az 1997-2007 közötti idıszak mintegy 1100 vadászterületével szemben kb. 1300-1400 vadászterület kialakulása várható a következı tíz éves ciklusra. 2006-ban folytatódott a fogoly fajvédelmi terv keretében az ıshonos apróvadfaj repatriációs tevékenysége a kialakított mintaterületeken. Az FVM kiadta a 24 vadgazdálkodási körzetre a 2006/2007 vadászati évre vonatkozó nagyvad állományapasztási kvótákat. A 2003-ban megkezdett nagyvadlétszám csökkentési törekvések tovább folytatódtak. A kötelezı vadlelövési kvótákon keresztül a vadászati hatóságnak sikerült elérnie, hogy a körzetek jelentıs részében a hazai nagyvadfajok becsült állományai a fenntartható maximum közelébe, vagy az alá kerüljenek.


5.3. Halászat Az elmúlt évekhez hasonlóan a halászati termelés volumene 2006-ban is kis mértékben bıvült. A lakossági halfogyasztás az elızı években növekedett. A magyar haltermelık hozzájutottak a nemzeti és az uniós támogatásokhoz. Különösen pozitívan kell megítélni az AVOP keretében mőködı Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz fejlesztési támogatásainak folyamatos felhasználását. A programban szereplı EU-s forrás lekötésre került. A halászati szakigazgatás kiemelt fontosságú feladata a Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és az ahhoz kapcsolódó Halászati Operatív Program véglegesítése a 2007-2013 közötti költségvetési idıszakra, s e dokumentumok benyújtása az Európai Bizottsághoz. A dokumentumok munkaanyagai elkészültek. A természetes vizek hasznosításában az utóbbi évek tendenciájának megfelelıen növekszik a horgászati, rekreációs jellegő halgazdálkodás szerepe. A cél az, hogy az egészségesebb táplálkozási szerkezet alakítása mellett a halászati ágazat a lakosság pihenéséhez, szabadidıs tevékenységéhez is megfelelı hátteret biztosítson. A terv megvalósításához az Európai Halászati Alap 34 millió eurós támogatást biztosít, amelyet kiegészítenek a magyar költségvetési eszközök.



6. Az élelmiszeripar helyzete, szerkezete Az élelmiszeripar 2006. évi teljesítménye 1%-kal haladta meg a 2005. évit. Ez lényegében változást jelent a korábbi idıszakhoz képest, amikor visszaesett az élelmiszeripari termelés és a belföldi értékesítés. Az erısödı versenyben – többek között az import növekedése miatt – számos vállalkozás veszített piacot, illetve lett veszteséges.

6.1. Az élelmiszertermelés és -értékesítés alakulása 2006-ban megállt az élelmiszer, ital- és dohánygyártás ágazat bruttó termelésének 2003 óta tartó folyamatos csökkenése. A négy fınél többet foglalkoztató vállalkozások adatai alapján az ágazat folyó áron számított bruttó termelési értéke 1944 milliárd Ft volt. Ez az elızı évinél 86 milliárd Ft-tal több. A 14 ágazatot átfogó feldolgozóiparon belül ugyanakkor 2006-ban 9,7%-ra csökkent az iparág részaránya. 12. táblázat Az élelmiszeripari szakágazatok felsı harmadának bruttó termelési értéke és részaránya (2006) Szakágazat 1. Húsfeldolgozás, tartósítás 2. Tejtermék gyártása 3. Baromfihús feldolgozása, tartósítása 4. Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 5. Üdítıital gyártása 6. Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 7. Kenyér, friss tésztaféle gyártása 8. Sörgyártás 9. Édesség gyártása 10. Haszonállat-eledel gyártása 11. Cukorgyártás 12. Malomipari termék gyártása 1-12. Összesen Élelmiszeripar összesen

Bruttó termelési érték, Mrd Ft 205,9 204,1 184,9 144,7 126,5 116,4 96,4 93,8 81,7 81,5 75,5 56,7 1 468,1 1 944,0

Részarány,% 10,6 10,5 9,5 7,4 6,5 6,0 5,0 4,8 4,2 4,2 3,9 2,9 75,5 100,0

Forrás: KSH

Az ágazatban meghatározó jelentıségő szakágazatok köre 2006-ban sem változott, ugyanaz a 12 szakágazat állítja elı az ágazat teljes termelési értékének háromnegyedét, mint 2005-ben.


13. táblázat Az egyes jelentısebb élelmiszeripari szakágazatok bruttó termelési értékének változása (2006) Növekvı termeléső szakágazatok Hús-, baromfihúskészítmény gyártása Egyéb gyümölcszöldségfeldolgozás Sörgyártás Üdítıital gyártása Baromfihús feldolgozása, tartósítása Cukorgyártás Kenyér, friss tésztafélék gyártása

Elızı év = 100%

Csökkenı termeléső szakágazatok

Elızı év = 100%

155,6

Tejtermék gyártása

95,3

120,4

Édességgyártás

94,1

105,8 104,9

Haszonállat-eledel gyártása Malomipari termék gyártása

87,7 85,3

102,8

Húsfeldolgozás-, tartósítás

84,1

100,3 100,2

Forrás: KSH

A 2005. évi változásokhoz viszonyítva, 2006-ban más ágazatok növelték, illetve csökkentették termelésüket. Az elızı évi drasztikus visszaesést követıen másfélszeresére nıtt a termelés a hús-, baromfihús-készítmény gyártása szakágazatban. Az egyéb gyümölcs-zöldségfeldolgozás szakágazatban egy több éve tartó csökkenı tendencia fordult meg. Ugyanakkor ezzel ellentétesen alakult a termelés a húsfeldolgozás-, tartósítás, a haszonállat-eledel gyártása és az édességgyártás szakágazatokban, a 2005. évi emelkedı termelési érték ugyanis 2006-ban csökkenésbe fordult. Továbbra is megmaradt azonban a növekvı tendencia a sörgyártás, valamint az üdítıital gyártása szakágazatokban és a csökkenı tendencia a tejtermék gyártása, valamint a malomipari termék gyártása szakágazatokban. Az élelmiszer, ital gyártása ágazat összes értékesítése 2006-ban megközelítıleg 1923 milliárd Ft-ot tett ki. Az értékesítés volumene 1,6%-kal csökkent az elızı évhez képest. Ezen belül a belföldi értékesítés volumene a 2005. évi 4,2%-kal szemben csekélyebb mértékben, 1,7%-kal esett vissza. 2006-ban mindössze három szakágazat tudta növelni belföldi értékesítését, azok közül pedig, amelyek 2005-ben növekvı belföldi értékesítést tudtak realizálni, mindössze egy, a sörgyártás szakágazat. A hús-, baromfihús-készítmény gyártása szakágazat erıteljesen növekvı értékesítése kompenzálta az elızı évi nagyarányú csökkenést.


14. táblázat A belföldi értékesítés volumenének alakulása egyes szakágazatokban (2006) Növekvı belföldi értékesítéső szakágazatok Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Baromfihús feldolgozása, tartósítása Sörgyártás

Elızı év =100% 153,8 106,8 103,8

Csökkenı belföldi értékesítéső szakágazatok Üdítıital gyártása Kenyér, friss tésztafélék gyártása Tejtermék gyártása Cukorgyártás Haszonállat-eledel gyártása Egyéb gyümölcsés zöldségfeldolgozás Malomipari termék gyártása Édességgyártás Húsfeldolgozás-, tartósítás

Elızı év =100% 99,7 99,7 96,5 94,0 90,6 90,2 85,9 84,8 83,2

Forrás: KSH

Az élelmiszeriparba sorolt gazdálkodó szervezetek export értékesítésének volumenváltozása – az elızı évek növekvı tendenciáját megtörve – 2006-ban 1,5%os csökkenést mutatott. Így a folyó áron számított exportbevétel, elızetes adatok szerint mintegy 466 milliárd Ft-ot tett ki. 15. táblázat Az export értékesítés alakulása egyes szakágazatokban (2006) Növekvı export értékesítéső szakágazatok Kenyér, friss tésztafélék gyártása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Sörgyártás Üdítıital gyártása Egyéb gyümölcsés zöldségfeldolgozás Édességgyártás

Elızı év =100% 151,9

Csökkenı export értékesítéső szakágazatok Cukorgyártás

Elızı év =100% 95,4

134,5 129,0

Baromfihús feldolgozása, tartósítása Tejtermék gyártása Húsfeldolgozás-, tartósítás

81,6 79,5

120,4

Haszonállat-eledel gyártása

63,6

103,4

Malomipari termék gyártása

61,2

150,7

95,1

Forrás: KSH

Az élelmiszeripari ágazat külkereskedelmi egyenlege összességében továbbra is pozitív.


6.2. Foglalkoztatottság, keresetek, termelékenység Az élelmiszeriparban alkalmazásban állók száma 2006-ban 107 ezer fı volt, 5,7%-kal kevesebb, mint 2005-ben. Az egy fıre jutó havi bruttó átlagkereset 2006ban 138127 Ft-ot tett ki, 5,4%-kal többet, mint 2005-ben. (A 2005. évi bruttó átlagkereset 3,2%-kal haladta meg az elızı évit.) A nettó átlagkereset 94806 Ft/hó volt, ami 5,4%-kal több a 2005-ös értéknél. A feldolgozóipar ágazati rangsorában a jövedelemviszonyok tekintetében az élelmiszeripar csak a 10. helyet foglalta el. Az élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazatban a termelékenység a 2005. évi 2,4%-os visszaesését követıen 2006-ban 6,9%-kal javult. A termelékenység növekedés mindenekelıtt az alkalmazásban állók számának visszaesésével hozható összefüggésbe.

6.3. Vállalkozási és tulajdoni szerkezet Az élelmiszeriparban 2006. december 31-én a 4 fı feletti regisztrált vállalkozások száma a KSH adatai alapján 2741 volt. Az élelmiszeripari vállalkozások csaknem 80%-a továbbra is 10 fınél kevesebbet foglalkoztató mikro-vállalkozás. A 10-49 fıt foglalkoztató kisvállalkozásokkal együtt az élelmiszeripar vállalkozásainak 95%-a kis létszámmal mőködik. A vállalkozások közel fele jogi személyiségő, döntıen kft. Az egyéni vállalkozások több mint egyharmadnyi arányt képviselnek. A vállalkozások tulajdoni szerkezetében a külföldi tulajdon aránya 60%-ot tesz ki, 2006-ban lényeges változás a tulajdonviszonyokban nem következett be. 2006-ban cégösszevonás, fúzió mindössze két esetben történt.

6.4. Beruházások és a termelés mőszaki feltételei Az élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke 2006-ban 113,1 milliárd Ft volt folyó áron, ami 11%-os bıvülést jelent 2005-höz viszonyítva. A 2004. május 1-én indult AVOP-program 2006-ban is folytatódott. A „Mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése” elnevezéső intézkedés keretében pályázhattak a vállalkozások beruházási támogatásért. A program keretében 361 pályázat érkezett be, mintegy 35,2 milliárd Ft támogatási igénnyel. 2006. december 31-ig 149 pályázati szerzıdés lépett hatályba, összesen 15,4 milliárd Ft támogatási kötelezettségvállalással. Az ehhez kapcsolódó beruházási érték megközelíti a 40 milliárd Ft-ot.


7. Az agrárkereskedelem alakulása 7.1. A hazai élelmiszerfogyasztás és kereskedelem 2006-ban a kiskereskedelmi forgalomban értékesített áruk összértéke folyó áron 6000 milliárd Ft volt, ami 6,4%-os növekedést jelent a megelızı évhez képest. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegő vegyes kiskereskedelem élénkült. Eladásainak értéke 10,0%-kal, mennyisége 5,0%-kal nıtt 2006-ban. A nem élelmiszertermékek eladásainak növekedési üteme azonban lassult. 2005 végén Magyarországon (gépjármő-üzletek és töltıállomások nélkül) összesen 155,5 ezer kiskereskedelmi üzlet mőködött, amelybıl az élelmiszer- és élelmiszer jellegő vegyes boltok száma 48,6 ezer volt. 2006-ban a kiskereskedelmi üzletek száma összesen 1398-cal, az élelmiszer- és élelmiszer jellegő vegyes boltok száma 1341-gyel csökkent. 2006-ban 3,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az elızı évhez viszonyítva. Az árnövekedés átlaga a termék- és szolgáltatás-csoportok árváltozásának jelentıs szóródásával alakult ki. A lakosság kiadásainak közel egynegyedét képviselı élelmiszerek árnövekedése 7,7%-os volt. Az egyes élelmiszerfajták közül a burgonya és a friss zöldség ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 73, illetve 44%-kal. 9 és 11% között nıtt a sertéshús, a tojás, a cukor, valamint a friss gyümölcs ára. A tejért 7%-kal, a tejtermékekért 5%kal fizettek többet a fogyasztók, mint 2005-ben. Átlagosan 5%-kal növekedett az étolaj, a margarin és a kenyér ára is. A szeszes italok, dohányáruk esetében 4,3%-os áremelkedés történt. A mezıgazdasági termékek és élelmiszerek belföldi és külpiaci értékesítését elısegítı közösségi marketingtevékenység az EU által elfogadott, nem korlátozott támogatási forma. A 2006. évi közösségi marketingre felhasználható keretösszeg 720 millió Ft volt, az elızı évi érték 50%-a. 2006-ban az FVM AMC Kht. 14 külföldi élelmiszer-kiállításon, és 3 külföldi boros rendezvényen vett részt. Az AMC elfogadott stratégiája szerint a német és orosz piac kiemelt fontosságú, bor esetében pedig az angol piac érdemel megkülönböztetett figyelmet. A 18 hazai rendezvény közül kiemelkedı jelentıségő volt a nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülı Foodapest kiállítás. Az AMC gondozásában elkészült a „Ki kicsoda a magyar élelmiszeriparban 2006-2007” címő négynyelvő adatbázis CD, mely a 260 legjelentısebb cég adatait tartalmazza. Hasonlóan fontos adatbázis-katalógus a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet viselı termékek és gyártóik bemutatása.


7.2. Az agrár-külkereskedelem helyzete 2006-ban a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 3650 millió euró (966 milliárd Ft), behozataluk értéke 2656 millió euró (702 milliárd Ft) volt. A kivitel volumene 7%-kal, a behozatalé pedig 11%-kal emelkedett, azonban az árak, illetve a cserearány kedvezı alakulása következtében a forintérték azonos mértékben változott. Euróban mérve az export 9,8%-kal, az import 10,3%-kal nıtt. A növekedés üteme mind a kivitelnél, mind a behozatalnál elmaradt a nemzetgazdaság teljes külkereskedelmi forgalmának bıvülésétıl, így az agrár és élelmiszeripari termékek részesedése csökkent, a kivitelnél az elızı évi 6,6%-ról 6,3%-ra, a behozatalnál 4,5%-ról 4,4%-ra. A mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmának kereskedelmi többlete 2002-ben csökkenni kezdett és a folyamat a csatlakozást követı elsı két évben különösen felerısödött. 2003-ról 2004-re 19,2%-kal, majd 2004-rıl 2005-re további 16,6%-kal esett vissza az euróban kimutatott aktívum. A folyamat 2006-ban megállt, az egyenleg 8,6%-kal 995 millió euróra nıtt. A kiviteli oldal áruszerkezetét a gabonafélék, a húsféleségek, a zöldség- és gyümölcskészítmények és az állati takarmányok jelentıs súlya jellemzi. Ez a négy árucsoport adta a kivitel értékének felét 2006-ban is. Az exportált húsféleségek értéke 523 millió eurót tett ki, 8%-kal volt alacsonyabb, mint 2005-ben. A baromfihús és belsıség értékesített mennyisége és árbevétele egyaránt 20%-kal esett vissza az ágazattal kapcsolatos állategészségügyi problémák miatt. A sertéshús kivitele ugyanakkor kis mértékben nıtt. A tej és a tejtermékek külkereskedelme a csatlakozás elıtti évben még 25 millió eurós aktívumot mutatott, jóllehet ezt csak számottevı támogatás mellett sikerült elérni. A csatlakozást követıen erıs importnyomás nehezedett az ágazatra. 2006-ban 30%-kal bıvült az export, 24%-kal az import, a forgalom azonban 69 millió eurós hiánnyal zárt. Tovább árnyalja a képet, hogy a kivitelben elsısorban a nyers termékek, a behozatalban pedig a feldolgozott termékek a meghatározóak. A 2006. év exportját alapvetıen meghatározta a gabonafélék kivitelének felfutása. Az elızı évivel való összevetésben mutatkozó agrárkiviteli többlet közel fele volt ennek köszönhetı. Búzából 2,3 millió tonna, kukoricából 2,4 millió tonna volt az exportált mennyiség. Míg a búza 40%-a Európán kívül talált vevıre, addig a kukorica túlnyomó része uniós tagállamokba került. A folyamatot támogatta az a brüsszeli döntés is, mely 2006. utolsó hónapjaiban egyes intervenciós készletek értékesítését engedélyezte az Unió határain belül.


16. táblázat A külkereskedelmi forgalom áruszerkezete (ezer euró) Megnevezés Élı állatok Hús, vágási melléktermék és belsıség Halak, édesvízi állatok Tejtermékek, tojás, méz Egyéb állati termékek Növényi termékek Zöldségfélék Gyümölcs, dió, citrusfélék Kávé, tea, főszer Gabonafélék Malomipari termékek Olajos mag, takarmány Növényi nedv és kivonat Egyéb növényi termékek Állati és növényi zsír és olaj Állati eredető élelmiszerkészítmény Cukor, cukorkaáruk Kakaó és készítményei Cukrászati termékek Zöldség-, gyümölcskészítmény Egyéb ehetı készítmények Ital, szesz, ecet Állati takarmány Dohány és termékei Összesen: Forrás: AKI

EXPORT 2006. Össz. I-XII. hó % 163 343 4,5

2005. I-XII. hó 147 127

Össz. % 4,4

567 381

17,1

523 239

3 121 136 546 69 213 17 308 132 369 57 667 22 738 469 953 38 458 242 996 579 3 877 116 046

0,1 4,1 2,1 0,5 4,0 1,7 0,7 14,1 1,2 7,3 0,0 0,1 3,5

112 879 141 536 47 784 68 643 348 653 144 433 114 561 300 478 19 208 3 323 556

IMPORT 2006. Össz. I-XII. hó % 117 773 4,4

Különbség 16 216

2006/ 2005% 111,0

2005. I-XII. hó 98 919

Össz. % 4,1

Különbség 18 854

2006/ 2005% 119,0

14,3

-44 142

92,2

236 656

9,8

205 815

7,8

-30 842

86,9

4 725 167 709 67 177 20 713 143 288 70 139 30 288 627 330 21 474 210 798 931 6 277 119 620

0,1 4,6 1,8 0,6 3,9 1,9 0,8 17,2 0,6 5,8 0,0 0,2 3,3

1 604 31 163 -2 036 3 405 10 919 12 472 7 550 157 377 -16 984 -32 198 353 2 400 3 574

151,4 122,8 97,0 119,7 108,2 121,6 133,0 133,5 55,8 86,7 160,8 161,9 103,1

20 950 174 650 23 275 56 225 90 075 181 177 63 214 44 162 18 229 67 077 8 886 716 111 377

0,9 7,3 1,0 2,3 3,7 7,5 2,6 1,8 0,8 2,8 0,4 0,0 4,6

23 958 211 087 28 300 53 684 104 625 166 041 76 689 43 409 20 758 78 712 9 686 887 103 772

0,9 7,9 1,1 2,0 3,9 6,3 2,9 1,6 0,8 3,0 0,4 0,0 3,9

3 007 36 437 5 025 -2 541 14 551 -15 136 13 475 -752 2 529 11 635 799 170 -7 605

114,4 120,9 121,6 95,5 116,1 91,6 121,3 98,3 113,9 117,3 109,0 123,9 93,2

3,4

125 433

3,4

12 553

111,1

60 327

2,5

72 779

2,7

12 453

120,6

4,3 1,4 2,1 10,5 4,3 3,4 9,0 0,6 100,0

183 656 66 697 79 940 366 566 178 912 149 503 292 071 30 427 3 650 257

5,0 1,8 2,2 10,0 4,9 4,1 8,0 0,8 100,0

42 120 18 913 11 297 17 912 34 479 34 942 -8 406 11 219 326 701

129,8 139,7 116,5 105,1 123,9 130,5 97,2 158,4 109,8

70 009 117 491 160 755 113 934 200 922 156 984 241 456 90 179 2 407 645

2,9 4,9 6,7 4,7 8,3 6,5 10,0 3,7 100,0

98 580 140 042 168 308 131 570 241 503 174 507 271 756 111 315 2 655 555

3,7 5,3 6,3 5,0 9,1 6,6 10,2 4,2 100,0

28 571 22 551 7 553 17 635 40 581 17 523 30 300 21 137 247 910

140,8 119,2 104,7 115,5 120,2 111,2 112,5 123,4 110,3


Az importoldal kiegyensúlyozottabb az exportnál. Az agrár és élelmiszeripari termékeket felölelı 24 árucsoportból mindössze kettı, a húsféleségek és a friss gyümölcsök behozatalában volt jelentısebb visszaesés. Jelentıs volt a vágósertések behozatala. Míg a csatlakozásig élısertés behozatal lényegében nem létezett, addig 2006-ban az elızetes adatok alapján már 730 ezer vágósertés került behozatalra. A vágóhidakon levágott sertések megközelítıleg 15%-a importból származott. Az európai országokba irányuló agrár és élelmiszeripari kivitel értéke 2006ban 3324 millió euró volt, 8%-kal magasabb, mint 2005-ben. Európa részesedése a teljes agrárexportból 91%-ot ért el. Ázsia részesedése 6,8% volt, a földrészre 247 millió euró értékben kerültek termékek. 2006-ban az amerikai kontinensen talált vevıre a magyar agrárexport 1%-a. Afrika részesedése is alig haladta meg az 1%-ot. Az Ausztráliába és Óceániába irányuló export értéke mindössze 3 millió euró volt. Az Európai Unióba irányuló kivitel 2006. évi értéke 2483 millió eurót tett ki. Az Unióba került a teljes magyar kivitel 68%-a. Legnagyobb exportpiacunk Németország volt, ahová 2006-ban összesen 540 millió euró értékben szállítottunk. A forgalom a 2005. évihez viszonyítva 6%-kal bıvült, így a teljes magyar agrárexport 14,8%-a került a német piacra. Legfontosabb exportcikkeink a baromfihús, húskészítmények, a napraforgómag, repcemag, kukorica, és a zöldségfélék, de lényegében a magyar agrártermékek teljes skálája jelen van a német piacon. Az Olaszországba szállított áruk értéke 21%-kal nıtt, így Olaszország 348 millió eurós forgalommal 2006-ban is a második legfontosabb exportpiacunk volt. 2006-ban 760 ezer tonna kukoricát és 300 ezer tonna búzát szállítottunk ide, ezenkívül jelentıs volt a tej, az élı bárány, a sertéshús, valamint a napraforgó kivitelünk. Ausztria volt a harmadik legfontosabb piacunk, az ide irányuló kivitelünk 2005-höz képest 13%-kal emelkedett. A 305 millió eurós exportérték fıbb tételei: repcemag, húsfélék (baromfi-, és sertéshús), cukor, kukorica, búza. Az Unión kívüli európai országok közül legfontosabb partnereink Oroszország, Románia, Horvátország, valamint Bosznia-Hercegovina. A behozatal országszerkezetét a statisztika módszertana is befolyásolja, mert a csatlakozást követıen a közösségi elıírásoknak megfelelıen a számbavétel nem a származási, hanem a feladó ország alapján történik. Ez azt jelenti, hogy az Unión kívüli import jelentıs része a vámkezelést végzı, illetve közvetítı tagország szállításaként kerül elszámolásra. A behozatal elemzésekor ezt feltétlenül figyelembe kell venni, mivel elsısorban ez az oka az európai országok túlsúlyának. 2006-ban az európai országokból 2534 millió euró értékő agrár és élelmiszeripari termék érkezett Magyarországra. Az import euróban elszámolt értéke 11,3%-kal volt több mint 2005-ben. Folytatódott Európa súlyának növekedése, a


kontinens részesedése a teljes agrárimportból 2006-ban 95,4% volt, 0,8 százalékponttal magasabb a 2005. évinél. Ázsiából érkezı behozatalunk értéke 55 millió euró volt, közel 30%-kal nıtt. Az amerikai kontinensrıl érkezı agrártermékek értéke 23%-kal kevesebb, 55 millió euró volt. A behozatal 89%-a származott az Európai Unió országaiból. A 2366 millió eurós import az elızı évihez képest 10,5%-os bıvülést jelentett. Az Unión belül és az összes országot tekintve is legnagyobb szállítónk Németország, ahonnan 2006ban 604 millió euró értékben vásároltunk agrártermékeket. A bázisévhez viszonyítva importunk értéke 10%-kal nıtt, fıleg a sajt, túró és a feldolgozott dohányáru behozatala bıvült. Az import legnagyobb tételét, 55 millió euróval a sertéshús adta, annak ellenére, hogy 2006-ban értéke 10 millió euróval csökkent. Az EU-ban feladott termékek értéke 363 millió eurót ért el. A legnagyobb mértékben, 73 millió euróval a lengyel import nıtt, ezzel a második legjelentısebb partnerünk lett. 2006-ban élısúlyban 43 ezer tonna vágósertés érkezett Magyarországra, a 2005. évinél kilencszer nagyobb. A Lengyelországból behozott cigaretta értéke 55 millió euró volt, de nagy súllyal szerepeltek a lengyel importban a csokoládé- és kakaóalapú készítmények, valamint a kekszek, cukrászsütemények is. Az országok sorában Hollandia volt a harmadik legfontosabb szállítónk. A Hollandiából importált termékek értéke 317 millió euró volt, a 2005. évihez képest 5%-kal csökkent. Ennek fı oka a vágósertés behozatal visszaesése. Az egyéb – EU-n kívüli – európai országok közül Romániával, Horvátországgal és Törökországgal volt a legélénkebb a kereskedelem. Ázsiából a legfontosabb partnereink, Kína, Thaiföld, Vietnam és India rendre növelték magyarországi szállításaikat.



8. Pénzügyi és vagyoni helyzet alakulása a mezıgazdasági vállalkozásokban 8.1. A pénzügyi és vagyoni folyamatok elemzése az APEH gyorsjelentésének adatai alapján 8.1.1. A mezıgazdasági, vadgazdálkodási és halászati társas vállalkozások gazdálkodása A mezıgazdasági, vadgazdálkodási és halászati (továbbiakban: mezıgazdasági) ágazatban tevékenykedı ( túlnyomórészt kettıs könyvelést vezetı) társas vállalkozások száma 2006-ban – a korábbi évek tendenciájával egyezıen – tovább csökkent. Számuk az elızı évhez képest 744-gyel lett kevesebb (17. táblázat). Eredményalakulás A mezıgazdasági társas vállalkozások adózás elıtti eredménye 2006-ban 71,2 milliárd forint volt, amely 50,8 százalékkal haladta meg az elızı évi 47,2 milliárd forintos értéket. Az erdıgazdálkodás eredménye a bázis évi 2,47 milliárd forintról 3,32 milliárd forintra nıtt. A jövedelem növekedésének hátterében a bevételeknek a ráfordításokét meghaladó mértékő növekedése húzódik meg. Elıbbi 7,2 százalékkal gyarapodott 2005. évhez képest, míg utóbbi 5,6 százalékkal lett több. Ez összhangban van az agrárolló 104,6 százalékos mutatójával, amely azt jelzi, hogy a termelıi árak színvonala jobban nıtt, mint a ráfordításoké, ami kedvezıen befolyásolta a termelık jövedelmét. Az üzemi tevékenység bevételei közül a nettó árbevétel emelkedett a legnagyobb mértékben, mintegy 57 milliárd forinttal (5,3 százalékkal). A növekedésben a nagyrészt külpiaci kereslet-élénkülés következtében 10,6 százalékkal megemelkedett termelıi árszínvonal játszotta a fıszerepet, miközben a termelt termékek értékesítésének volumenindexe – a kalászos gabona termelés gyengébb eredménye és az állattenyésztés stagnálása miatt – 6,6 százalékkal csökkent. Az uniós források bıvülése révén 4,5 milliárd forinttal (3,6 százalékkal) nıtt a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások összege, de az aktivált saját teljesítmények értéke is meghaladta az elızı évit 2,2 milliárd forinttal (4,3 százalékkal). Összességében az üzemi tevékenység bevételei 68,6 milliárd forinttal (5,2 százalékkal) gyarapodtak. Az üzemi tevékenység ráfordításai közül az anyagjellegő ráfordítások és az értékcsökkenési leírás nıtt a legnagyobb mértékben. Elıbbi 50,7 milliárd forinttal (5,4 százalékkal), utóbbi 4,3 milliárd forinttal (5,6 százalékkal) lett több. A személyi jellegő ráfordítások értéke mindössze 2,2 százalékkal, 3,6 milliárd forinttal emelkedett, míg az egyéb ráfordításoké 2,9 milliárd forinttal (3,9 százalékkal).


Végül is az üzemi tevékenység ráfordításai 61,5 milliárd forinttal (4,9 százalékkal), az üzemi tevékenység bevételeinél alacsonyabb ütemben növekedtek. Az elızı évhez hasonlóan 2006-ban is kedvezıen változott a pénzügyi mőveletek eredménye. Mérséklıdtek a kamatráfordítások mintegy 10 százalékkal a csökkenı kötelezettség-állomány és az alacsonyabb kamatlábak nyomán, miközben a pénzügyi mőveletek bevételei 35,5 százalékkal emelkedtek. E változások eredıjeként a társas vállalkozások pénzügyi tevékenységüket 3,5 milliárd forinttal kevesebb veszteséggel zárták, mint egy évvel korábban. 17. táblázat A mezıgazdasági és élelmiszeripari ágazatok gazdálkodásának eredménye Me.: millió forint Megnevezés Vállalkozások száma Ebbıl: kettıs könyvvitelt vezetık Üzemi tevékenység bevételei* Ebbıl: nettó árbevétel visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás aktivált saját teljesítmények értéke Üzemi tevékenység ráfordításai Ebbıl: anyagjellegő ráfordítások személyi jellegő ráfordítások értékcsökkenési leírás egyéb ráfordítások Adózás elıtti eredmény Adózás elıtti nyereség Adózás elıtti veszteség

Mezıgazdaság 2005 2006 10 305 9 561 9 810 9 140 1 317 825 1 386 404 1 075 655 1 132 682

Élelmiszeripar 2005 2006 4 324 4 136 4 323 4 135 2 377 028 2 448 433 2 283 238 2 316 131

124 763

129 301

8 114

9 701

51 574

53 796

4 866

32 779

1 248 275 933 442 163 674 76 530 74 629 47 151 68 548 -21 397

1 309 775 984 162 167 228 80 824 77 560 71 194 93 407 -22 214

2 330 942 1 734 984 244 018 81 517 270 423 39 113 90 507 -51 394

2 381 137 1 772 972 242 496 81 434 284 235 45 955 100 820 -54 865

Forrás: APEH gyorsjelentés * A pénzügyi adatok csak a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozásokra vonatkoznak.

Számottevıen, 13,3 milliárd forinttal nıtt a rendkívüli eredmény, amely elsısorban a szövetkezeti üzletrészeknek a kibocsátó szövetkezetek által történı egyszeri, térítésmentes átvételének és közösségi alapba helyezésének tulajdonítható. Pozitív irányba változott az ágazat eredményének vállalkozások közötti eloszlása is. A nyereségesen gazdálkodók nyeresége 24,9 milliárd forinttal nıtt, miközben a veszteségesen tevékenykedık vesztesége stagnált.


8.1.2. Az élelmiszeripari ágazatba tartozó társas vállalkozások gazdálkodása A mezıgazdasági ágazathoz hasonlóan az élelmiszeriparban mőködı gazdasági szervezetek száma is mérséklıdött, 2006-ban 188 vállalkozással tevékenykedett kevesebb az ágazatban, mint egy évvel korábban. Eredményalakulás Az élelmiszeripari ágazatban folytatódott a tavalyi évben megindult jövedelem-növekedés, a 2006. évi 46,0 milliárd forintos adózás elıtti eredmény 6,8 milliárd forinttal haladta meg az elızı évit. Az ágazat jövedelmének kedvezı változása mögött a nyereséges vállalkozások eredményének 10,3 milliárd forintos gyarapodása, illetve a veszteséges vállalkozások veszteségének 3,5 milliárd forintos növekedése áll. A mezıgazdaságot jellemzı tendenciákkal egyezıen a bevételek emelkedésének üteme az élelmiszeriparban is meghaladta a ráfordításokét. A bevételek összege 74,8 milliárd forinttal (3,1 százalékkal) lett több, miközben a ráfordítások 67,8 milliárd forinttal (2,8 százalékkal) nıttek. Az üzemi tevékenység bevételei 71,4 milliárd forinttal (3,0 százalékkal) emelkedtek, melynek közel fele, 32,9 milliárd forint a nettó árbevétel növekedésébıl származik. Az árbevétel-növekmény döntıen a 2,4 százalékos ágazati áremelkedésbıl adódik, miközben a termelés volumenindexe 100,8 százalék volt, vagyis lényegében nem változott. Nagy arányban, több mint hatszorosára (27,9 milliárd forinttal) nıtt az aktivált saját teljesítmények értéke, amely így ismét megközelítette a 2005 elıtti szintet. A bevételek növekedéséhez az egyéb bevételek is hozzájárultak, amelynek összege 10,6 milliárd forinttal lett több. Az üzemi tevékenység ráfordításai 50,2 milliárd forinttal (2,2 százalék) emelkedtek. Az anyagjellegő ráfordítások 38,0, az egyéb ráfordítások 13,8 milliárd forinttal nıttek, miközben az értékcsökkenési leírás összege változatlan maradt, a személyi jellegő ráfordítások pedig 1,5 milliárd forinttal mérséklıdtek. Mindezek eredményeként az üzemi tevékenységbıl 67,3 forintos nyereség származott, ami 21,2 százalékos növekedést jelentett az elızı évhez képest. Ezt módosította a pénzügyi mőveletek vesztesége 28,7 milliárd forinttal, amely 9,9 milliárd forinttal romlott, valamint a rendkívüli tevékenység 7,5 milliárd forintos nyeresége, amely 4,4 milliárd forinttal maradt el a 2005. évitıl.


8.2. A pénzügyi és vagyoni helyzet alakulása a tesztüzemi rendszer eredményei alapján A tesztüzemi rendszerben az adatgyőjtés 2006. évben 1953 üzemet fog át. Az így kapott minta 92 ezer 2 európai méretegység (EUME)∗ feletti mezıgazdasági vállalkozást reprezentál. A vizsgált 92 ezer gazdaság az összes (Gazdaságszerkezeti Összeírás által regisztrált) gazdaság által használt földterület 91%-át mővelte, illetve az összes standard fedezeti hozzájárulás (SFH)∗∗ 87%-át állította elı. Az eredmények az összes megfigyelt üzem alapvetı termelési és jövedelmezıségi adatait képviselik. A jelentésben szereplı minden adat csakis a vállalkozások tágabb értelemben vett mezıgazdasági tevékenységére vonatkozik, s figyelmen kívül hagyja az esetleges ipari, kereskedelmi és nem mezıgazdasági szolgáltató tevékenységeket. A gazdaságok átlagos mezıgazdasági területe 47,1 hektár, átlagos ökonómiai méretük 18,4 EUME volt. Egy gazdaság átlagosan 1,86 fıt foglalkoztatott. A mezıgazdasági termelık 2006-ban az elızı kiemelkedı évet is meghaladó jövedelmet értek el. Az egy hektárra jutó árbevételek 6 százalékkal, míg a költségek 5 százalékkal emelkedtek, de a növekvı támogatások is a jövedelmet gyarapították. Ennek eredményeként a nettó hozzáadott érték 18%-kal haladta meg az elızı évit, így az egyéni gazdaságok esetében a jövedelem 45%-kal, a társas gazdaságok esetében pedig a szokásos vállalkozói eredmény 33%-kal emelkedett. A 2006. év egyértelmő nyertesei az ültetvényes gazdálkodók voltak. A kiemelkedı eredmény elsısorban annak köszönhetı, hogy a javuló árak egyszerre jártak az értékesítési lehetıségek javulásával is. Így a szılıtermelık egyharmadával tudták árbevételeiket növelni, de a gyümölcstermesztık is jelentıs (17%-os) növekedést értek el. Az ültetvényes gazdálkodók esetében figyelmeztetı jel a saját termeléső készletek nagymértékő (nyolcszoros) emelkedése, azaz év végén az elızı évekhez képest jelentıs (eladatlan) készleteket halmoztak fel. Habár a növekedés nem volt ennyire kimagasló, de a 2006. év a szántóföldi növénytermesztık számára is kedvezı volt. A 2005-höz képest alacsonyabb hozamokat ellentételezték az emelkedı árak. Így az egy hektárra jutó árbevételeiket 5%-kal tudták növelni (183 eFt/hektárra), amihez még jelentısen hozzájárult a növekvı területalapú támogatás. Ezzel szemben a költségek nem növekedtek ilyen ütemben (a költségeket alapvetıen meghatározó közvetlen anyagköltségek 3,4%-kal bıvültek), így a nettó hozzáadott érték 17%-kal lett magasabb.

∗

EUME: a gazdaság összes SFH értékéhez hasonlóan, az ökonómiai üzemméret kifejezésére használatos jellemzı az Európai Unióban. 1 EUME egyenlı az üzem összes SFH-jának 1200 eurójával. ∗∗

Az SFH egy normatív mutató, mely a gazdaságok tartós jövedelemtermelı-képességét fejezi ki euróban vagy forintban, és ezáltal alkalmas a mezıgazdasági üzemek ökonómiai méretének meghatározására.


A kertészeti ágazatban is hasonló kedvezı folyamatok zajlottak 2006-ban. Az értékesítés nettó árbevétele 8%-kal növekedett, amelyet a költségek 5%-os emelkedése követett, így a nettó hozzáadott érték 4%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. 4. ábra Az egy EUME-re jutó hozzáadott érték változása 2006-ban (egyéni gazdaságok és társas vállalkozások együtt) 500 ültetvény

Nettó hozzáadott érték/EUME

450 400 350

árunövény

300 kertészet

vegyes

2005

250

állattenyésztés 2

200

2006

állattenyésztés1

150 100 50 0 600

700

800

900

1000

1100

1200

1300

1400

1500

Bruttó termelési érték/EUME Állattenyésztés 1: Tömegtakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok Állattenyésztés 2: Abraktakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok Árunövény = szántóföldi növények

Az állattenyésztésben ugyanakkor az összességében növekvı árak nem jártak együtt a jövedelempozíció javulásával. A tömegtakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok (állattenyésztés 1.) a juh állományt csökkentették, így a mezıgazdasági területre jutó állománysőrőségi mutató 14%-kal lett alacsonyabb. Itt érdemes megjegyezni, hogy a tejelı szarvasmarha állomány is csökkent, de az állománykivágást nem a specializált tejtermelık, hanem elsısorban a vegyes (állattartó-növénytermesztı) gazdaságok hajtották végre, azaz a tejtermelı szektorban erıteljes koncentrálódás zajlik. A jövedelmezıséget meghatározó tejár, ha minimálisan is, de csökkent (egy százalékkal). Ezzel párhuzamosan azonban nagyobb mértékben csökkentek az egy hektárra jutó ráfordítások is (5%-kal), melynek eredményeképpen a nettó hozzáadott érték 22%-kal (103,7 eFt/hektárra) növekedett. A 2006-os év vesztesei az abraktakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok (állattenyésztés 2.) voltak. A jövedelemcsökkenés a kedvezı áralakulás ellenére történt. A sertéshús ára 4%-kal, a vágócsirke ára is hasonló mértékben

1600


növekedett. Ezzel szemben az egy európai méretegységre jutó üzemi költségek 15%-kal növekedtek. A költségnövekedés a takarmányárak emelkedésével van összefüggésben. A sertéstartásra specializált gazdaságoknál az egy számosállatra jutó takarmányköltség 15%-kal, a baromfitartóknál 8%-kal emelkedett. A bruttó beruházás tovább csökkent 4 százalékkal. Ennek eredményeképpen országos szinten vizsgálva a nettó beruházás negatív, azaz a megvalósított fejlesztések az elszámolt amortizációt sem érték el. A fejlesztések késleltetése az üzemmérettıl függıen különbözı mértékő. A kisebb gazdaságok még az eszközpótló beruházásokat sem végzik el, míg a legnagyobb gazdaságoknál ha nem is sokkal, de a nettó beruházási mutató legalább pozitív értéket mutat (2,7 eFt/ha). Tehát az immár három éve emelkedı jövedelmek nem növelik a beruházási kedvet. Ez azt igazolja, hogy a gazdálkodók kivárnak, és beruházásaikat a 2007-tıl induló Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program kereteiben megvalósuló beruházástámogatási jogcímekhez igazítják. A beruházások évek óta történı halasztása elırevetíti, hogy a támogatási igények meg fogják haladni a rendelkezésre álló forrásokat. Az egy hektár mezıgazdasági területre jutó agrártámogatások összege 9%kal (4,7 ezer forinttal) növekedett (58,4 eFt/hektárra). Azonban a bérleti díjak relatív növekedése ennél magasabb volt (13 százalékos). A vállalkozások forrásszerkezete nem változott lényegesen. A saját tıke a növekvı jövedelmezıséggel összefüggésben 7 százalékkal növekedett. Az egy hektárra jutó kötelezettségek értéke csak minimálisan, csupán 3 százalékkal csökkent (196 eFt/ha). Kedvezıtlen, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek értéke jelentısen (18%-kal) csökkent, miközben a rövid lejáratú kötelezettségek értéke 10 százalékkal, 94,9 eFt/hektárra növekedett. A kötelezettségeket tekintve tehát az a tendencia, hogy a korábbi kedvezı feltételekkel igénybevett hosszú lejáratú kötelezettségek jelentıs részét (10 százalékkal csökkent) rövid lejáratú kötelezettségekkel pótolják (32 százalékkal növekedett). A vállalkozások egészére vonatkozó likviditási mutató még elfogadható (2,5), azonban ez elsısorban az egyéni gazdaságoknak köszönhetı, akik továbbra is gazdálkodásukat a meglévı, korlátos saját forrásaikhoz igazítják. A társas vállalkozások egynegyedének a likviditási mutatószáma 1,2 alatt van.

8.2.1 Az egyéni gazdaságok jövedelmezısége A felmérésben 1558 egyéni gazdaság szerepelt. Ez a minta a 2005. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás (GSZÖ) keretében regisztrált, 2 európai méretegységnél (EUME) nagyobb egyéni gazdaságokat reprezentálja, amelyek száma 86 ezret tett ki. A 86 ezer gazdaság az összes egyéni gazdaság által használt földterület 82%-át mővelte, illetve az összes standard fedezeti hozzájárulás (SFH) 74%-át állította elı. A vizsgálat tehát – az EU elıírásainak megfelelıen – csak a nagyobb, árutermelésre alkalmas mérető gazdaságokra terjedt ki.


Az elızı évhez képest csökkenı hozamok ellenére az egyéni gazdaságok jövedelmüket kimagasló mértékben, 45 százalékkal tudták növelni 2006-ban. Egy hektárra vetítve 60 ezer Ft üzemi eredményt és 55,9 ezer Ft adózás elıtti eredményt értek el, így a termelési érték arányos jövedelmezıség 30 százalékkal 19,4-re növekedett, míg az össztıke jövedelmezısége meghaladta a 8 százalékot. Az eredmények értelmezésénél azonban figyelembe kell venni, hogy az így számított eredménybıl kell kiegészíteni az egyéni (családi) gazdaságok személyi jövedelmét is, ugyanis az egyéni gazdaságok nem számolják fel a családi munkaerıre jutó munkabért. A két szektort csak egy korrekcióval lehet közvetlenül összehasonlítani. A nagy mértékben növekvı jövedelmek elsısorban az emelkedı termékárakkal és a közvetlen támogatásokkal vannak összefüggésben. Az egy hektárra jutó értékesítés nettó árbevétele 14%-kal, az igénybe vett közvetlen támogatások pedig 11%-kal növekedtek. Összességében az elıállított bruttó termelési érték 12%-kal 288,4 eFt/hektárra emelkedett. Az üzemi költségek ezzel szemben ugyanakkor csak 6%-kal haladták meg az elızı évit (228,4 eFt/ha). A költségek közül azonban ki kell emelni, hogy az átlagot messze meghaladóan növekedtek a takarmányköltségek (17 százalékkal). A javuló jövedelmezıséggel szemben ellentétes képet mutat a beruházások alakulása. Az egy hektárra jutó beruházások a 30 eFt-ot éppen meghaladták. A beruházások negatív értéket mutatnak, azaz ezekben az években a fejlesztések az amortizációt sem érik el. A beruházások legnagyobb (15%-os) mértékben a gépek, berendezések, jármővek eszközcsoportban estek vissza, de az ingatlanok esetében is 9 százalékos volt a csökkenés. A forrásszerkezetet tekintve nem történt jelentıs változás. A saját tıke aránya továbbra is magas: 83,6%. Ennek elsısorban az az oka, hogy a piaci feltételeknél kedvezıbb hitelhez jutási lehetıségek rendkívül beszőkültek. Továbbra is igaz tehát a megállapítás: a gazdálkodók többsége kénytelen önfinanszírozó képességéhez igazítani tevékenységét. A kismértékő eladósodottság csökkenti ugyan a vállalkozással járó kockázatokat, korlátozza viszont a fejlıdés ütemét, s akadályozza a versenyképes mérető és felszereltségő üzemek nagyobb arányú létrejöttét.


5. ábra 1 hektárra jutó bruttó és nettó beruházás változása az egyéni gazdaságoknál 70 60 50

Ezer Ft/ha

40 30 Bruttó beruházás 20

Nettó beruházás

10 0 -10 -20

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Év

Az eredményeket méretkategóriánként vizsgálva a szokott eredményt kapjuk: a nagyobb gazdaságok adózás elıtti eredménye egy hektárra vetítve 35,6 százalékkal haladja meg a legkisebb méretcsoport átlagát. Míg a hektárra vetített értékesítés nettó árbevétele közel azonos a két szélsı kategóriánál, a nagyobb méretbıl eredıen fajlagos költségeik a nagyobb gazdaságok esetében jóval kedvezıbbek. Tevékenységi irányonként vizsgálva megállapítható, hogy egyedül az abraktakarmányt fogyasztó állatokat tartó gazdaságok nem tudták növelni eredményüket.

8.2.2. A társas vállalkozások jövedelmezısége A 2006. évi felméréshez 395 társas vállalkozás szolgáltatott adatokat. A minta által reprezentált alapsokaság üzemszáma 5746 – a GSZÖ keretében regisztrált összes társas vállalkozás mintegy 73%-a –, amelyek azonban a szektor SFH-jának gyakorlatilag a 100%-át (több mint 99,9%-át) állítják elı, illetve a földterületet is ilyen arányban használják (99,7%). A társas gazdaságok átlagos mezıgazdasági területe 373,3 hektár, átlagos ökonómiai méretük 162,7 EUME volt. Egy gazdaság átlagosan 13 fıt foglalkoztatott.


A társas gazdaságok 1 hektárra jutó adózás elıtti eredménye 33,0 ezer Ft volt, ami 54%-kal haladja meg az egy évvel korábbit.∗ A társas gazdaságok árbevétele az infláció alatti mértékben (3%-kal) bıvült. Az egy hektárra jutó közvetlen agrártámogatások viszont ennél nagyobb mértékben, 8%-kal növekedtek. Az üzemi költségek ezzel szemben nem érték el a 6%-os bıvülést, így egy hektárra 37,3 ezer forint üzemi eredmény jutott, ami 8%-kal haladja meg az elızı évit. A pénzügyi mőveletek eredményének kedvezı változása (az egy hektárra jutó kamatfizetési kötelezettség közel 3 ezer forinttal csökkent) miatt a szokásos vállalkozási eredmény viszont már 33 százalékos növekedést mutat. A növénytermesztı gazdaságok árbevétele és költsége szinte teljesen megegyezik az egy évvel korábbi értékkel, így az emelkedı támogatások a jövedelmet gyarapították. Az enyhén csökkenı tejárak ellenére a tömegtakarmányt fogyasztó állatokat tartó gazdaságok területegységre vetítve 80%-kal növelték jövedelmüket. A nagymértékő jövedelem-emelkedés nemcsak a növekvı támogatásokból származik, közvetlen anyagköltségeik is jelentısen csökkentek. A sertés- és baromfitartó gazdaságok veszteséggel zárták a 2006-os évet. Bár az egy EUME-re jutó értékesítés nem növekedett jelentısen, költségeik több mint 10%-kal haladták meg az egy évvel korábbi értéket. Ugyanakkor sikeres évet zártak az ültetvényes gazdálkodók. A szılıt, gyümölcsöt termelı társas vállalkozásoknak 2006 több szempontból is kiemelkedı év volt. A közel ideális idıjárási tényezık és az ezzel együtt csak ritkán jelentkezı kedvezı piaci körülmények – 2005 veszteségei után – jövedelemrekordot (141,9 eFt/ha) eredményeztek.

∗

A társas gazdaságok 2006., illetve 2007. évi eredményének összehasonlításánál mindenképpen figyelembe kell venni a 2006. évi X. törvényt a szövetkezetekrıl. A törvény elıírása alapján (98-106. §) az ÁPV Rt a hozzárendelt vagyonában lévı szövetkezeti üzletrészt térítésmentesen 2006. 03. 30-ig átadja az üzletrészt kibocsátó szövetkezetnek. A szövetkezet köteles azt az ÁPV Rt. által közölt értéken átvenni, majd legkésıbb 2007. 06. 30-ig bevonni, és közösségi alapba helyezni. Ennek könyvelése – jelentıs összeggel – érinti a rendkívüli bevételek és ráfordítások állományát. Az ebbıl keletkezı eredményt – mivel az teljesen technikai jellegő - a törvény egyúttal felmenti az adófizetési kötelezettség alól. Tekintettel arra, hogy ez a rendkívüli bevétel jelentısen torzítja a mezıgazdaságból származó jövedelmek nagyságát, ezért az adózás elıtti eredmény helyett a szokásos vállalkozói eredményt és annak változását (+33%) kell iránymutatónak tekinteni.


6. ábra Az egy EUME-re jutó bruttó termelési érték és a szokásos vállalkozói eredmény változása 2006-ban a társas vállalkozásoknál

Szokásos vállalkozási eredmény/EUME

150 kertészet

ültetvény

árunövény

100

50


2005


vegyes

2006

0 500

700

900

1100

1300

1500

1700

1900

-50

-100 Bruttó termelési érték/EUME Állattenyésztés 1: Tömegtakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok Állattenyésztés 2: Abraktakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságok

A beruházások kis mértékben csökkentek, a nettó beruházás éppen pozitív értéket mutat (2,0 eFt/ha), azaz ellentétben az egyéni gazdaságokkal, a társas vállalkozások az eszközpótló beruházásaikat végrehajtották. A különbözı típusú gazdaságok beruházási mutatószáma nagyon nagy szórást mutat. Figyelmeztetı jel, hogy az abraktakarmányt fogyasztó állatokat tartó gazdaságoknál a legalacsonyabb a nettó beruházási volumen (-89,2 eFt/EUME). Az országos átlaggal (4,67 eFt/EUME) szembeni, ilyen alacsony érték azt jelzi, hogy számos vállalkozó a termelés fenntartására sem költ már, várhatóan újabb üzemek hagynak fel a termeléssel. Az elmúlt években keletkezı jövedelmek egy részét a társas vállalkozások is visszaforgatták és mivel beruházásaik nem bıvültek ekkora mértékben, az egy hektárra jutó kötelezettségeik 3%-kal csökkentek. Szintén a kedvezı jövedelmezıséggel van összefüggésben, hogy javult a fizetési fegyelem. Egyrészt a kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból adódó (szállítók) állománya 10 százalékkal csökkent, ezen belül pedig a lejárt kötelezettségek a háromnegyedükre estek vissza. Ennél jóval kisebb mértékben (4%-kal), de ezzel párhuzamosan a vevı követelések is csökkentek.

61

II. INTÉZKEDÉSEK, FINANSZÍROZÁS

62

63 Intézkedések, finanszírozás

9. Pénzügyi szabályozás és hitelpolitika 9.1. Áralakulás Az ágazat termelıiár-színvonala 2006-ban több évi stagnálás után 10,6%-kal nıtt. A kedvezı áralakulás hátterében nagyrészt a növényi termékek árának 18%-os emelkedése húzódik meg, de az élı állatok és állati termékek árszínvonala is meghaladta az elızı évit 4%-kal. A gabonafélék termelıi átlagára 24,1%-kal nıtt 2006-ban. A jelentıs áremelkedés hátterében elsısorban a kevesebb hazai termés, és a világ bioetanol termelésének felfutása miatti növekvı felhasználás áll. Az ipari növények ára lényegében változatlan maradt. A külpiaci értékesítési feltételek javulásának köszönhetıen tovább emelkedett a gyümölcsök és a zöldségfélék árszínvonala (16,5, illetve 14,3%-kal). 18. táblázat A mezıgazdasági termékek termelıiár-indexei (elızı év azonos idıszaka = 100,0) Megnevezés Mindösszesen Növények összesen Gabonafélék Ipari növények Gyümölcsök (borszılıvel együtt) Zöldségfélék Élı állatok és állati termékek Élı állatok Vágómarha (vágóborjúval) Vágósertés Vágóbaromfi Állati termékek Tej Tyúktojás, étkezési

2005

2006

100,7 99,4 90,1 102,8 121,6 107,6 101,8 103,1 120,1 105,1 96,7 99,7 102,2 97,0

110,6 118,0 124,1 100,9 116,5 114,3 104,0 104,9 113,4 106,2 101,2 102,3 99,4 109,8

Forrás: KSH

A mezıgazdasági ráfordítások árszínvonala 2006-ban az elızı évhez képest 5,7%-kal emelkedett. A mezıgazdasági folyó termelı-felhasználási célú termékek és szolgáltatások ára 5,5%-kal, mezıgazdasági célú beruházási javak árszínvonala 6,6%-kal lett magasabb. A folyó termelı-felhasználás elemei közül a mőtrágya ára növekedett a legnagyobb mértékben 14,6%-kal, de a takarmányok árszínvonala is felülmúlta az elızı évit 4,7%-kal, ami a gabonaárak növekedésével hozható összefüggésbe.


Az energia árak 6,7%-kal, a vetımag árak 6,2%-kal nıttek, az állatgyógyászati termékek és a szolgáltatások ára pedig 6,4%-kal haladta meg az 2005. évit. A gépfenntartási költségek 2,5, az épület-fenntartási költségek 5,4%-kal emelkedtek. A mezıgazdasági gépek beszerzési árai 6,1, míg a mezıgazdasági célú épületek beruházási költségei 7,2%-kal nıttek. A mezıgazdasági termelıiár-színvonal változásának és a mezıgazdasági ráfordítások árszínvonal-változásának hányadosából számított agrárolló mutatója 2006-ban 104,6 volt. Az árviszonyok alakulása ezáltal némiképp javította a mezıgazdasági termelık jövedelmi helyzetét.

9.2. Adó- és járulékrendszer Az adó- és járulékrendszer 2006. január 1-i módosításának célja a közterhek fokozatos mérséklése, a közteherviselésben az arányosság elvének következetesebb érvényesítése, az igazságtalan kiváltságok megszüntetésére irányuló törekvés érvényre juttatása, a legális foglalkoztatás bıvítése és a gazdaság kifehérítése volt. A jogkövetı adózói rétegek érdekeit szolgálva a változások az igazságosabb és átláthatóbb adóztatás megvalósítását célozták, a gazdaság teljesítıképességének, versenyképességének javítása érdekében. Az agrárgazdaságot érintı, 2006. január 1-tıl érvényes legfontosabb változás a jövedéki törvény módosítása volt, amely a következı termékeket érintette: • A cigarettáknál az áfakulcs csökkenését ellensúlyozandó és az EU minimumszinthez közelítés miatt is 7,5%-kal nıtt a jövedéki adó (ezer darabonként 6450 Ft-ról 6880 Ft-ra), • a tömény szeszes italok jövedéki adója (1 liter 100%-os alkoholtartalomra számítva) 1920 Ft-ról 2206 Ft-ra nıtt, • a sör jövedéki adója 420 Ft/hlfok-ról 505 Ft/hlfok-ra emelkedett, • a pezsgı literenkénti adója a korábbi 91,2 Ft helyett 114 Ft-ra nıtt, • a köztes alkoholtermékeké (vermutoké) 132,2 Ft helyett 176 Ft lett, • a gyümölcstermesztı háztartásonként évente legfeljebb 50 liter bérfızött pálinka mennyiségig érvényesíthetı kedvezményes kulcs 960 Ft-ról 1103 Ftra emelkedett, az 50 liter feletti mennyiségre pedig (az 1920 Ft helyett) a 2206 Ft lett az érvényes, • a szılıborok 0 kulccsal adóznak az eddigi literenkénti 8 Ft helyett. Az adó- és járulékszabályok évközi módosítása megszorító intézkedéseket tartalmazott a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében. Az intézkedések szinte minden adózót érintettek, társaságokat és magánszemélyeket egyaránt. Az intézkedéscsomag a korábban elfogadott, öt évre szóló adócsökkentési programot meghatározatlan ideig felfüggesztette.


A mezıgazdaságot érintı évközi adórendszerbeli változások a jövedéki adók területén a következık voltak: • A szeszes italok jövedéki adója (a bor kivételével) 7%-kal nıtt, • a tömény szeszes italok jövedéki adója (1 liter 100%-os alkoholtartalomra számítva) 2206 Ft-ról 2360 Ft-ra nıtt, • a sör jövedéki adója 505 Ft/hlfok-ról 540 Ft/hlfok-ra emelkedett, • a pezsgı literenkénti adója 114 Ft helyett 122 Ft lett, • a köztes alkoholtermékeké (vermutoké) 176 Ft helyett 188 Ft-ra nıtt, • a gyümölcstermesztı háztartásonként évente legfeljebb 50 liter bérfızött pálinka mennyiségig érvényesíthetı kedvezményes kulcs 1103 Ft-ról 1180 Ft-ra emelkedett, az 50 liter feletti mennyiségre pedig a 2360 Ft lett az érvényes, • A cigaretták ezer darabonkénti 6880 Ft tételes adója 7240 Ft-ra nıtt.

9.3. Támogatások Az EU csatlakozás idején fellépı átmeneti technikai nehézségek után a magyar mezıgazdaság – mind a hazai, mind az EU-s – pénzügyi szabályozó rendszer mőködtetését eredményesen látta el, és ez megmutatkozott a közösségi források felhasználásában is. Ez értelemszerően vonatkozik a SAPS-támogatásra, de igaz a vidékfejlesztési támogatásokra is. Az intézkedésekhez kapcsolódó uniós jogszabályok alapján az elızı évhez hasonlóan folytatódott az eljárásrendek (SAPS, top-up) kidolgozása, s ezzel párhuzamosan az eljárást támogató informatikai rendszer fejlesztése. A strukturális alapokból finanszírozott 5 operatív program felhasználása a 19. táblázat szerint alakult. 19. táblázat Az operatív programok pénzügyi kerete és forrásfelhasználása (2004-2007. május) Operatív Pénzügyi keret Kifizetésre került Felhasználási arány programok (Mrd Ft) (Mrd Ft) (%) AVOP 107,81 78,26 73 GVOP 145,88 84,64 58 HEFOP 170,11 75,66 44 KIOP 112,30 70,00 62 ROP 111,74 64,22 57 Forrás: NFT pénzügyi táblája és EMIR adatok

Az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) adatai alapján megállapítható, hogy az operatív programok közül az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) használta ki legnagyobb arányban a rendelkezésre álló pénzügyi keretet. 2007 májusáig a programidıszak teljes forrásának közel ¾-e került kifizetésre.


A 2006. évi fejezeti kezeléső agrár- és vidékfejlesztési elıirányzat eredetileg 213,2 milliárd Ft volt. Ezt az összeget az EU Integráció fejezet költségvetésében szereplı 40,5 milliárd Ft AVOP-támogatási keret, továbbá a közvetlenül az EU-ból származó 109,3 milliárd Ft Egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az Export és belpiaci támogatások 43,8 milliárd Ft elıirányzata egészítette ki. Az összesen 406,8 milliárd Ft agrár- és vidékfejlesztési támogatásból a nemzeti költségvetési forrás 167,5 milliárd Ft-ot (41,2%), az uniós támogatás 239,3 milliárd Ft-ot tett ki (58,8 %). Az EU alapokból és a központi költségvetésbıl rendelkezésre álló 2006. évi elıirányzatok terhére, valamint az EU által közvetlenül térített egységes területalapú támogatás 2005. évi keretének felhasználásával 2006. év végéig összesen 429,6 milliárd Ft támogatás került kifizetésre, ami a 2005. évit mintegy 20 milliárd Ft-tal haladta meg. A fontosabb kifizetések: • az agrárgazdaság fejlesztésérıl szóló hatályos, 1997. évi CXIV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség – amely a nemzeti agrártámogatás reálértékének megırzését biztosítja, a 2005. évi költségvetési törvényben rögzített nemzeti agrártámogatás bázisán – a 2006. évben a kifizetéseket tekintve, teljesült, • az FVM fejezet költségvetésébıl teljesített, 149,4 milliárd Ft összegő nemzeti támogatás, • az NVT intézkedések keretében folyósított 65,9 milliárd Ft összegő támogatás (amelybıl 15,1 milliárd Ft a nemzeti társfinanszírozási rész), • SAPARD támogatás: 9,2 milliárd Ft, • az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) intézkedéseire kifizetett 51,8 milliárd Ft támogatás (ebbıl nemzeti társfinanszírozási rész 12,7 milliárd Ft), valamint • az EU által finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) jogcímen kifizetett 93,5 milliárd Ft támogatás, továbbá • az ugyancsak EU által közvetlenül térített 59,7 milliárd Ft piaci támogatás.


20. táblázat Agrár és vidékfejlesztési támogatások Me.: millió Ft Elıirányzat megnevezése

2006. évi 2005. évi 2006. évi módosított teljesítés elıirányzat elıirányzat

NEMZETI TÁMOGATÁSOK 159 169,5 Igyál Tejet Program 760,5 Méhészeti Nemzeti Program 139,1 Központosított bevételekbıl mőködı 6 712,7 támogatások

2006.évi teljesítés

140 684,3 1 478,0 477,4

149 738,7 1 107,1 518,0

149 417,5 1 066,6 417,8

7 234,0

7 812,9

6 880,6

4 294,3 598,8 1 093,4 199,4 526,8 -

4 290,0 990,0 1 000,0 252,0 657,0 45,0

4 489,6 1 192,4 977,7 415,4 727,8 10,0

4 365,8 871,3 968,8 199,4 465,3 10,0

Költségvetésbıl mőködı támogatások 151 557,2 Fejlesztési típusú támogatások 15 309,1 Folyó kiadások és jövedelemtám. 131 451,5 Erdıtelepítés, erdıszerk. Átalakítás 1 802,6 Egyes speciális szövetkezések tám, 102,3 Nemzeti agrár kárenyhítés Állat- és növénykártalanítás 1 184,4 Árfolyamkockázat és EU által nem 1 707,3 térített kiadások EU TÁRSFINANSZÍROZÁSSAL 97 773,4 MŐKÖDİ TÁMOGATÁSOK

131 494,9 10 180,0 110 469,9 3 495,0 450,0 1 400,0 500,0

140 300,7 7 855,3 125 653,1 4 409,7 715,8 573,3

141 052,5 7 825,0 125 417,9 4 364,6 591,1 1 821,0

5 000,0

1 093,5

1 032,9

113 037,2

133 278,0

126 927,1

49 681,8 6 379,0 18 379,6 5 202,9 29 712,0 6 750,0

60 500,0 12 100,0 40 537,2 11 687,6 12 000,0 3 000,0

68 402,1 15 100,0 54 400,4 12 739,1 10 475,5 0,0

65 938,4 15 100,0 51 792,4 12 739,1 9 196,3 0,0

154 616,2

153 050,0

153 050,0

153 217,4

Export és belpiaci támogatások 6 614,3 Egységes területalapú támogatás 148 001,9 (SAPS) MINDÖSSZESEN 411 562,1

43 750,0

43 750,0

59 744,6

109 300,0

109 300,0

93 472,8

406 771,5

436 066,7

429 559,0

Erdészeti feladatok Termıföldvédelem támogatása Állattenyésztési feladatok Halgazdálkodás támogatása Vadgazdálkodás támogatása Nemzeti Lovas Program

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Ebbıl nemzeti rész Agrár-Vidékfejlesztési Operatív Prog. Ebbıl nemzeti rész SAPARD intézkedések Ebbıl nemzeti rész EU ÁLTAL KÖZVETLENÜL TÉRÍTETT TÁMOGATÁSOK

Forrás: FVM


A nemzeti hatáskörben nyújtott támogatások fontosabb tételei: • folyó kiadások és jövedelemtámogatások: 125,4 milliárd Ft, • fejlesztési típusú támogatások: 7,8 milliárd Ft, • központosított bevételekbıl folyósított támogatások (erdészeti feladatok, termıföldvédelem, állattenyésztés, hal-és vadgazdálkodás): 6,9 milliárd Ft A területalapú támogatások rendszere keretében az Európai Unió által finanszírozott SAPS támogatási összeg (102,29 euró) a SAPS pénzügyi boríték (445,499 millió euró) és a SAPS bázisterület (4,355 millió hektár) hányadosából került megállapításra. A Bizottság 2005. július 4-i 1044/2005/EK rendelete határozza meg az átváltási árfolyamot (273,0 forint/euró). Ez alapján a SAPS támogatás hektáronkénti értéke: 27925,2 Ft, amely azonban a visszaosztási mechanizmus alkalmazása miatt késıbb 24420 Ft-ra módosult. A hazai területalapú támogatási rendszer keretében az EU által finanszírozott SAPS támogatás mellett bizonyos ágazatok esetében kiegészítı nemzeti támogatás (top-up) adható, amelynek feltételeit a 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet írta elı. A támogatási kérelmek benyújtásának határideje 2006. május 15. volt, mely idıpontig több mint 203 ezer kérelem érkezett be. A fizikai ellenırzés a nyárvégi és az ıszi hónapokban zajlott. A támogatások folyósítása 2006. december 18-tól kezdıdött meg, és a kifizetés – az EU által megszabott határidıig –, 2007. június 30-ig megvalósult. Az elkülönített cukor támogatást az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezıgazdasági termelıknek a 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet szabályozza. A forrást az EU biztosítja, melynek mértéke évente (2009-ig) növekszik. A 2006. évi keretösszeg 26,105 millió euró volt. A támogatási összeg a répaszállítási jog mértékének és a feldolgozónak leszállított mennyiség figyelembevételével kerül meghatározásra. A támogatás évente az egységes területalapú támogatással egy idıben, de külön formanyomtatványon igényelhetı. A beadási határidı 2006. június 30. volt, amely idıpontig összesen 1214 kérelem érkezett be. A támogatás kifizetése 2007. elsı felében történt. Mezıgazdasági fejlesztési támogatásokra a 2006. évi törvény 10,2 milliárd Ft-ot irányzott elı, melybıl évközben a forrásfeszültségek enyhítése céljából – elsısorban a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím javára – belsı átcsoportosítás történt. A módosított elıirányzatnak megfelelı tényleges kifizetés 7,8 milliárd Ft volt. A Fejlesztési típusú támogatások jogcím elıirányzata az elızı években vállalt kötelezettségek fedezetére szolgált. Az elıirányzat a korábban telepített ültetvények ápolásának támogatását, a vízkár-elhárítási létesítmények rekonstrukcióját, az elızı években indított állattenyésztési, növénytermesztéshez kapcsolódó építési-, illetve


az élelmiszeripari beruházások 2006. évre áthúzódó ütemének kiadásait, valamint az elmúlt évek gépvásárlásaihoz, technológiai berendezések beszerzéséhez felvett hitelek kamattámogatását és a lízing konstrukcióval beszerzett gépek lízing díjához kapcsolódó támogatások finanszírozását biztosította. A korábbi évek kötelezettségvállalásaira az alábbi fıbb jogcímeken történt kifizetés 2006-ban (millió Ft): • • • • • • • • • • •

Építési beruházások (növénytermesztés, állattenyésztés stb.) 687,8 Élelmiszeripari beruházások 57,4 Szılı, gyümölcstelepítések támogatása 5 114,1 Beruházási hitelek kamattámogatása 200,2 Gépvásárlás támogatása 651,0 Agrárfejlesztési hitelek kamattámogatása 6,9 Fiatal agrárvállalkozók támogatása 113,6 Melioráció és öntözésfejlesztés támogatása 77,2 Vízkár-elhárítási feladatok 790,0 Kincstár, kereskedelmi bankok díja, végrehajtási díjak 118,7 Egyéb megszőnt jogcímek determinációja, technológiai fejlesztés 8,1

Uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési támogatások kerültek kifizetésre az AVOP, NVT és a SAPARD programok keretében is. A Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím 2006. évi eredeti elıirányzata 110,5 milliárd Ft volt, amely keretösszeg részben az elızı évi maradvány, részben pedig a már jelzett évközi forrásfeszültségeket enyhítı belsı átcsoportosítás következtében több mint 15 milliárd Ft-tal megemelkedett. Az ily módon rendelkezésre álló 125,7 milliárd Ft keretbıl az év során 125,4 milliárd Ft kifizetés történt az alábbi fıbb jogcímekre (millió Ft): • kiegészítı területalapú támogatás (top-up) • állatjóléti és haszonállat tartási támogatás • agrárhitelek kamattámogatása • kedvezıtlen térségek támogatása • termelıi csoportok, BÉSZ-ek támogatása • mezei ırszolgálat támogatása • AMC Kht. és egyéb agrárpiaci támogatások • oktatás, képzés szaktanácsadás támogatása

89 912,1 9 966,0 17 600,4 2 922,9 531,3 794,6 2 695,2 577,0

A baromfihús- és tojáságazatban jelentkezı piaci zavar, illetve a visszaesett baromfihús- és tojásfogyasztás okozta károk enyhítése érdekében bevezetett rendkívüli piactámogatási intézkedések a 64/2006. (IX. 11.) FVM rendelet keretében kerültek meghirdetésre. A hat új jogcímet tartalmazó támogatási rendelet alapján 2006-ban 232 millió Ft támogatás folyósítása történt meg. Az Erdıtelepítés, erdıszerkezet-átalakítás, fásítás jogcím elıirányzata – a kötelezı 2005. évi maradványképzés összegével növelve – 4,4 milliárd Ft volt, mely


lényegében teljes egészében felhasználásra került. A jogcím a folyamatban lévı erdısítések támogatását, a 2006. évi ápolási, tisztítási költségeket, az erdıtelepítési beruházások támogatását fedezte. Az Egyes speciális szövetkezések támogatása jogcím – a kötelezı 2005. évi maradványképzés összegével növelt – 0,7 milliárd Ft-os aktuális elıirányzatából 0,6 milliárd Ft került felhasználásra, amely a termelıi értékesítı szervezetek létrehozásának és mőködésének elısegítését szolgálta. A Nemzeti agrár kárenyhítés támogatási jogcímen tervezett kiadás 1,4 milliárd Ft volt. Az új támogatási jogcím a termelık és az állam kölcsönös kockázatés tehervállalásán alapuló támogatási konstrukció mőködtetését kívánta lehetıvé tenni. A támogatás célja a mezıgazdaságot ért elemi csapások hatásának kárenyhítése. A felhasználására vonatkozó jogszabályok – az EU Bizottsághoz történı bejelentést követıen – csak 2006. év végén kerültek elfogadásra, így az elıirányzat felhasználására 2006. évben nem kerülhetett sor. Az elıirányzat összege a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím pénzügyi feszültségeinek enyhítésére került átcsoportosításra. Állat- és növénykártalanítás felülrıl nyitott elıirányzat, módosítás nélkül túlteljesíthetı. Az eredetileg tervezett elıirányzat összege 0,5 milliárd Ft volt. E jogcímen 2006-ban 1,8 milliárd Ft támogatás-folyósítás történt, melynek nagy része, 1,1 milliárd Ft a madárinfluenza miatt leölt állatok után kártalanításra került kifizetésre. Árfolyamkockázat és egyéb EU által nem térített kiadások elıirányzat terhére kell elszámolni a Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelılegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az EU vagy az ügyfél nem térít meg az MVH útján, valamint az agrártámogatások árfolyam-különbözetét. Az eredeti, 5 milliárd Ft összegő elıirányzat nagy része végül a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások elıirányzatot növelte. Az 1,1 milliárd Ft, átcsoportosítással módosított elıirányzat majdnem teljes egészében felhasználásra került. A keletkezett maradvány kötelezettségvállalással terhelt. Az „Igyál tejet program” célja a tanulók tejjel és tejtermékkel történı ellátásának támogatása. Az eredetileg 1,5 milliárd Ft-os elıirányzat részben a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímre került átcsoportosításra. Az 1,1 milliárd Ft módosított elıirányzat majdnem teljes egészében felhasználásra került. A keletkezett maradvány kötelezettségvállalással terhelt. A Méhészeti Nemzeti Program célja a méhészeti tevékenység hatékonyságának növelése, a szakismeret bıvítésével, az eszközrendszer fejlesztésével, illetve a varroa atka elleni védekezés támogatásával. A módosított elıirányzat 0,5 milliárd Ft, amelybıl 0,4 milliárd Ft került felhasználásra. A keletkezett maradványt kötelezettségvállalás terheli.


A 2006-os évre vonatkozóan a szılıültetvény-kivágás támogatására 5749 db kérelem érkezett az MVH-ba, melybıl 4859 db került elfogadásra. Ez mintegy 3,8 milliárd Ft támogatás kifizetését jelenti a közel 3650 ha-ra vonatkozóan. A 2006-os pénzügyi évben a gabona intervenció magyarországi végrehajtása a hazai költségvetést 9049,7 millió Ft-tal terhelte, ebbıl 6778,2 millió Ft volt a technikai költségek összege és 2271,5 millió Ft a készlet-finanszírozás kamatvesztesége. A 6778,2 millió Ft technikai költség három tételbıl tevıdött össze: a hazai és uniós átalány többlete 2161,5 millió Ft, az intervenciós célra szerzıdött gabonaraktárak rendelkezésre tartási díja 848,7 millió Ft, végül az áttárolás díja (amit az EU az elıbbi tételekhez hasonlóan, szintén nem finanszírozott) 3768 millió Ft.

9.4. A mezıgazdasági vállalatok hitelgazdálkodása A mezıgazdasági vállalkozások gazdálkodásában továbbra is jelentıs szerepe van az idegen tıkének. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követıen azonban a termelés finanszírozására csak piaci alapú hitelt vehetnek igénybe a finanszírozó pénzintézetektıl. Ezen hitelek állományáról nincs pontos adat. A támogatott hitelállomány 2005-rıl 2006-ra mintegy 100 milliárd Ft-tal, 25%-kal lett kevesebb. A hitelállomány erıteljes csökkenése hátterében egyrészt az uniós szabályozás átvétele húzódik meg, másrészt a fennálló hitelek idıközben bekövetkezett tıketörlesztése. 2005-ben csak a birtokfejlesztési hitelkonstrukció keretében köthettek új hitelszerzıdéseket a gazdálkodók. A versenyképes birtokméretek kialakulását célzó birtokfejlesztési hitelkonstrukció állománya 2006. végén 4,6 milliárd Ft volt, amely a teljes hitelállomány mindössze 1,5%-a. A 305,2 milliárd Ft hitelállomány közel felét (47,4%-át) a csatlakozás elıtt meghirdetett, az agrártermelık EU csatlakozásra való felkészülését és versenyképességének javítását szolgáló Európa terv Agrárhitel program keretében felvett hitelek teszik ki. A kedvezményes kamatozású közép és hosszú lejáratú, egy vagy két év türelmi idıvel nyújtott hitelek állománya 2004-ben több mint 200 milliárd Ft volt. A türelmi idı 2005-ben történı egy éves meghosszabbítása ellenére, 2006 végéig a hitelállomány 30%-a törlesztésre került. 2006-ban lejárt a 46/2003. (IV. 3.) Kormányrendelet alapján felvett kedvezıtlen besorolású térségekben gazdálkodó mezıgazdasági termelık hitelterheinek mérséklését célzó hitelkonstrukció. Ezt jelzi az említett jogszabály alapján felvett hitelek összegének nagysága is, ami 2006 végén már csak 1,1 milliárd Ft volt.


21. táblázat Összefoglaló adatok a kamattámogatásban részesülı agrárhitelekrıl és kölcsönökrıl

Megnevezés

Mindösszesen

Me.: Milliárd Ft Fennálló hitelállomány 2004. 2005. 2006. december 31. december 31. december 31. 464,5 406,9 305,2

Ebbıl:

1. Éven belüli hitelek összesen 2. Éven túli hitelek összesen Ebbıl : éven túli forgó-eszköz hitelek beruházási hitelek 3. Egyéb hitelek A 30/2000. (III.10.) Kormányrendelet alapján felvett „Gazdahitel” támogatás 57/2001. (IX.21.) FVM rendelet alapján felvett éven túli hitelek 317/2001. (XII.29.) Kormányr. alapján felvett családi gazdálkodók hitelei 46/2003. (IV.3.) Kormányr. alapján felvett kedvezıtlen besorolású térségek hitelei 3/2003. (I.24.) FVM rend. 271.§ magángazdálkodók birtokfejlesztési hitelei 25/2004. (III.3.) FVM r. 267-269.§ élelmiszer termékek értékei (EXIM hitel) 25/2004. (III.3.) FVM r. 269/A-G.§ birtokfejlesztési hitel 84/2003 (VII. 22) FVM r. alapján felvett hitelek (Aszály hitel) 6/2004. (I. 22.) FVM rendelet alapján felvett hitelek (Európa hitel) 107/2004. (V. 22.) FVM rendelet alapján felvett hitelek (Hajdú-Bét, Parmalat)

10,2 106,2

2,6 80,9

1,1 50,0

69,8 36,4 348,0

52,8 28,1 323,4

33,6 16,4 254,1

9,0

6,0

4,0

0,4

0,3

0,3

72,7

69,1

59,8

5,7

3,8

1,1

3,2

3,9

3,0

12,2

16,3

10,3

-

-

4,6

39,7

32,5

25,0

203,1

189,8

144,6

2,0

1,7

1,4

Forrás: FVM Költségvetési és Vagyongazdálkodási Fıosztály


10. Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 10.1. A SAPARD program végrehajtása A SAPARD elıcsatlakozási program a csatlakozási folyamattal befejezıdött, 2006 végével formálisan is lezárult az EU források lehívásának lehetısége. A program összes kötelezettségvállalása 63 milliárd Ft volt, ennek közel 90%-át 2006 végéig az MVH kifizette. A még hátralévı (kizárólag nemzeti forrású kifizetések) olyan vízkezelési beruházásokhoz kapcsolódnak, amelyeknél a használatba vételi engedély kiadásának (így a kifizethetıségnek) feltétele az egy éven keresztüli, az elıírt paramétereknek megfelelı mőködtetés. 22. táblázat SAPARD program kötelezettségvállalásai és kifizetései (millió Ft) Intézkedés Mezıgazdasági vállalkozások fejlesztése Mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának fejlesztése Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító tevékenységek fejlesztése Vidéki infrastruktúra fejlesztése Technikai segítségnyújtás NVT pénzeszköz átadás Intézkedések összesen Forrás: FVM

Kötelezettségvállalás

Kifizetés 2003

2004

2005

24 431

424

6 454 12 865

18 348

358

4 559

5 751

0

472

2006

Összesen

Kifizetési arány, %

547

20 290

83

8 116

3 636

16 669

91

0

2 602

371

2 973

52

0

0

319

97

416

88

14 183

694

3 341

5 810

3 470

13 315

94

74

1

53

0

0

54

73

54 792

87

1 075 63 259

1 477 14 407 29 712

9 196


A kifizetések 90%-a – a program pénzügyi elıirányzatának megfelelıen – három intézkedésre jutott, ezek: Mezıgazdasági vállalkozások fejlesztése (39%); Mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának fejlesztése (28%) és a Vidéki infrastruktúra fejlesztése (23%). Ha a végrehajtást a projektek száma felıl nézzük, az látható, hogy a szerzıdések szerinti 2644 projektbıl 2576 (97%) befejezıdött, 68 projekt még folyamatban van, ezek befejezése 2007 elsı felében várható. A nyertes pályázók 3,5%-a lemorzsolódott (nem teljesítette a szerzıdésben vállaltakat, vagy visszalépett), de ık sem a keretfelhasználást, sem pedig a programcélok megvalósítását nem veszélyeztették. A pénzügyi teljesítés mutatói szerint Magyarország a SAPARD támogatási keretét – beleértve az NVT-bıl átcsoportosított összeget is – maradéktalanul felhasználta, a támogatási igény a rendelkezésre álló források többszöröse volt. A tervben elıirányzott fejlesztési kapacitások maradéktalanul megvalósultak, a kedvezményezetteknek a támogatási szerzıdésekben vállalt gazdasági mutatói azonban – pl. termelési, értékesítési, foglalkoztatási mutatók – nem minden esetben teljesültek (teljesülnek). A SAPARD program nagy segítséget jelentett a késıbbi vidékfejlesztési programok (AVOP, NVT, ÚMVP) tervezéséhez, az ésszerő eljárási rend és monitoring kialakításához, a gazdálkodók felkészítéséhez és segített a gazdaságok, valamint a vidéki települések fejlesztésében is. A program többek között 76 ezer KW kapacitású erıgép-beszerzést, 88 ezer szarvasmarha- és 450 ezer sertésférıhely felújítást, 124 faluban valamilyen építészeti érték megırzést, felújítást támogatott.

10.2. Az EU tagság eredményeként alkalmazott vidékfejlesztési intézkedések Magyarország 2004-tıl, az EU tagság idıpontjától jogosult az EMOGA agrár-vidékfejlesztési támogatásainak igénybevételére, a követelményeknek megfelelıen elkészített két tervezési dokumentumban, az AVOP-ban és az NVT-ben rögzített vidékfejlesztési intézkedéseknek megfelelıen. Az AVOP és NVT irányító hatósága az FVM, végrehajtásukban közremőködı szervezetként eljáró és kifizetı ügynökségként akkreditált hivatal a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.

10.2.1. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) végrehajtása Az AVOP pénzügyi forrása a 2004-2006 közötti idıszakban 107,8 milliárd Ft, melynek zömét az EMOGA Orientációs Részlege adja, a HOPE részesedése mindössze 1,1 milliárd Ft. A HOPE-hez egyetlen, több alintézkedésbıl álló, „A halászati ágazat strukturális támogatása” elnevezéső intézkedés tartozik. 2006-ban a támogatások kezelésénél határidı túllépés már nem fordult elı.


Az AVOP néhány intézkedésének pályázatait már 2004 végén és 2005-ben fel kellett függeszteni a pénzügyi források kimerülése miatt. Ezért 2006-ban az eredetileg meghirdetett 27 jogcím közül már csak az alábbi, egyébként mérsékeltebb érdeklıdést kiváltó és szerényebb forrásösszegő intézkedésekre lehetett pályázni: • • • • • • • • •

öntözési beruházások támogatása, meliorációs beruházások támogatása, fiatal gazdálkodók induló támogatása, szakmai továbbképzés és átképzés, több termelıt kiszolgáló (kollektív) öntözı rendszerek, vízkár elhárítási beruházások támogatása, halászati termékek promóciója, innovatív halászati technológiák bevezetése, vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése.

A 2006. évi pályázatok között külön ki kell emelni az elıbbi felsorolásban nem szereplı LEADER program helyi pályázati felhívásait, mert ezek jelentették a pályázatkezelés legnagyobb feladatát, mivel közel 4000, rendkívül heterogén minıségő pályázatról volt szó. A 2006-ban még nyitva lévı intézkedésekre benyújtott pályázatok szakmai színvonala a korábbi évekhez képest lényegesen javult. Ezt jelzi, hogy például a jogosultsági kritériumok teljesítésének hiánya miatt egyetlen pályázatot sem kellett elutasítani. A LEADER program keretében viszont a pályázatkészítés terén jórészt kevésbé jártasak (így kisvállalkozók, szolgáltató iparosok, falusi vendéglátással foglalkozók) pályáztak, ennek is szerepe volt abban, hogy például a jogosulatlanság miatt elutasított pályázatok aránya itt 30% körül volt. A program év végi állása szerint valószínősíthetı, hogy hazánk a rendelkezésre álló forrásokat maradéktalanul felhasználja. Az intézkedésekre az év végéig 10776 pályázat érkezett, közel 200 milliárd Ft-nyi támogatási igénnyel. A szerzıdéskötések szerint a pályázatok 35%-a (4044 pályázat) részesül támogatásban, a megítélt támogatási összeg 106 milliárd Ft. A megítélt támogatások prioritásonként és intézkedésenként is összhangban állnak a program kötelezettségvállalási lehetıségeivel. A kifizetési arány megfelelı, az MVH a hatályba lépett szerzıdések 84%-ára engedélyezett kifizetést, a szerzıdött összeg 66%-a kifizetésre került. A kifizetések 88%-a három intézkedésre jutott, ezek: A mezıgazdasági beruházások támogatása (66%); A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése (12%); Mezıgazdasághoz kötıdı infrastruktúra fejlesztése (10%).


23. táblázat Az AVOP teljesítésének fıbb mutatói prioritások és intézkedések szerint (2006. december 31-ig) Forrás: FVM

Pályázatok Megnevezés

A versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mezıgazdaságban 1.1. A mezıgazdasági beruházások támogatása 1.3. A halászati ágazat strukturális támogatása 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása 1.5. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 2.1. A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése Vidéki térségek fejlesztése 3.1. Vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése 3.2. Mezıgazdasághoz kötıdı infrastruktúra fejlesztése 3.4. Falufejlesztés, megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése 3.5. LEADER+ Technikai segítségnyújtás AVOP összesen:

Hatályba lépett szerzıdések támogatási igénye, millió Ft


Kifizetések

összeg, millió Ft

Ebbıl 2006. évben, millió Ft

2 397

47 955

34 657

84

72

63 283 844 1 755 1 162

2 201 16 157 23

46 277 343 981 354

33 189 268 927 273

87 57 62 96

73 41 56 30

149

15 458

119

8 521

6 194

80

55

51 447 6 401 23 334

933 228 344

21 249 1 726 12 227

767 139 292

11 867 694 6 702

9 646 623 5 636

82 61 85

56 40 55

466

12 521

243

5 649

222

3 928

2 894

91

70

3 808 124 10 776

9 191 2 466 194 726

118 116 4 044

1 647 2 441 106 193

114 107 3 390

543 1 973 70 317

493 1 295 51 792

97 92 84

33 81 66

száma, db

támogatási igénye, millió Ft

száma, db

4 614

105 596

2 846

67 045

3 796 75 681 62

95 588 2 814 4 756 2 438

2 542 28 252 24

361

35 217

5 677 792 611

száma

a szerzıdések száma összege szerint


A benyújtott pályázatok közel 40%-a a mezıgazdasági termelés szempontjából leginkább jelentıs észak-alföldi és dél-alföldi régióból érkezett. A benyújtott pályázatok 43,7%-a mikro-vállalkozásoktól, 8,7%-a természetes személyektıl származik, ezek a pályázatok a nagy gazdasági szervezetekhez képest jellemzıen kisebb összegőek voltak. Nagyobb értékő projektekkel középvállalkozások és nagyvállalatok pályáztak, emiatt ık a forrásokból számarányukhoz képest nagyobb mértékben részesültek.

10.2.2. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) végrehajtása Az NVT-ben az EMOGA Garancia Részlege által támogatott vidékfejlesztési intézkedések szerepelnek. A tervben hét intézkedés van (továbbá a technikai segítségnyújtás), melyekre – az átcsoportosításokat követıen – a 2004-2006 közötti tervidıszakra 163 milliárd Ft támogatási forrás jutott (754,14 millió euró). Az intézkedések jellemzıen több évre szóló (leggyakrabban 5 év) vállalásokat, illetve kötelezettségeket tartalmaznak. Az intézkedésekre tervezett források megoszlása szerint kiemelten támogatást élvez az agrár-környezetvédelem és a mezıgazdasági területek erdısítése. Egy tervezett intézkedés (Korai nyugdíjazás) a programidıszakban nem került bevezetésre. A terv keretében 2006 végéig 115,6 milliárd Ft támogatás került kifizetésre, ebbıl 49,7 milliárd Ft 2005. évi, 65,9 milliárd Ft 2006. évi volt. Ezzel a tervezett források több mint 70%-a kifizetésre került. Az eddigi kifizetések közel 70%-a az agrár-környezetvédelem, 8,4%-a erdısítés támogatására jutott.

10.3. A vidékfejlesztés tervezése a 2007-2013 közötti idıszakra Az Európai Unió a következı tervezési idıszakban (2007-2013) is támogatja a vidékfejlesztést. Jelentıs változás, hogy a támogatásokat ezután egy újonnan létesített alap, az Európai Vidékfejlesztési Alap (EMVA) folyósítja, és a támogatható intézkedések köre is bıvült. A vidékfejlesztési intézkedéseket a korábbi idıszakhoz hasonlóan meg kell tervezni, vidékfejlesztési programot kell készíteni. A tervezésnek része a helyzetelemzés és stratégiakészítés is, amelyekkel az intézkedések alkalmazása, és az egyes intézkedésre szánt pénzügyi források megalapozhatók. Újszerő az is, hogy a rendelet az intézkedéseket úgynevezett tengelyek köré csoportosítja és elıírja, hogy az egyes tengelyek a forrásokból minimálisan milyen arányban részesedjenek.


Az NVT teljesítésének fıbb mutatói intézkedések szerint (2006. december 31.) 24. táblázat Forrás: FVM

Az intézkedések forrása Megnevezés euróban Agrárkörnyezet-védelem EU követelményeknek való megfelelés Mezıgazdasági területek erdısítése Félig önellátó gazdaságok támogatása Termelıi csoportok támogatása Korai nyugdíjazás Kedvezıtlen adottságú területek támogatása Technikai segítségnyújtás SAPARD-ra történı átcsoportosítás Top-upra történı kifizetés* Intézkedések összesen

451 126 289

millió forintban 115 037

Kifizetések, millió Ft

megoszlása, % 70,5

2005-ben

2006-ban Összesen


35 109

42 507

77 616

67,5

A kifizetések megoszlása % 67,1

25 170 000

6 418

3,9

198

1 119

1 317

20,5

1,1

79 675 000

20 317

12,4

2 929

6 815

9 744

48,0

8,4

3 460 000 28 375 000 0

882 7 236 0

0,5 4,4 0,0

175 229

172 4 804

347 5 033

39,3 69,5

0,3 4,4

14 810 000 37 500 000

3 777 9 563

2,3 5,9

1 513 1 016

505 5 328

2 018 6 344

53,4 66,3

1,7 5,5

100,0

507 8 006 49 682

4 659 30 65 939

5 166 8 036 115 621

70,8

4,5 7,0 100,0

640 116 289

163 230

*Az NVT módosításai során a 2004. és 2006. évi módosítási, valamint a 2006. évi kommunikációs eljárás során Magyarország kérvényezte a Bizottságtól a kiegészítı közvetlen támogatások (top-up) NVT keret terhére történı kifizethetıségét. A Bizottság a módosításokhoz hozzájárult, így a top-up támogatások az NVT jogcímeként mőködnek, hasonlóan más tagállamokhoz.


Magyarország számára a 2007-2013 közötti idıszakban mintegy 1400 milliárd Ft pénzügyi forrás áll rendelkezésre a vidékfejlesztés céljaira (ennek 75%a uniós, 25%-a nemzeti forrás). A források felhasználásának tervezése 2006-ban intenzív szakaszba jutott, a hatályos közösségi jogi szabályozás elıírásaira is tekintettel – többek között – figyelembe kellett venni: • az elkészült, de folyamatosan finomított helyzetfeltárás megállapításait, • a különbözı háttérszámítások (elemzések) következtetéseit, • az elızı vidékfejlesztési programok-tervek (SAPARD, AVOP, NVT) hatásait az éves értékelések alapján, • az NVT keretébe tartozó intézkedésnél a megítélt támogatások áthúzódó kötelezettségvállalásait (determináció), • az egyéb (más tárcák illetékességi körébe tartozó) operatív programok vidéket érintı hatásait, • a KAP bevezetésének hatásait és a várható reformintézkedések következményeit, • a kiépített intézményrendszer mőködésének tapasztalatait. A vidékfejlesztési program súlyponti területei az alábbiak lesznek: • a mezıgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás modernizálása, az állattenyésztés és a növénytermelés egyensúlyi állapotának helyreállítása, • a környezetterhelés mérsékelt szinten tartása és a termıföld ésszerő hasznosításának elısegítése, • a vidéki életfeltételek javítása. 25. táblázat A vidékfejlesztési források tervezett felhasználása (2007-2013) Források Tengely (intézkedés csoport) A mezıgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása A környezet és a vidék fejlesztése A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása LEADER Technikai segítségnyújtás Összesen Forrás: FVM

összege, milliárd euró

összege, milliárd Ft

megoszlása, %

2,43

659,4

47,0

1,65

448,9

32,0

0,59

161,3

11,5

0,28 0,21 5,16

77,2 56,2 1 403

5,5 4,0 100,0



11. Agrár-környezetgazdálkodás Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretében nyújtott támogatások a környezettudatos mezıgazdasági termelés, a tájfenntartás és állatjólléti célú fejlesztések többletteljesítményét ismerik el, vagy az ebbıl adódóan jelentkezı bevételkieséseket ellentételezik (illetve ösztönzésként legfeljebb 20%-os többletet is biztosíthatnak). Az intézkedés szakmai tartalma 2006-ban nem változott, a pénzügyi kerete viszont több mint 150 millió euróval, a korábbi elıirányzat több mint 50%-ával nıtt. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások a legjelentısebb részarányt képviselik az NVT intézkedései között. A (módosított) pénzügyi terv szerint 20042006 között itt került felhasználásra a támogatási kérelmek kielégítésére rendelkezésre álló források mintegy 60%-a. A módosított teljes keret 2004-2005-ös támogatási döntésekkel csökkentett összege alapján a 2006-os forrás az intézkedés tekintetében 275 millió euró volt. 26. táblázat Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés pénzügyi forrásai Megnevezés

2006

2004-2006* Millió Ft** Millió euró

Millió Ft**

Millió euró

EU forrás

55 000

220

90 250

361

Nemzeti forrás

13 750

55

22 500

90

Összes forrás

68 750

275

112 750

451

*

A 2006. évi átcsoportosításokkal módosított elıirányzat

** A keretszámok eredetileg euróban lettek megadva. Az árfolyam folyamatos változása miatt a forint-értékek 250 Ft/euró árfolyammal lettek meghatározva. Forrás: FVM

Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés igen nagy érdeklıdést váltott ki a termelık körében. Ebben szerepet játszott az intenzív kommunikációs kampány, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében szerzett tapasztalat és a kedvezı támogatási összegek. Tekintve, hogy a 2004-ben beérkezett kérelmek alapján igényelt támogatások a rendelkezésre álló évi keretösszeg négyszeresét tették ki, új támogatási kérelmek benyújtására sem 2005-ben, sem 2006-ban nem volt lehetıség. A 2004. évi kérelmek feldolgozása lényegében csak 2005-ben kezdıdött el. Az elsı kifizetéseket 2005 augusztusában teljesítették. 2006. februárjában volt lehetısége a támogatott igénylıknek benyújtani a 2. gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelmüket. Ebben az idıszakban 23681 kérelem érkezett az MVH-hoz. Az eljárás során 20290 kérelmezınek folyósítottak 137,2 millió eurót. A kérelmek elutasításának okai a következık voltak: • Célprogramban nem támogatott növény termesztése.


• A támogatási határozaton szereplınél legalább 20%-kal kevesebb területre kért támogatást az ügyfél, emiatt a célprogram vagy a teljes kérelem elutasításra került. • Gyepterülethez nem volt elegendı állatlétszám (0,2 ÁE/ha feltétel) • Helyszíni ellenırzésen talált szabálytalanságok. 27. táblázat A 2006. évi támogatási kérelmek fıbb jellemzıi az „agrárkörnyezetgazdálkodási” intézkedésnél Agrár-környezetgazdálkodás Korábbi évben befogadott, tárgyévben értékelt kérelmek száma Beérkezett támogatási kérelmek száma (db) Beérkezett kérelmek alapján számított támogatási igény (euró) Befogadott kérelmek (db) Támogatott kérelmek (db) Korábbi évben befogadott kérelmekbıl Támogatott kérelmek teljes támogatási idıszakra vonatkozó támogatásigénye (euró) Korábbi évben befogadott kérelmekbıl Támogatott kérelmek elsı évre vonatkozó támogatásigénye (euró) Korábbi évben befogadott kérelmekbıl Ebbıl: EMOGA (euró) Elutasított kérelmek száma (db) Korábbi évben befogadott kérelmekbıl Az elutasítás okai: határidın túli benyújtás miatt (db) egyéb adminisztratív eltérés miatt (db) forráshiány miatt (db) Visszavont kérelmek száma (db) Korábbi évben befogadott kérelmekbıl Beérkezett kifizetési kérelmek száma Jóváhagyott kifizetési kérelmek száma Kifizetett kifizetési és támogatási kérelmek száma (db) támogatási kérelmek alapján kifizetési kérelmek alapján Kifizetett támogatás* (euró) támogatási kérelmek alapján kifizetési kérelmek alapján

2004

2005

2006

32 685

0

32 685

0

0

296 082 898 32 685 0

0 0 24 160 24 160

0 0 0 0

0 0

880 000 000 880 000 000

0 0

0 0 0 0 0

176 000 000 176 000 000 140 800 000 6 423 6 423

0 0 0 0 0

0 0 0

308 1 236 4 879 2 102 2 102 0 0

0 0 23 681 20 718

0 0 0 0 0 0

21 672 21 672 0 141 585 001 141 585 001 0

22 413 2 123 20 290 169 803 574 32 564 816 137 238 758

Forrás: MVH

2679 kifizetési kérelem bírálata, majd a támogatottak kifizetése és 428 jóváhagyott kifizetés megkezdése 2007-re tolódott. Ennek elsıdleges oka a részleges


visszavonások és a kötelezettség átruházások magas száma. Az instabil birtokszerkezet és a pontatlan nyilvántartás számos kérelmezı esetében jelentıs plusz feladatokat jelentett. A naptári évben összesen 169,8 millió euró került kifizetésre az intézkedés keretében, a módosított 3 éves keret további 139,8 millió euró kifizetését biztosítja a hátralévı idıszakban. Az agrár-környezetgazdálkodás jogcímen Érzékeny Természeti Területekre vonatkozóan 2006-ban összesen 8 célprogramra fizettek támogatást a gazdálkodóknak, ezek: szántóföldi növénytermesztés, élıhely-fejlesztési elıírásokkal, szántóföldi növénytermesztés madár élıhely-fejlesztési elıírásokkal, szántóföldi növénytermesztés túzok élıhely-fejlesztési elıírásokkal, lucernatermesztés túzok élıhely-fejlesztési elıírásokkal, gyepgazdálkodás élıhelyfejlesztési elıírásokkal, gyepgazdálkodás haris élıhely-fejlesztési elıírásokkal, gyepgazdálkodás túzok élıhely-fejlesztési elıírásokkal és gyeptelepítés érzékeny természeti területeken. A jogcímekre 2006-ban az MVH összesen 4,15 milliárd Ft-ot fizetett ki a gazdálkodóknak.



12. Fogyasztáspolitika és élelmezés 12.1. Élelmiszerhigiénia, élelmiszerbiztonság 2006. január 1-én hatályba léptek az élelmiszerek higiéniájáról szóló 852/2004/EK, az állati eredető élelmiszerek különleges szabályairól szóló 853/2004/EK, valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredető termékek hatósági ellenırzésének megszervezésére vonatkozó 854/2004/EK rendeletek. Ezeknek megfelelıen az engedélyköteles élelmiszer-elıállítóknál több mint 14 ezer, a nem engedélyköteles élelmiszer-elıállítóknál több mint 6 ezer, az élelmiszerforgalmazó egységekben több mint 48 ezer ellenırzést végeztek el. A húsvétot megelızı ellenırzések során a kiemelt termékek köre a következı volt: pisztácia; hús, húskészítmények (kiemelten a húsvéti sonkákat); mechanikusan szeparált hús (MSM); üreges csokoládéfigurák és a tojásforgalmazás. 9384 létesítmény ellenırzése során 326 tonna hús-, húskészítményt (ebbıl 20 tonna külföldi) és 272 ezer tojást (ebbıl 130 ezer külföldi) koboztak el és ártalmatlanítottak a szolgálat munkatársai. Az ellenırzések során felderítettek egy illegális élelmiszer-elıállító helyet, egy illegális húsnagykereskedést és egy illegális hús-, húskészítmény raktárat. A nyári ellenırzések alkalmával kiemelt figyelem kísérte a nyers-, főszerezett-, darált húsok, sörök, a trappista sajt, a jégkrémek elıállítását és forgalmazását, a termékek élelmiszer-biztonsági megfelelıségét, minıségét. Az élelmiszer-elıállító és kereskedelmi egységek ellenırzése során 9179 egységben 116759 élelmiszer vizsgálata történt meg, amelybıl 2400 tételt kifogásoltak. 657 esetben 91460 kg mennyiségben kellett élelmiszert a forgalomból kivonni. A kiszabott minıségvédelmi bírság összege meghaladta a 65 millió Ft-ot. A téli ellenırzéseknél a hatósági állatorvosok és minıségellenırzési felügyelık összesen 6469 egységben végeztek élelmiszerbiztonsági, minıségfelügyeleti és az élı halak esetében állatjóléti ellenırzéseket. A szakemberek több mint 71 ezer tételt ellenıriztek. Ezek közül 1660 esett kifogás alá, lefoglaltak 195 tonna élelmiszert, és több mint 80 millió Ft bírságot szabtak ki. A vizsgált idıszakban az import borok ellenırzését, mintavételét a nagy áruház-láncokban végezték az Országos Borminısítı Intézet munkatársai. A megmintázott 94 tételbıl 60 import termék összetétele, kiszerelése, továbbá érzékszervi bírálata alapján megfelelt az elıírásoknak, 34 minta volt kifogásolt. A felfedett hibák, hiányosságok miatt 4,7 millió Ft minıségvédelmi bírságot szabtak ki, összesen 11 importır, forgalmazó ellen. Valamennyi kifogásolt termék forgalomból történı kivonása elrendelésre került. A Növény-és Talajvédelmi Szolgálat az éves feladattervének megfelelıen – a kiemelt akcióktól függetlenül – 2006-ban kiemelt feladatként végezte a növényvédı


szerek hatóanyag-maradékára és a termésnövelı anyagokból származó toxikus vegyianyag-tartalomra vonatkozó élelmiszerbiztonsági vizsgálatokat. Az év során 3656 darab hatósági minta analízisét végezte el a hálózat. 1836 darab hazai és 1420 darab importból származó friss zöldség-, gyümölcs minta, 188 darab növényi alapú feldolgozott élelmiszerminta 20,4%-a tartalmazott kimutatható mennyiségben szermaradékot, míg a 80 darab bébiétel, -ital minta nem tartalmazott kimutatható szermaradékot. A vizsgált hazai (piaci, termıhelyi és export) minták 58,1%-a nem tartalmazott szermaradékot kimutatható mennyiségben. Határérték feletti mennyiségben mért szermaradék tartalom miatt a minták 1,6%-a, nem engedélyezett növényvédı szer használata miatt pedig 4,1%-a minısült kifogásoltnak. Az import mintából 40 darab mintában mértek megengedett határérték felett szermaradékot, illetve 8 darab mintában Magyarországon nem engedélyezett növényvédı szer hatóanyagot. Így a minták 3,4%-a volt kifogásolt, míg 28,9%-ban egyáltalán nem volt kimutatható szermaradék. Az élelmiszer törvény felhatalmazása alapján, a növényvédelmi igazgatás szervezeti keretében mőködı Zöldség-Gyümölcs Minıségellenırzési Szolgálat a forgalmazási minıség ellenırzése során összesen 49760 zöldség-gyümölcs tételt vizsgált 2006-ban. Ebbıl 39037 import, illetve beszállított tétel volt. Jelentıs része az EU tagállamaiba irányult (36967 tétel). A Magyarországra importált vizsgált tételek száma 1992 volt, valamint ellenırzésre került 78 más tagállamból beszállított tétel is. Az import ellenırzések során vizsgált 309 tételre vonatkozóan 364 darab kifogás történt. A kifogásolt tételek nem kerülhettek szabad forgalomba bocsátásra. Egyidejőleg az EU nem megfelelıségi visszajelzı rendszerében (AMISWEB) is rögzítésre került a kifogás. Az export, illetve más tagállamba kiszállítás esetében 6987 tétel vizsgálatára került sor 2006-ban. Az ellenırök 10 esetben találtak a minıségi elıírásokban foglaltaknak nem megfelelı minıségő terméket. Az Európai Unió nem megfelelıségi visszajelzı rendszerében 2006-ban Magyarországról kiszállított hat tétel esetében érkezett külföldi visszajelzés, ami alapján minıségvédelmi bírság kiszabására is sor került. Az ellenırök 2006-ban, a belföldi vizsgálatok során 1266 kereskedelmi egységben 3736 tétel vizsgálatát végezték el, ebbıl 602 tételt kifogásoltak. A belföldi forgalmazók ellenırzése során minıségvédelmi bírság kivetésére 602 vizsgált tétel esetben került sor, összesen 38 millió Ft értékben.


12.2. Növényegészségügy, növényvédelem A növényvédelem helyzetét 2006-ban is jelentısen befolyásolta az idıjárás alakulása. A tenyészidıszakot átlag körüli hımérsékleti értékek jellemezték, de a kései és szokatlanul hővös, csapadékos tavasz különösen a gyümölcs- és szılıtermesztésben követelt meg a tervezettnél több növényvédelmi beavatkozást, s ezzel jelentıs költségtöbbletet okozott a termelıknek. Az áruk szabad áramlása nagy kockázatot jelent növény-egészségügyi és állategészségügyi szempontból. A növények és a növényi termékek export folyamatában a berakóhelyeken 46591 tételt, a határállomásokon 261 tételt vizsgáltak meg a növényvédelmi felügyelık. Kilenc küldemény nem felelt meg az importáló ország növényegészségügyi elıírásainak. Az import forgalom esetében 11 növény-egészségügyi határkirendeltségen 17891 növény-egészségügyi szempontból vizsgálatköteles küldeményt ellenıriztek, illetve belföldi területen 106 importtételt vizsgáltak meg. Visszautasításra 35 esetben került sor. Hatósági növény-egészségügyi termıhelyi szemlét 33220 hektáron végeztek, amelynek több mint 90%-a vetımag-elıállító területe volt. Zárlati károsítók elıfordulása miatt 158 esetben rendeltek el növény-egészségügyi zárlatot (fıként a kukoricabogár, a burgonya-fonalféreg, a keleti cseresznyelégy, szilvahimlı fertızés miatt). Kötelezı növényvédelmi védekezés elrendelése 85, növény vagy növényi termék megsemmisítés pedig 38 alkalommal történt. Faiskolákat (illetve lerakatokat) 2067 esetben ellenıriztek, amelyek során 85 esetben hoztak hatósági intézkedést. A raktározott termények esetében a 2646 ellenırzött egységben megvizsgált mennyiség 4,5 millió tonnát tett ki. Raktári kártevık által okozott fertızöttség miatt 129 alkalommal kellett hatóságilag intézkedni. Pozitív irányba mozdult a parlagfő elleni védekezés helyzete. Ez a 2005. évben meghozott jogszabályi változtatásoknak köszönhetı. Az eljárások nyomán jelentısen nıtt a jogkövetı földhasználók és tulajdonosok száma. A mőholdfelvételeken alapuló parlagfő veszélyeztetettségi térkép elkészítése, frissítése, valamint az eljáró hatóságok közötti elektronikus adatcserét biztosító „parlagfő-szerver” üzemeltetése a FÖMI feladata. A magas technikai színvonalú módszer egyedülálló Európában. A szigorú rendelkezések eredményeként az Alföld homokos talajú kiskunsági térségében például – ahol a legkedvezıbbek a feltételek a parlagfő számára –, 51%-ra csökkent az összesített 2006. évi pollenszám a 2005. évi adatokhoz viszonyítva. A növényvédelmi felügyeleti hatósági tevékenység keretében 2006-ban 16855 alkalommal végeztek helyszíni szemlét, ebbıl 11924 a parlagfő elleni intézkedések megalapozására irányult. A megyei szolgálatok összesen 1931 védekezési felszólítást adtak ki. Növényvédelmi bírságot 13622 esetben szabtak ki,


csaknem 310 millió Ft összegben. Ezen belül a növény- és talajvédelmi szervezet külterületen 1617 esetben (összesen 2865 hektárra) rendelt el közérdekő parlagfőmentesítést. 3302 esetben, 5051 hektáron az ügyfelek maguk végezték el a hatósági intézkedés hatására a parlagfő-mentesítést. Parlagfő-fertızés miatt 7451 alkalommal szabtak ki növényvédelmi bírságot (12311 hektárra), amelynek összértéke 243,2 millió Ft volt. A növényvédı szerek minıségét vizsgáló laboratóriumok 2006-ban 540 tételt vizsgáltak meg. A minták mintegy 10%-a volt kifogásolható.

12.3. Állategészségügy és állatvédelem A szarvasmarha tuberkulózistól 1981-tıl Magyarország állatállománya 99,99%-ban mentes. Az igazgatási szabályok alkalmazásával, amelybe bele tartozik az ország teljes szarvasmarha állományában évente elvégzett tuberkulin vizsgálat, sikerül fenntartani az ország mentességét. A utóbbi évek legjelentısebb zoonózisa az emberre is veszélyes madárinfluenza megjelenése hazánkban. A madárinfluenza, a világ fejlettebb régióihoz hasonlóan, Magyarországon csak állatbetegség. Az emberre terjedésének a legkisebb gyanúja sem merült fel a hazai járványok során. A veszettség megelızése kiemelt fontosságú. A magánállatorvosok elvégzik a kutyák évente kötelezı veszettség elleni oltását, az állategészségügyi hatóság pedig végrehajtja a hatósági felügyeletet, illetve megvalósítja a szükséges ellenırzéseket. A veszettségterjedés megakadályozásának másik eleme a rókák veszettség elleni orális vakcinázása, mely Magyarországon 1996-ban kezdıdött. A program a mai napig folyamatosan, évente két alkalommal (április-május és szeptember-október) kerül megvalósításra. Lényeges elırelépés történt a sertésállományok Aujeszky-féle betegségtıl történı országos mentesítése vonatkozásában. Az állategészségügyi ellenırzésre kötelezett termékek import ellenırzésére a hét kijelölt és jóváhagyott állategészségügyi határállomáson kerül sor (3 közút, 3 vasút, 1 repülıtér). Ezek a kijelölt határállomások az Európai Unió külsı határaként mőködnek. Az Állami Állategészségügyi Szolgálat hatósági állatorvosai 2006. évben mintegy 185 ezer esetben végeztek állatjóléti célú helyszíni ellenırzést. Ezek eredményeként megállapítható, hogy a jogszabályi háttér megteremtése és betartása, a fokozott ellenırzések és az állatvédelmi hiányosságokra való figyelemfelhívás megkezdése óta az állatok jelentıs részének életkörülményeiben kedvezı változás állt be.


12.4. Ökológiai gazdálkodás Az agrár-környezetgazdálkodási programok között továbbra is jelentıs szerepet kap az ökológiai gazdálkodás valamennyi formája. Magyarországon – a világ más országaitól eltérıen - 2004 óta csökken az ökogazdálkodással mővelt terület aránya, azonban az ilyen módon gazdálkodó szervezeti egységek száma jelenleg is növekszik. 1995-ben még csak 100-nál valamivel több üzemben és 8000 hektáron termeltünk biotermékeket, 2004-ben 133009 hektáron, 2006-ban pedig 122766 hektáron folyt ellenırzött ökológiai gazdálkodás, 1974 ellenırzött mezıgazdasági vállalkozással (december 31-i állapot). A Biokontroll Hungária Kht. által ellenırzött terület 116197 hektár, amelybıl 28082 hektár az átállás alatti, 88115 hektár pedig már átállt terület. A Hungária Öko Garancia Kft. megfelelı adatai: 6568,04 hektár, 2516,25 hektár, 4051,79 hektár. Az ellenırzött terület közel 75%-a tehát már átállt, ökológiai minısítéső, 25%-a pedig még átállási idıszakban lévı. 28. táblázat Az ellenırzött terület összetétele 2006-ban Megnevezés Szántó Rét, legelı Ültetvények Egyéb termıterület: halastó, nádas, nem használt terület Összesen:

erdı,

Átállás alatt (ha) 11 489 18 047 847 216 30 599

Átállt (ha) 39 453 45 436 1 716 5 562

Összesen (ha) 50 942 63 483 2 563 5 778

92 167

122 766

Forrás: FVM

29. táblázat Ökológiai gazdálkodásba vont terület és az ellenırzött vállalkozások száma Vállalkozások tevékenysége Ellenırzött mezıgazdasági terület, ha Vállalkozások száma: Termelık (mezıgazdasági termelık, méhész, vadon termı növények győjtıi) Feldolgozók, csomagolók Kereskedelmi egységek Importırök

2005 128 575 1 935 1 551

2006* 122 766 1 974 1 464

301 76 7

377 128 5

*Az összes vállalkozásból 167 vállalkozás mezıgazdasági termelési és feldolgozási tevékenységet, 3 vállalkozás feldolgozói és importıri tevékenységet együtt folytat. Forrás: FVM



13. Kutatás és oktatáspolitika Az agrár K+F forrásai 2006. évben tovább szőkültek az elızı idıszakhoz képest. A pénzügyi források mérséklıdésére való tekintettel 2006. évben ismét csökkenteni kellett a támogatott kutatási területek számát és a támogatások mértékét. A tárca egyetlen – két jogcímre kiterjedı – K+F pályázati kiírást tett közzé a biológiai alapok támogatására és tartamkísérletekre, 30-30 millió forintos keretösszeggel. A beérkezett 107 darab pályázat mindösszesen 329 millió Ft forrásigényt tartalmazott. A folyamatban lévı K+F támogatások körében lezárult a 2004. évben elfogadott „Az agrártermelés innovációs hátterének biztosítását megalapozó kutatások támogatása” elnevezéső, 3 éves futamidejő pályázat, melyben 92 nyertes pályázó, 1012 millió Ft támogatásban részesült 2004-2006 idıtartamra vonatkozóan. A kutatási témák támogatásán túl a tárca a tudományos lapok kiadását, a háttérintézmények szakfolyóirat beszerzését, a tudományos rendezvények megrendezését (Magyar Tudomány Ünnepe) a közhasznú K+F feladatok finanszírozását, valamint az OTDK (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) Agrártudományi szekcióját is segítette. Az agrárkutatás – közvetlen, illetve közvetett – pályázatos támogatását számos további költségvetési forrás is lehetıvé teszi; pl. a Baross Gábor Program, a GVOP (Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja), a Jedlik Ányos Program, a kooperációs kutatási központok támogatása, az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok), a RET (Regionális Egyetemi Tudásközpont), a ROP (Regionális Operatív Program) stb. Az FVM és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) között 2004. évben megkötött 3 éves stratégiai együttmőködési megállapodás értelmében 2004-2005. évben meghirdetésre került a Gazdaságorientált Agrárágazati Kutatások támogatása (GAK). Ez az együttmőködés mind méretében (3 milliárd Ft-os költségvetés), mind koncentráltságában (20-100 millió Ft-os átlagos projekttámogatás) a korábbi pályázati lehetıségeket meghaladó utat nyitott a K+F kutatások területén. Az agrárkutatási intézmények 2004. év után évrıl-évre szőkebb keretek közé szorultak, a támogatási és bevételi lehetıségek folyamatos csökkenése miatt. A forráselvonás kezelésére, az eredményes kutatás folytatásának biztosítására komplex intézkedési sorozat indult, konkrétan: a kiadási oldal visszafogása létszámleépítéssel, a bevételi oldal erısítése vagyonértékesítésre alapozottan. 2006. évben az elızı évhez viszonyítva az FVM éves költségvetésében 1,2 milliárd forinttal (több mint 20%-kal) csökkent az agrárszakképzés és szaktanácsadás intézményeinek támogatására rendelkezésre álló keret. Az elvonás következményeként a magyar agrárszakképzés legjobb tárgyi-személyi feltételekkel rendelkezı, legszínvonalasabb és legeredményesebb szakmai oktatást folytató 20 intézménye mőködıképessége határára jutott, a tényleges csıdhelyzetet csak az év


közben juttatott, mintegy 600 millió forint összegő pótelıirányzatnak köszönhetıen sikerült elkerülni. 2006. évben az agrár-felsıoktatásban az államilag támogatott helyekre felvehetı hallgatók létszáma a megelızı év beiskolázási lehetıségéhez képest 30%kal csökkent. Az alapképzési szintre évente mindössze 1900 hallgató vehetı majd fel a jövıben, ami nem éri el a felsıoktatásba kerülı hallgatók 3,5%-át (a korábbi 4% feletti értékhez képest). A 2000-2005. évek közötti idıszakban a mezı- és erdıgazdaságban foglalkoztatottak, ill. az egyéni gazdálkodók rendkívül alacsony szakképzettségi szintjének emelése érdekében éves átlagban 15-18 ezer – iskolarendszerben már nem oktatható – felnıtt szakképzettséghez jutását támogatta az FVM. 2006-ban ez a támogatási lehetıség radikálisan csökkent, így a közeljövıben nem várható, hogy az ágazat rendkívül alacsony, 10% alatti szakképzettségi szintje emelkedik. A szaktanácsadó-rendszer 2006-ban is olyan formában mőködött, hogy azok a termelık, akik regisztráltatták magukat – és az agrártevékenységbıl származó éves bevételük a 100 millió Ft-ot nem haladta meg – költségvetési támogatással vehették igénybe a Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplı szaktanácsadók szolgáltatását. Az önfenntartás szintjén mőködı gazdaságok esetében a támogatás mértéke 100% volt. Az éves 2 millió Ft bevételt el nem érı gazdálkodók – a számukra igény szerint szervezett elıadások, bemutatók, csoportos konzultációk formájában − hozzájuthattak a szükséges gazdálkodási ismeretekhez. A gazdálkodás eredményességét segítı ismeretátadás támogatása pályázatos rendszerben mőködött 2006-ban, az alábbi jogcímek esetében: • a gazdálkodók számára szervezett programok (tanfolyamok, bemutatók); • a korszerő eszközöket, technológiákat, módszereket alkalmazó bemutató üzemi hálózat segíti a gazdálkodókat a jó módszerek megismerésében. A 2006. évben a minisztérium megkezdte az 1782/2003 EK rendeletnek megfelelı szaktanácsadási rendszer kialakításának elıkészületeit. Ennek keretében a minisztérium szakértıi munkacsoportokat szervezett, amelyek a jelenlegi rendszer átalakítását és az új struktúra kialakítását tőzték ki célul. Az elıkészítı munka eredményeképpen kialakult a leendı szaktanácsadási rendszer struktúrája, amelynek lényeges elemei a • • • •

Területi Szaktanácsadási Központok (TSZK) Regionális Szaktanácsadási Központok (RSZK) Szakmai Szaktanácsadási Központok minisztérium és háttérintézményei.


14. Agrárjogalkotás Az FVM 2006-ban is intenzív jogalkotási tevékenységet folytatott. Az Országgyőlés 5, a tárca által elıkészített törvényt fogadott el és 1 országgyőlési határozatot hozott. A Kormány 10 agrárvonatkozású kormányhatározatot, 25 kormányrendeletet, a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pedig 88 rendeletet hirdetett ki. Fontos feladat volt a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszer kialakítása. A törvényi szintő szabályozás a mezıgazdaságot ért katasztrófa jellegő elemi károk enyhítésérıl rendelkezik, amely a termelık és az állam kölcsönös kockázatvállalására építve jelentısen mérsékli a mezıgazdasági jövedelmek idıjárási viszonyoktól való függıségét. Tekintettel arra, hogy a közigazgatást, így az agrár-szakigazgatás területét is közvetlenül érintette az államháztartási hiány csökkentésének követelménye, 2006ban megalakult a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal, amely a költségvetési szervek összevonásával a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó közigazgatási szervek jogutódaként mőködik. A Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalban integrálódó költségvetési szervek költséghatékonysága, átláthatósága a korábbi szervezeti struktúrához viszonyítva lényegesen javul. Az Európai Unió által adott lehetıségeken belül a tárca külön miniszteri rendeletben szabályozta a rizs intervenciós felvásárlását és továbbra is hatályban tartotta a nemzeti támogatások valamennyi jogcímét. A tárca a 2006. évben is meghirdette az iskolatej programot. A tagállami mőködésbıl adódó jogharmonizációs feladatok teljesítése folyamatos volt, a tárca jogharmonizációs célú jogalkotási tevékenységének döntı részét az állattenyésztés, a növényvédelem, az állat-egészségügy, az élelmiszer- és a takarmány-szabályozás területén megjelent új közösségi jogszabályok magyar jogrendbe illesztése tette ki. A géntechnológiai tevékenységrıl szóló 1998. évi XXVII. törvény (Gtv.) 2006. évi módosítása kettıs célt szolgált: egyrészt tagállami jogharmonizációs kötelezettségünknek tettünk eleget, másrészt az Európai Bizottság 2003. július 23-i 2003/556/EK ajánlására figyelemmel megteremtette a géntechnológiával módosított növények és a hagyományos módon, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények együttélésének (a továbbiakban: együtt-termesztés vagy koegzisztencia) törvényi kereteit, továbbá felhatalmazást adott az együtt-termesztés részletes szabályait tartalmazó végrehajtási rendelet megalkotására. A módosítás során a Gtv. kiegészült a koegzisztencia törvényi szabályozási szintet igénylı elemeivel, így a termelıi felelısségre vonatkozó szakmai követelményekkel (például a termesztés engedélyhez kötöttsége, adatszolgáltatási kötelezettség), valamint a köztermesztés során esetlegesen bekövetkezett kárigény rendezésének szabályaival.


A Közös Agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK bizottsági rendelet 2007. évtıl új finanszírozási rendszert léptet életbe. Az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap helyébe három új alap lép: az Európai Mezıgazdasági Garancia Alap (EMGA), az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA). A 2007. és 2013. év közötti, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terven alapuló programozási idıszakban már 2007. január 1-jétıl az új – a korábbi AVOP-tól lényegesen eltérı – szabályozásnak megfelelı támogatási rendszer mőködtetése indokolt. Erre figyelemmel a 2006. évben megkezdıdött a támogatási rendszer alapvetı, törvényi szintő szabályozásának kidolgozása, a támogatási jogcímeket szabályozó jogi környezet elıkészítése, valamint a végrehajtást támogató informatikai fejlesztés. A 2006. évi LXXV. törvény által – az alap-egyezménnyel egységes szerkezetben - kerültek kihirdetésre az ENSZ Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezete (FAO) keretében 1951. december 6-án létrehozott és 1952. április 3-án hatályba lépett Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek a FAO-konferencia 1997. novemberi, huszonkilencedik ülésszakán elfogadott módosításai.

95

III. HAZÁNK AGRÁRGAZDASÁGA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

96 Hazánk agrárgazdasága és az Európai Únió


15. Az Európai Unió mezıgazdasága Az Európai Unió országaiban összesen 245 millió tonna gabona termett a 2006-2007-es piaci évben, 5%-kal, azaz 13 millió tonnával kevesebb, mint a megelızı idıszakban. A régi tagországokban 191 millió tonna, az új tagországokban 54 millió tonna volt a betakarított termés mennyisége. Eltérı mértékben, de az árpa kivételével valamennyi gabonaféle termése csökkent. Búzából 5%-kal, kukoricából 10%-kal, triticaléból 13%-kal, durumbúzából 12%-kal, rozsból és zabból pedig 7%-kal került kevesebb a raktárakba, mint egy évvel korábban. Az árpa termésmennyisége szerény mértékben, 2%-kal nıtt. 2006-ban az Unió területén az olajos növények termesztésére szánt terület 6,7%-kal nıtt és elérte a 7,5 millió hektárt. Repcét 7,8%-kal több, 5,1 millió hektáron vetettek, a napraforgó területe 7%-kal 2,16 millió hektárra nıtt. A szójabab területe nem változott, 286 ezer hektár maradt. A kedvezıtlen idıjárás miatt a hozamok a 2005. évihez képest visszaestek, a repce esetében 8,3%-kal, a napraforgónál 0,5%-kal, a szójánál 5,6%-kal. Az olajosmagvak összes termése 0,5%-kal növekedve 20,1 millió tonnát ért el, ebbıl 15,3 millió tonna volt a repce, 3,9 millió tonna a napraforgó és 828 ezer tonna a szójabab. A fehérjenövények területe 2006-ban 4%-kal csökkent, összesen 1,4 millió hektár volt, a termés pedig 4 millió tonnát tett ki. A 2006. július 1-vel bevezetett cukorreformnak jelentıs hatása volt az Unió cukortermelésére. A 2005-2006-os évhez képest a terület közel 20%-kal 1,8 millió hektárra esett vissza. Az elızı évihez hasonlóan kedvezı idıjárás a legfontosabb termesztı körzetekben a répa cukortartalmát megemelte, így az elızetes becslések szerint 16,5 millió tonna cukrot állítottak elı. A 2006-ra vonatkozó elsı becslések alapján a gyümölcstermesztés helyzete változatosan alakult. A citrusfélékbıl a 2005. évinél 8%-kal nagyobb mennyiséget sikerült leszüretelni. A barack és nektarin termése megegyezett a tavalyival, körtébıl 2%-kal több, almából 6%-kal kevesebb termett. A zöldségfélékrıl még kevés adat állt rendelkezésre. A paradicsom esetében erıteljesen csökkent a termésmennyiség a két legnagyobb termelınél, Olaszországban (-12%) és Spanyolországban (-21%). Az elızetes becslések szerint 2006-ban a megelızı évhez hasonlóan mintegy 170 millió hektoliternyi bor került a tárolókba. Visszaesett a termelés Olaszországban (-6%), Magyarországon (-16%), Szlovéniában (-16%), a spanyol termelés viszont nıtt (+5%). Az Európai Unió marha- és borjúhús termelése 2006-ban 8 millió tonnára nıtt (+2%). A sertéshús termelése kis mértékben növekedett (+0,3%), összesen


21,2 millió tonnára, köszönhetıen a spanyol, holland és lengyel termelés bıvülésének. A baromfihús elıállítására a madárinfluenza okozta pánik volt hatással, 2006-ban a kibocsátás 2,3%-kal 10,7 millió tonnára csökkent. Az Unió nettó termelése juh- és kecskehúsból 2006-ban 2,5%-kal nıtt, noha a KAP reform következményeként az Egyesült Királyságban és Írországban visszaesett a termelés. A tejelı tehenek állománya a 25 tagországban 22,3 millió egyedet számlált, egy év alatt 2,6%-kal csökkent. Az elırejelzések az átlagos tejhozamot 6300 kg, a teljes tejtermelés mennyiségét 140 millió tonna körül várják. A tejgazdaságok a feldolgozóknak megközelítıleg 1,2%-kal kevesebb, mintegy 130 millió tonna tejet adtak át. Az EU-15 országaiban nagyobb mértékő volt a visszaesés, mint a 10 új tagországban. A feldolgozott tejtermékek közül a vaj termelése 5,2%-kal kevesebb, 2,1 millió tonna volt 2006-ban, sajtból a tavalyi évben 2,8%-kal nagyobb mennyiséget, 8,4 millió tonnát gyártottak. A tejpor esetében 8-9%-os csökkenés mellett 1,9 millió tonnát állítottak elı 2006-ban, a sovány tejpor termelése 10%-kal, a zsíros tejpor termelése 7%-kal maradt el a bázisévitıl. A 2006. évben a növényi és állati termékek árai egyaránt emelkedtek. Az évet a gabonafélék erıteljes növekedése jellemezte, mind a búza, mind a kukorica ára nıtt; a hús és tejtermékek árszínvonala meghaladta a 2005. évi értéket. A közösség átlagában a termeléshez felhasznált ráfordítások ára összességében ugyancsak erıteljesen nıtt, az energia és mőtrágya árak növekedését nem ellensúlyozta a többi ráfordítás árszintjének csökkenése. A tagállamok által megküldött elsı becsült adatok alapján a 2005. évhez viszonyítva a jövedelmek reál áron 2,6%-kal nıttek, azonban országonként jelentısen eltérı mértékben. Az ír termelık jövedelme 10,2%-kal csökkent, ellenben Hollandiában 17,6%-kal, Franciaországban 8,6%-kal, Ausztriában 6,6%-kal, Litvániában pedig 6,5%-kal javult a mutató. Az Unió teljes mezıgazdasági exportja 13%-kal nıtt 2006 elsı kilenc hónapjában, de az agrártermékek között nagyok az eltérések. Növekedés jellemezte a cukor és édesipari termékeket (+54%), a dohányt (+51%), a gyümölcs és dióféléket (+26%), a zöldséget (+23%), valamint a kávét és teát (+20%). A tejtermékek kivitele 6%-kal csökkent, a marhahús export a száj és körömfájás miatt az EU által bevezetett brazil import korlátozások miatt erıteljesen visszaesett. Ezzel szemben a 25 tagország sertéshús kivitele bıvült, az orosz piac feltételei kedvezıen alakultak. A mezıgazdasági import összértéke 2006 elsı kilenc hónapjában 6%-kal nıtt 2005 ugyanezen idıszakához viszonyítva. Az Európai Unió mezıgazdasági kereskedelmi mérlege javult, 2858 millió euró volt a 2005. évi 704 millió euró deficithez képest.


16. Magyarország és az EU néhány mezıgazdasági mutatójának összehasonlítása A hazai és a többi tagország mezıgazdaságának fontosabb mutatói egymás mellé állíthatóak az EU egységes – de sajátos szakmai követelményekre és elszámolástechnikára épülı – Mezıgazdasági Számlarendszer (MSZR) 2006. évi elızetes adatai alapján. Az Unió 25 tagállamának mezıgazdasági kibocsátása euróban, folyó termelıi áron összességében 2,6%-kal nıtt. A magyar mezıgazdaság kibocsátása 0,6%-kal emelkedett. A termékekhez közvetlen köthetı terméktámogatásokat tartalmazó, alapáron történı elszámolás a közösség kibocsátásának 0,9%-os csökkenését mutatja, míg a magyar kibocsátás alapáron 0,6%-kal csökkent. A folyó termelı felhasználás értéke a 25 tagországban 2,3%-kal emelkedett, Magyarországon 1,5%kal csökkent. A fentiekbıl következıen, míg közösségi szinten a bruttó hozzáadott érték 4,6%-kal elmaradt a 2005. évi értékétıl, addig a magyar mezıgazdaság bruttó hozzáadott értéke 0,8%-kal nıtt. A hozzáadott érték eltérı irányú változása ellenére a vállalkozói jövedelem az Unió átlagában nıtt jobban, 4,3%-kal, szemben a hazai 3,0%-kal. Ennek egyik oka, hogy az összevont gazdaságtámogatási rendszert már bevezetı tagállamok termékhez nem köthetı támogatástömege közvetlenül a vállalkozói jövedelemben került elszámolásra. Az egységnyi munkaerıegységre jutó reáljövedelem változását az „A” mutató segítségével mérhetjük. Az elızetes számítások alapján a reáljövedelem az Unió átlagában az elızı évi 3,9%-os csökkenés után 2006-ban 3,3%-kal nıtt. A magyar mutató mindkét évben emelkedett, 2005-ben 3,5%-kal, 2006-ban pedig 4,3%-kal. A 10 újonnan csatlakozott ország az Unió termelıi áron (támogatásoktól mentesen) elszámolt összes kibocsátása 10%-át adta 2006-ban. Bár 1998-ról 2006-ig a 10 új tagállam együttes mezıgazdasági kibocsátása 22,1%-kal bıvült, még így is elmaradt a spanyol, vagy a német mezıgazdaságétól, és 2006-ben is alig haladta meg a francia mezıgazdaság kibocsátásának felét. A tíz új tagállam közül meghatározó Lengyelország, mely a 10-ek kibocsátásának mintegy 50%-át adta. A magyar mezıgazdaság részaránya 20% körüli volt, Magyarország a 25-ök kibocsátásából 2000 elıtt 1,7%-kal, 2001-tıl pedig évente váltakozva 1,9 és 2,1%kal részesedett. Az alaptevékenységen belül a két fıágazat részaránya országonként változatos képet mutat, az eltérı természeti, idıjárási és társadalmi körülmények eltérı gazdasági szerkezet kialakulásához vezettek. Az északi országoknál az állattenyésztés súlya sokkal nagyobb, mint a mediterrán övezetben. Az egyik szélsıséget Írország és Dánia képviseli, ahol 2006-ban az alaptevékenységek kibocsátásának 73, illetve 68%-át az állattenyésztés adta. A mediterrán országokban


fordított a helyzet, az állattenyésztés részesedése Spanyolországban csak 39%-os, Olaszországban 33%-os, Görögországban pedig csupán 30%-os volt. Magyarországon az állattenyésztés részesedése 2006-ban 39%-os volt, ami közel áll a mediterrán országok mutatóihoz. Az egy hektár mezıgazdasági területre jutó termelıi áron (támogatások nélkül) számított kibocsátás szemlélteti a termelés intenzitásának aránytalanságait. Míg a régi tagállamok 2006-ban egy hektáron átlagosan több mint 2065 euró értékő terméket állítottak elı, addig a tíz új tagállamban ez 905 euró, Magyarországon 986 euró volt. A régi és az új tagországok területi intenzitása közötti különbség tehát több mint kétszeres. Az egységnyi munkaerıre vetített kibocsátás tekintetében lényegesen nagyobb a régi tagországok elınye, mint a területre vetített kibocsátásnál. Egy munkaerıegységre vetítve a régi tagországok kibocsátása 47 ezer euró, az újaknál ugyanez kevesebb, mint 9 ezer euró volt. A magyar kibocsátás 11200 euró volt munkaerı-egységenként. 100 egységnyi (támogatásoktól mentes) kibocsátáshoz a régi tagállamok 2006-ban 56 egységnyi ráfordítást használtak fel, az 10 új tagállamok 66 egységnyit. Magyarországon az arány 64,1% volt. Ha az évjárati hatások kiszőrésére nyolc éves idıszakra számítjuk a bruttó hozzáadott érték hároméves csúszó átlagát, egyértelmően kiderül, hogy a közösség mezıgazdasága stagnál. A megállapítás alapjában véve igaz mind a régi, mind az újonnan csatlakozott tagországokra. Magyarország esetében a hároméves átlagok alapján a bruttó hozzáadott érték folyó áron euróban 10,7%-kal nıtt. A bruttó hozzáadott érték mellett a támogatások jelentik a jövedelem másik forrását. Közösségi szinten az MSZR-ben elszámolt, tehát közvetlenül a termelıknek fizetett támogatások értéke jelentısen emelkedett a nyolc év alatt és ez nem csupán az új tagok belépésének volt köszönhetı. Az 1998-ban még nemzeti forrásból fizetetthez képest, 2006-ban az új tagországok nagyjából 4 milliárd euróval nagyobb összeggel támogathatták termelıiket. Ugyanezen idı alatt a régi tagországok támogatása 10,4 milliárd euróval bıvült. A régi és az új országok mezıgazdaságának támogatottsági szintje lemérhetı az egy hektár mezıgazdasági területre jutó támogatás adataiból. Az újonnan csatlakozott országok gazdálkodói 2006-ban átlagosan a régieknél kifizetett támogatás 47%-át kapták. Az országcsoportokon belül is erısen szóródnak az adatok. Míg Finnországban a mezıgazdasági területre vetített támogatás 912, Görögországban pedig 957 euró volt 2006-ban, addig Nagy-Britanniában, Spanyolországban 250, Portugáliában pedig mindössze 212 euróval számolhattak a termelık. A tíz új tagországban a támogatás átlagosan 161 euró, Magyarországon 167 euró volt hektáronként. A csatlakozás elıtt a 25 országban elıállított teljes jövedelembıl 5-6% keletkezett az EU-10-ek mezıgazdaságaiban. A csatlakozás utáni elsı évben ez


8,2%-ra, 2005-ben 9,0%-ra, 2006-ra pedig 9,3%-ra emelkedett. A látványos javulás ellenére, a jövedelem aránytalanul nagy része a régi tagországokban termelıdik. A jövedelem jelentıs része származik a támogatásokból. A jövedelem támogatástartalma a régi tagországoknál 1998-tól 2006-ig 30,4%-ról 38,6%-ra emelkedett. Ennél jóval látványosabb volt a csatlakozás hatása az új tagokra. A csatlakozás elıtti években a támogatás aránya átlagosan 18-20%-os volt, az Uniós támogatásformák megjelenése ezt 2004-ben 36,1%-ra emelte. A részarány 2005-ben 43,2%-ra, 2006-ban 45,3%-ra nıtt. A támogatások bevezetése az újaknál fokozatosan történik, alacsonyabb hozzáadott értékük miatt azonban, a náluk mért támogatottsági szint már az elsı évben elérte a régi tagállamoknál megfigyeltet, noha azok számlarendszerben kimutatható támogatottsága összességében szintén nıtt. A termelés jövedelmezısége a területegységre és a munkaerıegységre vetített fajlagos mutatókkal is jellemezhetı. Az Unió 25 tagországára összesítve 2006-ban a termelési tényezık jövedelme hektáronként 775 euró, munkaerı egységenként pedig 14 ezer euró volt. A régi tagok esetében hektáronként 883 euró, míg munkaerı egységenként 20 ezer euró jövedelem képzıdött, az újaknál pedig 355, illetve 3481 euró. A magyar gazdák MSZR szerinti tényezıjövedelme 387 euró volt hektáronként, egy munkaerıegységre pedig 4402 euró jutott. A fajlagos termelıi áras kibocsátásnál tapasztalt különbség jelentkezik tehát a fajlagos jövedelemmutatókban, sıt, a hatékonyabb ráfordítás felhasználás és a magasabb támogatás még növelte is a különbséget a régi és az új tagok között. Az is egyértelmő ugyanakkor, hogy az Unió támogatási rendszeréhez történı csatlakozás a 10 új tagország jövedelemhátrányát csökkentette. A jövedelemhátrány területarányosan a korábbi 4,5-5-szörösrıl 3-szorosra mérséklıdött. A munkaerı-arányos jövedelemnél korábban mért 10-szeres különbség 5,5-re esett vissza. A fajlagos mutatók alapján Magyarországon a jövedelmezıség viszonylag kedvezı a többi új taghoz viszonyítva, de a korábbi évekhez képest elınyünk valamelyest csökken. Ennek oka elsısorban az, hogy támogatástartalom nıtt a jövedelemben. Az MSZR alapján megállapítható, hogy a régi tagországok és az újonnan érkezettek jövedelemtermelési stratégiája több tekintetben jelentısen eltér. Az EU15-ök termelıi az újak által felhasznált ráfordítások többszörösét befektetve lényegesen nagyobb termelési értéket, kibocsátást állítanak elı. A ráfordításokat, és különösen a munkaerıt nagyobb hatékonysággal használják fel, amire az is lehetıséget ad, hogy tıkeerıben és állóeszközökben lényegesen jobban ellátottak („feltıkésítettek”), mint az újak termelıi. A jövedelemkülönbség már a támogatásoktól mentes bruttó hozzáadott érték szintjén megjelenik. Az újonnan csatlakozott országok gazdálkodóinak jövedelme jelentısen javult a csatlakozás után és tovább fog javulni, amíg a támogatások el nem érik a


régi tagországokban fizetett szintet. Jövedelmük jelentıs része a támogatásokból származhat. A fajlagos jövedelemben mutatkozó eltérés jelentıs csökkentéséhez azonban ez nem lesz elegendı, a hatékonyság további növelése elkerülhetetlennek látszik, különösen azért, mert feltételezhetıen a csekély ráfordítás miatt, a kibocsátás és a jövedelem is bizonytalanabb.


17. Az EU agrárpolitikai intézkedései, a magyar szerepvállalás, a további reformra való felkészülés 2006. évben a WTO tárgyalásokon lényegi kérdésekben nem történt elırelépés. Magyarország csatlakozva a Franciaország által kezdeményezett memorandumhoz felszólította a Bizottságot, hogy a tárgyalási mandátumában adott felhatalmazásnak megfelelıen képviselje az EU agrárérdekeit. A magyar mezıgazdaság nem érdekelt abban, hogy az EU további egyoldalú engedményeket tegyen. Döntés született a 2007-2013 közötti idıszakra vonatkozó vidékfejlesztési támogatások éves lebontásáról, a támogatások tagországok közti elosztásának szempontjairól. Magyarország a következı hét esztendıben 3,8 milliárd eurót fordíthat majd vidékfejlesztésre uniós forrásból. A cukorágazat reformját 2005 novemberében fogadták el és a 2006/2007. gazdasági évtıl alkalmazzák. Legfontosabb intézkedései a közösségi cukorpiaci egyensúly elérése érdekében a cukor referenciaár és a minimális répaár csökkentése 4 éven keresztül, a cukorrépa-termelık részére az árcsökkentésbıl eredı veszteségek egy részének kompenzálása, a cukorgyártó vállalkozások kvóta visszaadásának ösztönzése a kvótatulajdonosok befizetéseinek felhasználásával, az intervenciós rendszer korlátozott és ideiglenes fenntartása, és a C cukor elıállítás lehetıségének megszüntetése. A dohányszabályozás reformjára a KAP-reform második hullámában került sor 2004 áprilisában (a 864/2004/EK rendelet módosította a 1782/2003/EK rendeletet). A reform bevezetésének átmeneti idıszakában (2006. és 2009. között) a dohányprémiumok legalább 40%-át le kell választani a termelésrıl, míg a dohánytermelı tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fennmaradó 60%-ot (vagy a leválasztás mértékétıl függıen ennél kisebb részét a támogatásnak) továbbra is termeléshez kapcsoltan fizetik. A dohányprémiumok teljes leválasztását 2010-ben kell végrehajtani, a termelık azonban a támogatásoknak csak az 50%-ára lesznek jogosultak, a másik 50% a vidékfejlesztési támogatások keretében használható fel a dohánytermelı régiókban. A Tanács elfogadta a mezıgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredet-megjelöléseinek oltalmáról, valamint a hagyományos különleges tulajdonsággal bíró mezıgazdasági termékekrıl és élelmiszerekrıl szóló rendeleteket. A Bizottság nyilvánosságra hozta a szılı-bor reformjára vonatkozó álláspontját. A tagállamok több tanácsülésen folytattak vitát a borpiaci reformról. Magyarország kifejtette, egyetért a Bizottsággal abban, hogy a jelenlegi problémák megoldása, a hosszú távú versenyképesség biztosítása csak egy határozott és mély reform keretében lehetséges. Olyan reformra van azonban szükség, amely biztosítja az európai hagyományok, a sokszínő termelés fenntartását, a helyi igények és


sajátosságok kezelését, és lehetıvé teszi azt, hogy a szektor továbbra is betöltse meghatározó szociális-társadalmi szerepét. A madárinfluenza által teremtett helyzet komoly zavarokat okozott a baromfitermékek piacán. A bekövetkezett baromfihús és tojás fogyasztáscsökkenés gazdasági következményeinek kezelésére a tagországok, köztük Magyarország szorgalmazására az EU úgy döntött, hogy 50%-os közösségi társfinanszírozást nyújt visszamenıleges hatállyal. A tagországoknak a támogatás jóváhagyásához intézkedési terveket kellett benyújtaniuk. Az Európai Bizottság Magyarország tiltakozása ellenére 2006 októberében elfogadta az intervenciós takarmánykukorica minıségi követelményeinek módosításáról szóló rendeletet, amely így a tervezett idıben, november elsején életbe lépett. A kormány keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz a rendelet megsemmisítése érdekében. A Tanács elfogadta a genetikailag módosított, a hagyományos és az ökológiai kultúrák együtt-termesztésére vonatkozó tanácsi következtetéseket. Módosították a közvetlen kifizetési rendszerek szabályait rögzítı 1782/2003/EK rendeletet. Ennek jóvoltából kiterjesztették az energianövény támogatási rendszert az új tagokra is. 2007-tıl kezdve hektáronként 45 eurós közvetlen kifizetést kapnak a termelık. A rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények jogosulttá válnak a SAPS támogatásra. A növényvédı szerek forgalomba hozataláról szóló rendelet tervezetének vitáján magyar részrıl nem támogattuk a nemzeti ideiglenes engedélyezés lehetıségének megszüntetését, mivel az biztosítja a helyi sajátosságok figyelembe vételét, a széleskörő felhasználás elıtti tapasztalatszerzést. Az állatok védelmérıl és jólétérıl szóló akcióterv vitája során Magyarország hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja az élelmiszerbiztonság, címkézés, nyomon követhetıség egységének biztosítását. A gazdaságos tartás és a biztonságos élelmiszertermelés elengedhetetlen feltétele az állatjóléti követelmények egységes betartása. Magyarország hat tagországgal közösen (Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ciprus, Franciaország, Portugália) memorandumot nyújtott be az Európai Bizottsághoz, melyben javaslatokat fogalmazott meg a zöldség- és gyümölcságazat közös piaci szervezetének reformjához. A tagországok többsége támogatta azt, a Magyarország által is aláírt francia memorandumot, amely szerint az európai agrárgazdaság jövıjét egyedül a Közös Agrárpolitika tudja biztosítani a megreformált, jelenleg érvényes szabályozás keretei között. Az új követelményeknek való megfelelés érdekében szükség van a szabályozás egyszerősítésére, a kockázatkezelés erısítésére.


2006-ban aktív agrárdiplomáciai évet zártunk. Az uniós tanácsüléseket leszámítva 7 miniszteri kiutazásra került sor, és 10 országból járt szakminiszter hazánkban. Több mint 20 alkalommal történt Magyarországon, vagy külföldön államtitkári és helyettes államtitkári, illetıleg szakállamtitkári látogatás. Kapcsolataink a legintenzívebben az EU tagállamok közül Németországgal és Franciaországgal, a harmadik országokat tekintve pedig Oroszországgal és Kínával fejlıdtek. A Visegrádi Négyek közötti kapcsolatok tovább mélyültek, szorosabbá vált az egyeztetés az EU közös agrárpolitikáját érintı legfontosabb témakörökben. A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásból ki kell emelni az ENSZ szakosított élelmezési és mezıgazdasági szervezetét, a FAO-t. A több évtizedes kiváló magyar-FAO kapcsolat eredményeképpen 2006 nyarán megkezdıdtek a tárgyalások a FAO Európai Regionális Hivatal, továbbá az Európa, Afrika és Közel-Kelet területét lefedı, úgynevezett Közös Szolgáltató Központ Budapestre helyezésérıl. A magyar agrárdiplomácia nagy sikerének számít, hogy idıközben létrejött a megállapodás, a két szervezet Magyarországra költözik.

Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium JELENTÉS. az agrárgazdaság évi helyzetérıl. Budapest, október

Recommend Documents