Fenntarthatósági problémák vizsgálata Dunaújvárosban és térségében

ÖKO-FERR Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Kft.

Fenntarthatósági problémák vizsgálata Dunaújvárosban és térségében (beszámoló jelentés) Készítette: M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft.

2011. július

Fenntarthatósági problémák vizsgálata

Dunaújvárosban és térségben

Tartalom Vezetői összefoglaló ................................................................................................................... 4 Bevezetés ................................................................................................................................... 7 1. Dokumentumvizsgálat ............................................................................................................ 8 Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája ................................................................... 8 A megújuló energiaforrás irányelv ......................................................................................... 9 Európai Duna Régió Stratégia............................................................................................... 10 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia ........................................................................... 10 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ..................................................................................... 14 Nemzeti Környezetvédelmi Program ................................................................................... 15 Jövőkereső ............................................................................................................................ 15 Közép-Dunántúli Régió Regionális Stratégiai Programja ..................................................... 18 Közép-Dunántúli Régió Energetikai Koncepciója és Stratégiája .......................................... 18 KTKP – Környezetvédelem.................................................................................................... 19 Dunaújváros Települési Környezetvédelmi Programja ........................................................ 19 Az egyén környezeti tudatossága, társadalmi felelősség- és szerepvállalása közötti korrelációk feltérképezése ................................................................................................... 21 Hulladékgazdálkodás helyzete az Európai Unióban és Magyarországon ............................ 21 2. Jó gyakorlatok áttekintése ................................................................................................... 23 Salgótarjáni Zöld Pont iroda ................................................................................................. 23 Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont ................................................................... 24 Ökológiai Intézet .................................................................................................................. 25 Országos Bionap Gömörszőlősön ......................................................................................... 26 Ökofalvak .............................................................................................................................. 27 Földrajz és Környezettudományi Intézet ............................................................................. 28 Zöldköznapok ....................................................................................................................... 29 Alma együttes környezetvédelmi tudatformáló gyermekműsora ....................................... 29 3. Kérdőíves kutatás ................................................................................................................. 31 2



4. Fókuszcsoportos vizsgálat .................................................................................................... 48 Összegzés.................................................................................................................................. 53 Felhasznált források ................................................................................................................. 55 1. sz. mellékelt: a kérdőív ......................................................................................................... 57 2. sz. mellékelt: fókuszcsoportos beszélgetés.......................................................................... 64

3



Vezetői összefoglaló Az ÖKO-FERR Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Kft. 2003-ban jött létre azzal a céllal, hogy vállalkozások hulladékkezelését megoldja. Ez a tevékenység a fenntarthatóság komplexitása miatt kiegészült a lakosság felé irányuló szolgáltatásokkal is, úgymint tájékoztatás, tanácsadás, környezetvédelmi projektek megvalósítása. A cég kutatások finanszírozásával is hozzájárul Dunaújváros és térsége fenntarthatósági problémáinak megfelelő kezeléséhez. Az M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft. 1998 óta végez területfejlesztési tevékenységet Dunaújváros és térségében. A kistérségi stratégia kidolgozója és gondozója, a városstratégia elkészítője, komplex térségi fejlesztési program munkaszervezete, több mint száz pályázat megírásában vállalt szerepet, és számos – köztük környezetvédelmi – projekt megvalósításában vett részt. Az ÖKO-FERR Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Kft. 2011 júniusában bízta meg az M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft.-t, hogy vizsgálja meg Dunaújváros és térsége fenntarthatósági problémáit annak érdekében, hogy egy fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőséget népszerűsítő, ezek terjedését elősegítő mintaprojektet minél hatékonyabban és hatásosabb tudjon megvalósítani. A kutatásnak alapot kell adnia a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez, és felmérni, hogy mennyire és milyen formában van szükség és igény egy információs – tudatformáló központ létrehozására. Ehhez először egy áttekintést ad a tanulmány az uniós és hazai szakpolitikai dokumentumokról és az eddig a témában készült, kapcsolódó kutatásokról a dokumentumelemzés fejezetben. A dokumentumelemzés során 25 kapcsolódó dokumentum (több mint 2500 oldal) került átvizsgálásra. Második lépésként a kutatás bemutat több, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos problémák kezelését támogató jó gyakorlatot. Itt nem konkrét technológiák bemutatása a cél, hanem a szakpolitikák megvalósulását segítő szervezetek, intézmények, illetve azok projektjeinek a megismerése. Ebben a fejezetben részletesen 8 jó gyakorlat került bemutatásra, a tanulmány azonban ennél jóval több példára hivatkozik. A harmadik szakaszban kérdőíves kutatást végez a tanulmány, amely rávilágít, hogy mely fenntarthatósági problémakörök foglalkoztatják legjobban a lakosságot, és azokon belül melyek a leginkább napirenden lévő problémák. A kutatás hipotéziseit az első két fejezet alapozta meg. A kutatást, amely 29 kérdésből állt, 215 fő töltötte ki. A kitöltők aktivitását mutatja az is, hogy az egyik kifejtő kérdésre a kitöltők háromnegyede válaszolt. A negyedik fejezetben fókuszcsoportos beszélgetéssel egészül ki a kvantitatív kutatás, amelyben az irányított beszélgetés során a reprezentatív kiscsoport további információkat ad a kiemelt problémák tekintetében. A beszélgetésben a Dunaújvárosi kistérséget reprezentáló 8 fő vett részt, kiválogatásuk a statisztikai adatok és egy mátrix segítségével történt. A dokumentumelemzésben számos uniós és hazai stratégiát és kutatást áttekintve adtunk képet a fenntartható fejlődés jelenlegi irányairól, a fenntarthatósági témakörök állásáról, a kitűzött célokról, azok megvalósulásáról vagy meg nem valósulásáról. Összefoglalva elmondható, hogy a fenntarthatóság igen komplex probléma, amely a környezetvédelem 4



mellett a termeléstől és fogyasztástól kezdve az oktatáson keresztül a szociális kérdésekig a társadalom és gazdaság szinte minden alrendszerét érinti. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlan környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is. Az eddig a változások érdekében tett lépések kevés eredménnyel jártak, ezért sokkal nagyobb figyelmet (időt, pénzt, munkát) kell fordítani erre a kérdésre. A jó gyakorlatok fejezetben azt mutattuk be, hogy miként lehet vagy érdemes ezt a nagyobb figyelmet a fenntarthatósági problémák megoldására fordítani. Összességében itt az mondható el, hogy a komplex problémát komplex megoldásokkal kell kezelni. Annál hatásosabb lesz hosszú távon egy megvalósult projekt, minél több alterület kapcsolódik benne össze. Például megújuló energiaforrások használata, energiatakarékosság, új technológiák bemutatása, szemléletformálás (kommunikációs kampány, rendezvények, képzések) minden korosztály számára, ellenőrzött információ biztosítása (honlappal, személyes tanácsadással), környezetvédelmi akciók indítása, tehát kommunikációs tevékenységet és fizikai jellegű beruházást is magában foglaló projektek a leghasznosabbak. Ennyi tevékenységet egyszerre, szorosan összekapcsolva leginkább fenntarthatósággal foglalkozó civil és/vagy nonprofit központok tudnak biztosítani, ez a fejezet egyik fontos tanulsága. Az első két fejezet információi alapján a kutatásban alábbi hipotéziseket fogalmaztuk meg, amelyet Dunaújváros és térségében vizsgálni kívántunk: - A lakosság tájékozatlan a fenntarthatósági témák tekintetében szinte minden területen. - A lakosságot leginkább a légkör állapota és a szemetelés érdekli a fenntarthatósági témakörök közül. - A megújuló energiát használó és egyéb fenntarthatóságot javító technológiák kevésbé ismertek, és használatuk alig elterjedt. - A fenntartható szemlélet nem függ össze a jövedelemszinttel. A kvalitatív és kvantitatív kutatás eredményeképpen kiderült, hogy a lakosság nem mondható minden területen tájékozatlannak. A megújuló energiaforrásokat például 93,2%a legalább részben ismeri, 51,6%-a pedig saját bevallása elegendő mértékben. Tehát van egy ismereti alap, amire építeni lehet, bővítve és elmélyítve ezeket az ismereteket. Ellenben teljesen tájékozottnak a lakosság csupán 10-15%-a tartja magát az egyes kérdésekben, átlagban 40-45%-uk pedig igényli is a több információt, tudást. Az is több kérdésnél bebizonyosodott, hogy a tájékozottság, a tudatosság az egyik alapja a fenntartható cselekvésnek, fenntartható technológiák használatának. A szemléletformálás tehát Dunaújvárosban és térségében is szükséges és igénylik. A helyi lakosságot leginkább érdeklő témák módosultak a hipotézishez képest, ugyanis a legnépszerűbb topik az energiagazdálkodás lett, ami a növekvő energiaárak mellett nem is meglepő. A lakosság talán ezt a területet érzi leginkább a pénztárcáján, és a médiában is felkapott téma (lásd pályázatok). Az energiatakarékosság mellett a hulladékgazdálkodás, szemetelés volt népszerű, ahogy az várható volt, ezt a fókuszcsoportos beszélgetés is megerősítette. Ráadásul ehhez a témához kapcsolódott a beszélgetés alatt több szociális kérdés is (bolhapiac, lomizás). Harmadik fontos terület a vízgazdálkodás, amit egyrészt indokol a Duna és annak felértékelődése, másrészt az ivóvíz és az öntözési problémák is egyre többször kerülnek 5



napirendre, a szakma és a média fősodrába. Ezen a területen is sok új, a megújuló energiaforrásoknál sok esetben megfizethetőbb technológia érhető el, de ezekről (pl. házi víztisztítómű) még nagyon kevés ismerettel rendelkezik a lakosság. A negyedik, helyben kiemelésre érdemes téma a termékek összetétele és csomagolásuk, ami részben kapcsolódik a veszélyes anyagok kezeléséhez, illetve a hulladékgazdálkodáshoz. E területen jóval tudatosabbak az emberek, aminek oka, hogy termékekkel mindennap találkoznak, és fizetnek is értük. A megújuló energiaforrások széles körben ismertek, a konkrét technológiák már kevésbé, mert az emberek úgy gondolják – sokszor jogosan, de sokszor nem –, hogy ezek a termékek nagyon drágák. A megújuló energiaforrások használata pedig valóban alig elterjedt, így a fenntarthatósági projektekben erre kiemelt figyelmet kell fordítani. A fenntarthatósági szemlélet valóban nem függ össze a jövedelemmel, ezt számos kérdésnél vizsgáltuk, a környezet védelméért úgy is lehet tenni, hogy az semmibe sem kerül. A válaszadóknak is csupán 5,6%-a gondolta az ellenkezőjét. Sőt, a fenntarthatósági szemlélet relevánsan más demográfiai tényezőhöz sem köthető, kivéve a képzettséget. Egy korábbi kutatás megállapította a képzettség és a tudatosság közötti kapcsolatot (lásd dokumentumelemzés), és jelen esetben is igazolódott ez a feltevés. Ezért a kutatás konklúziója az is, hogy a szemléletformálásnak minden célcsoportra ki kell terjednie, minden csoportban vannak rá nyitott, azt a csoportot befolyásolni tudó egyének. Ráadásul az ilyen tevékenységnek sokkal intenzívebbnek kell lennie a jövőben, ha tartós eredményeket akarunk elérni. Összességében tehát elmondható, hogy a helyi lakosságot célzó komplex fenntarthatósági projektnek leginkább az energiatakarékosság (és megújuló energiaforrások, klímatudatosság) hulladékgazdálkodás (és anyagtakarékosság, szemetelés), a vízgazdálkodás (és vizeink tisztasága, tudatos vízhasználat) és a fenntartható termékek (és környezetbarát csomagolásuk) részcélokat érdemes kitűznie. Végül a fókuszcsoportos beszélgetés – amellett, hogy kiegészítette, megerősítette a korábbi eredményeket – számos új ötletet, javaslatot adott. A beszélgetés egyik fontos tapasztalata, hogy az embereknek pénzügyileg nem éri meg fenntarthatóan viselkedni. Ahogy a dokumentumelemzésben is felmerült: a természeti értékeink alul vannak árazva. Ezen is változtatni kell, hogy ne csak meggyőződésből, hanem pénzügyi kényszerből is a fenntarthatóság elveinek megfelelően gondolkodjanak a lakosok és a vállalkozások, önkormányzatok. Erre lenne jó a zöld adóval sújtott, nem zöld termékeket bemutató reklámok és a helyi zöld adó. A kényszer mellett a másik fontos eszköz a bevonás, főleg a fiatalok esetében, akik legtöbbször nem rosszindulatból vagy tudatlanságból „fenntarthatatlanok”, hanem csak kallódnak, és szükségük lenne példamutató közösségekre, ahová tartozhatnak, és határozott, szintén jó példát mutató vezetőkre, akiket elfogadnak. Ehhez a fenntarthatóságot össze kell kapcsolni más – a fiatalok számára érdekesebb – tevékenységgel, hogy – ahogy a legfiatalabb beszélgetőpartner megjegyezte – a környezetvédelem ne „kell” legyen, hanem „jó buli”. A tanulmány eredményei alapján megállapítható, hogy Dunaújváros és térségében szükség és igény van egy komplex információs és tudatformáló központ létrehozására, és a fenntarthatósághoz kapcsolódó szemléletformálási tevékenységek folytatására. 6



Bevezetés Az ÖKO-FERR Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Kft. 2003-ban jött létre azzal a céllal, hogy vállalkozások hulladékkezelését megoldja. Ez a tevékenység a fenntarthatóság komplexitása miatt kiegészült a lakosság felé irányuló szolgáltatásokkal is, úgymint tájékoztatás, tanácsadás, környezetvédelmi projektek megvalósítása. A cég kutatások finanszírozásával is hozzájárul Dunaújváros és térsége fenntarthatósági problémáinak megfelelő kezeléséhez. Jelen kutatási tanulmány célja feltárni Dunaújváros és térsége fenntarthatósági problémáit. Ehhez először egy áttekintést ad az uniós és hazai szakpolitikai dokumentumokról és az eddig a témában készült, kapcsolódó kutatásokról. Második lépésként a kutatás bemutat több, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos problémák kezelését támogató jó gyakorlatot. Itt nem konkrét technológiák bemutatása a cél, hanem a szakpolitikák megvalósulását segítő szervezetek, intézmények, illetve azok projektjeinek a megismerése. A harmadik szakaszban kérdőíves kutatást végez a tanulmány, amely rávilágít, hogy mely fenntarthatósági problémakörök foglalkoztatják legjobban a lakosságot, és azokon belül melyek a leginkább napirenden lévő problémák. A kutatás hipotéziseit az első két fejezet alapozza meg. A negyedik fejezetben fókuszcsoportos beszélgetéssel egészül ki a kvantitatív kutatás, amelyben az irányított beszélgetés során a reprezentatív kiscsoport további információkat ad a kiemelt problémák tekintetében. A tanulmány a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés tárgyában vizsgálódik, amely fogalom azt jelenti, hogy a ma élő generációk szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését. Olyan fejlődés vízióját kínálja számunkra, amelyben összhangban vannak a jelenlegi és a hosszú távú, valamint a helyi és a globális szükségletek, és amely a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szükségleteket az emberi fejlődés egymástól elválaszthatatlan és egymástól kölcsönösen függő elemeiként kezeli. A fenntartható fejlődést tehát horizontális célkitűzésként kell kezelni, azaz át kell járnia a mindennapjainkat, ahogy mindig észben kell tartania a döntéshozóknak, a munkavállalóknak, a családoknak, a különböző szervezeteknek, az önkormányzatoknak és a kormányzatnak is.

7



1. Dokumentumvizsgálat „Olyan világban élünk, ahol a 225 leggazdagabb ember vagyona akkora, mint a Föld legszegényebb 3 milliárd emberének éves jövedelme, és a három leggazdagabb ember nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint a legszegényebb 48 ország éves bruttó gazdasági összterméke. Olyan világban élünk, ahol a munkakorú népesség 30%‑a nem kap munkát, ahol 1,1 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, ahol 900 millió ember rendszeresen éhezik, és közülük naponta 24 ezer – azaz 3,6 másodpercenként egy ember – éhen hal. Eközben a „fejlett” világ népességének egyre növekvő hányada küzd elhízással és súlyfelesleggel, valamint az ezekkel járó betegségekkel – miközben túltáplálják magukat, egyre többet költenek arra, hogy lefogyjanak.” - Jövőkereső

A dokumentumvizsgálat célja, hogy összegyűjtse és áttekintse azokat az írásos anyagokat – jellemzően stratégiákat és kutatásokat –, amelyek segítenek megalapozni a kutatás hipotéziseit, tehát bemutatják a fenntarthatóság területén fennálló általános problémákat, és az ezekre adandó EU-s és hazai válaszokat, célokat, amelyekhez későbbi projektek is csatlakozhatnak.

Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája Az Európai Tanács Göteborgban (2001) fogadta el az EU első fenntartható fejlődési stratégiáját. A Bizottság által 2004-ben megkezdett felülvizsgálata lezárásaként 2005 végén az Európai Tanács a kibővített EU vonatkozásában egy ambiciózus és átfogó, a 2001-es stratégiára épülő megújult stratégiát fogadott el. Az újabb felülvizsgálat 2009-ben volt esedékes. A felülvizsgálat szerint az EU-nak lehetőséget kell kovácsolnia a válságból a pénzügyi és ökológiai fenntarthatóság kezelésére és a dinamikus, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és erőforrás-hatékony, tudásalapú, szociálisan befogadó jellegű társadalom megteremtésére, valamint globálisan elő kell mozdítania ezt a megközelítést. Elméletileg rövidtávon a „zöld” intézkedések hozzájárulnak a gazdaság talpra állításához és a munkahelyteremtéshez. Közép- és hosszú távon ösztönzik az új technológiák fejlesztését, és csökkentik az éghajlatváltozásra, a természeti erőforrások kimerülésére és az ökoszisztémák pusztulására gyakorolt hatásunkat. Az elmúlt évek során az EU bebizonyította a fenntartható fejlődés iránti stratégiai elkötelezettségét, és számos uniós szakpolitikában érvényesítette a fenntarthatósági elemet. Az uniós éghajlatváltozási és energiapolitika tanúskodik arról, hogy a fenntartható fejlődési stratégia hatással volt a politikai napirendre. Az EU számos egyéb szakpolitikai területen is megkezdte a fenntarthatósági elem integrálását. A stratégia fő céljai: - környezetvédelem - társadalmi egyenlőség és kohézió - gazdasági jólét - nemzetközi felelősség 8



Az alapelvei: - alapvető jogok támogatása és védelme - szolidaritás a generációkon belül és között - nyílt és demokratikus társadalom - lakosság bevonása - vállalati és társadalmi partnerek bevonása - szakpolitikai koherencia és kormányzás - szakpolitikai integráció - legjobb elérhető tudás alkalmazása - óvatosság - szennyező fizessen A fő kihívások: - klímaváltozás és tiszta energia - fenntartható közlekedés/szállítás - fenntartható fogyasztás és termelés - természeti erőforrások megőrzése és kezelése - közegészségügy - társadalmi befogadás, demográfia és migráció - globális szegénység és a fenntartható fejlődés kihívásai Emellett az oktatás és képzés szakterületet is érintenie kell a stratégiának, amire szintén fogalmaznak meg nem túl konkrét ajánlásokat. A dokumentum az egyes kihívásokhoz akciókat is rendel, de azok is inkább általánosságokat fogalmaznak meg, például: „a Bizottságnak és a tagállamoknak törekednie kellene, hogy haladást érjen el a nemzetközi tengeri és légi közlekedés káros hatásai csökkentése érdekében teendő hatékony globális megoldások terén.” Ez a stratégia rámutat a fent felsorolt hívószavakkal a fenntartható fejlődés főbb területeire és európai szintű problémáira, és alapot ad a nemzeti fenntarthatósági stratégiák elkészítéséhez.

A megújuló energiaforrás irányelv A közösségi energiapolitika hármas alapon nyugszik: 1. ellátásbiztonság 2. klímaváltozás – környezetvédelem 3. EU versenyképessége A fenntarthatóság átfogó szemlélete mind a három területet érinti, hiszen az ellátásbiztonságot a megújuló energiaforrások és így a nagyobb energetikai önállóság jelenti, a versenyképességben nem lehet figyelmen kívül hagyni a zöld gazdaságot, a második pillér pedig magáért beszél. A megújuló energiaforrások arányának növelése már 1997. óta cél, akkor 2010-re 12%-ot terveztek (Fehér Könyv). A 2001/77/EK irányelv megújuló villamos energiában 2010-re 21%ot vállalt be. 2003-ban a közlekedés terén 5,75%-ot jelöltek meg 2010-es szintén határidővel. Ezeket a célkitűzéseket nem sikerült elérnie a Közösségnek. A megújuló energia irányelvet 2009-ben fogadta el az EU, de itt már 2020-ra tolták a határidőt, és minimum 10%-ban jelölték meg az elérendő arányt, de a cél 20%. 9



A megújuló energiaforrások elterjedésében három fő akadályt látni: - közigazgatási (szabályozási) akadályok - hálózati infrastruktúra elégtelensége - alacsony támogatottság Magyarországra 14,5% a vonatkozó célkitűzés 2020-ra, ez az arány jelenleg 6% körüli. Az arány növelésének nem tesz jót a különadó és az új erőművi beruházások sem, amelyek az arányosítás alapját növelik. Ráadásul a legtöbb döntéshozó még mindig a paksi atomerőmű bővítését látja az egyetlen megoldásnak. Ezeket a vállalásokat az Unió és tagállamai rendre nem tudják teljesíteni, aminek oka lehet a hibás célrendszer, a nem megfelelő szabályozás és a hiányos intézményrendszer.

Európai Duna Régió Stratégia Az Európai Duna Régió Stratégia az EU második makrorégiót lefedő fejlesztési dokumentuma, amely 8 EU-tagországot és 6 EU-n kívüli országot érint a Duna teljes vízgyűjtő területén. A stratégia hat kihívást jelöl meg (mobilitás, energiaügy, környezet, kockázatok, társadalmi-gazdasági tényezők, biztonság), hangsúlyozva, hogy ezeket a kihívásokat együttesen lehet a leghatékonyabban kezelni. Ennek érdekében a stratégia egy cselekvési tervet fogalmaz meg. A dokumentum szerint a legfontosabb kérdések négy pillér köré csoportosulnak, az egyik a környezetvédelem. Ezen a területen a fontosabb kérdések a víz, a környezeti kockázatok (ipari balesetek, árvíz, stb.) és a biodiverzitás, a talajok minősége. A jólét megteremtése kérdéskör első fontosabb kérdése az oktatás és készségek, amely szerint a régió fenntartható fejlődéséhez be kell fektetni az emberi erőforrásba, és e befektetés terén főként a tudásra kell helyezni a hangsúlyt. Ez a gondolat alátámasztja a szemléletformálás létjogosultságát is. A Nemzeti Fenntartható Fejődési Tanács üdvözölte a stratégia elkészültét, és véleményében hangsúlyozta, hogy a legnagyobb figyelmet a Dunának, azaz a víznek kell kapnia, mert fenntarthatóság hosszú távon csak jól működő ökológiai rendszerek fenntartásával valósítható meg. A dokumentum legfontosabb mondanivalója Dunaújváros és térsége számára, hogy a víz és a Duna nem hagyható ki a tudatformálásból, és Dunaújváros az egyik európai makrorégió szorosan érintett központja.

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A dokumentumból megismerhetjük a fenntartható fejlődés alapelveit, amelyek az alábbiak: - A holisztikus megközelítés elve. A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkozás tovagyűrűző hatásokat okoz esetleg távoli rendszerekben is. A helyi kihívásokra adandó válaszokhoz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek ismerete. - A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve. A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési 10



és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. - Társadalmi igazságosság elve. El kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat. - Tartamosság elve. Az erőforrások tartamos kezelése, figyelembe veszi a környezet eltartóképességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten fontosnak tartjuk. - Integráció elve. A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket is össze kell hangolni. - Helyi erőforrások hasznosításának elve. Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is. - Társadalmi részvétel elve. Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmigazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Erősíteni kell az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét. - Társadalmi felelősségvállalás elve. A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést. - Elővigyázatosság és megelőzés elve. Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására, azaz a veszély mértékét figyelembe véve cselekedni kell. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, – s ahol ez nem lehetséges – mérsékelni kell a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat. - A szennyezők fizet elv. Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat. A stratégia jól felépített, széleskörű helyzetelemzést tartalmaz. Ezek alapján a fenntarthatóságot veszélyeztető folyamatok és jelenségek: - Éghajlatváltozás 11

Fenntarthatósági problémák vizsgálata -


A környezet eltartóképességének csökkenése Gyorsuló ütemben fogyó és öregedő népesség Alacsony (hivatalos) foglalkoztatási arány Nemzetközi összehasonlításban romló átlagos színvonalú, a későbbi elhelyezkedést nem elég jól szolgáló, a társadalmi különbségeket felerősítő, irányítási és finanszírozási problémákkal küzdő közoktatás és felsőoktatás - Rossz egészségi állapot, és problémás egészségügyi rendszer - Jövedelem, egészségi állapot, képzettség, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mentén növekvő társadalmi különbségek, leszakadó rétegek kialakulása - Nem fenntartható (anyag- és energiaigényes) fogyasztói szokások - Biológiailag aktív területek csökkenése, felaprózódása - Növekvő területhasználat - Veszélyeztetett vízkészletek - gyenge kis- és középvállalkozások - Külső függésben levő és a fosszilis energiahordozókra alapozott energiarendszer - A természeti erőforrások szűkösséget nem tükröző árképzés - Feszültségeket rejtő államháztartási helyzet - Lassú és nem kellően hatékony hatósági és szolgáltatási eljárások a közigazgatásban Ezek alapján a kijelölt prioritások: - fenntartható népesedési politika - egészségi állapot javítása - társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása - természeti értékek védelme - klímaváltozás elleni küzdelem - fenntartható vízgazdálkodás - versenyképesség fenntartható erősítése - fenntartható termelési eljárások és fogyasztói szokások erősítése - energiagazdálkodás átalakítása - fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása - gazdasági szabályozás Ez a dokumentum már sokkal több konkrétumot is tartalmaz arról, hogy mit is kell tenni a fenntarthatóság érdekében. Természetesen annyira nem konkrét, hogy esetleg számon is lehessen kérni, de iránymutatónak már jó, pályázati projektekben lehet rájuk építeni, ezért érdemes itt felsorolni a végrehajtás eszközeit: - A tudásbázis növelése és a tudás megosztása o Szükséges a kutatások és fejlesztések biztos alapokra helyezése o Meg kell teremteni a kapcsolatot a tudományos eredmények és a társadalmi tudás között o Az oktatás tartalmaiban és formáiban hangsúlyosabban kell megjeleníteni a fenntarthatósági témákat és értékeket. o El kell érni, hogy a holisztikus és gyakorlat-orientált oktatás gyorsabban terjedjen és a napi gyakorlatba beépüljön. o A magyar közoktatásba be kell vezetni a környezeti nevelést (globális oktatás). o A tanulás nem formális és informális tevékenységeinek támogatása és az élethosszig tanulás ösztönzése. o Biztosítani szükséges a magyar és az egyetemes kultúra értékeihez való jobb hozzáférést. 12


-

-


o A felelős állampolgári magatartás kialakítása érdekében erősíteni kell az önképzés szerepét. o Meg kell változtatni a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos attitűdöket. o Biztosítani kell az információ megbízható forrásaihoz való hozzáférést a lakosság számára. o El kell indítani a fenntarthatóság társadalmi szintű megértését szolgáló párbeszédet, és a fenntarthatóságot folyamatosan napirenden kell tartani Az állampolgári aktivitás és elkötelezettség növelése o Együttműködési fórumokat kell kialakítani és működtetni. o Meg kell teremteni az aktív társadalmi részvétel társadalmi elismerésének feltételeit. o Támogatni kell a helyi szintű önrendelkezést és a hálózatosodást. o Erősíteni kell a részvételt központi és helyi programokkal. o Oktatási programokat célszerű indítani a döntéshozók és a végrehajtók számára a részvétellel kapcsolatos nemzetközi és hazai lehetőségekről, keretekről és tapasztalatokról. o A hatékony részvétel támogatása érdekében: támogatni kell a képzési programokat elsősorban a civilek, valamint az államigazgatásban és a helyi önkormányzati igazgatásban dolgozók részére. o Az egyén és a közösség közti harmónia kialakítása érdekében a „jó kormányzás” elveinek megfelelően meg kell alkotni a társadalmi együttműködés egységes szabályozását és annak intézményi feltételeit Közpolitikák fejlesztése, átalakítása o A választási ciklusokon túlnyúló széleskörű társadalmi konszenzuson alapuló stratégiai tervezés. o A gazdasági, szociális és környezeti politikák célrendszerét integrálni szükséges. o Stratégiából következő feladatokra ütemtervet, és kétévente konkrét cselekvési terveket kell készíteni a Kormánynak. o A hazai fejlesztéspolitikát össze kell hangolni a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával. o Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy minden tervezett, jelentősebb hatású beavatkozás előtt elemezni kelljen a felmerülő alternatívák fenntarthatósági hatásait. o A közpolitikák kialakításánál a beavatkozások teljes – gazdasági, társadalmi és környezeti – hasznát és költségét kell figyelembe venni. o A politikaalkotásban az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni. o A társadalmi, gazdasági és környezeti problémák kezelésében a „csővégi” megoldások helyett a megelőzésre, a problémákat okozó tényezők megváltoztatására kell törekedni. o Meg kell őrizni a helyi kultúrát. o A politikákat úgy kell megalkotni, hogy azok összhangban legyenek a nemzetközi szintű fenntarthatósági politikákkal. o Az átláthatóság és a számonkérhetőség a hatékony és demokratikus kormányzás fontos kritériumai.

13


-


o A környezetre ható politikákban elő kell segíteni a regeneráció, a helyettesíthetőség, az asszimiláció érvényesülését, és el kell kerülni az irreverzibilis folyamatokat. o Azokat a lehetőségeket kell preferálni, amelyek a területek közötti társadalmi és gazdasági különbségek csökkenését eredményezik. o A területhasználatban az igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni. o A politikaformálásban az anyag- és energiaintenzív megoldások helyett a kultúra- és tudásintenzív megoldásokra kell törekedni. Intézményrendszer átalakítása o A közigazgatás szolgáltató-típusú, költség-hatékony, a szubszidiaritás elvére épülő átalakítása támogatja a fenntarthatóság céljait. o A fenntarthatóságot támogató, meglévő szabályok érvényesülése. o A fenntarthatóság érvényesítése a törvényalkotási folyamatban, a törvények végrehajtásában, a kormányzati politika aktívabbá tételében, valamint az önkormányzati tevékenységet és a közintézményeket érintően

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát 2008-2025-ös időtávra készítették el azzal, hogy a célkitűzéseket a kétévente kidolgozásra kerülő Nemzeti Éghajlatváltozási Programok fogják megvalósítani. Az elkövetkező évtizedekben várhatóan jelentős mértékben megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése veszélyezteti természeti értékeinket, vizeinket, az élővilágot, erdőinket, a mezőgazdasági terméshozamokat, építményeinket, lakókörnyezetünket, a lakosság egészségét és életminőségét egyaránt, ez indokolja a dokumentum szükségességét. A stratégia három fő cselekvési irányt jelöl meg: 1. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energia-igényes irányba változzon. 2. A már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmigazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza. 3. Az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítása és a klímatudatosság erősítése. A stratégia az állam egyik fontos feladataként jelöli meg a szemléletformálást, és az ehhez kapcsolódó oktatást (és itt kiemeli a politikai elit oktatását is). Fontos a rendszeres, következetes és gyakorlatias tájékoztatás is, információs rendszer működtetése, amely helyileg közel van a lakossághoz, és a helyi problémák kezelésével foglalkozik (regionális és helyi szint). A nonprofit szervezeteknek is fontos feladatot szán a dokumentum a társadalommal való aktív kapcsolatuknak köszönhetően. Nemzeti Éghajlatváltozási Programot nem dolgozott ki sem az előző, sem az új kormány, bár egyéb, részben kapcsolódó programokból van bőven (Energiatakarékossági és Energiahatékonyság-Növelési Program, Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, stb.).

14



Nemzeti Környezetvédelmi Program A program átfogó célterületei az alábbiak: - települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése - természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése - a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése A program elismeri, hogy ezek a célok nem valósíthatók meg a társadalom környezettudatosságának erősítése nélkül. A dokumentum egyik átfogó beavatkozási területnek a szabályozás felülvizsgálatát írja, ez a probléma (a nem megfelelő szabályozás) a fókuszcsoportos beszélgetésben is többször felmerült. Átfogó beavatkozási terület a fejlesztéspolitika is, hiszen itt lehet elérni a legtöbb kézzel fogható eredményt. Itt egyrészt a környezetvédelmi szempontok pályázatokba való beépülése az alapvető feladat, másrészt a kormányzati beruházások során is példát kell mutatni a környezettudatos megoldások alkalmazásával. Ugyancsak átfogó beavatkozási terület a szemléletformálás és kommunikáció, amely szerint az oktatás, nevelés minden típusában és teljes folyamatában nagyobb szerepet kell kapni a környezetvédelemnek. A tematikus akcióprogramok közül az első a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése. Itt a szemléletformáláshoz kapcsolódó konkrét intézkedés is található: - Környezetvédelmi szemléletformálást és ismeretterjesztést szolgáló tevékenységek (akciók, programok, tanácsadó jellegű mintairodák stb.) szervezése, ösztönzése, támogatása.

Jövőkereső A 2008-ban megalakított Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2010-ben jelentést készített – az alcím szerint – a magyar társadalom számára Magyarország fenntarthatósági helyzetéről, lehetséges jövőiről. A dokumentum lényegre törő, átfogó és mégis részletes, igazán hasznos olvasmány minden, a fenntarthatóság terén tenni kívánó ember számára. A jelentés áttekinti a fenntartható fejlődés érintett területeit, amelyek természetesen szinte megegyeznek más stratégiai dokumentumokban találhatókkal. A megállapítások azonban sokkal keményebbek, nem olyan „lekerekítettek”, mint a szakpolitikai anyagoké. Ezekből a megállapításokból található alább kivonat, hiszen kiválóan mutatnak rá a hazai fenntarthatósági problémákra. Az anyag a globális helyzet bemutatásával fest azonnal nagyon sötét képet, rámutatva, hogy a nemzetközi erőfeszítések sorra csődöt mondtak a szegénység, az éhínség, a békétlenség felszámolása, az elsivatagosodás, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és még sok más területen. Ez amiatt van, mert nem a valódi okokra irányultak ezek az erőfeszítések. A környezet romlásának okát, többek között, a túlzó mértékű erőforrás-felhasználásban kereshetjük. A globális reklámipar a fogyasztási igény feltámasztására szakosodott: „visszautasíthatatlan” fogyasztási javakat kínál fel, kényelmet, biztonságot, boldogságot ígér. Ugyan a felkínált javak kevesek számára elérhetőek, de alkalmasak arra, hogy a legtöbb embert ösztönözzék a megszerzésükre. Az anyagi javak megszerzéséért folytatott verseny 15



erodálja az egyetemes társadalmi értékeket és az együttműködés erkölcsét. A fenntarthatatlan világ oka tehát nem az, hogy az emberiség nem elég fejlett technikailag, hanem éppen az, hogy a technikai eszközök nyújtotta lehetőségének birtokában elvesztette a mértéket, és vele együtt a harmonikus lét értékeinek egyensúlyát. Létező gondjaink oka tehát erkölcsi, ám a jelenlegi „megoldások” nem erre irányulnak. A nemzetközi közösség attól a pénztől várja a kilábalást, amely a problémát okozta. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács megbízásából a KSH által megkérdezettek 26%‑a azonosította a fenntartható fejlődést a folytonos gazdasági növekedéssel, 22%‑a az emberek anyagi jólétének folyamatos gyarapodásával. A megkérdezettek ötöde vélte úgy, hogy a fenntartható fejlődés a ma és a jövő generációk szükségleteinek kielégítése, 16%‑a, hogy a társadalmi ellátórendszerek, 7%‑a pedig, hogy a természeti erőforrások megőrzése. A felmérés igazolja, hogy a fenntarthatóság sokak számára valaminek – főleg a gazdasági növekedésnek és a jólétnek – a fenntartását jelenti. Pedig nyilvánvaló, hogy semmi sem lehet fenntartható, fennmaradó a környezet állandó változása miatt. Amennyiben a környezet jelenlegi állapotának legmélyebb okát keressük, úgy azt a kulturális szinten, az értékeknél fogjuk megtalálni. A társadalom által vallott értékek skáláját nézve azt látjuk, hogy a különböző értékek más-más mértékben képviseltetik magukat: az első számú érték például az anyagi jólét, míg a környezet meglehetősen elhanyagolt. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács a jövőre vonatkozóan fontosnak tartotta megismerni az egyes emberek értékítéletét. 2009 áprilisában 1048 ember jelölte meg a választható értékek közül a számára legfontosabbakat egy hetes értékskálán. A legmagasabb osztályzatot (6,5) a megkérdezettek a testi, a szellemi és a lelki egészségnek adták. Az ezt követő két érték a család, a családi kapcsolatok fontossága, biztonsága (6,3), és a biztonság (személyes biztonság, a haza biztonsága, a béke), ami 6-os osztályzatot ért el. A három legkevésbé fontos érték a vallásosság és a hit (4), a művészetek és a kultúra (4,2), valamint az élvezetes élet (4,2) volt. A felmérésből két óvatos következtetés is leszűrhető. Az emberek gondolati szinten vagy a szavaikban hajlandóak az illő értékeket választani, de kevésbé tesznek ezekért az értékekért. Az egyének értékválasztása nem támasztja alá azt az általános feltevést, hogy a társadalom számára a legfőbb érték az anyagi jólét. Amennyiben nem feltételezzük azt, hogy az értékválasztást teljesen eltorzította az illő értékek választása, úgy ez utóbbi világosan rámutat arra a tényre, hogy a társadalom egésze által vallott értékeket a befolyással rendelkező kisebbség alakítja. Általában a politika sem az emberek egyéni, „illő” értékválasztásában megjelenő értékek szerint cselekszik. Az egyének viselkedését alapjaiban értékeik és hitük szabja meg, amelyet befolyásolnak ismereteik, szemléletük, gondolataik és érzéseik. Amennyiben az egyének valóban az egészségüket és a családi kapcsolataik harmóniáját tartanák a legfontosabb értéknek, aligha viselkednének önpusztító módon. Ám az anyagi értékek megszerzésére szocializált társadalomban a verseny vált uralkodóvá, amely feltételezi az önző magatartási formákat, és háttérbe szorítja az együttműködés, a szolidaritás, a közösségi gondoskodás kultúráját. A termelés és a fogyasztás valós mintázatai a fenntarthatóságot alátámasztó viselkedési mintázatok ellen dolgoznak. Éppen ezért a fiatalság számára hiányoznak a követhető jó példák. A fenntarthatóság megélésének ma nincs színtere a társadalomban. A politikai kurzusok időgazdálkodásának sajátosságából következik, hogy a politika a társadalom érdekérvényesítésre képes csoportjainak rövid távú érdekeit szolgálja – a közérdekekkel szemben. A politikát az a kényszer vezérli, hogy elsőbbséget kell adnia a 16



gazdasági növekedésnek, hiszen ebből származnak a költségvetés újraosztható forrásai, amelyek növekedés esetén alátámaszthatják a politika sikerességét. A politika tehát szükségképpen növekedéspárti, és nem várható el tőle, hogy hosszú távú fenntarthatósági érdekeket helyezzen a növekedés elé. Az ágazati intézményrendszer alkalmatlan a környezet és a fejlődés összefüggő kérdéseinek kezelésére, mert az átjárhatóság és a kommunikáció sokszor még ugyanazon intézményrendszeren belül sem biztosított. A magyar társadalom egységes, közös jövőkép nélkül hányódik a külső hatások tengerében, aminek következtében képtelen összeszedni és érvényre juttatni a benne rejlő belső lehetőségeket. Mivel megszámlálhatatlan mennyiségű viszony áll fenn egy társadalomban, illetve egy társadalom és a környezete között, a jogszabályok száma is végeláthatatlanul duzzad. A végén egy, a társadalmat teljesen átszövő, átláthatatlan szövevényt alkotnak, megnehezítve a rugalmas alkalmazkodást a változásokhoz. Ebben az esetben tehát a szabályozás csak gátolja az új dolgok létrejöttét. Teljesen nyilvánvaló, hogy a környezeti degradáció elsődleges oka a természeti erőforrásoknak a környezet eltartóképességén túli használata. A fenntarthatatlan használat egyik döntő oka, hogy a természeti erőforrások alulértékeltek. A Tanács környezetvédő civil szervezetek delegáltjainak álláspontja szerint: A közgazdaság fő áramlata háttérbe szorította az alternatív közgazdasági megközelítéseket, azok a társadalom széles rétegei számára ismeretlenek. A kamat miatt a munkával szerzett jövedelmek folyamatosan átrétegződnek a tőketulajdonosok felé. A jövőt elzálogosító költségvetési tervezésnek semmi köze sincs a fenntarthatósághoz, hiszen az éppen a jövő generációk lehetőségeinek megőrzéséről, ha ugyan nem a lehetőségek bővítéséről szól. Az egységes világot tantárgyak ismerethalmazaira bontó szemlélet és oktatás alkalmatlan egy rendszerszemléletű, világlátó társadalom felnevelésére, a környezet és a fejlődés összefüggő ügyeinek integrált kezelésére. Az egyes szűk szakmai területeken képzett specialisták szemlélete és ismeretei nem ágyazódnak be rendszerszemléletbe, ezért a különböző szakterületek nézetei gyakran konfrontálódnak. A civil szektor a fenntarthatóság kérdésének előremozdítása terén előbbre jár, mint az állam. Azonban mivel a hazai társadalomban alacsony szinten áll az adományozói kultúra, a szervezetek az állami finanszírozástól függnek. Az e-világ információözöne, amennyire hasznos és hiteles, legalább olyan mértékben káros és hiteltelen is, ezért nem bízhatunk teljes mértékben az ismereteinkben, a tájékozottságunkban. Betegségmegelőzés hiányában a társadalombiztosítási kiadások egy beteg társadalom kiadásait igyekeznek fedezni, és a betegségmegelőzésre már nem jutnak források. Ennek hiányában pedig marad a betegségügy. Prevenció hiányában a társadalombiztosítás rendszere rossz érdekeltségeket teremt, és maga is a betegségügyet szolgálja, mivel az egészségügynek nem az egészségben való megtartásból származnak a bevételei, hanem a betegségek gyógyításából. A jelentés összességében hasonló problémákat feszeget, mint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia. A mai problémamegoldási gyakorlat azonban az, hogy magára a jelenségre összpontosítunk, és így próbáljuk a bajt közvetlenül orvosolni. A társadalom egyre több részproblémát termel, ezek kezelésére pedig egyre több pénzt és energiát áldoz, de szinte eszébe sem jut a jelenségek gyökereit megvizsgálni. Ezért nem sikerül se helyi, se országos, se globális szinten orvosolni ezeket a problémákat. 17



A jelentés négy forgatókönyvet is felállít a lehetséges jövőre: egy pozitív globalizációs, negatív globalizációs, egy lokalizációs és egy glokalizációs alternatívát. A valóság azonban szerinte is valahol ezek között lesz. És hogy milyennek kell lennie egy fenntartható társadalomnak, amelynek tételei: - Szubszidiaritás - Az erőforrásokhoz való hozzáférés esélyegyenlősége - Együttélés, együttműködés, közös teherviselés - Esélyegyenlőség - Rendszerszemlélet - A fejlődés és a környezet ügyeinek együttes kezelése, a szektorokat átfogó intézményrendszer - Fenntartó termelői és fogyasztói mintázatok - A szerves kultúra feltételeinek megőrzése - A helyi természeti erőforrások eltartóképesség szerinti hasznosítása - A környezeti adottságoknak megfelelő használat - Stabilitás és sokféleség - A folyamatok összekapcsolása körfolyamatokká - Tudás és bölcsesség - Etikus magatartás a természettel szemben - A természetes kölcsönhatások megóvása, a társadalmi folyamatok illesztése a természeti folyamatokhoz - A nem anyagi értékek haszonelvének érvényesülése - A természetes térszerkezet megőrzése - A társadalom környezeti tudatossága Látható, hogy a célrendszere eltérő a megszokott – sablonos – felépítéstől, talán ezért több új ötletet is kínálhat projekttervezéskor.

Közép-Dunántúli Régió Regionális Stratégiai Programja A Stratégiai Program 3. prioritása a környezet- és közlekedésfejlesztés, amelyben az első beavatkozási terület a környezeti állapot javítása, környezettudatos fejlesztés. A beavatkozási terület célja a régió környezeti állapotának javítása, valamint a lakosság körében a környezet védelmét előtérbe helyező szemléletmód kialakítása. Fejlesztési eszközként azonban konkrétan csak a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés jelenik meg. A második beavatkozási terület a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése, de ez is a konkrét beruházásokra vonatkozik. A régió 2007-2013-ra vonatkozó fejlesztési programjában a környezettudatosság fejlesztése konkrétan nem jelenik meg.

Közép-Dunántúli Régió Energetikai Koncepciója és Stratégiája

18



A dokumentum tartalmazza a régió energetikai jövőképét, amelyben megjelenik a megújuló energiaforrások oktatása is. A jövőkép újszerű eredményének tekinti a folyamatos referenciahely-teremtést és tudás-átadást. A konkrét javaslatok nem térnek ki a szemléletformálásra, hanem inkább a megújuló energiaforrások fejlesztésére koncentrálnak.

KTKP – Környezetvédelem A Dunaújvárosi kistérség fejlesztési dokumentumában a fenntarthatóság megjelenik az átfogó célok között is, mégpedig a második célban: 2. A haladó hagyományok, a természetes és épített környezet megóvása, gondozása, fejlesztése A konkrét programok közül a fenntarthatóság és környezetvédelem területét az alábbiak érintik: - Nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer - Kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer - Baracs-Kisapostag-Mezőfalva-Nagyvenyim szennyvízhálózat II. üteme - Daruszentmiklós-Nagykarácsony szennyvízhálózat kiépítése - Falupark kialakítása Daruszentmiklóson - Szennyvízhálózat kiépítése Előszálláson - Shalbert-program - Páskom-tó rendezése - Zöldterületek rehabilitációja Mezőfalván - Csapadékvíz elvezetése Nagyvenyimen - Csapadékvíz elvezetése Rácalmáson A fenti projektek – a program tervezéséből fakadóan – főleg önkormányzati projektek. Látható, hogy a magasabb szintű fenntarthatósági stratégiákból nagyon kevés elem köszön vissza, ez a program hiányossága.

Dunaújváros Települési Környezetvédelmi Programja A program 2007-2012-es időtávra szól, és természetesen a legtöbb konkrétumot adja a helyi fenntarthatósági problémák tekintetében. Az egyik legsúlyosabb probléma a levegőszennyezés, köszönhetően a vasgyárnak. Ez sokat foglalkoztatja a lakosokat is, de az önkormányzatot is, amelynek saját levegővédelmi intézkedési terve van. Elmondható, hogy a város levegőszennyezése jelentősen csökkent. Fontos kérdés a víztisztaság-védelem, hiszen vízparti településről van szó, amely az ivóvizét is a Dunából nyeri. E téren a biológiai szennyvíztisztító megépítése jelentett előrelépést, amelyhez magas fokú csatornázottság kapcsolódik. A talajszennyezés az ISD Dunaferr Zrt. területén jelent komoly problémát, de itt is komoly előrelépés történt, amikor a cég jelentős környezetvédelmi beruházást hajtott végre a talaj környezetkárosodásának megszüntetésére. Az egy lakosra jutó zöldterület 95 m2, ami több mint kétszerese a megyei jogú városok átlagának. A zöldterület kétharmada erdő, egyharmada városi park. A város zöldterület 19



ellátottsága tehát megfelelő. Míg a lakosság fele elégedett a zöldterületek nagyságával, az állapotukkal az emberek háromnegyede elégedetlen. A dokumentum szerint a városlakók kétharmada tervezi saját háztartása energiaigényének a csökkentését. Az emberek túlnyomó része (80%-a) fontosnak tartja az alternatív energiáknak a háztartásokban, 70%-uk az önkormányzati intézményeknél való felhasználását. Dunaújvárosban a nemzetközi és hazai tendenciáknak megfelelően évről-évre egyre több kommunális hulladék keletkezik, amin változtatni csak hosszú távon, az Európai Unió által is szorgalmazott fenntartható termelési és fogyasztási szokások elterjesztésével lehet. Ebben komoly előrelépést biztosíthat a tudatformáló központ működtetése. A hulladékok újrahasznosításának előfeltétele a szelektív hulladékgyűjtés. A városban 28 hulladékgyűjtő sziget működik. Beszerzésre került egy speciális hulladékgyűjtő jármű is, mely alkalmas a hulladék szelektív módon történő begyűjtésére. 2005. évben átadásra került egy szelektív hulladékgyűjtő udvar is. A szelektíven begyűjtött hulladékot a hulladékgyűjtő udvarban bálázzák, és hulladékhasznosító szervezeteknek értékesítik. Dunaújvárosban nagyon komoly probléma a szemetelés, ez ügyben több helyi kezdeményezés is indult. Mégis a leghatékonyabb a megelőzés lenne, azaz a szemlélet formálása abba az irányba, hogy el se dobják a szemetet. A környezeti nevelés terén ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) sok jó példát tud felmutatni a város. A nevelés már az óvodákban elkezdődik, ahol a kicsiken keresztül a szülők is könnyebben bevonhatók. Emellett az általános és középiskolákban is több szemléletformáló program valósult meg az elmúlt években, amelyek országosan is elismerést kaptak. A környezetvédelem hosszú távú céljai a városban: 1. A környezetminőség javítása, élhető, egészséges városi környezet kialakítása 2. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás 3. A környezeti tudatosság javítása, szemléletformálás 4. Hatékony környezetgazdálkodás A szemléletformálás tehát konkrétan megjelenik, amelyhez kapcsolódó középtávú célok az alábbiak: 1. A lakosság és az érintettek folyamatos tájékoztatása a környezeti állapotról és a környezetgazdálkodás eredményeiről 2. A környezeti nevelés támogatása 3. Saját szemléletformáló akciók A fenti célokhoz intézkedéseket rendel a program, amelyek kiválóan hasznosítható pályázati projektek fejlesztésekor. - Környezetvédelmi adatbázis létrehozása, karbantartása és korszerűsítése, az adatbázishoz saját mérések végzése - A lakosság ösztönzése az energiatakarékosságra szemléletformálás útján (média) - Folyamatos tájékoztatás a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladék újrahasznosítás eredményeiről a honlapon és kiadványokban - A környezeti nevelés és az iskolák szemléletformáló rendezvényeinek a támogatása - A civil szervezetek szemléletformáló akcióinak támogatása - Az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletformálás támogatása - A Baracsi úti arborétumban tanösvény kialakítása - Erdei természetvédelmi oktatóközpont létrehozása - Jeles napok környezetvédelmi rendezvényei 20



A környezetvédelmi konferencia sorozat folytatása

Az egyén környezeti tudatossága, társadalmi felelősség- és szerepvállalása közötti korrelációk feltérképezése A Gold Communications által készített kutatás részletesen elemzi a társadalom hozzáállását a fenntarthatóságot. Számos fontos megállapítást tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy az egyes demográfiai változók hogyan hatnak a szemléletmódra. Ezek szerint nemek alapján nincs szignifikáns eltérés, míg minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál jellemzőbb rá, hogy környezettudatosan él. A legsúlyosabb környezeti problémának vidéken és a városokban is a szemetelést látják. környezetvédelmi témában a településsel, az országgal és a világgal kapcsolatosan a legtájékozottabbak a felnőttek, míg a fiatalok a legtájékozatlanabbak. A nyugdíjas korosztályra a legjellemzőbb, hogy a szülőktől hallottak a környezetvédelemről, ez legkevésbé jellemző a fiatal korosztályra, akiknél az iskola vette át a környezeti nevelés szerepet. A környezetvédelemben való jártasság a 25-65 év közötti korosztályra jellemző, legfőképpen az értelmiségiekre, részben a tanulókra is. A kutatás szerint a környezettudatosság növelésének különböző színtereken kell zajlania: oktatás, társadalom (civil részvétel a döntéshozatalban), gazdaság (piac, fogyasztás átstrukturálása), kutatásfejlesztés, nemzetközi együttműködések fejlesztése.

Hulladékgazdálkodás helyzete az Európai Unióban és Magyarországon Dunaújvárosban és vonzáskörzetében jelen pillanatban gondot okoz hulladékgazdálkodás. Az Európai Uniós előírásoknak ellentmondó hulladéklerakó 2009 júliusában való bezárása után a térség hulladékáról való gondoskodás jelentős terheket ró a városban megbízással rendelkező, közszolgáltatást ellátó cégre. A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagjaként Dunaújvárosban kialakult helyzet nem került megoldásra. A DUNANETT Kft. jelenleg saját gondozású lerakó hiányában egy környező kisváros hulladéktelepére hordja a hulladékokat, jelentősen magasabb költségek mellett. Ezeket a költségeket rövid távon is nehezen tudja vállalni a cég, így a közeljövőben a szolgáltatások árába történő beépítés várható, növelve ezzel a lakosság kiadásait. A megújuló energiaforrások hasznosítása széles körben még nem elterjedt a térségben. Helyenként már megjelent ugyan néhány kezdeményezés, de nem jelentős mértékben. A megújuló energiaforrások felhasználása igen sokoldalú lehet. Hagyományosan legfontosabb alkalmazási területük az alapvetően fűtési-célú hőenergia termelés, az utóbbi időben azonban a villamosenergia-termelés vált hangsúlyossá, és a jövőben várhatóan jelentős szerepet kapnak az üzemanyagként való felhasználásban is. Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiaforrásokat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelődik, vagy megújul. A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A legfontosabb megújuló energiaforrások: 21



- napenergia (naperőmű) - napelem - napkollektor - vízenergia (vízerőmű) - árapály-energia - hullám energia - szélenergia - geotermikus energia - biomassza - bioetanol - biodiesel A megújuló energiaforrások technológiáiba történő beruházások révén új, főként vidéki munkahelyek keletkeznek (illetve korábbiak megmaradnak) és új, korszerű technológiák kerülnek alkalmazásra. Felhasználásuk ezáltal kedvezően befolyásolhatja az ipari, mezőgazdasági struktúraváltást, elősegítheti az innovációt és ezen szektorok versenyképes működését, hozzájárulva a vidéki életminőség javulásához és a lakosság helyben tartásához. A megújuló energiaforrások közvetlen vagy közvetett (áron keresztül történő) támogatása mellett a felhasználás terjedésének legalább olyan fontos feltétele a szemléletformálás, a felhasználással kapcsolatos ismeretek terjesztése, társadalmi elfogadtatása. Dunaújvárosban a megújuló energiaforrások felhasználására a SOLANOVA projekt kiemelkedő példa. A világon egyedülálló, magyar, német, és osztrák partnerekkel együttműködve megvalósított projekt célja egy panelépület komplex energiatudatos felújítása volt passzívház technikákkal. Ennek eredményeképpen az épület fűtési energiafelhasználásának több mint 80%-os csökkenése, a téli és a nyári komfort javulása, a lakások értékének emelkedése valósult meg. A projekt legfontosabb célkitűzése, hogy tudományos előkészítettségével, műszaki megalapozottságával példával szolgáljon, és adatokat szolgáltasson az ország több mint 800 000 iparosított technológiával létesített épületének felújításához. Szintén mostoha téma a tudatformálás. Ebben a témában is megtalálhatók kezdeményezések, iskolai programok, illetve városi szintű rendezvények, melyeken sok látogató, érdeklődő vesz részt, viszont a folyamatos oktatásban, a mindennapi életben azonban már kevesebb hangsúlyt kap.

22



2. Jó gyakorlatok áttekintése „Akiknek szociális indíttatású, önellátást célzó programok keretében sikerülne egy tradíciókon alapuló, ezért alacsony energiaigényű, kevéssé kemizált, természetközeli, ökológiai gazdálkodásban megtalálniuk a helyüket, abszolút vesztes pozícióból akár a jövő nyertesei közé is kerülhetnek, amikor a szükség és a „szűkség” értékelheti fel a hagyományos, természetközeli életstratégiákat, s alkalmazkodási mintát adhatnak a jövőben városi megélhetésüket esetleg elvesztő, s szükségből a föld közelébe húzódó tömegeknek.” - Jövőkereső

Magyarországon és az Európai Unióban számos kezdeményezés, megvalósult projekt található, amelyek célja a fenntarthatósági vagy környezetvédelmi szemlélet formálása. Ezekből adunk közre az alábbiakban egy csokornyit, hogy fenntarthatósági projektek kidolgozásához ötletekkel szolgáljanak.

Salgótarjáni Zöld Pont iroda A salgótarjáni ZÖLD-PONT iroda 2005 decemberében került átadásra, egy nagyszabású együttműködési megállapodás keretében, mely megállapodás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az Észak-Magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ között került aláírásra azzal a céllal, hogy együttes erővel, aktív szerepet vállaljanak a korrekt szakmai információk folyamatos közvetítésében, valamint az ágazatot érintő problémák megoldásában. A megalakulás óta évente már száznál több bejelentést kapott irodánk, melyet fogadtunk és intézkedtünk, továbbá folyamatos kapcsolatot tartott a KvVM, a szaktárcák, hatóságok, társadalmi szervezetek hasonló feladatot ellátó ügyfélszolgálatával, valamint kétirányú párbeszédet alakított ki. A lakosság környezetvédelmi aktivitásának erősítése, a környezeti problémák iránti érdeklődés felkeltése, az aktuális információk széleskörű ismertetése, valamint a környezetvédelem társadalmi üggyé tétele céljából az Iroda számos, a Zöld jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényt szervezet és szervez. További feladatok: • Környezetvédelmi témájú tájékoztató kiadvány készítése és eljuttatása a lakosság számára • Rendhagyó tanórák, foglalkozások megtartása a helyi iskolákban, óvodákban • Szakmai anyagok beszerzése • A konkrét lakossági, civil, önkormányzati, stb. bejelentések, észrevételek, kérdések továbbítása a megfelelő, illetékes szervhez, valamint segítségnyújtás a problémák megoldásában.

23



Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont A Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont 1991. június 19-én azzal a céllal alakult, hogy a korszerű környezetvédelmi és természetvédelmi ismereteket népszerűsítse a társadalomban. „Névválasztásunk a Homoktövis nevű hordalék-sztyepp növényre esett, mivel napjainkban már csak Újpesten élnek természetes populációi a Homoktövis Természetvédelmi Területen. Névválasztásunkkal azt hirdetjük, hogy az ember számára olyan sokféleképpen hasznos védett növény hazai utolsó példányaira vigyáznunk kell, hogy el ne tűnjenek és ezáltal szegényebbekké ne legyünk. A növény frissítő, gyógyító és helyreállító hatású. Ilyennek kell lennie oktatóközpontunknak is.” Az oktatóközpont ÚJPEST-Káposztásmegyeren, a főváros legészakibb szélén fekvő, külvárosi lakótelepi környezetben működik, amely szinte kínálja, hogy a települési környezetvédelem kerüljön látókörünk fókuszába. Ezért elsősorban az Észak-Pesti régióban található természeti- és helytörténeti értékeket, valamint környezeti problémákat igyekszik feltárni és bemutatni. Az oktatóközpont a környezeti nevelés és tudatformálás területén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért több alkalommal részesült elismerésben. A Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 2005. Június. 3-án elnyerte az ÖKOISKOLA és logó használatának jogát, amely az iskola-fenntartási, iskolafejlesztési és pedagógiai munka legmagasabb szintű állami elismerése. Fontosabb tevékenységek: • A Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ és a kerület iskoláiban folyó környezeti nevelés segítése szakirodalommal és tanácsadással • A környezetvédelmi, természetvédelmi és egészségnevelési ismeretek terjesztése, népszerűsítése, ökológus szemléletű magatartás fejlesztése • A környezetvédelem beépítésének segítése az iskolai helyi tantervbe, a megvalósítás érdekében folyamatos kapcsolattartás a pedagógusokkal • A környezetvédelem óvodai nevelésbe történő beépítésének segítése • A pedagógusok továbbképzésén, tájékoztatókon környezetvédelmi előadások megtartása • A gyerekek körében a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kiadványok terjesztése, versenyek, kirándulások, kiállítások, rendezvények szervezése, terepmunka, vizsgálatok, gyűjtőmunka végzése • A környezetvédelemmel összefüggő akciókban való részvétel • Szakirodalmak figyelemmel kísérése, az ismeretek terjesztése • Kutatás végzése a környezeti neveléshez kapcsolódóan és az eredmények publikálása szakfolyóiratokban • A környezetvédelemmel kapcsolatos szakkörök támogatása, bekapcsolódás az intézmény rendezvényeibe • Együttműködés külső szakmai szervezetekkel 24

Fenntarthatósági problémák vizsgálata • • • • •

•


Konzultáció biztosítása pedagógusoknak és környezetvédelmi szakembereknek Zöld téka működtetése A környezetvédelemhez kapcsolódó pályázatok figyelése, projektek írása Nemzetközi környezetvédelmi versenyekben való részvétel Digitális adatbank létrehozása a környezeti neveléshez kapcsolódóan, honlap készítése: www.homoktovisamk.freeweb.hu. Az adatbank folyamatos fejlesztése, frissítése. Interaktív animációk fejlesztése az iskola helyi tantervéhez és a környezet-, a természetvédelem és az egészségnevelés témákhoz kapcsolódva.

Az oktatóközpont digitális adatbankja számos újszerű és/vagy hasznos megoldást tartalmaz: • virtuális séták: sok kép kevés szöveggel • terepséták: naplószerű leírás a kirándulásokról szint sok képpel • interaktív animációk: játékos tanulást segítő programok interaktív táblákhoz • 3D szakkör és térhatású galéria: a modern technológia a környezetvédelmi ismeretterjesztés szolgálatában • versenyek, pályázatok és eredményeik: 16 (pl. állathang-felismerési) verseny archívuma • nemzetközi pályázatok: 5 projekt bemutatása • rendezvények, kiállítások és kirándulások: 16 esemény sok fényképes bemutatása (pl. Fizibusz – Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap, Eco-Design Project Days) • Farkas-erdő virágkalendáriuma: az erdő virágainak képes bemutatása hétről hétre

Ökológiai Intézet Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány célja a fenntartható fejlődés szellemiségének terjesztése, az ökológiai kultúra fejlesztése, a globális szemléletre való nevelés, s mindezeken keresztül a fenntartható fejlődés gyakorlati alapjainak kidolgozása és megvalósulásának elősegítése. Fő tevékenységeik: - a környezet állapotának folyamatos nyomon követése, elemzése és értékelése - a természeti erőforrások fenntartható használati módjának kifejlesztése és terjesztése, - az adott természeti viszonyokhoz illeszkedő gazdálkodási rendszerek tervezése, megvalósításuk elősegítése - az ökológiai kultúra fejlesztése, ökológiai szemléletre nevelés, ökológiai oktatás elősegítése - ökológiai fogyasztóvédelem. Jelenleg is futó projektjük a Gömöri Információs Központ, amely a KEOP6.2.0/B/09 pályázati kiíráson nyert támogatást. A projekt céljai: - Egy olyan mintaprojekt létrehozása, ahol a társadalom és a környezet organikus viszonya kerül bemutatásra, hangsúlyt fektetve a természeti és emberi értékekre, a lakókörnyezet és emberi tevékenységek harmonikus kapcsolatára és a hagyományos családi formák erősítésére, egy környezettudatos társadalom kialakítása érdekében; 25



-

Közösségi együttműködési hálózat létrehozásának és erősítésének érdekében egy térségi információs központ kialakítása; - Fenntartható erőforrás-használattal kapcsolatos innovációk és alkalmazások bemutatása; - A gömörszőlősi fenntartható fejlődés modell gyakorlati tapasztalatainak terjesztése, amely a látogatók vonzásán keresztül pozitívan csatol vissza a helyi, térségi fejlesztésekhez, megerősítve a helyi piac keresleti és kínálati oldalát; - Fenntartható életmódot népszerűsítő oktatási programkínálat fejlesztése, oktatási segédanyagok és ismerethordozók készítése a térség iskoláinak és felsőfokú képzési intézményeknek; - A térségi hátrányos helyzetű romák számára ismeretek átadása alternatív technikákról, amelyek növelhetik a foglalkoztatottságot, jövedelmet, és hozzájárulhatnak a célcsoport fenntartható életmódjához. - A fenntartható életmód és viselkedési minták elterjesztéséhez szükséges feltételek fejlesztése: az oktatási infrastruktúra fejlesztése; a gömörszőlősi meglévő épületek felújítása környezetbarát módon; az oktatási programkínálat fejlesztése; fenntartható erőforrás-használat technikák fejlesztése, bemutatása és terjesztése; a fenntartható életmód ismereteinek, szemléletének széleskörű társadalmi terjesztése. A projekt során fejleszteni kívánják a meglévő épületegyüttesüket: új információs központot építenek, a szállásépület felújítják, főzőkonyhát alakítanak ki, megújuló energiaforrásokra alapozott fűtési és használati melegvíz-rendszert hoznak létre és egyéb környezetbarát technológiákat alkalmaznak és mutatnak be. A projekt eredményeképpen különböző kommunikációs eszközökkel népszerűsítik a fenntartható életmóddal kapcsolatos ismereteket: - 3 témában filmsorozatokat és nyomtatványokat készítenek; - műhelymunkákat szerveznek alternatív technológiák ismertetésére (tömegkályha, napkollektoros aszaló) - egyetemi hallgatók számára előadásokat szerveznek - a térségi iskolásoknak látogatást szerveznek az információs központban - a döntéshozók és kommunikációs szakemberek számára pedig tréningeket tartanak. A projekt 2010. július 15. és 2012. június 15. között valósul meg bruttó 135,5 millió forintból. Az Ökológiai Intézet honlapján (http://www.ecolinst.hu/index.php/kiadvanyok) számos hasznos kiadvány található különböző témákban (pl. autonóm ház, esővíz hasznosítása, napkollektorok és használati rendszerek saját kezűleg, komposztálás, stb.).

Országos Bionap Gömörszőlősön Gömörszőlősön 2011. június 26-án került megrendezésre az Országos Bionap, amely évente más-más helyszínen, egy biogazdasághoz kapcsolódóan szerveződő egy napos sokadalom. A nap során a biotermék-kóstolás és -vásár mellett kulturális- és gyermekprogramokkal, előadásokkal, nyitott gazda-udvarral várják a nagyközönséget a régiók biogazdái. Észak-Magyarországon idén Gömörszőlős, a fenntartható falu volt a regionális bionap házigazdája. A közös programok: 26



• Helyi-, bio- és kézműves termékek kiállítása és vására • Kemencés és bográcsételek kóstolója (palóc túrós lepény, palóc leves, gömöri gulyás), kecskesütés nyárson • "Tükörben a világ" Kiállítás az emberi természetről és a fenntartható fejlődésről. (A kiállítás ingyenesen megtekinthető az Ökológiai Intézet oktatótermében.) • Gyermek programok: Ugráló-csűr, játszótér, arcfestés, henna, kézművesség (nemez és papír technikák kipróbálása), íjászat, kecskesimogató (a gazdaság megtekintése során) • Környékbeli néptánc együttesek fellépése • "Öko-riadó" az Alma együttes környezetvédelmi tudatformáló gyermekműsora • Este: táncház. És az előadások: • Czeller Gábor-Orbán Péter: A biogazdálkodás napjainkban • Hudák Katalin: Gömör-Tornai tájegység tájfajtái • Kassa András: Kelta, Szarmata települések É-Mo-on • É. Kovács Judit: A Gömöri népművészet bemutatása • Szeles Attila: Bio művelés az öngyógyító biokert Vezetett programok is voltak: • Faluséta, néprajzi értékek megtekintése vezetővel. (A nap folyamán 3 alkalommal) • Gazdaság látogatása, Kecskék, mangalicák, bio-kert. (A nap folyamán 4 alkalommal) • Kártoló-gyapjúfeldolgozó működésének megtekintése (A nap folyamán 3 alkalommal.) • Az Ökológiai oktató központ megújuló energiákat hasznosító rendszereinek megtekintése: napkollektorok, napelemek, faelgázosító kazán, tömegkályha. (A nap folyamán 3 alkalommal.)

Ökofalvak Kishantoson 1990-ben jött létre a Hantosi Faluvédő és Kulturális Egyesület, majd 1992-ben szervezték meg a Mezőföld Népfőiskolai Társaságot. Képzési programjaik iskolázottságtól és kortól függetlenül nyitottak voltak mindenki számára. Fontos célként tűzték ki, hogy programjaik az itt élők javát és egyúttal a vidék fejlődését szolgálják. Munkájuk az emberek egyenrangúságára épült, mert véleményük szerint így jöhet létre alkotó és felelős társadalom. Az ökológiai mintagazdaság kialakítása már 1992-ben elkezdődött 311 hektár szántóföld ökológiai gazdálkodásra való átállításával. Az így kialakult, összefüggő egységet alkotó terület egyben esztétikai szempontokat is figyelembe vevő tájgazdálkodási modellterület is, amelyben 150 férőhelyes tehenészet, sajtüzem, valamint a környező gazdaságok terményeit is befogadni képes – napenergiával működő – gabonaszárító, tisztító és tároló egység került megépítésre. A biogazdaság területe jelenleg 452 hektár. 1996-ban alakult meg a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek célja az ökológiai gazdálkodás szemléletének gyakorlati megvalósítása és bemutatása. Az ökológiai 27



gazdálkodás olyan gazdálkodási módot jelent, amely figyelembe veszi az ökológia ma ismert összefüggéseit, és ezek alapján a természettel harmóniában igyekszik gazdálkodni. Az ökológiai gazdálkodás tiltja a genetikailag manipulált szervezetek használatát, és a vegyszerezést, mert ezek károsítják a terület élővilágát, pedig, minden egyes fajnak fontos szerepe van a rendszer működésében, nélkülük jelentősen csökken a rendszer információtartalma, és a rendszer stabilitása. A központ – amely jelenleg nonprofit kft.-ként működik – minden évben nyílt napot tart, 2011-ben az alábbi programokkal: - Hogyan lehet vegyszerek és műtrágyák nélkül termelni? - A 452 ha-os ökológiai mintagazdaság és gépeinek bemutatása - Elmélet és gyakorlat - A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ tevékenységének ismertetése - Fenntartható vidékfejlesztés, környezetbarát mezőgazdaság - Mi a népfőiskola és mire jó - Külföldi példák – két film vetítése (1. Egy fenntartható dán gazdaság, 2. Hogyan szövetkeznek a dánok?) - A természeti, kulturális és történelmi értékek jelentősége

Földrajz és Környezettudományi Intézet Az egri Eszterházy Károly Főiskola a környezeti képzés terén úttörő szerepet játszott. 1992 indult meg a környezetvédelem szakos képzés. A szakképzésben induláskor a növénytan tanszék, a fizika tanszék, a földrajz tanszék, a kémia tanszék és a KÉE Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás (kémia gyakorlati képzés) vett részt. A feladatok jellege és nagysága szükségessé tette, hogy a Környezetvédelmi Csoport vezetője kezdeményezze a környezetvédelmi szakképzésért felelős új tanszék létrehozását. A főiskolai szenátus 1992. november 1-jei dátummal megalapította a Környezettudományi tanszéket, amely azóta koordinálja és jelentős részben végzi is a környezetvédelem szakon a képzést. A hallgatói és oktatói létszám növekedésével és a technikai eszközök és műszerek beszerzésével évről-évre területileg is gyarapodott a tanszék. Fontosabb bővítésnek tekinthető 1996-ban a környezettudományi laboratórium kialakítása, 1998-ban Tiszafüreden az ökológiai és környezetelemzési terepgyakorlati bázis kiépítése, majd 2001-ben a mikrobiológiai laboratórium berendezése. Az almagyardombi meteorológiai állomás kiépítéséhez szükséges eszközök és műszerek megvásárlásához ugyancsak a tanszék biztosította a forrásokat, és azóta is használja a gyakorlati képzésben. Az intézet honlapján (http://kornyezet.ektf.hu) számos hasznos dokumentum tölthető le etananyagként, vagy oktatási segédanyagként.

28



Zöldköznapok A www.zoldkoznapok.hu oldalon jól strukturáltan található rengeteg, hasznos tipp a hétköznapokra. Három téma köré (ember, otthon, közösség) szervezték a tippeket, amelyekben altémák találhatóak (pl. az embernél egész-ség, nevelés, kamra). Az altémák oldalain olvashatjuk az egyes tételeket, amelyekhez tippeket és érdekes információkat („Jó tudni!”) rendeltek. A „teljes étel” altéma egyik pontja a fenntartható fogyasztás, ahol az alábbi tanácsokat kapjuk: - A döntés tehát rajtad áll, egészségesen és fenntarthatóan étkezzél, ám ehhez ismeretekkel is fel kell magad vértezni. - Mindig legyél mértékletes! - Alkalmanként böjtölj! Jó tudni! - Egy adott kultúra adott növényi és állati táplálékokkal él szerves egységben. Így mind ökológiai, mind környezeti, mind kulturális megfontolások is a helyben megtermelhető, és a helyben, a természet által biztosított állati eredetű táplálékokat, növényeket, gyógynövényeket helyezik előtérbe. - "A böjtölés az emberiség legősibb gyógykezelési eljárása. Már ősapáink megfigyelték, hogy néhány napos böjt után a vitalitás és energia megújulása mutatkozik a szervezetben." - Az "Élj lassan!" mozgalom célja a termelő közösségek boldogulásának segítése, a biológiai sokféleség megőrzése, a helyi értékek, közösségek és hagyományok ápolása, az igényes és méltányos étkezés és turizmus elsajátítása. Fontos ezért például az élelmiszerek és ízek, valamint eredetük megismertetése.

Alma együttes környezetvédelmi tudatformáló gyermekműsora Az Alma együttes gyerekek számára ad elő megzenésített és énekelt verseket, koncertjeik során pedig törekszenek a gyerekek bevonására. A zene valódi hangszereken csendül fel, ahogy a zenekar vezetője mondta: „zenében nem ismerünk kompromisszumot”. A koncert egy komplett környezettudatos oktatás-nevelési program (ÖKO-riadó) része, amelynek keretében könnyed, játékos formában, a zenén keresztül próbáljuk eljuttatni az óvodás, általános iskolás korosztályhoz a szelektív hulladékgyűjtés alapjait, annak mikéntjét. Az együttes rendkívül elhivatott a környezetvédelem iránt, nemrég elnyerte a Környezetvédelem Nagykövete címet. A szelektíves dalok mellett a repertoáron olyan költők versei szerepelnek, mint Kányádi Sándor, Kiss Benedek, Weöres Sándor, Gazdag Erzsi, Móra Ferenc, Szalai Borbála, Romhányi József, Nagy Bandó András. Az etno és népi hangszerek egész arzenálját (pl.: tambura, bouzouki, furulya, szaxofon, kaval, tilinkó, gitár, brácsa, darbuka, stb.) felvonultató 50 perc időtartamú, vidám, pergő ritmusú koncert sok humorral és lendülettel ragadja magával a közönséget. 29



A Szuperkukák című szám meghallgatható http://www.almazenekar.hu/videogaleria.php.

30

a

zenekar

honlapján

is:



3. Kérdőíves kutatás „A pénzfüggő gondoskodás képtelen pótolni a család és a közösség szeretetét, a valahová tartozás, a megbecsültség érzését, és végzetesen meggyengíti az átadható, helyes erkölcsi mintákat.” - Jövőkereső

Dunaújváros és térsége fontosabb fenntarthatósági problémáinak feltárása érdekében kérdőíves kutatást folytattunk. A kutatás online módon, a www.kerdoivem.hu oldalon zajlott július 4. és 18. között. A fenntarthatóság témakörében végzett dokumentumelemzés és jó gyakorlatok áttekintése alapján az alábbi hipotéziseket fogalmaztuk meg: - A lakosság tájékozatlan a fenntarthatósági témák tekintetében szinte minden területen. - A lakosságot leginkább a légkör állapota és a szemetelés érdekli a fenntarthatósági témakörök közül. - A megújuló energiát használó és egyéb fenntarthatóságot javító technológiák kevésbé ismertek, és használatuk alig elterjedt. - A fenntartható szemlélet nem függ össze a jövedelemszinttel. A kérdések összefüggenek ezekkel a hipotézisekkel, igyekeznek több oldalról megvilágítani egy-egy állítást. A kérdőív és a fókuszcsoportos vizsgálat előkészítésébe egy fővárosi kommunikációs céget vontunk be, hogy segítse a szakmai színvonal biztosítását, és a fenntarthatóság szempontjából nagyon fontos kommunikációs terület megfelelő megjelenésének biztosítását. A kérdőív (1. sz. melléklet) elérhetőségét email-en küldtük meg a térség önkormányzatainak (polgármestereknek és jegyzőknek), partnereinknek (civilek és vállalkozások), a „HÍD” Dunaújváros és Környéke Egyesület 240 fős tagságának, a térségi oktatási intézményeknek. Emellett megjelent a Dunaújváros Online újságban (http://www.dunaujvaros.com/index.php?p=hir&hid=50060), az InfoDunaújváros újságban (http://www.infodunaujvaros.hu), az M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft. (www.m8dunahid.hu), a „HÍD” Dunaújváros és Környéke Egyesület (www.hid-egyesulet.hu), Daruszentmiklós Község Önkormányzata (www.daruszentmiklos.hu) és a Dunaújvárosi Főiskola (www.duf.hu) honlapján is. Emellett több kapcsolódó Facebook-csoportban és az Iwiw-en is publikáltuk a kérdőívet. A kérdéseket 6 (+1 demográfiai) csoportba rendeztük, hogy a fenntarthatóság minden területét érintse: - társadalom és környezet viszonya - anyagtakarékosság, hulladékgazdálkodás - energiatakarékosság, klímatudatosság - vízhasználat - termékek, csomagolás - együttműködések, közösségek.

31



A kitöltők adatai A kérdőívet 215 fő – 110 férfi és 105 nő – töltötte ki, amely elegendő mennyiség a megfelelő értékelésre. A kitöltők átlagéletkora 38,9 év, tehát látható, hogy túlnyomórészt a felnőtt korosztály válaszolt a kérdésekre. Ennek fő oka a nyári szünet, amikor a fiatalok nehezebben elérhetők. A kitöltők életkora 13-75 évig terjedt, a sokaság közel fele (105 fő) a fiatal korosztályba (35 év alatt) tartozik. A kitöltők többsége (56,3%) felsőfokú végzettségű, de ez nem függ össze az internethasználattal, hiszen azt már több kutatás is bemutatta, hogy ebből a szempontból alig van különbség az iskolázottsági szintek között. Középfokú végzettséggel 40,6% rendelkezik, az alacsonyabb végzettségűek tanulók, egy főt kivéve, aki alkalmazott. A kitöltők között két doktori iskolát végzett személyt is találhatunk. Lakhely szerint 152 fő (70,7%) él a Dunaújvárosi kistérségben (Baracs, Daruszentmiklós, Dunaújváros, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Rácalmás), de a szűkebb vonzáskörzetet tekintve még hatan tartoznak Dunaújváros térségébe, ez 73,5%-a a kitöltőknek. A távolabb élők közül csupán 2 tanuló van, tehát nem arról van szó, hogy máshol élő helyi főiskolások töltötték volna ki a kérdőívet. A legtöbben Székesfehérvárról (23 fő) és Budapestről (8 fő) válaszoltak, akik közül többen is vélhetően Dunaújvárosban dolgoznak (például a Dunaújvárosi Főiskolán is több budapesti és székesfehérvári kolléga dolgozik).

A távolabb élők lehetőséget adnak arra, hogy vizsgáljuk, a dunaújvárosi fenntarthatósági problémák mennyiben térnek el, eltérnek-e Magyarország más térségeinek hasonló problémáitól. A válaszok többségében azonban nem volt lényeges eltérés, ami érthető, hiszen Magyarország globális viszonylatban igen homogén jellemzőkkel bír. Az otthonok típusa szerint a kitöltők 44,7%-a él családi házban, 23,3%-a tégla tömblakásban és 32,1%-a panellakásban. Ez szinte teljesen megfelel a teljes térségi lakosság ilyentén megoszlásának.

32



A kitöltők 9,1%-a keres 50 ezer Ft alatt, de ebből a 19 főből csak 3 alkalmazott, a többiek többségében tanulók, illetve vannak még munkanélküliek és nyugdíjasok. A többség (50,5%) 100 és 200 ezer Ft között keres. 49 fő vallott be ennél is magasabb jövedelmet, nagyrészük vezető beosztású (25 fő), illetve beosztott alkalmazott (18 fő), de található itt még 4 nyugdíjas és 2 vállalkozó is. Érdekes, hogy a magát vezető beosztásúnak tekintő kitöltők közül csak 56,8% keres havi nettó 200 ezer Ft felett. A kitöltők többsége beosztott (53%) vagy vezetőként alkalmazott (20,5%). A tanulók aránya csak 6%, ami elmarad a várható értéktől (15%). A harmadik legnagyobb csoport a nyugdíjasoké (12,1%).

Fenntarthatósági témák A kitöltőket összességében minden téma érdekelte, igazán kiugró eredmény egyik esetben sem született, az érdeklődés arány 21,6% és 67% között mozog. A legnépszerűbb energiagazdálkodás téma azért láthatóan kiemelkedik a mezőnyből (67%-ot érdekel), tehát erre mindenképpen figyelmet kell fordítani a problémafeltárásnál, a szemléletformálásnál és az új technológiák bemutatása során. Az energiatakarékosság iránt az egyes csoportok egyformán érdeklődnek, nincs szoros összefüggés az érdeklődés és az otthon típusa, a jövedelem vagy a foglalkoztatási státusz között.

33



100 feletti bejelölést kapott még a hulladékgazdálkodás és a vízgazdálkodás, emellett a légkör állapota, éghajlatváltozás téma is. Ez a három terület (energia-éghajlat, hulladék, víz) az érdeklődés 49%-át lefedi. Legkevésbé a vállalkozások környezetvédelmi tevékenységei érdekelték a kitöltőket, ami abból a szempontból érdekes, hogy a fókuszcsoportos beszélgetésen egyetértettek a résztvevők abban, hogy a legtöbb környezetszennyezést a vállalatok okozzák. Valószínűleg sokan úgy gondolják, hogy nem tudnak mit tenni ez ellen, pedig – a hogy a fókuszcsoportos beszélgetésen is felmerült – a fogyasztók (akik persze erősen manipulálva vannak) határozzák meg vásárlásaik által, hogy mit termelhet egy vállalkozás. A tudatosabb fogyasztás tehát szintén egy fontos témája a fenntarthatóságnak, amit mutat az is, hogy a négy 100 feletti téma után a termékek összetétele következik 88 találattal. Az 50 ezer Ft alatt kereső nem tanulók körében a légkör állapota volt a legnépszerűbb (77,8%), emellett az energiagazdálkodás (55,6%) és az önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységei (55,6%) voltak még népszerűek. A 200 ezer Ft felett keresők körében az energiatakarékosság (69,4%), a hulladékgazdálkodás (59,2%) és a vízgazdálkodás (51%) voltak a legfontosabb témák. A 200 ezer Ft felett keresők átlagban 4,4 választ, a 200-100 ezer Ft-ot keresők 4,6 választ, az 50-100 ezer Ft-ot keresők 4,8 választ, míg az 50 ezer Ft alatt kereső nem tanulók 5 választ jelöltek meg. Ebből a szempontból tehát nem szélesebb érdeklődési körű az, aki többet keres. A tanulók viszont átlagosan csak 4,2 választ jelöltek meg.

34



Fenntarthatósági tevékenységek A fenntarthatóságot a kitöltők tevékenysége felől közelítve is az energia, a víz és a hulladékgazdálkodás van az első helyen, ami megerősíti az előző felvetést a fontosabb témákról.

A kitöltők közel 82%-a tudatosan használja az elektromos áramot, 76,7% alacsony fogyasztású égőt vásárol, és 73% tudatosan takarékoskodik a vízzel. A szemléletformálásnak tehát nem az energiával és vízzel való takarékoskodásra kell koncentrálnia, hanem sokkal inkább az új technológiák bemutatására, kiemelt tekintettel a megújuló energiaforrások használatára, amelyet a válaszolók igen kis része, 4,6% használ. Közülük csak a fele keres nettó 200 ezer Ft felett, tehát alacsonyabb jövedelem mellett is elérhetők a megújuló energiaforrások, erre is hangsúly kell fektetni egy esetleges kommunikációs kampányban. Az energiatakarékosság iránt érdeklődők 85%-a használja tudatosan az áramot, és 81,25%-a vásárol alacsony fogyasztású égőt. A vízgazdálkodás iránt érdeklődők 83%-a takarékoskodik tudatosan a vízzel. Tehát egyértelmű a pozitív kapcsolat az érdeklődés és a cselekedet között.

Környezettudatosság és a jövedelemszint A válaszolók csupán 5,6%-a (12 fő) gondolja azt, hogy a környezettudatossághoz magas jövedelemszint szükséges. A 12 fő közül nyolcan keresnek nettó 100 ezer Ft alatt, tehát jellemzően az alacsonyabb jövedelműek tartoznak ebbe a kis csoportba. E csoportot tekintve érdekes, hogy kilencen takarékoskodnak az árammal, heten pedig a vízzel, és más 35



környezettudatos tevékenységet is folytatnak, tehát jó eséllyel a környezettudatosság fogalmát értelmezik másképp. Ez a probléma a fókuszcsoportos beszélgetésen is felmerült. Bíztató, hogy a többi kitöltő szerint – ha csak bizonyos esetekben is, de – nem a pénz az elsődleges ebben a témában.

Részvétel akciókban A kitöltők 68,8%-a vett már részt a környezet állapotát javító akcióban. Ez nehezen megítélhető érték. Egyfelől jó, hogy már ennyien részt vettek, és ők valószínűleg újra részt vennének hasonló akciókban, másfelől a nemmel válaszolók 31,2%-os aránya is magas, van még bőven olyan ember, akit be kell vonni. Rendszeresen csak 10,3% végez ilyen tevékenységet, ami szintén azt mutatja, hogy bőven vannak még „szabad”, bevonható kapacitások. A tanulók között 20% rendszeresen részt vesz, 60% esetében már előfordult, és csak 20% az, aki nem vett részt ilyen akcióban. Az 50 ezer Ft alatt kereső nem tanulók körében 0%, 66%, és 33% ezek az arányok, az 50-100 ezer Ft között keresők körében 14%, 53% és 33%, a 100200 ezer Ft-ot keresők körében 5%, 58% és 37%, a 200 ezer Ft felett keresők körében pedig 14%, 63% és 23%. Ezek alapján nem állapítható meg, hogy az aktivitás és a jövedelem között összefüggés van. Dunaújvárosban 27% a nem válaszok aránya, a térségben 30%, míg más településeken 38,6%, tehát e tekintetben jól állunk, ami mutatja a nagyobb nyitottságot. Ennek oka lehet a nagyobb ipari tevékenység, ami miatt jobban napirenden van a környezetvédelem, bár a lakosokat legkevésbé a vállalkozások környezetvédelmi tevékenysége érdekli. Az igazi ok inkább az az aktív szervező réteg, akik a Dunaújvárosi Polgármesteri Hivatalban és a térség oktatási intézményeiben rendszeresen jelentős fenntarthatósági témájú projekteket valósítanak meg.

Környezeti értékek A lakóhelyén található környezeti értéket a válaszadók háromnegyede (162 fő) jelölt meg. A dunaújvárosiak közül a legtöbbet felhozott érték egyértelműen a Duna-part volt (77%-ban), emellett gyakorta megjelent a Kádár-völgy, a Baracsi úti arborétum és a Szalki-sziget. 36



A kommunikációban ezekre a természeti értékekre érdemes építeni, főleg a Duna-partra, ami könnyen összekapcsolható a vízgazdálkodással és a hulladékgazdálkodással (szemetelés), de általánosan a fenntarthatósággal, a fenntartható fejlődéssel is, hiszen kiváló mintája a komplex kezelés szükségességének. Kapott válaszok átfésülve Rácalmási Nagy-sziget Duna-part Halastavak a térségben Bányató (Nagyvenyim, Baracs, Daruszentmiklós, Dunaföldvár) Kiserdő Szalki-sziget Szent Bernát Arborétum véderdők Ritka fafajták a városban Nagyvenyimi homokbánya Bolondvár Schalber-sziget

Baracsi úti arborétum Dunaújvárosi parkok (Petőfi liget)

Öreghegy Dunaújvárosi patakok Kossuth Lajos utcai platánsor Réti vizek és élőviláguk, réti sas

Ökocímkék

A kitöltők csupán harmada (34%) ismeri az ökocímkék többségét, ezen mindenképpen javítani szükséges, főleg annak tükrében, hogy a termékek összetétele a válaszolók 41%-át érdekli. Nem csak a címkék ismertségét kell növelni, hanem a tudatos keresők arányát is, hiszen a jó ismerettel rendelkezők közül is csupán 9,7% az, aki tudatosan keresi is ezeket a termékeket. A kampány szempontjából fontos az is, hogy elenyésző hányad (1,9%), csupán 4 fő nyilatkozott úgy, hogy nem is érdekli a téma. A 200 ezer Ft felett keresők 43%-a ismeri az ökocímkéket, az 50 ezer Ft alatt keresőknek viszont 52,6%-a tehát újfent nincs kapcsolat az ismeret és a jövedelem között. Azon válaszolók között, akik tisztában vannak a termékek környezeti terheivel, 52,1% az ökocímkék ismeretének aránya, a két kérdés között tehát szoros kapcsolat van.

37



Otthoni hulladéktermelés A válaszadók 70,7%-a nagyjából vagy pontosan tisztában van, hogy mennyi hulladékot termel az otthona, és csupán 1 válaszoló volt, akit nem is érdekel ez a téma. Ez az arány családi házas, panelházas és tégla tömblakásos válaszolóknál is megegyezik (1%-os eltérés), tehát az otthona típusától egyáltalán nem függ ez a kérdés, ahogy a jövedelemszinttől sem. Ez is erősíti, hogy a hulladékgazdálkodás és szemetelés fontos kérdéskör, amely kiemelten kezelendő a fenntarthatósági projektekben.

Szemétszállítás díja A válaszolók 61,4%-ánál nincs összefüggés a szemétszállítási díj és a termelt hulladék között, ami mutatja a rendszer egyik hiányosságát. Ezen az arányon érdemes lenne javítani, hogy jobban érvényesüljön a szennyező fizet elv. A nem teljesen fix díjat fizetők (csak egy alapdíjat) körében 88%-ban odafigyelnek a PETpalackok összelapítására, a fix díjat fizetők körében csupán 75%-ban. Ez rámutat arra, hogy a szemétszállítás díjazása hatással van a hulladék mennyiségére, azaz az emberek jól lehet motiválni a költségeken keresztül.

Hulladék mennyiségének csökkentése A válaszadók 76,7%-a odafigyel a PET- és egyéb palackok, dobozok összelapítására. Látható, hogy a tartós bevásárlószatyrok (68,4%), az újrahasznosítás (60%) és a szelektív hulladékgyűjtés (57,2%) is nagy arányban jelen van. Dunaújvárosban, ahol részben adottak a szelektív hulladékgyűjtés feltételei, a kitöltők 63%-a gyűjti szelektíven a szemetet. A térség falvaiban ez az érték 52,5%, ami egyrészt mutatja, hogy sok helyen még nincsenek meg a megfelelő feltételek, másrészt viszont sokan úgy gondolják (részben helyesen), hogy a szerves (állatok számára) vagy éghető (elégeti az udvarban, 35-en ezt válaszolták) hulladékok külön kezelése is szelektív hulladékkezelést jelent.

38



A túlcsomagolt illetve PET palackos termékek vásárlását csak a válaszadók 28,4%-a, illetve 22,3%-a kerüli. A PET palackok tekintetében sokan úgy gondolják (ahogy kiderült a fókuszcsoportos beszélgetésen), hogy nem szükséges kerülni, mert nagyrészt újrahasznosítják. Természetesen itt is képbe kerül a kényelem kérdése: egyszerűbb összelapítani és kidobni, mint visszaváltani.

Másodnyersanyagból készült termékek A tudatosság a másodnyersanyagból készült termékek esetében is igen alacsony, csupán a válaszadók 8,8%-a keresi tudatosan ezeket a termékeket. Az viszont kedvező, hogy összességében sokan (72,5%) használnak ilyen terméket, ráadásul emellett még 20,5% azok aránya, akik a fogalom ismeretlensége miatt nem tudtak válaszolni. A jól keresők körében 8,1% a tudatosan másodnyersanyagból készült termékeket keresők aránya, tehát nincs összefüggés a jövedelem és a tudatosság között. Amennyiben az anyagtakarékosság és hulladékgazdálkodás is téma egy projektben, érdemes eme fogalom ismertségének növelésére is figyelmet fordítani.

39



Megújuló energiaforrások ismerete

A megújuló energiaforrásokat legalább részben ismeri a kitöltők 93,2%-a – ami örvendetesen magas érték –, és csupán 1% azok aránya, akiket nem is érdekel ez a kérdés. Viszont az ismeretekkel rendelkezők között is 45% azok aránya, akik szívesen tájékozódnának jobban a témában. Ezért mindenképpen szükséges a fenntarthatóság témakörében a megújuló energiaforrásokkal részletesebben foglalkozni. A 200 ezer Ft felett keresők esetében 93,9% az ismeretekkel rendelkezők aránya, a jövedelem itt sem meghatározó faktor. A diplomával rendelkezők között 97,6 az ismeretekkel rendelkezők aránya, míg a többiek között csak 88% ez az arány. A képzettség tehát számít ez esetben is. Akik teljes mértékben ismerik a megújuló energiaforrásokat, azoknak a 27,3% használ valamilyet, akik nagyjából ismerik azokat, azoknak 22%-a, akik pedig részben ismeri, azoknak 13,3%-a. Tehát az ismeret mélysége és a használat között is szoros kapcsolat van, ami erősíti a használat szempontjából is a szemléletformálás és ismeretterjesztés fontosságát. Ezen a témán belül a legfontosabb az új, már megfizethető technológiák bemutatása.

Információk beszerzése

40



A kitöltők 86,5%-a használja az energiatakarékos megoldások esetében az internetet is információszerzésre, ezáltal messze ez a leggyakoribb forrás. Természetesen ezt jelentősen torzítja a felmérés online jellege, de az előnye azért meggyőző a második rádió és televízióval (54,4%) szemben. Jelentős még a nyomtatott sajtó (40%) és az ismerősök (38,1%) szerepe is, a rendezvényeké már kevésbé (22,8%). Ezek az adatok mutatják, hogy mely csatornákat kell használni a kommunikációs tevékenységhez. Egyrészt a tematikus honlapok és internetes újságok használata mindenképpen ajánlott, másrészt a rendezvények erősítése szükséges, amit később, a rendezvényekre irányuló kérdés is megerősít. Pozitívum – ami több kérdésnél előjött –, hogy elenyésző azok száma (2 fő), akik még nem kaptak információt az energiatakarékosságról.

Megújuló energiaforrások használata A megújuló energiaforrásokat sokan ismerik, ennek tükrében meglepő, hogy mennyire kevesen használják valamilyen formában (20,5%). Szélenergiát és geotermikus energiát senki nem használ a válaszadók közül, biodízelt (4 fő) és biomasszát (5 fő) is nagyon kevesen. Napkollektort a csoport 4,1%-a, bioetanolt 7,4%-a, míg a legtöbben napelemet (8,4%) használnak. Itt többen jelezték, hogy pénzügyi okok miatt nem használnak ilyen energiaforrást, berendezéseket. Ezt alátámasztja az is, hogy a napelemet használók 50%-a havi nettó 200 ezer Ft felett keres, a többiek is 100 ezer Ft felett, illetve egy fő tanuló, akinek vélhetően a szülei finanszírozták az otthoni beruházást. A napkollektort használók 91%-a 200 ezer Ft felett keres, a maradék egy fő pedig 100 ezer Ft felett. Ezek az adatok – és a korábbi „bizonyos jövedelem szint kell-e a környezettudatossághoz – felvetik, hogy a megújuló energiaforrásokat – ahogy a többi fenntartható megoldást – csoportosítani kell költség szerint is, és így kapcsolni az egyes célcsoportokhoz. Illetve a tájékoztatás szerepe fontos, hogy a lakosok tisztában legyenek, hogy valójában mennyire drága, illetve hosszabb távon mennyire éri meg megújuló energiaforrásokba fektetni. 41



Energiatakarékosság, klímatudatosság A kitöltők 88,8%-a fordít figyelmet a mindennapjai során az energiatakarékosságra, ami összhangban van az áramot tudatosan használók arányával (81,9%). Viszont a válaszadók 58,1%-a (azaz a figyelmet fordítók 65,4%-a) a lehetőségek nem ismerete akadályozza abban, hogy több figyelmet fordítson erre a kérdésre. Ezért ezeket a lehetőségeket mindenképpen kommunikálni kell a projekt során. Itt is csupán 4 fő zárkózott el a kérdéstől (1,8%) Egy konkrét problémára is felhívta egy kitöltő a figyelmet: a bevásárló-központok túlhűtésére nyáron, ami egyrészt az egészségre ártalmas, másrészt energiapazarlás. Ez is egy olyan kisebb konkrét téma lehet, amiben érdemes tájékoztatni a lakosságot, hogy a bevásárlóközpontok is érzékeljék az igényt a probléma megoldására, illetve a környezettudatosságuk erősítésére.

Tudatos vízhasználat jelentése A válaszolók 39,2%-a van teljes vagy – saját bevallása szerint – elegendő mértékben tisztában a tudatos vízhasználattal, míg 45,6%-uk szívesen fogadna további tájékoztatást e témában. Az elzárkózók aránya itt is minimális, nem éri el az 1%-ot sem (2 fő). Mivel a vízhasználat érdekli a lakosságot (51,6%-ukat), mindenképpen érdemes a kommunikáció során figyelmet fordítani ezekre a fogalmakra, mert itt jelentős különbség van az érdeklődők és a jól tájékozottak aránya között.

Takarékoskodás a vízzel A kitöltők csupán 4,2%-a nem takarékoskodik a vízzel, viszont 91,2%-a odafigyel a vízfogyasztásra. Ez meghaladja a fenntartható tevékenységeknél meglévő arányt (73%-uk tudatosan használja azt), ami vélhetően azt jelenti, hogy a vízfogyasztás visszafogását sokan (17,8%) nem tartják még tudatos vízhasználatnak. Ez egy olyan apróság, amire szintén figyelmet lehet fordítani a kommunikáció során. 42



A családi házban lakók csupán 54,2%-a gyűjti az esővizet, tehát ezen a téren is van még hova fejlődni. Víztakarékosságot biztosító berendezést 9,8%-a használ a válaszadóknak, viszont akik tisztában vannak a tudatos vízhasználat jelentésével, azok 15,5%-a. Ez is jelzi, hogy az ismeretterjesztés, a tudatosítás növeli a fenntarthatósági termékek piacát, nő az érdeklődés az új technológiák iránt.

Szennyvíz elvezetése A válaszadók 75,3%-a rá van kötve a szennyvíz-hálózatra, ami nem sokkal magasabb az országos aránynál (72,4%). Dunaújvárosban ez az arány 93,8%, a térségben 71,5% (Dunaújvároson kívül 62,9%), míg a távolabbi válaszadóknál 87,7%. Saját szennyvíztisztító berendezése egy válaszadónak sincs, így ha a vízgazdálkodás téma lesz egy projektben, akkor érdemes a házi víztisztítóműveket is bemutatni a projekt keretében.

Termékek környezeti terhei A többi „Tisztában van…” kérdéshez teljesen hasonló a megoszlás. A kitöltők 33,1% van teljes vagy – saját bevallása szerint – elegendő mértékben tisztában a vásárolt termékek környezeti terheivel, míg 43,8% fogadna szívesen további információkat, és szintén minimális, 1,4% az elzárkózók aránya. Ezek az adatok azt erősítik, hogy a termékek és csomagolás témakör is bekerülhet a projekt részcéljai közé. Azok között, akik ismerik az ökocímkéket 50,7% a termékek környezetei terheit ismerők aránya, ami jóval magasabb a fenti 33,1%-nál. A két ismeret között tehát van összefüggés.

Zöld termékek ára Ebben a kérdésben két fő csoport alakult ki: akik úgy értékelik, hogy nem tudnak többet fizetni környezetkímélőbb termékekért (19,1%), és akik bizonyos termékek esetében vállalnák, hogy ráfizetnek. Azok között, akik nem tudnak többet fizetni, 48,8% keres többet 100 ezer Ft-nál, 4,9% pedig még 200 ezer Ft-nál is többet. A minden esetben ráfizetők (7 fő) közül hárman keresnek 200 ezer Ft fölött, hárman 100-200 ezer Ft-ot, egy fő pedig 50-100 43



ezer Ft-ot keres. A bizonyos termékek esetében többet fizetők közül 28,7% keres 200 ezer Ft felett, ami közel van a legjobban keresők kitöltők közötti arányához (23,3%). Összességében tehát a kereset és a zöld termékekre való áldozás között gyenge kapcsolat van. Másrészt mélyebb kutatás lenne szükséges ahhoz, hogy megtudjuk, mire költik a pénzüket a kitöltők, milyen családi körülmények között élnek. Mindenesetre ezek az adatok is erősítik, hogy a fenntarthatóság nem feltétlenül pénz kérdése, illetve – ami a fókuszcsoportos beszélgetésen is felmerült – hogy sokszor arra van pénze (és ideje) az embernek, amire igazán akarja.

Termékek kiválasztása A termékek kiválasztásakor felmerülő szempontok közül messze kiemelkedik négy kategória: az ár-érték arány (80,5% választotta), a minőség (67,9% választotta), a hazai előállítás (62,8% választotta) és a környezet kímélése (46,5% választotta). Ez utóbbi elsőre meglepőnek tűnik, de alátámasztja a többi kérdés is (pl. a termékek összetétele 40,9%-ot érdekel). Az alacsony árat csak a kitöltők 17,2%-a választotta, ami szintén meglepő, vélhetően azok is az ár-érték arányt választották, akik egyébként általában mindenből a legolcsóbbat veszik. Az ismerősökre még kevesebben (14,4%) hallgatnak, de ez valószínűleg nem a tudatosságot jelenti, hanem inkább a termékekkel kapcsolatos párbeszédek, fórumok gyenge mivoltát. A klasszikus reklámok kora kezd leáldozni (főleg az internethasználók körében), ezt mutatja az is, hogy a reklámok csak a válaszolók 2,3%-át tudja meggyőzni.

44



Fenntarthatósági rendezvényen való részvétel

Ez egy fontos kérdés a szemléletformálás szempontjából – ami az egyik alapvető eszköz a problémák oldásában –, és a válaszok nagyon pozitívak, hiszen a válaszadók 71,8%-a egyértelműen részt venne fenntarthatósági témájú, ingyenes rendezvényen. Még 15,4%-ot érdekelne, de úgy gondolja, nem tud rá időt szakítani. Csupán 13,2% az, akit nem érdekel, vagy máshonnan tájékozódik inkább. A máshonnan tájékozódók közül 76,5% jelölte meg az internetet (is), ez újra ráerősít az internetes jelenlét fontosságára. A tanulók 92,3%-a, az alkalmazott: beosztottak 67,3%-a, a vezetők 84%-a, a nyugdíjasok 74%-a, a munkanélkülieknek pedig 57%,1-a venne részt a rendezvényen. A vezetők magas aránya kissé meglepő, de a 200 ezer Ft feletti keresetűek is átlag felett (77,6%) érdeklődnek a bemutató rendezvények iránt.

45



A jó környezetvédelmi bemutató A kitöltők 68,4%-a szerint fontos, hogy jó ötleteket kapjanak a bemutatón a környezetvédelem terén. Itt vélhetően a megfizethető megoldásokra kíváncsiak a legtöbben, olyanokra, mint amilyeneket a korábban bemutatott www.zoldkoznapok.hu oldal is ad. Sokan szeretnének több információt (61,4%), amit erősít a „Tisztában van…” kérdések 4246%-os „szívesen fogadna több információt” válaszok aránya. 58,6% szerint érthetőnek, 48,4% szerint érdekesnek is kell lennie egy ilyen bemutató rendezvénynek. Az írásos anyag már kevesebb ember fantáziáját mozgatta meg (34%), míg a közösségépítő hatás ennél a kérdésnél sem volt erős motiváló (18,1%). Utolsó helyen a termékminta zárt (17,7%), vélhetően ebben a témában ezt nehezebben képzelik el a kitöltők, másrészt a fenntarthatósággal sem igazán összeegyeztethető (lásd fogyasztás visszafogása, stb.). Ez utóbbi az egyéb válaszok között is megjelenik („ne ösztönözzön vásárlásra”).

Fenntarthatósági témájú honlapok Habár a kérdőív online volt, és a legtöbben az internetről szerzik be az információikat, mégis kevesen ismerik a kifejezetten fenntarthatósággal foglalkozó honlapokat. 44,2%-a a válaszolóknak egyik honlapot sem ismeri. A legismertebb (25,5% ismeri) a www.fenntarthatofejlodes.hu oldal volt. Az egyéb válaszban számos oldalt megjelöltek: www.permakultura.hu, www.lmv.hu, www.humusz.hu, www.sorkollektor.hu, www.lifenetwork.hu, www.ffek.hu, 365.postr.hu, www.vedegylet.hu, www.greenpeace.hu, www.okopack.hu, bioenergia.lap.hu, megujuloenergia.lap.hu, www.greenenergy.hu, www.zoldujsag.hu.

46



47



4. Fókuszcsoportos vizsgálat „A fiatalság számára hiányoznak a követhető jó példák. A fenntarthatóság megélésének ma nincs színtere a társadalomban.” - Jövőkereső

A fókuszcsoportos vizsgálat célja, hogy kiegészítse a kérdőíves kutatást. Célunk volt, hogy reprezentatív kiscsoportot (7-9 fő) állítsunk össze, ebben az alábbi mátrix volt a segítségünkre.

Középiskolás Főiskolás Alkalmazott Alkalmazott Vezető Nyugdíjas Nyugdíjas Munkanélküli Foglalkoztatottsági státusz tanuló: 2

X

X

alkalmazott: 2 vezető: 1 nyugdíjas: 2 munkanélküli: 1

X

X X X

X X

Képzettség 8 általános: 1 középfokú: 2 érettségi: 2 felsőfokú: 2 doktori: 1 Otthon családi ház: 3 tégla tömblakás: 2 panellakás: 3

X X

1

X

X X

X X

X

X

X X

X

X

X X

Nem férfi: 4 nő: 4 Családi állapot eltartott: 2 egyedülálló: 2 családos: 2 egyéb: 2

X X

X

X

X

X X

X

X X

X X X

X

Ezek alapján a megbeszélésen 9 fő vett részt: - K. D., 14 éves nő, ősztől középiskolás tanuló, városban, panellakásban lakik 48

X

X



K. N., 21 éves nő, főiskolai hallgató gazdász szakon, Pécs mellett, családi házban lakik, Dunaújvárosban tanul H. I., 44 éves férfi, lakatos, folyamatos három műszakban dolgozik, vidéki lakos Z. B., 30 éves nő, közgazdász, negyedéves jogász-hallgató, panellakásban lakik Dr. H. Zs., földrajztudományok doktora, főiskolai tanár, cégvezető, városi lakos M. L., nyugdíjas titkárnő, nagymama, panellakásban lakik Cs. Gy., nyugdíjas gyógyszerész és újságíró, városi lakos D. R., szellemi szabadfoglalkozású, harcművészeti edző, vidéki lakos Gajzágó Gergő, közgazdász, vidéki lakos, mint moderátor, a kutatás vezetője

A megbeszélés a fenntarthatóságról általában szólt, de a jelenlévők a moderátor segítségével érintették az alábbi kérdéseket is, amely a kivonat struktúrájának alapja is: - Hallottak-e már a különböző fenntarthatósági viselkedésmintákról (fogyasztás visszafogása, komposztálás, stb.), és mi a véleményük róla? - Milyen területeken hiányoznak ismeretek? - Milyen területeken hiányoznak készségek, képességek? - Milyen attitűdbeli, pszichológiai gátjai vannak a fenntartható viselkedésminták kialakulásának?

Hallottak-e már a különböző fenntarthatósági viselkedésmintákról visszafogása, komposztálás, stb.), és mi a véleményük róla?

(fogyasztás

A megbeszélés egyik fontos megállapítása, hogy a jelenlegi társadalmi és főleg gazdasági berendezkedés a fenntarthatóság ellen van, reklámok által manipulált, fogyasztói társadalomban élünk. Az elit tudatosan befolyásolja a tömegeket a profit és a hatalom megtartása érdekében. Abban többen egyetértettek, hogy a nagy, multinacionális cégek erőltetik a fogyasztást, hiszen ez a profitjuk alapja, de volt, aki nem a cégekre kenné a felességet, hanem az emberekre, akik megveszik azt, amire nincs is igazán szükség. Ahogy egyik jelenlévő megfogalmazta többször: presztízsfogyasztás. A fenntarthatóság néha nem egyezik a környezetvédelemmel, erre az osztrák példát hozta fel az egyik jelenlévő: ők borzasztó környezetvédők, de ökológiai sivatagot hoznak létre, mert fajgazdagságuk huszada-harmincada a magyarországinak. Ellentétes folyamatok is vannak, például tele van a szelektív kuka, csökkentik a buszjáratok számát. Ezeket az ellentéteket is fel kéne tárni. És össze is kell hangolni a szemléletet és a lehetőségeket. A viszonylag gyors klímaváltozást nem tudja követni a talaj változása, így kevés növény lesz, amelyik a jelenlegi talajszerkezetben bírni fogja a melegebb éghajlatot. A gyümölcsösök erre is jók lennének, bár érdekes, hogy régebben jóval kevesebb foglalkozást igényeltek, ma több gond van velük. Az életkörülmények, a fajok keveredése miatt van ez, ami szintén nagy probléma. A repülőforgalom is óriási mértékben nőtt. A fenntarthatóság horizontális probléma, ami sokszor ütközik más horizontális célokkal, mint például a gazdasági fejlődés. Ezen célok összehangolása pedig a vezetők kezében van. 49



A fenntarthatóság ellen hat az is, hogy az emberek kevesebbre értékelik a természetes dolgokat, a technikát helyezik előtérbe. Sokan inkább számítógép előtt játszanak, virtuális világokban, ez se jó tendencia a fenntarthatóság szempontjából.

Milyen területeken hiányoznak ismeretek? A legfontosabb, legalapvetőbb ismeretek, a természettudományi alapismeretek hiányoznak köszönhetően a minimális oktatásnak (heti fél óra földrajzból például), ezért sokszor nincs is mire építeni, a kevésbé képzett embertömegek számára hiába van sok szép honlap, példa, rendezvény. A fiatalok elmondták, hogy a fiatalok között is komolyan csak az érettebbek foglalkoznak a témával, és itt is – mint más esetekben – alapvetően befolyásolja a gyerekeket a szülő, a család. A család a szemléletformálás alapvető színtere. A gyerekeknél még az is probléma, hogy nincsenek abban a korban, hogy tervezzenek. A Dózsa György Általános Iskolában szelektív hulladékszigetek vannak kihelyezve, így az iskolában ez megoldott, és ott is több ilyen akció volt, próbálják nevelni a gyerekeket. Tehát a lehetőség adott volt, ha már ott van a szemük előtt, akkor megnézik a példákat a gyerekek. Nagyon fontos a prevenció, a jó példák megtapasztalása, fontos, hogy mit látnak a szülőktől. Felmerült az igény egy internetes fórumra, ahol korrekten lehetne tájékozódni ilyen témákban. Ráadásul sokan nem tudják, hogy mit is tehetnének saját házuk táján. A hiányos tájékoztatás visszatérő elem volt, aminek azért ellentmond a kérdőívekben megadott sok fenntarthatósági témájú honlap. Az internet, amellett, hogy sok mindenben jó, sok ellenőrizetlen, ellenőrizhetetlen információ van rajta. Jó színtér lehet egy lépcsőház is, ott is a megfelelő emberek tesznek a környezetük érdekében. Támogatni kéne az ilyen kis közösségi kezdeményezéseket. Akár úgy, mint régen a kommunista szombat. Az önkormányzatnak az alapanyagot meg eszközöket kéne csak biztosítania. A helyi közösségek építése hozzájárulhatna a funkcióbővítésekhez. Sajnos a közmunka előtt is szabályozási, hatósági akadályok vannak. Egy központ, ahol ezek az információk, tevékenységek összegyűlnének, jó lehetne egy kommunikációs színtérnek. Az iskolások, tanulók, hallgatók erre vevők lennének. A különböző szakemberek is benne lennének, mert ők szívesen jönnek előadásokat tartani ingyen, társadalmi munkaként, amikor a munkájukról beszélhetnek. Ehhez nekik csak helyre van szükségük, a központ jó lenne erre is. A hivatali szemlélet kizárására oda kell figyelni, mert az megöli a kezdeményezéseket. És fontos a befogadó közeg is, mert egyébként hiába a jó példa. A tájékoztatásban a közös hang megtalálása a legfontosabb. A gyerekek ne kényszerként éljék meg, hogy csinálni kell valamit, és az ő nyelvükön szóljanak hozzájuk. Ez ügyben az internet is jól használható, főleg úgy, hogy összekapcsoljuk valami mással, ami jobban érdekli a célcsoportot, például a fiatalokat. Az információkat úgy kell megfogalmazni, hogy a célcsoport – például gyerekek – értse, a kommunikáció helyes nyelvének megtalálása lenne szükséges. 50



Milyen területeken hiányoznak készségek, képességek? A Főiskolán is van beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtésről, vannak szemét szedési akciók, ezeket a HÖK szokta szervezni, és sokan fogékonyak ezekre az akciókra. A fiatal felnőttek már érettebbek a középiskolás korosztálynál. Felmerül, hogy fontos lenne szellemileg, spirituálisan is fejlődni. Például az allergia 3-4 kezeléssel gyógyítható, persze ez nem köztudott, meg az egészségügy se ismeri el, hiszen akkor nem kéne a sok gyógyszer. Magasabb szinten az emberek rájönnének, hogy ezek a fizikai dolgok nem is hathatnának ránk. Az egészségügy félrevezetése mellé pedig oda lehet rakni a táplálkozási problémát, hogy mennyiségileg sokat eszünk, de minőségileg keveset.

Milyen attitűdbeli, pszichológiai gátjai vannak a fenntartható viselkedésminták kialakulásának? Érdekes meglátás volt, hogy a célrendszer rossz jelenleg. Manapság a fenntarthatóságra nem indulnak be az emberek. A célokat kellene helyesen meghatározni, és sorrendbe állítani. Például a fenntarthatóságot összekapcsolni a szegénység kezelésével. A szemeteléssel kapcsolatban gond, hogy sokkal több a rossz példa (eldobják a szemetet, a csikkeket), mint a jó (Hírlap kezdeményezése). Dunaújvárosban sok szemetes van, tehát nem ez a gond. Erélyesen kellene fellépni például a szemetelők ellen is, hogy rend legyen. A városban található áruházakban lehet vásárolni már zsugorítókat, amelyek izomerővel működnek, de nők és gyerekek is kiválóan tudják használni, nem is drága, kb. 500-1000 Ft között mozog az ára. Ezt érdemes lenne reklámozni. A lomtalanítás sincs jól megoldva, mert csak félévente van, ezt sokszor nem tudják megvárni a kisebb panellakásban lakók. A használt eszközök, bútorok, gépek továbbadása szociális dimenzióval is rendelkezik. Ezt segítené a bolhapiac is. A lomizás, amit a cigány lakosság művel, szintén környezetterhelő, mert általában a kert végében égetik el az értéktelek hulladékot. A szelektív hulladékgyűjtés esetében felmerült az a kérdés, hogy vajon egybeöntik-e a hulladékot (nem), sokan nem tudják, vagy rosszul tudják. Drága a mezőgazdasági termelés, főleg az elaprózódott birtokszerkezet miatt. Nyomást kell gyakorolni itt is! A parlagfű is azért van, mert parlagon hagyott területek vannak, amiknek nincs igazi gazdája. A parlagfű 5 évig termőképes, miután kigyomlálták, ezért nagyon nehéz kis eredményt is elérni. Ráadásul, amikor a gyerekeket viszik parlagfüvet irtani, akkor a nagy koncentrációtól lesznek allergiásak. 25 éve nem volt parlagfű-fenyegetett Magyarország. Akkor is volt, de nem volt ennyire elterjedt. Ezek a parlagok kapcsolódnak az ingatlanspekulációkhoz is. Fontos tényező a jelenlévők szerint a komfortzóna. Van, amiről le lehet mondani, viszont mindenről nem szükséges, a technikai haladás számos hasznos dolgot is hozott. Dunaújvárosban a kerékpározás tökéletes megoldás lenne. Régen a Vasmű úton tömegével 51



mentek a biciklisek műszakváltáskor. Most nincs nagy biciklis forgalom, aminek több oka is van. Egyrészt kerékpárút sincs mindenhol, és az emberek kényelmesek, pl. vásárolni is mennek munka után. Ráadásul régen autó se volt olyan sok, ma sokkal könnyebb beszerezni. Fontos az embereknek, hogy tartozzanak valahová, erre is lehet építeni, hiszen az internet világában is sajátos közösségek épülnek, erről szól a legtöbb népszerű dolog, tehát itt is működik a közösségépítés. Viszont fontos a megfelelő szervezeti felépítés a közösségekben, ahol a megfelelő szinteken megfelelő vezetők dolgoznak. A határozott vezetőket követik a fiatalok, akik a legtöbb esetben bizonytalanok, és mivel nem látnak követendő mintát valakitől, akit elfogadnak, ezért kanyarodnak rossz irányba. A fiataloknak a motiváció a „kell” helyett a „jó buli”. Csináljuk együtt, ez a fontos.

Ötletek Számos ötlet felmerült a beszélgetés folyamán, például a zöld adóval sújtott, nem zöld termékeket bemutató reklámok. Hogy érdekes kísérlet lenne 1-2 hektáron visszaállítani az eredeti növényzetet Dunaújvárosban (tatárjuharos molyhos tölgyes). Mivel sok látszatmegoldás van ezen a téren, lehetne egy www.latszatmegoldasok.hu oldalt indítani, ahol vitát lehetne folytatni az egyes megoldások, kezdeményezések valódi értékéről, hasznáról. Hasznos lenne egy bolhapiac is. Helyi zöld adót is be lehetne vezetni. Fogalmunk sincs, hogy mi folyik körülöttünk például a lakásban, ezért a teljes folyamatok lemodellezése (anyag és energia) is hasznos lenne. Felnőttek számára is kéne „játszótér”, például mászófal. Meg a zöld részek rendbetartása is fontos feladat, mert nem mindegy, hogy hol sétál az ember. Városvédő szervezetett kellene létrehozni, hivatali tudással, vállalkozási kapcsolatokkal, pénzzel és támogatással.

52



Összegzés A dokumentumelemzésben számos uniós és hazai stratégiát és kutatást áttekintve adtunk képet a fenntartható fejlődés jelenlegi irányairól, a fenntarthatósági témakörök állásáról, a kitűzött célokról, azok megvalósulásáról vagy meg nem valósulásáról. Összefoglalva elmondható, hogy a fenntarthatóság igen komplex probléma, amely a környezetvédelem mellett a termeléstől és fogyasztástól kezdve az oktatáson keresztül a szociális kérdésekig a társadalom és gazdaság szinte minden alrendszerét érinti. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlan környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is. Az eddig a változások érdekében tett lépések kevés eredménnyel jártak, ezért sokkal nagyobb figyelmet (időt, pénzt, munkát) kell fordítani erre a kérdésre. A jó gyakorlatok fejezetben azt mutattuk be, hogy miként lehet vagy érdemes ezt a nagyobb figyelmet a fenntarthatósági problémák megoldására fordítani. Összességében itt az mondható el, hogy a komplex problémát komplex megoldásokkal kell kezelni. Annál hatásosabb lesz hosszú távon egy megvalósult projekt, minél több alterület kapcsolódik benne össze. Például megújuló energiaforrások használata, energiatakarékosság, új technológiák bemutatása, szemléletformálás (kommunikációs kampány, rendezvények, képzések) minden korosztály számára, ellenőrzött információ biztosítása (honlappal, személyes tanácsadással), környezetvédelmi akciók indítása, tehát kommunikációs tevékenységet és fizikai jellegű beruházást is magában foglaló projektek a leghasznosabbak. Ennyi tevékenységet egyszerre, szorosan összekapcsolva leginkább fenntarthatósággal foglalkozó civil és/vagy nonprofit központok tudnak biztosítani, ez a fejezet egyik fontos tanulsága. Az első két fejezet információi alapján a kutatásban alábbi hipotéziseket fogalmaztuk meg, amelyet Dunaújváros és térségében vizsgálni kívántunk: - A lakosság tájékozatlan a fenntarthatósági témák tekintetében szinte minden területen. - A lakosságot leginkább a légkör állapota és a szemetelés érdekli a fenntarthatósági témakörök közül. - A megújuló energiát használó és egyéb fenntarthatóságot javító technológiák kevésbé ismertek, és használatuk alig elterjedt. - A fenntartható szemlélet nem függ össze a jövedelemszinttel. A kvalitatív és kvantitatív kutatás eredményeképpen kiderült, hogy a lakosság nem mondható minden területen tájékozatlannak. A megújuló energiaforrásokat például 93,2%a legalább részben ismeri, 51,6%-a pedig saját bevallása elegendő mértékben. Tehát van egy ismereti alap, amire építeni lehet, bővítve és elmélyítve ezeket az ismereteket. Ellenben teljesen tájékozottnak a lakosság csupán 10-15%-a tartja magát az egyes kérdésekben, átlagban 40-45%-uk pedig igényli is a több információt, tudást. Az is több kérdésnél bebizonyosodott, hogy a tájékozottság, a tudatosság az egyik alapja a fenntartható cselekvésnek, fenntartható technológiák használatának. A szemléletformálás tehát Dunaújvárosban és térségében is szükséges és igénylik. A helyi lakosságot leginkább érdeklő témák módosultak a hipotézishez képest, ugyanis a legnépszerűbb topik az energiagazdálkodás lett, ami a növekvő energiaárak mellett nem is

53



meglepő. A lakosság talán ezt a területet érzi leginkább a pénztárcáján, és a médiában is felkapott téma (lásd pályázatok). Az energiatakarékosság mellett a hulladékgazdálkodás, szemetelés volt népszerű, ahogy az várható volt, ezt a fókuszcsoportos beszélgetés is megerősítette. Ráadásul ehhez a témához kapcsolódott a beszélgetés alatt több szociális kérdés is (bolhapiac, lomizás). Harmadik fontos terület a vízgazdálkodás, amit egyrészt indokol a Duna és annak felértékelődése, másrészt az ivóvíz és az öntözési problémák is egyre többször kerülnek napirendre, a szakma és a média fősodrába. Ezen a területen is sok új, a megújuló energiaforrásoknál sok esetben megfizethetőbb technológia érhető el, de ezekről (pl. házi víztisztítómű) még nagyon kevés ismerettel rendelkezik a lakosság. A negyedik, helyben kiemelésre érdemes téma a termékek összetétele és csomagolásuk, ami részben kapcsolódik a veszélyes anyagok kezeléséhez, illetve a hulladékgazdálkodáshoz. E területen jóval tudatosabbak az emberek, aminek oka, hogy termékekkel mindennap találkoznak, és fizetnek is értük. A megújuló energiaforrások széles körben ismertek, a konkrét technológiák már kevésbé, mert az emberek úgy gondolják – sokszor jogosan, de sokszor nem –, hogy ezek a termékek nagyon drágák. A megújuló energiaforrások használata pedig valóban alig elterjedt, így a fenntarthatósági projektekben erre kiemelt figyelmet kell fordítani. A fenntarthatósági szemlélet valóban nem függ össze a jövedelemmel, ezt számos kérdésnél vizsgáltuk, a környezet védelméért úgy is lehet tenni, hogy az semmibe sem kerül. A válaszadóknak is csupán 5,6%-a gondolta az ellenkezőjét. Sőt, a fenntarthatósági szemlélet relevánsan más demográfiai tényezőhöz sem köthető, kivéve a képzettséget. Egy korábbi kutatás megállapította a képzettség és a tudatosság közötti kapcsolatot (lásd dokumentumelemzés), és jelen esetben is igazolódott ez a feltevés. Ezért a kutatás konklúziója az is, hogy a szemléletformálásnak minden célcsoportra ki kell terjednie, minden csoportban vannak rá nyitott, azt a csoportot befolyásolni tudó egyének. Ráadásul az ilyen tevékenységnek sokkal intenzívebbnek kell lennie a jövőben, ha tartós eredményeket akarunk elérni. Összességében tehát elmondható, hogy a helyi lakosságot célzó komplex fenntarthatósági projektnek leginkább az energiatakarékosság (és megújuló energiaforrások, klímatudatosság) hulladékgazdálkodás (és anyagtakarékosság, szemetelés), a vízgazdálkodás (és vizeink tisztasága, tudatos vízhasználat) és a fenntartható termékek (és környezetbarát csomagolásuk) részcélokat érdemes kitűznie. Végül a fókuszcsoportos beszélgetés – amellett, hogy kiegészítette, megerősítette a korábbi eredményeket – számos új ötletet, javaslatot adott. A beszélgetés egyik fontos tapasztalata, hogy az embereknek pénzügyileg nem éri meg fenntarthatóan viselkedni. Ahogy a dokumentumelemzésben is felmerült: a természeti értékeink alul vannak árazva. Ezen is változtatni kell, hogy ne csak meggyőződésből, hanem pénzügyi kényszerből is a fenntarthatóság elveinek megfelelően gondolkodjanak a lakosok és a vállalkozások, önkormányzatok. Erre lenne jó a zöld adóval sújtott, nem zöld termékeket bemutató reklámok és a helyi zöld adó. A kényszer mellett a másik fontos eszköz a bevonás, főleg a fiatalok esetében, akik legtöbbször nem rosszindulatból vagy tudatlanságból „fenntarthatatlanok”, hanem csak kallódnak, és szükségük lenne példamutató közösségekre, ahová tartozhatnak, és határozott, szintén jó példát mutató vezetőkre, akiket elfogadnak. Ehhez a fenntarthatóságot össze kell kapcsolni más – a fiatalok számára érdekesebb – tevékenységgel, hogy – ahogy a legfiatalabb beszélgetőpartner megjegyezte – a környezetvédelem ne „kell” legyen, hanem „jó buli”. 54



Felhasznált források Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája, Európai Bizottság, Brüsszel, 2010. A fenntartható fejlődés elvének általános érvényesítése az uniós szakpolitikákban: Az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájának 2009. évi felülvizsgálata, Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel, 2009. Hulladékgazdálkodás helyzete az Európai Unióban és Magyarországon, SINUS Környezettechnológiai és Innovációs Klaszter, Dunaújváros, 2009. Környezet- és természetvédelmi lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 2001. Jövőkereső: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, Budapest, 2010. Közép-Dunántúli Régió Energetikai Koncepciója és Stratégiája, Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Székesfehérvár, 2006. Klímaváltozási forgatókönyvek a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2006. Közép-Dunántúli Régió Regionális Stratégiai Programja, Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Székesfehérvár, 2006. A szélenergia termelés beillesztése a magyar villamosenergia-rendszerbe, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2007. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Magyar Köztársaság Országgyűlése, Budapest, 2009. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Budapest, 2007. A biomassza energetikai alkalmazásának jövője, aktuális problémái, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2007. Civil szakértői tanulmány a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és Energiaklub, Budapest, 2006. Az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének energetikai vonatkozásai, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2006. Az éghajlatváltozás csökkentése és az alkalmazkodás lehetőségei az épített környezet alakításával, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2007. A “mini megújuló” kapacitás integrációja a magyar villamos energia rendszerbe, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2007. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025, Magyar Köztársaság Kormánya, Budapest, 2007. A NemzeƟ Fenntartható Fejl dési Tanács készülEurópai Duna Stratégiával kapcsolatos állásfoglalása, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, 2010. Éghajlatváltozás és biológiai sokféleség, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2007. Éghajlatkutatók Fórumának ajánlásai a nemzeti éghajlatváltozási stratégiához, Budapest, 2006. Az egyén környezeti tudatossága, társadalmi felelősség- és szerepvállalása közötti korrelációk feltérképezése, ÖKO-FERR Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest, 2010. Piackutatás az Energetikai és Környezettechnológiai Innovációs Tanácsadó Iroda piacképességének vizsgálatához, SINUS Környezettechnológiai és Innovációs Klaszter, Dunaújváros, 2010. 55



Review of the EU Sustainable Development Strategy, Council of the European Union, Brussels, 2006. Dunaújváros Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi Programja 2007 – 2012, Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, Dunaújváros, 2006. VAHAVA-projekt zárójelentése, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és Magyar Tudomyános Akadémia, Budapest, 2007. A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020-as célok elérésében, Hercsuth Andrea, Budapest, 2009.

56



1. sz. mellékelt: a kérdőív Nagyon köszönjük, hogy segítségünkre van a kutatásban, amelyet az M8-DUNAHÍD Közhasznú Nonprofit Kft. végez főleg a kistérség lakossága körében. A felmérés a környezettudatosság, a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjedése, a fogyasztók környezettudatosságának, környezetkultúrájának és környezetetikájának megismerésére irányul. Az anonim kitöltéssel Ön lehetőséget ad arra, hogy a környezeti szemléletformálás hatásosabb legyen, így járulva hozzá a környezeti problémák megoldásához, és támogatja a Környezet és Energia Operatív Program pályázati kiíráson való indulás előkészületi munkáit. Információk a kitöltőkről: Nem Életkor 1. Legmagasabb iskolai végzettsége? kevesebb, mint 8 általános 8 általános szakmunkás képző iskola szakközépiskola érettségi felsőfokú szakképzés főiskola/egyetem doktori iskola 2. Lakhelye (ahol ténylegesen él)? Baracs Daruszentmiklós Dunaújváros Előszállás Kisapostag Mezőfalva Nagykarácsony Nagyvenyim Rácalmás egyéb, éspedig: 3. Otthona típusa családi ház tégla tömblakás 57



panellakás 4. Az Ön havi nettó jövedelme? 0-50 ezer Ft között van 50-100 ezer Ft között van 100-200 ezer Ft között van 200 ezer Ft fölött van 5. Foglalkoztatási státusza? tanuló alkalmazott: beosztott alkalmazott: vezető vállalkozó nyugdíjas munkanélküli egyéb, éspedig: 6. Kérem, jelölje be azokat a témákat, amelyek kifejezetten érdeklik Önt! (több válasz lehetséges) biológiai sokféleség épített környezet terjeszkedés szemetelés, hulladékgazdálkodás légkör állapota, éghajlatváltozás energiagazdálkodás, energiatakarékosság vízszennyezés, vízgazdálkodás veszélyes anyagok kezelése termékek összetétele társadalmi kezdeményezések a környezetvédelem terén vállalkozások környezetvédelmi tevékenységei önkormányzatok környezetvédelmi intézkedései 7. Kérem, jelölje meg azokat a tevékenységeket, amelyek jellemzőek Önre? (több válasz lehetséges) a lakhelyemen helyi közlekedési járműveket veszek igénybe kerékpárral vagy gyalog járok munkába/iskolába szelektíven gyűjtöm a hulladékot újrahasznosítható papírt használok alacsony fogyasztású fényforrásokat vásárolok az elektromos áramot tudatosan használom (pl. nem égeti a villanyt és nem tartja bekapcsolva a számítógépet, ha nem szükséges) 58



újrahasznosítható energiaforrást is használok (szél, napfény, termálvíz stb.) a vízzel tudatosan takarékoskodom egyik sem egyéb, éspedig: 8. Ön szerint környezettudatosnak lenni csak egy bizonyos jövedelemszint felett lehet? igen, teljes mértékben egyet értek ezzel részben, de egyes esetekben pénz nélkül is tudunk tenni a környezetért nem, abszolút nem értek egyet egyéb, éspedig: 9. Részt vesz szemétszedő vagy más – a közvetlen környezetének állapotát javító – akcióban? nem előfordult már rendszeresen rendszeresen, sőt magam is szerveztem már ilyet 10. Kérem, nevezzen meg néhány környezeti, természeti értéket a lakóhelyén (pl. Duna-part)! 11. Ismeri a környezetvédelmi jelzéseket (ökocímkéket)? igen, tudatosan keresem ezeket vásárlás közben igen, a legtöbbet ismerem néhányat felismerek nem, de érdekelne nem, nem is érdekel 12. Tisztában van vele, hogy otthona évente mennyi hulladékot termel? igen, pontosan nagyjából nem, eszembe sem jutott utánaszámolni nem, nem is érdekel 13. Az Ön otthona esetében milyen összefüggésben van a szemétszállítás díja az elszállított szemét mennyiségével? semmilyen, a közös költség része függetlenül a mennyiségtől fix havi díjat fizetek alapdíjat fizetek, ami csak egy adott mennyiséget foglal magában (pl. havi két elszállítást) nem tudom

59



14. Hogyan törekszik arra, hogy csökkentse az otthonában keletkezett hulladék mennyiségét? (több válasz lehetséges) kerülöm a túlcsomagolt termékek vásárlását tartós bevásárlószatyrot használok kerülöm az PET palackos ásványvizek, üdítők vásárlását összelapítom a pet-palackokat, dobozokat újrahasznosításra törekszem (pl. üvegekbe befőttet, lekvárt töltök stb.) amit tudok, elégetek a kertben szelektív hulladékgyűjtéssel nem törekszem rá egyéb, éspedig: 15. Vásárol-e másodnyersanyagokból készült termékeket (pl. hulladék ismételt felhasználásával előállított termék)? igen, tudatosan keresem ezen termékeket igen, de nem tudatosan keresem ezen termékeket lehet, de nem tudom mi ez a fogalom, melyek ezek a termékek nem, nem is érdekel egyéb, éspedig: 16. Tisztában van-e a megújuló energiaforrások (szélenergia, napenergia, geotermikus energia, biomassza stb.) előnyeivel, ill. hátrányaival? teljes mértékben nagyjából, és ezt elegendőnek tartom részben, de szívesen fogadnék további információkat, tájékoztatást nem, eszembe sem jutott utánanézni nem, nem is érdekel nem, mert nem volt róla könnyen elérhető információ 17. Honnan szerezte/szerzi információit az energiatakarékos megoldásokról? (több válasz lehetséges) ismerősök rendezvények internet nyomtatott sajtó rádió vagy televízió közterületi hirdetések sehonnan egyéb, éspedig: 60



18. Használ valamilyen megújuló energiaforrást? (több válasz lehetséges) szélenergiát napenergiát: napelemet napenergiát: napkollektort geotermikus energiát biomasszát bioetanolt biodízelt nem egyéb, éspedig: 19. Figyelmet fordít mindennapjai során az energiatakarékosságra, klímatudatosságra? (több válasz lehetséges) igen részben, mert nem ismerek minden lehetőséget nem, nem vagyok tisztában a fogalom jelentésével nem, nem is érdekel nem, de szívesen tájékozódnék egyéb, éspedig: 20. Tisztában van a tudatos vízhasználat jelentésével és az azzal kapcsolatos fogalmakkal (pl. szürkevíz, házi szennyvíz, stb.)? teljes mértékben nagyjából, és ezt elegendőnek tartom részben, de szívesen fogadnék további információkat, tájékoztatást nem, eszembe sem jutott utánanézni nem, nem is érdekel nem, mert nem volt róla könnyen elérhető információ 21. Hogyan takarékoskodik a vízzel? (több válasz lehetséges) nem takarékoskodom vele odafigyelek a vízfogyasztásra (zuhanyzás, fogmosás közben stb.) víztakarékosságot biztosító berendezést használok (pl. szaniter, víznyomás szabályzó) gyűjtöm az esővizet egyéb, éspedig: 22. Mi történik az otthonában keletkezett szennyvízzel? szennyvízhálózatra van kötve a lakásunk/házunk rendszeresen elvitetem (szippantás) az aknából a kertbe szivattyúzom a vizet 61



elfolyik az aknámból a szennyvíz saját szennyvíztisztító-berendezésem van egyéb, éspedig: 23. Tisztában van az Ön által leggyakrabban vásárolt termékek környezeti terheivel? teljes mértékben nagyjából, és ezt elegendőnek tartom részben, de szívesen fogadnék további információkat, tájékoztatást nem, eszembe sem jutott utánanézni nem, nem is érdekel nem, mert nem volt róla könnyen elérhető információ 24. Ön fizetne (vagy már fizet) többet „zöld”, környezetkímélőbb termékekért? sajnos nem tehetem meg nem, nem érdekel igen, minden esetben bizonyos termékek esetében nem én szoktam vásárolni nem tudom 25. Egy termék kiválasztásakor mi a fontos az Ön számára? (több válasz lehetséges) szép csomagolás olcsóság ár-érték arány minőség hazai termék környezetkímélő legyen ismerős véleménye meggyőző reklám egyéb, éspedig: 26. Ön részt venne energiatakarékossággal és környezetvédelemmel kapcsolatos ingyenes rendezvényen? igen, számomra fontos a környezetvédelem igen, érdeklődöm az újdonságok iránt igen, hasznosnak tartom a hasonló rendezvényeket nem, nem érdekel érdekelne, de úgysincs rá időm nem,inkább máshonnan tájékozódom, éspedig: 62



27. Ön szerint milyen egy jó környezetvédelmi bemutató? (több válasz lehetséges) jó ötleteket kapok (pl. víz- és energiatakarékosság terén) sok új információt ad van termékminta, vagy más ajándék érthető, utána másnak is el tudom mondani, amit hallottam érdekes, fenntartja a figyelmet megismerhetem a hasonló gondolkodású embereket osztanak írásos anyagokat, hogy otthon is átgondolhassam a hallottakat egyéb, éspedig: 28. Kérem, jelölje be az Ön által ismert honlapokat a fenntarthatóság témájában az alábbiak közül! (több válasz lehetséges) www.oko-ferr.hu www.oko-eletmod.hu www.okotudat.hu www.eautarcie.com/Vizonellato/Bevezeto.htm http://fenntarthatosag.lap.hu www.energiakozpont.hu www.fenntarthatofejlodes.hu egyiket sem ismerem ezeket ismerem: 29. Amennyiben a témával kapcsolatban bármilyen észrevétele, javaslata van, azt az alábbiakban kifejtheti.

Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet! Az eredmények kiértékelését augusztustól megtalálhatja szervezetünk honlapján (www.m8-dunahid.hu).

63



2. sz. mellékelt: fókuszcsoportos beszélgetés 2011. július 19. 9 óra, tárgyaló Jelen voltak: Cs. Gy., nyugdíjas újságíró D. R., szellemi szabadfoglalkozású Gajzágó Gergő, M8-Dunahíd Közhasznú N. Kft., moderátor Dr. H. Zs., főiskolai tanár, cégvezető H. I., ISD-Dunaferr Zrt., szakmunkás K. D., középiskolai tanuló K. N., főiskolai hallgató M. L., nyugdíjas titkárnő Z. B., alkalmazott Gajzágó Gergő ismertette a megjelentekkel a mai délelőtt témáját, elmondásra került, hogy a fókuszcsoport megbeszélést egy KEOP keretében készített kérdőíves kutatás előzte meg az elmúlt 2 hétben. Maga a kutatás Dunaújvárosra és kistérségére koncentrált, de természetesen távolabbi településeken lakók is kitöltötték. Most főként a kutatás során el nem mondott véleményekre vagyunk kíváncsiak. 4 témáról fog szólni a fókuszcsoportos megbeszélés: fenntarthatóság és környezetvédelem társadalom és környezet anyag és víztakarékosság energia-takarékosság és klímatudatosság H. Zs. szerint fenntartható fejlődésről nem igen tudunk beszélni, hiszen a jelen társadalmi berendezkedés pontosan, hogy a fenntarthatóság ellen van, fogyasztói társadalomban élünk. H. I. elmondja, hogy a multik kényszerítik ránk a fogyasztói társadalmat, például egy cipő maximum 3 évig használható, ez a tervezett avulás. Mindenről a tőke tehet, amíg van nyersanyag, addig fog ez a hozzáállás menni a társadalomban. K. D. szerint egy új generációt kellene kinevelni ebben a témában, hogy az példát mutathasson. Nem az a hozzáállás szükséges, hogy ő csak egy ember a sokból. A mai fiatalok nem terveznek előre. Nem fogják fel ezt a komplex problémát, csak az érettebbek. Nincsenek abban a korban, hogy előre tervezzenek. Pedig az iskolában is egy egész hetet szántak erre. Gajzágó Gergő jelzi, hogy ez új információ, mert eddig úgy gondolták, hogy a fiatalok teljes mértéken fogékonyak a fenntarthatóságra. Cs. Gy. szerint Magyarország kicsi, pazarló fogyasztás jellemző a társadalomra főleg a nyugatira, ami az afrikai tükrében még bizarrabb. Három föld sem lenne elég, ha mindenki 64



olyan pazarló lenne, mint a nyugati társadalom. Írt egy cikket az Infó Dunaújvárosra 2011. június 6-án Földzsugor, avagy emberi pesszimizmus címmel. Indokolatlan fogyasztást ösztönző reklámok vannak ma a médiában, ezek extra profitot termelnek, sok fölösleges termék van ma a piacon. Itt a fenntarthatóságnak leginkább ártó reklámokat egy szakmai zsűri véleménye alapján zöld adóval kéne „jutalmazni”. Gajzágó Gergő szerint a mai reklámok a fenntarthatósággal ellenétes módozatokat mutatnak, de a mostani kormány fogékony lehet néhány jó ötletre a témával kapcsolatban, lásd hamburgeradó. És a marketingnek pontosan az az egyik célja, hogy nem létező igényt keltsen. D. R. szerint van egy csoport, akinek van pénze, ők irányítanak. Korrupt a világ. A mai generációra pedig főként a kesergés a jellemző. A gyerekek sem látnak igazi megoldásokat, csak reklámokat, meg féligazságokat. Nincs egy fórum, ahol korrekten lehet tájékozódni. Kényelmi szempontok miatt nem használt szelektív hulladékgyűjtést, de aztán gyorsan rá tudott szokni egy adott helyezetben. Sokan nem tudják, hogy mit is lehetne a saját háza táján tenni. Cs. Gy. szerint vannak jó kezdeményezések, például az energiaosztályba sorolás, D. R. ezt vitatja, hogy igazán hasznos lenne. H. Zs. szerint a probléma főleg a rossz szabályozókra vezethetőek vissza, nem pedig a kis emberek pénztárcájára. Ezek látszatmegoldások csak. Hiányos a tájékoztatás, az emberekre pedig a kényelmesség a jellemző. Osztrákok például borzasztó környezetvédők, de ökológiai sivatagot hoznak létre, mert fajgazdagságuk huszada-harmincada a magyarországinak. Ezeket az ellentéteket is fel kéne tárni. Gajzágó Gergő szerint nehéz eldönteni, hogy két verzió közül melyik a környezetvédőbb. Megkérdezi a megjelenteket, hogy szerintük a környezetszennyezés hány %-át adja a lakosság és hányat a gyárak? Szerinte a szemléleten kell változtatni. Hogy megy ez a Főiskolai körökben? K. N. szerint a Főiskolán is van beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtésről, szemét szedési akciók, ezeket a HÖK szokta szervezni a DUF-on, és sokan fogékonyak ezekre az akciókra. Gajzágó Gergő elmondja, hogy Dunaújvárosban is vannak jó példák, kezdeményezések, lásd a Hírlap szemétszedési akciója. M. L. szerint az a baj, hogy eldobják a szemetet. És a gyerekek is ezt látják. D. R. szerint Dunaújvárosban sok kuka van, tehát nem ez a gond. Erélyesen kellene fellépni például a szemetelők ellen is, akár erőszakkal. A hajléktalanok is rendetlenséget és szemetet csinálnak. Mezőfalván korábban összeszedésre került a PET-palack, egy vállalkozó vállalta, hogy összegyűjti zsákokba azokat, nem tudja, működik-e még ez a rendszer. Illetve a városban található áruházakban lehet vásárolni már zsugorítókat, ezek izomerővel működnek, de nők és gyerekek is kiválóan tudják használni, nem is drága, kb. 500-1000 Ft között mozog az ára. 65



M. L. elmondta, hogy a férje rendszeresen rászólt a hajléktalanokra, hogy ne szórják szét a szemetet a guberáláskor, és sikerült pozitív eredményt elérnie. A cigizők a csikkek miatt sokat szemetelnek. Ellentétes folyamatok is vannak, például tele van a szelektív kuka, csökkentik a buszjáratok számát. Z. B. elmondja, hogy a csikkek eldobálása náluk is probléma, ő is próbál fellépni ellene, például levelet ír a renitens lakónak. K. D. is elmondja, hogy a Dózsa György Általános Iskolában szelektív hulladékszigetek vannak kihelyezve, így az iskolában ez megoldott, és ott is több ilyen akció volt, próbálják nevelni a gyerekeket. Tehát a lehetőség adott volt, ha már ott van a szemük előtt, akkor megnézik a példákat a gyerekek. Nagyon fontos a prevenció, a jó példák megtapasztalása, fontos, hogy mit látunk a szülőktől. H. Zs. szerint a látszatmegoldásokat üldözni kellene. És össze is kell hangolni a szemléletet és a lehetőségeket, lásd buszközlekedés. Z. B. szerint probléma például az is, hogy tele vannak a szelektív konténerek, így hiába van meg az akarat, a szemlélet. D. R. szerint az interneten kéne valami nyilvános fórum. Gajzágó Gergő ajánlja a latszatmegoldasok.hu oldal létrehozását. Cs. Gy. elmondja, hogy a használt elemeket összegyűjti, és a városházán tudja bedobni, a lomtalanítás nincs jól megoldva a városban, hiszen nem tudja tárolni a kis lakásában a bútort vagy tv-t hónapokig, amíg lesz lomtalanítás. A használt akkumulátort a MÉH telep kapujában, míg a használt TV-t az átvevő udvar előtt hagyta egy hétvégén. Sokszor nem is tudják, hova rakják a megunt, elhasznált dolgokat. Kéne több állandó átvevőhely. H. Zs. szerint a helyi adóbevételeket lehetne növelni egy zöld adóval. Egy jó bolhapiac hiányzik a városból, lehetne segíteni a rászorultakat. Jó tájékoztatási rendszer kiépítése/kidolgozása lényeges lenne, és a helyi lakosság összefogása. M. L. elmondja, hogy legalább a fém hulladékot a roma lakosság elviszi, így azokat nem kell nézni, hogy rozsdásodik az udvaron. A Szuperinfo-ban is van egy hirdetés, hogy mindenféle limlomot elvisznek. Sokszor az emberek nem tudják, hogy mit tegyenek például a használt tvvel. D. R. szerint ez sem jó megoldás, mert hová kerül az az akku vagy tv? Kert hátuljába, ahol szétszedik, ami nem kell, elégetik? H. Zs. felhívja a figyelmet, hogy probléma a színes reklámújságok özöne is, azokat is jól meg kéne adóztatni. És hiányzik egy jó bolhapiac is a városból. Ez a szociálisan rászorulóknak is segítene. 66



Cs. Gy. elmondja, hogy a régi mosógépét, amit levitt a lépcsőház elé, 10 perc alatt elvitték, mert mikor vitték le, már kérdezték, hogy elvihető-e. Gajzágó Gergő szerint a roma lakosság koordinációs képességéről tanulni lehetne, jól informáltak, szervezettek. D. R. szerint az is jelentős környezetszennyezés, amit a cigányok csinálnak. A sok égetés, meg a többi dolog. H. I. szerint Nagyvenyimin is van szelektív hulladékgyűjtés, de hiába gyűjtik külön a szemetet, ha egy kocsi jár, és egybe kerül a már szétválogatott hulladék. Nem tudja, hogy a városban a szelektív kukák tartalmát külön kezelik-e a végén. Ezekről is kéne tájékoztatás, tényfeltáró cikkek, bemutató körbevezetés. Gajzágó Gergő szerint a jelenlévők fogékonyabbak a témával kapcsolatban, ezzel együtt cinikusabbak is vagyunk. Kéne változtatni ezen is, hogy azért van remény? H. Zs. szerint a célrendszer rossz jelenleg. Az a mentalitás, hogy „jó lesz az még a kutyának a telken”. Manapság a fenntarthatóságra nem indulnak be az emberek. A célokat kellene helyesen meghatározni, és sorrendbe állítani. Például a fenntarthatóságot összekapcsolni a szegénység kezelésével. D. R. szerint az információkat úgy kellene megfogalmazni, hogy a célcsoport – például gyerekek – értse, a kommunikáció helyes nyelvének megtalálása lenne szükséges. H. Zs. szerint az emberek az elszenvedői és okozói is a fogyasztói társadalomnak, a marketing ilyetén térhódításának. Az emberek fogékonyak erre, nem kell mindenért a multikat hibáztatni. Egy háziasszony ma nem tölt kevesebbet a házimunkával, hiába van több gépe. Cs. Gy. megkérdezte, hogy a Batsányi utcai fekvőrendőrnél, aminek nincs meghatározott szabványa, ha fékez, akkor koptatja a féket, üzemanyagot használ az újbóli elindulásnál. Vagyis mikor tud környezettudatosan autózni? Itt megint a különböző területek (biztonság, fenntarthatóság) céljai ütköznek. Ráadásul a presztízsfogyasztás is nagyon nagy gond, mert hiába járulunk hozzá kicsikkel a jó célhoz, ha jellemzően a gazdagok naggyal járulnak hozzá az ellentétéhez, lásd sokat fogyasztó nagy terepjárók, amik persze nem is terepen járnak. A vonatokon is sokszor feleslegesen égnek a fénycsövek. Ugyanilyen gond például a stop vonalak, amelyek a kereszteződés előtt méterekkel vannak. Gajzágó Gergő a klímaváltozásra tereli a szót, hiszen erről is sokat hallani, de még a szakértők is vitatkoznak a globális felmelegedésről, és az emberi hatásról. H. Zs. szerint nincs felmelegedés, csak természetes klímaváltozás. Viszont arra fel kell készülni, hogy a viszonylag gyors klímaváltozást nem tudja követni a talaj változása, így kevés növény lesz, amelyik a jelenlegi talajszerkezetben bírni fogja a melegebb éghajlatot. D. R. szerint ez is olyan eset, ahol meg kell nézni, hogy mi a forrás. És a net, amellett, hogy sok mindenben jó, sok ellenőrizetlen információ van rajta. 67



H. Zs. szerint jelenleg közoktatási probléma is van, hiszen minimális az iskolákban a természettudományi oktatás, ezért is lehet megvezetni a tudatlan, képzetlen tv-néző tömgeket. Semmiféle természettudományi ismeretekre nem lehet építeni. Az egyetemeken pedig már találhatóak funkcionális analfabéták is. A társadalomban az életkörülmények keveredésével nagy problémák elé nézünk, erőszak nélkül nem lesz változás. H. I. szerint a gyümölcsösök jók lennének, bár érdekes, hogy régebben jóval kevesebb foglalkozást igényeltek, ma több gond van velük. A repülőforgalom is óriási mértékben nőtt. H. Zs. szerint ez az életkörülmények, a fajok keveredése miatt van, ez is nagy probléma. Mundtner Lajonsé megjegyzi, hogy találkozott már ausztrál hagymával a boltban. H. Zs. is megerősíti ezt, például a dél-amerikai virágokkal is ez van. Drága a mezőgazdasági termelés, főleg az elaprózódott birtokszerkezet miatt. Nyomást kell gyakorolni! A parlagfű is azért van, mert parlagon hagyott területek vannak, amiknek nincs igazi gazdája. A parlagfű 5 évig termőképes, miután kigyomlálták, ezért nagyon nehéz kis eredményt is elérni. Ráadásul, amikor a gyerekeket viszik parlagfüvet irtani, akkor a nagy koncentrációtól lesznek allergiásak. 25 éve nem volt parlagfű-fenyegetett Magyarország. Akkor is volt, de nem volt ennyire elterjedt. Ezek a parlagok kapcsolódnak az ingatlanspekulációkhoz is. D. R. szerint vannak tudatos emberek, de azok felsőbb szinteken vannak. És persze fejétől bűzlik a hal, tudatos népbutítás folyik. Koszó Nikolett szerint azok a területek is parlagfüvesek lesznek, amit rendszeresen művelnek. H. I. szerint fontos lenne szellemileg, spirituálisan is fejlődni. Például az allergia 3-4 kezeléssel gyógyítható, persze ez nem köztudott, meg az egészségügy se ismeri el, hiszen akkor nem kéne a sok gyógyszer. Magasabb szinten az emberek rájönnének, hogy ezek a dolgok nem is hathatnának ránk. D. R. szerint az egészségügy félrevezetése mellé lehet rakni a táplálkozási problémát, hogy mennyiségileg sokat eszünk, de minőségileg keveset. Gajzágó Gergő rávilágít, hogy a fenntarthatóság horizontális probléma, ami sokszor ütközik más horizontális célokkal, mint például a gazdasági fejlődés. Ezen célok összehangolása pedig a vezetők kezében van. Javasolja, hogy inkább kanyarodjunk vissza konkrétabb dolgokhoz, például az ismeretek hiányára. H. Zs. újra az alap természettudományi ismeretek teljes hiányára hívja fel a figyelmet, ha nincs alap, könnyű butítani az embereket. Minek pénzt adni ásványvízért. Érdekes lenne az eredeti növényzet visszaállítására teendő kísérlet Dunaújvárosban 1-2 hektárok (tatárjuharos molyhos tölgyes). Sajnos az erdők arány is folyamatosan csökkent. Fogalmunk sincs, hogy mi folyik körülöttünk például a lakásban, ezért a teljes folyamatok lemodellezése (anyag és energia) is hasznos lenne. 68



Cs. Gy. a tájékoztatás hiányában látja a problémát. Sok a rossz példa is, amit szintén be lehet mutatni. Emlékszik, hogy a 80-as évek elején milyen sok bogár került a szélvédőre, Angliában meg alig, mára meg már itt is sokkal kevesebb a bogár. H. I. szerint a környezetszennyezés 99%-a a multiké, akik az új találmányokat is eltusolják a profit érdekében. D. R. is hallott ilyenről, egy magyar ember csinált üzemanyagot háztartási hulladékból, ami jobb is volt, mint a benzin. Persze kérdés itt is, hogy el lehet-e hinni, hiteles-e. A multik is állnak át a hibrid autókra, tehát továbbra is ők tartják ezt kézben. Átlagember számára az megújuló energiás megoldások megfizethetetlenek vagy a szabályozások miatt kivitelezhetetlenek. H. I. elmondja, hogy volt egy család, aki visszament a természetben, jurtában, de nem tudták hosszútávon megoldani, mert az állam beleszólt, gyerekek miatt, körülmények miatt, tehát a szabályok miatt. Gajzágó Gergő kérdi a fiatalokat, hogy hogyan lehetne nekiállni a szemléletváltozásnak szerintük. K. D. elmondja, hogy a családi környezetből merítkezik, az a leghatékonyabb. A lekapcsolható áramforrásokat éjszakára áramtalanítják. Itt motiváló tényező, hogy több pénze marad az embereknek. Az emberek kevesebbre értékelik a természetes dolgokat, a technikát helyezik előtérbe. Sokan inkább számítógép előtt játszanak, virtuális világokban, ez se jó. K. N. szerint is a családi példa lehet célravezető. A mezőgazdaságban működik az AKG (agrárkörnyezetgazdálkodás) program, és használják is a gazdák. D. R. megerősíti, hogy a természetes játékok jók, de a mai fiatalokat sokszor ezek nem kötik le. Gajzágó Gergő szerint a civilizáció maga után hozza azt, hogy mindig menni kell valahová, Budapestre orvoshoz, a városba dolgozni, stb. H. Zs. szerint ebben két dolog van, egyrészt, hogy kell, mert szükséges a dolog, a másik, hogy az emberek sznobizmusból járnak például orvoshoz Budapestre. És itt megint jó kérdés a komfortzóna, mert például szívesen menne busszal Pécsre, de három és fél óra, ez neki sok, mert autóval két óra alatt lent van. D. R. is fontos tényezőnek tartja ezt a komfortzónát. Az emberek annyi fizetést kapnak például, amennyiért még bemennek dolgozni. Vagy ehhez tartozik, hogy ha több pénzt kap valaki, ugyanúgy elfogy hónap végére, mintha kevesebbet kapna. A másik gond, hogy mi az a környezetvédelem, mi pontosan ez a fogalom, mit jelent az egyes embereknek.

69



Cs. Gy. szerint az autómentes nap is látszatmegoldás, pótcselekvés. Az autó sokszor hasznos, ésszel kell használni. Ez olyan, mintha egy napra visszamennék a barlangba. Csak a figyelemfelkeltés miatt van haszna, hogy ne használjuk annyit az autókat. H. Zs. szerint helyben a kerékpározás tökéletes megoldás lenne. Régen a Vasmű úton tömegével mentek a biciklisek műszakváltáskor. Most nincs. Ezt M. L. és H. I. is megerősíti, azzal, hogy kerékpárút sincs mindenhol, az emberek kényelmesen, pl. vásárolni is mennek munka után. Ráadásul régen autó se volt olyan sok, ma sokkal könnyebb beszerezni. D. R. az edzésein is felvállalja ezt, a tanítványai egyre többet mennek gyalog vagy biciklivel. De ez megint a komfortzóna kérdése. Érdekes, hogy a kutyát viszont naponta háromszor is leviszik, pedig szinte semmi haszna. Az állatvédelem is részben kapcsolódik ehhez a témához. H. Zs. szerint ezért kéne ebadó is. Koszó Nikolett elmondja, hogy koleszos, így gyalog jár, haza pedig busszal, nála ez még nem kérdés. K. D. elmondja, hogy ők a családdal sokszor bicikliznek ki Kulcsa, a telekre. Az osztálytársai között is sok a bmx-szes, sokan bicikliznek, legtöbben sportolnak is. H. I. szerint felnőttek számára is kéne „játszótér”, például mászófal. Meg a zöld részek rendbetartása is fontos feladat, mert nem mindegy, hogy hol sétál az ember. D. R. szerint jó lenne egy élménypark is. Előfordult már, hogy a Lóránttfy mögötti lépcsőt tisztították meg a sok üvegtől, mert ott edzettek a szabadban. Sajnos az Erdei Tornapálya elemeit is rongálják, lopják. Gajzágó Gergő a színterekre tereli a szót, hogy hol lehet kapcsolatba kerülni másokkal, átadni az üzeneteket. Felmerült a család, mint jó példa, de mi a helyzet a lépcsőházakkal? Úgy gondolja, hogy az önkéntesség lehet az egyik kulcsszó, hiszen a lépcsőház nem önkéntes alapon szerveződik. Z. B. szerint jó színtér lehet egy lépcsőház is, ott is a megfelelő emberek tesznek a környezetük érdekében. Támogatni kéne az ilyen kis közösségi kezdeményezéseket. H. Zs. ezzel egyetért, akár úgy, mint régen a kommunista szombat. Az önkormányzatnak az alapanyagot meg eszközöket kéne csak biztosítania. A helyi közösségek építése hozzájárulhatna a funkcióbővítésekhez. Sajnos a közmunka előtt is szabályozási, hatósági akadályok vannak. Gajzágó Gergő megkérdezi, hogy egy központ, ahol ezek az információk, tevékenységek összegyűlnének, jó lehetne-e egy kommunikációs színtérnek. K. D. és Koszó Nikolett szerint az iskolások, tanulók, hallgatók erre vevők lennének. 70



D. R. szerint a különböző szakemberek is benne lennének, mert ők szívesen jönnek előadásokat tartani ingyen, társadalmi munkaként, amikor a munkájukról beszélhetnek. Ehhez nekik csak helyre van szükségük, a központ jó lenne erre is. H. Zs. is támogatandónak tartja, csak a hivatali szemlélet kizárására kell odafigyelni, mert az megöli a kezdeményezéseket. És fontos a befogadó közeg is, mert egyébként hiába a jó példa. K. D. szerint a tájékoztatásban a közös hang megtalálása a legfontosabb. A gyerekek ne kényszerként éljék meg, hogy csinálni kell valamit, és az ő nyelvükön szóljanak hozzájuk. Szerinte az internet is jól használható, főleg úgy, hogy összekapcsolnák valami mással, ami jobban érdekli őket. Cs. Gy. szerint jó pedagógus és jó oktatás is kellene. H. Zs. szerint városvédő szervezetett kellene létrehozni, hivatali tudással, vállalkozási kapcsolatokkal, pénzzel és támogatással. Jelenleg nincs jó cél, a társadalom elvásásaiban pedig a pénz az elsődleges. A kommunikációban és a fenntarthatóság terén is a barterüzleteket kéne keresni, hogy mindenki hozzátesz valamit, és kap is valamit. H. I. kifejti, hogy mennyire fontos az embereknek, hogy tartozzanak valahová, erre is lehet építeni, hiszen az internet világában is sajátos közösségek épülnek, erről szól a legtöbb népszerű dolog, tehát itt is működik a közösségépítés. D. R. azt hangsúlyozza, hogy fontos a megfelelő szervezeti felépítés a közösségekben, ahol a megfelelő szinteken megfelelő vezetők dolgoznak. A határozott vezetőket követik a fiatalok, akik a legtöbb esetben bizonytalanok, és mivel nem látnak követendő mintát valakitől, akit elfogadnak, ezért kanyarodnak rossz irányba. K. D. szerint a motiváció a „kell” helyett a „jó buli”. Csináljuk együtt, ez a fontos. Gajzágó Gergő megköszöni a jelenlévők segítéségét, és elmondja, hogy valószínűleg két év múlva újra összeülünk ebben a körben, hogy mérni tudjuk a változást. H. I. végszóként megjegyzi, hogy inkább húsz év múlva kéne újra összeülni e célból. Dunaújváros, 2001. 07. 19.

71

Fenntarthatósági problémák vizsgálata Dunaújvárosban és térségében

Recommend Documents