FENNTARTHATÓSÁGI NAP 7 2014. szeptember. 27.
...MILYEN VOLT?...
ELOSZÓ Mentés. Másként.
2014. szeptember 27-én ismét a Millenáris Park és Teátrum területén rendeztük meg a hetedik Fenntarthatósági Napot. A program célja továbbra is az információátadás, tudatformálás és szórakoztatás. Fesztiválkonferenciához hűen szakmázással és bulival telt a nap, aminek, reméljük Ti is részesei voltatok.
Kiállítóink idén is széles skálán mutatták be, hogy mennyi lehetőség van a fenntarthatóságban, milyen sokféle, egyszerű, de nagyszerű lehetőség van akár a környezettudatosabb, akár a társadalmilag felelősebb élet kialakítására. Az FN7 központi témájaként a függést jártuk körbe, négy felvonásban, kicsit másként.
FÜGGÉS NÉGY FELVONÁSBAN: 2014. SZEPTEMBER 27., FENNTARTHATÓSÁGI NAP 7 Mindenki függ valamitől.
A felgyorsult világban sokszor nem vesszük észre, milyen nagy hatással van egy-egy vállalat, média vagy személy a döntéseinkre, életünk alakulására. Függünk és nem csak - a szó negatív értelmében - káros szenvedélyektől, de függünk a családunktól, ismerőseinktől, vezetőinktől, akárcsak a
...ILYEN VOLT...
vonatoktól, ha késnek, és miattuk a mi napunk sem a tervezettek szerint alakul. Ezeket a függőségi viszonyokat átgondolva, makrokörnyezetbe helyezve és a világba kitekintve rendeztük meg a hetedik Fenntarthatósági Napot, ahol a gazdaságot, környezetet és társadalmunkat szervező és
irányító függőségekre igyekeztek szekció- ház ismert humoristája nevettette meg a hallgatóságot az adott szekcióhoz kapcsobeszélgetéseink rávilágítani. lódó – hol humoros, hol inkább ironikus – A hetedik Fenntarthatósági Nap kapcsán is poénjaival. előtérbe kerültek a közösségi élmények, például az #FN7 mágneses növénykék Szekcióbeszélgetések előtt és között ismét fotóinak megosztásával. Az esemény előtt a kiállítóké volt a főszerep, akik gyakorlati Instagramon közzétett képeket és a nap példákon keresztül mutatták be, hogyan élményeit a beszélgetések közben, a nagy- lehet egyszerű, de nagyszerű megoldásokterem falára vetítve is megtekinthették a kal környezettudatosabban vagy éppen résztvevők, az élő közvetítés és a sopreros társadalmilag felelősebben élni. Volt itt ruha kérdezőrendszer segítségével pedig a távol- újragondolva, kukabútorok a legújabb trend ban maradt érdeklődők is bekapcsolódhat- szerinti dizájnnal, egészséges finomságok és a legújabb technológia, így kicsiktől a tak a programba. nagyokig mindenki találhatott kedvére Már hagyománnyá vált, hogy egy inspiráci- valót. ós beszélgetéssel hangolódik a közönség a témára, a szakmázásra. Ezúttal dr. Zacher A Fenntarthatósági Nap kapcsán „Te mitől Gábor, toxikológus vezette be a függés, füg- függsz?” címmel indított kreatív pályázatra gőség világába a közönséget, aki egyszerű, sok remek pályamű érkezett kreatív, zene mindennapi példákon keresztül igyekezett és film kategóriákban. A legjobb munkák az rávilágítani a környezetünkben észlelhető eseményen is bemutatkozhattak, így a látofüggőségekre. Szintén FN-tradíció már, gatók választhatták ki a közönségdíj nyerhogy a szekcióviták előtt stand-uppal igyek- tesét, ahogy ők döntöttek a legjobb kiállíszünk lazább hangulatot teremteni. Az FN7 tókról is. színpadán Dombóvári István, a Dumaszín-
INSPIRÁCIÓS BESZÉLGETÉS DR. ZACHER GÁBORRAL Te mitől függsz?
A déli harangszóra kezdetét vette a hetedik Fenntarthatósági Nap. Elsőként dr. Zacher Gábor, toxikológus segített a hallgatóságnak ráhangolódni a témára. Végighaladva egy napján, bemutatta hány függési viszony, függőséghez kapcsolódó szituáció és cselekvés vesz körül bennünket az ébredéstől mindössze a munkába indulásig. Hiszen függünk a reggeli kávénktól, közlekedéstől, vagy épp az alapvető emberi kapcsolatainktól – kisgyerekként a reggelinket készítő szülőtől, szülőként a lassan készülődő gyerekektől vagy épp a hajnalig hangoskodó szomszédoktól. Nem csak kipihentségünk, a jókedvünk és az egész napunk sikere függ attól, hogy hogyan indul a reggel. Az előadás során megismerkedett a közönség a függés szó hétköznapi értelemben vett jelentésével, ami nem más, mint ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet; és bár önmagában nincs negatív vagy pozitív értéke, mégis az addikció szó hallatán legtöbbünkön egy negatív attitűd lesz úrrá, nem ismerve a kontextust. Klasszikus értelmezésben függőnek az alkoholistákat, szerencsejátékosokat, drogosokat és dohányosokat nevezzük, pedig a függőségek közé sorolható és akár kóros mértékre is rúghat a csokoládéfogyasztás, internetezés, mobiltelefon-használat, vásárlás, edzés, úgy ahogy létezik munkamánia, munkafüggés is. Függőség akkor alakul ki, amikor az a bizonyos belső értékrend átalakul. A függőség tárgya fontos az egyén számára, mindig van rá idő, pénz és energia – akár úgy, hogy elveszi máshonnan. A függőség megfogható úgy is, mint egy emléknyom, amelyet kitörölni nem lehet, csak elfojtani. A függőség kialakulásában 40-60%-ra tehetjük a genetikai örökség szerepét. Több, mint 100 azoknak a génvariációknak a száma, amelyeknek egy része a szerhasználóknál jelen van. Függőség szempontjában az online világ az, ami még talán a legnagyobb titkokat, rejtélyeket zárja magába. Az Y, és főleg a Z generáció számára az online világ a kapcsolatteremtés legfontosabb eszköze, egy világ, ahol az egyének arc nélkül, ideális tulajdonságokkal élhetnek és minden rendkívül gyorsan zajlik körülöttük. A kibertér főként azokra veszélyes, akik a két világ egybemosása felett nem rendelkeznek még elegendő kontrollal, és nem tudnak a kettő között különbséget tenni. Bekebelezi őket az online identitásuk.
...ILYEN VOLT...
KÖRNYEZETI SZEKCIÓ: ENERGIAFÜGGÉS Saját energiafogyasztásunk foglyai vagyunk!
A környezeti szekció beszélgetésén Novák Péter moderálásával négy szakértő véleményét hallgathattuk meg az energiafüggés, fosszilis- és megújuló energiaforrások, Paks II, vagy épp a hazai gázhelyzet kapcsán. A beszélgetés vendégeként kifejtette álláspontját Deák András György, a CEU EU Bővítési Központjának kutatási igazgatója, orosz energiapolitika szakértő; Dr. Munkácsy Béla, az ELTE egyetemi oktatója, Hegyeshalmi Richárd, az Index újságírója, valamint Perger András, az Energiaklub képviseletében. Aktualitással vette kezdetét a szekció, hiszen mindenki fejében ott motoszkált a gondolat: Vajon mi lesz velünk télen? Deák András György válaszából megtudhattuk, hogy a gáztartályok aktuális, 60%-os telítettsége a magyar lakosság több mint féléves fogyasztását tudja biztosítani, így ha a tervek szerint sikerül ezeket a tartályokat megtölteni a tél beköszönte előtt, akkor Magyarország egyéves fogyasztása megoldottá válik. Fontos kitérni arra is, hogy maga a földgáz, mint fosszilis energiahordozó, rendkívül tiszta és rugalmasan felhasználható, így az egyik legjobb energiahordozó a világon. Perger András szerint a gázfüggőségünk – mint a trianoni szerződés által érintett országok többségében – velünk van kezdetektől fogva, történelmünk során előrehaladva egyre csak újabb és újabb függőségi viszonyokat alakítottunk ki, például energiafüggést más országoktól. Ezek feloldásáról a szakértőknek sincs egybehangzó véleménye, egyesek a függetlenségben látják a lehetőséget, míg mások nem tartják megoldhatónak vagy épp szükséges lépésnek a függetlenedést. Azonban azok sincsenek egy véleményen, akik a függetlenedést tartják jó iránynak. Függetlenségünk felé vezető egyik lépcsőfokként, mint megoldás vagy lehetőség, szóba került Paks II. Perger András véleménye szerint, ha egy ország beleöl ennyi pénzt és energiát egy ilyen projektbe, és időben megtörténik a kivitelezés is, akkor mindenképpen úgy hatékony és hasznos, ha használják is. Dr. Munkácsy Béla elmondása alapján pedig a megújuló energiaforrások megítélése, ezek beépítése a mindennapokba az egyetlen lehetőség arra, hogy fenntarthatóan kezelhetővé váljon az energiafüggés hazánkban. Sajnálatos módon Magyarországon ezek a folyamatok nagyon lassan haladnak, szemben a környező országokkal, ahol lóhalálában igyekeznek minden lehetséges energiaforrást megújulóra cserélni. A szakértők szerint ennek az akadályozott haladásnak több oka is lehet, mint például a függőségi viszonyaink, a folyamatos energiaéhségünk, vagy épp a túlfogyasztás.
...ILYEN VOLT...
Abban a meghívott vendégek teljesen egyetértettek, hogy az egyén felelősségét kell hangsúlyozni. Fontos a folyamat ismertetése, azaz, hogy miért is kell kihúzni a nem használt eszközt a konnektorból, vagy hogy mivel jár a folyamatos túlfogyasztás, a feleslegesen elhasznált, elpazarolt energia. Kommunikációs probléma, hogy a lakosság nem ismeri ezeket a folyamatokat, így nem meggyőző számukra a különböző felszólítások sorozata sem. Meg kell ismerniük a folyamatokat, energiapolitikát, mechanizmusokat, amelyekkel közelebb hozhatók az aktualitások, hiszen jelenleg Magyarországon a legnagyobb százalékban a lakosság fogyaszt energiát. Kis jövőbetekintéssel zárult a szekcióbeszélgetés. Óriási áttörés, hogy napjainkban az energetikai kutatások 20-30%-a a napenergiával és annak hasznosításával foglalkozik. A távoli jövőben mindenképpen a megújuló energiaforrásoknak kell előtérbe kerülniük, és bár jelenleg a világ energiatermelésében a teljes energiatermelés mindössze 8-9%-át teszi ki a megújulókból származó energia, folyamatos növekedés figyelhető meg. A legnagyobb akadály továbbra is az marad, hogy a környezetvédelem nem forintosítható, hiszen látható haszna annyi, hogy nem lesz környezeti katasztrófa, így nem is veszik annyira komolyan az emberek, mint kellene. Ha mindenkihez eljutna az üzenet, hogy a jólét nincs összefüggésben az energiafogyasztással, valamint, hogy a jövőben nem tartható fenn tovább az energia ilyen mértékű túlfogyasztása, akkor rohamosabb fejlődés lenne elérhető és valószínűleg a függőségi viszonyaink is változnának.
GAZDASÁGI SZEKCIÓ: GAZDASÁGI FÜGGÉS Csak rajtunk múlik!
A második beszélgetés előadói a hazai gazdaság különböző területeiről érkeztek a Fenntarthatósági Napra. Küllői Péter, a Mosoly Alapítvány és a Bátor Tábor alapítójaként a civil szektor képviselőjeként volt jelen, Somorjai Éva, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyetteseként a nagyvállalatok függőségi viszonyait mutatta be a hallgatóságnak, Dr. Fehér Gyula, a Ustream társalapítója és Prácser Attila, az Oszkár telekocsi alapítója a napjainkban rendkívüli népszerűségnek örvendő startupok világát hozták közelebb a közönséghez, míg Síklaki István, szociálpszichológus a társadalom és a gazdaság egymásra hatásáról számolt be. A sikeres gazdaság és a sikeres fogyasztó esetében egyaránt nagyon fontos a bizalom. A magyar fogyasztói mentalitás sajnos rendkívül bizonytalan, így ehhez mérten a gazdaság esetében is sok a bizonytalanság. A magyar emberek rettenetesen kapaszkodnak a kontrollba, kiszámíthatóságba, ezt bizonyítja az is, hogy Magyarországon vannak a legnagyobb arányban magántulajdonban az ingatlanok. A nagyvállalatokat szidjuk, mégis mindenki Tescoba jár vásárolni. Szektoronként haladva ismerhettük meg, milyen függőségi viszonyok szervezik a hazai gazdaságot, vagy épp a nemzetközi kapcsolatokat. Ha a nagyvállalatok irányítják a világot, akkor ők vajon mitől függnek? Somorjai Éva nyíltan beszélt arról, hogy milyen függési viszonyokban él egy olyan vállalat, mint például a Magyar Telekom. Első körben a multinacionális vállalatok függnek a befektetőktől. A Magyar Telekom esetében a befektetők 80%-a külföldi, így máris nemzetközi szinten kell gondolkodnunk. Egy vállalat sikere – legyen az nagyvállalat vagy KKV – az ügyfelektől függ, hiszen ők termelik a befektetőknek az értéket, az ügyfélélményt. Nem elhanyagolható a szállítói függés, ahogy beszélni kell a munkatársaktól, a menedzsmenttől, a médiától, valamint a szabályozóktól való függőségi viszonyokról is. Végül, de nem utolsó sorban pedig fontos hangsúlyozni a versenytársakkal kapcsolatos függőségeket, a civil szervezetek vagy épp a jövő generációja miatt kialakult függést. Ezek a viszonyok nem ismeretlenek a startupok vezetői számára sem. Bár a kezdetekben egy startup mérete és a folyamatos megújulás miatt leginkább csak a saját megújulási képességétől függ, a vállalat méretének növekedésével folyamatosan veszi fel a függőségi kapcsolatokat. Fehér Gyula véleménye szerint elsősorban önmagunktól függünk, egy rendkívül gyorsan változó ügyféligény és piac mellett, így az, hogy ennek mennyire tudunk megfelelni, csak rajtunk áll. Prácser Attila elmesélte azt is, hogy az Oszkár először csak egy ötlet volt, majd egy jó szórakozás. Viszont a növekedés miatt kellett egy cégfor-
...ILYEN VOLT...
ma, ami új érdekelt feleket hozott a startup életébe, úgymint szabályozók, fogyasztói elvárások, stb. Síklaki István szerint a gazdasági változás fejlődésének sebessége hullámzó. Az ember hihetetlen kapacitásokkal rendelkezik, így még bőven tudjuk követni a technológia fejlődését, az élet gyorsulását. A szükséges változásokat mindenki gyorsan és nagyobb problémák nélkül képes megélni és túlélni. A gazdasági szektor képviselőinek, mint szervezeteknek is a folyamatos megújulásra, az új igényekhez való tökéletes igazodásra kell törekedniük. Az infokommunikációs piac változása egy multinacionális vállalat esetén azt vonja maga után, hogy nem az eszköz lesz a lényeg, hanem a tartalom, a szolgáltatás. A nagyvállalatok esetében függést von maga után az anya-leány vállalati viszony is, de a hierarchia, vagy épp az egyenlő viszonyok megteremtése is fontos kérdés a különböző együttműködések, társulások esetén. A partnerségekben való élenjárás határozza meg a jövőben egy nagyvállalat létjogosultságát. Akárcsak az energiafogyasztás, a gazdasági lét is a fogyasztókon múlik. A fogyasztók tartják el a rendszert, a szolgáltatókat. A hazai fogyasztók azonban jelenleg nagyon bizalmatlanok a piac résztvevőit illetően. Ezt a bizalmatlanságot igyekeznek csökkenteni, feloldani a sharing economy modell szerint működő vállalkozások. Előadóink szerint a jelenleg érezhető gazdasági és társadalmi bizonytalanság, a görcsös kontrolligény, ha lassan is, de formálható, amennyiben a kezdeményezések az első pofonok után is kitartanak céljaik mellett. Küllői Péter szerint a kis közösségekben van a jövő. Az együttműködések, közösségi megmozdulások által biztosítható a folyamatos fejlődés, valamint a bizalom is ezekben a társas-gazdasági kapcsolatokban alakítható ki a legkönnyebben. Legyen szó sharing economy kezdeményezésről vagy startup vállalkozásról, a legfontosabb, hogy a közösség érezze a projektben saját felelősségét, legyenek célok, amikkel azonosulni tud és bízzon a szolgáltatóban, ahogy az is bízik fogyasztójában.
TÁRSADALMI SZEKCIÓ: EGYMÁSTÓL VALÓ FÜGGÉS Közünk mindenhez van!
Évről évre a társadalmi szekcióban érezhető talán leginkább, hogy valóban érintettek vagyunk a fenntarthatóságban. Így volt ez most is, amikor az egymástól való függésről beszélgettek a meghívott vendégeink. Több ismerős is felbukkant a mikrofonok mögött, úgymint Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány igazgatója, Horváth Kristóf alias Színész Bob, slammer, Kelemen Ágnes, az Autonómia alapítvány munkatársa, romaprogram-koordinátor, és Németh Péter alias Zeek, slammer, de megosztotta tapasztalatait velünk Pőcze Flóra, szociológus is, aki hónapokig a Széll Kálmán téren élt hajléktalanok között, hogy megfigyelhesse őket, szokásaikat, megismerje problémáikat és lehetőségeiket. Függünk egymástól: ez az ember alapvető szükségleteiből ered, hiszen társas lények vagyunk. Vannak azonban társadalmunknak olyan, kisebbségi rétegei, akiknél az egymásra vagy a másra utaltság sokkal fontosabb kérdés, esetenként probléma forrása. Horváth Kristóf a Tudás 6alom című program keretében maga is a roma fiatalok integrációját igyekszik előremozdítani. Aktuális probléma napjainkban, hogy a roma fiatalok között magas a korai iskolaelhagyás aránya, ez viszont meghatározza az adott fiatalok jövőjét is. Bár a Tudás 6alom program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mégis fontos megemlíteni, akárcsak a többi olyan integrációs programot, ami egy-egy község vagy régió esetén bármiféle pozitív hatást elért. Kelemen Ágnes, aki maga is romaintegrációval foglalkozik, kifejtette, miért is fontos, hogy koncentráltan egy helyre, egy közösségre irányuljanak a programok, miért nem működik ez országos szinten. Az ember nem gép és talán elég is ennyi. Különbözőek vagyunk, akárcsak azok, akiket integrálni szeretnénk. Míg egy településen egy mezőgazdasági akcióval segíthetünk, megmutathatjuk az ott élők számára, hogy hogyan tudnak zöldséget termeszteni maguknak, addig ez egy másik településen – akár a település adottságai, vagy épp a lakók ismeretei miatt – nem működik. A romaintegráció célja, hogy megpróbáljanak együttműködéseket kialakítani, falakat ledönteni településeken, közösségekben. Első lépésként arra kell rávenni embereket, hogy kommunikáljanak egymással. Ezt követően szervezhető meg a közös munka. Pőcze Flóra maga is részese volt egy, a társadalom peremén élő csoportnak, hiszen hajléktalanként élt több hónapon keresztül, és ez alatt az idő alatt az utcán élt, koldult és csak azokat a szolgáltatásokat vette igénybe, amik a hajléktalanok számára is elérhetők. Elmondása szerint Magyarországon a rendszerváltás óta súlyosbodik a hajléktalan probléma. Egyre nő a hajléktalanok száma, valamint nő azok száma is, akik semmi segítséget nem
...ILYEN VOLT...
kapnak, akiket nem érnek el a segélyszolgáltatások. Az új jogszabály, amely alapján a közterületen életvitelszerűen tartózkodókat büntetik, csak súlyosbítja a hajléktalanok helyzetét, problémáit és növeli a kirekesztettség mértékét. A szekcióbeszélgetés során többször előtérbe került, hogy a társadalmi függés esetén is – akárcsak az energiafüggésnél vagy a gazdasági függőségek esetén – a pontos tájékoztatás lehet a kulcs. A társadalmi érzékenyítés napjainkban főként a többségi társadalmat veszi célba, pedig a hatékony együttműködés, együttélés, a valós integráció elengedhetetlen eszköze annak, hogy a kisebbségi társadalmi csoportot is érzékenyítsük, közelítsük a többségi társadalomhoz. Ahogy Galambos Rita is hangsúlyozta, bár a helyzet rossz, mégis a sok pozitív kezdeményezésre, a megvalósult kampányokra és programokra is gondolni kell. Szerinte társadalmunk egyre nyitottabb, és örülnek a fiatalok a lehetőségeknek, ha segíthetnek. Egyre több az önkéntes is, és ez nem keverendő össze a kötelező iskolai közösségi szolgálattal. Az önkéntes fiatalok számára az a fontos, hogy a programok új nézőpontot, egy új világnézetet adnak.
+1 SZEKCIÓ: MÚLTTÓL, JELENTOL, JÖVOTOL VALÓ FÜGGÉS Lehet tenni a közöny ellen!
Végül este 7 órakor kezdetét vette a +1 szekció, ami egy kisebb időutazásként végigkalauzolta a hallgatóságot a múlttól, jelentől és jövőtől való függési viszonyokon. A szekció résztvevői között köszönthettük Martin József Pétert, a Transparency International ügyvezető igazgatóját, Orosz Györgyi közösségépítőt, a Hősök Tere program vezetőjét, Szabó Simon rendezőt, valamint Tari Annamária klinikai szakpszichológust. Moderátorként a beszélgetőket ebben a szekcióban Szomolányi Katalin kérdezte. A múltról való elmélkedés nem csak a nosztalgiázás elengedhetetlen része, de klinikai pszichológusként Tari Annamária számára a legtöbb esetben a kezelés eszköze, hogy a pácienssel visszatérjenek a múlthoz megkeresni a problémák kiinduló pontját. Kutatások igazolják, hogy már a nyelv is nagyon sokat számít abban, hogy milyen egy társadalom múlthoz, jelenhez és jövőhöz való viszonya. Ha egy ország nyelve cselekvő igeragozásban van, akkor előretekint, pozitívabb gondolkodásúak, hiszen a kommunikáció során is folyton erre sarkallják magukat. Ezzel szemben például a magyar nyelvben, szenvedő igeragozással kommunikálunk, ami a visszatekintést, a pesszimista hozzáállást is támogatja. Sokszor használjuk a kifejezést, hogy valaki a múltban él. Ez sok esetben igaz, és nem csak személyekre, de egy-egy problémára is. A korrupciót is a múltból hozzuk magunkkal és visszük a jövőbe. Martin József Péter szerint, amit a múltból hozunk, az egy társadalmi függőség, ami vonatkozik az egyénre, társadalomra, gazdaságra. Számos ok miatt a magyar társadalom és gazdaság olyan terheket cipel, amiket hosszú ideje nem tud megoldani, de az egyén felelősségétől nem tekinthetünk el. A közöny feloldása is egyéni felelősségünk. Orosz Györgyi Philip Zimbardo ismert stanfordi börtönkísérletét mutatta be, érzékeltetve milyen gyorsan tudunk engedni a külső hatásoknak, csoportkényszernek és a szituációnak. Ha a rossz ilyen egyszerűen és gyorsan kiváltható az emberekből, akkor jóvá, felelőssé, cselekvővé is válhatunk. Nem szabad a felelősséget a társadalomra hárítani és várni, hiszen változni akkor fog valami, ha belátjuk, hogy nekünk is felelősségünk tenni a változásért. A mindennapjainkat szervező trendek, a folyamatos rohanás és a fogyasztói társadalom azt eredményezi, hogy észrevétlenül válunk egyre önzőbbé, közönyösebbé. Ez ellen a közöny ellen küzd a Hősök Tere program is. A nagyvárosi közönyt a kisközösségek hiánya alakítja ki, ebből következik, hogy úgy fordítható vissza, ha a nagyvárosokban is kialakulnak kisközösségek. Az az attitűd, hogy „én nem teszem, mert már valaki biztos megtette”,
...ILYEN VOLT...
vagy „azért nem teszem, mert más sem teszi”, a folyamatos önigazolás egyenes út a közönyhöz, az egónk győzedelmeskedéséig felettünk. A magyar társadalom közönye mérhető. Ezt bizonyítja például, hogy hazánkban a korrupciót is mindössze a megkérdezettek 30% jelentené, ami jóval alacsonyabb, mint a régióban általában. A régió a korrupciót tekintve egyébként is rossz helyzetben van. Amikor megkérdezik az embereket, hogy miért nem jelentené, előtérbe kerül a közönyös hozzáállás, „úgysem változik semmi”, valamint megfigyelhető egy bizonyos mértékű félelem is, amit szintén a múltból hozhatunk magunkkal. Nem merjük bejelenteni, mert félünk a szankcióktól. Az előadók szerint a közöny és a félelem szervezi társadalmunkat és bizony az FN7 szekció-beszélgetésén elhangzott nézői kérdések is beigazolták ezt az állítást. A közönség soraiból több kérdés érkezett Martin József Péterhez a korrupció bejelentésének menetéről, de legtöbben arra voltak kíváncsiak, milyen retorziót von maga után, ha a bejelentés kapcsán kiderül, a gyanú nem valós, nem történt korrupció. Kézzelfogható bizonyítékot a közöny miatt nem keresünk, csak gyanúra alapozva pedig félelemből nem teszünk bejelentést. A közöny érezhető, felismerhető és talán azt is érezzük, hogy negatív hatással van mindennapjainkra. Szabó Simon abban hisz, hogy ezt a közönyt mindenkinek a maga területén kell feloldania, azzal és úgy, amihez ért, amiben tehetséges, amit szeret és ahogyan hatni tud másokra is. Egy színész, rendező életében a filmek, a művészet ad lehetőséget, hogy hallassa hangját, kifejtse véleményét és nemet mondjon a közönyre. Társadalmunk nagy része viszont nem szeret „reflektorfényben” lenni és kilépni a tömegből. Nekik lehetőséget adnak a közösségek, csoportok, akár a Hősök Tere, ahol a tömeg részeként tudnak valami jót tenni.
LEHETOSÉGEK TÁRHÁZA: KIÁLLÍTÓK AZ FN-EN Az idei évben rekordszámú kiállító jelent meg a Fenntarthatósági Napon, így a külső sátrakon kívül több projekt a Teátrum épületében mutatkozott be. A sok ismerős arc mellett újabb innovatív ötletek is megjelentek, trendi eszközök, finomságok, technológiai újítások.
...ILYEN VOLT...
Akik pedig mindezt elhozták hozzánk: Az Avokádó Ételmanufaktúra állomásán ízletes és egészséges krémeket kóstolhattak az arra járók, valamint lehetőség nyílt vegetáriánus és húsos ételek vásárlására is. A Bajnai Zöld Tündérek Ökokör csapata újrahasznosított, kézzel készített termékeket mutatott be. A kreatív, lelkes látogatók maguk is kipróbálhatták kézügyességüket, például ékszerkészítésben. Az autók szerelmeseinek örömére az idei évben is lehetőség nyílt elektromos autók kipróbálására. Emellett egy igazi különlegességet, a BMW i3-t is megtekinthették az látogatók. A Teátrumban kiállított a DESKA Board is. A teljesen új dizájnnal tervezett deszkát ki is próbálhatták a bátrabbak. Az ECO Design Team kiállítói újrahasznosított ruhákból készült öko-design termékeket mutattak be. A környezettudatos életmód, a megújuló energiaforrások kapcsán az Ecoenergy Kft sátránál napelemes rendszerekkel ismerkedhettek az érdeklődők. Az ELTE Együtt a Környezettudatos Szemléletért (ELTE EKSZ) önkéntesei érdekes játékokkal igyekeztek elősegíteni a látogatók inspirálódását, tudatformálását. A papírbútorok és a hulladékból készült könyvek bemutatása mellett, kézműves műhellyel kedveskedtek kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A Föld Napja Alapítvány az idei Fenntarthatósági Napra egy öko-társasjátékkal, ismertetőkkel, tesztekkel és érdekes információs poszterekkel, nyomtatványokkal érkeztek. A Furagura idei ötlete egy végtelen rajz volt, ami nagyon jól sikerült. A gyerekek nagy örömére a sok kis rajzból hatalmas, 8-10 méter hosszú kép lett. A Fenntarthatósági Nap előtt is találkozhattatok a Gipsznövény Műhely #FN7 mágneses növénykéivel. A kiállítói sátorban mindenki kedvére kipróbálhatta a gipszformák készítését és ajándékba gipsznövényeket is hazavihettek. A Go Mobility csapata ismét különleges kerékpárokkal kedveskedett az érdeklődőknek. Bemutatkozott többek között az első magyar fejlesztésű és gyártású cargo bike (teherszállító kerékpár), egy szintén hazai fejlesztésű kísérleti háromkerekű elektromos trike
LEHETOSÉGEK TÁRHÁZA: KIÁLLÍTÓK AZ FN-EN
bike, egy városi közlekedésre tervezett „minimalista” holland kerékpár, valamint az új-zélandi Yike Bike. Akik friss és egészséges, mégis finom halételekre vágytak, felkereshették a Halkakas Halbisztró sátrát. A legközkedveltebb falatok a halgyros és a halburger volt. A Játszótárs Játékkészítő Műhely csapata a gyerekeknek kedveskedett. Játszhattak előre elkészített játékokkal, vagy tervezhettek sajátot csomagolópapírok újrahasznosításával. Az egészségtudatos étkezéshez kapcsolódóan a Kerecseny-H Kft. sátránál a Kitchen Budapest a Fenntarthatósági Nap kapcsán a Glowria projekthez tartozó világító vegyületeket mutatták be a Teátrum termében. A kiállítói pályázaton bemutatkozó Kockacsoki Nonprofit Kft. tagjai finomságokkal és szemléletformáló játékokkal kedveskedtek a FN7 vendégeinek. A program során lehetőség nyílt csokoládékóstolásra, valamint interaktív módon, játékos formában ismerkedhettek meg az érdeklődők az autizmus jellemző tüneteivel, az autista emberek eltérő gondolkodásmódjával, az autizmus esetén használatos segítő eszközökkel. Szintén újrahasznosítás témában állított ki a Konkrét-Labor általuk készített bútorokat, lámpákat, mely tárgyakon keresztül csapatuk újrahasznosítással kapcsolatos törekvéseit mutatták be.
...ILYEN VOLT...
A Kórházpedagógusok Egyesülete színes programot kínált az odalátogatóknak. Plakátokkal, vetített képekkel, nyomtatott anyagokkal és interaktív beszélgetésekkel jelenítették meg, hogy a korszerű kórházpedagógia hogyan segítheti a betegeket és ezáltal a gyógyítókat is. A Kortárs Építészeti Központ képviselői a Közösségi Kertek kapcsán meséltek érdekes élménybeszámolókat a látogatóknak, valamint táblafestéssel, gyerek- és kézműves foglalkozásokkal várták a kicsiket és nagyokat. Finom falatokból a Kozmosz Vegán Étterem standjánál sem volt hiány. A látogatók a sok szakmázás közepette megkóstolhattak többek között laktózmentes sajtburgereket, egészségtudatos süteményeket és kekszeket. A Köz-Pont Ifjúsági Egyesület ingyenes kiadványokkal és kétnyelvű önkéntes Tabu társasjátékkal készült az idei FN-re. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület egy interaktív „harkály játék” kapcsán igyekezett információt nyújtani a környezettudatosságról, környezetvédelemről. A Magyar Vegán Társaság sátránál mindenki kedvére kóstolhatott különböző vegán süteményeket és szendvicseket, amihez nem kellett mást tenni, csak kitölteni egy kvízt. Így a finom falatok mellett rengeteg új információval is gazdagodtak a látogatók. A Majomkenyér csapata szintén kóstolásra invitálta a Fenntarthatósági Nap vendégeit. A náluk érdeklődők paleo kekszeket és gluténmentes linzereket kóstolhattak, valamint részt vehettek egy izgalmas interaktív játékban.
LEHETOSÉGEK TÁRHÁZA: KIÁLLÍTÓK AZ FN-EN A rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola jóvoltából kicsik és nagyok kézműves foglalkozáson vehettek részt, megtekinthettek újrahasznosított anyagokból készült tárgyakat, mindemellett olyan tudatformáló játékokat játszhattak, melyek az ökológiai lábnyom csökkentésével foglalkoznak. A Messzelátó Egyesület kiállítói szintén interaktív játékokkal készültek, úgy mint: zöldségkártya, memóriajáték, illat – és magfelismerés, zöldséges twister. Szó esett sátruknál az egészségtudatos táplálkozásról és a felelős fogyasztásról, valamint berendeztek egy boszorkánykonyhát is, ahol környezetbarát tisztítószerekkel és hasznos takarítási tippekkel ismerkedhettek meg az érdeklődő járókelők. A NemRuci butik régi ismerősként nyitott ki az FN7-en, hogy bemutassák felújított ruháikat, cipőiket és kiegészítőiket. Volt aki a Millenárishoz is Oszkár Telekocsival érkezett, de kiállítóként is bemutatkozott az Oszkár Telekocsi csapata, akik nevükhöz híven „Hány emberrel van tele egy autó?” játékot játszottak, kvíz játékkal és online útitárs-kereséssel kedveskedtek a vendégeknek. Az Ökológiai Evolúció Alapítvány – Felelős Gasztrohős csapata a környezetvédelem és az étkezés közötti kapcsolatokat bemutató játékokkal készült. Interaktív aktivitásokkal, például kvízekkel, memóriajátékokkal és keresztrejtvényekkel játékosan igyekeztek eljuttatni az FN7 közönségéhez a szükséges információkat.
...ILYEN VOLT...
Az Ökoszolgálat tanácsadói a környezettudatos életmódváltáshoz nyújtottak tippeket, tanácsokat, esetleges problémákra igyekeztek megoldást találni. Termék- és könyvbemutató, totók és öko játékok színesítették programjukat, valamint mindenki kiszámíthatta a saját öko-lábnyomát is. Ahogy a legtöbb kiállítónál, úgy a PediCab egyedi, környezetbarát riksájánál is nagy volt az érdeklődés, így a riksa egész nap körözött a Millenárison, fedélzetén az FN7 vendégeivel. A Sopreso programot már a szekcióbeszélgetések során megismerhették a látogatók, hiszen idén a Sopreso segítségével bárki, a mobiljáról is elküldhette a témában felmerült kérdését. Akiket ezen felül is érdekelt a kezdeményezés, megismerkedhettek a Sopreso csapatával és kérdéseket tehettek fel a programmal kapcsolatban. A Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (STKH) 2014-ben Delfin-Díjban részesült, nagyszerű kezdeményezését osztotta meg a Fenntarthatósági Nap közönségével. A felelős hulladékkezeléshez kapcsolódva trendi kukafoteleket, konténerfoteleket és más, kukából és újrahasznosított anyagokból készült bútorokat mutattak be. Az otthonunkban megvalósítható környezetvédelmi lehetőségek bemutatására a Starfolplusz kiállítói egy interaktív játékot hoztak a Millenáris Parkba, amelynek segítségével minden érdeklődő megtudhatta, hogy melyek is a valóban környezetbarát termékek, mi komposztálható és milyen tévhitek repkednek a témában napjainkban.
LEHETOSÉGEK TÁRHÁZA: KIÁLLÍTÓK AZ FN-EN A Szamóca Kiskertész Tanoda sátránál a gyerekek maggolyókat és ültethető képeslapokat készíthettek, emellett megismerkedhettek a Tanoda termékeivel és megtekinthették a csapat foglalkozásain készült fényképeket. A Szatyor Egyesület csapata a helyi, szezonális élelmiszerek fenntarthatósági szempontokat figyelembe vett hasznosságára helyezte a hangsúlyt. A játék során a szórakozás mellett a tudatformálásé volt a főszerep. Az Okosotthon Telekom Innováció – Cubilog Kft./Grofile Kft./Maform Kft. kiállítói standjánál egy okosotthont nézhettek meg az érdeklődők webkamerák segítségével. A távoli vezérlés funkció kipróbálásával például a helyszínről kapcsolhatták fel-le az okosotthon lámpáját. A T-City Telekom Innováció kiállítói a szolnoki Városkártya használatát, a közlekedést és a díjfizetést mutatták be speciális plasztik-kártyák segítségével. Új Telekom Innováció – U1 Nonprofit Kft. egy fejre szerelhető vakvezető eszközt mutatott be, amit ki is próbálhattak az érdeklődők. A fejlesztés megismertetéséhez emellett vetített filmmel és írásos anyagokkal is készültek a cég munkatársai. A kézműves kedvű látogatók a szekcióbeszélgetések közti szünetben saját maguk készíthettek molinótáskákat a Molinótáska Műhelyben. A kiállítók mindenkinek segítettek, hogy saját tervezésű táskákat készíthessenek. A Transparency International Magyarország a hazai korrupcióra hívja fel a figyelmet munkásságával, így az FN-en is ez került kiállításuk fókuszába. Készültek kvízzel, elvihető kiadványokkal, könyvekkel, valamint személyes beszélgetésekkel is igyekeztek feloldani a korrupció kapcsán érzékelhető általános negatív attitűdöt. A T-Systems Magyarország kiállítói a BUBI működését mutatták be, a regisztrációs folyamattól a BUBI használatig. A Világ-Tér-Kép Közhasznú Egyesület a fogyatékosügyi ismereteket ügyességi, műveltségi és logikai játékokon keresztül mutatta be az érdeklődőknek. Érzékenyítő programjuk során bárki kipróbálhatta, hogy hogyan lehet fehérbottal vagy kerekesszékkel közlekedni, illetve betekintést nyerhetett a jelnyelv világába.
...ILYEN VOLT...
A Wagner Solar Hungária Kft. a napelem kreatív felhasználásával, egy napelemes ping-pong asztallal várta a látogatókat. A napelemes rendszerek bemutatása mellett, munkatársaik energetikai tanácsadást is nyújtottak az érdeklődőknek. A Wind The Way kiállítói fotókkal, filmekkel, nyomtatott anyagokkal készültek, hogy minél teljesebb képet adhassanak a szélenergiával és a szélgenerátorokkal kapcsolatban. A Zollex közösségi prések bemutatásával hívta fel a figyelmet a pet palackok környezettudatos kezelésére. A Zöldbolt is kiköltözött a Millenáris Parkra, így a Fenntarthatósági Nap látogatóinak lehetőségük nyílt megismerkedni termékeikkel, vagy helyszíni tanácsadást kapni. A Zöldövezet Társulás Egyesület csapata a RePlacc elnevezésű interaktív játszóházukat nyitották meg a Millenárison, ahol kizárólag újrahasznosított, újrahasznált tárgyakat helyeztek el. Bemutattak upcycling technológiával készült, rongyokkal töltött molinó állatfigurákat, újrahasznosított anyagokból készült puffokat és kreatív játékokat is.
A látogatók szerint a hetedik Fenntarthatósági Nap legérdekesebb kiállítói: 1. helyezett: Felelős Gasztrohős 2. helyezett: Kórházpedagógusok Egyesülete 3. helyezett: Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft.
FN7 PÁLYÁZATOK Film, zene, kreatív
Az idei „Te mitől függsz?” kreatív pályázat sok lelkes kreatívot ihletett meg, ennek köszönhetően a zsűrinek ismételten nehéz dolga volt a díjazottak kiválasztásakor. A zene, film és kreatív kategóriában érkezett pályaműveket a zsűri megtekintette, értékelte, majd a legjobbakat díjakkal jutalmazta. A közönségdíjat az FN7 lelkes látogatói határozták meg, bár idén nagy volt az egyetértés a zsűri és a közönség választásában.
A zsűri döntése alapján a pályázat díjazottjai: FILM: 1. helyezett: Bunda Balázs, Varga Máté: „Lájk” 2. helyezett: Bunda Balázs, Varga Máté: „Út a boldogsághoz” 3. helyezett: a zsűri nem osztott ki díjat KREATÍV: 1. helyezett: Vida Imre: Zöldenergia-központ 1. helyezett: Bőhm Kornél, Hámori Ferenc: „Csinálok egy szelfit” 2. helyezett: Várhelyi Csilla: „Digitális árvaház, avagy élet a kijelzőkön” 3. helyezett: Kovács Ambrus: „Pénzfüggőség” ZENE: Az idei évben zene kategóriában nem osztottak ki díjat. KÖZÖNSÉGDÍJ: Vida Imre: Zöldenergia-központ A nyertes pályaművek megtekinthetők itt.
...ILYEN VOLT...
FN7 AFTERPARTY Fesztiválhangulatban
A szekcióbeszélgetések és a díjátadó után következett a jól megérdemelt szórakozás. A fesztiválhangulat idén sem maradt el, koncertet adott a Smárton Trió, a Halott Pénz, az Anima Sound System, míg a hajnalig tartó bulit az Irie Maffia DJ Set biztosította MC Kemon, Columbo és Jumodaddy közreműködésével. Az afterparty ingyenes volt mindazok számára, akik a szakmai programok során regisztráltak, ám a 19:00 után érkezők 700 Ft-os belépő ellenében bulizhattak a koncerteken. A jegyek árából összegyűlt pénzből ismét fákat vásárolunk majd.
FENNTARTHATÓSÁGI NAP 7 Találkozzunk 2015-ben az FN8-on!
...ILYEN VOLT...
