400 milliárdos sarccal illetné a munkavállalókat. A magánnyugdíjpénztári átutalások 14 hónapos felfüggesztése ugyanis azt jelenti, hogy az állam zsebeli be a nyugdíjjárulékokat, arról viszont egy szó sem esett, hogy 2012-től a járulékokat az elvesztett hozamokkal együtt vissza is adja-e a munkavállalóknak. a miniszterelnök szerdán olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek rövid távon hatalmas forrást és költségvetési mozgásteret biztosítanak a kormánynak, de Magyarország egyetlen akut strukturális problémáját sem oldják meg. a munkavállalók által befizetett kötelező magánnyugdíjpénztári járulékokat jövő decemberig az állam nem utalná tovább a magánnyugdíjpénztáraknak, hanem megtartaná és felhasználná a költségvetési hiánycél teljesítésére, illetve a jövő évi adócsökkentés finanszírozására. az összes befizetett nyugdíjjárulék az állami kasszában köt ki, és nem tud olyan hozamokat generálni, mintha egy magánnyugdíjpénztár kezelte volna azt. a kormány éppen azoknak az állampolgároknak a pénzét veszi el, akiket hivatalosan foglalkoztatnak és járulékbefizetéseikkel fenntartják a magyar államot. A magánnyugdíjpénztári befizetések kisajátításával és az extraadókkal a kormány olyan hatalmas mozgásteret teremt magának, amelyből nemcsak a jövő évi hiánycélt tudja tartani, de a bankadóval és egy állami kiadáscsökkentéssel akár egy lépésben is bevezetheti a 16 százalékos egykulcsos adót januártól. a kormányzati intézkedések a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításának részbeni vagy teljes elvonását, és az azt működtető intézményrendszer teljes ellehetetlenülését vonják maguk után. a bürokrácia leépítésébe is belefog a kabinet jövőre, ami sajtóértesülések szerint 100-200 milliárdot is felszabadíthat a költségvetés kiadási oldalán, akkor teljes mozgástér jövőre nagyjából 900-1000 milliárd forint lehet. A 16 százalékos szja bevezetése a szuperbruttó meghagyásával kevesebb bevételt venne ki a költségvetésből (körülbelül 300 milliárd forintot), ugyanakkor nem járna jelentős adócsökkentéssel, mert az effektív adókulcs csak valamivel több mint egy százalékkal csökkenne. Amennyiben viszont a kormány a szuperbruttó kivezetésével csökkentené 16 százalékra az szja-kulcsot, az azt jelentené, hogy a jelenlegi 21,6 százalékos effektív adókulcs 16 százalékra csökkenne, vagyis a kormány egy 5,6 százalékos drasztikus adócsökkentést hajtana végre. Ez azonban összesen nagyjából 700 milliárd forinttal csökkentené a költségvetés bevételeit. az adójóváírás teljes megszüntetése 350 milliárddal növelné a költségvetés bevételeit Figyelem! Az Ön nyugdíja lehet Orbán gigantikus adócsökkentésének fedezete - Máriás Leonárd Neizer Anita 2010. október 13. 19:03 http://hirszerzo.hu/profit/20101013_orban_extraado_munkavallalo minden tagállamnak be kell mutatnia egy stabilitási- és konvergencia-programot, amiben a középtávú költségvetési célokat fogalmazzák meg a GDP százalékaiban számszerűsítve, ez pedig Magyarországra is vonatkozik majd. A tagállami nemzeti költségvetéseket illetően ráadásul közös európai keretrendszert fogadnak el a szoros hiánycélokkal kapcsolatban az unió tegyen annyi engedményt, hogy a magánnyugdíjpénztárak miatti kiadásokat ne számítsák ebbe bele. megengedi a tagállamoknak, hogy átlépjék a maximálisan engedélyezett költségvetési hiányszázalékot, ha ezt olyan nagyszabású strukturális reformok miatt teszik, amik hosszútávú növekedéshez, illetve bevételnöveléshez vezetnek. különösen kiemelt szerepet kell kapnia a több pilléren nyugvó nyugdíjreformnak, illetve a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetésének, vagyis ha egyik-másik tagállam emiatt lépné át a kötelezően és egységesen előírt hiánycélt és térne el a
középtávú gazdasági terveitől, akkor felmentést kapna az amúgy szinte azonnal elinduló Túlzott Deficit Eljárás alól. Félsiker, "félpofon" Orbánnak Brüsszelben - Fazekas Zsuzsanna 2010. szeptember 29. 19:35 http://hirszerzo.hu/profit/20100929_europai_bizottsag_gazdasagi_iranyitas#utm_source=hvg _top&utm_campaign=newsletter2010_10_01&utm_medium=email&utm_content=top2 a magánnyugdíjpénztárak keletkező államháztartási kiadásokat vegye figyelembe az unió a költségvetések elszámolásánál. A magánnyugdíjpénztárakkal az a fő probléma, hogy költségvetését tekintve hátrányban van az az ország, amely hazánkhoz hasonlóan az állami rendszer mellé bevezette a kötelező magánnyugdíjpénztárakat, azokkal szemben, amelyekben csak állami nyugdíjrendszer működik. a magánnyugdíjpénztárakba fizetett járulékok hiányoznak a nyugdíjalapból, amely a munkavállalók által fizetett állami nyugdíjjárulékokból fizeti a jelenlegi nyugdíjakat. A kiesett járulékokat a központi költségvetésből kell pótolni, ez idén 370 milliárd forint volt. Tehát ez a megoldás komoly lyukat üt a költségvetésen (vagyis növeli az aktuális államháztartási hiányt), hosszú távon azonban fenntarthatóbbá teszi a nyugdíjrendszert. Ugyanis a magánnyugdíjpénztári tagok nyugdíjuknak közel negyedét ezekből a pénztárakból kapják majd a statisztikai trükkel a GDP közel 2 százalékával is csökkenthető a magyar államháztartási hiány (a magánnyugdíjpénztárak miatt kiesett járulékok elszámolásával). Csakhogy ezzel az a probléma, hogy a számok változása ellenére a valóság ugyanaz maradna: a költségvetésből továbbra is pótolni kellene a nyugdíjalap magánnyugdíjpénztárak miatt keletkező hiányát, tehát a statisztikai trükkel nem keletkezne tényleges mozgástere a kormánynak. a javaslat csak az államháztartási mérlegek statisztikai elszámolását érinti, fennáll az a veszély, hogy a politikusok a költségvetési lazítás lehetőségével próbálnak élni, márpedig ezt a piac Magyarország esetében bizonyosan büntetné - érveltek az elemzők. Orbán újra ostrom alá veszi Brüsszelt - kik a szövetségesei? - Hírszerző információ 2010. augusztus 17. 21:18 http://hirszerzo.hu/profit/162880_orban_ujra_ostrom_ala_veszi_brusszelt_kik_a A következő 50 évben nyugdíjba vonuló 5 millió magyarnak átlagosan havonta 45 ezer forintot kellene félretennie ahhoz, hogy nyugdíjas éveiben ne kelljen nélkülöznie – derül ki az Aviva csoport felméréséből. A helyzet a többi uniós országban sem megnyugtató: Európa lakosságának évente akkora összeget kellene megtakarítania, amekkora összeg a közelmúlt gazdasági válságának becsült költségeit is meghaladja. „Magyarországon a lakosság átlagos éves megtakarítását egyénenként 532 ezer forinttal kellene megnövelni ahhoz, hogy a nyugdíj ollót teljes mértékben be lehessen zárni. Vagyis az aktívkorúaknak átlagosan havonta 45 ezer forintot, napi szinten 1400 forintot kellene félretenniük a nyugdíjas éveire” A nyugdíjhiány legérzékenyebben a nyugdíjazáshoz közel állókat és az átlagos jövedelemmel rendelkezőket érinti. Annak érdekében, hogy a magyar lakosság fenntartsa az aktív éveiben kialakított életszínvonalát, tudatos öngondoskodásra és megtakarítási lépésekre van szükség. Minél hamarabb alakul ki nyugdíjas éveink anyagi biztonságáról való gondoskodás, annál kisebb az évente megtakarítandó összeg. Amennyiben elhanyagoljuk ennek jelentőségét, több lehetőség kombinációját leszünk kénytelenek alkalmazni: a nem nyugdíjcélú megtakarítások felhasználása, a munkával töltött idő meghosszabbítása, munkát vállalni a nyugdíjas koron túl, vagy végső esetben számolni kell az életszínvonal jelentős csökkenésével is.
„Habár számszerűsíthető az a fenyegető mértékű nyugdíjhiány, ami az elkövetkező évtizedekben eléri Európát, a lakosság körében végzett Aviva-kutatás azt mutatja, hogy a többség nem látja saját felelősségét a nyugdíjas éveinek megélhetésében” a többség úgy véli, hogy legalább munkajövedelmének 50%-ára szüksége lesz a minimális létfenntartáshoz, de elégedettebb lenne, ha 75%-át megkaphatná. A megkérdezettek úgy látják, hogy nyugdíjas kori jövedelmük zöme az államtól fog érkezni, ám egyre többen említik, hogy az öngondoskodásnak jelentős szerepe lesz az életszínvonaluk fenntartásában. Az európai populáció fele fog nyugdíjba vonulni a következő negyven évben, ami összesen mintegy 400 millió embert jelent, éppen ezért azonnali lépésekre van szükség ahhoz, hogy ne következzen be megélhetési katasztrófa a kontinensen. Egyetlen reformlépés önmagában nem lesz elegendő, hiszen például ha a nyugdíjalapok hozama 5%-ról 8%-ra emelkedne, akkor a hiány még mindig 1661 milliárd euró maradna. Ha az állami nyugdíj mértékét növelnék 10%kal, az 1589 milliárd euróra mérsékelné csupán a további nyugdíjszükségletet. A nyugdíjkorhatár 10 évvel történő megemelése még mindig 841 milliárd eurós szakadékot hagyna maga mögött. Ha pedig a lakosság úgy döntene, hogy megelégszik a nyugdíjaskor előtti jövedelmének felével, még akkor is 669 milliárd euró fog hiányozni évente a nyugdíjasok megfelelő megélhetéséhez. Súlyos nyugdíjválság: 45 ezer forintot kellene félretenni havonta... - 2010. szeptember. 22 - http://ecoline.hu/penzugyek/20100922_nyugdijvalsag.aspx Megjósolható, hogy az új világban felértékelődik a munka és a közérdek, az állam, és leértékelődik a spekuláció és a magánérdek, valamint az önszabályozó állam liberális ideológiája. A miniszterelnök szerint a magyar történelem tele van a "negatív szabadság" történeteivel, ezért a magyar a szabadságharcok népe, amely mindig valami ellen szövetkezett. Most azonban nem valami ellen, hanem valami mellett fogott össze. 2010 bizonyos nézőpontból 1990 értelmét adta meg, ezért a két dátumot együtt érdemes említeni, mivel most teljesedett be az, ami akkor nem tudott, vagyis nem túlzás a kétharmados forradalom elnevezés. A magyar adófizetők elfogadták ezt a súlyos aránytalanságot, amit fel kell számolni. Be kell tartani az idei és a jövő évi költségvetési hiányt és egyidejűleg beindítani a gazdasági növekedést, piaci források segítségével. Válságadókat vezet be a kormány, ezek három évre szólnak. A távközlési szektortól 61 milliárd forintot, az energiaszektortól 70 milliárd forintot, a kereskedelmi láncoktól 30 milliárd forintot gyűjt be a kormány évente. Újratervezik a fejlesztéseket, a meg nem kezdett beruházásokat felüggesztik, új PPP-s szerződéseket nem kötnek. A kormány 2011 december végéig felfüggeszti a magánnyugdíjpénztári kifizetéseket. "Nevetségesen kínos lenne, ha éppen az EU soros elnökségét betöltő ország nem tartaná be az uniós költségvetési szabályokat" Válságadókat jelentett be Orbán - 2010. 10. 13. 14:44|Utolsó módosítás: 2010. 10. 13. 16:24 - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/valsagadokat-jelentett-be-orban-330321 Ahhoz, hogy Magyarország ismét sikeres legyen, le kell győznünk a múlt hibáit, ezt nem halogathatjuk tovább, egyszerre kell kitörnünk az adósságcsapdából, és be kell indítanunk a gazdasági növekedést. Ez azt jelenti, hogy az ország az első akcióterv után is még mindig súlyos válsággal küzd. Olyan válsággal, amit nem azok az emberek okoztak, akik eddig a terheket viselték. A válsághelyzetben, amíg ki nem jutunk a gödörből, most azokon a sor, akik eddig kevesebbet vállaltak. Az együttműködés gazdaságpolitikája most azoktól kér arányosabb részt a terhek viseléséből, akik eddig kevesebbet vállalhattak.
hogyha hosszú éveken át kértünk mind többet és többet azoktól, akiknek nincsen profitjuk, most itt az ideje annak, hogy azok adjanak többet, akiknek viszont van. Számunkra, a modern jobboldal számára – most, ugye, nem vagyunk irigyek, mert nem vagyunk kommunisták – természetes, sőt kívánatos, jó dolog az, ha valaki vagy egy vállalat komoly profitot termel. Magyarország tudja, mit akar - 2010. október 13. - Orbán Viktor beszéde a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén, Budapesten. http://www.orbanviktor.hu/beszed/magyarorszag_tudja_mit_akar "Ma vagy megszorítás van, vagy beállítjuk a 3,8 százalékos hiánycélt" Magyarország biztonságos finanszírozásához arra van szükség, hogy az országot pénzpiacról finanszírozzuk, a pénzpiac akkor bízik az országban, ha amit ígértünk, betartjuk, azaz betartjuk a 3,8 százalékos hiánycélt - tette hozzá azzal, hogy ezt csak megszorításokkal lehetne betartani, vagy költségvetési bevételnövelő tételekkel. Hangsúlyozta: az Orbánkormány szakított a megszorítások politikájával. A kormány szakított a megszorítások politikájával - Utoljára frissítve: 2010. október 13., 18:18 - http://fidesz.hu/index.php?Cikk=153982 A válságadót nem a családokra, nem az emberekre terhelik, és nem lehet azokat áthárítani mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György aláhúzta: mindenkinek joga van szabadon dönteni arról, hogy az állami-, vagy a magánnyugdíj-pénztári tagságot választja, ugyanakkor szerinte az állampolgárok pénze az előbbi rendszerben van a legnagyobb biztonságban. Matolcsy: a válságadót nem lehet az emberekre terhelni - 2010. október 14. 12:25 http://mti.hu/cikk/2010/10/14/matolcsy-_a_valsagadot_nem_lehet_az_emberekre_terhelni506874 Először is szedjünk be a pénzintézetektől 200 milliárd bankadót, ami a GDP 0,87 százaléka. Aztán ne fizessünk 14 hónapig a magánnyugdíjpénztáraknak, ami 420 milliárd forint, de egy évre számolva is 360 milliárd, ami a GDP 1,57 százaléka, tegyük hozzá a többi ágazatot érintő 161 milliárdnyi extraadót, ami a GDP 0,7 százaléka, s máris azt kaptuk, hogy a kezünkben van a szükséges summa. GDP arányosan 3,14 százalék. Ez az orbáni matematika π-értéke, amellyel a kör négyszögesíthető, hiszen ott tartunk, mintha a hiány nem 3,8, hanem 6,94 százalékon állna, no természetesen az elkölthető pénz mennyiségét tekintve. Orbán matematikája - 2010. október 14., csütörtök, 07:05 http://hvg.hu/gazdasag/20101014_orban_matematikaja_valsagadok#utm_source=hvg_top&ut m_medium=email&utm_campaign=newsletter2010_10_14&utm_content=top3 Parragh László helyeselte a lépést, mondván, nem nagyon volt más választás, hiszen a költségvetési egyensúlyt mindenképpen biztosítani kell, és ez a fajta célzott költségvetési bevételnövelés szerinte jobb megoldás, mint az egyéb, általános érvényű megszorító intézkedések, elvonások, illetve adóemelések. Megjegyezte: igaz az, hogy a végén mindig a fogyasztó fizet, de így is pozitív folyamatokat remél attól, hogy az említett ágazatokat terhelik különadóval. A kamarai elnök azonban figyelmeztetett arra: a kormánynak a költségvetési egyensúly fenntartása mellett meg kell valósítania két további célt is. Az egyik, hogy át kell alakítania a nagy elosztó rendszereket, vagyis a nyugdíj-, az oktatási, az egészségügyi és az adórendszert, valamint a kutatás-fejlesztés finanszírozását.
"A végén mindig a fogyasztó fizet" - Helyesli a válságadót Parragh - 2010. 10. 14. 07:20 http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/a-vegen-mindig-a-fogyaszto-fizet-helyesli-avalsagadot-parragh-330420 „Magyarország olyan, mint amikor megszűnt a jobbágyság, és a felszabadult embereknek nem volt tőkéjük. Nálunk nincsenek családi vagyonok, az Európai Unió a térségi új tagok felzárkózásához mégis csupán 5-10-ét adja annak, amit a régiek kaptak” - mondta Demján a Független Hírügynökség tudósítása szerint. Az OTSZ elnöke közben amiatt bírálta a Nyugatot, amiért kihelyezte a termelést más kontinensekre – márpedig ha Magyarország tartani akarja a jelenlegi életszínvonalat, akkor vissza kell szereznie az üzemeket. Ehhez azonban tőke kell. Így az OTSZ azt szeretné, ha kedvezményes kötvényeket tudnának kibocsátani az európai szövetkezeti bankok piacára. Demján arról beszélt, hogy a takarékszövetkezeti rendszer a tipikus finanszírozója a magyar kkv-knak, a miniszterelnök pedig úgy fogalmazott, hogy a két terület egy család, így Orbán megígérte: a takarékok fokozódó aktivitását kész hosszú lejáratú kölcsönökkel segíteni a kormány. Demján: Mintha most szűnt volna meg a jobbágyság - 2010. 10. 14. 13:29 http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/demjan-mintha-most-szunt-volna-meg-ajobbagysag-330453 Európa szerte sztrájkolnak a munkavállalók. Több napja tartanak a demonstrációk Görögországban, Franciaországban és Romániában. Hatalmas demonstrációk a megszorítások ellen - Sztrájkol Európa http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/hatalmas-demonstraciok-a-megszoritasok-ellensztrajkol-europa-330446 A Der Standard szerint még nem világos, hogy az újabb adók mely vállalatokat sújtják majd, mert a részleteket csak a jövő héten terjesztik be a parlamentbe. A Die Presse viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az adó nem csak a nemzetközi konszerneket sújtja majd. Az ugyancsak bécsi Die Presse pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az áruházi láncokra kivetett különadóval Orbán veszélyes területre merészkedik. A bankadóhoz hasonlóan a hipermarketeket sújtó adó nem csak a külföldi konszernek leányvállalatait sújtja, hanem a magyar láncokat is, mint például a Lázár testvérpár által ellenőrzött CBA-csoportot. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a két testvér erősen támogatta az Orbán vezette Fideszt a legutóbbi választási harcban. Die Presse: Orbán veszélyes területre merészkedett http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/die-presse-orban-veszelyes-teruletremereszkedett-330431 A vállalatok valószínűleg átterhelik a különadót a fogyasztókra, a belföldi kereslet csökkenésnek indul a gazdasági növekedéssel együtt – mondta Tóth Gyula, az UniCredit feltörekvő piaci stratégája. „Az emberek majd érzik az intézkedések hatásait, de nem olyan gyorsan, mint az ÁFA emelésének” – tette hozzá Tóth. Az ötlet betömi a 2011-es 3-400 milliárdos költségvetési lyukat, de nem hisszük, hogy a hitelminősítő intézeteket vagy a központi bankot lenyűgözte ez a növekedésellenes és ideiglenes intézkedés – nyilatkozta a Bloombergnek Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője. A Standard&Poor’s BBB- besorolási szinten tartja Magyarországot, vagyis éppen a befektetésre ajánlott kategóriában, egy szinttel való megvágás a bóvli, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolná át hazánkat.
Orbán nem nyűgözhette le a hitelminősítőket http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/orban-nem-nyugozhette-le-a-hitelminositoket330430 Ellenkezik a bajbajutottak megsegítésének természetes igényével, de a Magyar Nemzeti Banknak nem feladata az a fajta segítségnyújtás, amellyel a napokban Kósa Lajos és Rogán Antal közösen állt elő – nyilatkozta Simor András a HVG-nek adott interjújában. A Kósa-Rogán javaslat ugyanis kizárólag a pénzintézetekre hárítaná a fizetési nehézségekből eredő költségeket, így segítve a devizahitelesek árfolyamveszteségein. Simor szerint a képviselők az ügyfelek pozícióját erősítenék a bankokkal szemben. A Magyar Nemzeti Bank másféle segítséget nyújt. A jegybank javaslatai szerint nemcsak a nehéz helyzetben lévő, hanem az összese hitelfelvevő érdekében, az átláthatóságot és kiszámíthatóságot szem előtt tartva a hosszabb időre rögzített, esetleg referenciakamatokhoz kötött kamatozású hitelek nyújtását szorgalmaznák. Simor Andrást az úgynevezett felzárkozó régióban az Euromoney szaklap Emerging Markets című kiadványa az év jegybankárának választotta. Az MNB elnöke a díjat vasárnap vehette át Washingtonban. Simor: Az MNB-nek nem feladata a devizahitelesek megsegítése http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/simor-az-mnb-nek-nem-feladata-adevizahitelesek-megsegitese-330426 A világgazdasági válságot megjóslásáról híressé vált professzor elmondta, hogy 40 százalék a valószínűsége a dupla-aljú recessziónak. Az újbóli visszaesés valószínűsége 35 százalékról 40 százalékra növekedett a világ legnagyobb gazdaságában – mondta Nouriel Roubini , a New Yorki Egyetem professzora. A munkanélküliségi ráta 10 százalék körül van az Egyesült Államokban, a fogyasztói várakozások romlanak, és az emberek csökkentik kiadásaikat. A potenciális GDP-növekedési ráta 3 százalékos, de ettől a bővülés jelentősen elmarad, így nem lesz elegendő új munkahely Roubini: egyre valószínűbb az újabb válság http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/roubini-egyre-valoszinubb-az-ujabb-valsag330452 A magyarázat szerint válságos időkben a kormány nem tud havi 30 milliárd forintot „átutalni” a kasszáknak. Lesújtóan nyilatkozott a tervről tegnap kiadott közleményében a Stabilitás Pénztárszövetség, leszögezve: a burkolt államosítás ellen minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon tiltakozni fog. Valójában azonban a költségvetés jelenleg sem utal pénzeket az összesen mintegy 2650 milliárd forintos vagyont kezelő pénztáraknak: ez a bizonyos havi 30 milliárdos tétel azt az összeget takarja, amelyet a központi költségvetés a tb-alapnak térít meg, pótolva a magánnyugdíjpénztárakba lépettek után kieső járulékbevételeket. Természetesen az az összeg, amelyet a pénztári tagok a kasszáknak fizetnek, és ami a tbalapból hiányzik, megegyezik. Így a pénztárakhoz befolyó összegek az állami nyugdíjkasszába kerülnek, jövőre 350-360 milliárd forinttal javítva a költségvetés helyzetét. Aggasztó lehet a magán-nyugdíjpénztári befizetések zárolásának piaci hatása is. A kasszák a jövő évi befizetésekből nagyjából 200 milliárd forintot az állampapírpiacon költöttek volna el, ez a kereslet most eltűnik. a 3 millió pénztártagnak információkat kell kapniuk, hogy mi lesz a befizetéseikkel, és választ kell kapnia annak a kétezer dolgozónak, aki a szektorban tevékenykedik, valamint annak a hozzájuk kapcsolódó 10 ezer további dolgozónak, mi lesz velük.
Erdei Tamás , a Bankszövetség elnöke a magyar gazdaság kilátásairól szólva elmondta, hogy nem látja optimistán a helyzetet, és a tegnapi bejelentések nem segítettek ebben, mivel azok csak rövid távra szólnak. Mi lesz a nyugdíjjal? A szakma válasza Orbán különadóira http://www.vg.hu/penzugy/megtakaritas/mi-lesz-a-nyugdijjal-a-szakma-valasza-orbankulonadoira-elo-video-330316 a kormányzati intézkedések több, mint 3 millió magánnyugdíjpénztári tag több, mint 2700 milliárdos megtakarításának részbeni vagy teljes elvonását, és azt működtető intézményrendszer teljes ellehetetlenülését vonja majd maga után. Mind Németh Dávid, az ING elemzője, mind Vámosi-Nagy Szabolcs az Ernst & Young adószakértője úgy véli, a különadókat végül a lakosság fizeti majd meg. Vámosi-Nagy szerint ezek árképző tényezők, és az szja-csökkentés egy része ezen az ágon kerül vissza az államhoz. Németh Dávid szerint az adó mértéke „drasztikus” és „nem tőkebarát”, emiatt akár ki is vonulhatnak egyes vállalatok az országból. A Nomura szerint a kormány különadója növekedésellenes. Peter Attard Montalto, a cég elemzője szerint ez a gazdaságpolitika nem hiteles. 2700 milliárdot von el Orbán - Elutasítja a burkolt államosítást a Stabilitás Pénztárszövetség - http://vg.hu/penzugy/megtakaritas/2700-milliardot-von-el-orbanelutasitja-a-burkolt-allamositast-a-stabilitas-penztarszovetseg-330343 A takarékosság csökkentésének az alacsony kamatok mellett fő oka a pénz várható elértéktelenedésétől való félelem Az osztrákok 70 százalékát aggasztja az infláció. Már az osztrákok is az inflációtól és bankcsődöktől félnek http://vg.hu/penzugy/megtakaritas/mar-az-osztrakok-is-az-inflaciotol-es-bankcsodoktolfelnek-330156 A gazdasági válság nyomán egyre többen térnek vissza a mezőgazdasági munkákhoz Írországban. Azok a gazdálkodók, akik munkagépeikkel az ingatlanpiaci boom idején építkezéseken vállaltak munkát, vagy éppen ingatlanfejlesztések céljára adták el méregdrágán a földjeiket, most ismét az agrárszektorban keresnek megélhetést. A gyökerekhez való visszatérést most a földárak esése is gyorsítja. Az ingatlanfejlesztők földéhsége 2006-ra európai csúcsra, hektáronként közel 60 ezer euróra tornázta fel az árakat. Csak tavaly viszont a Dublin környéki földárak 57 százalékot zuhantak. Írország: vissza a földekre http://vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/irorszag-vissza-a-foldekre-330355 Az orosz gabonaexport-tilalmat követően most Ukrajna jelentette be, hogy kvótát határoz meg a gabonakivitelben. Az ENSZ már kifejezte aggodalmát a növekvő élelmiszerárak miatt, amelyek már az idén lázadásokat okoztak Mozambikban és várhatóan további hasonló eseményekre kerül sor. 2007-ben és 2008-ban már megtapasztalta a világ az élelmiszerár-válságot: 30 országban törtek ki éhséglázadások, és a számítások szerint 150 millióan éheztek emiatt. Az alapanyagok többsége jelenleg minimum másfélszer drágább, mint 2007-ben volt, és az árak jelenleg is emelkednek. Az ENSZ jelentésének megfogalmazása szerint az alapvető élelmiszerek drágulása a 2007-eshez hasonló sokkhoz vezethet. Újabb ország korlátozza a gabonaexportot http://vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/ujabb-orszag-korlatozza-a-gabonaexportot-329878
„A kereskedelmi láncoknak talán nem is annyira fontos, hogy jelen legyenek a magyar piacon, kivonulásra is lehet számítani, illetve arra, hogy átterhelik a fogyasztókra a különadót” A Nomura szerint a kormány különadója növekedésellenes. Orbán elutasít mindenfajta megszorítást – emelte ki Peter Attard Montalto. „Ez a gazdaságpolitika nem hiteles” – tette hozzá. ING - Átterhelhetik a fogyasztókra a válságadót - 2010. 10. 13. 16:40 http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/ing-atterhelhetik-a-fogyasztokra-a-valsagadot330333 A sokféle terméktípussal, összetett szolgáltatási csomagokkal rendelkező szolgáltatók viszonylag könnyebben átháríthatják a pluszterheket a fogyasztókra. Legkönnyebben a díjcsomagok erdejében, egyes tarifaelemek drágulásában jelenhet meg a fogyasztókra áthárított teher. Ki fizeti meg a távközlési különadót? http://www.vg.hu/gazdasag/adozas/ki-fizeti-meg-a-tavkozlesi-kulonadot-330324 Több százmilliárd forintot tervez megtakarítani a kormány az államigazgatás működésén jövőre, ennek jegyében öt százalékkal csökkentik a központi költségvetéshez tartozó intézményekben dolgozók létszámát, de szűkítik a dologi kiadásokat és a jutalmakat is. A tevékenység egy részének kiszervezését a kormány azzal igyekszik meggátolni, hogy a háttérintézmények körében még ennél is nagyobb mértékű, 10 százalékos létszámlefaragást ír elő – erősítették meg lapunknak név nélkül nyilatkozó intézményvezetők. A költségvetés tervezési köriratában szereplő létszámcsökkentési tervek mintegy 15-20 ezer munkavállaló elbocsátását vetítik előre. Közszféra: mínusz 5-10 százalék - Utolsó módosítás: 2010. 10. 13. 05:00 http://vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/kozszfera-minusz-5-10-szazalek-330250