Fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP) Emberközpontú tervezés Gertheis Antal Városkutatás Kft.
[email protected] +36-30-653-1705
Fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP)
A fenntartható városi mobilitási tervek az európai szakpolitikában • 2009: A városi mobilitás cselekvési terve (Európai Bizottság): a fenntartható városi mobilitási tervek elterjedésének ösztönzése • 2011: Fehér könyv (2.3. pont. 31.: Városi mobilitási tervek) http://eur‐ lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=C OM:2011:0144:FIN:HU:PDF – Városi mobilitási tervek esetleges kötelezővé tétele bizonyos méretű városok esetében (uniós iránymutatásoknak megfelelő tartalommal) – A regionális fejlesztési és kohéziós alapok támogatásainak feltétele lehet a városi mobilitás fenntarthatóságának igazolása – Európai támogatási keret létrehozása a fenntartható városi mobilitási tervek végrehajtásának segítésére
„Együtt a versenyképes és erőforrás‐hatékony városi mobilitás felé” •
• •
•
2013. december; http://ec.europa.eu/transport/themes/urban/doc/ump/com(201 3)913_hu.pdf Az EU népességének 70%‐a, GDP‐jének >80%‐a városokban koncentrálódik „A városokon belüli mobilitás ugyanakkor egyre nehezebb és egyre alacsonyabb hatékonyságú. A városi mobilitás továbbra is erősen támaszkodik a hagyományos üzemanyagokkal működő magángépkocsikra. Csak lassú elmozdulás tapasztalható a városi mobilitás fenntarthatóbb módozatai felé.” Probléma: – Állandósult forgalmi torlódások (becsült kár: évi 80 Mrd EUR) – CO2‐kibocsátás (23% városi területeken) – Levegőminőség (szennyező anyagok, szilárd részecskék; rendszeres határérték‐túllépések) – Közúti balesetek (évi 28 000 halálos áldozat, 38% városi területeken) – Jelentős különbségek a városok között
„Együtt a versenyképes és erőforrás‐hatékony városi mobilitás felé” •
Egy megoldási irány: fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP) – Európai Bizottság: • európai SUMP platform, virtuális tudásközpont (http://www.eltis.org/mobility‐plans) • nemzeti és helyi hatóságok támogatása, többek között finanszírozási eszközökkel (ELTIS, URBACT, CIVITAS 2020, ERFA, KA...)
– Tagállamok: • SUMP koncepció helyi igényekhez és tervezési gyakorlathoz igazítása; • nemzeti és helyi intézkedések összhangjának biztosítása; • SUMP‐ok kidolgozásának és végrehajtásának biztosítása
„Koncepció a fenntartható városi mobilitási tervekre” • •
• •
• •
2013. december; http://ec.europa.eu/transport/themes/urban/doc/ump/com(2013)913‐annex_hu.pdf A fenntartható városi mobilitási tervek alapvető célja a városi területek megközelíthetőségének javítása, továbbá minőségi és fenntartható mobilitás és közlekedés biztosítása a városi területekhez, azokon keresztül és azokon belül. Kidolgozásuk során nem a települési közigazgatási régiók, hanem a „működő város” és hátországának igényeit tartják szem előtt.” A fenntartható városi mobilitási terv egy hosszú távú stratégiát mutat be, vagy egy meglévő stratégiához kapcsolódik, a városi területek, illetve ezeken belül a közlekedési és mobilitási infrastruktúra és szolgáltatások jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan. A fenntartható városi mobilitási terv tartalmaz egy, a stratégia rövid távú megvalósítására vonatkozó teljesítési tervet is. A fenntartható városi mobilitás kialakításának a városi közlekedési rendszer jelenlegi és jövőbeli teljesítményének körültekintő értékelésére kell épülnie.
„Koncepció a fenntartható városi mobilitási tervekre” A fenntartható városi mobilitási terv elősegíti az összes felmerülő közlekedési mód kiegyensúlyozott fejlődését, miközben ösztönzi a fenntarthatóbb módozatok felé történő elmozdulást. A terv egységes egészt alkotó technikai, infrastrukturális, szakpolitikai és „puha” intézkedéseket javasol a teljesítmény és a költséghatékonyság javítására az általános és konkrét célkitűzések szem előtt tartásával. • A fenntartható városi mobilitási terv kidolgozása és megvalósítása integrált szemlélettel történik, a kormányzat különböző szintjei és az illetékes hatóságok közötti magas szintű együttműködés, koordináció és konzultáció révén. A helyi területfejlesztési hatóságnak megfelelő struktúrákat és eljárásokat kell kialakítania. • A fenntartható városi mobilitási tervek átlátható és részvételen alapuló megközelítést alkalmaznak. • A fenntartható városi mobilitási terv végrehajtását szigorúan ellenőrizni kell. • A helyi területfejlesztési hatóságnak mechanizmusokat kell működtetnie a fenntartható városi mobilitási terv minőségének biztosítására, valamint a fenntartható városi mobilitási tervekre vonatkozó koncepcióban leírt követelmények betartására. •
A fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) • Stratégiai terv, tervezési kultúra és gyakorlat, tervezési módszer • „Emberközpontú tervezés” ‐ az életminőség javítása a városban és környékén „Ha a városokat autók és forgalom számára tervezed, autókat és forgalmat kapsz. Ha emberek és terek számára tervezed, embereket és tereket” – Fred Kent, Project for Public Spaces
• A meglévő jó gyakorlatokra épül (nem egy újabb terv a meglévők mellé) • Alapja az integráció (együttműködés és széles látókör), a részvétel (érintettek bevonása) és a helyes problémafeltárás.
A fenntartható városi mobilitási terv célja A fenntartható városi mobilitási terv célja, hogy fenntartható városi közlekedési rendszer jöjjön létre: • a munkahelyek és szolgáltatások jobb elérhetőségének biztosításával; • a közlekedésbiztonság fokozásával; • a környezetszennyezés, az üvegházgáz‐ kibocsátás és az energiafogyasztás csökkentésével; • vonzóbb és jobb minőségű városi környezet kialakításával; • az áru‐ és személyszállítás hatékonyságának és költséghatékonyságának növelésével; • okos és költséghatékony elemek megvalósításával.
A fenntartható városi mobilitás‐tervezés jellemzői •
•
•
Valamennyi érintett aktív bevonása a tervezési folyamatba – erősíti a terv elfogadottságát és támogatottságát A fenntarthatóság iránti elkötelezettség: társadalmi igazságosság, környezetminőség és gazdasági fejlődés egyensúlya Integrált, határokon és hatáskörökön felülemelkedő szemléletmód: – Szakpolitikákon, ágazatokon átívelő tervezés – Közigazgatási szintek (kerület, település, megye, állam, EU) közötti együttműködés – Szomszédos települések, kerületek közötti együttműködés
• • •
Világos jövőkép, konkrét, mérhető célok Valós költségek és hasznok vizsgálata, társadalmi szinten is; externális költségek internalizálása A terv teljes életciklusának végiggondolása a stratégiaalkotástól a tervezésen át a megvalósításig
A fenntartható városi mobilitási terv életciklusa
A fenntartható városi mobilitási terv életciklusa • A teljes tervezési folyamat négy fő szakaszból áll: I. A tervezési folyamat gondos előkészítése II. Ésszerű és átlátható célmeghatározás III. A terv kidolgozása IV. A terv végrehajtása • Az ELTISplus projekt keretében kidolgozott irányelvek ezt 11 elemre (fő lépésre) és 32 tevékenységre (részletesen meghatározott feladatra) bontják tovább • Az tervezési folyamat elemei és tevékenységei inkább logikai, mint időrendi sorrendet jelentenek – vannak időbeli kötöttségek, de a tevékenységek részben párhuzamosan futnak
I. szakasz: gondos előkészítés Motiváció: „Szeretnénk a városunk lakóinak közlekedési feltételeit és életminőségét javítani”
‐ A cél nem a mobilitás, hanem a polgárok életminősége, jólléte ‐ Ha nincs (politikai és szakmai) elkötelezettség a tervezés mögött, akkor csak kipipálás, „papírgyártás”
I. szakasz: gondos előkészítés 1. A fenntartható városi mobilitási terv sikeres elkészítéséhez szükséges képességek meghatározása
• Fenntartható mobilitás iránti elkötelezettség – nem csak a kommunikáció szintjén! • Hazai keretek, viszonyok – mi lehetséges és ésszerű? • Rendelkezésre álló belső erőforrások, képességek; szükséges külső szakértelem • Kulcsszereplők és érintettek meghatározása Reálisan nézve milyen tervet tudunk elkészíteni?
I. szakasz: gondos előkészítés 2. A tervezés menetének és fókuszának meghatározása • Terv hatókörének, területi lehatárolásának megtervezése • Különböző szakpolitikák integrálása • Projektirányítás, menedzsment végiggondolása • SUMP munkaterv kialakítása • Lakosság és egyéb érintettek bevonásának megtervezése • Tervezők kiválasztása – az eddigi lépések házon belül 3. A mobilitási helyzet elemzése és forgatókönyvek felvázolása • Felmérések, kikérdezések • Elemzések elvégzése • Forgatókönyvek (alapforgatókönyv és fő szakpolitikai irányok hatásai)
II. szakasz: ésszerű és átlátható célmeghatározás 4. Átfogó jövőkép meghatározása – milyen legyen a városunk 20 év múlva? • Az irány, amerre tartunk • Nem külön SUMP jövőkép, hanem a város jövőképe (településfejlesztési koncepció, ITS...)
A lakosság és más érintettek bevonása • Széleskörű egyetértés a jövőképben • Könnyebb kommunikálni az intézkedéseket, ha látszik hogy milyen jövőképet és hogyan szolgálnak
II. szakasz: ésszerű és átlátható célmeghatározás 5. Prioritások és mérhető célok meghatározása • Hogyan közeledhetünk a jövőképünkhöz? • Mit és mikorra szeretnénk elérni? (pl. modal split, balesetek száma...) • Érintettek bevonása a prioritások széleskörű elfogadottsága, legitimitása érdekében
II. szakasz: ésszerű és átlátható célmeghatározás 6. A célok elérését segítő, hatékony intézkedéscsomagok összeállítása • Célok elérését szolgáló intézkedések összegyűjtése • Inkább összefüggő csomagok, mint különálló intézkedések – integrált szemlélet Az ár‐érték arány szem előtt tartása • Szűrés, világos értékválasztás: ne duzzadjon finanszírozhatatlan álomgyűjteménnyé • Költség‐haszon elemzés, externális hatások figyelembe vétele
III. szakasz: a terv kidolgozása 7. Felelősségi körök meghatározása, források hozzárendelése • Cselekvési terv és költségvetés készítése • Források és felelősségek hozzárendelése az egyes intézkedésekhez • Időbeli ütemezés • Lehetnek quick‐win intézkedések is, de ne uralják el a tervet
III. szakasz: a terv kidolgozása 8. Monitoring és értékelési rendszer kidolgozása és beépítése a tervbe • Már a tervezés során legyen letisztult a monitoring és felülvizsgálat rendje • Nem szabad elengedni a tervet, időről‐időre aktualizálni kell, adaptálni a változó külső és belső tervezési környezethez. 9. A fenntartható városi mobilitási terv jóváhagyása • Minőségellenőrzés • Hivatalos jóváhagyás a választott képviselők (közgyűlés, képviselő‐testület) részéről
IV. szakasz: a terv végrehajtása 10. A végrehajtás során megfelelő irányítás és kommunikáció biztosítása • A terv „használata”, megvalósításának kézben tartása (legyen gazdája) • Célok folyamatos szem előtt tartása • Érintettek bevonása, kommunikáció a megvalósítás során is • Előrehaladás ellenőrzése
IV. szakasz: a terv végrehajtása
IV. szakasz: a terv végrehajtása
IV. szakasz: a terv végrehajtása 11. Visszacsatolás, tanulságok levonása • Rendszeres frissítés, naprakész terv (alkalmazkodás a környezet változásaihoz) • A célok elérésének szem előtt tartása – monitoring és értékelés eredményeinek visszacsatolása • Felkészülés a következő tervezési ciklusra
Mi (nem) a SUMP? • Nem csodaszer, csak egy sorvezető, hogy ne maradjanak ki fontos lépések, szempontok • Nem új terv a meglévők mellé, hanem meglévő tervek felülvizsgálatával, vagy azokat felváltva (közlekedésfejlesztési koncepció, stratégia, rendszerfejlesztési terv) • Nem nulláról átállva egy új módszertanra, hanem a meglevő tervezési gyakorlat kiegészítésével, erősítésével – lépésről lépésre
A SUMP kulcstényezői • Valós szándék a városvezetés részéről – ennek hiányában a megvalósulás esetleges • Idő és forrás a megalapozásra – a kiindulási helyzethez képest határozhatók meg a célok és mérhetők az eredmények • Világos jövőkép, egyértelmű prioritások – nem lehet egyszerre minden irányba haladni
A SUMP kulcstényezői • Indikátorok – az eredményesség mérésére, rendszeres adatgyűjtés • A célokat szolgáló intézkedések – a szűkös forrásokat a megfelelő helyre kell koncentrálni, nem lehet szétforgácsolni (mindenkinek megfelelni) • Intézkedések alapos megszűrése –ki kell választani a leghatékonyabb intézkedéseket, amelyeknek a megvalósítása reális
Hol tartunk? Merre tartunk?
Hol tartunk? Uniós projektek • • • • •
ELTISPLUS SUMP projekt BUMP CH4LLENGE ... http://www.epomm.eu/endurance/index.php?id=2801
• •
Ismeretterjesztés, képzések Útmutató (http://www.eltis.org/sites/eltis/files/BUMP_Guidelines_HU.pdf) Honlap (http://www.eltis.org/hu/mobility‐plans) Konferenciák (következő: Bukarest, 2015. június 16‐17.)
• •
Hol tartunk? •
Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra‐fejleszési Stratégia – http://www.kkk.gov.hu/remos_downloads/Strategiai_dokumentum_jovahagyott.424.pdf – Nincs említés
•
Széchenyi 2020 OP‐k – IKOP (4.38. verzió) – 11., 49. old.
Hol tartunk? • Széchenyi 2020 OP‐k – TOP (6.0 verzió) – 203., 204. old.
Merre tovább?
Merre tovább? Nyitott kérdések: • Mely uniós forrásoknál feltétel (IKOP, TOP/VEKOP, projektméret...)? • Milyen feltételeknek kell megfelelni (tematika, módszertan); készül‐e ehhez segédlet (mikor); a megfelelést ki és milyen szempontok mentén ellenőrzi? • Mi a tervezett ütemezés, a projektek mely fázisában kell benyújtani a SUMP‐ot (támkérelem, támszerződés, első kifizetési kérelem...)? • Kitől (NFM, Jaspers...) és milyen segítséget kaphatnak az önkormányzatok az előkészítés és tervezés során (pl. tervezési kiírás összeállítása, tervkészítés során)? • Az önkormányzatok csak saját forrásokra támaszkodhatnak, vagy elérhető lesz állami/uniós forrás (milyen feltételekkel)?
Merre tovább? Nyitott kérdések: • Hogyan oldható fel a konfliktus az időnyomás, „kipipálás” és a minőségi tervezés idő‐ és erőforrásigénye között? • Hogyan integrálható a hazai tervezési környezetbe (pl. ITS, településrendezési eszközök közlekedési alátámasztása) – a duplikációt is elkerülve?
Gertheis Antal közgazdász
mobil: + 36 (30) 653 1705 e-mail:
[email protected]
