Kovács Balázs1 – Dr. Méhes Márton2 AZ ’AUF NACH UNGARN/FEL MAGYARORSZÁGRA’ KULTURÁLIS- ÉS TURISZTIKAI FESZTIVÁLSOROZAT EGYEDISÉGE ÉS HATÁSMECHANIZMUSA
1. Kiindulópont „Fesztiválország lettünk!” – hirdette 2014. nyári számának címlapján hazánk egyik vezető turisztikai szaklapja3. Hogy ez mennyire így van, arról a szaklap tényfeltáró cikkében olvashatunk, melynek üzenete: Magyarországon bármerre feldobunk egy követ, szinte minden bizonnyal találunk ott egy fesztivált, ahol az leesik. A fesztiválok szervezése komoly hajtóerő a turisztikai ágazat számára, amely tényről 2010 óta, – ezt az évet a Magyar Turizmus Zrt. a „Fesztiválok Éve” tematikus kampányévének nyilvánította – szakmai konszenzus van. Mára a fesztivál kifejezés „az intenzív élményt és a kötetlen kikapcsolódást nyújtó rendezvények szinonímájává vált.”4 A fesztiválok pozitív gazdasági-, társadalmi- és számos egyéb kedvező másodlagos hatását elismerő konszenzuson túlmutató kérdések többnyire a fesztiválok fenntarhatóságával kapcsolatban, illetve a tartós siker receptjének keresése körül jelennek meg. A siker receptjét azonban – ha nem is lehetetlen –, de nehéz definiálni, erre jelen tanulmány szerzői nem is kívánnak vállalkozni. Arra azonban igen, hogy egy mindezidáig egyedi fesztiválsorozat alapjait megteremtő, s a hazai állami szervezetek külhoni képviseleteinek „menedzser típusú”5 szerepvállalásán és összefogásán alapuló kulturális- és turisztikai fesztiválsorozat első két eseményének megvalósulását, az oda vezető utat, illetve a fesztiválok utóhatását best practice jelleggel bemutassák. E tanulmánykötet jelen fejezetében a 2013. május 16-18-a között a felső-ausztriai Linzben, valamint 2014. június 26-28. között Graz városában, „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” mottóval megrendezett kulturális- és turisztikai fesztiválok „portréját” rajzoljuk meg. E két, fesztiválnak nevezett nagyrendezvény gyakorlatilag egyfajta exporttermékként értelmezhető: az utóbbi években Magyarországra jellemző fesztiválsokaságból egy koncentrált, „szemléltető jellegű mix” összeállításával, külföldön mutattunk be egy kulturális- és turisztikai szempontból egyaránt értelmezhető „terméket”. Az érem másik oldala az, hogy Ausztria is a fesztivál-nagyhatalmak közé tartozik. Az alpesi ország azonban elsősorban nem a fesztiválok számosságával tűnik ki, mint újabban Magyarország, hanem a fesztiválok több évtizedes tradíciójával. Elég ha csak a Salzburgi Ünnepi Játékokra6 vagy a Bécsi Ünnepi Hetekre7 gondolunk, amelyek közel évszázados, illetve több évtizedes múltra visszatekintő fesztiválok, komoly fizetőképes kereslettel, s hatalmas országimázs-formáló hatással. E két tényező - miszerint Magyarország jelen kori egyediségéhez, turisztikai márkájának összetevőjéhez a fesztiválok sokasága is hozzátartozik, valamint Ausztriában komoly hagyományai és kereslete van a fesztiválszerű nagyrendezvényeknek, - adja azt a kiindulópontot, amely a témánként választott „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” fesztiválok „kulturális exporttermékként8” való előállításához, s két ausztriai tartomány fővárosában való lebonyolításához vezetett. Esettanulmányunkban az elemzéseket országimázs formálás szempontjából, a médiavisszhang kiértékelése alapján kapott hírérték kalkuláció, ezek turisztikai szempontú relevanciájának, valamint a rendezvények egyes funkcióinak feltárása alapján tesszük meg. Terjedelmi korlátok miatt premisszaként eltekintünk a konkrét gazdasági hatásvizsgálattól. 9 A vizsgált tanulmányok és felmérések alapján csupán indikatív jelleggel jelezzük, hogy Ausztriában a rendezvények és fesztiválok összgazdasági közvetlen kibocsátása 7,3 milliárd euróra becsülhető egy 2012-ben készült átfogó tanulmány10 alapján, amely a bruttó hozzáadott értékhez 2,84 százalékos hozzájárulást jelent. Ezen osztrák példával összehasonlítható, a teljes magyarországi rendezvény- és fesztiválpiac gazdasági hatásairól készült átfogó tanulmány létéről
nem rendelkezünk információval, ugyanakkor irányszámként, hazánk esetében is használhatónak érezzük11 az osztrák GDP hozzájáruláshoz viszonyuló százalékos arányt. 2. Az „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” fesztiválok koncepciója Történetünk 2011 nyarán kezdődött, amikor Linz város képviselői megkeresték a Magyar Turizmus Zrt. bécsi képviseletét ajánlatukkal, miszerint 2013 tavaszán legyen Magyarország a díszvendége egy háromnapos programsorozatnak, amelynek fókuszában a magyar kultúra és gasztronómia, illetve a turisztikai attrakciók állnak. Linznek, pontosabban a linzi kereskedőket összefogó Linzer City Ring12 Egyesületnek (továbbiakban LCR) ugyanis nagy tapasztalata van abban, hogy miként lehet egy jól megkomponált és jól meghirdetett rendezvénnyel a város közterületeit élettel megtölteni, s a kereskedelmi egységeknél pótlólagos vendégforgalmat generálni úgy, hogy mindez az attrakciók szolgáltatóinak is megtérülő befektetés legyen. Kezdeményezésüknek korábban már Franciaország, Olaszország, s több osztrák tartomány döntéshozóit megnyerték, akik többnapos kulturális és turisztikai tartalmú programmal és látványosságokkal mutatkoztak be a városban. A kellő módon dokumentált linzi vendégszereplések pozitív hatása meggyőző volt ahhoz, hogy az ausztriai magyar állami képviseletek (bécsi Magyar Nagykövetség, Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs és a Magyar Turizmus Zrt. ausztriai képviselete – továbbiakban ausztriai magyar képviseletek) vezetői komolyan megfontolják a csábító ajánlatot. A mérleg egyik serpenyőjében a szerény humán- és anyagi erőforrások jelentette kihívások álltak. Továbbá Magyarország esetében ekkoriban még nem volt precedens arra, hogy állami képviseletek partnerségben, külföldön közösen és önállóan állítsanak talpra egy teljes egészében megkomponált, – tartalmát tekintve széles spektrumú – nagyrendezvényt. A mérleg másik serpenyőjében az a lehetőség állt, hogy az erőforrások koncentrációjával, a jó nemzetközi példák alapján megvalósulhat egy olyan mintaértékű nagyrendezvény, amely a szinergiahatások révén, a hírértékét tekintve is feltűnő, átütő erejű lehet. Ezáltal a széles értelemben vett közvélemény számára is jobban észrevehető, fogyasztható „akció” valósítható meg, ami nem lehetséges akkor, ha a meglévő erőforrásokat külön-külön használnák fel az ausztriai magyar képviseletek. Végül a kísérletező szándék és az összefogásba vetett hit erősebbnek bizonyult a kétségeknél és a hosszadalmas szervezőmunkától való félelemnél. A döntés meghozatalát követően 2011 novemberében „linzi magyar napok” munkacím alatt megkezdődtek a tárgyalások az LCR képviselőivel. Az ezt követő hónapok a szerződéses struktúra és az üzleti terv kidolgozásának jegyében teltek, míg 2012 júliusában elkészült a szakmai koncepció és a keretszerződés, amely alapján megkezdődhetett a rendezvény közel 10 hónapos előkészítő munkája. A feladatok elhatárolásánál egyértelmű volt, hogy az ausztriai magyar képviseletek közül a Magyar Turizmus Zrt. egyfajta koordinátorként felel az időközben „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” névre keresztelt fesztivál lebonyolításáért, valamint a turisztikai régiók bemutatkozásáért. A Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs a három napos színpadi program összeállításáért és teljes körű lebonyolításáért volt felelős, míg a bécsi nagykövetségre a protokolláris teendők hárultak, de feladata volt a tartományi- és városi politikai kapcsolatok kiaknázása is. Mivel a fentebb leírtak alapján az ausztriai magyar képviseletek nem rendelkeztek sem az operatív lebonyolításhoz szükséges tapasztalattal, sem pedig megfelelő humán- és pénzügyi erőforrással, ezért az osztrák partner (LCR) mellett szükség volt még egy olyan közreműködő bevonására, aki mind tapasztalat, mind pedig erőforrások oldaláról támogatólag tudott közreműködni. A fesztiválok és nagyrendezvények terén országos tapasztalattal rendelkező Népművészeti Egyesületek Szövetségére13 (továbbiakban: NESZ) esett a választás, amely a szerződéses struktúrában az operatív lebonyolításért és a kiállítói akvirációért volt felelős. A NESZ egyfajta minőségbiztosítási funkciót is ellátott: Garantálta, hogy a hazai kiállítók csak megfelelő referenciával és zsűrizett portékával jelenhessenek meg. E szempont különösen fontos volt a népművészeti termékeket és élelmiszereket árusító, valamint a vendéglátóipari egységek kiválasztásánál. A harmonikus munkamegosztásnak, valamint az LCR mindvégig támogató fellépésének köszönhetően
(kapcsolattartás Linz város kommunális szolgáltatóival, engedélyeztetési eljárások) az operatív feltételek „bejáratott” módon biztosítva voltak. Az ausztriai magyar képviseletek így a technikai szervezési teendők mellett nagyobb figyelmet tudtak fordítani a szakmai tartalomra. A 3.1. pontban leírtaknak megfelelően 2013 májusában megvalósuló nagyrendezvény kulturális- és turisztikai magyar napokként került meghatározásra, amelyre a Magyar Fesztivál Szövetség14 definíciója alapján egyedül az ismétlődő jelleg kritérium nem állt fenn, az összes többi feltétel azonban teljesült ahhoz, hogy a nagyrendezvény fesztiválként legyen definiálható. Ugyanis „fesztiválnak nevezhető minden olyan, egy vagy több téma köré szerveződő, rendszeresen megrendezésre kerülő, egy vagy több helyszínen történő, meghirdetett programmal rendelkező kulturális, művészeti, gasztronómiai, sport vagy egyéb – eseménysorozat, amelynek célja, hogy közönsége részére kiemelten színvonalas, értékközvetítő, minőségi ismereteket is bővítő és egyben szórakoztató, szabadidős közösségi élményt nyújtson.”15 Mivel a nagyrendezvény későbbi időpontban és más helyszínen, – az ausztriai Grazban, – ugyancsak az ausztriai magyar képviseletek szervezésében, hasonló koncepcióval megszervezésre került, így utólag elmondható, hogy teljesült az ismétlődő jellegre utaló kritérium is. Egy év elteltével, 2014. június végén a Grazban kivitelezett eseményt a szervezők már tudatosan nevezték „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” kulturális- és turisztikai fesztiválnak. Az elkövetkezendő alfejezetekben bemutatásra kerülő értékelésekből kiolvasható kedvező hatások (média, koncentrált megjelenés, imázsépítés) alapján az első „próbaév” után nem volt kétséges, hogy a fesztivált célszerű megismételni. Míg a linzi „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” rendezvény külső ösztökélésre, az LCR és Linz város felkérésére valósult meg, addig Graz esetében az ausztriai magyar képviseletek már maguk váltak kezdeményezővé. A felhalmozott tapasztalat ellenére az előkészítő munka a korábbihoz képest nehezebbnek bizonyult, mert a szervezőknek maguknak kellett az utat kijárni, hiszen Grazban korábban nem volt jellemző (ill. nem volt már létező formátuma) egy ilyen ország-prezentációnak. A város vezetése ugyanakkor nyitott volt a magyar kezdeményezésre. Az előbb leírtakból adódóan megállapítható viszont, hogy gyakorlati szempontból Graz városa nem tudott olyan szintű professzionális és folyamatos háttértámogatást biztosítani, amit az LCR Linz esetében. Az alábbi kiragadott példa is jól szemlélteti a két város vezetésének gondolkodásában való különbséget. Linz esetében természetes volt, hogy a város és az LCR átvállalta azon externális költségeket, amelyek egy több tízezres tömeg megjelenésével járnak. A főutcát a villamosforgalom leállításával átadták a gyalogosforgalomnak, az alternatív tömegközlekedést biztosították, valamint a rendészeti teendők megszervezését és finanszírozását is a város állta. (Nyilvánvalóan nem önzetlenül, hanem abból a tapasztalatból kiindulva, hogy az egyes nagyrendezvények által generált pótlólagos vendégforgalom és költés révén megtérülő „áldozatvállalásról” van szó.) Hasonlóan jártak el a rendezvény előzetes meghirdetésének marketingköltségeivel is. Ez a szemlélet és városüzemeltetési hozzáállás nem volt tapasztalható Graz esetében. E hiányzó feladatkör pótlására így az ausztriai magyar képviseletek, valamint a NESZ alkotta háló kibővült a városi közüzemek és hatóságok felé koordinációs és operatív szerepet vállaló rendezvényszervező céggel, a Retter Event GmbH-val16, amely szervezéstechnikai- és közvetítő funkciót látott el a magyar partnerek és a városüzemeltetési szereplők között. 3. Az ausztriai magyar napok jellege 3.1. A linzi „Auf nach Ungarn” fesztivál 2013. május 16-18. között megrendezett három napos linzi kulturális- és turisztikai fesztivál a Magyar Turizmus Zrt. összefoglalója17 alapján az elmúlt évtized legnagyobb volumenű, egyben legkoncentráltabb ausztriai Magyarország-bemutatkozásának nevezhető.
A nagyrendezvényre Magyarországról több mint 300 kézműves, borász, turisztikai szolgáltató, gasztronómiai vendéglátó, mezőgazdasági termelő, hungarikumok előállítói, előadóművészek, valamint zenei- és tánccsoport érkezett, hogy minden aspektusból bemutassák hazánk kulturális-, turisztikai- és gasztronómiai kincseit. A magyar kiállítók közel 75 fabódéban, illetve vendéglátóipari egységben kaptak elhelyezést a két kilométer hosszú főutcán, valamint a csatlakozó két téren. A rendezvény három napja alatt – a városban elhelyezett rendőrségi kamerák jelzései alapján – 350 ezer látogató kereste fel a magyar standokat, s szereztek első kézből kedvező benyomásokat a minőségi magyar termékekről, gasztronómiai és turisztikai kínálatunkról. Linz lakossága 194 ezer fő18, ami azt jelenteti, hogy egy látogató nyilvánvalóan többször megfordult a tömegben, illetve a jól meghirdetett rendezvény tízezres látogatóforgalmat vonzott a tartomány többi településéről is. A szabadtéri Magyarország prezentációhoz folyamatos kulturális- és turisztikai kísérőrendezvények is társultak. 23 standon vonult fel a hét turisztikai régió teljes kínálatával, valamint zenei kultúránk a modern feldolgozású hagyományos népzenétől a jazz-funk-blues irányzatig, minden aspektusból terítékre került a közel másfél-tucat színpadi előadás során (erről lásd bővebben a 4. pontot). Felső-Ausztria meghatározó utazásszervezői, a Kastler Reisen és a Sabtours, valamint az ÖBB Rail Tours ugyancsak kitelepültek magyarországi turisztikai ajánlataikkal, hogy a hazánk iránt fokozott érdeklődés rögtön utazásra váltható legyen. A magyar turisztikai régiókra jellemző kézműves termékek mellett feltűntek a turisztikai ajánlatok is, amelyek az osztrák partnereken keresztül foglalhatóak voltak. A három nap során látványos tánc, Rubik-kocka, népművészeti és zenei produkciók tették még változatosabbá az osztrák közszolgálati televízió, az ORF hullámhosszán, az élő bejelentkezéseket, míg a Hungaricum Falu és a Tulipános Népi Játékpark kitelepülésével kicsik és nagyok egyaránt közel kerültek Magyarországhoz, a magyar kultúrához és a magyaros formavilághoz. A szervezők ugyanis külön hangsúlyt fektettek a gyermekprogramokra, közkedveltek voltak a különleges népi gyermekjátékok, valamint a hajfonás és testfestés. A SZIGET-Fesztivál nyári programjait nyereményjátékon keresztül több ezer látogató ismerhette meg, s a médiapartnerek közvetítésével számos Magyarországra szóló turisztikai nyeremény is kisorsolásra került. 19 A két Európai Kulturális Főváros, Linz és Pécs is randevút adott egymásnak, önálló pavilonban mutatkozott be a Zsolnay Kulturális Negyed20, s Pécs-fotókiállítás nyílt a linzi városházán. Az ORF televízió népszerű műsorának sztárvendége21, a linzi magyar kulturális egyesület közreműködésével csárdás-flashmobbal táncoltatta meg a város lakosságát, így mindenki számára maradandó és inspiráló élményt jelentett az egyedülálló linzi magyar bemutatkozás. A magyar származású, osztrák olimpiai bajnok22, a Magyar Turizmus Zrt. ausztriai turizmus-mozgalmának23 „nagyköveteként” ugyancsak megtisztelte a rendezvényt jelenlétével, ami további jelentős médiaérdeklődést vonzott. A magyar nagykövetség a felső-ausztriai politikai- és gazdasági élet meghatározó szereplői számára fogadást és üzleti fórumot szervezett az „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” programsorozat keretében. A rendezvényt megelőző két hétben a város főutcáját az LCR promóciós zászlói díszítették, amelyek az ausztriai képviseletek szervezésében megvalósuló rendezvényt hirdették. Ugyancsak jelentős marketingértékkel bírt, hogy a LCR egyesület 350 tagjának, vagyis a linzi kereskedelmi egységeknek, illetve a belvárosi üzleteknek a kirakatában egy hónapon keresztül megtalálható volt a rendezvény plakátja, rajta a közelgő kulturális és turisztikai fesztivál elnevezésével és időpontjával. Ebből a szempontból is szerencsés volt az „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” mozgósító jellegű mottó választása, amely a város több száz pontján köszönt vissza. Komoly segítséget jelentett a magyar napokkal kapcsolatos információk lakossághoz való eljuttatásában az a 16 ezer példányban terjesztett 40 oldalas kiadvány, amely a programok mellett a Magyar Turizmus Zrt. országinformációit és imázsképeit is tartalmazta.
A rendezvény teljes költségvetése az ausztriai képviseletek oldaláról 110 ezer eurót tett ki, amely 50-40-10 százalékos arányban oszlott meg a Magyar Turizmus Zrt, a Collegium Hungaricum Bécs és a magyar nagykövetség között. A NESZ oldaláról felmerülő logisztikai és akvirációs feladatok elvégzésének költsége 30 ezer euró körül alakult. A szponzori hozzájárulás legnagyobb részét az LCR marketing szolgáltatásai tették ki, ami 100 ezer euró értékű reklám és PR szolgáltatást jelentett.24 A város részéről átvállalt feladatok bekerülési költségéről, - úgymint a városüzemeltetéssel kapcsolatos szervezési munkadíjról - nincs információnk, becslések szerint 80100 ezer euróra tehető. A fentebb ismertetett költségek tudatában, illetve az 5.1. pontban bemutatott hírérték számítás alapján is többszörösen megtérülő befektetésről van szó: az ausztriai képviseletek részéről jelentkező költségek több mint négyszeresen megtérültek. 3.2. A grazi „Auf nach Ungarn” fesztivál Stájerország fővárosa 2014. június 26-28. között volt a helyszíne annak a nagyszabású bemutatkozásnak, amelyen a szervezők – a Magyar Turizmus Zrt. beszámolója szerint – „minden érzékszerv számára élvezetessé és átélhetővé tették Magyarországot, a magyar kultúrát, s a turisztikai vonzerőinket. Hazánkból valamennyi turisztikai régió képviseltetette magát, ahonnan 30 kiállító prezentálta a nyári főszezon előtt kínálatát.” 25 A linzihez képest kisebb területen zajló, Graz főterére koncentráló „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” fesztiválra Magyarországról közel 150 fő érkezett. A kiállítók között a linzihez hasonló arányban voltak jelen a kézművesek, borászok, turisztikai szolgáltatók, a gasztronómiai vendéglátó egységek személyzete, valamint mezőgazdasági termelők, előadóművészek, illetve a zenei- és tánccsoportok. A rendezvény három napja alatt 30-40 ezer olyan emberrel számoltak a szervezők, akik a főtérhez csatlakozó főutcán napközben elhaladtak, s így közvetlenül tudomást szereztek a városban zajló rendezvényről. Közülük – a megfigyelések szerint – minden harmadik-negyedik látogató tért be a főtérre és fordult meg a magyar pavilonok között, s így közvetlen interakcióba került a magyar kiállítókkal. A három nap alatt a közvetlen látogatók száma 8-10 ezer körül alakult. A fesztivál programjában a turisztikai régiók mellett a színpadon ízelítőt kaphattak a lóatogatók zenei kultúránkból is. (A Collegium Hungaricum Bécs által kidolgozott koncepcióhoz és a programszervezéshez lásd bővebben a 4. pontot.) Az ORF sztárriporterének26 moderációjában látványos tánc-, népművészeti és zenei produkciók, nyereményjátékok tették változatossá a színpadi bejelentkezéseket, míg a játszóház és a gyermekprogramok révén a gyermekes családok is közel kerültek Magyarországhoz, a magyar kultúrához. A hagyományőrző Matyó Népművészeti Egyesület27 interaktív programjait elismert divattervező28, matyó motívumokon alapuló design- és divatbemutató show-ja követte, így teremtve élő kapcsolatot hagyomány és modernség között. A Linz esetében már vizsgázott koncepció alapján Stájerország meghatározó utazásszervezője, a Gruber Touristik és az ÖBB is kooperáltak, illetve kitelepültek magyarországi turisztikai ajánlataikkal. Így a helyi lakosok a frissen kapott pozitív impulzusok hatására akár közvetlenül is foglalhattak utat, nyaralást az utazási irodák ajánlatán keresztül. Évekkel Linz előtt, 2003-ban Graz is betöltötte az Európa Kulturális Fővárosa szerepet. Így a fesztivál keretében ismét két Európa Kulturális Fővárosa, vagyis Graz és Pécs is randevút adott egymásnak. A rendezvényre Grazba érkezett Pécs város polgármestere29, akit kollégája30 fogadott. Önálló pavilonban mutatkozott be a Zsolnay Kulturális Negyed. A Grazi Magyar Egyesület31 a fesztiválhoz időzítette szokásos nyári piknikjét, hogy a stájerországi magyarok számára is maradandó és inspiráló élményt jelentsen az egyedülálló bemutatkozás. A
SPAR áruházlánc ugyancsak „magyaros hetet” hirdetett meg a rendezvény idejére, s áruválasztékából az MT Zrt-vel közös nyereményjátékon keresztül kiemelten népszerűsítette 45 stájerországi üzletében a magyar termékeket. A rendezvény teljes költségvetése az ausztriai képviseletek oldaláról 60 ezer eurót tett ki, amely 4545-10 százalékos arányban oszlott meg a Magyar Turizmus Zrt, a Collegium Hungaricum Bécs és a Magyar Nagykövetség között. A NESZ oldaláról felmerülő logisztikai és akvirációs feladatok elvégzésének költsége 15 ezer euró körül alakult. A közreműködő Retter Event GmbH operatív koordinációs szerepet játszott, szerződés alapján szervezési díjat részére a NESZ és a három ausztriai képviselet fizetett. A rendezvény meghirdetésével kapcsolatos marketing és PR feladatok finanszírozását – Linzzel ellentétben – az ausztriai magyar képviseleteknek önerőből kellett megoldaniuk. Ennek biztosítása érdekében 4 szponzort vontak be, hozzájárulásuk mindösszesen 18 ezer euró volt. A város a linzi gyakorlattal ellentétben nem vállalta az externális költségeket. A kommunális díjat (szemétszállítás, csatornadíj stb.) a közvetítő szerepet játszó rendezvényszervező cégen keresztül a szervezőkre hárították. 4. A fesztiválok kulturális vetülete32 Mind a linzi, mind grazi fesztivál azon kihívás elé állította a kulturális program tervezőit, azaz a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs csapatát, hogy egyszerre kell rengeteg szempontnak és elvárásnak megfelelni, amelyek olykor majdnem szöges ellentétben álltak egymással: legyen a kulturális-művészeti program „jó keverék”, vagyis célozzon meg minél több csoportot, de ne legyen arctalan vagy esetlegesnek tűnő sem. Legyenek nagy nevek, amelyek nagyobb hatással vannak a sajtóra és a közönségre, de azért ne feledkezzünk meg arról a kulturális missziónkról, hogy a fiatal magyar tehetségeket külföldi fellépési lehetőséghez juttassuk és ne csak „ugyanazok”, vagyis a biztos befutók jelenhessenek meg! Legyen markáns az egykori osztrák és magyar európai kulturális fővárosok kapcsolata, de azért ne csak pécsi zenekarok és egyéb fellépők rúghassanak labdába Linzben és Grazban! A felsorolt – de ehelyütt nyilván tudatosan kiélezett – feltételek végül azért tudtak mégis egyszerre teljesülni e két ausztriai nagy prezentáció során, mert volt két igen lényeges, de egymástól teljesen különböző jellemzője a programoknak, amelyek mégiscsak összefogták, jól koncentrálták a sokszínűséget: Az első a fesztiválokra másutt is oly gyakran jellemző térbeli elhelyezkedés, mégpedig a szabadtéri nagyszínpad középponti elrendezési elve. A koncertek, táncbemutatók, rövid beszélgetések, beszédek, díjátadók stb. egy-két kivételtől eltekintve mind a központi nagyszínpadon (vagy annak közvetlen környezetében) zajlottak. A nagyszínpad ugyanis a fesztivál szíve, egyértelmű vonatkoztatási pontja. A zenei produkciók innen távolabbra is elhallatszanak, a színpadi fénytechnika, a molinók és más színes kiegészítők messziről látszanak és egyben megadják a fesztivál arculatát is. Linzben a sétálóutcából, azaz a város és egyben a magyar napok főtengelyéről nyíló egyik terén építették fel a színpadot, míg Grazban egyenesen a Főtéren, a Városháza főbejárata előtt kapott helyett ez a központi elem. Lényeges szempont a szabadtéri fesztiválok esetében, hogy a színpad közelében más kézműves és gasztronómiai egységek, valamint ülőalkalmatosságok is helyet kapjanak. Ez mindkét városban maradéktalanul teljesült. A második szempont, amely összefogta a két fesztivál színes kulturális programját, a megkérdőjelezhetetlen művészeti minőség elve volt. Ez egyben országimázs-kérdés is, hiszen állíthatjuk magunkról, hogy sokszínű és izgalmas mind a kulturális örökségünk, mind pedig a kortárs művészeti életünk, de ha színvonalában nem felelnek meg a fellépő művészek és produkcióik – mindegyik a maga területén – a szakmai közönség és a sajtó elvárásainak, akkor a fesztivál maga is kontraproduktívvá és hiteltelenné válik. Ezért mind a linzi, mind a grazi kulturális csomag összeállításakor a legnagyobb körültekintéssel voltak a szervezők, és a visszajelzések alapján mindkét alkalommal sikerült megfelelni a magas szakmai követelményeknek. Az „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” fesztiválok alapvetően zenei programokra építettek. A már említett széles zenei skála mellett csak másodsorban jelentek meg egyéb műfajok, mint pl. Linzben Marsalkó Péter fotóművész kiállítása a pécsi Zsolnay Negyed rejtett kincseiről vagy
Grazban egy budapesti és egy helyi galéria közös kortárs festészeti kiállítása „Dialog 2” 33 címmel. Ezek a projektek azonban nem csak kiegészítőnek tűntek a programban, hanem hitelt érdemlően utaltak arra, hogy más műfajokban is lehetne folytatni a színvonalas magyar produkciókat és a sikeres osztrák-magyar kooperációkat. Mindamellett elképzelhetetlennek tűnt, hogy a program ne nyújtson a legkisebbeknek is valamilyen külön nekik szóló szórakozást, foglalkozást. Ráadásul Magyarországról olyan autentikus gyermekprogramokkal lehetett fellépni, mint a Hungarikum falu és az ahhoz tartozó játékok, a Zsolnay porcelánfestés kipróbálása (Linzben) vagy éppen a matyó hímzés alapjainak játékos megismerése. De térjünk rá a fentebb említett széles spektrumra a zenei irányzatok terén, amely a „húzó név” kontra „fiatal tehetség” kritériummal keresztezve érdekes mátrixot eredményez. Mindkét fesztiválnak sztárvendége volt a Lajkó Félix Duó, amelyet lassan világszerte ismernek. Ezzel a népzenei irányzat prominens, világszerte (el)ismert képviselője léphetett fel, igen meggyőző műsorral Ausztriában, sugározva azt is, hogy a népzene a mai modern Magyarországon nem csak puritán hagyományőrzésből állhat. Egy teljesen más műfajra térve, de a sztár-kategóriában maradva helyes döntésnek bizonyult Kállay-Saunders András popénekes meghívása Grazba, aki nem pusztán azért lehetett különösen érdekes Ausztriában 2014 nyarán, mert magas színvonalú és eredeti előadóművész, hanem mert néhány héttel korábban a European Song Contest előkelő 5. helyezését érte el. Az európai dalfesztivált pedig – mint ismeretes – ebben az évben osztrák versenyző, Conchita Wurst nyerte meg. Ezzel Ausztriában értelemszerűen igen kedvező marketing környezete volt egy másik, sikeres Song Contest szereplőnek. De a garantált minőség jegyében az ismert nevek mellé (Lajkó Félix, Kállay-Saunders András, Harcsa Veronika) bármelyik zenei irányzatban jó lelkiismerettel oda lehetett tenni a külföldön kevéssé ismert és/vagy fiatal tehetségeket. Ezek esetében a szervezőknek kifejezetten célja is volt, hogy fellépési lehetőséghez juttassa vagy ismertebbé tegye őket (Kéknyúl Hammond Band – jazz, funk, bluesegyüttes, A Köztársaság Bandája – modern népzene, Santa Diver – jazz- és világzene, Uni Cum Laude énekegyüttes). Több helyen említésre került már, hogy a programalkotásnak volt egy kifejezetten nem művészeti/tartalmi típusú rendező elve is, mégpedig az eddigi két osztrák helyszín, vagyis Linz és Graz kapcsolata a magyarországi Pécs városához. Az Európa Kulturális Fővárosa programban Linz és Pécs szorosabban együtt tudtak működni, hiszen egymást követő kulturális fővárosok voltak (Linz 2009 és Pécs 2010). Graz 2003-ban birtokolhatta e megtisztelő címet, s ugyan Pécs Graztól is sokat tanulhatott a felkészülés időszakában, de e két város esetében még fontosabb szál az 1989 óta működő testvérvárosi kapcsolat. Ennek megfelelően mindkét „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” fesztiválon szoros együttműködő partnere volt az ausztriai magyar képviseleteknek a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed. Így a zenei program összeállításánál is hangsúlyt kapott Pécs zenei élete, vagyis a Zsolnay Kulturális Negyed ajánlására több műfajba is kerültek be együttesek, fellépők a linzi, de különösen a grazi programba (Linzben pl. Daniel Speer Brass Band – rézfúvós együttes, Grazban pl. az Uni Cum Laude énekegyüttes, A Köztársaság Bandája – népzenei együttes). Ezen kívül Linzben még egy másik műfajban is lehetőség nyílt Pécs kulturális megjelenítésére Marsalkó Péter fotóművész „Titkok kertje” c. fotókiállításával, amely épp a varázslatos Zsolnay Negyed részleteit tárja a néző elé. Összességében megállapítható, hogy mindkét városban teljesült a fesztiválok egyik jellegzetes kritériuma, hogy kompakt formában, rövid idő alatt, minél színesebb, változatosabb műsort szolgáltasson. Ugyanakkor ez a sokszínűség nem esetlegességgel vagy koncepciótlansággal párosult, hanem tudatos kultúrdiplomáciai és művészeti szempontok figyelembe vételével teljesült ki. Csakis ezúton volt megvalósítható, hogy mindössze néhány nap leforgása alatt egy egész ország kivételesen gazdag zenei életéből adhassunk hiteles ízelítőket egy heterogén célcsoportnak.
5. A fesztiválok hatásmechanizmusa, funkciói 5.1. Hírérték-generáló és országkép-formáló funkció A 3.1 és 3.2. pontban bemutatott fesztiválok legjobban dokumentálható és leginkább számszerűsíthető pozitív hatása a médiában jelentkező tudósítások reklámértéke. A fizetett reklámoknál jóval meggyőzőbb, s ezáltal nagyobb hatásfokú tudósítások azért keletkeztek, mert egy vendégország nagyszabású fesztivál keretében való bemutatkozása szokatlan, legalábbis nem mindennapi jelenség a tartományi fővárosokban, így hírértéke volt. Már a fesztiválokat megelőző hónapokban és hetekben számos cikk, beszámoló, tudósítás jelent meg a tartományi és városi hírfolyamokban. A fesztiválok alatt és után a legolvasottabb tartományi lapok mindegyike tudósított a magyar nagyrendezvényről. A linzi fesztivál esetében a Kronen Zeitung tartományi kiadása, valamint az OÖ Nachrichten közölt átfogó és pozitív beszámolót, míg a grazi esemény kapcsán a piacvezető Kleine Zeitung és a Kronen Zeitung. Több esetben a címlapon hozták a cikkeket. Mindkét alkalommal egy-egy esti híradásában, külön összeállításban számolt be az osztrák közszolgálati televízió, az ORF híradójának tartományi kiadása. A rendezvények mediális hatásáról készült, az MT Zrt. ausztriai képviseletének szakmai oldaláról elérhető elemzések34 alapján sikeres, eredményes, hatékony és többszörösen megtérülő, pozitív országkép-formáló rendezvények képe bontakozik ki. A felső-ausztriai Linzben, 36 médiamegjelenésen keresztül mintegy 480 ezer euró, azaz közel 150 millió forintnak megfelelő reklámértéket generált a háromnapos fesztivál az osztrák sajtóban. A 2014-ben megrendezett grazi akció közvetlenül 34 darab ausztriai sajtómegjelenést generált. Az ezen keresztül számszerűsíthető 390 ezer euró (kb. 120 millió forint) médiaérték több mint négyszeresen felülmúlta a rendezvény teljes bekerülési költségét, s több mint nyolcszorosan a Magyar Turizmus Zrt. hozzájárulását. A MT Zrt. grazi rendezvényéről szóló jelentésében35 álló számítás szerint 7,2 millió alkalommal találkoztak az újságolvasók, rádióhallgatók és TV-nézők a fesztiválról szóló hírekkel, képimpressziókkal, tudósításokkal. Ez a sokmilliós osztrák kontaktus rendkívül intenzív és hatékony kampányt jelent, amely a jól bevált hatásmechanizmus alapján hosszú távon pótlólagos vendégforgalomra váltható. S mivel a tudósítások kivétel nélkül pozitívak, ezért egy az egyben pozitív ország-képformáló hatással bírnak. A szóban forgó két rendezvény promóciós és reklámhatásának érzékeltetésére összehasonlító példaként felhozható, hogy a bécsi utazási kiállításon36 a magyar turisztikai nemzeti stand felépítése, és a kiállításon való részvétel közel 25 millió forintba kerül, ugyanakkor itt a 100 ezer látogató megközelítőleg tizedével kerülnek közvetlen interakcióba a kiállítók. Ráadásul ezen a vásáron Magyarország 70 másik ország és kiállító mellett vesz rész, ezért a fesztiválokhoz hasonló hírértékről sem beszélhetünk. 5.2. Turisztikai- és kulturális funkció A Magyar Turizmus Zrt. értékelése37 szerint a tapasztalatok alapján az ilyen típusú rendezvények fenntartható módon generálnak fokozott turisztikai érdeklődést- és forgalmat a bemutatott desztinációkban. A két fesztivál hatásmechanizmusa azonos. A magyarországi kiállítók azonos arculattal kialakított fabódékban kaptak elhelyezést a városok szívében. A tematikus koncepció szerint a bódékban a turisztikai régióknak megfelelő elhatárolásban kerültek egymás mellé a régiók szolgáltatói. Így lehetőség volt egy-egy turisztikai régió széles spektrumát bemutatni a gasztronómián, borokon, kézműves termékeken keresztül, amelyhez csatlakoztak a turisztikai szolgáltatók is. Ez a koncentrált forma adja az „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra fesztiválok” egyediségét. Az így szerzett benyomások és információk alapján a prezentált desztináció iránti érdeklődés könnyen utazási döntéssé alakult. Az utazási döntések meghozatalát követően a konkrét szállodai foglalás már bizalmi kérdés. Ezt a bizalmat erősítették, hogy a magyar szolgáltatók mellett a szóban forgó fesztiválokon ott voltak a tartomány (Felső-Ausztria, Stájerország) meghatározó
utazási irodái is, amelyek iránt a helyi fogyasztók nagy bizalommal vannak, s ajánlataik közül lefoglalhatták soron következő magyarországi üdülésüket is. A szolgáltatói visszajelzések és a vendégforgalmi statisztikák alapján egyaránt tetten érhető a rendezvények komoly turisztikai hatása, miszerint az elkövetkezendő hónapokban Magyarországon erőteljesen nőtt az osztrák beutazó forgalom: 2014-ben a rendezvényt követő hónapban – a júliusi kedvezőtlen időjárás ellenére – 1,4%-kal38, majd augusztusban 11,6%-kal39 nőtt a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken az osztrák vendégéjszakák száma. (2013-ban a júniusi árvíz olyan negatív externális hatásnak számít, amely nem teszi lehetővé a forgalmi adatok adekvát összehasonlítását.) A turisztikai hatás másik vetülete, amely általában a hatás-vizsgálat típusú elemzéseknek jobban a fókuszába kerül, az a fesztiválok helyi forgalomélénkítő hatása. Ennek megfelelően megkülönböztetünk helyi-, regionális- és nemzetközi vonzerővel rendelkező fesztiválokat. Ebből a szempontból a 2013-as linzi fesztivál egyértelműen regionális jelentőségű fesztiválnak tekinthető, ugyanis 60-70 km-es körzetből is érkeztek látogatók. Turisztikai szempontból azon rendezvények nevezhetőek jelentősnek és regionálisnak, amelynek meglátogatása a szokásos lakóhelyen kívüli utazással és legalább egy éjszakás ott-tartózkodással jár.40 Ez utóbbi hatás az a pozitív externália, amelyre alapozva az LCR és Linz városa részükről is megtérülő befektetésnek látta a rendezvény kommunikációjában és meghirdetésében való közreműködést. E turisztikai hatással magyarázható, hogy a 190 ezer lakosú Linzben a három nap alatt 350 ezer látogatószámot becsültek a szervezők és a hatóságok. A 2014-es grazi nagyrendezvény a 3.2. pontban bemutatott konstelláció okán helyi jelentőségű fesztiválként definiálható, amelynek látogatói a város lakói, illetve a városban tartózkodó turisták közül kerültek ki. Az Ausztriában élő magyarság szempontjából kimutatható még egy speciális turisztikai funkció is, nevezetesen az, hogy a fesztiválok az ausztriai magyarok „találkozóhelyévé” váltak. Az ausztriai magyar képviseletek látókörébe került sok olyan magyar, akik direkt a rendezvény idejére időzítették látogatásukat az adott városba. „A fesztiválok komoly szerepet töltenek be a kultúra demokratizálódásában, az értékek és újdonságok tömegekhez való eljuttatásában is.” Fontos szerepük van „az új művészek felkarolásában, a valahová való tartozás érzésének kialakításában és a tolerancia fejlesztésében.”41 A fesztiválok kultúrateremtő és -közvetítő funkciója alapján „erőteljes szerepet játszanak, hogy a többkultúrájú társadalmat kultúrák közötti társadalommá formálják.” Ennek a gondolatnak a jegyében még jobban megérthetjük, hogy a fesztiváloknak nagy szerepük van abban, hogy olyan „műfajokat, kultúrákat kapcsoljanak össze és közvetítsenek egy csomagban, amelyeket egyébként a közönség nem biztos, hogy fogyasztana”.42 5.3. Közösségteremtő, szociális, és szórakoztató funkció A rendezvényeket követően a Magyar Turizmus Zrt. egy online kérdőívben felmérte a fesztiválokon kiállítóként részt vevők véleményét.43 A rendezvény sikerét jól mutatja, hogy a kiállítók közel 100 százalékos arányban a későbbiekben is részt vennének hasonló rendezvényen, ha lenne rá lehetőségük. A kezdeményezést folytatásra alkalmas, követendő jó példának tartják, az akciók elfogadottságát jelzi továbbá, hogy a válaszadók 88 százaléka (Linz), illetve 92 százaléka (Graz) nagyon, illetve teljes mértékben, „minden szempontból” elégedett volt a rendezvénnyel. A részletes válaszokban visszatérő vélemény, hogy professzionálisan megkomponált Magyarországprezentációt kaptak az érdeklődők, ahol a koncentrált bemutatkozás érdemi és elmélyült, „baráti“ beszélgetéseket tett lehetővé a helyiekkel, amelyek hatékonysága jóval felülmúlja a klasszikus turisztikai vásárok hatását. Pozitívan emelték ki a sok ausztriai magyar jelenlétét is a három nap során. De több szálloda arról is beszámolt, hogy osztrák törzsvendégeik tudatosan keresték fel a programot. Ugyancsak több hozzászóló méltatta a rendezvény diplomáciai szempontból is jelentős számú és komoly protokolláris kísérőrendezvényét, valamint a kulturális programok gazdagságát és magas színvonalát.
Az osztrák és magyar partnerek közötti közel egy éves előkészítő munka, a protokolláris események kapcsán jelentkező delegációmozgások mind-mind az emberi és szakmai kapcsolatok elmélyülését segítették. Az események több ezer interakciót eredményeztek a látogatók és a kiállítók között, egy jó pohár bor mellett sok mindent meg lehetett beszélni, s sok száz szívmelengető történet olvasható a rendezvények szociális jelentőségére is rákérdező felmérésekből, amelyet az ausztriai képviseletek szakmai beszámolója kivonatolva tartalmaz. „Ausztriai tevékenységem három évében az osztrák-magyar kapcsolatokban a hadüzenetet leszámítva minden elhangzott már, de a linzi esemény szép példája volt annak, hogy hogyan tudjuk az osztrák szíveket meghódítani.” vallotta az ausztriai magyar nagykövet a rendezvény hatásáról.44 E fejezetpontnál szükséges még megemlíteni a fesztivál „szórakoztató, kikapcsoló és gyönyörködtető”45 funkcióját, miszerint a rendezvények közösségteremtő hatásuknál fogva tartalmas és igényes szórakozást, s információátadást biztosítanak. Az értékes közösségteremtés érvényesült a határon túl élő magyarság, a diaszpóra programokba történő bevonásán keresztül is, illetve a fesztiválok meghirdetésével az ausztriai magyar diaszpóra körében. A fesztiválok kitűnően szolgálták a „kulturális- és nemzeti összetartozás” érzésének erősítését, ahogy a – fentebb leírtak szerint számos esetben – Linz és Graz a fesztiválok ideje alatt az ausztriai magyarok „gyűjtőpontjává” vált. A rendezvények kiértékeléséből megtudható, hogy az ausztriai magyarság köréből sokan életükben először, a fesztiválnak köszönhetően voltak Linzben. „A linzi magyar napokkal megvalósítottuk azt, amit még Mátyás királynak sem sikerült, a magyarok bevették a várost!”46 5.4. Vállalkozáserősítő funkció Az 5.2. pontban a nagyrendezvények turisztikai funkcióinál bemutatott hatásokhoz hasonlóan a vállalkozáserősítő funkció szempontjából is legalább két szempontot különböztethetünk meg. Egyrészt az adott városban a fesztiválok által generált pótlólagos látogató és vendégforgalomnak van multiplikatív módon jelentkező gazdaságélénkítő hatása, amely az addícionális fogyasztáson keresztül jelentkezik. Magyar szempontból vizsgálva a két eseményt, azok platformteremtő funkcióját kell kiemelni. A turisztikai vállalkozások (szállodák, szállodavállatok) viszonylag gyakorlott vásárlátogatók, hozzá vannak szokva a külföldi vendégszereplésekhez. Ugyanakkor a fesztiválokra kiállítóként bejelentkező kézművesek borászok túlnyomó többsége korábban még nem volt kiállítóként külföldön, többnyire csak a NESZ által teremtett hazai fórumokon (pl. Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, Karácsonyi vásárok, stb.) vettek részt, így nem volt „bátorságuk” önállóan külföldi rendezvényeken is „szerencsét” próbálni. Sokak számára a linzi fesztivál volt az első, hogy kipróbálhatták a külhonban való értékesítést, amihez komoly biztonsági hátteret jelentett számukra a szervezők támogatása az egyes hatósági eljárásoknál (adóbevallás készítése, helyi HACCPszabályok, jövedéki adó körüli ügyintézés). Nem véletlen, hogy a linzi rendezvényen kiállítók többsége a pozitív tapasztalatok birtokában a soron következő grazi rendezvényre is jelentkezett. 6. Összefoglalás, kitekintés A Magyarország-brand és a turisztikai imázskép fontos pillére az országban megrendezett számtalan fesztivál és az általuk gerjesztett fesztivál-hangulat, amelyet az utóbbi években egyfajta hungaricumként is szoktak emlegetni. Ausztria ugyancsak fesztivál-nagyhatalom, itt elsősorban a társadalmi igény és a magas fizetőképes kereslet húzza magával a kínálati oldalt. E két ténymegállapításból kiindulva teremtettek az országimázs formálás szempontjából hatékony fórumot az ausztriai magyar képviseletek az „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” rendezvénysorozat kidolgozásával és megvalósításával. A linzi és a grazi fesztivál az igen különböző helyi szervezési viszonyok (Linzben működő helyi fesztivál-formátum, Grazban az alapoktól kezdve önálló szervezés) ellenére két alkalom után joggal beszélhetünk modell-értékű (másutt, mások által is alkalmazható) programformátumról. Olyan nagyrendezvényi modellről, amelynek segítségével az ország képviseletei a központon (főváros) kívüli, általában ritkábban vagy nehezebben elérhető helyszíneket (városokat, régiókat) koncentráltan, hatékonyan és látványosan „hódíthatják meg”. A jelenlét koncentrált, mivel
egyszerre és egymást kiegészítve, sőt megerősítve zajlik országimázs-építés, kulturális, gasztronómiai és turisztikai direkt-marketing, valamint politikai, diplomáciai, művészeti, gazdasági és nemzetpolitikai kapcsolatépítés (utóbbi a helyi magyar közösségek megszólítására és bevonására irányul, akár a programszervezés szintjén is, mint Linzben és Grazban pl. az utcai és színpadi népitánc-műsorok esetében). A hatékonyság egyszerűen a rövid, de intenzív időtartamot jelenti, ami mind a közönség és a sajtó figyelmének felkeltésében, mind pedig a szervezés szempontjából számos előnnyel jár (utóbbi esetében pl. a kiérkező fellépőknek egy nagy szálláskontingenst lehet foglalni, a szervezőknek is egyszer kell több napra és nem többször rövidebb időre a helyszínre utazni, ill. egy kiemelt rendezvényre könnyebb Magyarországról sajtócsoportot szervezni/utaztatni). S végül a látványosság pedig tulajdonképpen a koncentráció és a hatékonyság közös jellemzőjeként arra utal, hogy egy ilyen fesztivál még a helyi, városi éves esemény-struktúrából is ki tud emelkedni a különleges, mondhatni exkluzív szabadtéri helyszínekkel, a 3-4 napos időtartammal, a sajtó beharangozó tudósításaival és a városképben megjelenő reklámelemekkel. Nem utolsó sorban hozzájárul a hatékonysághoz és a látványossághoz a kultúrdiplomáciai előkészítő munka is, amelynek eredményeképpen jó esetben a város és a tartomány vezetése is a projekt mellé/mögé áll. Ezt a magyar napokkal mind Linzben, mind Grazban maradéktalanul sikerült elérniük a szervezőknek. A modell fogalma mellett szintén jogos a linzi és a grazi „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” fesztiválok esetében brandépítésről beszélni. Ez azt jelenti, hogy már két – alapvetően hasonló vonásokat és tartalmi elemeket felmutató magyar fesztivállal – bevésődhetett egy kép, és kialakulhattak elvárások egy fentebb említett koncentrált, hatékony és látványos, kulturális, gasztronómiai, kézműves és turisztikai fesztivállal szemben, amelynek a célja, hogy a fővároson kívüli nagyobb regionális székhelyeken széles csoportokhoz és a helyi sajtóhoz eljutva fejtse ki (pozitív) hatását. Ezen belül jelen cikkünkben közelebbről is meghatároztuk mind a várható turisztikai és kulturális hatásokat, mind pedig a más városokban is kész struktúraként felhasználható szerkesztési alapelveket. Mindebből az következik, hogy egy olyan egyedi, külföldi magyar fesztivál-brandet sikerült definiálni, amely tovább vihető, folytatható. Természetesen a sikeres folytatáshoz a tartalmakon és a működési elven kívül egy rendkívül fontos elem szükségeltetik: a rendszeresség, ill. az ismétlődés maga. Kívánatos volna, hogy Ausztriában az „Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra” fesztivál kövesse a kialakult éves ritmust, és a magyar képviseletek példamutató összefogásában road show-ként körbejárhassa a ritkábban látogatott további néhány tartományi székhelyt, vagyis St. Pöltent, Salzburgot, Klagenfurtot, Innsbruckot, Bregenzet, de talán még Kismartont/Eisenstadtot is. Az országos fesztivál-túrát követően pedig akár egy bécsi gála összegezhetné és zárhatná le a vélhetően rengeteg tapasztalatot, eredményt és remélhetőleg sikeres fellépést felvonultató különleges „Magyarország – fesztiválország” sorozatot.
Jegyzetek, felhasznált irodalom: 1
okleveles közgazdász, a Magyar Turizmus Zrt. ausztriai képviseletének vezetője, a Corps Touristique Austria elnökségi tagja 2 PhD., a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs igazgatója 3 Turizmus Panoráma, XIV. évfolyam, 7-8. szám: Fesztiválország lettünk, Budapest, 2014. július-augusztus, címlap, ill. 6-8. 4 BENEDEK Mariann – STARK Judit: Fesztiválvilág, in Turizmus Bulletin XIII. évf 3 szám, 2010. 35. 5 ZACHER Balázs – DÉR Csaba Dezső (Szerk.): Új utak a művészeti menedzsmentben, Arts & Business, Budapest, 2011. 13. 6 http://www.salzburgerfestspiele.at/ 7 http://www.festwochen.at 8 ZACHER – DÉR: Új utak, i.m 12-13. 9 BENEDEK Mariann – STARK Judit: Fesztiválvilág, in Turizmus Bulletin XIII. évf. 3. szám, 2010. 35-44., valamint SULYOK Judit (Szerk.): A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai in uo. 2-11. 10 Alexander SCHNAEBL – Liliana MATEEVA – Gerlinde TITELBACH – Barbara ZUCKER: Ökonomische Effekte von Veranstaltungen in Östererreich, Institut für Höhere Studien (IHS), Wien, 2012. 17. 38-40. 11 INDRA Dániel: A Balaton Sound és Volt Fesztivál gazdasági hatásvizsgálata in Turizmus Bulletin XIII. Évfolyam 3. szám, Budapest, 2010. 31-34. 12 http://www.linzer-city.at 13 http://nesz.hu/ 14 http://www.fesztivalszovetseg.hu/ 15 SULYOK Judit – SZIVA Ivett: A fesztiválturizmus nemzetközi és hazai tendenciái, in Turizmus Bulletin XIII. évf 3 szám, 4. oldal (2010) 16 http://www.retter-events.at/ 17 http://at.gotohungary.com/magyar-hir-2013 (05.21) 18 http://www.linz.at/zahlen/040_Bevoelkerung/ (letöltés: 2014. november 19.) 19 „Auf nach Ungarn” – Linzi Magyar Napok, Szakmai beszámoló, Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Wien, 2013. 4. 20 http://www.zsolnaynegyed.hu/ 21 Balázs Ekker 22 Emese Hunyady 23 http://at.gotohungary.com/mozgalom 24 Auf nach Ungarn” – Linzi Magyar Napok, Szakmai beszámoló, i.m. 6-7. 25 http://at.gotohungary.com/hirek_ms_at/-/article/2014-07-11-aktuell 26 Sigi Maurer 27 http://matyofolk.hu/ 28 Hrivnak Tünde 29 Páva Zsolt 30 Sigfried Nagel 31 www.grazimagyaregyesuelet.at 32 Mind a linzi, mind pedig a grazi fesztivál teljes kulturális programja elérhető a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs honlapján, az archívumban: http://www.becs.balassiintezet.hu/at/homeat/7-slideshow/292-16-18-05i-auf-nach-ungarn-dreitagiges-kulturfestival-in-linz-3/, valamint http://www.becs.balassiintezet.hu/at/26-28-6-festivalin-graz-auf-nach-ungarn/ 33 A grazi Galerie Eugen Lendl és a budapesti Art Salon – Társalgó Galéria együttműködése (kiállító művészek: Pintér András Ferenc, Barna Imre Balázs, Csáki Róbert, Michael Fanta, Christian Kammerhofer, Stefan Maitz és Josef Wurm) 34 http://at.gotohungary.com/dokumentumok 35 KOVÁCS Balázs: Auf nach Ungarn - a 2014. június 26-28 közötti grazi turisztikai- és kulturális fesztivál eredeményeinek összefoglalója és hatáselemzése, 2014. 2. (letöltve: 2014. november 27.) http://at.gotohungary.com/documents/183903/1033200/Auf+nach+Ungarn+-+Graz/829b4dda-2e97-4622-80d38cd5f0099727 36 http://www.ferien-messe.at/ 37 http://at.gotohungary.com/hirek_ms_at/-/article/2014-07-11-aktuell 38 Központi Statisztikai Hivatal turisztikai gyorstájékozatója: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma, 2014. július, Közzététel: 2014. szeptember 9. 39 Központi Statisztikai Hivatal turisztikai gyorstájékozatója: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma, 2014. augusztus, Közzététel: 2014. október 8. 40 Getz Donald: Festivals, Special Events and Tourism. Van Nostrad Reinhold, New York, 1991. in SULYOK Judit – SZIVA Ivett: A fesztiválturizmus nemzetközi és hazai tendenciái, in Turizmus Bulletin XIII. Évf. 3. szám, Budapest, 2010. 4. 41 Művészeti fesztiválok nyilatkozata a kultúrák közötti párbeszédről in SULYOK Judit – SZIVA Ivett: A fesztiválturizmus nemzetközi és hazai tendenciái, in Turizmus Bulletin XIII. Évf. 3. szám. Budapest, 2010. 5-6. 42 SULYOK – SZIVA: A fesztiválturizmus, i.m. 5-6.
43
http://at.gotohungary.com/news/-/article/auf-nach-ungarn-graz SZALAY-BOBROVNICZKY Vince nagykövet nyilatkozata in „Auf nach Ungarn” – Linzi Magyar Napok, Szakmai beszámoló, i.m. 10. 45 ZACHER B. – DÉR Cs.: Új utak i.m. 11-12. 46 Auf nach Ungarn” – Linzi Magyar Napok, Szakmai beszámoló, i.m. 16. 44
Képek:
1. kép: A magyar napokat hirdető LCR plakát Linzben Forrás: MT Zrt
A grazi Auf nach Ungarn fesztivál plakátja Forrás: MT Zrt
