)f(iss. Joxsej: BERLLTZ NAGY MIKLÓS FORPITASOK. Szer] r viii.. 'üzíiiiduiumuamj. Rökk Szilárd-nrrzn

•

a

™

-

"

ZERÉE8ZTJ

)f(iSS

isXiADJA

Joxsej:

BERLLTZ

NAGY MIKLÓS

*

*

FORPITASOK i Szerkesztőség Szer] és kiadóhivatal r viii..

Rökk Szilárd-nrrzn

18

'üzíiiiduiumuamJ

Pénzkölcsön

mindennemű

kisebb,

Vidéki megbízások

nagyobb sorsjegyekre mint bárhol.

olcsóbban

ALAPÍTTATOTT

nagy pontossággal teljesíttetnek.

l e v ő s o r s j e g y e k e t saját pénzünkkel váltjuk ki é s a z o k r a n a g y o b b é s o l c s ó b b kölcsönt adunk, v a g y m e g v e s s z ü k

Zálogban

gyeket^ teljes napi áron

ugyanazokat

Karácsonyi

csekély havi részletfizetésre, a k ü l ö n b ö z e t e t pedig k é s z pénzben kifizetjük. • Kérjük a z á l o g j e g y beküldését.

VII.,

Erzsébet-körut

MŰVIRÁG-, NÖVÉNYDISZEK ÉS ÚJDONSÁGOK és újévi ajándékul

a l e g j u t á n y o s a b b árak mellett kaphatók

FLE1SSIC SÁNDOR BANKHÁZA Budapest,

1860.

S Z E K U L E S Z R . művirág- és dísztoltgyárában

2. sz.

B U D A P E S T ,

IV.,

K Á R O L Y - U .

4 — 5 .

Gycpmcfte&ne&I

(azetták, virágI d í s z í t h e t ő levelezőlapok, kis v i r á g ü z l e t e k berendezve, stb., a melyek u g y a z apró v i l á g n a k , mint s e r d ü l ő leányoknak mindenkor kellemes s z ó r a k o z á s t nyújtanak.

ZONGORÁK ÉS P I Á N I N Ó K a v i l á g e l s ő gyáraiból, valamint a p á rizsi világkiállításon kitüntetett

saját készítmények

k ö z ö t t ü k t ö b b jókarban lévő átjátszott is, e z i d ő b e n legolcsóbban vásárolhatók és bérelhetők

KERESZTÉLY hirnev. zongoratermében

BUDAPESTEN Váczi-körut21.ujpvar"

r h m - ^ i v i T M m m K j m

« •Eac

C s o d á s hatása a z o n n a l n y i l v á n u l : szeplő, májfolt, bőrtisztátlanság nincs többé. Kisimítja a ránezokat s a bőrt a l e g k é s ő b b k o r i g s i m á n é s üdén tartja. 1 tégely K. 1.40. — Királynő-hölgypor, egész v i l á g o n mint l e g j o b b h ö l g y p o r h a s z n á l v a , 3 színben. 1 doboz K. 1 40. — Királynő-szappan, 1 db 1 kor. — F ő r a k t . : T e m e s v á r y i . g y ó g y s z . Z o m b o r é s T ö r ö k J. B u d a p e s t . K i r á l y - u t c z a 12.

Ha őszül a haja használja a

„STELLA"vizet, mely nem fest, hanem a haj eredeti S ' ^ é t adja vissza.

Üveg-je 2 kor.

Zoltán Béla, 6 cs. és kir. fensege József főh. udv. szállítója gyógytárában :

BUDAPEST, V„ Sétatér-u. (Szabadság-tér sarkán. BEKÖTÉSI TÁBLÁK & & A HÉT eddig megjelent

összes köteteihez (egy évfolyam két kötet) kötetenkint 2 kor. 60 fii előleges beküldése után portómentesen kaphatók A H É T kiadóhivatalában * * * * Budapest. ***>

Miként lehet szép idomokhoz jutni? A szép mell egyike a nói szépség legelőkelőbb kellőkéinek s azzal a természet nem igen paz&rkodik. — A hölgyek örömmel fognak tudomást venni arról, hogy létezik egy teljesen ártalmatlan szer, mely a termeszetet gvőngéd módon kényszerűi, hogy ebben a tekintetben ne fukarkodjék. Ezen, a párisi előkelő hölgyvilágban előnyösen ismert szer a Katie-féle PILULES ORIENTAl.KS alkalm.izasa, mely a legelőkelőbb párisi orvosoktól ajanlva s tényleg bírják azon tulajdonságot, hogy a mellet fejlesztik, ruganyossagái elősegítik) a szöveteket erósbitik, a vállcsontok kiszögeléset eltüntetik az által, hogy a mell idomainak általában teltséget kölcsönöznek. Halasa abban áll, hogy az ételek hizó alkatrészen elósegitik s azok a mell környékén ülepednek le. Az egyszer elért eredmény minden külön kezelée nélkül megmared. A Ratln-féle P I L U L E S ORIESTAXJSS eltelő hatasa folytan szép, üde arezbórt es fiatal

klnézést kölcsönöznek és az egész testet fiatalítják. - Minden természethez alkalmazkodnak, a fiatal, fejlődő leány épugy használhatja, mint a kifejlett asszony és semmi körülmény között nem ártalmas. T ö r v é n y i l e g védett v é d j e g y . A k ö r ü l b e l ü l 2 h ó n a p i g t a r t ó g y ó g y m ó d h o z k ö n n y e n lehet a l k a l m a z k o d n i a n é l k ü l , hogy a m e g s z o k o t t é l e t m ó d o t a legcsekélyebben m e g kellene v á l t o z t a t n i . Ára egy doboznak, hasznalati utasitassal, 6 kor. 4 5 fill. (Szétküldés bérmentve, titoktartás mellett.) Utánvétellel 6 kor. 76 fillér. Ne f o g a d j u n k el o l y dobozt, a m e l y e n nincsen az UNIO-védjegy s a mely a czimkén k ö v e t k e z ő f e l i r a t o t nem t a r t a l m a z : J. P a r t i é Pharmacien, 5., P a s s a g o V e r d e a u , Farla. Főraktár Magyarország és Ausztria részére: TOP. O K J . g y ó g y s z . , B u d a p e s t , K i r á l y utó z a 12.

r y

•

XIII. évfolyam.

1902. A

MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP.

Egész évre

kor. 20.—

"Félévre..: Negyeidévre.......

»

10.—

»

5.—

r \ POLITIKAI .

Egyes szám ára 40 fillér.

'

T 1—1 r |

l

1 1 L1 1—1 r 1 í i jL/ I ÉS IRODALMI SZEMLE.

A

Előfizetési f e l t é t e l e k :

•f

T

A

—

50/676 szám.

SZERKESZTI

K I S S

, . . . - t i .. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VIII., Röck Szilárd-utcza 18. sz.. Hirdetések felvétele

J Ó Z S E F .

ugyanott.

Kéziratok nem adatnak vissza.

— B u d a p e s t , deczember hó 14.

Elöfiuetési felhívás

Krónika.

A HÉT tij> XI V-ik évfolyamára.

Böhm-Bawerk ur nem enged. Egy Bécsben élő .politikai b a r á t u n k t ó l vesszük és a d j u k e levelet:

•

•

Megjelenik minden

Előfizetési

vasárnap.

dij egész évre 20

Bécs, decz. 11..

korona.

A HÉT pályafutása sokkal ismertebb, irodalmi szereplése sokkal jelentősebb, semhogy most, amidőn egy tizenhárom éves,, sikerekben és sensatiokban gazdag múltra hivatkozhahmk, recapitulálnunk kellene A HÉT pro gramm ját,, mely azóta sem változott és ismertetni irányát, mely a jövőben is ugyanaz marad. A műveli Nyugat eszméit .hirdetjükmodernek akarunk lenni, a modemség kinövései —nemzetiek sallangosság nélkül. Munkásait A. HET az irodalom szine-javából válogatja és súlyt fektet. arra,. hogy a kritikát, melyet gyakorol, az igazságokat, melyeket hirdet, a szépség zománczával aranyozza be. A muló, váltakozó események áramlatából kiragadjuk az értékesebb anyagot és megrögzítjük a figyelemre' méltó jelenségeket — irodalomban, társas életben, politikában és művészetben egyaránt. Az uj évfolyam első felében sensátiója lesz A HÉTnek, egy megragadó szépségű, nagystílű regény

AMBRUS lapunk

oszlopos

tagjának

ZOLTÁN, tollából:

Solus erisy egy psycho-pathologiai regény, egy kételkedő, habozó művész-lélek története, mélységesen igaz és mélységesen szomorú. Ez a regény már karácsonyi számunkban indul. Régi, hűséges

nagy

ajánljuk

A HET-et

mellékelt

postablankettán'

olvasóközönségünk

és kérjük,

hogy a mai

mielőbb

ujitsák

oltalmábaszámunkhoz meg. az

elő-

fizetést. Budapest,

1902. deczember

havában.

Kiss A HÉT

József

szerkesztője

és

kiadója.

• Böhm-Bawerk ur, Eugen Ritter von, ellentáll. S minek áll ellent ? Magyarország mértéktelen követeléséinek. A magyar olvasó' előtt most két kérdés áll: mik Magyarország mértéktelen követelései, és kicsoda Böhm-Bawerk ur ? Hát, ami Magyarország mértéktelen követeléseit illeti: azoknak, mibenlétét nemcsak mi nem ismerjük, de nem ismeri maga Böhm-Bawerk ur sem, nem ismerheti egyáltalában senki, mert nekünk követeléseink egyáltalában nincsenek; legalább egy negyed év "óta a m i kiegyezésbeli álláspontunk fixirozott; azt csak el lehet-fogadni vagy lehet • el nem fogadni, de azon változtatni nem lehet. Aki mindazonáltal hadba száll ellenük: az a Böhm-Bawerk ur a tipikus ' osztrák' bürokrata, vagyis- volt-miniszteri hivatalnok, majd egyetemi • tanár, aztán ismét hivatalnok, s • végre, előléptetés utján,- osztrák pénzügyminiszter. E felvilágosítások u t á n : Hand aufs Hérz, komolyan elképzelheti valaki, hogy Böhm-Bawerk ur • valaminek' komolyan -ellentáll? Olyan fából- faragottak az osztrák bürokraták, olyan hagyományaik vannak az osztrák minisztereknek, hogy az ő egyéni meggyőződésükön' s makacsságukon fordulhat meg az osztrák s ennek révén a monarchiabeli politika? Ha ez a miniszter valami Lorenz Stein vagy akár csak Anton vagy Kari vagy Max Menger volna, el lehetne hinni, hogy, mikor ellentáll, valóban ő áll ellent — de Böhm-Bawerk u r ? A finoman megkülönböztető, az exakt Böhm-Bawerk ur, aki- finoman mindig azt különbözteti exakttá, aminek révén az ember nagyságos, méltóságos és exczellencziás ur lehet . — vagy legalább is csak annyit, amennyi e gradus ad Parnassuniot el nem állja? Higyje, aki hiszi, én nem hiszem, sőt még. azt sem hiszem, hogy Böhm-Bawerk urnák közvetlen ura és. parancsolója, .Koerber-Ernst von ur is teljesen a maga eszéből'cselék• szik, mikor- a magyar "körmánynyál • szemben ugy liirozódik Böhm-Bawerk- urrál, minit a Copperfield-beli társas czég, - melynél mindig az voltba; jó .és engedékeny 'ember,' akivel éppen beszéltél, de aki, sajnos, semmit sem tehet-a rossz és - intrarizigens másik '- nélkül,-'-aki e- pillanatban -megtalálhatát• lan. -Kik azok- a magasabb. ; hatalmak, akik a Koerber urék - Széllellenes -kiegyezési obstrukczióját szítják, az m é g i n n e n l

794' Bécsből is á t l á t h a t a t l a n ; a n n y i itt az udvari, parlamenti, g y a r p r o g r a m m á . Böhm-Bawerk u r é k ellentállhatnak — nemzeti és személyes kamarilla, h o g y a miniszterek olyde n a g y o n kíváncsiak v a g y u n k , h o g y ' képzelik ők lehetkor m a g u k sem tudják, kit szolgálnak. De h o g y mit ségesnek, h o g y a z ilyen m ó d o n tnegtánczoltatott, megalászolgálnak, a z ebben a z esetben nyilvánvaló, s nyilvánvaló, zott, ég és föld közt lebegő állapotában a betevő falat h o g y a m a g y a r k o r m á n y ellen idefenn megint a z a h a g y o kenyerében is bizonytalanná létt M a g y a r o r s z á g a czivilm á n y o s perfid játék folyik, ami 1848-ban forradalomba listát fölemelje és uj katonai terheket vállaljon ? H a szorított bennünket, 1867 óta pedig v a g y négyszer a legc s a k u g y a n u g y áll a dolog, h o g y Böhm-Bawerk u r egysúlyosabb parlamenti és a l k o t m á n y o s válságba. E perfidiá- s z e r r e o l y a n nehéz ember lett, akivel A u s z t r i a ' hatalmasa nak a z a szkémája, h o g y gyengeségből v a g y a pillanat- közzül senkisem bir, s akinek mindazok közzül, akik nyi békesség kedvéért beleegyezik valamibe, de e percztől Ausztriában parancsolnak, senkisem p a r a n c s o l h a t : v a n fogva állandóan a z o n dolgozik, h o g y ezt a valamit visszaszerencsénk kijelenteni, h o g y mi m é g nehezebb emberek szíhassa v a g y értéktelenné tegye. Most a Széli-formulájáv a g y u n k , és n e k ü n k sók mindenki parancsolhat, d e Böhmnak visszaszívásáról v a g y m e g b u k t a t á s á r ó l v a n szó, ennek B a w e r k u r bizonyára hem. H a olyan férfias időket élünk, a sokat m a g y a r á z o t t törvényalkotásnak, melyről, bármint h o g y m é g osztrák hivatalnokoknak, sőt minisztereiknek is a g y o n m a g y a r á z g a t t á k h á r o m év óta, nem lehet letagadni, v a n n a k önálló meggyőződéseik, amikből senki fiának nem h o g y g a z d a s á g i egyéniségünknek erős biztositékát a d j a e n g e d n e k : minekünk pláne törvényeink, érdekeink, alkotbenne főképp a z a kikötés, hogy, amennyiben a z Ausztriám á n y o s erősségeink vannak, amikből, sohasem f o g u n k val való mai • provizórius v á m s z ö v e t s é g 1907-ig váltoengedni, senki fiának,. sem Böhm-Bawerk u r n á k , sem zatlanul és megsértetlenül fennáll, külfölddel való u j keresmásnak. kedelmi szerződéseket se köthessünk 1907-en túlra. E z Bécsi magyar. n a g y • biztosítékunk nekünk, kiknek ilyenformán 1907ben nem m o n d h a t j a Ausztria, h o g y igaz, jogotok volna most a z elszakadásra, d e v a n n a k külföldi szerdődéseink, melyek szerint mi egységes g a z d a s á g i egyéniség v a g y u n k , Világító torony. t e h á t nemzetközi kötelességetek ez egységben m e g m a r a d .notok, bármily áldozatok á r á n is. Viszont ez n a g y veszEgy-egy árboczfa sötétlik az éjbe' teség Ausztriára, mely ilyenformán lemondott egy kényszerítő A leszitáló fátylas ködön át; ..eszközről, amilyen nélkül — a lelkiismerete t u d j a , miért, — És arra küldi egy lazult fénykéné nem is gondol a r r a , h o g y velünk bármiről is tárgyalnia Sugarát. . lehessen. A Széli-formulának ez a kikötése roppant kellemetlen a z o k r a a körökre, melyek a külföld előtt el szeAz útjauesztelt gályák erőt kapnak retnék titkolni a mi keserves állapotainkat, és, bár a német S a hajós megáld léged éji fényt. vámtarifa elfogadása és a német kereskedelmi szerződésElmond rád mindent, mit mondott a napnak nek ebből v á r h a t ó felmondása aktuálissá teszi a SzéliÉpp imént! f o r m u l a m u n k a p r o g r a m m j á t , égetővé a terminusait és Delejtüjét is hozzád igazítja, fenyegetővé a kikötéseit, — nem is bár, h a n e m éppen Légg büszke, követi intésedet. a z é r t : a z o s z t r á k k o r m á n y a z o n van, h o g y a k ö z ö s v á m Légy büszke! Ily közös hódolás ritka tarifában s főképp a v á m s z ö v e t s é g b e n és g a z d a s á g i kiegyeSzer felelt. zésben való végleges m e g e g y e z é s huzásával-halasztásával kiböjtölje, elkoptassa, ad a b s z u r d u m vigye és értelmetlenné Bízd el magad, te világló szövétnek, tegye ezeket a terminusokat és kikötéseket. H o g y ez által Nézd, csak léged imádnak szerteszét, M a g y a r o r s z á g o t e g y csapásra a b b a a helyzetbe sodornák, És a bátor hajós elhagyja éried amiből n é g y esztendő előtt éppen a Széli-formulájával Istenét. mászott ki, azzal nem törődnek — ú g y látszik, biznak S mihelyt látszik a reggel szürkesége a Széli Kálmán erejében, h o g y m a j d csak talál erre a Hát visszaigazilja a delejt, sebre is valami flastromot s erre a helyzetre is formulát. És téged büszke, hiszékeny fény kéve Nos, mi egészen biztosan t u d j u k , h o g y Széli Kálmán — Elfelejt / erre a fajta bizalomra nem szolgált r á — sem Széli Balla. Ignácz. Kálmán, sem a szabadelvű párt, amely 1899-ben megtehette, h o g y kifizesse a m a g a zsebéből a z áblakokat és tükröket, amiket mi . m a g u n k v e r t ü n k be, de a r r a nem lesz kapható, h o g y mi fizessünk azért, mert Ausztria beAki nem fél semmitől, az épen oly hatalmas, mint az, akitől verte a mi ablakainkat. Mégis csak él a m a g y a r o k istene mindenki fél. — s mikor a függetlenségi p á r t gyámoltalan és fejeSchiller. • * veszett taktikájával m á r szinte lejáratta a függetlenségi p r o g r a m m o t , mindig gondoskodik, a z ő ' végtelen kegyelFiatalok vagyunk-e vagy öregek ? nem éveink száma h a t á mében, Koerberekről és Böhm-Bawerkekről, .akik a f ü g - rozza meg, hanem vágyunk. Ha vénebb szeretnél lenni, még fiatal g e t l e n s é g i - p r o g r a m m o t tegyék a z egyetlen lehetséges m a - v a g y ; ha ifjabb, már öreg. Grcguss.

795' A pásztornak egy szekercze volt minden fegyvere. Az éppen elég a hegyek között. Fát döntögetni lehet vele. Margyul. T á m a d á s t visszaverni lehet vele. Futott oda, ahol a kutya hörgött, vergődött a sűrűségben, . . Irta: BÁRSONY ISTVÁN. Olyat még nem látott ember, ami ott volt. Margyul is a földön fetrengett az igaz, de azt a nagy szürke fenevadat is lehúzta magához, amelyikbe A nagy hegyek között lakott Lira Tógyer. belemélyesztette a fogát. Valósággal összeölelkeztek. Olyan S Z Í V Ó S volt, mint a fiatal tölgy, ámbár nem Olyanok voltak, mintha egy test lettek volna. Tógyer nőtt valami nagyra. Inkább zömöknek látszott, kivált látta, hogyan forognak egymás körül, g y o r s a n ; hol az báránybőr bekecsében, amit tán sohasem vetett le. Télen egyik van fölül, hol a másik. Hallotta, hogy fuladozik jó volt a ' bekecs, mert meleget t a r t o t t ; nyáron jó volt, Margyul a dühtől,' amint ellenfelét marja. N a g y ügyesamikor lefeküdt ' a sziklára, mert puhát érzett a háta. séggel, de talán egy kis szerencsével is, az első rohamA fák közt, a mozgó árnyékban, nem nagyon izzadhatott mal éppen a farkas torkába ragadt bele. A bestia bora pásztor. zasztó erővel görbitette lefelé a nyakát s éles, hosszú Margyul mindig vele volt. fogával belemélyedt a Margyul tarkójába. A hófehér . Egyetlen igaz társa, hűséges barátja volt Margyul, k u t y a már csupa vér volt, de az épp u g y lehetett a a n a g y fehér komondor, a n y á j őre, védelmezője. Mar- farkas vére is. gyul, az okos, a b á t o r ; a vakmerő Margyul, a fáradA farkas a legkisebb hangot sem adta. Hozzá- lehehatatlan, az álmatlan; .a világ minden kutyáinak a királya. tett szokva a csöndben lefolyó küzdelmekhez, amire nem Margyul a szép, a jó, a bölcs. A pópa, odalent a falu- szükséges figyelmessé tenni az erdő lakóit. Csak bozontos ban, nem tudott annyit, mint Margyul. Olyan csengő, farkával suhintott jobbra-balra, mintha zászlót lobogtatott szép hangja, mint neki, nem volt a rigónak sem. Mar- volna. Az iimmögő, morgásszerü, s a mardosásban elvegyul volt a hibátlan és a tökéletes. A nézése beszéd, az gyülő hangok a Margyul torkából jöttek. U g y verdestékérintése hízelgés. - Csak egy volt rettenetes: a harapása. csapkodták földhöz egymást, mint a czirkuszi erőművéAz a halálnak volt rokona, testvére. szek. A farkas gyakorlott birkózó volt, s hozzá csupa aczél; Lira T ó g y e r ismerte a kutyáját és szerelmes volt sok párbajt vívhatott társaival, csikorgó téli éjszakákon. bele. A nagy állat oíyan tiszta volt, mint a hattyú. Minden Talán egy agyonhajszolt őzért, talán egy szerelmet kináló nap megfürdött a hegyipatakban s aztán kifeküdt a farkas-dámáért folytak a véres harczok. Mi lett volna napra. A nap megszáritotta, meggöndöritette a szőrét, neki eg,y közönséges k u t y a ? De most Margyullal gyűlt amely a n y a k á n s a hátán valóságos sörénynek látszott. meg a bája. Margyullal, a komondorok királyával, az Magától vált kétfelé, ez a sörény s mintha fésülték volna, óriássál, amilyen csak egy van a világon. oly szépen hajlott le kétoldalt a kutya vállára. Csak a Lira T ó g y e r b e belefagyott a vér.. szeme, meg az orra volt fekete Margyulnak. Az az okos Elfelejtette, h o g y iszen itt a szekérczéje, segíthetne szeme, amely mindig figyelt. De az orra sem igen pihent. a barátjának. V a g y tán nem tudott egy olyan pillanathoz T ó g y e r láthatta, hogy amikor u g y tetszik, mintha a füvön jutni, amikor az ördögmotólaként forgó két állat közül elnyúlva pihenne a barátja, akkor is folyvást mozgott fekete biztosan kiválaszthatta volna a farkast,, hogy végighasitsa orrczimpája, akkor is szaglálódott. a koponyáját. Lira T ó g y e r egészen megbolondult zavaVolt a hegyek között elég kutya, de ilyen több rában. Fütyülni kezdett a kutyájának s egy éb jó gondolat egyetlen egy sem. . híján megragadta a farkas csápoló zászlaját; lerángatni Az emberek közt is van, aki minden érthető ok próbálta a fenevadat a barátjáról. nélkül különösen megnő óriásnak és n a g y g y á fejlődik, E g y s z e r csak érezte, h o g y nem mozog már olyan mint a jegenyefa. Kaszap Petru is olyan, pedig semminagyon a ' f a r k a s ; látta, h o g y mindig a fehérség van fölül. féle rokonsága se volt valami nagy. S Petrut bátran A fehérség, amely már csupa vér volt. lehetne mutogatni. Margyul is igy született, ilyen óriásMargyul hosszan elnyúlva feküdt a farkason s látnak. Félesztendős korában már a legerősebb komondoroszott, mint nyomja le, hogyan feszíti meg hozzá a derekat verte földhöz. Amikor a második esztendejét betölkát, hogy támaszkodik erős lábával a földnek. É s még tötte, akkor fojtotta meg az első farkast. folyvást ümmögve, hörögve fuladozott, minthogy- tele volt Lira T ó g y e r sohasem fogja azt elfeledni. a szája a farkas gégéjével , s attól nehezen vett lélekzetet. E g y s z e r csak fölemelte a fejét egy pillanatra, még egyszer nekikapott a farkas torkának, de, megint abban-: h a g y t a a vérengző munkát. A farkas nem mozdult.Margyul elterült rajta s lihegett. Az első hó kezdett szálldosni akkor. F u j t a széi és Lira T ó g y e r lefeküdt a k u t y á j a mellé és elkezdte a ; kedvetlenül bujt össze a nyáj. Tógyer sehogysem tudott tüzet rakni, mert elvesztette a tarisznyájából a kovát, meg sebeit csókolgatni. Jajgatva sirt hozzá. Margyul megcsóaz aczélt. Tapló akadt a fák derekán elég, de mit ért az válta a farkát s azután véres nyelvével végignyalta a gazdája árczát. igy, m a g á b a n ? E g y ü t t mentek le a patakhoz, mosdani, gyógyulni. Lira S ekkor jött egy szürke, komor árnyék a hegyek egyre sirt, amikor a borzasztó sebeket mosogatta. De Mar-' közül. Margyul fölemelte a fejét és szimatolt. A pásztor gyul jókedvű volt. Csak éppen hogy elfáradt egy kicsit. Akkor éjszaka a pásztor betakargatta a bekecsével csak azt látta, hogy szinte a szemeláttára nő meg a kutyája. U g y fénylett a szeme,, zöldes tűzzel, mint a s. maga-anélkül virrasztott a hideg éjszakában. A kalapvádmacskáé. Minden szál hófehér szőre egyszerre vált jában, hozott fel vizet Margyulnak a patakból, mert; látnivaló volt, hogy megdagadtak a sebek, s a k u t y a nem külön, dé nem húzta be a farkát, tehát nem félt. • T ó g y e r csak azt látta, h o g y amint a n y á j meg- szívesen mozdul. E z á nap életre-halálra.. szövetségesekké: tette .őket. riadva csörtet le valami sejtett rém elől a völgybe: Lira T ó g y e r látott egyszer az erdész kutyáján vala-. Margyul, berohan a bokrok közé és anélkül, hogy csak egyét is vakkantana, dühös hörgéssel kapaszkodik bele mit, egy nyakkendőt v a g y mit, egy vastag szijat,; amely' tele volt verve szöggel. '•. . valamibe. , l*

796' Hetekig settenkedett a nyakravalós 'kutya körül, amig le tűdta róla lopni a. szöges szíját. Jó lesz a z Margyulnak. Hisz a vadállat, amelyik harap, a torkát keresi' mindennek. Pedig a Margyul torka drága. Nappal a szöges nyakdisz mindig ott volt elrejtve á T ó g y e r tarisznyája legfenekén. Csak éjjelre került elő, amikor senkisem láthatta, amikor a n a g y bestiák mozognak, amikor a farkast mindig közel tudhatta. *

. Az erdő szélén, a völgyben, volt egy rozoga pajta a n y á j s z á m á r a ; a pajta egyik sarkában vályogból emel-, tek egy öles falat, hogy legyen a pásztornak is hol meghúzódnia, amikor a suhogó szárnyú vihar végigtombol a rengeteg erdőkön. E z volt a T ó g y e r rezidencziája. Innen hallgatta éjente, hogyan búg odakint a szél. Figyelte, nyugodtan pihen-e a jószág. Sokszor hallatszott messziről az a búgó, vonitó bőgés, amit olyan jól ismertek már -ketten. Margyul fölemelte rá a fejét- s u g y nézett, mintha riadó kürtszót hallana, amely csatára hivja. Az ott. a farkas, — az bőg. Ilyenkor megsimogatta a pásztor a kutyáját s csitít o t t a : — T u d h a t n á d lelkem, hogy ahhoz semmi közünk. Amelyik ránk feni a fogát, az annál csöndesebbé válik, minél közelebb v a n ! Néha nesztelen téli éjszakákon is fölriadt Margyul. Gazdája érezte, amint megsimogatta, hogy égnek áll rajta minden szál szőr. Margyul jelzi a fárkast! A bitang itt van valahol, nem messzire. Ilyenkor történtek azok a dolgok, amikről még aki élőszemével látja is, azt hiszi, hogy mese. T ó g y e r meg Margyul értette egymást. A pásztor megvizsgálta a sötétben, hogy jól be van-e kapcsolva k u t y á j a n y a k á n a szöges szij, azután fölkeltek együtt a szalmáról. T ó g y e r megmarkolta a szekerczéjét s csöndesen, halkan nyitotta ki a vályogfal ajtaját. Margyul kisurrant rajta, mint a kigyó. A pajtában persze sötét volt; de odakint az éj derengésében elég jól látott az olyan szem, mint a Lira Tógyeré: Ujholdkor, vaksötétben, bizony nem vállalkozott volna éjjeli farkaskalandra. Margyul megült a pajta előtt és várt, mintha könyvből tanulta volna. Várta a farkast, amely néha elég vakmerő volt, h o g y a sűrűségből kijöjjön a pajta elé, a párbajnak való sik területre. Már régen volt, amikor Margyul vad szenvedélyében -megfojtotta az . első farkast. Azóta idősebb lett. Azóta tapasztalt lett,' akár egy hadvezér, vagy mint a kitanult párbajhős. • Nem szolgáltatta ki magát vakon a f a r k a s n a k ; megvárta, amig az éhes rabló odamerészkedik a nyilt harcz mezejére: Akkor egy nyiffantás nélkül megrohanta. Sik mezőségen. egy bátor puli csaholása is zavarba hozhatja a farkast. A födetlen terület nem. az ő hazája. Á sikon' inkább ólálkodó tolvaj a farkas, semmint bátor rabló. De .bent a vadonban félelmes,, vakmerő tud lenni, kivált ha embert nem érez, Azok a farkasok, amelyekkel Margyulnak volt baja, mind ilyen vad legények voltak. A farkas látta a nagy k u t y á t ' s gondolta m a g á b a n : szükségből te is jó leszel vacsorára. E g y sem ismerte Margyult. Amelyik egyszer megismerte, az nem vitt hirt többet a pajtásainak. Nem ujgy folytak le már a párbájok, mint; .régen, ahogy lefolyt az első.: Az .nagyon keserves' volt. Még Margyul is sokáig sínylette azt. Összetanult azóta a g a z - , d á j á v a l ; együtt csinálták meg a hadicselt. . . . .

Amint Margyul rávetette magát a farkasra: jött Tógyer. Az óriás k u t y a olyan volt, mint a párducz. Biztos ugrással kapott neki a farkas torkának, s ha abba belemart, el nem eresztette. A farkas dühében-kinjában nem látott, nem hallott. Pedig T ó g y e r is rögtön jött, a szekerczéjével. . . . . . . . Már nem czibálta a f a r k a s t ; hozzá sem nyuít. Csak egyet suhintott a koponyájára, biztos, erős k é z z e l Margyulnak azután alig akadt dolga. Még arra sem igen-ért, rá az erdők rablója, hogy egy valamire valót harapjon rajta,, E z t csinálták, igy csinálták, sokszor. . A környéken hire ment,' mert hogy sok farkasbőrt adott el a zsidónak Lirá Tógyer. •••••• Margyulnak csudájára jártak, ..s a pópa. levette a ' kalapját, -ha látta: u g y köszönt, neki. ' • É s egy este . mégis szomorú hir jött a hegyek', közül. Még akkor történt a dolog, amikor n á g y ' volt á hó. Margyulnak '.megborzongott' a. szőre ' egy. éjjel, s Tógyer a rendes módon készült neki, hogy farkast ölnek ketten. . Kieresztette a n a g y k u t y á t s ő -maga lesbe állt. Elég világos éjszaka volt. Amint- kinézett a tisztásra, megdöbbent, ; Három farkas épp akkor ' rohanta meg Margyult. A n a g y fehér kutyát alig lehetett látni, u g y körülvették az ordasok. De . azért- nem szűkölt, nem ijedt meg. Élet-halálharcz kerekedett köztök. T ó g y e r egyszerre hallotta á Margyul ismert, morgó fulladozását, is, meg a szegény k u t y a csontjainak a ropogását is. Futott a szekerczéjével mint. az őrült. Nem törődött vele, él-e, hal-e. A barátját, hü társát, halál veszélyben tudta. Ordítva, bőgve, mint a dühös állat, csapkodott éles fegyverével a szürkeség közé, ami Margyult elnyomta tömegével. • A tömeg, szétnyílt s két megszabdalt farkas a fogát csattogtatva, súlyos sebektől vérezve loholt a z . erdőbe. E g y ott maradt a .tisztáson, Margyul alatt, holtan. De Margyul sem mozdult már. .Csak szép fehér farka rándult egy-egyet.. T ó g y e r leborult rá s akkor- látta, hogy át van harapva a torka. A vasszöges szíj nem volt. rajta. Azt most az egyszer, — először es utoljára, — bent felejtette T ó g y e r a tarisznyájában. *

A n a g y hegyek .között egy félbolond pásztor'.jár-kél a n y á j á v a l ; kiáll a hegyoromra, ott kiáltja együtt a visszhanggal : M a r g y u l ! Margyul!. A völgyben is csak Margyult hivja mindig. A gyönyörű, szépséges, okos, bátor Margyult, a hű kutyák királyát. A melyhez fogható nem volt a világon és sohasem lesz többet. - •

Jaj annak, aki becsülni nem t u d j a azt, akit szeret. '.

."

. ' - ' . ;

Jókai.

*

A visszalépés nem mindig hűtlenség. A lemondásban olykor több a szerelem, mint a makacs, veszélythozó ragaszkodásban. :

• •

-

..-.,.

.

Jósika.

*

A képzelődés nem lehet termékeny,'ha az emlékezet kopár. Csengcry.

797' . A kalóz. . . . . __ Lord Byron. —

. . . . Sötél arczú, nagy, sápadt homlokú . . . A haja éjszin, lágg fürtkoszotú. Meg-megvonagló duzzadt ajakán Dacz, büszkeség iil s zord gúny is talán. Bármily lágy hangja és nyugodt szeme, ; Mégis mintha zord rontást rejtene Szintválló arczán a sok mély vonás, Hol vonz, hol borzaszt, de — megbabonáz. S ott benn, lelkében, mintha rémesen ,Vívódnék ezer izzó érzelem . . . Tán ugy van, de ki'tudná, ugg van-e ? Minden farkészést'visszaver szeme. Tán nincs is ember, aki e selét Szemnek kibírná ilg lékinietét. Ahányszor más még lopva rálesett, Hogy kikémlelje e lelket s szivet,. Mindig kereszlül-látolt ilg cselén • S a kémkedőn ugy túltett hirtelen; Hogy még az vallott néki, mielőtt , Egy szóra tudta volna birni őt. • S ha gúnyolódik: arcza ördögi Kétségbe, dühbe ugg tud dönteni: S halántékán ha bosszú lüktet át : Pusztulj,

remény ! Részvét

jóéjszakát!

*

Megrontó szellem, arczra ki nem ül, De annál inkább tombol, dúl belül. A szeretet ngill; de gőg s gyűlölet Legföljebb ha egg keserül nevet . . . Vonagló ajkán s néha-néha tán — Ha holt-sápadtság fut át homlokán-: Fölrémlik zordon titka, — ám bele Csak láthatatlan tanú látna be. Da ha lelt már láz, min szem elborul, Nyak megcsuklik, kéz ököllé szorul, S lélekzelfojtva, reszketőn lesed: Nem hallasz-é tán baljós lépteket, S ellorzul képed, amint rája csap Érzelmed lángja, mely annál vadabb, Minél' rejtettebb —s ugy küzd, tombol ott, Hogy majd tűz, majd jég arczod, homlokod S ha ezt lebírtad,. ugg tán sejtheted .. Az 8 nyugalmát s hogy mit rejteget. Tán sejtheted, mint háborog szive Sok átkos évnek mérgével tele . . . Óh de ki látott s lesz-e aki iát A más leikébe iig vak éjen

át?!

*

Azonban senki sem rossz teljesen. Ő sem volt. Élt benn' gyöngéd érzelem. És dőreségnek is gúnyolta. bár E mámort, mely két szívet iidvbe zár, — Még sem bírt győzni ez' egyetlenen, Mi oly szent s minek-neve :'szerelem. •Szerelmes volt és — a hűség maga! Csak egyért lángolt és másért soha. Bár. szebbnél szebb nők voltak foglyai,. Sohsem fogott bűbájuk rajta ki.

. S közülök érte bár nem egy epedt, . . • r* Egygyel sem töltött édes perczeket. Szerelmes volt ő, hogyha szerelem . - • . E hű vágy, meljj túltör csábon, cselen .. .S üdvétőlJávol is csak érte ég, ' " Idő is csak ugy szítja hőbbre még, Remények veszte, ármány, csalfa vád El hehi lophatják édes mosolyát, •• • sS kórság és gohd közt is szelid; nyugodt ' , '. És édesére nem hoz bánatot . .: ' • S vígságba rejt, bút; hogy jövet-menet /Csak. boldogítsa öl, az édeset, — •• . ... E .vágy, mely mindent bír,, csak szűnni nem : Mi.volna, ha még ez se szerelem! , • Gonosz volt ő,. de bárha• bűnben élt, ' . - , . . Szentül őrizte ezt a szenvedélyt. ,' Erénye már más nem volt, ez csupán ' S ettől még jóvá is lelt volna tán. . .

Telekes Béla.

Berzsenyitől pénzt kérnek. (Szin: a. báró dolgozó-szobája. A báró íróasztala, mellett ül s' egy újságot tart a kezében.)

A. B Á R Ó (magában): E l kell olvasnom, mert olyan sokszor olvasták ; fel és lármában, h o g y utoljára m á r egy . s z ó t ' s e értettem a megjegyzésektől. Mindenesetre igen jól van irva;- ez a fiatal e g y é n a z öreg lakkczipőben jelesülf o r g a t j a a tollat. Nincs nekem mindig igazam ? Azt m o n d j a a z én jó E l i z e m : »Ki legyen a z a z e g y é n a buffet-nél, aki. mindent megeszik ?« É n m á r akkor megmondtam.: » H a g y d e l ; olyan éhesen' néz ki, h o g y n a g y o n jeles irónak kell lennie.« É s valóban beható czikket irt, melylyel m e g lehe-.tek. elégedve. (Leteszibinokliját és.; pápaszemet tesz föl.) »Estély-. Berzsenyi- bárónál« ! A czim egyszerű, de én szeretem a z egyszerűséget és a betűk elég kövérek. É s sajátságos, mily jó irálya van ezzel a jelentéktelen a l a k k a l ! »A műszeretetéről ismeretes pénzfejedelem vendégszerető palotájában* — ez oly sikerült kifejezés, melyet személyesen, se m o n d h a t t a m volna jobban. »A nagy m ű v é s z borongós lelkének egész fenségét bele fektette' vonójába .-.. .« no, ezer- f o r i n t é r t . e z e n nem csodálkozom. Kár, , hogy. nem . v.oltam a teremben,, amikor- produkálta m a g á t , mert mégis érdekes, hogy. egy hegedülésben mi. legyen ezer forintért? .Őszintén sajnálom, h o g y nem is láttam őt a pénzemért, de meglehet, h o g y : az a kis fekete volt, .aki u g y . tett,-mintha . ismerném,. és akit először az. egyik kölcsönzött i n a s n a k gondoltam. : » P e a z est .fényp o n t j á t mégis •'. . « - a h á , itt; jön a B l a n k a - a z ő zongorázásával ! »A baronesz, kinek n a g y stilü; előadását bármely vfiághirü zongorás, megirigyelhetné, valósággal fanatizálta a-..' csupa előkelőségből álló, r a f f i n á l t : izlésü közönséget.« E z é r t az.;-egy mondatért megérdemelné a biráló, h o g y m e g j u t a l m a z z a m őt n é h á n y pár lakk-czipővel. ;»Jelen voltak« . . . itt e g y kis hiba van, mert, mint látom, a notabilitások közül a czimzetes. p ü s p ö k kimaradt, szerencsére a z érsek, bár lemondott,; Ri v a n : nyon\tatva, » L e á n y o k :

798' Dontheöy T e c z a és'- Dontheöy B u b u gróf-kisasszonyok, T r e n c h é n y Ili baronesz, várai Fejér Dalma és • Nünüke, Honthy-Peéry Duda, Beszterczey Alma és Sisi baroneszszek, W y n a n d - F o c k i n g Poppaea, H i d e g k u t h y Angéla és Didi, V á z a y H u h u , Chermeiy D a d a és Baba, W h e ö r e ö s v á r y Alfa, Rezeda és C s u h a j k a , Hirschler Zelma és Polka, G a b n a f f y T e n t e és Pimpi, Zalán Gambetta, Szirtfoky Lala, Hopla és K u c z k u c z . . .« A z t hiszem, h o g y ez a K u c z k u c z a z a kis lány a nevető szemmel és kövér nyakkal, aki u g y feltűnt nekem. Kár.- A z ilyen életrevaló kis lánynak színésznőnek kellene lennie e g y bécsi színháznál. »A fényes t á r s a s á g a késő éji órákig e g y ü t t maradt« — na, azt hiszem, h o g y jól m u l a t t a k ! É n m a g a m is jól m u l a t t a m v o l n a ; kár, h o g y a vendégek közül a legtöbbeket nem ismertem. De a z a z ü r l o v a s , ' akit a z én E l z á m állított elő, egy igen jó eszmét vetett fel. A Halifax csakugyan a legjobb öreg ló legyen kis t á v o l s á g r a ; és h a eladó, miért ne szerezném m e g ? E r r ő l jut eszembe, h o g y hol v a n az ő r n a g y ? Utasítani kívánom őt, h o g y a Halifaxért menjen el húszezer forintig és a z ő r n a g y ilyenkor nincsen sehol! É s m é g h o z z á a z én »Sport«-rovatomat sem találom m e g a z ú j s á g o m b a n . (Az újságot lapozgatja.) Ahá, itt van . . .. no, t e s s é k ! » H a l i f a x kimúlt.« K á r ; elmentem volna érte húszezer forintig. Mégis jól van szerkesztve ez az én újs á g o m ; a z ő r n a g y nincsen sehol, de a z újságomból értesülök, h o g y megtakaritottam húszezer forintot. Az bizonyos, h o g y kis távolságra igen jó ló v o l t ; és ez okos, h o g y nem a z én színeimben múlik ki. A doktor Vrillényi egészen megfelelően szerkeszti a z én ú j s á g o m a t ; sokfélét n y o m t a t ki u g y a n , amiket nem fogok elolvasni, de mégis j ó több czélra, h a a z embernek van e g y saját lapja, melyet szívesen t á m o g a t . . . (Egy inas jön.) Az I N A S : Méltóságos báró ur, a Doktor Vrillényi ú r van itt, és kérdezi, h o g y Méltóságod elfogadja-e ?

VRILLÉNYI

: De, báró ur, tízezer forint, ez nem olyan

n a g y s u m m a ! . . . és olyan tizezer forintról v a n szó, mely a k a m a t o k k a m a t j á v a l fog m e g t é r ü l n i ! . . . Végre is minden perczben megér a lap . . . A

BÁRÓ

: M e g é r ! M e g é r ! Persze, h o g y megér vala-

mit ! H o g y n e érne m e g valamit! De ön nem képzeli, h o g y milyen kevés most a pénz, ezt ön nem is képzeli! : É n azt n a g y o n jól t u d o m , b á r ó ur, h o g y a viszonyok n y o m a s z t ó a k . Ha nem igy volna, e g y szót se szólnék, h a n e m m a g a m tenném bele a lapba ezt a tizezer forintot, amely ilyen vállalatnál csekélységnek mondható . . . VRILLÉNYI

A B Á R Ó : H o g y ön ezt t u d j a ? Nem t u d j a ! Önnek erről fogalma s i n c s ! Mit t u d ön?. H a önnek szüksége van e g y r o n g y o s ezer forintra, és ez véletlenül nincsen, h á t ez semmi. De ha a z embernek s z ü k s é g e van itt egy félmillióra, ott h á r o m n e g y e d millióra, és n i n c s e n ! Sehol sincsen! Abszolúte sehol sincsen . . . h a a z ember, végre is n e m a k a r j a m e g t á m a d n i a megtakarított filléreit!... Mit tud ön erről ? Önnek fogalma sincs, arról, h o g y mi a gond. É n m o n d o m önnek, h o g y kétségbeejtően nincs pénz, kétségbeejtően! Senkinek, sehol! A l e g g a z d a g a b b n a k mondott embereknek leginkább nincsen! H a önnek nincs pénze, b a j ez ? Nem. Majd egyszer lesz, v a g y nem lesz, önnek nem is kell. De h a nekem nincs pénzem, el fogja képzelni, h o g y ez sokkal k o m o l y a b b d o l o g ! Lehet az, s z a b a d az, h o g y nekem ne legyen pénzem ?! VRILLÉNYI:

De a b á r ó urnái tizezer forint u g y sem

numerái . . . A BÁRÓ : N u m e r á i v a g y nem numerái, a z mindegy. Tizezer forint mindig tizezer forint m a r a d . É s éppen a z a s z o m o r ú , h o g y nem n u m e r á i ! N e k e m harmadfél millió kellene, ami nincsen, és ön m é g tizezer forintról beszél n e k e m ! H o g y képzeli ön ezt ? Hisz h a csak tizezer forintot kérnének t ő l e m ! Miattam szívesen o d a a d n á m ezt a tizezer forintot. Boldogan o d a a d n á m . Nemcsak a lapnak. O d a a j á n d é k o z n á m szívesen a z ön kis fiának. Mért n e a j á n d é k o z n é k én a z ön kis fiának tizezer forintot? De tőlem n e m tizezer forintot kérnek, h a n e m tizszer tízezret, százszor tízezret! Hol v e g y e m ? Mondja, kérem, hol veg y e m ? É s h o z z á ráadásul m é g harmadfél milliót, amit ki kell fizetnem a z egyik zsebemből.

A BÁRÓ :• Jöhet. (Vrillényi belép.) Jó, h o g y jön, kedves doktor. É p p e n most j e g y e z t e m • m e g m a g a m n a k , h o g y a z újsággal igén m e g v a g y o k elégedve, és ön helyes irányban szerkeszti a lapot. A betűk tisztán olvashatók, a közlemények tárgyilagosak, a kihordok illedelmesen vann a k öltözködve és a n n a k a fiatal embernek, aki a rossz Iákkczipőben jött ide, • olyan irálya van, a mely engem Goethe s z á m o s m u n k á i r a emlékeztet.V R I L L É N Y I : N a g y o n örülök, b á r ó ' u r , • h o g y oly s z e V R I L L É N Y I : Igazán nem zaklatnám a báró urat, ha rencsés voltam megelégedését kinyerhetni. • Annyival inkább, azt hinném, h o g y ez a tizezer forint elveszhet. De csak mert, • sajnos, u j áldozatot kell kérnem: elhelyezésről v a n szó . . . • . A BÁRÓ: H o g y a n ? (Arcza elsötétedik.)

VRILLÉNYI: Szerencsére mindössze tízezer forintról A BÁRÓ : A z t á n a lap m á r n e m olyan jó, mint volt. ván szó. De erre halaszthatatlanul s z ü k s é g e ' van a lapnak. • Azelőtt többször m e g voltam elégedve, de e g y idő óta a A BÁRÓ : Szsz — szsz — s z s z s z ! lap mindig r o s s z a b b és rosszabb. A betűk túlságosan •'•• .V-RÍLLÉNYI: A - l á p - n e m m e g y - o l y - j ó l , mint joggal- n a g y o k , a közlemények túlzottan tárgyilagosak, a.kihordok reméltük. A kilátásaink rendkívül k e d v e z ő e k , - - d e k i l á t á - " u g y öltözködnek, mintha lopnák a pénzt, és a z a fiatal sainkat,• fájdalom, nem lehet eszkóntálnunk. Hirdetésekben-, ember, aki nem tud irni, olyan öreg Iákkczipőben jár, jelentékeny-követeléseink vannak, de ezek n e m folynak' h o g y a z s z é g y e n - g y a l á z a t ! H o g y a n a k a r j a ön, h o g y tekinbe r e n d b e n ; a z a z akczió pedig, á' melyet közelébb m e g - télye legyen a lapnak ezzel a lakkczipővel ?! E z é r t nem kezdettünk, n a g y m é r t é k b e n fogja propagálni a lapot, de : a k a r senki se előfizetni, és amit ön a lapra költ, a z kiez a z akczió költségekkel jár . . . dobott pénz. V R I L L É N Y I : Bocsánat, b á r ó ur, de éppen csak az A- BÁRÓ : Na, ön igen rosszkor jött, barátom. N e m imént . . . '-• képzeh',-hegy- milyen'o-osszkord »»->•-'. - - .

799' A B Á R Ó : Éppen csak az imént az ön lapja egy igen .milag talán szóba hozom, hogy mit kellene kigondolni nagy bosszúságot szerzett nekem. Azt kell olvasnom benne, az ügyről. V R I L L É N Y I : Remélem, megbocsátja báró ur . . . hogy egy Halifax nevű ló kimúlt. Majdnem kidobtam ezért a lóért húszezer forintot, és képes lett volna az én A B Á R Ó : Isten áldja meg. (Vrillényi el.) É s aztán né színeimben menni be, miután megvásároltam! Ha az ön legyek beteg a haragtól, amikor látom, hogy ha esetlapja, jól volna szerkesztve, akkor ki kellet volna nyom- legesen egy jó anekdotával kezdi, figyelmetlenségemben tatni, hogy a ló kis távolságra már nagyon öreg és be képes lettem volna odaadni a tízezer forintot! * akar menni. Akkor ön nem hoz engem abba a helyzetbe, Ygrec. hogy kidobjak egy lóért húszezer • forintot, csak azért, . hogy • kimúljon. V R I L L É N Y I : Pedig ami a sport-rovatot illeti, legyen ; szabad megjegyeznem, hogy sport-rovatunk, továbbá a társaságból közölt czikkek . . .

A B Á R Ó : Erről jobb nem beszélnünk. A mai czikkből is kimaradt a czimzetes püspök. Hogy értsem ezt, hogy a czimzetes püspök kimaradjon az én estélyemből? Az érsek ott legyen, aki nem volt ott, és a czimzetes püspök, aki ott volt, kimaradjon? Micsoda munka ez? É s hogyan értsem azt, hogy, ha az érsek bejött a czikkbe, amit nem kifogásolok, többen nem jöttek be, akik szintén meg voltak híva ?! . . . Talán én tehetek róla, hogy az a fiatal egyén mindig a buffetnél volt, és nem törődött senkivel, legyenek bár ezek érsekek, zászlósurak, és legjobb barátaim ?! . . . V R I L L É N Y I : Erről igazán nem tudok,' és szigorú vizsgálatot fogok indítani . . . ; A B Á R Ó : Ön egy idő óta semmiről se tud, és mindennek személyesen kell utána néznem. Azt hiszi talán, hogy nekem semmi dolgom? Ön azt nem képzeli, hogy menynyit kell nekem dolgoznom, éjjel ugy, mint nappal, hogy a legszükségesebbet előteremtsem! Gondolja, hogy ingyen adják nekem az ilyen estélyeket, amelyéket társadalmi állásom megkövetel? É s ön másnap tízezer forinttal jön nekem elő, ami nincsen! Amikor én ki vagyok merülve a dologtól, és nem tudom, hogy hol van a fejem ? Nem csodálkozik ' ön, hogy itt talál engem az én dolgozószobámban, gondoktól és munkától görnyedve, most is, mint különben mindig? V R I L L É N Y I : Végtelenül sajnálom, báró ur, ha zavartam. Belátom, hogy rosszul választottam tneg az i d ő t . . . A B Á R Ó : Nem az időt választotta meg rosszul, hanem az eszmét. Daczára elfoglaltságomnak, szívesen társalogtam volna önnel a komolyabb eszmékről, amiket meg kellene irni, de ön egy nagyon időszerűtlen tárgygyal jön elő, ami nincsen. U g y nézek én ki, mint aki szívesen mond nemet ? É n mindig örömmel hozok áldozatot, ha van, és a puszta sajnálat egy kinos migrainémbe kerül. Amint ön itt engem lát, én egy igen beteg ember vagyok. Nekem elég, hogy valaki pénzről beszéljen, és már rosszul érzem magam. É s mikor én ilyen . beteg vagyok, ön a legkínosabb ügyeket hozza nekem elő! V R I L L É N Y I : Várni fogok addig, mig egyszer jobb kedélyben találom a báró urat. Egyelőre a magaméból fedezem lap kiadásait, de nem mondok. lé a reményről, hogy a báró ur később

A B Á R Ó : Ne siessen, mert én egy igen beteg ember vagyok, és ha. jobban leszek, azonnal el kell utaznom, az egészségemet gondozni. Majd ha visszajövök, alkal-

A kyméi énekes. i

I r t a : ANATOLE FRANCÉ. (Folytatás.)

•

A szorgos Melantho az áldozatajándékokat fölrakta az oltárra. Az Öreg pedig meghangolván lantját, dalt kezdett dallani a gyermekeknek, kik körülötte a földre telepedtek, maguk alá szedve a lábukat. — Hallgassátok meg a Patroclos és Sarpedon harczáról szóló éneket. Nagyon szép. S énekelt. A hangot erősen modulálta, váltogatta a ritmust és a kadencziát minden versszaknál, s hogy hangja annál kiadóbb legyen, három húron pöngetett akkordokkal erősítette. A szünetek előtt pedig édes kiáltást hallatott, s a húrok zizegő rezgésével kisérte.. • Mikor a verseket kétszer annyiszor elmondta, mirit ahány ujj volt a kezén, elismételtette a gyermekekkél, akik éles hangon kórusban sivalkodták utána s mesterük példájára kis lantjukon kisérték, melyet maguk faragtak fából s mely nem igen adott hangot. Az Öreg türelmesen mindaddig ismételgette a versszakokat, mig a legkisebb is meg nem tanulta. Megdicsérte a figyelmeseket, s megütögette lantjával azokát, akiket cserben hagyott az emlékezetük, akik azután a terem egyik sarkába mentek pityeregni. Előénekelt nekik valamit, de nem fejtegetett szabályokat,, mert azt hitte, hogy a poézis ősrégi dolog s fölötte áll az emberek bírálatának. Az összes amire: tanitotta őket, a helyes testtartás volt. ' Mondá.pedig nékik: . . ' . . ' ! — Tiszteljétek a királyokat és a hősöket, akik fölötte állnak a többi embereknek. Mondjátok el a héroszoknák neveit és az atyáik neveit, hogy e nevek el ne veszszenek. Ha gyülekezetben vagytok, tunikátokat borítsátok a czombjaitokra s magatartástok legyen kellemes és szemérmetes. Még ezt is mondta: — Ne köpjetek a folyókba, mert a folyók szentek. Ne változtassatok azokon az énekeken, melyekre én tanítalak benneteket, s ha valamelyik igy szólana: »jaj de szép ének, ugyan kitől tanultátok ?«, akkor feleljetek imigyen: »A kyméi Öregtől tanultuk, aki viszont az apjától tanulta, ezt pedig kétségtelenül valami Isten ihlette-meg?.. Az ökörczombból megmaradt még néhány kitűnő falat. Kettőt-hármat, elfogyasztptt, azután egy bronz bárddal széttörte a csontot, hogy kivegye belőle,a velőt, mert á házban egyedül ő volt méltó arra, hogy ilyennel táplálkozzék, a többit .pedig az asszonyok, és A gyermekek számára fölosztotta két napra. • ''..,' Akkorára már elfogy a pompás táplálék., Az Öreg ezen elgondolkozott. •. . t •' .,! — A gazdagokat szereti Zeüsz, a szegényeket azonban nem. U g y kell lenni; hogy akaratlanul is megsértettem valamelyik istent; mely az; qrdők; homályában, ;vagy a hegyek szakadékaiban lakozik, • vagy megsértettem vala-

'800 melyik halhatatlannak a gyermekét, s ezért az öntudatlan vétkemért van most szükséget látó öregségben részem. Az ember gyakran minden szándék nélkül követ el büntendő tettet, mert az istenek nem fedték föl világosan az emberek előtt, hogy mi ván tiltva s mit szabad megtenni. ' Nagyon homályos az emberi akarat. : ' A h o g y ezeket a gondolatokat forgatta elméjében, félvén az Ínséges idők visszatérésétől, elhatározta, hogy nem fog otthon henyélni, hanem elmegy arra a vidékre, ahol a Hermos k a n y a r o g a sziklák közt, s ahonnan ellátni Szumponáig, Orneiáig s a szép Hissiáig, mely városok a hegyek lankáin fehérlenek, s falaikkal u g y belefúródnak a tengerbe, mint a fönicziai hajó orra. Ahogy tehát föltetszettek az első remegő csillagok a'' halvány égen, fölövezte magát lantjának szijjával s elindult a folyam mentén a gazdag emberek lakásai felé, akik elnyúló mulatozásaik közepette szivesen elhallgatták a hősök dicséretét és az istenek származását. E g é s z éjszaka gyalogolt, szokása szerint. Mikor pirkadni kezdett a rózsaujju hajnal, egy magas hegyfokon várost pillantott meg. A g a z d a g Hissia volt, a galambok városa, amely a szíklafok magaslatáról nézett le a tengerben csillogó fehér szigetekre. Akárcsak nimfák fürdőitek volna a ragyogó habokban. A város határában leült egy forrás mellé, hogy kinyugodja magát s éhségét csillapítsa azzal a néhány vöröshagymával, melyet tunikáján a k mélyedő ránczaiban hozott magával. Alighogy bevégezte szegényes reggelijét, egy fiatal leány jött oda kassal a fején, hogy a forrásban megmossa fehérneműit. Kezdetben nagyon gyanakvóiag nézte á z öreget, de mikor látta, hogy lantot visel kopottas tunikája fölött, elfogta a szánalom, tiszteletet. érzett iránta, két összefogott tenyerébe vizet merített s megnedvesítette vele az énekesnek ajkait. Az Öreg elnevezte királyi leánynak, s hosszú életet jósolt neki, m o n d v á n : — Fiatal leány, a vágyak u g y rajzanak, ágyékaid körül, mint a méh. Boldog az az ember, aki téged ágyasházába bevezet. Öreg létemre u g y dicsérem a te szépségedet, mint az éjjeli madár, mely a házastársak házának tetején zengi megvetett énekét. Kósza , énekes vagyok. Mondj néhány biztató szót, ifjú leány. É s az ifjú leány feleié: — Ahogy magad mondod, meg ahogy .annak is látszol, lantpengető énekes vagy^ s . n e m rossz sors vezérlett téged ebbe a városba. A gazdag Meges m a , - n a g y o n kedves vendéget fogad s tiszteletére n a g y vendégséget csap a város előkelői számára.. Nem kétlem, hogy szivesen kedveskednék nekik valami jó dalnokkal. Menj, keresd föl. Idelátszik a háza. A tenger felől azonban nem lehet oda jutni, mert azon a m a g a s sziklafokon fekszik, mely benyúlik a tengerbe s melyet csak a sirályok látogatnak. De ha a szárazföldnek' kerülsz, ahol szőlők közt sziklába vágott lépcső vezet föl a városba, akkor valamennyi ház közt könnyen ráismersz a Megesére. Frissen van meszelve s nagyobb valamennyinél. -. , Az Öreg fölkerekedett erőtlen lábaival, . fölment a kőlépcsőn, melyet ősidők emberei vághattak a sziklába, s ahogy följutott a fönsikra, melyen Hissia városa elterül, csakhamar ráismert a g a z d a g Meges házára. Nyomban jót sejtett, mert frissen leölt ökrök vére folyt ki a z utczára, belülről pedig meleg zsirnak az illata lengedezett. Átlépte a küszöböt, bement az ünnepi díszterembe, s ' megérintvén, az- oltárt, Meges felé közeledett, ki épp parancsokat osztogatott szolgáinak s hust szeletelt. A vendégek.. m á r körülfogták a tűzhelyet s előre- örültek a pompás, bőséges lakomának. -' Sok- király és hős volt köztük, de nem őket akarta Meges megtisztelni,, hanem-a-chibsi királyt, aki sokat, hajó-

zott a tengereken, h o g y nagy: gazdagságot gyűjthessen magának. Oineosznak hivták. A vendégek bámuló csodálattal néztek rá, mert ő is számtalan. veszedelmekből szabadult meg, sok szigetet bejárt, mint valamikor az isteni Odysseus, s garmadával hordta haza a kincseket. Elmesélte utazásait, a kiállott fáradalmakat s mivel n a g y képzelettel volt megáldva, egy-egy hazugságot hozzá is toldott. A g a z d a g Meges mindjárt fölismerte az öregen, h o g y énekes, az oldaláról csüngő lantról. — Üdvözöllek. Micsoda énekeket t u d s z ? Megszólalt az ö r e g : — T u d o k éneket a királyok viszálykodásáról, mely oly n a g y • romlást hozott a z achivokra. T u d o m a T r ó j a ellen való támadást. Nagyon szép ének. T u d ó k énekelni a megcsalt Zeüsről, a halottak követségéről. E z is nagyon szép. T u d o k azután hatszor hatvan nagyon szép éneket. Igy szokta ő tudtára adni a népnek, hogy mennyit tud, de a számát maga sem tudta pontosan. • A g a z d a g Meges évődni kezdett vele: — A kósza dalnokok jó lakoma és g a z d a g ajándék reményében mindig azt mondják, hogy nagyon sok éneket tudnak. De mikor arról van szó, h o g y bizonyítsák is be, akkor kiderül, hogy alig néhány énekkel tudják fárasztani a királyok és hősök fülét. Az Öreg azonban megfelelt neki : — Meges, n a g y a te gazdagságod. De tudd meg, ,hogy tudok annyi éneket, mint amennyi a te ökreidnek és gödölyéidnek száma, melyeket pásztoraid a hegyek közé hajtanak .legelni. Meges csodálkozva nézett az öregre -s szeliden mondá neki: •• • — Nem csekély észbeli tehetség kell:annyi éneknek a tudására. De mondd csak, mind igaz az, amit Achillesről és Odysseusról tudsz? Mert nagyon sok hazugságot ' kentek ezekre a hősökre. Feleié az énekes: — Amit e hősökről tudok, az apámtól tudom, aki • viszont magúktól a múzsáktól tanulta. Mert azelőtt -á halhatatlan múzsák meglátogatták a ligetekben és pago, nyokban az isteni dalnokokat. Ezekbe a régi énekekbe semmi hazugságot sem vegyitek. Igy szokott ő beszélni körültekintő' okossággal. 1 Azonban azokba az énekekbe, mélyeket gyermekkorában tanult, szokása, volt más nevekét is belekeverni, melyeket v a g y más énekekből vett, v a g y maga eszelt ki. Ami éne.ket csak tudott, majd valamennyit ő. maga szerezte, de ezt el nem árulta senkinek. A hősök rendesen régi énekéket kértek tőle, mert azt hitték, hogy ezeket valamelyik isten sugalmazza, s nem igen biztak az ujakban. - Az Öreg pedig nagyon gondosan vigyázott arra, h o g y ez énekek eredetét el ne árulja. Mivel nagyon jó poéta volt s szigorúan ügyelt - a verselés szabályaira, versei semmiben sem különböztek a régiektől. Méltók voltak hozzájuk mind formára, mind szépségre s méltók voltak halhatatlan dicsőségre. A gazdag Meges okos ember volt. Mindjárt átlátván, ' hogy a z Öreg jó énekes, előkelő helyet adott neki.a tűzhelynél. . , — Öregem, majd ha csillapítottuk éhségünket, -énekelni fogsz nekünk Achilesről és Odysseusról. Igyekezzél elbájolni Oineos vendégünknek a füleit, mert bölcséséggel teljes hős. Oineus pedig, aki. n a g y o n sokat bolyongott a tengereken, azt kérdezte a lantostól, hogy tud-e valamit Odysseus utazásairól. De azoknak a hősöknek a visszatérése, kik T r ó j a falai alatt harczoltak,' még a tudatlanság homályába voltak burkolva és senkisem tudta,- mennyit szenvedett Odysseus, bolyongván a téres tengereken. . -Feleié.az ö r e g : •. :

8 Ó'l — T u d o m , - h o g y a z isteni O d y s s e u s beméne Circe á g y a s h á z á b a .s eszes csalással szedte r á a Cyclopsot. A z a s s z o n y o k sokat beszélnek erről m a g u k közt. De a h ő s n e k visszatérése Ithakába h o m á l y b a v a n burkolva a dalnokok, előtt. A z egyik azt. mondja, h o g y birtokába vette feleségét és a j a v a i t ; mások szerint elűzte Penelopét, mert a kérőket beengedte a z á g y a s h á z á b a , m a g a pedig a z istenek h a r a g j a folytán n y u g t a l a n u l bolyongott a népe közt, egy evezőlapáttal a hátán. Azt m o n d á O i n e u s : —. É n u g y hallottam u t a z á s a i m alatt, h o g y O d y s s e u s meghalt. A tulajdon fia ölte meg. Azalatt Meges szétosztá vendégei közt a hust, mindegyiknek megfelelő darabot adván. Oineus nem is késett a dicsérettel. : — T e Meges, látszik rajtad, h o g y megszoktad a vendéglátást. Meges ökrei illatos füvekkel tápiálkozának a hegyek "lankás oldalain. Ettől • a h u s u k is oly illatos lett, h o g y a hősök alig t u d t a k vele eltelni. S a h o g y Meges közbenk ö z b e n tele k u p á k k a l kinálá. a vendégeit, a lakoma elhúzódott jó sokáig, s egy vendég sem emlékezett, h o g y valaha ily p o m p á s lakomában lett volna része.

zeteket tud venni. Mert nem tudták, h o g y a bor ereje és a m e g s z o k á s oly erőt adott a lantosnak, aminőre a z ő elpetyhüdt idegeik nem lettek volna képesek. A dicséret m o r a j a t á m a d t a gyülekezetben, mint mikor zefir s u h a n végig a z erdőn. De egyszerre csak félbeszakította a pásztorok újból kitört viszálya. A bor gőzétől megint heves vitába kezdtek a birkózás és a versenyfutás fölött. Vad kiáltások n y o m t á k el a lantos dalát, ki hiába igyekezett ajkainak és lantjának harmóniájával elbájolni a gyülekezetet. A Peiros és T h o a s pásztorai a tenyerüket csapkodták s u g y röfögtek, mint a malaczok. Mert m á r régóta két ellenséges táborra szakadtak, a főnökeik ellenségeskedése szerint. — K u t y a ! — orditott T h o a s . S öklével u g y árczon sújtotta Peirost, h o g y orrából s szájából k i b u g g y a n t a vér. Peiros v a k dühében fejjel ment neki T h o a s g y o m r á n a k , ki betört bordákkal tántorodott hátra. A pásztorok is e g y m á s r a rohantak s ütlegelni kezdték e g y m á s t vad k á r o m k o d á s o k közt. Meges és a királyok hiába igyekeztek szétválasztani őket. M a g á t a bölcs Oineust is visszalökdösték a pásztorok, akiknek valamelyik isten elvette a z eszüket. A rézk u p á k a t verték e g y m á s fejéhez, ökörcsonttal, füstölgő fákA nap m á r lebukó félben volt a tengerbe, mikor a lyákkal, bronz triposokkal dolgozták m e g egymást, s pásztorok, kik Meges nyájait legelteték a hegyekben, szintén összegabalyodva henteregtek a földön. Mély sötétség borult a teremre, hol a z istenekhez előtörének, h o g y kivegyék részüket a húsból és borból. Meges nem u g y gondoskodott róluk, mint a síksági pász- fohászkodott s üvöltött a z a j o n g ó tömeg. N é h á n y d ü h ö s torokról, h a n e m ellátta őket rézdárdákkal és vértekkel, kar fölkapta a tűzhely zsarátnokait s belesujtotta a sötéth o g y megvédelmezhessék a z ökröket a z ázsiai népek táma- ségbe. Az egyik zsarátnok a mozdulatlan, néma lantost dásai ellen. Hasonlatosak voltak a h ő s ö k h ö z és királyok- homlokon találta. E k k o r oly hangon, mely túlordította volna a csaták hoz, kiktől n e m m a r a d t a k el b á t o r s á g dolgában. Két vezérük volt, Peiros és T h o a s , akiket u r u k azért tett főnö- h a r s o g á s á t is, m e g á t k o z t a ezt a z igazságtalan h á z a t s kökké, mert a legbátrabbak s legértelmesebbek valának. ezeket a gonosz embereket. A z u t á n lantját m a g á h o z szoMessze h a t á r b a n nem a k a d t szebb ember náluk. Meges rítva eltávozott s a z előfok magaslatán a tenger felé u g y • f o g a d t a őket a tűzhelynél, • mint javainak derék igyekezett. H a r a g j a lassanként mélységes f á r a d t s á g g á válvédelmezőit .illik. Annyi hust és bort adott nekik, amennyit tozott, m e g u n d o r o d o t t a z emberektől és a z élettől. . Az a v á g y kezdte emészteni, h o g y bejusson a z csak megkívántak. • ' Oineus, aki megcsodálta őket, igy szólt a házigaz- istenek közé. E n y h e félhomály, bizalmas csönd s a z éjszaka békessége borult r á a föld minden tárgyaira. N y u g a t felé, dához : — Utazásaim alatt sohasem láttam ily erős k a r u és .ahol közhit szerint a megholtak á r n y a i bolyonganak, a lábu, ily remekül megformált embereket, mint ez a két n y u g a l m a s égről l e f ü g g ő isteni hold ezüst virágokkal hintette be a mosolygó tengert... A z öreg H o m é r pedig 'pásztorfőnök. ; mindaddig haladt előre a m a g a s előfokon, mig egyszerre Meges elég oktalan volt kiszalasztani a száján, h o g y csak elfogyott lábai alól a föld, mely oly sokáig hordozta Peiros erősebb a birkózásban, de T h o a s a futást győzi (Vége.) -jobban. E z t hallván a két pásztor, h a r a g o s a n nézett egy- • a hátán'. másra s Thoas azt mondá Peirosnak: — Valami bájitalt adhattál be u r u n k n a k , h o g y nem átallja a z t mondani oktalanságában, h o g y különb v a g y a birkózásban, mint én. A hó. Peiros is b o s z u s a n m o n d á T h o a s n a k . — Nekem pedig a z " a véleményem, h o g y különb Lassan, csendben, lágy pihékben, birkózó v a g y o k . Ami a f u t á s t illeti, neked h a g y o m a pálLengve, ringva, fenn a légben, mát, mit u r u n k neked adott. Mert h a már nyulszivü v a g y , Hullva, szállva, szét zilálva, nem csodálom, h o g y a lábad is olyan, mint a nyúlé. Űzve, futva, meg-meg állva, A bölcs Oineus lecsöndesité a pásztorok viszályLengve, ringva, szálll a hó. kodását. I g a z meséket m o n d o t t arról, h o g y mily veszedelmek t á m a d t a k abból, h a lakomák alkalmával viszály Meghalt szívem szép mátkája, kerekedett. Mindenki helyeselte, mert jól beszélt. Mikor a Sölél sírhant borult rája, n y u g a l o m helyreállt, azt m o n d á Meges a z Ö r e g n e k : Egy darabig feketéllett, — Énekelj n e k ü n k barátom, Achilles haragjáról és Aztán havas, hideg, léi lelt, a királyok gyülekezetéről. S lengve ringva szállt a hó. Az Öreg pedig fölhangolván lantját, kiereszté harsogó szavát a terem fülledt levegőjébe. Meghalt, — a sors ugy akarta, H a t a l m a s lélekzet á r a d t ki a melléből s a vendégek A hó lágyan belakarta, • figyelmesen hallgatták a mértékelt szavakat, melyek visszaBetakarta, eltemette, idézték a z emlékezetre méltó korokat. Sokan azt gondolÉs körötte, és fölötte, ták.: Mégis csak csodálatos, h o g y e g y ily öreg ember, Lengve,' ringva szállt a hó. akit a z évek kiszárítottak, mint "a venyigét, mely m á r Bródy István. "nem h a j t - s e m gyümölcsöt, sem levelet, oly hatalmas lélek-

802'

SAISON. i.

Lockout. — dccz. 12

Mialatt az Andrássy-ut haván vigan szaladnak a czifra szánkók s a ligeti jégpálya felől katonazene hangjait sodorja a szél s az egész tarka főváros nyüzsög a karácsonyi hetek élénkségében, a kőbányai szállások felől sajátos felhők gyűlnek az égbolt peremére.' Poloniusi. felhők, nézhetem őket menyétnek, tevének, nevethetek jólétet hirdető puffadtságukon,. elgondolkozhatok sötét szinükön. E z e k az égi vándorok prózai helyről szállingóznak felénk, a hentesek birodalmából, a Ferenczvárosból meg Kőbányáról, ahol még soha Paál-féle kiállítás le nem égett, a hol még- színdarab nem bukott meg, következésképp: a hol sém irodalmi, sem-művészi élet nem pezseg. De még egyéb tekintetben is elmaradott helyek ezek : nincsenek beauté-ik, nincsenek felségsértő képviselőik, nincsenek párbajaik, sőt, u g y látszik, tanfelügyelőik sincsenek, a kiknek tiz éves jubileumai révén a közfigyelem néha feléjök forduljon. Itt csali szük homlokú, hosszú udvaru, földszintes házak vannak, udvarukon feltűrt ingű, lánczos késü legények állanak, mig az ólakból a gazda káromkodása hallatszik. A ház egyetlen . nevezetessége az ablakkirakat, a melynek hóvirágaiból márványos disznósajtok néznek az éhes csiszlikekre. Ilyen véges-végig a Ferenczváros és hentesszereün elhízott l e á n y a : Kőbánya, régi dominiumai a. fővárosi husltimérőknek. Ma még áll, nemsokára, u g y lehet, összedől. Az egykori eleven. ferenczvárosi élet, amely hajnalban lüktetett s mire az álomszuszék belső házak fölébredtek, végetlen hurkákkal és fagyos disznókaréjokkal lepte meg a világot; befejezéséhez közeledik. A disznótoroknak vége v a n ; elnyelte őket a sertés-közvágóhid, a hentesből, az egykori széleskörű czéhből, kisiparos lett,' alávetve számtalan regulának és szabályrendeletnek s főként sok adónak, amelyek ludak seregeként ölik meg a disznót. A hírhedt hentesgazdagságból mi sem marad meg s h o g y jogaikat megvédelmezzék, a szegény ferenczvárosiak már arra is hajlandóak, h o g y tüntető körmenetbe szegődjenek. Humoros kép . lesz, forrása számos croquis-nak, amint a kövér gazdák végig fognak szuszogni a Kerepesi-uton és a r a n y g y ű r ű s ujjaikkal ablakokat törnek be. E külső ékítmények alatt azonban komoly társadalmi kérdés lebeg, amelynek éle a főváros g y o m r a felé irányul. Mert aperte ki lehet mondani, ha a hentes-mesterek meggondolják magukat s beszüntetik a működést, tout Budapest oly szépen belehalhat, mint az üvegbura alá tett kisérieti hörcsög. A piaczon álló, paczalt sózó m u n k á s ép ugy, mint a kávéházban a Wiener Carricaturent tanulmányozó szenzálné, a szalonnázó konfortáblis nem különben, mint a »hidegen« élő diák, lévén ennek a szánkós, színházas, bálos .városnak főtámasza és talpköve a ferenczvárosi. becsületes sertés, amely csüggedetlenül ontja vérét. Bábel kedvéért. H a . valaki felül a boszorkány • seprőjére s végignyargalja Budapest összes kür-

tőit, beletekintve a sötét gádorokba, meggyőződhetik róla, h o g y a disznó az ur minden portán. E z a legolcsóbb, a legkiadósabb s a leggyorsabban jóllakató hus, valaminthogy van benne valami nemzeti motivum is, amely érthetetlenül ugyan, de kétségtelenül elébe helyezi minden egyéb tápláléknak. Az egy ökör állja vele valahogy a versenyt, de ha megszabadul konkurrensétől, ára bizonynyal u g y felszökik, hogy csak ministeri tanácsosok juthatnak hozzá. E g y á l t a l á n : bámulatos, h o g y gyomor dolgában a főváros h o g y ki van szolgáltatva egy-két tuczat embernek, akiknek jóhiszeműségére vall, hogy nem élnek vissza a helyzettel. Mert: ha ma leég négy szinház, még mindig van elég, a m e l y a hézagot pótolja, ha légberöpül a gázgyár, ott a villamos világítás meg a petróleum s a gyertya, ha sztrájkol az elektromos, ott az omnibusz és a bérkocsi, ha a kávésok becsukják a boltot, elmegyünk a kaszinóba, ha a pénz elfogy, veszünk hitelbe — szóval minden esetben segit rajtunk a társadalom garancziákat épitő ügyessége, de ha m a összeáll tizenkét pékmester s kimondja, h o g y hétfőn nem lesz kifli, akkor bizony, mint a közelmúltban tapasztalhattuk, hétfőn nem lesz se kifli, se kenyér s a szegény ember belehalhat ebbe a logikus ténybe. Arról nem is jó beszélni, mi történnék a mi szép fővárosunkkal ostrom idején. Amennyire csak lehetséges, eltereltünk magunktól minden tápláló f o r r á s t : a vad fogyasztási adója oly magas, h o g y polgárember nem juthat hozzá, a hizó ökrök piacza Bécs, a finom főzelék közelébe se kerül a városnak, a hal hordóban vándorol külföldre. A főváros körül fekvő veteményes kertek, amelyek után holdankint száz forint és még több bért fizetnek szorgalmas bolgárok, épen csak azt termesztik, amire nap-nap u t á n szükség van. N a g y o b b gazdálkodást nem engednek meg a területi viszonyok. In ultima analysi marad tehát a m a g y a r sertés, természetesen annak is csak selejtese, mert a java Marchegg felé robog. Ilyen szempontból nézve, természetesen másnak látszik a kövér hentesek mozgalma s tömörülésük oly jogosult, mint bármely más lockout. É s hozzá nem ők az egyetlen tőkének nevezett tényezők, a melyek elérkezettnek látják az időt, h o g y harczba szálljanak s a felső és alsó szoczializmussal szemben megvédjék a magok igazát. Panaszkodnak a pékek, az ácsok, a szabók, a nyomdatulajdonosok, sőt rossz időket emleget a propeller is, a melyről pedig mindannyian azt hittük, h o g y az aranybányával synonim. E g y r e több oldalról hangzik a szó, h o g y közönség és munkaerő küzdelmében a kenyéradó a fal, melyet két oldalról érnek a faltörő kosok. Mig a munkások azon tépelődnek, jogos-e, h o g y felolvasásaikból a rendőrirnok is okulhasson, a g a z d a kihűlni h a g y j a a kemenczét s vándorbot után nyul. A város publikuma pedig lenézi a g y o m r a munkásait, ép ugy, mint a h o g y degout-val fordul el a vesék működésétől s csak akkor vészi észre létezésöket s aggódik miattok, h a a csúnya szerv beteg s beadta a kulcsot. Az igazi proletariátus, u g y nézzük, akkor fog bekövetkezni,' ha nem lesznek emberek, munkaadók, akik proletárokat csinálnak s a nép akkor fog éhezni, h'a nincs már, aki éheztesse. Ha a város elfogyasztja a hen-

803' leseit, pékéit, e g y "időre jól ' f o g lakni a sajátos csemegével, de csakhamar bélátja, h o g y u g y járt, mint a z egyszeri asszony, aki megfigyelvén, h o g y kotlósa e g y évig elegendő tojást a d neki, megette a t y ú k o t , a b b a n a hiszemben, h o g y igy e g y s z e r r e ellátja m a g á t tizenkét h ó n a p r a való vacsorával. Délibáb.

Miért' ne lehetne? Nincs rá semmi o k ! Én fábul lettem, az ami vagyok: • • Báró és csaknem milljomos . . .« Igy szólt szelid és ildomos, De mégis kissé reszkető Hangon a gazdag fakereskedő. Ritornell.

II.

Jégvirágok. Beköszöntő.

1

Farkásorditó hidegben Üldögélek dalra, készen, Ily hidegre, bizony isten Évek óta nem emlékszem. Lantom minden árva húrját A czudar jég ugy belepte, Hogy 'hiába melengetné Fantáziám könnyű röpte —

„

Egyetlenegy hangot nem ad És nem enyhül és nem olvad, Mert a szenem úgyis fogytán, Hát befűtök véle holnap. Milyen tüz Sziporkázó, Budapesten Melegebbet

lesz, óh nagy isten, lángoló, vad . . . nem találok — sem olcsóbbat!

• Ezzel aztán beszüntetném A versírást mindörökre, Istenem, csak áttérhetnék Tartalmasabb gyönyörökre! Farkasorditó hidegben Verset irni — ócska sablon! Barátságos kályha mellett Kupont szelni, okosabb vón! Idyll. Egy ifjú, finom, deli, gyöngéd, Légyottra várja szive hölgyét. Az ablakon dobol, hárfázik — És fázik. A hölgy, nagyűri, büszke delnő, Az ifjúhoz fiakkeren jő, Eljut szerencsésen a házig, De fázik. .Kinn a kocsis vár türelemmel. Unja a dolgot . . . (ő is ember!) Számol 9600-ig, És ő igazán nagyon fázik. Aesopusi

mese.

»Szó ami szó, Hazudik minden példaszó. Azt mondja egy (pedig hát a javábul!) Hogy-nem lehet az ember fábul. "

. .

»Majd ha fagy: Bejárom az -erdőt, a rétet S neked jégvirágokat tépek, Majd ha fagy . . . Egy este ötvenet, százát S -építek neked egy házát Hatalmas jégtáblákbul , •: • S külön kapuval elül és hátul Majd ha fagy . . . S abba bezárlak, hogy.'rosszat ne tégy S ne légy • Másé. csak • az enyém • ' É s mindörökre hü maradj!* ' •Igy szóltam én . Ahhoz, aki lelkemnek a 'lelke S ő lelkesedve ismételte: : »Majd ha fagy !« Incubus.

Nagy Miklós. - E z a z eleven szemű, szives a r c z u öreg ur, aki A Hét czimlapjáról m a reánk tekint, a legöregebb szerkesztő M a g y a r o r s z á g o n . Nem korra, csak h i v a t á s r a / M a g a nem sokat irt, mégis n a g y o b b szolgálatot tett a' m a g y a r irodalomnak, mint sokan, akik többet irtak nála. Harminczhat esztendeje szerkeszti a V a s á r n a p i Ú j s á g o t , a melynek m á r előbb, hat esztendőn át, m u n k a t á r s a és segédszerkesztője volt. U g y lett iróvá, mint n a g y o n sokan. J o g á s z n a k került fel Pestre, de a jognál inkább érdekelte a z irodalom. A fiatal irók t á r s a s á g á t látogatta, kereste a z öregebbek ismeretségét, bejáratos volt egy-két lap szerkesztőségénél, s m a g a is irogatni kezdett.' Akkoriban indította m e g P á k h a Vasárnapi Ú j s á g o t , s a z u j lap némi életet hozott a p a n g ó irodalomba. Mig Pest ostromállapot alatt volt, m é g s z a b a d a b b a n írhattak 'á hirlapok, mert a katonai k o r m á n y lenézte a z irókat, s n e m sok ü g y e t vetett czikkeikre. De mikor b á r ó Gehringer beamtereivel megszállotta Budát, a réginél súlyosabb, bureaucratikusan ostoba czenzurát hozott magával. A z irók közül, akik szabadok voltak is, félve fogtak tollat; a légtöbbet a hazafi fájdalom és a czenzura e g y k é p elnémította, a közönség is fásult volt,- s dermedtségéből m é g ' l a s s a b b a n ébredt, m i n t - m a g o k a z irók. • ' "' • A fiatalabbak szirie-java P á k h körüT "csoportosult. Gyulai Pál volt a z u j lap első m u n k a t á r s a . A beteg humorista, kit "egy rosszait kezelt betegség k'inos u t ó b a j a ' állandóan á g y h o z kötött, fekve, e g y kis zsámolyon irta leveleit Pest társadalmi életéről. A beteg "szerkesztő jövő-msnő' m u n k á j á t N a g y Miklós végezte, aki s o k a t írt a lapb'á, s

804' n e m s o k á r a segédszerkesztője is lett, mert Gyulai rövid időn összezördült a szerkesztővel, s megvált a laptól. Az egyes s z á m o k a t a z é r t figyelmesen olvasta és tüzetesen bírálta, s v a s á r n a p o n k é n t rendesen azzal köszöntött be P á k h h o z : Jó napot — jobb l a p o t ! A k ö z ö n s é g úgyis, amint volt, jónak találta s a vidéki curiákból e g y r e s z a p o r á b b a n szállingóztak a z előfizetők u t a l v á n y a i : egy esztendőre h á r o m forint. A fametszetii czimkép mutatta, kiknek készül a lap. A kép egyik felén bor mellett egy földmives olvasta a lapot, a másikon a galamb-duczos h á z b a n / p i p á z v a , egy táblabíró. Ma ez a z egy táblabíró v a n még M a g y a r o r s z á g o n , s jól érezheti ott magát, mert ha a z országból kikopott is, ez a lap m a is az, ami a táblabírák idején volt. Nem g á n c s n a k szántuk, amit m o n d u n k . Ha igaz a z a tréfásnak látszó mondás, h o g y a z igazi m a g y a r költők nem azok, akik fölötte állnak a nemzet értelmi szintjének, h a n e m azok, akiket legtöbben olvasnak, mert legtöbben megértenek, a k k o r a Vasárnapi Ú j s á g méltán a legelterjedtebb hetilapunk. Mig élénk, ideges ú j s á g o k irói a g y o n gyötrik magokat, h o g y minél u j a b b és minél eredetibb szempontból szóljanak h o z z á a politika és a z irodalom eseményeihez, s művészetből, irodalomból a z újnál is ú j a b b a t k í n á l h a s s a n a k : azalatt a Vasárnapi Ú j s á g n y u g o d t a n állítja össze czikkeit és képeit s m o n d j a el a hét eseményeit. Nem szemelget, elmond mindent, ami történt. Objectiv és igaz, e g y s z e r ű és értelmes. Az, aminek alapitói s z á n t á k : a vidéki uri h á z a k és kálvinista papok olvasm á n y a , s a nem-ideges pesti családoké. H a egyszer mássá igyekeznék válni, nemcsak a kiadónak lenne k á r á r a , hanem a z irodalomnak is. Mert ennek a z ú j s á g n a k n a g y és hasznos a h i v a t á s a : h o g y eljusson oda is, ahol csak e g y újságot olvasnak, s kép nélkül nem kell a z ú j s á g ; megforduljon a z o k o n a z asztalokon is, a h o v a nem csap el a z élet zsivaja, nem lüktet idegessége; ahol senkit sem izgatnak a forrongó, pezsgő eszmék; de mégis tudomásul s z o k á s venni a z elmúlt hét eseményeit. Olyan ú j s á g ez, amilyet a z Alföld, a kálvinista m a g y a r s á g természete kiván. E z é a z erős és nemes, bár rendesen csöndes és lassú fajé, mely a politikába csak a történelmi forduló : pontokon avatkozik b e l e ; máskép nem elegyedik bele a politika inde-bindéibe, de mégis tudni a k a r j a , ami történt. Nem igen fészkelődik, de parlagon benne d u z z a d a jövendő ereje, amely a testes t a g o k b a n nehezen fog szikrát, s csak elnyomás alatt, elkeseredésében erjed eleven-erővé. Az irodalom keveset érdekli, inkább a z a s s z o n y o k n a k h a g y j a ; de a n a g y költőket becsületben tartja, s azt a z egy lapot, amit befogad a házába, olvassa egy álló hétig, elejétől. végig, a mig u j a b b s z á m a megérkezik, s a z év végén bekötteti. Olvassa a Vasárnapi Ú j s á g o t m á s is, de h o g y a hivatása ezekben a zöld zsalugáteres házakban, a z ebédlők tölgyfaasztalán, m e g a vadszőlővel felfuttatott lugasokban a legnagyobb, a z bizonyos. N a g y Miklós negyvenkét esztendeje szerkeszti ezt a z újságot, összevéve mint segédszerkesztő és szerkesztő. J ó e g y emberöltőn át csöndes politikával tartotta m e g szak-dolgozótársait, mert a z ő lapjának mindennel törődnie

kell, s

mindenről

beszámolnia.

Szépszerével

évről-évre egy-két m u n k á t , a kiválóbb

megszerez

belletristáktól, aki?

ket régi b a r á t s á g köt hozzá. H a r m i n c z esztendővel ezelőtt megindította

a

Politikai

Újdonságokat.

Osztrák-Magyar-Monarchia ' töméntelen czikke a z ő kezén irtózatos

át jutott a

kézirat-Javina

A

mellett

köteteinek

szedőpolczokra;

az

minden S ez a z

nem ejtette kétségbe, nem u n a t t a

m e g vele a z életét. Nem ideges és n e m békétlen. Szereti a betűket, m e g a nyomdafesték szagát. Még a hálószobája is telidesteli van kézirattal, pamlaga, székei, kis szekrénye. Az asztal

biczegő lába is kézirattal

van

megtámasztva.

Csak u g y özönlik h o z z á a rengeteg v e r s és novella, s ő végtelen türelemmel olvasgatja őket. Sok türelmet és sok jó kéziratot kívánunk neki most, mikor lapja a z ötvenedik évfolyamba lép.' V.

INNEN-ONNAN. Plevna. Huszonöt esztendő előtt, mikor a törökök visszaverték Skobelev tábornokot, egész Magyarország örömben úszott s kivilágított ablakok hirdették a félhold győzelmét. Hová lett ez a szép nap? Hová lett a tavalyi hó? Huszonöt év után Plevnáról csak annyit tudunk, amennyit a lexikon elárul róla, s az egykori lelkesedés tanúiból csupán Szűcs Péter maradt meg. Persze, azóta mások is igénybe vették temperamentumunkat, a bolgárok, a görögök s legutóbb a búrok. Velők lelkesedtünk, főleg pedig velők sírtunk, mert lovagias érzületből mindig a gyengébbek pártjára állottunk. S akikkel együtt éreztünk, megfeleltek a beléjök helyezett bizalomnak, rakásra verték őket, s a diszkardjainkból peneczilust faraghattak. Ozmán Nuri ghazi nevét huszonöt év alatt elfelejtettük, jóllehet a plevnai hős karrierje akkor kezdődött igazán, mikor a törökorosz háború véget ért, valamint nagyot nőtt a félhold, mióta nagyzási hóbortját elvesztette s beállott a . munkás államok sorába. A plevnai pusztulás után ugyanolyan, élénk gazdasági és társadalmi élet fejlődött a Balkánon, mint Francziaországban Sedan után. A verés a nagy gyereknek is használ. Ám ezt a fázist nem kisérte görögtűz és éljenzés s a magyarság napirendre tért a török fölött, s uj Plevnákat keresett. Meg is találta őket s a cserével az ozmánok is meg vannak elégedve. Haladnak a magok utján, elkerülik a Vid tájékát s csak néha néznek aggódva .Budapest felé: nincsenek-e kivilágítva az ablakok? *

*

*

>k Verseny. Ha Tolsztoj tollából czikk jelenik meg, mely a világ megváltását attól fogva datálja, milior a gyermekek maguk fogják tisztítani a czipőiket és nem gorombáskodnak többé a cselédekkel — akkor Gorkij elárulja, hogy világéletében csak egyszer volt boldog: a midőn péklegény • korában vigan dobálózott a lisztes zsákokkal. Ha Mark Twain, kétségbeesvén, hogy nem beszélnek róla, pályázatot hirdet- a nekrológjára; mely élezés és felolvasható legyen, azaz hozzá illő, de egyszersmind értékesíthető is — akkor Gorkij nem. titkolja el,-hogy husz éves korában öngyilkossági kísérletet követett el, s hogy a golyót most is magában hordja. Ha Ernest Blum, a nagy hazug, az első, aki életpályává tette a füllentést, képtelen históriákat tesz közzé, melyek azt akarják elhitetni a világgal, hogy a legmulatságosabb esetek

805' és a legkaczagtatóbb szinházi bukások mind ő vele estek meg, és hogy a sors fricskák és oldalba rúgások alakjában utalványozta neki az irodalmi hírnevet — akkor Gorkij alkalomszerűnek látja nyilvánosságra hozni, hogy ő szimpatizál a zsidókkal és siheder korában abból élt, hogy pénteken gyertyát gyújtogatott nekik. Ha Tolsztoj századszor beteg — Gorkij századszor haldoklik. Ha Leoncavallo leirja, hogy apját leütötte a hajókötél, anyja mosónő volt, ő' maga zongoramester, hogy végig küzdötte az egyptomi háborút s aztán mint egy tingli-tangli vak zongorása hirtelen élhatározással lefőzte á „Paraszt-becsület« szerzőjét — Gorkij elbeszéli, hogy ugyanakkor, amikor Saljapint, Oroszországnak ma'legjobb énekesét, nem vették fel a konzervatóriumba, azon a czimén, hogy nincsen hangja, neki, mint tenoristának, nagy jövőt jósoltak, de a nagy jövőből semmi se lett, mert vasúti bakter korában elveszítette a hangját. Ha Tolsztojról kitudódik, hogy a vasúton szerényen hallg a t t a végig egy ismeretlen hölgynek „Karenin Anná«-t' elitélő szavait, aztán mielőtt leszállott a vonatról, igy búcsúzott el a hölgytől: „Nevemet soha se fogja megtudni; én Tolsztoj gróf vagyok!« — Gorkijról kiderül, hogy Pétervárott, ahol a rendőrség engedelmével ' néhány napra megjelenhetett, hagy ünneplések tárgya volt, s hógy a nemesség klubjában a diákok a. felköszöntők egész sorával tisztelték meg. Ha Mark ' Twain előadja, hogyán kereste meg a legelső öt dollárt, s meggyónja, hogy padfaragásért öt dollár birságra vagy huszonöt pálczára ítéltetvén, elkérte apjától az öt dollárt s kiállotta a megcsapatást — Gorkij nevét háromszor is kiáltozza a dróton utazó Hir. Először közzé teszi, a hozzávaló okiratokkal egyetemben, hogy •Csehov és mások lemondtak akadémiai tagságukról, mert Gorkijnak akadémikussá választatását a kormány megsemmisítette. Másodszor tudatja, hogy Gorkijnak' akadémikussá választatását nem semmisítették' meg. Harmadszor jelenti, 'hogy »A nyárspolgárok®, Gorkij első komoly darabja, nem aratott olyan szenzácziós sikert, mint a minőt a szerző világhire után mindenfelé vártak. Mindez két hét alatt, Európa és Amerika összes hírlapjaiban. ' . ' ' . ' Tanulságok : . 1. A világhir nem annyira a zsenitől függ, mint inkáhb a jó adminisztrácziótól. 2. Gorkij az irodalomban már megszerezte a világbajnokságot, de a reklám mezején is helyet foglalhat a világbajnokok : Pierpont' Morgan és' Sarah Bernhardt között. *

»

*

fi A levélhordó; Valaki, aki ráér a szerkesztőségekkel levelezni, a. nyilvánosság elé vitte egy tapasztalatát, mely igen kedvező világot, vet a budapesti főpostárá. Az illető rövid idő alatt ötször változtatta lakását, s az ötödik lakásban is pontosán megkapja .azokat az árjegyzékeket, amelyeket a kereskedők a legrégibb lakására czimeznek. Ezeknek senki se .szokta bejelenteni, ha lakást változtat, de sebaj, mert a főposta, mint a Remény és Emlékezet, e két. géniusz, .hiven kiséri bujdosásában a fővárosi lakost, s vetődjék bárhova, ennek hire a főpostán szájról-szájra száll, s nincs az a bor-árjegyzék, mely a czimze'ttet meg ne találja. Meglehetősen közönséges tapasztalat ez, s hogy a főposta kitűnően működik, régi dolog. Mióta Demény igazgató áll az élén, semmi panasz rá, annál .kevésbbé, mert Demény igazgatónak igen jó szokása, hogy . a legjelem téktelenebb felszólamlásra' is azonnal reagál, s mindent megtesz a közönség érdekében, ami r a j t a áll. Tudnivaló, hogy a rendőrségnek is kitűnő szolgálatokat tett már a főposta tökéletessége,. s. ha e. kétségtelenül, legjobb .intézményünkről. .van

szó, a, dicséretnek nem lehet hossza, vége. Azért mégis pörbe kell szállani Demény igazgatóval, mert ha a közönség érdekéjnek .gondosabb őre már nem képzelhető, ugy látszik,-alantasainak érdekét nem viseli ennyire a szivén. Kivált a szegény levélhordók várhatnának tőle valamivel többet. Mert az igazán nonszensz, hogy ha egy kereskedő bor-árjegyzéket küld valakinek, aki a negyedik emeleten lakik, néhány órával pedig ugyané magasban lakó kis leányának küldenek képes levelezőlapot, amelyen nincs egyéb, csak az, h o g y : „Csókol Miczi® —r ezt a két küldem'ényt a levélhordó kénytelen a lakásba vinni, s ezért kétszer kell megmásznia négy emeletet, akármilyen .rossz a tüdeje vagy akármilyen előrehaladott a szivbaja. Mintha bizony a bor-árjegyzék meg a „Csókol Miczi« nem várhatná meg a házmesternél, mig a negyedik emeleti lakásból valaki lesétál az utczára. Ez talán megszaporítaná a házmesterek dolgát, - de egy kis borravalóért a házmester is igen nyájas ur. És aránytalan nagy terhet venne le a levélhordók válláról, mert amiért nekik ezer meg ezer emelétet kell végig köhögniük, az nagyobb részében képes kártya és nyitott küldemény. Külföldön már régen belátták ezt, s nálunk is tökéletesen . elég. volna,, ha — arpint Párisban történik — a levélhordó csak az ajánlott, és értékes küldeményeket , vinné fel a lakásba. Az. ujitás talán nem tetszenék mindenkinek, de e kérdésben minden a humanitás parancsa mellett szól, a -megszokáson és a .czopfon kivül, amelylyel Demény .igazgató, h a a közönség érdekéről volt szó, mindig szembe tudott szállani. Reméljük, meg fogja tenni azoknak a szegény, embereknek az érdekében is, akiknek az egészségével vajmi kevesen törődnek, s akiknek ő a földi gondviselője.

.

* *

*

+ Az elhárult sérelem. Érdekes és tanulságos, hogyan menekült meg Magyarország egy mellőzés sérelmétől a héten. -Végre mégis csak kiderül, hogy bölcsesség van a sokat megrágalmazott virtusban, hogy aki ebben az' országban nagy embernek született, annak innen ki kell menni, ha boldogulni akar. Lám, ha Goldmark Károly idehaza marad, akkor ma Magyarország nincs képviselve a milanói Sonzogno-czég nemzetközi. operabiráló-zsürijében, de Goldmarknak Bécsbe kellett mennie,,. tehát a: zsűriben Ausztriát mégis csak' magyar ember képviseli. Igaz, hogy Olaszországban a Goldmark magyar voltáról épp oly- kevéssé tudnak, mint amilyen kevéssé tudtak Magyarországon róla, mig a külföldön dicsőséget nem a r a t o t t : de hála Istennek Goldmark ma is tudja és nem feledtette el vele az se, hogy idegenbe kellett mennie. H i á b a : mi exporfállam vagyunk ezen a téren: mi adtuk Munkácsyt' Párisnak, Goldmarkot Bécsnek, Zichy Mihályt Szentpétervárnak, mert mi nagylelkű és lovagias nép vagyunk, .tudunk lemondani' olyanról is, amit más kevésbbé nagylelkű nép márványos palotában őriz. Nekünk elég a tudat, hogy ők q. mieink volnának és lennének is, ha lehetnének; amint hogy ők se igen k a p t a k hazulról a genialitásuk mellé más útravalót, mint ezt a tudatot. ' *

'

fi Huszonhat óra hosszat zongorázott Triesztben egy művész, akinek a nevét nem kell megtanulnunk. Kezdte esté fél kilenczkor, reggel tiz perczet- pihent, délután detto, s esti fél tizenegykor fejezte be. Játszott mindent: operát, szonátát, polkát, marsot, nem olyan fenomenális művészettel,' mint' Saűer, de sokkal imp'ozánsabb hidegvérrel.' Mikor • ugyanis az orvosok a délutáni szünet idején megvizsgálták, kiderült, hogy a pulzusa egy cseppet se ver sebesebben, mint öt perczczel a produkczió előtt. Ez a rikord eddigelé egyetlen;. mert Seingalti Casanova J a k a b negyvennyolcz óráig kártyázott egyfolytában, dé az bele is betegedett ebbe a hőstettbe. A közönség persze nem hallgatta végig a zongora akrobatáját., Az emberek jöttek-mentek, tapsoltak, haza mentek,

806' kialudtak magukat s reggeli vagy ebéd után még egyszer elmentek a konczertbe, megnézni, hogy a művész még folyvást 'kalapál-e ? Kalapált bizony, s másnap este alig akarta abba hagyni. Már magától járt a keze, s cly erővel végezte dolgát, mint a frissen váltott nyomtató lo.vak. És az ilyen erő nem áll be katonának, hanem ábrándos zeneköltők műveit nyomorgatja! Trieszt után a kolerának és a vándor művészetnek Budapest az első állomása. Igen valószinü tehát, hogy nekünk is szerencsénk lesz a zongorázó bajnokhoz. Ebben az esetben •a zenével obstruáló művész számára gondoskodni kellene méltó közönségről. Mert huszonhat óráig zongorázni, az valami, de •huszonhat órán át hallgatni a zongorázást, ehhez már legény kell a gátra!- Azt hiszszük, ha valahol, nálunk találkoznak ilyen kemény legények. A legutóbbi obstrukezió sok képviselőt és zsurnalisztát megedzett; akik végig hallgatták az indemnitási vita egész szóáradatát, azok ettől az elzongorázott obstrukcziótól sem fognak megijedni. - *

*

*

+ A válás. Ugy látszik, a czivilizált társadalomnak ez idő szerint ez a legizgatóbb, legnyugtalanítóbb kérdése, h a megvitatása nem is éppen a leghangosabb. A mozgalom e kérdés körül folytonos és erejét az mutatja, hogy egy vagy más formában szinte valamennyi államot rákényszeríti, hogy munkásságának legmagasabb megnyilatkozásában : törvényhozásában foglalkozzék vele. Ahol a válás már nagyon könnyű, Francziaországban, Amerikában megnehezítését követeli a megrettent társadalom. Olaszországban viszont most' készül a törvény, amely megkönnyíti. Mily érdekes fejlődés egy néhány esztendőhöz képest, amikor még az agglegényadó behozatalát czélzó mozgalmak voltak napirenden. Ma már nem az a törekvés többé,' hogy megházasitsák azokat, akik nem akarnak meg.házasodni, csak az, hogy megtartsák azokat, akik megházasodtak. Egy statisztika kimutatja, hogy a válások száma Fancziaországban husz év. óta minden hét esztendőben megduplázódott: az idén majdnem hatszor annyi, mint volt ezelőtt két évtizeddel, holott a házasulok száma azóta aránylagosan igen jelentékenyen megfogyott. A házasság intézménye ilyenképpen'egy kettős ostrom pusztítása alatt szenved: egy csomó ember nem is áll a zászlaja alá, egy csomó meg cserben hagyja. Az olasz törvényterv azok megnyerését reményű: a franczia és . amerikai törekvés ezek leszögezésére törekszik. Az a jóvátehetőség. kilátásával biztatja a bátortalanokat: ez a vállalt sors férfias viselésére akarja kényszeríteni azokat, akik ugy találják, hogy elhamarkodva' cselekedtek. Szegény boldogság, hogy megkopott a hitele: mikor az egyik azzal biztatja hozzá az embereket, hogy — ott is hagyhatják, a másik meg, hogy ama bizonyos •rózsalánczok helyett aczéllánczczal akarja fölcserélni. 'I

,

.

'

. ;'

*

»% Párbaj. Az. Arizone Kicker annaleseire emlékeztető eset történt a felvidéken. Egy hirlap egész szerkesztősége, azaz. két ur, párbajt vivott s minekutána a harezban megsebesültek, másnap a z ' u j s á g — nem jelenhetett meg. Ez bizonyára terrorizmus — mondják a párbajellenes liga hivei, mert ilyenformán az egész sajtót be lehet szüntetni. Akik azonban irodalmi szempontból nézik e dolgokat, és ösmerik is a vidéki hirlapokat, nem Ítélnek ily szigorúan, hanem megsodorintván bajszukat, igy szólnak: — Mégis csak van valami a párbajozásban!

Az E l s ő L e ú n y k i h á z a s i t ó E g y l e t m., sz. Leány-, és fiu-biztositó intézet Budapest, VI., Teréz-körut 40 — 42. Alaphtatott 1863. Folyó évi november hóban 1018 jutalékrész írattatott be és nászjutalékok fejében 5.8713 korona 88 fillér fizettetett ki. 1902. évi január hó 1-től november 30-ig beirt összes jutalékrészek száma ,10.805 és..a kifizetett nászjutalékok összege 580.040 K. .13 fill..

IRODALOM. Id. Szögyény-Marich László országbíró emlékiratai, I. kötet. 1 8 3 6 — 1 8 4 8 decz 2. Kiadják fiai. Budapest, 1 9 0 3 . — Az epigoni létnek is . megvan a maga öröme, ha nem is az alkotásban, hát a történelmi átlátásban. Ebben a tekintetben egy korszak emberei sincsenek oly kedvezően szituálva, mint akik a közvetlen utókort alkotják. A kortársak szemét többékevésbbé elhályogózza a párt-meggyőződés; a későbbi nemzedékek pedig, jóllehet több anyag birtokában és nagyobb áttekintéssel: .tárgyilagosabbak lehetnek, — az érdeklődés elevenségére nézve szegényebbek, mint akiknél először következett el a világos látás ideje. Ezeknél a történelmi igazság föltalálásának élvezete megnagyobbodik a közvetlen kapcsolat ingerével és ha az itélet elfogulatlanságának dolgában immár a multakat megillető nyugalom nyilatkozik is, az események árama még eléggé beszögellik a jelenbe, hogy friss izgatással ösztökélje a vizsgálódó elmét. A megértésre való képesség és a még szinte eredeti érdekeltség ez összepárosodasa az epigonok kiváltsága, aminél nincs hálásabb constellatio a történelem olvasója számára. Ennek a teljében nézünk a század első felének küzdelmei felé és mert igy van, mohó érdeklődéssel nyul az ember idősbb Szögyény-Marich László emlékirataihoz, mely e korszak sok nevezetes dolgára vet u j és éles világosságot. Annál inkább, mért amit az emlékiratok csak futólag jeleznek vagy éppen csak sejtetnek, azt bőven és bevilágitóan pótolják a hozzájuk csatolt függelékek. Thallóczy Lajos, aki a könyvet sajtó alá rendezte, valóban mintaszerű és nagy elismerésre méltó munkát végzett a kiadás körül. Szögyény-Marich László szövegét nemcsak a pontos jegyzetek gazdagságával emelte, de egyszersmind t felkutatott és hozzácsatolt egy csomó levelet, naplójegyzetet és más iratot, amelyek érdekessége és fontossága a maguk részében vetekedik az emlékiratok jelentőségével. A sok és jellemzetes részlet tömegéből, melyek e könyvet a történelmi eligazodás oly hálás forrásává teszik, kiváltképen figyelemreméltónak jelezzük azokat, melyek Metternich herczegre és István nádorra vonatkoznak. Ugy látszik, hogy az Ítéletet, mely Metternich herczeg emlékére nehezedik, alapos revizió , alá kell venni. A népek mumusa nemcsak nagy kaliberű államférfi volt, de a magyar nemzet jogainak nem volt olyan hóhérja, mint amilyennek a köztudat megbélyegezte. Beöthy Ákos minap megjelent könyve erősen rehabilitálja Metternichet, az embert; SzögyényMarich emlékiratai egy csomó tény feltárásával kedvezőbb véleményt keltenek a politikusról. Kiderül, hogy a magyar nyelvnek az országgyűlési tárgyalásokat illetőleg jogaiba való helyezése Metternich tevékeny pártfogása folytán vált lehetségessé, úgyszintén Szögyény-Marich azt is megvilágosítja, hogy a herczeg, noha a Napoleoni-háboruk és a szent-szövetség éveinek idején csak az össz-Európát és ezeri belül csak az össz-Ausztriát látta, hovatovább megváltoztatta fölfogását és nem idegenkedett Magyarország önnállási jogaitól. A juliusi foradalom után következő években ugy szólván ő volt az egyedüli az udvari politika vezetői között, aki megérezte az u j idők szelét .és á mellett volt, hogy Magyarország alkotmányos jogai épségben hagyassanak. Igaz, hogy akkor már késő volt és • a rendszerrel, melyet megteremtett, nem birt többé; de viszont el- kell ismernünk, hogy azok az emlékezetes büszke szavak,- melyekkel 1848-ban Bécsből távozott, illetékes ajkakról hangzottak el. •Hasonlóképen: módositani kell véleményünket István nádorról is. A .magyar históriának kevés oly eriigmatikus alakja van,' mint-ő; ugy látszik azonban, hogy a rejtélyt mi magunk szőttük körülötte. A nemzet előtt a nemes jogvédő glóriájával ékesen állott és mert a rajongás, melylyel iránta viseltettek, nem tudott minden dolgán eligazodni: a különös és titokzatos fátum köde borult reája. Szögyény-Marich emlékiratai eloszlatják e ködöt és földeritik, hogy a .nádor szereplésének magyarázata, jóval

807' egyszerűbb,- mint ahogy a romantikus érzés sugalmazza. A magyar nemzet védőjének mythosából jóformán csak annyi marad, hogy István nádor korrekt ember volt, aki adott szava ellenében nem ismert alkudozást, de egyébként nem akart más lenni, mint az udvari érdekek előmozdítója. Mikor az országgyűlés kimondta, hogy felelős, független minisztérium felállítását kívánja és a nádor az erre vonatkozó határozatot felvitte Bécsbe, azzal az ígérettel, hogy ennek elfogadását kieszközli, a királyi kézirat fogalmazványát ugy adta át, hogy csak akkor mehet vissza Pozsonyba, ha az a kézirat, melyben a király az országgyűlés kivánatainak teljesítését igéri, kibocsáttatik. »Ha azonban ő Felsége abban a helyzetben van, hogy az országgyűlés kivánatait meg tudja és meg akarja tagadni, ő kész lemondani nádori állásáról s mint egyszerű tábornok elmenni oda, hova őt ő felsége küldendi« . . . Bevezető szavaiban Szögyény-Marich azt mondja, hogy életét a haza és a király elválaszthatatlan érdekeinek szolgálatában töltötte, ám hogy az aulikus érzés e nyilt bevallásával is megfér a tárgyilagosság, arra példa ez az István nádorra vonatkozó idézet, amely egyszersmind kezesség, hogy bizvást elfogadhatjuk a történelmi okulás számára az emlékiratok többi adatát is. Bársony István uj könyve. Bársony István, aki irodalmunkban a természetnek nyitott utat (mert sehol az a kávéházi és pápiros-lyra nincs, mint nálunk) uj kötettel lép a karácsonyi piaczra, s akik ösmerik az ő portékáinak gondos munkáját, finom zománczát és tartalmas lelkivilágát, örvendve üdvözlik a vásár vendégét. A természetért viaskodik immár esztendők óta Bársony István s h a csak a közönségnél kellett volna népszerűsíteni, ösmertetni ezt az örök költeményt, munkája sikerült volna, mert könyveinek ritka nagy a piaczi kelendősége. Ám mig a publikum teljes értékével honorálja e szép munkálkodást, maga az irodalom keveset tanult ez illusztris mestertől s a litteratura papiros falai még oly szilárdan állanak, mint évtizedek előtt, mikor a szerkesztőséget nem tudták másként elképzelni, mint boros kalázlikkal és Czapáry-czvikkel, vagyis az irodalmi működés a lehető legszűkebb városi területre volt szorítva. H a valahol, ugy a litteraturában van jogosultsága az extensiv gazdálkodásnak, amely nemcsak ősfoglalkozást, de őserőt, örök szint, hangulatot, életet jelent. A kérdéseknek, reláczióknak, impresszióknak, igazságoknak özöne fogad a zörgő avaron, a lankás domboldalakon, a százszinü bükkök közt, a gólyahires mocsarakon s valamennyi, isteni kézzel megrajzolt hatalmas skizzen, amelyet kidolgozni a költő lelke hivatott. E feladat megoldására finom érzék, éles szem és elevenítő erő kell; az iró ügy van vele, mint a nagy t é m á k k a l : a nép nyomorával, királyok gőgjével, urak haszontalanságával, melyek ott fekszenek előtte nap-nap után, de csak a mester t u d j a belőlük az életet jelentő adatokat kiváltani. Bársony István ereje, hogy az igazság serpenyőjén méri meg mi az, ami a flórából és faunából az irodalomé s e vizsgálódás lelkiismeretessége végigvonul minden sor Írásán. Az állat, a fa, a kő az ő szemében nem kotta, amelyre himnuszt kell irni, hanem dokumentum, melyet kellő fénynyel megvilágítani a Justiniánusok legnehezebb munkája volt mindenkoron. Nem lelkesedik vakon mindenért, ami a genre-irók hibája szokott lenni, hanem a magok természetes voltában, alapvető tulajdonságaik kiemelésével állítja elénk a mindenség tényezőit. Nem sir azon, ha a róka megfogja' a nyulat, a sólyom a foglyot s ha az ősz rozsdája lepi el a tölgyest, ellenkezőleg minden betűje vallja a legörökebb természeti törvényt, hogy az erősebb győz. Az igazság fegyverzetével felékesítve j á r j a be a maga területét, amelyeket nála jobban nem ismer senki. Természettudományi alapon áll s amellett mégis poéta — két oly sajátság, amely az iró kvalitását ritka nagygyá és egyetemes látókörűvé teszi. U j kötete: A róna és az erdő, szintén e tulajdonságait állítja elénk. Aki valaha egy hangot ellesett a természettől, aki gondolkodva állott meg a szaladó ördögszekér vagy a mocsárboritotta sikság előtt, az érzésének visszhangját kapja meg a könyvben s magyarázatát annak az örök han-

gulatnak, mely, akár egy bedőlt- gémes kut, egy zsombikba vesző keréknyom előtt elfogta. E képek azonban sose válnak üres paysage-okká, Írásai lelke ott világit felettük s kidomborodik belőlük a meglett férfi istene, a. komoly, hatalmas, tudatos Ur, aki nem azért ül a felhők megett, hogy bocsánatot osszon s könyörgésekre hallgasson, hanem szüntelen alkot, mint a képére teremtett ember s amit ma összetör, esztendőre megjavítva, megszépítve adja vissza az emberiségnek. A karácsonyi könyvpiacznak egyik legértékesebb kötete a Bársony István uj könyve, gyönyörűség az olvasónak", az okulás forrása minden Írónak. (1) Irodalmi Naptár. Félig irodalmi, félig könyvkereskedői, de mindenesetre érdekes és remélhetőleg hasznos újdonsággal lepi meg a Singer és Wolfner czég a közönséget. Előjegyzési naptár ez, mely a napok fekete és vörös numerusai mellett nemcsak holt szentek, de eleven irók neveit a d j a : hétköznap a kisebb kaliberüeket, vasárnapokon a nagyobbakat s 'ünnepeken a legnagyobbakat. Azonfelül a jelenlegi irodalom legkiválóbb alak: jainak művészi sokszorositásu arczképét, s az Íróknak gyakran mesterien egynehány sorba szoritott jellemzését. Üdvözöljük az újdonságot, s -a kiadókkal- együtt mi is azt óhajtanok, hogy legyen a naptár mindennapi mementója a könyviszonyban szenvedő magyarnak, és emlékeztesse arra, hogy van már iro 1 dalom és vannak még irók..

Uj könyvek. Dóczi Lajos. Beszélyek és vázlatok. Budapest, Wodianer F. és fiai kiadása. Á r a : 7 kor. Remekírók képes könyvtára. 1. Berzsenyi Dániel munkái'. Bevezetéssel eljátta Váczy János. Sajtó alá rendezte Bánóczi József. 2. Homérosz Iliásza. Fordította Kentenes (Kempf) József. 3. Schiller összes költeményei. Fordította Dóczi Lajos. Budapest, Wodianer F. és fiai kiadása. Á r a : kötetenként 6 kor. S v á j c z . Gazdasági és társadalmi képek. Irta Kreutzer Lipót. Budapest, Wodianer F. és fiai kiadása. • 'Művelődéstörténet. Különös" tekintettel a képzőművészetek fejlődésére. Irta Czigler Ignácz. Budapest, Wodianer F. és fiai kiadása. Á r a : 5" kor. 60 fill. Költők. Albuma. Szerkesztette Radó Antal. Harminczhárom magyar festőművész rajzaival.'Budapest, Wodianer F. és fiai kiadása. Ára : 20 kor. A beszterczei diákok. Regény három kötetben. Irta Werner Gyula. Budapest, Athenaeum kiadása. Ára : 4 ' kor. 80 fill. Kaczagtató történetek Irta Vrabély Ármánd dr. Ára : 3 kor. Báró Eötvös József ö s s z e s munkái. XI. Kelet Népe és Pesti Hírlap. Reform. XII. Tanulmányok. XIII. XIV. A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra. Révai testvérek kiadása, Budapest.

Kriegler D. arany és ezüst ékszeráru-gyára. Ugy minőségre, mint mennyiségre' élsőrangu ékszer-üzlet nyilt meg a Koronaherczeg-utcza 11. sz. alatt. A 32 esztendő óta fönnálló Kriegler D. arany- és ezüst- ékszeráru-gyár megmarad eddigi helyiségében, a Károly-körut 24. sz. a., saját házában de' a tárgyak egyenkénti elárusitására a Koronaherczeg-utczában helyiséget nyitott, mely a fővárosnak egyik látványossága lesz. Volt alkalmunk látni azon remek arany- és ezüsttárgyak, valamint ékszerek zömét, melyeket Kriegler D. az u j elárusitó helyiségbe dirigál, s melyek egy része méltó föltűnést keltett a . párisi világkiállításon is. Csodálatot fognak kelteni a művészi eredetű rajzok után készült nyakékek, riviérek, diadémok, karpereczek, gyürük sat., melyekről mondanunk sem kell, hogy a legkisebb részletig mind a régi jóhirü czégnek saját készítményei, s melyekhez a leggyönyörűbb brilliánsok,. szines kövek és gyöngyök vannak fölhasználva. A foglalata mind művészi formájával, • mind rendkivül szolid" kidolgozásával kielégíti a legkényesebb igényeket is. A Kriegler D. czég ugyanaz a czég, melyet a létért való kíméletlen küzdelem nemrég oly méltatlanul meghurczolt. A nagy közönségnek most alkalma lesz megismerkedni a • Kriegler-féle • műtárgyakkal, melyek mintha a régi magyar ötvösművészet nemes hagyományait keltenék u j életre, s melyek. ugy gyönyörű kivitelben,

808' A Szénásy Gyula ..czég országszerte ismert és szívesen méltányolt nagy• arányú karácsonyi női ruhakelmevásárja ó hó 20-án vette kezdetét.

mint, m é l t á n y o s á r b a n kiállják a versenyt b á r m e l y európai hirü czég a l k o t á s a i v a l . A z u j üzlet, mely a Koronaherczeg-utczának egyik l e g n a g y o b b disze, kielégíti a mérsékeltebb a n y a g i viszon y u n k igényeit, de kielégíti azok m a g a s r a csigázott igényeit is, kiket a sors n a g y o b b a n y a g i j a v a k k a l áldott m e g s kik nem s a j n á l j á k az áldozatot, h o g y m a g u k n a k a Kriegler-czég ' m ű v é s z i alkotásaiból minden tekintetben elsőrangú d a r a b o t szerezzenek meg.

A maga nemében egyedül álló gazdag választék, a készfizetés előnyeinek a gyárossal szemben való hatékony kihasználása, a szokatlanul nagy mennyiségeknek egyszerre való megvásárlása, —

Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: KISS J Ó Z S E F . A K a t h r e i n e r - n a p t á r 1903-rn igen csinos elegáns fali naptár alakjában jelent meg. A Kathreiner : féle kávénak minden barátnője bizonyára szívesen függeszti majd munkaasztalkája fölé. A művészi kivitelű kép, mely e naptárt disziti, minden szemlélő arczára kellemes mosolyt fog varázsolni. Csinos, vigkedélyü parasztleányt ábrázol, kezében egy findzsa Kathreiner-kávéval, melynek kellemes illata ingerlőn hat a képzeletre. Mosolygó arczát hamisan félre forditja, mintha azt akarná mondani : »Egy findzsával ez a legjavából !« Ez az invitálás mottója is a képnek. Ügy értesülünk, hogy a Kathreiner-czég ezeket a csinos naptárakat minden üzletben, ahol vikíghirü czikkét, a Kathreiner-féle Kncipp-maláta kávét árulják, a vevőknek irigyen osztogattatja.

a czéget első sorban teszik hivatottá arra, hogy a t. hölgyközönségnek igazán olcsót és mindenek előtt kifogástalanul jót nyújthasson.

HARIS, ZEILLINGHR ÉS T SA

a-.M csiiia^BUDAPEST, IV., VÁCZI-UTCZA 16.

Ajánlanak

karácsonyi ajándékoknak . alkalmas

. Kivételes árak! Rendkívül nagy választék fehér és színes zsebkendőkben.

Gyönyörű kávésteritékek, himactt asaialfntők és miltcuk, harisnyák, kötények, selyem és flanelt aisúsaoknyák, késst nui-, férfiés gycrmck-fchérncmü.

Borprések. Sri c E

& N

JS •a c0) k,

W

o-t

2500 gőzcséplőkészlet és 100 000 különféle kisebb gazdasági gép üzemben.

N o O.

ELSŐ MAGYAR

GAZDASÁGI GÉPGYÁR

77 w ct>-

•13

RÉSZVÉNY-TÁRSULAT B U D A P E S T , VI., Váczi-ut 19. Malomberendezésekre külön szakosztály.

<5 (S. :.ciq o.

A gazdálkodáshoz szükseyes -összes gazdasági gepek jlismert kitűnő minőségben. — Szakba vágó kérdésekkel kérjük hozzánk fordulni. Részletes felvilágosítással és ári°avzékk.°l s»Wpson sVo'aá'iink diimpntrs'n.'

Szecskavágók.

Ekék.

,pr

Vetőgépek.

A MODERN MAGYAR KONYHA KÓDEXE':

A Hét Szakácskönyve. A f f t diszes k ö t é s b e n •kh-L tX, öt k o r o n a . T7íH^tlíl r v a . p u a i u , .

,

Szénásy Gyula Budapest, IV., Kristóf^tér 4.

Kiss József összes költeményei

Járgány cséplőkészletek.

Darálói

'3

Az előbbi évek karácsonyi vásárjainak tapasztalatain okulva, igen kéretnek a czég kegyes, jóindulatu, hűséges vevői és pártfogói, hogy bevásárlásaikra — lehetőleg' — a délelőtti órákat vegyék igénybe, nehogy ez alkalommal nélkülözniük kelljen a megszokott, ismerős személyzet figyelmes kiszolgálását.

czikkeket:

1 vég 23 méter 82 cm. honi pamutvászon 11.— kor. 1 vég 23 méter 82 cm. szepes-iglói lenutánzat 14.— kor. 1 vég 20 méter 84 cm. finom honi sifon 15.— kor. 1 vég 15 méter 88 cm. valódi lenvászon, 6 női ingre 15 50 kor. 1 vég 14 mtr 150 cm. erős pamutvászon, .6 lepedőre 16.— kor. 1 drb 150X150 cm. színes kávéabrosz 2.— kor. 1 drb kézi hímzett női ing 3.50 kor. Legjobb minőségű barchet, kreton és zefir, méterenként —.60 kor.

0

minden könyvkereskedésben. A HÉT k i a d ó h i v a t a l á b a n . VIII., Rökk Szilárd-u. 18.

Budapest. 1902. Az A t h e n a e u m

Első olcsó kiadás. : Ára bérmentve küldve 3 K. 20 f. Megrendelhető A H É T kiadóhivatalában. .w VI/ VI/ \l> . VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ V!> VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ V!/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ -VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ V0 VI/ VI/ VI/

\

'

A

I n/IV


él e t b i z-tos i t ó - t á r s a s á g • •

m a g y a r o r s z á g i biztositottainak legutóbb — többek'között — a k ö v e t k e z ő 15 évi n y e r e m é n y e k e t fizette k i : —

Kötv. SZ.

A biztosított lakhelye

254,929253,769 261,903 267,894 271 078 271,358

Zombor . Nagy-Becskerek Budapest Arad Pozsony Miskolcz

Biztosított összeg

Kifizetett nyeremények

Frt- 3,000 Frt » .5,000 » » 10,000 » > ' 3,000 . . 5,000 . Frs 10,000 Frs

76536 1,155-70 2,413-60 742-59 1,237-65 2,413-60

Ezen Í 5 éves nyeremények a befizetett évi dijak összegének

.

3 2 — 3 4

l

, % - á t

tették: — „A NEW-YORK" a legnagyobb nemzetközi élet• = = biztositó-társaság a világon. = =

irodalmi és nyomdai r.-társulat betűivel.

/» /IV


/IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV ./IV /IV /IV /IV /IV /IV /IV ./IV

i

CALDERONI ÉS TÁRS A

B U D A P E S T , IV., V Á C Z I - U T C Z A 1. É S K I S H I D - U T C Z A 8. SZ. Ajánlanak

Női színházi látcsöveket

hos u f

f °-

gantyuval, zománcz, teknősbékacsont v. gyöngyház külsővel.

Színházi látcsöveket

alumi

lTb.01'.

üvegekkel, legiobb

szerkezettel.

Tábori-, vadász- és utazási látcsöveket. Zeiss-, Busch-, Goerz- stb. prizmás látcsöveket. Szalon lorgnetteket ]£^nbözőbb ki"

MANN & STUMPE hires

HOSSZABBITÚ-SZALAG

arany-, ezüst- vagy teknősbéka-foglalatban.

H

r

IKA

E X T

ERIMCNTÁL< SZEK

Szélessége 3 ' / . , 4, 5, 7, 10%, Méterje 30 4 0 50 60 80 E BUDAPESTEN k a p h a t ó : Schnelder József czégnél, Deák-utcza. Klrchknopf és Ádám „ Ferenczlek-t. Hager ós Fáth „ Bécsl-utcza. A hol nem kapható, oda minden színben szállítják a z egyedüli feltalálók é s gyárosok, a

-

' renyeket.

Stereoskop-készülékeket. Gőzgép mintákat. Asszonyok és leányok! A női bajok nehézségei

(hátfájás, testfájás, görcsök, fejfájás, rosszullét stb.)

RflÍP0Pk DClCgCR

ellen

ajánlatos »AMASIRA« egy határozottan ártalmatlanul ható és kellemesen bevehető teakeverék (poralakban). Orvosilag melegen ajánlva. — Dr. med. M. Stuttgartban irja a többek k ö z t : »A belsőleg ajánlt gyógyteák közül, e g y sereg kedvező tapasztalat alapján, egy uiabb teavegyüléknek adtam előnvt, amely »AMASIRA« név alatt vafi bevezetve és hatásában tényleg minden más teát f e l ü l m ú l . , stb. — Dr. med. G. Berlinben jelentést tesz eredményeiről és többek közt ezt mondja : »S. A. kisasszony Köpenick asszonynál : A gyenge alkotású, kissé halavány pácziens rosszullétről és hátfájásról panaszkodott a P kezdeténél, valamint néhány nappal azután. A negyedik csésze teánál elmultak ezen nehézségek. Más okból történt utolsó látogatásánál augusztus 3-án, frissebbnek látszott, mint azelőtt. Eletuntsága elmúlt és most kettő helyett dolgozik* stb — J. asszony Stuttgartban közli : »Nem fogom elmulasztani minden felebarátnőmnek ezen kitűnően ható készítményt a legmelegebben ajánlani.* stb. — A fenti, valamint minden egyéb elismerő irat eredeti példányai a gyárosnál betekintésül le vannak téve. — »AMAS1RA« ára dobozonkint 3 kor. ( 3 — 4 hónapig eltart!) — Csupán A. Locher névaláírással valódi! Egyedüli gyáros : Andr. Locher, Pharmac. Laboratórium, Stuttgart. — Raktárak: Budapesten : TÖRÖK J., Király-utcza 12. — Pozsonyban : Dr. ADLER Salvator-gyógytárában, valamint az Osztrák-Magyar monarchia minden nagyobb gyógytárában.

^ w

nélkülözhetetlen minden ruhajavitásnál és hosszabbításánál. Csak akkor valódi, ha a szalagon = MANN & STUMPE = bélyegjegy található.

Szemüvegeket és orrcsiptetőket Terem- és ablakhőmérőket. Aneroi'd légsulymérőkét. Fényképészeti készülékeket. Varázslámpákat, F | P '

„ T R I L B Y "

Mann

& Stumpe

czég

BARMEN-ben. Szétküldés utánvét mellett vagy az összeg előleges beküldésénél.

fiíívplmphp T ligjfeiwcuc •

DR

lde

É-5> yér- és belső betegség gyökeres g y i t á s á r a e]sa helyen ajánlható

gyó

MITZGER

a kontinens egyik legjobb gyógyhatású és legmodernebb berendezésű Elektro-Medikai intézete Budapest, VI. k., Teréz-körut 44. sz., 1. em. Összes medikai villamos gyógyfürdők, tudományos vizgyógyeljárások, electroterapia. Kataphorese! Uj gyógymód! Tapasztalt, biztos s gyors eredmények folytán honorárium teljes gyógyulás után fizethető. Prospektust és levelekre értesitést díjmentesen küld az intézet. =

Üzletünk teljes feloszlatása következtében: s v á j c z i é s f r a n c z i a gép- é s k é z i h i m z é s e k c t , f r a n c z i a , angol é s v a l ó d i c s i p k é k e t , v a l ó d i c s i p k e - z s c b k e n d ő k e t , női-, férfi- é s g y e r m e k - z s e b k e n d ő k e t , kat, trikókat,

női

lábtyüket, vászonárukat,

harisnyá-

fehérnemiie-

ket, s z ő n y e g e k e t , f ü g g ö n y ö k e t , f u t ó k a t s t b .

mélyen leszállított árak mellett fölszámolást e l a d á s r a

hozzuk.

L e g k e d v e z ő b b a l k a l o m p r a k t i k u s , szép é s olcsó

Gmehling

Hermann

császári é s királyi u d v a r i szállító

bőr- és bőrbutor-gyára. ^ó'ryjéfrefr,

p a p í r k o s a r a i ^ ,

t á m l á n y o f { ,

K á l y h a - e l l e n -

jó'ác,

m a p p á i g .

y j é f r e f r bőrrel

n á d b e v o n a t n a f r .

BUDAPEST, VII., DAMJANICH-U. 6. Budapest. 1902. — Mvnm„.«»» » - «•>

KARÁCSONYI S ÜJÉYI AJÁNDÉKOK

bevásárlására.

E l a d á s c s a k i s készpénzfizetés m e l l e t t . E l a d á s i ó r á k reggel 8 ó r á t ó l déli i ó r á i g , délu t á n fél 3 ó r á t ó l 7 ó r á i g . Egy K R E I S S L E K - f é l e , k é t e m e l e t e t é r i n t ő , j ó k a r b a n levő árufelvonó, v a l a m i n t egy szép, emeletnyi m a g a s s . gázkandeláberrel ellátott vaslépcső olcsón e l a d ó .

l OTTIS és KREN (fölszámolásban)

IV., B É C S I - U T C Z A 1. SZ.

•

•

^

v

mmm

női felöltök közp. áruháza

HUIIMEIII

külön osztályában,

Budapest, IV., Kossuth Lajos-utcza 9,

ww karácsonyi vásár - w tetemesen leszállított szabott árak mellett.

E l a d á s r a

/ t e r ü l n e / t :

p a l e t ó l t , '

m ő l t ,

I t a b á t o l t ,

b l o u s o / t ,

g a l l é r o l t ,

p o n g y o l á i t ,

s z ő r m e á r u l t ,

c o s t ü -

j o u p o n o / t .

= = = = = VIDÉKI MEGRENDELÉSEK PONTOSAN FOGANATOSÍTTATNAK. ======

Több

száz

LEGYEN 1

kiváló

orvos

MINDENNAPI

J

ajánlja

ITALOD!

Vidékre pontosan szállít a Lukácsfürdő-kutvállalat igazgatósága.

TELEFON

*

-24-98-

TELEFON -24-98-

WOLLdK ÉS TÁRSA BUDAPEST Y!. KER., YÖRÖSHARTT-UTCZA 47/B. ANGOL ÉS AMERIKAI SOKSZOROSÍTÓ - KÉSZÜLÉKEK. írógép-kellékek az ö s s z e s rendszerű szalagos vagy párnás írógép e k h e z . K e l l é k e k az ö s s z e s rendszerű kéz- és g é p i r á s u sokszorosító-készülékekhez. R e c o r d l e v é l r e n d e z ö k I Másolókönyvek! írógéppapírok I Iratkapcsolókl B é l y e g z ö - p á r n á k ! Számtalan kü lönleges irodaczikkl Gépíró-, m á s o l ó - , fordító- és sokszorosi tó-irodal

AZ ORSZÁGOS N Ő I GYORSÍRÓ-EGYESÜLET gyorsirási jutányos

ós gópirási szakiskolájának áron

r

irásmunka-osztálya

(COPYING OFFICE) készit bármely Írógépen mindennemű irásmunkát és sokszorosítást.

Magyar és német gyorsírásban és az összes használatban levő írógépeken : Remington-Standard (Rem), Fay-Sho, Underwood, ost. New-Century Caligraph, Smith-Rremier, Crandall, Frister et Sossman, Ideál Hammond, Kmpire alapos oktatás. — Bővebb felvilágosítást ad : KAISER GIZEI.LA e l n ö k , Budapest, K a z i n c z y u . 3 , 1 . e m .

ESKÜVŐI ÉRTESÍTŐK

P O S M E R j )

1

^

V

JÓZSEF-TÉR

M

1 4 .

f y

F R C U

BUDAPEST

Karcsú

lesz és egészségét ezáltal csak megerősíti, ha PILULES APOLLO-t használ. Ennek hatása a növényhői nyert >Vesiculoslne«-ben rejlik. Ezek, az orvoaok által jónak talalt pilu ák karcsúvá teBzik a termetet éa nem hatnak kedvezőtlenül az egészségre, mint sok más készítmény. Nem hajtanak, hanem közvetetlenül hatnak a táplálkozásra és a zairanyagsejtekre. A tulnagy elkóvéredés gyógyításán kivfll e PILULES APOLLO-k szabályozzák a test funkezióit, megújítják az arezvonásokat és a testnek visszaadják a rugékonysagot éa az erőt. Ez minden nő titka, ki karcsú és fiatal testalkatot akar. A PILULES APOLLO-k maguk mindkét nem számára, még ~ •— «-.— - . - . • • . . . . . A körülbelül véar védi.) _ _ _ gyógy sz. 4. Pas. Werdeau, Páris IX. - Egyedüli raktár Magyarorszag éa Ausztria részére: TÖRÖK J. gyógyszerésznél Budapest, Klrály.utcza 12. Kérjenek dobosokat a* .. UNION DES FABRICANTS" pecsétjével.

R

Bank és Váltóüzlet Részvény-Társaság. IV., V á c z i - u t c z a 3 7 ,

= = = = =

SAJÁT

HÁZ.

= = = = =

Értékpapírok vétele és eladása a napi Árfolyam szerint.

Kölcsönök értékpapírokra

a legelőnyösebb

Takarék betétek:

4 feltételek

mellett.

c