Sántha Ágnes
Fiatal egyedülállók a párkapcsolatról Nemi szerepek és szerepelvárások a házastársi és élettársi viszonyban1 Bevezetés. Partnerszelekció és társadalmi struktúra Az utóbbi években jelent sen megn tt az egyszemélyes háztartást vezet , állandó párkapcsolat nélkül él Þatalok – közismertebb nevükön szinglik – száma és népességbeli aránya.2 Jó anyagi helyzetüknek és rendszerint magas képzettségüknek köszönhet en ezek a Þatalok alapvet en kedvez helyzetben vannak a párkapcsolatok szimbolikus piacán, ugyanakkor nehezen találnak számukra megfelel partnert, hiszen „a magasabb igényszint gátolja az állandó partnerkapcsolatok létrejöttét és fennmaradását” (Utasi 2001: 120). Az alábbiakban a magas státusú, nagyvárosi – berlini és budapesti – Þatal egyedülállók vágyott partnerrel szembeni elképzeléseit és elvárásait tárgyalom. Az iskolai végzettség és a családalapítás összefüggéseit a szociológia – els sorban a rétegz déskutatás – régóta vizsgálja. A diploma megszerzése és a szakmai életpálya megkezdése, a karrierbizonytalanságok érzékelése, valamint a szül kr l való leválás id beni kitolódása – a posztadoleszcencia életszakaszának elhúzódása – késlelteti a párkapcsolat kialakítását és a házasságkötést. A párválasztásra a társadalmi struktúra is rányomja bélyegét. Eszerint a magasabb státus negatív kapcsolatban áll a párkapcsolat kialakításának valószín!ségével. A külföldi szinglikutatások tanúsága szerint els sorban a diplomás n k találnak nehezen társat (Hradil 1995). Ennek f okai a homogámiára törekvés, a potenciális partnerrel szemben támasztott számos elvárás, a kompromisszumkészség hiánya, illet leg a házasságra való anyagi „rászorultság” hiánya.
Jelen tanulmány doktori disszertációm része, melyben az egyedülálló életformát és az érintettek err l szóló diskurzusát vizsgálom a két nagyvárosban. 2 A jelenség hátterében az okok összetett rendszere áll. Csak a legjelent sebbekre utalva: individualizáció, az életformák pluralizálódása, az értékrendi változások (posztmateriális értékek el térbe kerülése), a munkaer piac által megkövetelt ßexibilitás stb. 1
71
Kotojelek.indb 71
2008.04.15. 22:00:21
A tanulmány felépítése Tanulmányom a következ képpen épül fel: els ként a társadalmi struktúra szemszögéb l tárgyalom a házassági piac „magas státusú” szegmensének m!ködését, az itt érvényesül partnerszelekciós mechanizmusokat. Mindezt úgy teszem, hogy tekintetbe veszem a n k iskolai végzettségének növekedését, fokozódó munkaer -piaci szerepvállalását, valamint a nemi szerepekkel kapcsolatos attit!dök változását. Vizsgálom, hogyan látják a közgazdasági családelméletek a házastársak nemi szerepeit és a n k továbbtanulásának, illet leg munkaer -piaci szerepvállalásának hatását a párkapcsolatok formálódására.3 Ezt követ en felvázolom, hogy az elméleti megközelítések és a rendelkezésünkre álló empirikus kutatások alapján mi lenne várható a Þatal egyedülállók párkapcsolat iránti beállítódása, az abban megvalósuló nemi szerepek és munkamegosztás tekintetében.4 Végezetül a magyar és német (budapesti és berlini) szinglik leend partnerükkel szemben támasztott igényeit és a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárásait tárgyalom a velük készített interjúk és az interjúkon végzett diskurzuselemzés alapján.5 A beszélgetéseket 2006 februárja és októbere között Budapesten és Berlinben rögzítettem diplomás, harmincas egyedülállókkal.6
3 A házasságot és az együttélést jelen összefüggésben nem szükséges elkülöníteni egymástól, hiszen számunkra nem az a kérdés, hogy ki miért köt házasságot és ki miért választja az élettársi viszonyt, hanem az, hogy az el bbi kett ellenében ki miért él egyedülállóként. Így az élettársi kapcsolatot mint a házasság alternatíváját értelmezem. 4 Reményeim szerint ezzel nem becsülöm alá a személyes tényez k – mint amilyen a személyközi vonzalom, a szerelem, a vallásosság stb. – jelent ségét a párválasztásban. 5 A megért interjú módszerét abban a formában használom, ahogyan azt Jean-Claude Kaufmann kortárs szociológus nemrég kidolgozta (Kaufmann 1999). Technikai értelemben a megért interjú egy részben strukturált, vezérfonal alapján készült beszélgetés. A vezérfonal azonban csupán egy rugalmas, a tájékozódást segít munkaeszköz; kérdéseit a kutató a konkrét interjúhelyzetben a partner valós reakcióihoz igazítja. A megért interjúról b vebben lásd Kaufmann (1999). 6 Összesen 27 interjút készítettem. A megkérdezettekkel a hólabdamódszer segítségével kerültem kapcsolatba. Ugyanakkor arra törekedtem, hogy ezen állandó jellemz kkel leírható csoporton belül variációt találjak, tehát különböz képzettségi típussal rendelkez vagy eltér társadalmi származású személyeket vizsgáljak. Ennek érdekében egyazon ismeretségi vagy baráti körb l lehet ség szerint csak egy személyt vontam be a kutatásba.
72
Kotojelek.indb 72
2008.04.15. 22:00:22
Diplomás nők: a házasság sikere vagy kudarca? A tradicionális közgazdaságtani családelméletek a nemi specializáció fontosságát hangsúlyozzák a házasságban (Becker 1974, 1981). Ahhoz, hogy a család ideálisan betöltse két f funkcióját – a társadalom tagjainak újratermel dését és a szocializációt –, a házastársak közötti specializációra van szükség: ekkor a férj és a feleség szerepei és képességei megfelel en kiegészítik egymást. Ez nem más, mint a hagyományos családi munkamegosztás, amelyben a parsonsi fogalomkészlettel élve a férj instrumentális, a feleség expresszív szerepet tölt be. A férj a munkaer -piaci szegmensben a létfenntartásért, a feleség otthon az érzelmi harmónia és a megfelel kulturális háttér biztosításáért felel s. Ezért a családi egyensúly szempontjából kedvez tlen, ha a feleség magas munkaer -piaci helyzetbe kerül.7 Ilyen értelemben a legracionálisabb választás, mely a családi nyereségfüggvényt maximalizálja, a negatív házasodási minta: ha magasabb státusú férÞ alacsonyabb státusú n t vesz feleségül. A házasságon belüli feladatspecializáció miatt a két fél kereseti potenciálja negatív kapcsolatban áll egymással. Az elmélet a n k hármas tagolódású pályaívével számol. Gyermekvállalás el tt a n i életpályát a munkaer -piaci szerepvállalás határozza meg; ezt a gyermeknevelés id szaka követi; a gyermekvállalás után rövidebb-hosszabb id múlva a n folytatja munkaer -piaci tevékenységét. A családi emberit ke-elmélet ezzel magyarázza, hogy nemek szerint eltér proÞlú a humán t ke felhalmozása: eltér céllal, eltér ambíciókkal és családi szerepelvárásokkal történik. A férÞak ideje a munkaer piacon, a n ké a családban hasznosul ideálisan (Mincer–Polachek 1974; Polachek 1981).8 A házasság és a család szempontjából tehát kedvez tlen a n k munkaer piaci tevékenysége. Ugyanakkor származás és iskolázottság szempontjából a felek közötti homogámia a legracionálisabb választás: ez egyrészt a megfelel kulturális klíma biztosítéka, másrészt lehet ség arra, hogy a házastársak között a min ségileg különböz jártasságok optimális módon cserél djenek ki (Bukodi 2004). Korának társadalmi trendjeit látva Becker a család hanyatlását jósolja, hiszen a n k munkaer -piaci szerepvállalásának elterjedésével mindkét fél számára csökken a házasság haszna. Mindenekel tt a n k házasodási hajlandóságának visszaesésével kell számolnunk: a megfelel anyagi körülmények megléte esetén a házasság kevésbé szükségszer!. Ellenösztönz k jelennek meg a gyermekválA házastársak között ugyanazon szférában – a munkaer piacon – versenyhelyzet jön létre. A humán t ke összetev i: formális iskolai végzettség, valamint a munkaer -piaci beágyazottság két eleme: a szakképzettség és a munkaer -piaci tapasztalat (Becker 1975). 7
8
73
Kotojelek.indb 73
2008.04.15. 22:00:22
lalással szemben is, hiszen n annak lehet ségköltsége.9 Ugyanakkor a férÞnak sem feltétlenül érdeke jó munkaer -piaci helyzet! n vel lépni házasságra, hiszen így a családi munkamegosztás egyensúlyi kerete felbomlana. Ekkor a n a foglalkozási karriert választhatja a tradicionális családi munkamegosztás ellenében, csökkentve a családi nyereségfüggvény értékét. Empirikusan kimutatott tény továbbá, hogy a magas iskolai végzettség magas válási kockázattal jár (Blossfeld–Rohwer 1995). Ezek a felismerések szolgálnak a családszociológia és a szingli-szakirodalom egyik megállapításának alapjául, miszerint a szingli életformára a magas végzettség! n k a leghajlamosabbak (Hradil 1995). A n k képzettségi szintjének globális emelkedése miatt a képzettség szerinti homofília növekedése jósolható. Ugyanakkor még a beckeri csereelmélet szellemében is helytálló az a hipotézis, miszerint a homofília akár kívánatos is lehet, éppen azért, mert általa kedvez foglalkozási kilátások és kulturális t kék cserél dnek ki. Az empirikus adatok arra utalnak, hogy összességében nem a házasságkötési kedv csökkenésér l, hanem inkább a házassághalasztás tendenciájáról beszélhetünk (Blossfeld–Huinik 1991). A Þatalok nagy többsége házasságra lép vagy élettársi kapcsolatot alakít ki, jóllehet az életút egy kés bbi szakaszában, mint ahogyan azt az el z generációktól megszoktuk. A posztadoleszcens életkor ilyen megközelítésb l is az életút egy meghatározó szakaszává növi ki magát. Már a házasságkötést a nemi szerepek kombinációjából levezet , hagyományos közgazdasági megközelítés születésekor megjelentek azok a tendenciák, melyek a következ évtizedek társadalmi változásait fémjelezték: a n k munkaer -piaci részvétele fokozódott, képzettségi szintjük emelkedett, a nemek gazdasági-kereseti kapacitásának különbségei kezdtek kiegyenlít dni, átalakult a foglalkoztatási szerkezet, elkezd dött a nemi szerepek lassú változása. Ezek fényében a modern közgazdasági családelméletekben a nemi szerepek specializációjáról áttev dik a hangsúly a szerepek kombinációjára (Oppenheimer 1977). Eszerint a n k kedvez foglalkozási pozíciója és a házassági piacon irántuk megjelen kereslet összefüggése nem negatív, ahogyan azt a hagyományos elmélet sugallja: nemhogy akadályozná ket a párkapcsolat kialakításában és a házasságkötésben, hanem inkább vonzóbbá teszi a házassági piacon, hiszen nagyobb anyagi stabilitást, magasabb életszínvonalat ígér. Ez a keresleti oldal. Ugyanakkor az egyedülállónak is érdeke megtalálni azt a megfelel partnert, 9 A n k számára a keres munka és a családi szerepvállalás konßiktusa a hagyományos családi szerepmegosztású társadalmakban a legnagyobb (Blossfeld 1995). A tradicionális társadalmakban markánsabbak az egyéni er források, nagyobb a képzettség, a foglalkozási helyzet és a kereset szerepe.
74
Kotojelek.indb 74
2008.04.15. 22:00:22
aki a legjobb kilátásokkal kecsegtet, kib vítve a saját er forrásokat. A házastárs humán t kéje növelheti az emberi és a társadalmi t két (Benham 1974). Mindez nyilvánvalóbban jelenik meg a felfelé házasodásban, ám nem elhanyagolható szempont a magas státusúak partnerszelekciójában sem. Összességében a nemi szerepek kombinációját hangsúlyozó megközelítésben a magas státusú egyedülállók kedvez helyzetben vannak a házassági piacon. Korántsem egyértelm! tehát, hogyan hatnak a magánéletben a n k kedvez karrierkilátásai. A két megközelítés kétféle forgatókönyvet valószín!sít: az egyik szerint a diplomás, jó munkaer -piaci helyzetben lév n számára a párkapcsolat kialakításának és a házasságkötésnek kicsi az esélye; a másik szerint éppen az házassági kilátásai a legkedvez bbek. Mindez természetesen nemcsak a n , hanem a férÞ szempontjából is fontos, hiszen meghatározza a potenciális partner társadalmi jellemz it.
A diploma, mint a párkapcsolat akadálya Mi tehát az összefüggés a magas státus és a házasodási-párkapcsolati esélyek között? A fent vázolt közgazdaságtani családelméletek közül, úgy t!nik, ma inkább a hagyományos változat nyer empirikus igazolást, legalábbis azt a tézist illet en, miszerint a n k er söd gazdasági potenciálja a házasodási arányszámok csökkenését eredményezi. Noha a demográfusok a házassághalasztás tendenciájára helyezik a hangsúlyt, mely nem jelent egyet a házasodási kedv általános csökkenésével, mégis kérdéses, hogy a késleltetett házasságok megköttetnek-e egyáltalán az életút egy kés bbi szakaszában (Kamarás 2005: 93), illetve élettársi viszonyra lépnek-e azok, akik a házasság alternatívájaként ezt az életformát választják. A fels fokú végzettség és a magas társadalmi státus differenciáltan hat a nemekre az életforma-választás tekintetében.10 A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a diplomás n k az alacsonyabb végzettség!ekhez képest nagyobb eséllyel élnek egyedül.11 Ezzel szemben a férÞak számára a magas végzettség önmagában még nem valószín!síti az egyedülálló életformát (Szalma–Róbert 2007).
10 A státusinkonzisztencia viszonylag magas értékeit Þgyelembe véve a rétegz déskutatás szempontjából elnagyolt a magas státust a diplomával azonosítani. Jelen összefüggésben azonban eltekinthetünk ett l az aggálytól: az igényszint szempontjából a fels fokú végzettség kell en releváns. Ezt jelzi az iskolai végzettség szerinti homofília jelensége is. 11 Az esélyhányados értéke 1,592.
75
Kotojelek.indb 75
2008.04.15. 22:00:22
Mindez egybecseng a külföldi szakirodalom megállapításaival: a szingli életforma els sorban a diplomás n k számára nehezíti meg a társkeresést, hiszen k jobban ragaszkodnak a homofíliához és kevésbé hajlandók lefelé házasodni, mint a férÞak (Hradil 1995). A tisztánlátáshoz azonban nemcsak az akadályokat, hanem az érintett n k szándékait is vizsgálni kell. Az életforma-választás ugyanis nemcsak kényszer, hanem egyre inkább lehet ség kérdése is. Korántsem biztos, hogy a magas státusú n k nehezen találnak megfelel társat, hiszen elképzelhet , hogy a párkapcsolat kialakítása nem is áll érdekükben – ezt valószín!síti a hagyományos közgazdasági csereelmélet is. A társadalmi státus és a párkapcsolat-formálódás fentebb tárgyalt összefüggése azonban nem sokat mond az érintettek házasság és párkapcsolat iránti attit!djeir l. Interjúimból az derül ki, hogy a gyermekorientált és a párkapcsolatorientált privatizmus a magas státusú Þatal egyedülállók domináns beállítódása.12 Akár a házasságot, akár az élettársi viszonyt részesítik el nyben, céljuk egy harmonikus, kizárólagos párkapcsolat kialakítása. Ennek megfelel en határozott elképzelésük van jövend partnerükkel szemben. A n - és férÞideált az alábbiakban mutatom be.
Az ideális feleség A szingli férÞak önéletrajzi epizódjai és potenciális partnerükr l kinyilvánított elképzelései „többdimenziós” elvárásokról tanúskodnak. A magasan képzett, gyakran doktori fokozattal rendelkez férÞak egyszerre két szempontból közelítenek az elképzelt társ kérdéséhez: férÞként, és a társadalmi életben aktív értelmiségiként. Az elképzelt partnerrel szemben fokozott, gyakran egymással ellentétes vagy nehezen összeegyeztethet elvárásokat támasztanak. A férÞ – úgy a magyar, mint a német – a hagyományos n i szerepnek való megfelelést várja el leend partnerét l. Els dleges szempont, hogy a n képes legyen az olyan otthoni nyugodt légkör kialakítására, amely a férÞ számára biztosítja az érzelmi hátteret igénybe vev , felel sséggel járó munkájához. A n érjen rá odaÞgyelni, foglalkozni a férÞval. Hangsúlyozott elvárás, hogy amikor a férÞ délután hazaér, a n már várja otthon. Ezzel összefüggésben a férÞak gyakorta megjelölnek olyan szakmákat, amelyek nézeteik szerint összeegyeztethetetlenek ezzel a gondoskodó funkcióval: partnerük lehet leg ne legyen üzletasszony vagy ügyvéd. 12
A magánéleti privatizmus típusairól b vebben lásd Mayer (1992).
76
Kotojelek.indb 76
2008.04.15. 22:00:22
A szingli férÞak els ként az expresszív funkciókat kérik számon leend társuktól. A családi t!zhely melegen tartása nemcsak a szó átvitt, hanem szoros értelmében is a férÞak alapvet elvárása a n kkel szemben. A f zést mint magától értet d en n i szerepkört tételezi ez a felfogás. A mindennapos f zés, mint rutin házimunka, a n dolga. Id igényes tevékenységként inkább t le várható el, hogy rendszeresen ellássa ezt a feladatkört. A háziasszonyi szerep alapelemeként hangsúlyozott f zés funkciója a férÞ szemében a család szükségletkielégítése és a gondoskodás jele.
A férj helye a családi munkamegosztásban A családi-háztartási munkamegosztás új mintáiban a magas státusú férÞak a maguk számára is helyet találnak. Ennek egyik hangsúlyos megnyilvánulása a f zés, melyben egy hagyományosan n i terep a férÞ terepévé válik. Jean-Claude Kaufmann a f zés szociológiájáról írt, nemrég megjelent könyvében három férÞtípust különböztet meg: a pasát – aki elvárja, hogy kiszolgálják; a kisinast – aki megbontja a hagyományos konyhai szereposztást, és készséggel hozzájárul valamely munkafázishoz (példaként: rá lehet bízni a krumplihámozást); végül a színpad csillagát – aki az ünnepi menüért bevasalja a bókokat. A f z szenvedélyüket hangsúlyozó szingli férÞakat az utóbbi csoporthoz sorolhatjuk. A szakácsm!vészet mestere legtöbbször férÞ (Day 2003), aki hétköznap nem is f z – az ideje az ünnep és a hétvége, akkor készíti fantáziadús ételkülönlegességeit. A f zésben hangsúlyos az egzotikumokra törekvés. Tehát nem a család ellátásáról van szó, hanem a hétköznapiság felváltásáról az ünnepélyességgel. A férÞ számára a f zés mint kényszermentes szabadid s tevékenység jelenik meg, mer ben más funkcióval, mint amit maga az ételt készít n t l elvár. A konyha nála a kreativitás bemutatásának, az individualitás kibontakoztatásának terepe: egyszerre hadüzenet a hagyományos nemi szerepeknek, és alkalom az életvitel stilizálására. Nyugaton a status quót mélyebben érintette a n i emancipáció, mint nálunk, és a nemi szerepek megváltozásával járó új helyzet veszteseinek a férÞakat tekintik (Pongrácz 2005). Erre vezethet vissza, hogy a német férÞak konvencionálisabb képet rajzolnak meg a n i szerepekr l, mint a n k maguk. Ugyanakkor közülük a magas státusúak gyakran a keres tevékenységnek tulajdonítanak els dleges jelent séget a többi n i szerepkörhöz képest. Német férÞ interjúpartnereim „jellegzetes nyugatnémet” családokban n ttek fel, amelyekben a hagyományos családon belüli munkamegosztás érvényesült 77
Kotojelek.indb 77
2008.04.15. 22:00:22
– két vagy három gyermek, keres apa és háztartásbeli anya. A ma harmincas magyar férÞakat olyan anyák nevelték fel, akik a hetvenes-nyolcvanas években a teljes foglalkoztatottság égisze alatt idejük jelent s részét keres munkával töltötték, és csak azt követ en léptek át a háziasszonyi szerepkörbe. Ezen alapvet különbség ellenére úgy a német, mint a magyar férÞak meglehet sen hagyományos álláspontot képviselnek a háztartási munkamegosztás kérdésében. A mindennapi f zés a háziasszonyszerep egyetlen olyan eleme, amelyet a német férÞak nem hangsúlyoznak a n vel szembeni elvárásként.13 Az összes többi klasszikusan n i házimunka alapvet en továbbra is a n dolga. Ha nem személyesen végzi el azokat, akkor övé a feladat, hogy garantálja a rendet, a tisztaságot, az otthon kényelmét háztartási alkalmazott bevonásával. A hagyományos nemi szerepekb l való kimozdulásra, a családi munkamegosztás egyenl bbé tételére való hajlandóságot a férÞak egy további tevékenységben hangsúlyozzák, mégpedig a gyermeknevelés vonatkozásában. S t adott esetben a teljes szerepcserére is készséget mutatnak. A n k fokozódó munkaer -piaci szerepvállalásával és kibontakozó szakmai karrierlehet ségeivel, összességében a n i életút módosulásával párhuzamosan a férÞszerepek és a rájuk vonatkozó elvárások is megváltoztak (Somlai 1999). Az említett szerepcsere lehet ségére, a hagyományosan n i feladatok férÞak általi átvételére – els sorban a szül i szerep, a gyermekgondozás és a nevelés terén – már a hetvenes években felÞgyelt a családszociológia (Lewis–Salt 1986). Ugyanakkor a gyermekgondozási szabadságot az apák még ma is csak jelképes arányban veszik igénybe, ami össztársadalmi szinten a nemi szerepek hagyományos felfogásának er teljes továbbélését jelzi.14 A n i szerep társadalmi megítélésén kétségtelenül markáns nyomott hagyott az emancipáció: a n r l alkotott képbe szervesen beilleszkedett a munkaer -piaci szerepvállalás, ám ennek ellensúlyozásaként a férÞszerepnek nem vált részévé a családorientáltság (Dorbritz et al. 2005). Az attit!dök szintjén Magyarország élen jár a hagyományos társadalmi és családi Mindez összefüggésben állhat a munkahelyen az ebédszünet kínálta lehet ségekkel, illetve Magyarországon a szerényebb anyagi lehet ségekkel, amelyek miatt az otthoni f zés és az otthoni közös étkezés sokkal gazdaságosabb megoldás, mintha a családtagok a munkahelyi ebédszünetben külön-külön étkeznének valamely vendéglátó-ipari egységben, menzán vagy munkahelyi büfében. Ennek vizsgálatára jelen dolgozatban nem kerülhetett sor, mindössze jelezni kívánom, hogy a f zés és az otthoni közös étkezés többek között miért jelenhet meg fontos elvárásként a magyar, és kevésbé a német férÞak számára. 14 E mögött anyagi megfontolások is állhatnak, nevezetesen, hogy a férjek keresete általában véve magasabb, mint feleségeiké, ezért a keresetkiesés nagyobb lenne, ha a férj venné igénybe a gyermekgondozási szabadságot. Ám az attit!dvizsgálatok eredményeinek fényében valószín!nek t!nik, hogy a férj otthon maradása az esetek túlnyomó többségében még csak megfontolás tárgyát sem képezi.
13
78
Kotojelek.indb 78
2008.04.15. 22:00:22
szerepek felcserélésének teljes elutasításában: a nagy többség határozottan ellenzi, hogy a férj foglalkozzon a gyermekneveléssel, míg felesége keres tevékenységet folytat. A németek jóval nagyobb hányada üdvözli a szerepcsere lehet ségét, noha a gyakorlat azt mutatja, hogy erre viszonylag ritkán kerül sor. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok tehát a szerepcsere viszonylag nagyfokú elutasítottságát mutatják. Noha ténylegesen kevesen élnek ezzel a lehet séggel, mégis hajlandóságot mutat a magas státusú férÞak egy kis csoportja a nemi szerepviszonyok id szakos megváltoztatására. S t férÞ interjúalanyaim azt hangsúlyozzák, hogy amennyiben párjuk szakmai érdeke úgy kívánná, hogy szülés után hamar újra munkába kell állnia, egy meghatározott id szakra szívesen vállalnák a f állású apaságot. A férÞ adott esetben hajlandóságot mutat saját szakmai el menetelének halasztására vagy lakóhely-változtatásra, ha partnere szakmai életpályáján egy vissza nem tér lehet ség kínálkozna. Kérdés marad természetesen, hogy ez a deklarált hajlandóság mennyiben válna valósággá tényleges élethelyzetben. Tény, hogy férÞ interjúalanyaim jelent s része kérdezés nélkül beszélt arról, hogy adott esetben meghatározott id re szívesen foglalkozna f állásban gyermekgondozással. Ez annyit mindenképpen jelez, hogy a diplomás férÞak viszonylag szabadabban értelmezik a nemi szerepeket, és a szerepcsere alternatíváját legalább megfontolásra érdemesnek tartják.
A diploma, mint a párkapcsolat feltétele A n keres tevékenységének társadalmi megítélése nagyban függ attól, hogy a családi életciklus melyik szakaszáról van szó; jelesül, hogy vannak-e gyermekei, és ha igen, milyen korúak. A n k Þzetett munkavállalásának társadalmi megítélése egy „görbét” ír le annak függvényében, hogy a családi életciklus melyik szakaszáról van szó. A fejlett világ valamennyi országáról elmondható, hogy a n k teljes munkaid ben végzett munkája csak a gyermekek megszületése el tt és az „üres fészek” id szakában, a feln tt gyermekek függetlenedése után élvezi a társadalom többségének támogatását (ISSP 2002). Magyarországon a rendszerváltás óta a családon belüli hagyományos munkamegosztás ideáljának bizonyos mérték! reneszánsza Þgyelhet meg, amely a korábban er ltetett kétkeres s családmodell elleni reakcióként jöhetett létre (S. Molnár–Kapitány 2002: 62). Ma a nemi szerepek valamennyi dimenziójában hagyományosabb álláspontot képviselnek a magyarok, mint a németek. A magyar társadalom többsége, és maguk a n k is, az egykeres s családmodellt részesítik el nyben, a kétkeres s modell preferálása mögött pusztán a megnö79
Kotojelek.indb 79
2008.04.15. 22:00:22
vekedett anyagi kényszer áll (Pongrácz 2002). Ám az szinte az összes európai országra nézve megállapítható, hogy az anyagi szempontok er teljesen jelen vannak a n k munkavállalásában, hiszen a legtöbben csak két keres vel látják biztosíthatónak a család megélhetését. Ugyanakkor a magas státusú Þatalok körében az említett nemzeti különbségek nem jelennek meg markánsan. A n k munkaer -piaci tevékenysége a n i szerepkör természetes eleme, egyben az önmegvalósítás terepe. Az anyagi szempontok nem játszanak els dleges szerepet – egyetlen n interjúalanyom sem vallja, hogy ha anyagilag megtehetné, nem végezne keres tevékenységet. Az utóbbi években leginkább a diplomás magyar férÞak véleménye liberalizálódott ebben a kérdésben (Pongrácz 2005). Szingli férÞ interjúalanyaim az értelmiségi lét okán is megfogalmaznak elvárásokat az élettársként elképzelt n vel szemben. A n modern szerepét, a munkaer -piaci szerepvállalást és a szakmai önmegvalósítást természetesnek tekintik, s t el is várják az értelmiségi pályán való, szakmai elégtétellel járó szereplést és a szakmai fejl dést. A férÞak ugyanakkor azt is elvárják, hogy mindez kisebb intenzitású, kevésbé id igényes elfoglaltság legyen a n számára, mint saját szakmai szerepvállalásuk. A n idejét és energiáit csak bizonyos határok között vegye igénybe a karrierépítés, hogy az instrumentális funkció ne váljon az expresszív funkciók ellátásának kárára. A n magas iskolai végzettsége önmagában nem fontos. Fontos azonban a hasonló gondolkodásmód és érdekl dési kör. A diploma így közvetetten válik els dleges szemponttá a férÞak társkeresésében. Ha végletekig visszük a gondolatot: nemcsak a sikeres párkapcsolat, hanem a szerelem feltétele is a diploma. A közgazdaságtani családelméletek modern verziójának egyik alapvet különbsége a hagyományos látásmóddal szemben az, hogy a magas státus növeli (és nem csökkenti) a n k esélyeit a házassági piacon. Magas státusú szingli férÞ interjúalanyaim számára csakis magas státusú n k jöhetnek számításba feleségként vagy élettársként. Ám ennek célja nem a családi nyereségfüggvény maximalizálása, ahogy a közgazdasági családelméletek sugallják. Az, hogy két keresetb l magasabb életszínvonalat biztosítsanak a maguk számára, nem jelentkezik ösztönz ként a jól keres férÞaknál. A diploma elvárásának sokkal inkább oka az önálló egzisztencia, mint a n vel szembeni elvárás hangsúlyozása. Ezt az igényt az anyagi kihasználtságtól való félelemmel hozzák összefüggésbe a férÞak és a n k egyaránt, visszautasítva a másik fél esetleges státusnövel törekvését. Leend partnerében szellemi társat, az értelmiségi-szakmai körökben vállalható értelmiségit, emellett megnyer külsej! n t szeretne látni az értelmiségi szingli férÞ. Másrészr l, a hagyományos n i feladatok ellátása els dleges fontosságú ahhoz, hogy a n potenciális élettársként jelenhessen meg a férÞ számára. 80
Kotojelek.indb 80
2008.04.15. 22:00:22
Az ideális férj A párkapcsolatra törekv egyedülálló n szintén magasra, ám saját meglátása szerint „teljesíthet ” magasságba helyezi a lécet a társként elképzelt férÞval szemben. Ebben kétségtelenül szerepet játszhat, hogy a családalapításra, els sorban a gyermekvállalásra kevesebb id áll rendelkezésére, mint egy hasonló korú férÞnak. Ám egyedülálló státusa arra enged következtetni, hogy kedvez tlen kompromisszumot nem köt pusztán a kapcsolat létrejöttéért. A n k érvelési stratégiájának domináns eleme az egészséges kompromisszumkészség hangsúlyozása és az ideálkergetés vádjának hárítása. A fels fokú végzettség a diplomás n számára is els dleges követelmény a férÞval szemben. Mindkét részr l a képzettség szerinti homofíliára való deklarált törekvéssel találkozunk. Ez korántsem meglep a rétegz déskutatások eredményének fényében, miszerint a homogámia mértéke a képzettségi struktúra fels pozícióiban a legnagyobb (Kalmijn 1994). A fels fokú végzettség kérdését azonban más szempontból közelíti meg a n , mint a férÞ. A házastársi vagy élettársi viszony f konßiktusforrásaként a n k elbeszéléseiben a férÞ esetleges kisebbrend!ségi érzése jelenik meg. A n attól tart, hogy párja frusztrációként élné meg, ha alacsonyabb végzettsége lenne az övénél. A n elvárásainak így alapelemévé válik a felek közötti legalább egyenl társadalmi státus, melynek két összetev je az anyagi helyzet és a diploma. Ugyanazokkal az alapelvárásokkal találkozunk tehát, mint amelyeket a férÞak a n kkel szemben megfogalmaztak. Az érvelés módja viszont különböz . A partnerek hasonló érdekl dési köre, a lehetséges szellemi kapcsolódási pontok hangsúlyosan fontosak a n k számára is. Ám a szingli n els sorban azt szeretné, hogy partnere többet tudjon, szélesebb ismeretanyaggal rendelkezzék nála. A dönt érv egyszer!en szólva az, hogy a férÞ okosabb legyen a n nél, lehessen t le tanulni, és tudása okán felnézni rá. A férÞ kisebbrend!ségi érzését elkerülend , megfelel stratégiának t!nik a szakmai életpályán el bbre jutott, jól szituált partner választása: ez jelentheti a ment övet a jöv beni kapcsolat számára. A nemi szerepeknek e konvencionális felfogásában a n k mérsékeltebb sikere a szakmai életben és az anyagiak terén az élet természetes rendjének része. Talán épp ezért vállalnának a szingli n k, mindenekel tt a magyarok, olyan párkapcsolatot, amelyben a felek a hagyományos nemi-hatalmi konstellációban a számukra kijelölt helyen állnak. A magyar n magánéleti kérdésekben (is) szívesen bízza a döntést partnerére annak nagyobb tudása és az abból származó családon belüli tekintélye okán. Ez a tudás magánéleti vetülete. Társadalmi dimenziója a „mérhet ” mutatókban 81
Kotojelek.indb 81
2008.04.15. 22:00:22
jelenik meg: a tudás formális igazolásával megszerezhet szakmai pozícióban és a keresetben. A feltételezett frusztráció motívuma mellett a férÞ önálló egzisztenciája, mint feltétel, azért is fontos, mert általa kiküszöbölhet a partner esetleges hátsó szándéka: a kész háztartásba való ki nem érdemelt beköltözés. Másrészt az is problémát jelent, ha a férÞ túl vagyonos, hiszen az eltartotti státus sérti a független n öntudatát. Az eltartotti státus idegen a diplomás egyedülálló n k szemléletét l, mert az az anyagi rászorultság és a lekötelezettség érzésével társul. Nemcsak a férÞak nem szeretnék eltartani a n ket, de a n k sem vágynak erre. Hangsúlyos követelmény viszont a férÞakkal szemben a céltudatosság és a hozzá kapcsolódó tervezni tudás, a reális jöv kép. Ahogy a férÞ számára a n az otthon melegét (is) biztosítja, úgy az anyagilag független n szemében a férÞszerep alapeleme a védelmez és biztonságot nyújtó funkció. Az egyedülálló n számára nem vet dik fel a karrier vagy család dilemmájának kérdése. Feltételezhet en azért, mert tényleges élethelyzetében mindez nem releváns. Id rendben a párkapcsolat kialakítása következne, melyet szakmai el menetelével összeegyeztethet nek tekint. A kés bbi gyermekvállalás gondolata már sokkal inkább el hívja az említett kérdést, ám ez egyetlen interjúalanyom számára sem dilemmaként jelentkezik. Sokkal inkább egy átmeneti id szakként vagy megoldandó feladatként, mintsem visszahúzó tényez ként beszélnek róla. A szakmai pályafutás által megkövetelt ßexibilitás közvetlen módon nem akadályozza a párkapcsolat kialakítását és a gyermekvállalást. A gyermekre vágyó n saját bevallása szerint nemcsak képes, hanem hajlandó is id szakosan háttérbe szorítani szakmai törekvéseit, és örömmel vállalja az anyaságot.
Nemi szerepek a családban A magyar házasságok és élettársi kapcsolatok alapvet en a családi munkamegosztás hagyományos mintájával jellemezhet k. Noha a férÞak bizonyos háztartási feladatokat átvállalnak, ez mégis csak néhány emancipáltabb szemlélet! társadalmi csoportról mondható el. A gazdaságilag aktív n k a házasságkötést l kezdve háromszor annyi id t fordítanak házimunkákra, mint a férÞak. Nemzetközi összehasonlításban is a magyar férÞak veszik ki legkevésbé részüket a háztartási feladatokból (Pongrácz 2005), s t ez akkor is így van, ha a férÞ nem végez keres tevékenységet (Blaskó 2006). A német férÞak valamivel aktívabbak a gyermekgondozásban és a háztartási-javítási munkában: ott a kétkeres s családokban a n k naponta „csak” kétszer annyi id t fordítanak gyermeknevelési 82
Kotojelek.indb 82
2008.04.15. 22:00:22
és háztartási feladatokra, mint a férÞak. Ugyanakkor Németországban a nemek egyenl sítése, mint ideál, viszonylag elterjedt.15 Amott tehát szélesebb szakadék húzódik az elvek és a gyakorlat között, mint a kelet-közép-európai régióban. Nálunk nemcsak a gyakorlatban nem vált egyenl bbé a háztartási munkamegosztás, hanem annak igénye sem él er sen. A n i egyenjogúság eszménye maguk az érintettek, a n k számára sem t!nik fontosnak (Pongrácz 2005). Mintegy kétharmaduk saját helyzetére nézve igazságosnak érzi a családi munkamegosztás fennálló rendjét, így csupán a házastársi konßiktusok töredékének oka a munkamegosztás aránytalansága. Az emancipációs törekvések inkább elvi síkon jelennek meg, a fennálló status quóhoz a férÞak és a n k egyaránt ragaszkodnak (Blaskó 2006). Ez összefüggésbe hozható a hagyományos családi szerepmegosztás idealizált képének továbbélésével, így a n k szívesen vállalják az otthoni feladatok csaknem teljes ellátását. Ám fontos megjegyeznünk, hogy az igazságosságérzés nem kizárólag magyar jelenség, ezért a hagyományos szereposztás idealizálása nem lehet elegend magyarázat. A n k kinyilvánított preferenciái arról tanúskodnak, hogy a házimunka végzését nem teherként, hanem igen gyakran örömként élik meg, hiszen az a családjukért való gondoskodás egyik módja, nem csupán elvégzend feladat (Shelton–John 1996; Blaskó 2006). A jelenség jobb megértéséhez a csereelméletb l is meríthetünk: a férÞak általánosságban több id t töltenek keres tevékenységgel, így a n k nagyobb részvállalása a családi és házimunkából ezt az aránytalanságot kompenzálja. A fennálló rend tehát az igazságosság cseregazdaságának része. A házimunkából a n kre háruló részt bizonyos fokig csökkenteni is tudják az érintettek, így az egyéni preferenciáknak és a nemi szerepekkel kapcsolatos egyéni véleményeknek is szerepük van a munkaráfordítás mennyiségében, ezért nem beszélhetünk pusztán küls kényszerként jelentkez strukturális hatásokról. Emellett a diplomás n k társaiknál kevesebb házimunkát végeznek, részben azért is, mert ezekben a családokban az otthoni teend k megosztása az átlagosnál kiegyenlítettebb.16 Nemi bontásban szemlélve a nemi szerepekre vonatkozó attit!döket, azt látjuk, hogy a nemi szerepek tradicionális szervez désének élharcosai Magyarországon leginkább maguk a n k (Blaskó 2006). A kutatók a n i emancipáció számlájára írják, hogy Németországban ez ellenkez képpen van: mivel inkább a n k húznak hasznot a nemi szerepek fellazulásából, a férÞak konvencionálisabb A vágyak és a valóság között a volt keletnémet területeken még er teljesebb az eltérés. Fontos megjegyeznünk, hogy mára a nemi szerepekr l vallott nézetek egyre kevésbé mutatnak összefüggést az olyan hagyományos szociodemográÞai paraméterekkel, mint amilyen az életkor, az iskolai végzettség vagy a jövedelem (Blaskó 2006: 94). 15
16
83
Kotojelek.indb 83
2008.04.15. 22:00:22
képet alakítottak ki a n kr l, mint azok önmagukról. Így a férÞak negatívabban ítélik meg az anyák munkaer -piaci szerepvállalásának következményeit a gyermekekre nézve, és nagyobb arányban vélekednek úgy, hogy a háziasszonyi szerepkör éppolyan kielégít lehet egy n számára, mint a keres munka (ISSP 2002). A várakozásoknak megfelel en a képzettségnek itt is kimutatható a hatása az attit!dökre: minél magasabb egy német férÞ iskolai végzettsége, annál valószín!bb, hogy a n i szerepek közül a keres tevékenységet tartja els dleges jelent ség!nek a n számára. Adott tehát a magyar n k konvencionális n képe. A hagyományos háztartási feladatok ellátására való hajlandóság, mi több, az iránta való vágy a magyar szingli n narratívájának meghatározó eleme még a magasan iskolázott f városi csoportban is. A férÞ minimális bekapcsolódását a háztartási munkamegosztásba azonban is elvárja: a férÞ ebben a szereposztásban „kisinasként” jelenik meg. Rá hárulhat alkalomadtán a mosogatás és a hétvégi gyermeksétáltatás. Diplomás magyar n i interjúalanyaim kevésbé éreznek nosztalgiát a hagyományos családi munkamegosztás iránt, mint alacsonyabban iskolázott társaik, ugyanakkor nem is egyértelm!en munkaorientáltak. A n számára nem elvégzend feladatként, hanem a családról való örömmel vállalt gondoskodásként jelenik meg a házimunka. Kényszermentes tevékenységgé válik a f zés is: ahogy néhány férÞ számára, úgy a n számára is hobbiként jelenik meg a már-már öncélú, a család szükségletkielégítésén túlmutató kreatív konyham!vészet.
Az egyenlőség keresése A német szingli n kkel készített interjúim a párkapcsolatról vallott elképzelések egy további elemére világítanak rá: a partnerség elvére. Mindez szorosan kapcsolódik ahhoz, amit Giddens az intimitás megváltozásaként ír le: a posztmodernitásban a n i egyenjogúsági törekvések következményeként megváltozik a párkapcsolati bens ségesség (Giddens 1992). A romantikus szerelem továbbra is nélkülözhetetlen a kapcsolatok kialakulásához, de a mindennapi gyakorlathoz már nem elegend , hiszen eszménye összeroppan a n k emancipációs és autonómiatörekvései alatt. A munkaer -piaci és szexuális egyenjogúsítás id szakában a párkapcsolatnak új regulatív elvre van szüksége: ez a partnerség. A partneri szerelem racionális alkut követel a felekt l, az igazságosság cseregazdaságát és a döntések megalapozását. A partnerség egyenl ségen alapul; hangsúlyozza az individualitást, az önmegvalósítást és az ehhez szükséges külvilági kapcso-
84
Kotojelek.indb 84
2008.04.15. 22:00:22
latok ápolását (Giddens 1992).17 Ennek az ideálnak a megvalósulását is keresik az egyedülálló német n k leend párkapcsolatukban. Ugyanakkor azt észlelik környezetükben, hogy a korosztályukhoz tartozó magas státusú férÞak, akik a diplomás n k számára számításba jöhetnek partnerként, nem igénylik ezt a fajta egyenl séget. Elég e helyen a német férÞak konvencionális n képére utalni. Noha a férÞak között is a Þatal nagyvárosi diplomások a legfogékonyabbak az individualizáció vívmányaira, a n k szerint még k sem bizonyulnak eléggé nyitottnak az egyenl ségen alapuló párkapcsolatra, amelyben mindkét fél számára lehet vé válna az önmegvalósítás. „Túl dinamikus vagyok egy német férÞ számára” – foglalja össze egy 32 éves német n annak az okát, hogy miért képtelen egy párkapcsolat kialakítására. Több n társ tapasztalatát is összegezve úgy látja: a férÞ távol tartja magát a határozottnak, céltudatosnak mutatkozó n t l, így annak esélye sincs a behatóbb ismerkedésre. Az ilyen n t azonmód feministának bélyegzik, és nincs lehet sége megmutatni teljes énjét – amelynek a hagyományos n i min ségek, így a másikról való gondoskodás is ugyanolyan része, mint a nemi egyenl ség keresése. Azt már diplomás önérzete nem engedi, hogy szerepet játsszon – az ostoba, segítségre szoruló n ét. Ez lenne ugyanis a megfelel taktika ahhoz, hogy közel engedjen magához egy férÞt, aki azonban párkapcsolatában a hagyományos nemi er viszonyokat keresi. A szingli n nem köt ilyen kompromisszumot, inkább egyedül él és abban reménykedik, hogy talán a kevés hasonló gondolkodású „feminista” férÞ egyikével hozza össze a sors.
Zárszó A Þatal diplomás egyedülállók párkapcsolati, illetve leend partnerükkel szembeni elvárásai egy olyan struktúrát eredményeznek, melyben hagyományos és modern elemek egyaránt megtalálhatók. A nemi szerepek b vülése, ezzel együtt a választási lehet ségek és kényszerek tárházának növekedése egyformán érinti a n ket és a férÞakat. Mindez rányomja bélyegét a személyes élettervekre is.
17 Nemcsak az egyenl ség jellemz a partneri szerelemre, hanem a feltételes jelleg is, hiszen visszavonásig érvényes (Giddens 1992: 96).
85
Kotojelek.indb 85
2008.04.15. 22:00:22
Hivatkozott irodalom BECKER, G. S. (1974): A theory of marriage. In Economics of the Family, Marriage and Human Capital. Schultz, T. W. (szerk.). 299–344. Chicago–London: University of Chicago Press. BECKER, G. S. (1975): Human Capital: A Theoretical and Empirical Analysis, with Special Reference to Education. Chicago: University of Chicago Press. BECKER, G. S. (1981): A Treatise on the Family. Cambridge, Mass: Harvard University Press. BENHAM, L. (1974): BeneÞts of women’s education within marriage. Journal of Political Economy (82): 57–71. BLASKÓ ZSUZSA (2006): N k és férÞak – keres munka, házimunka. Kutatási jelentések 82. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet. BLOSSFELD, HANS-PETER – HUINIK, J. (1991): Human capital investments or norms of role transition? How women’s schooling and career affect the process of family formation. Americal Journal of Sociology (97): 143–168. BLOSSFELD, HANS-PETER (szerk.) (1995): The New Role of Women: Family Formation in Modern Societies. Bouldner: Westview Press. BLOSSFELD, HANS-PETER – ROHWER, G. (1995): Techniques of Event History Modelling: New Approaches to Causal Analysis. Mahwah, NJ: Earlbaum. BUKODI ERZSÉBET (2004): Ki, mikor, kivel (nem) házasodik? Párválasztás Magyarországon. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság–Századvég Kiadó. DAY, JULIE FINNIN (2003): Steak for men, salad for women. A century of gender programming from America’s Cookbooks. The Christian Science Monitor 07. DORBRITZ JÜRGEN – LENGERER, ANDREA – RUCKDESCHEL, KERSTIN (2005): Einstellungen zu demographischen Trends und zu bevölkerungsrelevanten Politiken. Ergebnisse der Population Policy Acceptance Study in Deutschland. Wiesbaden: Bundesinstitut für Bevölkerungsforschung beim Statistischen Bundesamt. GIDDENS, ANTHONY (1992): The Transformation of Intimacy. Sexuality, Love and Eroticism in Modern Societies. Oxford: Polity Press HRADIL, STEFAN (1995): Die “Single-Gesellschaft”. München: C. H. Beck. ISSP 2002 Family and Changing Gender Roles III. ZA – 3880. 86
Kotojelek.indb 86
2008.04.15. 22:00:23
KALMIJN, M. (1994): Assortive mating by cultural and economic occupational status. American Journal of Sociology (100): 422–452. KAMARÁS FERENC (2005): Családalapítás és gyermekvállalás Európában. In Szerepváltozások: jelentés a n k és férÞak helyzetér l. Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (szerk.). 87–101. Budapest: TÁRKI–Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenl ségi Minisztérium. KAUFMANN, JEAN-CLAUDE (1999): Das verstehende Interview. Theorie und Praxis. Konstanz: Universitätsverlag. KAUFMANN, JEAN-CLAUDE (2005): Casseroles, amour et crises. Ce que cuisiner veut dire. Éd. Armand Colin. LEWIS, ROBERT A. – SALT, ROBERT E. (szerk.) (1986): Men in Families. Beverly Hills: Sage. MAYER, THOMAS (1992): Modernisierung der Privatheit. Differenzierungsund individualisierungsprozesse des familialen Zusammenlebens. Opladen: Westdeutscher Verlag. MINCER, J. – POLACHEK, S. W. (1974): Family investments in human capital: Earnings of women. Journal of Political Economy (82): 76–108. OPPENHEIMER, V. K. (1977): The sociology of women’s economic role in the family. American Sociological Review (42): 387–406. OPPENHEIMER, V. K. (1997): Women’s employment and the gains to marriage: The specialization and trading model of marriage. Annual Review of Sociology (23): 431–453. PARSONS, T. (1949): The social structure of the family. In The Family. Its Functions and Destiny. Anshen, R. (szerk.). 173–201. New York: Harper. POLACHEK, S. W. (1981): Occupational self-selection: A human capital approach to sex differences in occupational structure. Review of Economics and Statistics (63): 60–69. PONGRÁCZ TIBORNÉ (2002): A család és a munka szerepe a n k életében. In Népesség – értékek, vélemények. Kutatási Jelentések, 73. Spéder Zsolt–Pongrácz Tiborné (szerk.). 123–138. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal–Népességtudományi Kutatóintézet. PONGRÁCZ TIBORNÉ (2005): Nemi szerepek társadalmi megítélése. Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat tapasztalatai. In Szerepváltozások: jelentés a n k és férÞak helyzetér l 2005. Nagy Ildikó–Pongrácz Tiborné–Tóth István György (szerk.). 73–86. Budapest: TÁRKI– Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenl ségi Minisztérium. SHELTON, B. A. – JOHN, D. (1996): The division of household labour. Annual Review of Sociology Vol. (22): 299–322. 87
Kotojelek.indb 87
2008.04.15. 22:00:23
S. MOLNÁR EDIT – KAPITÁNY BALÁZS (2002): Gyermekcentrikus érzelmek és egyéni célok, vágyak viszonya. In Népesség – értékek, vélemények. Kutatási jelentések, 73. Spéder Zsolt–Pongrácz Tiborné (szerk.). 55–74. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal–Népességtudományi Kutatóintézet. SOMLAI PÉTER (1999): Szocializáció. A kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata. Budapest: Corvina. SZALMA IVETT – RÓBERT PÉTER (2007): The effect of education and labor market uncertainties on partnership formation in Hungary. A „Second Demographic Transition” (SDT) konferencián (Budapest, 2007. szeptember 6-án) elhangzott el adás segédanyaga alapján, a szerz k engedélyével. UTASI ÁGNES (2001): A Þatal egyedülálló n k párkapcsolati esélye. In Szerepváltozások – Jelentés a n k és férÞak helyzetér l 2001. Nagy Ildikó–Pongrácz Tiborné – Tóth István György (szerk.). Budapest: TÁRKI–Szociális és Családügyi Minisztérium N képviseleti Titkársága.
88
Kotojelek.indb 88
2008.04.15. 22:00:23
