Fenntarthatatlan agrárium vagy többfunkciós mezőgazdaság?

Fenntarthatatlan agrárium vagy többfunkciós mezőgazdaság? Podmaniczky László egyetemi docens Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet Email: [email protected]

Az előadás vázlata • Fenntarthatósági koncepciók • Globális problémák • Mezőgazdasági definíciók • A mezőgazdaság környezeti problémái • A többfunkciós, fenntartható mezőgazdaság jellemzői • Az európai és hazai agrárpolitika változásai • A fenntarthatóság mérése

Fenntarthatósági koncepciók ”gyenge” fenntarthatóság

Forrás: Fleischer Tamás, 2007

• a három pillérnek egyenlő súlyúnak kell lennie és a gazdasági, társadalmi és környezeti tőke összegének időben nem szabad csökkennie. • a tőke-javak egymással korlátlanul helyettesíthetők, ezért átmenetileg az egyik-másik tőke akár csökkenhet is, ha azt egy másik pillér ugyanebben az időszakban ellensúlyozza.

Fenntarthatósági koncepciók ”erős” fenntarthatóság • A főrendszer a környezet (a bioszféra), amely létfenntartó rendszerként a benne élő emberi alrendszerek létét és létezésének valamennyi feltételét biztosítja.

Forrás: Fleischer Tamás, 2007

• A természetbe ágyazottan, alrendszerként él a társadalom, amely egyensúlyt tart fenn a bioszféra és a gazdaság között. • A társadalomba ágyazottan, alrendszerként működik a gazdaság, amely a teljes társadalom valódi szükségleteit és kiteljesedésének feltételeit biztosítja

Fenntarthatósági koncepciók ”erős” fenntarthatóság érvényesülésének feltételei: • amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadó/feldolgozó képességét, • amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő-képességét, • a nem-megújuló erőforrások felhasználásának a mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal. Forrás: Herman Daly

Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) • •

Az ENSZ Közgyűlésén, 2015 szeptemberében 169 ország konszenzussal fogadta el 2016 januárjától 2030-ig lesz érvényben

Globális problémák Globális probléma: mindazon társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek és folyamatokat, melyek hatása a Föld egészére kiterjed és kezelésük is csak globális méretekben, a Föld egész népességének összehangolt, együttes cselekvési programjával valósítható meg. • Mennyiségi ok: emberiség természetátalakító tevékenysége a bioszféra méreteihez képest is jelentőssé vált • Minőségi ok: a világ országainak kölcsönös függősége, egymásrautaltsága rendkívüli mértékben megnövekedett (globalizáció)

Humán problémák • • • •

a túlnépesedés a népesség egyenlőtlen eloszlása a Földön a szegénység az éhezés

• • • •

az analfabetizmus és az iskoláztatás hiánya a menekültek növekvő tömege a gazdag és szegény népek közötti szakadék növekedése a jövedelem egyenlőtlen elosztása (80-20 arány)

• a lakosság egészségügyi állapotának romlása • a törvényi szabályozások be nem tartása

Humán problémák

Ökológiai problémák • A meg nem újuló természeti erőforrások kimerülésének veszélye (a fosszilis energiahordozók és ásványi nyersanyagok véges készletei), • A megújuló természeti erőforrások fokozódó szennyeződése (túlhasználatból eredő degradációja), • A biológiai sokféleség veszélyeztetettsége, • Az édesvízkészletek korlátozottsága, a vizek szennyeződése, • A termőföldek eróziója, • Az üvegházgázok mennyiségének növekedése, az ózonréteg vékonyodása, • A savas esők pusztítása, az esőerdők gyors fogyatkozása, • A bioszféra hulladékbefogadó képességének korlátozottsága

Biokapacitás Bioproductive segments

22% 4% Biologically Productive Ocean

Termékeny (22%) 18% Biologically Productive Land

67% LowProductivity Ocean

Alig termékeny Terméketlen 78% 11% Deserts, Ice Caps and Barren Land

M.Wackernagel előadásából World Science Forum, Budapest, 2009. november 6.

Eltérő felfogások a mezőgazdaságról (1) Albert Thaer, 1810: „A mezőgazdaság olyan ipar, amelynek az a célja, hogy növényi és állati eredetű termékek előállításával profitot termeljen.” Agrobiznisz: I. Ellátó ágazatok (műtrágya, vetőmag, gépek) II. Mezőgazdasági alapanyag (nyersanyag) termelés III. Élelmiszeripar + élelmiszer-kereskedelem • termékek (áruk) előállítása és azok szabad kereskedelme révén megvalósítható profitszerzés • az agrártermékek – bekerülve az áruk globális piacára – ugyanolyan árucikké válnak, mint pl. az elektronikai termékek: ott állitják elő, ahol a legmagasabb profit biztosítható.

Az iparszerű, intenzív mezőgazdaság jellemzői Ø

A “rész”-ben való gondolkodás az “egész” helyett, speciális ismeretek igénye

Ø

Nagyfokú specializáció – pl. a növénytermesztés és az állattenyésztés szétválása

Ø

Uniformalizált gazdálkodás (nagy táblaméretek, monokultúra, nagy állattartó telepek)

Ø

Fokozott mennyiségű mesterséges energia felhasználása

Ø

Magas fokú kemizálás

Ø

A gazdasági érdekek elsőbbsége

Ø

Az élőmunka igény csökkentése

Ø

Tömegárú előállítása, alacsony árakon

Eltérő felfogások a mezőgazdaságról (2) Tamás Harrach, (Giessen), 1992: Olyan tevékenységek együttese, melyek célja Ø értékes beltartalmú, szermaradvány-mentes, egészséges és biztonságos élelmiszerek és egyéb termékek előállítása; Ø

a meg nem újítható nyersanyagok és energia takarékos felhasználása;

Ø

a talajt, vizeket, levegőt érintő környezetterhelés csökkentése;

Ø

a kultúrtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása;

Ø

a vidék kulturális és agrikulturális értékeinek megőrzése,

Ø

munkalehetőség és elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb ember számára

Az ökoszisztéma-orientált mezőgazdaság jellemzői Ø

Az “egész”-ben való gondolkodás igénye

Ø

Specializáció helyett komplexitás elvének érvényesítése

Ø

A biológiai sokféleség megőrzése

Ø

Természetes, megújuló energiaforrások felhasználása

Ø

A szintetikus vegyszerek minimalizálása, kizárása

Ø

A gazdasági érdekek mellett a természeti értékek figyelembevétele

Ø

Magasabb élőmunka ráfordítás

Ø

Kevesebb, de jobb minőségű áru előállítása, magasabb árak

Mezőgazdálkodás és környezet Mezőgazdaság mint erőforrás használó és hatásviselő

mezőgazdálkodás

környezet ©DG A&RD

©Balázs Katalin

Pontszerű és diffúz szennyezések

A mezőgazdaság, mint erőforrás használó és hatásviselő - Legmeghatározóbb földhasználó Európában (45%) » Magyarország 65%-a van mezőgazdasági művelés alatt » Sokféle gazdálkodási mód - Jelentős hatás a környezetre - A mezőgazdasági területek élőhelyként is funkcionálnak

Agrár-élőhelyeket érintő változások Ø

Ø

Ø

Ø Ø

Parcellaméret növekedése Ø

Művelt területek arányának növekedése

Ø

Köztes, nem művelt vegetáció foltok, sávok arányának csökkenése

Egyre nagyobb munkaszélességű, egyre gyorsabban és halkabban dolgozó munkagépek terjedése Gyomirtó és rovarirtó szerek, műtrágya, termelésfokozószerek használatának növekedése Egyszerűsített vetésszerkezet (búza-kukorica vetésváltás) Legeltetés visszaszorulása

Termelés szerkezetének változása

Természetes élőhelyek csökkenése Ø Ø

100 év alatt a természetes nádasok területe 110 ezer hektárral csökkent, a gyep területek 2/3-a eltűnt 300 millió madár tűnt el az európai agrár-élőhelyekről az elmúlt 30 évben (52%-os csökkenés)

Termelés intenzitásának fokozódása - Élőhelyek elszigetelődése ≠ mozaikosság

BINDER, 1985

Agrikultúra: harmóniában a természettel • a mezőgazdaság a természeti erőforrások fő használója, • kölcsönös egymásrautaltság a gazdálkodás és annak környezete között környezeti adottság

Alkalmazkodás ! gazdálkodási mód, intenzitás környezetbiztonság

környezetminőség

termékminőség

életminőség

élelmiszerbiztonság

Az alkalmazkodás elvi működése

Az adottságok (agro-ökológiai feltételek) feltérképezése A mezőgazdasági alkalmasság

A környezeti érzékenység (sérülékenység)

földhasználati zónarendszer

Mezőgazdasági alkalmasság

Környezeti érzékenység

A földhasználati zónarendszer

Az alkalmazkodó, többfunkciós mezőgazdálkodás alapvető feladatkörei 1. döntően a piac által szabályozott termelési feladatok, amelyek • minőségi élelmiszerek előállításán túl • nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyers-anyagok, energiaforrások, stb.) előállítását is egyre inkább magukba foglalják, valamint 2. a környezettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos „nem importálható közjavakat” előállító társadalmi szolgáltatások, azaz • környezeti, valamint • foglalkoztatási, szociális és kulturális feladatok ellátása.

Az európai agrármodell

A környezetileg fenntartható gazdálkodás kritériumai Ø sokszínűség, változatosság, fajgazdagság; Ø környezetéhez illeszkedő biológiai és üzemi struktúra, intenzitási fok; Ø ciklikusság, körforgás a következő fő összetevőkben: § talajművelés (a forgatás körbejárása az üzemben), § vetésforgó (a növények forgása az üzemben), § trágyázás (az istállótrágya forgása az üzemben), Ø talajtermékenység - állatlétszám - állateltartóképesség összhangja; Ø kemikáliák, mesterséges inputok minimalizálása.

Fenntartható mezőgazdasági rendszerek

Forrás: Ángyán – Menyhért, 1997

Forrás: Ángyán József

A permakultúra alapjai • A permakultúra (permaculture) kifejezés az ausztrál Bill Mollison-tól származik (1978). • Megfogalmazás:a „permanent” és az „agriculture” angol szavakból áll össze, amelyek az állandó mezőgazdaságra (fenntartható, évelő kultúrákat előtérbe helyező) utalnak. • Olyan gazdasági, szociális és egyben ökológiai rendszerek alkotják, amelyek elemei (emberek, állatok, növények, a táj eredeti, és mesterséges úton létrehozott természet-földrajzi adottságai) között kapcsolathálózat alakul ki.

Forrás: Perényi Zsófia

A permakultúra alapjai • Alapelvek: javak igazságos elosztása, takarékoskodás az erőforrásokkal, ésszerűtlen fogyasztás csökkentése • Körfolyamatokra épít, elsősorban önellátásra törekszik • Termények köre széles, de mennyiségük nem összehasonlítható a konvencionális gazdaságok eredményeivel • Jellemző a cserekereskedelem, ismertségen alapuló kereskedelmi formák Forrás: Perényi Zsófia

Példa a permakultúrára • Baji Béla: 1987 óta művelés alatt álló, 1,2 hektáros gazdaság Tápiószelén, az Agrobotanikai Intézet szomszédságában helyezkedik el • Gyümölcsös-baromfiudvar rendszer • A sokféleségre való céltudatos törekvés: gyümölcsösben nagy fajszám és vegyes ültetés • Baromfik: táplálékot találnak a gyümölcsösben, csökkentik a kártevők számát; a zöldségesben gyomirtó szerepüket lehet kihasználni • Artézi kútról szélgéppel táplált gravitációs öntözőrendszer • Legelő: kecskék, juhok Forrás: F. Nagy, Zsuzsanna, PermakultúraBiokultúra. 1998, 40 pp.

Biodinamikus gazdálkodás • Elnevezés: • ‘bio’ = élő; ökogazdálkodás • ‘dinamikus’ = ritmushoz alkalmazkodás • Alapelvek: • gazdaság: organizmus, egységes egész • kozmikus hatások (vetési naptár) • Biodinamikus preparátumok alkalmazása • Megalkotója: Rudolf Steiner (Antropozófia) • Minősítése: Demeter rendszer (1928 óta !) Forrás: Pócsa Andrea

Biodinamikus gazdálkodás Évszakfüggő talajmunkák: • Tavasz: csírázás, ásványi anyagok felszabadulása, sekély művelés; föld kilélegzik • Nyár: talaj pihen, föld kilélegzett, fénynek és melegnek van kitéve • Ősz: fokozódó átalakulás, talaj alapművelése, föld belélegzik • Tél: tenyészidő vége, föld belélegzett, fedetlen, fogékony a kozmikus hatásokra

Biodinamikus gazdálkodás Preparátumok alkalmazása: • alapanyag: lehetőleg saját gazdaságból • homeopátiás szerhez hasonló • bio-regulátorok • jobb életképességre, növekedésre, minőségre, egészségre hatnak • kísérletesen is igazolt

Miképpen szolgálja a Közös Agrárpolitika (KAP) a fenntarthatóságot? A KAP céljai 2013 után: • Életképes élelmiszertermelés • Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás • Kiegyensúlyozott területi fejlődés

Milyen arányban szolgálja az agrárpolitika a fenti célokat?

A Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetése 2014-2020 között • A KAP költségvetése a 2014–2020-as időszakra az EU összköltségvetésének 38%-át teszi ki. A KAP keretében az elkövetkező hét évben 412 Mrd eurót lehet elkölteni. Ebből • I. Pillér: 317 Mrd EUR • II. Pillér: 95 Mrd EUR • A kötelezettségvállalásokat tekintve a KAP-költségvetés 2020-ban a 2013-as évhez képest körülbelül 15%-kal fog csökkenni. A támogatások alakulása Magyarországon 2014-2020 között: -

I. pillér: 9,26 Mrd EUR (2 778 Mrd Ft) II. pillér: 3,43 Mrd EUR (1 029 Mrd Ft)

(300 EUR/HUF)

Mennyi támogatást kapnak az egyes országok minden egyes € befizetése után a CAP-ba?

Forrás: Valentin Zahrnt: Financing the Common Agricultural Policy: Which member states pay for the waste of public money? (www.reformthecap.eu/blog/who-pays.)

Miért járunk ilyen jól? A legnagyobb nettó kedvezményezettek között vagyunk, ennek okai: • Kiterjedt mezőgazdasági szektor → jelentős támogatás a KAPon keresztül • Kohéziós politika: 7 NUTS 2-es régiónkból 6-nak a fejlettségi szintje nem éri el az uniós átlag 75%-át → konvergencia célkitűzés 2007-2013: • Kb. 33 milliárd euró összes uniós támogatás • Kb. 8 milliárd euró befizetés → nettó egyenleg: kb. 25 milliárd euró • Évente kb. a GDP 3%-át kitevő nettó transzfer érkezett hazánkba

Kölcsönös'megfeletetés:'Jogszabályban,Foglalt, Gazdálkodási,Követelmények,(JFGK),+,Helyes, Mezőgazdasági,és,Környeze@,Állapot,előírásai, (HMKÁ),+,klímaváltozásDfüggő,intézkedések,,

Az I. pilléres kifizetések új keretei 2014 után Opcionális,nemze@,kiegészítés: 5D10%,,SAPSDkieg.Dhez,hasonlók,,

Opcionális,természe@,hátrányú,területek, kifizetése,=,LFA,<5%,,regionális,lehet,, felülvizsgálat:,2016,

Kisgazdálkodók, támogatása,–,max, 10%,

Fiatal,Gazdálkodók,Támogatása,–,max.,2%, Kötelező,elem,,<40,év,,kezdő,gazda,,5,évre,,kereskedelmi,tevékenységgel,,25,ha,alah, +,BPS,+,Greening,(?limit),25%,Da,,

Green,payment,–,Zöldítés,–,30%, Szántóföldi,növények,diverzifikációja:,>3,ha,szántó,estén,a,növényenként,5,és,70,%,közöd, terület,kell, Állandó'gyepterületek'2014Des,megtartása,–,részletek,bizonytalanok,,egyezte@,a, tagországokkal,az,EB,, Ökológiai'célterületek:,?,Méret,feleh,,a,gyepterület,nélküli,támogatható,terület,7%Dának,, pihenteteh,területnek,,terasznak,,tájelemnek,,védősávnak,,fásítoh/erdősíteh,területnek,kell, lennie.,,

Tagországnak, kötelező,, gazdáknak, opcionális, egyszerű, kérelem,, nincs,KM,és, zöldítés,,,

Basic,Payment,Scheme,Alaptámogatás,,HU:,SAPS,marad, Új,terület,alapú,jogosultság,2013,alapján,,2003Das,HMKÁ,szerin@,jogosultsági,limit, megszűnik, Lehet,regionális,a,tagország,dönt,, Definíciós,változás:,mezőgazdasági,terület,,ak]v,gazdálkodó,,

VAGY'

I. pilléres támogatások (2015) EU közvetlen támogatás keretösszeg (Ft) max. támogatható terület (ha) Összesen (Ft/ha)

SAPS zöldítés 227 278 806 685 126 547 225 110 4 991 119 45 537 25 354

Összesen 353 826 031 795 4 991 119 70 891

Forrás: 62/2015. (X. 12.) FM rendelet

Nemzeti támogatások Hízottbikatartás támogatása Tejtámogatás Anyatehéntartás termeléshez kötött támogatása Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása Anyajuhtartás termeléshez kötött támogatása Kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás kiegészítő támogatása Forrás: 61/2015. (X. 12.) FM rendelet

M.E. Ft/dab Ft/liter Ft/db Ft/ha Ft/db Ft/ha

max. érték 33 000,00 6,51 27 916,00 33 000,00 15,60 2 415,00

II. Pillér: változások a Vidékfejlesztési Program szerkezetében 2007$2013'közö+'költségvetési'időszak'

2014$2020'közö+'költségvetési'időszak'

Támogatási'tengelyek:'

Prioritások:' 1.  K+F+I" 2.  az"agrárgazdaság"életképességének"és" versenyképességének"fokozása" 3.  élelmiszerláncok"szervezése" 4.  ökoszisztémák"állapotának"helyreállítása" 5.  erőforrás!hatékonyság"előmozdítása" 6.  társadalmi"befogadás"előmozdítása"

I.'tengely'!"A"mezőgazdasági"és"erdésze0" ágazatok"versenyképességének"javítása" II.'tengely'!"A"környezet"és"a"vidék" fejlesztése" III.'tengely'!"A"vidéki"élet"minősége"és"a" vidéki"gazdaság"diverzifikálása" IV.'tengely'–"LEADER" Teljes'közkiadás'mértéke:'

Teljes'közkiadás'mértéke:'

'1370'milliárd'forint'

1243'milliárd'forint'

A környezeti problémák kezelési módjai a KAP-ban I. pilléres (közvetlen) kifizetésekhez kapcsoltan: Ø JFGK (Jogszabályban foglalt gazdálkodói követelmények) Ø HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) Ø “zöld komponens” – új elem! II. pilléres (vidékfejlesztési) kifizetésekhez kapcsoltan: Ø Kompenzációk kötelezettségek betartása miatt (Natura, VKI) Ø Önkéntes vállalások és kifizetések (AKG): 1. Előírások teljesítése alapján: terület-használati kifizetési rendszer 2. “zöld-pont” teljesítések alapján: pl. az AGARIDIAG rendszer alapján 3. eredmény orientált (result-based) programok – a hatások mérése alapján

A „zöld-pont” alapú kifizetési rendszer működése 1. A gazdaságok környezeti telejsítményének értékelése művelési áganként meghatározott indikátorokkal történik 2. A rendszerben való részvétel semmilyen kötelezettséggel nem jár, önbevallásos adatszolgáltatásra épül 3. Nincsenek előre definiált, a helyi viszonyokhoz esetlegesen nem illeszkedő előírások 4. Szankciók helyett a teljesítményarányos kompenzáció a motiváló tényező 5. A rendszer olyan gazdálkodási formát ösztönöz, melyben jellemző • a sokszínűség, a fajgazdagság; • a kemikáliák, mesterséges inputok minimalizálása; • a hagyományos, extenzív gazdálkodási gyakorlat

Az AGRIDIAG zöld-pont rendszer indikátorai (1)

Az AGRIDIAG zöld-pont rendszer indikátorai (2)

Az AGRIDIAG zöld-pont rendszer 19. indikátora

Az AGRIDIAG zöld-pont rendszer eredményei

Az egyediség nem hátrány! 3 db kiválasztott példagazdaság

a

b

c

Közel azonos összes környezeti teljesítmény érhető el eltérő gazdálkodási gyakorlat mellett.

Mi az, hogy eredmény orientált (result-based) program? A környezetre gyakorolt hatást mérjük, nem pedig azt, amit a gazdálkodó ennek érdekében tett. • payments for ecosystem services • outcome focussed schemes • payment by results Konferencia Brüsszelben: Results-based Agri-environment Schemes: payments for biodiversity achievements in agriculture (2014. szeptember 23 – 24.) http://ec.europa.eu/environment/nature/rbaps

A Közös Agrárpolitika várható “ új“ iránya (2020-tól)

Vidékfejlesztés Vidékfejlesztés

Piaci támogatások

Forrás: Brian Fuller et al.:‘Greening’ the CAP

Piaci támogatások

A Közös Agrárpolitika változásai Piaci támogatásoktól a közjavak támogatása felé:

1) 1960-1990: piaci támogatások a mennyiségek (tonna) alapján 2) 1990-2013: a mennyiségek leválasztása („decoupling“) – támogatások a területek (hektár) alapján 3) 2020 - ?: a támogatások „célbajuttatása“ - az előállított közjavak alapján: Közpénzeket csak közjavakért!

Köszönöm a figyelmet !