Fenntartható élelmiszerlánc Projekt Alapító Dokumentum

„Fenntartható élelmiszerlánc” Projekt Alapító Dokumentum

Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló.......................................................................................................... 4 1.1 A pályázat előzményei................................................................................................ 4 1.2 A projekt összefoglalása............................................................................................. 4 1.3 A pályázat támogatásának folyamata ......................................................................... 5 2 A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása......................................... 6 2.1 A projektgazda bemutatása ........................................................................................ 6 2.1.1 A pályázó szervezet ................................................................................................... 6 2.1.1.1 A pályázó szervezet bemutatása.......................................................................... 6 2.1.1.2 A pályázó szervezet pénzügyi stabilitása ........................................................... 14 2.1.1.3 A pályázó szervezet referenciái ......................................................................... 15 2.1.2 Konzorcium bemutatása........................................................................................... 16 2.2 A projektmenedzsment szervezet............................................................................. 17 2.2.1 Projektvezető............................................................................................................ 17 2.2.2 Projektmenedzsment szervezet................................................................................ 20 2.2.2.1 A projekt menedzsment szervezet szervezeti ábrája.......................................... 20 2.2.2.2 A projekt irányítási szintjei, felelősségi körök megjelölése.................................. 20 2.2.2.3 Projekt management eszközök, és dokumentumok ........................................... 22 2.2.2.4 A kommunikációs szakember............................................................................. 25 2.2.2.5 A környezeti nevelési szakember....................................................................... 31 2.2.2.6 A pénzügyi szakember....................................................................................... 32 2.2.2.7 A projektben résztvevő munkatársak ................................................................. 32 2.2.2.8 Esélyegyenlőség biztosítása .............................................................................. 32 2.2.2.9 Fenntarthatóság biztosítása............................................................................... 38 3 Projektterv ....................................................................................................................... 39 3.1 Helyzetelemzés ........................................................................................................ 39 3.1.1 Az élelmiszerlánc koncepciója.................................................................................. 39 3.1.2 Fenntarthatóság és tudatos fogyasztás .................................................................... 40 3.1.3 Illeszkedés az uniós és hazai szakpolitikai dokumentumokhoz ................................ 41 3.1.4 A fenntartható élelmiszerfogyasztás piacfelmérések tükrében.................................. 42 3.1.5 Illeszkedés a TEKTT listához ................................................................................... 45 3.2 Célok........................................................................................................................ 46 3.2.1 Hosszú távú célkitűzések ......................................................................................... 46 3.2.2 Középtávú célkitűzések ............................................................................................ 46 3.2.3 Rövid távú célkitűzések ............................................................................................ 46 3.2.4 Részcélok és üzenetek............................................................................................. 46 3.3 Célcsoportok ............................................................................................................ 48 3.3.1 1. célcsoport: Felsőoktatási hallgatók a megcélzott 10 felsőoktatási intézményt befogadó városban ............................................................................................................... 48 3.3.1.1 Középtávú célok a célcsoport vonatkozásában.................................................. 49 3.3.1.2 Elérések bemutatása ......................................................................................... 50 3.3.2 2. célcsoport: A megcélzott 10 egyetemi városban és vonzáskörzetében lakó családok ............................................................................................................................... 52 2


3.3.2.1 Középtávú célok a célcsoport vonatkozásában.................................................. 53 3.3.2.2 Elérések bemutatása ......................................................................................... 54 3.3.3 Összesített elérés adatok ......................................................................................... 55 3.3.4 Az elérés típusok meghatározása............................................................................. 55 3.4 A projekt tervezett tevékenységei ............................................................................. 56 3.4.1 Tevékenységek bemutatása..................................................................................... 56 3.4.1.1 ÚMFT szintű tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségek.............................. 69 3.4.1.2 Esélyegyenlőség biztosítása .............................................................................. 70 3.4.1.3 Fenntarthatóság biztosítása............................................................................... 70 3.4.2 Outputok................................................................................................................... 71 3.4.3 Ütemterv................................................................................................................... 73 3.4.3.1 Közbeszerzési kötelezettség.............................................................................. 74 3.5 A projekt hatásosságának mérése............................................................................ 75 3.5.1 A mért eredményindikátorok..................................................................................... 75 3.5.2 A teljes projekt hatásosságának általános mérése ................................................... 75 3.5.3 Térségi komplex kampány hatásosságának mérése ................................................ 76 3.5.4 Rendezvénysorozat hatásosságának mérése .......................................................... 76 3.6 Költségvetés............................................................................................................. 76 3.6.1 A költségek bemutatása és indoklása....................................................................... 76 3.6.2 A támogatás mértékének meghatározása ................................................................ 76 3.6.3 Az elszámolható költségek besorolása ..................................................................... 77 3.7 Fenntartási kötelezettség.......................................................................................... 77 3.8 Kockázatkezelés ...................................................................................................... 78 4 Önéletrajzok .................................................................................................................... 80 4.1 Projektvezető: Roszík Péter ..................................................................................... 80 4.2 Kommunikációs szakember: Balaton Anita............................................................... 85 4.3 Környezeti nevelési szakember: Márkus Ferenc....................................................... 87 4.4 Pénzügyi szakember: Szeibert Anikó........................................................................ 92

3


1 1.1

Vezetői összefoglaló A pályázat előzményei

Az Európai Élelmiszerlánc Parlament - FOODLAWMENT EGYESÜLET 2009. október 25-én pályázatot nyújtott be a KEOP 6.1.0/C támogatási konstrukcióra. A pályázat a KEOP 6.1.0/C/09-2009-0005 azonosító számot kapta. A pályázatot 2009. december 17-én a Támogató azzal utasította el, hogy „a Bíráló Bizottság a projekt alapötletét támogathatónak tartja”, és a pályázatot a megadott szempontok alapján történő átdolgozás után újra beadásra javasolta. A Bíráló Bizottság egyúttal azt is javasolta, hogy – mivel a KEOP 6.1.0/C konstrukció rövid határidejével és nagyszámú passzív elérésével intenzív médiakampányok támogatására alkalmasabb – a pályázatot – átdolgozása után – a KEOP 6.1.0/B konstrukcióra adjuk be újra. Az Egyesület jelen pályázatával az elutasítás indoklásában megadott szempontok maximális figyelembe vételével, és a Bíráló Bizottság javaslatának megfelelően cselekedett. Az NFÜ honlapján 2010. május 3-án megjelent közlemény alapján a pályázati feltételek jelentősen módosultak, 2010. május 25-ig azonban lehetséges volt a korábban meghirdetett feltételekkel beadni a pályázatot. Mivel megismételt pályázatunk készítése a közlemény megjelenésének idején már folyamatban volt és magas készültségi fokot ért el, ezért pályázatunkat a korábban meghirdetett feltételekkel összhangban nyújtottuk be.

1.2

A projekt összefoglalása

Az Európai Élelmiszerlánc Parlament - FOODLAWMENT EGYESÜLET Magyarországon bejegyzett, kiemelten közhasznú egyesület, amely tevékenységét európai és nemzetközi szinten végzi. A speciális négyoldalú (hatóság, vállalkozó, oktatás és tudomány, fogyasztó) kölcsönösségén alapuló élelmiszerláncban felismeri, előmozdítja, katalizálja, népszerűsíti azokat a folyamatokat, amelyek az élelmiszernek, mint stratégiai-bizalmi terméknek az elégséges mennyiségét, biztonságosságát, a jó, sokszor különleges minőségét garantálják, a nyomon követhetőség, a tisztességes piaci magatartás és a fenntarthatóság jegyében. A Foodlawment Egyesület elkötelezte magát, hogy elősegítse a fenntarthatósági alapelvek érvényesülését az élelmiszerlánc termékek előállítása és fogyasztása során. A fenntartható élelmiszerlánc koncepciója, mint a fogyasztási szokásokat meghatározó szemléletmód Magyarországon újdonságnak számít, de európai viszonylatban sem mondható még bevett gyakorlatnak. A piackutatások eredményei alapján levonható következtetések közül a legfontosabb azonban az, hogy az ökotermékek előnyös tulajdonságainak ismeretével egyenes arányban nő az elfogadható felárak szintje, azaz a vásárló elfogadja a magasabb árat, ha tudja, hogy miért kell többet fizetnie. Ezek az eredmények egyértelműen visszaigazolják az olyan kampányok létjogosultságát és fontosságát, amelyek az ismeretek terjesztésével bátorítják az alacsony környezeti terhelésű élelmiszerek fogyasztását. Az elkövetkező évek egyik legfontosabb társadalmi feladata a környezeti problémák iránti érzékenység, illetve a környezettudatos magatartás-formák ismertté tétele. A környezeti nevelés részeként az ökológiai gazdálkodást és az ökoélelmiszerek fogyasztását is ismertté kell tenni, mint a fenntartható viselkedés kedvező alternatíváját. A felnövekvő generációk attitűdjei és viselkedése még könnyen formálható, ezért a bioélelmiszerek iránti kereslet fokozása érdekében érdemes a környezeti nevelés támogatásába invesztálni. A projekt átfogó célkitűzése az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-alföldi régiók egyetemi városaiban tanuló egyetemi és főiskolai hallgatók, illetve családjaik körében olyan pozitív irányú fogyasztói szemléletváltozás elérése, amelynek eredményeképpen fogyasztói 4


döntéseik meghozatala során figyelembe veszik a megvásárolt élelmiszer-termékek környezeti költségeit és az élelmiszerlánc fenntarthatóságára gyakorolt hatásait. Ezen célkitűzés alábontásaként a projekt specifikus középtávú célokat fogalmaz meg az  indokolatlan, pazarló húsfogyasztás csökkentése érdekében (mennyiség helyett minőség)  a bio-, ökoélelmiszerek népszerűsítésére  a környezetbarát csomagolások népszerűsítésére  az élelmiszerlánc rövidítése érdekében. A projekt elsődleges célcsoportját az  észak-magyarországi - egri, gyöngyösi, miskolci  észak-alföldi- debreceni, nyíregyházi  dél-alföldi - kecskeméti, hódmezővásárhelyi, mezőtúri, békéscsabai, szegedi egyetemek és főiskolák hallgatói jelentik. A másodlagos célcsoportot a megcélzott városokban élő családok alkotják, mint az élelmiszerfogyasztás elsődleges egységei. A projekt céljait két, egymást erősítő és kiegészítő tevékenységgel kívánjuk elérni: egy térségi komplex kampánnyal és a kapcsolódó, 10 várost érintő, fiataloknak szóló interaktív rendezvénysorozattal, roadshow-val. A projekt teljes elszámolható költsége 46 055 000 Ft, ezzel a költségvetéssel 1.000.000 passzív és 2030 aktív elérést biztosít. A projekt 43 752 250 Ft összegű támogatásban részesült, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosít. A projekt befejezését követő 5 évben a Foodlawment Egyesület fenntartja a projekt eredményeit a kampánnyal kapcsolatos internetes felület létrehozásával, üzemeltetésével és fenntartásával, az egyesület nemzetközi hálózatán keresztül megosztja a projekt eredményeit és hozzáférhetővé teszi a partnerei számára.

1.3

A pályázat támogatásának folyamata

A 2010 májusában benyújtott pályázatot a Közreműködő Szervezet 2010. június 23-án befogadta. A pályázat a KEOP-6.1.0/B/09-2010-0053 azonosító számot kapta. A pályázattal kapcsolatban a Közreműködő Szervezet 2010. július 12-én tisztázó kérdéseket tett fel. Az Egyesület a tisztázó kérdésekre 2010. július 21-én adott válaszaiban többek között tovább részletezte a pályázat egyes tevékenységeinek szakmai tartalmát. 2010 decemberében a pályázatot az Irányító Hatóság vezetője támogatásra érdemesnek ítélte, melyről a Közreműködő Szervezet 2010. december 20-án támogató levélben tájékoztatta az Egyesületet. A támogató döntés egyes költségek csökkentéséhez és bizonyos feltételek teljesítéséhez kötötte a Támogatási Szerződés megkötését. Az Egyesület a fenti feltételek elfogadásával a projekt Támogatási Szerződését 2011. február 17-én kötötte meg. A projekt tartalmában a fenti folyamat során bekövetkezett változásokat a jelen Projekt Alapító Dokumentum tükrözi.

5


2 2.1

A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása A projektgazda bemutatása

2.1.1 A pályázó szervezet 2.1.1.1 A pályázó szervezet bemutatása 2.1.1.1.1 Az Európai Élelmiszerlánc Parlament - FOODLAWMENT EGYESÜLET Az Európai Élelmiszerlánc Parlament - FOODLAWMENT EGYESÜLET Magyarországon bejegyzett, kiemelten közhasznú egyesület, amely tevékenységét európai és nemzetközi szinten végzi. A speciális négyoldalú (hatóság, vállalkozó, oktatás és tudomány, fogyasztó) kölcsönösségén alapuló élelmiszerláncban felismeri, előmozdítja, katalizálja, népszerűsíti azokat a folyamatokat, amelyek az élelmiszernek, mint stratégiai-bizalmi terméknek az elégséges mennyiségét, biztonságosságát, a jó, sokszor különleges minőségét garantálják, a nyomon követhetőség, a tisztességes piaci magatartás és a fenntarthatóság jegyében. A Foodlawment Egyesület elkötelezte magát, hogy az élelmiszerláncot érintő hazai és nemzetközi eseményeket figyelve, eredményes párbeszédet kezdeményez és teremt meg az élelmiszerlánc résztvevői között, annak érdekében, hogy elősegítse a fenntarthatósági alapelvek érvényesülését az élelmiszerlánc termékek előállítása és fogyasztása során. A Foodlawment legfontosabb feladatának az euroatlanti régióban az élelmiszerlánchoz kapcsolódó egészségmegőrzést, betegség-megelőzést, tudományos kutató tevékenységet, nevelést és oktatást, ismeretterjesztést, természet-, állat- és környezetvédelmet, valamint a fogyasztóvédelmet tartja. Az Foodlawment Egyesület alapvető célja, hogy az európai országok fogyasztóit és élelmiszervállalkozóit, valamint ezen szereplők érdekképviseleteit, az élelmiszerlánc felügyeleti hatóságok képviselőit, valamint az élelmiszer-, takarmány-előállítás, forgalmazás és ellenőrzés, illetve az ezekhez kapcsolódó tudományok, továbbá az oktatás terén dolgozókat egy szervezetbe hívja, amely szervezet a tagok közös munkájával  a nemzeti és európai jogalkotó szervek számára mintegy döntés-előkészítő munkaként ajánlásokat, állásfoglalásokat fogalmaz meg,  a nemzeti és európai jogalkalmazók számára ajánlásokat, állásfoglalásokat, követendő eljárásokat fogalmaz meg, szakmai elemzéseket, illetve felméréseket végez, tájékoztató kiadványokat jelentet meg, illetve ezek tervezetét készíti el. Ezekkel a dokumentumokkal (ajánlások, állásfoglalások, elemzések, tájékoztató kiadványok) az Egyesület aktív segítséget kíván adni Európa, az Európai Unió valamint az egyes országok nemzeti parlamentjei részére, azoknak az élelmiszerláncot érintő döntéseihez. Kiemelt célja, fontos küldetése emellett az érdekelt felek önkéntes (civil) párbeszédének eredményeként létrejött döntésekkel támogatást nyújtani, segítséget adni a fogyasztóknak, vállalkozóknak, hatóságoknak ahhoz, hogy sikerüljön megfogalmazni a hosszútávon fenntartható, megújuló élelmiszerláncot, annak kielégítő felügyeletét, és az ezekhez szükséges kritériumokat. Ennek eléréséhez elfogadott dokumentumaiban javaslatot tesz a vállalkozóktól, a hatóságoktól, a tudományos szervezetektől, oktatási intézményektől nem utolsó sorban a fogyasztóktól elvárható szükséges tevékenységekre, magatartásokra, követendő eljárásokra. Az Európai Élelmiszerlánc Parlament nem politikai, hanem civil szervezet. Működését az jellemzi, hogy bár székhelye Budapesten van - így bejegyzése a magyar jog alapján történt és szervezeti működésére a magyar jogrend szabályai vonatkoznak -, tevékenységét más európai országokban és nemzetközi szinten is végzi. 6


Az egyesület legfontosabb feladata, hogy az élelmiszerlánc szereplőinek és a közösségi, nemzeti valamint a harmadik országok harmonizációs feladatokat ellátó jogalkotóinak az előzetes egyeztető, akkreditált fórumává, szakértői bázisává váljon. Erre ad felhatalmazást az európai élelmiszerjog is, hiszen azt írja a 2. szakaszban az átláthatóság elveinél a 9. cikkben, az állampolgárokkal folytatott konzultációról, hogy: „Az élelmiszerjog egyes jogszabályainak előkészítése, értékelése és felülvizsgálata során — közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezeteken keresztül — nyitott és átlátható az állampolgárokkal folytatott konzultációra van szükség, kivéve, ha az ügyek sürgőssége ezt nem teszi lehetővé.” A Foodlawment (FLM) és valamennyi parlamenter meggyőződéssel vallja, hogy az egyesület az a jogszabályműhely, ahol ez a munka a legátláthatóbban elvégezhető. Az egyesület a harmadik országokba irányuló misszióival, szakemberei segítségével az európai, magas színvonalú élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszerlánc fenntarthatósági politika nagykövetévé válik, hiszen a „láncot-értő” emberekként tisztában vannak azzal, hogy a feladat csakis globálisan oldható, valósítható meg. Az alapszabályban rögzített parlamenti eljárásokra világos és átlátható működési szabályokat dolgoznak ki, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy azt az erőt, amit szakemberei egyesített tudása jelent, minél több európai és nemzetközi szervezet ismerje meg és ismerje el, s közös céljaik megvalósításának eszközeként hasznosíthassák.

2.1.1.1.2 Az egyesület hosszú távú céljai I. Az egységes Európai Fenntartható Élelmiszerlánc Információs Fórum – ESFCIF létrehozása, üzemeltetése. a) A hiteles élelmiszerlánc információs hírközlési rendszer felépítése, kommunikációs felület kialakítása, működtetése, világos közérthető stílussal, kiszámítható pontossággal. A fórum küldetése a fogyasztók, a vállalkozók, a hatóság és a tudomány-oktatás szereplőinek magas színvonalú, naprakész, szakmailag hiteles informálása és a szakmai és emberi kapcsolatok ápolása. A fogyasztók, a vállalkozók, a hatóság és a tudomány-oktatás szereplői számára – az Ő elvárásuknak megfelelő - azonnal felhasználható és praktikus információk internetes –adott esetben nyomtatott - adattára, könyvtára. Különböző hozzáférési lehetőségekkel a látogatóknak, és a tagoknak. A mai kor infokommunikációs lehetőségeit kihasználva (GPS, SMS információs rendszerek, információs pontok, nyomtatott anyagok), mindezt az információt folyamatosan, magas színvonalon elérhetővé, felhasználhatóvá is teszi az egyesület. Mindezekből az adatokból ami, aki az élelmiszerlánc szereplője, szakértője, kereshető, nyilvános, hiteles, szakmai adatbázist, Élelmiszerlánc Kereső Rendszert (Food Chain Search System) alakít ki. Jelen állapotában megtalálható az alábbi web címen: http://www.foodlawment.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=23&Itemid=3 8 http://www.foodlawment.hu/rasff.php II. Az Európai Élelmiszerlánc Esemény Megelőző és Kezelő Rendszer – EFCIP&MS kiépítése, üzemeltetése a) Az Európában jelenleg is létező élelmiszerlánc események, járványok, mérgezések, fertőzések, hamisítások, csalások nyilvántartó, tájékoztató rendszereivel, az azokat üzemeltetőkkel olyan, az adatok gyors, hatékony, hiteles átadásán alapuló együttműködést köt az FLM, amellyel az európai élelmiszerlánc szereplőinek, termékei felhasználóinak egy helyen, egy forrásból, az események jelenleginél sokkal 7


hatékonyabb, környezet-tudatos kezeléséhez, megelőzéséhez ad információt, iránymutatást, segítséget. - EFCIP&MS b) Az élelmiszerlánc felügyeleti hatóságok részére – az egységes közösségi élelmiszerjog alapján informatikai fejlesztést valósít meg pilot projekt formájában Magyarországon, Romániában és Lengyelországban – mind eszközökben, mind szoftverekben, egymással kompatibilis, kommunikáló felhasználóbarát programok fejlesztésével, mellyel az európai élelmiszerlánc bármely pontján jelentkező probléma meghatározó adatai, azonnal eljuthatnak a felhasználókhoz, ahol késedelem nélkül el lehet kezdeni a megelőzés, környezet-tudatos kezelés szükséges lépéseit. – EFCCsw&hwP. Az európai élelmiszerfogyasztók egészségének magas szintű védelméhez, a szennyezett élelmiszerek, takarmányok fogyasztásának leállításához szükséges időtartam radikális csökkentéséhez, az európai élelmiszerlánc legmagasabb biztonságához, fenntarthatóságához szükséges adatbázis, és kommunikációs valamint riasztási rendszer, továbbá egységes felület létrehozása tovább nem halogatható. Csakis egy hiteles, a négy szereplő együttes felügyeletét bíró, nemzetközi szinten tevékenykedő szervezet lehet képes arra, hogy valamennyi érdeket figyelembe véve, de a demokrácia alapelvei mentén, teremtse meg a világos egységes, európai adatgyűjtés feltételrendszerét, üzemeltesse az ennek eredményeként létrejövő adatbázist, az abban lévő adatokat kösse össze a többi rendszer adataival és időben, hatékonyan, hitelesen adjon információt, ezzel heveny és krónikus egészségkárosodások hadát, felesleges környezetterheléseket megelőzve, a környezeti hatásokat minimalizálva. III. A FOODLAWMENT egy Európai szinten összefogott, a fenntarthatóan fejlődő, mindamellett értékeiben megőrzött, európai élelmiszerláncot szolgáló kutatás-fejlesztésiinnovációs hatékony információs áramláson alapuló tudásközpont-hálózatot – EFCRDICP - hoz létre és üzemeltet. a) A FAIR – FOOD-CHAIN – PROGRAM – EFFCP - alapfilozófiájából adódik, hogy az FLM képes megérteni, megértetni és ennek érdekében nemzetek felett, de az európai nemzetek szakembereivel összefogni azért, hogy az európai infrastruktúrák közös hatásterületén működő élelmiszerlánc, valamint az abban folyó cselekmények a tisztességes, a szóba jöhető hatásokat figyelembe vevő, és ennek alapján fenntarthatóan fejlődő, mégis értékeit megőrző, értékrendek, közös ajánlások, útmutatók alapján működjön, s ehhez alakuljon át. IV. Megvalósítja, és működteti az európai fenntartható élelmiszerlánc parlamentet – ESFCP -, mint kontinentális szak-parlamentáris intézményt. a) 1.) A FOODLAWMENT FOOD-CHAIN – DIALOGE PROGRAMJA – EFCDP – az a program, amiért a határokon átnyúló egyesületet létrehozták. Csak az érintett felek folyamatos párbeszéde, valamint az abból eredő közös döntések valósíthatják meg, biztosíthatják, az európai élelmiszerláncban a kölcsönösséget, a legmagasabb színvonalú, legvilágosabb együttélési viszonyokat. V. Világos értékrenden alapuló az európai élelmiszerlánccal kapcsolatos, új szemléletet kialakító, a jelenlegit a helyes irányba formáló programokat - EFCnAFP -valósítunk meg Európában és a harmadik országi misszióinkban. a) Európai Food-Chain Lympia Projekt – EFCLP - mert az élelmiszereink, az élelmiszerláncunk termékei nem csak biztonságosak, táplálóak, hanem nagyrészt finomak, különlegesek s szépek is! Ezt az oldalát, ezt az értékét is be kell mutatnunk a láncnak, hiszen az élelmiszerlánc az előzőek mellett a vidék, Európa szebbik, természetes arca is. Ennek bemutatása, megmutatása nélkül nem is tudjuk mit veszíthetünk. Programunkkal vissza kell adnunk a vállalkozók hitét, abban a kivételes hivatásban, amit európai létezésünk mindennapi feltételeinek megteremtésében végeznek. Tájékozott fogyasztókként – a minőségi, hosszú, boldog élet reményében – 8


lehetőségünk lesz tudatosan választani a komótos, életvitel a tudatos, fenntartható fogyasztás irányában. b) Olyan, állandó hiteles, szakértőinkre alapozott, média megjelenést alakítunk ki amely az európai fenntartható élelmiszerlánc filozófiánk közvetítésére alkalmas. Ennek részeként elindítjuk, a hiteles ismeretterjesztő programok sorában többek között, a Nagy Élelmiszerlánc Nyomonkövetés – BFCTrP - TV produkciót. VI. Létrehozzuk és működtetjük az Európai Élelmiszerlánc Szakmai Rendezvények, oktatás és képzések – EFCTP&EC – programirodáját. a) Csak és kizárólag az élelmiszerlánc-védelem, és élelmiszerlánc-tudatosság útján járva valósítható meg az a nagy álmunk, hogy egy napon, a mi közös munkánk eredményeként, olyan világban, olyan Európában, olyan országokban fogunk élni, ahol tudatosan gondolkodó, cselekvő emberek párbeszédével, együttműködésével, kölcsönös bizalommal megértjük, és megvédjük legnagyobb kincsünket, létezésünk biológiai értelemben vett legfontosabb alapját, a fenntartható élelmiszerláncot. Ennek jegyében a FOODLAWMENT a benne rejlő, valamint munkájának eredményeként keletkező tudást, szemléletet, az általa szervezett – a legkisebb közösségekhez is eljutó – rendezvényeken bemutatja, oktatja, a szakembereket képzi, ahhoz stabil nemzetközi szakmai segítséget ad. – FCEP. b) Egyesületünk szakértői, szakmai munkabizottságai, együttműködő intézményi, szervezeti partnerei közreműködésével, az európai, a nemzeti és a helyi kritikus infrastruktúrák védelme programokban határozott kommunikációt, és hatékony munkát végez annak érdekében, hogy az európai fenntartható élelmiszerlánc, mint létfontosságú feltételrendszer megfelelő védelemben részesüljön. – EFC-CIPP. 2.1.1.1.3 A pályázó szervezet jelenlegi szervezeti struktúrája Az Egyesület alapító tagsága 121 magánszemélyből és szervezetből áll. Az Egyesület ellátja a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Élelmiszerlánc Tagozatának szakértői feladatait, amelyen keresztül az MNVH mintegy 5600 vállalkozást és magánszemélyt tömörítő tagságával van aktív, informális kapcsolatban. Az Egyesületnek jelenleg nincsen alkalmazottja. A pályázati projekt megvalósíthatósága esetén 1 fő felvételét tervezzük. Az Egyesületben demokratikus, több vonalú, funkcionális hierarchia működik, amely lehetővé teszi a döntési jogkörök deklarált rendszer szerinti megoszlását. A döntési hatáskör átruházásának feltétele, hogy az érintett tagok a szervezet megválasztott, vezető tisztségviselői legyenek. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve az elnök által vezetett Elnökség, amelynek tagjai a főtitkár, a régióvezetők és a szekcióvezetők. A szakmai bizottságok munkájának fő irányvonalait, a munkaterveket az elnökség hagyja jóvá. A jóváhagyott munkaterv megvalósításának felelőse – ráruházott döntési jogkörrel – a szakmai munkabizottság vezetője. A szervezeti struktúra megfelelő szintjén a vezető saját hatáskörben alakítja a feladatkiadás és számonkérés rendszerét, de a felsőbb vezetők a webes feladat-nyilvántartás rendszeren keresztül, az internet használatával is tudják követni a szervezetben végzett munkát. Az Elnökség hagyja jóvá az Egyesület éves munkatervét, amely a szekciók és a munkabizottságok részére jelöl ki feladatokat. A feladatok elvégzésének státusza a webes feladatkiosztó és ellenőrző rendszeren keresztül, jogosultság szerint nyomon követhető. Az elvégzett feladatok ellenőrzése első szinten témától függően munkabizottságok vezetői által történik. A szakmai ellenőrzés második szintje a feladatkiosztás szerint kijelölt szekció vezetője. A munkavégzés felügyeletét minőségirányítási szempontból az Egyesület élelmiszerlánc /minőségirányítási/ referense végzi. 9


Az ellenőrzések után a jóváhagyás az elnök, illetve az Elnökség kompetenciája. Az Elnökség éves beszámolót készít, amelyet a közgyűlés fogad el. Az Egyesület tevékenységét a Felügyelő Bizottság ellenőrzi. 2.1.1.1.4 A pályázó szervezet hosszú távon kiépíteni tervezett struktúrája A Foodlawment egyesület működését elsősorban a szekciók és munkabizottságok határozzák meg. A szakmai tagolódásnak megfelelően a struktúra elemeit mindenhol elnökség irányítja. A hierarchiát úgy határoztuk meg, hogy a nemzeti egységeket régiós szervezetben vontunk össze. A régiók száma 5 (Nyugat-északnyugat Európa, Dél-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa, Magyarország). A régiók koordinálása a központi elnökség feladata, melynek székhelye Magyarországon, Budapesten van. A szisztémából adódóan Magyarországon működik a központi elnökség, a magyar régió elnöksége és a magyar országos elnökség. A nemzeti, a régiós és a központi elnökség szervezeti struktúrájában a szakmai munkát a bizottságok végzik. Az egyes bizottságokat egy mátrixirányítási rendszerben a szekciók koordinálják, vagyis az összes bizottság kapcsolatban van az összes szekcióval. A régiókat elnökhelyettesek irányítják, akik a központi elnökségnek is tagjai. Az egész szervezet irányítását az elnökség végzi, melynek tagjai:  az elnök  az alelnökök (régiók vezetői),  a főtitkár,  a központi elnökséghez tartozó négy szekcióelnök. Az egyes országok Foodlawment egyesületeit a központihoz hasonlóan a helyi elnök és főtitkár, valamint a négy helyi szekcióelnök irányítja. Minden országban létre lehet hozni munkabizottságokat, melyek elnökei a régiós munkabizottságokkal tartják a kapcsolatot, de munkájukat a nemzeti szekcióvezetők koordinálják. A munkabizottságok szabadon alakíthatják saját szervezetüket. A régiókat irányító vezető testület szintén elnökből, főtitkárból és szekció elnökökből áll, akik a szakmai munkavégzés céljából munkabizottságokat hoznak létre és rajtuk keresztül fejtik ki tevékenységüket. A központi elnökséget is figyelembe véve a munkát végző szervezet a teljes kiépülés után 1768 szervezeti egységből fog állni. Munkamódszerünk alapja egy webes feladatkiosztó és teljesítést nyilvántartó-igazoló szoftver, melynek használatával projektenként munkalapot nyitunk, így a szervezeti egységek vezetői mindig projekt-szinten át tudják tekinteni az aktuális feladatokat, a határidők betartását és a munkavégzők - a tagság - leterheltségét. A feladatok státusza lekérdezhető, és az egyes feladatok időigényét, átfedettségét projektenként Gantt diagrammal jelenítjük meg. Az Egyesület tagságán kívül bizonyos szakértői, oktatási, szemléletformáló tevékenységek során szerződött partnerekkel is együttműködünk. Ezt a hatékony szervezési módszert szeretnék megtartani a későbbiekben is, és a felvenni tervezett alkalmazottak feladata csak a legszükségesebb központi koordináció lesz.

10


2.1.1.1.4.1 A Foodlawment hosszú távon kiépíteni tervezett teljes körű szervezeti felépítése Main

Központi Elnökség

Board

Hatósági Szekció

Biz. 1

Biz. 2

Tud., okt. Szekció

Biz. 3

Regio Board

Biz. 4

Biz. 5

Biz. 6

Biz. 8

Kelet-európai régió



Nyugat-északnyugat-európai régió



Dél-európai régió



Közép-európai régió

Biz. 2

Tud., okt. Szekció

Biz. 3

Biz. 4

Vállalkozói Szekció

Biz. 7



Hatósági Szekció

Biz. 1

Fogyasztói Szekció

Biz. 9


Biz. 5

Biz. 6

Biz. 7

Biz. …

Biz. 27


Biz. 8

Biz. 9

Biz. …

Biz. 27

National Board

Hatósági Szekció

Biz. 1

Biz. 2

Biz. 3

Tud., okt. Szekció

Biz. 4


Biz. 5

11

Biz. 6

Biz. 7


Biz. 8

Biz. 9

Biz. …

Biz. 27


A FOODLAWMENT szervezeti egységek száma

Létszámok elnök + titkár = 2fő (ellenőrző bizottságban +1 fő)

ország régiók központ Összesen 48

5

1

27

1296

135

27

1458

4

192

20

4

216

Munkabizottságok

ország régiók központ Összesen 48

5

1

54

2592

270

54

2916

8

384

40

8

432

2

96

5

1

102

3

144

15

1

160

mindösszesen

3610

Munkabizottságok

Szekciók

Szekciók

Elnökség

Elnökség 1

48

5

1

54

Ellenőrző bizottság

Ellenőrző bizottság 1

48

1

54

mindösszesen

5

1782

2.1.1.1.4.2 Állandó bizottságok listája (a bizottság vezetők megnevezésével): Bizottság neve

Vezető neve

1.

Parazitológiai

dr. Sikó Barabási Sándor

2.

Népegészségügyi és Egészség megőrzési

dr. Hargittai Mária

3.

Élelmiszer adalékanyag

dr. Sohár Pálné

4.

Közétkeztetési

Zoltai Anna

5.

Tej- és Tejtermék

dr. Markus Gabriella

6.

Élelmiszerhamisítási

dr. Schnur Péter

7.

Állatgyógyászati Készítmények

dr. Móré Attila

8.

Áruk Nemzetközi Forgalma, Importellenőrzés

dr. Vajda Lajos

9.

Állatjóléti

dr. Pallós László

10.

GMO-k Élelmiszerekben és Takarmányokban

dr. Armin Spök

11.

Molekulár-biológiai

Kovácsné Bihari Ágnes

12.

Élhető Vidék – Zöld Mezőgazdaság

dr. Seregi János

13.

Mikroszkópos Vizsgálatok

dr. Büki Etelka

14.

Foodeconomy

dr. Józwiak Ákos

15.

Pályázatok

Hajdu Zoltán

16.

Foodeducatio

dr. Búza László

17.

Foodcommunicatio

Kasza Gyula

18.

Díjak és Közkapcsolatok

dr. Pleva László

19.

Szakmatörténeti

dr. Szieberth István

20.

Agrár-vidékfejlesztés - Támogatások

Lukács László

21.

Minőségirányítási Rendszerek

Gyaraky Zoltán

22.

Élelmiszerlánc Gazdálkodás

Tóth Péter

23.

Ökológiai Gazdálkodási

dr. Bardócz Zsuzsanna

12


Bizottság neve

Vezető neve

24.

Nyomonkövetés az Élelmiszerláncban

dr. Naár Zoltán

25.

Növényi Szaporítóanyagok Minőségbiztosítása dr. Hunyadi Miklós

26.

Talaj- és Agrokémiai, növényegészségügy

dr. Pálmai Ottó

27.

Élelmiszerek jelölése – fogyasztói tájékoztatás

Alexa György

2.1.1.1.4.3 Régiókhoz tartozó országok listája Régió

Országok

Nyugat-északnyugat Európai Régió Elnök: Gottfried Brem

Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Monaco, Svájc, Lichtenstein, Németország; Ausztria

Dél-Európai Régió Elnök: Horváth József

Portugália, Spanyolország, Andorra, Olaszország, San Marino, Málta, Ciprus, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegro, Albánia, Kosovo, Macedonia, Görögország, Bulgária, Törökország;

Közép-Európai Régió Elnök: Krzystof Kwiatek

Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia,

Kelet-Európai Régió Elnök: Sikó Barabási Sándor

Románia, Moldávia, Ukrajna, Belorusszia, Oroszország, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán

Magyarország Elnök: Bognár Lajos

mint önálló régió

2.1.1.1.4.4 Magyarországhoz tartozó szekciók listája: Fogyasztói Elnök: Bauer Éva

Vállalkozói Elnök: Gáti Levente

Tudományos - Oktatási Elnök: dr. Seregi János

Hatósági Elnök: dr. Halmágyi Tibor

2.1.1.1.5 Minőségbiztosítási rendszer Az Egyesület jelenleg nem rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel, ennek kiépítése azonban folyamatban van. A minőségbiztosítási rendszer bevezetéséért felelős szervezeti egység tagjai:  A Foodlawment Egyesület Minőségirányítási Rendszerek Szakmai Bizottság vezetője  Élelmiszerlánc Referens, aki németországi ösztöndíja során széleskörű tapasztalatot szerzett minőségbiztosítási rendszerek bevezetésében.  Külső felkészítő szakértő, a TÜV BAYER SÜD alkalmazottja 

A szakmai bizottságok delegáltjai.

2.1.1.1.6 Párhuzamosan megvalósítani tervezett projektek 

2010. augusztus 17. és 22. között hazai összefogásnak köszönhetően egy nemzetközi rendezvénysorozatot - a Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót - indítunk útjára. A több éves eseménysorozat 2010. évi központi témája a hús, illetve a húskészítmények. Külön megtiszteltetés számunkra, hogy az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó keretében rendezhetjük meg, a komoly nemzetközi tekintélynek örvendő és több évtizedes múltra visszatekintő Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus jubileumi, X. eseményeit. Az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó, s annak kiemelt rendezvénye, a X. jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus, az élelmiszerláncban érintett szakmák – például az orvostudomány, állatorvostudomány, 13


vegyészet, biológia, élelmiszermérnöki, agrármérnöki, közegészségügyi területek – egyik legjelentősebb szakmai és társasági eseménye lesz 2010-ben, mely a találkozások, üzleti lehetőségek és a szakma nemzetközi közösségének igazi ünnepe is egyben. A hagyományteremtőnek szánt rendezvény az Európai Élelmiszerlánc Parlament – Foodlawment szervezésében, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH), a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH), az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE), a Magyar Zoonózis Társaság (MZT), a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH), a „Hungalimentariaközösség”, a Szent István Egyetem (SzIE), a SzIE Állatorvos-tudományi Kara (SzIEÁoTK), és az Élelmiszer-higiénikusok Társasága (ÉHT), valamint meghatározó hazai és nemzetközi vállalkozások, valamint civil szervezetek szakmai és szervezői támogatásával jön létre. 2.1.1.1.7 A jelen pályázat előzményei Az Egyesület 2009. október 25-én pályázatot nyújtott be a KEOP 6.1.0/C támogatási konstrukcióra. A pályázat a KEOP 6.1.0/C/09-2009-0005 azonosító számot kapta. A pályázatot 2009. december 17-én a Támogató azzal utasította el, hogy „a Bíráló Bizottság a projekt alapötletét támogathatónak tartja”, és a pályázatot a megadott szempontok alapján történő átdolgozás után újra beadásra javasolta. A Bíráló Bizottság egyúttal azt is javasolta, hogy – mivel a KEOP 6.1.0/C konstrukció rövid határidejével és nagyszámú passzív elérésével intenzív médiakampányok támogatására alkalmasabb – a pályázatot – átdolgozása után – a KEOP 6.1.0/B konstrukcióra adjuk be újra. Az Egyesület jelen pályázatával az elutasítás indoklásában megadott szempontok maximális figyelembe vételével, és a Bíráló Bizottság javaslatának megfelelően cselekszik. Az NFÜ honlapján 2010. május 3-án megjelent közlemény alapján a pályázati feltételek jelentősen módosultak, 2010. május 25-éig azonban lehetséges a korábban meghirdetett feltételekkel beadni a pályázatot. Mivel megismételt pályázatunk készítése a közlemény megjelenésének idején már folyamatban volt és magas készültségi fokot ért el, ezért pályázatunkat a korábban meghirdetett feltételekkel összhangban nyújtjuk be. 2.1.1.2 A pályázó szervezet pénzügyi stabilitása Az Egyesület céljai elérésére jelentős forrásokat tudott allokálni tagjaitól és együttműködő partnereitől. A pályázathoz szükséges önrész a számlánkon rendelkezésre áll. A Foodlawment Egyesület a javasolt projekt végrehajtásához megfelelő technikai és pénzügyi kapacitással rendelkezik.

14


Bevételek Tagdíj

393 900 Ft

Egyéb bevétel

121 158 030 Ft

Összesen

121 551 930 Ft

Kiadások Nemzetközi konferenciákon, szakmai rendezvényeken való részvétel támogatása

189 500 Ft

Összesen

189 500 Ft

Egyenleg

121 362 430 Ft

Forrás: Az Egyesület 2009. évi közhasznú beszámolója

Az egyesület tagjai többéves tapasztalattal rendelkeznek az ilyen típusú programok végrehajtásában. Az egyesület technikai kapacitása elsősorban tagjainak szakmai tapasztalatán alapszik; megtalálhatóak köztük a fenntartható élelmiszerlánc területén meghatározó szakemberek, kutatók, oktatók. Az egyesület emellett értékes informatikai és technikai infrastruktúrával rendelkezik, köztük a szükséges irodai felszerelésekkel, számítógépekkel és telekommunikációs eszközökkel, saját angol és magyar nyelvű honlappal, elektronikus levelezőrendszerrel, és egyéb online erőforrásokkal. A projekt megvalósításához szükséges önerő rendelkezésre állásának igazolásához lásd a csatolt mellékletet. A pályázat végrehajtását potenciálisan veszélyeztető körülmények, pl. hosszú lejáratú kötelezettségek vagy vagyonjogi perek nincsenek. 2.1.1.3 A pályázó szervezet referenciái 2.1.1.3.1 A Foodlawment Egyesület referenciái

Projektcím

VISEGRÁDI rendezvény „Kárpátok Eurórégió élelmiszerlánc felügyeleti körképe, az Európai Élelmiszerlánc Parlament megalakulása”

Projektben betöltött szerep

A projekt célja, fő témája

A pályázó szervezet, a Foodlawment Egyesület tagjai a szakmai szervező bizottságot alkották. Összeállították a plenáris előadásokat és a 24 szekcióban zajló programot. Elkészítették a 143 cikkből álló, 1000 példányban sokszorosított kiadványt. A

Közép- és Kelet Európában olyan figyelemfelhívó, gondolatébresztő, négyoldalú /vállalkozáshatóságtudományfogyasztó / szakmai együttműködést ösztönző, kezdeményezések , amelyek elősegítik az élelmiszerlánc globális problémáinak regionális kezelését, az élelmiszerlánc

A projekt időszaka (tólig) 2008. november 24- 27

15

A projekt teljes költségvetés e (eFt) 60 millió Ft

A projekt finanszírozója

Részben a Nemzetközi Visegrádi Alap- standard pályázata


szakmai szervező bizottság elnöke, Dr Búza László volt, aki az Európai élelmiszerlánc Parlament elnöke

biztonsága és a környezeti fenntarthatóság együttes megvalósítását, a magas színvonalú európai élelmiszerek társadalmi elismerését, tudatos fogyasztását

A FOODLAWMENT Egyesület 2008. november 27. alakulása a Kárpátok Eurorégió Élelmiszerlánc Körképe rendezvény záró eseménye volt. Ezt a négy napos rendezvényt, amelyen 15 európai ország előadói 24 szekcióban tartottak előadásokat, fórumokat, kerekasztal vitákat, az Egyesület elnöke dr Búza László vezetésével a jelenlegi szakmai munkabizottságok szervezték meg. A rendezvény a Nemzetközi Visegrádi Alap standard pályázatát, amely a visegrádi országok együttműködését támogatja, elnyerte. A pályázati támogatás révén a Kárpát-medence országaiból, a hátrányosabb helyzetű térségek egyetemei, kutató helyei, hatóságai szakembereinek részvétele is lehetővé vált. A rendezvény eseményeiről egy 200 oldalas színvonalas, 1000 példányban kiadott könyv készült, amelyet minden résztvevő (350 fő) megkapott. 2.1.1.3.2 Az Egyesület tagjainak referenciái A szervezet tagjai közül többek, a szervezet elnökének szakmai irányítása alatt az általa vezetett intézményben a következő pályázatokon vettek részt sikerrel:  GVOP 3.1.1.-2004-05-0489/3.0 számú pályázat, megnevezése: Élelmiszerbiztonsági eredetigazolási, nyomon követési és termék visszahívási módszerek fejlesztése és alkalmazási lehetőségei a vadon élő állatok természetes élőhelyétől a vadhús értékesítéséig  2005/17-520.01.01. számú project, megnevezése: Az élelmiszer-biztonság intézményi kapacitásának megerősítése Magyarországon  2006 Alap3-01651/06 /OMFB-00618/07/ számú pályázat, megnevezése: Országos szalmonella konferencia szervezése  2006 Alap3-01653/06 /OMFB-00618/07/ számú pályázat, megnevezése: Bakteriológiai tanfolyam szervezése Campylobacter fajokról  EE/2006-IB/AG/01 számú ikerintézményi /Twinning Light Project/ pályázat; partner/kedvezményezett: az Észt Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Laboratórium, Tallin – Észtország – A pályázat címe: „Strengthening of the official food control system in Estonia related to environmental contaminants in products of animal origin” 2.1.2 Konzorcium bemutatása Nem releváns; a Foodlawment Egyesület egyedüli pályázóként indul.

16


2.2

A projektmenedzsment szervezet

2.2.1 Projektvezető A projektvezető dr. Roszík Péter, szakmai gyakorlati éveinek száma 34. A projektvezető menedzsmenttapasztalatai és referenciái: Projektcím

Projektgazda

A projekt célja

Ökológiai vetőmag minősítési feltételrendszer kidolgozása

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Pályázó Dr. Roszík Péter projektvezető

Ökológiai vetőmag minősítési feltételrendszer kidolgozása.

Organikus Minőségi Kukoricanemesítés

Ökológiai gazdálkodó szaktanácsadók képzése on-line oktatási rendszerben

A projekt időszaka

A projekt teljes költségvetése (eFt)

20042006

43 200

Nemzeti KutatásFejlesztési Program/ OMFB00539/04

- MTA MGKI: pályázó - Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. konzorciumi partner Dr. Roszík péter szakmai vezető

Kukorica organikus nemesítési 2005módszereinek kidolgozása és 2007 tesztelése, organikus termesztésre alkalmas minőségi kukorica hibridek előállítása és a takarmányérték xéniára alapozott javításának tesztelése hibridkeverékekben.

69 900

GVOP 3.1.1/ GVOP 3.1.1.-2004050053/3.0

BCE Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék: pályázó Biokontroll Hungária

On-line oktatási rendszer kifejlesztése

-

Ecologica Leonardo da Vinci Program

17

20052007

A projekt finanszírozója


Nonprofit Kft.: alvállalkozó Eu-konform ökohúskészítmények őshonos Magyar állatokból

Országos Húsipari Kutatóintézet: Pályázó Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.: konzorciumi partner

Hungarikum értékű ökohúskészítmények kifejlesztése: az őshonos állatok öko körülmények között történő tartása, majd azokból a legszigorúbb öko követelményeknek megfelelő húskészítmények (szárazáruk és sonkafélék) gyártása.

20042007

30 200

GVOP 3.1.1 /GVOP-3.1.1.2004-05-0126/3.0

Opening Channels of Communication between the Associated Candidate Countries and the EU in Ecological Farming

BCE Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék: pályázó Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.: konzorciumi partner.

Az egyes tagállamok fejlettségi szintjének elemzése és értékelése; különböző szintű kommunikációs csatornák megnyitása az ökológiai gazdálkodás szabályzásának harmonizációs és kiegyensúlyozási folyamatának érdekében.

20052006

633,5 Euro.

CHANNEL (EU 6 R&D Framework Programme)

Módszerek POP-jellegű talaj-és vízszennyező növényvédő szerekre, ökológiai termesztésben

MTA NKI: pályázó Biokontroll Hungária Nonprofit Kft: konzorciumi partner

Az ökológiai termesztésre szánt talajok és öntöző vizek növényvédő szeres szennyezettség vizsgálati módszereinek fejlesztése és alkalmazása.

20062008

85 549

OMFB00948/2005, db_POP06

A Biokultúra c. szakfolyóirat megjelentetése

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.: pályázó

A Biokultúra c. szakfolyóirat összeállítása és megjelentetése

20082009

4 995

NKTH, Apponyi Albert Program, Mecenatúra pályázat, Biokul_08

18


Organikus egészségvédő alakor sörfélék kifejlesztése és gyártása

-Körös-Maros Biofarm Kft.: pályázó -Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. konzorciumi partner Dr.R.P. meghatározó személy

Olyan kutatás-fejlesztési eljárás létrehozása, mely lehetővé teszi nagy értékű egészséges bio alakor sör előállítását.

20092012

625 827

TECH_08_A3 (2008), ALKOBEER

Környezettudatos kampány a magyar lakosság bioélelmiszer fogyasztásának szemléletformálása jegyében

- MBSZ: pályázó - Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. konzorciumi tag Dr. Roszík P. szakmai vezető

A négy országos biorendezvényBiokultúra Találkozó, Kihajtási Ünnep, Országos Bionap, Biokultúra Nap – megszervezése és megvalósítása széles körű médiakampány keretében

2009

35 374

KEOP-6.1.0 /B2008-0010

A Hu-Öko-01 minősítési rendszer fejlesztése és az ökológiai gazdálkodás népszerűsítése a mobil laboratórium kialakításával.

Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.: pályázó Dr. Roszík Péter Szakmai felügyelet

Mobil laboratórium létrehozása

20102011

30 459

KEOP6.2.0/B/09/20090005

19

„Fenntartható élelmiszerlánc” Megvalósíthatósági tanulmány

2.2.2 Projektmenedzsment szervezet 2.2.2.1 A projekt menedzsment szervezet szervezeti ábrája

2.2.2.2 A projekt irányítási szintjei, felelősségi körök megjelölése 2.2.2.2.1 Projekt Irányító Bizottság (PIB) A projekt legmagasabb szintű ellenőrző szerve a Projekt Irányító Bizottság (PIB). A PIB elnöke döntésének megfelelően, az ülés tárgyára tekintettel a PIB állandó tagjai és meghívottai mellett a PIB üléseken meghívott szakemberek is részt vesznek. A PIB elnöke a projektvezető. Fontos, hogy a PIB szavazati joggal rendelkező tagjai a megfelelő információkkal és ismeretekkel rendelkezzenek a projektről, és legyen felhatalmazásuk a saját szervezetüktől az erőforrások fölötti rendelkezésre. A PIB figyelemmel kíséri a projekt megvalósítását, s akkor intézkedik, ha eltérést tapasztal a tervhez képest. A PIB a projekt legfelsőbb operatív ellenőrző és döntéshozatali fóruma, ahol a tagok képviselik az általuk reprezentált területet. A PIB munkáját a döntések előkészítésével a projekt team segíti. A PIB rendszeres üléseit a PIB alakuló ülését követően havonta tartja – szükség szerint a PIB elnöke többször is összehívhatja. A PIB határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. A döntések meghozatalában az egyszerű többség elegendő a döntések megszavazására. PIB szavazati joggal rendelkező tagjai:   

Projektvezető Projektmenedzser Pénzügyi Szakember



Kommunikációs Szakember 20


 Környezeti Nevelési Szakember PIB meghívott, szavazati joggal nem rendelkező résztvevői: 

Projekt team további tagjai

 Alvállalkozók/meghatalmazott képviselőjük  További opcionális - az egyes ülések napirendi pontjainak megfelelően - meghívottak. PIB feladatai és hatásköre: 

Projekt Alapító Dokumentum elfogadása.

  



Figyelemmel kíséri projekt előrehaladását. Dönt az alvállalkozók által beterjesztett elképzelések jóváhagyásáról. Dönt mindazokban a hozzá eszkalált problémákkal kapcsolatban, amelyek széleskörű egyeztetést igényelnek. Dönt a projekt menedzser által előterjesztett, a projekt ütemezését, hatókörét vagy a vállalkozói szerződéseket érintő változásokkal kapcsolatban. Dönt az alvállalkozók által elkészítettet termékek elfogadásáról.

 

A projekt feladatok végrehajtásának felügyelete és ellenőrzése. Dönt a projekt eredménytermékeinek elfogadásáról



2.2.2.2.2 Projektvezető A projektvezető felelős a projekt eredményeinek minőségéért és pénzügyi elszámolásáért, a projekt szerződésszerű végrehajtásáért. Napi szinten együttműködik a projekt menedzserrel és koordinálja a szükséges erőforrásokat résztvevők tekintetében. Projektvezető feladat- és hatásköre: 

Az erőforrások biztosítása, összehangolása, prioritások tisztázása, konfliktuskezelés.



A projekt működéséhez szükséges erőforrások (emberi, erőforrások, eszközök, egyéb) tervezése és alkalmazása.

 

Az esetleges változások figyelemmel követése. A kockázatok figyelemmel követése.

A projektvezető dr. Roszík Péter. Szakmai önéletrajzát a 4. fejezetben csatoltuk. 2.2.2.2.3 Projektmenedzser A projektmenedzser felelős a projekt mindennapi irányításért a projektvezető felhatalmazása és a vele való egyeztetés alapján. A projektmenedzser irányítja a projekt team-et, megfelelő jogosultsággal, felelősséggel rendelkezik a projekt irányításában, azért, hogy elérje a kitűzött projekt célokat a projektmenedzsment eszközein keresztül. Felelős még a projekt elszámolhatóságáért, ezért kötelessége jelenteni a projekt állapotát a projektvezető felé. Felelős a projekt időbeni megvalósulásáért, korrekt műszaki specifikációnak megfelelően, a felhasználói követelményeknek megfelelően, jóváhagyott költségkeretek között és további egyéb kritériumoknak figyelembevételével, valamint kulcsfontosságú paraméterek mellett. Projektmenedzser feladata- és felelősségi köre: 

A projekt részletes tervezése (pl. a PAD elkészítése, ütemterv elkészítése, folyamatos aktualizálása), ellenőrzése, a célok megvalósításának menedzselése, a projekt team irányítása, kockázatok kezelése. 21


    



Kapcsolattartás a projektvezetővel és a minőségbiztosítóval a projekt irányának és minőségének biztosítása érdekében. Különböző jelentések elkészítése Általános adminisztrációs, dokumentációs feladatok ellátása. A projekt pályázati adminisztrációjának támogatása. A projekt általános állapotának leírása: melyik fázis, melyik szakasza zajlik, az ütemtervnek megfelelően halad. A következő periódus elvárásainak, tennivalóinak és felelőseinek nyomon követése. Kockázat analízis: kockázatok felsorolása, lehetséges hatásuk a projektre, javasolt korrekciós intézkedések és azok várható költségei.

2.2.2.2.4 Minőségbiztosító A projektgazda a projekt teljes megvalósítási időszaka alatt minőségbiztosítási szakértő segítségét veheti igénybe. A minőségbiztosítási szakértő felel azért, hogy a projekt működése, különösen a közbeszerzésen kiválasztott vállalkozók által végzett munka az előírásoknak megfelelően történjen. 2.2.2.3 Projekt management eszközök, és dokumentumok  

projekt szervezet, szerepkörei és feladataik, erőforrástervek,

  

ellenőrzési pontok és -módok, irányítási, minőségbiztosítási termékek, tevékenységek és felbontásuk.

2.2.2.3.1 Projektvezetési folyamat A projekt vezetés munkafolyamatának időben elhatárolt munkaszakaszai:  projekt tervezés,  projekt felállítás,  

projekt irányítás, projekt zárás.

2.2.2.3.2 Projekttervezés A projekt tervezés végeredménye a PAD. A tervezés lépései:  A PAD közös előkészítése: a feladat tartalmának megismerése, résztvevők ismerkedése, feladat határainak és követelményeinek pontosítása.  PAD kidolgozása: a PAD szerkezetének kialakítása, kidolgozásának megtervezése, végtermékek és közbülső termékek, valamint a munkafolyamatainak megtervezése, projekt szervezet és szerepkörök kidolgozása, projekt irányítási munkafolyamat, a fejlesztést és szolgáltatást végigkísérő munkafolyamatok meghatározása, ütemezés, erőforrások véglegesítése.  PAD elkészítése  PAD bemutatása és véglegesítése. 22


2.2.2.3.3 Projekt felállítás A projekt felállítás a projekt munkavégzési feltételeinek biztosítását foglalja magában. A projekthez biztosítandó személyi, tárgyi, általános munkafeltételek a projekt felállítás során kerülnek részletezésre. A feltétel biztosítás döntési és szervezési feladatait a projektmenedzser végzi. A feltétel biztosítási feladatok tartalmazzák, pl. a szervezet létrehozását, tájékoztatásokat és megbízásokat, infrastruktúra biztosítást, információ hozzáférés előkészítését, tárgyi feltételek (elhelyezés, kommunikáció) biztosítását, titkársági feladatok ellátását. A projekt felállítás keretében történik:  a szervezet létrehozása,    

infrastruktúra biztosítása, titkársági feladatok ellátása, a (projekt szempontjából) belső feladatjegyzék összeállítása, a szükséges szakmai létszám és időigény részletes meghatározása,

 

a projektvezetés, minőségbiztosítás, részletes megtervezése, a projekt adminisztráció felállítása,

2.2.2.3.4 Projektirányítás A projektirányítás a projekt tartalmazza. A projekt irányítás fő feladatai:

munkafolyamatát

végigkísérő

projektvezetési feladatokat



munkaszakaszok tervezése, terveinek karbantartása, projekt követése változáskezelés elsőszintű döntéshozás a megbízás, vezetői elvárások, biztosított feltételek keretei között, a projekt terv, követésben azonosított problémák, változás kezelés alapján; a projekt és szakasz terv alapján feladat meghatározás, kiadás, számonkérés;



a projekt terv és a követés alapján jelentések készítése, tájékoztatás.

   

2.2.2.3.5 Projektkövetés A projekt helyzetének, előrehaladásának a projekt tervhez viszonyított formális ellenőrzése a minőségbiztosítás jelentésein és a projekt nyilvántartásain alapul és két szinten valósul meg. A projekten belül a minimálisan szükséges rendszert a projekt menedzser határozza meg. A követés megvalósulhat a formális ülések (projekt indítás, szakasz zárás, projekt zárás, szükség szerint szakaszközi értékelések és munka megbeszélések) keretében is, de a projekt menedzser a szakaszértékelések keretében vagy külön kérésre tájékoztatja a projekt irányító szervezetét is. A projekt menedzser nyilvántartást vezet a kiadott feladatokról és teljesülésükről. 2.2.2.3.6 Változáskezelés A változáskezelés az elfogadott eredménytermékek és az elvárt munkafolyamat változtatásának folyamatát szabályozza. Az eltérések kezelésének forrásai a változáskezelési kérelem és a minőségbiztosítási feljegyzés. 23


2.2.2.3.7 Projektzárás A projekt zárás a projekt eredménytermékeinek és tevékenységeinek értékelését tartalmazza. A projekt eredménytermékeinek értékelését a PIB fogadja el.  Projekt jelentések  Projekt Alapító Dokumentum;   

Havi jelentések; Átadás-átvételi jegyzőkönyvek, dokumentáció; PIB jegyzőkönyv.

2.2.2.3.8 Projekt Alapító Dokumentum A Projekt Alapító Dokumentum minimálisan az alábbiakat tartalmazza:  Projekt áttekintés  Projekt leírás, a projekt határainak definíciója  A projekt célja, sikerkritériumok   

Előre látható gondok, esetleges problémák Leszállítandó eredménytermékek meghatározása Határidők, projektterv

 

Projekt szervezet Felelősségi körök

2.2.2.3.9 Projekt dokumentációs rend A dokumentációs rend célja, hogy a projekt során előállított (elektronikus és papír alapú) dokumentumok strukturáltan rendelkezésre álljanak, tárolhatók és egyértelműen visszakereshetők, azonosíthatóak legyenek. A dokumentációs rend biztosítja, hogy az egyes dokumentumok élettörténetét nyomon lehessen követni, és verziókeveredés ne fordulhasson elő. A projekt adminisztráció a koordináció megoldása érdekében kiemelt feladat. Az egyes elektronikus dokumentumok egyedi fájl elnevezéssel azonosítottak. Projektmenedzseri döntés esetén egyes nyilvántartott dokumentumok titkosíthatóak (olvasásuk is projektmenedzseri engedélyhez kötött). Dokumentum neve

File neve

emlékeztető

XXX_emlékeztető_rendezvény típusa_yyyy-mm-dd_vx

projekt havi előrehaladási jelentés

XXX_projekt_havi előrehaladási jelentés_yyyy-mm-dd_vx

Dokumentum neve

File neve

Egyeztetés, Rendezvény meghívó, program

XXX_meghívó_rendezvény típusa_yyyy-mm-dd_vx

meghívottak listája

XXX_meghívottak listája_rendezvény típusa_yyyy-mm-dd_vx

jelenléti ív

XXX_jelenléti ív_rendezvény típusa_yyyy-mm-dd_vx

Emlékeztető

XXX_emlékeztető_rendezvény típusa_yyyy-mm-dd_vx

24


2.2.2.4 A kommunikációs szakember A projekt kommunikációs szakemberének Balaton Anitát jelöljük, aki 1996-ban prszakközgazdász oklevelet szerzett a Külkereskedelmi Főiskolán, és több mint 10 éves PR, marketing, kommunikációs, médiatervezői és médiaszervezői tapasztalattal bír. Önéletrajzát a 4. fejezetben csatoltuk, projekt szintű tapasztalatait, referenciáit pedig az alábbiakban mutatjuk be. Korábbi projektek ismertetése, Ellátott funkciók és feladatok, kifejtett tevékenység időpontjai, mettől meddig (év/hó) bemutatása Tárgy: Budapest Szennyvíztisztító Telep Ideje: 2006- folyamatosan

Központi 

Projektvezető, vezető tanácsadó    

A programkommunikáció stratégiai tervezése, a megvalósítás irányítása PR és marketing-kommunikációs tevékenységek irányítása Stratégiai koncepció megtervezése Stratégiai kommunikációs tanácsadás



A programban alkalmazott technikák koordinálása

 

Költségmenedzsment Kríziskommunikáció

kommunikációs

Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei (ÉlőDuna projekt) megvalósításával kapcsolatos PR feladatok ellátása során teljes körű kommunikációs tanácsadás tervezése és megvalósítása 2006-2010 között. www.eloduna.hu Tárgy: Az Észak-Kelet Pest és  Nógrád megyei regionális települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszer elnevezésű, a Kohéziós Alap által támogatott beruházáshoz kapcsolódó tájékoztatási, PR- és konfliktuskezelési feladatok teljes körű ellátása Ideje: 2006 - folyamatosan

Projektvezető, vezető tanácsadó 

A programkommunikáció stratégiai tervezése, a megvalósítás irányítása

  

Stratégiai koncepció megtervezése Stratégiai kommunikációs tanácsadás PR és marketing-kommunikációs tevékenységek irányítása A programban alkalmazott kommunikációs technikák koordinálása Költségmenedzsment Kríziskommunikáció

  

Az Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei regionális települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszer (Zöld Híd Program) megvalósításához kapcsolódó tájékoztatási, PR- és konfliktuskezelési feladatok teljes körű ellátása: a szükséges szakértői rendelkezésre 25


állás folyamatos biztosítása, a tájékoztatási stratégia elkészítése és rendszeres felülvizsgálata, a megalapozó kutatások elvégzésének előkészítése és koordinációja. Kommunikációs stratégiai és akció szintű tervezés és megvalósítás, illetőleg a konfliktuskezelési megoldások kidolgozása, végrehajtása és Megrendelő ezek alkalmazásában történő folyamatos támogatása. www.zoldhid.hu Tárgy: OTP Bank márkastratégia  megújítás és arculatváltás integrált kampány külső és belső prkommunikációs tevékenysége Ideje: 2006 - folyamatosan

PR-vezető, vezető tanácsadó 

 

A márkastratégiára épülő belső és külső célcsoportoknak szóló PR-kommunikációs stratégia kidolgozása, a megvalósítás irányítása Stratégiai koncepció megtervezése Stratégiai kommunikációs tanácsadás



Havaria terv kidolgozása az kiszivárgásával kapcsolatosan



Az OTP Bank munkatársainak felkészítését és tájékoztatását célzó kampány tervezése és irányítása Az arculatváltással kapcsolatos és sajtókapcsolati munka tervezése és irányítása



arculatváltás

A feladat a legnagyobb magyar márka újrapozícionálása, és bevezetése volt egy 360 fokos kommunikációs kampány segítségével, amely integrálta a reklám-, kapcsolati marketing, pr, online, rendezvény tevékenységeke teljes skáláját. A projekt tervezése és belső kommunikációja 2006-ban zajlott. www.bizalombank.hu Tárgy: MRSZ Reklámkonferencia Ideje: 2004; 2005

Országos 

Projektvezető, vezető tanácsadó       

A programkommunikáció stratégiai tervezése, a megvalósítás irányítása Stratégiai koncepció megtervezése Stratégiai kommunikációs tanácsadás PR és marketing-kommunikációs tevékenységek A programban alkalmazott kommunikációs technikák koordinálása Költségmenedzsment Szponzori rendszer kidolgozása, szponzori kapcsolatok teljes körű menedzselése

A marketingkommunikációs szakma legátfogóbb rendezvényének integrált kommunikációs program keretében történő megszervezése, valamint a szponzori rendszer kidolgozása és működtetése volt a feladat. A közcélú szakmai szervezet programján 2004-ben 450, 26


2005-ben 511 fő vett részt. Tárgy: KVVM Víz Világnapja Ideje: 2004. február-április



Projektvezető, vezető tanácsadó     

Országos programstratégiai tervezése, a megvalósítás irányítása Stratégiai koncepció megtervezése PR és marketing-kommunikációs tevékenységek Stratégiai kommunikációs tanácsadás Szegeden tartott központi rendezvény koncepciójának kidolgozása, szervezés irányítása

Ezen társadalmi célú projekt alappillére az Országos Pecsét Program volt, amely összefogta a Víz Világnapja lokális szakmai és civil kezdeményezéseit országszerte. A Pecsét Programban összesen 98 vízügyi szervezet és civil egyesület vett részt. A programokat és résztvevőket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja alá rendelt Víz Világnapja internetes oldalon (www.kvvm.hu/vizvilagnap) keresztül koordináltuk. A microsite-on a programok leírásán kívül hasznos vízügyi és vízhasználati információk is találhatók, elsősorban gyerekek számára. A honlap fejlesztője és tartalom szolgáltatója a Café PR. Tárgy: EUKK Ideje: 2002. december

Tudásbázis kialakításának vezetője; december-2003 vezető PR szakértő-, tanácsadó   

PR és marketing-kommunikációs tevékenységek Megbízóval kapcsolattartás Stratégiai koncepció megtervezése

 

Stratégiai kommunikációs tanácsadás Konzorciumi költségvetés készítése és menedzselése; projektmenedzselés IVR rendszer struktúrájának és tartalmának kidolgozása Agrárprogram koordinációja, irányítása

 

2002. december – 2003. december: az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány által irányított közcélú kommunikációs programban, az EU csatlakozási kampányban agrárprogram kidolgozása; EU-infovonal tudásbázis kialakítása; lakossági tájékoztató kiadványok szerkesztése. Tárgy: Gyermely Rt.- EU Útravaló Projektvezető, vezető tanácsadó társadalmi célú program  Országos program koncepciójának stratégiai Ideje: 2003 tervezése, a megvalósítás irányítása  Stratégiai kommunikációs tanácsadás 27


  

PR és marketing-kommunikációs tevékenységek A programban alkalmazott kommunikációs technikák koordinálása Költségmenedzsment

A program az általános és középiskolákat célozta: az iskolák diákjainak be kellett mutatniuk különböző szempontok szerint lakóhelyük, környezetük hagyományait azon értékekre helyezve a hangsúlyt, amit útravalóként jó szívvel vinnének a közös Európába. A pályázatot a Magyar Tudományos Akadémia is támogatta, a zsűri munkájában a Néprajzi Kutatóintézet, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, pedagógusok és a Gyermely Rt. munkatársai is részt vettek. A programban csak BTL kommunikációs eszközöket használtunk: DM (három fázisban), microsite, médiakapcsolati munka, rendezvényszervezés. A médiamunka elsődleges feladata interjúk szervezése, háttérés képanyagok biztosítása a sajtó munkatársainak, illetve sajtóközlemény írása és kiküldése volt. Hangsúlyosan a nyomtatott és online sajtóban szerepelt a program, de televíziós és rádiós megjelenéseket is elértünk. A programban 550 iskola mintegy 15000 diákja vett részt. az Európa Bajnokság vezető Tárgy: V. Síkvizi Kajak-kenu Európa Tanácsadó, kommunikációs igazgatója bajnokság Ideje: 2002  Teljes körű pr-tanácsadás, stratégiai kommunikációs tanácsadás a Magyar Kajakkenu Szövetségnek, Kommunikációs terv összeállítása, folyamatos aktualizálása   

Stratégiai koncepció megtervezése PR és marketing-kommunikációs tevékenységek Divízió működtetése, szervezése



Arculattervezés előkészítése, menedzselése (ütemezés); grafikussal kapcsolattartás, brief



Médiakapcsolati munka, beleértve a nemzetközi sajtóközpont irányítását

 

Az EB szponzori kapcsolatainak irányítása Honlap

Átfogó kommunikációs és marketing terv kidolgozása és megvalósítása azzal a céllal, hogy Szegeden és az országban tudjanak arról, hogy a kajak-kenu sportág nemzetközi eseményt rendez Szegeden, ahova látogassanak ki nézőként, vagy kövesség nyomon a TV és rádiós közvetítéseket. A versenyhez kötődő sajtómunka szervezése, és az EB 28


időtartama alatt a sajtóközpont működtetése. Szponzori ajánlat kidolgozása, szponzorok támogatásának megszerzése, megjelenésük biztosítása. A versenyre közelítőleg 25.000 ember látogatott ki, a TV közvetítések nézettsége a kereskedelmi csatornák nézettségét meghaladóan 25-30 %-os volt. Tárgy: Vivendi Telecom Hungary Ideje: 2001-2002

Vezető tanácsadó  

Stratégiai koncepció megtervezése PR és marketing-kommunikációs tevékenységek

  

Stratégiai kommunikációs tanácsadás Kapcsolati hálóépítés médiakapcsolat

 

Rendezvényszervezés Szponzoring tevékenység menedzselése

Feladat volt a vállalat médiakapcsolatainak rendszeres ápolása, a politikai és gazdasági kulcsszereplők valamint a legfontosabb közéleti események feltérképezése a következőkben felsorolt magyarországi városokban és azok vonzáskörzetében: Pécs, Győr, Székesfehérvár, Kaposvár, Szombathely, Sopron, Tatabánya, Zalaegerszeg, Nagykanizsa. A megbízás része volt az általános stratégiai kommunikációs tanácsadás és a szponzori tevékenység koordinációja is. Tárgy: Wallis Rt. Ideje: 2001 óta folyamatosan

Vezető tanácsadó  

  

PR és marketing-kommunikációs tevékenységek A kutatások és a vállalati célkitűzések alapján stratégiai kommunikációs terv, illetve koncepció kidolgozása, majd az abban foglaltak megvalósításához szükséges tevékenységek akcióterv szintű tervezése részletes költségvetés készítésével. Stratégiai kommunikációs tanácsadás Sajtólista összeállítása Sajtókapcsolatok menedzselése: közlemények, interjúk; folyamatos sajtófigyelés és elemzés. Q&A összeállítása a nyilatkozóknak; nyilatkozók felkészítése

A magyar piac egyik meghatározó befektető cégének teljes körű kommunikációs tevékenységének tervezése és megvalósítása, külső- és belső kommunikációs aktivitások koordinálása, vezető tisztségviselők sajtómegjelenéseinek szervezése, felkészítésük, 29


folyamatos tanácsadási feladatok. Vezető tanácsadó

Tárgy: Szegedi Vízmű Ideje: 1998-2002

 

Kommunikációs stratégiák-, akcióprogramok tervezése, a megvalósítás során projektirányítás Stratégiai koncepció tervezése Stratégiai kommunikációs tanácsadás

   

PR és marketing-kommunikációs tevékenységek Konfliktuskezelés Médiakapcsolati tevékenység Rendezvénykoncepciók kidolgozása, szervezés

 

Kommunikációs tanácsadás Kiadványok szerkesztése



A közműszolgáltató cég Szeged mintegy 80 ezer háztartásában szolgáltat ivóvizet, valamint kezeli a csatornarendszert. A kommunikáció során nemcsak a szolgáltatáshoz kapcsolódó információk átadásának szervezése, hanem a jövő generációjának képzése is feladat volt a cég image-ének erősítése mellett. A szennyvíztisztító építését kísérő kommunikációs aktivitás a részben tulajdonos önkormányzat bevonását is igényelte csakúgy, mint a díjtételek változásával kapcsolatos konfliktushelyzetek kezelése, a kintlévőség behajtás kommunikációs támogatása. Tárgy: Mindennap magazinja Ideje: 1998-2000

Szolgáltatók Projektvezető, főszerkesztő  Projektkoordináció a közműszolgáltatókkal  Szerkesztőbizottság irányítása  Cikkek írása  Szerkesztés 

Kiadvány gyártási folyamatának menedzselése

Mindennap Szolgáltatók magazinjának kiadása Szegeden. A magazin a szegedi közszolgáltató cégek információit dolgozta fel színes, olvasmányos formában. 80000 háztartásba ingyenesen eljutott. Tárgy: Föld Napja programok Ideje: 1998-2000

Projektvezető 

Médiakapcsolati tevékenység



Rendezvénykoncepciók kidolgozása, szervezés

Szeged iskoláinak és óvodáinak bevonásával környezeti tudatosságfejlesztő programok (Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. megbízásából). 30


Tárgy: Szegedi PR menedzser Környezetgazdálkodási Kht.  PR és marketing-kommunikációs tevékenységek Ideje: 1993-1997  Kommunikációs stratégiák és akcióprogramok tervezése, a megvalósítás során projektirányítás  Konfliktuskezelés  Médiakapcsolati tevékenység  Rendezvénykoncepciók kidolgozása, szervezés  

Kommunikációs tanácsadás Kiadványok szerkesztése

Arculatépítés, branding; kommunikációs tevékenység tervezése, megvalósítása; önkormányzati kapcsolattartás; konfliktuskezelés, tevékenységgel összefüggően; kiadványok, események, iskolai programok szervezése Tárgy: Szegedi Polgármesteri hivatal Lakossági kapcsolatok referens Ideje: 1991-1993  PR és marketing-kommunikációs tevékenységek  Kommunikációs tevékenység koordinálása,  A polgármester médiakapcsolatainak irányítása;  Üzleti, testvérvárosi találkozók szervezése; Külügyi kapcsolatok menedzselése; kríziskommunikáció

2.2.2.5 A környezeti nevelési szakember A projekt környezeti nevelési szakemberének dr. Márkus Ferenc urat jelöljük, aki 1982-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen okleveles agrármérnökként, majd 1993-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen okleveles természetvédelmi ökológusként szerzett diplomát. A környezeti nevelés terén dr. Márkus Ferenc csaknem 20 éves tapasztalattal rendelkezik. Márkus doktor egyesületünkben az Élhető Vidék – Zöld Mezőgazdaság bizottságban társelnökként tevékenykedik professzor Gottfried Brehm és professzor Seregi János mellett. Márkus doktor oktató-nevelő tevékenységét számos elismerés, szakmai testületi tagság jelzi. Mint önéletrajzából is kiderül, kiváló készségekkel bír az egyetemi oktatásban is. Nemzetközi és hazai tevékenységéből, szakmai múltjából kiemelkedő WWF, Magyarország, Budapest intézménynél 1991-1997 között végzett természetvédelmi programvezetői, majd 2000-2008 közötti vezetői tevékenysége. 2003-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója. A környezeti oktatás-nevelés, munkahelyén, az Őrségi Nemzeti Parkban, munkájának köszönhetően, 2000 tavaszán indult el, az akkor még Őrségi Tájvédelmi Körzet keretében. A programoknak akkor és most is a Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont ad otthont, mely azóta az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság központja. Szakvezetéseik során a természeti értékek mellett bemutatják a nemzeti park népi építészeti és kultúrtörténeti értékeit is. Az egyes túrákat úgy állították össze, hogy kapcsolódjanak az iskolai tananyaghoz, ill. építenek az ott megszerzett ismeretekre. Erdei iskoláik általában egy hetesek. A nemzeti park minősített erdei iskolai programokkal várja a diákokat. 31


2.2.2.6 A pénzügyi szakember A projekt pénzügyi szakemberének jelölt Szeibert Anikó 2001-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karon Pénzügyi adó-, illeték-, vámszakértői szakirányú felsőfokú végzettséget, 2009-ben pedig ugyanitt mérlegképes könyvelő képesítést szerzett. Pénzügyi és élelmiszeripari területen 24 év munkatapasztalattal rendelkezik. 2.2.2.7 A projektben résztvevő munkatársak

Munkatárs

Projekt keretében elvégzendő feladat(ok)/felelősség

Felelősségi kör a pályázó szervezetben (és konzorcium esetén a szervezet neve)

Képzettség

Szakmai tapasztalat (év)

ROSZÍK Péter

Projektvezető

Egyesületi tag

okleveles mezőgazdasági mérnök, növényvédelmi szakmérnök, egyetemi doktor

34

MÁRKUS Ferenc

környezeti nevelési szakember

Egyesületi tag

okleveles természetvédelmi ökológus okleveles agrármérnök

28

SZEIBERT Anikó

pénzügyi szakember

Egyesületi tag

Mérlegképes könyvelő Pénzügyi adó-, illeték-, vámszakértő Okleveles biológia-kémia szakos középiskolai tanár

24

BALATON Anita

kommunikációs szakember

Egyesületi tag

pr-szakközgazdász

19

2.2.2.8 Esélyegyenlőség biztosítása 2.2.2.8.1 Esélyegyenlőségi terv A Foodlawment Egyesületnek nincsen törvényi kötelezettsége esélyegyenlőségi terv elfogadására, a jelen pályázaton való indulás céljából azonban az alábbi esélyegyenlőségi tervet készítette és fogadta el.

32


33


34


35


36


37


2.2.2.8.2 Esélyegyenlőségi képzés a szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára Az Egyesület vállalja, hogy döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára évente legalább 4 órányi közvetlen, nem táv- vagy papíralapú képzést tart. 2.2.2.9 Fenntarthatóság biztosítása 2.2.2.9.1 Fenntarthatósági terv A Foodlawment vállalja fenntarthatósági terv elkészítését a Támogatási Szerződés aláírásától számított legkésőbb 12 hónapon belül. A szervezet saját maga számára határozza meg a szükséges erőfeszítéseket a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére. 2.2.2.9.2 Újrahasznosított papír használat az irodai és nyomdai munkák során A Foodlawment vállalja, hogy a papírfelhasználásában legalább 15%-ban újrahasznosított papírt alkalmaz.

38


3

Projektterv

3.1

Helyzetelemzés

3.1.1 Az élelmiszerlánc koncepciója Az élelmiszerlánc egyrészről egy kapcsolatrendszer. E rendszer tagjai a vállalkozók, a fogyasztók, a tudomány-oktatás képviselői és a hatóság. Közöttük kölcsönösség van, egyikük viselkedése nagyban meghatározza a másik reakcióját. Az élelmiszerlánc – más megközelítésben – tevékenységeket hordoz magában: az elsődleges termékek előállításával kezdődik, ezt követi a tárolás, szállítás, feldolgozás és a lánc vége a kereskedelem. Összességében az alábbi tevékenységek tartoznak ide:  Talajművelés  Fenntarthatóság  Vízgazdálkodás  CSR  Növénytermesztés  Laboratóriumi technika  Növénynemesítés  Higiénia  Állattenyésztés  Szállítás  Vegyipar (műtrágya, vegyszer,  Csomagolás és címkézés adalékanyagok, csomagolóanyagok)  Tárolás  Gyógyszeripar  Tartósítás  Állattartás  Marketing  Takarmányozás  Kereskedelem  Állati hulladékok kezelése  Nyomonkövetés  Műszaki technológiák (kutatás Minőségbiztosítás fejlesztés, gépipar)  Reklám  Energiaellátás  Szolgáltatások (mérnöki, állatorvosi,  Környezetvédelem tanácsadói, stb.)  Természetvédelem Harmadik megközelítésben az élelmiszerlánc végtermékeket tartalmaz. Elsődlegesen élelmiszereket, de ide tartoznak a „köztes állomásokban” megjelenő termékek is, amelyek szintén komoly hatással vannak az emberi és állati egészségre, valamint a környezet (víz, levegő, talaj, élőlények) védelmére. A Foodlawment egyesület által prioritásként kezelt élelmiszertermékek az alábbiak: 1) Hús 5) Adalékanyagok 2) Tej 6) Víz 3) Gabona 7) Egyéb 4) Zöldség-gyümölcs A Foodlawment egyesület által prioritásként kezelt köztes élelmiszerlánctermékek az alábbiak:    

Növényvédőszerek Műtrágyák Állati hulladék Energia

  

Állatgyógyszerek Ipari hulladék Háztartási hulladék

Az élelmiszerláncot további különlegességek is jellemzik, ami abban nyilvánul meg, hogy a fentieken túl az egész társadalom működésének létfontosságú alapfeltétele. Az élelmiszerlánc 39


súlyos sérülésekor a társadalom normális működése komoly nehézségekbe ütközik, vagy lehetetlenné válik. Az élelmiszerláncot tehát, mint kritikus infrastruktúrát különböző típusú veszélyek érhetik. Így szándékos, illetve ártó jellegű cselekményekkel, tevékenységekkel összefüggő veszélyek (például terrorista cselekmények), továbbá természeti eredetű veszélyek, melyek az emberi tevékenységtől függetlenül fordulnak elő. Az élelmiszerláncra a legnagyobb veszélyt azonban a civilizációs eredetű veszélyek jelentik, melyek az emberi tevékenységgel összefüggésben következnek be. Az élelmiszerekkel, vízzel összefüggésbe hozható megbetegedések évente 1,8 millió ember halálát okozzák. A kockázatok lehetnek biológiai, kémiai, fizikai kockázatok; érinthetik az emberi egészséget, a biodiverzitást, a természetes vagy művi környezetet, sőt a társadalmi és gazdasági környezetet is. Az UNEP álláspontja szerint az élelmiszerlánc környezeti kockázatai közé tartoznak a    

természetes erőforrások kimerülése; föld degradáció és talajszennyezés; vízszennyezések; CO2 és más gáz-emissziók;

 veszélyes és kommunális hulladékok;  élelmiszer és bio-biztonság kérdései. Ilyen veszélyek az élelmiszerlánc minden szereplőjének tevékenységéből adódnak; az élelmiszerlánc legfontosabb mozgatórugója azonban maga a fogyasztó. A fogyasztói szemléletmód és magatartás határozza meg az élelmiszerlánc többi szereplőjének viselkedését; ezért az élelmiszerlánc hosszú távú fenntarthatóságát a fogyasztói szemléletmód és magatartás pozitív irányú befolyásolásával lehet a legjobban biztosítani. 3.1.2 Fenntarthatóság és tudatos fogyasztás A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, ezért a szociális jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel együtt kell érvényesülnie a szociális igazságosságnak és az esélyegyenlőségnek, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a természeti környezet eltartóképességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni, a környezet eltartóképessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. A fenntartható élelmiszerlánc koncepciója olyan integrált, erőforrás-megőrző, igazságos gazdálkodási rendszerek kialakítását célozza, amelyek  csökkentik és hosszú távon megelőzik az élelmiszerlánc, a környezet elkerülhető károsodását  fenntartják a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás termelékenységét, a mezőgazdasági, élelmiszerágazati termékek sokszínűségét  szilárdan fenntartják a vidéki közösségeket és azok életminőségét.

40


Az élelmiszerlánc környezeti kockázatai. Forrás: Tóthné Szita Klára előadása, II. Életciklus-elemző szakmai konferencia, Miskolc-Tapolca, 2006. június 6.

A fenntartható élelmiszerlánc koncepciója a fogyasztó felelősségét hangsúlyozza. Ne feledjük: piaci viszonyok között a kínálat a kereslethez igazodik. Amilyen terméket levesz a fogyasztó a polcról, azt állítják elő a vállalkozók. A hétköznapi ember dönthet önmaga sorsáról, és fogyasztásával dönthet trópusi esőerdők, óceánok, védett állatfajok és sok millió ember sorsáról. Beleértve gyermekei, unokái életkilátásairól. Ma már senki nem hivatkozhat arra, hogy ő erről az óriási felelősségről nem tudott. Az élelmiszertermékek egészségessége, biztonsága és az élelmiszerlánc fenntarthatósága egymással szoros összefüggésben áll. Rövid távon a kérdés úgy vetődik fel, hogy „azzá válsz, amit megeszel”: a káros környezeti hatásoknak kitett alapanyagokból származó élelmiszerek veszélyesek az egészségre, s a veszélykezelés pénzbe kerül. Hosszú távon azonban ugyanez a kérdés, mint az élelmiszerlánc fenntarthatósága vetődik fel: vajon gyermekeink és unokáink is hozzá fognak-e tudni jutni elégséges mennyiségben egészséges, biztonságos élelmiszerekhez. Ennek biztosításához a fogyasztói szemléletmód és magatartás alapvető változására van szükség. A Foodlawment egyesület egyik legfontosabb célja a fogyasztók és rajtuk keresztül a vállalkozók felvilágosítása, és a sok lehangoló és elborzasztó információ tömegben hiteles és szakmailag helytálló tudással a kiút megmutatása. Az Egyesület szakemberei és az egyesülettel kapcsolatban álló szakemberek tudását a fenntarthatóságról érthető és „emészthető” formában tárja a nagyközönség elé a Foodlawment egyesület, azzal a céllal, hogy a jelenlegi pazarló fogyasztás helyébe a fenntartható szemlélet álljon. 3.1.3 Illeszkedés az uniós és hazai szakpolitikai dokumentumokhoz Az alapszerződések szerint a fenntartható fejlődés az Unió alapvető célkitűzéseinek egyike; ez a cél horizontális célkitűzésként minden uniós politikában megjelenik. A fenntartható fogyasztás elterjesztésének politikáját a „Fenntartható Fogyasztás és Termelés és Fenntartható Iparpolitika Akcióterv” tartalmazza. Magyarországon a 2007 júniusi Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia szerint fontos prioritás „[…]az olyan fenntartható fogyasztási minták elterjesztése, amelyek kisebb anyag- és energiaigénnyel – több közösségi szolgáltatással, szellemi termékkel – elégítik ki a 41


szükségleteket, illetve a hulladékkeletkezés megelőzését neveléssel, minták elterjesztésével, értékváltással segítik. El kell fogadni és fogadtatni azt, hogy a fenntarthatóság nem érhető el az anyagi fogyasztás csökkentése nélkül. […] A megfelelő tájékoztatás jelentős segítséget nyújthat azáltal, hogy informálja a termelőket és fogyasztókat az általuk vásárolt termékek és szolgáltatások hatásairól, és lehetővé teszi számukra a helyes döntések meghozatalát. A fogyasztási szokások megfelelő alakítása szempontjából nem hangsúlyozható eléggé a média szerepe.” Láthatjuk tehát, hogy a fenntartható viselkedésminták elterjedésének támogatása fontos fejlesztéspolitikai célkitűzése mind az Európai Uniónak, mind Magyarországnak. Ezzel egy olyan folyamatot támogatunk, ami komoly veszélyekkel néz szembe különösen a jelenlegi globális gazdasági válság idején, hiszen a jelen gazdasági helyzetben a gyakran többletköltséggel járó környezetbarát élelmiszerek elterjedése komoly akadályokba ütközhet. 3.1.4 A fenntartható élelmiszerfogyasztás piacfelmérések tükrében A fenntartható élelmiszerlánc koncepciója, mint a fogyasztási szokásokat meghatározó szemléletmód Magyarországon újdonságnak számít, de európai viszonylatban sem mondható még bevett gyakorlatnak. Nem csak arról van szó, hogy a piackutatási felmérések a fogyasztók élelmiszerfogyasztásában általában alacsony környezettudatosságot mérnek; a jelenlegi helyzet szerint a piackutatási felmérések nagy része még csak nem is méri ezt a dimenziót. A jelen fejezet elkészítéséhez felhasználtuk  Kürthy Gyöngyi 1000 főre végzett kérdőíves felmérését  Petrény Kornélia kérdőíves felmérését  az „Ökotermékekkel kapcsolatos fogyasztói szokások, értékesítési csatornák” című, az FVM Agrármarketing Kht. megbízásából és támogatásával az OszKő Tanácsadó Bt. által készített tanulmányt  a „Magyar ökoélelmiszerek iránti kereslet az ökopiacokon és a szupermarketekben vásárlók körében” című, a Magyar Biokultúra Szövetség megbízásából és az FVM Agrármarketing Centrum támogatásával készült tanulmányt  A Szonda Ipsos 2009 decemberi felmérését a magyar élelmiszerfogyasztási szokásokról. Kürthy Gyöngyi 1000 főre végzett felmérésében rákérdezett a biotermék, biogazdálkodás fogalomra. A válaszok szerint a megkérdezettek 11,7%-a pontosan, 60,1%-a pontatlanul, 28,9% nem tudta megfogalmazni, hogy mit nevezünk biogazdálkodásnak, bioterméknek. Roszík Péter szóbeli közlése szerint a bioboltok élelmiszer kínálatának kb. 80%-a nem tartozott a hivatalosan is ökoterméknek minősülő kategóriába. Petrény Kornélia kérdőívében a budapesti bioboltosok - az előre megadott válaszlehetőségek közül - csak 87,5 %-ban jelölték meg helyesen a biotermék jellemzőjét. Jelen esetben a csak azért szerepel a viszonylag magas szám mellett, mert olyan üzletekről van szó, amelyek elvileg ökoélelmiszert árusítanak.

42


A fenti táblázatban bemutatott felmérés szerint a fogyasztóknak mindössze 5,6%-a mutat egyértelmű preferenciát az ökotermékek iránt. Ezzel szemben a válaszadók 21,2%-a soha még csak nem is hallott ezekről. A kor szerinti megoszlás alapján azt látjuk, hogy összességében a fiatalok nyitottabbak az újfajta termékek iránt, mint az idősebbek. Náluk az arány 24,5%, a legidősebbeknél pedig 9,1%. Az esetenként vásárlók és fogyasztók nagyobb arányban fiatalok, a kor előrehaladtával csökken ebben a kategóriában a vásárlók aránya. A 15-29 évesek 17,5 %-a, a 65 év felettieknek pedig csak 5 %-a szokott néha ilyen élelmiszert vásárolni. Érdekes ugyanakkor, hogy a rendszeres fogyasztók aránya a saját kategóriájukon belül pedig a kor előrehaladtával növekszik: míg a fiataloknál csupán 1,7 % tartozik ebbe a kategóriába, az idősebbeknél pedig 4,4, illetve 3 %. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az egészségi állapot is fontos befolyásoló tényező lehet a fogyasztás alakításában. A fenti adatok alapján a fiatalok bár nyitottabbak az alacsony környezeti terhelésű élelmiszerek fogyasztása iránt, a rendszeres fogyasztók között mégis alulreprezentáltak. A fenti felmérés alapján Magyarországon belül nagyon erős területi eltérések figyelhetőek meg. A Közép-Magyarországi Régió és Észak-Dunántúl válaszadói között volt a legkisebb azok aránya, akik még nem hallottak ökoélelmiszerekről, a keleti régiókban pedig a legmagasabb. A legnagyobb, 36,5 %-os arány Észak-Magyarország esetében mutatkozik. A Szonda Ipsos 2009 decemberében készített felmérése szerint a megkérdezettek közel 80%-a megnézi a csomagoláson a termékek származását, 75%-uk pedig tudatosan figyel arra, hogy magyar terméket vásároljon, ezzel hozzájárulva az élelmiszerlánc rövidítéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez. Az alapvető élelmiszerek közül a legfontosabb termékek, amelyeknél elsősorban a származási helyet vesszük figyelembe, a pékáruk, a tojás, a baromfi, egyéb húskészítmények és a tejtermékek. A prémiumáruk közül a szeszesitalok és az édességek 43


állnak a lista legvégén, vagyis ezeknél figyeljük legkevésbé azt, hogy hazai termékek-e. A felmérésből kiderült, hogy egyre inkább, a tavalyi évhez képest közel 40%-kal többen figyelünk arra, hogy magyar terméket vásároljunk, és az elmúlt évben több mint 10%-kal nőtt azoknak a fogyasztóknak a száma is, akik rendszeresen vásárolnak biotermékeket. A felmérések alapján az alacsony környezeti terhelésű élelmiszerek fogyasztása iránt a  fiatalok  magasabb iskolai végzettségűek  magasabb jövedelműek a legnyitottabbak. A felmérések alapján megállapítható, hogy az alacsony környezeti terhelésű élelmiszerek fogyasztását azok körében a leginkább érdemes bátorítani, akik nyitottak erre, és az anyagi lehetőségük is megvan arra, hogy fogyasztói döntéseikben a környezeti költségeket is érvényesítve magasabb árú élelmiszereket vásároljanak. A piackutatások eredményei alapján levonható következtetések közül a legfontosabb azonban az, hogy az ökotermékek előnyös tulajdonságainak ismeretével egyenes arányban nő az elfogadható felárok szintje, azaz a vásárló elfogadja a magasabb árat, ha tudja, hogy miért kell többet fizetnie. Ezek az eredmények egyértelműen visszaigazolják az olyan kampányok létjogosultságát és fontosságát, amelyek az ismeretek terjesztésével bátorítják az alacsony környezeti terhelésű élelmiszerek fogyasztását. A Magyar Biokultúra Szövetség megbízásából 2006-ban készült felmérés szerint „amint azt korábban is láthattuk, a bioélelmiszerek melletti döntés hazánkban elsősorban az egészség megőrzésére irányul. Szekunder motivációként azonban megjelenik a környezet védelme és a hagyományos mezőgazdaság veszélyeinek redukálása is, amellyel a fogyasztók felelősségvállalásukat is megpróbálják kifejezni. Az elkövetkező évek egyik legfontosabb társadalmi feladata a környezeti problémák iránti érzékenység, illetve a környezettudatos magatartás-formák ismertté tétele. A környezeti nevelés részeként az ökológiai gazdálkodást és az ökoélelmiszerek fogyasztását is ismertté kell tenni, mint a fenntartható viselkedés kedvező alternatíváját. A felnövekvő generációk attitűdjei és viselkedése még könnyen formálható, ezért a bioélelmiszerek iránti kereslet fokozása érdekében érdemes a környezeti nevelés támogatásába invesztálni.”

44

3.1.5 Illeszkedés a TEKTT listához A projekt részét képező kampány célterülete a PFÚ C1. fejezete alapján regionális szinten, és nem település-szinten került meghatározásra, a TEKTT lista ezért erre nem értelmezhető. A 3 kiválasztott magyarországi régió az észak-magyarországi, észak-alföldi, és dél-alföldi. A projekt másik részét képező rendezvénysorozat az alábbi táblázatban felsorolt településeken kerül megrendezésre. Ezek mindegyike szerepel a TEKTT listán. Település Régió 311/2007 Aprófalvas Balaton Pólusvárosok, szumma, 5 (XI.17.) és vagy térség, megyei jogú pontos 240/2006 tanyás Duna-mente, városok, értékeléshez (XI.30.) települések Tisza térség, kistérségi korm. Velencei-tó – központok rendeletek Vértes szerint Kiemelt hátrányos Üdülőkörzet, helyzetű Homokhátság kistérségek települései és települések Békéscsaba 2 Dél-Alföld 0 1 0 1 Debrecen 2 Észak-Alföld 0 1 0 1 Eger 1 Észak-Magyarország 0 0 0 1 Gyöngyös 1 Észak-Magyarország 0 0 0 1 Hódmezővásárhely Dél-Alföld 4 1 1 1 1 Kecskemét 3 Dél-Alföld 0 1 1 1 Mezőtúr 3 Dél-Alföld 1 1 0 1 Miskolc 1 Észak-Magyarország 0 0 0 1 Nyíregyháza 2 Észak-Alföld 0 1 0 1 Szeged 2 Dél-Alföld 0 0 1 1 Összesen 10 2 6 3 10 21

3.2

Célok

3.2.1 Hosszú távú célkitűzések A projekt átfogó célkitűzése az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-alföldi régiók egyetemi városaiban tanuló egyetemi és főiskolai hallgatók, illetve családjaik körében olyan pozitív irányú fogyasztói szemléletváltozás elérése, amelynek eredményeképpen fogyasztói döntéseik meghozatala során figyelembe veszik a megvásárolt élelmiszer-termékek környezeti költségeit és az élelmiszerlánc fenntarthatóságára gyakorolt hatásait. A projekt hosszú távú célkitűzései, hogy 1) a fenntartható élelmiszerlánc koncepcióját széles körben megismertesse és elfogadtassa 2) a kiválasztott fogyasztói célcsoportok körében fenntarthatósági szempontból pozitív irányú szemléletváltozást érjen el 3) a fogyasztói szemléletváltozás eredményeképpen a fogyasztói viselkedésminták úgy változzanak, hogy fogyasztói döntéseik meghozatala során a fogyasztók szélesebb köre vegye figyelembe a megvásárolt élelmiszer-termékek környezeti költségeit és az élelmiszerlánc fenntarthatóságára gyakorolt hatásokat. Hatásindikátor

Mértékegység

Mérési módszer

Fenntartható élelmiszerlánc ismertsége a fogyasztók körében

Százalék

Kérdőíves felmérés

Fenntartható élelmiszerlánc elfogadottsága a fogyasztók körében

Százalék


2) Fogyasztói szemlélet megváltozása

Fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő fogyasztók aránya

Százalék


3) Fogyasztói viselkedés megváltozása

Alacsony környezeti terhelésű élelmiszerek fogyasztási aránya

Százalék

Forgalmazási adatok

Hosszú távú célkitűzés 1) Fenntartható élelmiszerlánc koncepciójának ismertsége és elfogadottsága

3.2.2 Középtávú célkitűzések A projekt középtávú célkitűzéseit a 3.3 fejezetben mutatjuk be, a két célcsoportra lebontva. 3.2.3 Rövid távú célkitűzések A projekt rövid távú célkitűzéseit a 3.4.2. fejezetben mutatjuk be, az egyes feladatokra lebontva. 3.2.4 Részcélok és üzenetek A projekt eredményeképpen a célcsoportok a korábbiaknál nagyobb mértékben fogják figyelembe venni, hogy  Ha fogyasztói döntéseinkben nem vesszük figyelembe az egyes termékek környezeti költségeit, azzal hosszú távon veszélyeztetjük a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer rendelkezésre állását.  Az elfogyasztott élelmiszer igen hosszú (kilométerben is mérhető) utat tesz meg, mire a fogyasztó asztalára eljut. Ezen hosszú út során végig környezeti költségek keletkeznek; nem csak a termelésben, de a tárolásban, szállításban, kereskedelemben, sőt az elkészítésben és a fogyasztásban is.




A helyi termelők által termelt élelmiszer felhasználása kisebb környezeti terheléssel jár, mivel nincs szükség messzi szállításra, speciális csomagolásra, tárolásra, drága gépekre.



Bioélelmiszerek fogyasztásával az élelmiszertermelésből származó környezeti terhelés csökkentéséhez is hozzájárulunk. A bioélelmiszerek kevesebb környezetterheléssel járó előállítási folyamatban készültek. Ha az élelmiszerek vásárlása során ügyelünk arra, hogy kerüljük a túlcsomagolt termékeket, a minél kisebb/minél könnyebben lebomló vagy betétdíjas csomagolású termékeket válasszunk, hozzájárulunk a hulladékképződés megelőzéséhez és környezetünk védelméhez.











Ha az élelmiszerek vásárlása során ügyelünk arra, hogy csak annyit vásároljunk, amennyit el is fogyasztunk, hozzájárulunk a hulladék képződés megelőzéséhez, és az élelmiszeripar okozta környezetterhelés csökkentéséhez, valamint elkerüljük a fölösleges tárolást Az élelmiszer készítés során energiatakarékos eszközök, módszerek alkalmazása kíméli környezetünket. Kerüljük az energiapazarló gépek vásárlását, használatát, vágjuk, keverjük magunk az ételt, élvezzük a „lassú konyha” előnyeit! A táplálkozási szokások megváltoztatásával, például a nem tudatos, nagy környezeti kedvezőtlen hatással, járó húsfogyasztás csökkentésével, kevesebb ipari, több saját készítésű étel fogyasztásával) jelentősen csökkenthető a táplálkozáshoz közvetve kapcsolódó környezeti terhelés. A helyi termelők által termelt élelmiszer vásárlása hozzájárul a lokális piacok fennmaradásához, a helyi közösségek erősítéséhez. A fair trade élelmiszerek vásárlása hozzájárul a termelők közösségeinek túléléséhez, és a kereskedelmi láncok rövidüléséhez.

A fenntarthatóság követelményeinek megfelelő termékek iránti kereslet növelése, az ilyen termékek független minősítési rendszereinek ismerete, a környezetbarát csomagolások választása, valamint a pozitív ösztönzés és visszacsatolás révén a környezetkímélő termékek kínálatának fejlődése. Tartós és napi fogyasztási termékek beszerzésekor keressük a bizonyítottan környezetbarát (címkézett) termékeket. A projekt célkitűzéseit olyan információk átadásával fogjuk elérni, amelyek tudományosan bizonyított és megalapozott, ugyanakkor széles körben nem ismert tényeken alapulnak. Ilyen érdekességek például:  Egy csésze kávé előállításához száznegyven liter, egy kiló gabonáéhoz ezer, egy kiló rizséhez ezernégyszáz, egy kiló marhahúséhoz tizenháromezer liter vízre van szükség. A Föld teljes vízkészletének mindössze 0,8%-a alkalmas emberi fogyasztásra.  Magyarországon a tyúktartás háromnegyede háztáji, egynegyede ketreces, viszont a kereskedelmi forgalomba kerülő, azaz a boltokban kapható tojások kilencvenöt százaléka a ketreces tartásból származik.  A leggyakrabban használt vegyi anyagok háromnegyedéről nem állnak rendelkezésre alapvető környezetvédelmi adatok1. 

1

http://www.tve.hu/tevekenysegeink/kiadvanyok/tudatos_vasarlok_konyve

47


3.3

Célcsoportok

3.3.1 1. célcsoport: Felsőoktatási hallgatók a megcélzott 10 felsőoktatási intézményt befogadó városban A projekt elsődleges célcsoportját az  észak-magyarországi - egri, gyöngyösi, miskolci  észak-alföldi- debreceni, nyíregyházi  dél-alföldi - kecskeméti, hódmezővásárhelyi, mezőtúri, békéscsabai, szegedi egyetemek és főiskolák hallgatói jelentik. A PFÚ A2.2 fejezete szerint a projekt elsődleges célcsoportja a fiatalok (15-28 év) célcsoportjának felel meg. Az elsődleges célcsoport ezen meghatározását az alábbiak indokolják. Az egyetemi és főiskolai hallgatók  a fentebb ismertetett felmérések alapján fogékonyabbak az új, környezettudatos fogyasztói szemléletmódra átlagos életkora az országos átlagnál alacsonyabb, ezért ezen célcsoport tagjai még hosszú időn keresztül fogyasztani fognak; ezen célcsoport fogyasztói szokásai tehát évtizedeken keresztül befolyásolják a teljes társadalom fogyasztói viselkedését  életkoruknál fogva a családalapítás előtt vagy annak folyamatában vannak; az ebben az életkorban kialakuló fogyasztási szokásaik várhatóan évtizedekre meghatározzák az általuk alapított családok fogyasztói viselkedését  várható jövedelme az átlagnál magasabb; ez megkönnyíti számukra, hogy fogyasztói döntéseikben figyelembe vegyék a kapcsolódó közvetett környezeti költségeket  mivel társadalmi csoportként erős véleményformáló erővel rendelkeznek, az ő fogyasztói szemlélet- és viselkedésváltozásuk erős multiplikátor-hatással jár, és továbbgyűrűzik más társadalmi csoportokba is. Annak érdekében, hogy a projekt a hallgatóknál szélesebb célcsoportokat is el tudjon érni és a hallgatók szemléletváltozásának potenciális multiplikátor-hatását maximálisan ki tudja használni, a projekt másodlagos célcsoportját az egyetemi és főiskolai hallgatókon keresztül is el kívánjuk érni. A Foodlawment Egyesület önkénteseinek jelentős része egyetemi hallgató. Az önkéntesek között az egyetemi hallgatók jelenlegi magas arányát, illetve további fejleszthetőségét az a tény biztosítja, hogy az Egyesület szakembereinek jelentős része egyben a megcélzott egyetemi városok felsőoktatási intézményeinek oktatói. Jelen pályázat előkészítése során az Egyesület önkéntesei közül több egyetemi hallgatót bevontunk, akik a helyzetfelméréshez szükséges szekunder kutatással, a célok meghatározásához nyújtott segítségükkel és más szövegszerű javaslataikkal segítették a munkát. 

48


3.3.1.1 Középtávú célok a célcsoport vonatkozásában Az elsődleges célcsoport tekintetében a helyzetfelmérés eredményei alapján a következő középtávú szemlélet- és viselkedésváltozási célokat határoztuk meg: Közép távú célkitűzések Első célkitűzés

Szemléletváltozási cél

Viselkedésváltozási cél Környezetbarát csomagolás

A nem nagyüzemileg csomagolt, vagy legalább környezetbarát csomagolású élelmiszer termékek előnyös tulajdonságainak bemutatása.

A nem nagyüzemileg csomagolt, vagy legalább környezetbarát csomagolású élelmiszer termékek fogyasztási arányának növelése.

Bio élelmiszerek Második célkitűzés

A bio-, ökológiai és alternatív, továbbá természetkímélő, környezettudatos gazdálkodásból kikerülő élelmiszerek ismertségének, a környezeti szempontból előnyös tulajdonságok ismeretének növelése.

A bio-, ökológiai és alternatív, továbbá természetkímélő, környezettudatos gazdálkodásból kikerülő élelmiszerek fogyasztási arányának növelése. Hús

Harmadik célkitűzés

Az indokolatlan, pazarló, nem tudatos, nagy környezeti terheléssel járó húsfogyasztásnak az élelmiszerlánc fenntarthatóságára gyakorolt következményeinek bemutatása.

Az indokolatlan, pazarló, nem tudatos, nagy környezeti terheléssel járó húsfogyasztás csökkentése.

Rövid élelmiszerlánc Negyedik célkitűzés

A lehető legrövidebb élelmiszerláncból kikerülő, tehát földrajzi közelségben termelt és/vagy alacsony feldolgozottsági szintű élelmiszerek előnyös tulajdonságainak bemutatása, fogyasztásának népszerűsítése. Az adott régióra, földrajzi környezetre jellemző élelmiszerek bemutatása, népszerűsítése.

49

A lehető legrövidebb élelmiszerláncból kikerülő, tehát földrajzi közelségben termelt és/vagy alacsony feldolgozottsági szintű élelmiszerek fogyasztási arányának növelése.


3.3.1.2 Elérések bemutatása Az elérés indikátor indoklása Az elérés típusa

Összes elérés

Összes elérés Fenntartás (pontosan 5 év)

Megvalósítás időszaka (12 hónap)

Aktív részvétel/ Rövid idő

Aktív részvétel/ Hosszú idő

A projektben tervezett rendezvénysorozatban 10 rendezvény megrendezésével számolunk, rendezvényenként átlagosan 200 hallgató részvételével. A rendezvények szakmai tartalma úgy kerül kialakításra, hogy azok kétirányú kommunikációt, és interaktív részvételt tegyenek lehetővé. A rendezvények részletes bemutatását lásd a 3.4.1 fejezetben. Mivel nem számítunk arra, hogy egy résztvevő 5-nél több alkalommal venne részt a rendezvénysorozat eseményein, ezért ezek rövid távú elérésnek minősülnek. Az aktív elérések számának igazolását egyrészt a hatásosságmérés céljára szolgáló kérdőív kitöltésével, másrészt a kiosztott ajándéktárgyak átvevőinek önkéntes regisztrációjával biztosítjuk úgy, hogy egy személy ne kerülhessen egynél többször megszámolásra. A tervezett rendezvénysorozat egyik fontos eleme, hogy már magába a megvalósításba bevon a célcsoportba tartozó hallgatókat, nagyrészt az Egyesület önkénteseit. A megvalósítás időszakában 30 ilyen résztvevővel számolunk, ez 30 db elérést jelent. Az elérések igazolását regisztrációs ívekkel biztosítjuk.

-

Ezen önkéntesek nagy részének közreműködésére a jelen projekt megvalósítása után az Egyesült más projektjeiben, tevékenységeiben is számítunk, ez indokolná a fenntartási időszakra számított eléréseket. Mivel azonban egy személy csak egyszer számolható, ezért ezeket az eléréseket nem tüntettük fel az elérések táblázatában.

Ezen eléréseket az alábbi eszközök biztosítják:

Passzív részvétel /Rövid idő

PR cikkek megjelentetése megyei lapokban. 10 megjelenés. Hirdetések megyei lapokban. 10 megjelenés. Online felületek. 75000 AV megjelenés. Hirdetések egyetemi lapokban. 60 megjelenés. Hirdetések környezetvédelmi lapokban. 10 megjelenés. A1 méretű plakátok nyomtatása és kihelyezése felsőoktatási intézményekben. 700 darab.

50

-


Szórólapok (LA/4) nyomtatása és szórása. 10000 darab. Vírusfilm. 75000 AV megjelenés becsült. Ajándéktárgyak (a projekt logójával ellátott ajándéktollak). 1800 darab. A passzív elérések igazolását olvasottsági adatokkal, webaudit adatokkal, észlelési adatokkal, illetve szórólapok és ajándéktárgyak esetében a regisztrált fogyással kell biztosítani. Passzív részvétel /Hosszú idő

-

-

51


3.3.2 2. célcsoport: A megcélzott 10 egyetemi városban és vonzáskörzetében lakó családok A projekt másodlagos célcsoportja a PFÚ A2.2 fejezeti szerint a következő célcsoportnak felel meg: családok. A projekt másodlagos célcsoportjának ezen meghatározását az a társadalmi tény indokolja, hogy az élelmiszerfogyasztás elsődleges egysége, terepe, helyszíne, környezete a család. Mivel projektünk szempontjából kiemelt fontosságúak a családok, mint az élelmiszer-fogyasztás elsődleges gazdasági egységei, ezért elsődleges prioritásként a „családbarát” esélyegyenlőségi célcsoportot kezeljük. A projekt előkészítése során egyeztettük a projekt terveit a Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi tagszervezeteivel azzal a céllal, hogy a projekt keretében megvalósítandó kampány és rendezvénysorozat maximálisan figyelembe vegye a nagycsaládosok szempontjait, érdekeit. Ezt az egyeztetési mechanizmust a projekt megvalósítása során is megtartjuk és működtetjük. A projekt ezen célcsoportját egyrészt közvetlenül (a médiakampány passzív eléréseivel, jelentősen kisebb részben a az egyébként elsősorban az elsődleges célcsoportnak szóló rendezvénysorozattal), másrészt az elsődleges célcsoporton keresztül kívánjuk elérni.

52


3.3.2.1 Középtávú célok a célcsoport vonatkozásában A másodlagos célcsoport tekintetében a középtávú szemlélet- és viselkedésváltozási célok nagyrészt megegyeznek az elsődleges célcsoporttal, hiszen ezen célok teljesítése mindkét célcsoportban szignifikánsan hozzájárul a hosszú távú célkitűzések eléréséhez. A helyzetfelmérés eredményei alapján azonban eltérő hangsúlyokat és prioritásokat jelöltünk ki; ezt az alábbi táblázatban a célkitűzések sorrendiségével mutatjuk be.

Közép távú célkitűzések


Viselkedésváltozási cél Hús

Első célkitűzés

Az indokolatlan, pazarló, nem tudatos, nagy környezeti terheléssel járó húsfogyasztásnak az élelmiszerlánc fenntarthatóságára gyakorolt következményeinek bemutatása.


Rövid élelmiszerlánc Második célkitűzés

A lehető legrövidebb élelmiszerláncból kikerülő, tehát földrajzi közelségben termelt és/vagy alacsony feldolgozottsági szintű élelmiszerek előnyös tulajdonságainak bemutatása, fogyasztásának népszerűsítése. Az adott régióra, földrajzi környezetre jellemző élelmiszerek bemutatása, népszerűsítése.

A lehető legrövidebb élelmiszerláncból kikerülő, tehát földrajzi közelségben termelt és/vagy alacsony feldolgozottsági szintű élelmiszerek fogyasztási arányának növelése.

Bio élelmiszerek Harmadik célkitűzés

Negyedik célkitűzés


A bio-, ökológiai és alternatív, továbbá természetkímélő, környezettudatos gazdálkodásból kikerülő élelmiszerek fogyasztási arányának növelése.

Környezetbarát csomagolás A nem nagyüzemileg csomagolt, vagy legalább környezetbarát csomagolású élelmiszer termékek előnyös tulajdonságainak bemutatása.

53



3.3.2.2 Elérések bemutatása

Az elérés indikátor indoklása Az elérés típusa

Összes elérés

Összes elérés Fenntartás (pontosan 5 év)

Megvalósítás időszaka (max. 12 hónap) Aktív részvétel/ Rövid idő

-

-

Aktív részvétel/ Hosszú idő

-

-

Ezen eléréseket az alábbi eszközök biztosítják:

Passzív részvétel /Rövid idő

PR cikkek megjelentetése megyei lapokban. 10 megjelenés. Hirdetések megyei lapokban. 10 megjelenés. Online felületek. 75000 AV megjelenés. Hirdetések környezetvédelmi lapokban. 10 megjelenés. Szórólapok (LA/4) nyomtatása és szórása. 10000 darab. Vírusfilm. 75000 AV megjelenés becsült. Ajándéktárgyak. 1800 darab.

-

A passzív elérések igazolását olvasottsági adatokkal, webaudit adatokkal, észlelési adatokkal, illetve szórólapok és ajándéktárgyak esetében a regisztrált fogyással kell biztosítani. Passzív részvétel /Hosszú idő

-

-

54


3.3.3 Összesített elérés adatok A projekt keretében a két célcsoportban összesen az alábbi eléréseket kell létrehozni. Az elérések megtörténtét a megfelelő dokumentációval alá kell támasztani! Mutató neve

Mértékegység

2011

Összesen

Aktív, rövidtávú elérés

db

2000

2000

Aktív, hosszú távú elérés

db

30

30

Passzív, rövidtávú elérés

db

1.000.000

1.000.000

Passzív, hosszú távú elérés

db

0

0

3.3.4 Az elérés típusok meghatározása · Rövidtávú elérés aktív részvétellel: a kampányban résztvevők száma feltéve, hogy a résztvevő aktívan közreműködik a kampányban (egy személy csak egyszer számolható). Rövidtávúnak minősül az elérés, ha legfeljebb 5 alkalommal jön létre aktív közreműködés. · Hosszú távú elérés aktív részvétellel: a kampányban résztvevők száma feltéve, hogy a résztvevő aktívan közreműködik a kampányban (egy személy csak egyszer számolható). Hosszú távúnak minősül az elérés, ha legalább 6 alkalommal jön létre aktív közreműködés. Külön felhasználásnak azt nevezzük, ami nem ugyanazon a napon valósul meg. · Rövidtávú elérés passzív részvétellel: a mintaprojekthez kapcsolódó kampányüzenettel történő találkozások száma, feltéve, hogy egy személy legfeljebb 5-ször találkozik az üzenettel (egy személy többször is számolható, ha többször találkozik az üzenettel). · Hosszú távú elérés passzív részvétellel: a mintaprojekthez kapcsolódó kampányüzenettel történő találkozások száma, feltéve, hogy egy személy legalább 6-szor találkozik az üzenettel (egy személy többször is számolható, ha többször találkozik az üzenettel). · Külön találkozásnak a kampányüzenettel azt nevezzük, ami nem ugyanazon a napon valósul meg.

55


3.4

A projekt tervezett tevékenységei

3.4.1 Tevékenységek bemutatása 1. Téma: „Fenntartható élelmiszerlánc” program 1.1. Támogatható tevékenység: Projekt előkészítés 1.1.1. Feladat: Megvalósíthatósági Tanulmány készítése A Foodlawment Egyesület elnöksége az alakulás után hozott döntést az egyesület 2010-es szakmai programjáról, amelybe szervesen illeszkedik a jelen pályázatban javasolt projekt. A korábbi pályázathoz készített Megvalósíthatósági Tanulmányt a Foodlawment Egyesület tagjai, önkéntesei külső tanácsadó közreműködésével dolgozták át és készítették el. 1.2. Támogatható tevékenység: Térségi komplex kampány megtervezése és lebonyolítása 1.2.1. Feladat: Közbeszerzési dokumentáció összeállítása A közbeszerzési dokumentáció elkészítésére a pályázat elnyerését követően kerül sor. A dokumentációt az egyesület szakembereinek szakmai felügyelete mellett külső szolgáltató készíti el. A projekt keretében zöld közbeszerzést indítunk, amely figyelembe veszi a környezeti szempontokat. A projektben összesen 2 db közbeszerzési eljárás szükséges, ezek mindegyike azonban különkülön is mindkét támogatható tevékenységhez tartozó feladatokat tartalmaz; ezek ismertetését lásd a 3.4.3 fejezetben. A 2 db közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó költségeket a két támogatható tevékenység között megosztva szerepeltetjük a költségvetésben. 1.2.2. Feladat: Közbeszerzési eljárás lefolytatása A közbeszerzést külső szolgáltató, hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásával bonyolítjuk le. 1.2.3. Feladat: Szakmai tartalom, brief, arculat kidolgozása "Fenntartható élelmiszerlánc" elnevezésű térségi komplex - a célcsoportok élelmiszerfogyasztási szemléletformálására, a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták ösztönzésére irányuló – médiakampányhoz kapcsolódó stratégia kidolgozása,. A tevékenység magába foglalja az egységes kreatív koncepció kialakítását, valamint az arculati kézikönyv elkészítését: logo, headline, szlogen, betűtípus, szín, kísérő színek grafikai megtervezése, fotóillusztráció vásárlása. A 3 magyarországi régióra (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) kiterjedő térségi komplex kampány középtávú célja, hogy a 3.2 fejezetben ismertetett hosszútávú célok és üzenetek kommunikációjával a projekt célcsoportjai tekintetében a 3.2 fejezetben ismertetett szemlélet- és viselkedésváltozási célokat elérje. A kampány szolgál egyrészt közvetlen passzív elérések létrehozására, másrészt előkészíti, majd utólag megerősíti a rendezvénysorozattal kommunikált üzeneteket. Szolgál egyben arra, hogy a rendezvényeket meghirdesse, rajtuk a részvételt biztosítsa. A feladat teljesítésében részt vesz egyfelől a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott alvállalkozó (kommunikációs ügynökség), másfelől a projekt környezeti nevelési szakembere és kommunikációs szakembere is. 56


1.2.4. Médiamix kialakítása, kreatív anyagok kidolgozása A feladat magában foglalja általánosságban a következőket: kreatív tervek készítése, kommunikációs anyagok gyártás-előkészítése, gyártása. Továbbá:  Média mix kialakítása    

PR cikkek megírása Hirdetések kreatív anyagainak elkészítése Vírusfilm gyártása Plakátok, szórólapok megtervezése 1.2.5. Feladat: Honlap készítése

A "Fenntartható élelmiszerlánc" médiakampányhoz és a tervezett rendezvénysorozathoz kapcsolódó - minden azzal kapcsolatos információt tartalmazó - W3C szabvány szerinti akadálymentesített weboldal megtervezése, programozása, feltöltése, a honlap működtetése. A honlap az ÚSZT (Új Széchenyi Terv) Arculati kézikönyv figyelembevételével megfelel az ÚMFT szintű tájékoztatási és nyilvánossági követelményeknek. A honlap elkészítése során felhasználjuk az 1.2.3 Feladat során előállított outputokat. A honlap az alábbi technikai paraméterek szerint valósul meg:  XHTML alapú konstrukció (sztenderd ipari szabvány, korszerű és minden böngészővel kompatibilis)  CSS vezérelt grafikai megjelenés (dinamikus, gyorsan, egyszerűen, egységesen módosítható, változtatható a későbbiekben is) A honlapot az alábbi tartalmi elemekkel kívánjuk megvalósítani:  10-12 menüpont (hírek, akciók, cikkek, hasznos tudni…) kereszthivatkozásokkal  Kereső rendszer az alacsony környezeti terhelésű élelmiszerekre, hírekre, eseményekre, kereszthivatkozásokkal a termelőkhöz, hatóságokhoz, szervezetekhez  Jelszóval, regisztrációval elérhető egyedi törzsfelhasználói, adminisztrátori rendszer Egyszerű admin felület, amely segítségével informatikailag képzetlen felhasználók is végre tudnak hajtani a weboldalakon egyszerű módosításokat, frissítéseket (pl. új hír megjelenítése) A honlap kivitelezésének feladata az alábbi részfeladatokra bomlik: 1) A weboldalak arculatának megtervezése, a tervezés során a szükséges számú (látványterv bemutatása, visszajelzések szerinti módosítások végrehajtása). A munkafázist a látványterv elfogadásával zárjuk. 2) A weboldalak struktúrájának megtervezése, a tervezés során a szükséges számú iterációs fázissal (oldalak felépítésének bemutatása, visszajelzések szerinti módosítások végrehajtása). A munkafázist a strukturális terv elfogadásával zárjuk. 3) A portálok elkészítése, beleértve a portálok dinamikus oldalait és tartalmát vezérlő programrészek, szerkesztőségi rendszer (karbantartó felület) elkészítését. A munkafázist az 5. fázissal együtt zárjuk. 4) A grafikus és tartalmi elemek aktuális böngészőkre optimalizálása. A munkafázist az 5. fázissal együtt zárjuk. 

57


5) A weboldal tényleges tartalommal való feltöltése. A munkafázist a kész rendszer átadásátvételével zárjuk. 1.2.6. Feladat: Médiakampányt kiegészítő PR tevékenység (BTL eszközök) Az ATL eszközöket felhasználó kampányt kiegészítjük egy BTL eszközöket felhasználó PRkampánnyal. Ennek során a következő részfeladatok kerülnek végrehajtásra:  Fizetett PR cikkek megjelentetése megyei lapokban  

Közösségi oldalakon (facebook, iwiw) klubok létrehozása Vírusfilm készítése és terjesztése (figyelemfelkeltő rövidfilm, amely érdekes, humoros formában mutatja be a kampány üzeneteit) 1.2.7. Feladat: Kampány lebonyolítása, reklámfelületek vásárlása

A hirdetési felületeken és szóróanyagokon megjelenő pontos szakmai tartalom kialakítása az 1.2.3 Feladat, a pontos terjedelmek és formátumok meghatározása az 1.2.4 Feladat keretében történik meg a Megvalósíthatósági Tanulmány ismertetett általános, illetve célcsoportokra lebontott célkitűzések alapján. A 3 magyarországi régióra (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) kiterjedő térségi komplex kampány célja, hogy a 3.2 fejezetben ismertetett hosszútávú célok és üzenetek kommunikációjával a projekt célcsoportjai tekintetében a 3.3 fejezetben ismertetett szemlélet- és viselkedésváltozási célokat elérje. A kampány szolgál egyrészt közvetlen passzív elérések létrehozására, másrészt előkészíti, majd utólag megerősíti a rendezvénysorozattal kommunikált üzeneteket. Szolgál egyben arra, hogy a rendezvényeket meghirdesse, rajtuk a részvételt biztosítsa. Az első célcsoport esetében a kampánnyal elérni kívánt szemlélet- és viselkedésváltozási célokat az alábbiakban mutatjuk be. A második célcsoport esetében ezen célok azonosak, azonban prioritásbeli különbségek vannak (lásd MT 3.3.2.1 fejezet). Közép távú célkitűzések


Viselkedésváltozási cél

Környezetbarát csomagolás Első célkitűzés

A nem nagyüzemileg csomagolt, vagy legalább környezetbarát csomagolású élelmiszer termékek előnyös tulajdonságainak bemutatása.


Bio élelmiszerek Második célkitűzés


A bio-, ökológiai és alternatív, továbbá természetkímélő, környezettudatos gazdálkodásból kikerülő élelmiszerek fogyasztási arányának növelése. Hús

Harmadik célkitűzés

Negyedik

Az indokolatlan, pazarló, nem tudatos, nagy környezeti terheléssel járó húsfogyasztásnak az élelmiszerlánc fenntarthatóságára gyakorolt következményei bemutatása.


Rövid élelmiszerlánc

58


célkitűzés

A lehető legrövidebb élelmiszerláncból kikerülő, tehát földrajzi közelségben is termelt és/vagy alacsony feldolgozottsági szintű élelmiszerek előnyös tulajdonságainak bemutatása, fogyasztásának népszerűsítése. Az adott régióra, földrajzi környezetre jellemző élelmiszerek, elkészítési, feldolgozási módok, bemutatása, népszerűsítése.

A lehető legrövidebb élelmiszerláncból kikerülő, tehát földrajzi közelségben is termelt és/vagy alacsony feldolgozottsági szintű élelmiszerek fogyasztási arányának növelése.

A hirdetések szakmai tartalma a fentiekben ismertetett célkitűzéseket képezik le; az alábbiakban vázlatosan mutatjuk be az egyes hirdetések, szóróanyagok szakmai tartalmát, terjedelmét, formátumát. Nem minden kommunikációs eszközhöz készítünk teljesen új és különböző kreatív anyagokat; a mutációkat a „Vázlatos szakmai tartalom” oszlopban megadott tartalmakkal mutatjuk be. Kommunikációs eszköz

Elsődlegesen megcélzott célcsoport

A megcélzott 10 egyetemi városban és vonzáskörzetében lakó családok

Vázlatos szakmai tartalom



Indokolatlan, pazarló húsfogyasztás bemutatása (pl. az érintett földrajzi területen megvásárolt hús mennyiségének, összetételének bemutatása az európai átlaghoz viszonyítva)



Magas környezeti költségű élelmiszerek bemutatása (pl. importált szőlő szállításával okozott környezeti költségek)



Az adott régióra, földrajzi környezetre jellemző élelmiszerek bemutatása, népszerűsítése (pl. szabolcsi alma)



Az olcsó tömegélelmiszerből keletkező nagy mennyiségű hulladék káros hatásainak bemutatása



Bioélelmiszerek természetkímélő hatásának bemutatása (pl. bioalma természetes környezetben, hagyományos termelésben előállított alma vegyszerek között)



Ökológiai termesztésből

Megyei lapok

59

Formátum

90x150 mm

Terjedelem

1/8 méret


származó termékek címkéinek ismertetése

Felsőoktatási hallgatók a megcélzott 10 felsőoktatási intézményt befogadó városban

Online felületek


Egyetemi lapok



Rendezvények időpontjainak és helyszíneinek meghirdetése



A magas hulladékképződéssel járó élelmiszerfogyasztás környezeti hatásainak bemutatása (pl. elborítanak minket a nem lebomló csomagolóanyagok)



Környezetbarát élelmiszertermékeket jelölő címkék ismertetése



Túlcsomagolt termékek bemutatása (a keletkező hulladék bemutatásával)






Ökológiai termesztésből származó termékek címkéinek ismertetése















Bioélelmiszerek természetkímélő hatásának bemutatása (pl. bioalma

60

skyscraper pop-up ablak

160x600 pixel 200x200 pixel

layershaped popup

310x232 pixel

Junior page

115x178 mm


természetes környezetben, hagyományos termelésben előállított alma vegyszerek között)

mindkét célcsoport

Környezetvédelmi lapok









Magas környezeti költségű élelmiszerek bemutatása (pl. importált szőlő szállításával okozott környezeti költségek)



Az adott régióra, földrajzi környezetre jellemző élelmiszerek bemutatása, népszerűsítése (pl. szabolcsi alma)



Indokolatlan, pazarló húsfogyasztás bemutatása (pl. az érintett földrajzi területen megvásárolt hús mennyiségének, összetételének bemutatása az európai átlaghoz viszonyítva)













61

Junior page

115x178 mm



Plakátok

Szórólapok







Az olcsó tömegélelmiszerből keletkező nagy mennyiségű hulladék káros hatásainak bemutatása






























Túlcsomagolt termékek

62

A/1 egyoldalas

594x841 mm

LA/4-es méret 6 oldal 2 szer hajtva

Összehajtott mérete: 100x210


bemutatása (a keletkező hulladék bemutatásával)

Vírusfilm













Rövidfilm (infomercial), ami bemutatja az asztalunkra kerülő élelmiszert az élelmiszerlánc mentén érő káros környezeti hatásokat (környezetszennyezésnek kitett talaj; szemétégetők káros hatásai az élelmiszertermelésre; vegyszerek hatása)

3 perc

1.2.8. Feladat: Kampány hatékonyságának mérése (kampány előtt és után) (részletesen kifejtve lásd a 3.5 pontban) 1.2.9. Feladat: ÚMFT szintű tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségek teljesítése (részletesen kifejtve lásd a 3.4.1.1 pontban) 1.2.10. Projektmenedzsment saját teljesítésben A projektmenedzsment szervezeti struktúrájának, működésének leírását lásd a 2.2.2 fejezetben. 1.3. Támogatható tevékenység: Fenntarthatósági tematikájú rendezvény/rendezvénysorozat szervezése és lebonyolítása 1.3.1. Feladat: Közbeszerzési dokumentáció összeállítása A közbeszerzési dokumentáció elkészítésére a pályázat elnyerését követően kerül sor. A dokumentációt az egyesület szakembereinek szakmai felügyelete mellett külső szolgáltató

63


készíti el. A projekt keretében zöld közbeszerzést indítunk, amely figyelembe veszi a környezeti szempontokat. A projektben összesen 2 db közbeszerzési eljárás szükséges, ezek mindegyike azonban különkülön is mindkét támogatható tevékenységhez tartozó feladatokat tartalmaz; ezek ismertetését lásd a 3.4.3 fejezetben. A 2 db közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó költségeket a két támogatható tevékenység között megosztva szerepeltetjük a költségvetésben. 1.3.2. Feladat: Közbeszerzési eljárás lefolytatása A közbeszerzést külső szolgáltató, hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásával bonyolítjuk le. 1.3.3. Feladat: Szakmai tartalom kidolgozása A "Fenntartható élelmiszerlánc" programhoz kapcsolódó élelmiszer fogyasztási szemléletformáló rendezvénysorozat szakmai tartalmának kidolgozása. A feladat teljesítésében részt vesz egyfelől a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott alvállalkozó (kommunikációs ügynökség), másfelől a projekt környezeti nevelési szakembere és kommunikációs szakembere is. 1.3.4. Rendezvények szervezése és lebonyolítása A projekt keretében 10 rendezvényt tervezünk megvalósítani egy roadshow keretében. A roadshow jellegből adódóan a 10 rendezvény szakmai tartalma alapvetően azonos lesz. A rendezvények pontos szakmai tartalmának kidolgozása az 1.3.3. Feladat keretében történik meg, és – az Egyesület szakembereinek közreműködésével – alapvetően szintén a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott szolgáltató feladata lesz. A rendezvénysorozat az alábbi egyetemi városokat fogja érinteni: Város Felsőoktatási Kapcsolódó tudományterület(ek) intézmény Békéscsaba Szent István Egyetem Turizmus-Vendéglátás, Vállalkozás Debrecen Debreceni Egyetem Agrár, Növény-termesztés, Állategészségügy,Ökológia, Orvostudomány Eger Eszterházy Károly Élelmiszertudomány, Környezettudomány, Főiskola Kommunikáció Gyöngyös Károly Róbert Agrotechnológia Főiskola Hódmezővásárhely Szegedi Állattudomány, Növénytudomány Tudományegyetem Kecskemét Kecskeméti Főiskola Kertészet Mezőtúr Szolnoki Főiskola Mezőgazdaság, vidékfejlesztés, tájgazdálkodás Miskolc Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodás, Agrártudomány, Földtudomány, Bányászati Tudományok Nyíregyháza Nyíregyházi Főiskola Agrártudomány, Kommunikáció,Mezőgazdaság Szeged Szegedi Biológia, Élelmiszertudomány, Tudományegyetem A táblázatban szereplő településeket úgy választottuk ki, hogy szerepeljenek köztük azon észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-alföldi magyar városok, ahol egyetemi vagy főiskolai szinten oktatnak a fenntartható élelmiszerlánc témájához kapcsolódó tudományterületeket. A programnak azonban nem (csak) a kapcsolódó szakok hallgatói képezik az elsődleges célcsoportját, hanem az adott egyetemek és főiskolák összes hallgatója, illetve áttételesen azok 64


családjai és szélesebb környezete. A rendezvénysorozat céltelepüléseinek ilyen kiválasztását az indokolja, hogy a kapcsolódó szakok hallgatóinak jelenléte fenntarthatóságot és szignifikáns multiplikátor-hatást kölcsönöz a rendezvényeknek: ezek a hallgatók a rendezvények után, azok üzeneteit elsajátítva és magukévá téve, a program lezárást követően is a fenntartható élelmiszerlánc „nagyköveteiként” működhetnek, és az így disszeminált fogyasztói értékeket a program lezárása után is közvetíthetik társaik és szélesebb környezetük számára. A rendezvénysorozat egy kifejezetten fiataloknak, egyetemistáknak, főiskolásoknak szóló, roadshow keretében megvalósított szemléletformáló program. A rendezvénysorozat keretében egy megfelelő dizájnnal ellátott, felmatricázott „zöld busz” látogatja végig a megcélzott egyetemi városokat. A rendezvénysorozat helyszínein a fenntartható élelmiszerlánc tematikájához kapcsolódó, fiataloknak szóló interaktív rendezvényeket, installációkat, előadásokat szervezünk. A rendezvénysorozatban egyaránt részt vesznek az egyesület szakemberei, releváns munkabizottságának hazai és a további 15 európai országban élő tagjai, külső szakemberek, és a megcélzott egyetemi városokban kapcsolódó szakterületeken tanuló hallgatók, az Egyesület önkéntesei. A rendezvényeket előre meghirdeti és előkészíti a kapcsolódó kampány, amely a rendezvények után is folytatódik. A buszon utazók a témához értő szakemberek mellett az elsődleges célcsoport reprezentánsai (azaz hallgatók) is, akik ismerik és megfelelően kommunikálják a bioélelmiszerek, a helyben termelt élelmiszerek és más, alacsony környezeti terhelésű élelmiszerek fogyasztásának, élelmiszerkezelési (elkészítési, tárolási, tartósítási) módozatainak előnyeit. Saját példával ösztönöznek a fenntartható fogyasztási szokások népszerűsítésére. A rendezvények helyszínein ilyen élelmiszereket, kész/félkész ételeket kínáló előállítókkal, minősített (bio-, ökogazdaság) kistermelőkkel, egyeztetve olyan ételkínálatot, alternatív étlapokat biztosítunk, amelyekben menükártyákkal, kifüggesztett információkkal nyomon követhető az egyes megvásárolt élelmiszerek környezeti hatása, valamint fogyasztásuk egészségügyi és környezeti, kockázatai. A rendezvények helyszínein olyan installációkat, kiállításokat állítunk ki, amelyek bemutatják a különböző élelmiszerek útját a termelőtől a fogyasztóig, az indokolatlanul hosszú, bonyolult, élelmiszerláncok során keletkező környezeti hatásokat, kockázatokat, és az ahhoz kapcsolódó további veszélyeket, amelyek az élelmiszerlánc fenntarthatóságát, rendszeres megújulását veszélyeztetik. A rendezvénysorozat tervezett tartalma: 



Megfelelő designnal ellátott, alternatív módon felmatricázott, és környezetbarát „zöld busz” szállítja városról városra a hírt, az üzenetet, valamint az előadókat/fellépőket, az előző és a következő egyetemváros helyi „reprezentásait.” Így a „zöld busz” „green go 2011” után is élő, fenntarthatósági kapcsolatok működhetnek a „zöld láncolat” felsőfokú oktatási intézményei, s azok hallgatói között. A busz hátuljában vagy utánfutójában mozgó laboratóriumot rendezünk be, ahol gyorstesztek, azonnali próbák segítségével az adott régió fenntartható élelmiszerláncát érintő környezeti veszélyeket valamennyi helyszínen bemutatjuk, illetve egyszerűbb próbák elvégzésre a célközönség számára is lehetőséget adunk. A laboratóriumi gyorstesztek eredményeit összegyűjtjük és rögzítjük – ezek az adatok későbbi kutatások alapját képezhetik. FOOD CHAIN TOUR: „Éltúra” szervezése. Hány lépés a földtől az asztalig? Annak a folyamatnak a megismertetése, hogy a fogyasztásra szánt élelmiszer milyen úton – összességében hány felesleges lépéssel - jut el a termőföldtől a végső fogyasztóig. Hány km-t „utazott”, s abból mennyit utazott feleslegesen az élelmiszer (ténylegesen mérhetően, km számláló segítségével) addig, amíg az asztalunkra került. Éppen 41 évvel ezelőtt közölte Neil Amstrong a houstoni központtal amikor a holdra lépett, hogy: 'Kis lépés az embernek, nagy ugrás az emberiségnek.' Hisszük, s kampányunkban hangsúlyozzuk, hogy minden egyes meg nem tett felesleges food mile, meg nem történő felesleges lépés az 65








élelmiszerláncban, kis, de nagyon fontos lépés, a tudatos emberek életében, de ezen lépések összessége igen nagy ugrás az élelmiszerlánc reprodukálhatósága, változatossága, megtartható gazdagsága, s fenntarthatósága szempontjából. A diákok bevonása a kampányba már a busz megérkezése előtt megtörténik: mobiltelefonrövid filmek, meghökkentő vagy éppen elkápráztató képek, az élelmiszerláncban című pályázat kiírása egyetemistáknak a fenntarthatóság jegyében. A filmeket, képeket, bemutatókat a résztvevő diákok a honlapra tölthetik fel, és ott – a szavazati rendszer tisztaságának biztosítása mellett - bárki szavazhat pro és kontra (méz és sóska díjak), a legjobbakra, a legmeghökkentőbbekre, a leggyönyörűbbre, a legborzalmasabbakra. Helyszínekre, cselekményekre, magatartás formákra. Külön díjazzuk egy egy olyan 24 órás – a keletkező élelmiszerlánc és élelmiszer hulladékot bemutató – film elkészítését, amelyben a csúcsragadozó „önfenntartásához” szükséges napi étkezések, szokások alkalmával létrehozott hulladék mennyisége világosan látható, mérhető, s az oda vezető út megmutatható. Várjuk az étkezés másként, avagy a food as / eating another way produkciókat is. Csapatmunkát igénylő pályázat: teamek (min. 5 – max. 15 fő) felmérik, leírják (jelen állapot fotók formájában) az egyetemi és/vagy kollégiumi közösségi étkeztetések (menza, büfék, teázok, de akár kari vendéglátóhelyek) környezeti hatásait. Majd meghatároznak egy még általuk is vállalható, s odafigyeléssel betartható környezeti szempontból ideális élelmiszer beszerzési (pl. helyben is megtermő alaptermékek használata) élelmiszerforgalmazási (pl. minimális magas energia felhasználási módú tárolási, elkészítési – sütés olajban, a nélkül, annak hőfoka - eljárás), felhasználási (pl. kevesebb egyadagosan kiszállított étel, rövidebb tálalási, s így hőntartási idő), működési (pl. nyáron, nyitott ajtók mellett több energia megy el a helyiségek és az élelmiszerek hűtésére) modellt. Ezek után kidolgozzák a környezettudatosabb működéshez vezető utat, annak állomásait, majd az új rendszer működésének tervét. nagyon fontos része a pályamunkáknak az is, hogy készítsenek olyan kommunikációs „stratégiát” is, amelynek segítségével megítélésük szerint Ők maguk, illetve korosztályuk meggyőzhető az átalakítás szükségességéről, s egy érvelésben fejtsék ki azt is, hogy milyen közösségi előnyökkel jár a változtatás a helyi diákok, a település, a régió, az ország és az emberiség szempontjából. A pályázati kiírásban szerepel, hogy egyszerű és megvalósítható ötleteket várunk. A pályázatokat az egyesületnek a rendezvénysorozatban részt vevő szakemberei által alkotott 3-9 fős szakmai zsűri értékeli, majd a modelleket, s az érveléseket mind a helyszínen, mind a kampány alatt több helyszínen, valamint a honlapokon megosztjuk az érdeklődőkkel. Főzés Sütés másként - verseny, ahol a legalacsonyabb környezeti terheléssel beszerzett, előkészített, előállított, ugyanakkor ízletes, jó esetben helyi, egészséges, változatos és ötletes, adott esetben hagyományos receptek alapján készülő ételeket, vacsorákat díjazzuk. A verseny célja, hogy ötleteket, alternatív megoldási javaslatokat adjon az élelmiszereink, élelmiszer alapanyagaink beszerzésére (pl. sétáljunk ki a helyi piacra, s nézzük meg az idény zöldségeket) otthoni környezetkímélő ételkészítésre, tárolására. A „pályaműveket” az adott egyetemek menzáin, kollégiumi konyháin – szerencsés esetben, s a közös tanulás reményében, a konyhai személyzet bevonásával - is el lehet készíteni. Az így készült ételekről, azok bemutatása mellett, a recepteket, és helyes – takarékos – fenntartható – elkészítési gyakorlati útmutatókat is kell készíteni amellett, hogy be kell számolni arról is, hogy az egyes felhasznált összetevők igazolhatóan honnan származnak. A pályázatokat az egyesületnek a rendezvénysorozatban részt vevő szakemberei, valamint a Magyar 66


Gasztronómiai Szövetség által alkotott 3-8 fős szakmai zsűri értékeli. Mivel a konyha, s általában a nagy közösségi konyha, egy speciális mindennapos élettér – külön díjazzuk, ha a csapat egy-két tagja a fenséges ételek készítése alatt, folyamán monitorozza a konyhát, az ottani folyamatokat az alábbiak figyelembevételével: o o o o o o o o o o o o o o o 

 

Milyen háztartási gépeket használnak? Mennyi ideig, milyen kapacitással? Mennyi vizet, energiát, és vegyszert fogyasztanak? Gondolkodjunk, és számoljunk! Valóban szükség van-e rá? Épület és építész gépészeti szempontok energetikai megfigyelés! Milyen, mennyire víztakarékos a konyha, és a csatlakozó helyiségek fürdőszobák? Hogyan főznek víztakarékosan? Használnak-e víztakarékos szerelvények? Milyen az épület tájolása, használnak-e üvegszálat, és társait – például klíma helyett? Milyen nagyszerű hagyományos, környezetkímélő megoldásokat alkalmaznak a konyhában? Hogyan szigetelték az ablakokat, függönnyel? Milyen az energiatakarékos konyha? Hogyan főzzünk energiatakarékosan? Hogyan vezessük a konyhát, háztartásunkat okos energiatakarékossággal? Számoljunk: mennyit takaríthatnánk meg? Számoljunk, mennyi energiát, vizet, kilométert nem kellene elköltenünk?

A fenti pályázatok, versenyek nyertesei, a széleskörű megismertetés mellett, az alábbi díjakkal részesülnek elismerésben is: biogazdálkodással is foglalkozó falusi turizmus, falusi vendégasztallal, szállással 1 hét másodmagával, vagy a csoport valamennyi tagja (kiírástól függően), 1 helyezettek külföldön, 2. és 3. helyezettek belföldön. Stand-up comedy: az eseményen magyar stand-uposok, a TV-ből ismert humoristák szórakoztatják a diákokat, aki fellépésükbe belevonják a témát is. Zene: népszerű zenekarok fellépése az eseményen: Pl. Magashegyi Underground, Pannonia Allstars, Ska Orchestra, Beat Dis, Belga, Quimby, Kispál stb.

67


Egy rendezvény minta-napirendje Programok Reggel





Délelőtt



Ebédidőben



Délután

 



Este



Főző- és sütőverseny megkezdése Csapatmunkás pályázatok megkezdése Szakmai előadások (3 előadás párhuzamosan , összesen 5 óra) Főző- és sütőverseny termékeinek értékelése, kóstolás, eredményhirde tés Stand-up előadások Mobilfilm, kép pályázat műveinek bemutatása, folyamatos szavazás Csapatmunkás pályázatok értékelése, eredményhirde tése Koncertek

Folyamatosan - Installáció

Folyamatosan - Folyamatosan – étkeztetés „Zöld busz”

FOOD CHAIN TOUR: „Éltúra” szervezése. Hány lépés a földtől az asztalig?

A rendezvények helyszínein élelmiszereket, kész/félkész ételeket kínáló előállítókkal, minősített (bio-, ökogazdaság) kistermelőkkel, egyeztetve olyan ételkínálatot, alternatív étlapokat biztosítunk, amelyekben menükártyákkal, kifüggesztett információkkal nyomon követhető az egyes megvásárolt élelmiszerek környezeti hatása, valamint fogyasztásuk egészségügyi és környezeti, kockázatai.

A busz hátuljában vagy utánfutójában mozgó laboratóriumot rendezünk be, ahol gyorstesztek, azonnali próbák segítségével az adott régió fenntartható élelmiszerláncát érintő környezeti veszélyeket valamennyi helyszínen bemutatjuk, illetve egyszerűbb próbák elvégzésre a célközönség számára is lehetőséget adunk.

A rendezvények operatív lebonyolításának módja A rendezvények sikeres lebonyolítása érdekében az alábbi feladatokat szükséges végrehajtani  Zöld busz bérlése, közlekedésének megszervezése  Utazási biztosítások  Szállás és étkezés (előadók, szervezők részére)  Fellépő művészek szerződtetése  Koncertek: színpad, hangosítás, fénytechnika biztosítása 68


         

Dekoráció és kiállítás egyszeri előállítása autóbusz dekoráció, molinók, fénykép atrapok, gipsz bemutató modellek, táblák, útirányítók) Dekoráció és kiállítás helyszíni alkalmazása Helyi installáció: nagy fényerejű projektor, vetítővászon, hangosítás, fénytechnika Bemutató látványkonyha eszközbérlése a főző- és sütőversenyhez, kitelepülés Főző- és sütőverseny anyagainak biztosítása: hideg meleg bioételek, bioitalok, ásványvízek Mozgó laboratórium - felszerelés bérlése Hostessek biztosítása Vagyonbiztosítás, őrzés-védelem biztosítása Takarítás biztosítása Szerves hulladék (ételmaradékok) kezelése, ártalmatlanítása

Egyéb előírások    

Rendezvényenként 3 db (párhuzamosan megtartott) szakmai előadással számolunk, összesen 5 óra időtartamban. A rendezvényeken fellépő előadóművészek műsoruk során közvetítik a projekt által kitűzött üzeneteket. Az esti koncerteken csak azok vehetnek részt, akik a nappali szakmai programon is részt vettek. A projekt megvalósítása során a helyi és helyi-bio élelmiszereket kell népszerűsíteni.

1.3.5. Feladat: Kampány hatékonyságának mérése (kampány előtt és után) (részletesen kifejtve lásd a 3.5 pontban) 1.3.6. Feladat: ÚMFT szintű tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségek teljesítése (részletesen kifejtve lásd a 3.4.1.1 pontban) 1.3.7. Projektmenedzsment saját teljesítésben A projektmenedzsment szervezeti struktúrájának, működésének leírását lásd a 2.2.2 fejezetben. 3.4.1.1 ÚMFT szintű tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségek TEVÉKENYSÉG Fotódokumentáció készítése 2 db sajtóközlemény „D” típusú tábla Sajtóesemény rendezése

TERVEZETT KÖLTSÉG (Ft) 200 000 50 000 30 000 400 000

Összesen

680 000

69


A kedvezményezett honlapján folyamatosan utal az uniós támogatásra mind szövegesen, mind pedig a logó elhelyezésével. Bármely nyomtatott vagy elektronikus kommunikációs felületen, ahol a projekt megjelenik, a kedvezményezett az EU támogatására folyamatosan felhívja a figyelmet. A kedvezményezetti kommunikációs aktivitások során az ÚSZT arculati előírásokat kell betartatni. Ebben segítséget nyújt a http://www.nfu.hu/doc/25 honlapon megtalálható ÚSZT Arculati Kézikönyv. Ugyanitt az egyes elemek vektorgrafikus kiterjesztése is megtalálható. Az irányadó dokumentumok tehát:  ÚSZT Arculati Kézikönyv  ÚMFT Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei Megkülönböztetendő a szakmai (5210 – PR, ismeretterjesztés projektelemhez tartozó) és a kötelező (5211 – Tájékoztatás és nyilvánosság projektelemhez tartozó) kommunikációs tevékenység. Ennek alapján a szakmai kiadványokon csak a támogató mondatot (A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.) és a dupla logót (EU-zászló és ÚSZT!! logó) kell feltüntetni. A kötelező tájékoztatási feladatok esetén (sajtóanyagok, meghívók, D tábla) az ÚSZT Arculati Kézikönyvben szereplő előírásokat kell pontosan követni. A kapcsolódó költségeket a költségvetésben a projekt két támogatható tevékenysége között megfelezve tüntettük fel, mivel a költségek értelemszerűen a teljes projektre, nem pedig az egyes támogatható tevékenységekre vonatkoznak, a költségvetési sablon azonban nem engedi meg, hogy egy költséget ne rendeljünk hozzá valamelyik tevékenységhez. 3.4.1.2 Esélyegyenlőség biztosítása 3.4.1.2.1 Hozzáférés a projekt eredményeihez Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a pályázó aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti. Az Egyesület a projekt megvalósításának keretében erős hangsúlyt fog arra fektetni, hogy a projekt eredményei minden társadalmi csoport számára, de különösen az esélyegyenlőségi célcsoportok számára hozzáférhetőek legyenek. Mivel projektünk szempontjából kiemelt fontosságúak a családok, mint az élelmiszerfogyasztás elsődleges gazdasági egységei, ezért elsődleges prioritásként a „családbarát” esélyegyenlőségi célcsoportot kezeljük. A projekt előkészítése során egyeztettük a projekt terveit a Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi tagszervezeteivel azzal a céllal, hogy a projekt keretében megvalósítandó kampány és rendezvénysorozat maximálisan figyelembe vegye a nagycsaládosok szempontjait, érdekeit. Ezt az egyeztetési mechanizmust a projekt megvalósítása során is megtartjuk és működtetjük. 3.4.1.3 Fenntarthatóság biztosítása 3.4.1.3.1 Helyszínválasztáskor érvényesítése

környezetbarát

közlekedési

(elérhetőségi)

szempontok

A programok összeállításakor nagy hangsúlyt fektetünk a környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesítésére. Közlekedési szempontok elsősorban a rendezvényekkel kapcsolatban merülnek fel; ennek érdekében a rendezvényeket úgy szervezzük meg, hogy a rendezvények előadói, szervezői a rendezvényhelyszíneket a roadshow elemének számító (a környezeti követelményeket kielégítő, „zöld”) busszal közelítik meg. A rendezvények helyszínéül az érintett felsőoktatási intézményeket választjuk, vagy ha ez 70


nem megoldható, akkor olyan jól megközelíthető, a települések központjaiban lévő helyszíneket választunk ki, amelyek tömegközlekedési eszközökkel, vagy akár gyalogosan, kerékpárral jól elérhetőek, mégpedig úgy, hogy a rendezvény helyszínek legfeljebb 500 m-es körzetén belül tömegközlekedési eszköz megállóhely elérhető lesz. 3.4.2 Outputok Tevékenység

A feladat megnevezése és megjelölése (sorszámmal)

Az output indikátor megnevezése

Mértékegység

Kumulált indikátor érték

Kiindulás 2009 2010 Projekt előkészítés

1.1.1. Megvalósíthatósági Tanulmány készítése 1.2.1. Közbeszerzési dokumentáció összeállítása 1.2.2. Közbeszerzési eljárás lefolytatása 1.2.3. Szakmai tartalom, brief, arculat kidolgozása 1.2.4. Médiamix kialakítása, kreatív anyagok kidolgozása 1.2.5. Honlap készítése 1.2.6. Médiakampányt kiegészítő PR tevékenység

Kampány 1.2.7. Kampány lebonyolítása, médiafelületek vásárlása

Elkészült dokumentum

db

0

0

1

1


db

0

0

0

2

Lefolytatott közbeszerzési eljárás

db

0

0

0

2

Szakmai anyagok oldalszáma

oldal

0

0

0

150

Kreatív anyagok mennyisége

oldal

0

0

0

75

db

0

0

0

1

megjelenés

0

0

0

10

db

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A követelményeket teljesítő honlap PR cikk megjelenés megyei lapokban Elkészült vírusfilm Hirdetések megyei lapokban Hirdetések online felületeken Hirdetések egyetemi lapokban Hirdetések környezetvédelmi lapokban A1 méretű plakátok

1.2.8. Hatásosság mérés 1.2.9. ÚMFT szintű tájékoztatási és nyilvánossági követelmények

Rendezvény sorozat

1.2.10. Projektmenedzsment saját teljesítésben 1.3.1. Közbeszerzési dokumentáció összeállítása

2011

Szórólapok (LA/4) Megvizsgált vagy megkérdezett személyek száma Fotók száma a fotódokumentációban Sajtóközlemény „D” típusú emlékeztető tábla Sajtóesemény Sikeres projekt


71

megjelenés megjelenés

10 75000

megjelenés

60

megjelenés

10

db

700

db

10000

fő

0

0

0

660

db

0

0

0

110

db

0

0

0

2

db

0

0

0

1

db

0

0

0

1

igen/nem

0

0

0

1

db

0

0

0

2


Kumulált indikátor érték 1.3.2. Közbeszerzési eljárás lefolytatása 1.3.3. Szakmai tartalom kidolgozása 1.3.4. Rendezvények szervezése és lebonyolítása 1.3.5. Hatásosság mérés 1.3.6. ÚMFT szintű tájékoztatási és nyilvánossági követelmények 1.3.7. Projektmenedzsment saját teljesítésben

Lefolytatott közbeszerzési eljárás szakmai anyagok oldalszáma Megrendezett rendezvények száma Megvizsgált vagy megkérdezett személyek száma Fotók száma a fotódokumentációban Sajtóközlemény „D” típusú emlékeztető tábla Sajtóesemény Sikeres projekt

db

0

0

0

2

oldal

0

0

0

150

db

0

0

0

10

fő

0

0

0

660

db

0

0

0

110

db

0

0

0

2

db

0

0

0

1

db

0

0

0

1

igen/nem

0

0

0

1

A hatásosságmérés (1.2.8 és 1.3.5), az ÚMFT szintű tájékoztatási és nyilvánossági követelmények (1.2.9 és 1.3.6), és a Projektmenedzsment (1.2.10 és 1.3.7) feladatok teljesítése a Kampány és a Rendezvénysorozat tevékenységekhez egyaránt kapcsolódik. Az ezekhez tartozó output indikátor értékek a teljes feladathoz tartoznak, azaz azok értéke nem adódik össze! (Tehát például a sajtóközlemény esetében a teljes projektben összesen 2 db sajtóközleményt kell megjelentetni, nem pedig négyet.)

72


Projekt előkészíté s

1.1.1. Megvalósíthatósá gi Tanulmány készítése 1.2.1. Közbeszerzési dokumentáció összeállítása 1.2.2. Közbeszerzési eljárás lefolytatása 1.2.3. Szakmai tartalom, brief, arculat kidolgozása 1.2.4. Médiamix kialakítása, kreatív anyagok kidolgozása 1.2.5. Honlap készítése

Kampány

Rendezvé nysorozat

1.2.6. Médiakampányt kiegészítő PR tevékenység 1.2.7. Kampány lebonyolítása, médiafelületek vásárlása 1.2.8. Hatásosság mérés 1.2.9. ÚMFT szintű tájékoztatási és nyilvánossági követelmények 1.2.10. Projektmenedzsm ent 1.3.1. Közbeszerzési dokumentáció összeállítása 1.3.2. Közbeszerzési eljárás lefolytatása 1.3.3. Szakmai tartalom kidolgozása 1.3.4. Rendezvények szervezése és lebonyolítása 1.3.5. Hatásosság mérés

73

12/02

12/01

11/12

11/11

11/10

11/09

11/08

11/07

11/06

11/05

11/04

11/03

11/02

ELBÍRÁLÁ S

Feladat

10/05

Tevékeny ség

10/04

3.4.3 Ütemterv


1.3.6. ÚMFT szintű tájékoztatási és nyilvánossági követelmények 1.3.7. Projektmenedzsm ent

3.4.3.1 Közbeszerzési kötelezettség A pályázatban közbeszerzési kötelezettség áll fenn. Mivel bizonyos feladatokat nem láthat el ugyanazon szolgáltató, ezért 2 db nemzeti, egyszerű, nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására van szükség, ezek mindegyike azonban külön-külön is mindkét támogatható tevékenységhez tartozó feladatokat tartalmaz. (Nem valósíthatja meg ugyanazon szolgáltató a kampány és/vagy a rendezvénysorozat lebonyolítását, illetve a hatásosság mérését.) A 2 db közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó költségeket a két támogatható tevékenység között megosztva szerepeltetjük a költségvetésben. Mind a kampány, mind a rendezvénysorozat hatásosságának mérése a közbeszerzési eljáráson kiválasztott szolgáltató feladata lesz a kampány, illetve rendezvénysorozat megvalósítása előtt és után. A hatásosságmérést végző szolgáltató nem lehet ugyanaz, mint a kampányt és/vagy a rendezvénysorozatot lebonyolító szolgáltató. A Kbt. 40. § (2) bekezdése szerint mindazon szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és b) amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. A közbeszerzési kötelezettségtől a pályázatban is bemutatott egyes tevékenységek esetében eltekinteni nem lehet, mivel azok egymással közvetlenül összefüggnek, így egybeszámítási kötelezettség alá esnek. Az Ajánlatkérő szuverén döntése, hogy a közbeszerzési kötelezettségnek egy osztható szolgáltatás esetében mennyi közbeszerzési eljárás lefolytatásával tesz eleget. A fenti összeférhetetlenségi indokokra tekintettel pedig jelen esetben elkerülhetetlen legalább 2 közbeszerzési eljárás lefolytatása.

Az első közbeszerzési eljárás tartalma 1.2.8. Hatásosság mérés 1.3.5. Hatásosság mérés Összeg

Bruttó érték Nettó érték 881 250 Ft 705 000 Ft 881 250 Ft 705 000 Ft 1 762 500 Ft 1 410 000 Ft

74


A második közbeszerzési eljárás tartalma 1.2.3. Szakmai tartalom, brief, arculat kidolgozása 1.2.4. Médiamix kialakítása, kreatív anyagok kidolgozása 1.3.3. Szakmai tartalom kidolgozása 1.2.6. Médiakampányt kiegészítő PR tevékenység 1.2.7. Kampány lebonyolítása, médiafelületek vásárlása 1.2.9. ÚMFT szintű tájékoztatási és nyilvánossági követelmények 1.3.4. Rendezvények szervezése és lebonyolítása 1.3.6. ÚMFT szintű tájékoztatási és nyilvánossági követelmények Összeg

3.5

Bruttó érték Nettó érték 312 500 Ft 250 000 Ft 1 287 829 Ft 1 030 263 Ft 312 500 Ft 250 000 Ft 2 060 526 Ft 1 648 421 Ft 7 526 645 Ft 6 021 316 Ft 340 000 Ft 272 000 Ft 24 825 000 Ft 19 860 000 Ft 340 000 Ft 272 000 Ft 37 005 000 Ft 29 604 000 Ft

A projekt hatásosságának mérése

Mind a kampány, mind a rendezvénysorozat hatásosságának mérése a közbeszerzési eljáráson kiválasztott szolgáltató feladata lesz a kampány, illetve rendezvénysorozat megvalósítása előtt és után. A hatásosságmérést végző szolgáltató nem lehet ugyanaz, mint a kampányt és/vagy a rendezvénysorozatot lebonyolító szolgáltató. 3.5.1 A mért eredményindikátorok Szemléletváltozás

Viselkedésváltozás Környezetbarát csomagolás

A környezetbarát csomagolású élelmiszer termékek előnyös tulajdonságainak ismerete.

A környezetbarát csomagolású élelmiszer termékek fogyasztási aránya.

Bio élelmiszerek A bio-, ökológiai és alternatív, továbbá természetkímélő, környezettudatos gazdálkodásból kikerülő élelmiszerek ismertsége, a környezeti szempontból előnyös tulajdonságok ismerete.

A bio-, ökológiai és alternatív, továbbá természetkímélő, környezettudatos gazdálkodásból kikerülő élelmiszerek fogyasztási aránya. Hús

Az indokolatlan, pazarló, nem tudatos, nagy környezeti terheléssel járó húsfogyasztásnak az élelmiszerlánc fenntarthatóságára gyakorolt következményeinek ismerete.

A nagy környezeti terheléssel járó húsfogyasztás aránya.

Rövid élelmiszerlánc A lehető legrövidebb élelmiszerláncból kikerülő, tehát földrajzi közelségben termelt és/vagy alacsony feldolgozottsági szintű élelmiszerek előnyös tulajdonságainak ismerete. Az adott régióra, földrajzi környezetre jellemző élelmiszerek ismerete.

A lehető legrövidebb élelmiszerláncból kikerülő, tehát földrajzi közelségben termelt és/vagy alacsony feldolgozottsági szintű élelmiszerek fogyasztási aránya.

3.5.2 A teljes projekt hatásosságának általános mérése Desk-top kutatás

75


A desk-top kutatás segítségével feldolgozzuk a rendezvény sajtóját, a rendezvénnyel kapcsolatban létrejött interaktív kommunikáció (pl. tanácsadás, fórum, stb.) véleményeit és az internetes oldal fórum aktivitását. Számszerű mérés A rendezvény megkezdése előtti időszaktól folyamatosan mérjük, rögzítjük és elemezzük a weboldal látogatottságát, a fenntartási időszak végéig. 3.5.3 Térségi komplex kampány hatásosságának mérése A felmérés kvantitatív és kvalitatív módszereken, a projekt célcsoportjaira kétszer vett 1000 fős reprezentatív mintán alapszik. A kérdőíves felmérés adatainak felvétele telefonon, kérdezőbiztos segítségével történik. Szempont Kutatási módszer

Minta Elemzési technika Szemléletváltozás mérésének biztosítása Időpont

Kvantitatív Telefonos, számítógépes kérdezési módszer – Computer Assisted Telephone Interviewing (CATI) 500 fős, a célcsoportokra reprezentatív Statisztikai elemzés Kétszer vett reprezentatív minta

Kvalitatív Passzív megfigyelés

50 fős, a célcsoportokra reprezentatív Szakmai kvalitatív analízis Kétszer vett reprezentatív minta

A kampány előtt és a kampány után

3.5.4 Rendezvénysorozat hatásosságának mérése Szempont Kutatási módszer Minta Elemzési technika Szemléletváltozás mérésének biztosítása Időpont

3.6

Kvantitatív Személyes kérdőíves kérdezés 100 fős, a célcsoportokra reprezentatív Statisztikai elemzés Kétszer vett reprezentatív minta

Kvalitatív Fókuszcsoport 10 fős, az elsődleges célcsoport tagjaival Szakmai kvalitatív analízis Ugyanazon célcsoport kétszeri megkérdezése A rendezvénysorozat előtt és a rendezvénysorozat után

Költségvetés

3.6.1 A költségek bemutatása és indoklása A részletes költségvetést és a költségek indoklását a mellékelt Excel fájlban mutatjuk be. 3.6.2 A támogatás mértékének meghatározása Jelen pályázatban a támogatási intenzitás 95%.

76


3.6.3 Az elszámolható költségek besorolása Az elszámolható költségek besorolását a mellékelt Excel tábla tartalmazza.

3.7

Fenntartási kötelezettség

A projekt befejezését követő 5 évben a Foodlawment Egyesület fenntartja a projekt eredményeit, többek között a projekttel kapcsolatos internetes felület létrehozásával, üzemeltetésével és fenntartásával. Ennek érdekében biztosítja az alábbiakat:  A projekt eredménytermékeit a rendezvény honlapján mindenki számára elérhetővé teszi a projekt zárását követő öt éven keresztül;  A honlapot a projekt zárását követő öt évig heti szinten, folyamatosan frissíti, nyomon követi a „Fenntartható élelmiszerlánc” hazai alakulását, amelyet hírlevél és levelező lista formájában juttatt el az érintettekhez;  Az egyesület évi rendszerességgel tervezett programjaiban épít az itt létrehozott eredménytermékekre;  A szemléletváltást támogató projekt, valamint a további projektek tapasztalatait adatbázisba szerkeszti és tudásbázisként működteti;  Az egyesület nemzetközi hálózatán keresztül megosztja a projekt eredményeit és hozzáférhetővé teszi a partnerei számára. A fenntartási időszak tevékenységeit a Foodlawment Egyesület saját forrásból finanszírozza. A Foodlawment Egyesült a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten tart nyilván, és 2020. december 31-ig megőrzi azokat.

77


Kockázati tényező

Valószínűség3

Kockázatkezelés Kockázat hatása2

3.8

A kockázati mechanizmus leírása

A kockázatkezelés módja

Ökológiai, fenntarthatósági szempontok A projekt elmaradása 3

Intézkedés: projekt megfelelő tervezése A projekt elmaradása esetén a tervezett üzenetek nem kerülnek ki Felelős: Foodlawment 1 Időpont: a pályázat benyújtásáig

Műszaki kockázatok (előkészítés, kivitelezés kockázatai, meghibásodások, technikai károk, stb.) A tevékenységek nem kellő részletezettsége

Nem sikerül kellő mélységben részletezni a tevékenységeket 3

Előre nem tervezett körülmény (műszaki, természeti) jelentkezik 2

2 3

1

Intézkedés: projekt megfelelő tervezése Felelős: Foodlawment Időpont: a pályázat benyújtásáig

A projekt megvalósítása veszélybe Intézkedés: projekt tervezésekor a lehetséges műszaki kockázatok feltárása, kerül kiküszöbölése Felelős: projektmenedzser 1 Időpont: projekt tervezése

0-3 között értékelve, (0 nincs valószínűsége a bekövetkezésnek, 3 nagy a valószínűsége a bekövetkezésnek) 0-3 között értékelve, (0 nincs hatása a projektre, 3 nagy hatása van a projektre)

78

Valószínűség3

Kockázati tényező

Kockázat hatása2


A kockázati mechanizmus leírása

A kockázatkezelés módja

Jogi szempont (kapcsolódó jogszabályi környezet, szabványok változása, stb.) Közbeszerzési eljárás többszöri eredménytelensége, elhúzódása

3

A közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt a tényleges 2 tevékenységek megkezdése a tervezetthez képest késik

Intézkedés: hivatalos közbeszerzési tanácsadó megbízása Felelős: Foodlawment Időpont: támogatási döntés után

Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.) A célcsoportok nem reagálnak az üzenetre 3

A projekt megvalósítása veszélybe Intézkedés: projekt megfelelő tervezése kerül Felelős: Foodlawment 1 Időpont: a pályázat benyújtásáig

Pénzügyi fenntarthatósági szempont A rendelkezésre álló források nem elegendő 3

Tevékenységek elmaradása 1 finanszírozás hiányában

Intézkedés: Önerő biztosítása Felelős: Foodlawment Időpont: 2010

Intézményi szempont (új szereplők belépése a folyamatba, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai stb. Ellenállás a szervezetben a projekt megvalósításával szemben

2

1

A munkatársak a projekt megvalósítását teherként kezelik

79

Intézkedés: tájékoztatás, motiválás, szükség esetén változásmenedzsment tanácsadók igénybe vétele Felelős: szakmai projektmenedzser Időpont: a megvalósítás ütemezésének eltérése esetén


4

Önéletrajzok

4.1

Projektvezető: Roszík Péter

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Dr. Roszík Péter Utónév(ek) Cím(ek)

Győr Zrínyi u. 18. 9024

Telefonszám(ok)

+3613361122

Fax(ok)

+3613151123

E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum Neme

Mobil:

+36309560777

[email protected] magyar 1952.08.27. férfi

Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam

1976-1979 Ágazati agronómus Tápanyag-gazdálkodás irányítása „Szigetközi Magyar- Csehszlovák Barátság” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Darnózseli Mezőgazdaság 1979-1982 Főágazatvezető Növénytermesztés irányítása Új Élet” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Rábapatona Mezőgazdaság 1982-1992

80


Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe

Tevékenység típusa, ágazat

Főágazatvezető, elnökhelyettes, elnök Növénytermesztési főágazat vezetése, termelésirányítás, szövetkezet vezetése „Budakalász” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Győrsövényháza Mezőgazdaság 1992-1996 Tulajdonos ügyvezető Cégirányítása Kutató, tanácsadó Kft. Mezőgazdaság 1996 Ügyvezető Cégirányítása Biokontroll Hungária Ellenőrző és tanúsító Nonprofit Kft., 1127 Bp. Margit krt. 1. III./16-17. Tel.: +3613361122 – Fax: +3613151123 – Email:[email protected] Weboldal: www.biokontroll.hu Mezőgazdaság

Tanulmányok Időtartam

1970-1976

Végzettség / képesítés

Okleveles agrármérnök

Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Tudományi Kar

Időtartam

1985

Végzettség / képesítés Doctoral degree of Summa cum laude Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés

Növényvédelem Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Tudományi Kar

2004 c. egyetemi docens növénytermesztés tudományterületén

81


Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek) Egyéb nyelv(ek)

Magyar Angol

Társas készségek és Szakmai szervezetekben való tagság: kompetenciák - Magyar Biokultúra Szövetség (általános alelnök) -

Szervezési készségek és kompetenciák Számítógépfelhasználói készségek és kompetenciák Egyéb készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)

Magyar Biokultúra Szövetség Szakmai Bizottságának (elnök) Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara (elnök) Magyar Agrárkamara (elnökségi tag) Budapesti Agrárkamara (elnökségi tag) Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal GMO Panel (tag) Ny-Dunántúli Biokultúra Egyesület (elnök)

Ügyvezető, cégirányítási tapasztalat

Felhasználó szintű számítógépes ismeret (Windows, Excel, PowerPoint)

Jó előadó készség, gyakorlati tapasztalatok;

„B” kategória

82


Kiegészítő Szakmai szervezetekben való tagság: információk - Magyar Biokultúra Szövetség (általános alelnök) -

Magyar Biokultúra Szövetség Szakmai Bizottságának (elnök) Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara (elnök) Magyar Agrárkamara (elnökségi tag) Budapesti Agrárkamara (elnökségi tag) Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal GMO Panel (tag) Ny-Dunántúli Biokultúra Egyesület (elnök)

Referenciák: Prof. Dr. Reisinger Péter tanszékvezető, egyetemi tanár, NyugatMagyarországi Egyetem, Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar, Növényvédelmi Tanszék, Mosonmagyaróvár, / department head, university professor, University of West Hungary, Faculty of Agricultural and Food Sciences, Department of Plant Protection at Mosonmagyaróvár, Phone:+ (36)-96-566-676, e-mail: [email protected]

Prof. Dr. Izsáki Zoltán intézetigazgató, egyetemi tanár, Tessedik Sámuel

Főiskola,

Szarvas,

/

institute

director,

university

professor, Tessedik Sámuel College at Szarvas , Phone:+ (36)66-216-581/ext. 1018, e-mail: [email protected]

Publikációk és szemináriumok / Publications and Seminars: Az elmúlt 6 év szakmai, tudományos munkássága: Roszík, P., Rum, J., Sipos, Cs., Tömördi, I. (2004) Térségi Növényvédelmi Előrejelző és Tanácsadó Szolgálat Növényvédelmi Kiadvány. Gy-M-S Megyei Agrárkamara, Győr Roszík, P. (2005) Az ökológiai állattartás és állatitermék-előállítás ellenőrzése, tanúsítása In: Radics, L., Seregi, J. (szerk.) Ökológiai szemléletű állatitermék-előállítás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest Roszík, P., Radics, L. (2005) Biotermesztési ismeretek (Jegyzet). Veszprémi Egyetem, Keszthely Ertseyné, Peregi, K., Roszík, P., Kanyó, Sz., Kovács, G. (2006) Az ökológiai gazdálkodás vetőmagtermesztésének helyzete, szabályozása és fő problémái. In: Kovács, G. et al. (szerk.) Ökológiai termesztésre alkalmas szántóföldi növényfajták kiválasztása. Biokontroll Hungária Kht. Budapest Kovács, G., Roszík, P. (2006) Általános tudnivalók az organikus gazdálkodásról. In: Bedő, Z., Kovács, G. (szerk.) Kalászos gabonafélék ökológiai termesztése és nemesítése. Agroinform, Budapest Kovács, G., Roszík, P. (2006) Az organikus termesztés nemzetközi és hazai helyzete. In: Bedő, Z., Kovács, G. (szerk.) Kalászos gabonafélék ökológiai termesztése és nemesítése. Agroinform, Budapest

83


Tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb publikációk felsorolása: Roszík, P. (1993) Növényápolás In: Sárközy, P., Seléndy, Sz. (szerk.) Biogazda 1. Biokultúra Egyesület és Stiftung Leben und Umwelt, Budapest Roszík, P. (1994) Mindennapi növényvédelem In: Sárközy, P., Seléndy, Sz. (szerk.) Biogazda 2. Biokultúra Egyesület és Stiftung Leben und Umwelt, Budapest Roszík, P. (1999) Az ökológiai gazdálkodás alap-feltételrendszere. Biokontroll Hungária Kht. Budapest Roszík, P., Rum, J., Sipos, Cs., Tömördi, I. (2004) Térségi Növényvédelmi Előrejelző és Tanácsadó Szolgálat Növényvédelmi Kiadvány. Gy-M-S Megyei Agrárkamara, Győr Roszík, P., Radics, L. (2005) Biotermesztési ismeretek (Jegyzet) Veszprémi Egyetem, Keszthely Roszík, P. (2008) Az ökológiai gazdálkodás alap-feltételrendszere Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Budapest Roszík, P. (2009) Zöld géntechnológia és agrárinnováció. Gazdafórum az Akadémián. In: Dudits Dénes (szerk.), Szeged, pp.173-196. Roszík, P. (2009) Biokert a ház körül. Magyar Biokultúra Szövetség, Budapest

84


4.2

Kommunikációs szakember: Balaton Anita

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek)

Balaton Anita

Cím(ek)

Szentendre Ölyv utca 1-3. 2000

Telefonszám(ok)

+36 18803071

Fax(ok)

+36 18803070

E-mail(ek)

[email protected] - munkahelyi

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

1967.02.20.

Neme

Mobil:

nő

Betölteni kívánt munkakör / foglalkozási terület Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam

2001. március Ügyvezető igazgató cégvezetés, szakmai irányítás Café PR Kommunikációs és Szolgáltató Kft. public relations 1997. szeptember –

Foglalkozás / beosztás

Cégvezető

Főbb tevékenységek és feladatkörök

cégvezetés

A munkáltató neve és címe

Moana PR Stúdió

Tevékenység típusa, ágazat

85

+36 204345516


Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

1993. augusztus -1997. szeptember PR menedzser PR tevékenység tervezése, kampányok, programok megvalósítása Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. lakossági hulladékgyűjtés, szállítás és kezelés, zöldfelületgazdálkodás 1993 Oktatási és PR menedzser képzési programokhoz tartozó kommunikáció tervezése, megvalósítása Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítvány KKV fejlesztés 1991-1993. március Lakossági kapcsolatok referens Polgármesteri Hivatal külügyi és sajtókapcsolatainak kezelése Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal önkormányzat

86


4.3

Környezeti nevelési szakember: Márkus Ferenc

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

MÁRKUS Ferenc 1095 Budapest, Ipar u.9.

Telefonszám(ok) E-mail(ek)

Mobil:

06-30-3111750

[email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

1958. 02.09.

Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe

2008igazgató az Őrségi Nemzeti Park irányítása Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter Erdészet, Idegenforgalom, környezetvédelem 2003oktatás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest természetvédelmi kezelés 2002-2008 ügyvezető igazgató az Alapítvány munkájának irányítása WWF Magyarországi Alapítvány, Budapest

87


Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök

környezetvédelem 2000-2002 természetvédelmi igazgató a természetvédelemmel kapcsolatos munkák irányítása WWF Magyarország, Budapest környezetvédelem 1997-2000 igazgató Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkájának irányítása Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Erdészet, Idegenforgalom, környezetvédelem 1993oktatás 1993- Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron fenntartható mezőgazdálkodási földhasználat, természetvédelem 1991-1997 természetvédelmi programvezető természetvédelmi programok irányítása WWF Magyarország, Budapest környezetvédelem 1984-1991 természetvédelmi főfelügyelő, osztályvezető helyettes a Nemzeti Parkok természetvédelmi munkájának felügyelete Környezetvédelmi Minisztérium és jogelődjei, Budapest környezetvédelem 1982-1983 mezőgazdasági mérnök, törzstenyésztő a törzstenyészetek gondozása, felügyelete

88


A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

HHV, Esztergom állattenyésztés

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Egyéni készségek és kompetenciák

Anyanyelv(ek) Egyéb nyelv(ek) Önértékelés

Európai szint (*)

1991-1993 okleveles természetvédelmi ökológus Kossuth Lajos Tudományegyetem, TTK Debrecen 1977-1982 okleveles agrármérnök Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar Gödöllő Nemzetközi szakmai továbbképzés, tapasztalatszerzés: 1991 – 2007 között részt vettem a WWF International négy angol nyelvű természetvédelmi tervezési, szervezetfejlesztési, vezető, változás kezelő képzésén. 1989. 09. 10-25. British Council ösztöndíj, UK, természetvédelmi kezelés tervezése, 1990. 05. 15-25. GB East Europe ösztöndíj, UK, fontos madárélőhelyek kezelése, 1990. 11. 15-30. Council of Europe ösztöndíj, Franciaország, Camarge Tour du Valat, természetvédelmi területkezelés, 1991. 03. 20-30. British Council ösztöndíj, UK, Környezetileg érzékeny területek tervezése és kezelése, 1994. 07. 05-08. 20. QLF Atlantic Center ösztöndíj, USA, természetvédelmi kezelés, élőhely megőrzés, természetvédelmi szolgalmi jog. - Szakmai érdeklődésem és munkám révén tapasztalatokat szereztem a szomszédos országokban, húsz európai államon kívül, az USA-ban, Kanadában, Mongóliában, Kínában, Madagaszkáron a természetvédelem és nemzeti parkok működéséről, az állami, közösségi és társadalmi szervezetek értékőrzéséről.

magyar angol felsőfokú nyelvvizsga Szövegértés

Olvasás

Hallás utáni értés

89

Beszéd

Társalgás

Folyamatos beszéd

Ír á s


angol

C1

Mesterfokú Mesterfokú Mesterfokú Mesterfokú C2 C2 C2 C1 nyelvhasználó nyelvhasználó nyelvhasználó nyelvhasználó

(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Társas készségek és csapatszellem, kompetenciák külföldi munkám

során elsajátított jó alkalmazkodási készség multikulturális környezethez, jó kommunikációs készségek, amelyeket igazgatói munkám során szereztem

Szervezési készségek és vezető állás (igazgató) kompetenciák szervező- és irányítási készség kellő projekt- és csapatirányítási tapasztalat

Műszaki készségek és kompetenciák

Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Egyéb készségek és kompetenciák

kitűnő készség nemzeti parkok, természetvédelmi szervezetek irányítására kiváló készség egyetemi oktatásban Microsoft Office eszközök (Word, Excel, PowerPoint, Outlook) és szakmai programok ismerete Szabadidő: irodalom, zene, gyaloglás.

90


Kiegészítő információk

Szakmai elismerések: 2006 KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE – Köztársasági elnök 1996 PRO NATURA EMLÉKPLAKETT – Környezetvédelmi miniszter 1998 CHERNEL ISTVÁN DÍJ – MME elnöksége Szakmai testületi tagság: 2005- Körös-Maros Nemzeti Park Tanácsának elnöke 2004- Országos Környezetvédelmi Tanács tagja, 2007- alelnöke 2003- Tatai Öreg-tóért Közalapítvány kuratóriumának tagja 2002- Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottság tagja 1995-2002 Nemzeti Ramsari Bizottság tagja Család: Nős, két felnőtt korú gyermek.

91


4.4

Pénzügyi szakember: Szeibert Anikó

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok) Fax(ok) E-mail(ek)

SZEIBERT Anikó 2142 Nagytarcsa, Rózsa utca 12. (06-1) 467 04 60/ 123

Mobil:

(06-70) 527 19 66

(06-1) 467 04 61 [email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

1966.06.16.

Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás

2009.04.06Gazdasági ügyintéző

Főbb tevékenységek és feladatkörök

Gazdasági-pénzügyi elemzések végzése, projektekhez megvalósítási terv készítése

A munkáltató neve és címe

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Műszaki-technológiai Labor, Budapest

Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás

Pénzügy, számvitel-, gazdálkodás-közigazgatás 2003-2009 Könyvelő Társas vállalkozás, egyéni vállalkozók, magán személyek teljes körű könyvelése, adóbevallások elkészítése Analchem Bt., Nagytarcsa Pénzügy, számvitel, adózás; vállalkozás 2000-2004 Pénzügyi és számviteli ügyintéző

92


Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök

A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás A munkáltató neve és címe Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

Pénzügyi feladatok teljes körű ellátása: készpénzforgalom, bank, befektetési lehetőségek, likviditás, tájékoztatás a vállalkozás helyzetéről, részt vettem a könyvelési feladatokban Abona Kft., Budapest Pénzügy, számvitel; kereskedelem 1999-2000 Tanár Kémia tanítása Blaskovits Oszkár Általános Iskola, Nagytarcsa Oktatás 1996-1997 Személyi ügyintéző Adminisztratív, előkészítő folyamatok ellátása Fővárosi Önkormányzat, Budapest Közigazgatás 1991-1996 Tudományos segédmunkatárs Kutató munka: biokémia (fehérjetermelés, -tisztítás, elválasztástechnika, enzimológiai és enzimkinetikai vizsgálatok), mikrobiológia (vírusokkal és baktériumokkal), genetika (génsebészet, DNS-tisztítás, szekvenálás, elektroforézis); többéves gyakorlat Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő Biotechnológiai kutatás, mezőgazdaság 1985-1986 gyermekfelügyelő Kisegítő Iskola és Nevelőotthon, Kecskemét 1984-1985 Pénzügyi ügyintéző Bizonylatok átvétele, adminisztratív pénzügyi feladatok ellátása Kecskeméti Konzervgyár, Kecskemét Pénzügy, élelmiszeripar

Tanulmányok 93


Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

2008. május - 2009. július Mérlegképes könyvelő Pénzügyi és Számviteli Főiskola, OKJ-szám: 54343603

1999-2001 Pénzügyi adó-, illeték-, vámszakértő Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest 1986-2001 Okleveles biológia-kémia szakos középiskolai tanár Kossuth Lajos Tudományegyetem, TTK Debrecen

Egyéni készségek és Kreativitás, lojalitás, precizitás, pontosság, rugalmasság, proaktív kompetenciák személyiség Anyanyelv(ek) Egyéb nyelv(ek)

magyar 1995 angol középfokú „B” típusú állami nyelvvizsga, 1987 orosz alapfokú állami nyelvvizsga Szövegértés

Önértékelés

Olvasás

Hallás utáni értés

Európai szint (*)

Beszéd

Társalgás

Ír á s

Folyamatos beszéd

Angol

B1

Önálló Önálló Alapszintű Önálló B1 A1 B1 B1 nyelvhasználó nyelvhasználó nyelvhasználó nyelvhasználó

94


Ö n á l l ó

Orosz

n y Alapszintű Alapszintű Alapszintű Alapszintű e A1 A2 A1 A1 B1 nyelvhasználó nyelvhasználó nyelvhasználó nyelvhasználó l v h a s z n á l ó (*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Társas készségek és kompetenciák Szervezési készségek és kompetenciák Műszaki készségek és kompetenciák Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)

Csapatszellem, alkalmazkodási készség, jó kommunikációs és kapcsolatteremtő készség Jó munkaszervező készség ((eddigi szakmai tapasztalat alapján)

Laboratóriumi munkám során használt eszközök, műszerek ismerete

Microsoft Office eszközök (Word, Excel, PowerPoint, Outlook) és szakmai programok ismerete A és B kategória

Kiegészítő információk Család: férj, két kiskorú gyermek

95

Fenntartható élelmiszerlánc Projekt Alapító Dokumentum

Recommend Documents