FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA VIDÉKEN

FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA VIDÉKEN ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. www.enerea.eu

A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Szerződésszám: 1981/2013/NAKVI Azonosítószám: 384

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Szerzők: Dr. Egri Imre Jónás Imre Matusz Ildikó Vámosi Gábor Szerkesztette: Matusz Ildikó Lektorálta: prof. Dr. Göőz Lajos Lengyel Barnabás Mihály ISBN 978-963-08-8965-0 Kiadja: ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B., „A” épület, III/345. Felelős kiadó: Vámosi Gábor ügyvezető igazgató Előkészítés, nyomda: Sprint Nyomdaipari Kft., Miskolc Minden jog fenntartva © ENEREA 2014

2

« w w w. e n e r e a . e u

« tartalom

Tartalom 1. Előszó ............................................................................................................................................................................................................................4 2. Az Észak-Alföldi régió energetikai adottságai...................................................................................................................................................5 3. Az Észak-Alföldi régióban működő nonprofit energetikai szervezetek ...........................................................................................8 4. Megújuló energiaforrások és technológiai alkalmazásuk ismertetése ..........................................................................................12 4.1. Napenergia és alkalmazása..............................................................................................................................................................13 4.2. Szélenergia és alkalmazása...............................................................................................................................................................16 4.3. Geotermikus energia és alkalmazása.........................................................................................................................................19 4.4. Biomassza és alkalmazása.................................................................................................................................................................21 4.5. Vízenergia és alkalmazása..................................................................................................................................................................24 5. Energiatakarékossági tanácsok ..............................................................................................................................................................................26 5.1. Fűtés és szellőztetés..............................................................................................................................................................................27 5.2. Hideg és meleg víz................................................................................................................................................................................ 28 5.3. Mosás-szárítás...........................................................................................................................................................................................29 5.4. Konyha...........................................................................................................................................................................................................30 5.5. Elektromos berendezések.................................................................................................................................................................31 5.6. Világítás.........................................................................................................................................................................................................31 5.7. Légkondicionálás....................................................................................................................................................................................33 6. Rezsicsökkentő beruházások ...................................................................................................................................................................................34 6.1. Épületek hőszigetelése.......................................................................................................................................................................35 6.2. Árnyékolástechnika, energiagyűjtő falak, terek....................................................................................................................37 6.3. Fűtési rendszerek....................................................................................................................................................................................39 7. Épületek energetikai tanúsítása .............................................................................................................................................................................42 8. Megvalósult jó gyakorlatok ......................................................................................................................................................................................45 9. Energetikai alapfogalmak ..........................................................................................................................................................................................47 Felhasznált irodalom.............................................................................................................................................................................................................50

w w w. e n e r e a . e u »

3

« 1. Előszó

1. Előszó Napjainkban igen fontos szerepet kap a megújuló energiák hasznosítása, az energiahatékonyság növelése, az energiaracionalizálás és ezzel együtt a helyi erőforrások fenntartható, környezetbarát hasznosítása. Minden gazdasági-társadalmi szereplőnek egyre kevesebb forrásból kell gazdálkodását megvalósítania. Az energiagazdálkodás racionalizálása, az energiahatékonysági beruházások megvalósítása, illetve a megújuló energiaforrások minél szélesebb körben való alkalmazása kiváló eszköz lehet mind önkormányzati, vállalkozási vagy háztartási szinten az energiaköltségek csökkentéséhez, azaz a rezsikiadások optimális szintre való redukálásához. A fejlődéssel együtt jár az energiafelhasználás növekedése. A társadalom az energiaigényének kielégítésére mindig megtalálta a megoldást. Azonban az energetika új megoldásainak térhódítása a kezdetekben akadályokba ütközhet. Adódhat ez abból, hogy aggodalmak fogalmazódnak meg, illetve információhiány van az új műszaki megoldásokkal kapcsolatban. A kiadvány célja, hogy a regionális szereplőket olyan információkhoz juttassa, amely segíti a településeket, vállalkozásokat és a lakosságot egyaránt a megújuló energiaforrások felhasználása és az energiahatékonyság jegyében a természeti adottságok optimális, gazdaságos és környezetbarát kihasználásában, ezzel hosszú távon hozzájárulva az országos, regionális és nemzetközi energetikai célok eléréséhez, rövid távon pedig a települések és a vidék fenntartható fejlődéséhez. Továbbá az információ átadáson keresztül közvetve kívánunk hozzájárulni az Észak-Alföldi régió megújuló energia potenciáljának jobb kihasználásához, valamint az alternatív energiaforrások részarányának növeléséhez a hazai energiafelhasználáson belül. Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség elkötelezett az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások hasznosítása-alkalmazása iránt és ezt kommunikálni is

4


kívánja, szerepet vállalva a helyi erőforrások fenntartható hasznosítása és a környezetvédelem területén. A helyben történő energiatermelés és -felhasználás, illetve az intézmények hatékony energiagazdálkodása kiemelt mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a szervezetek gazdálkodása kiegyensúlyozott és tervezhető legyen. A kiadvány megjelentetésével is az a célunk, hogy az ENEREA minél szélesebb körben nyújtsunk tájékoztatást a megújuló energiaforrások szerepéről, jelentőségéről, hasznosságáról, lehetőségeiről, mely jelenleg még nem kapott kellő mértékű figyelmet, elsősorban a vidéki országrészekben. Az energiatudatos fejlődéshez aktív szerepvállalásra van szükség, az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség felvállalta ezt a feladatot és lehetőségeihez mérten, kezdeményezéseivel, programjaival igyekszik az energiatakarékos szemléletmódot terjeszteni, felhívni a figyelmet az energiaracionalizálásra, megismertetni a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket. Az energetikával, energiatudatossággal kapcsolatos döntéseket meg kell hozni háztartási-lakossági, vállalkozási, intézményi, sőt politikai szinten is. Az energiatudatosságra történő nevelésnek része kell lennie az oktatási-képzésiköznevelési programnak is! Ez azonban nagyfokú hozzáértést, szakmai gondosságot, felelősséget és megfelelő (hazai és külföldi) tájékozottságot követel. Ez a kiadvány ehhez kíván megbízható segítséget nyújtani Önnek, Önöknek! Olvassa érdeklődéssel kiadványunkat, hiszen tudja -

„A megújuló energiaforrás – a jövő energiája a jelenkor számára!”

Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség

Napenergia A térségben közel 100 éve van direkt-sugárzás mérés, míg globál sugárzás 2 helyen 1955-től. A napos órák száma megközelítőleg 2000 óra/év (50 évi átlagérték). A globális sugárzás évi összege: 4400-4500 MJ/m2. A területen kiépített napkollektorok, valamint fotovillamos, PV rendszerek száma elenyésző.

Az Észak-Alföldi régió elhelyezkedése (Forrás: www.eszakalfold.hu)

Az Észak–Alföldi régióban a hazai fosszilis erőművek teljesítményének 2%-a, míg a megújuló energiaforrásokat alkalmazó erőművek közül 5% található. Ez részben a természetföldrajzi viszonyokra vezethető vissza. A megújuló energiaforrások felhasználása tekintetében még nagy lehetőségek rejlenek a régiónkban. Az Észak–Alföldi régió fosszilis erőműveinek teljesítménye majdnem négyszerese a megújuló erőművek teljesítményének. Egy 95 MW teljesítményű szénhidrogén erőmű és több kisebb megújulós erőmű termel villamos energiát, melyek teljesítménye összesen 25 MW. Az erőművek többsége biogázra települt, két szélerőmű, egy biomassza alapú erőmű és majdnem a felét a 25 MW-nak a Tiszalöki Vízerőmű adja. Adatok az Észak-Alföldi régióról: Terület: 17 729 km2 Népesség: 1 535 ezer fő Megyéi: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-NagykunSzolnok Települések száma: 389 Városok száma: 64 Kistérségek száma: 28

Napelemes rendszer

« 2. Az Észak-alföldi régió energetikai adottságai

2. Az Észak-Alföldi régió energetikai adottságai

Hazánkban a déli országrészek a legnaposabbak. Fontos azonban leszögezni, hogy a napsütés szempontjából Magyarország legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb helye között a különbség mindössze kb. 8%. Ez tehát azt jelenti, hogy hazánk területén belül a napsütés szempontjából nincsenek lényeges, a napenergia-hasznosító rendszerek működését döntően befolyásoló különbségek.


5


Szélenergia

Geotermikus energia

A hazai szélenergia-hasznosítás évről-évre növekszik. Fontos megjegyezni, hogy a hazai telepítésű szélerőművek nagyobb teljesítményű – éppen ezért drágább rendszerek. Kis kapacitású, csak a helyi kisgazdaságok energiaellátását biztosító rendszerek száma elenyésző.

Magyarországot geotermikus energia szempontjából „nagyhatalomnak” tekintik. A geotermikus gradiens 5-7 °C/km, a hőfoklépcső rendkívül kedvező. Területünkön lefelé haladva általában 13 méterenként nő a hőmérséklet 1 °C-kal. Ugyanakkor, ha átlépünk a Kárpátokon, akkor már számos helyen 52 métert kell lefelé haladni ahhoz, hogy 1 °C-kal magasabb kőzethőmérsékleteket mérhessünk. A geofizikai mérések igazolják ezt a rendkívül magas hőáramot, aminek a sűrűsége világ átlagban 50 kW/km2, míg nálunk ez az érték majdnem duplája. Hazánkban 1300 hőforrás ismert, ebből ma már több ezer lakást látnak el távfűtési rendszerekben meleg vízzel és fűtéssel. A geotermikus energia hasznosítását illetően a legnagyobb hányadot a balneológia és a mezőgazdasági hasznosítás képezi.

Szélerőgép (Forrás: www.okoenergia2006.hu)

A térségben számos helyen volt szélsebesség mérés (Záhony, Napkor, Kisvárda, Nyíregyháza). A későbbi országos mérésekből is megállapítható, hogy a térségben, 5,5-6 m/ sec értékekkel lehet számolni. Lehetőség nyílik több helyen is szélfarmok telepítésére, figyelembe véve a környezetvédelmi előírásokat és a hálózati betáplálás lehetőségét. A talaj közeli szélviszonyokat alacsony indítási sebességű szélerőgépek és kisebb szélgenerátorok már hatékonyan tudják hasznosítani, azonban az ipari méretű, villamosenergia-hálózatra termelő szélerőművek gazdaságos üzemeléséhez 75-100 m magasságban fújó szelek biztosítanak elegendő energiát, szélerőgépekhez viszont 10-30 m a legmegfelelőbb magasság.

6


Hőszivattyú és egyéb megújuló energiaforrások alkalmazása

Számos minősített gyógyvízzel is rendelkezünk: Hajdúszoboszló, Kisvárda, Nyíregyháza, Nagykálló, Hajdúhadház, Balmazújváros, Debrecen, Hajdúszovát, Beregfürdő, Püspökladány, Túrkeve, Cserkeszőlő (85 °C), Szolnok, stb. A régió területén több mint 200 termál kút hasznosítására volna lehetőség. Sajnos a kutak többségét nem hasznosítjuk gazdaságosan. Olyan kút is van, hogy ¾ millió liter, 73 °Cos víz folyik el a Tiszába több, mint 20 éve, kihasználatlanul. Ezeknek a vizeknek a minősége gyógyászatra is alkalmas.

Biomassza Több ezer hektár parlagterület található a régióban, amely alkalmas biomassza termelésre. Az erdőgazdasági, faipari hulladék felhasználása is csak részben van megoldva. A gabonaféléknél a fő- és melléktermékek aránya 50-50%, míg az erdőgazdaságban a kitermelt faanyag kb. 22%-a melléktermék. Az országban az évi bálázott szalma mennyiség évente 4,5-7,5 millió tonna, ennek ellenére még egyetlen szalmaerőmű sem működik az országban. Három jelentősebb biomasszát felhasználó üzem van a régióban: a nyírbátori vegyes üzemű 20 000 m3/nap biogázt termel, a villamos áram kapacitása 2600 kW; A szakolyi üzem 19,8 MW villamos teljesítményű, a működtetése nem tisztázott, továbbá Mátészalkán is működik egy biodízel üzem.

A kutak hasznosítása jelentős energia megtakarítást jelentene a kommunális hasznosításban (fűtés, melegvíz-ellátás). De sajnos ezt a beruházási tőke hiánya gátolja. A termálvizeket is kitűnően lehetne felhasználni a mezőgazdaságban üvegházak, melegházak, talaj fűtésére, aszalásra, termények szárítására, gombatermelésre. Igen gazdaságos világszerte az intenzív hal- és ráktenyésztés termálvízzel (0,6 ha-ról évi 120 t halat is lehet tenyészteni). De ugyanakkor lehet hűtőházak üzemelésére is hasznosítani ezt a hőt, erre száz éves kidolgozott technológiák állnak rendelkezésre. Jelenleg mezőgazdasági alkalmazásban 193 kút vesz részt. Országosan a legtöbb kutat gyógyászati célra alkalmazzuk. A gyógyfürdői felhasználásban 289 kút szerepel. Ez a leggazdaságosabb területe a hévíz-hasznosításnak. Összefoglalva: igen kedvezőek a geotermális viszonyok (1213 m/°C a geotermikus gradiens), de sajnos a kutak kihasználási foka mégis csak 5% körüli.


Az Észak-alföldi régió területén a Dél-alföldihez hasonló, nagyon magas hőértékű vizeket most még kevésbé tudunk feltárni. Azonban a kutatások reménybeliek. Az Alföldön a legjelentősebb felfedezés a Pávai Vajna Ferenchez köthető hajdúszoboszlói hévíztároló volt. 1925-ben 1080 méter mélységből tárták fel a 78 °C-os hévizet.

Fiatal energiafűz ültetvény (Forrás: www.bacsviz.hu)

A bio alkohol és biodízel előállításának jó lehetőségei vannak a térségben. A svéd tapasztalatokat felhasználva fűzféléket (salix) lehetne termelni a hasznosítatlan és folyami árterületeken. Ezt motorhajtóanyag: etanol előállítására lehet hasznosítani, de a lignocellulóz alapú termelés jövője a legígéretesebb.


7


Vízenergia Magyarország műszakilag hasznosítható vízerő potenciálja kb. 1000 MW, amely természetesen jóval több a valóban villamosenergia-termelésre hasznosított potenciálnál. A %-os megoszlás az alábbiak szerint alakul: a teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia 25-27 PJ, azaz 7000-7500 millió kWh évente. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Duna, a Tisza és a Dráva vízerő-potenciáljának hasznosítása pillanatnyilag nem élvez prioritást.

3. Az Észak-Alföldi régióban működő nonprofit energetikai szervezetek ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség 2009 márciusában alakult az Intelligens Energia Európa Program támogatásával, mely hazánkban az első, és eddigi egyetlen energia ügynökség. Az Ügynökség működésének célja alapvetően az új és megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, az energiahatékonyság elősegítése, az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása, valamint az energiadiverzifikáció megvalósítása az Észak-alföldi régióban, ezzel elősegítve a hazai energiapolitika célkitűzéseinek megvalósulását.

A Tiszalöki Vízerőmű (Forrás: www.ugo.cn)

A hazai vízenergia lehetőségek mind kisesésűek, mivel a létrehozható szintkülönbségek a 10-15 métert nem haladják meg. A hazai kis- és törpe- vízerőműveink nagy része a kedvező hidrológiai és topográfiai adottságokkal rendelkező vidékeken üzemel.

Bizonyított tény, hogy azok a területek/régiók, ahol olyan szervezetek (pl. energia ügynökségek, innovációs ügynökségek) működnek, melyek felkarolják a megújuló energia és az energiahatékonyság témakörét, ott az országos átlagnál nagyobb mértékűek a megújuló energetikai beruházások, mint ahogy ez az Észak-alföldi régióban is megmutatkozik. Ennek egyik oka, hogy programjaink és tevékenységünk által jelentősen nő az energiatudatosság a lakosság körében, a vállalkozásoknál és az önkormányzatoknál egyaránt, így tisztában vannak ennek jelentőségével és fontosságával is. A gazdasági- társadalmi szereplők nem csupán a környezeti előnyöket látják, hanem a megtakarítások lehetőségét is, ezért hajlandóak beruházni, mely sokak számára a fennmaradást segítheti elő. Működési területünk elsősorban az Észak-alföldi régióra terjed ki. Azonban, mint az ország egyetlen regionális energia

8


Tevékenységünk során partnerséget építettünk ki az Északalföldi régió önkormányzataival, vállalatokkal, szakmai szervezetekkel, egyesületekkel, iskolákkal és az energiahatékonyságra nyitott lakossággal. Az ENEREA tevékenységei, programjai Regionális energia stratégia - 2010-ben az Ügynökség elkészítette az Észak-alföldi régió energia stratégiáját, melyben feltárta a régió helyzetét és a legnagyobb potenciált magában rejtő energetikai lehetőségeket.

Fenntartható Energetikai Akciótervek (SEAP) - Az Ügynökség az országban egyedülálló módon 14 település energetikai akciótervét készítette el, többek között Martfű, Eger, Sárospatak, Tokaj és Tiszaújváros városok számára. Energetikai képzések - Az Ügynökség által megvalósított, megújuló energiákra és energiahatékonyságra alapozott továbbképzések alapvető fontosságúak a tájékoztatás, az öko-szemléletformálás, valamint a régió munkanélküliségi problémáinak megoldásában. Energia Kávéház - Egyik legnépszerűbb rendezvénysorozatunk, melynek keretében a szakma iránt érdeklődők egy kávé mellett, adott energetikai témában folytathatnak kötetlen szakmai beszélgetést.

« 3. energetikai szervezetek

ügynöksége, egyéb térségekből is érkeznek hozzánk megkeresések, úgymint az Észak-magyarországi, a Dél-dunántúli, illetve a Dél-alföldi régiókból.

Pályázati tanácsadás - Mindennapi munkánk során szakmai tájékoztatást nyújtunk vállalkozók, önkormányzatok, magánszemélyek részére pályázati forrásokról, illetve segítséget nyújtunk pályázatok elkészítésében. Többek között KEOP, ZBR és fűtéskorszerűsítési pályázatban működtünk közre sikeresen tanácsadóként, melynek eredményeként számos megújuló energetikai beruházás valósult meg a régióban.

Energetikai kiállításon való részvétel

Kistérségi és települési energia stratégiák - A kistérségi és települési szintű tervezésnél a helyi, speciális adottságok figyelembe vétele lehetővé teszi, hogy 100 %-osan a helyi igényeket kielégítő fejlesztések valósuljanak meg. Az ENEREA több kistérségi és települési energia stratégia kidolgozását végezte el sikeresen.

Hírlevél - Az ENEREA alapítása óta havi rendszerességgel megjelenő ’Energia Hírlevél’ elektronikus formában jelenik meg és eljuttatjuk több, mint 1000 partnerszervezetnek. A hírlevélben beszámolunk többek között az Energia Ügynökség programjairól, aktuális eseményekről, pályázati lehetőségekről, energetikai újdonságokról és érdekességekről, megvalósult beruházásokról, jó gyakorlatokról. Célunk, hogy tájékoztassuk a nagyközönséget és hiteles információkkal elősegítsük a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjedését. 2011. tavaszától jelentetjük meg az ’Energlobe News’ nemzetközi hírlevelet, melyben európai energia ügynökségekkel együttműködve európai szintű híreket, jó gyakorlatok megvalósulását, egy-egy energia ügynökség munkáját, beruházásokat mutatunk be. Iratkozzon fel hírleveleinkre!


9


Szakmai konferenciák, rendezvények - A tájékoztatás és szemléletformálás jegyében rendszeresen szervezünk energetikával, megújuló energia felhasználással kapcsolatos konferenciákat, workshopokat. Az egyik legnépszerűbb rendezvényünk az évente megrendezésre kerülő ÉszakAlföldi Önkormányzati Energia Nap, ahol tájékoztatjuk a régió önkormányzatainak vezetőit az aktuális energetikai pályázatokról, fejlesztési lehetőségekről, amelyekkel az önkormányzatok rezsicsökkentést valósíthatnak meg, továbbá információt szerezhetnek, hogy hogyan tegyék településüket „zöldebbé”, élhetővé. Nemzetközi pályázatok - Az Ügynökség egyre több nemzetközi pályázatban vesz részt partnerként, (INTERREG IVC Program, South-East Europe Programme), emellett folyamatosan nyújtunk be pályázatokat az Intelligens Energia Európa Program pályázataira is. Célunk, hogy a nemzetközi ‚good practice’-t megismerjük és hazai környezetbe átültessük. Webrezsi - Egy internet alapú nyilvántartó rendszer. A program segítségével az önkormányzatok rögzíthetik épületeik éves fogyasztási adatait. A program számos funkciójának

10


köszönhetően a költségek alakulása egyszerűen követhető, emellett az adatok szükségesek az energetikai pályázatokhoz, a számítások elvégzéséhez. Bízunk benne, hogy felkeltettük érdeklődését az energiaracionalizálás területén, illetve Ön és intézménye is szerepet vállal a jövőben a környezeti fenntarthatóság érdekében a megújuló energiaforrások alkalmazásával! Forduljon hozzánk bizalommal! ENEREA Észak Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B., ”A” épület, III./344., 349. Telefon: +36 (42) 599 400, mellék: 2816 Fax: +36 (42) 999 635 Debreceni iroda: 4024 Debrecen, Szent Anna u. 34. Képviselő: Vámosi Gábor, ügyvezető igazgató Honlap: www.enerea.eu E-mail: [email protected]

Elérhetősége www.bioszil.hu www.ecocaritas.hu www.energiaeskornyezet.hu www.energy2power.eu www.e-misszio.hu www.termalklaszter.hu www.keletbiomassza.hu www.lenerg.unideb.hu www.zoldkor.net

Országos szinten működő energetikai szervezetek Szervezet neve ArchEnerg Nemzetközi Megújuló Energetikai és Építőipari Innovációs Klaszter Biomassza Termékpálya Szövetség Első Magyar Árnyékolástechnikai Szövetség ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Energia Klub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ ETE Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Független Ökológiai Központ Alapítvány Magyar Biogáz Egyesület Magyar Biomassza Társaság Magyar Energetikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Magyar Geotermális Egyesület Magyar Hőszivattyú Szövetség Magyar Kapcsolt Energia Társaság Magyar Megújuló Energia Szövetség Magyar Napenergia Társaság Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) Magyar Szolár Szövetség Magyar Termálenergia Társaság Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Országos Biomassza Klaszter Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület

Elérhetősége www.archenerg.eu www.bitesz.hu www.arnyekolastechnika-szovetseg.hu www.emi.hu www.energiaklub.hu www.ete.net.hu www.foek.hu www.biogas.hu www.mbmt.hu www.e-met.hu www.megsz.hu www.mgte.hu www.hoszisz.hu www.mket.hu www.mmesz.hu fft.szie.hu/mnt/ www.mszit.hu http://nonprofit.hu/content/ magyar-szélenergia-társaság www.maszolar.hu www.termalenergia.hu www.mtesz.hu www.biomasszaklaszter.hu www.ecolinst.hu www.zoldjovo.hu



Szervezet neve BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Ecocaritas Egyesület Energia és Környezet Alapítvány ’Energy 2 Power’ Határon Átnyúló Energetikai Klaszter E-misszió Egyesület Észak-Alföldi Termál Klaszter Egyesület Kelet-Magyarországi Regionális Biomassza Közhasznú Egyesület LENERG Létesítményenergetikai Klaszter Zöld Kör Környezeti Tanácsadó Iroda

11

« 4 . megújuló energiaforrások

4. Megújuló energiaforrások és technológiai alkalmazásuk ismertetése A fosszilis energiahordozók környezetszennyező használata helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek előtérbe. A megújuló energiaforrások használata nem fogja minden környezetszennyezési problémánkat megoldani, de nagyban segít egy környezetbarát, és fenntartható energiagazdaság megteremtésében. De mit takar vajon a megújuló energiaforrások fogalma?

nyerhető ki. A definícióban felsoroltakon kívül a hidrogén, a geotermikus energia, a tengerek ár-apály, hullám- és hőenergiája is ide sorolhatóak. A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet. A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és meleg vizének egy részét, vagy akár az egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés megállítása végett, másrészt a fosszilis energiahordozók készleteinek végessége miatt. Noha az emberiség által használt energia a kezdetektől fogva többnyire megújuló forrásokon alapult, mint a tűzifa, faszén, vagy a szél- és vízimalmok, a megújuló energiák használata az ipari forradalmat követően jelentősen visszaszorult, ám a modern technikai megoldásoknak és a globális energiaválságnak köszönhetően a megújuló energiaforrások használata reneszánszát éli. Megújuló energiaforrások közös jellemzői, hogy hasznosításuk során nem csökken a forrásuk, készlete (geotermiák kivételével), későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőlük energia. A megújuló energiák közös forrása a Nap, melynek energiája gyakorlatilag kifogyhatatlan. A számítások szerint a Nap tömege 10 milliárd év alatt 1 ezrelékkel csökken a kisugárzás következtében. A következőkben bemutatásra kerülnek az egyes megújuló energiaforrások és technológiai hátterük.

Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, közeg, természeti jelenség, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik (nap-, szél-, vízenergia, biomassza stb.) és belőle energia

12


Napenergia fogalma A napenergia a Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkező energia. A Nap egy gáznemű sugárzó gömb. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, kisbolygók, üstökösök. A Nap energiát az ultraibolya, az infravörös és a látható tartományban sugároz. A Földünkön fellelhető energia túlnyomó részének forrása, közvetett módon napenergia a forrása a szélenergiának, a biomasszának és a vízenergiának is, de a Földet közvetlen sugárzás formájában érő napenergia önmagában is nagyon sok energiát hordoz.

összegével, azaz a teljes sugárzással számolunk. A napenergiával, mint elsődleges fényforrás hasznosításával hőt, vagy villamos energiát termelhetünk. A napenergia hasznosítása lehetőséget biztosít arra is, hogy a napenergia felhasználói önmaguk számára termeljék meg energiaszükségletük jelentős hányadát. A napenergia hasznosítás nagymértékben függ a napsütéses órák számától, amelyet földrajzi és éghajlati adottságok jelentősen befolyásolnak. Magyarországon a sokéves statisztikák alapján 1000-1350 W/ m2-es napenergia mennyiséggel lehet számolni, ami bizonyos részben elegendő (40-70%-ban)a fűtés és a használati melegvíz-igény energiaszükségletének a fedezésére. A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. •

Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását, mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt.

•

Az aktív energiatermelésnek két módja van. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. A másik

A nap energiájának hasznosítása A megújuló energiaforrások közül a napenergia tekinthető a legstabilabb és ingyenes energiaforrásunknak, mivel a földi élet létezéséig garantáltan rendelkezésünkre áll. A sugárzás egy része közvetlen módon jut el a Föld felszínére, másik része a légkör hatása miatt megtörik, visszaverődik és így végül kialakul a szórt sugárzási komponens. Az energetikai hasznosítás szempontjából a két komponens



4.1. Napenergia és alkalmazása

13


módszerrel – az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével – a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk. Tehát a napkollektort a használati melegvíz előállításában és a fűtés rásegítésében tudjuk alkalmazni, míg a napelemmel elektromos áramot tudunk előállítani. Napkollektorok

bítja a kollektorban keringő folyadéknak, ami fagyálló és természetesen jó hőközvetítő. Automatika figyeli a felmelegedést és a rendszer, ha magasabb hőmérsékletet észlel, akkor elindítja a szivattyút. Ez a folyadék egy zárt hőcserélő tartályban átadja a többlet hőt a bojlerban levő víznek. A rendszerben van egy nyomásszabályozó, valamint a hőcserélőből is lehet közvetlenül melegvizet nyerni fűtési célra. A napkollektorok között is megtalálhatóak különböző teljesítményűek, olcsóbbak, drágábbak. Az ár itt is egyenesen arányos a teljesítménnyel. Napkollektorok típusai:  tartálykollektor,  műanyag abszorber,  síkkollektor,  vákumcsöves kollektor,  koncentráló kollektor,  levegős kollektor. Napelemek

Napkollektor családi házon (Forrás: www.napkollektor.net)

A napkollektor egy olyan berendezés, amely hőenergiát állít elő a napenergia felhasználásával, mely fűtésre és vízmelegítésre használható. Az épület megfelelő szigetelése mellett tavasszal és ősszel, valamint télen, kiegészítő, kisegítő fűtésként használható. Hőcserélő közege jellemzően folyadék, de levegőt használó fajtája is van, ezt nevezik légkollektornak. A napkollektort gyakran összetévesztik a hétköznapokban a napelemekkel, amelyek a napsugárzást elektromos energiává alakítja. A napkollektor hatékonysága függ annak helyzetétől, a felület dőlésszögétől és annak tájolásától. A napkollektorokat optimálisan dél felé kell tájolni. A napkollektor fekete színű, néhány esetben tükrökkel megvilágított kollektor, mely elnyeli a napsugár hőjét és továb-

14


Napelem park (Forrás: www.gsenapelem.hu)

A napelemek olyan szilárdtest eszközök, melyek képesek a fénysugárzás energiáját átalakítani villamos energiává. Mozgásképes töltött részecskéket generál a fény elnyelődésekor, melyeket az elektrokémiai potenciálok és az elektron kilépési

Egy napelemes rendszer tartalmazza a szolár cellákat, az elektromos csatlakozásokat, illesztési eszközöket, teljesítmény szabályozókat és az akkumulátorokat. Négy dolog határozza meg cellák teljesítményét: a szolár cellának a mérete és típusa, a fény intenzitása és hullámhossza. Napelemek típusai: • monokristályos napelemek, • polikristályos napelemek, • amorf napelemek. Napenergia alkalmazása Magyarországon Magyarország területén a napfénytartam éves összege átlagosan 1750-2050 óra között alakul, ami nagy részben elegendő a fűtés és a használati melegvíz-igény energiaszükségletének a fedezésére. Ez a napfénytartam érték magasabb, mint például az Ausztriában mért érték, ahol pedig a működő napkollektorok száma nagyságrendekkel több hazánkénál.

A napsütéses órák átlagos évi összegei Magyarországon

Napelemes közvilágítás

A Nap sugárzásából maximum 1000 W/m2 jut a Föld felszínére. A napsugárzás intenzitása még változó időjárás esetén is jelentős mértékű. A napenergia hasznosítás nagymértékben függ a napsütéses órák számától, amelyet földrajzi és éghajlati adottságok jelentősen befolyásolnak. Magyarországon a sokéves statisztikák alapján 1000-1350 W/m2-es napenergia mennyiséggel lehet számolni. Pl. Budapest déli részén 1200-1250 W/m2 az évi napenergia mennyiség.


munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér kényszerít rendezett mozgásra. A fotovoltatikus elemek (azaz a napelemek) árnyékban is képesek áramot termelni. A napsugárzás koncentrálásával (többfotonos technológia; vagyis apró lencsék alkalmazása) a hatásfok 66%-ra növelhető.

A napenergia felhasználásának lehetőségei: • világítás, • hűtés, • fűtés, • szárítás, • villamosenergia- termelés, • használati melegvíz-előállítás, • medencefűtés. A napenergia alkalmazásának legfontosabb előnyei • A napenergia hasznosítással ingyen állítható elő a szükséges energia egy része; • A napenergia hasznosítása környezetbarát; • Élettartamuk 15-20 év; • A napenergia használata energiaár független; • Egyszeri beruházás után minimális működtetési költségek; • Megoldható a villamoshálózattól távol eső területek energiaellátása gazdaságos módon (pl.: nyaraló, tanya, erdei iskola, kemping, villanypásztor, szivattyúk, stb.).


15


4.2. Szélenergia és alkalmazása

szélerőmű kifejezést használják, melyek hálózatra csatlakozva működnek. A széllel közvetlenül kapcsolatban álló szerkezetet malmoknál szélkeréknek, vitorlának hívjuk, míg szélerőműnél lapátokból álló rotorról beszélünk.

Szélenergia fogalma

A haladó szél energiáját általában vízszintes vagy függőleges tengelyű kerekekre szerelt, a kerék síkjával szöget bezáró lapátokkal alakítják forgássá. Régebben tapasztalatok alapján készítették a szélkerekeket, vitorlákat, ma ezek aerodinamikai kialakítása és gépészeti konstrukciója számítógépes rendszerekkel folyik. A turbinákkal a szélből kinyerhető energia a szélsebesség harmadik hatványával arányos. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy igen kis szélsebesség változás is igen nagy teljesítmény-változást okoz.

Szélerőmű

A szélenergia a levegő földfelszínhez viszonyított mozgása (légáramlás) által létrejövő energia, amely megfelelő feltételek esetén energiatermelésre is hasznosítható. Közvetve a szélenergia is a Napból származó energia hatására jön létre: a napsugarak különböző mértékben melegítik fel a légkört, így nyomáskülönbség jön létre, a levegő mozgásba jön, így keletkezik a szél. A szél iránya és sebessége 1000 m felett viszonylag állandó, a földfelszín közelében azonban erősen változó. A szél energiájának hasznosítása A szélenergia földhöz rögzített eszközökkel való felhasználására számos megoldás létezik, ezek terminológiája nem kiforrott, az elnevezések között sok az átfedés. Hazánkban a mechanikus energia átalakítókra általában a szélmotor, szélerőgép kifejezést használják, melyek úgynevezett szigetüzemben működnek. A kis villamosenergia-termelőkre a szélturbina, szélgenerátor, míg a nagyobb egységekre a

16


Háztartási méretekben a szélerőgépek a legelterjedtebbek. Ezek többsége 4-5 m/s-os szélsebességgel indul, névleges teljesítményüket 10,5-12,5 m/s-os szélsebességnél adják le. Hazánkra leginkább a 2-6 m/s-os szélsebesség a jellemző, amely elegendő lehet a modern kis teljesítményű szélgépeknél, melyek már 1,5 m/sec-nál indulnak. Nehéz feladat egy szélerőgép vagy szélerőmű helyének és típusának kiválasztása, mert a meteorológiai állomások átlagadatai alkalmasak ugyan az általános tendenciák meghatározására, de nem célszerű ez alapján az adott berendezést megtervezni. Mivel a szél időben változó energiaforrás, ezért nagy jelentősége van a helyszínen végzett szélméréseknek és az így kapott eredmények megfelelő kiértékelésének. Szélgépet csak olyan helyen érdemes telepíteni, melynek környezeti viszonyai és domborzati fekvése megfelelő szélenergia kinyerésére, hiszen a domborzat és a különböző tereptárgyak nagymértékben befolyásolják a szél áramlási képét. Továbbá fel kell mérni a valós fogyasztási igényeket a legmegfelelőbb rendszer kialakításához. A szélenergia felhasználásának lehetőségei •

Villamos energia előállítása: A szélgépes áramfejlesztők elsősorban ott terjedtek el, ahol az elektromos

•

Szélenergiát hasznosító berendezések Energiaátalakítás szempontjából az alábbi berendezéseket különböztetjük meg: - villamos energiát termelő, hálózatra csatlakozó szélerőművek o engedélyköteles: >0,5 MW névleges kapacitástól, o nem engedélyköteles: 50 Kva-0,5 MW kapacitás között. -

villamos energiát termelő háztartási méretű kiserőművek (<50 kVA) ° szigetüzemű rendszer: azaz a termelt villamos energiát saját célra hasznosítják, a közcélú hálózattól függetlenül, önállóan. ° hibrid rendszer: nap- és szélenergia együttes alkalmazása villamos energiatermelésre, ° kisfeszültségű hálózatra csatlakozó szélgenerátorok.

-

mechanikus úton vizet szivattyúzó szélerőgépek ° membrános, vagy dugattyús szivattyúval.

A szélenergia tárolása A folyamatos energiabiztosítás érdekében a szélgép napelemekkel is felszerelhető. Használatban vannak ún. hibrid rendszerek, amikor a napelem és a szélerőgép együttesen kerül alkalmazásra. A két megújuló energiát hasznosító áramellátó eszköz együttes alkalmazása kiegyenlítettebb áramelláÚn. hibrid rendszer tást biztosíthat. Az akkumulátorokban tárolt energia 12-14 V-os egyenáramú hálózatot táplálhat, vagy váltakozó árammá alakítható, így valamennyi háztartási eszköz működtethető ezáltal. Ha több az áram, mint amire szükség van, akkor a felesleges mennyiséget a kereskedelmi hálózatra lehet táplálni és értékesíteni.


•

vezetékrendszer nincs kiépítve, vagy kiépítése nem gazdaságos. A jelenleg használatos benzinmotoros áramfejlesztők helyettesítése a gazdaságosabban üzemeltethető szélgenerátorokkal elősegítheti távoli tanyák, telepek villamos energiával való ellátását. Víz kiemelése: Ahol állandó szélmozgás van és nincs hálózati villamos energia, szélerőgéppel hajtott szivattyúk alkalmazása a leggazdaságosabb. A jelenleg használatos típusok közvetlen meghajtásúak, a szélkerék áttétel nélkül hajtja meg a szivattyút, amely lehet dugattyús és membrános. Szennyvíz-levegőztetés: Kifejlesztettek szennyvíztavakon alkalmazható, oxigénbevitelre képes szélmotorokat. A szélmotor a tóban cölöpökön helyezkedik el. A vízszintes tengelyű lapátkerék szöghajtóművön keresztül függőleges tengelyű levegőztető kereket hajt. A lapátkerék 1,8-2,0 m/a szélsebességnél indul be.

Szélenergia alkalmazása Magyarországon Magyarország medence-fekvése, a Kárpátok és az Alpok szélárnyékoló, áramlásmódosító hatása miatt a mérsékelten szeles területek közé tartozik. A 10 méteren mért átlagos szélsebesség 2,5-4,5 m/s között változik. A szeles órák száma hazánkban átlagosan 1500-2200 óra. A legszelesebb az ország északnyugati térsége, ahol 75 méteren jellemzően 5 m/s feletti, míg a legkevésbé szeles az Villamos energia-termelő Északi-középhegységben, ahol szélgenerátor helyenként 3 m/s alatti az éves átlagos szélsebesség. Az általános vélekedéssel ellentétben, hazánkban is van hasznosítható szélenergia kincs. A szél


17


energiatartalma a szélsebesség köbével arányos, ugyanakkor a magassággal a szél sebessége logaritmikusan növekszik. Alapvetően a hasznosítás célja határozza meg, hogy milyen típusú és milyen magasan elhelyezett szélenergiahasznosító berendezés lesz a legmegfelelőbb igényeink kielégítéséhez. A talaj közeli szélviszonyokat alacsony indítási sebességű szélerőgépek és kisebb szélgenerátorok már hatékonyan tudják hasznosítani, azonban az ipari méretű, villamosenergia-hálózatra termelő szélerőművek gazdaságos üzemeléséhez 75-100 m magasságban fújó szelek biztosítanak elegendő energiát, szélerőgépekhez viszont 10-30 m a legmegfelelőbb magasság. A Magyar Szélenergia Társaság nyilvántartása szerint 2010. augusztus végén hazánkban 34 helyszínen összesen 149 db szélerőmű működött, amelynek összteljesítménye 276,325 MW. A kis teljesítményű szélgépekkel történő szélenergia hasznosítás során általában mechanikai energiát nyernek, amit vízszivattyúzásra és levegőztető berendezések működtetésére használnak. Az utóbbi években egyre nagyobb igény van a kis teljesítményű gépekkel történő villamos energia előállításra is, ami hibridüzemű berendezések fejlesztéséhez vezetett. Bármi legyen is a felhasználás módja, a kis teljesítményű gépek alkalmazásának a mezőgazdaságban és az elektromos ellátó rendszerektől elszigetelt vidéki gazdaságokban van jelentősége. A kis teljesítményű szélgépek általában 6-30 m közötti magasságban dolgoznak. A legtöbb jelenleg üzemelő gép építési magassága nem haladja meg a 20 métert, mert ezeknél nem szükséges hatósági engedély az építéshez. A kis teljesítményű gépekkel termelt energia önköltsége viszonylag magas, de a telepítés egyéb szempontjai ezt kompenzálják. A nagy teljesítményű gépek építési magassága általában 60-120 méter között van, mivel a 10 méteren mért szélsebesség ezeken a magasságokon 2-3 szorosára növekedhet.

18


Az ideális szélviszonyú területekre sok gépből álló szélparkokat, szélfarmokat telepítenek, így a teljesítmények összeadódnak. A szélenergia alkalmazásának legfontosabb előnyei: •

telepítésük egyszerű és gyors, a technológia önálló, vagyis különféle szerkezeti modulokból gyorsan összeszerelhető;

•

az energiaforrás, vagyis a szél kimeríthetetlen, korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre;

•

a napjainkban egyre nagyobb mértékben emelkedő üzemanyagok árának változásai nincsenek rá hatással;

•

teljes mértékben környezetbarát energia előállítási forma;

•

karbantartásra nincs, vagy csak igen kis mértékben van szükség;

•

fosszilis tüzelőanyag felhasználás nincs;

•

ha szélcsend van, akkor is energiához juthatunk az akkumulátorokban tárolt energia segítségével;

•

napelemekkel kiegészítve egy teljesen hibrid rendszerhez juthatunk, melyek kiválóan kiegészítik egymást;

•

mivel helyben termelhető energiáról van szó, így ezt helyben fel is tudjuk használni;

•

élettartamuk körülbelül 20 év;

•

működésük felügyeletet nem igényel;

•

a berendezések megbízhatók, egyszerűen kezelhetők.

Geotermikus energia fogalma A geotermikus energia a Föld szilárd kérgét alkotó kőzetek belső hője, melynek forrása a magma. A hő nagyrészt a földkéregben koncentrálódó, hosszú felezési idejű radioaktív elemek bomlásából származik, de fontos a kőzetlemezek súrlódásából származó hő is. A geotermikus energia vulkáni tevékenységek területein üledékes eredetű, vagy víztároló porózus kőzetekből álló rezervoár medencékben halmozódik fel. A Föld középpontja felé haladva, 1 km-ként átlagosan 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet.

Horizontális talajhő szonda


4.3. Geotermikus energia és alkalmazása

A geotermikus energia hasznosításához mai tudásunk szerint hőhordozó közeg szükséges, amelynek segítségével az a felszínre hozható. Ez az esetek legnagyobb részében a természetes eredetű termálvizekkel történik.

A Föld belső szerkezete

A geotermikus energia hasznosítása A geotermikus energiát általában fűtési célokra hasznosítják, de felhasználása széleskörű: egyszerű fűtés mellett távfűtés, technológiai hasznosítás, üvegház üzemeltetés, termál- és gyógyfürdő hasznosítás.

A geotermikus energiát, a hőenergia egyik helyről a másikra történő mozgatását biztosító hőszivattyúval lehet legjobban kinyerni, nem ipari mérték esetében. A földbe vertikálisan vagy horizontálisan elhelyezett földszondák egy állandó hőfokot tudnak a felszínre hozni, melyből a hőszivattyú melegvizet készít. Fűtés esetében a hőnyerő közeg lehet levegő, víz vagy talaj, míg a hőátadás oldal a fűtendő tér. Hűtés esetében a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a térből és a levegőbe, vízbe vagy a talajba juttatjuk. Fűtésre általában a 100 °C alatti hőmérsékletű geotermikus folyadékot használnak. A másik fő hasznosítási területe a geotermikus energiának a balneológia, vagyis gyógyforrások, gyógyvizek gyógyfürdői alkalmazása, melynek nagy hagyományai vannak


19


hazánkban. Magyarországon a geotermikus energiára alapozott villamosenergia-termelés egyelőre kezdeti stádiumban van. Azt, hogy a termálvíz energetikailag miként hasznosítható, alapvetően befolyásolja az entalpiája. Hőmérsékletszintek szerinti csoportosítás: - alacsony entalpiájú, - közepes entalpiájú, - magas entalpiájú termálvizek. A talaj fagyhatára a legnagyobb téli hidegben sem húzódik 1m-nél mélyebbre. A talajban tárolt hő tehát már kis mélység esetén is megfelelő technológiával hasznosítható. A geotermális energiának az egyik kinyerésének módja a vízszintesen elhelyezett talajkollektoros rendszer, melyhez hőszivattyú szükséges, hogy kinyerjük az energiát. A hőszivattyús rendszerek lényege, hogy télen a talajból nyert alacsony hőmérsékletű hőt hőszivattyú segítségével magasabb hőfokszintre emeljük, ami így már felhasználható fűtési célokra. A hőszivattyú működtetésére felhasznált villamos energia helyenként csupán töredéke a talajból kinyert hőnek. Nyáron viszont az épület hűtésekor elvont hőt könnyebb a hőszivattyúval az alacsony hőmérsékletű talajba juttatni, mint a környezet meleg levegőjébe. A nagy beruházási költség miatt javítja a hőszivattyú gazdaságosságát, ha ugyanazzal a berendezéssel fűtést, használati melegvizet és hűtési célokat is kielégítünk. A geotermikus rendszerek két fő részből tevődnek össze: - Felszíni gépészeti berendezések, - Talajszint alatti és mélyszinti berendezések. A geotermikus energia felhasználásának lehetőségei  Épületfűtés, kommunális fűtés, távfűtés,  Használati melegvíz-készítés, - szolgáltatás,  Üvegházak, fóliasátrak fűtése (légtér-, talaj-, vegetációs fűtés),  Uszodák fűtése,  Állattartó telepeken épületfűtés: konvekciós, légtérfűtés és kishőmérsékletű sugárzó fűtés, illetve szellőztetés,

20


 Temperált vizű haltenyésztés,  Balneológia, gyógyászat, gyógyfürdők vízellátása,  Ivóvízellátás,  Termény-, takarmány-és gyümölcsszárítás,  Gombatermesztés,  Villamosenergia-termelés,  Öntözővíz előmelegítés,  Ipari-technológiai vízigények kielégítése.

„Paradicsomgyár” termálvíz hasznosítással

Geotermikus energia alkalmazása Magyarországon A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai nagyon kedvezőek. Magyarország termálvizekben igen gazdag ország. A geotermikus gradiens hazánkban mintegy másfél-kétszerese a világátlagnak: a Föld belsejéből kifelé irányuló hőáram átlagosan 90-100 mW/m2, míg az európai kontinens területén átlagosan csak 60 mW/m2. Ennek megfelelően 1 km mélységben 60 °C, 2 km mélységben már 110 °C a kőzetek és az azokban elhelyezkedő víz hőmérséklete. A geotermikus gradiens hazánkban a Dél-Dunántúlon és az Alföldön a legnagyobb. A geotermikus energia az ország területének mintegy a felén gazdaságosan kitermelhető. Jelenleg a geotermikus energiafogyasztás a teljes energiafogyasztás 0,28 %-át teszi ki hazánkban, azaz a lehetőségek nagyrészt még kiaknázatlanok.

Ez az iparág jelenleg kritikus helyzetben van. Mint ismeretes, a kitermelt termálvizet, amennyiben csak energetikai célokra hasznosítják, a felhasználást követően vissza kell sajtolni. Ennek gyakorlati megvalósítása igen nagy gondot jelent a termálvíz hasznosító vállalkozások számára. Rendkívül megnöveli az energetikai termelési költségeket, és a visszatáplálás számos helyen a pannóniai korú üledékes tározókba technológiailag sincs megoldva. Sajnos a vonatkozó rendelet lehetetlenné tenné az egész kertészeti iparágat. Az EU több országában a visszasajtolási kötelezettség csak azokra a termelő kutakra vonatkozik, ahol ennek a geológiai lehetőségei megvannak.

4.4. Biomassza és alkalmazása Biomassza fogalma A biomassza tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget jelenti, pontosabban biológiai eredetű szervesanyag-tömeget, a vízben és a szárazföldön található élő és nemrég elhalt növények és állatok testtömegét, valamint ide tartozik az emberek, állatok összes biológiai eredetű terméke és mellékterméke. Szilárd biomasszának tekinthető az elégethető, de nem termesztett szerves hulladék is, mint pl. a szennyvíziszap, melyet nagyüzemi körülmények között égetnek el. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termések, melléktermékek, növényi és állati hulladékok.


Az Észak-Alföldi régió területén több mint 200 termál kút hasznosítására volna lehetőség. Számos minősített gyógyvízzel is rendelkezünk. De sajnos a kutak többségét nem hasznosítjuk gazdaságosan. Országosan a legtöbb termálkutat gyógyászati célra alkalmazzuk. A gyógyfürdői felhasználásban 289 kút szerepel. Ez a leggazdaságosabb területe a hévíz-hasznosításnak. Az európai közösség rendkívül „öregszik” és a társadalomban erre van a legtöbb igény.

2013-ban a kormány alkalmazkodva a nyugat-európai gyakorlathoz úgy döntött, hogy a visszasajtolási köztelezettséget 2018-ig felfüggeszti. Erre új szabályozást dolgoztak ki. Ez a döntés a geotermikus energia hasznosítására nagy ösztönzést ad és a kormány ehhez pályázati lehetőséget is biztosítani kíván. A geotermikus energia alkalmazásának legfontosabb előnyei:  Állandóan rendelkezésre áll,  Időjárástól független,  Hazánk adottságai kiválóak e tekintetben,  Helyi energiahordozóként hasznosítható,  Hozzájárul a légszennyezés csökkentéséhez és a helyi ivóvízkincs védelméhez,  Megfelelő technológiával fenntartható módon alkalmazható,  Nem környezetszennyező.

Tűzifa, mint szilárd biomassza

A növényi eredetű biomasszát fitomasszának, az állati eredetűt zoomasszának hívják. Termelésük és felhasználásuk alapján megkülönböztetünk elsődleges (természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények), másodlagos (állatvilág, a haszonállatok, valamint az állattenyésztés hulladékai, melléktermékei és főtermékei), valamint harmadlagos (biológiai ere-


21


detű anyagokat felhasználó iparágak termékei, hulladékai, melléktermékei, és emberek szerves eredetű szerves hulladékai) biomasszát. A biomassza hasznosítása A biomassza többféleképpen hasznosítható. Fő irányok az élelmiszertermelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása. Általában egy éven belül újratermelődnek, így segítségükkel a fosszilis energiahordozók felhasználásában (mint például a kőszén, a földgáz, vagy a kőolaj) megtakarítás érhető el. Ezzel stratégiai fontosságú szerepet tölt be, hiszen hozzájárul a környezetszennyezés visszaszorításához. A biomassza jelentősége manapság újra felértékelődik. A biomassza energia hasznosításának az alapja az égés, mely hőenergia felszabadulással járó folyamat. A világ negyedik legelterjedtebb energiaforrása a szén, kőolaj, földgáz után a biomassza. A biomassza megújuló, de kimeríthető energiaforrás. Hazánkban évente kb. 53 millió tonna szerves anyagot termelnek vadon élő és gazdasági növények. Ezeknek nagy része melléktermék és így hulladék, azonban ezeknek számos hasznosítása lehetséges: felhasználható például talajjavításra, trágyázásra, energianyerésre, takarmányozásra, de lehetséges biotechnológiai hasznosítása és kémiai átalakítása is. Ezen lehetőségek mélyebb kiaknázása fontos feladat lesz az emberiség számára a jövőben. A biomassza, mint energiaforrás a következőképpen hasznosítható: a.) Közvetlenül: • tüzeléssel (előkészítés nélkül, vagy előkészítés után). b.) Közvetve: • kémiai átalakítás után (cseppfolyósítás, elgázosítás), folyékony üzemanyagként vagy éghető gázként, • alkohollá erjesztés után üzemanyagként, • növényi olajok észterezésével biodízelként, • anaerob fermentálás után biogázként.

22


Szilárd halmazállapotú biomassza:  Tüzifa és apríték: a tűzifa alatt fűrész és fejsze segítségével készült, a haszonfa kitermelés során nem értékesíthető hulladékként keletkező részeket értünk. Az apríték szintén hulladékfából vagy gyenge minőségű fából készül, mely méretét tekintve a gyufanagyságútól a cigarettásdoboz méretűig terjed.  Szalma: elsősorban gabona (búza, árpa, rozs), de beleérthető a repce és egyéb magtermelő növény szalmájának elégetése kazánokban.  Lágyszárú növények: energiafű, nádfélék, melyet kifejezetten energetikai célból termesztenek és égetésükből hő keletkezik.  Pellet: 10-25 mm átmérőjű tömörítvény. A pellet olyan, nagy nyomáson préselt 10-25 mm átmérőjű szálas, rostos anyagú tömörítvény, melyet vagy saját anyaga, vagy belekevert kötőanyag tart össze. A tüzeléstechnikában egyre inkább elterjed a fapelletek, fabrikettek használata, ahol fűrészport préselnek pellet formába. A Nyírségi új pelletfeldolgozók nagyon gazdaságosnak bizonyultak, az olajos növények feldolgozása során keletkezett hulladékok, a héj pelletálásával (8% alatti víztartalom).  Biobrikett: 50 mm, vagy annál nagyobb átmérőjű, kör, négyszög, sokszög vagy egyéb profilú tömörítvények, amelyeket mező- és erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő. Brikettet dugat�tyús és csigás présekkel készítenek.

Folyékony halmazállapotú biomassza (bio-üzemanyagok): Bio-üzemanyag a biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyag.  Bioetanol: Magas cukortartalmú (cukorrépa, cukornád), magas keményítőtartalmú (kukorica, burgonya, búza), vagy magas cellulóztartalmú (szalma, fa, nád, energiafű) növényekből előállított, biomasszából nyert folyékony halmazállapotú üzemanyag, mely semleges hatású az üvegházhatásra.  Biodízel: Olyan olajtartalmú növényekből (pl. repce, olíva, napraforgó) nyert dízelolajhoz hasonló anyag, melyet sajtolással és egyszerűbb vegyszeres kezeléssel nyernek. Dízelmotorok üzemeltetésére, vagy akár egyéni központi fűtésre is használják.

Biomassza, mint energiaforrás alkalmazása Magyarországon A biomassza energetikai célú hasznosítására elsősorban a hagyományos agrártermelési ágazatokban keletkező mezőés erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosításának, az energetikai erdőgazdaság (energiaerdők) és az energetikai célú növénytermesztés (energianövények) keretén belül van lehetőség. A fejlett ipari országokban az élelmiszer-túltermelés következtében felszabaduló földterületek igen jól hasznosíthatók energiaerdők telepítésére, vagy energianövények termesztésére. Megújuló energiaforrás ilyen formában történő termesztése az adott térség munkanélküliségből adódó problémáit is enyhíti, valamint az energiahordozókra kiadott pénz a térségben marad és annak további fejlődését szolgálja.


Legfontosabb energianövények:  Egynyári lágyszárúak: gabonafélék, álgabonák, olajnövények, kender, csicsóka, hüvelyesek, stb.,  Évelő lágyszárúak: energiafű, energianád, elefántfű, energiamályva,  Gyorsan növő fafajták: akác, fűz, nyár, szil,  Hosszú rotációs ciklusú fafajok: tölgy, bükk, stb.

Gáznemű biomassza:  Biogáz: A biogáz szerves anyagok, baktériumok által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő termék. Tartalma: metán, szén-dioxid, nitrogén, hidrogén, kénhidrogén, egyéb maradványgázok. Röviden: minden olyan gáz, amely biomasszából fejlődik. Biogáz üzem

A biomassza energetikai célú felhasználásának lehetőségei  Villamosenergia-termelés,  Keletkező mezőgazdasági és kommunális hulladék feldolgozása,  Fűtési igény kielégítése (egyedi ill. távfűtés),  Veszélyes hulladék megsemmisítése,  Üzemanyag-készítés,  Hőtermelés.

Ezen források hasznosítására hazánkban is reális lehetőségek kínálkoznak, a megújuló növényi biomassza mennyisége szárazanyagban kifejezve a fő- és melléktermékekkel együtt 55-58 millió tonna. Energetikai célra megfelelő körülmények között 6-8 millió tonna szerves anyag lenne hasznosítható (minimálisan pedig 3-4 millió t) a 25-26 millió t mezőgazdasági, valamint 1-2 millió t erdőgazdasági melléktermékből. Ahhoz, hogy ez a hasznosítás nagyobb ará-


23


nyú illetve hatékonyságú legyen, megfelelő ökológiai, gazdasági és műszaki feltételeknek kell rendelkezésre állniuk. A hasznosítható 6-8 millió t biomassza összenergia készlete kb. 1,5-2,0 millió tOE-re tehető.

A vízenergia fogalma A természetben előforduló vizek folyamatos mozgásban vannak, hiszen a víz a felszín és a légkör között szüntelenül kering. A vízenergia tulajdonképpen a napenergia egyik következménye, mert a Nap sugarai felmelegítik a felszíni vizeket, amelynek egy része a légkörbe párolog, majd csapadék formájában visszahullik a felszínre. A vízenergia lehet közvetlen mozgási energia, például folyóvíz esetén, vagy potenciális mozgási energia víztározók esetén. Vízenergia főbb típusai: vízgyűjtés vagy duzzasztás, elterelés, szivattyús raktározás.

Olajtartalmú növényekből nyerhető biodízel

Ha a biomassza adta lehetőségeket hazánkban mind kihasználnánk, akkor a primer energiafelhasználásnak mintegy a negyedét lehetne az így megtermelt energiával kiváltani. A biomassza energetikai célú alkalmazásának legfontosabb előnyei  Viszonylag gyors megújulás,  Nagyban elősegíti az ásványkincsek megőrzését,  Hasznosításuk nem növeli a légköri szén-dioxid mennyiségét, kisebb a káros-anyag kibocsátás (CO, SO2, CXHX)  Élelmiszer és takarmány-termesztésre alkalmatlan területek kiválóan alkalmazhatók energetikai célú növények termesztésére,  Kedvező vidékfejlesztési hatás, mely munkahelyteremtést eredményez,  Melléktermékek, hulladékok megsemmisítésének kiváló módja.

24

4.5. Vízenergia és alkalmazása


Az ár-apály energia a vízenergia egyik formája. Köznapi értelemben a tengerjárás, a Földet körülvevő vízburok napi kétszeri szintváltozása, amelyet a Nap és a Föld, illetve a Hold és Föld közötti tömegvonzás okoz. A legalacsonyabb vízállástól a legmagasabbig terjedő időszakot dagálynak, a legmagasabbtól a legalacsonyabb szintig terjedőt pedig apálynak nevezik. A vízenergia hasznosítása A vízerőműveket nagyobb folyók, tavak vagy magasan a tengerszint felett létesített mesterséges víztározók közelébe, illetve duzzasztógátak építésére alkalmas helyszínekre telepítik. Vízerőmű: A vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra vezetik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A vízerőművek szerteágazó

Vízerőmű

környezeti hatásai miatt mindenekelőtt a kis esésű folyókon létesített erőművek csak igen gondos környezeti hatástanulmányok után létesíthetők. A vízenergia felhasználásának lehetőségei Vízlépcsők:  Vízgazdálkodás, öntözés,  Hajózás,  Árvízvédelem,  Halászat,  Sport, szabadidő.

A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia 25-27 PJ, azaz 7000-7500 millió kWh évente. Ezzel szemben a valóság az, hogy • a Dunán nincs – és várhatóan a közeljövőben nem is lesz – villamos energia termelésre szolgáló létesítmény, • a Tiszán a – hazai viszonyok között nagynak számító – Tiszalöki Vízerőmű és, mint legújabb létesítmény, a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MVA beépített teljesítménnyel, • a Dráván jelenleg nincs erőmű, • a Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kis- és törpe vízerőművek döntő többsége, • egyéb vizeinken működő energiatermelő berendezés nincs üzemben.


hasznosítható vízerő-potenciálnál. A százalékos megoszlás megközelítőleg az alábbi: Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába, Hernád 5%, egyéb 4%.

A hazai lehetőségek – az esésmagasságokat figyelembe véve – mind kisesésűek, hiszen a létrehozható szintkülönbségek a 10-15 métert sehol sem haladják meg. Hazai kis- és törpe vízerőműveink nagy része a kedvező hidrológiai és topográfiai adottságokkal rendelkező vidékeken üzemel.

Vízerőmű, ár-apály erőmű:  Villamos-energia termelés. A vízenergia alkalmazása Magyarországon Hazánkban a vízenergia-felhasználás a múlt század végéig az egyik alapvető energiatermelési mód volt, különösen a malomiparban. A ma üzemelő 100 kW-nál kisebb teljesítményű vízierőművek mintegy 58%-a a II. világháború előtt épült. Magyarország műszakilag hasznosítható vízerő-potenciálja kb. 1000 MW, amely természetesen jóval több a valóban villamosenergia-termelésre hasznosított vagy

Duzzasztó (Békésszentandrás)


25


A működő erőművek szinte mindegyike rekonstrukcióra szorul, az utóbbi időben csak egy új, kisebb vízerőmű épült a Rábán.

A vízenergia alkalmazásának legfontosabb előnyei - Vízerőművek hosszú élettartamúak (50- 100 év), - Támogat más vízhasználati módokat, - Bevált, kipróbált technológia, - Optimalizálja a villamosenergia-termelés szerkezetét, - Gyakran árvízvédelmet eredményez, - Minimális üvegházhatást okozó gázt termel, - Az energiafüggetlenséget erősíti, - Megépítése után az erőmű üzemeltetési költsége igen alacsony, így gyakorlatilag szinte ingyen lehet benne áramot termelni, - Fenntartható energiafajta, mivel a tározókat, folyókat feltöltő esők nem apadnak el, - A gátak segítségével a víz betározható, így megszabhatják az áramtermelés idejét és mértékét, - Ameddig elegendő víz áll rendelkezésre, a vízenergia alkalmas a folyamatos áramtermelésre. Az országos villamos energia hálózat leszabályozását, a szél és a naperőművek által termelt áram tárolását is elősegítenék a tározós erőművek, ezek tervei 5o éve készen vannak.

5. Energiatakarékossági tanácsok

Tudta Ön, hogy az Európai Unió országaiban manapság a teljes energiafogyasztás csaknem 40%-át fordítjuk épületeink fenntartására, üzemeltetésére? Az energia ára azonban egyre magasabb, a fosszilis energiahordozó készletek végesek, az ország energiafüggősége magas és nem utolsó sorban az egyre növekvő energiafogyasztás a környezetet is károsítja. Mindezek mellett természetesen egyre inkább a pénztárcánk kérdése is, hogy men�nyire takarékoskodunk az energiával. Egy átlagos háztartás összes kiadásainak kb. egyhetedét költi a villany, gáz- és vízszámláinak kifizetésére. Ez éves szinten igen jelentős összeg, ezért lakásunk, épületeink átgondolt üzemeltetése, energiatudatos használata, valamint szokásaink átgondolása jelentős mértékű energia-megtakarítást eredményezhet. Segítünk Önnek abban, hogy egy kis odafigyeléssel, tudatosabb felhasználással, energiapazarló szokásainak elhagyásával, hogyan tudja védeni környezetét és közben még pénzt is spórolhat! A következő fejezetben ehhez adunk hasznos tippeket, tanácsokat!

26


•

•

•

•

•

•

• •

Használjon függönyt, sötétítőt, reluxát, és főleg redőnyt, ezáltal a nyári hónapokban csökkentheti a közvetlen napsugárzás plusz melegítő hatását, télen pedig a hideg levegő beáramlását. Általában 20-21 °C elegendő a komfortérzethez. A lakás egyes helyiségeiben ideálisnak vélt hőmérsékleti értékek a következők: o Lakószoba: 20-21 °C, o Gyerekszoba: 21-22 °C o Étkező: 20 °C o Konyha: 18 °C o Hálószoba (nappal és éjszaka): 16-18 °C o Fürdőszoba (a használati idő alatt): 23 °C o Előtér és folyosó: 15 °C o Garázs: fűtetlen. A nagyon hideg téli napokon, amikor nem tartózkodunk otthon, nem szabad teljesen leállítani a fűtést, mert a nagyon lehűlt helyiségek felfűtése sok időt és energiát vesz igénybe. Ugyanígy sok energiát igényel a hosszú ideig tartó szellőztetéssel lehűtött helyiségek újrafűtése is, ezért rövid ideig, szélesre tárt ablakokkal szellőztessen, a fűtést pedig közben állítsa minimumra. Fűtésünk optimális energiafelhasználását már a tervezéskor kell pontos méretezéssel kialakítani. A túlméretezett kazán hatásfoka a csekély leterheltség miatt csökken. Nemcsak a kazán, hanem a radiátorok méretezése és elhelyezése is fontos szempont a fűtési rendszer megtervezésekor. Ne sajnáljuk az időt és pénzt a megfontolt tervezésre, mert ezzel a kivitelezés és az üzemeltetés költségein is tudunk spórolni. Ne takarja el, vagy fedje le a fűtőtestet, mert így romlik a hősugárzás és a hőáramlás, és ne tegyünk elé, vagy felé bútorokat. Gyorsabban átmelegítik így a lakást, és hamarabb kikapcsol a termosztát. Párologtasson rendszeresen, a párás levegőben egy adott hőmérsékletet melegebbnek érez. Az elöregedett vagy nem megfelelő szigetelés akár

Radiátor hőfok-szabályozó

•

•

•

•

30%-kal is megnövelheti a fűtés költségeit. A hőveszteség jelentős része a nem megfelelő nyílászárókon keresztül távozik. Feleslegesen ne fűtsön, vegye le a fűtést abban a helyiségben, ahol nem tartózkodik! Minden 1 °C hőmérséklet-csökkentés kb. 5-10% fűtőenergia-megtakarítást eredményez (évente akár 300 kg-mal kevesebb szén-dioxid kibocsátás). Ezen kívül ezzel még a gázkészülék élettartamát is meghosszabbíthatjuk. Távfűtésű lakásokban célszerű az átalánydíjról áttérni a mérésen alapuló elszámolásra. Hőmennyiségmérőfelszereléssel szabályozhatja a felhasznált hőmennyiséget, azaz a fűtés költségeit is. Ha építkezés előtt vagyunk, akkor a szigeteléssel nagyon sok pénzt meglehet spórolni, érdemes egy kicsivel vastagabb szigeteléssel tervezni, amely nyáron bent tartja a hideget, télen meg a meleget. A jó hőszigetelés az egyik leghatékonyabb módja a széndioxid-kibocsátás csökkentésének és a hosszú távú energia-megtakarításnak. Lehetőség szerint szigetelje a melegvíz tározóit, a központi fűtés csöveit, valamint a falak réseit. Elavult öreg kazánt cserélje le egy újabbra, modernebbre. A jelenlegi legjobb kondenzációs kazánok hatásfoka 99%-ot is elérheti, míg a hagyományos kazánoké 60%-93% között. Hosszútávon, egy egyszeri nagyobb befektetéssel sokat spórolhatunk.


« 5. Energiatakarossági tanácsok

5.1. Fűtés és szellőztetés

27

« 5. Energiatakarossági tanácsok 28

•

Használjon programozható termosztátot. Ezzel napszak szerint tudja beprogramozni a kívánt hőmérsékletet, így amikor nem vagyunk otthon, és éjszaka lejjebb tudjuk venni a hőmérsékletet. Tartassuk karban gázkészülékeinket! Évente egyszer nézessük át, ennek ára általában 5000-10000 Ft. Ilyenkor áttisztítják a készüléket, illetve kisebb javításokat, beállításokat is elvégez a szerelő. A gázkészülék élettartamát, és hatékonyságát tudjuk ezzel növelni.  Cserélje le szimpla üvegű ablakokat dupla, thermo ablakokra, ha van rá lehetősége. Hosszú távon megtérül a kiadás, mert a dupla üvegű ablakok akár 70%kal csökkentik az energiaveszteséget. Az ablakokon beáramló hideg levegő illetve a távozó meleg levegő okozza az épületek hőveszteségének 30-40 százalékát. Ezért célszerű házilagosan leszigetelni az ablakokat olcsón kapható habszivacs csíkkal. Továbbá sötétedés után húzzuk be a függönyöket. • Rövid ideig szellőztessünk! Aki teheti, csináljon kereszthuzatot a lakásban, így pár perc alatt az egész lakás levegőjét kicserélheti. A folyamatos légcsere nyáron is szükséges, ám ezt célszerű éjszakai szellőztetéssel megoldani, és a nappali meleg levegőt nem beengedni. • Ha napközben sokat vagyunk távol otthonról, szabályozhatjuk a fűtést úgy, hogy napközben mindössze 18 fokot tartson, és csak érkezésünk előtt kapcsoljon be újra, emelje a hőmérsékletet a beállított 21 fokra. • A központi fűtésű lakásokban célszerű radiátorra szerelhető szeleppel szabályozni a fogyasztást. Ahol az egyes helyiségekben külön szabályozhatók a radiátorok, további takarékosságot érhetünk el, ha optimalizáljuk a szoba hőmérsékletét. A szabályozhatóság 1218%-os fűtésenergia-csökkenést eredményezhet. • A radiátor mögé alufólia, vagy egyéb hővisszaverő réteg (hőtükör) felhelyezésével a fal jelentősen kevesebb energiát nyel el, így több meleg marad a szobában. Ezzel 5-6%-os megtakarítás is elérhető.


5.2 Hideg és meleg víz •

• • • • •

• •

Az egyik leghatékonyabb energiafelhasználású, környezetbarát vízmelegítési lehetőség a villanybojler, amelynek egyik előnye, hogy a csap megnyitása után rögtön melegvizet ad, így nem kell feleslegesen a vizet folyatnia, működése csendes, megbízható, a víz hőfoka könnyen szabályozható. Működtetése során a bojler hatékonysága, hatásfoka csökkenhet a lerakódott vízkőtől, ezért érdemes rendszeresen felülvizsgáltatni a készüléket, a fűtőszálat vízkőteleníteni! A tárolós vízmelegítőt nem érdemes túlméretezni, ugyanis a felesleges vízmennyiség felmelegítése és hosszú ideig való tárolása sok energiát igényel. Ügyeljen a csöpögő csapokra! Egy percenként 10-20 cseppet áteresztő vízcsappal egy hét alatt egy kádnyi vizet pocsékol el. Fürdőkád helyett zuhanyzó! Ha kádban fürdik, körülbelül 160 liter vizet használ el. A takarékosabb zuhanyozáshoz már 60 liter víz is elég. A felhasznált vízmennyiség csökkentése érdekében zuhanyra és a kézmosó csapra érdemes víztakarékos rózsát szerelni. A WC öblítéshez érdemes víztakarékos öblítőtartályt vagy tartály nélküli vízöblítőt felszereltetni, így szabályozható a felhasznált vízmennyiség. WC öblítésre kiépíthetünk szürke vizes rendszert, amivel éves szinten 30-40 m3 vizet is megtakaríthatunk. Ez azt jelenti, hogy a zuhanyzáshoz használt vizet később öblítésre használjuk. Naponta egy átlagos ember 50 liter vizet is elhasznál a mellékhelyiségben. Fogmosás közben folyóvíz helyett használjon fogmosó poharat! Ez az apró pazarlás is sok ezer forintba kerül évente. Ha megteheti, gyűjtse össze az esővizet, és használja öntözésre. Nemcsak vizet spórol, hanem a virágoknak is jót tesz. Ha van kertünk, amit locsolni kell, akkor kiépíthetünk esővízgyűjtős öntözőrendszert, (vagy fúrt kutat is), de ivóvizet pazarolni locsolásra luxusnak tekinthető. A kútfúráshoz ma már külön engedélyt kell kérni.

•

• Víztakarékos csaptelep perlátorral

• • •

Öntözzön inkább este (főleg a meleg nyári napokban), mert akkor kevesebb a párolgás. Mosógép, mosogatógép vásárlásakor lehetőség szerint válasszon olyan eszközt, amely víz- és energiatakarékos fél-programmal is rendelkezik. Használjunk víztakarékos csaptelepet. A csap végére szerelt perlátor levegőt kever a vízbe, így olyan érzésünk lehet, hogy a víz mennyisége nem változik mégis akár 50%-os megtakarítást érhetünk el.

• •

•

• Egy átlagos magyar lakos napi vízfogyasztása 120-130 l/fő (nagyvárosban: 150 l/fő, vízvezeték nélküli területeken 15-20 l/fő). • •

•

Érdemes egykarú csaptelepet használni, hiszen rengeteg víz kárba megy, mire a kétcsapos csaptelepen beállítjuk a megfelelő hőmérsékletű vizet. Az elektromos melegvíztárolókat célszerű külön mért villamos energiával működtetni. Ha nyaralni megyünk, vagy hosszabb ideig nem tartózkodunk otthon, mindenképpen kapcsoljuk ki a vízmelegítő készüléket, legyen az villany- vagy gázüzemű. A legtakarékosabb használati melegvíz előállítást napkollektorral érhetjük el. Az egész évben állandó melegvíz igény jól kombinálható a napkollektor által szolgáltatott energiával. Ha a tervezés és kivitelezés megfelelő, akár az éves használati melegvíz szükséglet 60-75%-a is biztosítható napenergiával. Évszakokra lebontva ez nyáron kb. 85-95 %-ot, télen kb. 15-25 %-ot tesz ki.

•

•

A mosógépek a legtöbb energiát (80-90%) a víz felmelegítéshez használják, ezért mosson alacsonyabb hőfokon. A legtöbb mosószer hatékony már 30-40 fokon is, és a ruhák is tovább megőrzik újszerűségüket. Csak ágyneműhöz, lepedőhöz, konyharuhához használjon 60 fokos mosó programot, 90 fokos mosásra igen ritkán van csak szükség. Sok ruhaneműnek elég egy rövid mosószeres átöblítés is, a legtöbb mosógépen van rövid program. Az erősen szennyezett ruhákat mosás előtt áztassuk be, kezeljük folttisztítóval, így nem lesz szükség az energiaigényes előmosásra és főzőprogramra. Mindig töltse tele ruhával a mosógép dobját, mert ugyanannyi áramot és vizet fogyaszt a félig töltött gép, ez alól csak néhány újabb, kimondottan energiatakarékosra tervezett mosógép kivétel. Vásároljon „A” energiahatékonysági címkéjű, energiatakarékos programmal rendelkező, alacsony energia- és vízfogyasztású, részprogrammal rendelkező mosógépet. Egy energiatakarékos (A osztályú) berendezéssel (pl. mosógép, szárítógép) másfélszer annyi energiát takaríthatunk meg, egy régi, C osztályúhoz képest. Mielőtt megvásárolnánk az egyre divatosabbá váló szárítógépet, vagy szárítóval kombinált mosógépet, érdemes elgondolkodni, hogy valóban szükségesek-e. Érdemes mérlegelni az energiafogyasztást! Ugyanis a szárítóval kombinált mosóprogram legalább háromszor annyi energiát fogyaszt, mint egy hagyományos mosóprogram. Egy önálló szárítógép pedig kb. 2-3-szor annyi energiát igényel, mint a mosógép. A gépi szárítás tehát jelentős többletkiadással jár. Vasalásnál energiát takaríthat meg, ha csoportosítja a ruhákat: először az alacsonyabb, majd a magasabb talphőmérsékletet igénylő ruhadarabokat vasalja! Kerülje a nagyon nedves ruhák vasalását és a higiéniai vasalás sem szükséges minden esetben.



5.3 Mosás-szárítás

29

« 5. Energiatakarossági tanácsok 30

5.4. Konyha • Csak akkor kapcsolja be a tűzhelyet, ha már valóban elkezdett főzni, és edény is kerül a tűzhelyre, feleslegesen ne vesszen kárba az energia! • Ügyeljen arra, hogy a gázláng ne érjen túl az edény szélén; elektromos tűzhely esetén pedig a főzőlap átmérőjének megfelelő méretű edényt használjon. • Fedje le edényeit főzés közben, így a hő az edényben marad és sokkal kevesebb energiára lesz szükség a főzéshez! • Amennyiben elektromos tűzhelyet használ, kapcsolja le a főzőlapot a főzés befejezése előtt, és használja ki, hogy a főzőlap még 5-10 percig meleg! • A forráspont elérése után takarékon főzzön! • A sütőajtót ne nyitogassa feleslegesen, mert ilyenkor nagy a hőveszteség! • Az elektromos sütőt akár már a befejezés előtt 5-10 perccel is kikapcsolhatja, hagyja dolgozni az „utóhőt”! • A hosszabb főzési időt igényelő ételeket célszerű kuktában főzni, ezzel 30-40%-nyi időt és energiát takarít meg. Így az ételek csak gőzzel érintkeznek, így nem vesztik el vitamin- és ásványi só-tartalmukat sem. • A hűtő megválasztása mellett, ami ma már legalább A++-os kategóriát jelent, ugyanilyen fontos annak elhelyezése. Fűtőtest, tűzhely, mosogatógép mellé lehetőség szerint ne állítsa, napfényes helyre se tegye, mert akkor több energiát fogyaszt. Minél hűvösebb helyen van, annál kevesebb az áramfogyasztása. A hőfok beállítására is figyelni kell, az ajánlott hőmérsékletet vegyük alapul (általában hűtőnél +5°C, fagyasztónál -18°C). • Mint ahogy a sütő ajtaját sem kell sűrűn nyitogatni, sem a fedőt levenni a főzés közben, a hűtőt vagy fagyasztót se nyitogassa sűrűn, mert megemelkedik a belső hőmérséklete. Gondoljuk át, hogy mit szeretnénk kivenni vagy betenni a hűtőszekrénybe, és egyszerre pakoljunk. • A légkeveréses sütőben egyszerre több ételt is készíthet, így takarítva meg energiát. • A felmérések szerint sokkal takarékosabb, ha a mosogatást mosogatógéppel végezzük. Kevesebb vízre, ener-


Töltsük tele a mosogatógépet

• • •

• • •

•

giára, no és időre van szükség, persze csak akkor, ha okosan használjuk a mosogatógépet. Mindenekelőtt pakoljuk tele a mosogatógépet, és indítsuk el normál programon. Meleg ételt ne tegyen a hűtőbe, a fagyasztóba pedig előzőleg hűtőben lehűtött ételek kerüljenek. A kihasználtságnak megfelelő űrtartalmú hűtőszekrényt/fagyasztót vásároljon. Ne folyó vízben mosogasson, az álló vízben mosogatás viszont higiéniai okokból nem megfelelő. Köztes megoldásként készítsen egy tálkában mosószeres oldatot, amibe csak a mosogatószivacsot mártja, azzal elmossa sorban egymás után az edényeket, és csak az öblítést végezze folyamatosan folyó víz alatt. Mindig fedő alatt melegítse az ételt/vizet, sokkal kevesebb energia szökik meg, és hamarabb eléri a forráspontját. A magas teljesítményű gyors főzőlap ugyan időt takarít meg, de több energiát használ el. A fagyasztó berendezések közül a fiókos fagyasztó a legjobb megoldás, mert átlátható, mindennek megvan a helye, így kevesebb időbe telik, mire megtaláljuk a keresett nyersanyagot – ezáltal kevesebb hideg áramlik ki. A mélyhűtött élelmiszert célszerű a hűtőszekrényben felolvasztani.

•

•

• •

• •

•

•

Ha már nem használja, húzza ki a csatlakozóból a mobiltelefon töltőjét! A töltő akkor is fogyasztja az áramot, ha nincs telefon rácsatlakoztatva. Ne hagyja készenléti állapotban (stand by) az elektromos készülékeket! Egy 3 óra hosszan bekapcsolt TV, amely ezt követően a hátralevő 21 órán keresztül készenléti állapotban van, ebben az állapotban fogyasztja az összes energia 40%-át. Ha egyetlen európai lakos sem használná a készenléti állapotot, elég elektromos energiát takarítanánk meg, egy Belgium méretű ország energiaellátására. Tv, hi-fi, dvd- lajátszó, stb. vásárlásakor hasonlítsuk össze a stand-by fogyasztást is. Modern készülékeknél ez nem haladhatja meg az 1 Watt-ot. Csak akkor legyenek stand-by üzemmódban a készülékek, amikor az valóban a kényelmünket szolgálja. Ha nem vagyunk otthon, kapcsoljuk ki a készülékeket a főkapcsolóval, több készüléket tegyünk egy kapcsolós konnektorra, így egy mozdulattal mindent egyszerre lekapcsolhatunk. Ha új televíziót vesz, nézzen utána a fogyasztási adatoknak. Az LCD és LED tv-k ugyanis kevesebbet fogyasztanak általában, mint a plazma tv-k. A mosógép, a számítógép, a televízió, a rádió stb. nem fogyaszt feleslegesen áramot, ha maximális kihasználtsággal, költséghatékony módon csak a szükséges időtartamban használjuk őket, és nem használjuk a készenléti állapotot. Elektromos berendezés vásárlása előtt mérlegeljen, hogy valóban szüksége van-e a készülékre. Ha a vásárlás mellett dönt, a célszerű és optimális méretű, „A” energiahatékonysági címkéjű berendezést válassza. Új számítógép vásárlásakor figyeljen arra, hogy ener-

•

•

giagazdálkodási rendszerrel ellátott készüléket válasszon. Az ilyen berendezéseknél csak azok a részek kapnak áramot, amelyek aktuálisan épp használatban vannak. Használja ki számítógépünk stand by üzemmódját! Ez automatikusan, a beállított időtől függően stand by üzemmódba helyezi a monitort, egyes rendszerelemeket pedig lekapcsol, ha épp nem használjuk a gépet. Akár 90%-kal kevesebb áramot fogyaszt, mintha csak a képernyővédőt használnánk. Számítógépéhez válasszon LCD vagy TFT monitort, mert akár 75%-kal kevesebb áramot használnak, mint a hagyományos monitorok.

5.6. Világítás • Minél több természetes fényt engedjen be az otthonába, hiszen nem csak egészséges, hanem ingyen energia is. Egy lakás villamos energia költségének 15-30%-át a világítás teszi ki, ezért célszerű a gazdaságos megoldásra törekedni. • A világítást attól függően, hogy csak tevékenységünk közvetlen környezetét világítja-e meg vagy a teljes helyiséget, két fő csoportra, helyi és általános világításra osztjuk. A munkához szükséges megvilágítási igényt általában helyi világítással elégíthetjük ki, mert ez lehetővé teszi, hogy a helyiség egyéb helyén kisebb megvilágítást alkalmazzunk, s így kisebb teljesítményű lámpákkal, végeredményben takarékosabban oldjuk meg. Sok helyen az izzólámpa és a fénycső egy helyiségben együtt is alkalmazható. Természetesen nagyon fontos a fénycsövek színárnyalatának a megválasztása, mert a lakásokban csak a meleg színárnyalatú fénycsövek felelnek meg. Energiatakarékossági szempontból a fénycsőnek az előnye az izzóhoz képest, hogy fényhasznosítása kb. ötször nagyobb, ez azt jelenti, hogy egy 20 W-os fénycső fényárama egy 75-100 W-os izzó fényáramával egyenlő. • A takarékosság ott kezdődik, hogy feleslegesen nem világít. Ha elmegy otthonról, kapcsoljon le minden viw w w. e n e r e a . e u »


5.5. Elektromos berendezések

31


lágítást, és ha egy helyiségben huzamosabb ideig senki nem tartózkodik, ott is kapcsolja le a lámpát. Ne kapcsolja ki az izzókat hagyományos körték esetében 5 perc, kompakt és neon fénycsövek esetében 15 percnél rövidebb időre, mert a felkapcsolás annyi energiát fogyaszt, mintha a fénycsővel negyed órán át folyamatosan világítottunk volna. Az izzólámpával takarékoskodni csak akkor tud, ha 10 percnél hosszabb időre nincs szükség izzólámpára. • A hagyományos izzó helyett használjon kompakt fénycsöveket, halogén izzót vagy LED-lámpát. Az újabb technológiájú fénycsövek és izzók a felhasznált energia jóval nagyobb részét fordítják világításra, mint a hagyományos izzók. • Kompakt fénycsöveket ott érdemes használni, ahol a lámpa napi használata átlagosan legalább 3-4 óra,

•

•

• • •

• LED fényforrás

ilyen lehet a konyha, a nappali, az étkező, a gyerekszoba, és ahol nincs gyakori ki-, és bekapcsolás. • Mellőzze a gyakori kapcsolgatást! Csökkenti a fénycső élettartamát. Vásárláskor válasszon minél hosszabb élettartamú kompakt fénycsövet. • A LED lámpák viszonylag magas beszerzési költsége mellett számba véve a karbantartási és energiaköltségeket is, azt kell látni, hogy hosszútávon a LED világítás messze felülmúlja a hagyományos izzókat és halogéneket, és erőteljesen fenyegeti a kompakt fénycsövek világát is. • A halogén izzó kevesebb energiát fogyaszt, mint a hagyományos izzó, de kevésbé hatékony, mint a kompakt

32


•

fénycső vagy a LED. Megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a búra elérjen egy bizonyos hőmérsékletet. A magas hőmérséklet miatt a halogén izzólámpákat zárt világítótestekben alkalmazzák. Használja ki a természetes fény lehetőségeit! Építkezéskor gondoljon arra, hogy a hálószoba esetében a keleti irányba tájolás a megfelelő. A konyha, nappali ablakai inkább nézzenek délre, így munka közben több fényt kap. A világítás kialakításánál vegye figyelembe, hogy milyen helyiségben milyen tevékenységhez szeretné használni a mesterséges fényt. Ezzel biztosíthatja, hogy az adott helyiségben csak olyan mértékben és addig világítson, amíg szükséges. Érdemes bizonyos helyiségekben mozgásérzékelővel kiegészített világítást üzemeltetni, így valóban csak akkor ég a világítás, amikor szükség van rá. Tisztítsa rendszeresen a lámpaburákat, természetesen csak feszültségmentes, kikapcsolt állapotban. Az energiatakarékos égők mellett létezik különleges világításszabályozó rendszer, ami érzékeli a mozgást és a külső fényviszonyokat, így soha nem kell amiatt aggódnunk, hogy felkapcsolva hagytuk a villanyt. Az energiatakarékos izzók ötször kevesebb villamos energiát fogyasztanak, és akár 10-szer hosszabb ideig használhatóak, mint hagyományos társaik. Megvásárlásuk költségesebb, de teljes élettartamukra nézve olcsóbbak. 5 lámpa lekapcsolásával évi kb. 15 ezer forintot takaríthatunk meg. Egyetlen energiatakarékos izzó is kb. 15 ezer forint megtakarítást eredményez az élettartama alatt.

• Használjon ventillátort! A ventillátorok alternatívát jelenthetnek, vagy használja alacsony fokozaton a légkondicionálót, és keresse a legenergiatakarékosabb modelleket. • A légkondicionáló berendezések valóságos energiapusztítók: egy hétköznapi szobai légkondicionáló 1000 Watt teljesítménnyel működik, ami átlagosan 650 g szén-dioxid-kibocsátást eredményez óránként. • A klímakészülék kiválasztásakor tartsa szem előtt, hogy mennyire zajos a készülék, hova kerül felszerelésre, és mekkora a villamosenergia-fogyasztása; • Használjon függönyt, sötétítőt, reluxát, redőnyt, ezáltal a nyári hónapokban csökkentheti a közvetlen napsugárzás plusz melegítő hatását, télen pedig a hideg levegő beáramlását. • Nyáron éjszakai szellőztetést követő nappali árnyékolással helyettesíthetjük az energiazabáló és sokaknak kiszáradást-allergiát okozó légkondicionálót. • A lakás mesterséges hűtése csaknem négyszer an�nyi energiát igényel, mint a fűtés! Egy átlagos szobai légkondícionáló berendezés 1000 Watt -tal működik, ez óránként kb. 43 (EON A1 időszak: 40 Ft, A2 csúcs időszak: 46 Ft) forintba kerül, azaz ha csak napi 12 órát működik is otthon, már az is heti 3612 Ft. • Nyáron a legkézenfekvőbb hővédelem az árnyékolás. A jó árnyékoló a nap energiájából keveset enged át, sokat ver vissza, és a kevés elnyelt energiát is a külső térbe sugározza. A redőny a sötétítés mellett kiváló szigetelő, tehát télen nem engedi kiszökni a meleget, ahogy a zsalugáter sem. • A szoba hőmérsékletét ne hűtse a külső hőmérsékletnél 5-8°C-kal alacsonyabbra. A túl nagy hőmérséklet-különbséghez nehezen alkalmazkodik a szervezetünk és megfázáshoz vezethet. • A klíma működtetése során az ajtók és ablakok legyenek csukva, különben a klímaberendezés hatása nem tud érvényesülni. A meleg levegő folyamatos beáramlása csúcsteljesítményre járatja a berendezést, ami rendkívül nagy áramfogyasztást generál.


5.7. Légkondícionálás

Klímaberendezés

• A mobil klímaberendezésektől csak alacsony hűtési teljesítményt várhat, azon túl, hogy a fáradt levegő szabadba vezetését szolgáló ablak- vagy ajtónyílás egyidejűleg a meleg visszaáramlásának is utat enged. Igazán jó hűtési teljesítményre csak a fixen telepített készülékektől számíthat. • Válasszon megfelelő teljesítményű, energiatakarékos klímakészüléket, ügyeljen a zajtényezőre is. Más típusú klímaberendezés felel meg otthonra, irodába vagy üzlethelyiségbe. • A klímaberendezés optimális körülményeket teremt a mikroorganizmusok elszaporodásához. A baktériumok és gombák mellett a különböző vírusok is kedvelik a klímarendszer nedves, nehezen hozzáférhető részeit. Évente tisztíttassuk ki szakemberrel a klímarendszert, beleértve az autóklímát is, mert a fertőzött készülék használata allergiát vagy más légúti megbetegedéseket is előidézhet.


33

« 6. rezsicsökkentő beruházások

6. Rezsicsökentő beruházások

Rezsicsökkentő műszaki megoldást elsődlegesen az épület hőszigetelés, és nyílászáró szerkezet korszerűsítéssel érhetünk el tartósan. Az épületgépészeti korszerűsítésekkel (kazán cseréje, fűtési rendszer szabályozása) további energia felhasználás csökkenés érhető el, hiszen az új készülékek hatásfoka jobb, így a felhasznált energia hőenergiává hasznosulása sokkal kedvezőbb. Nézzük meg, hogy rezsiköltséget hogyan tudunk csökkenteni!

Az épületek állandó használata és a megfelelő komfortérzet biztosítása miatt energiát használunk fel. Energiát használunk az épület fűtésére, a használati melegvíz előállítására, a világításra, szellőztetésre és a hűtésre egyaránt. A fűtési energia- fogyasztás, és a hűtésre felhasznált energia mennyisége függ az épületeink hőveszteségétől. Az épületeink lehűlő felületei réteges szerkezetek, úgy mint a külső főfal, a lábazati fal, a külső nyílászárók, a padlásfödém/vagy tetőtéri tető/vagy lapostető. Ezek a szerkezetek más-más anyagból és anyagvastagságokból vannak felépítve, ezért minden épület hőveszteségének megállapítása egyedi.

Először is változtassunk pazarló energiahasználati szokásainkon! Pl. alacsonyabb fűtési hőmérséklet, a melegvizet fogmosás közben elzárom, zuhanyzás közben szakaszosan használom a vizet , WC-nél takarékos öblítés. A műszaki tartalmú fejlesztések azonban automatikusan energia felhasználás csökkenést eredményeznek, kis mértékben függenek az épület használójától, és az energiaszolgáltatóktól. A lehetséges energiafelhasználást csökkentő fejlesztések: 1. Épületek külső határoló falának hőszigetelése, 2. Külső nyílászáró szerkezetek korszerűsítése, cseréje-felújítása, 3. Árnyékolástechnikai módszerek alkalmazása, 4. Fűtési rendszerek korszerűsítése, 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása.

§

Vonatkozó európai szabályozások: - 31/2010/EU EED direktíva: épületenergetikai irányelv, - 27/2012/EC ESD direktíva: energiahatékonysági irányelv

Hőkamerás felvétel - szökik az energia

34


Vonatkozó hazai energetikai szabályozások: - 7/2006 (V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, - 176/2008 (VI.30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról, - 275/2013 (VII.16.) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól.

Kijelenthetjük, hogy ha az épületek fűtési és hűtési hőenergia igényét csökkenteni tudjuk, akkor átlagosan 50-60 %-os energia felhasználás csökkenést érhetünk el. Az épületeknek három egymásra épülő energetikai szintrendszernek kell megfelelnie, az első szint a réteges szerkezetek hőátbocsátási tényező érték megfelelése, a második az épület fajlagos hőveszteségtényező érték megfelelése, és a harmadik, egyben a legmagasabb szint az épület összesített energiafogyasztás megfelelése. A szerkezetek hőszigetelésével az első követelmény szint megfelelésre készíthetjük fel az épületeinket. Új épület esetében könnyebb a tervező és épületenergetikai szakértő dolga, mert a szerkezet kiválasztásánál már érvényesítheti a hőtechnikai elvárásokat. Meglévő épület korszerűsítése esetében a szerkezet adott, ezért csak a hőszigetelési technológia vagy anyag megválasztásával lehet kalkulálni. Az épületszerkezetek: 1. Külső teherhordó falszerkezetek: a. Mivel egy épület felújítási ciklus 25-30 év, ezért a falszerkezet hőszigetelését erre az időszakra kell méretezni. Amennyiben a költséghatékonysági számítás alapján a beruházás az épület várható élettartama alatt megtérül, úgy az épületet közel „nulla” energia igényre kell méretezni. A közel nulla energia igényű épületek költség optimalizált szinten megvalósított épület primer energia igény 25 %-át megújuló energiából kell nyerni. b. A falszerkezet hőszigetelését a külső hideg felőli felületre kell tervezni, és a rétegrend szerint harmatpontra méretezni, ellenőrizni kell. c. A falszerkezet az építési technológiától függően i. iparosított technológia esetén a változatok (panel, nagy/vagy középblokk, kitöltő falazat, vasbeton vagy függönyfal lehetséges), ii. hagyományos építési technológia esetében

(falazott szerkezet tömör tégla, üreges falazóblokk, Ytong, Porotherm üreges kerámia, vályog stb.). d. A hőszigetelő anyag lehet expandált polistirol lemez – EPS -, vagy rétegezett kőzetgyapot lemez, üveggyapot, fagyapot, illetve más szigetelő anyagok különféle vastagsági méretben (8 cm-től 30 cm-ig). A falszerkezet rétegrendi kialakítását minden esetben energetikailag méretezett számítással kell elvégezni. A kialakított szerkezetnek az érvényes U-értéknek meg kell felelnie. 2. Talajonfekvő padló/ vagy lábazati fal: Az épületeknél a külső fal és padló csatlakozási vonalában vonalmenti hőhíd alakulhat ki. A belső fűtött légtér felől a hidegebb külső felület felé megindul a hőkiegyenlítődés folyamata. Ha a padló, vagy a lábazati fal nincs megfelelően szigetelve, úgy a lábazati vonalban hőhíd formájában lehűlés indul el. i. A padló kialakítása során a főfal 1,5 méteres sávja mentén hőszigetelést kell készíteni, a számított érték szerinti vastagságban (8-10 cm). ii. Utólagos szigetelés esetén a lábazati fal külső szigetelését, a járda fagyhatár vonala alá kell minimum leengedni. Ebben az esetben más XPS hőszigetelő anyag szükséges, mely zártcellás, tehát a vizet nem szívja fel. iii. Szabály, hogy itt is a rétegrendi számításokat el kell végezni, és a kivitelezést a számított értéke szerint kell kialakítani.


6.1. Épületek hőszigetelése

3. Födém szigetelések – zárófödém -: a. Lapostetős épület esetén a zárófödém az utolsó fűtött épületszint feletti födémszerkezet, ami a tető. A lapostető hőszigetelése lehet zöldtető, járható tető, vagy nem járható tető. Mindhárom verziónál a szerkezeti rétegrendet páranyomásra is méretezett számítással kell elkészíteni. A szigetelés vastagsága 20-40 cm között van. A falszerkezet-koszorú, és attika fal csomópont hőhídmentes kialakítására oda kell figyelni.


35


Hőszigetelés összegzése: A meglévő épületeink külső határoló szerkezeteinek hőátbocsátási tényező értékei általánosan nem felelnek meg az előírásoknak. Adott épület esetében a szerkezetek hőszigetelése, és a nyílászáró szerkezetek korszerűsítése elfogadott primer energia csökkenést eredményeznek. (50-60 %).

Homlokzati hőszigetelés

b. Magastetős épület esetében az utolsó fűtött szint feletti zárófödém lehet: padlásfödém és tetőteret határoló ferde tető (30° - 60°). Mindkét szerkezet könnyű, ezért a hőtehetetlensége csekély. Hamar lehűl, és hamar túlmelegszik, ezért a fűtés/vagy hűtés nem működtethető szakaszosan. c. Árkádfödém. Az árkádfödém alulról hűlő födémszerkezet, mely átjárók, beugró loggiák, vagy konzolosan kialakított szintek lehűlő födémszerkezete. A hőszigetelést itt is a külső hűlő felület felől kell felhelyezni. 4. Külső nyílászáró szerkezetek: 1. Az előírt értékek a szerkezet együttes hőátbocsátási tényező értékét tükrözi. 2. Az ablakszerkezeti hőátbocsátási tényező értékét felületarányosan számított módszerrel kell meghatározni. 3. A hőszigetelt üvegszerkezet üvegosztó profilba az üveg (Ug-W/m2K) értékét fel kell tüntetni, így összeragasztása után az adat maradandó, később leolvasható. 4. Műemlék jellegű épületeknél alkalmazzák a belső nyílószárny üvegszerkezet cseréjét hőszigetelt üvegre/vagy a teljes belső nyíló cseréjét hőszigetelt új nyílószárnyra. Ez esetben a homlokzati megjelenés nem változik, de a szerkezet együttes értéke megfelel a követelményeknek. Az eljárás költséges, de műemlék esetében ez a járható út.

36


A szerkezetek EPS hőszigetelése, és az alacsony filtrációs nyílászárók cseréje után az adott épület belső páranyomás kiegyenlítése gondot is okozhat. A páranyomás egy adott ponton kondenzálódik, és a hidegebb szerkezetre csapódik le. A nedvesedés már 5 napot meghaladó tartós hatása következtében kialakulhat az adott szerkezeten gombásodás, mely légzőszervi károsodás eredményezhet. A megfelelő légállapot biztosítható: 1. Olyan hőszigetelés alkalmazásával, melynél a falszerkezet lélegzik, így a páranyomás kiegyenlítődik, és a feltöltési időszak kisebb, mint a fűtési idény hossza. 2. Hővisszanyerős szellőztető rendszer kialakításával, mely a belső páranyomást kordában tartja, és állandó friss levegőt juttat be a lakótérbe, a hővis�szanyerés miatt a hőveszteség minimális. A hőszigetelések kialakításánál fontos szerkezeti elem a vízszintes és függőleges kávák szigetelése, valamint a födém koszorúk a tetőszerkezet talpgerendáig történő teljes hőszigetelés kialakítása. A hőszigetelések kivitelezését, a szigetelés rögzítését pontosan kell elvégezni. A magasabb falszerkezet szeles-viharos időjárás közben a szélterhelés következtében komoly szívóhatásnak van kitéve. Nem megfelelő számú rögzítés és ragasztás elmulasztása esetén a szél megbonthatja a hőszigetelt felületet. Ugyancsak veszélyforrás a pozitív falsarkok hőszigetelő elemek csatlakoztatása, ütköztetése, mert szakszerűtlen kivitelezés esetén a szélteher azt is megbonthatja.

Az épületek különféle szoláris sugárzási nyereségeknek vannak kitéve, melyek a tájolás függvényében kedvezőtlenül felmelegíthetik a belső teret, így a nyári túlmelegedés kockázata fennállhat. Direkt sugárzási nyereségek: A direkt sugárzási nyereség függ az épületen lévő ablakok-üvegfalak üveg felületétől, az üveg sugárzásátbocsátás tényezőjétől, és az idényre vonatkozó sugárzási energiahozamtól. A szorzatot még meg kell szorozni az épülethatároló tömegtől függő hasznosítási tényező értékével. A direkt sugárzási nyereség befolyásolja az épület éves fűtési energiaigényét, a fűtési határhőmérsékletet, és a nyári egyensúlyi hőmérsékletkülönbséget is. Az új épületek tervezésénél – pl. passzívház – már a telek kiválasztásánál ügyelni kell a megfelelő tájolásra. Az ingyen „befogható” szoláris hőenergia egy tudatos tervezéssel nullára csökkentheti az épület fűtési energia felhasználását, de egy hibás tervezéssel télen a fűtési költség, nyáron a hűtési költségek kedvezőtlenül befolyásolja az épület energia felhasználását. Az árnyékolás tudatos megtervezésekor az alábbiakra kell körültekintően gondolni: 1. Téli időszakban a nappálya meredek (45° - 30°), és 9-15 óra között intenzív. Ezt a szoláris „ablakot” nem célszerű eltakarni az épület homlokzati és az árnyékoló szerkezetek tervezésekor. A téli szoláris napenergia felmelegítve a belső teret, tetemes hőenergia megtakarítást eredményezhet a fűtési költségekben. 2. Nyáron a nappálya magas (45° - 60 °). Magyarországon a tervezésnél a 47°-os szélességi körhöz kell figyelembe venni az árnyékolás tervezést.

Látható, hogy a téli/nyári időszak változó napjárása miatt az árnyékolás tervezésekor meg kell találni az optimális megoldást. Az indirekt sugárzási nyereségek: Az indirekt sugárzási nyereségek a tervező, vagy energetikai szakértő által tudatosan tervezett napgyűjtő falak, terek, és szerkezetek. Ilyen az energiagyűjtő falak-homlokzatok, vagy csatlakozó üvegház, vagy napgyűjtő tetőtér. Melyek ezek a szerkezetek és hogyan működnek? 1.

Passzív energiagyűjtő falak Lényegük: transzparens fedés mögött elnyelő falfelület. A hőtranszport a falon keresztül vezetéssel, és/vagy az elnyelő felületről természetes légárammal (kürtőhatás) „lemosott” konvektív hőáram révén kerül hasznosításra. A tárolás többnyire a falszerkezetben történik. Típusai: a. Tömegfal- Nagy tároló képességű, és jó hővezető képességű társított szerkezet. b. Trombe fal- Transzparens fedés, légrés, amely a helyiségekkel, és külvilággal összenyitható, vezérelt csappantyúkkal szabályozva a meleg levegő irányát. c. Falkollektor- A hőszigetelés helyének hatása, nagy légcsere igény, a Nap járásával szinkron használati periódus esetén célszerű. d. Transzparens hőszigetelés. e. Transzparens vakolat.


6.2. Árnyékolástechnika, energiagyűjtő falak, terek

2. Csatlakozó üvegház, vagy üvegezett veranda a. Nyáron az üvegfelület részben van zárva, így a szoláris hő nem esik csapdába, a hőáramlás kiegyenlítődik. A csatlakozó épület nyílászáró szerkezetei zárva vannak. b. Télen és fűtésátmeneti időszakban az üvegfelület bezárásra kerül, így a szoláris hőenergia csapdába esik, a légtér felmelegszik. A csatlakozó épület nyílászáró szerkezetei nyitva vannak, így a


37


hőáramok kiegyenlítődése miatt a meleg levegő az épületbe áramlik, azt felmelegíti. Naplemente után a csatlakozó épület nyílászáró szerkezeteit zárni kell, hogy a befogott hő az épületben maradjon. Ezzel a módszerrel, ha a belső teret ös�szeszellőztetem, a napközbeni fűtési hőenergia igény nagy részét megtakaríthatom. 3. Napgyűjtő tető – padlástér A padlásteres magastetős épületeknél a tetőfedési felület egy részét edzett üvegfelülettel zárom, így a szoláris hőenergia a padlástérben lévő levegőt felmelegíti. Az épületben kialakított légcsatornákon keresztül a levegő áramlást csappantyúk beépítésével lehet szabályozni. Ezen felül a padlástérben elhelyezett készülékkel a HMV igény is előállítható. a. Télen a meleg levegő bevezethető a helyiségekbe, így a belső fűtési légállapot biztosítható. b. Nyáron a csappantyúk zárva vannak, és a padlástér túlmelegedését természetes átszellőztetéssel lehet hűteni. Szoláris ablak: A téli félévben az a kedvező, ha a napsugárzás abban az időszakban éri az épület felületét, amikor az intenzitás a legmagasabb, és a szoláris besugárzási órák a leghosszabbak. Magyarországon azt jelenti, hogy a reggel 9 és délután 3 óra közötti időpontokat jelölő vonalak közé eső tartomány zavartalansága a legfontosabb. Az épületek tervezésénél, tájolásánál, árnyékvetők kialakításánál arra kell törekedni, hogy ez a tartomány - mondhatjuk „szoláris ablak”, nyitva maradjon, ne legyen takarva. Meg kell jegyezni, hogy a délutáni időszak értékesebbnek látszik a reggeli esetleges ködképződés miatt. A nyári túlmelegedés kockázat csökkentése miatt arra kell törekedni, hogy a „szoláris ablak” feletti tartomány nyáron takarva legyen, hiszen ilyenkor a nap intenzív sugárzása mellett magasabb léghőmérséklettel is számolni kell.

38

Szoláris árnyokolási technikák: A fentiekben leírtakból látható, hogy új épületek tájolás tervezése és tudatos benapozás vizsgálata megoldhatja a napsugárzás elleni védelmet, és az általa megtermelt energiát hasznosítani is tudjuk.


Külső hővédő árnyékoló tetőtéri ablakra szerelve

Régi meglévő épületek korszerűsítése esetében a tájolás és a szomszédos épületek, esetleg a magasra nőtt fák adottságait már figyelembe kell venni, ezért itt az árnyékolás más módszereit is alkalmazni kell. A 312/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységet. Ha a homlokzati korszerűsítés a felsorolt tartószerkezeti munkálatokat nem érinti, nem kell hatósági engedély. A hatósági helyi szabályozások viszont ettől eltérhetnek, szigorúbb feltételt előírhatnak, és sok esetben építési engedély kötelessé tették a homlokzati hőszigetelési tevékenység elvégzését. 1. Homlokzaton külső árnyékoló szerkezet elhelyezése. A korszerűsítésre tervezett épület homlokzati kialakításáról építészeti tervet kell készíteni. Amennyiben az épület műemlék vagy műemlék jellegű épület, akkor erre lehetőség nincs. 2. Üveg külső árnyékolása. Az új nyílászáró szerkezetekre redőny, zsalus nyílószárny felhelyezése megvédi a nyári időszakban az épület belső felmelegedését.

Új létesítmény építésénél az épületgépészeti rendszer megtervezett, méretezett, a hőtermelő és hőleadó egységek típusai és teljesítményei is adottak. Meglévő és üzemelő épület esetében ez a kérdés már nem olyan egyszerű. Ahhoz, hogy az épületek energetikai állapotát meghatározzuk, nem csak az épület szerkezeteit kell beazonosítani, hanem az épületgépészeti rendszert és berendezéseket is. A későbbiek során a meglévő rendszerekről és beazonosításukról fog szó esni. Külső alumínium redőny

3. Az üvegszerkezet megválasztása. Hiába hőszigetelt az üveg, a bejutó infravörös sugárzás hatására a belső tér felmelegszik hőátadó közeg nélkül is. Az üveg külső felületére különféle hővédő fóliák felhelyezhetők, melyek az üveg naptényező értékét (g) befolyásolják. 4. Belsőtéri árnyékolás. Amennyiben nem történik ablak/ üveg csere, akkor az alábbi eszközöket alkalmazhatjuk: belső reluxa, roló, függöny, vagy közbenső reluxa, roló. A világos színek kedvezőbbek (0,3), mint a sötétebb színek (0,85). 5. Nyári túlmelegedés vizsgálata. Az adott épület nyári túlmelegedés kockázatát energetikai számítással lehet ellenőrizni. A túlmelegedés mértéke függ: a. Társított szerkezetek – árnyékolók – hatásaitól. b. Az üvegezésen elhelyezett védőrétegek és fóliák tulajdonságaitól. c. A jó hőszigetelés következtében nyáron elfogadható belső légállapot csak akkor várható el, ha jól szerkesztett árnyékvetők vagy hatásos társított szerkezetekről gondoskodunk. d. A belsőoldali árnyékolások nem hatásosak. e. A légcserétől. Ha a külső hőmérséklet alacsonyabb, akkor intenzív légcserét lehet biztosítani. f. Szabály: a nappali időszakban az ablakok zártak és árnyékoltak, éjszaka az intenzív szellőztetéssel a belső felmelegedés mértéke visszahűthető.

Az épületek előírt légállapotának biztosítására a létesítményt fűteni kell. A fűtési rendszereket minden esetben az adott épület hőszükségletére, és a benne lévő funkció figyelembe vételével kell egyedileg méretezni, de a meglévő rendszerek esetében előfordulhatnak túlméretezések is. Más a fűtési igény egy irodaházban, és más egy gyártó csarnokban, ahol koncentrált munkahelyek vannak kialakítva.


6.3. Fűtési rendszerek

A fűtési rendszerek hőátadó közeg szerinti csoportosítása: 1. Melegvizes rendszerek, 2. Gőzös rendszerek, 3. Sugárzó fűtésű rendszerek, 4. Légfűtési rendszerek. A fűtési rendszereknél a legelterjedtebb a melegvizes rendszerek, a régi gőzös fűtési rendszerek átállítása folyamatosan történik. A fűtési rendszerek fő elemei: 1. Hőtermelők –kazánok, 2. Szivattyúk – keringtető rendszer, 3. Szabályozó szelepek, 4. Tágulási tartályok, biztonsági szerelvények, 5. Szűrők, 6. Beszabályozó szelepek, 7. Hőleadók, radiátorok, 8. Automatika.


39


A felsorolt változatok közötti legnagyobb különbség a kazán hatásfoka (%), vagy annak reciproka, a teljesítmény tényező (Ck). Az energetikai számításoknál fontos adatok, hiszen a tüzelőanyag hő hasznosulását fejezi ki, és a készülékek között tüzelőanyag felhasználásban 10-30 % eltérések is lehetnek. Ez az eltérés megjelenik az energiahordozó felhasználásban is.

Modern és hatékony kondenzációs kazán

A fűtési rendszerek energia felhasználás szempontjából a kazánok, szivattyúk, szabályozás és a beszabályozás rendszerei energetikailag is a legfontosabbak. Hőtermelők – kazánok: Meglévő rendszer esetében azonosítani kell a kazán pontos típusát, és gyártási évét. Előfordulhat, hogy a gyártók azonos típuson évek alatt módosítanak, így az évjárat szerint ez pontosan beazonosítható. A kazán névleges teljesítmény megállapításánál ügyelni kell arra, hogy az adattáblán a kazán hőteljesítménye, ami a rendszer felé kinyerhető hőteljesítmény, vagy a kazán hőterhelése, vagyis az elégetett tüzelőanyagból kinyert teljesítményt jelöli meg. A névleges teljesítmény meghatározása a hatásfok és a hőteljesítmény szorzata. Ha a minimális teljesítmény is szerepel, arra lehet következtetni, hogy az égő egy, kettő, vagy folyamatos szabályozású lehet. Az égés szempontjából lehet atmoszférikus kazán, mely esetben az égéstermék gravitációs úton a huzat hatására távozik a kéménytestben, vagy blokkégős-túlnyomásos rendszerű, ahol a ventilátor segítségével távozik a füstgáz a kéménytestben. Az égéstér lehet nyílt vagy zárt égésterű. A kazán vízhőmérséklet szerint lehet: állandó hőmérsékletű, alacsony hőmérsékletű, vagy kondenzációs kazán.

40


Lehetséges hibák: A beszabályozatlan fűtési rendszerrel rendelkező épület egyes részein a belső hőmérséklet nem egyenletes, így vannak alulfűtött és túlfűtött helyiségek. A tervezettnél nagyobb térfogatáram esetén a szabályozó szelep két oldalán nagy a nyomáskülönbség, ezért az gyakran zajos. Egy adott épületben 18-19 °C átlaghőmérséklet mellett a helyiségekben mért hőfok 16°C és 24°C közötti szórást mutathat, tehát van alulfűtött és túlfűtött helyiség. A fűtési előremenő vízhőfok megemelésével elérhetjük, hogy a leghidegebb helyiségben (16°C) is az előírt 20°C-os hőmérséklet legyen, az átlag hőmérséklet így 21-22°C-ra módosul. A hidraulikailag szabályozatlan fűtési rendszereknél ahhoz, hogy az átlaghőmérséklet megfelelő értéken legyen, kb. 2 °C-kal magasabb előremenő vízhőfokot kell beállítani, ami 5-7 % -kal megemeli az energiafelhasználást. A 7/2006. V.24. TNM rendelet, mely az épületek energetikai követelmény rendszerét tartalmazza, a legfrissebb módosításai után rögzíthetjük, hogy ideális fűtési rendszert kell kialakítani egy adott épület korszerűsítése során. Az épület korszerűsítéseknél néhány energetikailag fontos szempont: 1. Energetikai számítások bizonyítják, hogy egy komplex épület felújítása során a hőszigetelések és nyílászáró cserék után 50 %-os energia felhasználás takarítható meg. További 15-25 % takarítható meg a fűtési rendszerek korszerűsítésével. Komplex módon akár 80-90% energia megtakarítás is eszközölhető. 2. Az adott épület korszerűsítése során a műszaki megvalósítási sorrend helyes megválasztása nagyon fontos. A korszerűsítésnek egymásra épülő, egymást erősítő hatások elérésével kell a kivitelezést elkezdeni.

4. Hőtermelő és fűtési rendszer kiválasztása:  Ha az épület hővesztesége minimális, felmerül a megújuló energia alkalmazása is.  Kialakítható új épület esetén monovalens, vagy meglévő korszerűsítése esetén bivalens rendszer is. Köztudott, hogy a téli fűtési időszak átlag hőmérséklete emelkedik, jelenleg +3 °C felett van. A hőszivattyús rendszerek alkalmazása mindkét rendszer esetén alkalmazható, bivalens rendszer esetén a 0°C külső határhőmérsékletre vezérelt rendszer már kedvezően alacsony energia felhasználást biztosít.  A bivalens rendszernél a határhőmérséklet alatti külső hőmérsékletnél a másodlagos hőtermelő, a gázkazán bekapcsol, 0°C feletti külső hőmérséklet esetén a hőszivattyú látja el a hőtermelő funkciót. A működési arány - figyelemmel a fűtési napok átlag napi hőmérsékleti adataira - 60 %-os hőszivattyú működést biztosíthat.  Figyelemmel a „H” hőszivattyús és a „G” geo villamos energia kedvező tarifákra, az éves energia mérleg kedvezően alakul. 5. Hőleadók kiválasztása: Az előzőekben tisztázódott, hogy az épület hőveszteségét minimális szintre kell hozni. Azzal, hogy a fűtési hőenergia igény és a hőveszteség csökkent, csökkenthető a hőleadó felülete is, ezzel kevesebb fűtési víztömeget kell felfűteni, sőt alacsonyabb fűtési előremenő/visszatérő vízhőfokkal is kifűthetők a helyiségek.

Típusai: a. Padlófűtés A padlófűtés kialakításához a meglévő talajon fekvő padlót fel kell bontani, és az energetikai számítás szerinti rétegrendet kell kialakítani. A szerelő betonra elhelyezett padló-hőszigetelés nem használható fel technológiai vezetékek elvezetésére, mert a szigetelés hatékonysága sérül. A padló hőszigetelésre külön technológiai szigetelő réteget kell tervezni, melybe már besüllyeszthetők a gépészeti vezetékek védőcsövei – víz, villany, fűtés, gyengeáramú vezetékek. b. Falfűtés A falfűtés kialakításának több a negatív hatása, mint ami mellette szól, igaz a belső légállapot eléréséhez lehet alacsonyabban tartani a belső hőmérsékletet. 1. A lakótér bútorral történő berendezhetőségét korlátozza. Ahol szekrényt helyezünk el, az a felület kiesik a hőleadó felületből. Ne feledjük, hogy konvencionális a fűtés, tehát a belső levegő a hőátadó közeg. 2. A falra képet, polcot, vagy bármit, amit fúrással lehet csak felhelyezni- körülményes. 3. A falfűtési csőrendszer 8-10 mm-es műanyag csövekből épül fel, a vízkövesedésre és a salakmentes szűrt vízre nagyon érzékeny. A fűtési rendszer élettartamát 25 évre tervezzük, addig működőképes állapotban kell lennie.


3. A helyes sorrend:  Első lépés célszerűen az épület hőveszteségének csökkentése, a fűtési és HMV hőenergia igény minimális szintre hozása. Ez utólagos hőszigeteléssel és nyílászárók cseréjével történhet meg.  Második lépés a csökkentett hőigényre a fűtési rendszer átméretezése. Kisebb teljesítményű hőtermelő szükséges, kedvezőbb hatásfokkal és tüzelőenergia felhasználási igénnyel. Csökkenthető a fűtésivíz hőfoklépcsője 90/70 °C-ról egészen 35/28°C-ra.  Harmadik lépés az optimalizált szabályozási szint kialakítása, távfelügyeleti beavatkozási lehetőséggel.

c. Mennyezet fűtés – beágyazott A beágyazott mennyezetfűtés kialakítása általában monolit födémszerkezetek esetében gazdaságos. A betonozás előtt el kell helyezni a megtervezett kiosztásban a fűtési csőrendszert toldásmentesen. 1. Földszintes épületek padlásfödém rendszerében gazdaságos a kialakítása, felette el kell helyezni a 25-30 cm hőszigetelést. 2. A helyiségenként kialakított mennyezetfűtési csőrendszer osztó-gyűjtőben fogadása a belső w w w. e n e r e a . e u »

41


térben esztétikai elhelyezési probléma megoldást követel. A fűtetlen padlástérben is kialakítható, ha komoly hőszigeteléssel látjuk el. A karbantartási megközelíthetőséget biztosítani kell. 3. Vannak előregyártott födémpanelek, melyekben a mennyezetfűtési csövek összekötésére a csomópontokban van kialakítva megoldás, így a kivitelezés gyorsabb. d.

Fan-coil – klímakonvektor A hőleadó felület csökkenése miatt a radiátorokat lecserélhetjük kisebb víztömegű keskeny klímakonvektorokra. A fan-coil 4 csöves kötéssel a készülékben lévő hőcserélő téli-nyári üzemmódban is működtethető, így fűtésre és hűtésre egyaránt használhatjuk. A keskeny készülék jó fűtési és hűtési hatásfokát a benne lévő halk légbefúvó ventillátorral érik el, melynek fordulatszámát változtatva és a belső termosztáttal a hőteljesítmény is beállítható és szabályozható.

e. Mennyezetfűtés – infrasugárzók Az infrasugárzók hőátadó közege a rövidhullámú sugárzás, nem pedig a belső levegő. Gondoljunk a Nap melegítő hatására, ott is, amit ér a nap azt melegíti, amit nem ér azt csak a környezete melegíti fel. Az infrasugárzók felmelegítik az emberi testet, a helyiségben lévő tárgyakat, és a falat. Komfortérzet szempontjából a legjobb sugárzó fűtés. Álmennyezeti rendszerbe integrálhatók az infrapanelek.

42


7. Épületek energetikai tanúsítása Miért van szükség energetikai tanúsítványra? Az Európai Unió előírja, hogy az épület tulajdonos köteles bizonyos épületek energetikai minőségének tanúsítására. Olyan épületekről van szó, melyek állandó emberi tartózkodás céljára szolgál, és a funkció ellátására biztosítani kell az épület előírt belső légállapotát – fűteni kell -, valamint a használathoz szükséges egyéb funkciókat, mint a HMV (használati melegvíz), szellőzés – frisslevegő pótlása -, nyári túlmelegedés esetén hűtés és a megfelelő belső világítás. A funkció ellátásához – az épület üzemeltetéséhez - az adott épület energiát használ fel, és a felhasznált energia alapján minősíteni szükséges az épületet. A tanúsítvány alapján  Az adott épület energetikai jellemzői összevethetők a 7/2006.V.24. TNM rendeletben meghatározott követelmény értékekkel,  Az egyes azonos funkciójú épületek egymással energetikai teljesítményük alapján összehasonlíthatók,  Az épületek összesített energiafogyasztásuk alapján minőségi osztályba sorolhatók. A fentiek természetesen csak akkor lehetségesek, ha az épületet használó egyéni szokásai kizárásra kerülnek, és egy előre meghatározott „standard” adatokkal végezzük el az energetikai számításokat. A standard adatok a belső hőmérséklet, a hőfokhíd, a sugárzási nyereségek, az egy főre jutó alapterület, a használati idő, a melegvíz fogyasztás, a belső világítás, mely értékekkel számolva az épület összesített energetikai jellemző értékei meg vannak határozva.

Mi befolyásolja még az adott épület energia fogyasztását?  A fűtött teret határoló külső szerkezetek geometriai mérete és energetikai jellemzője,  Külső nyílászáró szerkezetek mérete, és hőtechnikai tulajdonsága,  A fűtési hőenergiát előállító hőtermelő típusa, a fűtési rendszer kialakítása, a szabályozás,  A HMV előállításának módja,  A légtechnikai – szellőzés – rendszerek és berendezései,  A hűtési rendszer energiafogyasztása,  A világítási rendszer fényforrásai, és a szabályozások,  A felhasznált energiahordozók fajtája,  Az épület tájolása. Kik a szereplők? Az ingatlan tulajdonosa-üzemeltetője, illetve a tanúsítvány kiállításáért felelős szakember. A 266/2013.(VII.11.) kormányrendelet szabályozza az építésügyi és az építéssel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységet. A tanúsítás elkészítését is szakmai jogosultsághoz kötik. A jogosultak a Mérnökkamara, és a Magyar Építész Kamara névjegyzékeiben találhatók meg. Mikor kell energetikai tanúsítvány? Az energetikai tanúsítvány általános szabályait a 176/2008. VI.30. hatályos kormányrendelet határozza meg. Tanúsítványt az alábbi alapesetekben kell készíteni: 1. Új épület használatbavételi – lakhatási – engedély kérelemnél Az új épület építési hatósági engedély kérelem tervdokumentációban előzetes energetikai számítás készült, mely arra hivatott, hogy bizonyítsa, hogy a tervezett

épület megfelel a 7/2006. V.24. TNM rendeletben meghatározott energetikai követelményeknek. A megvalósított állapot igazolására kell számítást végezni. 2. Meglévő épület értékesítése Ingatlan vásárlása esetén általában a Vevő több ingatlant néz meg, és begyűjti az összes információt (pl. ár, műszaki állapot, funkció, beépített berendezések, tájolás, megközelítés.) A legtöbb esetben elfelejtkeznek, hogy az épület éves üzemeltetési költsége hogyan alakul. Az energetikai tanúsítvány energetikai osztályba sorolása pontosan erre ad választ. Ha az ingatlan a „C”-megfelelő kategória felett van akkor kedvezőek a költségek. A rendelet szabályozza, hogy mely esetekben kell Energetikai Tanúsítványt készíteni. A tanúsítványt az Eladó készítteti el, és a szerződés aláírásakor adja át a Vevő részére. Mivel a tanúsítvány az építményt energetikai osztályba sorolja az üzemeltetési költségek alapján, ezért érték meghatározó szerepe is van, hiszen egy rossz energetikai épület éves rezsiköltsége magasabb, ezért a beépített anyagok is avultak, vagy energetikailag silányabb minőséget képviselnek.

« 7. épületek energetikai megújítása

Ha ezeket az adatokat nem standardizálnánk, akkor az épületek sem egymással, sem a megadott határértékekkel nem lennének összevethetők.

3. Meglévő épület tartós bérbeadása esetén Hasonló az eset, mint ami a 2. pontban van leírva, csak itt tartós bérbeadásról van szó. Egy bérlőnek sem mindegy, hogy a bérleti díjon felül, mennyi az adott ingatlan éves rezsi költsége. Kinek az érdeke az energetikai tanúsítvány megléte? Jelen gazdasági helyzetben felmerül a kérdés, hogy a tanúsítvánnyal újabb kiadás terheli a lakás és ingatlan tulajdonosokat. A rendelet 2008-ban született, korábban önkéntes volt, most már kötelező. Tudni kell, hogy az igazoló okirat tartalmazza az adott épület külső lehűlő határoló szerkezeteinek a megfelelőség vizsgáw w w. e n e r e a . e u »

43

« 7. épületek energetikai megújítása

(fokozottan energiatakarékos) és megy lefelé az „I” (rossz) minősítésig. A „C” osztály a (követelménynek megfelelő) szint. Az igazoló okirat tehát egy teljes körű épület átvizsgálást, a fűtési és melegvíz ellátó rendszerek elemzését, és az energia-felhasználás megállapítását tartalmazza. A vizsgálatkor kiderül, hogy mely szerkezetek szigetelését kell elvégezni, hol szökik a hő, és egy későbbi hőszigeteléshez, felújítás tervezéséhez adatokat szolgáltat. Az épület energetikai tanúsítvány minősíti az épületet, és egyben behatárolja az ingatlan értékét is. Hitelesített Energetikai Tanúsítvány latát, az épület hőveszteségének a számítását, és az épület összes energia fogyasztását (fűtéshez szükséges energia felhasználást és a melegvíz előállításának az energia igényét). Az energia fogyasztás szerint a szakértő energetikai osztályba sorolja az épületet. A vevő és a leendő vevő/bérlő ebből tájékozódhat, hogy az adott épület éves rezsi költsége mekkora. Természetesen, ha vékonyak a falak, a padlás nincs szigetelve, és az ablak-ajtó is rosszul zár, a kazán régi avult, akkor a ház fűtési költsége az égbe szökhet, az épület hővesztesége magas, ennek ellenére sincs megfelelő meleg az épületben. Összegezve, a tanúsítvány segíti a vevőt/bérlőt a döntésben. Három kiválasztott ingatlanból természetesen az olcsóbb üzemeltetésűt vesszük meg, amelyiknek az éves rezsi költsége a legkevesebb, de azt is látjuk, hogy ér-e annyit az épület, vagy esetleg az árból engedményt lehet kérni, mert az épület energetikai szempontból korszerűsítésre szorul. Energetikai Osztályba sorolás A fenti követelmények vizsgálati eredménye alapján energia osztályba sorolás történik, mely kezdődik az „A+”

44


Változott 2013. január 9-től az Energetikai Tanúsítványt szabályozó rendelet. A változás legfontosabb része, hogy csak „Hiteles” Energetikai Tanúsítványt adhat ki a tanúsítást végző szakértő. Már 2013 év előtt is a tanúsítványokat a „VÁTI” Dokumentációs Központ részére be kellett küldeni, de 2013. január 9-től az Országos Építésügyi Nyilvántartó rendszerben kell hitelesíteni az elkészített energetikai tanúsítvány dokumentumokat. Ez egyszerűen abból áll, hogy a tanúsítást végző szakértő a regisztrált ügyfélkapun keresztül beküldi elektronikus formában a tanúsítványt, és a hitelesítés után le kell tölteni az egyedi kóddal ellátott tanúsítványt. Az ügyfél részére ezt kell átadni eredeti aláírással ellátva. A sok éves egyeztetések után, végre megszületett az a rendszer, ahol nyilvántartást vezetnek a tanúsítványokról és a tanúsítókról is. Gondoljunk bele, a tanúsító az ügyfélkapun keresztül bejelentkezve tudja az okiratot hitelesíteni. Megszűnt a név nélküli tanúsítás, a tanúsítványokat ellenőrzik, és kiszűrhető az olcsón, szakszerűtlenül dolgozó szakember is.

Ingatlan eladásakor kötelező az eladónak elkészíttetni a tanúsítványt, és az okirat átadását az adás-vételi szerződésben is rögzíteni kell. Ha a tanúsítványban az ingatlan „C” energetikai osztály felett van, az nagyon jó, növeli az ingatlan értékét. Ezért óvva intünk minden tanúsítót és eladót, hogy meghamisítsa a tanúsítvány minősítését, mert abból komoly szakmai felelősségre vonás és milliós kártérítési per is lehet. A tanúsítvány a jelenlegi hitelesítés után rendelkezésre áll a szakmai ellenőrzést végző szerveknek. A tanúsító személye is azonosítható, mert ügyfélkapun jelentkezett be. Ha szakmailag hibázott a jogosultsága visszavonható. De a becsapott vevő is pert indíthat az eladó és a tanúsító ellen, követelve az ingatlan értékkülönbözetének vis�szafizetését. KöltségOptimum – Nem biztos, hogy megéri a túlzott műszaki fejlesztés? Ha az épület az energetikai számításai alapján nem éri el a „C” – megfelelt – energetikai osztályba sorolást akkor az Energetikai Tanúsítványnak 2013. január 9-től tartalmazni kell az adott meglévő épületre vonatkozó költségoptimalizált szintre vagy költséghatékonyság növelésére irányuló mérnöki korszerűsítési javaslatot. Költségoptimalizálás: Egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy meg kell határozni azokat a fejlesztési műszaki tartalmakat a korszerűsítéskor, amelyek a várható élettartam (30 év), a korszerűsítési költségek és a költség megtakarítások alapján a legkedvezőbb megoldást eredményezik.

8. Megvalósult jó gyakorlatok A következőkben az Észak-Alföldi régióban megvalósított ún. „jó gyakorlatokat” (good practice) kívánunk bemutatni. Az ismertetett energetikai célú projektek vissza nem térítendő támogatás finanszírozásával, pályázatok keretében kerültek megvalósításra. A projektek rövid ismertetésével az a célunk, hogy gyakorlati szempontból közelítsük meg a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeit és követendő mintaként szolgáljanak. A projektgazdák más szervezetek számára is példaértékű beruházásokat hajtottak végre és méltán büszkék térségükben az elért eredményeikre, környezetbarát kezdeményezéseikre. A fejlesztések megvalósításával sokat tettek a környezetük védelme érdekében, melynek további eredménye az energiákkal való racionális gazdálkodási mód megmutatkozik a rezsiköltségeik csökkenésében is.

« 8. megvalósult jó gyakorlatok

A tanúsítvány minősíti az ingatlant

Kövessék Önök is ezen példaértékű kezdeményezéseket! 1. Megújuló energetikai fejlesztés Nyírpazony községben a konyha épületén Projektgazda neve: Nyírpazony Község Önkormányzata Megvalósítás helye: 4531 Nyírpazony, Széchenyi u. 15/A., konyha épület Projekt tartalma: A Nyírpazonyi önkormányzat által fenntartott konyha épületére 24 táblás szelektív síkkollektor került telepítésre, a hozzá tartozó 4 db HMV (használati melegvíz) tároló tartállyal együtt. A napkollektoros rendszer a konyha HMV igényének kielégítésébe segít be. Így az önkormányzat kb. 6000 m3 földgázt takarít meg évente.


45

« 8. megvalósult jó gyakorlatok

A napkollektoros rendszer által várható eredmények: – üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése: 14,09 tonna/év. – megújuló energiahordozó felhasználás: 142,34 GJ/év. Beruházás bruttó költsége: • napkollektoros rendszer: 18.904.763.• műszaki ellenőrzés: 63.500.• tájékoztatási feladatok: 177.800.• záró audit: 190.500.Összesen: 19.336.563.Támogatási intenzitás: 85% A projekt a Környezet és Energia Operatív Program, KEOP4.10.0/A/12-2013 konstrukció finanszírozásával valósult meg. 2. „ÉRMÉK” ALAPÍTVÁNY épületének ellátása napkollektoros rendszerrel Projektgazda neve: „ÉRMÉK” Észak-Alföldi Rekreációs, Mentális És Oktatási Központ Közhasznú Alapítvány Megvalósítás helye: 4225 Debrecen-Józsa, Rózsavölgyi u. 47. (oktatási központ) Projekt tartalma: Az ÉRMÉK Alapítvány épületére 14 táblás vákuumcsöves napkollektor került telepítésre, a hozzá tartozó 1 db HMV (használati melegvíz) tároló tartállyal együtt. A napkollektoros rendszer az Intézmény HMV igényének kielégítésébe segít be. Így az alapítvány kb. 2200 m3 földgázt takarít meg évente.

46


A napkollektoros rendszer által várható eredmények: – üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése: 4,2547 tonna/év. – megújuló energiahordozó felhasználás: 75,842 GJ/év. Beruházás bruttó költsége: – napkollektoros rendszer: 10.693.375.Támogatási intenzitás: 50% A projekt a Környezet és Energia Operatív Program, KEOP4.2.0/A/09-2010 konstrukció finanszírozásával valósult meg. 3. Nyírkarászi Váci Mihály Általános Iskola épületébe biomassza kazán telepítése Projektgazda neve: Nyírkarász Község Önkormányzata Megvalósítás helye: 4544 Nyírkarász, Fő u. 67. (Általános Iskola) Projekt tartalma: A Nyírkarászi Általános Iskolában 150 kW-os biomassza kazán került telepítésre, a hozzá tartozó 2 db 1500 literes tároló tartállyal együtt. A biomassza kazán az Általános Iskola fűtési igényét elégíti ki. Így az Önkormányzat kb. 35.000 m3 földgázt takarít meg évente. A biomassza kazán által várható eredmények: – üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése: 84,18 tonna/év. – megújuló energiahordozó felhasználás: 1200 GJ/év. Beruházás bruttó költsége: • biomassza kazán: 31.244.540.• tájékoztatási feladatok: 101.600.• záró audit: 101.600.Összesen: 31.447.740.Támogatási intenzitás: 85% A projekt a Környezet és Energia Operatív Program, KEOP4.2.0/A/11-2011 konstrukció finanszírozásával valósult meg.

kénhidrogén, egyéb maradványgázok. Röviden: minden olyan gáz, amely biomasszából fejlődik.

Aktív ház: Az aktív házak olyan épületek, melyek maguk termelik meg a működtetésükhöz szükséges energiát, sőt elérhető a többlet is, amelyet visszatáplálhatnak az elektromos hálózatba. Megújuló energiaforrások aktív hasznosítása mechanikai rendszerekkel: PV-cellák, napkollektorok, hőszivattyúk, szélerőművek, stb.

Biomassza: Biológiai eredetű szerves-anyag tömeg. A szárazföldön és a vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; a biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állat, feldolgozóipar, stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke. A biomassza hasznosítás fő iránya az élelmiszer-termelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása.

Atomenergia: Az atomenergia gyakorlatilag az atommagok ún. kötési energiáját jelenti. Az atomerőművekben maghasadás folyamataként keletkező hőenergiát hasznosítják áramtermelésre. Az urán a felhasznált tüzelőanyag. Bináris erőmű: Geotermikus energiával elektromos energiát előállító üzem, ami zártkörű hőcserélő rendszert használ, vagyis a geotermális folyadék („első számú” folyadék) a hőjét átadja egy alacsony forráspontú folyadéknak („másodszámú” vagy „dolgozó”), amit elpárologtatnak és turbinát vagy generátort hajtanak vele. Biobrikett: Nagy nyomású préseléssel készült, faipari vagy mezőgazdasági hulladék alapú, henger vagy tégla alakú tüzelőanyag. Kis nedvességtartalma és nagy anyagsűrűsége miatt fűtőértéke nagyobb a hasábfáénál, míg hamutartalma kisebb. Biodízel: Olajtartalmú növényekből az olaj kisajtolható, és egyszerűbb vegyszeres kezelések után a dízelolajhoz hasonló anyag nyerhető (pl. repce, olíva, napraforgó stb.) Felhasználható dízelmotorok üzemeltetésére, vagy akár egyéni központi fűtésre is. Bioenergia: Az élő szervezetekben és elhalásuk után a belőlük származó szerves anyagokban lévő kémiai energia, amely a zöld növények által fotoszintézis útján megkötött napenergiából származik. Biogáz: A biogáz szerves anyagok, baktériumok által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő termék. Tartalma: metán, szén-dioxid, nitrogén, hidrogén,

Bioüzemanyag: A biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyag: a bioetanol, a biodízel, a biometanol, a biodimetiléter, a bio- ETBE (etil-tercier-bitiléter), a bio-MTBE (metil-tercier-butiléter), a szintetikus bioüzemanyagok, a biohidrogén, és a tiszta növényi olaj, továbbá a jogszabályokban bioüzemanyagként meghatározott üzemanyag.

« 9. energetikai alapfogalmak

9. Energetikai alapfogalmak

CO2 kibocsátás: Az égés során keletkező gáz, pl.: autók kipufogóin távozó gáz, vagy nagy ipari létesítményekből származó gáz. A napenergia egy részét a föld visszasugározza; a visszasugárzott energia távozna a Földről, de ezt az üvegházhatású gázok megakadályozzák és visszaverik ismét a föld felé. Ez a folyamat hosszú távon felmelegedést okoz, amely globális méretű. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint a túlzott mértékű felmelegedés a sarki jég megolvadását eredményezheti, ami nagy mennyiségben az óceánokba kerülve klimatikus katasztrófát okozhat. Energetikai audit: Olyan felmérések végzése, melyek tiszta képet adnak az energiafelhasználás mértékéről, céljairól, indokoltságáról, költségeiről és jellemzőiről, valamint meghatározzák a fogyasztás és a költségek csökkentésének módjait. Energetikai faültetvény: A mezőgazdasági ültetvénygazdálkodási művelési ágba sorolandó, energiafa termesztésére létesített faültetvény. Az energetikai faültetvényre nem érvényes az erdőtörvény. Sík- vagy dombvidéken, jó termő-


47


helyeken, nagyüzemi körülmények között a gépi betakarításra alkalmas terepviszonyok mellett létesítik. Energetikai hatásfok: Az energiaátalakítás hatásfoka, ami alatt azt értjük, hogy egy folyamatban mekkora a befektetett ráfordítás és a hasznosuló eredmény aránya. A hatásfokot minden folyamatnál egyénileg kell értelmezni. Energiastratégia: Egy hosszú távú terv, melyben az energiagazdálkodással kapcsolatos tervek, javaslatok, az energetikai fejlesztések irányai szerepelnek pl. egy szervezet, egy település, egy kistérség vagy egy ország számára. Célja az energiahatékonyság elősegítése, az energiaforrások racionális felhasználásának elérése és a megújuló energiát alkalmazó technológiák elterjedéséhez való hozzájárulás. Energiatakarékos izzó: Az energiatakarékos izzók a felhasznált energia kb. 80%-át képesek fénnyé alakítani, míg a hagyományos izzók csak 15-20%-át, a fennmaradó rész hő formájában távozik. 8x hosszabb az élettartalma (8-10 ezer óra), mint egy hagyományos izzónak, 80%-kal kevesebbet fogyaszt, mint egy hagyományos izzó. Fosszilis energiahordozók: A fosszilis (megkövült) energiahordozók az évmilliók során növényi és állati maradványokból keletkeztek a levegőtől elzárt bomlása során. Nagy az energiasűrűségük és főként szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek. Szilárd (szén, lignit), folyékony (kőolaj), vagy gáznemű (földgáz) halmazállapotúak. Gázturbina: Olyan hőerőgép, ahol a levegővel kevert elégetett gázt közvetlenül ráengedik a turbina lapátsorára. Az égési folyamathoz egy kompresszor szolgáltatja a levegőt, melyet a turbina működtet. A keletkező égéstermékek mozgási energiáját további turbinák hajtására használhatjuk, vagy az égéstermékek felgyorsítva reaktív hajtóműként működhetnek. A gázturbinában folyamatos égés valósul meg. Geotermális gradiens: A Föld belseje felé haladva nő a hőmérséklet, ennek a növekedésnek a mértékét mutató mérőszám a geotermikus gradiens. Átlagos földi értéke 3°C/100 m. Magyarországon ez az érték magasabb, kb. 5–7°C/100 m.

48


Geotermikus energia: A Föld szilárd kérgét alkotó kőzetek belső hője, melynek forrása a magma felől folyamatosan működő hőáramlás. Hőszivattyú: Olyan berendezés, amely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. Leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működő berendezések, de léteznek abszorpciós hőszivattyúk is. A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor a melegebb hely hűtésére is használhatók. Hővisszanyeréses szellőztető rendszer: A hővisszanyeréses szellőztető berendezések folyamatosan frissítik a helyiségek levegőjét, és hőcserélés révén javítják az összenergia-mérleget. Fontos az is, hogy a tömören lezárt épületben ellenőrzött, egészséges klímát biztosít. Tehát a szellőztető rendszer biztosítja a családi házak, valamint a többemeletes lakótömbi házak kiegyenlített szellőztetését a keletkező hulladékhő visszanyerésével egyetemben, továbbá lehetőség nyílik a bevezetett friss levegő előmelegítésére a téli, illetve előhűtésére a nyári időszakban. Mindez a rendelkezésre álló belső és külső energia-visszanyerési lehetőségek maximális kihasználásával. Az alacsony energiaigényű házak esetében a szellőztető rendszer kiegészíti a hagyományos fűtőrendszert (központi fűtés, padlófűtés stb.). Hulladékból nyert energia: A hulladék- a környezetvédelmi előírások betartása mellett- fűtőanyagként vagy más módon történő felhasználása során nyert energia. Hullámenergia: A megújuló energiaforrásokhoz sorolható energia. A Föld felszínének több mint háromnegyed részét víz borítja (folyók, tavak, tengerek, óceánok). A felszálló meleg levegő helyébe áramló hűvösebb légtömegek mozgásba hozzák a víztömegeket: így keletkeznek a hullámok. Több különböző módszer is létezik a hullámenergia hasznosítására. A hullámenergia-rendszerek tengerpartra és nyílt vízre tervezhetők.

Megújuló energiaforrás: Mindazok a nem fosszilis eredetű energiafajták, melyek az emberi felhasználás eredményeként nem csökkennek, vagy a felhasználás ütemében újratermelődnek. Az időjárási körülményektől függő, nem fosszilis energiahordozó (nap, szél), az időjárási körülményektől nem függő nem fosszilis energiahordozó (geotermikus energia, vízenergia, biomassza, valamint biomasszából előállított energiaforrások), valamint hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó biogáz. Napkollektor: Olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Napelem: Olyan szilárdtest eszköz, amely a fénysugárzás energiáját közvetlenül villamos energiává alakítja. Az energiaátalakítás alapja, hogy a fény elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Passzívház: Majdnem egy energiamentes ház, melyet alternatív energiaforrás felhasználására irányuló valamilyen energia fűt. Gyakorlatilag magától gondoskodik a kellemes hőmérsékletről. A passzívház rendkívül egyszerű fizikai törvények alapján működik. Az üvegházhatásra alapozva nyerik a hőenergiát a nagyméretű, elsősorban déli ablakfelületeken bejutó napenergia fűti a helyiségeket. A hőszigetelésnél fontos követelmény, hogy a szigetelés összefüggő legyen, az épületen ne legyenek hőhidak, különben a pas�szívház energiatakarékossági hatásfoka nagy mértékben lecsökken.

Pellet: Jó minőségű tüzelőanyag, aprított, 12-15%-osra szárított és tömörített biomasszából. Hengeres forma (68 mm átmérő, 1-15 cm-es hosszúság) és magas fűtőérték jellemzi (17,21 MJ/kg). Kereskedelmi forgalomban általában műanyag zsákokban elérhető. Fából és mezőgazdasági hulladékokból készítik. Szélenergia: A levegő földfelszínhez viszonyított mozgása (légáramlás) által létrejövő energia, amely megfelelő feltételek esetén energiatermelésre hasznosítható. Szélerőgép: Olyan szerkezet, mely a szél erejét felhasználva villamos energiát termel. Előnyei: Gyorsan telepíthető, önállóan működő technológia; az „üzemanyag” bőséges, szabadon hozzáférhető és kimeríthetetlen, korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre; környezetkímélő hasznosítást tesznek lehetővé; csekély karbantartást igényelnek; fosszilis üzemanyagot nem igényelnek.


Kombinált ciklusú erőmű: A kombinált ciklusú erőmű egy gázturbinás erőmű. A kombinált ciklusú erőműben a gázturbinából kiáramló forró füstgázt hőhasznosító kazánba vezetik, és hőenergiáját felhasználva gőzt termelnek. Az így kapott gőz turbinát hajt meg és villamos áramot termel, de hőszolgáltatásra is hasznosítható. A kombinált ciklusú erőművek hatásfoka kedvezőbb, mint a hagyományos hőerőműveké.

Szélerőmű: Olyan erőmű, amely a villamos energiát a szélenergia felhasználásával állítja elő. Termálvíz: Az 1995. évi LVII. törvény (a vízgazdálkodásról) alkalmazásában minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb. Termosztát: Hűtő és fűtő berendezések hőmérséklet szabályozására használatos eszköz. Ki-, ill. bekapcsolva őket a kívánt hőfok megtartásáért. Üvegházhatás: Az üvegházhatás a légkör hőmegtartó tulajdonsága, ami számos dologtól függ: a Nap sugárzásától, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától, illetve az atmoszféra sűrűségétől. Az üvegházhatású gázok egyfajta falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr közt, visszaverve a világűr felé kisugárzódó energiát, ezzel melegedést okozva. Vagyis „lefelé” átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földfelszínről „felfelé” haladó hősugárzást. Vízenergia: A víz által közvetített mozgási energia, amelyből energia nyerhető.


49

Felhasznált irodalom ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség- Az Észak-Alföldi régió energiastratégiája (2009) Dr. Egri Imre- Vámosi Gábor: Alternatív energiaforrások tankönyv (2010), Nyíregyházi Főiskola (ISBN 978-963-9909-86-1) prof. Dr. Göőz Lajos: Energetika jövőidőben- Magyarország megújuló energiaforrásai (ISBN: 978-963-7336-65-2) prof. Dr. Göőz Lajos: Az Észak-alföldi régió geotermikus energiáinak feltárási, hasznosítási lehetőségei, Energia Hírlevél, 5. évfolyam, 5. szám, 2013. július Király Zsuzsanna- Tóth Zsuzsa: Lakcímke, Energia Klub (ISBN 978-963-87425-6-2) Orosz Miklós- Szabó Árpádné: Szélerőgépek hasznosítása az EU jegyében Magyarországon, Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar, Gödöllő (2005) Méhes Ernő: Megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek a határon átnyúló térségekben, PRIMOM Sz-Sz-B Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány (ISBN 978-963-08-6031-4)

Felhasznált weboldalak: energiapedia.hu www.edfdemasz.hu www.egymozdulat.hu www.enerea.eu www.energiapersely.hu www.nyirokowatt.hu www.zoldtech.hu

50


Hasznos weboldalak

ÉMI Építésügyi Minőségellenző Innovációs Nonprofit Kft.

www.emi.hu

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft.

www.enerea.eu

Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

www.eszakalfold.hu

Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

www.hbmvk.hu

INNOVA Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség

innova.eszakalfold.hu

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

www.mekh.hu

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH)

www.mnvh.hu

Magyarország Kormánya

www.kormany.hu

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

www.mvh.gov.hu

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

www.nak.hu

Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI)

www.nakvi.hu

Nemzetgazdasági Minisztérium

http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesiminiszterium

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

www.nfh.hu

Pályázatfigyelő

www.pafi.hu

Pályázati kereső

www.szechenyi2020.hu palyazat.gov.hu

PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány

www.primomvk.hu


51

2014

FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA VIDÉKEN

Recommend Documents