FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság A 2013. december 31-i beszámolóhoz kapcsolódó nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőke-megfelelőségről

Budapest, 2014. április 11.

Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2013.)

Az FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövidített elnevezése FHB Bank Zrt.) jelen dokumentummal a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A §-a által előírt nyilvánosságra hozatali követelménynek kíván eleget tenni azáltal, hogy a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) kormányrendelet előírásait figyelembe véve 2013. december 31-re vonatkozóan számot ad az FHB Bank Zrt. kockázatkezelési tevékenységéről, illetve tőkekövetelményének alakulásáról. A dokumentumban található adatok minden esetben magyar számviteli szabályok szerint (MSZSZ) kalkulált értékeket jelentenek. A kitettség érteke a Hpt. 76/A.§ (4) és 76/C.§ (4) bekezdésnek megfelelően kerül bemutatásra.

Tartalom 1

Kockázatkezelési elvek, módszerek (3.§) .................................................................................................... 3

2

Javadalmazási politika (3/A.§) ................................................................................................................... 7

3

Prudenciális szabályok alkalmazása (4.§) ................................................................................................... 9

4

Szavatolótőkével kapcsolatos információk (5.§) ......................................................................................... 10

5

A hitelintézet tőkemegfelelése (6.§, 7.§) ................................................................................................... 11

6

Sztenderd módszer (8.§) ......................................................................................................................... 16

7

Belső minősítésen alapuló módszer (9.§,10.§,11.§) ................................................................................... 18

8

Hitelezési kockázat mérséklés (12.§) ........................................................................................................ 25

9

Kereskedési könyv (13.§) ........................................................................................................................ 27

10

Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók (14.§) ............................................................... 27

11

Értékpapírosítás (15/A.§)......................................................................................................................... 29

12

Partnerkockázat kezelése (15/B.§) ........................................................................................................... 29

13

Működési kockázat (16.§)........................................................................................................................ 29

2


1 Kockázatkezelési elvek, módszerek (3.§) Az FHB Bank Zrt. kockázatkezelési elvei és módszerei teljes mértékben harmonizálnak az anyabanknak, az FHB Jelzálogbank Nyrt.-nek az összevont felügyelet alá tartozó bankcsoportra vonatkozóan kialakított irányelveivel.

1.1 A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok Kockázati stratégia A kockázatkezelés elsődleges célja a Bankcsoport pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme, és a hozzájárulás a tőkének olyan versenyképes üzleti tevékenységekre való felhasználásához, amellyel a részvényesi érték növekszik. A pénzügyi erő és a jó hírnév védelme azt jelenti, hogy a kockázatok kezelése korlátozza a kedvezőtlen események hatását a Bankcsoport tőkéjére és eredményére. A Bankcsoport kockázatvállalási hajlandóságának összhangban kell lennie azokkal a pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a lehetséges veszteségek fedezésére rendelkezésre állnak. Ennek érdekében a kockázatkezelés a számszerűsíthető kockázat típusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi és a jövőbeni gazdasági tőkeszükségletet, valamint az 1. pillér alatti tőkeszükségletet. A Bankcsoport alapvető értéknek tekinti a prudens kockázatvállalást. A kockázatkezelés céljai elérése érdekében méri és elemzi a Bankcsoport és tagjainak kockázati kitettségeit, az így nyert információkat feldolgozza, kockázatvállalási szabályokat alkot, kockázatkezelési rendszereket működtet. A Bankcsoport kockázatkezelési politikája az alábbi fő pilléreken nyugszik:      

a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása a kockázatkezelési folyamat a bankcsoport átfogó irányítási rendszerének része, szempontjai beépülnek a stratégiai- és éves tervezésbe üzletágak, termékek, kockázati pozíciók kockázat- és hozam profiljának feltárása és folyamatos monitoringja a kockázatok figyelembe vétele az üzleti döntéseknél a kockázatkezelési szervezet elkülönülése az üzleti területtől a kockázatkezelési folyamat minden fázisának fontossága

A kockázatkezelési folyamatot négy lényeges szakaszra bontja a Bankcsoport:    

Kockázatok azonosítása Kockázatok mérése Kockázatok kezelése Ellenőrzés, visszacsatolás

Az azonosítás az üzleti folyamatot, ügyleteket és a mindennapi működést érintő lényeges kockázatok lehetőség szerint teljes körű feltárását jelenti. A feltárt kockázatok mérésére különböző mutatószámokat, statisztikákat, elemzéseket és teszteléseket alkalmaz a Bankcsoport. A módszertan kialakítása során törekszik a kockázatok valódi

3


mértékét legjobban megragadó eszköztár kiválasztására. A módszerek rendszeres felülvizsgálata elengedhetetlen az eredményes kockázatkezelési tevékenységhez. A hatékony kockázatkezelés biztosítja, hogy a kockázatok vállalása az üzleti siker érdekében meghozott tudatos vezetői döntés legyen. A folyamat kiterjed az üzleti sikerhez szükséges elfogadható kockázatvállalási mérték meghatározására, a kitűzött határok betartásához szükséges limitrendszer felállítására, valamint az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható eszközök kiválasztására, a kockázatcsökkentő instrumentumok, intézkedések alkalmazására. Minden kockázattípus esetében rendkívül fontos a kockázatok kezelését jelentő intézkedések, ügyletkötések hatékonyságának vizsgálata. A visszacsatolások célja rövidtávon az adott kockázati potenciálhoz a lehető legmegfelelőbb kezelési mód megtalálása, hosszú távon pedig a szervezeti tanulás révén történő kockázatkezelési eredményesség növelése. Kockázattípusonkénti irányelvek Hitelkockázat Az FHB Bank Zrt. üzleti stratégiájának megfelelően alapvetően az alábbi ügyféltípusokkal szemben vállal kockázatot: 

Magánszemélyek



Vállalkozások, vállalatok



Hitelintézetek

A kockázatvállalást megelőzően a Bank elvégzi az ügyfelek, partnerek minősítését (rating, scoring). A minősítő rendszerek a magánszemély (lakossági) ügyfeleket 5 jelentkezési scoring kategóriába, a vállalatokat 7 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriába, a különleges vállalati kitettségeket 5 kategóriába, a hitelintézeteket 9 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriába sorolják be. A minősítés eredménye alapján dönt a Bank a kockázatvállalásról, annak feltételeiről (folyamat, biztosítékok, árazás). A minősítésre legalább évente egyszer sor kerül, ill. minden olyan esetben, amikor a monitoring folyamán olyan információ jut a Bank tudomására, amely az adósminősítési kategória változásával járhat. A Bank a hitelek megtérülését elsősorban az adósok jövedelméből, cash-flow-jából várja, emellett a követelések megtérülésének biztosítására, azaz a hitelkockázat csökkentésére általában fedezetet is kér. A biztosítékok meghatározó hányadát az ingatlanok alkotják, azonban növekvő az egyéb biztosítékok szerepe is. Az ingatlanfedezeteket a Bank hitelbiztosítéki értéken (a forgalmi érték csökkentve a kockázati tényezők hatásával) veszi figyelembe, a vállalható kockázat mértékét ehhez méri. A megalapozott kockázatvállalási döntés érdekében ügyfél-, termék-, ill. összeg függő döntési hatásköri rendszer került kialakításra. A kockázatkezelési szakterületek a rendszer szabályai szerint vesznek részt a kockázatvállalási döntések meghozatalában.

4


A monitoring folyamat során a Bank ellátja az ügyletek és ügyfelek folyamatos nyomon követését, az ügyfél fizetőképességének, a szerződésben rögzített feltételek teljesítésének alakulását, ellenőrzi a fedezetek meglétét, értékének változását, érvényesíthetőségét annak érdekében, hogy biztosítsa a Bank számára a gyors reakció lehetőségét mind a portfolió negatív irányú elmozdulása esetén, mind a további üzleti lehetőségek, termékfejlesztés területén. A minősített hitelkezelés feladata a problémás követelések behajtása költséghatékony módon, a Bank veszteségeinek minimalizálása mellett. Piaci és likviditási kockázat Az FHB Bankcsoport diverzifikált forrás struktúrát céloz meg. Az FHB Jelzálogbank a tőkepiacról von be forrásokat jelzáloglevelek, illetve kötvények kibocsátásával, az FHB Bank pedig betéteket gyűjt, valamint az MNB-től hitelezés ösztönzési célú forrásokat vesz igénybe. A likviditási és piaci kockázatok (kamatláb-, deviza) tekintetében az FHB Bank Zrt. kitettsége alacsony szintű, mivel pozícióit döntően fedezi az anyabankkal. A Bank a befektetési szolgáltatási tevékenység keretében korlátozott mértékben saját számlás kereskedést is folytat. Az ügyfelek szerződés szerinti hitellejáratot megelőzően kezdeményezett előtörlesztését a Bankcsoport folyamatosan elemzi, és hatását figyelembe veszi a piaci– és likviditási kockázatok kezelésénél. Működési kockázat A működési kockázatok kezelése magában foglalja a Bank üzleti- és működési folyamatainak kockázati értékelését, a feltárt kockázatokra vonatkozó intézkedések meghozatalát, a belső szabályzatok, eljárásrendek tökéletesítését, a munkafolyamatokban résztvevő alkalmazottak megfelelő képzését, illetve a beépített kontroll-mechanizmusok továbbfejlesztését. A működési kockázatkezelés tekintetében fontos szerepe van a visszacsatolásnak, azaz a kockázatok csökkentésére költség-haszon elemzés alapján tett intézkedések hatékonysága ellenőrzésének. Egyéb kockázatok A Bankcsoport felméri és rendszeresen felülvizsgálja egyéb kockázatait, s amennyiben szükséges, kezeli azokat. A megfigyelt kockázatok körébe tartozik így az országkockázat, az elszámolási-, a stratégiai, a koncentrációs-, illetve a reputációs kockázat.

1.2 A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírása Az FHB Bankcsoportban a csoportszintű kockázatkezelés irányításának feladatát az FHB Jelzálogbank Nyrt. látja el. Az FHB Bankcsoport központi kockázatkezelési szakterülete az FHB Jelzálogbank Nyrt. Kockázatkezelési Főosztálya és az FHB Jelzálogbank Nyrt. Kockázatelemzési és –ellenőrzési Főosztálya. 

5

A Kockázatkezelési Főosztály fő feladata a csoportszintű kockázatkezelési alapelvek kidolgozása és kockázatok tervezése mellett a Bankcsoport prudens működését biztosító követelmények meghatározása, a Bankcsoport összevont csoportszintű és az egyes csoporttagokra vonatkozó kockázatvállalási


szabályainak kialakítása, a hitel- és működési kockázatot érintő limitek felállítása, a hatáskörébe tartozó kockázati döntések meghozatala. A Kockázatkezelési Főosztály részeként, a működési kockázat kezelésére 2011. évben egy elkülönült szervezet, a Működési Kockázatkezelési Osztály jött létre. 

A Kockázatelemzési és -ellenőrzési Főosztály a csoportszintű független hitelkockázat ellenőrzési funkció ellátása során méri és elemzi az összevont csoportszintű és az egyes csoporttagokat érintő portfolió szintű hitelkockázatokat, fejleszti, karbantartja, validálja a minősítési rendszereket, továbbá fejleszti a működési kockázati- és a belső tőkeigényt számító modelleket, méri és elemzi a likviditási-, kamat-, devizaárfolyam kockázatokat, figyelemmel kíséri, a felállított limitek betartását.

Mindazonáltal az FHB Jelzálogbank Nyrt. mellett az FHB Bank Zrt. is rendelkezik elkülönült kockázatkezelési szervezettel: 

A Kockázatkezelési Osztály fő feladata a bank kockázatvállalásaihoz betartandó, a bank prudens működését biztosító követelmények meghatározása és a csoportszintű kockázatkezelési elvek banki implementálása mellett a döntés-előkészítés során a Bank egyedi hitel ügyleteinek kockázati szempontból történő értékelése, a hatáskörébe tartozó kockázati döntések meghozatala, valamint a Bank piaci, működési és egyéb kockázatai kezelésének koordinálása a csoportszintű piaci kockázatkezelés elvei alapján.

A Bank a kockázatok kézbentartása érdekében a belső védelmi vonal elemeit működteti, a vonatkozó jogszabályok és felügyeleti ajánlások figyelembevételével. Ennek keretében a kockázatkezelési szervezeteken túl: 

A Compliance Officer útján biztosítja a Bankcsoporton belül a jogszabályokban, belső szabályzatokban, egyéb szakmai szokványokban és gyakorlatban, hatósági ajánlásokban, irányelvekben és határozatokban lefektetett elvek és előírások betartását, azok megsértésének, megszegésének megelőzését, megakadályozását, illetve be nem tartás esetén a megfelelő állapot helyreállítását, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálását.



Működteti a belső ellenőrzési rendszert, melynek elemei (folyamatba épített, vezetői ellenőrzés, vezetői információs rendszer, valamint független belső ellenőrzési szervezet) a bank/bankcsoport minden szervezetére, tevékenységére kiterjednek, a napi tevékenységbe beépülnek és nyomon követhető, illetve rendszeres visszacsatolást adnak a megfelelő vezetési, irányítási szintre.

1.3 A kockázatmérési és jelentési rendszerek Az FHB Bank Zrt.-ben a kockázatok alakulásáról, a tőkekövetelmény és a tervezett tőkeigény tendenciájáról, illetve a portfolió-minőségről a menedzsment számára rendszeres (havi, illetve negyedéves) beszámolók készülnek. Az elemzések és beszámolók az alábbi szinteken kerülnek bemutatásra és elfogadásra: 1. Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Bankcsoport Vezetői Értekezlet: negyedévente 2. Eszköz-Forrás Bizottság: havonta

6


1.4 Kockázatmérséklés és hitelkockázati fedezetek alkalmazása A Bank a követelések visszafizetését elsődlegesen az ügyfelek jövedelméből, pénzforgalmából, árbevételéből várja, azonban a jogszabályi előírásoknak megfelelően a hitelezési kockázatok mérséklése és a hitelek megtérülésének biztosítása érdekében az adósoktól fedezetet is kér. A Bank kockázatvállalásainak fedezetéül szolgáló biztosítékok elfogadhatóságának, a hitelbiztosítéki érték, a fedezettségi mértékek megállapításának, a fedezetek folyamatos figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának rendjét a Bank Fedezetértékelési és Minősítési Szabályzata szabályozza. Ennek alapján a Bank számára elfogadható fedezet elsősorban az ingatlanon alapított jelzálogjog, önálló jelzálogjog, az óvadék, a Magyar Állam készfizető kezességvállalása, a bankgarancia, illetve harmadik fél (a Magyar Államon kívül) kezességvállalása lehet. A hitelkockázati tőkekövetelmény számszerűsítése során hitelezési kockázat mérséklő tételként 2013. december 31én a Bank az ingatlanon alapított bejegyzett zálogjoggal, állami kezességvállalással, óvadékkal kalkulált.

2 Javadalmazási politika (3/A.§) A 2013. évi javadalmazási politika fő keretét az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2011. évi közgyűlése által elfogadott, 2013. évi közgyűlése által módosított bankcsoporti javadalmazási irányelvek adták. Ezen módosított irányelvek képezik az alapját a javadalmazási politikának, melyet a bankcsoport anyagi ösztönzési rendszere tartalmaz, bankcsoporti utasítás formájában. Ennek utolsó változatát az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatósága 48/2013. (VI. 6.) sz. határozatával hagyta jóvá. A javadalmazási politika kialakításába a vállalatirányítás szempontjából jelentős területek bevonásra kerültek. Az alapjavaslat kidolgozását a Humánerőforrás szakterület koordinálta. A javadalmazási politika az alábbi kiemelt személyi körre terjed ki: 

a bankcsoporton belüli társaságok Hitelintézeti törvény („Hpt.”) szerinti vezető állású személyei és a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti vezető állású munkavállalói,



a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló egyéb vezetők,



kontroll funkciót betöltő vezetők (kockázatkezelés, kockázatelemzés – ellenőrzés, belső ellenőrzés, compliance, humánerőforrás szakterületek első számú vezetői)

A kiemelt személyi körbe tartozók javadalmazási irányelveinek legfontosabb rendelkezései az alábbiak szerint foglalhatóak össze: 1/ Értékelés: az FHB csoport üzleti és pénzügyi előmeneteléhez kötött, az irányított szervezeti egység éves teljesítményétől és az egyéni teljesítménytől függően történik. 2/ A javadalmazás elemei (állandó és változó elem):

7



alapbér;



teljesítményjavadalmazás elemei: az éves bruttó alapbér bizonyos százalékában meghatározott prémium, részvényopció juttatás, közös tulajdonú részvényprogramban való részvételi lehetőség.


3/ A kiemelt személyi kör részére a Társaság a munkáltató döntése szerint költségtérítéseket, juttatásokat biztosíthat: 

cégautó, mobiltelefon és egyéb, a feladat ellátásához szükséges eszköz használata a mindenkor hatályos belső szabályzat és adójogszabályok figyelembevételével;



a nem vezető beosztású munkavállalókkal megegyező mértékben biztosított mértékű általános és választható elemekből álló jóléti, szociális juttatások (pl. önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás, étkezési hozzájárulás).

4/ A kiemelt személyi kör munkaszerződésének feltételei: 

munkaviszony létesítés: alapvető munkáltatói jogok gyakorlása (munkaviszony létesítése, megszüntetése, munkaszerződés módosítása, javadalmazás megállapítása) az Alapszabályban, SZMSZ-ben meghatározott, erre jogosult szerv, személy által történik.

5/ Tisztségviselők díjazása: 

határozott összegű, havonta esedékes, a Társaság közgyűlése által megállapított mértékben;

6/ Részvényjuttatás: a közgyűlés által elfogadott vezetői részvényopciós program feltételei szerint. A kiemelt személyi kör esetében a teljesítmény alapú javadalmazás 

legalább 50%-át részvényekben kell kiadni és



legalább 40%-át halasztva kell kifizetni, juttatni.

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2013. évi közgyűlése a 2013-2014. üzleti évekre elfogadta a Vezetői Részvény Opciós Program keretfeltételeit. A juttatás feltétele, hogy az FHB Bankcsoport nemzetközi számviteli sztenderdek (IFRS) szerinti konszolidált teljesítménye – a részvényprogram hatásait is figyelembe véve négy pénzügyi teljesítménymutató közül – valamennyi mutatót együttesen tekintve - összesen legalább három mutató tekintetében elérje a Programban kitűzött célokat. 2013-ban a kiemelt személyi kör (14 fő) évi bruttó bérköltsége a következő volt: Ft Hpt. szerinti vezető állású személyek és Mt. szerinti vezető állású munkavállalók Kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló vezetők

69 004 000 6 960 000

Kontroll funkciót betöltő vezetők

15 300 000

Összesen

91 614 000

Fenti adatok a 2013. évet terhelő, a 2013. évi tevékenységhez kapcsolódó bérköltségeket tartalmazzák, figyelembe véve az időbeli elhatárolásokat.

8


A bankcsoporti eredményekre és az általános gazdasági helyzetre való tekintettel 2013. évben sem teljesítményhez kapcsolódó kifizetés, sem ezzel összefüggő, halasztottan történő javadalmazás nem volt. A fentiekben bemutatott bérek nettó értéke készpénzben került kifizetésre. A kiemelt körben 1 fő esetében új munkaszerződés köttetett, 1 fő esetében munkaszerződés-módosítás történt, 2 fő munkaviszonya megszűnt. Végkielégítésre nem történt kifizetés.

3 Prudenciális szabályok alkalmazása (4.§) Az FHB Bank Zrt. a PSZÁF E-I-1146/2006. számú határozata szerint az FHB Bankcsoport tagjaként az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel összevont alapú felügyelet alá tartozik. Az FHB Bank az FHB Jelzálogbank Nyrt. leányvállalata. A prudenciális szabályok alkalmazása, a tőkekövetelmény számítása ennek megfelelően két szinten történik: egyrészt egyedi alapon, másrészt pedig az FHB Bankcsoport tagjaként a konszolidációba teljes mértékben bevont hitelintézetként. Az FHB Bankcsoporton belül a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének akadálya nincsen.

9


4 Szavatoló tőkével kapcsolatos információk (5.§) Rendelkezésre álló szavatoló tőke: Adatok millió forintban

Megnevezés KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN ALAPVETŐ TŐKE ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK Befizetett jegyzett tőke Visszavásárolt saját részvények névértéke Tőketartalék ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK Tartalékok Lekötött tartalék Általános tartalék Eredménytartalék Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25% -áig ALAPVETŐ KÖLCSÖNTŐKE teljes összege EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL Immateriális javak JÁRULÉKOS TŐKE IRB szerinti értékvesztés és céltartalék többlet LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL (-) Levonás limittúllépés miatt KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTŐ TŐKE

10

2013.12.31 32 068 22 298 9 510 5 228 -818 5 100 12 855 13 785 818 0 12 967 0 -930 2 561 0 -67 -67 10 000 0 -230 -80

22 143 9 925 32 068 0


5 A hitelintézet tőkemegfelelése (6.§, 7.§) 5.1 A belső tőkemegfelelés értékelési folyamata (ICAAP) A Bank a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának részeként évente legalább egyszer felülvizsgálja kockázati stratégiáját, felméri, azonosítja a mindenkori és a jövőben felmerülő kockázatait, s meghatározza, hogy mely kockázati típusok ellen kíván tőkeképzéssel és melyek ellen kockázatkezelési folyamatok kialakításával védekezni. Az így kialakított – és évente felülvizsgált – ICAAP módszertan alapján pedig havonta meghatározza a kockázatok fedezésére szükséges nagyságú belső gazdasági tőkeigényét. A Bank jelenleg a hitel-, a működési-, a deviza-, kamat-, kereskedési könyvi, illetve az országkockázat vonatkozásában képez tőkét.

5.1.1 Hitelezési kockázat Az FHB Bankcsoport a hitelkockázati tőkéjének gazdasági szemléletű mértékét CreditRisk+ módszertan segítségével számítja. A módszertan a várható veszteség eloszlásának segítségével határozza meg adott konfidenciaszint mellett a tőkével fedezendő nem várt veszteség mértékét.

5.1.2 Működési kockázat Az FHB Bankcsoport működési kockázat tekintetében a veszteségeloszlás alapú (Loss Distribution Approach - LDA) és a szcenárióalapú megközelítés (Scenario Based Approach –SBA) hibrid modelljét alkalmazza. Az LDA módszer során a realizált veszteségadatokból kiindulva, az SBA módszer esetén szakértői forgatókönyvek alapján gyakorisági és súlyossági eloszlást becsülünk, majd ez alapján, együttesen kerül sor aggregált eloszlás készítésére.

5.1.3 Banki könyvi kamatkockázat A banki könyvi kamatkockázatra vonatkozó tőkekövetelményt a Bank az éven belüli cash flow-k nettó jelenértékének kamatérzékenysége alapján határozza meg.

5.1.4 Deviza-árfolyamkockázat A deviza árfolyamkockázat meghatározására a Bank az ún. parametrikus VaR módszert használja.

5.1.5 Országkockázat Az országkockázat tőkekövetelményét a Bank a PSZÁF ICAAP útmutatóban meghatározott módszerével számítja.

5.1.6 Kereskedési könyvi kockázatok Az FHB a kereskedési könyvi tőkekövetelményt az első pillérben alkalmazott módszerrel azonos módon számítja. A Bank a tőkével fedezett és a tőkével nem fedezett kockázatok esetén is – ha indokolt – a stressz tesztek eredményeinek függvényében többlettőkét képez. A stressz teszt keretrendszerében a legtöbb kockázati típus esetén indikátorok követése került előírásra, s ha ezen indikátorok relevánssá válnak, úgy egy szakértői tőkepuffer képzése 11


válik kötelezővé, amelynek hatására a tőkével fedezett kockázatok által számszerűsített normál belső tőkeszint megemelkedik.

5.2 Tőkekövetelmény Az FHB Bank Zrt. 2013. december 31-re vonatkozó tőkekövetelménye a következőképpen alakult: Adatok millió forintban

Piaci kockázat

Kitettségi osztály

Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Részesedések Értékpapírosítási pozíciók Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Összesen

Hitelezési és partnerkockázat tőkekövetelménye

Kereskedési könyvi pozíció- és nagykockázat

(a tevékenység egészében felmerülő devizaárfolyam kockázat miatt)

Működési kockázat

0 63 6 243 9 378 110 596

16 390

1 301

81

2 250

A Bank I. pillér szerinti teljes tőkekövetelménye tehát 2013.12.31-én 20 022 millió forint volt. A rendelkezésre álló szavatoló tőke összege ugyanezen időpontra vonatkozóan 32 068 millió forint.

5.3 Késedelmes tételek és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek A hitelminőség-romlás annak a kockázatnak a növekedése, hogy az ügyfél nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségeit. A fizetési késedelem a hitelminőség-romlás egyik fontos jelzője. A fizetési késedelmeket az FHB rendszeresen figyelemmel kíséri: a késedelmes napok száma és a késedelem összege meghatározza az ügylet/ügyfél kezelését, a hitelezési veszteség elkerülése, ill. csökkentése érdekében szükséges behajtási lépéseket. Másrészt a késedelmes napok száma és összege befolyásolja a követelések minősítését. A Bank a kintlévőségeit belső szabályzatai és a vonatkozó törvényi szabályozás szerint értékeli. Az értékvesztés, a céltartalék meghatározása a kihelyezések teljesítésével, veszteségével kapcsolatos korábbi tapasztalati adatok felhasználásával, a törlesztéseknél keletkezett tőke és kamattörlesztési késedelmek, az ügyfelek pénzügyi-gazdasági helyzetében bekövetkezett változások és egyéb kockázati tényezők, valamint a fedezetként felajánlott biztosítékok figyelembe vétele mellett történik. A kintlévőségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy az fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított, mind a portfólió szinten várható veszteségekre. 12


A kintlévőségeket legalább negyedévente minősíti az FHB. Az ügyfelekkel szembeni követelések közül egyedileg, teljes körűen minősíti a nem lakossági ügyfelekkel szembeni, egyedileg és statisztikai módszerrel a lakossági jelzálogfedezettel rendelkező kintlévőségeket, valamint a lakossági folyószámlahitel követeléseket, csoportosan a lakossági, jelzálogfedezettel nem rendelkező egyéb követeléseket. A minősítés alapján 5 kategóriába sorolódnak a tételek és a képzendő értékvesztésnek, céltartaléknak fedezetet kell nyújtania a várható veszteségre, így az eszköz könyv szerinti értéke a megtérülő összeget mutatja. Amennyiben a következő minősítésnél a megtérülés várható összege meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor az értékvesztés feloldásra (visszaírásra) kerül. A befektetett pénzügyi eszközök esetében az értékvesztés elszámolására, ill. feloldására akkor kerül sor, ha a piaci és a könyv szerinti érték különbsége tartósnak bizonyul, azaz éven túl is fennáll. Devizaeszközökre és mérlegen kívüli tételekre az értékvesztés-, ill. a céltartalékképzés devizában történik.

5.4 A Bank hitelkockázati kitettségei kitettségi osztályonként Adatok millió forintban


Hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összes szavatoló tőkéből le nem vontkitettség érték Összesen


Összesen

13

Szavatoló tőkéből levont kitettség érték

Kitettség

Átlagos ügylet nagyság

49 480

2 151

56 269

213 592

4 854

210 111

136 982 153 020 1 507 -

47 1 251 -

92 625 137 227 1 380 -

7 999 -

9 477

57

9 468

67

564 059

-

507 081

8 146

80


5.5 A Bank hitelkockázati kitettségei földrajzi megoszlás szerint: Adatok millió forintban Kitettségi osztály Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Részesedések Értékpapírosítási pozíciók Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Összesen

Földrajzi megoszlás Magyarország

Belgium

56 254 99,97%

Hollandia

Egyesült Királyság

Németország

Svájc

Amerikai Egyesült

Szlovénia

-

-

-

-

-

-

15

0,03%

-

-

-

-

-

-

97,8%

456

0,2%

1

0,0%

1 337

0,6%

1 476

0,7%

257

0,1%

148

0,1%

900

0,4%

91 634 98,9% 137 227 100,0% 1 377 99,8% -

914 1 -

1,0% 0,1% -

-

-

77 0 2 -

0,1% 0,0% 0,1% -

0 -

0,0% -

-

-

0 0 -

0,0% 0,0% -

-

-

205 535

8 971

94,8%

476

5,0%

-

-

20

0,2%

-

-

-

-

-

-

-

-

500 999

98,8%

1 847

0,4%

1

0,0%

1 437

0,3%

1 490

0,3%

257

0,1%

148

0,0%

900

0,2%

5.6 A Bank hitelkockázati kitettségei ügyfélkategória szerinti megoszlása Adatok millió forintban

Ügyfélkategória Kitettségi osztály Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Részesedések Értékpapírosítási pozíciók Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Összesen

14

Központi kormány, központi bank

Hitelintézetek

Vállalatok

Lakosság

56 269

0

0

0

0

210 111

0

0

0 0 0 -

0 0 0 -

92 625 0 1 380 -

0 137 227 0 -

0

61

9 352

55

56 269

210 173

103 358

137 282


5.7 A Bank hitelkockázati kitettségei hátralévő futamidő szerinti bontás a végső lejárat alapján Adatok millió forintban

Hátralévő futamidő Kitettségi osztály

Éven belüli


Összesen

1 éven túl és 5 éven belül

5 éven túl

49 480

6 776

13

162 431

47 681

0

40 453 4 337 0 0

23 396 11 963 0 0

28 777 120 926 1 380 0

9 118

0

350

265 826

89 816

151 439

5.8 Hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek ügyfélkategóriánként Adatok millió forintban

Értékvesztéssel és céltartalékkal érintett állomány

Ügyfél-kategória Bruttó kitettség* Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség 

15

Értékvesztés/ céltartalék

Nettó kitettség*

12 262

1 697

10 565

109 062

31 027

78 035

Mérlegen kívüli tételek ügyletkockázati súlyozás (CCF) nélkül


5.9 Értékvesztés, céltartalék alakulása ügyfélkategóriánként Adatok millió forintban

Ügyfélkategória Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség

Nyitó állomány 2013.01.01.

Tárgyévi értékvesztés képzés

Tárgyévi értékvesztés visszaírás minősítés

Előző évi értékvesztés visszaírás

Értékvesztés felhasználás

Átértékelési árfolyamkülönbség

Záró állomány 2013.12.31.

1 675

827

-317

-566

-5

3

1 617

28 432

13 541

-2 655

-6 322

-2 541

63

30 518

Adatok millió forintban

Ügyfélkategória Vállalkozással szembeni kitettség Lakosság (minden kitettségi osztályban)

Nyitó állomány 2013.01.01.

Tárgyévi Tárgyévi céltartalék céltartalék képzés visszaírás

Előző évi céltartalék visszaírás

Átértékelési árfolyamkülönbség

Felhasználás

Záró állomány 2013.12.31.

66

109

-67

-28

0

0

80

403

574

-175

-291

-2

0

509

5.10 Hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek országonként Értékvesztés és céltartalék 2013. december 31-én kizárólag magyarországi adósokkal szemben fennálló követelésekre került megképzésre.

6 Sztenderd módszer (8.§) 6.1 Sztenderd módszerrel számított portfoliók Az FHB Bankcsoport 2008. július 1-jével tért át a hitelezési kockázat Belső minősítésen alapuló (IRB) módszer alkalmazására. A Bankcsoport portfoliójában találhatóak azonban tartósan, illetve a fokozatos bevezetés következményeként átmenetileg sztenderd módszer alatt tartott portfoliók. A fokozatos bevezetés keretében az FHB Bank Zrt. 2010. január 1-től alkalmazza az IRB módszert a lakossági jelzáloghitelekre, az alap IRB módszert a hitelintézeti, a slotting eljárást pedig a vállalati különleges hitelezési kitettségekre. Az átmenetileg sztenderd vállalati, valamint a további lakossági (folyószámlahitel, hitelkártya, személyi hitel) kitettségekre – tekintettel az Allianz Bank beolvadásával a Bank eszközei közé bekerülő portfoliókra is - 2016-tal bezárólag tervezi bevezetni az IRB módszert.

16


A Hpt. 76/D. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet engedélyével tartósan sztenderd módszerrel számítja a tőkekövetelményt a következőkre: 

a központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségek (76/D. § (1) a) alapján),



Munkáltatói személyi kölcsön (76/D. § (1) c) alapján)



Fix hitel és flexibilis hitelkeret (76/D. § (1) c) alapján)



a beolvadt Allianz Bank vállalati hitelportfoliója (76/D. § (1) c) alapján)



lakossági mobil scoring hitel (76/D. § (1) c) alapján)



lakossági áthidaló kölcsön (76/D. § (1) c) alapján)



a beolvadt Allianz Bank lakossági áthidaló kölcsön portfoliója (76/D. § (1) c) alapján)



egyedi szinten a bankcsoporton belüli követelések (76/D. § (1) f) alapján)



részesedések (76/D. § (1) c) alapján).

6.2 Külső hitelminősítő, minősítések A sztenderd módszerű portfoliók vonatkozásában az FHB Bankcsoport a kockázati súlyok meghatározásakor a Moody’s Investors Service, mint elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítéseit használja. Mivel a Bank vállalkozásokkal szembeni jelenlegi kitettségeinek adósai Moody’s hitelminősítéssel nem rendelkeznek, így a Moody’s minősítései a tőkekövetelmény számítása során a központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek esetén relevánsak. A Bank a magyar illetve a német államra megállapított minősítéseket alkalmazza a magyar és a német állam által kibocsátott és garantált, illetve a magyar és a német központi bank által kibocsátott, nem kereskedési könyvi tételeket képező értékpapírokra. A 2013. december 31-én alkalmazott hitelminősítések a következőek voltak:

17

Moody's minősítés

Hitelminősítési besorolás

Magyarország

HU

Ba1

4

Németország

DE

Aaa

1


6.3 Sztenderd módszerrel számított kitettségek 2013. december 31-én Adatok millió forintban


Szavatoló tőkéből le nem vont kitettség érték

Szavatoló tőkéből levont kitettség érték

Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség Multilateriális fejlesztési bankkal szembeni kitettség Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség Értékpapírosítási pozíció Kollektív befektetési formában fennálló kitettség Egyéb tétel

205 516 68 555 11 176 22 573 5 295 350 1 030

8 066

Összesen

370 764

8 146

56 269 -

-

-

-

-

-

-

-

80

-

7 Belső minősítésen alapuló módszer (9.§,10.§,11.§) 7.1 Belső minősítésen alapuló módszerrel számított portfoliók Az FHB Bankcsoport 2008.július 1-jétől, az FHB Bank Zrt pedig a fokozatos bevezetés keretében 2010. január 1-jétől alkalmazza az IRB módszert. Az FHB Bank Zrt. 2013. december 31-én a tőkekövetelmény számítása során a következő portfoliói tekintetében használta a belső minősítésen alapuló módszert: 

18

lakossági jelzáloghitelek (kivéve Allianz Bank beolvadásával a portfolióba került hiteleket): fejlett IRB módszer (saját nemteljesítési valószínűség, saját nemteljesítéskori veszteségráta és saját hitelegyenértékesítési tényező becslés)




a hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szemben fennálló követelések: alap IRB módszer (saját nemteljesítési valószínűség becslés)



vállalkozással szembeni különleges hitelezési kitettségek: slotting módszer



az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

A fokozatos bevezetési ütemterv szerint az IRB módszer teljes körű alkalmazása (a tartósan sztenderd portfoliók kivételével) 2016-ban fejeződik be.

7.2 A belső minősítési rendszer struktúrája  Az ügyfelek és ügyletek minősítési rendszerbe történő besorolásának feltételeit és az alkalmazandó eljárások rendjét a Partner- és Ügyfélminősítési szabályzat egyértelműen meghatározza. 

A lakossági jelzáloghitel minősítő rendszer struktúráját tekintve az ügyfeleket 13 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriába sorolja.



A hitelintézeti minősítő rendszer 9 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriát tartalmaz. A belső és a külső minősítés kapcsolatára a 7.8 pont tér ki.



A különleges vállalati kitettségeket minősítő rendszer 5 kategóriát alkalmaz.

 A minősítési rendszerek felülvizsgálatára évente legalább egyszer sor kerül. A felülvizsgálat során statisztikai alapú kvantitatív és kvalitatív elemzés is történik.

7.3 A belső becslések egyéb alkalmazási területei A tőkeszámításhoz használt minősítések, a nem-teljesítésre és a veszteségre vonatkozó becslések meghatározó szerepet játszanak a kockázatkezelési, döntéshozatali, hitelezési, behajtási, tervezési folyamatokban egyaránt. Lakossági jelzáloghitelek tekintetében: Az FHB Bankcsoport a lakossági jelzáloghitelek kockázatvállalása során elsősorban a nyújtható hitelnagyság meghatározásában veszi figyelembe a minősítést, míg más területeken, mint például az értékvesztés meghatározásában és a problémás ügyek kezelésében kiegészítő információként használja fel a minősítést. A belső becslések a legnagyobb hatással a következő területeken jelennek meg:

19



a nyújtható maximális hitelnagyság meghatározása



default információk beépülése a minősítésbe és ezáltal a teljes hitelezési folyamatba



árazás



értékvesztés képzés



direkt marketing kampányok szűrési folyamata



tervezés


Hitelintézeti kitettségek esetében: A banki követelések esetén a belső minősítés közvetlenül meghatározza a vállalható kockázat maximális nagyságát, hiszen a globál limit megállapítás kiindulási alapja maga a minősítés. Különleges vállalati kitettségek:  a nyújtható maximális hitelnagyság meghatározása  árazás  work-out kezelés

7.4 Hitelezési kockázat mérséklés A tőkekövetelmény számításakor a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, a jogszabályban meghatározott volatilitási korrekciós tényezők használatával alkalmazza az FHB. Garanciák beszámítása az egyszerű helyettesítés módszerével történik. Az ingatlannal fedezett kitettségek kedvezményes súlyozását 196/2007 (VII. 30.) kormányrendeletben meghatározott feltételrendszernek megfelelően alkalmazza a Bank.

7.5 Vállalatirányítás és ellenőrzés Az FHB Bankcsoportnál a minősítési rendszerek és a becslési eljárások fejlesztésének, módosításának jóváhagyása az Igazgatóság hatásköre. Ezen feladat minél teljesebb ellátása érdekében a bankcsoporti szinten felelős szervezeti egység, az anyabank, az FHB Jelzálogbank Nyrt. Kockázatelemzési és –ellenőrzési Főosztálya az Igazgatóság számára a minősítési rendszerek működéséről, felülvizsgálatáról, valamint a hitelkockázati profil elemzéséről rendszeres beszámolókat készít. A teljes Bankcsoportban funkcionáló hitelkockázat ellenőrző egység (CRCU: Credit Risk Control Unit) közvetlenül az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatójának alárendelten, az üzleti területtől és a döntésekben részt vevő kockázatkezelési területtől teljesen függetlenül látja el feladatát. Mindemellett a vállalatirányítási és ellenőrzési követelményeknek megfelelve a Bankcsoport belső ellenőrzése legalább évente felülvizsgálja mind a belső minősítési rendszerek működését, mind a kockázati paraméterek becslési eljárásait. A minősítési eredmények, a becsült paraméterek beépülnek, felhasználásra kerülnek a banki folyamatokba. A Bank vezetése rendszeresen felügyeli a Bank kockázatainak alakulását a kockázati jelentések alapján. Döntéseit mind az egyedi kockázatvállalásnál, mind a tervezés során, a kockázati profil kialakításakor, árazáskor, értékvesztés képzésekor stb. befolyásolják a minősítés eredményei.

20


7.6 A belső minősítési módszerrel számított kitettségek 2013. december 31-én Adatok millió forintban

Kitettség értékek Kitettségi osztály, alosztály Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalattal szembeni kitettség Különleges hitelezési kitettség Lakossággal szembeni kitettség* Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

Összesen

Összes kitettség

Mérlegen belüli tételek

Partnerkockázati kitettségek

Kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súly

Mérlegen kívüli kötelezettségvállalások

4 596

4 289

307

0

17 288 17 288 104 965

16 622 16 622 104 892

0 0 0

667 667 72

9 468

9 468

0

0

136 317

135 271

307

739

17,1% 94,9% 94,9% 93,8% 78,2%

-

* AIRB portfolió, amelyre saját nemteljesítéskori veszteségrátát ill. hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz a Bank

7.7 A minősítési folyamatok leírása Hitelintézeti kitettségek: A hitelintézeti partnerek minősítését az FHB Bankcsoportban a Kockázatkezelési Főosztály végzi. A minősítésre évente legalább egyszer sor kerül. A minősítés objektív, számszerűsíthető és szubjektív szempontok alapján történik. A figyelembe vett objektív tényezők az alábbi kategóriákba sorolhatóak: tőkemegfelelés, eszközminőség, likviditás illetve jövedelmezőség és hatékonyság. Különleges vállalati kitettségek: A kockázat vállalása, ill. fennállása alatti minősítéseket az üzleti és a kockázatkezelési terület közösen végzi el. A minősítési modellek eltérőek a hitel célja (értékesítési célú lakóingatlan fejlesztés, kereskedelmi ingatlan, szálloda fejlesztése, vásárlása, refinanszírozása, befektetési céllal ingatlan vásárlása, refinanszírozása), az ingatlan fejlesztésének (fejlesztés, működési szakasz), valamint a kockázatvállalásnak a szakaszai (kockázatvállalás előtt, ill. monitoring során) szerint. Az objektív szempontok pénzügyi mutatókat, a stressz elemzések eredményét, a pénzáramlás előrejelezhetőségét, viselkedési jellemzőket ölelnek fel. A szubjektív tényezők a piaci környezetet, eszközminőséget, a szponzort, fedezeti struktúrát stb. veszik számba. Lakossági jelzáloghitelek: A kockázatvállalást megelőzően a Bank minden esetben elvégzi az ügyfelek minősítését (scoring), s a minősítés eredménye alapján dönt a kockázatvállalásról, annak feltételeiről (folyamat, biztosítékok, árazás). A termék egyértelműen meghatározza, hogy melyik minősítési (scoring) rendszert kell alkalmazni. A minősítés során a legnagyobb súllyal az ügyfél viselkedési profilja, valamint az ügyfél szocio-demográfiai adatai és a termék jellemzői kerülnek figyelembe vételre. A minősítés automatizált módon történik a scoring rendszer segítségével. A lakossági ügyfelekkel szembeni kitettségek közül tehát csak az ingatlannal fedezett kitettségekre alkalmazz az FHB a belső minősítés módszerét, így ez az egyetlen lakossági alosztály.

21


7.8 A nemteljesítési valószínűség (PD) becslése Lakossági jelzáloghitelek: Nemteljesítőnek az olyan lakossági jelzáloghitel ügylet számít:  amelynél a 90 napon túl esedékes tőke- kamat- vagy egyéb díj- illetve kezelési költség összege meghaladja a 10 000 Ft-ot, vagy  amelynek az eszközminősítés szabályai alapján az elsődleges besorolása 4-es illetve 5-ös a hitelminőség romlásának következtében: Az FHB Bankcsoport a nemteljesítési valószínűség becslését saját adatbázisán viselkedési scoring modell segítségével végzi. A viselkedési scoring egy időben előremutató elemzés, amelynek eredménye meghatározza az egyes ügyletekre a PD értékeket. Legnagyobb súllyal az ügyfélnek a viselkedési profilja, valamint az ügyfél szociodemográfiai adatai és a termék jellemzői kerülnek figyelembe vételre. A módszertan segítségével meghatározható, hogy a következő időszakban mekkora a nemteljesítés esélye. Becslési módszerként a Bank a lakossági adósminősítési rendszerekben (jelentkezési és viselkedési scoring is) binomiális, más néven bináris logisztikus regressziót használ. Banki követelések: A Bank az intézményi ügyfelek esetén az alábbi nemteljesítési definíciót használja. Nem-teljesítőnek számít a hitelintézeti ügyfél, ha: 

a 90 napon túl esedékes tőke- kamat- vagy egyéb díj- illetve kezelési költség tartozásainak összege meghaladja a 250.000 Ft-ot,



a Banknak az ügyféllel szemben legalább kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló kamatkövetelése van,



az ügyfél külső adósminősítési kategóriája egy év alatt több mint 4 minősítési kategóriával romlik,



a Bank egyedi döntés alapján defaultosnak minősítette,



a követelés peresítésre került és bírósági per tárgyát képezi,



a Felügyelet korlátozó intézkedéseket hoz a hitelintézet ellen, és rendkívüli szabályokat vezet be,



a hitelintézet ellen felszámolási eljárást indítottak,



a hitelintézet Moody’s általi minősítése alapján default kategóriába kerül.

Az FHB Bankcsoport a banki kitettségekre vonatkozóan a nemteljesítési valószínűség számítása során a Moody’s hitelminősítési kategóriáinál megfigyelt nemteljesítési rátákat veszi alapul. Amennyiben a minősítési kritériumok nagyságrendileg azonosak egy nagy minősítő cég minősítő rendszerével, úgy a minősítő cég egyes rating kategóriájához tartozó PD értékek felhasználhatóak, mint saját PD becslés. Ennek érdekében az FHB Bankcsoport hitelintézeti minősítő rendszere úgy került kialakításra, hogy annak minősítési kritériumai a lehető legjobban megfeleltethetőek legyenek a Moody’s külső minősítő cég által használt minősítő 22


rendszernek, illetve megközelítőleg ugyanolyan sorrendbe sorolja a különböző bankokat, mint azt a Moody’s minősítés rendezi. Ennek következtében egymásnak megfeleltethetővé vált a külső, illetve a belső minősítési kategória, amely így lehetővé tette, hogy az alkalmazott PD értékek számítása a külső intézmény által publikált default ráták alapján történjen. Kitettséggel súlyozott PD értékek:

Kitettségi osztály Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Különleges hitelezési kitettség Lakossággal szembeni kitettség Összesen

Kitettséggel súlyozott PD 0,04%

-* -* 9,02%

* slotting módszer

7.9 Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) és hitelegyenértékesítési tényező (CCF) becslés Az FHB Bankcsoport saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést kizárólag a lakossági jelzáloghitelek vonatkozásában végez. Az FHB saját portfóliójára a historikus becslést, annak is a strukturális változatát találta alkalmazhatónak. A strukturális historikus módszer lényege, hogy a tényleges realizált megtérülések, illetve az ügyletparaméterek segítségével határoz meg ügyletenként egyedi LGD értéket. Feltételezi, hogy a veszteség a behajtási folyamat eredményességétől függ. Mindezek alapján a Bank különféle behajtási kimeneteket határozott meg, és kimenetenként állított fel kisebb modelleket a veszteség becslésére. Az egyes kimenetre kerülések valószínűségeit inkább rövidebb, míg az egyes kimenetek modelljeit inkább hosszabb időtávon lehet megbecsülni. A lakossági jelzáloghiteleket 3 nemteljesítéskori veszteségráta kategóriába sorolja a Bank. A hitelegyenértékesítési faktor (CCF) egy olyan szorzószám, mely a bank kitettségeinek mérlegen kívüli részére mondja meg, hogy egy éven belül a nem-teljesítő partnerek várhatóan mennyit hívnak le ebből a mennyiségből, azaz mennyivel nő az érték, amit a Bank elveszíthet. Az FHB Bankcsoport mérlegen kívüli tételei között nagyon alacsony azon ügyfelek száma, akikkel szemben a Banknak függő vagy jövőbeni kötelezettsége állt fenn a nem-teljesítést megelőző 12 hónapban. Ezek vizsgálata azt mutatta, hogy ezen függő kötelezettségeket a legtöbb esetben le is hívják, s csak a lehívás után kerül sor az adós 23


nem-teljesítésére. Megfigyelhető továbbá, hogy sok olyan ügylet van, ahol a normál hitelnyújtási folyamat során az induláskor még függővé tett összeg rögvest mérlegtétellé is válik. Mindezek következtében a függő kötelezettségeket a Bank 100%-ban „mérlegesíti”, azaz a tőkekövetelmény számítása során minden esetben 100%-os hitelegyenértékesítési tényezőt használ. A lakossági portfólióra a saját nemteljesítéskori veszteségráta 41,3%, míg az alkalmazott saját hitelegyenértékesítési tényező értéke 100%. A 234/2007. kormányrendelet 9.§ (4) d) és (5) pontja által kért,  az FHB által használt nemteljesítési definíciók alkalmazására vonatkozó információkat jelen dokumentum 7.8 pontja tartalmazza.  a nem lakossági IRB portfoliók kitettség értékét, a kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súlyt a 7.6 pontban található tábla tartalmazza. Ezekre a portfoliókra az FHB nem számít saját nemteljesítéskori veszteségrátát és saját hitelegyenértékesítési tényezőt.

Lakossági portfólió kitettségeinek megoszlása EL kategóriák szerint: Adatok millió forintban

Kitettség értékek Lakossági kitettségek EL szerinti kategóriái

Összes kitettség

0%-1% között 1%-10% között 11%-30% között 31%-70% között 70%-100% között

Összesen

7.10

Mérlegen belüli tételek

Mérlegen kívüli kötelezettség-vállalások

35 555 21 731 9 406 31 306 6 967

35 522 21 703 9 394 31 306 6 967

33 27 12

104 965

104 892

72

A várható veszteség és értékvesztés alakulása az IRB portfolióra Adatok millió forintban

Kitettségi osztály Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Összesen

Bruttó Kitettség*

2012.12.31 Várható veszteség

Értékvesztés+ Bruttó Kitettség* céltartalék

Értékvesztés+ céltartalék

12 868

1

29

8 077

1

30

11 387 111 911 136 166

134 19 669 19 804

492 19 229 19 750

17 613 104 965 130 654

302 21 784 22 086

392 21 514 21 936

* Hitelezési kockázat mérséklés figyelembevétele előtti összes szavatoló tőkéből le nem vont kitettség érték

24

2013.12.31 Várható veszteség


A 234/2007. kormányrendelet 10.§ és 11.§ által kért,  az IRB módszerrel kalkulált lakossági jelzáloghitelre, mint lakossággal szembeni kitettség alosztályára vonatkozó tőkekövetelmény 2013. december 31-én 8 792 millió Ft;  a vállalkozások kitettség osztályon belül a különleges hitelezési kitettség alosztályba sorolt kitettségek (amelyekre a Hkr. 30. §-ának (5) bekezdését alkalmazza az FHB) összesített értékekét a 7.6 pontban lévő tábla tartalmazza.

8 Hitelezési kockázat mérséklés (12.§) Az FHB hitelkockázati fedezetként nem ismeri el a mérlegen belüli és kívüli nettósítást. A biztosítékok értékelésére és kezelésére vonatkozó átfogó szabályzat a Bankcsoport Fedezetértékelési és minősítési Szabályzata. A szabályzat rendelkezik az alábbiakról:

      

a kockázatvállalás biztosítékául elfogadható és nem elfogadható fedezetek köre a biztosítékokra elfogadhatóságára vonatkozó általános szabályok a szerződésekben alkalmazott leggyakoribb jogi kikötések a biztosítékok értékének, mobilizálhatóságának megállapítása a fedezettségi szint meghatározása a biztosítékok nyilvántartása a fedezetek folyamatos figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának rendjét

A biztosítékokkal kapcsolatosan a következő főbb elveket tartja az FHB szem előtt:

25



A kockázatvállalásról való döntés előtt meg kell győződni a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, azok tényleges értékéről és érvényesíthetőségéről.



Törekedni kell arra, hogy a fedezet értékállósága, lejárata igazodjék a kockázatvállalás futamidejéhez.



A döntéshozatal során figyelembe kell venni, hogy a felajánlott fedezet más jogügylet alapján milyen mértékben van lekötve, leterhelve.



A kockázatvállalásra és a biztosítékokra vonatkozó szerződéseket, avagy az arról szóló adósi nyilatkozatokat lehetőség szerint – a jogszabályi kötelezettségek (pl. Jht) figyelembe vételével - közokirati formában követeli meg.



Az ingó- és ingatlanbiztosítékot felajánlónak a zálogtárgyra biztosítást kell kötnie, legalább tűz és elemi kár kockázatokra és a biztosítás kedvezményezettjeként a kölcsön összege és járulékai erejéig a Bankot kell megjelölni.



A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt rendszeresen figyelemmel kísérni és dokumentálni kell a biztosítékok meglétét, értékét (annak rendszeres felülvizsgálatát) és érvényesíthetőségét.




A Bank jogosult legyen a biztosíték kiegészítését, vagy más fedezet nyújtását kérni az ügyféltől, amennyiben a szerződéskötés idején nyújtott biztosíték megsemmisül, elvész, vagy értékében a fennálló tartozáshoz viszonyítva jelentős értékcsökkenés (avulás, romlás) következik be, vagy amennyiben az ügyfél gazdálkodásában, pénzügyi helyzetében jelentős romlás következik be.



Az egyes fedezeteket a biztosítéki/fedezeti értéken veszi figyelembe.



A biztosítéki érték a biztosíték névleges értékének (forgalmi, piaci érték) és a fedezeti szorzónak a szorzata, ahol a fedezeti szorzó nulla és 100 % közötti érték lehet.

A fentiek alapján a Bank számára elfogadható fedezet elsősorban az ingatlanon alapított jelzálogjog, önálló jelzálogjog, az óvadék, a Magyar Állam készfizető kezességvállalása, a bankgarancia, illetve harmadik fél (a Magyar Államon kívül) kezességvállalása lehet. A magyar államnak, mint készfizető kezesség nyújtójának Moody’s szerinti minősítése Ba1. A hitelkockázati tőkekövetelmény számszerűsítése során 2013. december 31-én a Bank az ingatlanon alapított bejegyzett zálogjoggal, állami kezességvállalással, óvadékkal kalkulált hitelezési kockázat mérséklő tételként. Az FHB által legnagyobb volumenben figyelembe vett biztosíték típus az ingatlanon alapított zálogjog. A kitettség értékek a figyelembe vett hitelkockázat csökkentő tételek szerint az alábbiak szerint alakulnak 2013. december 31-én, azon kitettség osztályokban, ahol a Bank nem alkalmaz saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést (sztenderd és alap IRB módszer): Adatok millió forintban


Ingatlan Lakóingatlan


ÖSSZESEN

Kereskedelmi ingatlan

Ingatlan összesen

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3 481

-

-

1 018 23 259 -

5 736 582 -

6 754 23 841 -

3 294 14 -

10 990 95 -

1 635 1 -

24 277

6 318

30 595

6 789

11 085

1 637

Kitettség érték: Hitelezési kockázat mérséklés figyelembevétele előtti szavatoló tőkéből le nem vont kitettség érték

26

Állami Értékpapír készfizető Óvadék óvadék kezesség


9 Kereskedési könyv (13.§) Az FHB Bank Zrt. kereskedési könyvet vezet és 2010 óta végez befektetési szolgáltatási tevékenységet. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak tőkekövetelményét a sztenderd módszerrel határozza meg.

Kereskedési könyvi tőkekövetelmény partnerkockázat pozíciókockázat devizakockázat

millió Ft 3 1 301 81

Az FHB-nak nagykockázat-vállalás, árukockázat, ill. értékpapírosítás miatt nem merült fel tőkekövetelménye.

10 Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók (14.§) 10.1 Részvények A Bank 2013. december 31-én a következő befektetésekkel rendelkezett:

Részesedések értéke Név Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Golf & Country Club Máriavölgy Zrt. SWIFT Visa Europe Limited FHB Kártyaközpont Zrt.

Devizanem

eredeti devizában (millió)

millió HUF

HUF

1 343,032

1 343,0

HUF

30,000

30,0

HUF

1,928

1,9

EUR

0,003

0,8

USD

0,010

2,1

HUF

2,500

2,5

Az FHB részvény befektetést nem kereskedési szándékkal tart. A részvényeket a Bank bekerülési értéken tartja nyilván és amennyiben a részvények áralakulása tartós és jelentős csökkenést mutat, akkor értékvesztést számol el. A Bank nem alkalmazza a valós értékelés módszerét. A BIF részvények az FHB Szolgáltató Zrt. értékesítése során, az ellenérték megfizetéseként, 2011. december 1-jén kerültek a Bank könyveibe. A BIF részvényeit a Bank nem kereskedési szándékkal tartja. A BIF részvényeivel kereskednek a Budapest Értéktőzsdén, a 2013. év végén érvényes záróár 320 Ft volt. Az alkalmazott számviteli értékelési módszernek megfelelően a BIF részvények bekerülési áron, 127 millió forint értékvesztés elszámolása mellett 1 343 millió Ft nettó értéken szerepelnek a könyvekben. 2013. év folyamán részvény értékesítésére nem került sor. 27


10.2 Banki könyvi kamatkockázat A kamatlábkockázat a piaci kamatlábak változásának a Bank pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatlábkockázat lehetséges forrásai: újraárazási kockázat, hozamgörbe kockázat, bázis kockázat és opciós kockázat. Az FHB Bank Zrt. kamatkockázata eszköz-forrás struktúrájából adódóan elsősorban az alábbi tényezőkből ered: 

A hitelek és a források eltérő árazódási struktúrája, vagy eltérő kamatperiódusa.



Opciós kockázat, azaz a hitel előtörlesztésekből felszabaduló források újra-befektetésekor elérhető hozam és az eredeti hitelkamat közötti eltérés.



A fix kamatozású eszközök és források eltérő lejárati struktúrája és ebből eredő átárazódási idő eltérése.

A kamatkockázat méréséhez a Bank eszközeit és forrásait alapvetően a szerződésben szereplő átárazódási időpontok szerint sorolja be a Bank átárazódási periódusokba. A besoroláskor azonban figyelembe veszi a kölcsönök várhatóan előtörlesztett összegét a rendszeresen újrakalkulált becsült előtörlesztési ráta alapján, a látra szóló betétek esetében pedig havi újraárazással számol. A kamatkockázati kitettséget naponta méri. A kamatkockázat mérésére alkalmazott módszerek: 

Kamatérzékenység vizsgálat – hozamgörbe változásának várható hatása a potenciális eredményre (P/L). A bank a gazdasági tőke szempont alapján megvizsgálja a kamatváltozásoknak azon hatását, amely közvetlenül hathat az eredmény terv teljesítésére, s amelynek az eredménye rövidtávon is jelentkezhet szavatoló tőkéjének a változásában.



Stressz Teszt A hozamgörbén érvényesülő elmozdulás hatására bekövetkező negatív nettó eszközérték változást méri.



Kockáztatott Érték számítás (VaR)

A mutatók értékei 2013. december 31-re vonatkozóan a következők:

Mutató Rövid távú kamatérzékenység Stressz teszt Kockáztatott érték (VaR)

28

millió Ft 10 -2 100 1 690


11 Értékpapírosítás (15/A.§) A Bank értékpapírosítási ügyletet nem végez.

12 Partnerkockázat kezelése (15/B.§) Az FHB a származtatott ügyletek partnerkockázati kitettségét a hitelezési kockázatvállaláshoz a partnerre megállapított limitnek az ügyletből eredő potenciális veszteséggel való terhelésével veszi figyelembe. A partnerkockázat csökkentésére előre nem rendelkezésre bocsátott, személyi jellegű biztosítékokat nem használ. A rossz irányú kockázatok azonosítására, kezelésére vonatkozóan a 381/2007.(XII.23) Korm. rendelet a piaci árazás módszerét alkalmazó hitelintézetek számára nem írja elő eljárások meghatározását, ezért az eljárásra vonatkozó információ szolgáltatás az FHB-ra nem releváns. A származtatott ügyletek partnerkockázatainak fedezésére a Bank csak készpénzt, illetve állampapírt fogad be. Az ISDA keretszerződés alatt kötött ügyletekre vonatkozóan margin betétek elhelyezése csökkenti a kockázatot. A partnerkockázat tőkeszámításakor ezeket a biztosítékokat és a szerződéses nettósítást azonban nem veszi figyelembe. Az FHB a partnerkockázat tőkekövetelményét a piaci árazás módszerével számítja. Hitelderivatíva ügyleteket a Bank nem köt.

13 Működési kockázat (16.§) A működési kockázat tőkekövetelményének meghatározására az FHB Bankcsoport és ezen belül az FHB Bank Zrt. a Felügyelet engedélyével 2011. december 31. napjától a Fejlett Mérési Módszert (AMA) alkalmazza. A FHB Bank működési kockázati tőkekövetelménye 2013. december 31-én 2.250 millió Ft. Az FHB Bank Zrt. működési kockázati tőkekövetelménye a Bankcsoporti tőkekövetelmény allokációjával számítódik. A Bankcsoport veszteségeloszlás alapú (Loss Distribution Approach - LDA) és a szcenárióalapú megközelítés (Scenario Based Approach –SBA) hibrid modelljével számítja a tőkekövetelményt. Az LDA módszer során a realizált veszteségadatokból kiindulva, az SBA módszer esetén szakértői forgatókönyvek alapján gyakorisági és súlyossági eloszlást becsléséből, külön-külön aggregált veszteségeloszlás készül és ezek együttesen adják a Bankcsoport működési kockázati tőkekövetelményét A számítások a saját veszteség-adatbázis mellett a HunOR Magyar Működési Kockázati Adatbázis adatait is felhasználják, a biztosítás kockázatcsökkentő hatását nem veszik figyelembe.

29

FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Recommend Documents