CZP‐SCT‐039732‐042015
Fiatalkori derékfájás ‐ közös felelősség a diagnosztikában és kezelésben Szántó Sándor Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Reumatológiai Tanszék Budapest, 2015. április 17.
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében gasztroenterológus radiológus
háziorvos
szemész
reumatológus
gyógytornász ortopéd szakorvos
reumatológus (biológiai centrum)
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében gasztroenterológus radiológus
háziorvos
szemész
reumatológus
gyógytornász ortopéd szakorvos
reumatológus (biológiai centrum)
24 éves férfibeteg tartós saroktáji fájdalommal jelentkezik háziorvosánál Ortopédiára utalják, ahol enthesitis lehetőségét vetik fel, lokális steroid injekciót kap Mivel panaszai kiújulnak, visszatér háziorvosához, időközben tartós deréktáji fájdalma is kialakul
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében gasztroenterológus radiológus
háziorvos
szemész
reumatológus
gyógytornász ortopéd szakorvos
reumatológus (biológiai centrum) Háziorvosban felmerül gyulladásos deréktáji fájdalom lehetősége, a beteget reumatológiai szakrendelésre utalja HLA‐B27+, SI röntgen bizonytalan I‐II stádiumú sacroileitis, SI MRI: aktív sacroileitis, Dg: axiális spondyloarthritis Jav.: gyógytorna, NSAID kezelés Célzott anamnézisfelvétel: visszatérő szemészeti gyulladások
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében gasztroenterológus radiológus
háziorvos
szemész
reumatológus
reumatológus (biológiai centrum) NSAID kezelés mellett véres székletürítés
gyógytornász ortopéd szakorvos
gasztroenterológiai konzílium: colitis ulcerosa, vél.: NSAID ellenjavallt szemészeti konzílium: recidív uveitis biológiai terápiás centrumba utalás
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében gasztroenterológus radiológus
háziorvos
szemész
reumatológus
gyógytornász ortopéd szakorvos
reumatológus (biológiai centrum) TNF‐gátló kezelés indul, hatásos Időnkénti szemészeti, gasztroenterológiai és ortopédiai kontrollok Gyógytorna kezelés folytatása, reumatológiai ellenőrzések Biológiai terápia esetleges mellékhatásainak ellenőrzése háziorvosnál, erről visszajelzés a centrumba
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében gasztroenterológus radiológus
háziorvos
szemész
reumatológus (biológiai centrum)
reumatológus
gyógytornász ortopéd szakorvos
Gyanú felvetése
A betegek halmozott aránya
Az SPA‐s betegek életkora a tünetek jelentkezése, illetve a diagnózis felállítása idején
Életkor az első tünet jelentkezésekor Életkor a diagnózis idején
920 férfi 476 nő
Életkor (év)
A diagnózis átlagos késése: 5−7 év Feldtkeller E et al. Curr Opin Rheumatol 2000;12:239‐247 (engedéllyel)
A spondyloarthritis (SpA) fogalma Arthritis psoriatica
Nem differenciált SpA
Akut anterior uveitis “Juvenilis SpA” Spondylitis ankylopoetica Arthritis colitis ulcerosában/ Crohn betegségben Reaktív arthritis
A spondyloarthritis (SpA) fogalma Axiális
Arthritis psoriatica
Nem differenciált SpA
Akut anterior uveitis “Juvenilis SpA” Spondylitis ankylopoetica
Perifériás
Arthritis colitis ulcerosában/ Crohn betegségben Reaktív arthritis
Spondyloarthritisek (SpA) fogalma
Reaktív arthritis Korai nem-radiológiai axiális SpA
Spondylitis ankylopoetica
Arthritis psoriatica Arthritis gyulladásos bélbetegségben Nem differenciált SpA
Dominálóan axiális SpA
Dominálóan perifériás SpA
Spondyloarthritis: a diagnózishoz alkalmazott jellegzetességek I. Tünetek
Gyulladásos derékfájdalom
Képalkotó
Laboratórium
We/CRP
Anamnézis
Jó terápiás válasz NSAID-ekre
Spondyloarthritis-Characteristic Spondyloarthritis: a diagnózishoz Parameters alkalmazott Used forjellegzetességek Diagnosis II II.
Genetika
HLA-B27 pozitív
Családi anamnézis
Hajlamosító/ kísérő betegségek infekció*
psoriasis
Crohn‘s
*a synovialis membránban pozitív festődés Chlamydiára1 1. Schumacher HR et al. Arthritis Rheum 1988;31:937-946
Spondyloarthritis-Characteristic Spondyloarthritis: Parameters Used for Diagnosis II a diagnózishoz alkalmazott jellegzetességek II. Genetika
HLA-B27 pozitív
Családi anamnézis
Hajlamosító/ kísérő betegségek infekció*
psoriasis
Crohn betegség
*a synovialis membránban pozitív festődés Chlamydiára1 1. Schumacher HR et al. Arthritis Rheum 1988;31:937-946
Gyulladásos deréktáji fájdalom • • • • •
40 éves életkor előtt, alattomosan kezdődő éjszaka fokozódó reggeli merevséggel járó napközben mozgás hatására enyhülő tartós fájdalom
Axiális SpA lehetséges kiszűrése krónikus derékfájós betegek közül - Krónikus derékfájás (> 3 hónap) - Első panasz < 45 éves életkor
VAGY
VAGY
Gyulladásos derékfájdalom • Szenzitivitás: 75% specificitás 76% • Ha pozitív, akkor 5-ből 1 beteg axiális SpA-s
HLA-B27+ Sacroileitis bármely képalkotóval
• Egyszerű-e alkalmazni: igen
• Csak, ha elérhető
• Költség: alacsony
• Szűrésre nem ajánlott
• Szenzitivitás: 80-90%, specificitás 90% • Ha pozitív, akkor 3-ból 1 beteg axiális SpA-s • Egyszerű-e alkalmazni: igen • Költség: mérsékelt (csak egyszeri)
Továbbküldés reumatológushoz
Sieper J et al. Ann Rheum Dis 2005;64:659-63 közleménye alapján
Berlini járóbeteg rendelés adatai: axiális SpA-s betegek aránya Háziorvos és ortopéd szakorvos által beküldött krónikus derékfájós betegek (n=350) Axiális SpA-s betegek (%)
70
62
60 50
45
40
34
30 20 10 0
Összes beteg (n=350)
Brandt H et al. Ann Rheum Dis 2007;66:1479-84 Sieper J et al. Ann Rheum Dis. 2005;64:659-63.
1 paraméter* pozitív (n=161)
≥ 2 paraméter* pozitív (n=163)
*Gyulladásos derékfájdalom *HLA-B 27 *Sacroileitis bármely képalkotó vizsgálattal
Enthesitis: gyakori lokalizációk SPA
összes SpA
7,7%
8,9% Beckenkamm
1
2
Trochanter
3
4
Knie innen Knie außen
8,4%
2
1 37,5%
4
Beckenkamm Trochanter
Knie innen
5 6 7 8
5 6 7 8
8,3%
9,5%
9
9 27,4%
Achillessehne
11 12
Plantarsehne
Achillessehne
16,9%
Plantarsehne
11 12
Egyéb, jelentős hely:
7,7%
Rudwaleit M, et al. Arthritis Rheum.2009,60:717‐27
7,1% (German Early Spondyloarthritis Inception Cohort)
Knie außen
A perifériás enthesitist gyakran nem ismerik fel • Gyakran sportolással vagy megerőltetéssel hozzák összefüggésbe • Elhelyezkedésüknél fogva a közelében lévő ízület synovitiseként értékelik –
pl. lig. patellae, m. quadriceps ina, m. flexor carpi radialis et ulnaris ina esetén – ennek ellenkezője is előfordulhat
• Bár többnyire súlyos fájdalommal jár, esetenként aszimptomatikus is lehet a klinikai vizsgálatkor – képalkotó vizsgálatok jelentősége! –
Jelenleg nincs konszenzus a megfelelő képalkotó módszerekről
D’Agostino MA et al. Clin Exp Rheumatol 2009; 27 (Suppl. 55):S50‐S55
Szemtünetek klinikai felismerése Tünetek1,2 – – – – – –
Fénykerülés (photophobia) Fájdalom Látásromlás Könnyezés Vörös szem (nem minden esetben!) Jellegzetesen egyoldali, de a következő epizódnál a másik szem lehet érintett (flip‐flop)
Lefolyás: akut vagy krónikus?1 Jellegzetesen: akut, hirtelen kezdetű, rövid ideig tart
1. Jabs DA, Am J Ophthalmol 2005; 140: 509-516. 2. Mielants M. , Van der Bosch F. Clin Exp Rheumatol 2009; 27 (Suppl. 55): S56-S61.
Gyulladásos bélbetegség • Bizonytalan, inkább alhasi fájdalom, dyscomfort • Gyakori haspuffadás (Crohn betegség) • Véres, nyákos székletürítés (Colitis ulcerosa) • • • •
Testtömeg‐ és testmagasság‐mérés (BMI számolás) Hasi vizsgálat: bélhangok, nyomásérzékenység, hasi terime Perianális régió megtekintése: tályog, fisztula Rektális digitális vizsgálat: vér?
• Gasztroenterológiai vizsgálat gyanú esetén Friedman S, Blumberg RS. Inflammatory bowel disease. In: Harrison's Principles of Internal Medicine. 16 ed. New York, NY: McGraw‐Hill; 2005:1776‐1789. http://site.ebrary.com/lib/abbottlabs/docDetail.action?docID=10237083. letöltés: 2011.03.22.
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében gasztroenterológus radiológus
háziorvos
szemész
reumatológus (biológiai centrum)
reumatológus
gyógytornász ortopéd szakorvos
Diagnózis
Az ASAS klasszifikációs kritériumai az axiális spondyloarthritisre (SpA) Azon betegeknél, akiknek derékfájása ≥3 hónapja áll fenn és az életkora a tünetek jelentkezésekor <45 év volt. Sacroileitis képalkotó vizsgálattal*
HLA-B27 és
VAGY
és
≥2 egyéb SpA tünet#
≥1 SpA tünet# #SpA tünetek:
• • • • • • • • • • •
gyulladásos gerincfájdalom, arthritis, enthesitis (sarok), uveitis, dactylitis, psoriasis, Crohn betegség/colitis ulcerosa, jó terápiás válasz NSAID-kre, családi anamnézisben SpA, HLA-B27, emelkedett CRP szint.
*Sacroileitis képalkotó vizsgálattal: •
•
Aktív (akut) gyulladás MRI vizsgálattal, mely nagyon jellemző SpA-val asszociált sacroileitisre, definitív radiológiai sacroileitis a módosított New York-i kritériumok szerint.
n= 649 derékfájós beteg; szenzitivitás: 82,9%, specificitás: 84,4% Képalkotó egyedül: szenzitivitás: 66,2%, specificitás: 97,3%
Rudwaleit M et al. Ann Rheum Dis 2009;68:777-783 (engedéllyel)
A radiológiai sacroileitis osztályozása (1966.) • 0 fokozat
normális.
• 1. fokozat
gyanús elváltozások
• 2. fokozat minimális eltérések – kis, lokalizált erózió vagy sclerosis, az ízületi rés szélességének megváltozása nélkül. • 3. fokozat egyértelmű eltérések – mérsékelt vagy kifejezett sacroileitis egy vagy több alábbi jellel: erózió, sclerosis jelei, réstágulat, ‐szűkület, részleges ankylosis. • 4. fokozat
súlyos eltérések – teljes ankylosis.
Bennett PH, Burch TA: Amsterdam.Excerpta Medica Foundation International Congress Series 148, 1966:456‐457
MRI T1SE („T1 spin echo”) és STIR („short tau inversion recovery”) szekvenciák rendszerint elégségesek az aktív sacroileitis felismeréséhez
T1SE: zsírszenzitív szekvencia Referencia képlet
Intenzitás
Cerebro‐spinalis folyadék
Hypointenzív
Intervertebralis discus
Hypointenzív
Subcutan zsírszövet
Hyperintenzív
STIR: folyadékszenzitív szekvencia Referencia képlet
Intenzitás
Cerebro‐spinalis folyadék
Hyperintenzív
Intervertebralis discus
Hyperintenzív
Subcutan zsírszövet
Hypointenzív
Sacroileitis felismerése MRI vizsgálattal
Aktív sacroileitis MRI definiciója • Subchondralis csontvelő oedema kimutatása kötelező – Periarticularisan helyezkedik el – Egyéb strukturális elváltozással, pl. erosio társulhat
• Synovitis, capsulitis vagy enthesitis MRI jele alátámasztja a diagnózist, de önmagában annak felállításához nem elegendő Rudwaleit M, Jurik AG, Hermann KG, Landewé R, van der Heijde D, Baraliakos X, Marzo‐Ortega H, Ostergaard M, Braun J, Sieper J. Defining active sacroiliitis on magnetic resonance imaging (MRI) for classification of axial spondyloarthritis: a consensual approach by the ASAS/OMERACT MRI group. Ann Rheum Dis. 2009;68(10):1520‐7.
Aktív sacroileitis (csontvelő oedema) és krónikus zsíros infiltráció MRI‐n
HLA‐B27
HLA‐B27 ellenes antitestek kimutatása áramlási citometriával
Limfocita gate
Negatív
Negatív kontroll (izotípus kontroll)
HLA‐B27+/HLA‐B7+
Pozitív kontroll (HLA‐I)
HLA‐B27+/HLA‐B7‐
gyenge HLA‐B27+/HLA‐B7‐
A HLA‐B27 prevalenciája Reaktív arthritis
Arthritis psoriatica
IBD
90%
75%
<50%
50%
1
90-95%
70-80%
24%
7%
2
70-90%
18- 22%* 50-60%**
6 %* 60%**
>90%
Uveitis
Hivatkozás
SPA
40-50%
* Sacroileitis nélkül/**sacroileitis jelenlétében 1.Arnet el al. Patient Care 1989;82‐101. 2. Reveille J, Clinical features of ankylosing spondylitis. in Rheumatology 4th edition, Mosby, Elservier 2007. Chap 106, pag 1109‐1114. 3. Calin A. Ankylosing spondylitis. In Rheumatology 3th edition, Saunders 1989. Chap 59, pag 1021‐1037.
3
A HLA-B27 prevalenciája a világban
© Muhammad Asim Khan
Khan MA Curr Opin Rheumatol 1995;7:263-9
Diagnosztikus algoritmus
Az axiális spondyloarthritis diagnosztikai algoritmusa Krónikus derékfájdalom (5%)
Gyulladásos derékfájdalom ? Igen (14%)
Nem (<2%)
Egyéb SpA-s tünetek? - Enthesitis sarok - Pozitív családi anamnézis - Uveitis - Változó oldali fartáji fájdalom - Aszimmetrikus arthritis - Jó terápiás válasz NSAID-kre 3 SpA-tünet (80-95%)
Rtg poz.
neg.
1-2 SpA-tünet (35-70%)
HLA-B27 poz. (80-90%)
neg. (<10%)
Nem szükséges további vizsgálat, hacsak nincs SpA-ra nagy gyanú
Nincs SpA-s tünet (14%)
HLA-B27 poz. (60%)
neg. (<2%)
MRI Megfontolandó más diagnózis
SPA
SpA
poz. (80-95%)
SpA
A százalékok a valószínűség esélyét mutatják.
Rudwaleit M et al. Ann Rheum Dis. 2004;63:535-43 nyomán (engedéllyel)
neg. (<15%)
Megfontolandó más diagnózis
Közös felelősség a fiatalkori derékfájás kezelésében gasztroenterológus radiológus
háziorvos
szemész
reumatológus
reumatológus (biológiai centrum)
gyógytornász ortopéd szakorvos
Terápia
ASAS/EULAR ajánlásai az SPA kezelésére NSAID-ek Oktatás, torna, fizikoterápia, rehabilitáció, betegegyesületek, önsegélyező csoportok.
Axiális betegség
Perifériás betegség Szulfaszalazin
Kortikoszteroid helyileg
TNF‐gátlók
Zochling J et al. Ann Rheum Dis 2006;65:442‐52 (engedéllyel)
A n a lg e ti k u m
S e b é s z e t
Az SPA-ban használt NSAID-ek adagolása Gyógyszer
Féléletidő (óra)
Engedélyezett maximális napi adag – szokásosan arthritisben ( mg)
Aceclofenac#
kb. 4
200
Celecoxib
8-12
400
Diclofenac*
kb. 2
125-150
Etoricoxib#
kb. 22
90
Ibuprofen
1,8-3,5
2400-3200
Indomethacin*
kb. 2
150-200
Ketoprofen
1,5 – 2.5
200-300
Meloxicam
kb. 20
15
Naproxen
10-18
1000
Phenylbutazone#
50 – 100
600
Piroxicam
30 – 60
20
*retard kiszerelés elérhető # nem engedélyezett az USA-ban Adapted from Song IH et al. Arthritis Rheum 2008;58:929‐38
Az ASAS klasszifikációs kritériumai az axiális spondyloarthritisre (SpA) Azon betegeknél, akiknek derékfájása ≥3 hónapja áll fenn és az életkora a tünetek jelentkezésekor <45 év volt. Sacroileitis képalkotó vizsgálattal*
HLA-B27 és
VAGY
és
≥2 egyéb SpA tünet#
≥1 SpA tünet# #SpA tünetek:
• • • • • • • • • • •
gyulladásos gerincfájdalom, arthritis, enthesitis (sarok), uveitis, dactylitis, psoriasis, Crohn betegség/colitis ulcerosa, jó terápiás válasz NSAID-kre, családi anamnézisben SpA, HLA-B27, emelkedett CRP szint.
*Sacroileitis képalkotó vizsgálattal: •
•
Aktív (akut) gyulladás MRI vizsgálattal, mely nagyon jellemző SpA-val asszociált sacroileitisre, definitív radiológiai sacroileitis a módosított New York-i kritériumok szerint.
n= 649 derékfájós beteg; szenzitivitás: 82,9%, specificitás: 84,4% Képalkotó egyedül: szenzitivitás: 66,2%, specificitás: 97,3%
Rudwaleit M et al. Ann Rheum Dis 2009;68:777-783 (engedéllyel)
Nem minden nem‐röntgen axiális SpA progrediál spondylitis ankylopoeticává
Axiális spondyloarthritis Non-röntgen axiális spondyloarthritis Azok a betegek, akiknél nem alakul ki radiológiai sacroileitis, így nem felelnek meg a spondylitis ankylopoetica New York-i kritériumainak
Spondylitis ankylopoetica
Nem‐röntgen axiális spondyloarthritis
Azok a betegek, akiknél kialakul radiológiai sacroileitis, így megfelelnek a spondylitis ankylopoetica New York-i kritériumainak Idő
RAPID‐axSpA – A betegek kiindulási paraméterei az alcsoportokban Az összes axSpA‐s beteg (N=325)
AS (n=178)
nr‐axSpA (n=147)
7,7(0,3, 50,9)
9,1 (0,3, 50,9)
5,5 (0,3, 41,5)
Tünetek fennállása <5 év, n (%)
126 (38,8)
57 (32,0)
69 (46,9)
CRP mg/l átlag, (min, max) >ULN (7,9 mg/l), n (%) ≥15 mg/l, n (%)
13,9 223 (68,6) 133 (40,9)
14,3 130 (73,0) 80 (44,9)
11,9 93 (63,3) 53 (36,1)
6,4 (2,3, 10,0)
6,4 (2,3, 10,0)
6,5 (2,7, 10,0)
BASFI,* átlag (SD)
5,4 (0, 9,8)
5,7 (1,0, 9,8)
4,9 (0, 9,6)
BASMI,* átlag (SD)
3,8 (0,7, 8,6)
4,4 (0,8, 8,6)
3,2 (0,7, 8,0)
ASDAS,* átlag (SD)
3,9 (1,3, 6,4)
4,0 (1,3, 6,4)
3,8 (1,3, 6,4)
Perifériás arthritis,† n (%)
128 (38,2)
62 (34,8)
62 (42,2)
Enthesitis, n (%)
229 (70,5)
122 (68,5)
107 (72,8)
Sarok enthesitis, n (%)
79 (24,3)
41 (23,0)
38 (25,9)
Tünetek fennállása, átlag, évek (min, max)
BASDAI,* átlag (SD)
*a teljes analizált populációban; †legalább 1 duzzadt ízület a 44 vizsgáltból Adapted from Landewé et al. Ann Rheum Dis. Epub 2013 Sep 6.
ASAS40 válasz a 12. és a 24. héten PBO
Válaszolók aránya (betegekl %-a)
100 90
CZP 200 mg 2 hetente
Valamennyi beteg (axSpA)
CZP 400 mg 4 hetente
AS
nr‐axSpA
80 * 58,9
70 60
* * 51,452,3
* * 48,6 43,2
50
* * 50,0
* 56,5
* * 47,847,1
* 47,7
40,0
* 45,1
40 30 20
17,8
19,3
16,0
15,8
15,0
14,0
10 0 12. hét n=
107
* p < 0,05 CZP vs. PBO
24. hét 111
107
12. hét 57
24. hét 65
56
12. hét 50
24. hét 46
51
Adapted from Landewé et al. Ann Rheum Dis. Epub 2013 Sep 6.
BASDAI javulás a 12. és a 24. héten axSpA
AS
12. hét 24. hét Week 12 Week 24
12. hét
nr‐axSpA 12. hét
24. hét
24. hét
Átlagos javulás a BASDAI értékben a kiindulásival összehasonlítva
0 -0,5 -1 -1,5
-1,02
-1,05
-1,22
-1,01
-1,13
-1,52
-2 -2,5
-2,51 -2,43
-3
-2,82 -2,80
-3,5
* *
-3,08-3,01
*
*
-3,00 -2,98
* *
-4
*
*
-3,27-3,16
-3,31-3,40
* *
*
*
-4,5 -5
PBO
CZP 200 mg 2 hetente
CZP 400 mg 4 hetente
n=
107
111
107
57
65
56
50
46
51
Kiindulási BASDAI
6,42
6,49
6,39
6,44
6,52
6,18
6,40
6,45
6,63
* p < 0,05 CZP vs. PBO
Adapted from Landewé et al. Ann Rheum Dis. Epub 2013 Sep 6.
ARTHRITIS & RHEUMATISM Vol. 63, No. 8, August 2011, pp 2215–2225 DOI 10.1002/art.30393 © 2011, American College of Rheumatology
Focal Fat Lesions at Vertebral Corners on Magnetic Resonance Imaging Predict the Development of New Syndesmophytes in Ankylosing Spondylitis Praveena Chiowchanwisawakit,1 Robert G. W. Lambert,2 Barbara Conner-Spady,2 and Walter P. Maksymowych2
48