Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának

Gazdasági Programja 2011-2014

1

Tartalomjegyzék

1. A gazdasági programról

3. oldal

2. Elhelyezkedés, terület

5. oldal

3. Lakónépesség és a népesség mozgása

5. oldal

4. A lakósűrűség és a lakásállomány

6. oldal

5. Közművek, közszolgáltatások

6. oldal

6. Közlekedés

7. oldal

7. Parkolási helyzet

7. oldal

8. Jövedelmi helyzet

8. oldal

9. A lakosság egészségi állapota

11. oldal

10. Környezeti állapot

11. oldal

11. Örökségvédelem, identitás

11. oldal

12. Ingatlangazdálkodás és –kezelés

12. oldal

13. Városfejlesztés, városrehabilitáció mint a gazdálkodás motorja

13. oldal

14. A bevételi lehetőségek növelése

15. oldal

15. Adópolitika, közteherviselés

16. oldal

16. Helyi adók

16. oldal

17. Adóhátralékok

19. oldal

18. Egészségügy

19. oldal

19. Terézváros önkormányzatának tervei az egészségügy területén

21. oldal

20. Oktatás-nevelés

21. oldal

21. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai

22. oldal

22. A közoktatás szervezésénél meghatározó demográfiai adatok, tényezők

23. oldal

23. A közoktatási intézmények helyzetét tükröző adatok

24. oldal

24. Általános iskolák

26. oldal

25. Gimnázium

26. oldal

26. A közoktatási intézmények kihasználtsága

27. oldal

27. Alapfokú művészetoktatás

27. oldal 1

28. Pedagógiai szakmai szolgáltatás

29. oldal

29. Pedagógiai szakszolgálat

29. oldal

30. Egyéb, az oktatás-neveléshez kapcsolódó területek

29. oldal

31. Finanszírozás

30. oldal

32. Megvalósítandó feladatok

33. oldal

33. Közművelődés, kultúra és sport

35. oldal

34. Az E10 rövid és középtávú céljai

35. oldal

35. Szociális ellátás, szociálpolitika

37. oldal

36. Házi segítségnyújtás

41. oldal

37. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

42. oldal

38. Szociális étkeztetés

42. oldal

39. Idősek klubja

42. oldal

40. Szakápolás

43. oldal

41. Javaslatok a szociális ellátások bővítésére

45. oldal

42. Szociális segélyek és támogatások

46. oldal

43. Foglalkoztatáspolitika

49. oldal

44. Környezetvédelem, környezettudatosság és köztisztaság

51. oldal

45. Kertészet, parkgondozás

52. oldal

46. Városüzemeltetés

53. oldal

47. Közterületi parkolás, térfigyelőrendszer

54. oldal

48. Közterületek használata, közterület-felügyelet

55. oldal

2

1.

A gazdasági programról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 10. § d.) pontja a képviselő-testület át nem ruházható feladatává teszi a település gazdasági programjának megalkotását. Az Ötv. 91. § (6) bekezdése Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzatának (továbbiakban Terézváros önkormányzata) képviselő-testülete számára kötelezővé teszi, hogy meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. Ennek megfelelően a gazdasági programnak tartalmaznia kell a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési és adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a követni kívánt befektetéstámogatási és városüzemeltetési politika célkitűzéseit. A gazdasági program Terézváros önkormányzata saját gazdálkodási szerkezetének szükséges és célszerű változtatását is magában foglalja, arra törekedve, hogy a rendelkezésre álló (illetve mai tudásunk szerint megalapozottnak tűnően prognosztizálható) források célokra bontott, optimálisnak tekintett felhasználását is tartalmazza a kerület feladatcentrikus működtetésének és fejlesztésének érdekében. A gazdasági program az önkormányzati gazdálkodás belső egyensúlyának tartós megalapozására és megteremtésére, ezen belül a működésre és a fejlesztésre fordítható források arányának kiegyensúlyozott, fejlesztésorientált átalakítására törekszik. Előnyben részesíti azokat a terveket, amelyek a kerület fenntartható és környezettudatos változását és fejlődését segítik elő. A kerület jövedelemtermelő képessége szempontjából meghatározó jelentősége van a településrész népességmegtartó képességének és az ehhez köthető otthonteremtésnek. A kerület szinte egésze világörökségi és műemléki jelentőségű terület. Ez az állapot nagy tisztesség számunkra, de magunkra hagyottságunkban mérhetetlen tehertétel is az önkormányzat és a kerület lakói számára egyaránt. A program tehát elsőbbséget ad a dinamikus, személyes boldogulásra is esélyt adó, a Terézvárosban élők és dolgozók komfortérzetét javító, valamint identitásának, érzelmi azonosulásának kialakulását elősegítő részprogramoknak, miközben védeni, óvni kívánja a legszélesebb értelemben vett helyi örökséget. A megelőző időszak óta sem változott az a sajnálatosan jellemző tendencia, hogy az önkormányzati feladatok ellátására szánt normatív és eseti állami források kivétel nélkül alatta maradnak a tényleges működtetés minimálisan elvárható szintjének, és évenkénti aktualizálásuk (azokban az esetekben és szegmensekben, ahol ez egyáltalán megtörténik) többnyire az infláció mértékét sem érik el. Így az önkormányzat kötelező és vállalt (nem kötelező) feladatainak működési kiadásai – amelyeknek igen jelentős tétele a bérek és járulékaik, valamint a közüzemi és karbantartási díjak – az átlagos 3

inflációs rátánál nagyobb mértékben nőnek, arányaikban egyre többet emésztenek fel a bevételekből s foglalnak el a kiadási oldalon. Ez folyamatosan arra készteti az önkormányzatot, hogy vállalt feladatait újra és újra felülvizsgálja, és sajnálatos módon azok körének szűkítésére törekedjék. Tegye pedig ezt annak ellenére, hogy éppen ezek azok a hálás és közérdekű tevékenységek, amelyek egy település otthonosságát és lakóinak a komfortérzetét a leginkább, jól sáfárkodva pedig a leghatékonyabban szolgálhatják. A gazdasági program tehát elsődleges prioritásnak tekinti az önkormányzat törvényre alapozott kötelező feladatainak kifogástalan ellátását. A folyamatosan szűkülő célforrások mellett pedig a nem kötelező feladatok körét, azok ellátását a programalkotás során csak olyan mértékben kívánja felvállalni, amennyire azok költségvetésének egyensúlya és az önkormányzat folyamatos fizetőképességének fenntartása mellett finanszírozhatók. E kettős vállalás alapjául pedig a maga által befolyásolható bevételeinek fenntartására, lehetőség szerinti növelésére, kintlévőségeinek csökkentésére, illetve fokozott behajtására törekszik. Ugyanakkor az önkormányzat pénzügyi, gazdasági lehetőségeit rövid és középtávon döntően meghatározza az is, hogy mi lesz azoknak a nagy értékű ingatlanoknak a sorsa, amelyek a jogszabályellenes adásvételt követően kerültek, illetve kerülnek vissza a tulajdonunkba. Eddig két jogerős bírósági ítélet született két Andrássy úti épületről, s a korábban tulajdonosnak hitt befektetőkkel folytatott kemény tárgyalások alapján nyilvánvaló, hogy milliárdos követelésekkel állnak elő. Másfelől nagy kérdés az is, hogy az újra a tulajdonunkba került és kerülő, leromlott állapotú ingatlanokat miként tudjuk a legcélszerűbben hasznosítani. Terveink között szerepel az is, hogy felülvizsgálunk több olyan, nagy értékű ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést is, amelyek nem kerültek és kerülnek bíróság elé, azt remélve, hogy a vevőkkel utólag meg tudunk állapodni egy magasabb vételárról. Az önkormányzat pénzügyi helyzetének javítása alapfeltétele annak is, hogy megvalósíthassuk Terézváros régi álmát, felújítsuk a Hunyadi téri vásárcsarnokot. Persze ez a projekt olyan hatalmas, hogy külső források bevonása mindenképp nélkülözhetetlen. Gazdasági programja felülvizsgálata során az önkormányzat kikérte a megváltozott gazdasági és demográfiai háttérre vonatkoztatható KSH-adatokat és ágazatonként elemezte a feladatellátás társadalmi hátterét, intézményrendszerét, annak hatékonyságát és pénzügyi kereteit, valamint a működési költségvetési egyensúly elérése célját előirányzó részprogramokat. Gazdasági programunk sarokkövéül a Nemzeti Együttműködés Programját tettük meg, így a hivatalos kormányprogram minden, önkormányzatunk számára irányt mutató szakaszát fel kívánjuk használni saját eredményes jövőbeni tevékenységünk megalapozására. Ugyanígy az Új Széchenyi-terv számunkra hasznosnak tűnő elemei is felfedezhetők e programban, hiszen ez szolgálhat – reményeink szerint sikeres – forrásbővítő pályázati munkánk zálogául. 4

2.

Elhelyezkedés, terület

Terézváros a második legkisebb fővárosi kerület (238 hektár, és ennek is mintegy ötödét a Nyugati pályaudvar teszi ki). A 2010. februári adatok szerint 43 766 lakos él itt (forrás: KSH, 2011), az 1 721 556 lakosú főváros lakosságának mintegy 2,54 százaléka, de a kerület átmenő és célforgalma az itt található intézményeknek, a pezsgő kulturális életnek, a kerület világörökségi helyzetének, a Nyugati pályaudvar jelentős közlekedésszervező szerepének és a körútnak a főváros sugaras-gyűrűs fő közlekedési rendszerében elfoglalt helyének köszönhetően ennek a sokszorosa. Ez az egyike a legsűrűbben beépített kerületeknek, ugyanakkor zöld felületeinek, gondozott parkjainak a területe mindösszesen 4,2 hektár. 3.

Lakónépesség és a népesség mozgása

Az országos tendencia változásával némileg összhangban a kerület állandó népességének fogyása a 2000-es évek első felében lelassult (2011. január 1-jén 36 981 fő). Ezzel ellentétesen a lakónépesség száma már nem fogy, hanem csekély mértékben, de tartósan emelkedik. 1. számú táblázat A kerületi népesség- és lakásszám változása 2001–2010ben (év első napján) lakónépesség

2001

2002

2003

2004

2005

43 766

43 281

42 614

41 968

41 791

áll. népesség lakásszám

25 182

25 170

25 217

25 245

25 265

2006

2007

2008

2009

2010

42 038

41 839

41 784

42 120

42 686

39 755

38 596

38 085

37 539

37 227

25 534

25 751

25 781

26 049

26 345

(Forrás: KSH)

Az állandó népesség csökkenésének a természetes fogyás volt a fő oka. A fogyatkozás másik – kevésbé jelentős – része a népességvándorlás negatív egyenlegének következménye. A természetes fogyás a fővárosi és országos átlagnál is magasabb. Ennek egyik legfőbb oka a nyugdíjaskorúak magas, 25 százalék körüli aránya. Folyamatosan csökken a 18 év alattiak és ezzel arányosan nő a 18-59 évesek lakosságon belüli aránya. A kerület továbbra is és egyre gyorsulóan elöregedőben van. Az aktív korú népesség aránya mind országos, mind budapesti viszonylatban átlagon felüli (2008-ban a 18-59 éves népesség aránya Magyarországon és a fővárosban 50,9, míg Terézvárosban 2010-ben 64,2 százalék) volt. Ez feltehetőleg a fővárosnak a magyar nemzetgazdaságon belüli kitüntetett szerepét, illetve magasabb jövedelemtermelő szintjét képezi le. Eddig a nemek közötti arány (férfi/nő - százalék) egyre lassulva eltolódott a nők javára a kerületben, majd az utolsó két évben megfordult. 2008-ban ez országosan 47,5/52,5, a kerületben 45,2/54,8 százalék volt. 5

4.

A lakósűrűség és a lakásállomány

Terézvárosban 2010-ben az egy lakásra jutó lakók számát illetően a háztartások méretére az egyre csökkenő, az 1,6 fő/lakás érték irányába tartó tendencia volt jellemző. A kedvezményes állami lakástámogatási program eredményeként 2001ben meginduló lakásépítési hullám a kerületet viszonylag kisebb mértékben érintette, és a gazdaság visszaesésével ez az ösztönző gyakorlatilag 2009 végére ki is fulladt. Addig azonban összesen 879 új lakás létesült. Az új lakások kivétel nélkül Belső- és Külső-Terézváros már zártan beépített területén épültek. A kerületben 2010 legelején 28 182 lakást tartottak nyilván. A kerületben a lakásállomány minőségi változása is folyamatban van, ami elsősorban a tetőtér-beépítések és ráépítések járulékos elemeként jelenik meg. Ez a lakosság komfortérzete szempontjából kívánatos. A kerület számára ez az egyik fontos kitörési pont a jövő megalapozására. 5.

Közművek, közszolgáltatások

A közműhálózatok terén gyakorlatilag teljes a kerület lefedettsége. Jellemző gondja a kerületnek közterületeken és ingatlanokon belül is a közműhálózatok elöregedett volta, általánosan leromlott, cserére, felújításra érett állapota. Különösen igaz ez az állítás az 1950 előtt épült épületek bekötéseire és belső hálózatos rendszereire (itt most elsősorban a gerincelemekről van szó), ahol a vezetékesgáz-szolgáltatás házi hálózati elemei vannak a legmostohább állapotban. 1998 óta változatlan nagyságú (4,2 ha) a gondozott parkok területe. Az egy lakosra jutó gondozott parkfelület nagysága tehát ma ugyanúgy kb. 1 m2, mint volt 2004-ben. Ez az arány kirívóan rossz az ország települési átlagával, de akár a budapesti átlaggal összehasonlítva is. Tekintettel a kerület beépítettségének mértékére és arra, hogy a beépített területnek gyakorlatilag az egésze egyben örökségvédelmi alapokon álló területi védelem alá van helyezve, ezen mutató javítása csak igen célirányos tevékenységgel, kizárólag a Nyugati pályaudvar és környezete területére telepíthető programmal valósulhat meg. A játszóterek száma – ahogy 2005-ben, úgy – 2010-ben is öt volt, sem számuk, sem területük nem változott 1996 óta. 2006-ban a Jókai tér játszóterét és zöld felületét, 2007-ben a Benczúr-kertet (játszótér) újította meg a kerület, itt új sport- és játszóeszközöket helyeztek ki. 2010-ben a Hunyadi tér játszótere alakult át egy teljes rekonstrukció keretében. Itt a sportpályák is megújultak.

6

6.

Közlekedés

A kerület helyzete a közúti közlekedést illetően egyszerre előnyös és megterhelő. A kerület úthálózata teljes mértékben burkolt, tulajdonosi háttere azonban erősen tagolt. A belső utak egy része (jellemzően a közösségi közlekedés útvonalai) a főváros, az egyéb útvonalak a kerület tulajdonában vannak. Ugyanakkor egyes kerületi utak kezelői joga (és kötelezettsége is) a fővárosé, amely a zárójeles rész tekintetében kevésbé aktív. Ezenfelül a kerület határán lévő Király utcán a szomszédos VII. kerülettel osztozunk. Hasonlóan a hálózatos közművekhez, itt is a kerület legégetőbb gondja, hogy a meglévő útburkolatok állapota erősen változó és az évtizedek óta fennálló forráshiányos állapotok miatt elmaradt rendszeres és tervszerű karbantartás hiányában egyre gyorsuló mértékben leromló. Igen jelentős a közúthálózat forgalmi leterheltsége. 2. számú táblázat Adatok a kerület gépjárműállományáról 2006–2010-ben 2006

2007

2008

2009

2010

gépjármű (db)

15 388

14 178

14 723

14 793

14 063

adózó (fő)

10 882

10 031

10 230

10 231

10 034

1,413

1,439

1,446

1,401

egy adózóra autó (db/fő)

7.

jutó 1,414

Parkolási helyzet

Az összes kerületi közterületi parkolóhely száma kb. 7600, ebből nagyjából 1000 a fővárosé és 6641 db a kerületé. A közcélra megnyitott parkolóházak száma a kerületben négy, és ezek együttesen 2543 parkolóhellyel állnak rendelkezésre. Ezek közül azonban csak 1043 férőhely az, ami önmagáért létesült, a többit a WestEnd City Center tartja fenn. A közterületi parkolás viszont bevételi forrása is az önkormányzatnak. Azon kevesek egyike, amire még maga is hatással lehet.

7

8.

Jövedelmi helyzet

3. számú táblázat Személyi jövedelemadót fizetők száma 2009-ben

Egy adófizetőre jutó Kerület

Ezer lakosra jutó adózók száma

IV. XVII. XIX. III. XXI. XVI. XVIII. XXII. I. XIII. XI. XXIII. XV. XX. XIV. II. X. XII. V. IX.

488 465 462 454 453 448 446 445 441 438 437 437 435 431 429 429 427 425 420 420

VI.

418

VII. VIII. Összesen

410 377 439

személyijövedeszemélyi lemadó-alapot jövedelemadó képező jövedelem Ft 2 358 234 2 243 601 2 252 495 2 667 467 2 052 822 2 531 982 2 287 040 2 502 292 3 249 168 2 649 521 2 947 890 2 153 812 2 113 328 2 105 613 2 779 772 3 614 189 2 203 737 3 620 005 2 977 511 2 524 591 2 529 448 2 274 151 2 201 592 2 556 177

526 386 499 286 502 340 686 573 426 232 640 771 520 955 627 587 957 636 653 777 778 705 469 711 451 194 443 575 699 259 1 175 472 464 311 1 150 903 849 640 596 365 626 880 519 960 480 933 636 136

8

4. számú táblázat A személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem 2009ben

Egy adófizetőre jutó Kerület

XII. II. I. V. XI. XIV. III. XIII. XVI.

VI. IX. XXII. IV. XVIII. VII. XIX. XVII. X. VIII. XXIII. XV. XX. XXI. Összesen

Ezer lakosra jutó adózók száma

425 429 441 420 437 429 454 438 448 418 420 445 488 446 410 462 465 427 377 437 435 431 453 439

személyijövedeszemélyi lemadó-alapot jövedelemadó képező jövedelem Ft 3 620 005 3 614 189 3 249 168 2 977 511 2 947 890 2 779 772 2 667 467 2 649 521 2 531 982

2 529 448 2 524 591 2 502 292 2 358 234 2 287 040 2 274 151 2 252 495 2 243 601 2 203 737 2 201 592 2 153 812 2 113 328 2 105 613 2 052 822 2 556 177

1 150 903 1 175 472 957 636 849 640 778 705 699 259 686 573 653 777 640 771 626 880 596 365 627 587 526 386 520 955 519 960 502 340 499 286 464 311 480 933 469 711 451 194 443 575 426 232 636 136

9

5. számú táblázat A személyi jövedelemadó adatai 2009-ben

Egy adófizetőre jutó Kerület

II. XII. I. V. XI. XIV. III. XIII. XVI. XXII.

VI. IX. IV. XVIII. VII. XIX. XVII. VIII. XXIII. X. XV. XX. XXI. Összesen

Ezer lakosra jutó adózók száma

429 425 441 420 437 429 454 438 448 445 418 420 488 446 410 462 465 377 437 427 435 431 453 439

személyijövedeszemélyi lemadó-alapot jövedelemadó képező jövedelem Ft 3 614 189 3 620 005 3 249 168 2 977 511 2 947 890 2 779 772 2 667 467 2 649 521 2 531 982 2 502 292 2 529 448 2 524 591 2 358 234 2 287 040 2 274 151 2 252 495 2 243 601 2 201 592 2 153 812 2 203 737 2 113 328 2 105 613 2 052 822 2 556 177

1 175 472 1 150 903 957 636 849 640 778 705 699 259 686 573 653 777 640 771 627 587

626 880 596 365 526 386 520 955 519 960 502 340 499 286 480 933 469 711 464 311 451 194 443 575 426 232 636 136

10

9.

A lakosság egészségi állapota

Budapest környezetszennyezettségi térképén Terézváros az erősen szennyezett kerületek között található. A kevés zöld felület mellett és a rendkívül erős gépjárműforgalom következtében különösen szennyezett a levegő, amit a belvárosra jellemző talajszennyezettség is súlyosbít. A főváros területének parkokkal, zöld felületekkel való ellátottsága tekintetében Terézváros nagyságrendekkel le van maradva még a kevésbé parkosított belvárosi kerületektől is. Ezért fokozott gondot kell fordítani meglévő zöld felületeink (parkok, játszóterek) megóvására és minden lehetséges eszközzel történő növelésére. Valamelyest javítja a kerület helyzetét a Városliget közelsége, amely a kerület lakosai számára kis távolságon belül elérhető. 10.

Környezeti állapot

A társasházaknál működő szelektív hulladékgyűjtési programot 2009ben vezették be. Terézváros önkormányzata képviselő-testületi döntés alapján hulladékfrakcióként 5000 Ft támogatást nyújt minden, a szelektív hulladékgyűjtést felvállaló társasháznak, amelyik támogatási megállapodást köt az önkormányzattal. A társasházak közül eddig 15-tel kötött szerződést, és további társasházak is benyújtották igényüket. A szelektív hulladékok gyűjtésére közterületi hulladékgyűjtő pont is létesült a Hunyadi téren és a Podmaniczky utcában, ami nem kis teljesítmény egy intenzív beépítésű belvárosi területen. A lakosság környezettudatos magatartásának formálása érdekében évente, a Föld napja alkalmából veszélyeshulladék-gyűjtést szervezünk, illetve a főváros lebonyolításában és a kerületi lomtalanításhoz kapcsolódóan történik veszélyeshulladék-gyűjtés. A 2011. évvel kezdődően külön szerződést kötöttünk e-hulladék gyűjtésére a lakosságtól. A főváros által évente megszervezett autómentes nap központi helyszíne az Andrássy út. A rendezvényt támogatjuk, s magunk is rendszeresen részt veszünk, több sátorban is programokat szervezve. 11.

Örökségvédelem, identitás

A kerület területének meghatározó része Budapest világörökségi területére esik. Ennek központi eleme az Andrássy út, amely az azt két oldalról övező tömbsorral együtt alkotja a világörökségi terület magzónáját, míg az ezen túli, a Király utca és Podmaniczky utca által határolt sáv a magterület védőzónája. E védettség jegyében a teljes terület egyben törvényben nevesített műemléki jelentőségű övezet is. Egyébiránt a helyi örökségvédelmi rendelet a kerület épületállományának 76%-át védetté nyilvánította. E területi védelem tehát büszkeségünk tárgya, a mögötte lévő szellemi, kulturális és anyagi örökség pedig helyi identitásunk egyik fő eleme. 11

12.

Ingatlangazdálkodás és -kezelés

Épületállományunk különböző mértékben használódott el, de műszaki és esztétikai értelemben is többségében elavult. Az épületfelújítások nagy része a külső homlokzatokra korlátozódott, s ez alól sajnos csak részben kivétel még az Andrássy út menti terület is, mert itt sem valósult meg teljes egészében az épületek teljes körű, külső-belső felújítása. A korábbi önkormányzati lakások többsége magántulajdonba került, napjainkra 1140-re csökkent az önkormányzati bérlakások száma. Az önkormányzati tulajdonban maradt lakások jelentős része kis szobaszámú és – amit a statisztika nem mutat – leromlott műszaki állapotú. Ebből adódóan ezekkel az ingatlanokkal a gazdálkodás nagyon nehéz. Meglehet, ennek az eredménye, hogy az önkormányzat meglévő lakásvagyonának a fenntartása a 2007-ben végrehajtott 150 és a 2011-es 25 százalékos lakbéremelés ellenére is veszteséges. A 2011. évi 25 százalékos lakbéremelés és az inflációkövetés beépítése a közösköltség-kiadások szintjét már meghaladja ugyan, de a karbantartás, a felújítás költségeire nem ad kellő fedezetet. Az amortizációt, mint a jövőbeni felújítások forrásteremtő eszközét, szintén be kellene építeni a lakbérekbe. A vagyonnal történő felelős gazdálkodás igénye a bérlakásállomány működtetése terén is megköveteli a piaci viszonyokat jobban tükröző gazdálkodást. Tény továbbá az is, hogy az önkormányzat a megalakulása óta nem tud kellő mértékben forrást elkülöníteni lakóingatlanjai karbantartásához, felújításához, azaz az értékmegőrzésükhöz, illetve korszerűsítésükhöz. Ennek következtében az önkormányzati ingatlan vagyon folyamatosan veszít az értékéből, fenntartása pedig fajlagosan egyre költségesebbé válik. Az elmaradt felújítások csökkentik a használhatóságot, a bevételeket, és folyamatosan növelik az üzemeltetési, valamint a megvalósuló felújítások költségeit. Ezen a gondon úgy próbál az önkormányzat enyhíteni, hogy szükséglakásokat pályázaton ír ki bérbeadásra felújítási kötelezettséggel. Az ingatlan vagyonnal való gazdálkodás az előző évtizedben leginkább az értékesítésben merült ki, ami a vagyon szükségszerű csökkenéséhez és a vagyonelemek összetételének kedvezőtlen változásához vezetett. Az ingatlanállomány csökkenésével egy bizonyos szint alatt az adminisztrációs és egyéb járulékos költségek nem csökkennek egyenes arányban tovább, ami rontja a vagyonkezelési mérleget. Az önkormányzat egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen a tulajdonában lévő vagyon gondozása, értékének megőrzése, illetve gyarapítása. Hatékony, célszerű és aktív gazdálkodással meg lehet és meg kell akadályozni a vagyonfelélést, ez azonban nem zárja ki bizonyos vagyonelemek értékesítését.

12

6. sz. táblázat Adatok a kerület lakás és helyiség állományáról 2002-2011-ben 2002.12.hó 2003.12.hó 2004.12.hó 2005.12.hó 2006.12.hó 2007.12.hó 2008.12.hó 2009.12.hó 2010.12.hó 2011.03.hó

Lakás (db) 2 711 2 486 2 221 1 944 1 675 1 494 1 363 1 252 1 144 1062

Nem lakás célú helyiség (db) 1 826 1 587 1 302 1 281 1 180 1 047 990 951 915 891

Forrás: Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt.

Értékesíteni javasolt • a társasházakban található és kis önkormányzati tulajdoni hányadot képviselő helyiségeket, amelynek révén némi bevételhez is jutna és költséget is megtakarítana az önkormányzat • az üres és megüresedő szükséglakásokat, valamint az olyan helyiségeket, amelyeket az önkormányzat nem tud hasznosítani bérbeadás útján, illetve nem tud a feladatai ellátására felhasználni. Megvalósítandó az ingatlan vagyon bérlet alapján – pályázati úton, árveréssel – történő, nyereség- és bevételcentrikus hasznosítása, a vagyongazdálkodás során végre kell hajtani a keletkezett kintlévőségek behajtását, és meg kell akadályozni újabbak képződését. Az ingatlankezelést racionalizálni, a vagyonfelélést csökkenteni, megszüntetni célszerű, míg a vagyongyarapítás és a minőségmegőrzés támogatandó. El kell érni, hogy az üzemeltetési költségeket fedezzék a bérleti díjak, ehhez pedig folytatni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél az övezeti besorolásnak megfelelő bérleti díjak érvényesítését. Ezzel párhuzamosan törekedni kell a homogén tulajdonviszonyok kialakítására a költségtakarékosság és értéknövelés céljából. Tehát a leromlott összetételű ingatlanállományt újra kell pozicionálni, fejleszteni, piacképessé tenni, ennek egyik lehetséges eszköze új lakások építése, ami a tömbrehabilitációval összhangban is történhet. 13.

Városfejlesztés, városrehabilitáció mint a gazdálkodás motorja

Terézváros egésze műemléki jelentőségű terület, számos egyedileg védett műemlékkel és világörökségi területekkel. Ez olyan adottság, amellyel igen kevés kerület büszkélkedhet. A fejlesztéseknél azonban ez számos kötöttséget jelent, ami megnehezíti a beruházási programok kidolgozását, azok finanszírozási hátterének megteremtését és végrehajtását. 13

Az önkormányzatnak ezért kiemelten fontos feladata, hogy a kerületi építési szabályzatát (TÉSZ-t) úgy alkossa meg, hogy azok rendelkezései adjanak mozgásteret az olyan célzott városrehabilitációnak, ami hosszabb távon sincs ellentétben az örökség védelmével, s így alkotta meg a helyi építészeti és természeti örökség védelméről szóló rendeletet is. Az aktív vagyongazdálkodás körében elidegenítésre kerülő ingatlanokból származó bevételt olyan produktív fejlesztési beruházásokra kell fordítanunk, amelyek megtérülést és újbóli befektetési lehetőséget biztosítanak a kerület számára. Ilyen elemként tekintünk a tömbrehabilitációra. A rehabilitáció tekintetében az önkormányzatnak kezébe kell vennie a kezdeményezés lehetőségét, így kontrollálhatja a fejlesztés irányát és kereteit. Fontos kiemelni, hogy az önkormányzat itt élhet olyan fejlesztési koncepcióval, amelynek során kisebb profit árán, de a társasháznak többletberuházásokat nyújthat egy magánbefektetővel szemben, mint például homlokzatfelújítás, lift, közösségi tér felújítása és udvarrehabilitáció. Az önkormányzat megbízásából, gesztorálásával és finanszírozási részvételével (lakásalap), az általa kijelölt akcióterületen mint kiindulási területen megkezdve, a vagyonkezelő (illetve projektcége, a Teriber Kft.) szervezésében megindulhat egy kerületi rehabilitációs program az emeletráépítési és/vagy tetőtér-beépítési lehetőségek kihasználására. A 100 százalékban önkormányzati vagy domináns önkormányzati tulajdonban lévő épületekben önkormányzati beruházás keretében valósulhat meg a rehabilitáció a vagyonkezelő lebonyolításában, de üzleti alapon megtérülő emeletráépítés és tetőtér-beépítés formájában is (akár magántőke bevonásával is, amennyiben szükséges). Ezzel az önkormányzat értékesíthető (vagy piaci alapon hasznosítható) lakásokhoz jut, a képződő nyereséget „visszaforgatja” a folyamat „bővített újratermelésébe”. A terézvárosi társasházak eddiginél lényegesen szélesebb köre kerülhet ezzel felújításra. A 2011-ben kijelölendő akcióterületeken egy területileg összefüggővé váló városrehabilitációs folyamat vihető végig, amely az ingatlanok (forgalmi) értékének jelentős emelkedését, társadalmi presztízsnövekedését eredményezheti az akcióterületen. Ennek a folyamatnak már középtávon is jelentős városszociológiai előnyei lehetnek. A program lehetséges forrásai a lakásalap, a hitelfelvétel (a beruházó, illetve esetenként a társasház által), a társasházi saját forrás (felhalmozási alap, egyszeri felújítási célú befizetés), esetleg a magántőke. Az épületek méretétől, az esetleges emeletráépítés és/vagy tetőtér-beépítés nagyságától függően egy épületen a rehabilitációs projekt értéke várhatóan 150-450 millió Ft közötti értékek között szóródik. Ennek függvényében az önkormányzati részvétel (visszatérítendő támogatás a lakásalapból) és a hitelfelvétel is 50-250 millió Ft között alakul majd, annak függvényében, hogy van vagy nincs lehetőség emeletráépítésre vagy tetőtér-beépítésre a rehabilitációs projekt keretében.

14

A behatárolt mértékű források miatt „tovagördülő” folyamatot célszerű létrehozni. Az új ingatlanokat kezdetben – a rehabilitációs folyamat kellő mértékűre szélesíthetősége érdekében – még értékesíteni kell. Ily módon visszapótolható a lakásalapból felhasznált összeg. Ez eleinte azonnal újrainvesztíciós célra, a program bővítésére „visszaforgatva”, illetve a többletbevétel is a programban tartandó. Fontos kiemelni, hogy a lakásalapot finanszírozó bevételi forrás, amely a tömeges lakáseladások nyomán befolyó törlesztőrészletekből állt össze, rövidesen drasztikusan csökken a futamidő végének közeledtével. Erre új forrást kell találni, amelynek révén ez a befektetés kedvező lehet. A társasházi támogatásokat össze kell hangolni a tömbrehabilitációs koncepcióval. A program sikeres beindításához szükséges néhány szabályozási elem módosítása, mint pl. a társasházi támogatási szabályok és a TÉSZ módosítása. A zöld felületek növelése érdekében ezen projektekbe be kell kapcsolni zöldberuházásokat is. Ilyenek lehetnek a zöldtetők létesítése és a meglévő udvarok átalakítása – a használhatóság megtartásával – növelve a zöld felületek méretét, intenzitását. Egyedülálló fejlesztési lehetőség a piaci, illetve gasztroturizmus felfuttatása. Ezt elsősorban a Hunyadi téri vásárcsarnok és a mellette lévő szabadtéri őstermelői piac együttesére kívánjuk alapozni. Fontos kiemelni, hogy a fejlesztési beruházás a nagy bekerülési költség miatt várhatóan csak több ütemben valósítható meg. 14.

A bevételi lehetőségek növelése

Terézváros önkormányzatának összes bevételéből 74 százalék a működési bevétel, amely a költségvetési rendelet szerint 2011-ben fedezi a működési kiadásokat. A gazdasági program fő célkitűzése, hogy a végrehajtás során a következő években is érvényesüljön ez a gazdaságfilozófia, amit a 2011-es rendelet tükröz. Tehát az önkormányzat úgy tervezze a működési kiadásait, hogy azokat működési bevételekből fedezni tudja, a felhalmozásból származó bevételeit pedig fejlesztésekre, beruházásokra fordítsa. Elsődleges szempontként jelenik meg a bevételi és kiadási oldal tartós egyensúlyának megalapozása, a kötelezően elvégzendő feladatok gazdasági hátterének megteremtése. Ennek meghatározó eleme a szükséges mértékű bevételek megteremtése. Ez több – minden ésszerűen lehetséges – forrás felderítésével és igénybevételével történhet csak meg. A bevételek lehetnek helyi és átengedett központi adók, önkormányzatot osztottan megillető adók, be nem hajtott, felhalmozódott adóhátralékok és egyéb kintlévőségek beszedéséből származó pénzösszegek, pályázati úton bevonható források és saját gazdasági tevékenységből származó bevételek. Utóbbi magában foglalja a forgalomképes önkormányzati vagyon elidegenítését és bérletbe adását is. 15

Mindent egybevetve abban az esetben, ha egy önkormányzat átlagos fajlagos kiadásai nem változnak, tevékenységének hatékonysága gazdaságosan már nem javítható tovább, a kötelező feladatok volumene nem csökkenthető, és az önként vállalt feladatok köre sem szűkíthető tovább fel nem vállalható érdeksérelmek nélkül, úgy egyedül a bevételek növelése okozhat egyensúlyjavulást. 15.

Adópolitika, közteherviselés

Az adópolitikai célkitűzések a kerületben működő helyi adók bevezetésében és szabályozásában jelenhetnek meg. Az önkormányzat továbbra is fenntartja és érvényesíti azokat a szabályozóelemeket, amelyek elősegítik, támogatják az önkormányzat egyéb célkitűzéseinek (környezetvédelem, várospolitika, család-, szociális és lakáspolitika, nyugdíjasok támogatása stb.) megvalósulását. Jogi és gazdasági lehetőségein belül pedig arra törekszik, hogy a kerület lakosságának és vállalkozóinak adóterhelése ne haladja meg azok teherviselő képességét. Általánosságban – és a 2010-es év tapasztalatai alapján is – megállapítható, hogy kerületi szinten a saját források arányának növelése sokkal fontosabbá vált, mint a korábbi években. 16.

Helyi adók Terézváros a helyi adók közül telek-, építmény- és idegenforgalmi adót

vet ki. A telekadóból származó bevétel – tekintettel a kerület szinte teljes beépítettségére – a bevételek szempontjából nem jelentős. Az építményadó mértékét a kerület 2011. január 1-jéig a maximális szinten határozta meg. A 2011. évben kétféle adómértéket alkalmaz a kerület, az általános adómérték 1293 Ft/m2, a kereskedelmi és egyéb szálláshelyek, valamint azon vendéglátóüzletek esetében, amelyek nyitvatartási idejéből legalább három óra 22.00 és a következő napon 6.00 közé esik, az adó éves mértéke 1500 Ft/m2. Az önkormányzat megfontolja a differenciált mértékű adóztatás adótárgy elhelyezkedése szerinti alkalmazását.

16

7. számú táblázat Összehasonlítás szomszédos, hasonló kerületekkel a 2011. január 1-jei állapot szerint Kerület

Építményadó

Telekadó

nincs V. kerület 4 kategória 1. kategória: éjszaka nyitva tartók 1550 Ft/m2 (például kaszinó, mulató) 2. kategória: üzlet, garázs 1490 Ft/m2 3. kategória: szálláshely 1430 Ft/m2 4. kategória: céges lakások és magánszemélyek lakása, amelyeket nem lakás céljára használnak 1365 Ft/m2

adottságú Idegenforgalmi adó 4%

VII. kerület

1165 Ft/m2 Korrigált 3% Magánszemélyek lakását nem forgalmiérték adóztatják, csak ha nem lakás céljára -alapú, 3 % használják azokat.

VIII. kerület

1580 Ft/m2 287 Ft/m2 Magánszemélyek lakását nem adóztatják, csak ha nem lakás céljára használják azokat.

431 Ft/fő/vendégéjszaka

IX. kerület

1240 Ft/m2 275 Ft/m2 Magánszemélyek lakását nem adóztatják, csak ha nem lakás céljára használják azokat.

300 Ft/fő/vendégéjszaka

XIII. kerület

1293 Ft/m2 287 Ft/m2 Magánszemélyek lakását nem adóztatják, csak ha nem lakás céljára használják azokat.

4%

VI. kerület

1293-1500 Ft/m2

431 Ft/fő/vendégéjszaka

287 Ft/m2

(Forrás: Szakiroda) A kerületben a helyi adók tekintetében jelenleg a beszedett összegek mintegy 6 százalékát fizetik magánszemélyek, akik az adózók 44 százalékát teszik ki.

17

8. számú táblázat Helyi adó tekintetében kiemelt övezetek a kerületben Irányítószám 1061, 1062 1062, 1066, 1067 1061 1061, 1066 1065 1065

Közterület neve Andrássy út Teréz körút Liszt Ferenc tér Jókai tér Nagymező utca Hajós utca

(Forrás: Szakiroda)

9. számú táblázat 2010. évi zárási adatok – magánszemélyek befizetései (építményadó/telekadó) Adónem Elsz. befizetés (Ft) Adózók száma (fő) Összes adózó (fő) Építményadó 97 352 760 1620 3170 Telekadó 0 0 32 Összesen: 97 352 760 1620 3202 (Forrás: Szakiroda)

Az önkormányzatnak azokra a területekre kell koncentrálnia, amelyeknél bázisalapon történő adóbővítésre feszültségek generálása nélkül van még mozgástere és lehetősége. Más szervekkel (földhivatal, okmányiroda stb.) történő adategyeztetés az érintett években is eredményezhetne bevételtöbbletet, ennek hatása azonban nem jelentős. Természetesen bázisalapon úgy is bővíthető lenne az építményadó hatálya alá eső adózók köre, hogy az összes lakásra kiterjeszti az önkormányzat a négyzetméter-alapú építményadót, például 1000 Ft/m2-es, mérsékelt mértékkel, ez esetben a következő években körülbelül 1550 millió Ft/év bevételre tehetne szert az önkormányzat. Az önkormányzatnak lehetősége van a magánszemélyek kommunális adójának bevezetésére is. A lakásmennyiség a kerületben elérte a 26 000 körüli számot (26 049 lakás 2009-ben), ebből önkormányzati tulajdonban van 1144 (4,4 százalék). A szükséglakások száma 27 db (0,9 ezrelék), ami – kis mennyisége miatt – az adóbeszedés szempontjából nem befolyásoló tényező. A vegyes tulajdonú ingatlanokban található lakások száma körülbelül 24 500, a teljesen önkormányzati tulajdonú ingatlanokban található lakások száma 149. A maximálisan kivethető adó lakásonként 17 000 Ft/év/lakás (lakásnagyságtól függetlenül). Ez mintegy 420 millió Ft pluszbevételt jelentene, amennyiben (körülbelül 10 százalékot elérő mentesítéssel számolva) minden lakást megadóztatna az önkormányzat. A négyzetméter-alapú építményadó kivetése jelentős bevételnövekedéssel járna még akkor is, ha bizonyos rétegeket (nyugdíjasok, szociálisan rászorultak) mentesítene az önkormányzat az adófizetés alól. 18

Az idegenforgalmi adó 431 Ft/fő/vendégéjszaka mértékben megszabott bevezetését az önkormányzati költségvetési egyensúly visszaállításának szükségessége indokolta (a bevételek között növelni kívánta az adóbevételek arányát). A tételes adómérték bevezetése a számítások szerint az önkormányzat bevételeit lényegesen megnöveli. A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. számú mellékletének 8. pontja szerint minden beszedett idegenforgalmiadó-forint után 1,5 Ft illeti meg az önkormányzatot. A fővárosi kerületek és idegenforgalmi szakterületek egyöntetű álláspontja szerint egységesíteni kell az idegenforgalmi adó mértékét a fővárosban. 17.

Adóhátralékok

Az adóbevételek növelésének másik módja a hatékony behajtás. Ez első körben egyszeri, 300 millió Ft-os bevételt jelenthetne, a későbbiekben pedig annak elkerülését, hogy a hátralékok ne tudjanak felgyülemleni, illetve a kivetett adó legalább 90 százaléka beszedhető legyen. Az elsődleges behajtási cselekmények elvégzése az önkormányzatnál marad. A hátralékok folyamatosan magas összegéből könnyen megállapítható, hogy a végrehajtási tevékenységhez szükséges személyi feltételek biztosítását kiemelt feladatként kell kezelni. 18.

Egészségügy

Az önkormányzat egészségügyi intézményrendszere az alapellátásra (háziorvosi, házi gyermekorvosi, védőnői, iskola-egészségügyi szolgálat, fogorvosi és ügyeleti ellátás) és a szakellátásra épül. Az egészségügyi alapellátásban 28 felnőtt és 6 házi gyermekorvos vesz részt területi ellátási kötelezettséggel az önkormányzattal kötött egészségügyi ellátási szerződés keretében. (A testület döntésétől függően a felnőttháziorvosok száma 2011. május 1-jétől 27-re csökken.) A gyermekorvosok a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat (TESZ) földszinti helyiségeiben (Csengery utca 25.), a felnőttháziorvosok öt rendelőben (BajcsyZsilinszky út 33., Szondi utca 11., Szondi utca 49., Eötvös utca 4., Szív utca 16.) látják el feladataikat. A rendelők használatát jelenleg térítésmentesen biztosítja önkormányzatunk, bérleti díjat nem fizetnek a háziorvosok. A bérleti díj bevezetésére csak akkor lenne reális lehetőség, ha kedvezően változna az alapellátás OEP-finanszírozása. Korábban a háziorvosok rezsiköltségét is átvállalta az önkormányzat, 2007. március 1. óta azonban e költségeket az orvosok maguk viselik. (Így azt a gyakorlatban – mintegy megelőlegezve – a TESZ fizeti ki, majd kiszámlázza a háziorvosoknak.)

19

2007-ben a felnőttfogászat privatizációja is megvalósult, így jelenleg hat fogorvos látja el a felnőttek fogászati alapellátását szintén területi ellátási kötelezettséggel. Az eszközöket az önkormányzat térítésmentesen használatukba adta, a helyiségek használatáért jelképes bérleti díjat kér a TESZ részére. A bérleti díj kedvezményes, ezért alacsonyabb, mint a kerületben azonos besorolásban lévő más helyiségekben (a megállapításkor 10 000 Ft+áfa/m2/év 2 fő részére, mivel a rendelőket két fogorvos használja váltva). A bérleti díjat évente, az infláció mértékével megegyezően növeli az önkormányzat – 2010–2011-ben 5-5 százalékkal. A szakellátás a kerületi önkormányzat számára nem kötelezően ellátandó feladat. A terézvárosi lakosok járóbeteg-szakellátását a már említett Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat végzi, amelyet az önkormányzat 1992-ben alapított. Önkormányzatunk a fővárostól átvette a gondozók (tüdőszűrő állomás és tüdőgondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, pszichiátria, onkológia) működtetését. A szabad kapacitás kihasználása érdekében ellátjuk az V. kerület tüdőszűrő- és tüdőgondozói feladatait, valamint a VII. kerületi tekintetében a tüdőszűrői feladatokat. Terézváros lakossága túlnyomórészt jelenleg is a TESZ-nél kezelteti magát. Szükséges azonban erősíteni a háziorvosokban a kerületért érzett felelősséget oly módon, hogy a szakrendelésekre utalt betegeket a TESZ-hez irányítsák. Bevezetésre került a felnőtt lakosság folyamatos ellátása érdekében a 24 órás ügyelet, amelyet az International Ambulance Service Kft. (székhely: 1145 Budapest, Thököly út 165.) lát el, az ügyeleti helyiség a Budapest VII. kerület, Dob u. 86. szám alatt található. Ez mentesíti a háziorvosokat az alól, hogy rendelési időben sürgős esethez történő kihívás miatt várakoztatni kelljen a betegeket. A gyermekek ügyeleti ellátását korábban a Bethesda-kórház látta el, de a szerződést gazdasági okok miatt felmondták. Több kerülettel közösen – a XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére és az általuk kialakított ügyeleti helyiségben – az ügyeleti ellátás jelenleg a Budapest XIII. kerület, Révész utca 10-12. szám alatt valósul meg, közbeszerzés alapján ezt is az International Ambulance Service Kft. látja el. Az alap- és szakellátást is figyelembe véve az önkormányzati támogatás aránya a többi ágazathoz képest az egészségügynél a legalacsonyabb. Az önkormányzati támogatás kettéoszlik felhalmozási és működési támogatásra. A működési támogatás az alapellátás veszteséges részeit érinti, korrigálja az OEP-finanszírozást (védőnők, ügyelet, ifjúsági fogászat stb.). Az önkormányzati támogatás évek óta 30 millió forint körül van, 2011-ben is ennyi került meghatározásra a költségvetésben. A TESZ épületében és a rendelőkben végzett felújításokat zömében a vagyonkezelő végzi, így költségei a TESZ költségvetésében nem jelennek meg. 20

19.

Terézváros önkormányzatának tervei az egészségügy területén • A VII. kerületi fogászat elhelyezésére szolgáló V. emeleti helyiségcsoport hasznosítására használati és üzemeltetési szerződést kötött a VII. kerületi önkormányzattal. A szerződés 2014-ig szól. A havonta fizetendő bérleti díj, amely 2011-től az infláció mértékével megegyező arányban nő, a TESZ bevételét növeli. • Kezdeményezi a TESZ és a háziorvosi rendelők közötti informatikai rendszer korszerűsítését (lehetőség a labor és egyéb leletek továbbítására a TESZ és a háziorvosok között). • Megvizsgálja a TESZ épületének VI. emeletén lévő, jelenleg kihasználatlan volt fogtechnikai helyiség hasznosításának lehetőségeit. • A Csengery utca 25. szám alatt lévő – az épület egészét ellátó – szellőzőberendezés teljes cseréjére van szükség. • Tervezi a Csengery utcai szakrendelő bejáratának korszerűsítését. • A Budapest VII. kerület, Csengery utca 30. szám alatt lévő pszichiátriai gondozó teljes felújítása, belső átalakítása, fűtéskorszerűsítése, az akadálymentesítés megoldása is szerepel a tervek között. • Fontos a Védőnői Szolgálat (Budapest VII., Izabella u. 42.) akadálymentesítése, teljes ajtócserével együtt. • Támogatja a rendeletében meghatározott női korosztály ingyenes HPV elleni oltását. • Anyagi lehetőségei függvényében támogatja a leggyakrabban előforduló betegségek megelőzése érdekében rendszeres szűrővizsgálatok elvégzését. • Tervezi a háziorvosi rendelők akadálymentesítését, a Bajcsy-Zsilinszky úti rendelővel kezdve.

20.

Oktatás-nevelés

A jövő nemzedékének nevelése tekintetében az oktatás kimagasló jelentőséggel bír, azonban ez az a terület, amely egy önkormányzat költségvetésében jelentős összeget igényel. Fontos minden, az adott területet befolyásoló tényező áttekintése, amelyek hosszabb távra meghatározhatják kerületünkben az oktatási viszonyok alakulását (ellátandó feladatok, a megvalósításhoz szükséges eszközrendszer, az ellátást biztosító intézmények szervezeti struktúrája stb.). Mindezeket figyelembe véve, valamint az önkormányzat anyagi lehetőségeit szem előtt tartva lehetséges a 2013-ig kidolgozott gazdasági program elemeinek megvalósítása, illetve új célok megfogalmazása.

21

21.

Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai

Az önkormányzati törvény rendelkezése szerint közszolgáltatásként minden település köteles gondoskodni egyebek között az óvodai nevelésről, valamint az általános iskolai oktatásról és nevelésről. A kerületi önkormányzat a törvényi előírások betartását követően maga határozza meg, hogy – anyagi lehetőségeitől függően, illetve a lakosság igényei alapján – mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. Az óvodai nevelésről, valamint az általános iskolai oktatásról és nevelésről való gondoskodást mint kötelező feladatot a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározottak szerint kell a települési önkormányzatnak ellátnia. E törvény részletezi a helyi önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási kötelezettségét. Az önkormányzatok e feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. Kötelező közoktatási feladatok kerületünkben: • óvodai nevelés (a 5. életévüket betöltött gyermekek és hátrányos helyzetűek esetén, amennyiben a szülő igényli) • általános iskolai oktatás • a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek általános iskolai ellátása • kisebbségi oktatás (német nemzetiségi) • iskolaotthonos, napközi otthonos és tanulószobai ellátás • alapfokú művészetoktatás • nevelési tanácsadás, gyógytestnevelés, logopédiai szolgáltatás • pedagógiai szakmai szolgáltatás az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében Önként vállalt közoktatási feladatok kerületünkben: • logopédiai óvodai csoport működtetése (szegregáltan nevelt gyermekek/tanulók országos szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, mielőbbi integrálásukat megcélozva) • középfokú oktatás (gimnázium) • középfokú felnőttoktatás • gyermekek napközbeni ellátása keretében gyermeküdülő és erdei iskola Dunabogdányban • napközis tábor működtetése a nyári tanítási szünet idején a Derkovits Gyula Általános Iskolában • a kerület oktatási intézményeiben a környezeti nevelés támogatása, együttműködve az erre szakosodott pedagógusokkal, illetve a szakpedagógusoknak évente egy alkalommal szakmai tanulmányi kirándulás finanszírozása. 22

22. A közoktatás szervezésénél meghatározó demográfiai adatok, tényezők 10. számú táblázat A lakónépesség korfája (a 2007–2009-es állandó népesség a 0-18 évesek korcsoportjában) 2007 2008 2009 Kor/év Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt Férfi 154 130 284 173 154 327 153 0-1 137 123 260 171 148 319 155 1-2 137 107 244 143 119 262 134 2-3 102 108 210 116 112 228 111 3-4 112 102 214 124 107 231 113 4-5 116 112 228 102 108 210 97 5-6 105 91 196 106 98 204 106 6-7 95 91 186 117 100 217 115 7-8 100 104 204 100 85 185 96 8-9 93 100 193 95 95 190 92 9-10 109 99 208 94 102 196 89 10-11 127 127 254 91 98 189 86 11-12 117 126 243 105 92 197 98 12-13 128 139 267 123 120 243 125 13-14 138 144 282 110 124 234 106 14-15 164 141 305 121 138 259 123 15-16 163 153 316 132 137 269 134 16-17 167 156 323 158 139 297 159 17-18 Összesen 2264 2153 (Forrás: Szakiroda)

4417

2345

2232 4577

2257

állomány,

Nő 160 142 112 108 101 110 94 101 80 95 98 96 87 122 117 136 136 144

Együtt 313 297 246 219 214 207 200 216 176 187 187 182 185 247 223 259 270 303

2181

4438

Az alábbiakban felsorolt tényezők hatást gyakorolnak az intézményi létszám alakulására: • tartózkodási helyek számának változása, ingadozása • szabad iskolaválasztás: kerületi gyermekek nem kerületi oktatási-nevelési intézménybe való jelentkezése, illetve a kerületi gyermekeken kívül kerületen kívüliek fogadása • nem önkormányzati fenntartású intézmények szolgáltatásainak igénybevétele.

23

A tartózkodási helyek számának folyamatos változása bizonytalansági tényezőként jelenik meg a tanköteles korúak létszámadatainak meghatározásánál. Számításba kell venni azt is, hogy Magyarországon a szülő számára törvény által biztosított jog a szabad iskolaválasztás lehetősége, tehát a szülőnek joga van ahhoz, hogy gyermekét kerületen belüli más, illetve igény szerint más fővárosi kerületi oktatási intézménybe írassa. Kerületünk viszonylatában a nem önkormányzati fenntartású intézmények (egyházi fenntartású, nemzetiségi óvodák stb.) jelenléte nem számottevő. Összességében tehát megállapítható, hogy sok tényező van hatással a helyi oktatási intézményrendszer alakulására, ezek a tényezők nem teszik tökéletesen kiszámíthatóvá a tervezést, de az bizonyos, hogy a kerületnek kötelessége a lakosai számára biztosítani az óvodai, illetve az általános iskolai ellátást. 23.

A közoktatási intézmények helyzetét tükröző adatok

Óvodák: • Terézvárosi Önkormányzat „Fasori Kicsinyek” Óvodája, 1068 Városligeti fasor 28. • Terézvárosi Önkormányzat Kincseskert Óvodája, 1062 Bajza u. 46. • Terézvárosi önkormányzat Óvodája – Játékvár, 1062 Lendvay u. 24. • Terézvárosi Önkormányzat Szív Óvodája, 1063 Szív u. 6. • Terézvárosi Önkormányzat Óvodája, 1063 Munkácsy M. u. 10. • Közoktatási megállapodás alapján kötelező körzeti felvételt biztosít az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Gyakorló Óvodája, 1065 Szondi u. 65. és 1063 Munkácsy u. 25. A bemutatott korfa is szemlélteti, hogy a kerületi lakosságon belül az 13 éves korcsoportban növekszik a lakosság száma. A gyermekek felvételét kérő szülők számának emelkedésében is érzékelhető többnyire növekvő tendencia. Az óvodák a törvény által előírt alkalmazotti létszámmal működnek, a szükséges személyi feltételek biztosítottak. Mindegyik intézményben felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok végzik a nevelőtevékenységet, és logopédusok, fejlesztőpedagógusok és pszichológusok segítik a munkát, illetve a gyerekek fejlődését. Az óvodák 1998-tól helyi óvodai nevelési program alapján látják el nevelőmunkájukat. Minden intézmény igyekezett a sajátos arculat kialakítására. A programokban kiemelt nevelési területként jelentkezik az egészséges életmódra nevelés, az anyanyelvi, a környezeti nevelés és a mozgásos tevékenységek. Egy óvoda biztosítja a német nemzetiségi nevelést. Minden óvoda rendelkezik a fenntartó által jóváhagyott, a fenntartói minőségirányítási programra épülő intézményi minőségirányítási programmal. 24

11. számú táblázat A kerület óvodáinak és iskoláinak 2010. októberi mutatói Egy pedagógusra Intézmény Létszám Kihasználtság Pedagógusszám jutó gyerek max.(1) szám.(2) tény(3) ker.(4) szám. ker.(4)* eng.(5) fogl.(6) szám. tény 534 414 374 220 77,5% 41,2% 50,0 50,0 8,3 7,5 Bajza Utcai Ált. Isk. 312 274 268 138 87,8% 44,2% 30,5 30,0 9,0 8,8 Derkovits Gyula Ált. Isk. 448 305 275 128 68,1% 28,6% 35,0 37,0 8,7 7,9 Erkel Ferenc Ált. Isk. 552 375 368 152 67,9% 27,5% 48,0 48,0 7,8 7,7 Ter. két tanny. ált. isk. 334 237 168 78,2% 39,3% 41,0 45,0 8,1 5,8 Vörösmarty Mihály Ált. Isk. 427 2273 1702 1522 806 74,9% 35,5% 204,5 210,0 8,3 7,4 általános iskolák összesen Szinyei Merse Pál Gimn. 1000 641 625 63 64,1% 6,3% 74,0 78,0 8,7 8,4 - nappali - esti 140 194 - levelező 700 203 - más sajátos 160 107 1000 504 50,4% - nem nappali összesen 2000 1145 57,3% gimnázium összesen 73 88 88 61 120,5% 83,6% 9,0 9,0 9,8 9,8 Fasori Kicsinyek Óvoda 155 150 150 121 96,8% 78,1% 15,0 15,0 10,0 10,0 Játékvár Óvoda 143 138 138 122 96,5% 85,3% 15,0 15,0 9,2 9,2 Kincseskert Óvoda 106 120 106 87 113,2% 82,1% 11,0 9,0 10,9 9,6 Munkácsy 10. Óvoda 83 86 86 76 103,6% 91,6% 11,0 11,0 7,8 7,8 Szív Óvoda 560 582 568 467 103,9% 83,4% 61,0 59,0 9,5 9,3 óvodák összesen (Forrás: Szakiroda)

25

Egy csoportra csop.(7) jutó gyerek(8) 19 19,7 12 22,3 13 21,2 16 23,0 16 14,8 76 20,0 21 8 8 4 20 41 4 7 7 5 5 28

29,8 24,3 25,4 26,8 25,2 27,9 22,0 21,4 19,7 21,2 17,2 20,3

24. • • • • •

Általános iskolák:

Bajza Utcai Általános Iskola, 1062 Bajza u. 49-51. Derkovits Gyula Általános Iskola, 1068 Városligeti fasor 4. Terézvárosi Általános Iskola és Magyar–Angol, Magyar–Német Két Tannyelvű Általános Iskola, Pedagógiai Szolgáltató Központ, 1065 Pethő S. u. 4. Erkel Ferenc Általános Iskola, 1063 Szív u. 19-21., 1068 Felső erdősor u. 20. Vörösmarty Mihály Általános Iskola, 1064 Vörösmarty u. 49.

A kerület általános iskolái biztosítani tudják a kerületi állandó lakosok, a Terézvárosban tartózkodási hellyel rendelkezők, valamint a 14/2007. (III. 26.) számú képviselő-testületi határozatban megnevezett egyéb szempont szerint más jelentkezőkkel szemben előnyben részesítendő tanulók felvételét. Az intézmények alapító okiratában meghatározták a kiemelt alapszolgáltatások körét (német nemzetiségi oktatás, két tannyelvű nyelvoktatás, környezeti nevelés, emelt óraszámban tanított matematika, angol, testnevelés, francia, ének). Az intézmények többségében az 1.-től a 4. évfolyamig iskolaotthonos ellátás működik, egy intézményben viszont napközi otthonos ellátás keretében foglalkoznak délután a tanulókkal. Az 5-8. évfolyamokon is több intézményben vannak napközis csoportok, illetve tanulószoba a szülők igénye szerint. Ezeknek a foglalkozásoknak a finanszírozását az önkormányzat egyelőre biztosítja, és pedagógiai szempontból továbbra is indokolt lenne (felzárkóztatás). Az intézményekben az önkormányzat a normatív összegen felül 2010-től már csak 3 százalékkal támogatja a kötelező óraszámokon felüli tevékenységeket. Az intézmények ebből a keretből gazdálkodva tudnak további csoportbontásokat, korrepetálást, szakkört szervezni. 25.

Gimnázium

A Szinyei Merse Pál Gimnázium (1063 Szinyei M. P. u. 7-9.) a kerület egyetlen önkormányzati fenntartású középfokú oktatási intézménye. A 2007ben lezajlott átszervezés során a gimnázium átvette az Erkel Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium, Pedagógiai Szolgáltató Központ 9-12. osztályait. A gimnázium négy évfolyamos gimnáziumi osztályokkal működik, illetve van nyelvi előkészítő osztálya. A Terézvárosi Esti és Levelező Gimnázium 2008–2009-től a Szinyei Merse Pál Gimnázium felnőttoktatási tagozata lett.

26

2008-ban felmerült a gimnázium átadása a fővárosnak, de a két önkormányzat vezetőinek tárgyalása során végül nem került sor a feladatátadásra, hanem megállapodás született, amelyben rögzítették, hogy a főváros évente 80 000 Ft-tal járul hozzá budapesti tanulónként a gimnázium éves költségvetéséhez. Ez a 2011-es költségvetési évben az összes (236 703 ezer Ft) önkormányzati hozzájárulásból kb. 40 millió Ft. A megállapodás visszavonásig érvényes, ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat a 2011-es költségvetésében nem irányzott elő kiegészítő támogatást a 2011–2012-es tanévre. A főváros támogatási rendszerének megváltozása miatt a jelenlegi működtetési modell folytatására nincs mód és lehetőség. 26.

A közoktatási intézmények kihasználtsága

A kerület közoktatási intézményeinek kihasználtsága változó. Mint azt az adatok mutatják, az óvodák kihasználtsága maximális, az általános iskoláké egymáshoz képest nagy eltérést mutat, átlagosan 75 százalék körüli. A gimnázium kb. 57 százalékos kihasználtsággal működik. A kerületi gyermekek aránya az egyes intézményekben szintén nagyon különböző. Az óvodákban 83,4 százalék, az általános iskolákban 35,5 százalék, a gimnázium nappali tagozatán 6,3 százalék. 12. számú táblázat Az egyes óvodai, általános és középiskolai évfolyamok létszáma a 2008–2009-es és a 2010–2011-es tanévben Évfolyamok Óvodai Kiscsoport Középső Nagycsoport Vegyes Általános iskolai 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály Középiskolai 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály

Létszám 2008–2009. tanév

2010–2011. tanév

103 52 124 296

87 26 106 349

179 194 206 231 195 236 274* 295*

194 185 178 195 186 198 184 207

279 218 332 297

181 162 138 117 27

27.

Alapfokú művészetoktatás

A Tóth Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (1068 Városligeti fasor 6.) 743 tanuló oktatását végzi székhelyén, illetve a közoktatási intézményekben, azaz az önkormányzati fenntartású iskoláinkban. A zeneiskolai minősítési eljárásban kiváló minősítést kapott, így az igényelhető maximális normatívát megkapja. Az állami normatíva mellett az önkormányzatnak jelentős összeggel kell kiegészítenie az intézmény költségvetését. Ugyanakkor az intézmény egyéb bevételeivel (térítési és tandíjak) hozzá tud járulni a költségvetéshez. A Tóth Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény átszervezéséről a 185/2007. (IV. 19.) számú képviselő-testületi határozat döntött úgy, hogy a zeneiskola átköltözik az Erkel Ferenc Általános Iskola és Gimnázium (1063 Budapest, Szív u. 19-21., illetve Felső erdősor u. 20.) épületébe és ott kezdi meg a 2007–2008. tanévet. Az átköltözés végső határideje 2008. március 31. volt. Az intézményben a pedagógus-álláshelyek száma 50 fő, a nem pedagógus-álláshelyek száma 5 fő a képviselő-testület 185/2010. (V. 27.) számú határozata alapján. A 205/2009. (VI. 25.) számú képviselő-testületi határozat az intézmény átköltözési határidejét 2010. augusztus 1-jére módosította. 13. számú táblázat A Tóth Aladár Zeneiskola önkormányzati támogatása 2007-2011 között Intézmény neve

Költségvetési év

Tóth Aladár Zeneiskola

2007 2008 2009 2010 2011

Támogatás mértéke (ezer Ft) 261 469 221 104 174 979 170 576 172 670

(Forrás: Szakiroda)

28

28.

Pedagógiai szakmai szolgáltatás

A pedagógiai szakmai szolgáltatás az óvodák és az általános iskolák vonatkozásában kötelező kerületi feladat, és a 2005–2006-os tanévtől a Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium (azóta az intézmény más nevet kapott) intézményegységeként működik. A kerület szakmai életében jelentős szerepet tölt be a szakmai szolgáltató intézményegység. Az intézmények számára szakmai tekintetben nagy segítséget nyújt. A fenntartó igényeinek megfelelő, ún. megrendelést teljesítő feladatellátás jellemzi a szakmai szolgáltatótevékenységet, feladatát 4 főre csökkentett létszámmal látja el. 29.

Pedagógiai szakszolgálat

A nevelési tanácsadó 2007-ben többcélú intézménnyé – egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézménnyé (Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, 1062 Bajza u. 46.) – alakult azért, hogy a kerület logopédiai szakszolgálati ellátását szervezettebbé, magasabb színvonalúvá tegyük (1993. évi LXXIX. törvény – a közoktatásról – 33. § (11) bekezdés). A logopédiai ellátás kerületünkben valamennyi közoktatási intézményt érintő, mintegy 500 növendék terápiáját magában foglaló tevékenység, amelyet utazószakember-hálózat keretében lát el. A szakszolgálatba szervezés azért is lényeges, mert így igényelhető normatív támogatás (A 2007. évi 1.000. eFt/év/logopédus, a 2009. évi 970 eFt/év/fő, a 2011. évi 1.200 eFt/év/fő). A közép-magyarországi régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 20072013 című dokumentum – elemezve a térség helyzetét – mintaértékűnek ismeri el az egységes pedagógiai szakszolgálatot mint intézménytípust. A feladatellátáshoz megfelelő a helyszín, és a tárgyi feltételek is biztosítottak. Az egységes pedagógiai szakszolgálat eredményezi a szolgáltatások további biztosítását, a segítő szakemberek együttes munkáját, valamint a hatékonyabb munkaszervezést. 30.

Egyéb, az oktatás-neveléshez kapcsolódó területek

A diákok kiemelkedő teljesítményét a Terézvárosi Tanulmányi Ösztöndíj adományozásával támogatja a képviselő-testület. Az önkormányzat a jó képességű, de hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányait ösztöndíjjal támogatja (évente összesen 10 kerületi általános iskolás, 10 középiskolás kaphat havi ösztöndíjat, a mindenkori minimálbér 25 százalékának megfelelő összeget). A szociális helyzetből adódó hátrányok kompenzálását és a tehetség, az egyéni kibontakozás lehetőségét biztosítja a Terézvárosi Felsőoktatási Ösztöndíj (évente 10 főiskolai, egyetemi hallgató kaphat havi ösztöndíjat, a mindenkori minimálbér 50 százalékának megfelelő összeget). 29

Rendszerbe foglalt és garantált a diákjóléti támogatások köre (szociális keret, helyi tankönyvvásárlási támogatás, étkezési kiegészítés, 15/2005. (V. 23.) számú rendelet). Kerületünk támogatja a helyi rendelet szabályozása alapján a középiskolába járó, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók számára a B típusú gépjárművezetői engedély megszerzését. Pedagógusok számára ösztöndíj-pályázati rendszer működik, amely szakmai munkáról szóló dolgozattal, azt kiegészítő kiemelkedő gyakorlati tevékenységgel nyerhető el, jelentős anyagi támogatással jár (16/2005. (V. 23.) számú rendelet). 31.

Finanszírozás

Az oktatási-nevelési intézményekre fordított költségek nagy hányadát teszik ki a mindenkori önkormányzati költségvetésnek. Az intézmények kiadásai között a legnagyobb tételek a személyi juttatások és a dologi kiadások. 2011-ben a kiadások 81 százaléka személyi juttatásokra és azok járulékaira, 18 százaléka dologi kiadásokra megy el. Ez az arány évről évre hasonlóképpen alakul. A személyi juttatások részét képezik a bérjellegű kötelezettségeken túl a kötelezően alkalmazandó pótlékok is, amelyek mértékét a különböző intézményekben egységesen határozza meg a költségvetési rendelet. Az önkormányzat 2011-ben is biztosítja a béren felüli juttatásokat, amelyek összege megegyezik a 2010. évivel. Egyéb kiemelt munkáért járó díjazások, jutalmak a céltartalékban vannak betervezve. A személyi juttatások csökkenésében szerepet játszhat a foglalkoztatottak számának csökkenése. A korábbi évek átszervezései, intézménybezárásai után komoly csökkenés mutatkozott a közoktatási intézményekben foglalkoztatottak létszámában. A 2010-es évhez képest nem jelentkezik nagymértékű változás, de 10,5 fővel tovább csökkent a foglalkoztatottak száma. A dologi kiadások között a legmagasabb tétel a közüzemi díjak költsége. Bevételi oldalon jelentős forrás a központi költségvetés közoktatási célokra adott normatív támogatása. A normatíva összege 2010-hez viszonyítva gyakorlatilag nem változott. Az egyes intézmények esetében a normatíva összege és költségvetésben képviselt aránya különböző. Az iskolák közül a legkisebb arányban (23 százalékban) fedezi a kiadásokat az Erkel Ferenc Általános Iskola normatívája, a legnagyobb összegű normatívát pedig a Szinyei Merse Pál Gimnázium kapja, ami 41 százalékban fedezi az intézmény kiadásait. Az intézményi bevételek kisebb hányadát a bérbeadási tevékenység jelenti. Bevételeiket az intézmények más forrásból, pl. pályázatok útján – informatikai, Támop-pályázatok –, valamint egyes intézményekben térítési díj 30

meghatározásával növelhetik. Összességében 2011-ben az intézményi kiadások 31 százalékát állami forrásból, 3 százalékát intézményi bevételekből és fővárosi támogatásból, a fennmaradó 66 százalékot saját forrásból kell biztosítania az önkormányzatnak. Az elkövetkező években változatlanul fontos cél lehet az ágazati normatívából származó bevétel és a feladatellátáshoz kapcsolódó tényleges kiadás közötti különbség csökkentése.

31

14. számú táblázat Bajza Utcai Megnevezés Általános Iskola Saját bevételek 4400 Áll. normatíva 82 262 Önkorm. hozzáj. 222 712 Bevétel össz. 309 374 Személyi juttatás 196 639 Járulékok 48 701 Dologi kiadások 60 624 Felhalm. kiadás 0 Ell. pénzb. jut. 3410 Kiadás össz. 309 374

Fasori Kicsinyek Megnevezés Óvoda Saját bevételek 0 Áll. normatíva 18 242 Önkorm. hozzáj. 43 724 Bevétel össz. 61 966 Személyi juttat. 40 524 Járulékok 9813 Dologi kiad. 11 453 Felhalm. kiad. 0 Ell. pénzb. jut. 176 Kiadás össz. 61 966

A kerület oktatási intézményeinek költségvetése – 2011. évi előirányzat (ezer Ft) Derkovits Gyula Általános Iskola 3600 53 542 119 626 176 768 112 866 27 673 33 980 693 1556 176 768

Erkel Ferenc Általános Iskola 1500 56 053 183 977 241 530 151 404 37 595 49 344 981 2206 241 530

Játékvár Óvoda 0 31 550 59 912 91 462 59 286 13 977 17 639 250 310 91 462

Kincseskert Óvoda 0 29 797 62 014 91 811 60 002 14 556 16 467 500 286 91 811

Terézvárosi két tannyelvű általános iskola 4700 96 352 174 204 275 256 176 807 43 672 51 071 94 3612 275 256

Munkácsy 10. Óvoda 0 25 553 50 865 76 418 49 381 11 917 14 912 0 208 76 418

Vörösmarty Mihály Általános Iskola 600 64 568 160 254 225 422 136 682 33 845 51 259 1000 2636 225 422

Szinyei Merse Pál Gimnázium 10 650 175 112 236 703 422 465 282 771 70 523 66 248 375 2548 422 465

Tóth Aladár Zeneiskola 22 000 63 302 172 670 257 972 170 179 42 489 44 367 188 749 257 972

Szív Óvoda 0 17 719 56 330 74 049 48 394 11 588 13 137 750 180 74 049

Nevelési Tanácsadó és PSZ 0 51 244 148 329 199 573 147 086 36 737 14 962 788 0 199 573

mindösszesen 47 450 765 296 1 691 320 2 504 066 1 632 021 403 086 445 463 5619 17 877 2 504 066

(Forrás: Szakiroda) 32

32.

Megvalósítandó feladatok

Az intézményekre vonatkozó távlati elképzelések kialakítása a hamarosan megjelenő új közoktatási törvénytől függ. A készülő közoktatási törvény várhatóan jelentős minőségi változásokat fog hozni, és a kerületi terveket célszerű lesz majd ehhez igazítani. • Az oktatási intézményrendszer működtetése tekintetében fontos cél a közoktatási törvénynek megfelelő kötelező feladatok maradéktalan végrehajtása, a színvonalas ellátás és a hatékony működés folyamatos biztosítása. Ehhez fenn kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni az anyanyelvi, az idegen nyelvi (két tannyelvű), valamint a zenei képzést és a felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek elsajátítását. Az intézmények számítástechnikai eszközökkel való felszereltsége egyre jobb, ezt a tendenciát a jövőben is tartani kell. • A nem kötelező, illetve többletfeladatok (pl. óvodai logopédiai csoport, két tanítási nyelvű oktatás, nemzetiségi nyelvű oktatás) vállalásakor törekedni kell az intézmények helyi adottságainak optimális kihasználására. Ezek a feladatok jelenthetnek biztosítékot arra vonatkozóan, hogy intézményeink – különösen az általános iskoláink – olyan kínálattal rendelkezzenek, ami hosszú távon biztosíthatja ezen intézmények gazdaságos működését. A gazdaságos működés egyik feltétele az, hogy a tanulói létszám ne vagy csak csekély mértékben csökkenjen. • A szaktárca elképzelései szerint jelentős változások következnek be a hatés nyolcosztályos gimnáziumok szakmai munkájában. Valószínű, hogy az ilyen képzést folytató intézmények száma kevesebb lesz, és mivel ez a képzési forma eddig jelentős mértékben csökkentette általános iskoláink felső tagozatos diákjainak létszámát, a jövőben arra kell számítanunk, hogy a szülők többsége mérlegelni fogja, hogy gyermekét az alapoktatást biztosító nyolc évfolyamos általános iskolákban taníttassa. Ez a tendencia hozzájárul majd ahhoz, hogy kerületünkben az egy pedagógusra jutó diákok száma növekedjék. • A kiadások csökkentésének eszköze a dologi kiadások visszafogása, amelyek jelentős hányadát a közüzemi költségek teszik ki, ezért érdemes a költségcsökkentő eljárások megvalósítására irányuló pályázatokon való részvétel (pl. nyílászárók cseréje, fűtési rendszer korszerűsítése, hőszigetelő eljárások alkalmazása stb.). • A nem kötelező feladatok ellátását támogatandó az intézmények saját bevételeiket is növelhetik szakmai pályázatok útján (eszközbeszerzés, pedagógusok továbbképzése, gyermekprogramok). • A megnövekedett szülői igényeknek megfelelően szükséges az óvodai férőhelyek számának emelése s egyúttal a magas óvodai csoportlétszámok 33

csökkentése – ez utóbbi a gyermekek fejlődése szempontjából, továbbá a pedagógusok túlterheltsége miatt is kiemelten fontos. Erre a Játékvár óvodában egy új csoportszoba berendezésével nyílik lehetőség. Amennyiben az új közoktatási törvény előírja, hogy a gyermekeknek a mostani ötéves kor helyett már hároméves kortól kötelező lesz óvodába járniuk, akkor fel kell mérni, hogy a meglévő intézményrendszer alkalmas lesz-e a növekvő gyermeklétszám befogadására. Az óvodai férőhelyek számának növelésére az elkövetkezendő években még látunk lehetőséget (újabb csoport, új óvoda indítása). • Statisztikai adatok alapján a népesség korösszetételében pozitív trendek jelentek meg. Ennek megfelelően az óvodákban már megnőtt a jelentkezők száma, valószínűsíthető, hogy ez a létszámnövekedés rövidesen az általános iskolákban is bekövetkezik. • A Szinyei Merse Pál Gimnáziumnak a VI. kerületi önkormányzat által történő további működtetése a fővárossal 2008-ban kötött együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalások eredményétől függ. • A Tóth Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény esetében a 185/2007. (IV. 19.) számú képviselő-testületi határozat alapján az átköltöztetésről szóló döntés jogfolytonos. • Az önkormányzat fontosnak tartja az eddigi hagyományok folytatását: a pedagógusösztöndíj-rendszert, a közép- és felsőoktatásban részt vevő diákok ösztöndíjban részesítését szociális alapon, a „Terézváros Közoktatásáért” kitüntetési rendszerét, a diplomájukat sok éve megszerző pedagógusok arany-, gyémánt-, vas- és rubindiplomával történő jutalmazását, a B kategóriás gépkocsivezetői jogosítvány megszerzéséhez történő hozzájárulást a középfokú oktatásban részt vevő terézvárosi diákok számára, az ingyenes lakossági angol- és számítástechnikai tanfolyamokat. • Terézváros közoktatási intézményei a nyári időszakban a gyermekek táboroztatását több év szünet után ismét a dunabogdányi gyermeküdülőben oldhatják meg. A hárshegyi, illetve a balatonmáriafürdői üdülőnk jelenleg nem működik, ezért fokozottan törekszünk arra, hogy a festői környezetben lévő dunabogdányi tábor kihasználtsága egyre jobb legyen, ezért az oktatási-nevelési év során erdei iskolaként is kívánjuk működtetni. Az erdei iskolák működtetéséhez pályázati úton támogatást lehet szerezni, ezért ezt a lehetőséget feltétlenül használnunk kell.

34

33.

Közművelődés, kultúra és sport

Az önkormányzat törvényben előírt kulturális, közművelődési és sportfeladatait az e célra alapított, százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő Terézvárosi Kulturális Nonprofit Közhasznú Zrt. (a továbbiakban zrt.) látja el. A társaság székhelye 2011-től az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtérben, az Eötvös utca 10. szám alatt van. Az önkormányzat és a zrt. a kötelező és vállalt feladatok ellátását, valamint a színtér szakmai működtetését és kulturális célú hasznosítását közművelődési megállapodásban rendezte. A felek között a 4045 m2 alapterületű kulturális és közösségi színtér üzemeltetéséről külön vagyonkezelői szerződés is készült. A zrt. közhasznú fő tevékenysége kulturális tevékenység (a társaság további közhasznú cél szerinti tevékenysége a kulturális örökség megóvása, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, a sportélet támogatása, valamint a közhasznú szervezetek számára biztosított szolgáltatások). A kulturális alaptörvény erre vonatkozó rendelkezése értelmében a települési önkormányzat rendeletben határozza meg, hogy a szaktörvényben felsorolt kötelezettségekből mit, milyen konkrét formában és módon lát el. A képviselő-testület 24/2004. (V. 25.) számú, az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló rendeletének hatálya kiterjed azokra a szervezetekre, személyekre – így természetesen a zrt.-re és szerződött partnereire is –, amelyekkel és akikkel az önkormányzat feladatainak ellátására közművelődési megállapodást vagy egyéb szerződést köt, vagy egy adott program megvalósításához pályázati vagy egyéb úton támogatást nyújt. 34.

Az E10 rövid és középtávú céljai

A zrt. 2011-ben felszámolja a társaságban és az Eötvös10-ben kialakult duplikált irányítást. A korábbiakban külön részleg foglalkozott az önkormányzattól átvállalt feladatokkal és a színtér üzemeltetésével. A két részleg összevonása és szervezeti átalakítása, valamint az üzemeltetési költségek – a funkció sérülésével nem járó – ésszerű csökkentése az Eötvös10 hatékonyabb működését és a közművelődési feladatok színvonalasabb ellátását szolgálja. Fontos feladat, hogy az Eötvös10, a kötelező feladatellátás keretében szervezett programok mellett, kulturális célponttá váljon Budapesten. Piaci bevezetéséhez és ismertségének növeléséhez saját szervezésű, szélesebb rétegek érdeklődésére számot tartó programokat és kulturális szolgáltatást kell kínálnia.

35

Tevékenysége anyagi fedezetének nagyobb részét az önkormányzat biztosítja, kisebb részét a zrt. terembérletből teremti elő. A támogatásnak fedeznie kell az Eötvös10 üzemeltetési költségeit, a béreket, valamint az önkormányzat külön megrendelésére szervezett (a közművelődési megállapodásban nem szereplő) programok költségeit. A zrt. költségvetése a feladatnövekedés ellenére 2011-ben nem haladja meg a 2010-es 208 millió Ft-ot. 2012-től a költségvetési keret csak a mindenkori infláció mértékével nőhet. 2011-ben az előző év megtakarítása miatt az önkormányzat legfeljebb 90 millió Ft-tal támogatja a zrt-t. Középtávon jelentős bevételnövekedést eredményez a 2012. március 1-jén felszabaduló 588 m2-es helyiségcsoport hasznosítása, ahol jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem könyvtára működik. Könyvtár céljára eredetileg egy 85 m2-es helyiséget alakítottak ki, így a fennmaradó kb. 500 m2-es helyiségcsoport kulturális célú hasznosítása komoly bevételt jelent az intézménynek. A képviselő-testület 82/2011. (III. 31.) számú döntése alapján az önkormányzat a Hegedű utca 3. szám alatt található volt iskolaépületet a jövőben alkotóházként kívánja működtetni. Az önkormányzat rendeletben rögzített közművelődési feladatai: • iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése • a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása • az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása • az ismeretszerző, nem hivatásos, műkedvelő, önképző, alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása • a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése • a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése • a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása • egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása.

36

Az önkormányzat ezen túlmenően segíti, illetve támogatja • a VI. kerület szellemi vonzerejének, a civil társadalom kulturális önszerveződő tevékenységének erősítését, a kerületi polgárok életminőségének javítását • a kerület tehetséges és kiemelkedő személyiségeinek értékteremtő tevékenységét • az időskorú népesség közművelődési lehetőségeit, közösségi életét • a hátrányos helyzetű rétegek kulturális hátrányainak mérséklését, művelődési kezdeményezéseit • a gyermekek és a fiatalok művelődését, művészeti tevékenységét és közösségi életét • a lokálpatriotizmust, a helyi kulturális értékek védelmét • az esetenkénti kiemelt, közérdeklődést és közfigyelmet érdemlő magas művészi, kulturális értéket közvetítő események Terézváros területén történő megrendezését, illetve ilyen kvalifikált rendezvények megvalósításának segítését • a humán és közhasznú információs szolgáltatásokat, a helyi művelődésszociológiai kutatásokat. 35.

Szociális ellátás, szociálpolitika

Intézményi háttér Terézvárosban a segélyezés közvetlenül a polgármesteri hivatal szociális és gyermekvédelmi osztályán keresztül történik, a kerület szociális és gyermekjóléti feladatait öt szociális intézmény látja el, amelyek a következők: • Terézvárosi Egyesített Bölcsődék • Terézvárosi Gyermekjóléti Szolgálat • Terézvárosi Családsegítő Szolgálat (Tecsaszo) • Terézvárosi Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (Terézéno) • Terézvárosi Gondozó Szolgálat (Tegosz). A Terézvárosi Egyesített Bölcsődékben a kötelező feladatellátás állami normatívával támogatott, ami a gyermekek napközbeni bölcsődei ellátását jelenti. Ez összegszerűen 494 100 Ft/fő/év. A négy bölcsődei egységben (Aradi utca 17., Szondi utca 88., Városligeti fasor 40., Dózsa György út 104.) 180 gyermek elhelyezésére van lehetőség.

37

Megoldásra váró feladatok: • az egyes bölcsődei részlegekben az akadálymentesítés végrehajtása • a Szondi utca 91. szám alatti játszóudvar korszerűsítése, rugalmas, vízáteresztő gumiburkolattal való ellátása, biztonságos mozgásfejlesztő játékok telepítése • a Szondi utca 88. szám alatti bölcsőde játszóudvarát övező tégla tűzfalak vakolása, színezése • a Szondi utca 88., a Városligeti fasor 40., az Aradi utca 17. szám alatti bölcsődékben a nyílászárócsere energiatakarékossági szempontok alapján, mert a korszerű kazánok mellett a korszerűtlen ablakok miatt nagy a hőveszteség. A 180 bölcsődei férőhely közel 100 százalékban feltöltött, megjegyezve, hogy a jogszabály szerint csak az engedélyezett férőhelyek tölthetők be, vagyis a korábban engedélyezett 120 százalékos feltölthetőség lehetősége már megszűnt. A bölcsődei ellátás iránti igény 2009-hez viszonyítva 2010-ben növekedett. A 2011. szeptemberre történő jelentkezések folyamatosak, előreláthatólag mind a 180 férőhelyre szükség lesz, de a férőhelybővítés igénye egyelőre még nem merült fel. Az Aradi utca 17. szám alatti bölcsődének nincs játszóudvara, ezért tavasztól őszig az itt helyet kapó gyermekeket átszállítják a Szondi utca 91. szám alatti játszóudvarra. A bölcsődébe 2011-ben beiratottak száma 86,1 százalék, tehát a bölcsőde bezárása a korábbi elképzeléssel szemben nem tekinthető aktuálisnak. 15. számú táblázat Az Aradi utca 17. szám alatti bölcsőde kihasználtsága 2007-2010 között Év

Beiratott gyermekek/gondozási Ténylegesen gondozott nap gyermekek/gondozási nap Száma

%

Száma

%

2007

38 329

93

30 104

73

2008

37 366

89,9

30 212

72,7

2009

37 107

89,6

29 383

71

2010

37 633

90,7

31 195

75,2

(Forrás: Feladatellátó osztály) Terézváros önkormányzata a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a Terézvárosi Gyermekjóléti Szolgálat révén biztosítja.

38

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Megoldásra váró feladatok: • az intézmény akadálymentesítése • utcai szociális munka megszervezése. A Terézvárosi Családsegítő Szolgálat (Tecsaszo) feladatait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) határozza meg. A törvényben meghatározott célok megvalósítása érdekében • jelzőrendszert működtet, és a jelzések kapcsán felajánlja szolgáltatásait • szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadást végez • megszervezi a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást • családgondozást végez • közösségfejlesztést, egyéni és csoportos terápiás programokat (üdültetés, táboroztatás) szervez • tanácsadásokat működtet • családon belüli kapcsolaterősítést, közösségépítést, családterápiát, mediációt, nehéz élethelyzetben lévő családokat segítő programokat működtet • támogató, önsegítő csoportokat szervez • szervezi az aktív korú nem foglalkoztatottak beilleszkedési programját. A felsorolt kötelező feladatok ellátása érdekében a Tecsaszo az alábbi feladatokat végzi még: • családgondozás (esetkezelés) • jelzőrendszeri működés • tanácsadások (jogi, pszichológiai, adó) • szociális csoportmunka (kártyaklub, álláskeresők klubja, filmklub, Tekergő, festőklub, álláskeresési tréning) • közösségfejlesztés keretében közösségi szociális munka, táborok (kártyatábor, családi tábor, Tekergő-tábor), utcai rendezvények • az aktív korú nem foglalkoztatottak beilleszkedési programja (esetkezelés, csoportmunka, tréning) • mediáció • egyéni, család- és párterápia. Az önkormányzat rendeletében meghatározott feladatai: • adósságkezelési tanácsadás működtetése • segélyezésre javaslattétel.

39

A szociális étterem (Király utca 104.) működtetését is ellátja a Tecsaszo az Szt. szabályai alapján, továbbá a Tegosz által ellátott étkeztetésen felül: • részt vesz a rászorultság megállapításában • meghatározott kör számára a napi egyszeri meleg étkezés lehetőségét is biztosítja • hét végi étkeztetést is biztosít • az anyagi lehetőségek függvényében vagy pluszforrás esetén a téli ünnepek körül hajléktalanok részére krízisétkezési lehetőséget nyújt. A családok átmeneti otthona működését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályozza. Ennek értelmében kötelező feladatai a következők: • befogadja a jogszabály által előírt családokat • segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához és neveléséhez • biztosítja a szülőnek a gyermekével való – szükség szerinti – együttlakást és ellátást • a szülőnek mentálhigiénés, jogi, pszichológiai segítséget nyújt • személyi tisztálkodás feltételeit biztosítja • étkezésre szolgáló helyiséget biztosít • közösségi együttlétre szolgáló helyiséget biztosít • mosási, főzési, tisztálkodási lehetőséget biztosít • textíliával történő ellátást biztosít • szükség esetén ruházatot, élelmiszert biztosít • elsősegélyhez szükséges eszközöket biztosít • a szülők munkavégzése vagy egyéb távolléte, akadályoztatása esetén segítséget nyújt gyermeke ellátáshoz (esetenként). A Terézvárosi Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (Terézéno) a Podmaniczky utca 18. szám alatti társasház első emeletén található, és 16 középsúlyosan és súlyosan értelmi fogyatékos ember napközbeni ellátását biztosítja. Megoldásra vár az intézménybe való bejutás akadálymentesítése. A Terézvárosi Gondozó Szolgálat mint intézmény három gondozási központ összevonásával jött létre, amelyek közül az egyik 1995-ben megszűnt (Izabella utca 93.). Másik két gondozási központja: az 1. számú a Király utca 38. alatti (a hozzá tartozó klub: Paulay Ede utca 25-27.), a 2. számú a Benczúr utca 35/C. alatt található. Az 1. sz. Gondozási Központ Idősek Klubja (Vasvári Pál utca 4.) 2005 decemberében költözött át ideiglenesen a jelenlegi helyére. A Vasvári Pál utca 4. szám alatti épületet lebontották a tervezett gondozóház megépítésének szándéka miatt. A gondozóház megépítése a Király utca 40. szám alatti épület problémái miatt a mai napig elmaradt. 40

Az intézmény központja és telephelyei jól kiépítettek, a Benczúr-klub kivételével akadálymentesítettek. Szolgáltatásaikat folyamatosan az igényeknek megfelelően alakítják. Feladatai a szociális törvényben meghatározott kötelező és azon túli nem kötelező ellátásokra oszlanak meg. Pályázati támogatással működik mint nem kötelezően ellátandó feladat a 2010-től indított jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (elvárt fenntartási időszaka három év). További, szintén nem kötelező egészségügyi szolgáltatásként otthoni szakápolást is nyújt a 2007. évtől (OEP-finanszírozással). 2010. december havi statisztikai adatai szakfeladatonként 627 fő 105 fő

Az intézmény által szociális alapellátásban részesült Házi segítségnyújtásban részesült (ebből 22 fő étkeztetésszolgáltatást is igényelt) Gondozási napok száma

13 523 nap

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesült Gondozási napok száma

42 fő 16 554 nap

Étkeztetésben részesült ebből a tálaló-melegítő konyhán étkező (Az ebéd házhoz szállítását naponta 330 fő veszi igénybe.) Gondozási napok száma A két idősek klubjának tagja Gondozási napok száma

454 fő 124 fő 105 417 nap 48 fő 9572 nap

A házi szakápolás szolgáltatást az év során 347 fő vette igénybe. Az ellátottak közül szakápolást 137 fő, gyógytornát 124 fő, fizikoterápiáz 78 fő, logopédiai ellátást 8 fő kapott. 36.

Házi segítségnyújtás

A gondozási feladatok iránti igény fokozatosan eltolódik az igen idős, mozgásképtelen, sok esetben az egy időben két gondozónő ellátását is igénylő feladatok felé. A korábbi évekhez viszonyítva megállapítható, hogy az ellátottak egy részénél az egyéb tevékenység, másik részénél viszont az ágy mellett töltött gondozási idő felé tolódott el az ellátás.

41

37.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2010-től támogatási szerződés útján biztosított. Az intézménynek 47 főre van működési engedélye. A teljesítés az összesített gondozási napok számának alakulásával 45,35 fő. A Body-Guard Hungary Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. szerződés alapján biztosítja a készülékeket, gondoskodik folyamatosan felszerelésükről, karbantartásukról, a diszpécserszolgálat működtetéséről. A Tegosz biztosítja a 24 órás készenlétet, riasztás esetén a krízishelyzetbe jutott személyekről történő gondoskodást és ellátásukat. A készenlétet munkanapokon az állományban lévő gondozó és ápolónők segítségével, hétvégén és ünnepnapokon külső szakképzett személy megbízásával oldják meg. Az év folyamán 15 jelzőkészüléket helyeztek ki, 92 riasztási helyszínen nyújtottak segítséget. 38.

Szociális étkeztetés

A Tegosz az étkeztetési szolgáltatást kétféle módon nyújtja: a Benczúr utca 35/C. alatt működő tálaló-melegítő konyháról, illetve lakásra történő ebédkiszállítással. Az ebéd lakásra történő eljuttatását – közbeszerzést követően – 2010. november 1-jétől a Junior Vendéglátó Zrt. látja el. A Benczúr utca 35/C. alatt működő tálaló-melegítő konyha hétfőtől péntekig tart nyitva. Az ebédet az önkormányzat fenntartásában lévő Terézvárosi Egyesített Bölcsődék konyhájáról szállítják. Az innen étkező ellátottak 80 százalékát a fiatalabb, rokkantnyugdíjjal, szociális segéllyel rendelkező személyek teszik ki. A tálaló-melegítő konyha teljes munkamenete az ISO és a HACCP minőségbiztosítási rendszernek megfelelően működik. Az étkeztetést újonnan igénylőknek a száma az év folyamán 193 fő volt. 39.

Idősek klubja

A Tegosz két klubot működtet gondozási központjain keresztül. A klubok hétfőtől péntekig reggel 8 órától délután 4 óráig tartanak nyitva. Alapvető cél, hogy a kerületben élő idősek számára elérhető legyen a nappali ellátás, lehetőséget biztosítva a napközbeni tartózkodásra, igény szerint étkezésre, társas kapcsolatok kialakítására, foglalkoztatásra.

42

A klubtagoknak szociális, egészségi és mentális állapotuknak megfelelően nyújtanak ellátást, tartalmas nappali elfoglaltságot. Az étkeztetés mellett hetente egyszer orvosi ellátást, havonta egy alkalommal jogi tanácsadást vehetnek igénybe. A bejáró személyeknek mindkét klubban különböző napi elfoglaltságokat nyújtanak (például napilapok, tévé, rádió, videó, társasjáték stb.). A programokat és az ellátással kapcsolatos különféle szolgáltatásokat az idősek igénye szerint alakítják ki. A statisztikai adatok a klubtagok létszámát illetően ennek ellenére mégis csökkenést mutatnak. A jogszabályi változások, az életszínvonal, a nyugdíjak értékállóságának csökkenése, a tagok elhalálozása, új tagok jelentkezésének hiánya mind ezt támasztja alá. 40.

Szakápolás

A szakápolás-szolgáltatás elrendelését a beteg háziorvosa, szakorvosi javaslattal, illetve szakorvos írja elő, amit az egészségpénztár szerződésben meghatározott vizitóraösszegig finanszíroz. Az ápolást végzők megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. A betegek elégedettek a folyamatos ellátással, mert így a hét végén és ünnepnapokon is nyújtják részükre a szolgáltatást. Az otthoni ápolást igénybe vevők között a 70 év feletti korosztály jelenik meg nagyobb arányban, szakirányú szolgáltatásra, gyógytornára van a legnagyobb igény (baleset és műtét utáni szakápolási feladatok). A szolgáltatás révén szorosabb kapcsolat épült ki az egészségügyi ellátórendszerrel. Folyamatos az együttműködés a betegek háziorvosaival. A beteg és családtagjai lakókörnyezetében az igények reálisabban, teljesebb mértékben, körben kerülnek kielégítésre. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények funkcionálisan a szociális rendszer részét képezik, de szoros szálak fűzik az egészségügyi ellátáshoz. A betegápolásban az együttműködésük feltétlenül kívánatos. Az intézmény által nyújtott alapszolgáltatásokban az ellátottak száma évről évre csökken. Ennek okai a migráció (a lakosság számának nagymértékű fogyása), a nyugdíjas korosztály munkában maradása, az életkor kitolódása. Gondozás tekintetében az elmúlt évek alatt megfigyelhető volt, hogy a nagyon idős, több gondozást, odafigyelést igénylő, illetve a fiatalabb, rokkantnyugdíjjal rendelkező személyek kerültek ellátásba. Az ellátottak körében a 80 év felettiek száma van túlsúlyban. Az étkeztetés-szolgáltatásban évről évre létszámcsökkenés figyelhető meg, bár az utóbbi 2-3 évben a stagnálás a jellemző. A piacon egyre több ebédet szolgáltató cég jelent meg a lakosság igényeinek kielégítésére. A lakosság egy részét a változatos, naponta más menüválasztékból igényelhető ebéd jobban vonzza.

43

Az idősek klubja szolgáltatás esetében a 20 éve az ellátásban lévő klubtagok koruk, betegségük miatt kimaradnak vagy elhaláloznak. A változó igények miatt új klubtagnak csak kevesen jelentkeznek. Az intézmény bevételeinek alakulását a következő táblázat mutatja, a saját bevételek alakulásában stagnálás figyelhető meg. Az OEP-finanszírozás a lekötött vizitórák függvényében alakult, folyamatos, kismértékű emelkedést mutat. Az önkormányzati finanszírozás és az állami normatíva csökkenő tendenciát jelez (csökkent az ellátottak száma is). 16. számú táblázat A bevételek alakulás (ezer forintban) 2006-2010 között

Év

Intézményi OEPPályázati térítési díj, finanszírozás finanszírozás saját bevétel

Önkorm. Állami finanszírozás normatíva

2006 46 505

5840

204 270

71 975

2007 39 830

6427

205 332

69 673

2008 40 959

7264

214 356

59 147

2009 49 514

6988

190 450

54 257

2010 46 363

8289

175 011

39 238

2087

(Forrás: Feladatellátó osztály) Az elmúlt 10 évet figyelembe véve az ellátottak száma mintegy a felére csökkent. Ezzel párhuzamosan az intézmény engedélyezett dolgozói álláshelyszáma 70 főről (2010. december 31-ig) 47 álláshelyre szűkült. Az előző évek folyamán gondozónői létszámból történt a szakápolás, illetve a támogató szolgáltatás feladataira létszám-átirányítás. Az intézmény feladatellátása a nappali ellátás vonatkozásában az ellátottak nagyszámú csökkenésének következtében folyamatos átgondolást igényel. Jelenleg mindkét klub 50-50 férőhelyes működési engedéllyel rendelkezik, amihez a jogszabály 1 fő vezetői, 2 fő gondozónői szakmai létszámot ír elő. A szolgáltatást igénylők száma nem indokolja az 50 férőhelyes klubokat, az irányadó dolgozói létszámot. A Paulay-klub szakmai dolgozói közül 2011-ben két fő 40 éves jogviszonya alapján a nyugdíjazását kezdeményezte. Javaslatként két alternatíva képzelhető el:

44

• mindkét klub létszámát figyelembe véve a működési engedélyek módosítása 30-30 férőhelyre • a Paulay-klubban történő ideiglenes tartózkodás a bérelt helyiség tisztázatlan tulajdonosi háttere miatt bizonytalan. A Paulay Ede utca 2527. számú épületbe kihelyezett klub sorsát az 1997 óta tervezett bentlakásos idősek otthona (Szépkorúak Háza) oldaná meg a Vasvári Pál utca 4. szám alatt. A beruházás megvalósításával a két klub összevonására kerülhetne sor. A nappali ellátottak jelenlegi létszámát tekintve az összevonás a két klub vonatkozásában a beruházás megvalósítása nélkül is megoldható. A Benczúrklub engedélyezett létszáma maradna 50 férőhelyes. Takarékossági, szervezési okok és a hatékonyabb feladatellátás érdekében ezek a megoldások átgondolást igényelnek. Gondozási feladataink teljesítése érdekében törekedni kell egy olyan komplex, átfogó rendszerre, amelynek alappillére a gondozóház, amelyben biztonsággal működtetni lehet továbbra is a szakápolást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, az ebédszolgáltatást és a diszpécserszolgálatot. A házi segítségnyújtás és az idősek nappali ellátása (klub) jelenleg munkanapokon működik. Igény lenne a házi segítségnyújtás terén az egyre súlyosbodó ellátottak hétvégén történő gondozására. Önálló diszpécser és jelzőkészülékek birtokában a jelenleginél jóval költségtakarékosabb szolgáltatást lehetne nyújtani. 41.

Javaslatok a szociális ellátások bővítésére

A szociális ellátások palettájáról több szükséges elem is hiányzik. Legfontosabb talán a közösségi ellátások köre, amelynek létrehozását a finanszírozási szabályok is nehezítik. Az OPNI bezárásával és a kórházi pszichiátriai ellátás visszaszorításával betegek tucatjai váltak ellátatlanokká a kerületben. A közösségi pszichiátriai ellátást eredetileg azoknak a krónikus pszichiátriai betegeknek az időleges ellátására hozták létre, akik intézeti elhelyezésre vártak. Az intézménybezárások a várakozási időt szinte beláthatatlanná tették. Megszűnt több olyan otthon is, amelyek foglalkoztatási rehabilitációval segítettek az önálló életvitel kialakításában. Mindezek a betegek most az egészségügyi és szociális ellátórendszerben jelentek meg, ami nem tud speciális megoldásokat nyújtani. A passzívan otthon ülő, utcán kóborló, zavarodottan keresgélő betegek vezetése nagyon hiányzik. Ugyanez a helyzet az egyre nagyobb számú szenvedélybeteg esetében is. Számukra fontos lenne a támogató, stabil kapcsolat.

45

A gyermekvédelmi törvényben található ellátások közül több is hiányzik a kerület ellátásából. Ellátási szerződéssel működteti a kerület a helyettes szülői ellátást (Fehér Kereszt Kiemelten Közhasznú Egyesület), mások létrehozására még nem került sor. A gyermekjóléti alapellátások köre még bővíthető lenne Terézvárosban. • Hiányzik a családi napközi, ami alkalmas lenne a nehezebben beilleszkedő gyerekek tanulási problémáinak kezelésére. • A házi gyermekfelügyelet azokban a helyzetekben nyújthatna segítséget, amikor a szülők átmeneti segítségre szorulnak esetleg csak néhány napra, és nem indokolt a gyermek helyzetének megváltoztatása. • A gyermekek átmeneti otthonát mint kötelező feladatot ellátási szerződés keretében lehetne megvalósítani, mivel a kerületi igények alapján nem indokolt önállóan létrehozni. • A legnagyobb hiányosság az utcai szociális munka. Plazákban, parkokban, tereken csoportosulnak azok a gyerekek, akik a családjukban, a környezetükben nem érzik jól magukat, társaik között próbálnak kapcsolatokhoz jutni. A kerület jellegzetes helyein jól megfigyelhetők ezek a csoportosulások. Az utcai munka speciális esete lehetne a játszótérprogram, amit össze lehetne kapcsolni a játszótér-felújítási koncepcióval. 42.

Szociális segélyek és támogatások

Terézváros segélyezése sokszínű képet mutat, és lehetőségeihez mérten (sőt néha talán azontúl is) igyekszik a felmerülő problémák megoldásában segítséget nyújtani. Az ellátások egymás mellett is igénybe vehetők. A segélyezésre fordított összegek az elmúlt évek során változó képet mutattak. Az utóbbi időszakban kevés új ellátás került bevezetésre, egyes támogatási formák viszont új elnevezést kaptak. A törvények (1993. évi III. törvény, Szt., 1997. évi XXXI. törvény, Gyvt.) felhatalmazása alapján és keretei között az önkormányzat saját rendeletében szabályozta az adható támogatások összegét, valamint a támogatásra való jogosultság határait. Az önkormányzati források csökkenésével a segélyezés terén is szűkítések következtek be 2007-ben. Csökkent az egy személy, illetve család részére adható támogatás nagysága, a lakásfenntartás elismert költsége, egymást kizáró támogatássá vált (azaz együtt nem adható) a közgyógyellátás és a gyógyszertámogatás. A jogosultsági határok és a támogatások nagysága a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegéhez kötődnek. Ez az összeg immár negyedik éve változatlan: 28.500 Ft. Tekintettel arra, hogy a jövedelmek (nyugdíjak) összegét azóta emelték, a jogosultsági határon lévők egy része kiesik a támogatható körből. Esetükben csak a helyi rendelet által kivételes

46

lehetőségként biztosított (a Tecsaszo javaslatára) átmeneti segélyre van lehetőség. A segélyek és támogatások alakulását az alábbi táblázatok mutatják (összehasonlításra csak részben ad lehetőséget, mivel a jogszabályi feltételek, elnevezések változtak az évek során). 17. számú táblázat A kifizetések és a segélyezettek alakulás 2007-2010 között Megnevezés

Teljesítés (ezer Ft)

Ellátottak (fő)

2007. év

273 023

6991

2008. év

259 845

6264

2009. év

293 736

6251

2010. év

355 776

6661

2011. évi terv

321 118

6870

száma

(Forrás: Feladatellátó osztály) A támogatások további szűkítésére – tekintettel a kerület lakosságának nehéz anyagi helyzetére – kevéssé van lehetőség. Jelentős növekedés figyelhető meg az aktív korú nem foglalkoztatottak támogatásánál (korábbi neve: rendelkezésre állási támogatás, 2011-től bérpótló juttatás). Jelenleg 154 fő részére folyósít az önkormányzat bérpótló juttatást, 88 fő részére aktív korúak rendszeres szociális segélyét. 2011 elejétől a törvényi szabályozás miatt csökkent a közfoglalkoztatás lehetősége, számuk azonban várhatóan nem csökken, mivel foglalkoztatásukra kevésbé és csak rövid ideig lesz lehetőség.

47

18. sz. táblázat Jelentősebb támogatások

2007. 2008. 2009. teljesítés ellátottak teljesítés ellátottak teljesítés ellátottak Megnevezés Rendszeres szociális támogatások: 0 0 0 0 22652 189 rendelkezésre állási tám. 0 0 0 0 0 0 bérpótló juttatás egészségkárosodottak 6395 29 5946 27 7415 29 rendszeres szociális segélye aktív korúak rendszeres 31813 184 38101 226 21522 162 szociális segélye 20068 59 21495 77 22748 91 ápolási díj normatív alapon 25578 79 29158 101 29234 100 ápolási díj mélt-i alapon 9898 11971 12599 ápolási díj TB 7090 22 12646 144 12016 160 adósságcsökkentési tám. 42378 1257 30199 1240 26981 1091 lakásfenntartási támogatás rendszeres gyermekvédelmi 5935 864 6424 651 7598 601 kedvezmény Eseti szociális támogatások: 26895 954 26313 707 30793 890 átmeneti segély átmeneti segély 8539 333 9537 328 10074 357 TECSASZO 11820 416 7257 199 7054 184 gyógyszertámogatás rendkívüli gyermekvédelmi 14432 530 13668 463 16627 523 támogatás 3001 39 3122 39 3781 47 köztemetés 6303 117 6001 112 5199 96 temetési segély 25527 769 17101 662 14556 564 közgyógyellátás (Forrás: Feladatellátó osztály)

48

2010. teljesítés ellátottak

2011. terv ellátottak

29962 0

263 0

3000 35000

110 110

6407

27

8000

30

18582 26882 26571 10536 16149 30567

95 94 102

95 92 100

202 1247

20000 28000 28000 13440 18000 33500

150 1247

8735

753

9280

800

31242

915

33000

950

9935 7206

370 171

10000 8000

370 200

17923 4767 5088 13775

548 52 94 553

18000 6000 6000 15000

550 60 100 600

43.

Foglalkoztatáspolitika

Bár a hivatalos statisztika a közhasznú foglalkoztatást az aktív eszközök közé sorolja, a gyakorlatban ennek a formának a szerepe egészen más. A közhasznú foglalkoztatottak munkaerő-piaci helyzete ugyanis lényegében nem változik (miután tartós elhelyezkedésük nem megoldott, lényegében olyan munkanélkülieknek tekinthetők, akik csupán időszakosan kerülnek át – általában az ellátásból kiesők vagy a jövedelempótlósok közül – egy másik kategóriába, aminek eredményeként később ismét ellátottá válhatnak). A közhasznú foglalkoztatás tehát a tartósan munkanélküliek jövedelemhez juttatása szempontjából lényeges, inkább szociális, mint aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz. Terézváros foglalkoztatási programja a közcélú munkára épült. 2009-ben nehezen indult be, de 2010-ben már szinte valamennyi önkormányzati intézmény igényelt közcélú munkást. A munkanélküliek hasznos tevékenységet folytattak, jövedelemre tettek szert, megbecsülték őket. Kiderült, hogy a kerületben élő aktív korú nem foglalkoztatottak közül nagyon sokan szeretnének dolgozni, ugyanakkor az intézmények munkáját is nagyban segítették. Az önkormányzat a Terézvárosi Foglalkoztatást Elősegítő Nonprofit Kft. segítségével folyamatosan biztosít munkalehetőséget a kerületi munkanélküliek számára. A közmunkaprogram révén a városüzemeltetési kiadások csökkenése és pótlólagos központi források bevonása az elérendő cél. 2011-ben az önkormányzat részére a munkaügyi központ által engedélyezett közfoglalkoztatási létszámkeretet (78 fő) teljes egészében a kft. kapta meg, ezzel a pályázat teljes körű és pozitív elbírálása esetén az éves feladatai ellátásához szükséges létszám is biztosított lesz. A kft. kötelező feladatai közé tartozik, hogy Terézváros tartósan munkanélküli és rendszeresen szociális ellátásban részesülő lakosainak munkalehetőséget, esélyt teremtsen, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzését, foglalkoztatását elősegítése – ideértve a munkaerőkölcsönzést is – és kapcsolódó szolgáltatásokat végezzen. Nem kötelező feladata a közfoglalkoztatás szervezésén belül az a kiemelt szerepet betöltő tevékenység, hogy a lakókörnyezetet gondozza, ezzel is elősegítve egy élhetőbb Terézváros létrejöttét. A kft. tehát kiemelt szerepet tölt be az önkormányzat köztisztasági feladatai és céljai végrehajtásában. 2011-ben csak pályázati forrásból lehet támogatást szerezni a közfoglalkoztatás céljára. Kerületünk esetében igen korlátozott a lehetőség, 78 fő rövid távú (2-4 hónapos), napi 4 órás foglalkoztatására pályázhattunk. A pályázatot benyújtottuk.

49

19. számú táblázat A regisztrált álláskeresők száma a VI. kerületben 2009-2010 között Regisztrált álláskeresők száma zárónapon 2009 2010 2011 Pályakezdő 23 20 7 13-24 hónap 80 110 23 > 24 hónap 55 56 12 > 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott 135 166 35 Férfiak 354 442 84 Nők 418 468 87 Nem 772 909 171 17 éves és fiatalabb 0 0 0 18-20 év 5 7 2 21-25 év 63 63 13 26-30 év 114 123 19 31-35 év 105 133 26 36-40 év 99 114 21 41-45 év 90 101 21 46-50 év 85 91 18 51-55 év 126 141 26 56-60 év 83 131 25 60 év feletti 4 5 1 Összes 772 909 171 Általános iskolai végzettség nélküli 10 14 4 Általános iskolát végzett 148 175 34 Szakiskolát végzett 20 17 4 Szakmunkásképzőt végzett 139 156 30 Gimnáziumi végzettségű 154 193 35 Szakközépiskolai végzettségű 126 145 29 Technikumot végzett 26 33 5 Főiskolai végzettségű 85 101 17 Egyetemi végzettségű 65 76 14 Összes 772 909 171 (Forrás: Munkaügyi kirendeltség)

Új szabály az is, hogy 2012-ben már csak az a személy részesülhet bérpótló juttatásban – az egyéb feltételek megléte esetén –, aki 2011-ben legalább 30 napos foglalkoztatást tud igazolni. Sokan ezt csak a közfoglalkoztatás útján tudják megszerezni. Emiatt is fokozott figyelemmel kell kísérni a pályázati

50

lehetőségeket, és minden lehetséges formát igénybe kell venni a foglalkoztatás érdekében. A foglalkoztatás 2011-ben a Foglalkoztatást Elősegítő Nonprofit Kft. keretében valósul meg, ez közterület-karbantartást (takarítást) jelent. A bérpótló juttatásra jogosultak csak időszakosan kerülnek át a munka világába, azt követően ismét a támogatást vehetik igénybe, amelynek összege 28.500 Ft. Fontos az is, hogy a kft. által ellátott új feladatokat (pl. parkok, zöld felületek karbantartása, parkfenntartás) kerületi munkanélküliekkel valósítsák meg. A foglalkoztatást segítené továbbá, ha naprakész nyilvántartás tartalmazná a betöltetlen álláshelyeket, amelyből tájékozódhatnának a kerületi munkanélküliek. Az önkormányzat honlapján lehetőséget kéne biztosítani a kerületi munkaadóknak is, hogy álláslehetőségeiket megjelentethessék. A Terézvárosi Családsegítő Szolgálat – az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervezet – együttműködési program keretében segíti az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülőket. Segíti a szolgálathoz forduló munkanélkülieket az elhelyezkedésben (álláskeresők klubja). Ennek célja, hogy segítsék a kerületben élő munkanélkülieket az intenzív álláskeresésben, fejlesszék munkavállalási készségüket például álláskeresési stratégiákkal, önéletrajz készítésével, állásinterjúra való felkészítéssel, csoportos programokkal. 44.

Környezetvédelem, környezettudatosság és köztisztaság

Terézváros önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a tisztaságra és a környezetvédelemre, mivel a kerület Budapest legnagyobb környezeti terheléseket viselő városrészei közé tartozik. Ennek enyhítésére elindult 2005 tavaszán a Terézvárosi Köztisztasági Program. A program célja egy „Élhetőbb Terézváros” megteremtése, amelynek központi eleme a köztisztaság. A köztisztasági kampány során a kulturált ebtartás, valamint a közterületek kutyapiszkos voltának megszüntetése érdekében kutyapiszokgyűjtőket telepítettek a kerület több pontjára. Az önkormányzat felújította és talajcserével javította a Hunyadi téri kutyafuttató helyet. Folyamatos a burkolt közterületrészek nagynyomású vízzel történő takarítása, amit elsősorban épp a kutyapiszok miatt tart az önkormányzat szükségesnek és célszerűnek. Ez a szolgáltatás a jövőben is megmarad szűkös költségvetési lehetőségeink ellenére. Folytatódik a szelektív hulladékgyűjtési és a veszélyes hulladékok gyűjtésére indult program is, amelyek környezeti hasznosságukon túl erősítik a környezettudatos gondolkodást a kerület lakosságában. Ez utóbbi keretében az önkormányzati intézményekben az elemek gyűjtésére konténereket helyeztünk el.

51

45.

Kertészet, parkgondozás

A terézvárosi önkormányzat 2011-től a tulajdonában lévő játszóterek, kutyafuttatók, szökőkút, csobogó és ivókutak fenntartását a kft. közreműködésével kívánja megvalósítani. Ezt eddig külső, illetve alvállalkozók bevonásával oldotta meg, azzal viszont, hogy a kft. veszi át a feladatokat, további kerületi munkanélküliek foglalkoztatásba történő bevonására lesz lehetőség. Az elvégzendő fenntartási feladatok közé a rendszeres takarítás, a homokozó frissítése, fertőtlenítése és szükség szerinti cseréje, a padok és egyéb parkberendezési tárgyak (szemetesedények, kerítések stb.) karbantartása, javítása, festése, szükség szerinti cseréje stb. tartozik. 2012-től a kerület kertészeti munkái és feladatai is a kft. közreműködésével valósulnak majd meg. Tervezzük a Jókai tér felújítását, miképpen a Hunyadi tér felújítását is folytatni kívánjuk. Itt az elöregedett fák miatt a park egésze rendezetlennek hat, amit orvosolni szükséges, különösen annak tudatában, hogy ez a VI. kerület egyetlen s mint ilyen a legnagyobb parkja és összefüggő közterületi zöld felülete. A társasházi zöldfelület-pályázatok rendszerét is fenntartjuk, segítve ezzel is a zöldfelület-fejlesztést és -karbantartást. A magunk portáját illetően pedig elvégezzük az iskolaudvarok (intézmények) parkjainak felülvizsgálatát, zöld növényekkel történő szépítését, zöld felületük növelését. Ugyancsak folytatjuk a virághengerek és planténeres növények folyamatos, évenkénti kihelyezésének bevált gyakorlatát. Azokban a zöld felülettel nem rendelkező utcákban, ahol a közműhálózat miatt nem lehetséges fák ültetése, de az utca egyéb adottságai megengedik, virágoszlopokat helyezünk el, ezzel is növelve az ott élők komfortérzetét a vegetációs időszakban. Ahol a közműhálózat és a terület egyéb adottságai engedik, fásítással járul hozzá az önkormányzat Terézváros zöld felületének növeléséhez. A zöld felületek növelése fontos cél, a fővárosnál és a magyar államnál egyaránt lobbizunk a Nyugati pályaudvar melletti fejlesztési terület minél nagyobb mértékű zöld felületként történő kialakítása érdekében. Ugyanerre törekszünk a WestEnd City Center esetleges továbbépítése, bővítése során. A kerületben 2011-ben közösségi kert alakul, ahol azok a terézvárosi lakosok, akik igénylik, saját gondozásban növényeket termeszthetnek. Ehhez a szükséges szakmai segítséget is megkapják, illetve az önkormányzat évente egyszer támogatást nyújt számukra az eszközök, a vetőmagok, a palánták beszerzéséhez.

52

46.

Városüzemeltetés

A gazdasági programban már rögzítettük az önkormányzat által Terézvárosnak nyújtott közszolgáltatások mértékét és állapotát, itt tehát a jövő céljait próbáljuk meghatározni. Az is olvasható volt, hogy a közszolgáltatásokkal való ellátottság teljes lefedettséget jelent, de a közterületek állapotára ránehezedik az öregedés és az avulás, illetve az igen jelentős használat miatti lassú, de biztos lepusztulás. Lehetőségeinkhez (ténylegesen rendelkezésre álló, illetve reményeink szerint addigra megszerezhető forrásainkhoz) mérten a következőket tervezzük. A burkolat állapota alapján az alábbi utcák burkolatát kívánjuk 5 centiméter vastagságban úgynevezett marásos technológiával felújítani: • Bajza utca (Andrássy út és Városligeti fasor között) • Székely Mihály utca • Vörösmarty utca (Szondi utca és Aradi utca között) Forgalomtechnikai szempontból tervezzük Belső-Terézváros egyre nagyobb (távlatokban a főbb útvonalak kivételével a teljes) területének forgalomcsillapított övezetté történő átalakítását, illetve kisebb volumenben, de vegyes forgalmú útszakaszok kiépítését is, tekintettel elsősorban a szűk utcákra és járdákra. Ehhez engedélyes tervdokumentációval rendelkezünk a Paulay Ede utca és kapcsolódó úthálózat útépítési munkáira vonatkozóan, és már elkészült a Lázár utca útépítési tervdokumentációja is. Már most is gyalogosövezetként funkcionál a kerületben a Hajós utca (Ó utca és Dessewffy utca közötti szakasza), ám tervezzük ennek meghosszabbítását Bajcsy-Zsilinszky úti végpontjáig. A Hegedű utca – a Király utca és a Pethő Sándor utca között – korábban szintén gyalogosövezet volt (a Nagymező utcai mélygarázs építési munkáinak megkezdése miatt volt szükséges a Hegedű utca megnyitása a gépjárműforgalom számára). A gyalogosövezet visszaállítása és a Hegedű utca átépítése itt is kívánatos. Ezzel egyidejűleg a Nagymező utca 9–Paulay Ede utca 50. csomópont lezárását is meg kell szüntetni. Ugyancsak tervezzük a Csengery utca vegyes használatú útként és sétányként történő kiépítését a Hunyadi téri vásárcsarnoktól az Andrássy útig. Ennek az engedélyes tervei szintén rendelkezésre állnak, itt elsősorban – a szükséges önrészen kívül – pályázati forrásból kívánjuk fedezni a költségeket. Vegyes használatú útként tervezzük felújítani a Lázár utca BajcsyZsilinszky út és Bajcsy köz közötti szakaszát, megteremtve ezzel itt is a sétányszerű gyalogosövezeti használat lehetőségét. Megvizsgálandó a Szondi 67. előtti járdaszakasz kiszélesítésének és zöldesítésének a lehetőségét.

53

A kerékpáros-közlekedés fejlesztése érdekében javasoljuk az egyirányú utcák kerékpáros szembeforgalom számára történő megnyitását. Ennek megvalósítását azonban előzetesen széles szakmai, illetve civil körben egyeztetni szükséges még. Nagy elmaradása ellenben a kerületnek a saját tulajdonú, vagy kezelésű utcákban kerékpárutak létesítésének hiánya. Ezt az elmaradását a Gazdasági Program 4 éves ciklusában az önkormányzat pótolja. A mélygarázsok építése tekintetében megfontoltabb programot kívánunk megvalósítani. Ugyanakkor kérjük a fővárost a Dózsa György út mellett tervezett mélygarázsok – a kerület parkolási igényeit részben kielégítő kapacitással történő – megépítésére. Ugyanígy ösztönözni kívánjuk a Podmaniczky út alatt és mellett közhasználatra megnyitott mélyparkolók és parkolóházak építését. Kiemelt feladatként kívánjuk kezelni a Hunyadi téri vásárcsarnok felújítását. A feladat nagysága és költsége oly hatalmas, hogy a teljes munkára e gazdasági program időszakában bizonyosan nem lesz forrásunk saját erőből, ám nem mondunk le arról, hogy a kezdeti lépéseket megtegyük. A teljes rekonstrukcióhoz kormányzati segítség szükséges, amit elsősorban a jelenlegi központi pályázati prioritások (már megindult) újradefiniálásától remélünk. Ehhez a magunk részéről a piac őstermelői jellegének megőrzésével és erősítésével, illetve a már létező piaci turizmushoz turisztikai attrakcióval való ráfejlesztéssel kívánunk csatlakozni. E pályázati célnak kiegészítő eleme a Hunyadi téren már megindult rekonstrukció keretében a téren lévő illemhely tulajdonjogának visszaszerzése, ezt követően a már meglévő engedélyes tervek alapján teljes körűen akadálymentesítetté történő átalakítása és üzemeltetése. Bár csak áttételesen tartozik ide, de az önkormányzati intézményekben – ugyancsak pályázati segítséggel – csökkenteni kívánjuk az akadálymentesítés terén mutatkozó jelentős lemaradásunkat. Ehhez az e téren leginkább szóba jöhető intézmények akadálymentesítési terveit elkészíttetjük és igyekszünk folyamatosan pályázati forrásokhoz jutni. Ugyanakkor több intézményben már megkezdődtek az ezzel kapcsolatos munkák. 47.

Közterületi parkolás, térfigyelőrendszer

A parkolás a jelentős bevétel és a megváltozott törvényi háttér miatt stratégiai kérdéssé vált. A jogszabályi környezet változása koncepcionálisan megváltoztatta a közterületi parkolási rendszer jogi feltételrendszerét. A képviselő-testület döntése nyomán a parkolásüzemeltetési feladatokat a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. átvállalt közfeladat-ellátás keretében végzi.

54

A bevételek a 2011 áprilisától megkezdődött átvétel nyomán várhatóan jóval meghaladják azt az összeget, amely a korábbi üzemeltetőtől folyt be, a „nyereség” százmillió forintos nagyságrendű. Természetesen az átvétel jelentős, százmillió forintot jócskán meghaladó pluszkiadásokkal is járt, ám erre az önkormányzat előteremtette a szükséges fedezetet. A bevételeken felül az önkormányzat számára precedensértékű a projekt, ami a többi kerület számára is követendő, megvalósítandó modellt jelenthet. A parkolásüzemeltetéshez kapcsolódóan potenciális lehetőség rejlik abban, hogy a térfigyelőrendszer üzemeltetését is a zrt. végzi. Az objektív felelősségi szabályok lehetővé teszik – a hatályos jogszabályi keretek között a közterület-felügyelet bevonásával –, hogy a kerület a szabálytalanul parkolókkal szemben fellépjen, ezzel lehetőség szerint javítsa a kerületben a közlekedési szabályok betartásának gyakorlatát, javítsa a szabályosan közlekedők számára a parkolási feltételeket, és további bevételeket generáljon az önkormányzat javára. Ezenfelül olyan további szolgáltatási lehetőséget is rejt magában, ami a közterületen parkoló járművek bizonyos felügyeletét, így a használók biztonságát szolgálja. Ennek a programnak a kidolgozása és működtetése mintaértékű lehet, és csökkentheti a bűncselekmények számát a kerületben. A rendszer hatékony működtetéséhez a kerékbilincs alkalmazásán felül javasoljuk visszaállítani a közterületen hagyott járművek elszállítását és őrzött telephelyen történő tárolását. Ez a többletbevételeken felül javítja a közterülethasználati fegyelmet, így a környezetkultúrára is jó hatással lehet. Hosszú távon kiaknázható előnyök rejlenek a kerületek közötti együttműködés kialakításában két-, illetve többoldalú megállapodások alapján. Ezek keretében a szomszédos kerületekkel közös ügyfélszolgálatot építhetünk ki, így lehetőség nyílik a rugalmasabb ügyintézésre. Közös parkolási bérlet (kártya) elfogadását alakíthatjuk ki, és a határterületeken kölcsönösen együttműködhetünk a parkolójegyek elfogadásában. Ezen együttműködések egységes és átlátható rendszert eredményezhetnek egyre szélesedő területeken a fővárosban. 48.

Közterületek használata, közterület-felügyelet

Az önkormányzat a közterületein a rend fenntartása érdekében jogszabályban rárótt feladati körében közterület-felügyeletet tart fenn. A 2011. évi költségvetési koncepcióban már szerepel a megfelelő szolgáltatási színvonal megteremtése érdekében a folyamatosan – éjjel-nappal, hétvégenként, szabadés munkaszüneti napokon is – működő felügyelet bevezetésének szükségessége. Ehhez azonban erőteljes szervezetfejlesztés szükséges. A folyamatos műszak bevezetését az alábbiak indokolják. 1.) A kerület – figyelembe véve az adottságait – legalább három alkalommal „mozdul meg” napi szinten.

55

• A reggeli órákban a lakosság zöme elhagyja otthonát, s a munkahelyükre igyekvők foglalják el a parkolóhelyeket, illetve jönnek ügyeket intézni a kerületbe. Nagy számban jelennek meg azok az autósok is, akik árut szállítanak az üzletekbe. Ez az időszak reggel 7-től egészen délután 5-ig tart. • Ezt követően a kerületi lakosok zöme hazaérkezik, s visszaáll a lakhelye közelében található parkolóhelyre. Erre az időszakra tehető a színházak, szórakozóhelyek körüli területek terheltségének erőteljes növekedése. Ebben az időszakban nagyon sok a szabálytalan autós, illetve a szórakozóhelyek viszonylatában is vannak olyan feladatok, amelyek ellenőrzést, esetleg intézkedést kívánnak. • A harmadik mozgalmas időszak a színházak és szórakozóhelyek zárásának időszaka. Ekkor leginkább azt tapasztaltuk, hogy a szabályszegők ez alkalommal szembesülnek a szankciókkal. Ebben az időszakban lehet a szórakozóhelyek zárását hatósági szempontból ellenőrizni. 2.) 2011-ben várhatóan ismét bővülnek a felügyeletek jogszabály biztosította feladatai. A 410/2007. (XII. 28.) számú kormányrendelet feladataiból várhatóan ismét visszakapjuk azok nagy részét, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt is a közterület-felügyeletek láttak el. 3.) A parkolási és a közlekedési szabályok betartása, betartatása indokolja, hogy a kerékbilincselési feladatok ismét a felügyelet hatáskörébe kerüljenek. Így hatékonyan lehet fellépni a szabálytalanul várakozókkal, a parkolással kapcsolatos szabályszegőkkel szemben, továbbá a külföldi rendszámú gépjárművek ellenőrzése, szankcionálása terén. Indokolt a kerékbilincs alkalmazása a forgalomképtelen gépjárművek hatékony felderítése, szankcionálása terén is. A kerékbilincselési feladatok ellátásához közreműködőként a vagyonkezelő szervezet bevonása szükséges. 4.) A köztereken tapasztalható rendbontások is indokolttá teszik, hogy éjszaka is legyen olyan járőr, aki ezeknek a közterületeknek a rendjére felügyel, akár a rendőrséggel közösen ellátott járőrszolgálat keretében is. A fentiekben ismertetett feladatok megkövetelik, hogy • a közterület-felügyelet nagyobb létszámban és a kor elvárásainak megfelelő technikai színvonalon legyen képes a közterületi rendet megszilárdítani és fenntartani nemcsak napközben, de azokban az időszakokban is, amikor a kerület a saját „éjszakai életét éli”, amihez • elengedhetetlen a hosszabb jelenlét, illetve az e feladatok eredményes ellátásához szükséges szervezeti és technikai fejlesztés.

56

Az 1999. évi LXIII. törvény feladatként szabja meg a rendvédelmi szervekkel történő együttműködés kiszélesítését is. Ennek egyik eklatáns megnyilvánulása a közös járőrszolgálat működtetése a kerületi rendőrséggel. Az utóbbi egy-másfél évben ennek folyamatos biztosítására létszámhiány miatt sajnos nem volt rendszeres lehetőség. A közbiztonsági feladatok rendvédelmi szervekkel közösen történő ellátása ily módon nemcsak napközben indokolt, hanem az esti, éjszakai órákban is. S a munkába bevonhatók a korlátozott jogkörökkel felruházott civil biztonsági szervezetek munkatársai is, ami költségtakarékosabb megoldásnak számít. A fentiek alapján tehát csak egy szervezetfejlesztés biztosítja a feladatok zökkenőmentes, eredményes ellátását, a jogszabályok betartását. A szervezetfejlesztés magában kell, hogy foglaljon egy erőteljes létszám- és természetesen dologi fejlesztést is.

57