FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság A 2010. december 31-i beszámolóhoz kapcsolódó nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről
Budapest, 2011. április 8.
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
Az FHB Bank Zrt. jelen dokumentummal a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A §-a által előírt nyilvánosságra hozatali követelménynek kíván eleget tenni azáltal, hogy a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) kormányrendelet előírásait figyelembe véve 2010. december 31-re vonatkozóan számot ad a Bank kockázatkezelési tevékenységéről, illetve tőkekövetelményének alakulásáról. A dokumentumban található adatok minden esetben magyar számviteli szabályok szerint (MSZSZ) kalkulált értékeket jelentenek. A kitettség értéke - a Hpt. 76/C § (4) bekezdésének megfelelően - a mérlegen belüli eszköz esetében a bekerülési értéknek a törlesztésekkel csökkentett, az elszámolt értékvesztések és visszaírások figyelembevétele nélkül vett (bruttó) értékének az elszámolt értékelési különbözetekkel korrigált értéke, -
kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalásnál a képzett céltartalék figyelembevétele nélküli nyilvántartási érték ügyletkockázati súllyal vagy hitelegyenértékesítési tényezővel számított értéke,
-
származtatott ügylet esetében pedig a 381/2007. (XII.23.) kormányrendeletben meghatározott módon számított érték.
PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA Az FHB Bank Zrt. (továbbiakban a Bank) a PSZÁF E-I-1146/2006. számú határozata szerint az FHB bankcsoport tagjaként az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel összevont alapú felügyelet alá tartozik. Az FHB Bankcsoporton belül a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének akadálya nincsen. Az FHB Bankcsoport 2010. december 31-én fennálló struktúrája, működési modellje a következő: Az FHB Bankcsoport összevont felügyelet alá tartozó tagjai
1
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
Az FHB Kereskedelmi Bankra vonatkozóan ennek megfelelően tőkövetelmény számítás 2 szinten történik: egyrészt egyedi alapon, másrészt pedig az FHB Bankcsoport tagjaként a konszolidációba teljes mértékben bevont hitelintézetként. Megjegyezzük, hogy a PSZÁF engedélyével az Allianz Bank 2011. március 31. napjával beolvadt az FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságba.
KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK Az FHB Kereskedelmi Bank kockázatkezelési elvei és módszerei teljes mértékben harmonizálnak az anyabanknak, az FHB Jelzálogbank Nyrt-nek az összevont felügyelet alá tartozó bankcsoportra vonatkozóan kialakított irányelveivel. A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok: Kockázati stratégia A kockázatkezelés elsődleges célja a Bankcsoport pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme, és a hozzájárulás a tőkének olyan versenyképes üzleti tevékenységekre való felhasználásához, amellyel a részvényesi érték növekszik. A pénzügyi erő és a jó hírnév védelme azt jelenti, hogy a kockázatok kezelése korlátozza a kedvezőtlen események hatását a Bankcsoport tőkéjére és eredményére. A Bankcsoport kockázatvállalási hajlandóságának összhangban kell lennie azokkal a pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a lehetséges veszteségek fedezésére rendelkezésre állnak. Ennek érdekében a kockázatkezelés a számszerűsíthető kockázat típusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi és a jövőbeni gazdasági tőkeszükségletet, valamint az 1. pillér alatti tőkeszükségletet. A Bankcsoport alapvető értéknek tekinti a prudens kockázatvállalást. A kockázatkezelés céljai elérése érdekében méri és elemzi a Bankcsoport és tagjainak kockázati kitettségeit, az így nyert információkat feldolgozza, kockázatvállalási szabályokat alkot, kockázatkezelési rendszereket működtet. A Bankcsoport kockázatkezelési politikája az alábbi fő pilléreken nyugszik:
a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása
a kockázatkezelési folyamat a bankcsoport átfogó irányítási rendszerének része, szempontjai beépülnek a stratégiai- és éves tervezésbe
üzletágak, termékek, kockázati pozíciók kockázat- és hozam profiljának feltárása és folyamatos monitoringja
a kockázatok figyelembe vétele az üzleti döntéseknél
a kockázatkezelési szervezet elkülönülése az üzleti területtől
a kockázatkezelési folyamat minden fázisának fontossága
2
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
A kockázatkezelési folyamatot négy lényeges szakaszra bontja a Bankcsoport: o
Kockázatok azonosítása
o
Kockázatok mérése
o
Kockázatok kezelése
o
Ellenőrzés, visszacsatolás
Az azonosítás az üzleti folyamatot, ügyleteket és a mindennapi működést érintő lényeges kockázatok lehetőség szerint teljes körű feltárását jelenti. A feltárt kockázatok mérésére különböző mutatószámokat, statisztikákat, elemzéseket és teszteléseket alkalmaz a Bankcsoport. A módszertan kialakítása során törekszik a kockázatok valódi mértékét legjobban megragadó eszköztár kiválasztására. A módszerek rendszeres felülvizsgálata elengedhetetlen az eredményes kockázatkezelési tevékenységhez. A hatékony kockázatkezelés biztosítja, hogy a kockázatok vállalása az üzleti siker érdekében meghozott tudatos vezetői döntés legyen. A folyamat kiterjed az üzleti sikerhez szükséges elfogadható kockázatvállalási mérték meghatározására, a kitűzött határok betartásához szükséges limitrendszer felállítására, valamint az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható eszközök, kiválasztására, a kockázatcsökkentő instrumentumok, intézkedések alkalmazására. Minden kockázattípus esetében rendkívül fontos a kockázatok kezelését jelentő intézkedések, ügyletkötések hatékonyságának vizsgálata. A visszacsatolások célja rövidtávon az adott kockázati potenciálhoz a lehető legmegfelelőbb kezelési mód megtalálása, hosszú távon pedig a szervezeti tanulás révén történő kockázatkezelési eredményesség növelése. Kockázattípusokkénti irányelvek Hitelkockázat Az FHB Kereskedelmi Bank üzleti stratégiájának megfelelően alapvetően az alábbi ügyféltípusokkal szemben vállal kockázatot:
Magánszemélyek
Vállalkozások, vállalatok
Hitelintézetek
A kockázatvállalást megelőzően a Bank elvégzi az ügyfelek, partnerek minősítését (rating, scoring). A minősítő rendszerek a magánszemély (lakossági) ügyfeleket 5 jelentkezési scoring kategóriába, a vállalatokat 7 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriába, a különleges vállalati kitettségeket 5 kategóriába, a hitelintézeteket 9 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriába sorolják be. A minősítés eredménye alapján dönt a Bank a kockázatvállalásról, annak feltételeiről (folyamat, biztosítékok, árazás). A minősítésre legalább évente egyszer sor kerül, ill. minden olyan esetben, amikor a monitoring folyamán olyan információ jut a Bank tudomására, amely az adósminősítési kategória változásával járhat.
3
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
A Bank a hitelek megtérülését elsősorban az adósok jövedelméből, cash-flow-jából várja, emellett a követelések megtérülésének biztosítására, azaz a hitelkockázat csökkentésére általában fedezetet is kér. A biztosítékok meghatározó hányadát az ingatlanok alkotják, azonban növekvő az egyéb biztosítékok szerepe is. Az ingatlan fedezeteket a Bank hitelbiztosítéki értéken (a forgalmi érték csökkentve a kockázati tényezők hatásával) veszi figyelembe, a vállalható kockázat mértékét ehhez méri. A megalapozott kockázatvállalási döntés érdekében ügyfél-, termék- ill. összeg függő döntési hatásköri rendszer került kialakításra. A kockázatkezelési szakterületek a rendszer szabályai szerint vesznek részt a kockázatvállalási döntések meghozatalában. A monitoring folyamat során a Bank ellátja az ügyletek és ügyfelek folyamatos nyomonkövetését, az ügyfél fizetőképességének, a szerződésben rögzített feltételek teljesítésének alakulását, ellenőrzi a fedezetek meglétét, értékének változását, érvényesíthetőségét annak érdekében, hogy biztosítsa a Bank számára a gyors reakció lehetőségét mind a portfolió negatív irányú elmozdulása esetén, mind a további üzleti lehetőségek, termékfejlesztés területén. A minősített hitelkezelés feladata a problémás követelések behajtása, költséghatékony módon, a Bank veszteségeinek minimalizálása mellett. Piaci és likviditási kockázat Az FHB Kereskedelmi Bank növekvő ügyfélforrásai mellett a Bankcsoport egészének és a bankcsoporti tagoknak, így a Kereskedelmi Banknak szükséges finanszírozási források biztosítása elsősorban a bankcsoportot vezető FHB Jelzálogbank feladata. A likviditási és piaci kockázatok (kamatláb-, deviza) tekintetében ezért a Kereskedelmi Bank kitettsége alacsony szintű, mivel pozícióit döntően fedezi az anyabankkal. 2010. márciusában a Felügyelet engedélyezte a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését és a Bank ennek keretében saját számlás kereskedést is folytat, jelentősen korlátozott mértékben. Az ügyfelek szerződés szerinti hitellejáratot megelőzően kezdeményezett előtörlesztését a Bankcsoport folyamatosan elemzi, és hatását figyelembe veszi a piaci – és likviditási kockázatok kezelésénél. Működési kockázat A működési kockázatok kezelését elsősorban a belső szabályzatok, eljárásrendek tökéletesítése, a munkafolyamatokban résztvevő alkalmazottak megfelelő képzése, illetve a beépített kontrollmechanizmusok továbbfejlesztése jelenti. A működési kockázatkezelés tekintetében fontos szerepe van a visszacsatolásnak, azaz a kockázatok csökkentésére költség-haszon elemzés alapján tett intézkedés hatékonysága ellenőrzésének. Egyéb kockázatok A Bankcsoport felméri és rendszeresen felülvizsgálja egyéb kockázatait, s amennyiben szükséges, kezeli azokat. A megfigyelt kockázatok körébe tartoznak így az országkockázat, az elszámolási-, a stratégiai, a koncentrációs- , illetve a reputációs kockázat.
4
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírása: Az FHB Bankcsoportban a csoportszintű kockázatkezelés irányításának feladatát az FHB Jelzálogbank Nyrt. látja el. Az FHB Bankcsoport központi kockázatkezelési szakterülete az FHB Jelzálogbank Kockázatkezelési Főosztálya és az FHB Jelzálogbank Kockázatelemzési és – ellenőrzési Főosztálya. Kockázatkezelési Főosztály: fő feladata a csoportszintű kockázatkezelési alapelvek kidolgozása és kockázatok tervezése mellett a Bankcsoport prudens működését biztosító követelmények meghatározása, a Bankcsoport összevont csoportszintű és az egyes csoporttagokra vonatkozó kockázatvállalás szabályainak kialakítása, a hitel- és működési kockázatot érintő limitek felállítása, a hatáskörébe tartozó kockázati döntések meghozatala Kockázatelemzési és -ellenőrzési Főosztály: a csoport szintű független hitelkockázat ellenőrzési funkció ellátása során méri és elemzi az összevont csoportszintű és az egyes csoporttagokat érintő portfolió szintű hitelkockázatokat, fejleszti, karbantartja, validálja a minősítési rendszereket, továbbá fejleszti a belső tőkeigényt számító modelleket, méri és elemzi a likviditási-, kamat-, devizaárfolyam kockázatokat, figyelemmel kíséri, a felállított limitek betartását. Mindazonáltal az FHB Jelzálogbank mellett az FHB Kereskedelmi Bank is rendelkezik elkülönült kockázatkezelési szervezettel: Kockázatkezelési Osztály: fő feladata a bank kockázatvállalásaihoz betartandó, a bank prudens működését biztosító követelmények meghatározása és a csoportszintű kockázatkezelési elvek banki implementálása mellett a döntés-előkészítés során a Bank egyedi hitel ügyleteinek kockázati szempontból történő értékelése, a hatáskörébe tartozó kockázati döntések meghozatala, valamint a Bank piaci, működési és egyéb kockázatai kezelésének koordinálása a csoportszintű piaci kockázatkezelés elvei alapján. A Bank a kockázatok kézbentartása érdekében a belső védelmi vonal elemeit működteti, a vonatkozó jogszabályok és felügyeleti ajánlások figyelembevételével. Ennek keretében a kockázatkezelési szervezeteken túl:
A Compliance Officer útján biztosítja, a Bankcsoporton belül a jogszabályokban, belső szabályzatokban, egyéb szakmai szokványokban és gyakorlatban, hatósági ajánlásokban, irányelvekben és határozatokban lefektetett elvek és előírások betartását, azok megsértésének, megszegésének megelőzését, megakadályozását, illetve be nem tartás esetén a megfelelő állapot helyreállítását, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálását.
Működteti a belső ellenőrzési rendszert, melynek elemei (folyamatba épített, vezetői ellenőrzés, vezetői információs rendszer, valamint független belső ellenőrzési szervezet) a bank/bankcsoport minden szervezetére tevékenységére kiterjednek, a napi tevékenységbe beépülnek és nyomon követhető, illetve rendszeres visszacsatolást adnak a megfelelő vezetési, irányítási szintre.
A kockázatmérési és jelentési rendszerek: Az FHB Kereskedelmi Bankban a kockázatok alakulásáról, a tőkekövetelmény és a tervezett tőkeigény tendenciájáról, illetve a portfolió-minőségről a menedzsment számára rendszeres (havi illetve negyedéves) beszámolók készülnek.
5
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
Az elemzések és beszámolók az alábbi szinteken kerülnek bemutatásra és elfogadásra: 1. Igazgatóság, Felügyelő Bizottság: negyedévente 2. Eszköz-Forrás Bizottság: havonta
A belső tőkemegfelelés értékelési folyamata (ICAAP): A Bank a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának részeként évente legalább egyszer felülvizsgálja kockázati stratégiáját, felméri, azonosítja a mindenkori és a jövőben felmerülő kockázatait, s meghatározza, hogy mely kockázati típusok ellen kíván tőkeképzéssel, és melyek ellen kockázatkezelési folyamatok kialakításával védekezni. Az így kialakított – és évente felülvizsgált – ICAAP módszertan alapján pedig havonta meghatározza a kockázatok fedezésére szükséges nagyságú belső gazdasági tőkeigényét. A Bank jelenleg a hitel-, a működési-, a deviza-, kamat-, kereskedési könyvi illetve az országkockázat vonatkozásában képez tőkét. Hitelezési kockázat: Az FHB a hitelkockázati tőkéjének gazdasági szemléletű mértékét CreditRisk+ módszertan segítségével számítja. A módszertan a várható veszteség eloszlásának segítségével határozza meg adott konfidenciaszint mellett a tőkével fedezendő nem várt veszteség mértékét. Működési kockázat: A működési kockázat tekintetében az alkalmazott módszertan a veszteségeloszlás alapú megközelítés (Loss distribution approach - LDA). Az LDA módszer során a realizált veszteségadatokból kiindulva gyakorisági és súlyossági eloszlást becsülünk, majd ez alapján kerül sor aggregált eloszlás készítésére. Banki könyvi kamatkockázat: A banki könyvi kamatkockázatra vonatkozó tőkekövetelményt a Bank az éven belüli cash flow-k nettó jelenértékének kamatérzékenysége alapján határozza meg. Deviza-árfolyamkockázat: A deviza árfolyamkockázat meghatározására a Bank az ún. parametrikus VaR módszert használja. Országkockázat: Az országkockázat tőkekövetelményét a Bank a PSZÁF ICAAP útmutatóban meghatározott módszerével számítja. Kereskedési könyvi kockázatok: Az FHB a kereskedési könyvi tőkekövetelményt az első pillérben alkalmazott módszerrel azonos módon számítja. A Bank a tőkével fedezett és a tőkével nem fedezett kockázatok esetén is – ha indokolt – a stressz tesztek eredményeinek függvényében többlettőkét képez. A stressz teszt keretrendszerében a legtöbb kockázati típus esetén indikátorok követése került előírásra, s ha ezen indikátorok relevánssá válnak, úgy egy szakértői tőkepuffer képzése válik kötelezővé, amelynek hatására a tőkével fedezett kockázatok által számszerűsített normál belső tőkeszint megemelkedik.
6
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
TŐKEMEGFELELÉS 1. HITELEZÉSI KOCKÁZAT A PSZÁF E/I-598/2008. számú határozatának értelmében az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2008. július 1. napjától jogosult a hitelezési kockázatra, a kockázattal súlyozott kitettség érték számításánál a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására és annak a bankcsoportban való fokozatos bevezetésére. A fokozatos bevezetés keretében az FHB Kereskedelmi Bank 2010. január 1-től alkalmazza az IRB módszert a lakossági jelzáloghitelekre, az alap IRB módszert a hitelintézeti , a slotting eljárást pedig a vállalati különleges hitelezési kitettségekre. A vállalati, valamint a további lakossági (folyószámlahitel, hitelkártya, személyi hitel) kitettségekre – tekintettel az Allianz Bank beolvadásával a Bank eszközei közé bekerülő portfoliókra is 2015.04.01-vel bezárólag tervezi bevezetni az IRB módszert. A Bank hitelkockázati kitettségei kitettségi osztályonként: Adatok millió forintban
HitelezésikockázatHitelezésikockázat-mérséklés mérséklés Szavatoló tőkéből figyelembevétele előtti összes figyelembevétele utáni levont kitettség szavatoló tőkéből le nem vontösszes -szavatoló tőkéből érték kitettség érték le nem vont- kitettség
Kitettségi osztály
Összesen Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Részesedések Értékpapírosítási pozíciók Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök
Összesen
érték
Átlagos
9,197
575
9,259
-
100,297
2,786
100,297
-
47,463 123,585 21 -
80 3 10 -
41,551 123,051 21 -
-
2,228
38
2,228
-
282,790
-
276,406
0
A Bank hitelkockázati kitettségei földrajzi megoszlás szerint: Adatok millió forintban Földrajzi megoszlás Kitettségi osztály Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség
Magyarország
Belgium
Franciaország
Németország
Amerikai Egyesült Államok
Svájc
Svédország
Olaszország
7,649
83.2%
96,436
96.2%
46,723 98.4% 123,585 100.0% 21 100.0% 99.4%
13
0.6%
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
97.8%
753
0.3%
143
0.1%
1,583
0.6%
2,650
0.9%
51
0.0%
116
0.0%
308
0.1%
558
0.2%
Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Részesedések Értékpapírosítási pozíciók Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök
2,215
Összesen
276,628
-
Hollandia
-
-
-
-
-
1,548
16.8%
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
143
0.1%
1,583
1.6%
1,102
1.1%
51
0.1%
116
0.1%
308
0.3%
558
0.6%
740 -
1.6% -
-
-
-
-
-
-
-
-
0 -
0.0% -
-
-
-
-
7
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
A Bank hitelkockázati kitettségei hátralévő futamidő szerinti bontás a végső lejárat alapján: Adatok millió forintban
Hátralévő futamidő Kitettségi osztály Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Részesedések Értékpapírosítási pozíciók Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök
Összesen
1 éven túl és 5 éven belül
Éven belüli
5 éven túl
Lejárat nélküli
2,614
6,558
-
25
56,260
43,841
-
196
4,078 989 -
23,299 3,569 -
7,974 117,789 -
12,112 1,238 21 -
-
-
-
2,228
63,941
77,266
125,763
15,820
Késedelmes tételek és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek: A Bank a kintlévőségeit belső szabályzatai és a vonatkozó törvényi szabályozás szerint értékeli. Az értékvesztés, a céltartalék meghatározása a kihelyezések teljesítésével, veszteségével kapcsolatos korábbi tapasztalati adatok felhasználásával, a törlesztéseknél keletkezett tőke és kamattörlesztési késedelmek, az ügyfelek pénzügyi gazdasági helyzetében bekövetkezett változások és egyéb kockázati tényezők, a fedezetként felajánlott biztosítékok figyelembe vétele mellett történik. A kintlevőségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy az fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított, mind a portfólió szinten várható veszteségekre. Értékvesztés és céltartalék 2010.12.31 napon kizárólag magyarországi adósokkal szemben állt fenn. Adatok millió forintban
Ügyfél-kategória Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség
Értékvesztett/ céltartalékolt állomány Értékvesztés/ célt Bruttó kitettség* Nettó kitettség* artalék 6,807
253
6,554
49,882
10,358
39,524
Mérlegen kívüli tételek ügyletkockázati súlyozás (CCF) nélkül
8
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.) Adatok millió forintban
Nyitó állomány 2009.12.31.
Ügyfél-kategória Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség
Előző évi értékvesztés visszaírása (-)
Tárgyévi értékvesztés képzés
Átértékelési árfolyamkülönbség
Záró állomány 2010.12.31.
22
269
38
0
253
5,101
8,237
4,740
1,035
9633
Adatok millió forintban
Nyitó állomány 2009.12.31. Lakosság (minden kitettségi osztályban)
1.1.
Tárgyévi céltartalék képzés
276
Tárgyévi céltartalék visszaírás (-)
1,085
Átértékelési árfolyamkülönbség
703
67
Záró állomány 2010.12.31. 725
SZTENDERD MÓDSZER
Az FHB Bankcsoport 2008. július 1-jével tért át a Belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására. Mindazonáltal a Bankcsoport portfoliójában találhatóak tartósan, illetve a fokozatos bevezetés következményeként átmenetileg sztenderd módszer alatt tartott portfoliók. Az FHB Kereskedelmi Bank a belső minősítésen alapuló módszer mellett kitettségeinek egy részére tartósan ill. a fokozatos bevezetés következményeként átmenetileg sztenderd módszert használ a tőkekövetelmény meghatározására. A Hpt. 76/D. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet engedélyével tartósan sztenderd módszerrel számítja a tőkekövetelményt a következőkre: -
a központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségek (76/D. § (1) a) alapján),
-
vállalatokkal szembeni egyéb rövid lejáratú kitettségek (kényszerhitelek) (76/D. § (1) c) alapján)
-
egyedi szinten a bankcsoporton belüli követelések (76/D. § (1) f) alapján) és a bankcsoporti tagokban lévő részesedések (76/D. § (1) c) alapján).
A sztenderd módszerű portfoliók vonatkozásában az FHB a kockázati súlyok meghatározásakor a Moody’s Investors Service, mint elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítéseit használja. Mivel a Bank vállalkozásokkal szembeni jelenlegi kitettségeinek adósai Moody’s hitelminősítéssel nem rendelkeznek, így a Moody’s minősítései a tőkekövetelmény számítása során a központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek esetén relevánsak. A 2010. december 31-én alkalmazott hitelminősítések a következőek voltak:
Magyarország Németország
Moody's minősítés
Hitelminősítési besorolás
Baa3 Aa1
3 1
Az FHB Kereskedelmi Bank sztenderd módszer alatt tartott kitettségei 2010. december 31-én:
9
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.) Adatok millió forintban
Kitettségi osztály
Szavatoló tőkéből le nem vont kitettség érték*
Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség Multilateriális fejlesztési bankkal szembeni kitettség Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség Értékpapírosítási pozíció Kollektív befektetési formában fennálló kitettség Egyéb tétel
Összesen
Szavatoló tőkéből levont kitettség érték
9,197
-
-
-
-
-
-
-
-
-
82,824
-
39,112 1,980 3,635 1,570 21
-
138,339
0
*Az IRB portfolióval történő könnyebb összehasonlítás érdekében bruttó értéken
1.2.
BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (IRB)
Az FHB Kereskedelmi Bank 2010. december 31-én a tőkekövetelmény számítása során a következő portfoliói tekintetében alkalmazta a belső minősítésen alapuló módszert: -
lakossági jelzáloghitelek: fejlett IRB módszer (saját nemteljesítési valószínűség, saját nemteljesítéskori veszteségráta és saját hitelegyenértékesítési tényező becslés)
-
a hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szemben fennálló követelések: alap IRB módszer (saját nemteljesítési valószínűség becslés)
-
vállalkozással szembeni különleges hitelezési kitettségek: slotting módszer
-
az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök
1.2.1. -
A belső minősítési rendszer struktúrája
A tőkekövetelmény számítása során a belső minősítésű portfoliókra vonatkozóan külön minősítési rendszert működtet az FHB Kereskedelmi Bank a lakossági jelzáloghitelek minősítésére, a hitelintézetekkel szembeni kitettségek, valamint a vállalkozásokkal szembeni különleges hitelezési kitettségek osztályozására. Az ügyfelek és ügyletek minősítési rendszerbe történő besorolásának feltételeit és az alkalmazandó eljárások rendjét a Partner- és Ügyfélminősítési szabályzat egyértelműen meghatározza.
A lakossági jelzáloghitel minősítő rendszer struktúráját tekintve az ügyfeleket 13 teljesítő és egy nemteljesítő kategóriába, a hitelintézeti minősítő rendszer a partnereket 9 teljesítő és egy nemteljesítő kategóriába, a különleges vállalati kitettségeket minősítő rendszer pedig 5 kategóriába sorolja be.
10
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
A minősítési rendszerek felülvizsgálatára évente legalább egyszer sor kerül. A felülvizsgálat során statisztikai alapú kvantitatív és kvalitatív elemzés is történik.
1.2.2.
Vállalatirányítás és ellenőrzés
Az FHB-nál a minősítési rendszerek és a becslési eljárások fejlesztésének, módosításának jóváhagyása az Igazgatóság hatásköre. Ezen feladat minél teljesebb ellátása érdekében a bankcsoporti szinten felelős szervezeti egység, az anyabank, az FHB Jelzálogbank kockázatelemzési és –ellenőrzési területe az Igazgatóság számára a minősítési rendszerek működéséről, felülvizsgálatáról, valamint a hitelkockázati profil elemzéséről rendszeres beszámolókat készít. A hitelkockázatot a teljes Bankcsoportban ellenőrző egység (CRCU: Credit Risk Control Unit) közvetlenül a Jelzálogbank üzleti vezérigazgatójának alá rendelten, az üzleti területtől és a döntésekben részt vevő kockázatkezelési területtől teljesen függetlenül látja el feladatát. Mindemellett a vállalatirányítási és ellenőrzési követelményeknek megfelelve a Bankcsoport belső ellenőrzése legalább évente felülvizsgálja mind a belső minősítési rendszerek működését, mind a kockázati paraméterek becslési eljárásait.
1.2.3.
A minősítési folyamatok leírása
Lakossági jelzáloghitelek: A kockázatvállalást megelőzően a Bank minden esetben elvégzi az ügyfelek minősítését (scoring), s a minősítés eredménye alapján dönt a kockázatvállalásról, annak feltételeiről (folyamat, biztosítékok, árazás). A minősítés során a legnagyobb súllyal az ügyfél viselkedési profilja, valamint az ügyfél szocio-demográfiai adatai és a termék jellemzői kerülnek figyelembe vételre. A minősítés automatizált módon történik a scoring rendszer segítségével. Hitelintézeti kitettségek: A hitelintézeti partnerek minősítését az minősítésre évente legalább egyszer sor szubjektív szempontok alapján történik. kategóriákba sorolhatóak: tőkemegfelelés, hatékonyság.
FHB-ban a Kockázatkezelési Főosztály végzi. A kerül. A minősítés objektív, számszerűsíthető és A figyelembe vett objektív tényezők az alábbi eszközminőség, likviditás illetve jövedelmezőség és
Különleges vállalati kitettségek: A kockázat vállalása ill. fennállása alatti minősítéseket az üzleti és a kockázatkezelési terület közösen végzi el. A minősítési modellek eltérőek a hitel célja, az ingatlan fejlesztésének, valamint a kockázatvállalásnak a szakaszai szerint. Az objektív szempontok pénzügyi mutatókat, a stressz elemzések eredményét, a pénzáramlás előrejelezhetőségét, viselkedési jellemzőket ölelnek fel. A szubjektív tényezők a piaci környezetet, eszközminőséget, a szponzort, fedezeti struktúrát stb. veszik számba.
1.2.4.
A nemteljesítési valószínűség (PD) becslése
Lakossági jelzáloghitelek:
11
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
Az FHB a nemteljesítési valószínűség becslését saját adatbázisán viselkedési scoring modell segítségével végzi. A viselkedési scoring egy időben előremutató elemzés, amelynek eredménye meghatározza az egyes ügyletekre a PD értékeket. Legnagyobb súllyal az ügyfélnek a viselkedési profilja, valamint az ügyfél szocio-demográfiai adatai és a termék jellemzői kerülnek figyelembe vételre. A módszertan segítségével meghatározható, hogy a következő időszakban mekkora a nemteljesítés veszélye. Nemteljesítőnek az olyan lakossági jelzáloghitel ügylet számít: -
amelynél a 90 napon túl esedékes tőke- kamat- vagy egyéb díj- illetve kezelési költség összege meghaladja a 10 000 Ft-ot, vagy
-
amelynek az eszközminősítés szabályai alapján az elsődleges besorolása 4-es illetve 5-ös a hitelminőség romlásának következtében:
Banki követelések: Az FHB a banki kitettségekre vonatkozóan a nemteljesítési valószínűség számítása során a Moody’s hitelminősítési kategóriáinál megfigyelt nemteljesítési rátákat veszi alapul. Amennyiben a minősítési kritériumok nagyságrendileg azonosak egy nagy minősítő cég minősítő rendszerével, úgy a minősítő cég egyes rating kategóriájához tartozó PD értékek felhasználhatóak, mint saját PD becslés. Ennek érdekében az FHB hitelintézeti minősítő rendszere úgy került kialakításra, hogy annak minősítési kritériumai a lehető legjobban megfeleltethetőek legyenek a Moody’s külső minősítő cég által használt minősítő rendszerhez, illetve megközelítőleg ugyanolyan sorrendbe sorolja a különböző bankokat, mint azt a Moody’s minősítés rendezi. Ennek következtében egymásnak megfeleltethetővé vált a külső, illetve a belső minősítési kategória, amely így lehetővé tette, hogy az alkalmazott PD értékek számítása a külső intézmény által publikált default ráták alapján történjen. A Bank az intézményi ügyfelek esetén az alábbi nemteljesítési definíciót használja. Nemteljesítőnek számít a hitelintézeti ügyfél, ha: a 90 napon túl esedékes tőke- kamat- vagy egyéb díj- illetve kezelési költség tartozásainak összege meghaladja a 250.000 Ft-ot, a Banknak az ügyféllel szemben legalább kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló kamatkövetelése van, az ügyfél külső adósminősítési kategóriája egy év alatt több mint 4 minősítési kategóriával romlik, a Bank egyedi döntés alapján defaultosnak minősítette, a követelés peresítésre került és bírósági per tárgyát képezi, a PSZÁF korlátozó intézkedéseket hoz a hitelintézet ellen, és rendkívüli szabályokat vezet be, a hitelintézet ellen felszámolási eljárást indítottak, a hitelintézet Moody’s általi minősítése alapján default kategóriába kerül.
12
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
1.2.5. Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) és hitelegyenértékesítési tényező (CCF) becslés Az FHB saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést kizárólag a lakossági jelzáloghitelek vonatkozásában végez. Az FHB saját portfóliójára a historikus becslést, annak is a strukturális változatát találta alkalmazhatónak. A strukturális historikus módszer lényege, hogy a tényleges realizált megtérülések, illetve az ügyletparaméterek segítségével határoz meg ügyletenként egyedi LGD értéket. Feltételezi, hogy a veszteség a behajtási folyamat eredményességétől függ. Mindezek alapján a Bank különféle behajtási kimeneteket határozott meg, és kimenetenként állított fel kisebb modelleket a veszteség becslésére. Az egyes kimenetre kerülések valószínűségeit inkább rövidebb, míg az egyes kimenetek modelljeit inkább hosszabb időtávon lehet megbecsülni. A hitelegyenértékesítési faktor (CCF) egy olyan szorzószám, mely a bank kitettségeinek mérlegen kívüli részére mondja meg, hogy egy éven belül a nemteljesítő partnerek várhatóan mennyit hívnak le ebből a mennyiségből, azaz mennyivel nő az érték, amit a Bank elveszíthet. Az FHB mérlegen kívüli tételei között nagyon alacsony azon ügyfelek száma, akikkel szemben a Banknak függő vagy jövőbeni kötelezettsége állt fenn a nemteljesítést megelőző 12 hónapban. Ezek vizsgálata azt mutatta, hogy ezen függő kötelezettségeket a legtöbb esetben le is hívják, s csak a lehívás után kerül sor az adós nemteljesítésére. Megfigyelhető továbbá, hogy sok olyan ügylet van, ahol a normál hitelnyújtási folyamat során az induláskor még függővé tett összeg rögvest mérlegtétellé is válik. Mindezek következtében a függő kötelezettségeket a Bank 100%ban mérlegesíti, azaz a tőkekövetelmény számítása során minden esetben 100%-os hitelegyenértékesítési tényezőt használ.
1.2.6.
A belső becslések egyéb alkalmazási területei
A tőkeszámításhoz használt minősítések, a nemteljesítésre és a veszteségre vonatkozó becslések meghatározó szerepet játszanak a kockázatkezelési, döntéshozatali és hitelezési folyamatokban egyaránt. Lakossági jelzáloghitelek tekintetében: Az FHB a lakossági jelzáloghitelek kockázatvállalása során elsősorban a nyújtható hitelnagyság meghatározásában veszi figyelembe a minősítést, míg más területeken, mint például az értékvesztés meghatározásában és a problémás ügyek kezelésében kiegészítő információként használja fel a minősítést. A belső becslések a legnagyobb hatással a következő területeken jelennek meg: -
a nyújtható maximális hitelnagyság meghatározása
-
default információk beépülése a minősítésbe és ezáltal a teljes hitelezési folyamatba
-
árazás
-
értékvesztés képzés
-
direkt marketing kampányok szűrési folyamata
-
tervezés
13
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
Hitelintézeti kitettségek esetében: A banki követelések esetén a belső minősítés közvetlenül meghatározza a vállalható kockázat nagyságát, hiszen a globál limit megállapítás kiindulási alapja maga a minősítés.
1.2.7
Az IRB-s portfoliók adatai
Nem lakossági portfólió
Adatok millió forintban
Kitettség értékek Kitettségi osztály
Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalattal szembeni kitettség Különleges hitelezési kitettség Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök
Összesen
Összes kitettség 17,473
Mérlegen Partner-kockázati belüli tételek kitettségek 14,106
Kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súly
Mérlegen kívüli kötelezettségvállalások
22
3,345
4,730 4,730
4,616 4,616
-
2,228
2,228
-
24,431
20,949
22
115 115 -
3,459
Lakossági portfólió
23.1% 93.3% 93.3% 34.5%
-
Adatok millió forintban
Kitettség értékek Lakossági kitettségek EL szerinti kategóriái 0%-1% között 1%-10% között 11%-30% között 31%-70% között 70%-100% között
Összesen
Összes kitettség
Mérlegen belüli tételek
61,752 35,084 10,187 8,598 4,400
61,608 34,023 9,751 8,125 4,208
120,021
117,715
Mérlegen kívüli kötelezettségvállalások 144 1,061 436 472 192
2,305
A lakossági portfólió több, mint 80%-a az alacsony, 10% alatti várható veszteség kategóriába tartozik, 30% feletti sávba eső aránya 10,8%. A lakossági portfólióra a saját nemteljesítéskori veszteségráta közel 30% (29,9%), míg az alkalmazott saját hitelegyenértékesítési tényező értéke 100%.
2. HITELEZÉSIKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS A Bank a követelések visszafizetését elsődlegesen az ügyfelek jövedelméből, pénzforgalmából, árbevételéből várja, azonban a jogszabályi előírásoknak megfelelően a hitelezési kockázatok mérséklése és a hitelek megtérülésének biztosítása érdekében az adósoktól fedezetet is kér. A Bank kockázatvállalásainak fedezetéül szolgáló biztosítékok elfogadhatóságának, a hitelbiztosítéki érték, a fedezettségi mértékek megállapításának, a fedezetek folyamatos figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának rendjét a Bank Fedezetértékelési és Minősítési Szabályzata szabályozza. Ennek alapján a Bank számára elfogadható fedezet elsősorban az ingatlanon alapított jelzálogjog, önálló jelzálogjog, az óvadék, a Magyar Állam készfizető
14
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
kezességvállalása, a bankgarancia, illetve harmadik fél (a Magyar Államon kívül) kezességvállalása lehet. A hitelkockázati tőkekövetelmény számszerűsítése során 2010. december 31-én a Bank az ingatlanon alapított bejegyzett zálogjoggal, állami kezességvállalással, óvadékkal kalkulált hitelezésikockázat-mérséklő tételként. Az FHB Kereskedelmi Bank hitelkockázati tőkekövetelmény számszerűsítésénél figyelembe vett fedezetei 2010. december 31-én: Adatok millió forintban
Fedezet típus
Fedezet értéke
Ingatlan Lakóingatlan Kereskedelmi ingatlan Állami készfizető kezesség Óvadék
Összesen
Felhasznált fedezet értéke
Fedezetek megoszlása a felhasznált fedezetek értékén belül
7,010 965 6,045 68 7,053
3,634 535 3,100 62 5,996
37.50% 5.52% 31.98% 0.64% 61.86%
14,130
9,692
100%
A lakossági jelzáloghitelekre a Bank fejlett IRB módszert alkalmaz, a fedezetek figyelembevétele a saját nemteljesítéskori veszteségráta becslésénél történik. Az ingatlanfedezetek értékelése: Az ingatlanfedezetek értékelése a Bankban négy lépésben történik: 1. az elfogadhatóság megítélése (jogszabály, belső szabályzat tiltja-e, jogilag érvényesíthető, kikényszeríthető-e, forgalomképes-e, értéke függ-e az adós hitelképességétől); 2. biztosítéki/fedezeti érték független ingatlanvagyon-értékelő általi meghatározása; 3. realizálhatóság kockázati szintjének megállapítása (mobilizálhatóság becsült időtartama); 4. ingatlanminősítési kategória megállapítása. Az ingatlanfedezetek monitoringja: Az ingatlanfedezetek rendszeres ellenőrzése az alábbi alapelvek figyelembe vételével történik: A kereskedelmi ingatlanfedezetek esetében legalább évente, míg lakóingatlanok esetén háromévente, illetve amennyiben a piaci feltételek lényeges változásainak van kitéve, akkor ennél gyakrabban az ingatlan értéke felülvizsgálatra kerül. A Bank ellenőrzi a jelzálogjog bejegyzés megtörténtét. A biztosítékként szolgáló ingatlanok vagyonbiztosításának vagy a biztosításra vonatkozóan a Bank kedvezményezettségének bármely oknál fogva történő megszűnése esetén a Bank intézkedik a vagyonbiztosítás, illetve a kedvezményezettség visszaállítása érdekében.
3. PIACI KOCKÁZATOK Az FHB Kereskedelmi Bank kereskedési könyvet vezet és 2010-ben megindította befektetési szolgáltatási tevékenységét. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak tőkekövetelményét a sztenderd módszerrel határozza meg.
15
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
Az FHB Kereskedelmi Bank számára materiális piaci kockázat a banki könyv kamatkockázata, a teljes üzleti tevékenység tekintetében felmerült devizaárfolyam-kockázat, valamint a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció piaci kockázata. A piaci kockázatokat elsősorban az anyabank Jelzálogbankkal fedezi, amely a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a követett óvatos kockázatvállalási politikának megfelelően bankcsoporti szinten is eljár a kockázatok csökkentése, semlegesítése érdekében.
Kereskedési könyvi tőkekövetelmény partnerkockázat pozíciókockázat devizakockázat
mFt 0.0 38.0 0.0
Nem kereskedési könyvi részvényekben lévő kitettségek: A Banknak 2010. december 31-én két, működéséhez kapcsolódó befektetése volt:
1db SWIFT részvény, amelynek megvétele a rendszerhez való csatlakozási feltétel volt. Értéke: 2540.- EUR (708.025.-HUF)
2009-ben a Bank együttműködési megállapodást kötött a Hitelgarantiqa Zrt-vel és egy darab 10.000.000 Ft névértékű Hitelgarantiqa részvényt vásárolt 20.000.000 Ft bekerülési értéken.
Banki könyvi kamatkockázat: A kamatlábkockázat a piaci kamatlábak változásának a Bank pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatlábkockázat lehetséges forrásai: újraárazási kockázat, hozamgörbe kockázat, bázis kockázat és opciós kockázat. Az FHB Kereskedelmi Bank kamatkockázata eszköz-forrás struktúrájából adódóan elsősorban az alábbi tényezőkből ered: -
A hitelek és a források eltérő árazódási struktúrája, vagy eltérő kamatperiódusa.
-
Opciós kockázat, azaz a hitel előtörlesztésekből felszabaduló források újra-befektetésekor elérhető hozam és az eredeti hitelkamat közötti eltérés.
-
A fix kamatozású eszközök és források eltérő lejárati struktúrája és ebből eredő átárazódási idő eltérése.
A kamatkockázat mérésére alkalmazott módszerek: -
Kamatérzékenység vizsgálat – hozamgörbe változásának várható hatása a potenciális eredményre (P/L). A bank a gazdasági tőke szempont alapján megvizsgálja a kamatváltozásoknak azon hatását, amely közvetlenül hathat az eredmény terv teljesítésére, s amelynek az eredménye rövidtávon is jelentkezhet szavatoló tőkéjének a változásában.
-
Stressz Teszt A hozamgörbén érvényesülő elmozdulás hatására bekövetkező negatív nettó eszközérték változást méri.
-
Kockáztatott Érték számítás (VaR)
16
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
Mutató Rövid távú kamatérzékenység Stressz teszt Kockáztatott érték (VaR)
Érték (millió Ft) -41 -835 1,720
Értékpapírosítás: A Banknak értékpapírosítási ügylete nincsen. Partnerkockázat: A partnerkockázati kitettség a kereskedési könyvben jellemzően a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik. A Bankra jellemző típusai az értékpapír forward ügyletek partnerkockázata és a nyitva szállítás. A banki könyvi partnerkockázat minimális, mivel a likviditás menedzsment, eszköz-forrás gazdálkodás miatti piacra lépés alapvetően csoportszinten, a Jelzálogbank által történik. A hitelintézetekkel szembeni kitettség döntő része a Jelzálogbankkal szemben áll fenn.
4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT A működési kockázat tőkekövetelményének meghatározására az FHB Kereskedelmi Bank a Felügyelet engedélyével 2008. január 1. napjától a sztenderdizált módszert alkalmazza.
17
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
5. SZAVATOLÓ TŐKE - TŐKEKÖVETELMÉNY Rendelkezésre álló szavatoló tőke: Adatok millió forintban
Megnevezés KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN ALAPVETŐ TŐKE ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK Befizetett jegyzett tőke Visszavásárolt saját részvények névértéke Tőketartalék ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK Számviteli lekötött tartalék Visszavásárolt saját részvények könyv szerinti érték és névértékének különbözete Általános tartalék Eredménytartalék Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív Könyvvizsgáló által nem hitelesített évközi eredmény, ha negatív Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-áig ALAPVETŐ KÖLCSÖNTŐKE teljes összege EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL Immateriális javak JÁRULÉKOS TŐKE LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL PIBv-ben lévő tőbefektetések korlátozása miatt IRB szerinti értékvesztés és céltartalék hiány, valamint IRB részesedések várható vesztesége Befektetési korlátozások miatti limittúllépések összege KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTŐ TŐKE
2010.12.31 26,866 27,983 35,846 4,328 0 31,518 -7,863 0 0 0 -6,756 0 0 -1,107 1,575 0 0 0 0 -1,117 0 -1,117 0 26,866 0 26,866 0
18
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2010.)
Tőkekövetelmény: Az FHB Bank Zrt. 2010. december 31-re vonatkozó tőkekövetelménye a fenti módszerek alkalmazásával a következőképpen alakult: Adatok millió forintban
Kitettségi osztály Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Részesedések Értékpapírosítási pozíciók Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök
Összesen
Kereskedési könyvi Piaci kockázat (a tevékenység pozíció- és egészében nagykockázat felmerülő
Hitelezési és partnerkockázat tőkekövetelménye 0
-
323
-
1,797 7,896 2 0
-
61
-
10,080
38
0
Működési kockázat
1,159
19