ELEMZÉSEK DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY
Fiatal barátaink – hét további kisváros∗ Tanulmányunk első részében hét, az Alföldön fekvő, közelmúltban várossá nyilvánított települést mutattunk be: Sándorfalvát, Hajdúsámsont, Vámospércset, Kabát, Nyírlugost, Demecsert és Dombrádot. Tanulmányunk második, befejező részében újabb hét város helyzetének elemzésére vállalkozunk. Közülük hat – Tét, Badacsonytomaj, Balatonfűzfő, Herend, Devecser és Zalalövő – a Dunántúl térségében található. Veresegyház a budapesti agglomerációban fekvő, szintén a közelmúltban várossá nyilvánított település. Először bemutatjuk a felsorolt városokat, majd mind a 14-nek értékeljük a hazai településrendszerben elfoglalt helyét. Tét Az új város Győrnek – az észak-dunántúli térség regionális centrumának – közelségében, közvetlen vonzáskörzetében helyezkedik el, a nagyváros körül kialakult és földrajzilag déli irányban is terjeszkedő agglomeráció síkvidéki térségű peremsávjában. Tét a Győrt Pápával összekötő 83-as forgalmi út, illetve vasútvonal felezőpontjában fekszik. Erősödő funkcionális kapcsolatok fűzik Győrhöz, különösen kettős vonatkozásban. A településen élő, aktív életkorú népesség gyarapodó hányadának a Győrben működő ipari üzemek, szolgáltatószervezetek biztosítanak munkaalkalmat. (Ez a megállapítás Tét esetében is viszonylagos: a pénzügyi, illetve gazdasági válság kikezdi a város kedvező foglalkoztatottsági viszonyait, a munkanélküliség sajnálatosan növekedő tendenciát jelez.) Másrészt Győr középszintű, még inkább felsőszintű ellátást nyújtó intézményei biztosítanak különféle szolgáltatásokat Tét lakosai számára is. Az új város helyzetét, fejlődésének feltételeit nem csupán a győri agglomerációhoz való kapcsolódás határozza meg. Tét esetében a város térségében a hazai településrendszer átalakulásának kettős folyamatát figyelhetjük meg: a szuburbanizációt és az agglomerálódást. A szuburbanizáció a települési viszonyokat, a települések egymás közti kapcsolatait sajátos módon és erőteljesen alakító térfolyamat. Megfigyelhető a lakosság, a lakásépítés térbeli dekoncentrációja. A Győrt övező nagyobb földrajzi térségekből a város felé irányuló népességbevándorlás fogadásának egyik színtere Tét. Az agglomerálódás következményeiben területileg összefogja, összefüggő településtestbe tagolja az egymás közelségében, szomszédságában fekvő településeket. Tét periferiális kapcsolódására utalunk a győri agglomeráció területéhez. A szomszédságában fekvő településekkel ez a területi szoros összefonódás aligha valószínű. Az agglomerálódási folyamatra a funkcionális kapcsolatok intenzívebb erősödése utal, a ∗ Új folyamának 10. évfordulóján a Területi Statisztika 2 évfolyam példányait és a harmadik ingyenes „előfizetését” ajándékozta azoknak a hazai településeknek, amelyek folyóiratunk újraindítása óta nyerték el a városi címet. Közülük annak a 14-nek, amelyek már előfizetőink voltak, ezzel a kétrészes cikkel köszönjük meg a figyelmet és támogatást.
FIATAL BARÁTAINK – HÉT TOVÁBBI KISVÁROS
369
Győrrel és közvetlen szomszédságával kialakult közlekedési kapcsolatok meghatározó szerepe révén. Feltétlenül kiemelendő Tét kistérségi szerepköre, az ebből adódó feladatok a közvetlen szomszédságában fekvő települések felé (például Gyömöre, Mórichida, Felpéc stb.) a Győr–Pápa közötti településláncban. A közúti, vasúti kapcsolatok ezt a folyamatot (a kistérségi szerepkörből várhatóan jelentkező, kiteljesedő funkcionális kapcsolatok révén) tovább erősíthetik. 2007 végén a lakónépesség száma 4009 fő volt. Ennél valamelyest több volt az állandó népesség száma: 4074 fő. Az állandó népességből a 18–59 évesek száma 2509 fő (61,59%). A 60 éven felüliek száma 814 fő (19,98%). A megfigyelt időszakban a halálozások száma 53 fő; 13 fővel több az élve születések (40 fő) számánál. Az állandó odavándorlások, illetve az állandó elvándorlások száma majdnem fedi egymást: 98, illetve 93 fő volt 2007-ben. Az új város lakásállománya 1462-t tett ki, 2007-ben mindössze 13 új lakás, illetve lakóépület épült. Az újonnan épült lakások közüzemi vízvezetékkel, házicsatornával és gázvezetékkel mind ellátottak. Mindegyikhez készült fürdőszoba. Két lakás kétszobás, egy háromszobás, 10 új lakás ennél több szobaszámú. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 23,4 km: a város 1462 lakásából 1383 be volt kapcsolva a hálózatba (a lakásállomány 94,6%-a). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat 33,3 km hosszúságú. A teljes gázcsőhálózat hossza 44,6 km. A gázfogyasztók száma 819, a háztartási gázfogyasztóké 771 volt. A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 27,4 km. 1761 a háztartási villamosenergia-fogyasztók száma, a villamosenergia-fogyasztóké összesen 1866. A városban a 2007. év végi kimutatás szerint két háziorvos és két házi gyermekorvos biztosította a lakosság egészségügyi alapellátását. A bölcsődei férőhelyek száma 12, a beírt gyermekeké 20 volt. Az óvodai férőhelyek száma 150, az intézménybe beírt gyermekek száma ennél kevesebb, 113 volt. Az általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban 388 volt, az osztálytermek száma 24, az oktatást 22 osztályban szervezték meg. Téten egy gimnázium működött a megfigyelt évben, 9 osztályteremmel. Az idősotthonban a férőhelyek száma 20, a gondozottak száma a megfigyelt időpontban 10 volt. Szociális étkeztetésben 21 fő, házi segítségnyújtásban mindössze 3 fő részesült. A működő vállalkozások száma 187, ebből 179 egy–kilenc fős létszámú volt. A vállalkozások által ellátott tevékenység változatos képet mutat. Így többek között 43 a kereskedelemben és javításban, 38 az ingatlanügyekben, gazdasági szolgáltatásban, 18 egyéb közösségi, személyi tevékenységekben, 12 a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban látta el választott tevékenységét. A városban 2007-ben 2026 adófizetőt tartottak nyilván. Az szja-alap összege 2,988 milliárd forintot, az összes személyi jövedelemadó 511,9 millió forintot tett ki. Badacsonytomaj – Balatonfűzfő A közelmúltban várossá nyilvánított települések révén tovább gyarapodott a Balaton mentén fekvő városok száma. Ezekkel együtt jelenleg 11 város található a tó körüli térségben: Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonlelle, Fonyód, Hévíz, Keszthely és Siófok. A budapesti agglomeráció mellett a Balaton mentén elhelyezkedő települések által közrezárt területet kialakult agglomerációnak tekinthetjük. Az 1998. évi lehatárolás sze-
370
DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY
rint az agglomerációba sorolt települések száma 41 volt. A 2003. évi lehatárolás a Balaton-törvényben – 2000. évi CXII. törvény 2. számú melléklete – rögzített partközeli településeket – szám szerint 52 ilyen volt – tartalmazza. E sajátos településképződmény fejlődésének, illetve fejlesztésének alapját a Balaton meghatározta természeti adottságok, értékek, a rájuk épülő, tömeges idegenforgalmat vonzó hatótényezők jelentik. Emellett az infrastruktúra hálózati és létesítményi rendszerei teremtették meg, ösztönözték az egymás közelebbi-távolabbi szomszédságában elhelyezkedő települések területi összenövésének, összefonódásának folyamatát, összefüggő település kialakulását. Ebben a folyamatban meghatározó szerepe volt a nagymértékű üdülőépítési tevékenységnek is. A területfelhasználás intenzitását erősíti a városias jellegű beépítés, a közműellátottság megfelelő kiépítettsége, színvonala. Mára a területileg lényegében összefonódott települések egymáshoz kapcsolódó településsort alkotnak a tó partjai mentén. (Markánsabban a tó déli partoldalán.) A térségben meghatározóan érvényesülő agglomerálódási folyamat lassan, de felismerhető vonásként a tó háttértelepüléseit is érinti – a déli és északi oldalán egyaránt. A térséget érintő, rajta áthaladó nemzetközi és országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra, a vízellátás és az energiaellátás rendszerei kedvező feltételeket biztosítanak a további – az Országgyűlés által elfogadott 2000. évi CXII. törvény alapján a balatoni regionális tervben meghatározott – fejlesztések számára. Az agglomeráció egészének mindenkori adottságai, fejlődésének várható tendenciái, feltételei határozzák meg a térségben elhelyezkedő települések – így Badacsonytomaj és Balatonfűzfő – helyzetét, a szomszédos településekkel kialakult és érvényesülő kapcsolatok jellegét és intenzitását. Badacsonytomaj A tó északi partján – Ábrahámhegy és Badacsonytördemic között –, a 71-es főút és a Székesfehérvár–Tapolca közötti vasútvonal mentén, a táji adottságokban és természeti értékekben gazdag Badacsony Tájvédelmi Körzetben fekszik. 2007 végén az üdülőjellegű és idegenforgalmi jelentőségű város lakónépességének száma 2220 fő, az állandó népességé 2449 fő volt. A 18–59 évesek száma 1440 fő volt (az állandó népesség 58,9%-a). A 60 éven felüliek száma 691 főt tett ki (az állandó népesség 28,2%-a). A megfigyelt időszakban az élve születések száma csak 10, a halálozások száma ennek háromszorosa, 29 volt. Az állandó odavándorlások száma 61, az állandó elvándorlásoké 48 fő volt. A lakások száma 1062, 2007-ben mindössze 3 lakás épült. Közüzemi vízvezetékkel, közcsatornával, fürdőszobával mind a három lakás, gázvezetékkel pedig kettő ellátott. Egy lakás két-, egy háromszobás, egy pedig ennél több szobaszámú. Az új város Balaton-parti fekvéséből következően az üdülők érdeklődésére tarthat számot. Lényeges kérdés, hogy ennek fogadását milyen infrastruktúra segíti. A panziók szállásférőhelyeinek száma 79, az üdülőházé 56, az egy szállodáé 195 volt, 72 szobával. A vendégek száma a panziókban 917, a szállodában 4221 volt, közülük külföldi vendég 2154, az összes vendég 51%-a. A szállodában regisztrált vendégéjszakák száma 18 959, ebből a külföldiek által produkált 14 148 (74,6%) volt. Az új város három panziójában a vendégéjszakák száma 3287 volt. A megfigyelések mindössze 30 külföldi vendégről adnak számot, akik összesen 120 vendégéjszakát termeltek meg. A statisztika csupán egy üdülőházat jelzett a településen. A fizetővendéglátásban megfigyelt vendégek száma
FIATAL BARÁTAINK – HÉT TOVÁBBI KISVÁROS
371
17 200 volt, közülük 8800 külföldi. A fizetővendéglátásban létrejött vendégéjszakák száma 42 ezer volt. A fizetővendéglátás szektorában a vendéglátók száma 520, a szállásférőhelyek száma 2749 volt a megfigyelt esztendőben. A városban – idegenforgalmi érintettsége miatt – viszonylag magas a vendéglátóhelyek száma: 86, ebből az éttermek, cukrászdák száma 77. Badacsonytomajban a kiépített közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 27,9 km, a hálózatba bekapcsolt lakások száma 1062, az új város teljes lakásállománya. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 23,1 km, a hálózatba bekapcsolt lakások száma 834, a lakások 78,5%-a. A gázcsőhálózat hossza 43 km, a háztartási gázfogyasztók száma 566, az összes gázfogyasztók száma 603. A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2734, általában a villamosenergia-fogyasztóké 2967 volt. A városban a kisfeszültségű villamos energia elosztóhálózatának hossza 80,6 km. A 2007. december 31-i állapot szerint egy háziorvos és egy gyermekorvos működött. A népességszámhoz képest viszonylag magas a szociális étkezésben és a házi segítségnyújtásban részesülők száma (123, illetve 195 fő). A megfigyelt időpontban bölcsőde nem működött. Az óvodai férőhelyek száma 75, a beírt gyermekek száma 55 volt. Az általános iskolai osztályok száma a nappali oktatásban 9, a tanulók száma 170. 2006-ban a működő vállalkozások száma 201 volt, nagy többségükben 1–9 fős létszámmal. A vállalkozások közül – többek között – 16 a mező- és erdőgazdálkodásban, halgazdaságban, 12 a bányászatban és a feldolgozóiparban, 30 az építőiparban, 30 a kereskedelemben, javításban, 35 a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban, 34 az ingatlanügyekben, a gazdasági szolgáltatások területén működött. 2007-ben a nyilvántartott adófizetők száma 1213 fő volt, a szja-alap összege 1,564 milliárd forintot, a személyi jövedelemadó teljes összege 256,47 millió forintot tett ki. Balatonfűzfő Balatonfűzfő a 71-es főforgalmi út és a Székesfehérvár–Tapolca közötti vasútvonal mellett, a tó északkeleti öblében fekszik. A város közvetlen szomszédságában (Litér, Peremarton, Papkeszi térségében) épült ki a második világháború előtti években hazánk egyik nagy vegyipari komplexuma. A telepítés helyének kijelölését alapvetően honvédelmi követelmények határozták meg. Jelenleg is meghatározó a szerepe a hazai ipar ágazati és területi szerkezetében egyaránt. Balatonfűzfő Balaton-parti fekvéséből következően üdülőhely funkcióját látja el, ugyanakkor a város és környékén működő ipari üzemek dolgozói közül sokaknak lakóhelyként is szolgál. A város a megyeszékhely, Veszprém szomszédságában fekszik. Ennek révén nemcsak a sajátos jellegű és funkciójú balatoni agglomeráció egyik meghatározó települése, hanem a megyeszékhely körül formálódó településegyüttesben – strukturális képződményben – is szervezőszerepet tölthet be. A város lakónépessége 2007-ben 4245 fő, az állandó népessége valamelyest több, 4464 fő volt. Az állandó népességből a 18–59 évesek csoportjába tartozók száma 2624 (58,9%), a 60 éven felüliek száma 1197 volt (26,8%). A megfigyelt időszakban az élve születések száma 34, a halálozásoké 83 volt. A városba az állandó odavándorlások száma 180 főt, onnan az állandó elvándorlásoké 118 főt tett ki. Balaton-parti közelségéből következően 2007-ben volt egy panziója 31 férőhellyel; a vendégek száma 278 volt, közülük mindössze 4 külföldi, akik összesen 16 vendégéjszakát produkáltak. A 3 turistaszállá-
372
DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY
son regisztrált vendégéjszakák száma 8989 volt. Az 505 külföldi vendég 4912 vendégéjszakával szerepelt azokban. A turistaszállások szállásférőhelyeinek száma 285. A város üdülőhelyjellegét jelzi a 40 vendéglátóhely, ebből 35 étterem, cukrászda. A város lakásainak száma 2007-ben 1895 volt. Ebben az évben 14 új lakás és mindössze 1 üdülőegység épült. Az újonnan épített lakások mindegyike közüzemi vízvezetékkel, közcsatornával és gázvezetékkel, egy kivételével fürdőszobával ellátott. Szobaszám szerint egy kétszobás, hat háromszobás, a többi ennél nagyobb szobaszámú volt. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 63,2 km, a bekapcsolt lakások száma 1789 (a lakásállomány 94,4%-a). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 93,5 km, a bekapcsolt lakások száma megegyezik a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsoltakéval. A teljes gázcsőhálózat hossza 42,6 km, a háztartási gázfogyasztók száma 1255, az összes gázfogyasztók száma 1311 volt. A villamosenergia-fogyasztók száma 3587, ezen belül a háztartási fogyasztóké összesen 3405. A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 80,6 km. 2007. december 31-én a városban 3 háziorvos és 1 házi gyermekorvos működött. A bölcsődei férőhelyek száma 20, a beírt gyermekek száma 27 volt. A szociális étkezésben részesülők száma 32, a házi segítségnyújtásban részesülőké 38 fő. Az óvodai férőhelyek száma 175, a beírt gyermekek száma 112 fő. A 298 általános iskolai tanuló számára 17 osztályterem állt rendelkezésre. A szakközépiskolai nappali oktatásban 363 diák 25 osztályban tanult (a középiskolai osztálytermek száma 18 volt). 2006-ban a vállalkozások száma 201 volt, nagy többségük ebben a városban is 1–9 fős létszámmal működött. A legtöbb vállalkozás a kereskedelemben, javításban, 53 az építőiparban, 44 a bányászatban, feldolgozóiparban, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban látta el tevékenységét. Balatonfűzfőn az adófizetők száma 2007-ben 2084 fő volt, az szja-alap összege 3,423 milliárd forintot, a személyi jövedelemadó teljes összege 626,63 millió forintot tett ki. Herend Herend a közép-dunántúli térség egyik sajátos arculatú városa, a Bakony hegység gazdag táji-természeti adottságaitól és szépségeitől övezetten. A Veszprém–Ajka közötti ipari térségben – a Székesfehérvár–Szombathely vasúti fővonal és a 8. sz. országos főforgalmi út mellett – Veszprémhez viszonylag közel, az ott kialakuló településegyüttes nyugati peremén fekszik. A város világszerte ismert nevezetessége – „hungaricuma” – a Fischer Mór által 1839-ben alapított porcelángyár. A város – a domborzati viszonyok adottságaiból következően – ritkább települési szerkezetű területen helyezkedik el, így két település sorolható közvetlen vonzásába (Bánd, Szentgál). Herenden 2007 végén a lakónépesség 3533 volt. Az állandó népesség 3582-t tett ki. A 18–59 éves korcsoportba 2282 fő tartozott, az állandó népesség 63,7%-a, a 60 éven felüliek száma 582 fő volt, az állandó népesség 16,2%-a. Lényeges eltérés nem mutatkozott a megfigyelt esztendőben az élve születések száma (28) és a halálozások száma között (33). Pontosan megegyezett ugyanebben az esztendőben az állandó odavándorlások és az állandó elvándorlások száma (116-116 fő). A település lakásállománya 1281 volt, 2005-ben 8 új lakással gyarapodott a város. Mindegyikük el van látva közüzemi vízvezetékkel, közcsatornával, gázvezetékkel és
FIATAL BARÁTAINK – HÉT TOVÁBBI KISVÁROS
373
fürdőszobával. Az újonnan épített lakások közül 3 háromszobás, a többi ennél nagyobb szobaszámú. A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 29,6 km, a hálózatba bekapcsolt lakások száma 1256 (a lakásállomány 98%-a). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 15,9 km, a bekapcsolt lakások száma 1245 (a lakások 97,2%-a). A gázcsőhálózat teljes hossza 18 km, a háztartási gázfogyasztók száma 1101, az összes gázfogyasztóé 1161. A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 21,5 km. A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 1438, az összes villamosenergia-fogyasztóé 1543. A városban 2005. december 31-én 3 háziorvos és 1 házi gyermekorvos működött. A bölcsődei férőhelyek száma mindössze 12, a beírt gyermekek száma 18 volt. Szociális étkezésben 36 ember, házi segítségnyújtásban 8 ember részesült. Az óvodai férőhelyek száma 150, a beírt gyermekeké 123 volt. Az általános iskolai osztálytermek száma 24, a nappali oktatásban az általános iskolai osztályok száma 16, a tanulók száma 354 fő volt. Herenden 2006-ban 208 vállalkozás működött, közülük 1–9 fős létszámú volt 195. A vállalkozások közül – többek között – 41 az ingatlanügyekben, a gazdasági szolgáltatásokban, 35 a kereskedelemben és a javításokban, 33 az építőiparban, 27 a bányászatban, a feldolgozóiparban, a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban működött. A városban az adófizetők száma 2007-ben 1861 fő, az szja-alap összege 2,963 milliárd forint volt, a személyi jövedelemadó 532,68 millió forintot tett ki. Devecser Devecser Ajkától nyugatra, viszonylag kis távolságra, szintén a Székesfehérvár–Szombathely közötti vasúti fővonal és a 8. sz. főforgalmi útvonal mellett fekszik. 1971 előtt járásszékhelyi funkciót töltött be. Földrajzi helyzete kiemeli a város kistérségiközpontszerepét és jelentőségét. Szomszédságának települési szerkezete apró- és kisfalvas. A település várossá nyilvánítása a Veszprém–Herend–Ajka–Devecser városcsoport képviselte urbanizációs tengely szerepét erősítheti, ösztönözve az új város szűkebb vonzáskörzetében is e folyamat térbeli terjeszkedését. A város lakónépessége 2007-ben 4875, állandó népessége 5184 volt. Az állandó népességből a 18–59 évesek száma 3051 főt (58,9%), a 60 éven felülieké 1074 főt (22,0%) tett ki. Az élve születések száma a megfigyelt esztendőben 49, a halálozásoké 86 volt. Az állandó odavándorlások száma 129 főt, az állandó elvándorlásoké 124 főt tett ki. Devecser lakásállományát az összeírások ugyanezen esztendőben 1879 lakásnak találták. Ehhez mindössze 8 új lakás épült. Mindegyiket bekapcsolták a közüzemi vízvezeték-, közcsatorna-hálózatba, ellátták gázvezetékkel és fürdőszobával. Az újonnan épült lakások közül 5 háromszobás, 3 ennél nagyobb szobaszámú. A városban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 53,1 km, az 1879 lakásból 1873, majdnem a teljes lakásállomány be van kapcsolva a hálózatba. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 26,9 km, a bekapcsolt lakások száma 1503 (a lakásállomány 80%-a). A teljes gázcsőhálózat hossza 37 km; a háztartási gázfogyasztók száma 1171, az összes gázfogyasztóé 1269. A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 26,6 km, a háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2003, az összes villamosenergia-fogyasztóé 2153.
374
DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY
Devecserben 2007. december 31-én házi gyermekorvos nem volt, háziorvos viszont 4 praktizált. Bölcsőde a megfigyelt évben nem működött. A városban egy 100 férőhelyes időskorúak otthona látott el száz gondozottat: az intézmény telt házzal működött. Szociális étkeztetésben 34, házi segítségnyújtásban 19 ember részesült. Az óvodai férőhelyek száma 270, a beírt gyermekek száma 221 volt. Az általános iskolában 509-en tanultak. Figyelemre méltó adat a statisztikai megfigyelések szerint: 493 tanuló vett részt nemzetiségi oktatásban az általános iskolában. A városban a vállalkozások száma 2006-ban 216 volt, közülük 193 1–9 fős létszámmal működött. A vállalkozások közül – többek között – 49 a kereskedelemben, javításokban, 41 az ingatlanügyekben, gazdasági szolgáltatásokban, 27 a bányászatban, a feldolgozóiparban, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban látta el választott tevékenységét. Devecserben 2007-ben a regisztrált adófizetők száma 2022 fő volt. Az szja-alap öszszege 2,9 milliárd forintot, a személyi jövedelemadó összege 452,09 millió forintot tett ki. Zalalövő Zalalövő a megyéjét észak–déli irányban átszelő 86. sz. út mentén található, a nagyrészt aprófalvas települési szerkezetű, városhiányos kistérség központja. A városnak fontos szerepe lehet az urbanizációs folyamat magtelepüléseként a szomszédságában fekvő falvak közötti együttműködés erősítésében, elmélyítésében, ezen sajátos vidéki térségben élő népesség ellátottsági viszonyainak kedvező irányú és jellegű fejlődésében. Az Őriszentpéter–Zalalövő–Zalaegerszeg várossor új urbanizációs tengelyt jelenthet hazánk délnyugati térségében. Ennek eredményeként a városok közötti funkciómegosztás új feltételeinek kialakulását eredményezheti. A város lakónépessége 2007 végén 3087 volt. Állandó népessége 3116 főt tett ki. A 18–59 évesek száma 1877 (az állandó népességből 60,2%), a 60 éven felülieké 664 (21,3%) volt. Az élve születések száma a megfigyelt esztendőben 28, a halálozásoké 38 volt. Az állandó odavándorlások 44 főt, az állandó elvándorlások 73 főt jeleztek. Zalalövő lakásállománya 2007-ben 1262 lakást tett ki. Ebben az esztendőben 6 új lakás épült, az épített üdülőegységek száma 5 volt. Az új lakások mindegyike közüzemi vízvezetékkel, közcsatornával, fürdőszobával ellátott, gázvezetékkel 4. Az új lakások közül 1 háromszobás, a többi ennél nagyobb szobaszámú. A városban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 26,7 km, a hálózatba bekapcsolt lakások száma 1262 (a lakásállomány teljes körűen). A közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza 43 km, a bekapcsolt lakások száma 915 (a lakásállomány 72,5%-a). A teljes gázcsőhálózat hossza 58,5 km. A gázfogyasztók száma 415, a háztartási gázfogyasztóké 382 volt. A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 25,3 km, a háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 1458, az összes villamosenergia-fogyasztóé 1597. Zalalövőn a 2007. december 31-i állapot szerint 2 háziorvos és 1 házi gyermekorvos praktizált. Bölcsőde a városban nem működött. Az egy idősotthon szociális étkeztetésben 55 főt, házi segítségnyújtásban 183 főt részesített. Az óvodai férőhelyek száma 140, a beírt gyermekek száma 120 volt. Az általános iskolai osztálytermek száma 14, a nappali oktatásban működött osztálytermek száma 16 volt, az általános iskolai tanulók száma 291 főt tett ki.
FIATAL BARÁTAINK – HÉT TOVÁBBI KISVÁROS
375
A városban a megfigyelt időpontban 185 vállalkozás fejtett ki különféle tevékenységeket, túlnyomórészt 1–9 fős létszámmal (166 vállalkozás). A vállalkozások közül – többek között – 37 a kereskedelemben, a javításokban, 31 a bányászatban, feldolgozóiparban, a villamosenergia-, gőz-, gáz-, vízellátás területén, 30 az ingatlanügyekben, a gazdasági szolgáltatásokban, 24 az építőiparban, 20 a mező-, erdő- és vadgazdaságban működött. A városban 2007-ben 1426 adófizetőt tartottak nyilván. Az szja-alap összege 1,957 milliárd forintot, az összes személyi jövedelemadó 328,38 millió forintot tett ki. Veresegyház Veresegyház Budapesttől északkeletre, a Gödöllői-dombság alsó peremén, a főváros agglomerációjában fekszik. Ez a településképződmény jelenleg az ország legnagyobb, egyben legkialakultabb agglomerációja, amelynek északkeleti szektorában található Veresegyház. A budapesti agglomeráció szerkezetét alapjaiban a Duna vonala, illetve a legfontosabb infrastrukturális hálózati rendszerek elhelyezkedése határozza meg. Az agglomeráció legerősebb tengelye észak–déli irányú, s lényegében a Dunával párhuzamos. Az utóbbi évtizedek tendenciái az agglomeráció szerkezetének, területének csillagalakzatú fejlődését, átalakulását jelzik. Az egyik ilyen erőteljes fejlődési tengely Gödöllő irányában figyelhető meg. Ennek következménye Veresegyház felgyorsuló fejlődése. Az új várost közvetlen vasúti összeköttetés (Újpesten keresztül), valamint Szadán, a szomszédos településen át Gödöllőtől az M3-as autópálya kapcsolja a fővároshoz. Másik közvetlen közúti összeköttetés Fóton keresztül fűzi Budapest északi fekvésű kerületeihez. Veresegyház szomszédságában több város található (Gödöllőn kívül): Fót, Kistarcsa. Ez kedvező lehetőséget kínál a kistérségi-településközi együttműködés, funkciómegosztás fejlesztésére. A város lakónépessége 2007 végén 15 079 volt. Az állandó népesség ennél valamivel kevesebb, 14 757 fő. A 18–59 évesek száma az állandó népességből 8690 fő (58,9%), a 60 éven felülieké 2339 fő (15,9%). Az élve születések száma a megfigyelt esztendőben 179, a halálozásoké 130 volt. Az állandó odavándorlások száma 1037 főt, az állandó elvándorlásoké 411 főt tett ki. Veresegyházon a lakások száma 4934 volt. 2007-ben 279 új lakást, illetve 174 lakóépületet létesítettek. A lakások mindegyikében van közüzemi vízvezeték, 276-276 lakás gázvezetékkel és fürdőszobával ellátott, 277 közcsatornába kötött. Az új lakások szobaszám szerinti megoszlása: egyszobás 2, kétszobás 18, háromszobás 42, a többi ennél több szobaszámú. Megemlítendő, hogy 2 lakás lakóparki formában épült. A városban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 153,7 km, a bekapcsolt lakások száma 4594 (a lakásállomány 93,1%-a). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 111,5 km, a bekapcsolt lakások száma 4543 (az összes lakás 92,1%-a). A teljes gázcsőhálózat hossza 157,2 km. A gázfogyasztók teljes száma 5817, a háztartási gázfogyasztóké 5468. A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 149,5 km. A villamosenergia-fogyasztók száma 6980, a háztartási villamosenergia-fogyasztóké 6755. Veresegyházon 2007 végén 4 háziorvos és 2 házi gyermekorvos látta el az egészségügyi alapszolgáltatásokat. A bölcsődei férőhelyek száma 20, a beírt gyermekek száma 24 volt. A városban 3 idősotthon működött összesen 134 férőhellyel. A megfigyelt időpontban a gondozottak száma 119 fő volt. Az időskorúak részére 1 nappali intézmény is ren-
376
DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY
delkezésre állt. Az óvodai férőhelyek száma 909, a beírt gyermekek száma 843 volt. Az általános iskolai osztálytermek száma 50, az általános iskolai osztályok száma a nappali oktatásban 67, a tanulóké 1441 volt. Egy szakközépiskola működött 9 osztályteremmel. A városban regisztrált vállalkozások száma 1139-nek adódott, túlnyomó részben (1061) 1–9 fős létszámmal. A vállalkozások több mint fele – 643 – az ingatlanügylet, gazdasági szolgáltatás (377) és a kereskedelem, javítás (266) nemzetgazdasági ágban végezte tevékenységét. Jelentősebb számú vállalkozás működött az építőipar (123), a feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz- és vízellátás (111), valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások (70) területén. A városban 2007-ben 6393 adófizetőt tartottak nyilván. Az szja-alap összege 14 milliárd 574 millió forint volt. Az összes személyi jövedelemadó összege 3,691 milliárd forintot tett ki. Tanulmányunkban tizennégy, az elmúlt 12 évben városi rangot nyert település bemutatására vállalkoztunk. Közülük 7 az Alföldön, 6 a Dunántúlon, egy pedig a budapesti agglomeráció térségében található. Kilenc új város a településrendszer strukturális változásának eredményeként kialakult/kialakuló településképződmények/településstruktúrák területén, illetve az azokhoz kapcsolódó peremtérségekben helyezkedik el. Ez a körülmény közvetlenül és közvetve az adott településstruktúrák területi kiterjeszkedését, fejlődését segíti elő, ösztönzi. Öt új város fontos kistérségi központ szerepét tölti/töltheti be apró-, illetve kisfalvas vidéki területeken. A 14 város elhelyezkedése az ország 3 nagyrégiójában
Grafika: dr. Tóth Géza
A túloldali táblázatban bemutatjuk a tárgyalt 14 várossá nyilvánított település helyzetét jellemző – megítélésünk szerint – legfontosabb adatokat, majd összehasonlítjuk azokat országosan és a városok átlagával. Budapest nélkül tesszük ezt, mert ha a főváros adatai is szerepelnének, lényegesen torzulhatnának a városok átlagát bemutató értékek. A városok átlagát meghaladó arányok jellemzik a 18–59 évesek korcsoportját illetően a bemutatott 7 várost: Sándorfalvát, Hajdúsámsont, Vámospércset, Kabát, Demecsert, Tétet, Herendet. Ez utóbbi mutatója a vizsgált városok között a legmagasabb. A többiek esetében már kisebb arányokat figyelhetünk meg a városok átlagához képest: ezen korcsoport állandó népességen belüli aránya Dombrádon a legkisebb.
FIATAL BARÁTAINK – HÉT TOVÁBBI KISVÁROS
377
A városok néhány mutatója
Városok, ország
Sándorfalva Hajdúsámson Vámospércs Kaba Nyírlugos Demecser Dombrád Tét Badacsonytomaj Balatonfűzfő Herend Devecser Zalalövő Veresegyház A hazai városok átlaga (Budapest nélkül) Magyarország
Az állandó népességből a 18–59 évesek aránya, %
A közüzemi Az állandó A száz ivóvíznépességből lakásra jutó hálózatba a 60 éven lakosok bekapcsolt felüliek száma, lakások aránya, % fő aránya, %
A közAz egy csatorna- A háztartási főre jutó hálózatba gázfogyasz- személyibekapcsolt tók aránya, jövedelemlakások adó összege, % aránya, % Ft
61,2 61,0 61,2 61,0 58,7 61,8 56,5 61,6 58,9 58,9 63,1 58,8 60,2 58,9
20,1 12,9 15,6 19,0 18,0 14,8 14,7 19,9 28,2 26,8 16,2 22,0 21,3 15,9
270 310 260 270 250 290 290 280 230 240 280 280 250 300
99,7 94,0 97,7 88,6 93,6 94,6 100,0 94,6 100,0 94,4 98,0 99,7 100,0 93,1
— 8,5 5,0 48,8 71,7 78,1 64,8 76,8 78,5 94,4 97,2 79,9 72,5 92,1
86,5 54,9 22,1 27,5 53,3 78,4 64,8 52,7 53,3 66,2 85,9 62,3 30,3 100,0
92 238 60 172 73 862 90 870 50 546 62 828 51 805 125 662 104 725 140 375 148 710 87 210 122 716 250 155
60,9 60,1
20.7 21,3
250 240
95,6 94,7
77,1 69,8
79,7 76,3
157 088 164 984
Lényegesebben eltérő értékekkel találkozunk pozitív és negatív irányban a 60 éven felüliek arányát illetően: a városok átlagát meghaladó a két Balaton-parti városban, továbbá Devecseren és Zalalövőn. Hasonló helyzetet figyelhetünk meg a vizsgált városoknak az országos átlaggal történt egybevetésénél. Veresegyház esetében a városban élő népesség korstruktúrájában kedvező a 18 éven aluliak aránya: az állandó népesség valamivel több mint egynegyede. A többi, tanulmányunkban vizsgált város esetében ennél kisebb arányokat figyelhetünk meg. Viszonylag kedvezőtlenek az új városok adatai az összes város és az ország átlagos mutatójához képest a száz lakásra jutó lakosok számának vonatkozásában. Hajdúsámson és Versegyház mutatói lényegesen meghaladják a városok, illetve az ország átlagos értékeit. Csupán Badacsonytomajban és Balatonfűzfőn kedvezőbbek a száz lakásra jutó lakosok számát jelző adatok. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a vizsgált 14 városban lényegében a városok és az ország átlagához közeli értékeket mutat. Csupán Kabán nagyobb arányú az eltérés (88,6%), Veresegyházon és Nyírlugoson pedig valamelyest kisebb (93,1, illetve 93,6%). Badacsonytomajon és Zalalövőn teljes körű a lakások bekapcsoltsága a hálózatba. Mindenképpen kedvezőnek minősíthető ez a körülmény a lakosság egészséges ivóvízellátása szempontjából. Ennél differenciáltabbak a vizsgált városok mutatói a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányát illetően a városok, valamint az ország átlagához képest. Hat város mutatója meghaladja a városok és az ország átlagát (Demecser, Badacsonytomaj, Balatonfűzfő, Herend, Devecser, Veresegyház); három város átlaga csak az országos átlagot
378
DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY
haladja meg (Nyírlugos, Tét, Zalalövő). Ugyanakkor felettébb kedvezőtlen körülmény, hogy a megfigyelt időpontban Sándorfalván nem volt még – vagy esetleg igen kis mértékben épült ki – közcsatorna-hálózat. Vámospércsen a lakásoknak csupán 5%-a volt bekapcsolt. Kabán is alacsony volt ez az arány (48,8%). A háztartási gázfogyasztók aránya a vizsgált 14 városban eltérő képet mutat a városok, illetve az ország átlagához képest. Veresegyházon az arány 100%. Sándorfalván és Herenden meghaladja a városok és az ország átlagát, Demecseren csak az országét. Tíz városban ez az arány nem éri el sem a városok, sem az ország átlagát. A vizsgált városok csoportjában igen differenciált a mutató értéke. A háztartási gázfogyasztók aránya különösen alacsony Vámospércsen (22,1%), Kabán (27,5%) és Zalalövőn (30,3%). Markáns különbségeket jelez a tanulmányunkban vizsgált új városokban az egy főre jutó személyi jövedelemadó összege. A városok, illetve az ország átlagát jelentős mértékben csupán Veresegyház mutatója haladja meg. A legalacsonyabb értéket Nyírlugos esetében figyelhetjük meg: a harmadát sem éri el a városok, illetve az ország átlagának. Ötöde a Veresegyház esetében megfigyeltnek. Az új városokat sorrendbe állítva, csökkenő mértékben az alábbi képet kapjuk: Veresegyház, Herend, Balatonfűzfő, Tét, Zalalövő, Badacsonytomaj, Sándorfalva, Kaba, Devecser, Vámospércs, Demecser, Hajdúsámson, Dombrád, Nyírlugos. Szembetűnőek az alföldi 7 város kedvezőtlenebb mutatói a Dunántúlról kiválasztott kisvárosok mutatóihoz képest. Összességében az a következtetés fogalmazható meg, hogy az ország különböző térségeiben fekvő, tanulmányunkban vizsgált városok között a legszembetűnőbb eltérések, különbségek ez utóbbi mutató vonatkozásában nyilvánulnak meg. IRODALOM KSH településstatisztikai adatbázisrendszere (T-STAR), 2007 Kőszegfalvi György (1984): A magyarországi településrendszer strukturális változása. Területfejlesztési Közlemények, 13., Budapest Kőszegfalvi György (1987): A magyarországi kisvárosi hálózat. Területi Statisztika, 1. Kőszegfalvi György (1994): Az agglomerációk fejlődésének új feltételei. Falu, Város, Régió, 3–4. Enyedi György (1996): Regionális folyamatok Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest Bulla Béla – Mendöl Tibor (1999): A Kárpát-medence földrajza. Lucidus Kiadó, Budapest Kőszegfalvi György – Loydl Tamás (2001): Településfejlesztés. ELTE Eötvös Kiadó (második, bővített kiadás) Kőszegfalvi György (2001): Hazánk kisvárosai. Területi Statisztika, 3. Kőszegfalvi György (2004): Magyarország településrendszere. Történelmi vázlat településrendszerünkről. Alexandra Kiadó, Pécs Kőszegfalvi György (2005): A magyarországi településrendszer a 21. század elején, a városi-urbánus térségek. „A földrajz dimenziói” c. tanulmányban, Pécs Pirisi Gábor (2009): Kisvárosok differenciált átalakulása az ezredforduló Magyarországán. PhD-értekezés, Pécsi tudományegyetem Természettudományi Kar Kulcsszavak: urbanizáció, városodás, városiasodás, Tét, Badacsonytomaj, Balatonfűzfő, Herend, Devecser, Zalalövő, Veresegyház. Resume The two-part-study introduces those 14 Hungarian small towns on the basis of most fequently used statistical data, that were granted the title of town after the re-launch of the Regional Statistics Journal (1997), and who subscribed for this Journal. (Our Young Friends title refers to it.) The introduced towns represent at the same time the 3 Hungarian large regions (NUTS 1 level): 7 are located in the Great Plain, 6 in Transdanubia and 1 near Budapest. The outcome of the analysis is not a surprise: there are significant differences between the Eastern and Western small towns, primarily on the ground of incomes and „naturally” the position of towns in the Great Plain is less favourable.